Levegő és vízvédelem házi dolgozat
|
|
- Alfréd Lakatos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Levegő és vízvédelem házi dolgozat Üvegházhatás, klímaegyezmény, szén-dioxid csökkentés és kereskedelem Tantárgy előadója: Dr. Benkő Tamás Oktatási félév: 2011/ félév Előadás helye: 1111 Budapest, Szent Gellért tér 4., Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Készítette: Rébeli-Szabó Zsolt
2 Üvegházhatás A Föld légköre A légkör a Föld bolygót körülvevő gázburok. A légkör nagy része nitrogén (78%) és oxigén (21%), a maradék egy százalékot a szén-dioxid és egyes nemesgázok (pl. argon, neon, hélium) teszik ki. Az atmoszférában a. m. a légkörben található még kén-dioxid, ammónia, szén-monoxid, ózon és vízgőz; valamint előfordulnak egyéb szennyező gázok is, mint például füst, só, por és vulkáni hamu. Az atmoszférát termikus tulajdonságai alapján öt rétegre oszthatjuk fel, amelyek a felszíntől távolodva rendre: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, ionoszféra vagy termoszféra, exoszféra. Némely kutatás a magnetoszférát is a légkörhöz sorolja, ami a Föld mágneses erőtere által fogvatartott elektromosan töltött részecskékből áll. A troposzféra a légkör legvékonyabb rétege, vastagsága változó; az Egyenlítőnél kilométer, a poláris területek felett 6 8 kilométer. A vízgőz és a levegő nagy része a troposzférában koncentrálódik. Itt zajlik le az időjárási folyamatok döntő többsége is. Ebben a rétegben fölfelé haladva az átlag hőmérséklet 6,5 C fokot csökken kilométerenként. A troposzféra és a sztratoszféra határán a levegő hőmérséklete nem csökken tovább, ezt tropopauzának hívjuk. A sztratoszféra a Föld felszíne fölött megközelítőleg 50 kilométeres magasságig terjed. Alsó részén a hőmérséklet közel állandó, a felső részében azonban nagy fokú melegedés történik. Ez a folyamat kilométeres magasságban megy végbe, ahol a Napból érkező ultraibolya sugárzás hatására a két atomos oxigén három atomos ózonná alakul. A hőmérséklet itt azért magasabb, mert az ózon lenyeli és visszaveri a Nap által kibocsátott röntgen- és ibolyántúli sugarak egy részét. [1] Az üvegházhatás Az üvegházhatás a légkör hőmegtartó tulajdonsága. Gyakran használják e folyamat bemutatására az üvegház analógiát, ugyanis az üvegház beengedi a napsugarakat a tiszta üvegen keresztül, ugyanakkor megakadályozza, hogy a hő kiszökjön az épületből (1. ábra). Ebből ered az üvegházhatású gázok elnevezés is. Ezt a jelenséget Joseph Fourier 1824-ben fedezte fel. 2
3 1. ábra Üvegházhatású gáz fal [2] A Földre a Napból az energia elektromágneses sugárzás formájában érkezik. A légkörbe lépő sugárzás teljesítménye 1368 ±6% watt/négyzetméter, a napsugarakra merőleges felületen. A Föld teljes felületére számítva ez 342 watt/négyzetméter. [3] A beérkező energia 30%-a visszaverődik a világűrbe, míg a fennmaradó 70% elnyelődik, melegítve a felszínt és a légkört. Tehát a légkört a felszínről visszaverődött infravörös sugárzás melegíti fel. Az üvegházhatású gázok úgynevezett falat alkotnak a Föld felszíne és a világűr között, visszaverve a világűr felé kisugárzódó energiát, ezzel melegedést okozva. Vagyis lefelé átengedik a rövid hullámhosszú (nagy energiájú) napsugárzást, de nem engedik át a felszínről felfelé haladó hosszú hullámhosszú (alacsony energiájú) hősugárzást (2. ábra). 2. ábra Az üvegházhatás mechanizmusa [4] 3
4 A Föld fizikai rendszernek tekinthető, melynek létezik energiamérlege, és ez egyensúlyban van. Ezért a bejövő energia egyenlő a kimenő energiával, másképpen az energianyereség egyenlő az energiaveszteséggel. Az energiasugárzási arányszám ( radiative forcing ) a Föld légköri klímarendszerének hősugárzási energiamérlegben bekövetkezett külső tényező okozta zavar, amely a klímaparaméterek megváltozásához vezethet. Általában a preindusztriális iparosodás előtti viszonyokhoz, 1750-ben mért értékekhez viszonyított változás, mértékegysége watt/négyzetméter. Így az energiasugárzási arányszám kifejezi, hogy milyen mértékben változik az energia egységnyi területre nézve a troposzférában. Ezeket az értékeket a 3. ábra mutatja. 3. ábra Energiasugárzások arányszámai 2007-ben [5] 4
5 Az üvegházhatás természetes folyamat. Régen a vízgőz, a metán és az ózon volt a fő összetevője az üveggáznak. A múltban egyensúly állt fent a légkörben, amit az ember megbontott azzal, hogy olyan más üvegházhatású gázokat kezdett folyamatosan kibocsátani, amelyek növelik a Föld légkörének hőmérsékletét. A modern kori társadalom óriási mennyiségben kezdte a fosszilis eredetű (szén, kőolaj, földgáz) energiahordozókat elégetni, kiirtani az erdőket, a megnövekedett élelemszükséglet fedezésére megsokszorozni a mezőgazdasági területeket és az állatállományt. Ezzel drasztikusan megnőtt a levegőben a szén-dioxid (CO 2 ), dinitrogén-oxid (N 2 O), metán (CH 4 ), flórozott-klórozott szénhidrogén (CFC) és egyéb üvegházhatású gázok (pl. freonok) mennyisége (4. ábra). Manapság a köztudatban globális felmelegedésként emlegetik ezt a problémát. 4. ábra Üvegházhatású gázok [6] Nagy ipari országok, akik felelősök eme üvegházhatású gázok kibocsátásáért kevés sikerrel, de próbálnak harcolni a globális felmelegedés ellen, egyezmények és konferenciák formájában (l. klímaegyezmények rész). Egyes kutatók úgy vélik, hogy a Földnek ez a melegedési állapota egy természetes periódusa bolygónknak, ugyanis a földtörténeti korokban periodikusan követték egymást az ilyen változások. Az 5. ábrán látható, hogy miként változott a Föld hőmérséklete az atmoszféra szén-dixoid koncentrációjának szintjéhez képest. 5
