információkereső nyelvek I SZTE BTK Könyvtártudományi

Átírás

1 Osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek I Darányi Sándor SZTE BTK Könyvtártudományi Tanszék

2 A tantárgy célja A tantárgy az információkeresést elösegítö ismeretábrázolás hagyományos és automatizált formáit tekinti át Az ismeretszervezést elökészítö formai és tartalmi feltárás eszközeire és módszereire összpontosít: Azokra az értelmezési eljárásokra, amelyekkel a dokumentumokat a könyvtárakban és információs szolgáltatásokban elemezni szokás, illetve Az így létrejövö osztályozási rendszerekre. A megértést segítö áttekintés, szemléleti alapozás a könyvtári gyakorlathoz

3 I. rész: Körkép A könyvtári osztályozás a rend tudománya Várkonyi Nándor ( ) Az emberiség két egyetemes álma: Rend Közös nyelv, vö. Leibniz ( ) characteristica universalis-a vagy Frege ( ) Begriffschrift-je A 20. sz.-ra a kettö összefügg Rend: Hérakleitosz ún. kozmikus töredékeiben jelenik meg az európai filozófiában elöször Kozmosz = rend (a.m. világrend); kozmein = 1. berendezni, rendbehozni, 2. szépíteni (-> kozmetika) A rendezés egyetemes probléma Ilja Prigozsin (kémiai Nobel-díj 1977) szerint minden emberi tevékenység é 30 %-át ez teszi ki Az elsö részben körkép a könyvtárról

4 Átalakuló könyvtárak Akö könyvtárnak krégen megõrzési funkciója volt, ma emellett elsõsorban információkat gyûjt, tárol és szolgáltat Különbözö irányokból különbözö ö szemléletü és érdekü szakmai közösségek támadják és igyekeznek helyettesíteni, a könyvtár fogalmát kikezdve, átértelmezve, mással helyettesítve Társadalmi és szellemi kihívások ütközözónája

5 A nyomtatástól az egyetemes bibliográfiai számbavételig Johannes Gutenberg (kb ), német aranymüves és nyomdász, neki tulajdonítjuk a mozgatható tó betükészlettel tt l való nyomtatást Európában (kb. 1450), valamint a nyomdászat gépesítését általában. Fömüve az ún. Gutenberg Biblia. Konrad Gessner ( ) svájci természettudós, a bibliográfia atyja. Bibliotheca universalis (1545): az ö koráig valaha élt valamennyi szerzö katalógusa latinul, görögül és héberül, müveik címleírásával, kb tétel tematikus elrendezésben.

6 A szervezés/rendezés kényszere......mélyen emberi, vszg. ösztön. Az emberi gondolkodás alapformája (Babiczky B. Hajdu) A tanulási képesség é elöfeltétele, ltét l hogy elemezni és csoportosítani tudjuk az adatokat, információt, ismereteket, tényeket stb. Azért csoportosítjuk öket, mert el kell raknunk, majd megint meg kell találnunk. A visszakeresés esés ( information o retrieval ) hatásfoka a csoportosítás szervezettségétöl függ. Összehányt információt nem, vagy csak nehezen lehet ismét megtalálni.

7 Az információ természete A vonatkozó fogalmak folyékonyak. Pl. XY számára a folyamat ez: adat információ tudás (ismeret) megértés bölcsesség. Ezek közül melyekkel foglalkoznak a köz- és magángyüjtemények (könyvtár, levéltár, múzeum)? Lezáratlan vita arról, információt vagy tudást (ismeretet) szervezünk-e nagyobb egységekbe Tudás (ismeret) = az egyén elméjében, aki tanulmányozta és megértette az anyagot; információ = az ismeret (tudás) átadása és/vagy átvétele Pl. a referensz könyvtáros tudása segít abban, hogy az olvasók kérdéseire választ adjon A tudásmenedzsment ( knowledge management ) népszerü fogalommá vált az adminisztratív szervezetekben

8 A rögzített információ természete Más módszerek kellenek k pl. a beszélt, a hallott, a csak (át-, el-)gondolt információ szervezéséhez A rögzített információ sokkal több, mint csak a szöveg. A szervezési egység az információs csomag, a bibliográfiai tétel, nem egyszerüen a leírás Ilyen információs csomagokat gyártunk a bibliográfiai számbavétel során

