Horváth Zsolt Csaba az Év embere A vártnál is nagyobb sikert hozott

Átírás

1 Minisztérium A KHEM véglegesítette a hazai vasúttársaságok közszolgáltatási szerzõdéseit 4 Vasútigazgatás 2009 utolsó negyedévében ellenõrzési dömping kezdõdött 5 Volán Az MNV Zrt. felkérésére eddig hat regionális Volánkonzorcium alakult meg február 17. XVIII. évfolyam, 3. szám Fõszerkesztõ: Kiss Pál Malév: közel a megállapodás A Malév Zrt. folytatólagosan megtartott rendkívüli közgyûlésén az AirBridge Zrt. képviselõje tájékoztatta a részvényeseket arról, hogy az orosz fél és a magyar állam képviselõi közti tárgyalások még nem zárultak le. Ezért a Malév Igazgatósága az ülésen a tõkehelyzet rendezése érdekében változatlan napirenddel ismételten összehívta a légitársaság közgyûlését február 26- ra. Mint ismeretes, a mostani megbeszélést feltehetõen azért kellett megszakítani, mert a körvonalazódott megállapodást magyar részrõl magasabb szinten kellett jóváhagyatni. A fõ kérdés, hogy kik és milyen arányban járulnak hozzá a társaság mûködéséhez szükséges tõkeemeléshez, és hogy milyen formán jut tulajdoni hányadhoz a Malévben a magyar állam. Fullér István váltja Kemenesi Zoltánt A Magyar Közlekedés értesülése szerint március 1- jével távozik tisztségébõl Kemenesi Zoltán, a BILK Kombiterminál Zrt. vezérigazgatója. Utódja Fullér István (képünkön) lesz. A Hungária Intermodal ügyvezetõ igazgatója, Binder László júniusban nyugdíjba vonul. A társaság új ügyvezetõ igazgatója Spellenberg Gábor lesz, aki már márciusban bekapcsolódik a vezetés munkájába. Regõczi, Zelenák: õrizetben Õrizetbe vette a rendõrség Regõczi Miklóst, a BKV volt vezérigazgató-helyettesét és Zelenák Tibor volt kommunikációs fõosztályvezetõt. Mindkettõjüket (másokkal együtt) hûtlen kezeléssel gyanúsítják, pontosabban azzal, hogy a BKV veszteséges mûködése ellenére megszegték vagyonkezelési kötelezettségüket, Regõczi Miklós házi õrizetbe került. Sikeres Vasút-igazgatási Szimpózium Horváth Zsolt Csaba az Év embere A vártnál is nagyobb sikert hozott a Vasút-igazgatási Szimpózium, kiadónk idei elsõ szakmai rendezvénye. Az ötödik évébe lépett önálló hazai vasútigazgatás eddigi és jelenlegi mûködése indokolta a tanácskozás összehívását. A több mint száz résztvevõ jelenlétében a Nemzeti Közlekedési Hatóság vezetõi tartottak elõadást. Horváth Zsolt Csaba, Menich Péter és Alscher Tamás elõadását lapunk belsõ oldalain ismertetjük. A szimpózium teljes programja megtekinthetõ honlapunkon, ahonnan az elõadások letölthetõek. Kovács Imre, a MÁV Cargo elnök-vezérigazgatója mondott pohárköszöntõt a rendezvény fogadásán, és elismeréssel szólt a szimpóziumról, valamint kiemelten fontosnak minõsítette a vasúti szakma és az NKH közvetlen konzultációját, egyeztetését. Az I. Vasút-igazgatási Szimpózium jelentõs állomás ebben az együttmûködésben. A Magyar Közlekedési Kiadó újabb Év embere díjat alapított. Kiss Pál, lapunk igazgató-fõszerkesztõje a szimpóziumon bejelentette, hogy lépést tartva a magyar közlekedési szakma átalakulásával, bõvülésével és fejlõdésével lapunk, a Magyar Közlekedés ezentúl Év embere díjat adományoz a magyar közlekedési szakmában is. Mint ismeretes, a gondozásunkban megjelenõ Navigátor cargo-szaklap most már évek óta odaítéli az Év embere címet a szállítmányozásban. Ezt a hagyományt a jövõben is folytatjuk, és átadására ugyancsak hagyományosan a novemberi szállítmányozási konferencia fogadásán kerül sor. Az elsõ közlekedési Év embere díj odaítélésekor az amerikai módszert követtük, amely szerint áttekintettük a múlt esztendõ vezetõi teljesítményeit és véleményt kértünk a szerkesztõségi munkánkat segítõ és támogató szaktekintélyektõl. Az értékelés során figyelembe vettük a jelölt eddigi szakmai pályafutását és munkájának hatását a közlekedési szakmára. A Alscher Tamás, Menich Péter és Horváth Zsolt Csaba Magyar Közlekedés elsõként Horváth Zsolt Csabának, a Nemzeti Közlekedési Hatóság alapító elnökének ítélte oda az Év embere díjat. Horváth Zsolt Csaba mellett Reményik Kálmán és Zaránd György kapott jelölést. A 38 éves Horváth Zsolt Csaba nevéhez fûzõdik a korszerû és európai színvonalú egységes közlekedési hatóság létrehozása és mûködtetése. Az NKH alapító elnöke emellett kialakította a regionális szervezeti felállást és megvalósította a magas színvonalú közérdekû és közcélú, valamint rendszeres tájékoztatást a hatósági célkitûzésekrõl Kiss Pál átadja a díjat Horváth Zsolt Csabának és döntésekrõl. A Közlekedésbiztonsági Akcióprogram és az országos közlekedésbiztonsági rendezvénysorozat is az NKH múlt évi sikerei közé tartozik. Horváth Zsolt Csaba NKH-elnöki munkája mellett ellátja a légügyi fõigazgatói tisztséget is. Egyedüli közlekedési szakember, aki rendszeresen publikál. A közlekedéshatósági témakörbõl írott doktori dolgozatának megvédése a közeli hetekben várható. Horváth Zsolt Csaba elnöki munkáját tisztelet és elismerés övezi itthon és külföldön is. Meggyõzõdésünk, hogy méltó helyre került az elsõ közlekedési Év embere díj. A közlekedési Év embere díjat Horváth Zsolt Csabának Kiss Pál, a Magyar Közlekedés igazgató-fõszerkesztõje adta át, nagy taps kíséretében. Horváth Zsolt Csaba köszönetet mondott az elismerésért, és hangsúlyozta: az átadott díj az NKH eddigi munkájának az elismerése is, ahol egy nagyon jó csapat vezetõjeként dolgozik. Kiadónk következõ vasúti rendezvénye, a III. Vasúti Tréning április án lesz, ugyancsak a budapesti Ramada Plaza Hotelben. A ma már hagyományos vasúti konferencia tervezett idõpontja: szeptember harmadik hete. Kovács Imre IGEN Önnek is lehet UTA kártyája! EGYEDÜLÁLLÓ ELÕNYÖK: kúthálózat független belföldön, egész Európában használható halasztott fizetés készpénzkímélõ eszköz ÁFA automatikus elszámolás kényelmes és korszerû értékarányos, ügyfélcentrikus szolgáltatás További felvilágosítás: info@uta.hu Info vonal: 30/ , 30/ ,

