Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács. Városi és elővárosi Közlekedési Egyesület. Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldal

Átírás

1 EMLÉKEZTETŐ A KÖZOP MONITORING BIZOTTSÁG (KÖZOP MB) HARMADIK, ÜLÉSÉRŐL HELYSZÍN: Art otel Budapest, Bem rakpart IDŐPONT: szeptember 22., 12:30 RÉSZTVEVŐK: Szavazati joggal jelenlévő tagok: Szalóki Flórián Manninger Jenő A Közlekedés Operatív Program Irányító Hatóságának vezetője Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Vitézy Dávid Gyárfás Ildikó (h. Széni Nándor) Prof. Dr. Bokor József Fleischer Tamás Mészárosné Halász Judit Csuport Antal Dr. Katona András Molnár László Dr. Németh Ernő Dr. Almássy Eszter Thoroczkay Zsolt Városi és elővárosi Közlekedési Egyesület Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Magyar Tudományos Akadémia A Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldal Közlekedéstudományi Egyesület Magyar Mérnöki Kamara Magyar Logisztikai Egyesület Magyar Vasúti Egyesülés Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Hálózati Infrastruktúra Főosztály 1

2 Tóth Péter Marczin Örs Csépe Balázs Kovács-Nagy Rita h. Virág Álmos Hangya Kálmán Kiss Viktória Kifer Márta Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Infrastruktúra-fejlesztési Programok Főosztály Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium - közlekedésbiztonság KIKSZ Pénzügyminisztérium Tanácskozási joggal jelenlévő tagok: Wagner Anna Gulyás Adél Polgár Zsuzsanna Mosonyi Balázs Európai Bizottság DG REGIO PM - Igazoló Hatóság GOP IH ROP IH Vargha Katalin Közlekedés Operatív Program Irányító Hatóság, MB titkár Szalóki Flórián tájékoztatta a tagokat, hogy az Irányító Hatóságnál vezető váltás történt, és röviden bemutatkozott, majd megkérte a jelenlévőket, hogy ők is tegyék ezt meg. Az aláírt jelenléti ív alapján megállapította, hogy a Monitoring Bizottság határozatképes. Az ügyrendnek megfelelően felkérte kormányzati oldalról Virág Álmost, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium képviselőjét, valamint nem kormányzati oldalról dr. Németh Ernőt, a Magyar Logisztikai Egyesület képviselőjét az emlékeztető hitelesítésre. 2

3 Szalóki Flórián úr ismertette az ülés javasolt napirendi pontjait: 1. A április 18-án tartott második Monitoring Bizottsági ülés emlékeztetőjének elfogadása; 2. A módosított Operatív Program elfogadása; 3. A módosított KÖZOP 2007-es Éves Végrehajtási Jelentés elfogadása; 4. Tájékoztató a KÖZOP előrehaladásáról; 5. Beszámoló a KÖZOP horizontális tevékenységéről, Horizontális Albizottság megalakításáról; 6. Egyéb; A Monitoring Bizottság tagjai a napirendi pontokat elfogadták, észrevételük nem volt. 1. napirendi pont: A április 18-án tartott második Monitoring Bizottsági ülés emlékeztetőjének elfogadása Kiosztott dokumentumok: A KÖZOP Monitoring Bizottság április 18-án tartott ülésének emlékeztetője Szalóki Flórián elmondta, hogy az emlékeztető a tagok számára előzetesen észrevételezés céljából megküldésre került, az ülésen kiosztott emlékeztető pedig már Fleischer Tamás észrevételeit is tartalmazza. Az emlékeztetőhöz nem volt észrevétel, a Monitoring Bizottsági tagok az emlékeztetőt elfogadták. 6/2008. (IX.22.) KÖZOP MB határozat: A Közlekedési Operatív Program (KÖZOP) Monitoring Bizottság második, április 18-i ülésének emlékeztetőjét a Bizottság konszenzussal elfogadta. 2. napirendi pont: A módosított Operatív Program elfogadása Kapcsolódó dokumentumok: Prezentáció A módosított Operatív Program Az Operatív Programra tett észrevételek 3