9 A rögzített információ természete folyt A bibliográfiai i számbavétel hat funkciója: 1. Számon tartja, milyen típusú információs csomagok léteznek és/vagy keletkeznek 2. Számon tartja mindazon müveket, amelyek ilyen csomagok részei 3. Rendszerezve gyüjteménnyé szervezi az információs csomagokat, akár intézményröl, akár pl Internet állományokról van szó, stb. 4. Listázza a címleírás szabályai szerint készült csomagokat 5. Nevet, címet, tárgyat, ill más hasznos hozzáférési pontokat rendel az egyes csomagokhoz 6. Biztosítja, hogy minden egyes információs ió csomag vagy a másolata megtalálható legyen

10 Az információ rendezése a könyvtárakban A gyüjteményszervezés legrégebben a könyvtárakban tart A gyüjteményszervezés a következökön alapul: A könyvtár rendelései a kiadóktól Ajándékok és adományok A fenntartóval, tó ajándékozóval közösen ö kidolgozott fejlesztési tervek új dokumentumállományt érkeztetnek elöre meghatározott gyüjtökör szerint Folyóiratok elöfizetése (ha az e-változat miatt nem mondják le) A bejövö anyagokat valamilyen elv szerint rendezni kell, pl. betürendben vagy más rendben, a.m. osztályozás szerint, polcokra kerül Az osztályozás a katalogizálási folyamat része, amely a következö lépésekböl áll: A fizikai tétel leírása Bizonyos nevek, címek stb. hozzárendelése a tételhez hozzáférési pont gyanánt Ezeknek k az adatoknak k a normatív, hibátlan felvétele l A tétel tartalmi feltárása A tartalmi feltárás eredményét kifejezö jelzetek hozzárendelése Ún. hívószám (call number), pl. a Cutter szám hozzáadása az osztályozási jelzethez, amely egy bizonyos példány fizikai azonosítását, lokalizálását végzi el A végeredmény, az ún. rekord elkészítése a MARC (Machine Readable Cataloging) szabvány szerint, majd bevitele egy vagy több integrált könyvtári adatbázisba

11 Katalogizálás folyt. A katalogizálás föbb eredményei: Kialakított gyüjtemény Olyan katalógus felépítése és fenntartása, amely a gyüjteményhez a hozzáférés módját megadja Az online katalógusok elött a könyvtár fö cédulakatalógusa, könyvkatalógusa vagy COM (Computer Output Microform) katalógusa mellett voltak egyéb fajták is (pl. tanszéki könyvtári, folyóirat-, speciális formátumú [pl. kisnyomtatvány-], y polcjegyzék, stb.) A legtöbb online katalógus mindezeket összevonva kezeli Továbbá a legtöbb online katalógus része az integrált könyvtári rendszernek, emiatt cirkulációs [feldolgozási] információ csatlakozik minden cédulához (rekordhoz, információs ió csomaghoz ) A helyi online katalogizálást ( mije van a könyvtárnak ) fokozatosan felváltják az ún. union katalógusok ( mije van a hálózatnak ), ami az Internet által ( mit ér el a könyvtár ) közelít Gessner egyetemes bibliográfiai számbavételéhez (350 év után, de ezt vö. az Internet robbanásával, a deep web problémájával, illetve a Google-jelenséggel)

12 Online katalógus és tájékoztatási munka Az online katalógusok lehetnek kapcsológépek (gateway) külsö rendszerekhez, pl az OCLC bibliográfiai hálózathoz vagy az RLINhez, ezek megmondják, hol található az olyan info csomag, ami nekünk nincs meg Bibliográfiai és szöveges adatbázisok is elérhetök a kapcsológépröl ( dokumentum másolati szolgáltatások) Nagy lökés a világháló (WWW). Sok könyvtár katalogizálja az Interneten elöforduló dokumentumokat a felhasználói számára (URL hyperlink a katalóguscédulán) A visszakereshetöség élesben a tájékoztatásban (referensz) döl el. Ha egy tétel nem található, tó újra kell szervezni az infót. Mindez a könyvtárosok és a könyvtári adminisztráció együttmüködését kívánja.

