Új autópályaszakasz és elkerülő út átadásának környezeti hatása a kiváltott főközlekedési útvonalak mentén elhelyezkedő települések zajhelyzetére

Átírás

1 SUGÁRZÁSOK 5.2 Új autópályaszakasz és elkerülő út átadásának környezeti hatása a kiváltott főközlekedési útvonalak mentén elhelyezkedő települések zajhelyzetére Kiss Diána okl. közlekedésmérnök, környezetvédelemi jogi szakokleveles mérnök Tárgyszavak: autópálya; zajártalom; zajcsökkentés; hatásvizsgálat; település; közlekedés. Az autópályák, illetve elkerülő utak építésének egyik lényeges célja az, hogy a régi, településeken átvezető utakról a közúti forgalmat a terhelt településekről elterelje, a nehézteher-forgalom a településekről kitiltható legyen, továbbá hogy az egyre inkább a közútra terelődött személyés áruforgalom biztonságosabb és gyorsabb útvonalon bonyolódhasson le. A forgalom autópályára, illetve elkerülő útra való áthelyezése következtében megvédhető a kisebb teherbírású utak felülete, csökkenthető a növekvő forgalomból eredő zaj és levegőszennyezés terhelő hatása, valamint a balesetveszély. A főutak mellett élők egyre többet szenvednek a közúti közlekedés okozta zajterheléstől. A problémát egy időre megoldották, amikor az első autópályákat megépítették, tudatosan úgy alakítva a nagy átmenő forgalmat, hogy azok a lakott területeket elkerüljék. Az autópályák használatának díjasítása, és a sorozatos felújítási munkálatok idővel megfordították a terhelés irányát, vagyis a forgalom egy része ismét a kisebb kapacitású és teherbírású, a településeket átszelő utak felé terelődött. Az autópályák díjasítását követően hozott intézkedések (a matricás rendszer bevezetése a kapuk helyett, a 4, illetve 1 napos matrica bevezetése) kedvezőbbé tették az érintett települések helyzetét. A matricás rendszer, majd a 4, illetve 1 napos (csak a nehézteher-forgalom részére rendszeresített) matrica kedvezőbbé tette az au-

2 tópályák használatát, amelynek eredményeképpen többen vették igénybe azokat. Az autópályák, illetve elkerülő utak használata által a településeken kialakuló környezeti jellemzőket a szakemberek folyamatosan mérték és mérik jelenleg is. A több évre visszamenőleg rendelkezésre álló adathalmaz megteremtette az összehasonlító vizsgálatok elvégzésének lehetőségét. Az alapállapot rögzítése mellett tanulmányozhatóvá vált a térségre jellemző idényjelleg az egyes autópályaszakaszok megépítése előtt és után is. A mérések az autópályák továbbépítése kapcsán is folytatódtak, és lehetővé tették a megváltozott helyzet részletes elemzését. Ugyanilyen összehasonlító vizsgálatsorozatok készültek több elkerülő út környezeti hatásának meghatározása érdekében. A főközlekedési utakat tehermentesíteni képes autópályára jó példa az M7 Balatonszárszó Balatonkeresztúr újonnan átadott szakasza, a Vecsést elkerülő út pedig alátámasztja a településeket elkerülő utak építésének szükségességét. M7 Balatonszárszó Balatonkeresztúr Bármely autópálya építése, díjasítása, felújítása kapcsán lényeges a párhuzamos, településeken áthaladó utakon kialakuló forgalom hatásainak vizsgálata, ugyanis az autópálya életébe történő bármiféle beavatkozás radikális változásokat eredményezhet a főközlekedési utak mentén elhelyezkedő települések környezeti jellemzőiben. Tapasztalható volt ez a díjasítás bevezetésekor, nagyobb felújítások esetében, illetve új autópályaszakasz megépítésekor. Az M7-es autópálya a többi autópályához képest jobban a középpontban van, köszönhetően speciális elhelyezkedésének, és azon feladatának, hogy a Balaton menti, elsősorban pihenésre szolgáló területek gyorsabb és hatékonyabb elérésére szolgál. Az autópálya életciklusában bekövetkező legnagyobb változások a néhány évvel ezelőtti teljes felújítás, a bevezetett matricás rendszer, illetve az új szakaszok átadása volt. Annak megállapítására, hogy ezek a történések hogyan hatottak a párhuzamos 7-es főközlekedési út mentén lévő települések környezeti helyzetére, meg kellett vizsgálni az egyes eseményeket megelőző, illetve azok fennállása esetén kialakult helyzet felméréseit, évekre visszamenőleg. A tapasztalatok alapján a forgalom leterelődése az autópályáról az említett okok bármelyikének fennállása miatt az érintett településeken a zajhelyzetben okozta a legnagyobb problémát, és indokolt panaszokat.