4 Szalóki Flórián egy rövid prezentáció keretében felvázolta az OP módosítás okait és a módosítás mikéntjét. Fleischer Tamás (A Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója) elmondta, hogy az indikátorok két fontos szempontja közül az egyik az, hogy teljesíthetőek legyenek, a másik az, hogy értelmesek legyenek. Neki az utóbbival van problémája. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hatás indikátorokat nagyon fontosnak találja, de ezeket mégsem találta az anyagban. A térségi elérhetőséggel kapcsolatban elmondta, hogy az ÚMFT-ben is, és a KÖZOP-ban is van egy nemzetközi megközelíthetőség, ami a tranzit, export és import forgalomnak a javítási lehetőségére szolgál, és van egy térségi elérhetőség, ami az ország belső régióinak egymás közötti, valamint a régión belüli forgalmát kellene, hogy szolgálja. Problémának tartja, hogy kizárólag közúti, főút és autópálya jellegű beruházások vannak. A közút jelenlegi célrendszerét rossznak tartja. A KÖZOP gyakorlatilag kizár minden mást, csak közúti nagyberuházásokat szorgalmaz. Az EKFS a városi és elővárosi fejlesztések terén hibásan csak a budapesti közlekedést támasztja alá. Úgy gondolja, hogy az EKFS-t vissza kellene küldeni a KHEM szervezetének, mivel ez így nem jó. Szalóki Flórián elmondta, hogy az OP újratárgyalására nincs mandátuma. A prioritásoknak a célrendszerét, tartalmát már lezárta az akkori kormány és az Európai Bizottság. Elmondta, hogy a kormánynak érthető az a törekvése, hogy meg akar felelni egy jogszabályi csomagnak. Ha átjöhetnek a teherautók az útjainkra Szlovákiából, Romániából, és nem emelik meg a tengelyterhelést, akkor romokra törik az utakat, ezért úgy gondolja, a hármas prioritásnak, mint olyannak van relevanciája. Hozzátette, hogy három kötöttpályás közlekedési projektet is jóváhagyott már a kormány. A debreceni, miskolci, és szegedi villamos projekteket. Úgy gondolja, hogy Fleischer úr észrevételei közül a hatásindikátorok azok, amiknek a problematikáját leginkább fel kell oldani. Javasolja ezért Fleischer úr részvételét az IH által működtetett indikátormunkacsoportban. Wagner Anna (Európa Bizottság) elmondta, hogy a bizottság és a kormány között volt egy megállapodás, ami arról szólt, hogy az indikátorok, amik az EKFS-ben kerülnek definiálásra, azok kerülnek át a KÖZOP-ba. A KÖZOP onnantól teljes és onnantól konform a 1083-as jogszabállyal, hogy ezek az indikátorok benne vannak. Amikor az Éves Végrehajtási Jelentés benyújtásra került, akkor az nem tartalmazta az ezeknek az indikátoroknak megfelelő előrehaladást. Ezt nem is tartalmazhatta, mivel ezek az indikátorok akkor még nem kerültek elfogadásra az EKFS-ben. Amennyiben nincsen egy olyan Éves Végrehajtási Jelentés, amelyben ez az indikátoroknak megfelelő nyomon követés rögzítődik, akkor az adott OP felfüggesztésre kerül, illetve a kifizetés azon Operatív Programon belül nem lehetséges. Amikor a KÖZOP módosítva lesz, és benne vannak az indikátorok, akkor azok a Végrehajtási Jelentésben is benne lesznek, így folytatódhat a kifizetés. 4