2 2 MAGYAR KÖZLEKEDÉS február 17. Holland szigor A holland közlekedési hatóság (IVW) közleménye szerint február közepétõl a szokottnál jóval sûrûbben fogják ellenõrizni a veszélyes anyagokat szállító kamionokat az alagutak környékén. Az EU nemrégiben szigorította az ilyen típusú, táblaköteles rakományok szállítását. Négy alagútkomplexumnál várható a csapatok felbukkanása: a Westerscheldetunnel (Terneuzennél), a Botlektunnel (Rotterdamnál), a Velsertunnel (Amszterdamnál) és a Koningstunnel (Den Haagnál) környékén. Év végéig 3 ezer veszélyes anyagot szállító kamiont ellenõriznének, és a szabályszegõk már a legcsekélyebb eltérés esetén is pénzbírságra számíthatnak. Airbus-tervek A francia Airbus jelentõsen javította az ázsiai csendes-óceáni térségbõl érkezõ keresletre adott prognózisát az elkövetkezõ 20 évre vonatkozóan. Az elõrejelzés szerint a régió légitársaságai összesen 8 ezer repülõgépet fognak vásárolni az Airbustól, ami a francia cég számára 1200 milliárd dolláros árbevételt jelent. A gyártó korábban még 7672 eladott repülõgéppel számolt. Az elõrejelzésen belül a Kínából érkezõ megrendelések tehetik ki az összes megrendelés harmadát, köszönhetõen annak, hogy az Airbus elõrejelzése szerint éves szinten átlagosan csaknem 6%- kal nõhet az utasforgalom a régióban. Német forgalom 2009-ben csökkent a 12 tonna összsúlynál nagyobb teherautók forgalma a díjköteles utakon Németországban, 24,4 milliárd kilométerre. A szakminisztérium statisztikája szerint ez 2008-hoz képest 11,8%- kal alacsonyabb futásteljesítmény. A külföldiek is kevesebbet dolgoztak az országban, 12,8%-kal csökkent a nem német szerelvények által megtett kilométerek száma. Egyre nagyobb arányban vannak jelen a tisztább üzemû teherautók. 14,3 milliárd kilométert Euro- 4-es vagy annál jobb besorolású jármûvel tettek meg, ebbõl ráadásul 11,9 milliárdot Euro- 5-ös gépekkel. Vasútfejlesztés Újra használatba kerülhet több, Magyarországot Romániával összekötõ vasútvonal, amenynyiben a nagyváradi metropolis-övezet, illetve a magyarországi Közlekedéstudományi Intézet sikeresen pályázik. A közös projektet a napokban nyújtották be a Határon Átnyúló Kooperációs Pályázatok Románia Magyarország elnevezésû program keretében, elbírálása áprilisban várható. A Nagyváradot Debrecennel, illetve Békéscsabával összekötõ vasútvonalakból néhány kilométernyi sín hiányzik. Több érdeklõdõre számítanak Versenytársakat kaphat az Eurostar Hamarosan versenytársakat kaphat a London és az európai kontinens között közlekedõ Eurostar vasúttársaság, a La Manche-csatorna alatti alagút üzemeltetõje ugyanis más cégeket is beengedne a piacra. A németek Kölnnel kötnék össze az angol fõvárost. Megjelenhetnek a kontinenset Londonnal összekötõ La Manche alatti alagútban az európai gyorsvasutak közölte a Financial Times (FT). A verseny azért alakulhat ki, mert az alagutat üzemeltetõ cég a biztonsági elõírások megváltoztatására készül. A lap szerint a Deutsche Bahn szinte biztosan megjelenik a vonalon, de más társaságok is érdeklõdhetnek majd. Az új szabályok értelmében a szélesebb, kontinentális vonatok is használhatják majd a brit vonalakat, míg most erre nincs lehetõség. Technikai értelemben a kontinens és London közötti vonalak már most is alkalmasak a nagyobb vonatok fogadására, de jelenleg még olyan szabályok Változások a Hungarokombi Kft. életében Együtt tovább a zöld hídon Mint az már közismert, a Hungarokombi Kft. tulajdonosi köre megváltozott, a Rail Cargo Austria AG 100%-os tulajdonában lévõ Ökombi GmbH 71,5%-os részesedést szerzett. Ez jelentõs változás a cég életében. Ezen változások megbeszélésére, átgondolására minden érintett félnek fel kellett készülni. A Hungarokombi Kft. február 9-én taggyûlést tartott, amelyen a fõ tulajdonos magas szinten képviseltette magát. Megjelent a Rail Cargo Austria AG Intermodal vezetõje, Erich Rohrhofer, aki egyben az Ökombi GmbH igazgatója is, Franz Dirnbauerrel együtt. A Hungarokombi Kft.-t Tomcsányi István vezérigazgató és munkatársai képviselték. Ott volt a kisebbségi tulajdonos képviseletében Kovács Aliz, az MKFE fõtitkára. A taggyûlésen a közös jövõ felvázolása, a két cég közeledése és a tervek meghatározása szerepelt. Az osztrák cég kiemelt fontosságúnak tartja a Ro-La fuvarozást Magyarországon. Erich Rohrhofer méltatta a Hungarokombi Kft. eddigi tevékenységét és örömét fejezte ki a magyar állami támogatás megszerzése, valamint az Európai Unió által kiírt Marco Polo Program támogatásának Ro-Mo-net pályázattal való elnyerése kapcsán. Kovács Aliz, Tomcsányi István, Franz Dirnbauer és Erich Rohrhofer Az Ökombi GmbH európai piaci részesedése és a Hungarokombi Kft. honi és kelet-európai tapasztalatai jól kiegészítik egymást a jövõben. A BILK Kombiterminál hasznosítása is szerepel a tervekben, amelyben a Hugarokombi Kft.-nek részesedése van, és alkalmas Ro-La A DB szinte biztosan megjelenik a vonalon. vannak érvényben, amelyek szerint az európai személyszállító vonatok nem szelhetik át a csatornát. Az FT szerint a kontinentális vonatokat át kell majd alakítani, hogy kiszolgálhassák a londoni utasokat is, a csatorna alatt ugyanis csak olyan vonatok közlekedhetnek, amelyek legalább 400 méteresek, miközben a standard méret a szupergyors vonatok esetében 200 méter. Ez az elõírás abból ered, hogy a vészkijáratok egymástól 375 méterre vannak az alagútban, és ha például tûz üt ki, akkor a szerelvények elhagyása nélkül is meg lehet közelíteni a kijáratokat. Az ICE gyorsvonatokat üzemeltetõ Deutsche Bahn vezetõje a Die Weltnek azt mondta, hogy anyagilag nagyon vonzónak tûnik egy Köln Brüsszel London vonal üzemeltetése, számításaik szerint egy ilyen vonatot évente 1 millióan használnának. Jelenleg egyedül az Eurostar vonatai közlekednek a csatorna alatt, ugyanis csak ezek elégítik ki a szigorú biztonsági elõírásokat. A vonatokat ebben a cégben a partnerek, azaz a francia SNCF, a brit London & Continental Railways és a belga SNCB tulajdonolja. vonatok fogadására és továbbítására. A kombinált fuvarozási piacon a közös fellépés hatékonyabb lehet mind az ügyfelek, mind a vasutak felé. Elõrelépés várható a fejlesztés és a minõségbiztosítás terén is. Az Ökombi GmbH vezetõit számos munkatársuk elkísérte Budapestre a személyes megismerkedés jegyében. Megbeszélték a közös pontokat és felvázolták a jövõbeni együttmûködés alapjait dolgozói szinten is. A tartalmas napot egy nagyon jó hangulatú közös vacsorával zárták a budai Régi Sípos étteremben. Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál Lapszerkesztõ: Kuklai Katalin Hírszerkesztõ: Andó Gergely Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. Felelõs kiadó: Kiss Pál Szerkesztõségi titkár: Járdán Eszter Pénzügyek: Weisz Zsuzsanna Cím: H-1134 Budapest, Klapka utca 6. Telefon: ; ; Fax: mk@magyarkozlekedes.hu Médiaértékesítés: blend média Lapterv: Thuróczy Gábor Absolutone Kft. Stúdió: Sprint Kft. Nyomdai elõállítás: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Oláh Miklós vezérigazgató Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletág Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Budapest, VIII. kerület, Orczy tér 1., Postacím: Budapest 1900, Telefon: ) További információ 06 (80) ; hirlapelofizetés@posta.hu Elõfizetési díj: egy évre Ft Kiadói elõfizetés: , Somlai Krisztina Index: HU ISSN szám Ár: 500 Ft A Magyar Közlekedés bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva, felhasználása csak a kiadó engedélyével lehetséges. Értesüléseket, cikkeket átvenni csak a Magyar Közlekedésre hivatkozva lehet.