6 5. ábra Hőmérséklet és szén-dioxid változások [7] A globális hőmérséklet növekedése a légköri szén-dioxid koncentráció fokozatos emelkedése következtében egyes szakemberek szerint még nem bizonyított tény. Mások szerint azonban a globális energiamérleget drámai módon befolyásolja az üvegházhatású gázok koncentrációjának változása az atmoszférában, és ez a változás kb. az 1950-es években kezdődött. Sok klímaszakértő hisz abban, hogy a globális felmelegedés mértéke 10 évenként 0,3 C lehet, ha a jelenlegi kibocsátás folytatódik. Ebben az ütemben a hőmérséklet +1 C fokkal emelkedne 2025-re, a 21. század végére pedig elérné a +3 C-os emelkedést. Nehéz megjósolni a felmelegedés pontos mértékét, mert az üvegházhatást sokféle természeti jelenség befolyásolja, így az óceánok áramlásai, a felhőképződés, amelyeket még nem ismerünk igazán. A jelenlegi kutatások is megerősítik a klíma komplexitását. A következő kördiagramon (6. ábra) látható, hogy az üvegházhatás kialakításáért a legnagyobb mértékben a szén-dioxid tehető felelőssé. Sok a bizonytalanság az éghajlatváltozás kutatásában, mégis egyértelmű, hogy a szén-dioxid koncentrációja látványosan emelkedett a 19. század óta, hiszen az 1860-ban mért 289 ppm-ről 1998-ra 363 ppm-re növekedett. 6
7 6. ábra Üvegházgázok eloszlása [8] A fenti ábrán megbecsült üvegházhatású gázkibocsátás antropogén a. m. emberi széndioxid forrásokon alapul (pl. belső égésű motorok, erdőirtások, cementipar). A metán a mocsarak feltöltődéséből, a szénbányászatból, kőolaj és földgáz előállításból, a rizsföldekről és az állattenyésztésből, a CFC-k (klórozott-fluorozott szénhidrogének) pedig a vegyiparból származnak. A műtrágyák használatának elterjedésével egyenes arányosan nő a nitrogénoxidok mennyisége a légkörben. Ha a világon a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása a jelenlegi mértékben növekszik, a légkör szén-dioxid koncentrációja az előrejelzés szerint már 2050-re eléri az ipari forradalom előtti szint kétszeresét (7. ábra). 7. ábra Üvegházhatású gázok koncentrációja [9] 7
8 Az Antarktiszon jégfuratokból vett levegőmintákból tudjuk, hogy az ipari forradalom előtt a szén-dioxid légköri globális átlag koncentrációja 270 ppm (milliomod térfogatrész) volt. Mérések kimutatták, hogy 2005-ben elérte a 381 ppm-et. Az atmoszférikus CO 2 értéke 2012 márciusában 394,45 ppm volt (8. ábra). 8. ábra Atmoszférikus szén-dioxid koncentráció között [10] Világméretű felmérések azt mutatják, hogy az első 22 legtöbb szén-dioxidot kibocsátó ország 2009-ben a következő volt: 1. Kína 7711 Mt 12. Dél-Afrika 450 Mt 2. Amerikai Egyesült Államok 5425 Mt 13. Mexikó 444 Mt 3. India 1602 Mt 14. Brazília 420 Mt 4. Oroszország 1572 Mt 15. Ausztrália 418 Mt 5. Japán 1098 Mt 16. Indonézia 413 Mt 6. Németország 766 Mt 17. Olaszország 408 Mt 7. Kanada 541 Mt 18. Franciaország 397 Mt 8. Dél-Korea 528 Mt 19. Spanyolország 330 Mt 9. Irán 527 Mt 20. Tajvan 291 Mt 10. Egyesült Királyság 520 Mt 21. Lengyelország 286 Mt 11. Szaud-Arábia 470 Mt 22. Ukrajna 255 Mt 8
9 Ebben a sorban Magyarország 2009-ben a 61. helyen szerepelt évi 50 Mt (a. m. millió tonna) szén-dioxid kibocsátási értékkel. Kontinensenként nézve a következő sorrend állítható fel éves szén-dioxid kibocsátási szinten: 1. Ázsia és Óceánia (13264 Mt) 2. Észak-Amerika (6411 Mt) 3. Európa (4310 Mt) 4. Eurázsia (2358 Mt) 5. Közel-Kelet (1714 Mt) 6. Közép- és Dél-Amerika (1220 Mt) 7. Afrika (1122 Mt) [11] Mind a jégfuratok, mind a műszeres mérések azt mutatták, hogy a metán mennyisége is megduplázódott a légkörben az ipari forradalom óta (9. ábra). 9. ábra Szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, CFC kibocsátási görbék [12] A globális felmelegedési potenciál (GWP, Global Warming Potential) gázok üvegházhatásának számszerűsítésére szolgál. Minden üvegházgáznak létezik GWP értéke, amelyet arra használnak, hogy összehasonlítsák a különböző üvegházgázok légkör felmelegítési képességét. Azonos tömegű szén-dioxidhoz képest állapítják meg a GWP értékét, meghatározott időintervallumra (ez általában 100 év) a 10. ábrán látható képlet segítségével. A szén-dioxid GWP-je definíció szerint egy. 9
10 10. ábra A globális felmelegedési potenciál számítási képlete [13] A következő táblázatban látható néhány üvegházhatású gáz GWP értéke és élettartama az IPCC számításai alapján [14]: Gáz Élettartam (évek) GWP (idő horizont) 20 év 100 év 500 év Metán Dinitrogén-oxid HFC-134a 13, HFC Kén-hexafluorid A 11. ábra adatai alapján elmondható, hogy a dinitrogén-oxid hőelnyelő képessége 310-szer nagyobb, mint a szén-dioxidé és több, mint 100 év a légköri élettartama. Jóllehet a széndioxid okozza a legnagyobb gondot az üvegházhatású gázok közül, mégis ha ilyen ütemben gyorsul a kibocsátott metán mennyisége, akkor a szén-dioxidhoz képest túlsúlyba kerülhet. 11. ábra Fő üvegházhatású gázok GWP értékei [15] 10