3 Az elmúlt időszakban a díjasítás és a matricarendszer bevezetése adott okot feltáró mérésekre, összehasonlító vizsgálatokra, azonban az M7-es autópálya kapcsán korábban még nem végeztek olyan vizsgálatokat, amelyek egy új szakasz megépítésének eredményeit vizsgálták volna, és állítottak volna párhuzamot az autópálya nélküli időszak és az új helyzet között. Nem így az új, Balatonszárszó Balatonkeresztúr szakasz (1. ábra) esetében, amelynél nemcsak a kialakult környezeti jellemzőket tudták rögzíteni a szakemberek, hanem megelőző adatokkal is rendelkeztek, amely lehetővé tette az összehasonlítást és annak meghatározását, mit jelent egy új autópályaszakasz a párhuzamos utak mentén lakó települések környezeti jellemzőinek alakulásában. 1. ábra Az M7 autópálya vizsgálati szakasza a Balaton déli partján (a vékony vonal a főútvonalat, a vastag az autópályát mutatja, az M1 pont pedig a mérési pontot) Zajterhelés mérése A hatályos jogszabályok és mérési szabványok előírásai alapján végrehajtott szakszerű méréssorozatban a szakemberek minden hónap-

4 ban minimum 1 hétig folyamatosan végeztek méréseket. Az alkalmazott félautomata mérőrendszer percenként rögzítette a zajszint különböző jellemző értékeit. A vizsgálatok eredményeit egy kiválasztott mérési hónap, mégpedig a május mérési eredményeinek bemutatásával szemléltetem, erre a hónapra ugyanis mind 2004-ben, mind 2005-ben, mind pedig idén, vagyis 2006-ban voltak mérési adatok. Minden hosszú idejű méréssel egyidejűleg rövid idejű, (félórás) forgalomszámlálással egybekötött szabványos zajkibocsátási mérések is történtek. Zajterhelés megállapítására szolgáló mérések esetében az elmaradhatatlan forgalomszámlás során a gépjárműveket előre meghatározott kategóriákba sorolják, mindezt szabvány írja elő. Ennek megfelelően a forgalomszámlálás során az elhaladó járműveket az alábbi kategóriák szerint kell csoportosítani: I. kategória személygépkocsik és 3500 kg összsúlynál nem nagyobb tehergépjárművek. II. kategória tehergépjárművek, buszok és motorkerékpárok. III. kategória többtengelyes nehézjárművek, csuklós buszok. A forgalomszámlálás eredményeit az 1. táblázat foglalja össze. 1. táblázat A forgalomszámlás és a rövid idejű zajmérések eredményei a vizsgált hónapban Időpont Forgalmi adatok Mért zajszintek Budapest felől Budapest felé L Aeq L Amax L A95 L Amin I. kat. II. kat. III. kat. I. kat. II. kat. III. kat. db db db db ,6 82,9 47,0 42, ,7 98,6 56,7 46, ,1 68,1 43,8 42,3 A méréssorozat értékelése A 2004-es év az alapállapot felvételére alkalmas időszak volt, hiszen ekkor a szakasz még csak tervként élt. A jelentős járműforgalmat lebonyolító 7. számú főközlekedési úton ebben az időben óriási teherforgalom (a teljes forgalom mintegy 25%-a) bonyolódott le, köszönhetően annak, hogy ez volt az egyetlen közlekedési lehetőség az Adria felé.

5 A 2004 májusában regisztrált zajszintek, az érvényes zaj és rezgésterhelési határértékeket megállapító jogszabály szerint mind nappal, mind éjszaka átlépték a megengedett küszöböt, vagyis az út mellett élőket a megengedettnél nagyobb zajterhelés érte. Ugyanis a zajvédelmi követelmények főforgalmi út mellett nappal 65 db-es, éjjel pedig 55 dbes határértéket határoznak meg, a mérések szerint viszont a kérdéses területen nappal 66 db, éjjel pedig 62,8 db volt a zajterhelés. Különösen éjszaka volt nagy a terhelést. Balatonkeresztúr db ábra A 2004 májusában végrehajtott mérés eredménye. Az ábra sötéttel jelzi a maximális értékeket a felső görbén (Lmax), világossal pedig a félórás időtartamok alatt mért zajszinteket az alsó görbén (LAeq) ben kezdődött meg az autópálya építése Balatonszárszó és Balatonkeresztúr között. A mérések szerint az I II. kategóriában 10%-os növekedés volt tapasztalható, míg a III. kategóriában mintegy 60%-kal növekedett a járművek száma a 7-es főközlekedési úton. Az új szakasz építése önmagában nem indokolná a forgalom növekedését, hiszen itt korábban nem volt autópályaszakasz. Ez a drasztikus növekedés nagy valószínűséggel az autópályához kapcsolódó építési munkák és az ezzel kapcsolatos teherforgalom miatt alakult ki. A nehézjármű-forgalom miatt a közlekedés állandó fönnakadásokkal küzdött, az M7-7. sz. út csatlako-