13 Atlas of Cyberspace WWW képek

14 Információ szervezése az Interneten A levéltárakat, t múzeumokat és müvészeti galériákat átugrottuk Internet: Mintha egy könyvtárban a földre borították volna a könyveket, katalógus nélkül A változás gyorsabb, mint a rendezés (6-9 hét = 1 WWW év, dotcom-os idökben legalábbis) OCLC WorldCat globális katalógus Keresögépek (search engines) Elektronikus/digitalizált dokumentumok automatikus indexelése és osztályozása A szemantikus világháló (Semantic Web)

15 Digitális könyvtárak A 90-es évek elejétöl: egy témához kapcsolódó, közösen épített link-gyüjtemények az intézmények tájékoztatási oldalain A 90-es évek közepén: teljesen vagy részben elektronikus dokumentumok szervezett gyüjteménye, mind a struktúra, mind a visszakeresése egy helyen (egy gépen, egy honlapról stb); nem egyszerüen mutatók (pointer) sorozata; egy bizonyos közösség számára A 21-dik században: információkeresö rendszerek és információs intézmények (a könyvtár csak egy közülük!) felturbózott integrációja; az új tartalom magában foglalja az információ elöállítását és felhasználását is, nemcsak a keresését (Borgman) A távoktatás meg az élethossziglan tanulás következtében a könyvtár vagy átalakul, vagy eltünik A testreszabott digitális könyvtáraktól a szabványos, az összes részfolyamatot gépesítö, egyszerü, piacon vagy ingyen is kapható formák felé (vö. Greenstone) Pl. a digitális könyvtár a multimédia adatbáziskezelö csomag távoktatást támogató moduljává válhat (ma egész, holnap rész) A digitális könyvtárak szervezése metaadatokon (pl Dublin Core), XML/RDF sémákon, ontológiákon, taxonómiákon alapul, portálokon keresztül érhetök el (portál = kirakat, itt: jelszavas hozzáférés sok tartalomszolgáltatóhoz, sorban vagy egyszerre [párhuzamosan]) Az osztályozás neve itt már gyakran Knowledge Organization Systems (KOS), különösen a világhálón

16 A könyvtárossal rokon fogalmak Információépítész (information architect): Tisztázza a honlap küldetését és céljait Eldönti, milyen információ tartalom és funckiók hova kerül a struktúrában, megtervezi a hozzáférési pontok fajtáit és megoszlását (mit lehessen keresni/böngészni), vonzó kirakatokat tervez és rendez be, kéz a kézben a honlaptervezövel (website designer) Megtervezi, idövel hogyan változzon, bövüljön a lap struktúrája Adatmodellezö (data administrator): mindenféle intézményi adatot, adatszerkezetet és folyamatot modellez Rendszert tervez, amely egymással kapcsolatban álló modellek sorozata Elkészíti a rekord-menedzsment fogalmi modelljét Ennek alapján logikai rendszertervet készít A logikaiból fizikai modell készül, amelyet adatbáziskezelö rendszerként (DBMS) munkába állítanak (implementálnak) Ha az adatmodellt rendszeresen frissítik és a fogalmi modell változásaihoz igazítják, akkor az sokáig kiszolgálja az intézményt

17 Rokon fogalmak folyt: (Vállalati) tudásmenedzsment 1. szakasz: A tudás hatalom : tanulj többet, légy a hatalmasok egyike a társadalomban 2. szakasz: A vállalatok dolgozóik elbocsátásával ismereteket és know-how-t veszítenek; a müszaki fejlödés ezt nem kompenzálja a várt mértékben 3. szakasz: egy intézmény akkor marad fenn, ha rendelkezik alkalmazottai tudásával; az ismereteknek ez az összessége az ereje A tudásmenedzsment a fejlett technika segítségével ezt a tudást gyüjti, rendezi és használja Kell hozzá az ismeret meghatározása á Az ismeret az elmében lakik : Információ, (szöveg)környezet és tapasztalat keveréke Csoportok és közösségek közös tapasztalata, ha egy bizonyos keverék bevált Döntésekhez és válaszlépésekhez vezetö tömény, magas fokon rendezett tényanyag A tudás/ismeret lappang (tacit), nem nyilvánvaló, de azzá lehet tenni az innováció érdekében Cél: tudásraktárak (knowledge repositories), jobb hozzáféréssel (knowledge access), javítani az ismeretek mint környezet színvonalát a tárolt tudás leírásával, osztályozásával és visszakeresésével Hasonlít a szakértöi tudáshoz a szakértöi rendszerekben Jelenleg lényegében tartalom-menedzsment, de dolgoznak a tartalom (szöveg)környezetének gépi megértésén és kiaknázásán

