ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS. az ÁROP Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása című projekthez. Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal

Átírás

1 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS az ÁROP Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása című projekthez Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal december 30. 1

2 Az eredménykommunikációs kiadvány az ÁROP Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása projekt keretében készült. Az eredménykommunikációs kiadvány létrehozásában közreműködött: Balogh Tünde Dr. Cserháti Ilona Dr. Elek Péter Keresztély Tibor Kozics Anikó Kulcsár Gábor Nagyné Kun Gabriella Dr. Takács Tibor Varga Balázs Budapest, december 2

3 Tartalom 1 BEVEZETŐ A HELYI VERSENYKÉPESSÉG-JAVÍTÁS JELENTŐSÉGE, ELHELYEZÉSE A KÖZGAZDASÁGI TÉRBEN Régió és versenyképesség fogalmi alapvetés A nemzetgazdasági és a regionális versenyképesség összefüggése A regionális és a vállalati versenyképesség kölcsönhatása a regionális klaszterek jelentősége A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI FÁZISÁBAN ELÉRT EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA Mikroinnovációs ötletpályázat eredményei A kampány eredményeinek bemutatása Az 5 legjobb pályamű megvalósíthatósági tanulmányainak összefoglaló ismertetése Versenyképességi szerződések előkészítésének eredményei Budapest XI. kerület Veszprém Miskolc Kecskemét Közszolgáltatások versenyképességi átvilágításának eredményei Szociális ellátás és közösségszervezés Felsőoktatás Parkolás Ár- és belvízvédelem Disszemináció eredményei JAVASLATOK A PROJEKT TOVÁBBI KITERJESZTÉSÉRE A projekt során keletkezett módszertan és jó gyakorlatok kiterjesztése Mikroinnovációs ötletpályázat eredményének gyakorlati megvalósítása, értékelése, az ötletpályázat folytatása További javasolt területek a versenyképességi szerződésekhez További javasolt közszolgáltatások a versenyképességi átvilágításhoz Információs anyagok továbbfejlesztése, bővítése, képzések kiterjesztése Az alkalmazott módszertan továbbfejlesztése A versenyképesség javításának egyes BELSŐ FELTÉTELEI a versenyképességi elemzés alanyai (elsősorban a kis- és középvállalkozások) szempontjából A versenyképesség EX POST megközelítésben történő vizsgálatának lehetőségei 72 5 ÖSSZEGZÉS

4 6 FELHASZNÁLT IRODALOM Függelék: A projekt megvalósulásának folyamata F.1 A megvalósítási fázis eredményeinek elemzése a megalapozási fázis módszertani ajánlásainak való megfelelés szempontjából F 1.1 Mikroinnovációs ötletpályázat alprojekt F 1.2 Versenyképességi szerződések előkészítése alprojekt F.1.3 Közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítása alprojekt F 1.4 Disszemináció alprojekt F.2 A megvalósítási fázis eredményeinek elemzése a projekt céljainak megvalósulásához való hozzájárulás szempontjából F 2.1 Mikroinnovációs ötletpályázat alprojekt F 2.2 Versenyképességi szerződések előkészítése alprojekt F.2.3 Közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítása alprojekt F 2.4 Disszemináció alprojekt

5 1 BEVEZETŐ Jelen összegző elemzés célja az ÁROP Közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítása című projekt során keletkezett outputok főbb megállapításainak összegzése, annak értékelése, hogy a projekt egyes elemei hogyan kapcsolódnak a közszolgáltatások, illetve a helyi versenyképesség javításához, valamint olyan általános és szintetizáló ajánlások megfogalmazása, amelyek hasznosíthatók lesznek a közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítását célzó jövőbeli tevékenységek során is. Az elemzés keretében elsőként bemutatjuk a helyi versenyképesség-javítás közgazdasági jelentőségét, valamint kapcsolódását a nemzetgazdaság és a vállalatok kiemelten a kis- és középvállalkozások versenyképességének javításához. Ezt követően kerül sor a négy alprojekt (mikroinnovációs ötletpályázat, versenyképességi szerződések, közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása, disszemináció) fő eredményeinek összefoglalására. Ezután két nagy témacsoportban fogalmazunk meg ajánlásokat a projekt továbbvitelével kapcsolatban, melyek közül az egyik a projekt során keletkezett eredmények (jó gyakorlatok) kiterjesztése az államműködés további területeire, a másik pedig a projekt keretében alkalmazott módszertan továbbfejlesztése, kiterjesztése. majd pedig az alprojektek outputjainak módszertani és tartalmi értékelésére. Végül, a Függelékben egy módszertani értékelés keretében azt vizsgáljuk, hogy a projekt megvalósítási fázisában keletkezett végső outputok mennyiben felelnek meg a megalapozási fázisban keletkezett módszertani ajánlásoknak, a tartalmi értékelés keretében pedig azt elemezzük, hogy az egyes alprojektek miként kapcsolódnak és járulnak hozzá a projekt céljainak megvalósításához. Az ÁROP projekt megvalósításában a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Kutatási osztályának munkatársain kívül az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt., a Győrfi-Tóth Ügyvédi Iroda, a Humanswot Tanácsadó Kft., az ICEG European Center Kft., a NexCon Technológiai Kft. az Európa MMXX Kft. Ernst & Young Magyarország konzorcium és a Rávezető Projekt Kft. munkatársai vettek részt. 5

6 2 A HELYI VERSENYKÉPESSÉG-JAVÍTÁS JELENTŐSÉGE, ELHELYEZÉSE A KÖZGAZDASÁGI TÉRBEN Az ÁROP projekt célja az volt, hogy a helyi érintettek részvételével kidolgozott innovatív és megvalósítható fejlesztések körvonalazódjanak és váljanak valóra a közszolgáltatások, az igazgatás és közfeladat-ellátás területén. Cél, hogy a projekt feltárja a közigazgatást működtető, valamint közszolgáltatásokat nyújtó szervezetekben rejlő innovációs potenciált, és a javítási lehetőségeket azonosítva jó példákat generáljon, amelyek alapján a széles értelemben vett állami működés hatékonyabbá tételét szolgáló módszertani ajánlások dolgozhatók ki és terjeszthetők. A kidolgozott módszertanok és fejlesztési javaslatok pilot jellegű megvalósítása helyi (települési, esetleg regionális) szinten történik a projektbe bevont önkormányzatok és egyéb helyi szereplők aktív közreműködésével, ugyanakkor a cél az, hogy ezek a fejlesztések később országos szinten is kifejtsék versenyképesség-javító hatásukat. A projekt értelmezésében tehát a versenyképesség-javítás közvetlen színtere a település, illetve az azt körülvevő vonzáskörzet, régió, amely a versenyképességi elemzések alanyainak szintjét vizsgálva mezoszintnek tekinthető, amennyiben az országos szintet makroszintként, a vállalatok és állampolgárok szintjét pedig mikroszintként értelmezzük. Ezen a háttéren fontosnak tartjuk annak bemutatását, hogy a helyi-regionális szinten értelmezett versenyképességet milyen főbb tényezők befolyásolják, illetve hogy a helyiregionális versenyképesség javulása milyen hatásmechanizmusokon keresztül képes befolyásolni a makroszintnek, azaz a nemzetgazdaság egészének versenyképességét. A nemzetközi és a hazai versenyképességi szakirodalom mezoszinten elsősorban a regionális versenyképességet elemzi, ezért a továbbiakban mi is erre koncentrálunk. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a regionális és a települési (lokális) szint közé nem lehet egyenlőségjelet tenni, ugyanakkor a vonatkozó szakirodalom tanúsága szerint a regionális szintet versenyképességi szempontból jellemző tényezők (akár a célok, akár az eszközök oldaláról vizsgáljuk) jórészt esetleg kisebb módosításokkal lokális szinten is relevánsnak tekinthetők. 1 1 Egyetértünk azokkal a megállapításokkal, amelyeket a projekt során a versenyképességi szerződésekre irányuló kísérleti projekt megalapozásához elkészült koncepcionális kötet tartalmaz, amely részletesen kifejti ezt a témát. 6