11 Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC, Intergovernmental Panel on Climate Change) 1988-ban alakult a szervezet. Célja, hogy megvizsgálja és összefoglalja az emberi tevékenység által kiváltott klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket. Saját kutatást nem végez, hanem referált tudományos publikációkat dolgoz fel, és ezek tartalmát jelentéseiben foglalja össze. Az IPCC munkáját érintő fontosabb dátumok: I. Éghajlati Világkonferencia: első klímaváltozásokkal kapcsolatos nemzetközi tárgyalások A kormányok megfogalmazzák, hogy csökkenteni akarják a légkörbe jutó üvegháztartású gázok mennyiségét: ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) IPCC megalakulása II. Éghajlati Világkonferencia: IPCC első jelentés (First Assessment Report) IPCC második helyzetértékelő jelentés (Second Assessment Report) Speciális jelentés a kibocsátási forgatókönyvekről (SRES, Special Report on Emissions Scenarios) IPCC harmadik helyzetértékelő jelentés (TAR, Third Assessment Report) IPCC negyedik helyzetértékelő jelentés (AR4, Fourth Assessment Report) október 12.: a szervezet Rajendra Pachauri elnökségével és Al Gore amerikai politikus megosztott Nobel-békedíjat kapott. A díjazottak között voltak azok a magyar tudósok is, akik az elmúlt évtizedben intenzíven részt vettek az IPCC munkájában Az IPCC elkezdte az ötödik helyzetértékelő jelentés (AR5, Fifth Assessment Report) előkészítését, 2009-ben körvonalazták a három munkacsoport feladatát és időbeosztását. Az IPCC-ben három munkacsoport van. Az I. munkacsoport (WGI, Working Group I) a fizikai tudományos alap nevet viseli márciusában publikálták a WGI teljes jelentését, és utoljára 2007 szeptemberében frissítették. Ennek egy fejezete az Összefoglaló szabályalkotók számára (SPM, Summary for Policymakers), ezt 2007 februárjában adták ki. Ehhez 676 szerző (152 vezető szerző, 26 olvasószerkesztő, 498 társzerző) járult hozzá 40 országból, és 625 szakértő nézte át a dokumentumot. Mielőtt elfogadták volna az összefoglalót sorról sorra 113 kormány képviselője nézte át a WGI 10. ülésén 2007 januárjában és februárjában. 11
12 Többek között a jelenlegi tudományos álláspontot összegzi a mostanában megfigyelt klímaváltozásról, a természetes és emberi klímaváltozást okozó hatásokról, valamint a jövőbeli klímaváltozásra, így pl. a globális felmelegedésre vonatkozóan mutat be projekciókat. A 12. ábra az IPCC 2007-es negyedik helyzetértékelő jelentésből az I. munkacsoport által készített globális felmelegedési értéket mutatja között, illetve 2000 után 100 évre előrevetítve a földfelszín várható átlagos felmelegedést (+/- 1%-os szórással). A narancssárga vonal mentén alakulna a hőmérséklet, ha tartanánk a 2000-es kibocsátási értékeket. A B1, A1T, B2, A1B, A2, A1FI különböző forgatókönyveket jelent. 12. ábra Globális átlagos felszíni felmelegedés IPPC, AR4, WGI, [16] A 13. és 14. ábrán az átlagos globális hőmérséklet alakulásátt láthatjuk. A 13. ábrán a bal oldali tengely mutatja a globális hőmérsékleti eltérést ( C) az közötti átlaghoz képest, a jobb oldali tengelyen pedig a becsült tényleges hőmérséklet ( C) található. Különböző színű lineáris vonalak jelzik a vizsgált időszakokat. Az elmúlt 25 év (sárga), 50 év (narancssárga), 100 év (lila) és 150 év (piros) megfelel a , , , közötti időintervallumnak. A pontokra (éves átlagos értékek) illesztett egyenesek meredeksége a globális felmelegedés gyorsaságával vannak összefüggésben, tehát minél meredekebb egy egyenes annál gyorsabb a felmelegedés mértéke. 12
13 13. ábra Éves átlagos globális hőmérséklet alakulása IPPC, AR4, WGI, [17] 14. ábra A Föld átlagos hőmérséklet emelkedése [18] Az IPCC negyedik jelentése azt is kimondja, hogy a világ számos régiójában (Észak- és Dél- Amerika, Európa, Dél-Afrika, Észak-és Kelet-Ázsia, Ausztrália) a közelmúltban lehetővé vált vizsgálni a hosszú távú változásokat a napi hőmérsékleti szélsőségekben óta a feljegyzések azt mutatják, hogy csökkent a nagyon hideg nappalok és éjszakák száma, illetve nőtt a rendkívül meleg napok és meleg éjszakák száma. 13
14 Az üvegházhatás lehetséges következményei Az üvegházhatás globális klímaváltozáshoz vezethet. Amint az előbb láthattuk számítógépes szimulációs programokkal próbálják a kutatók előrevetíteni a hőmérséklet emelkedésének hatásait a Földön. A nagy változásokat nagy bizonyossággal meg lehet jósolni, bár sok tényező változhat még. Ilyenek a népességnövekedés az iparosodás mértéke, valamint az áttérés a megújuló energiaforrásokra. Az egyik nagy hatása lehet a klímaváltozásnak a tengerszint megemelkedése. Ennek változása világszerte kritikus helyzetbe fogja hozni a tengerparti városokat. Ma a világ populációjának több mint fele lakik tengerparti városokban. Az Amerikai Egyesült Államokban a populációnak több mint 50 %-a az óceán parti sávjában él. A becsült 2 C-os globális hőmérséklet növekedéshez tartozó látszólag kis tengerszint növekedés elárasztaná a part menti területeket, az alacsony fekvésű mezőket, legelőket és városokat. A tengerszint emelkedés a viharok károkozását is megnövelné. A hurrikánok által korbácsolt hullámok ugyanis beljebb söpörnének a szárazföldön mint ma, több várost és otthont károsítva. Nagyon