3 2010. február 17. MAGYAR KÖZLEKEDÉS 3 I. VASÚT-IGAZGATÁSI SZIMPÓZIUM Horváth Zsolt Csaba Várjuk a visszajelzéseket! Horváth Zsolt Csaba, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elnöke a magyar vasútigazgatás elmúlt négy évének tapasztalatait foglalta össze múltba tekintõ és következtetõ jelleggel az I. Vasút-igazgatási Szimpózium bevezetõ elõadásában február 9-én a Ramada Plaza konferenciatermében. A szakember dicséretre méltónak nevezte azt a munkát, amellyel az elmúlt években felépült a vasútigazgatási szervezet, ám abban folyamatos visszajelzésekre biztatta a hallgatóságot, hogy a jelenleg folytatott tevékenység vajon megfelel-e a szakma elvárásainak, és amennyiben nem, akkor milyen igényeket támasztanak a vasúti hatósággal szemben. Az elõadó sietett tisztázni: a hatóság mindenekelõtt a magyar állam képviseletében fellépõ jogalkalmazó szervezet, és a jogalkotásra csak befolyással lehet. Ennek érdekében együtt kíván mûködni a hatáskörébe utalt, ellenõrzött cégekkel, aminek csakis a partneri párbeszéd lehet az alapja, és a kritikus visszajelzés a mozgatórugója. A továbbfejlõdés záloga, hogy világossá kell tenni: a hatóság ellenõrzési tevékenysége a partnerek számára csak felesleges piszkálódás, vagy érdemben segíti a munkájukat. Nyilvánvalóan nem várható el, hogy a megbüntetett cég szeresse a hatóság tevékenységét, de attól még építõ jellegû észrevételekkel bárki támogathatja azt. A magyar vasútigazgatás történetének elsõ két évében ( ben) önálló szervezetként mûködött (Magyar Vasúti Hatóság, MVH néven), az utóbbi két évben ( ben) az NKH-ba integrálódva. A hatósági munkát hatékonyság jellemzi: a folyamatos növekedés és egyre több feladat ellátása mellett kevés fellebbezés születik a határozatok nyomán (6200 ügyiratra például mindössze 8 fellebbezés jutott). További számokkal érzékeltetve ez azt jelenti, hogy az utóbbi (integrálódott) idõszakban két és félszeresére nõtt a határozatok száma, több mint háromszorosára a végzéseké az önálló idõszakhoz képest mindez csaknem ugyanazzal a létszámmal. Más megközelítésben: ma Magyarországon 31 mûködési és 29 árutovábbítási engedéllyel rendelkezik a vasúti ágazat, ezek döntõ többségét a korábbi idõszakban adták ki, míg az utóbbi két év a hatósági ellenõrzésekkel telt, mégpedig 2008-ról 2009-re megháromszorozva az ellenõrzések számát. Ezt az is mutatja, hogy a ben végzett kilenc piacfelügyeleti eljárás az elmúlt két évben 146-ra emelkedett. Horváth Zsolt Csaba leszögezte: ez lesz az az irány, amelyet az NKH vasútigazgatása a jövõben is követ, azaz évente mintegy háromszáz ellenõrzésre lehet számítani, különös tekintettel az üzemszerû mûködés (azaz a személyzet, a közlekedõ vonat, a vasúti jármû és az infrastruktúra) vizsgálatára, és lényegesen kisebb hangsúllyal az ún. telephelyi ellenõrzésre. Ez a Évente mintegy háromszáz ellenõrzésre lehet számítani. gyakorlatban annyit tesz, hogy majdnem minden engedéllyel bíró szervezetnél megjelenik majd a hatóság munkatársa, és a mozgásban lévõ szerelvények állapota, illetve az eszközök mûszaki rendelkezésre állása kap kiemelt figyelmet. A személyzet ellenõrzése a tavaly év végén megjelent jogszabály értelmében kerül elõtérbe mind a vasút-egészségügyi alkalmasság, mind a képzettség terén. Az elnök reményét fejezte ki, hogy 2010 az oktatás feltételeinek szabályozásáról szól majd, és a szükséges jogszabályok megjelenésével megszûnik a jelenlegi monopolhelyzet. Kiemelte a mozdonyvezetõk képzését, hiszen hiányuk a legkritikusabb pontja a vasútalapításnak. Visszatérve a vasútigazgatás terén eddig végzett munkára, az elõadó az állandóságot és fejlõdést is megemlítette, ami például az MVH integrációját követõen a szakemberek 0 százalékos fluktuációjában nyilvánul meg. Ennek nyomán az elnök komoly sikerként könyvelte el, hogy ma már önálló, kellõ képzettséggel rendelkezõ és elhivatott munkatársak látják el a vasút-igazgatási feladatokat. Ez nemcsak azért fontos, mert végre nem kell napi szinten foglalkozni a betanításokkal, hanem azok a szakemberek, akik szeretik a munkájukat, kritikai észrevételeiknek, hatékonyságot segítõ javaslataiknak is bátrabban adnak hangot a vezetõk döntéseivel szemben. Horváth Zsolt Csaba hozzátette: bízik e munkahely további töretlen népszerûségében és a jelenlegi 44 fõs létszám esetleges növelésében. Ehhez kapcsolódóan a folytatásban összehasonlítást mutatott 27 uniós tagállam vasúti hatósági létszámaival, amelyek (Málta és Ciprus kivételével) 3-4-szeresei az NKH vasúti hatósági munkatársai összlétszámának. Kommentárjában kifejtette: ez a tény nem feltétlenül azt jelenti, hogy többszörösére kellene emelni a hazai állományt, inkább az itthon jól végzett munka mutatója, amely szintet a jövõben is meg lehet és kell õrizni. Az elõadás második fele a hatósági eljárások során tapasztalt kirívó esetekrõl szólt. A munkának ez a része elgondolkodtatja a szakembereket: ha a magyar jogszabályok megfelelõek, a külföldiek az övéiket akarják ránk erõltetni, vagy a mieink nem tökéletesek, és célszerûen azok érettek meg a változtatásra. A példák között az elõadó felsorolta az adatszolgáltatási, illetve változásbejelentési kötelezettséget (amelynek a haladéktalanul -ra nevesített hatálya az NKH jogalkalmazásában az öt munkanapon belüli bejelentést fogadja el), valamint az engedély nélkül végzett vasúti tevékenység feltárását. Az elmúlt idõszakban ugyanis nyolcszorosára nõtt a saját célú engedéllyel rendelkezõ hálózatok hossza, ami 1400 iparvágányt foglal magába. A probléma abban jelentkezik, hogy a partnerek nem értik: ha eddig is maguk közlekedtek rajta, és ezentúl is õk fognak, akkor az üzemeltetés miért lett engedélyköteles, ráadásul nem kevés pénzért (évi 5-6 millió forintért). Márpedig ha a vasúthálózat eme végponti üzemeltetõit ellehetetleníti ez a szabályozás, akkor joggal választhatják a közúti megoldást, ami viszont ellentétes hatás a közlekedéspolitika törekvéseivel. Az elnök tehát a vasúti áruszállítási iparág jövõje szempontjából kulcskérdésként értékelte az iparvágány-engedélyeztetési eljárások és díjak rendezését, és az ügyben továbbgondolkozást szorgalmazott. Ugyanakkor emlékeztetett: a határátmenetek kérdésében különösen a magyar-horvát és magyar-ukrán viszonylatokban a magyar jogrend kevés, ezekhez szükség van a szomszédaink együttmûködõ hozzáállására is, amelynek elérésével az elkövetkezõ idõkben a szakminisztérium sokat tehet a magyar vasút versenyképességének javításáért. Varga Violetta