7 2.1 Régió és versenyképesség fogalmi alapvetés Az 1990-es évektől kezdődően a gazdasági fejlődés és ezzel összefüggésben a társadalmi jólét földrajzi meghatározottsága egyre jelentősebb helyet foglal el a közgazdasági gondolkodásban. Ez annak felismerését jelenti, hogy egyrészt az országok, országcsoportok fejlődésének különbözőségei kapcsolatban állnak földrajzi elhelyezkedésükkel, 2 másrészt a vállalatok gazdasági tevékenységének országon belüli elhelyezkedése jelentős befolyást gyakorol versenyképességükre, mert a versenyelőnyök forrásai a legtöbb iparágban földrajzilag koncentráltak. 3 A tér fogalmának előtérbe kerülése a versenyképességi kutatásokra is hatást gyakorolt azáltal, hogy egyre inkább elterjedt a tradicionálisan országokra (makroszint) és vállalatokra (mikroszint) értelmezett fogalomnak a régiókra történő alkalmazása. A régió olyan gyűjtőfogalom, amely bármilyen kiterjedésű összefüggő földrajzi területet jelölhet. A két leginkább elterjedt értelmezés szerint jelenthet földrajzilag összekapcsolódó országcsoportokat (regionális integráció vagy makrorégió), és országon belüli összefüggő területi egységeket. 4 Témánk szempontjából ez utóbbi értelmezés, vagyis a régiónak a mezoszintű megközelítése a releváns, ezért a továbbiakban a fogalmat csak ebben az értelemben használjuk. A regionális versenyképesség elemzésének fontosságára az elméleti közgazdaságtan területén elsősorban Krugman, a gazdálkodástan esetében pedig Porter munkássága hívta fel a figyelmet. Krugman a nemzetközi gazdaságtan összefüggéseinek elemzése során ismerte fel a földrajzi koncentráció jelentőségét, vagyis makroszintű elemzésekből kiindulva jutott el a régiók szintjére. Ezzel szemben Porter a mikroszint irányából közelítve, a globális vállalatok és iparágak versenystratégiáját vizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy a globális gazdaságban a tartós vállalati versenyelőnyök forrásai gyakran a lokális (helyi) vagy regionális (térségi) szinthez köthetők (globális-lokális paradoxon). A régiók jelentőségének elméleti megalapozása mellett az Európai Unió regionális és kohéziós politikája tovább növelte a regionális versenyképességi kutatások fontosságát. Már az Európai Unió működését és elveit meghatározó Maastrichti Szerződés a területfejlesztés legfőbb céljai között említi a régiók fejlettségi szintje között meglévő különbségek mérséklését, vagyis a gazdasági és szociális kohéziót, az 1990-es évektől kezdődően pedig az 2 Krugman (1999) 142. o. 3 Porter (1998a) 78. o. 4 Lengyel (2000) 966. o. 7

8 EU regionális politikája egyre inkább a régiók versenyképességének javítását tartja a kohézió egyik leghatékonyabb eszközének. Ezzel összhangban az Európai Unió számos dokumentuma foglalkozik a regionális versenyképesség befolyásoló tényezőivel és javításának lehetőségeivel, de magának a fogalomnak a definiálására vagy nem kerül sor, vagy a meghatározás lényegében megegyezik a versenyképesség nemzetekre alkalmazott fogalmával. Ezt a szemléletet tükrözi az OECD egy másik definíciója is, amely szerint a régiók versenyképessége nem más, mint képesség olyan javak és szolgáltatások előállítására, amelyek a hazai és nemzetközi piacokon is értékesíthetők, miközben az állampolgárok növekvő és hosszú távon fenntartható életszínvonalat érnek el. 5 A hazai szakirodalomban megtalálható, regionális versenyképességre vonatkozó meghatározások többnyire átveszik a nemzetközi definíciók alapelemeit. Például Lengyel (2000b: 974) meghatározása szerint: a régiók, városok, országok akkor versenyképesek, ha gazdaságuk nyitott, és az egy lakosra jutó jövedelmük tartósan magas és növekvő, valamint magas szintű és nem csökkenő a foglalkoztatottsági ráta, azaz ebből a jövedelemből a lakosság széles rétegei is várhatóan részesülnek. Az eddigieken bizonyos értelemben túlmutató a projekt szempontjából lényeges elemmel bővülő meghatározást ad Palkovits (2000: 127): versenyképes egy régió, ha stratégiailag beágyazott gazdasági bázisa piaci értékén megvásárolva optimálisan felhasználja és generálja (bővített újratermelődésre ösztönzi) a régió magasrendű erőforrásait, miközben tartós versenyképességet ér el a releváns nemzetközi piacokon. Az erőforrások optimális felhasználása a termelékenységre, az erőforrások magas rendű volta a tudásintenzív tevékenységek lényeges szerepére, a nemzetközi piacokon elért versenyképesség pedig a gazdasági nyitottság fontosságára utal. 6 De a témánk szempontjából legfontosabb elem a stratégiailag beágyazott gazdasági bázis említése, amely a vállalatok és a régió versenyképességének kölcsönhatására utal. Egyrészt kimondja, hogy a régió versenyképességének alapját az ott működő vállalatok képezik, másrészt utal egy olyan regionális feltételrendszer (gazdasági, társadalmi környezet) megteremtésének szükségességére, amely biztosítja a beágyazottságot, vagyis helyben maradásra ösztönzi a vállalatokat. 5 OECD (1997) 35. o. 6 Palkovits (2000) o. 8