5 Az indikátorok kapcsán elmondta, hogy a hatásindikátorok valóban nincsenek benne az EKFS-ben. Jelenleg a célértékek meghatározásának módszertana még kérdéses, hogy mérhetőek-e, vagy modell alapján vannak meghatározva. Az indikátoroknak az a lényege, hogy mérhetőek legyenek, és ne modellből kerüljenek számításra, mert onnantól manipulálhatóvá vállnak. A kettes ponttal kapcsolatban volt egy értelmezésbeli kérdése: Nem egészen világos számára a kétvágányúsított és a 225 tonna tengelyterheléses indikátorok egymáshoz való viszonyulása. Az ötös prioritásnál nem világos számára, hogy miért nem 0 a bázis érték. A prioritások felsorolásán látja, hogy a pályázatokban szereplő indikátor előrejelzések eltérnek attól, ami az anyagban van. Egyet ért a Fleischer úr Budapestre vonatkozó észrevételével. A vidéki fejlesztések integrálását ő is támogatandónak tartja, mivel a bizottság hiányolta eddig az anyagból. Molnár László (Magyar Mérnöki Kamara) az indikátorokhoz hozzáfűzte azt, hogy a projekt és az eredmény indikátorokkal nincsen probléma. A hatásindikátorokkal kapcsolatban elmondta, hogy mérni fogják őket, és számon kérni. A magyarországi projektek országos viszonylatban is, de városiban 1-1 projekt kivételével túlságosan kicsik ahhoz, hogy egy projekt hatására ezek a hatásindikátorok megjelenjenek mérhető mértékben. Erre példaképp felhozta a szállópor mennyiségét, mint indikátort. Elmondta, hogy nagyon sok esetben a projektek nem lesznek alkalmasak arra, hogy hatásindikátorokkal mérhetőek legyenek. Felhívta a figyelmet arra, hogy rendkívül óvatosan kell bánni a hatásindikátorok célértékeivel, amennyiben azoknak kötelezettség vonzata is van, mivel sok esetben a hatásindikátorok túlmutatnak az adott OP-n, és sok más tényezőtől is függnek. Az EKFS mentségére mondta, hogy a legutolsó változatban talált egy egyéb nagyvárosok közösségi közlekedése című részt. Fleischer Tamás (A Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója) elfogadta, hogy a tengelyterhelés fontos dolog, mivel előírás. Véleménye szerint azonban az a térségi fejlesztés rovására történik. Az autópályák fejlesztése meg a tengelyterhelés javítása úgy leterheli a lehetséges közúti és nem közúti közlekedési forrásokat, hogy semmi nem marad másra, de különösen nem térségi fejlesztésre. Elmondta, hogy a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban megszületett a nemzeti fenntartható fejlesztési stratégia, mely egy olyan dokumentum, amiből véleménye szerint bizonyos célértékeket, cél irányokat át lehet venni. Elfogadta, hogy a KÖZOP-nál konkrétan kell teljesíteni célokat, javasolta, hogy a KÖZOP IH kezdeményezze az illetékes minisztérium felé (KHEM), hogy akkor ők mérjék ezeket az indikátorokat, még ha azok nem is szerepelnek a KÖZOP-ban, azért legyenek mérve. Szalóki Flórián elmondta, hogy az IH köteles a KÖZOP-nak a prioritásbontását számszakilag és szabályossági szempontból is vizsgálni, és megvalósítani. 19% jut az autópályák és a fő útközeledési hálózatelemek fejlesztésére az összes forrásból. Ugyanebből az OP-ból 28% jut a vízi út és a vasút fejlesztésére, 25% a térségi elérhetőségre. Úgy gondolja, hogy itt a szükségletek definiálták a stratégiát. Az OP 2%-a 5