sok ember kellene elköltözzön mai otthonából, és a városoknak falakat kellene emelniük a víz visszaszorítására, vagy pedig fokozatosan magasabban fekvő területekre kellene húzódniuk. A globális klímaváltozás következménye lehet a biodiverzitás (a. m. biológiai sokféleség) csökkenése is. Az éghajlati körülmények megváltozása és a csökkenő szárazföldi terület az állat- és növényállomány csökkenését fogja okozni. Az emlősök közel fele pusztulna el egy 3 C-os globális hőmérséklet emelkedés folyamán. Azonban ilyen mértékű globális felmelegedést bizonyos fajok károsodás nélkül átvészelnének, mint például a fertőző betegségek kórokozói. A Föld hőmérsékletének emelkedése az esőzések eloszlására is hatással van. Megnöveli a csapadék mennyiségét egyes helyeken, és lecsökkenti másokon. Bizonyos területek szárazsága és mások túlzott nedvessége alapvetően befolyásolná az élelmiszer termelést. [19] Fontos belátni, hogy a klímaváltozás ellen csak akkor lehet bármit is tenni, ha az ténylegesen az emberi tevékenység eredménye. A Föld légkörében a vízgőz a legfontosabb üvegházgáz, amelynek mennyisége, így az összes energiaelnyelő hatása (0,07 watt/négyzetméter) nagyságrendekkel nagyobb, mint a szén-dioxidé. 14
15 Klímaegyezmény A globális felmelegedés ellen világméretű összefogások, konferenciák és egyezmények formájában próbálnak tenni a glóbusz emberei. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a béke elérésében. Az ENSZ 1945-ben alapult, jelenleg 193 tagállama van, amelyhez tulajdonképpen a Föld összes nagyobb országa csatlakozott. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP, United Nations Environment Programme) ben alakult azzal a céllal, hogy figyelje és koordinálja a környezet állapotát és az azokat érintő tevékenységeket, továbbá előmozdítsa a nemzetközi környezetvédelmi együttműködéseket. A következő dátumok és események összefoglalják a meghatározó interkontinentális környezetvédelmi találkozókat és egyezményeket Stockholm ENSZ I. Környezetvédelmi Világértekezlet Stratégia I.: 0 növekedés 113 ország képviselői vettek részt a találkozón, elsősorban a környezet szennyeződésének és pusztulásának okait igyekeztek feltárni. Éles ellentét alakult ki a fejlett és az ún. fejlődő országok között. A fejlett országok a környezeti problémák gyökereit a társadalmi-gazdasági viszonyoktól függetleneknek igyekeztek beállítani, míg a fejlődő országok a környezeti gondokat a szegénységre és az egyenlőtlen gazdasági erőviszonyokra vezették vissza. A világértekezlet eredményeképpen a környezetvédelem nemzetközi és nemzeti intézményrendszerei dinamikus fejlődésnek indultak; kormányzati és nem kormányzati szervezetek alakultak ban Magyarországon megszületett az első környezetvédelmi törvény. Létrejött és azóta is működik az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP), amely számos nemzetközi környezetvédelmi egyezmény kezdeményezője és előkészítője volt. Kidolgoztak egy akciótervet a környezetszennyezés elleni nemzetközi együttműködésről. 15
16 1973. Washington Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről Az egyezmény alapvető célkitűzése a kereskedelem által veszélyeztetett fajok élőhelyeiken történő megőrzése Helsinki Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet A környezetbiztonság megfogalmazása Genf Első összeurópai környezetvédelmi egyezmény Megszületik az első levegő keretegyezmény Bonn Egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről Helsinki Oslo Kén-dioxid jegyzőkönyv I-II. Az 1980-as kibocsátást 1993-ig 30%-al kell mérsékelni Bécs Egyezmény az ózonréteg védelméről Konferencia az ózonréteget károsító anyagokról. Az egyezmény jegyzőkönyve a konkrét vállalásokkal Montreal-ban jött létre. A montreali jegyzőkönyv tartalmazza a klórozott-fluorozott szénhidrogének (CFC) termelési szintjének befagyasztását, illetve azok csökkentését. A montreali jegyzőkönyv kiegészítései (a 20. század végére 50 %-kal kell csökkenteni a CFC-ket): London Koppenhága Montreal Harare Környezetvédelmi- és fejlesztési konferencia Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő felhívta a figyelmet, hogy a fejlesztési politikán változtatni kell, mert az ártalmas a környezetre Brundtland jelentés (ENSZ Bizottság) Stratégia II.: Harmonikus növekedés A zárójelentés címe: Közös jövőnk. 16
17 1988. Szófia Nitrogén-oxidok jegyzőkönyv 1994-ig a kibocsátás nem haladhatja meg az 1987-es szintet Genf Jegyzőkönyv az illékony szerves vegyületek kibocsátásának és azok országhatárokon való átáramoltatásának korlátozásáról Rio de Janeiro ENSZ II. Környezetvédelmi Világértekezlet Környezet- és Fejlődés Konferencia (Föld-csúcs) Stratégia III.: Fenntartható fejlődés 154 ország vett részt, Magyarország is. A környezeti kérdések mellett a fejlődés kérdése is felmerült. Megfogalmazódik a fenntartható fejlődés. A Föld-csúcs eredményeképpen megszületett a Riói Nyilatkozat, amely 27 általános érvényű elvet tartalmaz, és hosszú távon meghatározza a gazdasági fejlődés környezetkímélő irányait. A konferencia fő dokumentuma az Agenda 21 ( Feladatok a 21. századra ), amely négy részből áll, de vannak nyitottan hagyott kérdések, mint például: háború, fegyverkezés, multicégek, menekültek helyzete és