9 Az ismertetett definíciók alapján levonható az a következtetés, hogy egyrészt a nemzetgazdaság és az azt alkotó régiók versenyképessége összefügg, hiszen lényegében ugyanazon tényezők által meghatározottak, másrészt pedig a régiók és az ott működő vállalatok versenyképessége között is kölcsönös függőségi viszony áll fenn. 2.2 A nemzetgazdasági és a regionális versenyképesség összefüggése Az Európai Unió regionális politikájának alapvető célja az integráción belül tapasztalható gazdasági és szociális téren is megmutatkozó területi különbségek mérséklése, vagyis a gazdasági és szociális kohézió. Ez egyrészt az egyes tagállamok közötti (nemzeti kohézió), másrészt pedig az országon belüli régiók esetében fennálló (regionális kohézió) különbségek csökkentését jelenti. Az európai uniós elemzésekben a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP-t, valamint a munkanélküliségre és foglalkoztatásra vonatkozó trendeket használják leginkább a kohézió indikátoraiként. Ez világosan mutatja, hogy a kohézió alapvető eszközének a versenyképesség javítását tekinti az EU, hiszen a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás bővülése a versenyképesség javulásának ismérvei (lisszaboni célok), amelyek segítségével előrehaladhat a reálkonvergencia, vagyis az alacsonyabb fejlettségű területek felzárkózási folyamata. A versenyképesség növelésének célja az integráción belüli fejletlenebb nemzetgazdaságokra és elmaradottabb régiókra egyaránt vonatkozik, de e két folyamat egyidejű megvalósulásának lehetőségéről megoszlanak a kutatói vélemények. Elvileg egyértelműnek tűnik, hogy ha egy ország fejletlenebb területei kezdenek felzárkózni a fejlettebb területekhez, akkor ez pozitívan hat magának a nemzetgazdaságnak a felzárkózására is. Azonban éppen az Európai Unió területén végzett több empirikus kutatás ennek az ellenkezőjét mutatta ki. Például Görögország, Portugália és Spanyolország 1980 és 1989 közötti fejlődésének vizsgálata azt az eredményt hozta, hogy az EU-n belüli legalacsonyabb növekedési rátát produkáló Görögország regionális konvergenciát vitt véghez, míg Portugáliában és Spanyolországban a nagyobb ütemű növekedést regionális divergencia kísérte. 7 Ezt a jelenséget a kutatók egy része az ezredfordulótól kezdve népszerűvé váló ún. trade-off elmélettel magyarázza. Az elmélet lényege, hogy a nemzetgazdasági és a regionális konvergencia között trade-off, azaz átváltási hatásmechanizmus van. Eszerint ha egy ország kezd felzárkózni valamely fejlettebb országcsoporthoz, akkor a területén belül regionális divergencia, vagy legalábbis lassuló 7 Szentes et al. (2006) 61. o. 9

10 regionális konvergencia figyelhető meg (és ennek természetesen a fordítottja is igaz). E nézet elméleti alapját az 1960-as évek közepén kidolgozott Williamson-hipotézis adja, amely szerint: a nemzeti fejlődés tipikus formája a régiók között divergenciát generál a felzárkózási folyamat kezdeti szakaszában, majd konvergenciát a későbbi fázisokban. 8 Az ország gazdasági növekedése (jövedelem) és a regionális egyenlőtlenségek közötti Williamson által feltételezett kapcsolatot az 1.1. ábra szemlélteti. A kutatások során az elméleti görbe kezdeti (emelkedő) szakaszát sikerült empirikusan alátámasztani, amikor a viszonylag alacsonyabb fejlettségű országokat vizsgálva a nagyobb gazdasági növekedés együtt járt a regionális egyenlőtlenségek fokozódásával. Ezzel szemben a görbe csökkenő szakaszának értelemszerűen a fejlettebb országok adatain alapuló empirikus igazolása eddig még nem járt sikerrel. 9 Egyenlőtlenség d 1 d 0 Y 01 Y 02 Y 11 Y 12 Jövedelem 1. sz. ábra: A regionális különbségek és a jövedelem kapcsolata Williamsonnál 10 A fentiek jelentőségét témánk szempontjából a következőkben lehet összefoglalni: Az 1990-es évek közepétől a 2008-as világgazdasági válságig terjedő időszak adatai alapján a magyar gazdaság növekedése meghaladta az Európai Unió korábbi 15 tagállamára vonatkozó átlagot, ugyanakkor az ország fejletlenebb régióinak egy főre jutó GDP-je divergált a nemzetgazdasági átlagtól. Ezt mutatja egyebek mellett az is, hogy a vállalatok által előállított egy főre jutó GDP tekintetében a legalacsonyabb és legmagasabb regionális érték közötti 8 Szentes et al. (2005) 97. o. 9 Szentes et al. (2006) 64. o. 10 Szentes et al. (2005) 97. o. 10

11 különbség 2,3-szeresről 2,7-szeresre növekedett 2000 és 2011 között (KSH). Mindezekből arra lehet következtetni, hogy nálunk is megfigyelhető a nemzeti és a regionális konvergencia közötti trade-off, amit az országos és regionális fejlesztési politikák kialakítása és értékelése során figyelembe kell venni. A regionális konvergencia (lényegében a régiók és bennük a települések versenyképességének) alakulására jelentős hatással van a kis- és középvállalatok teljesítménye, jövedelemtermelő-képessége, amely lényeges regionális eltéréseket mutat. Így a regionális fejlesztéstől nem választható el a kkv-szektor fejlesztése, emiatt a nemzeti és regionális konvergencia közötti trade-off létét nemcsak a regionális fejlesztési, hanem a kkvfejlesztési politika kialakításakor és hatásainak értékelésekor is célszerű figyelembe venni. 2.3 A regionális és a vállalati versenyképesség kölcsönhatása a regionális klaszterek jelentősége Az előző alfejezetben említésre került, hogy a régiók és az ott működő vállalatok ezen belül a kis- és középvállalatok versenyképességének elemzése nem választható el egymástól. Ezt több, a régiók versenyképességének vizsgálatát elméletileg megközelítő vagy a gyakorlatba átültető szakirodalmi példa is alátámasztja, amelyek közül két hazai és egy külföldi példát emelünk ki. Az első elemzés négy magyarországi megye (Győr-Moson-Sopron, Zala, Vas, Veszprém) versenyképességének összehasonlítását tartalmazza. 11 A szerző által meghatározott és értékelt versenyképességi faktorokat és az azokhoz kapcsolódó alkalmazott mutatószámrendszert szemlélteti az 1. sz. táblázat. Az ebben található mutatószámrendszer jól példázza a régió és az ott működő vállalatok versenyképességének kölcsönhatását. A gazdasági teljesítményt leíró faktoroknak, valamint a gazdaság fejlesztési adottságaihoz kapcsolódó faktorok döntő részének alakulásáért a vállalatok felelősek, vagyis teljesítményük, tevékenységük színvonala jelentős mértékben befolyásolja a régió versenyképességét. A telepítési tényezők viszont azokat a feltételeket tartalmazzák, amelyek ösztönözhetik vagy gátolhatják a vállalatok letelepedését és működését, vagyis amiken keresztül a régió adottságai hatnak a vállalatok versenyképességére. 11 Rechnitzer (1997) 11