6 az intermodalitást fejleszti, melynek fejlesztéséhez a GOP, illetve a nemzetközi együttműködési programok, valamint a ROP is hozzájárulnak. Végül a város és elővárosi közösségi közlekedésnél az OP 25%-át lehet fölhasználni. Úgy gondolja, hogy az OP-nak a kihasználtsága példa értékű. Véleménye szerint a hatásindikátorok jó irányba vihetik el a közös munkát. Mészárosné Halász Judit (Nők és Férfiak egyenlősége Társadalmi Tanács) fontosnak tartotta elmondani, hogy van fizikai, környezetvédelmi és társadalmi indikátor is. A társadalmi indikátoroknak az a célja, hogy megvizsgálja, mennyiben illeszkedik az egész fejlesztés az Európai Unió legfőbb céljaihoz, a foglalkoztatás és a versenyképesség javításához. Véleménye szerint meg kell számolni azokat a munkaképes korú embereket, akik azért nem foglalkoztatottak, mert nincsen közlekedés, és nincs munkalehetőség a környéken. Meg kell vizsgálni azt, hogy a jelenlegi fejlesztéseket hány ember veszi igénybe. Az unióban az indikátorok mérésekor bontják a nőket és a férfiakat, hiszen az igények sok mindenben különbözőek. Szalóki Flórián nem teljesen értett egyet az észrevétellel. Elmondta, hogy minden egyes OP-tól azt a hozadékot kell elvárni, amire az adott OP szánva van. Van egy Gazdaságfejlesztési OP, van egy Társadalmi Megújulás OP, vannak regionális Operatív Programok, melyek foglalkoznak a munkaerő szállításával. A KÖZOP egy gerincet ad mindezekhez. Úgy gondolja, hogy ezekkel kell foglalkozni, de a KÖZOP annyit tud biztosítani az OP keretein belül, hogy az infrastruktúra fejlesztéseknél valamennyi 150 millió feletti projektnél a támogatási szerződésben, illetőleg a közbeszerzések kapcsán figyelemmel lesznek a hátrányosan érintett, illetve a problémával küzdő foglalkoztatottakra a munkavállalásában. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a 1083-as nem csak a nők-férfiak, és hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét írja elő, hanem több más fenntartható fejlődési szempontot is. Csuport Antal (Országos Érdekegyeztető Tanács Munkaadói oldal) Mészárosé Halász Judittal csak részben értett egyet, mégpedig abban, hogy a motivációt kell megkeresni, azt, hogy a programnak magának mi a célja. Azzal már nem értett egyet, hogy ez ennek a Monitoring Bizottságnak lenne a felelőssége. Úgy látja, hogy az országos érdekegyeztető tanácsnak a munkája alátámasztja, hogy az elsődleges és legfontosabb szempont a foglalkoztatás növelése. A TÁMOP is erről szól. A foglalkoztatásnak a lehetőségét kellene először megteremteni, és utána az infrastruktúra fejlesztését hozzá kellene igazítani. Útépítéstől még nem lesz több munkahely, a vállalkozóknak motiváció kell. Az elmélettel és az elméletnek az orientációjával egyetértve fejezi ki az ellenérzését a megvalósítás irányában. Véleménye szerint a motivációs célokat egészen másképp kell meghatározni. Szalóki Flórián elmondta, hogy a különböző Operatív Programok egymást erősítik, ezért az előző hozzászólással teljesen egyet ért. 6

7 Molnár László (Magyar Mérnöki Kamara) elmondta, hogy bizonyos hatásindikátorokat az UMFT teljesüléséhez lehet csak kötni, mert annyi összetevője van. Legfeljebb azt lehet meghatározni egy OP-ban, hogy annak milyen szegmenssel kell hozzájárulnia, de lehetetlen önmagától elkészíteni, mivel a másik lehet, hogy éppen ellene hat. Mészárosné Halász Judit (Nők és Férfiak egyenlősége Társadalmi Tanács) röviden kifejtette, hogy az igényeket, meg az emberek térhasználatát már előzetesen fel kell mérni. Az amsterdami szerződés alapján az unió célja a társadalmi egyenlőség elősegítése, és az egyenlőtlenségek kiküszöbölése a nők és férfiak között. A közlekedés az elsők között szerepel ebben. Nem szabad elfelejteni az egyszerű társadalmi célokat. Figyelemmel kell lenni arra, hogy az emberekre milyen hatással van bármiféle beruházás, ezen belül a nőkre és férfiakra, akik különböző igényekkel és társadalmi szokásokkal használják a vasutat, a buszt, vagy az autót. Szalóki Flórián összefoglalta az elhangzottakat. Az EKFS és az OP indikátor rendszere összhangban van. Az indikátorok azokat a projekteket hivatottak mérni, amik ezt a két dokumentumot szolgálják, támogatják. Tovább kell lépni a hatásindikátor rendszerének a mérhetővé tétele irányába. Erről a KHEM illetékesei az IH-tól vagy a Monitoring Bizottságtól kaphatnak részben felkérést, részben feladatot, részben finanszírozást arra, hogy ezt a tevékenységet el tudják látni. A társadalmi hatásvizsgálatok véleménye szerint figyelembe voltak véve, de erre később szeretne visszatérni. A KÖZOP elég homogén program, ennek ellenére megpróbálnak majd olyan hatásindikátorokat azonosítani, amiket hasonlóképp a közlekedési hatásindikátorokhoz megpróbálnak majd mérni. Szalóki Flórián kéri, hogy a résztvevők fogadják el a KÖZOP elhangzottak szerinti módosítását. A módosított Operatív Programot a Monitoring Bizottság tagjai elfogadták. 7/2008. (IX.22.) KÖZOP MB határozat: A Közlekedési Operatív Program (KÖZOP) Monitoring Bizottság a módosított Közlekedési Operatív Programot elfogadta. 3. napirendi pont: A KÖZOP 2007-es Éves Végrehajtási Jelentés elfogadása Kiosztott dokumentumok: Prezentáció A módosított Éves Végrehajtási Jelentés A dokumentumra tett észrevételek 7