6 zási pontjainál az útépítések folyamatos forgalmi dugókat okoztak. A főút mellett élők terhelése így kis mértékben (1 2 db), de még tovább növekedett (3. ábra). Balatonkeresztúr db :30 17:00 1:30 10:00 18:30 3:00 11:30 20:00 13:00 21:30 6: :00 7:30 16:00 0:30 9:00 3. ábra A év májusában végrehajtott mérés eredménye. Az ábra sötéttel jelzi a maximális értékeket a felső görbén (Lmax), világossal pedig a félórás időtartamok alatt mért zajszinteket az alsó görbén (LAeq) 2006-ban, miután átadták az új autópályaszakaszt, az I II. kategóriában majdnem a felére, a III. kategóriában tizedére csökkent a járművek száma. Mindez annak az eredménye, hogy a 7. sz. főutat valóban csak a célforgalomban közlekedők használják, míg a közlekedés nagyobb hányada a gyorsabb haladást lehetővé tevő M7 autópályát veszi igénybe. A környezetállapotot jelentős mértékben javította az a tény is, hogy a települések éltek törvény adta jogaikkal, és a nem célforgalomban közlekedő teherautókat (7,5 tonna felett) kitiltották településikről, mivel az M7 autópálya megépülésével biztosított lett a települést elkerülő alternatív útvonal. Ezen a szakaszon az autópálya megépítése és a teherforgalom korlátozása beváltotta hozzá fűzött reményeket és valóban tehermentesítette a főút ezen szakaszát. Ugyanis a mérések azt igazolták, hogy a főútvonal mellett élőket a megengedettnél nagyobb zajterhelés nem éri.

7 Balatonkeresztúr db :00 22:30 8:00 17:30 3:00 22:00 7:30 17:00 2:30 12:00 21:30 7:00 16:30 2:00 11:30 21:00 6:30 16:00 1:30 11:00 6:00 15:30 1:00 10:30 4. ábra A 2006 májusában végrehajtott mérés eredménye. Az ábra sötéttel jelzi a maximális értékeket a felső görbén (Lmax), világossal pedig a félórás időtartamok alatt mért zajszinteket az alsó görbén (LAeq). Építéstől az átadásig A három év mérési eredményeinek összehasonlítása jól mutatja, hogy a vizsgált település helyzete jelentős mértékben javult, amelyet a 2. táblázat számszerűen is bemutat. 2. táblázat Zajszintek alakulása az M7 autópálya Balatonszárszó Balatonkeresztúr szakaszának építésével összefüggésben a párhuzamos 7-es főközlekedés út egy meghatározott településén A mérések időpontja május május május L Aeq nappal 63,8 dba, 63,9 dba, 59,8 dba L Aeq éjjel 59,9 dba 61,0 dba 51,8 dba

8 évek adatait összehasonlítva tehát kismértékű növekedés volt regisztrálható, mind a forgalmi adatokban, mind a zajszintekben, amely okaként az építési munkákkal összefüggő szállítási forgalommal azonosítottak a szakemberek. Az autópályaszakasz évi átadását és a teherforgalomnak az ezzel párhuzamos településről való kitiltását követően a 7-es út mellett élők helyzete számottevően javult, ez a nappali időszakot tekintve mintegy 4 db, a lényeges éjszakai időszakra viszont 9 db-es csökkenést jelent. A korábbi évekre jellemző hatalmas átmenő forgalommal terhelt település most teljesen csöndes, csak a helyi belső közlekedéstől érintett, tipikus kis falusi forgalmú településsé vált. Az új szakasz beváltotta azt az elvárást, hogy tehermentesítse a régi, párhuzamos útvonalak menti települések terhelését, igaz ehhez szükség volt a nehézteher-forgalom kitiltását lehetővé tevő szabályozás életbe léptetésére is. Vecsés elkerülő út A Vecsés települést elkerülő út tehermentesítő hatásának meghatározására évből álltak rendelkezésre adatok, ezért ez a mérés adta az összehasonlító alapot a évi eredményekhez. Vecsés belterületén halad át a 4. számú főközlekedési útvonal ben az épülő M0-s körgyűrű csak az M1-M7 és M5 között valósult még meg. Így a 4. főúton érkező és az autópályák felé tartó, illetve az ellenkező irányba haladó járműveknek nem volt közvetlen csatlakozásuk a körgyűrűhöz. A forgalom vagy a fővároson keresztülhaladva érte el a következő főutat, vagy azt kikerülve, Gyálon keresztül közelítette meg a körgyűrűt. Vecsés problémáját ezen utóbbi forgalom okozta. A majdani M0 körgyűrűhöz csatlakozó vecsési elkerülő útnak a 4-es főútvonalig tartó szakasza 2006 elején elkészült, azt a forgalom számára átadták. Az elkerülő út tehermentesítő hatását ugyanazokon a helyeken vizsgálták a szakemberek, ahol évben a méréseket végezték. A zajterhelés mérése A vizsgálat során két folyamatos 24 órás zajvizsgálatot végeztek a szakemberek. Ezek során egy-egy alkalommal forgalomszámlással egybekötött rövid idejű zajmérésre is sor került, amelynek módszere megegyezik az autópályaszakasz hatásának vizsgálatakor alkalmazott eljárással. A forgalomszámlálás eredményeit a 2. táblázat foglalja össze.