18 II. rész: Az osztályozás elmélete Alapok Iskolák Termékek Gépesítési lehetöségek

19 Tartalom szöveg, kép...

20 Alapok Az osztályozás és IKNY az információs bázis (könyvgyûjtemény, folyóiratok, kutatási jelentések stb.) gyûjtése, tárolása, nyílvántartása, tartalmi elemzése, majd az információk felhasználása szempontjából perdöntö jelentõségû Az információk tárolásának és a rájuk épülõ tájékoztatásnak a módszerei az évszázadok során változáson mentek keresztül, ám számos olyan jellemzõjük is felismerhetõ, amely az emberi gondolkodás (a fogalomalkotás és a nyelv) maradandó sajátossága Az információkeresés alapja minden korban a rendezettség és a kezelhetõség volt Elõfeltételei a történelem során jelentõsen változtak. A legrégibb idõszakokban az irodalomban kialakult tevékenységi formák, mûfajok, oktatási rendszerek, illetve az ezek alapját képezõ tudományfelosztási elvek alakították ki a tájékoztatás célját szolgáló könyvtári és bibliográfiai osztályozási rendszereket (szakrendszereket) Ezeknek az új korban klasszikus, széles körben elterjedt módszerei fogalmazódtak meg Az osztályozástörténetében a 19., majd a 20. század fordulópontot jelentett. Kialakult az információkeresést tudományosan megalapozó osztályozáselméleti kutatás és irodalom Filozófiai, logikai, nyelvészeti, tudományrendszerezési és tudományszervezési elvek + a tudomány és technika haladása Részei: Az osztályozás logikai és matematikai alapelvei, A könyvtári és bibliográfiai szakrendszerek típusai, az ezekkel kapcsolatos alapfogalmak, A tudományfelosztáson alapuló osztályozási rendszerek (szakrendszerek) fejlõdéstörténete A régebbi keletkezésû szakrendszerek, A 19. század végétõl keletkezett fontosabb, napjainkban is használt, vagy érezhetö hatású jelentõs könyvtári és bibliográfiai szakrendszerek, A nyelvi eszközökkel megvalósuló információkeresés (tárgyszavas osztályozás, indexelési eljárások, tezauruszos információtárolás és keresés, szintaktikus nyelvek) kérdései

21 A tudományok fejlödése és az információ A tudomány a természet, a társadalom és a gondolkodás objektív összefüggéseirõl szerzett, igazolható ismeretek rendszere. Egyik fontos feladata, hogy kialakítsa és rögzítse saját felépítését, a fogalmai között meglévõ belsõ viszony- és szabályrendszert. A tudományok fejlõdése során alapvetõen két felosztási rendszer jött létre: a tárgyi és a megfigyelõi. A megfigyelõi felosztás a megfigyelt jelenség, tudományterület nem minden ismérvét veszi számba, hanem csupán egyet, vagy néhányat emel ki közülük. A megfigyelõi gy megközelítés módszerét legteljesebb következetességgel a kibernetika alkalmazza. A kitüntetett szempontok a kibernetikában általában az energia vagy az információ. Információs fogalomrendszerrõl beszélve elsõsorban a dolgok szerkezetét, szervezetét, mûködési mechanizmusát vizsgáljuk. Egyes vélemények szerint a korábbi fizikai felfogással szemben a világ alkotó elemei, az anyag és az energia kiegészülnek az információval. A tudományok és az információ fogalma szorosan összekapcsolódott a huszadik századra, és nem csak a filozófiában és a tudományrendszertanban, hanem szinte valamennyi területen. A könyvtári osztályozásban a feltárandó, kifejezendõ dokumentum tartalmát sokan az információ fogalmával cserélték fel.

22 Az információk tartalmi megközelítése A könyvtári feldolgozó l munkának k két területét tét különböztethetjük meg : A dokumentumok formai leírását és azonosítását, ez a katalogizálás, illetve a bibliográfiai leírás feladata A dokumentumok tartalmi vagy tárgyi feltárását, mellyel az osztályozás foglalkozik A két rész szorosan összefügg, például némelyik azonosításra szolgáló jegy képes tartalmat is jellemezni, vagy a tárgyi megközelítés során is eljuthatunk a konkrét mûig A feldolgozás során szurrogátum keletkezik, az eredeti dokumentum helyettese