megoldása. A feladatok végrehajtásának koordinálására és bizonyos értelemben felügyeletére az ENSZ létrehozta a Fenntartható Fejlődés Bizottságot. Aláírásra megnyitottak két Nemzetközi egyezményt: 1. Éghajlat változási keretegyezmény 2. Biodiverzitás-egyezmény Kioto ENSZ Környezetvédelmi Konferencia A kiotoi jegyzőkönyv valójában csak 2005 februárjában lépett érvénybe. A jegyzőkönyv tartalmazza az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését: A jegyzőkönyvet aláíró országoknak között 5,2 %-kal kell csökkenteni a 6 üvegházhatású gáz kibocsátását az évihez képest. A Kiotoi Klíma Egyezményt egyedül USA és Ausztrália nem írta alá. Magyarország 6%-os csökkentést vállalt az es időszak átlagos kibocsátásához képest. A jegyzőkönyvet Magyarországon az évi IV. törvény hirdette ki, amelynek címe: az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményben Részes 17
18 Felek Konferenciájának évi harmadik ülésszakán elfogadott Kiotói Jegyzőkönyv kihirdetéséről. Magyarország a kiotoi vállalásokat teljesítette (15. ábra). 15. ábra Magyarország kiotói vállalásának teljesítése [20] Magyarország Nemzeti Környezetvédelmi Program I Hága Klímakonferencia A globális éghajlatváltozásban döntő szerepe van az emberiségnek, és a felmelegedés mértéke 1,5 6 C-os lesz az új évezred első századában, amennyiben nem csökkentjük az üvegházgázok kibocsátását Montreal Jegyzőkönyv a biológiai biztonságról Génmanipulált szervezetek kérdésének megtárgyalása Stockholm A szerves szennyező vegyületekről ( POP, Persistent Organic Pollutant) szóló gyártási és alkalmazási korlátozás: DDT, PCB, PAH, dioxin Bonn A fajok sokféleségéről rendezett konferencia 18
19 Egyezmény a növények és állatok genetikai információinak hasznosításáról. Erdősítési program Johannesburg ENSZ III. Környezetvédelmi Világértekezlet Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó 200 ország vett részt rajta, így minden idők legnagyobb méretű konferenciája. Óriási vitákat és kevés eredményt hozott. A társadalmi fejlődéssel és feszültségekkel kapcsolatos teendőket a környezetvédelemmel együtt tárgyalták. A résztvevők megállapították, hogy az 1992-es riói csúcson elhatározott feladatok túlnyomó részét nem teljesítették, így a földi környezet állapota tovább romlott. Újrafogalmazták és bővítették a tíz évvel korábbi vállalásokat. A záródokumentumban a vállalások az általánosság szintjén mozognak, kevés konkrét feladatot, határidőt tartalmaznak. 3 fő dokumentum: Politikai Nyilatkozat Megvalósítási Terv (hasonló az Agenda 21-hez) Partnerségek (társasági-gazdasági szervezetek együttműködése) A legfontosabb határozatok: ivóvíz megoldása 2015, mivel 2 milliárd ember nem jut tiszta vízhez a Földön biodiverzitás csökkenés megállítása halállomány helyreállítása emberi egészségre és környezetre ártalmas anyagok csökkentése óceánok védelme Kiotói egyezmény aláírására ösztönző tevékenység megújuló energiaforrások alkalmazásának előtérbe kerülése figyelemfelhívás a nemzeti fenntartható fejlődés kidolgozására június Rio de Janeiro várható ENSZ Klímakonferencia 19
20 Szén-dioxid csökkentés és kereskedelem Szén-dioxid csökkentés Mai tudásunk szerint a szén-dioxid egyre növekvő mennyisége miatt légkörünk átlag hőmérséklete folyamatosan növekszik, ezért döntő feladat e tendencia megváltoztatása. Fenntartható megoldásnak az okok megszüntetése tekinthető. Tehát mindent összevetve a népességszabályozás, a veszélyes anyagok (szén-dioxid, flórozott-klózott szénhidrogének, dinitrogén-oxid, metán) emissziójának csökkentése illetve beszüntetése, valamint az újrahasznosítás és a megújuló energiaforrások használata. A népességszabályozás ugyanis hosszú távon a fosszilis energiahordozók szükségletének csökkenéséhez, és ezáltal az üvegházhatású gázok emissziójának csökkenéséhez vezet. Ugyanígy az erdőirtás csökkenéséhez, ezáltal az erdők (elsősorban a trópusi erdők) megőrzéséhez vezet, amelyek szén-dioxid megkötő képessége a globális felmelegedés szempontjából alapvető fontosságú. Az újrahasznosítás és a hatékonyabb energiahasználat, valamint a megújuló energiaforrások használata pedig csökkenti a kibocsátott üvegházgázokat. Köztudott, hogy az emberiség az ipari forradalom óta egyre növekvő mennyiségben használ fosszilis tüzelőanyagokat, amelyek elégetésével nagy mennyiségű szén-dioxid került, kerül a légkörbe. A szén-dioxid kibocsátásának globális csökkentésére elvileg két fő lehetőség kínálkozik. Az egyik a fosszilis energiahordozók kiváltása olyan energiahordozókkal, amelyek nem juttatnak szén-dioxidot a légkörbe (például megújuló energiaforrásokkal, hidrogénnel, nukleáris vagy geotermikus energiával); a másik lehetőség pedig az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, elsősorban a közlekedésben és az épületenergetikában (mivel a fosszilis eredetű energiahordozók elégetésével járó energiaátalakítás igen rossz hatásfokú). Ez mind azt jelenti, hogy a belátható jövőben át kell alakítani a jelenlegi, fosszilis energiahordozókon alapuló energiaszerkezetünket. Új, az energiát hatékonyabban felhasználó, átalakító berendezéseket kell alkalmazni, amelyek kifejlesztése komoly tudományos és technikai kihívás, és több évtizedet is igénybe vehet. Így a fosszilis energiahordozók egy ideig még nélkülözhetetlenek maradnak. 20
21 Többen remélik, hogy a jövő energiaszükségletének kielégítésében nagy szerepe lesz a megújuló energiaforrásoknak (nap-, szél-, vízenergia). A biomasszát és a geotermikus energiát is a megújuló energiaforrások közé sorolják, azonban ha ezek kitermelési üteme meghaladja a keletkezésüket, akkor az a kimerülésükhöz vezethet. A megújuló energiaforrások nagyobb mértékű felhasználását elsősorban az akadályozza, hogy önmagukban általában csak az esetek kisebbik részében versenyképesek ezért elterjedésükhöz rendszerint valamilyen támogatás szükséges. A megújuló energiaforrások viszonylagos gazdaságtalanságát a hagyományos energiahordozókhoz képest egyrészt az okozza, hogy nem koncentráltak, vagyis fajlagosan nagyon kicsi a teljesítménysűrűségük. Ez azt jelenti, hogy ha nagy mennyiséget szeretnénk hasznosítani belőlük, akkor az csak viszonylag nagyméretű berendezésekkel valósítható meg, ami nagy beruházási költségekkel jár, továbbá a létesítmények a nagy méretek miatt a szűkebb környezetükre is befolyással lesznek. Ezért annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrások elméletben viszonylag nagy lehetséges energiamennyiséget képviselnek a gyakorlatban egyelőre gazdaságosan csak nagyon kis hányaduk nyerhető ki. A megújuló energiaforrások versenyképességét az sem növeli, hogy rendelkezésre állásuk (elsősorban a nap- és szélenergiáé) időszakos; vagyis kihasználhatóságuk napszak-, évszak- és időjárásfüggő, ezért a biztonságos energiaellátás érdekében feltétlenül szükség lenne nagy hagyományos (fosszilis vagy nukleáris) erőművi kapacitások fenntartására. Az is gond a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban, hogy az általuk termelt villamos energia rendszerint nem tárolható hatékonyan. Egyesek szerint a hidrogén idővel, mint energiahordozó, felválthatja a fosszilis tüzelőanyagokat (Hidrogéngazdság, Bautrend június július). A hidrogén a világegyetem leggyakoribb eleme. A Földön csak vegyületeiben fordul elő (például víz, szénhidrogének), ezért csak másodlagos energiaforrásként jöhet számításba, vagyis a vegyületeiből kell előállítani. Égése során víz keletkezik, ezért nem környezetszennyező. Ahhoz azonban, hogy a hidrogén civilizációnk elsődleges energiaforrásává váljon, meg kell oldani a hatékony és olcsó előállítását, szállítását, tárolását és eltüzelését. Jelenlegi tudásunk szerint a hidrogént energetikai célokra leghatékonyabban megújuló energiaforrások által termelt villamos áram segítségével lehetne előállítani. Nem megoldott azonban még a hidrogén hatékony tárolása a kisebb méretű gépjárművekben. 21
22 Léteznek viszont hidrogén tüzelőanyag-cellával hajtott kísérleti buszok. Napjainkban a hidrogénnel kapcsolatos kutatások fókuszában a hidrogént villamos energiává és hővé alakító tüzelőanyag-cellák állnak. Ezek igen jó hatásfokúak, ám a mindennapokban az áruk és méretük miatt még sajnos nem versenyképesek a belső égésű motorokkal szemben. Hosszabb távon azonban kiválthatják azokat, és talán még az épületek fűtőberendezéseit is. A közeljövőben a nukleáris energia térhódításával kell számolni. Az 1980-as és es évek atomerőmű ellenessége után napjainkra az ipari országok vezetői rájöttek, hogy a nukleáris energia alkalmazása nem ízlés kérdése, hanem szükségszerűség. Ezt mutatja az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása is. A nukleáris energia fő előnye a hagyományos energiaforrásokkal szemben, hogy nagyságrendekkel nagyobb az energiasűrűsége, ami az emberiség növekvő energiaigényével együtt nagyobb arányú felhasználását indokolja még annak hátrányai ellenére is. A közelmúltban intenzív kutatások indultak meg a szabályozott atommagfúzión alapuló ipari energiatermelés létrehozására. A kutatások még a kezdeteknél tartanak, így kézzelfogható eredményeket az optimista becslések szerint is több évtized múlva eredményeznek; bár azzal kecsegtetnek, hogy megoldják az emberiség energiaproblémáit. Egyedi felhasználói szinten nagy szén-dioxid kibocsátást jelent a közlekedés és az épületek fűtése. Jelenleg a kőolajból előállított motorhajtóanyagoknak nincs versenytársa. Előnyeik, hogy könnyen tárolhatók és szállíthatók, ugyanakkor egységnyi térfogatuk viszonylag nagy energiát képvisel, és az áruk bár folyamatosan emelkedik még mindig viszonylag alacsony (már ahhoz képest, hogy ha más módon kellene pótolni azokat). Ezek következtében jelenleg még mindig nélkülözhetetlen üzemanyagai a közlekedésnek és a legtöbb mobil munkagépnek, amelyeknek ezáltal a hajtásláncát is meghatározzák. A széndioxid-kibocsátás nélküli gépjárművekre a megoldást valószínűleg a hidrogén tüzelőanyagcella jelentheti néhány évtizeden belül. A főleg hűvös égöv alatti ipari országokban nagy szén-dioxid kibocsátásért felelősek az épületek. Elsősorban a fűtésük, de az utóbbi időben a hűtésük miatt is, a globális felmelegedés következményeként. Hosszú távon jövője feltétlenül a kis energiafelhasználású épületeknek lesz, amit elsősorban igen jó hőszigeteléssel és alternatív fűtési módokkal (például hőszivattyú, napkollektor) lehet elérni. 22
Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak
Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.