8 Szalóki Flórián felkérte Grónay Andrea főosztályvezető helyettest, hogy tájékoztassa a tagokat az Éves Végrehajtási Jelentés módosításával kapcsolatban. Grónay Andrea rövid prezentáció keretében felvázolta a módosítás okait, hátterét. Gulyás Adél (Pénzügyminisztérium Igazoló Hatóság) elmondta, hogy szeptember 9-én küldtek egy észrevételt az éves jelentés árfolyamával kapcsolatban, mert nem megfelelő árfolyam volt alkalmazva az átszámításnál. Az alkalmazott árfolyam 251,2 volt, jóllehet 248 szerepel a tervezési köriratban. Grónay Andrea ígéretet tett arra, hogy a hibát korrigálják. Fleischer Tamás (A Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója) emlékeztetett arra, hogy az Éves Jelentést a Monitoring Bizottság áprilisban látta, majd írásban elfogadta. Tekintettel arra, hogy a jelentés a 2007-es évről szól, az indikátorok módosítása pedig már 2008-as módosítást tükröz, úgy gondolja, hogy a dokumentum mellé kell tenni mellékletként a javított indikátorokat, és kiszürkíteni belőle a már nem érvényes jelenlegieket. Így csak a javított indikátorok csatolását kellene elfogadni. Wagner Anna (Európai Bizottság) elmondta, hogy a bizottság a formai, megfogalmazási dolgokban nem annyira szigorú. Amíg az egy logikus dokumentum, addig semmilyen jellegű probléma nem lesz. Ami feltétlenül módosításra kell, hogy kerüljön, az a 49. oldaltól folyamatosan látható tizedes hiba az összes projekt tervezett összköltségben, és a támogatás várható mértékében. Szalóki Flórián egyetért Fleischer Tamás észrevételével. A tizedes hibát és az árfolyam hibát át fogják számolni. Szalóki Flórián megkéri a tagokat, hogy fogadják el az Éves Jelentés elhangzottak szerinti módosítását. A Monitoring Bizottság az elhangzott pontosításokat figyelembe véve elfogadottnak minősítette a módosított Éves Jelentést. 8/2008. (IX.22.) KÖZOP MB határozat: A Közlekedési Operatív Program (KÖZOP) Monitoring Bizottság a módosított Éves Jelentést az elhangzott pontosításokat figyelembe véve elfogadta. 4. napirendi pont: Tájékoztató a KÖZOP előrehaladásáról 8

9 Kapcsolódó dokumentum: Tájékoztató a KÖZOP előrehaladásáról (prezentáció) Tájékoztató az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégiáról (prezentáció) Szalóki Flórián a kiosztott és kivetített prezentáció alapján megtartotta tájékoztatóját a KÖZOP előrehaladásról. Fleischer Tamás (A Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója) szerint nem jó az, hogy a NIF építi az autópályák mellett a kerékpárutakat. Van egy országos kerékpárút stratégia, oda kellene küldeni a rá szánt pénzeket, amelyekből a mellékúthálózaton kellene kerékpárutakat építeni. Nem csak az üzemi, gazdaságossági szempont számít, hanem érdemes lenne figyelembe venni a stratégiai alapot is. Szalóki Flórián elmondta, hogy autópálya mellett szabvány szerint nem mehet kerékpárút, de másod- és harmadrangú útvonalrendszer mellett igen. A munkába járás biciklis feltételei még Pest megyében sem megoldottak. Egyetért azzal, hogy nem feltétlenül jó az, hogy ezt a NIF készíti, bár költség-haszon szempontjából vannak pozitív oldalai. Széni Nándor (Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács) a pályáztatással kapcsolatban elmondta, hogy a kétfordulós pályázat logikus, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az egyfordulós pályázatok működnek hatékonyan. Működhetnének a kétfordulós pályázatok is, de a kétfordulós pályázati rendszernek az eljárása nincs egyértelműen lefektetve. Úgy ítéli, hogy sem a KSZ-ek részéről, sem az eljárásban résztvevő külső szakértők részéről nincsenek megfelelően tisztázva a feladatok, kompetenciák. Hogy ez jól működjön, ahhoz a pályázók részéről is egy olyan hozzáállás kellene, ami működőképessé tesz egy kétfordulós rendszert. Az elképzelést jónak látja, de nem lát esélyt arra, hogy ez két fordulóban, gyorsan, hatékonyan, és mindenki javára eredményesen befejeződjön. Szalóki Flórián válaszolván elmondta, hogy a konstrukció kiírása nem feltétlenül sürgős, így van idő kidolgozni az eljárást. Azt kell felmérni, hogy mekkora a pályázói kör. Hány potenciális jogi személyt, vagy hány helyszínt érint egy pályázat. Ha 20-at, akkor semmi értelme a kétkörösnek, de ha 200-at, akkor meg kell fontolni. Szalóki Flórián lezárta a napirendi pontot. 5. napirendi pont: Beszámoló a KÖZOP horizontális tevékenységéről, Horizontális Albizottság megalakításáról Kapcsolódó dokumentum: Prezentáció 9