23

24 Mindennek az alapja: feldolgozás és feltárás Feldolgozás: a dokumentum formai ismérveinek számbavétele a mü, illetve példányai azonosítása végett A feldolgozás célja: Lehetövé teszi a formai jegyek alapján való keresést (vö. böngészés), illetve A tartalmi feltárást Müfaja: a bibliográfiai leírás = címleírás, címfelvétel Feltárás: a dokumentum tartalmi ismérveinek számbavétele a benne található információk alapján A feltárás célja: a dokumentumok Nyilvántartása Rend(szer)ezése Megtalálásának biztosítása (vö. keresés) Müfaja: az osztályozás = szakozás A kettö nem válik el élesen egymástól, egymást feltételezi E kettö hatásfokától függ az egész információs rendszer hatásfoka, az olvasó/felhasználó véleménye a könyvtárról, a tájékoztatási szolgáltatásról

25 Szurrogátum Az egy dokumentumról összegyûjtött formai és tartalmi ismeretek összessége. Egybegyűjti mindazon ismérveket, melyek alapján a felhasználó megtalálja a keresett dokumentumot Funkciói A dokumentum feltárása, A dokumentum tárolása és A visszakeresés biztosítása. A hagyományos visszakeresõ rendszerben, a katalógusban a szurrogátum fogalmán a bibliográfiai tételt - nem kizárólag a bibliográfiai leírást! -, míg a számítógépes rendszerekben a rekordot értjük. Általában a szurrogátum lényegesen bõvebb, mint az egyszerû bibliográfiai leírás és osztályozási jelzet együttese, tartalmazhat referátumot, kiegészítéseket stb. Az eredeti mü egy példánya és a felhasználó között ött ez létesít kapcsolatot

26 Példa a szurrogátumra: a bibliográfiai A leírás tárgyát át képező ő dokumentum összes feldolgozott ismérve, pl.: Leíró (bibliográfiai) adatok (szerzöségi/bibl. adatok: pl. cím, [2] kiadás, megjelenési adatok Besorolási adatok (egységesített cím, egységesített szerzöi névalak, sorozati cím, lelöhely, jelzet [polc]) ami alapján katalógust építek; a bibliográfiai adatok értelmezése, é metaadat t Metaadat: pl. egy adatelem értelmezése, meghatározása (ld.mesh rekord) = adat az adatról Tartalmi jellemzők (jelzetek, tárgyszavak, bármi) tétel

27 A tartalmi feltárás szintjei 1. szint: Bibliográfiai leírás. A formai azonosításra szolgáló jegyek összességét adja, de ezek egy része képviselheti a tartalmat is (esetlegesen) 2. szint: Osztályozás. Bizonyos tartalmi ismereteket állapít meg a dokumentumról, s azt röviden valamilyen fogalmi lánccal kifejezi, ez által az információk átfogó tartalmi csoportosítására alkalmas. Az ismérvek összefoglalóan megjelenhetnek táblázatokban, tárgyszójegyzékekben stb. 3. szint: Referálás. Összefüggõ szövegben, tömören és röviden elmondja a dokumentum tartalmi jegyeit és lehetõvé teszi annak eldöntését, hogy célszerû-e tanulmányozni a dokumentumot. A referátum lehet Indikatív (jeladó): Röviden ismerteti a dokumentum fõ témáját és a fontosabb eredményeket. Informatív: az eredeti dokumentum tanulmányozásának kisebb mértékû pótlására hivatott. Autoreferátum: ha a szerzõ saját mûvérõl készít referátumot. Annotáció: a dokumentum rövid jellemzése annak tartalma, rendeltetése, formája és nyelvi sajátosságai alapján. 4. szint: Tömörítvény. ö Összefüggõ szövegben, minden az eredeti mûben lényeges tartalmi jegyet magában foglal (táblázatokat, ábrákat stb. is). Képes pótolni az eredeti mûvet. 5. szint: Szemlék. Analitikus-szintetikus mûfaj, mely egységes vezérelv alapján több hasonló témájú dokumentumot dolgoz fel.

28 Feltártsági mutatók Címleírási í egység feltártsági t á mutatója: tój ismérvek (besorolási helyek) átlagos száma / dokumentum Referátum, tömörítvény stb. feltártsági mutatója (Senko): kivonat szavainak száma / eredeti dok szavainak száma Másik módszer (Perry & Kent): (az eredeti dok releváns mondatai a kivonat releváns mondatai) / az eredeti releváns mondatai (0-1 közötti érték) Ennek a komplementere: Z (zaj) = a kivonat nem releváns mondatainak száma / a kivonat összes mondatának száma De mi a releváns?