12 Vizsgált terület Versenyképességi faktor Alkalmazott mutatók (példák) Teljesítmény Egy főre jutó GDP Gazdasági Beruházási aktivitás Egy bőre jutó beruházás teljesítmény Foglalkoztatási helyzet Munkanélküliségi ráta Külpiaci aktivitás Ipari értékesítés exportaránya Szolgáltatási aktivitás Szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya Banki hálózatsűrűség Gazdaság Vállalkozás terjedése Ezer lakosra jutó vállalkozások fejlesztési Egy lakosra jutó külföldi adottságai Külföldi tőke jelenléte tőkebefektetés Innovációs potenciál Szabadalmak száma Felsőoktatás: oktatók+kutatók sz. Népesség aktivitása Népesség számának változása Nyugdíjasok száma Munkaerő költségei és képzettsége Havi bruttó átlagbér Felsőfokú végzettségűek aránya Közlekedési és kommunikációs tényezők Elsőrendű utak aránya Gépjármű- és telefonellátottság Települések infrastrukturális ellátottsága Lakásellátottság Villamosenergia-fogyasztás Telepítési tényezők Szociális infrastrukturális felszereltség Ezer főre jutó kórházi ágyak száma Orvos- és tanárellátottság Vámszabadterületek száma Helyi gazdaság Iparűzési adót kivető települések támogatottsága aránya Helyi gazdaság aktivitása Kereskedelmi forgalom Épített lakások száma és lakásárak Természetvédelmi területek Életkörülmények nagysága Színház- és kiállítás-látogatók száma 1. számú táblázat: Megyék versenyképességét leíró mutatószámrendszer 12 A második hazai példa a Lengyel-féle versenyképességi piramis, amely a vállalatok kiemelten a kis- és középvállalatok tevékenységét a régió versenyképességét befolyásoló alaptényezők közé sorolja (2. sz. ábra). A piramis alsó két sora egymásra épül, és a regionális versenyképességet hosszabb távon, közvetetetten befolyásoló gazdasági és társadalmi tényezőket az ún. sikerességi faktorokat tartalmazza, amelyek releváns voltát európai uniós kutatások bizonyítják. Szintén az Európai Unió egyik dokumentuma, a hatodik regionális jelentés alapján került meghatározásra az az öt alaptényező, amely rövid távon, közvetlenül befolyásolja a regionális versenyképesség alapkategóriáit, a termelékenységet, a foglalkoztatást és a jövedelmet. Az alaptényezők EU által felállított fontossági sorrendjében a 12 Rechnitzer (1997) o. alapján saját szerkesztés 12

13 kis- és középvállalatok regionális versenyképességet befolyásoló szerepe a K+F után a második helyen áll. 13 Ez összhangban van az Európai Unió azon álláspontjával, amely szerint a kis- és középvállalatok döntő mértékben befolyásolják az egész integráció, de nyilvánvalóan a tagországok, a régiók és a települések versenyképességét is, mégpedig elsősorban a foglalkoztatásban betöltött szerepükön keresztül (amit a piramismodell is szemléltet). Életminőség Életszínvonal Regionális, térségi és városi jövedelem Munkatermelékenység Foglalkoztatottság Kutatásfejlesztés Infrastruktúra és humán tőke Külföldi befektetések Kis- és középvállalatok Intézményi, társad. tőke Gazdasági szerkezet Innovációs kultúra Regionális elérhetőség Munkaerő felkészültsége Társadalmi szerkezet Döntési központok Környezet minősége Régió társadalmi kohéziója 2. számú ábra: A régiók, térségek és városok versenyképességének Lengyel-féle piramismodellje 14 Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy a kkv-k többsége helyi, térségi piacon működik, ezért sikerességük (vagy sikertelenségük) elsősorban regionális szinten érezteti hatását. A régiók versenyképessége szempontjából azonban a globális piacra való kilépés is döntő fontosságú, amelyre a kis- és középvállalatok többsége önállóan nem képes. Ezért a régiók sikere nagymértékben függ attól, hogy mennyire képesek olyan környezetet teremteni, amely elősegíti a kkv-k regionális klaszterekbe tömörülését (beszállítói hálózatokhoz való csatlakozását), amelyek által nagyobb eséllyel jelenhetnek meg az exportpiacokon. Éppen ez utóbbihoz kötődik a harmadik példa, a Porter-féle gyémánt-modell, amelyet a regionális versenyképesség alapmodelljének is neveznek. 13 Lengyel (2000b) o. 14 Lengyel (2000b) 979. o. 13

14 Porter elsőként az 1990-ben megjelent The competitive advantage of nations című művében rendszerezte az iparágak versenyelőnyeit meghatározó üzleti környezet jellemzőit, megalkotva ezzel az ún. gyémánt-modellt. A modell a következő négy meghatározó tényező köré csoportosítja a versenyelőnyök forrásait: Tényezőellátottság: természeti tényezők, infrastruktúra, pénzügyi források, humán erőforrások, tudásbázis. Vállalati stratégia, szerkezet és verseny: stratégiák, célrendszerek, hazai verseny jellemzői. Keresleti feltételek: hazai kereslet (egyéni és szervezeti vásárlók) mennyisége és igényessége, kereslet nemzetközivé tétele. Támogató és kapcsolódó iparágak: támogatók, kapcsolódók, klaszterek. E meghatározó tényezők nem függetlenek egymástól, hanem dinamikus rendszert alkotva kölcsönösen befolyásolják egymást. A modell a mikroökonómiai üzleti környezet elemeit tartalmazza, de megjelenik benne a makroszint is a kormányzat és a véletlen versenyképességet alakító szerepének kiemelésével. Ezek a tényezők mind a négy determinánsra hatással vannak, és a versenyfeltételeket pozitív és negatív irányban is befolyásolhatják. A modell lényege a 90-es évek végi átdolgozást követően sem változott meg (3. sz. ábra), de bizonyos elnevezések pontosításra kerültek, és két vonatkozásban is hangsúlyosabbá vált a lokalitás szerepe. Egyrészt Porter a helyi versenyelőnyök forrásainak ( sources of locational advantage ) nevezi a modellt, 15 pontosítva ezzel az eredeti mű címében kissé félrevezető nemzetek versenyelőnyei kifejezést. Már az 1990-es műben sem az országok versenyképességéről, hanem a vállalatok nemzetközi versenyképességét befolyásoló hazai tényezőkről van szó, ami az elnevezés megváltoztatásával egyértelművé vált. Másrészt a lokalitás fontosságát erősíti az is, hogy Porter a versenyképességi vizsgálatok alapegységéül a regionális klasztereket javasolja. Ez nemcsak azért lényeges, mert ráirányítja a figyelmet a vállalatok (és kapcsolódó intézmények) közötti hálózati együttműködések versenyképességi szempontból egyre nagyobb jelentőségére, hanem azért is, mert az országon belüli régiók sajátos jellemzőinek versenyképességre gyakorolt hatását erőteljesebben hangsúlyozza. 15 Porter (1998b) 211. o. 14

