A vizsgálati módszerek osztályozása (1. rész)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A vizsgálati módszerek osztályozása (1. rész)"

Átírás

1 A vizsgálati módszerek osztályozása (1. rész) A felismerés módszerei segítik a projekt jellegzetességeinek feltárását és a környezeti paraméterek megismerését, amelyeket vizsgálni kell a tanulmányban. Az adatgyűjtés módszerei segítenek leírni a beruházást és jellemzőit, valamint a környezetet, amelyre hatással lehet. Az előrejelzési módszerek előrejelzik azoknak a hatásoknak a nagyságrendjét, amelyeket a beruházás valószínűleg kifejt a környezetre. Az értékelési módszerek felbecsülik azon hatások jelentőségét, amelyek a környezeten jelentkezhetnek a beruházás következtében.

2 A vizsgálati módszerek osztályozása (2. rész) A tájékoztatási módszerek segítenek a megbeszéléseken és a nyilvánosság bevonásában, valamint a vizsgálat eredményeinek közlésében a döntéshozatalhoz szükséges megfelelő formában. Az adatgyűjtés módszerei segítik a vizsgálat témaköreinek meghatározását, valamint a hatástanulmány elkészítését, valamint a tárgyalások eredményes vezetését, stb. Az előrejelzési módszerek segítenek a döntéshozóknak a jelentős környezeti hatások értékelésében és megértésében más olyan tényezőkkel összevetve, amelyek a javasolt beruházással összefüggenek. A környezet összetevőinek felismerése szolgálja az alapját a természeti és társadalmi környezet fontos összetevői közötti funkcionális kapcsolatok, valamint a lehetséges hatótényezők és a környezeti állapotjellemzők közötti kapcsolatok leírásának. Az egyes összetevők egyszerű, de tömeges felsorolása helyett sokkal fontosabb, hogy a közöttük fennálló kapcsolatok megvilágításba kerüljenek.

3 A környezeti elemek összetevőinek mint potenciális hatásviselőknek a felismerése A környezet jellemzése A környezet jellemzése a területfelhasználási kategóriáknak és az azokon belül jelenlévő környezeti elemek összetevőinek a felismeréséből, valamint azok tulajdonságainak meghatározásából áll. Mivel teljességgel lehetetlen és nincs is szükség rá, hogy a hatástanulmány minden környezeti változást dokumentáljon, a hangsúlyt a környezet jelentősebb összetevőire és azok főbb tulajdonságaira kell helyezni. A legtöbb esetben elsősorban minőségi jellegű, valamint átfogó (nem részletes) mennyiségi adatok szolgálnak a vizsgálat kezdeti szakaszában a környezet leírására.

4 A környezet összetevőinek felismerése szolgálja az alapját a természeti és társadalmi környezet fontos összetevői közötti funkcionális kapcsolatok, valamint a lehetséges hatótényezők és a környezeti állapotjellemzők közötti kapcsolatok leírásának. Az egyes összetevők egyszerű, de tömeges felsorolása helyett sokkal fontosabb, hogy a közöttük fennálló kapcsolatok megvilágításba kerüljenek.

5 Környezeti hatások azonosítása 1. Előírásoknak való megfelelés. 2. A környezeti hatások átfogó lefedése beleértve a társadalmi, gazdasági, stb. hatásokat is. 3. Megkülönböztetés a pozitív és negatív, nagy és kicsi, hosszútávú és rövidtávú, reverzibilis és irreverzibilis hatások között. 4. A közvetlen, közvetett, másodlagos, kumulatív, stb. hatások azonosítása. 5. Megkülönböztetés a jelentős és a jelentéktelen között. 6. Alternatívák összehasonlításának biztosítása. 7. Hatások vizsgálata a területre vonatkozó határértékek tükrében. 8. Kvalitatív és kvantitatív információk biztosítása. 9. Könnyen és célszerűen használható módszer legyen. 10. Konzisztens végkövetkeztetést adjon.

6 Hatásvizsgálati módszerek ellenőrző jegyzékek (checklists) mátrixok (matrices) kvantitatív módszerek (quantitative methods) hálózatok (network) térképfedvények (overlay maps)

7 Ellenőrző listák Az egyszerű ellenőrző listák (checklist) lényegében a környezeti elemek és rendszerek valamilyen bontásban való felsorolását adják, akár kérdés formájában megfogalmazva. A leíró ellenőrző listák a környezeti tényezők felsorolásán túl felvilágossítást adhatnak mérési módszerekről, a változások előrejelzésére alkalmas módszerekről és az eredmények elemzéséről is.