29 Szurrogátum, relevancia, pertinencia A dokumentum tartalmilag t releváns egy keresökérdésre, ha, elvben, megfelel neki, képes válaszolni rá ( ) A pertinencia az eredeti mü és a felhasználó eredeti problémája (kérdése, témája, szerepe, feladata) közötti megfelelés [Soergel, D.: Indexing and Retrieval Performance: The Logical Evidence]

30 Természetes és mesterséges nyelvek Bármely nyelv jellemzöi: morfológia (alaktan), szintaxis (mondattan), szemantika (jelentéstan) [+ a szemiotikában pragmatika (használat)] Természetes nyelvnek (a mesterséges nyelvekkel szemben) az emberek által használt olyan nyelvet nevezzük, amely egy közösség (törzs vagy nemzet) életében nemzedékről-nemzedékre spontán vagy tudatos folyamatok (pl. nyelvújítás) során szabadon fejlődik, változik. Egyes források szerint ma (mások szerint még több) mindennapos használatban elterjedt természetes nyelvről beszélhetünk. Nyelvészeti szempontból az egymással kisebb-nagyobb hasonlósággal rendelkező természetes nyelveket csoportosítani lehet. A csoportosítás legfelsőbb szintje a nyelvcsaládokba történő szelektálás. Vannak emberek által használt, de nem természetes, hanem mesterséges nyelvek is, melyeket nyelvelméleti, matematikai vagy informatikai célból alkottak. A mesterséges nyelvek közül ismertek a programozási nyelvek, amelyeket szokás környezet-független nyelveknek is tekinteni. Környezet-függő (context-sensitive) tulajdonsága ellenére újabban a természetes nyelvek feldolgozása (Natural Language g Processing, vagy NLP) óriási fejlődésnek indult, és a számítástechnika egyik vezető alkalmazási tématerületévé vált. Az említett terület azonban egy még szélesebb ismertekörbe, az emberi nyelv technológia (Human Language Technologies vagy HLT) magyarul csak nyelvtechnológiaként emlegetett témakörbe tartozik.

31 Nyelv, dokumentum,... A szöveges mûvek tartalmának t kifejezése a nyelv által. l Az IKNY közös vonása, hogy mindegyikük a természetes nyelvbõl ered vagy ezekbõl levezethetõ. A nyelv egy adott, egyezményesen kialakult jelsorozat és a nyelvtani szabályok együttese. A jeleknek k egy adott nyelvben megengedett halmazát ábécének nevezzük. A nyelvi jelsorozatok véges, rögzített halmaza a a a szótár. sóá A szótár legkisebb, önálló értelemmel még bíró eleme, lexikai egysége a szó. A szavak, mondatok információt hordoznak. A közölhetõség ölh és a felhasználás érdekében ezeket valamilyen anyagi hordozón rögzítik. A rögzített információk egyik megjelenési formája a dokumentum.

32 ...információ Matematikai információ- (kommunikáció-) -elmélet (Shannon 1948): adó, vevö, csatorna, zaj, redundancia. A nyelvvel nem, csak a kód elemeivel, egy eseményalgebra eseményeivel foglalkozik. Az entrópia mint központi fogalom révén köze van a termodinamikához. Az információ a fizikában a határozatlanság mértékét, az entrópiát érintö (csökkentö, növelö) változás. Egy jel = egy esemény; a bekövetkezés információértéke a valószínüsége reciproka. Minél ritkább, annál újabb, annál nagyobb az információtartalma. Miért annál nagyobb? Mert rendszerben meg kell tippelni a következö eseményt. Ilyenkor az egy jelre esö átlagos információt az entrópia (= bizonytalanság, rendezetlenség, határozatlanság, ritkaság) méri. Ha biztos, ami következik, nincs információ. Ha teljesen bizonytalan, maximális az info tartalma. Ennek a szemantikához semmi köze: az információ a bizonytalansággal határos, és nem egy üzenetre vonatkozik, hanem üzenetek statisztikai jellegéböl számítjuk. Az információ a nyelvben a jelentés, amelyet egy formai egység (szó, mondat, bekezdés, stb.) hordoz. Jelentéselméletek. Két- és háromkomponensü jel a szemiotikában. Olyan, mint egy töltéseloszlás a térben. Két absztrakció, hely és jelentés, találkozik. A két meghatározást a ritkaság (újdonság újság) mértéke köti össze. Mivel statisztikai is, szemantikus is, ebben az értelemben az információ univerzális, az anyag és az energia mellett a világegyetem egyik építököve, a strukturálódás nyersanyaga, a változás katalizátora.