15 Tényező (input) feltételek Vállalati inputok minősége és specializáltsága: Természeti adottságok Humán erőforrások Tőkeforrások Fizikai infrastruktúra Adminisztratív infrastruktúra Információs infrastruktúra Tudományos és technológiai infrastruktúra Vállalati stratégia és versengés összefüggései Helyi szabályozás és ösztönzés: A tőkebefektetések és a termelékenység növelésének ösztönzése Alkalmazható stratégiák Helyi verseny intenzitása: Erős helyi verseny Nyitottság a nemzetközi versengésre Kapcsolódó és támogató iparágak Keresleti feltételek Helyi kereslet igényessége és kifinomultsága: Fogyasztók és felhasználók elvárásai Minőségi, környezet- és fogyasztóvédelmi előírások Támogató (beszállító) és és kapcsolódó iparágak: Helyi rendelkezésre állásuk Minőségük Klaszterek jelenléte 3. számú ábra: A Porter-féle gyémánt-modell 16 A modell összetevőinek ismertetése során Porter (1998a és 1998b), Porter et al. (2008), Boda- Pataki (1995), Lengyel (2000a) és Deák (2000) munkáira támaszkodunk. Tényező- (input-) feltételek Ez a determináns egyrészt az alapvető termelési tényezőket (természeti adottságok, humán erőforrások, tőkeforrások) tartalmazza, de mellettük kiemelt szerepet kapnak az infrastruktúra összetevői mint a termelés nélkülözhetetlen előfeltételei is. A fizikai infrastruktúra elemei között egyrészt a logisztikai (közlekedési, szállítási) infrastruktúra, másrészt pedig az információs és kommunikációs technológia (IKT) elemei (hírközlés, személyi számítógépek és internet használata) találhatók. Az adminisztratív infrastruktúra minősége a közigazgatási rendszer működésének hatékonyságát mutatja, elsősorban azt, hogy a központi és helyi jogszabályok, engedélyezési és egyéb eljárások (különösen az új vállalatok indításával kapcsolatban) mennyire segítik vagy gátolják a vállalati versenyképesség 16 Porter et. al. (2008) 49. o. alapján saját szerkesztés 15

16 javulását. Az információs infrastruktúra elsősorban a makrogazdasági adatok, a vállalati beszámolók és egyéb adatbázisok elérhetőségével és megbízhatóságával jellemezhető. A tudományos és technológiai infrastruktúra fejlettségét egyrészt a felsőoktatás és a kutatásfejlesztés színvonala, másrészt pedig a vállalati szféra innovációs készsége és képessége határozza meg, ami napjainkban a tudásalapú gazdaság kiépülésének idején döntő fontosságú a versenyképesség szempontjából. A tényezők egy része készen kapott, többnyire olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló alaptényező (pl. természeti erőforrások, földrajzi elhelyezkedés, alapvető infrastruktúra, képzetlen munkaerő), más részük viszont kifejlesztett, vagyis folyamatos befektetéssel előállított és megújított, éppen ezért szűkösen rendelkezésre álló fejlett tényező (pl. IKT, magasan kvalifikált munkaerő, fejlett tőkepiac). Porter megkülönböztette még az iparágak széles körében felhasználható általános tényezőket (pl. úthálózat, hírközlési hálózat), és az egy-egy iparághoz kapcsolódó speciális tényezőket (pl. speciális szakképzettségű munkaerő, adott szakterületre specializálódott kutatóintézetek). A vállalatok, iparágak inputtényezőkön alapuló versenyelőnyeinek elemzésekor nem hagyhatók figyelmen kívül a következő szempontok: Nem a tényezők mennyisége, hanem azok minősége és hatékony felhasználása jelenthet versenyelőnyt a vállalatok, iparágak számára. Gyakran épp valamely tényező szűkössége jelenthet előnyt, amennyiben annak pótlása, helyettesítése innovatív megoldásokra készteti a vállalatokat. Egy ország vagy régió akkor tud az ott működő vállalatok számára jelentős és tartós versenyelőnyöket biztosítani, ha azok fejlett és speciális tényezőkön alapulnak. Ezzel szemben a gazdaságfejlesztési programok általában az alap- és általános tényezők fenntartására koncentrálnak, ami csak a versenyhátrányok csökkentéséhez elégséges. Keresleti feltételek A keresleti tényezők versenyképességre gyakorolt hatásának leírásakor egyrészt a marketing szemléletmód, másrészt pedig a termékciklus-elmélet bizonyos vonásai figyelhetők meg Porter munkáiban. Véleménye szerint a marketing egyik alaptételével összhangban a vevők igényeinek minél magasabb szintű kielégítésével lehet sikereket elérni a piaci versenyben, ezért a kereslet minősége, összetétele, igényessége közvetlen hatással van a vállalatok versenyképességére. Ha a hazai piacon jelen vannak a kifinomult vásárlók 16

17 (sophisticated buyers), az a minőség javítására, termékdifferenciálásra, fejlettebb technológiák bevezetésére ösztönzi a vállalatokat, ami végső soron versenyelőnyök kialakulását eredményezi. A különbségekre érzékeny, jövőorientált hazai kereslet a belföldi reprezentatív kereslet léte és növekedése a vállalatok nemzetközi versenyképességére is pozitívan hat, mert a magas hazai követelményekhez való alkalmazkodással a vállalatok képessé válnak tartós exportsikerek elérésére is. Porter újabb munkáiban 17 a keresleti feltételek közé sorolja azokat a fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi előírásokat is, amelyek betartása kötelező és többnyire költséges a vállalatok számára. Viszont a korszerűsítésben élen járó vállalatok termelékenységi előnyre tesznek szert, így végeredményben a szigorú előírások megléte versenyelőnyt jelent a számukra. Vállalati stratégia és versengés összefüggései A helyi (országos, regionális) piacon tapasztalható intenzív verseny állandó fejlődésre, innovációra készteti a vállalatokat, mert csak így tudják kialakítani és fenntartani versenyelőnyeiket. Az intenzív versenyben való helytállás nem lehetséges jól felépített vállalati szerkezet és átgondolt stratégia nélkül. Ezek célszerű kialakítására jelentős hatással vannak a helyi versenykörnyezet elemei, illetve azok a szabályozó és ösztönző eszközök, amelyekkel a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok hatást gyakorolnak a verseny feltételeire. Egyrészt a nemzetenként, sőt régiónként különböző tradíciók, vállalkozói kultúra, másrészt pedig a versenyt befolyásoló eltérő jogszabályi környezet (pl. versenyszabályozás, adókedvezmények és támogatások rendszere, stb.) miatt nincs olyan vállalati szerkezet és stratégia, amely mindenütt és mindenkor egyformán hatékony lenne. A vállalati stratégiával és versenyhelyzettel összefüggésben Porter az ország gazdasági nyitottságának jelentőségét is hangsúlyozza, mivel a nemzetközi kereskedelembe való aktív bekapcsolódás, valamint a külföldi tőkebefektetések fogadása és kihelyezése által tudja az ország/régió kiaknázni komparatív előnyeit. Emellett a nyitottság jótékonyan hat a helyi vállalatok versenyképességére azáltal is, hogy egyrészt lehetővé teszi a fejlettebb külföldi technológiákhoz való könnyebb és gyorsabb hozzáférést, másrészt pedig az erős külföldi verseny nyomásának teszi ki, és ezzel teljesítményük növelésére készteti a hazai vállalatokat. 17 Pl. Porter et al. (2008) 50. o. 17