4 4 MAGYAR KÖZLEKEDÉS február 17. A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) véglegesítette a személyszállító vasúttársaságok közszolgáltatási szerzõdéseit. A költségvetésbõl az ebben foglalt eljárások szerint folyósítják a február 10-én megjelent mások mellett, a helyközi közlekedési vállalatok költségtérítéseirõl szóló kormányrendeletben rögzített összegeket. A MÁV Zrt. Alapító Okirata január végével teljes egészében megújult. A KHEM aláírásra elõkészítette a MÁV-START Zrt. és a GYSEV Zrt és 2012 közötti idõszakra szóló közszolgáltatási szerzõdéseit. A szerzõdések hároméves idõtávban keretjelleggel tartalmazzák az országos jelentõségû és a regionális vasúti személyszállítási közszolgáltatások megrendelésének részleteit. Rögzítik továbbá a szolgáltatások ellentételezésével kapcsolatos kalkulációs szabályokat. Az éves megrendelések és a konkrét finanszírozási szabályok az egyes menetrendek jóváhagyásával, az adott évre vonatkozó záradék révén kerülnek a szerzõdésbe. A vasúttársaságokkal kötendõ hároméves közszolgáltatási szerzõdések pénzügyminiszteri ellenjegyzésre várnak. A GYSEV szerzõdését a társaság február végi közgyûlésének jóváhagyása léptetheti életbe. A MÁV személyszállító leányvállalatának közszolgáltatási szerzõdése a társaság 1+3 éves üzleti tervén alapul. Megkötése a MÁV Zrt. üzleti tervének véglegesítését is lehetõvé teszi. Menich Péter Újabb feladatok az NKH-nál A Nemzeti Közlekedési Hatóság nemcsak mûszaki szempontból ellenõrzi a vasúttársaságokat, hanem a Magyar Vasúti Hivatal feladatait átvéve a mûködés engedélyezése és a piacfelügyelet is idetartozik, illetve új feladatként a vasúton utazók jogainak érvényesülését is a Menich Péter által vezette Vasúti Igazgatási Fõosztálynak kell kikényszerítenie. A fõosztályvezetõ az I. Vasút-igazgatási Szimpóziumon tartott elõadásában ismertette a hatóság elõtt álló új feladatokat és kihívásokat is. A Nemzeti Közlekedési Hatóság a hazai és nemzetközi jogszabályok alapján végzi tevékenységét, jogosítványai is ezekbõl vezethetõk le. A jogszabályi háttér minõsége alapvetõen kihat a hatóság tevékenységére, így a piaci szereplõk életére is. Régi fájdalma az érintetteknek, hogy a vasúti közlekedésrõl szóló évi CLXXXIII. törvény végrehajtási rendeletei a mai napig nem készültek el teljes körûen, ami a mindennapokban joghézagokat, végrehajtási nehézségeket okoz. A rendeletek kiadása a szakminisztérium, illetve a kormány feladata, a hatóság azokat legfeljebb véleményezi az elõkészítés során. A vasúttársaságként való mûködés engedélyezése a vasútigazgatás egyik legfontosabb feladata. Az EU-s irányelvek mentén évek óta ismert az alkalmazott hatósági szempontrendszer és az eljárási rend. Mára azt is megtanulta minden piaci szereplõ, hogy az engedélyében foglaltak változásáról haladéktalanul, vagyis 5 munkanapon belül tájékoztassa az NKH-t. A mûködésengedélyezési eljárás során nemcsak azt tekintik át, hogy a társaság képes-e a vasúti alaptevékenység ellátására (többek között az alvállalkozói szerzõdéseinek és mûködési szabályzatainak átvizsgálásával), de szigorúan vizsgálják a társaság munkatársainak szakmai alkalmasságát, a cég pénzügyi teljesítõképességét, valamint az általuk okozott károk fedezésének képességét is. Ez utóbbi mértékét egy kormányrendeletben elõírt módszertan alapján a hatóság állapítja meg, a társaságok 2010-re már ez alapján kötöttek felelõsségbiztosítást. Korábban ezt bankgaranciával pótolták, mivel a biztosítótársaságok kínálatában nem szerepeltek vasúti kárfedezeti biztosítások, ám ma már több cégnél is köthetõ ilyen biztosítás. A vasúti piacon 2006-ban mindössze két társaságnak volt vasútvállalati engedélye, a MÁVnak és a GYSEV-nek, 2007-ben már 109, 2008-ban 75, 2009-ben pedig 68 új engedélyt adtak ki, miközben az engedélymódosítási kérelmek száma a 2008-as 23-ról 2009-re 105-re nõtt. Ez persze nem azt jelenti, hogy 250 vasúttársaság végezne az országban személyszállítást vagy árufuvarozást, Szigorúan vizsgálják a munkatársak szakmai alkalmasságát is. mivel az iparvágányok (hivatalos nevükön saját célú pályahálózatok) üzemeltetése is engedélyköteles lett, az engedélyek zöme ilyen sínhálózatok mûködtetésére szól. A 2008 év végi 280 km-rel szemben 2009-ben már 438 km-nyi iparvágánynak van hatósági engedélye. A felfutáshoz az is kellett, hogy a hatóság felkutassa ezeket a sínhálózatokat (a cégjegyzék, illetve a vasútvállalatok gyakorlati tapasztalatai alapján) és felszólítsa azok (vélt vagy valós) tulajdonosait az engedély beszerzésére és ezzel együtt az iparvágány tulajdonjogi helyzetének tisztázására. Bármilyen igazgatósági vagy hatósági feltétel nem teljesülése esetén egy vasúttársaság mûködése felfüggeszthetõ vagy az engedélye visszavonható. Tavaly 12 esetben döntött felfüggesztésrõl a hatóság, fõleg a kárfedezeti biztosítás hiánya miatt. Több érintett azóta teljesítette e kötelességét, és folytathatta tevékenységét. Az engedély visszavonásának lehetõségével két esetben élt a hatóság 2009-ben. A mûködési engedély kiadási feltételeinek a társaságoknak folyamatosan meg kell felelniük, és errõl éves beszámolót készíteniük a következõ év májusának végéig. E kötelezettségének minden engedélyes eleget tett, több-kevesebb noszogatás után. Várhatóan idén már sokkal gördülékenyebben futnak be a beszámolók a hatósághoz. Az NKH monitoring tevékenysége emellett kiterjed a megkülönböztetés-mentes hozzáférést veszélyeztetõ gyakorlatok feltárására, valamint a felügyeleti díjak megfizetésének és azok helyes megállapításának ellenõrzésére, és