33 A szójelentés néhány elmélete Kétkomponensü (Saussure) vs. háromkomponensü jel (Peirce) Egy szó vagy egy mondat jelentése nem egy fogalom, egy entitás, vagy a dolgok valamilyen állapota (Lyons 1968:411), hanem ehelyett ezeknek az egyvelege, amely legalább három fö részböl áll: a szó jelentése a használata módja (Wittgenstein), a szó jelentése a következménye (Bloomfield), illetve a szó azt jelenti, amire utal (Peirce) A jelentés a használat módja : a beszédben elöforduló ló szövegkörnyezet e et értelmezi a szót (Harris); A jelentés az utalás : X = Y Z-n ek, vagy amíg Z tart Jelentésrelációk a nyelven belül (két szó viszonya) vs. Utalás a nyelven kívülre (a valóságba ) (Lyons 1968)

34 Három szójelentés-típus típus

35 Katalógusok, részletesebben A könyvtárak történetében az elsõ információs tár a katalógus. A könyvek elrendezése, csoportosítása, osztályozása a kezdetektöl a könyvek elhelyezési rendjének, a könyvraktáraknak a visszatükrözése. A rokon tartalmú, azonos témakörbe tartozó könyvek egymás mellé helyezésével szakcsoportok jöttek létre. Ez vezetett a könyvtárak szakrendi beosztásához. A könyvgyûjtemények jelentékeny megnövekedése a tartalom alapján való csoportosítás helyett a mechanikus elhelyezéshez (pl.: kurrens számozás) vezetett, és a tartalom szerinti csoportosítás már csak a tételekröl készített tárgyi katalógusban tükrözõdött. A tájékozódási igények két nagy típusa: Az olvasó valamely általa ismert mûvet keres, Az olvasó egy általa megjelölt témáról, tárgyról meghatározott típusú irodalmat keres Az elsõ esetben a formai (leíró) katalógus alapján található meg a keresett dokumentum. A leíró katalógusba a kiválasztott besorolási adatok betûrendjében kerülnek be a bibliográfiai tételek. Ezek a besorolási adatok a következõk: szerzõ(k) vagy testület neve, cím és közremûködõk neve. A betûrendes leíró katalógus arra ad választ, hogy mely szerzõ, mely mûve, milyen kiadásban található meg. A második esetben a tárgyi katalógus nyújt segítséget, mely a katalóguscédulákat úgy rendezi, hogy az azonos témakörbe tartozó dokumentumok katalógustételeit azonos osztályozói kifejezés, jelzet alatt gyûjti össze.

36 Katalógusok folyt A tárgyi katalógusok fontosabb típusai különbözõ megközelítések alapján Nyelvük szerint: Tárgyi katalógusok Természetes nyelvi alapúak Tiszta (mellérendelõ, klasszikus) tárgyszókatalógus Rendszerezõ (alárendelõ) tárgyszókatalógus Mesterséges nyelvûek Szisztematikus (szakrendi, rendszerezõ, szak-) katalógus Szerkezetük szerint: Tárgyi katalógusok Tiszta (mellérendelõ stb) tárgyszókatalógus Rendszerezõ tárgyi katalógus (szakkatalógus) természetes nyelvû, pl.: rendszerezõ tárgyszó mesterséges nyelvû, pl.: ETO A mû tárgyát kifejezõ elnevezések (tárgyszavak) betûrendjében szerkesztett tárgyi katalógus a tiszta tárgyszókatalógus. g A fogalmakat más fogalmakkal kapcsolatuk (hasonlóság és különbség, rokonság, alárendeltség stb.) alapján kialakított rendben tervszerûen felsoroló katalógus a szisztematikus, rendszerezõ, más szóval a szakkatalógus.

37 Osztályozás, részletesebben Az a logikai tevékenység, amely során a jelenségeket, tárgyakat hasonlóságuk foka szerint egybegyűjtjük és különbségeik foka alapján elkülönítjük. Az emberi gondolkodás alapvető formája, párhuzamos a fogalomalkotással. Célja tartalmilag összetartozó, olyan kisebb csoportok képzése, ése ahol lehetőség van az általánostól a specifikusig sig való keresésre. Ha dokumentumokon történik, könyvtári osztályozás. Általánosan: a dolgok egymáshoz való viszonya és logikai kapcsolatai lehetõvé teszik egységes g rendszerek létrehozását, melyekben a fogalmak különbségeik és hasonlóságaik alapján az általánostól a specifikus felé haladva meghatározott helyet foglalnak el. Azt az eljárást, amely ilyen rendszert hoz létre, osztályozásnak nevezzük. A filozófiai tudományrendszerek két felosztási (részekre osztási, taglalási) módot ismernek: tárgyit és megfigyelõit. A jelenségek tárgyi felosztása: Arisztotelész (Kr.e ). A csúcs Linné ( ). Atö törzsi itársadalmak kóta ismeretes (Claude Lévi-Strauss) A jelenségek megfigyelöi felosztása: kibernetika. Nem minden ismérv, csak vagy az energia, vagy az információ felöl.