8 A hatótényezőkből származó közvetlen hatások minőségi (pl. szennyeződés) vagy fizikai (pl. talajerózió) változásokat, továbbá más és más jellegű hatásokat eredményezhetnek a környezetben annak állapotától függően. Ezért a várhatóan érintett környezet jelen állapotáról és a javasolt tevékenység nélkül való jövőbeli alakulásáról is információkat kell gyűjteni. Példák a figyelembe vehető környezeti összetevőkre: egy vagy több területfelhasználás (tulajdonviszonyok, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, lakóterület, üdülőkörzet, vízbázis stb.); védettségi kategóriák; táj (domborzat, lakóterülethez való közelség, a táj szépsége, műemlékek, a táj bármelyik alkotóelemének tudományos értékei); levegő, légköri viszonyok, klíma (meglévő kibocsátások, környezeti levegőminőség, klíma, mikroklíma, szellőzés, inverzió);

9 felszíni vizek és talajvíz (formái, a domborzattal és az élővilággal való kapcsolatuk, fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságok, meglévő kibocsátások; talaj, geológiai adottságok (földtani felépítés, felszíni formák, barlangok, ásványok, talajszerkezet, a talaj kémiai és biológiai összetétele, talajminőség, felszíni kiterjedés stb.); élővilág (fajok - különös hangsúllyal a ritka, veszélyeztetett fajokra, populációk, társulások, élőhelyek, ökoszisztémák); meglévő zaj-, rezgés-, fény- és hőenergia-kibocsátások; sugárzás (elektromágneses mező, nem ionizáló sugárzás, ionizáló sugárzás); a beépített (művi) környezet (érzékenyebb művi létesítmények, infrastruktúra, közszolgáltatások, műemlékek stb.); a társadalom állapota (demográfiai, életmódbeli, egészségi, közérzeti, gazdasági, szociális állapot).

10 A javaslat okozza-e Igen Nem A./ FÖLD 1. a változást a geológiai struktúrában 2. talajtömörödést, szerkezetmódosulást 3. földfelszín alaktani (morfológiai) változásokat 4. ritka geológiai képződmény módosulását 5. a talajok deflációjának és eróziójának módosulását 6. emberek és anyagi javak kockáztatását (pl. földcsuszamlás) B./ LEVEGŐ Hatásvizsgálati lista (1) 7. lényeges légköri emissziókat vagy a jelenlegi levegőminőség romlását 8. kelelmetlen szagképződést 9. változást a légmozgásban, hőmérsékletben, páratartalomban, bármilyen változást a klímában, akár lokálisan, akár regionálisan

11 Hatásvizsgálati lista (2) A javaslat okozza-e Igen Nem C./ VÍZ 10. változást a talajvízjárásban 11. változást a felszíni lefolyási viszonyok alakulásában 12. változást a belvíz képződésben 13. felszíni szennyvízkibocsátást, terhelést vagy bármely vízminőségváltozást, beleértve hőmérsékleti és oldott oxigén mennyiségére vonatkozó változásokat is 14. lényeges csökkentést a lakossági vízellátásra alkalmas víz bázisokban 15. az emberek és anyagi javak kockáztatását (pl. ar- és belvizet)

12 A javaslat okozza-e Igen Nem D./ NÖVÉNYZET 16. változást a fajgazdagságban vagy bármely faj számában, beleértve a fákat, bokrokat, gyepeket, termesztett növényeket és vizi növényeket is 17. bármely ritka vagy veszélyeztetett faj csökkenését 18. új fajok bevitelét a területre 19. mezőgazdasági fajlagos termeléscsökkenést E./ ÁLLATVILÁG Hatásvizsgálati lista (3) 20. változást a fajgazdagságban vagy bármely faj számában beleértve a madarakat, szárazföldi állatokat, hüllőket, halakat, rákokat, kagylókat, mikroszervezeteket és rovarokat is 21. bármely ritka vagy veszélyeztetett faj számának csökkenését 22. új fajok bevitelét a területre vagy állatok mozgásának korlátozását 23. a jelenlegi hal- és vadállomány életkörülményeinek romlását

13 Hatásvizsgálati lista (4) A javaslat okozza-e Igen Nem F./ ZAJ 24. növekedést a jelenlegi zajszintben 25. az emberek zaj általi terhelésének növekedését G./ TÁJHASZNÁLAT 26. lényeges módosulást a jelenlegi, vagy tervezett tájhasználatban H./ TERMÉSZETES ERŐFORRÁSOK 27. bármely természeti erőforrás hasznosítási rátájában I./ KOCKÁZAT 28. baleset vagy havária miatti veszélyes anyagok 29. intézkedési terv vagy szükséghelyzet megvalósítását