10 Grónay Andrea megtartotta beszámolóját a Horizontális Albizottságról, és annak első üléséről. Fleischer Tamás (A Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója) számára az ismertetőből túlságosan az akadálymentesítés felé tolódott a hangsúly, pedig nem csak arról van szó, hanem az esélyegyenlőségnek egy szélesebb értelmezéséről, ami mind hiányzik a konkrét célok közül. Más szempontokra is oda kell figyelni. 6. napirendi pont: Egyéb Szalóki Flórián elmondta, hogy a negyedéves jelentés első változatát októberre szeretné elkészíttetni. Erre az észrevételeket meg lehet majd tenni a monitoring ülésre küldött anyagok kapcsán. A hatásindikátorokkal kapcsolatban elmondta, hogy KÖZOP vagy ÚMFT szinten nyomon fogják követni azokat. Ezt az NFÜ Stratégia és Értékelés Főosztállyal meg kell vitatni. Elmondta, hogy minden egyes ország minden egyes kormányzata számára ki volt adva az állami és kormányfői csúcsok döntése értelmében, hogy azokat a célokat kell a fejlesztési programokon keresztül célozni, melyek a fenntartható növekedési pályát, és a foglalkoztatottságot növelik. Az esélyeken és a számokon mindenképpen javítani kell. Ezeket az indikátorokat nem a KÖZOP-ban alkalmaznák, mert a projektek kicsik és tagoltak ahhoz, hogy kimutatható értéket adjanak egy hatásindikátor mérőszámnak. Szalóki Flórián megkéri a tagokat, tegyék fel esetleges egyéb kérdéseiket az Monitoring Bizottsághoz kapcsolódó témákban. Mészárosné Halász Judit (Nők és Férfiak egyenlősége Társadalmi Tanács) javasolta, hogy effektív az elköltött pénzeket amennyire lehet, bontsák úgy, hogy az eddigi elköltött pénzekből hány százalék ment férfiak és nők számára (Gender budgeting). Szalóki Flórián elmondta, hogy kedvezményezett szinten biztosan nem tudnak bontani. A kedvezményezetteknél az esélyegyenlőségi szabályok teljesülését viszont meg lehet vizsgálni. Mészárosné Halász Judit (Nők és Férfiak egyenlősége Társadalmi Tanács) pontosításképp hozzá tette, hogy azt kell megfigyelni, a kifizetett összeg hány százaléka megy nők, és hány százaléka megy férfiak zsebébe. Szalóki Flórián elmondta, hogy az erre vonatkozó módszertan kidolgozására a horizontális albizottság nyújt megfelelő fórumot. Hozzátette, hogy véleménye szerint egy táblázatos formában projektre vonatkozóan kell egy adatgyűjtést elvégezni. Szalóki Flórián megköszöni a Bizottság aktív részvételét, majd bezárja az MB ülést. 10

11 Jóváhagyta: Szalóki Flórián Hitelesítette: Virág Álmos (NFGM), dr. Németh Ernő ( Magyar Logisztikai Egyesület) 11