azt is a hatóságnak kell megítélnie, hogy egy-egy költségelemet indokolt mértékben próbálnak-e meg a pályavasutak érvényesíteni a használati díjakban. Ez utóbbi új és nehéz feladata a vasútigazgatásnak, amelynek gyakorlata még nem teljesen kiforrott, szubjektív elemeket is tartalmaz, ám az érintettekkel együttmûködve a hatóság eltökélt célja, hogy egyértelmû és átlátható keretek mentén történjen a pályavasúti költségek számbavétele. Az EU-ban politikai szinten is felismerték, hogy a személyszállító vasúttársaságok nem eléggé motiváltak az utasok panaszainak kivizsgálására, a helyesbítõ intézkedések megtételére, ezért december 3-a óta ha az utas panaszt tett, de nem tetszik neki a vasúttársaság válasza vagy ügykezelése (például nem kapott választ), akkor a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz fordulhat panaszával. Ez komoly feladat és kihívás a hatóság és a vasúttársaságok számára (ideértve a metró, villamos, trolibusz és más kötöttpályás üzemeket), ennek a feladatnak a volumene és bonyolultsága egyelõre nem ismert, mivel eddig csupán két ügy jutott el a hatósági vizsgálatig. Az ezzel kapcsolatos hatósági tájékoztató az NKH honlapján a vasúti terület tájékoztatói közül tölthetõ le. AZ NKH a már ismertetett engedélyezési és monitoring tevékenységének tapasztalatai, ellenõrzései alapján piacfelügyeleti tevékenységet is végez, a piac zavartalan mûködése és a tisztességes piaci verseny fenntartása érdekében. Ennek keretében sor került 2009-ben a Hálózati Üzletszabályzat átfogó vizsgálatára, aminek eredményeként az NKH 33 ponton kért módosítást az átláthatóság és egyértelmûség érdekében a szabályzatban az azt karbantartó VPE Kft.-nél. A vasútvállalatok elõtt új lehetõség a nemzetközi vasúti személyszállítás, ám ennek részeként a belföldi személyszállítás (kabotázs) engedélyhez kötött. Nagy kihívás lesz annak megállapítása, hogy milyen hatással lesz a közszolgáltatást nyújtóra az új piaci szereplõ, erre nincs európai precedens. Andó Gergely A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium sajtóközleménye Megjelent a szerzõdések pénzügyi fedezetének jelentõs részét megalapozó jogszabály is (Az egyes gazdálkodó szervezetek részére nyújtott évi egyedi támogatásokról, költségtérítésekrõl, valamint az egyéb vállalati támogatások keretében nyújtott termelési támogatásokról szóló 20/2010. II. 9. kormányrendelet). Január végétõl új Alapító Okirat szabályozza a MÁV Zrt. mûködését. A változásokkal bõvül a tulajdonosi jogokat gyakorló szakminiszter hatásköre. A MÁV Zrt. tulajdonában álló tíz nagyobb gazdasági társaság (köztük a MÁV-START, MÁV-GÉPÉSZET és MÁV- TRAKCIÓ) vezetõ tisztségviselõinek, felügyelõ bizottsági tagjainak megválasztása, Alapító Okiratának, társasági szerzõdésének elfogadása, módosítása, üzleti tervének és éves beszámolójának elfogadása a továbbiakban kizárólag a miniszter egyetértésével lehetséges. Az új Alapító Okirat bõvíti az Igazgatóság döntési jogköreit, elsõsorban az értékhatárhoz kötött jogügyletek alsó határának (elõzõleg jellemzõen félmilliárd forint) eltörlésével. Ezzel párhuzamosan szûkül a lentebbi döntési szintek (pl. elnök-vezérigazgató, vezérigazgató-helyettesek) hatásköre. Az Alapító Okirat megújításával a szakminiszter közvetlenebbül alakíthatja a vasúttársaság és leányvállalatai mûködését. A vállalat Igazgatósága gyakrabban ülésezve hatékonyabban, operatív módon mûködhet.

5 2010. február 17. MAGYAR KÖZLEKEDÉS 5 Alscher Tamás Változó jogi környezet Az NKH, illetve elõdszervezete évtizedek óta felügyeli mûszaki és biztonsági szempontból a vasúti közlekedés területét. Az utóbbi években a vasúti liberalizációval párhuzamosan egyre több mûszaki berendezés, résztevékenység lett engedélyköteles, amihez nemcsak a vasútvállalatoknak, hanem a hatóságnak is fel kellett nõnie, ráadásul az ellenõrzések számát is növelni kellett, mivel az önkéntes jogkövetés nem minden vasúttársaságnak erõssége a tapasztalatok szerint. A Vasúti Hatósági Fõosztály vezetõje elmondta, hogy a múlt év utolsó negyedévében valóságos ellenõrzési dömping vette kezdetét, köszönhetõen egy bevezetett új ellenõrzési metódusnak, amit a hatóságnál komplex ellenõrzésnek neveztek el. A titkos ütemterv szerint, részletes vonalterv alapján nagy létszámmal, a rendõrség bevonásával végzett ellenõrzések során egy adott állomáson a különbözõ szakterületek megfelelõségét egyszerre vizsgálják, teljes lefedettséget adva a vasúti tevékenységre. Így 69 személyvonat, 15 tehervonat, 44 munkavállaló és 300 vasúti jármû ellenõrzése következtében három vasúti társaság ömlesztettáru-szállítási tevékenységét kellett leállítani, két esetben kellett bírságot kiszabni a túlsúlyos jármûvek közlekedtetése miatt, több esetben kellett azonnali intézkedést foganatosítani a személyzet leváltására, ittas vezetés miatt rendõrségi eljárást kezdeményeztek egy mozdonyvezetõ ellen, szabálytalan okmányvezetés miatt felfüggesztették egy társaság mûködését, és bírságot szabtak ki négy esetben szabálytalanság miatt. A viszonylag kis esetszám melletti nagy találati arány alapvetõ biztonsági kockázatokra utal a vasúti közlekedésben. Az ellenõrzések tapasztalatai szerint rendkívül öreg a vasúti jármûpark, a karbantartási rendszerek elavultak, a jármûjavítók nem tanúsítottak, a cégek nem költenek eleget a jármûfenntartásra, az erre szánt források nem nõnek a jármûpark öregedésével. Alscher Tamás rámutatott, hogy a MÁV-START az utóbbi években négy gyártó Alapvetõ biztonsági kockázatok vannak a vasúti közlekedésben. négyféle motorvonatát vette meg szinte egyszerre, ám ezek mûszaki állapota között ma már óriási különbség van attól függõen, ki és milyen konstrukcióban végzi a karbantartást. A legjobb állapotban azok a motorvonatok vannak, amelyekre hosszú távú, rendelkezésre állás alapú karbantartási szerzõdést kötött az üzembentartó. A vezetési idõvel azért voltak problémák, mert egyes mozdonyvezetõk fõ- és mellékállásban is dolgoztak (két különbözõ társaságnál), és az elõírt minimális pihenõidõ nem volt meg két szolgálatuk között, a munkáltatóikat nem tájékoztatták arról, mikor és mennyit vezetnek a másik állásukban. A jogalkotási területen szintén sok a tennivaló, hiszen az EU-s irányelvek alapelvei sincsenek még átültetve a hazai gyakorlatba. Így a jármûvek és a jármûjavítók idõszakos és rendszeres ellenõrzése nem megoldott, és nincs tanúsító szervezet (NoBo) sem kijelölve. A következõ egy évben a TSI-k megjelenésével új feladatok is érkeznek, minden vasúti tevékenység megkezdése elõtt kockázatelemzést kell készíteni, és azt folyamatosan frissíteni. Várható a képzési rendelet megjelenése is. A legnagyobb kihívás az alágazat elõtt a szükséges informatikai fejlesztések elvégzése, mivel az EUban egységes jármû- és infrastruktúraregiszter kezdi meg mûködését, és aki nem tud ezekbe adatot szolgáltatni, az adatait frissíteni, annak eszközei nem közlekedhetnek. A vasúti árufuvarozás egyik kulcsproblémája, hogy sorra szûnnek meg az iparvágányok, egyre több bontási engedélyt ad ki a hatóság, ami összefügg azzal, hogy e létesítmények fenntartása igen tetemes hatósági díjakkal és bonyolult eljárásokkal jár együtt, amit az alkalmi iparvágány-használók nem tudnak és nem is akarnak teljesíteni. Ez a folyamat Alscher Tamás szerint sem mutat jó irányba, ezért tanulmányokat készíttetnek a KTI bevonásával egy új iparvágány-stratégia kidolgozására. Eddig csak vasúttársaság lehetett az iparvágányok tulajdonosa, de a cégek nem akartak vasútvállalattá válni, már csak azért sem, mert a tulajdonos, a használó és az üzemeltetõ személye gyakran elvált egymástól. A hatóság szerint elegendõ lenne, hogy a mûszaki engedély megszerzése után már csak mûködési ellenõrzés legyen az iparvágányokon, és ne kelljen 10 évenként egy teljes használatbavételi engedélyezési eljárást lefolytatni. Kérek mindenkit, vegyen részt a szabályozások véleményezésében, segítsük egymás munkáját, hiszen a célunk azonos: egy jobb, átlátható vasutat szeretnénk, ami képes a térnyerésre. Lehet, hogy úgy néz ki, hogy a hatóság diktálni próbál a piacon, de össze kell zárni a sorokat, és rendet tenni a piacon, különben csak nézhetjük a külföldi vasutak hazánkon áthaladó tranzitvonatait, de közünk nem lesz hozzájuk! Ma a közút túlzottan támogatva van a vasúttal szemben, nálunk nincs szektorsemlegesség. De nem a vasúti árak a túl magasak, azok hasonló szinten vannak szerte Európában, a közúti közlekedés túl olcsó. Legalább nekünk, vasutasoknak látni kellene a fényt az alagút végén, mert ha mi sem látjuk, el fogunk veszni a piacon zárta elõadását a fõosztályvezetõ. Andó Gergely III. Vasúti Tréning április Budapest, Ramada Plaza Hotel Információ: Gudmann-Somlai Krisztina,

6 6 MAGYAR KÖZLEKEDÉS február 17. VÁLTOZATLAN ÁRON! Kedvezményes elõfizetési akció A Magyar Közlekedés és a NAVIGÁTOR címû kiadványainkat most kedvezményes áron rendelheti meg. Elõfizetõinknek és olvasóinknak lehetõségük nyílik arra, hogy a szakmában elismert kiadványainkból tájékozódjon a szakmáról, valamint megismerheti a piaci helyzetet és a piaci szereplõket. Lapjaink átfogják a teljes közlekedési ágazatot, illetve nemzetközi kitekintést is biztosítanak. Egyúttal szólnak a vasútról, közútról, hajózásról, légiközlekedésrõl, valamint a szállítmányozásról és a logisztikai szolgáltatásokról. A Magyar Közlekedés a szakma egyedüli szaklapja, a NAVIGÁTOR pedig a cargo szakma magazinja. A szaklapok elõfizetése és olvasása szakmai elkötelezettséget is jelent, valamint szaklapjaink biztosítják a folyamatos továbbképzést. Megrendelhetõ: Magyar Közlekedési Kiadó Kft Budapest Klapka u. 6. Tel.: , Fax: Lapterjesztõ: Somlai Krisztina MEGRENDELÉS Magyar Közlekedés Ft + áfa/év Navigátor Ft + áfa/év Magyar Közlekedés és Navigátor Ft + áfa/év Több példány megrendelése esetén 20% kedvezmény. A megrendelõ neve: Cím: Számlázási cím: Adószám: Ügyintézõ: Telefon: Fax: Elõfizetési idõszak: tól ig Példányszám: A megrendelés elküldhetõ levélben, illetve faxon is. P. H aláírás

7 2010. február 17. MAGYAR KÖZLEKEDÉS 7 Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. Volán-társaságok: új integrációs modell A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács december 16-i döntése alapján az MNV Zrt. vezérigazgatója felkérte a statisztikai régiók vezetõ Volán társaságainak vezérigazgatóit, hogy január 15-ig készítsék elõ és kössék meg a regionális konzorciumi szerzõdéseket. A konzorcium a polgári törvénykönyvben meghatározott polgári jogi társaság, amelyet önálló cégek hoznak létre közös gazdasági érdekeik elõmozdítására és az erre irányuló tevékenységük összehangolására. A szerzõdéssel a felek egymás irányában arra vállalnak kötelezettséget, hogy gazdasági tevékenységet is igénylõ közös céljuk elérése érdekében együttmûködnek, és tevékenységük kockázatát közösen viselik. A konzorciumi együttmûködésbõl adódó hatékonyságjavulás a Volán-társaságok évi 4 milliárd Ft-os megtakarításának várhatóan mintegy 20%-át teszi ki január15-ig hat konzorciumi szerzõdés került megkötésre, így megalakult a RónaBus Észak-alföldi Regionális Közlekedési Konzorcium (a Hajdú Volán vezetésével), a Nordbus Észak-magyarországi Regionális Közlekedési Konzorcium (a Borsod Volán vezetésével), a Dél-alföldi Regionális Közlekedési Konzorcium (a Tisza Volán vezetésével), a Középdunántúli Regionális Közlekedési Konzorcium (az Alba Volán vezetésével), a Nyugat-dunántúli Regionális Közlekedési Konzorcium (a Kisalföld Volán vezetésével), valamint a Dél-dunántúli Regionális Közlekedési Konzorcium (a Gemenc Volán vezetésével). A tartalmi elemek mind a hat szerzõdésben lényegében azonosak. Az eltérések a mûködési területek besorolásában adódnak. A szerzõdések határozatlan idõre, de legfeljebb a konzorciumot alkotó tagok és a közlekedési minisztérium között létrehozott közszolgáltatási szerzõdések idõtartamára jöttek létre. A konzorciumba új tag felvételére csak akkor van mód, ha ahhoz a tagok egyhangú szavazatukkal hozzájárulnak. A konzorciumok célja regionális szintû, párhuzamosságoktól