14 Hatásvizsgálati lista (5) A javaslat okozza-e Igen Nem J./ NÉPESSÉG 30. hátrányt a lakosság elhelyezkedésében, megoszlásában, sűrűségében vagy növekedési rátájában a területen 31. hátrányos lakáshelyzetet vagy igényel-e pótlólagos lakóhelykialakítást K./ SZÁLLÍTÁS, FORGALOM 32. lényeges többletforgalmat 33. változást a jelenlegi parkolási lehetőségekre 34. lényeges hatást a jelenlegi szállítási rendszerre 35. változást az áru- és személyforgalomban 36. közlekedési balesetveszély növekedést L./ ENERGIA 37. lényeges energiafelhasználást 38. energiaigények lényeges növekedését új források iránt

15 Hatásvizsgálati lista (6) A javaslat okozza-e Igen Nem M./ KÖZMŰVEK 39. változást az ivóvízhálózatban 40. változást szennyvízhálózatban elhelyezésben 41. változást az energiahálózatban és elhelyezésében 42. változást a csapadékvíz-csatornahálózatban 43. változást a hulladékkezelésben 44. változást a kommunikációs rendszerben N./ EMBERI EGÉSZSÉG 45. új vagy potenciálisan egészségügyi veszélyek megjelenését 46. egészségügyi veszélynek kitett emberek számának növekedését Összesen:

16 Példa a környezeti tényezők ellenőrző listájára környezeti hatásvizsgálathoz A lehetséges környezeti hatások felismerését segíti a következő felsorolás. Kevés hatásvizsgálat során kell ezeknek a tényezőknek mindegyikével foglalkozni, és könnyen előfordulhat, hogy a felsorolás kiegészítésre szorul. Természeti környezet 1. Az élettelen környezet mikroklíma hőegyensúly légmozgások páratartalom és csapadék a szennyezőanyagok képződése és terjedése levegőminőség látási viszonyok árnyékolás kellemetlen szag 2. Felszíni vizek a vízkörforgás egyensúlya vízminőség (szennyvizek, folyékony hulladék beeresztése, légszennyező anyagok ülepedése, szilárd hulladék bedobása a befogadóba) vízhozam áradás, árterek vízlevezetési hálózat és a felszíni lefolyás sebessége tározószivárgás és lejtőcsuszamlás 3. Felszín alatti vizek hidrogeológiai felépítés, víztartó és vízzáró rétegek a talajvízáramlás rendszere, a talajvíz folyásának iránya a hasadékvizek (karsztvizek) rendszere, a hasadékvizek folyásának iránya vízminőség vízszint a felszín alatti vizek utánpótlódási területei külső beavatkozásra való érzékenység teljes kimerülés szilárd hulladék elhelyezése szennyvizek, folyékony hulladék talajba jutása

17 4. Földtan geomorfológiai, természeti földrajz geológiai veszélyek ritka, egyedülálló tulajdonságok ásványi erőforrások lejtőstabilitás, kőhullás talajsüllyedés megszilárdulás szétmállás, kémiai felszabadulás tektonikus tevékenység 5. Talajtan, talajtípusok talajszerkezet, talajszerkezeti elemek eloszlása talajmorfológia, talajszelvényfelépítés talajösszetétel és minőség talajadottság termékenység külső beavatkozásra való érzékenység erodálhatóság teljes kimerülés légszennyező anyagok ülepedése áteresztőképesség szilárd hulladék elhelyezése szennyvizek, folyékony hulladék talajba juttatása 6. Táj lejtőstabilitás (pl. földmozgatás hatására) zsugorodás-dagadás talajelfolyósodás fagyérzékenység látkép (mi látható és mi van takarva) vizuális minőség, fekvés domborzat feltűnő pontok a tájban tájökológia beépítettség ismert kulturális, esztétikai, építészeti, történelmi, régészeti, őslénytani értékek vonzerő 7. Zajterhelés és rezgésszintek 8. Természeti katasztrófák

18 Az élő környezet: Teremészeti környezet 1. Növényzet: vegetációtíousok elterjedése (térképen): környezeti körülmények erdő legelő más nagyobb növényzettípusok az egyes társulások indikátor fajai a növénytársulások és biodiverzitásuk (a fajgazdagság és az egyes fajokhoz tartozó egyedek számának viszonya) ritka növénytársulások fenyegetett vagy veszélyeztetett, védett, illetve kiemelten védett növényfajok kutatás alatt álló természeti területek növényzete produktivitás 2. Vadállatok, madarak, rovarok stb.: környezeti körülmények szárazföldi és vizes élőhelyek az állattársulások és biodiverzitásuk az egyes társulások elterjedése (térképen) populációk fenyegetett vagy veszélyeztetett, védett illetve kiemelten védett állatfajok az egyes társulások indikátor fajai 3. Halak: élőhely populációk fenyegetett vagy veszélyeztetett, védett halfajok 4. Tápanyagkörforgás 5. Kelelmetlen rovarok és betegségek 6. Egzotikus (nem őshonos) élőlények 7. Tűz a természeti területeken, erdő- és legelőtüzek Figyelem: a természeti környezet elemeinek összetevői közül külön figyel-met kell fordítani a föld speciális jellegzetességeire: 8. vizes élőhelyek parti övezetek, partvonalak hulladéklerakóhelyek meddőhányók környéke a legjobb gazdasági területek