RészletesebbenG L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
Részletesebben10 rémisztő tény a globális felmelegedésről
10 rémisztő tény a globális felmelegedésről A globális felmelegedés az egyik legégetőbb probléma, amivel a mai kor embere szembesül. Hatása az állat- és növényvilágra, a mezőgazdaságra egyaránt ijesztő,
RészletesebbenÖkoPosta: a jövőnek címezve. Klímavédelmi kihívások, globális jelenségek és hatásaik
ÖkoPosta: a jövőnek címezve Előadó: Hermann-né Garai Mária EBK osztályvezető Magyar Posta Zrt. Biztonsági Főigazgatóság EBK Osztály Budapest, 2017. november 8. Klímavédelmi kihívások, globális jelenségek
RészletesebbenKörnyezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig
Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
RészletesebbenA légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések
A légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések Szeged, 2007. április 16. Tóth Tamás ELTE TTK Meteorológiai Tanszék peetom@gmail.com
RészletesebbenEnergiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója
Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,
RészletesebbenA biomassza rövid története:
A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs szerepe Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István FÖLDFELSZÍN EGYENSÚLYI
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????
FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy
RészletesebbenEnergiatakarékossági szemlélet kialakítása
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.
RészletesebbenMérlegen a hűtőközegek. A hűtőközegek múltja, jelene és jövője Nemzeti Klímavédelmi Hatóság november 23.
Mérlegen a hűtőközegek A hűtőközegek múltja, jelene és jövője Nemzeti Klímavédelmi Hatóság 2017. november 23. Kik vagyunk A CECED Kép forrása: www.ceced.eu A sors útjai Saját fotók 1995: Kémiai Nobel-díj
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenLáng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából
Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római
RészletesebbenA LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA
A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó
RészletesebbenKovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről
RészletesebbenSZKA_207_22. A lázas Föld. Sikolyok az üvegházból
SZKA_207_22 A lázas Föld Sikolyok az üvegházból diákmelléklet A lázas Föld 7. évfolyam 219 22/1A HÁTTÉRANYAGOK A klímaváltozás témájának feldolgozásához A kiotói megállapodás Az iparosodott országok 1997-ben
Részletesebben2. Globális problémák
2. Globális problémák Az erőforrás szűkösség létezésünk mindenütt jelenlévő jellemzője, aminek három formája [T. F. Homer-Dixon]: - kínálat indukálta (rendelkezésre álló erőforrás mennyisége csökken, vagy
RészletesebbenEnergiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia
Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia Mi a jövő? Atom vagy zöld? Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikai Szakkollégium, 2004. november 11.
RészletesebbenUniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium
Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg
RészletesebbenMegújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus
Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség
RészletesebbenKlíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus címe:...
Klíma téma A Richter Gedeon Nyrt. és a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár természettudományi pályázatnak 1. fordulós feladatsora (7 osztályos tanulók részére) A leadási határidő: 2017. október 20. A kitöltött
Részletesebben7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra
Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát
RészletesebbenBARTHOLY JUDIT. Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest
Klíma ügye(in)k 2017 2017. május 25. Budapest Nemzeti Közszolgálati Egyetem ********************************************************************************************************** Változó éghajlat,
RészletesebbenKÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007
Csapat száma: Elért pontszám: KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Megoldási időtartam: 75 perc Összes pontszám: 40 pont FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZET 2006 2007 I. Írjátok
RészletesebbenH.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be,
H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, a Föld lakosainak száma négyszeresére, az energiafelhasználás a tizenhatszorosára, az ipari termelés
RészletesebbenÜvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda
Üvegházhatás Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Amikor a Napból a Föld légkörébe behatoló sugárzás a Föld felszínéről visszaverődik, az energia nem jut vissza maradéktalanul
RészletesebbenMEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.
MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései
Részletesebben3. Ökoszisztéma szolgáltatások
3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat
RészletesebbenHagyományos és modern energiaforrások
Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenA megújuló energiahordozók szerepe
Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4
RészletesebbenAz Energia[Forradalom] Magyarországon
Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről
RészletesebbenEnergiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök
Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés
RészletesebbenEmissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia
Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2
RészletesebbenA levegő Szerkesztette: Vizkievicz András
A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,
RészletesebbenVáltozó éghajlat, szélsőségek
Változó éghajlat, szélsőségek BARTHOLY JUDIT Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest Vázlat A közelmúlt detektált változásai Jövőbeli tendenciák és várható következmények Időjárási
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenTudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010
Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~
RészletesebbenEnergetikai trendek, klímaváltozás, támogatás
S Energetikai trendek, klímaváltozás, támogatás Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Szakkollégium, 2005.
RészletesebbenÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.
ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi
RészletesebbenA természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek
TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége
RészletesebbenTermészet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában
Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában XI. Magyar Természetvédelmi Biológia Konferencia 2017. november 3. WWF Magyarország - Sipos Katalin Természet és társadalom A
RészletesebbenTermészetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok
Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)
RészletesebbenFelmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat
Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat 2004. 1.feladat - totó A helyes válaszokat karikázd be! 1. Melyek a levegő legfontosabb
RészletesebbenDr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék
Dr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Egy fizikai rendszer energiája alatt értjük azt a képességet, hogy ez a rendszer munkát képes végezni egy másik fizikai
RészletesebbenEnergiatárolás szerepe a jövő hálózatán
Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenKÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI
KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,
RészletesebbenENERGIEWENDE Németország energiapolitikája
MTA Lévai András Energetikai Alapítvány www.energiaakademia.lapunk.hu ENERGIEWENDE Németország energiapolitikája Dr. Petz Ernő REÁLIS ZÖLDEK KLUB, 2016. január 15. Előzmények: 1. Mi van, ha mégsem igaz?
RészletesebbenKlímariadó Tolna megyében
Klímariadó Tolna megyében Megyei Természet- és Környezetvédelmi Vetélkedő Írásbeli feladatlap A csapat neve: Az iskola neve: Az iskola címe:.. A csapattagok adatait kérjük az alábbi táblázatban feltüntetni!
RészletesebbenJelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.
Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és
RészletesebbenA fenntartható energetika kérdései
A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.
RészletesebbenMETEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár
METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
RészletesebbenA természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere
A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási
RészletesebbenKlímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon
Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember
RészletesebbenA globalizáció fogalma
Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...