18 Támogató és kapcsolódó iparágak A vállalatok többsége önállóan, saját érdekeit szem előtt tartva vesz részt a versenyben, azonban megfigyelhető, hogy a nemzetközileg is sikeres vállalatok, iparágak mögött versenyképes partnerek állnak. Így a vállalatok, iparágak versenyképességének elemzésekor nem hagyhatók figyelmen kívül a velük kapcsolatban álló és értéklánc-rendszert alkotó partnerek, amelyek a kapcsolat jellege és intenzitása alapján két fő csoportba sorolhatók: A támogató iparágak az értéklánc-rendszerben megelőzik a vizsgált iparágat, vagyis alapanyagokat, gépeket, egyéb eszközöket szállítanak és szolgáltatásokat nyújtanak az iparág vállalatai számára. A beszállítókkal és szolgáltatókkal folytatott közvetlen üzleti kapcsolat során nem áll fenn versenyhelyzet, ezért a szereplők közös érdeke a tevékenységek összehangolása, a tapasztalatok átadása, a legjobb gyakorlat (best practice) kialakítása. Mivel a globalizált világgazdaságban az inputok elvileg bárhonnan beszerezhetők, ezért a hazai/térségi bázisban megtalálható támogató iparágak csak akkor tudnak ténylegesen együttműködni a támogatott iparággal, ha maguk is versenyképesek. Ilyenkor létrejöhetnek a térségi együttműködés azon formái, amelyek kihasználva a földrajzi közelségből adódó agglomerációs 18 és szinergiahatásokat 19 elvezethetnek a regionális klaszterek kialakulásához. A kapcsolódó iparágak nem állnak közvetlen üzleti kapcsolatban a vizsgált iparággal, más termékpiacon versenyeznek, mégis lehetőség van bizonyos tevékenységek egyeztetése, összehangolása révén kölcsönös előnyök megszerzésére. Ilyenek lehetnek például a hasonló technológiát használó, de más-más termékeket gyártó, vagy a kiegészítő termékeket előállító vállalatok, amelyek esetében lehetőség nyílik egyebek mellett a technikai ismeretek cseréjére, az értékesítési csatornák közös kialakítására vagy a marketing tevékenység összehangolására. A földrajzi közelség itt is csökkenti a költségeket és növeli a bizalmat, így a kapcsolódó iparágak szintén beépülhetnek a regionális klaszterekbe. 18 Az agglomerációs hatás a telephelyül szolgáló település méretéből (urbanizációs előny), vagy a gazdasági egységek földrajzi koncentrációjából (lokalizációs előny) adódó gazdasági előnyök kialakulását jelenti (Rechnitzer 1998: 36-37). 19 A szinergiahatás nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az egész több, mint a részek egyszerű összege. Vagyis a partnerek a közöttük lévő kapcsolatok révén olyan többletet (információt, tudást, tapasztalatokat, stb.) képesek produkálni, ami az együttműködés hiányában nem került volna felszínre. 18

19 Porter utóbbi tíz évben megjelent munkáiban egyre inkább hangsúlyozza a regionális klaszterek jelentőségét. Megfogalmazása szerint: A klaszter meghatározott tevékenységi területen működő, egymással kapcsolatban álló vállalatok és intézmények földrajzi koncentrációja. 20 A klaszterek létrejötte Porter szerint természetes folyamat, amely az adott földrajzi helyen felhalmozódott speciális tudáson, szakmai képességeken és infrastruktúrán, valamint a támogató iparágak jelenlétén alapul, és a termelékenység ezzel együtt a versenyképesség növekedését eredményezi. Mivel a globális gazdaságban egyre jellemzőbb, hogy nem egymástól elszigetelt vállalatok, hanem azok földrajzilag is koncentrált, együttműködő csoportjai vesznek részt a nemzetközi versenyben, ezért a regionális klasztereket javasolta a versenyképességi vizsgálatok alapegységéül. Emellett kutatási eredményekkel igazolta 21 az országok gazdasági fejlettsége és a klaszteresedés foka közötti kapcsolatot. Eszerint a kevésbé fejlett országokban a klaszterek létrehozására irányuló vállalati aktivitás lényegesen kisebb, mint a fejlett országokban. Mindezek alapján tehát a klaszterek léte és fejlettsége mint az iparági versenyképesség egy külső hatótényezője a gyémánt-modellnek ehhez a determinánsához kapcsolható, ugyanakkor a klaszterek mint versenyző gazdasági egységek egyúttal az elemzés alanyai is lehetnek, amelyek versenyképességét a négy determináns mindegyike befolyásolja. Ebben az értelemben tehát a gyémánt-modell a klaszterek versenyelőnyeit determináló üzleti környezet elemeit tartalmazza, és így alapul szolgálhat a régiók bottom-up jellegű (alulról felfelé szerveződő) gazdaságfejlesztési stratégiájának kialakításához. Mivel a regionális klaszterek potenciális tagjainak döntő többsége kis- és középvállalat, ezért a klaszterek számára versenyelőnyöket jelentő lokális/regionális tényezők kialakítása és fejlesztése egyben a kkv-k versenyképességének javítását is szolgálja. A gyémánt-modell mindegyik elemére hatással lehetnek olyan előre nem látható, véletlen események, amelyek nagymértékben megváltoztatják a verseny feltételeit (pl. új tudományos felfedezések, olajárrobbanás, háborúk, természeti katasztrófák, világgazdasági válságok, stb.). Az ezekhez való gyors alkalmazkodás új versenyelőnyök kialakulását eredményezheti a megváltozott körülmények adta lehetőségeket megragadni képes vállalatok, ágazatok számára. A modell ismertetése során már érzékelhető volt, hogy a kormányzat tevékenysége hatással van az üzleti környezet mindegyik összetevőjére elsősorban a gazdaság szereplőit érintő 20 Porter (1998a) 78. o. 21 Porter et al. (2008) 50. o. 19