19 Társadalom 1. A környezetegészségügyi mutatók: mortalitási (halálozási adatok) morbiditási (megbetegedési) adatok táppénzbevételi adatsorok biológiai markerek szakrendelői látogatottság 2. Társadalommutatók: 1. Demográfiai mutatók: a helyi lakosság nagysága (növekedése, stabilitása, csökkenése) és távolsága a javasolt beruházástól a lakosság öszetétele (kor, nem, kisebbségek szerint) a lakosság eloszlása és sűrűsége különleges csoportok (idősek, kisebbségek stb.) népszaporulat halálozás népességmozgás 2. Területfelhasználás és érdekek: földtulajdon és földhasználat besorolási zónák * útvonalak és környékük funkciói lakott helyek * ipar élelmiszeripar * mezőgazdaság * erdőgazdálkodás * halászat, sporthorgászat * különböző státusú természetvédelmi területek * vízbázisok és vízkészletek * ásványok és energiahordozók más természeti erőforrások hulladéklerakóhelyek ingatlanok és épületek tudományos és oktatási értékek üdülési, szabadidős adottságok (rendszerint a környezet fizikai és biológiai tényezőinek kombinációja) * 3. Társadalmi intézmények (elsősorban az érzékenyebb intézmények működési feltételei szempontjából) kórházak, szanatóriumok iskolák, óvodák, bölcsődék szabadidő-központok * Érzékenyek lehetnek a javasolt tevékenység hatásaira

20 4. A köz- és magánszolgáltatások, infrastruktutális fejlesztések és az azok iránti igény közlekedés energiaszolgáltatás ivóvízellátás szilárd hulladék gyűjtése és lerakása szennyvízkibocsátás szennyvízgyűjtés szennyvízelhelyezés a víz levezetése a zivatarok által túlterhelt csatornahálózatban (a belterületi záporlefolyás kezelése) 5. Életmód, napi és heti élet- és mozgásritmus (munka, kikapcsolódás) 6. Közérzet változás a környezeti elemek minőségében változás a tájban (látképi, kulturális, történelmi, régészet, tájökológiai szempontból) zajterhelés a közlekedési körülmények változása, kerülö útra való kényszerítettség biztonságérzet a beruházással kapcsolatban beárnyékolás a kiskerti termelés lehetetlenné válása stb. pénzben kifejezhető/nem fejezhető ki gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók és gazdálkodók közhasznú szervezetek, lakosok a területfelhasználás változásának vagy védelmének költségei

21 Példa az egyszerű ellenőrzőjegyzékre környezeti hatásvizsgálathoz (részlet a jegyzékből) Természeti környezet Az élettelen környezet: Felszíni vizek: a vízkörforgás egyensúlya; vízminőség (szennyvizek, folyékony hulladék beeresztése, légszennyező anyagok ülepedése, szilárd hulladék bedobása a befogadóba); vízhozam; áradás, árterek; vízlevezetési hálózat és a felszíni lefolyás sebessége. Felszín alatti vizek: hidrogeológiai felépítés, víztartó és vízzáró rétegek; a talajvízáramlás rendszere, a talajvíz folyásának iránya; a hasadékvizek (karsztvizek) rendszere, a hasadékvizek folyásának iránya; vízminőség; vízszint; a felszín alatti vizek utánpótlódási területei; külső beavatkozásra való érzékenység.

22 Példa leíró jellegű ellenőrzőjegyzékre (részlet a jegyzékből) Kategória Levegő Megjegyzések Ismertesse a meteorológiai viszonyokat, és a levegő minőségét az adott területen (régióban Meteorológia: Ismertesse a tervezett tevékenység környezetében uralkodó meteorológiai viszonyokat, a havonkénti átlaghőmérsékleteket, és a szélső értékeket, a csapadékmennyiséget, a szél irányát és a szélsebességet. Jelezze a hőmérsékletinverziók, köd, szmog, viharok, stb. előfordulását, azok gyakoriságát. Levegő: Közölje a levegőminőségi adatokat. (Adja meg, hogy a levegőminőségi paramétereket a tervezett tevékenységtől milyen távolságban mérik).