mentes menetrendek kialakítása, a gazdálkodás hatékonyságának javítása, a költségtakarékosság növelése, a szolgáltatási színvonal emelése és a versenyképes közlekedési szolgáltatói struktúra kialakítása. A közszolgáltatási szerzõdésben vállalt kötelezettségeik teljesítéséért a cégek önálló felelõsséggel tartoznak, de ha valamely tagnak a konzorcium döntése alapján gazdasági hátránya keletkezne, azt a gazdasági elõnyt élvezõ tagoknak kompenzálniuk kell. A konzorcium tagjai Igazgatótanácsot hoznak létre, amely a konzorcium legfelsõbb döntéshozatali-koordinációs szerveként mûködik. Az Igazgatótanács elnöke a konzorcium vezetõjének képviselõje, tagjai pedig a konzorcium tagjainak vezérigazgatói. Az Igazgatótanács tagjai az általuk képviselt társaság nevében nyilatkoznak és határoznak. Ennek alapján a tagvállalatok vezetõi a szükséges belsõ intézkedést a hatásköri mechanizmusok figyelembe vételével meghozzák. A konzorcium vezetõje a konzorcium Igazgatótanácsának döntése alapján javaslatot tehet többségi a tulajdonos MNV Zrt.- nek olyan kérdésekben, amelyek a konzorciumi célok megvalósítását szolgálják. Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik többek között az új tag felvétele, a pályázatok benyújtásáról, projektek megindításáról való döntés, az együttmûködési stratégia és a cselekvési terv elfogadása valamint a felmerült költségek megosztásának, az egyes finanszírozási hozzájárulások mértékének meghatározása. A konzorciumok a céljaik elérése érdekében állandó és szükség szerint eseti jellegû bizottságokat hoznak létre, amelyek a konzorcium munkaszervezetei. Az állandó testületek közül kiemelkedik a közlekedés-szervezési bizottság, Cél: a versenyképes közlekedési szolgáltatói struktúra kialakítása. amely a menetrend-koordinációval, a regionális együttmûködéssel, az ütemes menetrenddel, valamint a kistérségek közötti közlekedés racionalizálási lehetõségeinek kihasználásával foglalkozik. A mûszaki, beszerzési és közbeszerzési bizottság feladata többek között a közös pályá- A BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KARA 2010 szeptemberében a bolognai képzéshez igazodva, megújult formában indít szakirányú továbbképzést a másfél éves ALAPSZINTÛ KÖZLEKEDÉSI GAZDASÁGI SZAKMÉRNÖK SZAKON BSC, ill. fõiskolai végzettséggel rendelkezõ mérnökök részére, és a két éves MESTERSZINTÛ KÖZLEKEDÉSI GAZDASÁGI SZAKMÉRNÖK SZAKON MSC, illetve egyetemi végzettséggel rendelkezõ mérnökök részére. A kitûnõ minõsítésû, akkreditált szakirányú képzések a közlekedés, a logisztika, a szállítmányozás különbözõ szakterületein dolgozók számára biztosítanak operatív, illetve stratégiai szintû vezetési feladatok ellátásához szükséges gazdasági, vállalkozói, marketing, pénzügyi, számviteli, humánpolitikai, döntésmódszertani, fuvarjogi és egyéb ismereteket. A hallgatók az alábbi menedzsment szakirányokból választhatnak: Általános közlekedés, Vasúti közlekedés, Közúti közlekedés, Légi közlekedés, Logisztika és Szállítmányozás. A szakirány beindításához min. 10 fõ jelentkezése szükséges. Mindkét képzés záróvizsgával, diplomafeladat készítéssel és annak megvédésével zárul. A diplomamunka megvédése után a hallgatók ALAPSZINTÛ KÖZLEKEDÉSI GAZDASÁGI SZAKMÉRNÖK, illetve MESTERSZINTÛ KÖZLEKEDÉSI GAZDASÁGI SZAKMÉRNÖK szakirányú szakképzettséget igazoló diplomát kapnak. A kedvezõ árú ( Ft/félév), kredit rendszerû képzés keretében a korábban megszerzett mérnöki ismeretek folyamatos munkavégzés mellett, egyéni igényekhez illesztett, rugalmas formában, eurokompatibilis szakirányú ismeretekkel egészíthetõk ki, frissíthetõk, illetve korszerûsíthetõk. Jelentkezés folyamatos, határideje: március 31. Bõvebb információ a Szak vezetõtõl, Prof. Dr. Tánczos Lászlónétól (ktanczos@kgazd.bme.hu), a Kar Dékáni Hivatalában a szakfelelõstõl, Uracsné Szatényi Krisztinától (tel.: ; fax: ; ukrisztina@kozlek.bme.hu; vagy a szakot irányító Közlekedésgazdasági Tanszék vezetõjétõl, Dr. Bokor Zoltán egyetemi docenstõl (zbokor@kgazd.bme.hu; kapható. zatok benyújtása, a regionális szintû szakmai standardok kidolgozása, a közös beszerzési lehetõségek feltárása, a mûszaki javítási, karbantartási, felújítási tevékenységek összehangolása, a környezetvédelmi tevékenység, továbbá a logisztika és raktározás koordinációja. A Volán-társaságok vezérigazgatói a konzorciumi szerzõdések aláírását követõ 15 napon belül kijelölik képviselõiket az egyes bizottságokba. A bizottságok elnökei a szerzõdések aláírását követõ 30 napon belül összehívják a bizottságok alakuló ülését és megkezdik mûködésüket. A bizottságok megalakulásukat követõen ütemtervet készítenek, amelynek keretében kialakítják az elvégzendõ részfeladatokat, adatgyûjtést végeznek, hatásvizsgálatot készítenek, majd ennek alapján dolgozzák ki javaslataikat. A fõváros, mint vonzásközpont tágabb közlekedésszervezési kapcsolatokat igényel. A kapacitástervezésnél itt az ún. csúcskeresztmetszet a meghatározó. Ennek alapján a Volánbusz Zrt. szerint integrálni szükséges a Budapest 80 km-es környezetét ellátó szolgáltatást a Központi Régióban megrendelt szolgáltatáshoz. Ez a gyakorlatban a szolgáltatási terület statisztikai régión túli kiterjesztésével valósulhat meg a Salgótarján Gyöngyös Szolnok Kecskemét Székesfehérvár Komárom vonal által határolt területre. A javaslat szerint az integráció négy társaságra: a Hatvani Volánra, a Mátra Volánra, a Nógrád Volánra és a Vértes Volánra terjedne ki. A Volánbusz a regionális szervezõdésre vonatkozóan két lépcsõben megvalósítható javaslatot tett. Az elsõ fázisban a négy érintett Volán-társaság vagyonkezelõi jogai átkerülnének a Volánbuszhoz, így egységes (konszern) irányítás valósulna meg. A második szakaszt a társaságok beolvadása a Volánbusz Zrt.