RészletesebbenNapenergia-hasznosítás iparági helyzetkép
Figyelem! Az előadás tartalma szerzői jogvédelem alatt áll, azt a szerző kizárólag a konferencia résztvevői számára, saját felhasználásra bocsátotta rendelkezésre, harmadik személyek számára nem átruházható,
RészletesebbenAz alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék
Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenMegszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában
Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában Bevezetés A mind gyorsabb ütemben zajló, ma már a nemzetközi tudomány által is elismert éghajlatváltozás kezelése egyre sürgetőbb probléma, hiszen
RészletesebbenLIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation
LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens I. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. április 28. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz (CCA),
RészletesebbenA kérdőív statisztikai értékelése
A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenA Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében
A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint
RészletesebbenGLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK KLÍMAVÁLTOZÁS FENNTARTAHATÓ KÖRNYEZE
GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK KLÍMAVÁLTOZÁS FENNTARTAHATÓ KÖRNYEZE Vázlat 1. Klíma, klímaváltozás, klímaváltozással összefüggő jelenségek 2. Éghajlatváltozás okai a) Természetes okok b) Ember által előidézett
RészletesebbenKörnyezeti kémia II. A légkör kémiája
Környezeti kémia II. A légkör kémiája 2012.09.28. A légkör felépítése Troposzféra: ~0-15 km Sztratoszféra: ~15-50 km Mezoszféra: ~50-85 km Termoszféra: ~85-500 km felső határ: ~1000 km definiálható nehezen
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KIHÍVÁSAI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KIHÍVÁSAI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Készítette: Légrádi Anikó Budapest, 2003 1 Bevezetés Az éghajlatváltozás
RészletesebbenA VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN
A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN PONGRÁCZ Rita, BARTHOLY Judit, Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT A hidrológiai ciklus és a vízenergia
RészletesebbenPannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS IV. negyedévének időszaka január 15.
PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS 218. IV. negyedévének időszaka 219. január 15. 218. PannErgy Nyrt. Negyedéves termelési jelentés 218. IV. negyedév Bevezető: A PannErgy Nyrt. zöld energia termelését
RészletesebbenMeleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek. www.apricus-hungary.hu
Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek www.apricus-hungary.hu A szolár meleg víz alapjai A napsugarak befogása A napenergia mértéke a Föld felszínén egy derűs nyári napon elérheti az 1000W/m2-t.
RészletesebbenVillamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban
Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló
RészletesebbenGlobális felmelegedés. Levegőtisztaság-védelem. Pozitív és negatív visszacsatolás. Természeti okok: pozitív visszacsatolású folyamatok.
Globális felmelegedés Levegőtisztaság-védelem Évtizedek éghajlati változásai, emelkedik az óceánok és a felszín közeli levegő hőmérséklete. Globális klímaváltozás Globális felmelegedés okai Természeti
RészletesebbenA GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON
FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG Budapest, 2008. április 17-20. A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. XXI. századra várható éghajlati
RészletesebbenAz Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes
Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes Klímapolitikai Főosztály Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM)
RészletesebbenHulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében
Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve
RészletesebbenA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA Dr. CSOM GYULA egyetemi tanár 1 Tartalom 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA 2. AZ ENERGETIKA KIEMELT JELENTŐSÉGE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 3. ENERGETIKA ELLÁTÁSBIZTONSÁG
RészletesebbenBIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.
BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május
RészletesebbenStatisztika 10. évfolyam. Adatsokaságok ábrázolása és diagramok értelmezése
Adatsokaságok ábrázolása és diagramok értelmezése A statisztikában adatsokaságnak (mintának) nevezik a vizsgálat tárgyát képező adatok összességét. Az adatokat összegyűjthetjük táblázatban és ábrázolhatjuk
RészletesebbenPannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL
SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL A Ford közzétette 14. Fenntarthatósági Jelentését, amelyben a vállalat kiemeli, hogy 2000 és 2012 között a globális gyártóüzemekben 37
RészletesebbenKörnyezeti kémia II. Troposzféra
Környezeti kémia II. Troposzféra 2012.10.12. A klíma = átlagos időjárás egy specifikus helyen bizonyos időintervallumra (egy év, vagy évszakok) Lokális-globális Dinamikus jelenség globális vagy csak lokális???
RészletesebbenMarton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály
Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása - 1 Az üvegház-gázok kibocsátásának változása az EEA országaiban 1990 és 2012 között 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása
RészletesebbenA FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 86. kötet, 2. szám (2017), pp. 188 193. A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS MVM Zrt. drzsuga@gmail.com Absztrakt: A földgáz mint a jövő potenciálisan meghatározó
RészletesebbenHáttér jegyzetek a ppt1-hez
Háttér jegyzetek a ppt1-hez 1. dia Éghajlatváltozás A tudományos eredmények meggyőzőek E prezentáció célja, hogy bevezesse a közönséget az éghajlatváltozás témájába, majd (rövid) áttekintést nyújtson a
RészletesebbenF-gáz szabályozás. Tehetünk Földünkért
F-gáz szabályozás Tehetünk Földünkért Miért FONTOS? Az üvegház hatás fokozatos növekedése Globális felmelegedés 1978 Klíma változás, tengerszint emelkedés Ivóvíz hálózat csökkenés, Kyotoi Egyezmény 1997/2005
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenHazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.
Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA
RészletesebbenA szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.
A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenTermészetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Versenyző
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenEnergetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába
Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent
RészletesebbenVÁLTOZÓ VILÁGUNK ÉS AZ EMBER
VÁLTOZÓ VILÁGUNK ÉS AZ EMBER Dr. Botos Barbara klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár Hitoktatási Továbbképzési Nap 2018. november 24. Ez nem klímaváltozás, ez mindennek a változása! Mindennek
RészletesebbenA feladatlap elküldésének határideje: március 21. (csütörtök) 15:00 A feladatlapot a következő címre küldjétek:
Fenntarthatósági témahét 2019. március 18-22. feladatlap A feladatlap elküldésének határideje: 2019. március 21. (csütörtök) 15:00 A feladatlapot a következő e-mail címre küldjétek: szikora.verus@gmail.com
Részletesebben