23 Példa a kérdőív jellegű ellenőrzőjegyzékre (részlet a jegyzékből) Kérdés Levegő/klimatológia: A projekt eredményez-e: Olyan levegőszennyező emissziókat, amelyek meghaladják a határértékeket, illetve okoznak-e romlást a környező levegő minőségéban? Kifogásolható szagokat? Változást a levegőmozgásokban, nedvességben vagy hőmérsékletben? A Rendeletekben szabályozott veszélyes levegőszennyező anyagok kibocsátását? Víz: A projekt eredményez-e: Kifolyást kommunális vízellátó rendszerhez? Változásokat az áramlásokban vagy vízmozgásokban? Változásokat az árvíz lefolyásában vagy áramlásában? Nagyobb felületű víztömeg duzzasztását, szabályozását vagy módosítását? Kifolyásokat felszíni vizekbe vagy felszíni vizek minőségének változását, beleértve, de nem korlátozva ezekre, a hőmérsékletet vagy a zavarosság változását? A talajvizek áramlásirányának vagy áramlási sebességének változását? Változásokat a talajvíz minőségében? A kommunális vízellátások szennyezését? Szilárd hulladék: Eredményez-e a projekt? Jelentős mennyiségű szilárd hulladékot vagy szemetet? Zaj: A projekt: Növelni fogja-e a meglevő zajszintet? Kiteszi-e az embereket túlzott zajhatásnak? Válasz igen talán nem Megj.

24 Kérdőív típusú ellenőrzőjegyzék (részlet) Vírushordozók a) Van-e a projekt területén olyan ismert betegség, amelyet pl. moszkitó, légy, csiga vagy más vírushordozó fajok közvetítenek? igen nem nem ismert b) Ezen betegséghordozó fajok összefüggésbe jozhatók-e: - vizi élőhellyel? igen nem nem ismert - erdei élőhellyel? igen nem nem ismert - mezőgazdasági élőhellyel? igen nem nem ismert. f) Az életminőség javítása terén nyújt-e lehetőséget a projekt? igen nem nem ismert Vírushordozók becsült hatása: Nagy hátránnyal jár (káros) Jelentéktelen hatás Nagy hasznonnal jár

25 Küszöbérték típusú ellenőrzőjegyzék (részlet) Környezeti elem Kritérium Küszöbérték (KÉ) Alternatíva X Alternatíva Y Alternatíva Z Hatás Hatás>KÉ? Hatás Hatás>KÉ? Hatás Hatás>KÉ? Levegőminőség Gazdaság Emissziós szabvány Előny: költségarány 1 1:1 2C 3:1 Igen Nem 1C 4:1 Nem Nem 2C 2:1 Igen Nem Veszélyeztetett fajok Pöttyös bagolypárok száma 35 50D Nem 35D Nem 20D Igen Vízminőség Vízminőségi szabvány 1 1C Nem 2C Igen 2C Igen Szabadidős tevékenység Sátorhelyek száma C Igen 5000C Nem 3500C Igen

26 Delphi kérdőív A természeti és az épített környezet védelme és fejlesztése A Technológiai Előretekintési Program egyik alapvető módszere. A kérdőívre adott válaszok alapján a kutatás-fejlesztés, a agazdaság és az államigazgatás szakemberei együtt mérik fel a piaci, gazdasági, társadalmi igények és lehetőségek változásait, valamint a tudomány és a technika várható fejlődési irányait, a kutatás-fejlesztés, a gazdasági és az infrastruktúra erős és gyenge pontjait. A kérdőív tartalma: Globális problémák hazai vetülete Természet-, tájvédelem Talaj Környezetgazdálkodás Levegőtisztaság Energia és környezet Vízminőség Hulladékkezelés Épített környezet, területfejlesztés Környezetegészségügy 7 válaszadási csoport: A válaszadó szakterületen való jártassága (1-4-ig terjedő skála). A kérdésben szereplő hatás értékelése (1-5-ig terjedő skála). Az esemény magyarországi bekövetkezésének várható időpontja (6 időintervallum). Magyarország jelenlegi helyzete afejlett európai országokhoz viszonyítva. A fejlődést akadályozó korlátok. A magyarországi fejlődés elősegítése.

27 Delphi kérdőív

28 Delphi kérdőív A kérdőív további témaköreinek tartalma (1) Természet tájvédelem: Védett területek növelése> élőhely-rekonstrukció; a NECONET európai ökológiai hálózatba épülés lehetősége. Talaj: Antropogén folyamatok hatáas a talaj kémiai, fizikai és biológiai állapotára; környezetbarát agrotechnikai módszerekre való áttérés előnye a termőképesség tekintetében. Környezetgazdálkodás: Az end of pipe megoldások a hazai piacon; preventív technológiák alkalmazása; melléktermékek és másodnyersanyagok hasznosításának piaca; hulladékszegény termelés arányának növekedése. Levegőtisztaság: Tömegközlekedés és a kombinált teherszállítás arányának növelése; gépjárművek átlagos NO kibocsátása az EU tervezett értéke alá kerül. Energia és környezet: Megújulóenergiaforrások aarányának növelése; energiatakarékos izzók használati arányának növelése; magas kéntartalmú, alacsony fűtőértékű szenek energetikai felhasználásának megszüntetése.