20 jogszabályok és gazdaságpolitikai döntések, intézkedések által. Porter szerint a vállalatok versenyképességének javítása érdekében a kormánynak célszerű egyes területeken beavatkoznia a gazdaság működésébe (pl. gazdasági és politikai stabilitás biztosítása, gazdaságfejlesztési programok kidolgozása, stb.), más esetekben viszont erre nincs szükség. 22 Összefoglalva a gyémánt-modell lényegét, ebben Porter a vállalatok, iparágak, klaszterek versenyelőnyeit meghatározó, mikroszinten jelentkező, külső tényezőket foglalta rendszerbe. A modell nem tér ki a vállalatok versenyképességét befolyásoló belső tényezőkre (pl. menedzsment felkészültsége, vállalaton belül zajló folyamatok hatékonysága, alkalmazkodóképesség stb.), és a makroszintű hatótényezőket is csak részben érinti (kormányzat, véletlen). Bár a modell nem képez teljesen új és egységes elméleti rendszert, de több új vagy újszerűen értelmezett fogalmat tartalmaz, és a gyakorlatban jól alkalmazható gondolkodási keretet biztosít a versenyképességi elemzésekhez. Igaz ez abban az esetben is, ha az közszféra országos, de különösen helyi szinten értelmezett működésének versenyképességi hatásait szeretnénk vizsgálni. A Porter-gyémánt bemutatásakor megfigyelhető volt, hogy lényegében mindegyik determinánsnak részét képezi legalább egy olyan összetevő, amely a közigazgatás működésének színvonala, illetve helyi sajátosságai által meghatározott, és hatással van a versenyképességi elemzés alanyának (vállalatok, klaszter, település vagy régió) sikerességére. Az egyes determinánsok esetén az alábbi ilyen versenyképességi hatótényezők azonosíthatók: Tényező- (input-) feltételek: Az adminisztratív infrastruktúra minősége a közigazgatási rendszer működésének hatékonyságát mutatja, elsősorban azt, hogy a központi és helyi jogszabályok, engedélyezési és egyéb eljárások (különösen az új vállalatok indításával kapcsolatban) mennyire segítik vagy gátolják a vállalati versenyképesség javulását. Keresleti feltételek: A vállalatokra nézve kötelező érvényű fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi előírások befolyásolhatják a vállalatok sikerességét. Vállalati stratégia és versengés összefüggései: Szabályozó és ösztönző eszközök, amelyekkel a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok hatást gyakorolnak a verseny feltételeire. A versenyt befolyásoló eltérő jogszabályi környezet (pl. versenyszabályozás, adókedvezmények és támogatások rendszere, stb.) eltérő stratégiák megalkotását követeli meg a vállalatoktól. 22 Porter (1998b) 245. o. 20

21 Kapcsolódó és támogató iparágak: A gyémántmodell a regionális klaszterek versenyelőnyeit determináló üzleti környezet elemeit tartalmazza, és így alapul szolgálhat a régiók bottom-up jellegű (alulról felfelé szerveződő) gazdaságfejlesztési stratégiájának kialakításához. Kormányzat: Tevékenysége hatással van az üzleti környezet mindegyik összetevőjére elsősorban a gazdaság szereplőit érintő jogszabályok és gazdaságpolitikai döntések, intézkedések által. Az ismertetett modellek tanúsága szerint tehát a régiók és települések, valamint a vállalati szektor amelyen belül kiemelt jelentősége van a kis- és középvállalkozásoknak versenyképessége kölcsönhatásban áll egymással. A kkv-k teljesítménye, sikeressége döntő hatást gyakorol a telephelyül szolgáló földrajzi terület versenyképességére, mégpedig elsősorban a foglalkoztatásban betöltött szerepén, másodsorban a jövedelemtermelőképességén keresztül, amelyekkel hozzá tud járulni a versenyképesség-javítás végső céljának eléréséhez, vagyis a lakosság életminőségének javításához. Ugyanakkor a lokális és regionális fejlesztéspolitika, a helyi közigazgatás működése és a vállalatokat körülvevő makro- és mezoszintű szabályozási környezet visszahat az adott területen működő kkv-k sikerességére, ezért ezeknek a hatótényezőknek a versenyképességi szempontú átvilágítása, majd ennek eredményeként a javítása feltétlenül indokolt. 21

22 3 A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI FÁZISÁBAN ELÉRT EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA 3.1 Mikroinnovációs ötletpályázat eredményei A projekt célja az állami feladatok ellátásában, közszolgáltatások előállításában érintett állampolgárok körében a versenyképességet növelő és a jó államműködést javító gondolkodás, valamint a céltudatos, feladattudatos munkavégzés ösztönzése és az ehhez kapcsolódód innovatív ötletek generálása volt. Ennek érdekében egy innovációs ötletpályázat került meghirdetésre, melyre a magánszemélyek által beküldött, közszolgáltatásokat, illetve állami feladatellátást javító ötleteket vártak. A beérkezett pályázatokat egy 3 fős Bíráló Bizottság értékelte, melynek végén kiválasztásra került az 5 db legjobb, megvalósíthatósági tanulmánnyá fejlesztett versenyképességi javaslat. A projekt során az alábbi főbb feladatokat kellett elvégezni: 1. A versenyképességi innovációs javaslatok gyűjtése, kampány megvalósítása; 2. Ötvenöt magas színvonalú versenyképességi javaslat kiválasztása 3. Öt megvalósíthatósági koncepció kidolgozás A kampány eredményeinek bemutatása Kampány célja A népszerűsítési kampány célja az állampolgárok, mint potenciális ötletgazdák minél hatékonyabb, a lehető legnagyobb számban történő elérése volt. Annak érdekében, hogy az ötletverseny felhívása eljusson azokhoz az állampolgárokhoz, akik potenciális ötletadónak számítanak, és minél nagyobb számú ötlet érkezzen, meghatározásra kerültek az elérendő célcsoportok, kommunikációs csatornák és marketing eszközök. A kampány tervezése során megtörtént a célcsoportok szegmentálása és pozícionálása, melynek alapján kiemelt célcsoportként a 1. felsőoktatási intézmények oktatói, előadói és főként a hallgatói, illetve 2. kormányhivatalok ügyfélszolgálatai és ügyfelei kerültek kiválasztásra. A kampány eredményei Általánosan megállapítható, hogy a kampánnyal a felsőoktatási intézmények hallgatói köre megfelelő tájékoztatást kapott az ötletversenyről. Ugyan akkor a kampány sikerességét 22

23 negatívan befolyásolta, hogy a közigazgatási eljárásokkal közvetlenül kapcsolatba kerülő állampolgárok, a kormányhivatalok ügyfelei és ügyfélszolgálati munkatársai nem kaptak közvetlen tájékoztatást az ötletverseny meglétéről. Mindezek ellenére a rendelkezésre álló idő alatt körülbelül 70 ezer emberhez jutott el az ötletverseny felhívása. A kampány eredményeként 124 pályamű érkezett be az alábbi témakörökben: elektronikus ügyintézés ügyintézés közszolgáltatás jogszabály-módosítás oktatás egészségügy pályázati rendszer közigazgatási HR foglalkoztatás A kiválasztás folyamata A beérkezett pályaművek a formai ellenőrzést követően két körös bírálati folyamaton mentek keresztül, melynek végeredménye képen a 3 tagú Bíráló Bizottság által kiválasztásra került az a legjobb 55 legjobb pályamű, melyekből a pályázók egy tervező sablon segítségével és mentorok közreműködésével 10 oldalas koncepciókat dolgoztak ki. Ezt követően kiválasztásra került az az 5 legjobb pályamű, amelyből megvalósíthatósági tanulmány szintű terv készült Az 5 legjobb pályamű megvalósíthatósági tanulmányainak összefoglaló ismertetése Automatikus felvétel a köztartozásmentes adózói adatbázisba A pályázat arra a problémára keresi a választ, hogy a vállalkozásoknak működésük során többször kell bizonyítaniuk, hogy nincs tartozásuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) felé, az igazolások rendszerese beszerzése jelentős adminisztrációs terhet ró a vállalkozásokra, költséges, hiszen illetékfizetési kötelezettséggel jár. Tekintettel arra, hogy a NAV már évekkel ezelőtt létrehozta az ún. köztartozásmentes adózói adatbázist, melyben szereplés ténye általánosan elfogadható a nemleges adó-, illetve együttes adóigazolás 23