38 Osztályozás folyt A könyvtári osztályozás elsõdlegesen gyakorlati, a tudományok osztályozásának tükrözése csak másodlagos, eszköz szerepet játszik. A tárgyaknak, jelenségeknek több olyan tulajdonságuk is lehet, melyek a felosztás alapjául kiválaszthatók. Ugyanazon tárgynak, fogalomnak tehát több, önmagában helyes es osztályozása o ása lehetséges. Ahhoz, hogy megfelelõen osztályozzuk a dolgokat, helyesen kell elemezni a tartalmat, és jól kell ismerni az adott célt, az osztályozási rendszert, az osztályok közötti kapcsolódási lehetõségeket. Ugyanabban az információkeresõ nyelvben ragaszkodnunk k kell az ismérvek azonos szempontból való megválasztásához, mert az osztályozás csak így lesz következetes és használható. Az osztályozásnak Ranganathan óta három szintjét különböztetjük meg. Az elsõ a fogalmak szintje, amikor az osztályozandó dokumentum tárgyát fogalmakkal határozzuk meg. Második az elnevezések szintje, a nyelvi szint, amikor megfelelõen pontos elnevezéseket választunk a fogalmaknak. A harmadik a jelzetelés szintje, amikor egy adott osztályozási rendszer jelkészletébõl megállapítjuk a dokumentum tartalmát, tárgyát legjobban kifejezõ jelzeteket.

39 Az osztályozás logikai és matematikai alapelvei 1: A fogalom A fogalom: Dolgok, jelenségek legfõbb ismertetõjegyeibõl tõj ibõl a tudatban tb kialakított kít tt gondolati forma A valóság általánosítása és absztrakciója A megismerés egyik alapformája Mindaz, amit a nyelv megnevezni képes Az osztályozás mindig fogalmi síkon zajlik Ismertetöjegy: Jellemzõ vonás, tulajdonság, megkülönböztethetõ amelynek alapján valami felismerhetõ, A jelentés elemei, nemcsak a szavak jelentését értelmezik, hanem a bonyolult fogalmakból egyszerûbbet, az egyszerûbõl bonyolultabbat alakíthatnak ki A különbözõ dolgok közös ismertetõjegyei azokat egy osztályba egyesítik, és az egy osztályba tartozó tárgyak, jelenségek fogalmainak hasonlóságát tükrözik Megkülönböztetö jegy (differentia specifica): A dolgok közötti különbséget tükrözi Az adott osztályon belül a továbbosztályozás alapjául szolgálhat Nem (genus) és faj (species), mint fölé- és alárendelt osztály (hierarchia): Nemet tükrözö jegyek: lényeges, közös ismérvek, amelyek a tárgyakat egy fölérendelt, általánosabb osztályban egységesítik, g más osztályoktól pedig megkülönböztetik. Fajt tükrözö ismertetöjegy: az a közös ismérv, amelyik egy adott osztályon belül megkülönbözteti a fogalmak egy csoportját

40 Alapelvek 1 folyt.: A fogalom tartalma és terjedelme A fogalom tartalma (intenzió, NEM intenció) a benne általánosított dolgok lényeges ismertetõjegyeinek összessége. Pl. virág, tulipán A fogalom terjedelme (extenzió) mindazon dolgok összessége, amelyre az ismérvei illenek. Pl. virágok, tulipánok Egy fogalom tartalma és terjedelme egymással fordított arányban van. Pl. élõlény - ember - nö - író - Szabó Magda A fogalom tartalmának megragadása, az ismérvek teljessége az osztályozás helyessége szempontjából döntõ (milyenség, minöség) A fogalom terjedelme azt tükrözi, hogy a fogalomba milyen tárgyak tartoznak, amelyeknek közös ismertetõjegyeik vannak, mekkora a vonatkozó osztály (mennyiség)