29 Delphi kérdőív A kérdőív további témaköreinek tartalma (2) Vízminőség: Normatív korlátozás bevezetése a lakossági és a kitermelési jellegű vízhasználatban; minden hazai településen bevezetik a vezetékes ivóvizet és kiépítik a csatornarendszert. Hulladékkezelés: Felhasznált nyersanyagmennyiség 30 %-a újrahasznosított anyag lesz; széles körben elterjed a hulladékok szelektív gyűjtése. Épített környezet, területfejlesztés: Városkép megőrzése; építőiparban a természetes anyagok használata válik dominánssá; az ország minden régiója átlagban azonos fejlettségű infrastruktúrával és azonos képzettségű munkaerővel rendelkezik. Környezetegészségügy: A fogyasztói döntésekben meghatározó az élelmiszerek vegyszermentes (tartósítószer nélküli) előállítása; megáll a zajterhelésre visszavezethető neurózisok számának növekedése; a daganatos és légzőszervi megbetegedéseknél a jelenlegihez képest felére csökken a környezeti hatásokra visszavezethető esetek aránya.

30

31 Levegő Légszennyezés Azoknál a tevékenységeknél, ahol jelentősebb légszennyezéssel kell számolni, foglalkozni kell a következőkkel: a./ A tervezett légszennyező forrás várható kibocsátásai (kibocs. anyagmennyiség, - minőség) illetőleg a legkisebb kibocsátással járó változat megjelölése. b./ A kibocsátások terjedése a meteorológiai és terepviszonyoktól függően, meghatárotva a légszennyezés által érintett hatásterületet. c./ A légszennyező forrás hatásai által érintett térség (hatásterület) levegőminőségének állapota és annak a légszennyező forrás működtetése következtében várható módosulása. d./ A hatásterületen meglévő egyéb lényeges légszennyező források (ipari, közlekedési, lakossági források) kibocsátásai és azok várható alakulása az ennek a levegőminőségre gyakorolt hatásai és a minőség várható alakulása a tervezett tevékenységektől függetlenül (háttérhatások) is. e./ A légszennyező forrás kibocsátását csökkentő berendezések és eljárások létesítése és alkalmazása (üzemeltetése) az elérhető legjobb hatásfok biztosításának módjai. f./ A hatásterület levegő,imőségét legkedvezőbben befolyásoló technológiai változat bemutatása. g./ Az ellenőrző rendszer kialakítása és működtetése. h./ A térségben alkalmazott egyéb levegőtisztaság-védelmi intézkedések és a más környezeti elemekkel való kölcsönhatások. i./ A forrásnál váratlanul fellépő, illetve üzemzavar folytán bekövetkező légszennyezés esetében szükséges és tervezett intézkedések.

32 Vizek (1) Felszíni vizeket érő hatások Olyan beruházásoknál, ahol jelentősebb a felszíni vizeket érő hatásokkal kell számolni, foglalkozni kell: a./ Tervezett vízkitermelés hatásával, az érintett víz rendszer egyéb vízhasználataival. b./ A felszíni lefolyásokon okozott változás közvetett kihatásaival a felszín közeli vizekre (talajvíz). (A levegőhöz hasonlóan) c./ A tervezett tevékenységhez kapcsolódó vízszennyező forrás kibocsátásaival, (kibocsátott anyag, mennyiség, minőség) illetőleg a legkisebb kibocsátással járó változat megjelölésével. d./ A befogadóval, annak terheltségével és öntisztulási képességével. A szennyezések terjedésével az adott vízfolyásban, vagy állóvizben, arra a változások által érintett szakaszok meghatározásával. e./ Az érintett felszíni és közvetetten érintett felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi viszonyaival, a hatásterületen, beleértve a meglévő vízhasználatokat és szennyvízbevezetéseket, valamint az állapotok várható alakulásával..

33 Vizek (2) f./ A vízhasználatot, illetve a szennyezést csökkentő intézkedések lehetőségeivel, az elérhető legjobb hatásfok biztosításának módjával. g./ Az ellenőrző rendszer kialakításával. h./ A térségben alkalmazott egyéb vízvédelmi intézkedések és a más környezeti elemekkel való kölcsönhatásokkal. i./ A forrásnál váratlanul fellépő, illetve üzemzavar folytán bekövetkező légszennyezés esetében szükséges és tervezett intézkedésekkel. (Vízgazdálkodási beruházásoknál): j./ A mederkeresztezési műtárgyaknál az építéskor és működéskor a víz levonulási viszonyaival. k./ A felszíni vízhez kapcsolódó műtárgyaknál a medererózió, a lefolyási viszony megváltozásával, valamint a műtárgy hatásával a készlet minőségi és mennyiségi viszonyaira.