24 bemutatása helyett, gyakorlatilag csak adminisztratív terhet jelent az állandó igazolási kötelezettség és az adatbázisba történő jelentkezés bonyolult procedúrája. Jelenleg az adatbázisba történő felvételt egy formanyomtatvány kitöltésével és elektronikus megküldésével kell kérelmezni az adóhatóságnál. A felvétel feltételei a kérelem elbírálásakor ellenőrzésre kerülnek, az adatbázis adatai pedig minden hónap 10-én frissülnek. A pályázó javaslata arra vonatkozik, hogy mivel az adóhatóság minden hónapban felülvizsgálja az adatbázist, az adatbázisba való bekerülésnek automatikus folyamatnak kellene működnie, az ilyen frissítések alkalmával automatikusan fel lehetne tölteni az összes adótartozás mentes vállalkozást. MoMO Mobil Magyarország Alkalmazás Ügyfélkapu továbbfejlesztése Android és IOS platformra. A fenti két benyújtott pályázat megosztott helyezéssel került be az első öt legjobb javaslat közé, tekintettel arra, hogy mindkét javaslat lényegében egyazon célt fogalmaz meg az elektronikusan intézhető hivatalos ügyek ügyfélbarát módon történő továbbfejlesztésével. A pályázat benyújtói megfogalmazták azt a társadalom szinte valamennyi rétegét érintő problémát, hogy jelenleg a hivatalos ügyek intézése sok értékes órát elvesz az ügyfelek idejéből, továbbá a rendelkezésre álló online felületek nem támogatják megfelelően sem az online ügyintézést, sem a személyes ügyintézésre való online módon történő bejelentkezést. A fenti probléma egyrészt abból adódik, hogy a hosszú várakozási idő mellett egyik hivatalnál, illetve szolgáltatónál sincs online, valósidejű tájékoztatás arról, hogy adott ügy elintézésére hány ügyfél vár és ez mennyi időt vesz igénybe. Másrészt jelenleg kihasználatlanok azok a részben már rendelkezésre álló online felületek is, amelyek vagy a teljeskörű online ügyintézést, vagy legalább a személyes ügyintézésre való online bejelentkezést támogatják, ilyen felület pl. a magyarorszag.hu oldal. A kihasználatlanság oka leginkább az oldal nem felhasználóbarát kialakítottsága, valamint az a tény, hogy a mai kor információtechnológia elvárásainak nem képes megfelelni ez a felület, hiszen megfelelő applikáció hiányában nem használható okos-készülékekről. A nyertes pályázatok két megoldási lehetőséget is felvázoltak a probléma megoldására. Az egyik javaslat egy ingyen letölthető mobil alkalmazás kifejlesztésére vonatkozik, amely használatával könnyen, áttekinthetően lehet időpontot foglalni az okmányirodákba ügyintézésre. A javaslat innovatív jellege részint a mobil alkalmazásban, másrészt egy központi, egyedi és valósidejű információs rendszerben mutatkozik meg. Az alkalmazás 24

25 segítségével állandó valósidejű tájékoztatást kapnának az ügyfelek a mobiltelefon készülékükre az adott okmányirodában, hivatalban várakozókról, a napi átlagos ügyintézési időből számított becsült várakozási időre vonatkozólag. A javaslat szerint a sorszámhúzást is mobilról lehetne intézni, gyakorlatilag időkiesés nélkül, online módon, biztosítva ezáltal a tervezhető, gyors ügyintézést. Ezáltal az alkalmazás hozzájárul a társadalom széles rétegét érintő ügyfél elégedettség növeléséhez, a hivatali ügyfélfogadási idő optimális időkihasználásának tervezéséhez, és nem utolsó sorban a gördülékenyebb ügyintézéshez. A másik javaslat egy olyan technológiai újítással támogatja meg, egészíti ki a fentiekben bemutatott fejlesztési elképzelést, amely viszonylag kevés ráfordítással lehetővé tenné a magyarorszag.hu honlap, illetve az ügyfélkapu felhasználási területének bővítését. A javaslat értelmében bővítésre kerülne az ügyfélkapu elérhetősége IOS és Android platformokon. Újszülöttek személyi okmányokhoz jutásának racionalizálása Könnyebb életkezdést! Hasonlóan az előzőekben bemutatott két pályázathoz, a fent hivatkozott két iktatószámon benyújtott pályázat is megosztott helyezéssel került be az első öt legjobb javaslat közé. Mindkét javaslat arra az élethelyzetre kínál bürokráciacsökkentésre irányuló megoldást, amikor újszülött érkezik a családokba és az öröm mellett meg kell küzdeni az újszülött igazoló okmányainak beszerzése okozta komoly adminisztratív akadályokkal és stresszhelyzettel. Az újszülött gyermekek okmányainak (születési anyakönyvi kivonat, adószám, TAJ szám, lakcímkártya) beszerzése jelenleg különböző hivatalokban, helyszíneken, különböző nyomtatványok kitöltésével történhet, ami a gyermek első néhány hónapjában igen nagy terhet ró a családra, esetenként kivitelezhetetlen, hogy a gyermek felügyeletét az ügyintézéshez szükséges hosszú időre a szülők megoldják. A fenti probléma kezelésére mindkét pályázat azt a lehetséges megoldást kínálja, hogy azokba a kórházakba, ahol lehetőség van a szülésre egy olyan kiszolgáló egység telepítése javasolt, ahol a szükséges okmányok beszerzése egyszerre megtörténhet. A javaslattal nem a teljes körű hivatali ügyintézési lehetőséget biztosító kiszolgáló egység létrehozatala lenne a cél, hanem egy szolgáltató pont kialakítása, ahol kifejezetten az újszülöttek személyes okmányainak igénylése és kiadása intézhető. A javaslat szerinti szolgáltató pont kialakítása nem jár jelentős infrastrukturális igénnyel, és az üzemeltetéshez szükséges humán erőforrás jelenlétére sincs folyamatos szükség, hiszen a beérkező igényeket a nap egy időszakban, egy relatív rövid időtartamban lehet biztosítani. 25