9 2. táblázat A forgalomszámlás és a rövid idejű zajmérések eredményei a vizsgált hónapokban Mérési hely Időpont Forgalmi adatok Zajkibocsátási szint (jármű / 0,5 óra) mért számított I. II. III. L Aeq (db) L Aeq (db) 1.mérési pont szeptember ,5 72, v = 50 km/h 1. mérési pont május ,3 68, v = 50 km/h 2. mérési pont szeptember ,4 72, v = 50 km/h 2. mérési pont május ,1 70, v = 70 km/h Elkerülő út június , v = 110 km/h A méréssorozat értékelése A mérési időtartamra vonatkozó mérési adatokból számított, a közlekedés által okozott zajterhelés értéke az 1. és a 2. mérési ponton lévő lakóház utcai védendő homlokzatánál a 3. táblázat tartalmazza. Méréssorozatok csaknem 4 év különbséggel 3. táblázat A mérések időpontja szeptember május L Aeq nappal 69,7 dba, 68,8 dba L Aeq éjjel 65,7 dba 62,0 dba L Aeq nappal 69,4 dba, 68,3 dba L Aeq éjjel 66,2 dba 65,1 dba Az első mérési pont esetében a forgalmi adatok szerint évben évhez képest az I II. kategóriában a felére, a III. kategóriában egy tizedére csökkent a járművek száma. A számítással meghatározott értékek szerint ennek azonos viszonyok (sebesség, burkolat) között kb. 4 db

10 csökkenést kellett volna jelentenie, amely láthatóan a nappali időszakra nem teljesült. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elkerülő útnak a nappali időszakban semmiféle forgalomelterelő hatása ne lenne, ezt támasztják alá a forgalomszámlálási adatok is. A magyarázat egyszerű, a vizsgálat időtartama alatt ugyanis éppen útjavítási munkálatok zajlottak a kérdéses szakaszon. Az 1. vizsgálati pont eredményei így alátámasztották az elkerülő út pozitív hatását. A két egyirányú forgalmi szakaszon a zajterhelés mértéke mind a nappali, mind az éjszakai időszakban 3 dblel alacsonyabbnak volt vehető. A szakemberek véleménye szerint további zajcsökkenést lehetne elérni a jövőben az útburkolat felújításával. A második mérési ponton a forgalmi adatok alapján az I II. kategóriában a negyedére, a III. kategóriában egy hatodára csökkent a járművek száma. Itt szintén jelentkeznie kellett volna a kb. 4 db-es csökkenésnek, azonban mind a nappali mind az éjszakai időszakban a csökkenés mértéke mindössze 1 db volt. Ennek valószínűsíthető oka az elhaladó gépjárművek sebességében volt keresendő, mivel a megengedett 50 km/h helyett jóval gyorsabban, km/h sebességgel haladtak el a gépkocsik, nemcsak a nappali, de az éjszakai órákban is. Ezért a szakemberek elvégezték a számításokat a megnövekedett sebességadatokkal és kiderült, hogy amit sikerült javítani a forgalom csökkentésével ( 4 db), azt a kisebb forgalom szabálytalanul gyorsabb haladása (+3 db) le is rontotta. Az útszakasz fokozottabb rendőri ellenőrzése mellett további zajcsökkenést lehetne elérni. A vizsgálati cél szempontjából azonban sem a javítási munkálatok, sem a sebességhatár túllépése miatt bekövetkezett zajterhelés növekedése nem ingatja meg azt a tényt, hogy az elkerülő útnak jótékony hatása van a település környezeti állapotára. Mindezt szubjektív érzékelés alapján is megerősítették, nemcsak a mérést végzők, de a lakosság körében is. Irodalom Az M7 autópálya Balatonszárszó-Balatonkeresztúr szakasz átadásának hatása a kiváltott forgalmas útvonalak mellett lévő települések zajterhelésére, Tanulmány, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, június Elkerülő utak építésének hatása a kiváltott forgalmas útvonalak mellett lévő települések zajterhelésére Vecsés, Tanulmány, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, június