34 Vizek (3) Felszín alatti vizek Jelentős felszín alatti készleteket használó vagy érintő tevékenységeknél foglalkozni kell: a./ A készlet rendelkezésre állásával, utánpótlási viszonyaival, a használat hatásával a többi vízhasználóra. b./ A kitermelés hatásával a létrejövő regionális diszperzióra nézve. c./ A felszín alatti vízáramlás esetleges megváltozásából keletkező hatásokkal. d./ A tervezett tevékenység által okozott talajvízszint-változás talajminőséget módosító hatásaival. e./ A felszín alatti készletek minőségi védelmének biztosításával. f./ Vízbázisok esetében a különböző szennyezőforrások számbavételével, a védőterületek (külső, belső, hidrogeológiai) meghatározásával és kijelölésével. g./ A készletek mennyiségi és minőségi viszonyait ellenőrző monitoring-rendszer (pl. figyelőkút-hálózat) kiépítésének szükségességével

35 Föld (1) Jelentősebb területigényű beruházásoknál foglalkozni kell: a./ A kiterelt termőtalaj hasznosításával vagy visszatermelésének módjával. b./ A megváltozott terep és lefolyási viszonyok következményeivel az esetlegesen okozott talajvízszint változás talajminőséget módosító hatásaival. c./ A litológiai struktúraváltozás lehetőségével. A talaj esetleges átrétegeződésével, tömörödésével, szerkezet átalakulásával. d./ A bányaművelésnél keletkezett meddőhányók lehetőség szerinti környezetkímélő elhelyezésével, azok hasznosíthatóságával, ill. rekultivációjával. e./ A földtani kutatások során létrehozott létesítmények (fúrások, aknák, kutatóárkok, stb.) további sorsával (véglegesítés, eltömedékelés, rekultiválás, stb.).

36 Föld (2) Jelentősebb talajszennyezéssel járó beruházásoknál foglalkozni kell a kibocsátásokat illetően: a./ A megvalósítás és működtetés során használt (alkalmazott) szállítóezközök, berendezések, gépek stb. talajszennyező hatásával. b./ Az épületek fűtéséből, valamint az építkezéseknél keletkező por talajszennyező hatásával. c./ A működtetéshez szükséges különböző vegyszerek felhasználásánál, szállításánál, rakodásánál és tárolásánál keletkező szennyező hatásokkal. d./ A technológiai folyamatból kikerülő anyagok és hulladékok hatásával és környezetkímélő elhelyezésével, ártalmatlanításával. e./ Az épületek szemét és házi szennyvízelhelyezésének a talajszennyezést elkerülő megoldásával. f./ A fűtő- és üzemanyagtárolók biztonságos kialakításával. g./ A műtárgyak (vezetékek) vízzárósági hiányával összefüggő szennyező hatásokkal. Mindkét esetben foglalkozni kell: a./ A meglévő földhasználatokkal és hatásaikkal, ill. a hatásterületen lévő más talajszennyező forrásokkal. b./ A megváltozott talajminőség hatásaival az ökoszisztémákra nézve. c./ Ajelentősebb pontszerű és vonalas, valamint a nagyobb havária veszélyű építmények esetében a meglévő geológiai kockázatokkal (földrezgés, földcsúszás, stb.)

37 Élővilág-Ökoszisztémák (1) I. Területhasználattal járó tevékenységek esetén foglalkozni kell: 1. a hatásterület élőlénytársulásainak feltérképezésével, azok értékességének, a jelenlévő fajok értékességének, ritkaságának vizsgálatával, 2. a társulások, állat- és növényfajok területről való eltűnésének következményeivel (következmények a táplálékláncban, mikroklímában, a környezet kondicionálásában, a talajvízháztartásban, a talajvízdinamikában), 3. a hatásterület fajdiverzitásában vagy bármely faj számában történő változásokkal. II. Légszennyezéssel járó beruházások esetén foglalkozni kell: 1. a levegőbe jutó gáznemű szennyezőanyagok növényzetre való hatásával (akut és krónikus károsodások), mind a fajok, mind a társulási szintjén, 2. a levegőbe jutó gáznemű szennyezőanyagok állatvilágra való hatásával, 3. a levegőbe jutó szilárd szennyezések növényfelületrer, ill. állatokra való hatásával, 4. a városi zöldfelületek légszennyezésből eredő terhelésének további hatásaival (városklíma, zöldfelület-funkciók ellátatlansága).