-be, azaz a cégjogi egyesítés jelentené. A javasolt integrációval a Volánbusz számításai szerint évente millió forint folyamatosan jelentkezõ gazdasági hozam érhetõ el. A többségi tulajdonos MNV Zrt. a Volán-társaságok évi I. féléves gazdálkodási adatainak, valamint a regionális konzorciumi szerzõdések mûködési tapasztalatainak ismeretében mutatja be a stratégiai együttmûködések eredményeit a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak. Ezt követõen készülhet javaslat az együttmûködések kiterjesztésére, a regionális közlekedési rendszert támogató további szervezeti intézkedések megtételére. A Volánbusz Zrt. javaslatát a Nemzeti Vagyonkezelõ az év közepéig kiegészíti a megtakarítási összegeknek, illetve egyszeri kiadásoknak az érintett Volán-társaságokra, illetve az egyes költségelemekre lebontott tételes kalkulációjával. Ezt a bõvített, részletes számításokkal alátámasztott javaslatot véleményezteti a fõ megrendelõ közlekedési minisztériummal, illetve az érintett Volán-társaságokkal, továbbá a régióvezetõkkel. Az egyeztetések lefolytatásának eredményeként alakítható ki megalapozottan a tulajdonosi álláspont a Volánbusz Zrt. által javasolt koncepcióval kapcsolatban. PIACI BAROMÉTER Hatalmas mozgások jellemezték a magyar fuvarpiacot az elmúlt két hétben. Az export Bulgária kivételével minden országba jelentõsen nõtt (4-15 százalék). Az import ugyanakkor szinte minden irányba csökkent (3-22 százalék), kivéve Bulgáriát (20), illetve Csehországot (6 százalékos emelkedés). Lízingelt buszok Nettó 963 millió forint értékben ad bérbe a CIB Lízing Zrt. 17 új és egy használt autóbuszt a Somló Volán Közlekedési Zrt.-nek. Az új buszok ellenértéke nettó 906 millió forint, az ajánlatkérõ 935 millió forintra becsülte az ellenértéket. A használt busz ellenértéke a becsült nettó 65 millió forinttal szemben 57 millió forint lett. A Somló Volán Zrt végén 143 autóbusszal rendelkezett, 343 fõt foglalkoztatott. Árbevétele helyi közlekedésbõl 2008-ban 1,75 milliárd forint volt, az 1,678 milliárd forintos saját tõkéjû cég összes árbevétele elérte a 4 milliárd forintot. FlyBalaton Magyar befektetõknek köszönhetõen újraindulhat a forgalom a FlyBalaton repülõtéren. Az egykori ír tulajdonos, a Cape Clear Aviation (CCA) Repülõtér-üzemeltetõ és Fejlesztõ Kft. több százmilliós adóssággal, tavaly õsz óta áll felszámolás alatt, és most egy magyar társaság próbálkozik. Az új befektetõk okkal lehetnek optimisták, hiszen a környéken épülõ Balatonring és a közeli termálfürdõk miatt a térség jó pozícióból várja a válság utáni fellendülést. Útátadás Pécsen Átadták az 58-as fõút négysávosra bõvített, Pécs és a pogányi repülõtér közötti szakaszát. Az 5 kilométer hosszú útszakasz szélesítése 1,6 milliárd forintba került, a fejlesztés gyorsabb és biztonságosabb közúti közlekedést tesz lehetõvé Pécs és a reptér között, egyúttal megkönnyíti a Dél-Baranya felõl érkezõ jármûvek bejutását a megyeszékhelyre. Az európai uniós támogatással megvalósult fejlesztés során hat csomópont kialakítására, egy híd szélesítésére, távközlési, víz-, gáz- és elektromos vezetékek kiváltására és a közvilágítási hálózat kiépítésére került sor. Módosítás Módosítja a közlekedési minisztérium a gépjármû eredetiségvizsgálatra vonatkozó január 1-jétõl életbe lépett új szabályozását. Az eredetvizsga így a tervek szerint mégsem kötelezõ, csupán választható eleme lenne a mûszaki vizsgának. Nagyjából 300 ezer olyan autó fut ma Magyarországon, amelyet 2006 elõtt helyeztek forgalomba, és továbbra is ugyanaz a tulajdonosa. Nekik kellett volna a nagyjából 20 ezer forintba kerülõ vizsgálatot kifizetniük. MKFE-közgyûlés 2010 a választások éve az MKFE életében is. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete május 29-én tartja országos küldöttközgyûlését. A küldöttválasztó gyûlésekre áprilistól kerül sor.

8 8 MAGYAR KÖZLEKEDÉS február 17. CONSTANTZA PORT DAY IN BUDAPEST 4. Constantai Nap Budapesten PROGRAM február 25., Hotel Ramada Plaza, Budapest Regisztráció Köszöntõ és megnyitó beszédek Erdélyi László, a Constantai Kikötõ magyarországi képviselõje Stefan Imre, Románia Budapesti Nagykövetségének miniszteri tanácsosa Marin Anton, Románia Közlekedési és Infrastruktúra Minisztériumának államtitkára Horváth Zsolt Csaba, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke Ambroziu Duma, a Constantai Kikötõ üzemeltetési igazgatója I. rész: Elõadások Románia Közlekedési és Infrastruktúra Minisztériumának tervei a dunai forgalom fejlesztése céljából Elõadó: Viorel Olea minisztériumi fõosztályvezetõ Együttmûködés a logisztikában Elõadó: Kovács Imre, a MÁV Cargo Zrt. elnök-vezérigazgatója A Constantai Kikötõ bemutatása Elõadó: Ambroziu Duma, a Constantai Kikötõ üzemeltetési igazgatója Kávészünet II. rész: Elõadások Kétoldalú folyami együttmûködés Elõadó: Szalma Botond, a Magyar Hajózási Országos Szövetség elnöke A Combinet projekt Elõadó: dr. Berényi János, a Közlekedéstudományi Intézet tagozatvezetõje A kikötõben mûködõ román vállalatok bemutatkozása Kérdések, megbeszélések Ebéd Networking Gyõr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. felvételt hirdet biztosítóberendezési vezetõmérnök munkakörbe Várjuk azon érdeklõdõk jelentkezését, akik egy tradicionális, ban alapított magyar-osztrák zártkörûen mûködõ részvénytársaságnál szeretnének dolgozni. A munkavégzés helye: székhely Sopron, illetve a GYSEV Zrt. mûködési területe. Feladat: A GYSEV Zrt. magyarországi pályahálózatán irányítja a biztosítóberendezési szakterületet, felelõs a jogszerû és biztonságos mûködés folyamatos fenntartásáért. Közremûködik a biztosítóberendezési szakterületet érintõ rövid-, közép- és hosszú távú terveinek összeállításában. Kapcsolatot tart a pályavasúti társaságok és külsõ vállalkozók képviselõivel. Elvárás: Felsõfokú mûszaki iskolai végzettség Informatikai ismeretek (MS Office, AutoCAD alapismeretek) Német nyelvismeret Legalább 5 év szakterületen szerzett gyakorlat, vezetõi tapasztalat B kategóriás jogosítvány Jelentkezés: Szakmai önéletrajz és bizonyítványmásolatok postai úton történõ feladásával a GYSEV Zrt. Humán terület, 9400 Sopron, Mátyás király utca 19. címre vagy az ehomorodi@gysev.hu címre február 28-ig. Érdeklõdni lehet az alábbi telefonszámon: Homoródiné Bella Éva operatív munkaerõ-gazdálkodó: 99/