38 Élővilág-Ökoszisztémák (2) III. Vízszennyezéssel járó tevékenységek esetében vizsgálni kell: 1. a szerves és szervetlen szennyezőanyagok hatását a vizi élővilágra (mikro-, mezo- és makro flóra-fauna) 2. vízszennyezések hatását a talajokra, talajvizekre és ezen keresztül a szárazföldi vegetációra. IV. Felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi változásaival járó beavatkozások esetén vizsgálni kell: 1. a talajvizek mennyiségi változásainak hatását a szárazföldi vegetációra, különös tekintettel a vízfüggő társulásokra, 2. a szárazföldi, vizi és átmeneti biotópok arányának alakulását, 3. a szukcesszionális változásokat. V. Talajok minőségét érintő tevékenységek esetén vizsgálni kell: 1. a talajterület átstrukturálódását, 2. a talajok vízgazdálkodási és szerkezeti változásait és az ezen keresztül történő vegetáció módosulását..

39 Táj I. Nagy területfoglalással járó beavatkozások esetén vizsgálni kell: 1. tájképi változásokat mikro- és makrokörnyezetben egyaránt, 2. a területhasználatban bekövetkező módosulásokat (használatbővülés szűkülés) általánosan és környezeti elemenként rendszerenként, 3. a tájhasználati konfliktusok feloldhatóságával, 4. a klimatikus változásokkal és annak következményeivel.

40 Az embert érő hatások A jelentősebb szennyezőanyag, zaj és rezgéskibocsátással járó beruházásoknál foglalkozni kell: a./ a meglévő környezetállapot és egészségügyi állapot közötti ok-okozati viszonyokkal, b./ a hatások kritikus pontjaival, a halmozott hatások egyóüttes következményeivel c./ a hjatótényezők életmódváltoztató következményeivel d./ a hatások kompenzálhatóságával, kivédhetőségével e./ az emberi egészségre nézve legkedvezőbb alternatívák kialakításával f./ a mérő, ellenőrző rendszerrel és az előírások betartásának módjával. Jelentősebb társadalmi hatásokkal rendelkező beruházásoknál foglalkozni kell: a./ a beruházás környezeti és társadalmi hatásaival érintett lakosság életmódjának változásával, b./ az előnyök és hátrányok mérlegelésével, c./ a lakosság adekvát érzékenységével.

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján 1/a. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai Név: Székhely: KSH-szám:

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám

A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám Tematika Dolgozat célja Szélenergia negatív hatásai Zajmérés Szélenergia pozitív hatásai Összefoglalás

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Bozó Pál - Mikus Dezső Dr. Takács András Attila kif@mail.kvvm.hu INSPIRE mért szükséges Tengerparti erózió Árvizek Tengerszint változási

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Ajánlás a beruházásokkal kapcsolatos kockázatkezelési eljárás kialakításához

Ajánlás a beruházásokkal kapcsolatos kockázatkezelési eljárás kialakításához 9/2009. (IV. 28.) rendelet 1. számú melléklete Ajánlás a beruházásokkal kapcsolatos kockázatkezelési eljárás kialakításához Az előkészítés, a kivitelezés, az üzembe helyezés, az elkészült létesítmény működtetése

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Biztonsági adatlap. az 1907/2006/EK rendelet szerint. Electrolyte CDM_506271

Biztonsági adatlap. az 1907/2006/EK rendelet szerint. Electrolyte CDM_506271 Oldal 1 -tól/-től 5 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító Rövidítés: Elektrolyt CDM 1.2. Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése 1 Bevezetés A projekt célja egy olyan környezeti állapotértékelési módszer kidolgozásának elősegítése, amellyel a szélesebb nyilvánosság információt kap a térség komplex környezeti állapotáról és annak

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 29./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. (egységes szerkezetben)

Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 29./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. (egységes szerkezetben) Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 29./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. (egységes szerkezetben) Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete az itt

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

TERÜLETFELHASZNÁLÁS, LÉTREHOZÁS, SZABÁLYOZÁS. 3. Előadás (Dr Lányi Erzsébet) Az múlt és jelen civilizációs modell térbeli megjelenése.

TERÜLETFELHASZNÁLÁS, LÉTREHOZÁS, SZABÁLYOZÁS. 3. Előadás (Dr Lányi Erzsébet) Az múlt és jelen civilizációs modell térbeli megjelenése. TERÜLETFELHASZNÁLÁS, LÉTREHOZÁS, SZABÁLYOZÁS 3. Előadás 2007.02.27. (Dr Lányi Erzsébet) 1. Az épített környezet-mesterséges környezet. Az múlt és jelen civilizációs modell térbeli megjelenése. Elemei (újra):

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e a helyi környezet védelméről 2 Nyírmada Nagyközség Önkormányzati képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 26./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. /egységes szerkezetben/

Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 26./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. /egységes szerkezetben/ Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 26./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. /egységes szerkezetben/ Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím:

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Címlap A pályázat benyújtója A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Esetleg együttműködő községek / kistérség Megye A bemutatásra kerülő falufejlesztési

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben