Levegő és vízvédelem házi dolgozat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Levegő és vízvédelem házi dolgozat"

Átírás

1 Levegő és vízvédelem házi dolgozat Üvegházhatás, klímaegyezmény, szén-dioxid csökkentés és kereskedelem Tantárgy előadója: Dr. Benkő Tamás Oktatási félév: 2011/ félév Előadás helye: 1111 Budapest, Szent Gellért tér 4., Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Készítette: Rébeli-Szabó Zsolt

2 Üvegházhatás A Föld légköre A légkör a Föld bolygót körülvevő gázburok. A légkör nagy része nitrogén (78%) és oxigén (21%), a maradék egy százalékot a szén-dioxid és egyes nemesgázok (pl. argon, neon, hélium) teszik ki. Az atmoszférában a. m. a légkörben található még kén-dioxid, ammónia, szén-monoxid, ózon és vízgőz; valamint előfordulnak egyéb szennyező gázok is, mint például füst, só, por és vulkáni hamu. Az atmoszférát termikus tulajdonságai alapján öt rétegre oszthatjuk fel, amelyek a felszíntől távolodva rendre: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, ionoszféra vagy termoszféra, exoszféra. Némely kutatás a magnetoszférát is a légkörhöz sorolja, ami a Föld mágneses erőtere által fogvatartott elektromosan töltött részecskékből áll. A troposzféra a légkör legvékonyabb rétege, vastagsága változó; az Egyenlítőnél kilométer, a poláris területek felett 6 8 kilométer. A vízgőz és a levegő nagy része a troposzférában koncentrálódik. Itt zajlik le az időjárási folyamatok döntő többsége is. Ebben a rétegben fölfelé haladva az átlag hőmérséklet 6,5 C fokot csökken kilométerenként. A troposzféra és a sztratoszféra határán a levegő hőmérséklete nem csökken tovább, ezt tropopauzának hívjuk. A sztratoszféra a Föld felszíne fölött megközelítőleg 50 kilométeres magasságig terjed. Alsó részén a hőmérséklet közel állandó, a felső részében azonban nagy fokú melegedés történik. Ez a folyamat kilométeres magasságban megy végbe, ahol a Napból érkező ultraibolya sugárzás hatására a két atomos oxigén három atomos ózonná alakul. A hőmérséklet itt azért magasabb, mert az ózon lenyeli és visszaveri a Nap által kibocsátott röntgen- és ibolyántúli sugarak egy részét. [1] Az üvegházhatás Az üvegházhatás a légkör hőmegtartó tulajdonsága. Gyakran használják e folyamat bemutatására az üvegház analógiát, ugyanis az üvegház beengedi a napsugarakat a tiszta üvegen keresztül, ugyanakkor megakadályozza, hogy a hő kiszökjön az épületből (1. ábra). Ebből ered az üvegházhatású gázok elnevezés is. Ezt a jelenséget Joseph Fourier 1824-ben fedezte fel. 2

3 1. ábra Üvegházhatású gáz fal [2] A Földre a Napból az energia elektromágneses sugárzás formájában érkezik. A légkörbe lépő sugárzás teljesítménye 1368 ±6% watt/négyzetméter, a napsugarakra merőleges felületen. A Föld teljes felületére számítva ez 342 watt/négyzetméter. [3] A beérkező energia 30%-a visszaverődik a világűrbe, míg a fennmaradó 70% elnyelődik, melegítve a felszínt és a légkört. Tehát a légkört a felszínről visszaverődött infravörös sugárzás melegíti fel. Az üvegházhatású gázok úgynevezett falat alkotnak a Föld felszíne és a világűr között, visszaverve a világűr felé kisugárzódó energiát, ezzel melegedést okozva. Vagyis lefelé átengedik a rövid hullámhosszú (nagy energiájú) napsugárzást, de nem engedik át a felszínről felfelé haladó hosszú hullámhosszú (alacsony energiájú) hősugárzást (2. ábra). 2. ábra Az üvegházhatás mechanizmusa [4] 3

4 A Föld fizikai rendszernek tekinthető, melynek létezik energiamérlege, és ez egyensúlyban van. Ezért a bejövő energia egyenlő a kimenő energiával, másképpen az energianyereség egyenlő az energiaveszteséggel. Az energiasugárzási arányszám ( radiative forcing ) a Föld légköri klímarendszerének hősugárzási energiamérlegben bekövetkezett külső tényező okozta zavar, amely a klímaparaméterek megváltozásához vezethet. Általában a preindusztriális iparosodás előtti viszonyokhoz, 1750-ben mért értékekhez viszonyított változás, mértékegysége watt/négyzetméter. Így az energiasugárzási arányszám kifejezi, hogy milyen mértékben változik az energia egységnyi területre nézve a troposzférában. Ezeket az értékeket a 3. ábra mutatja. 3. ábra Energiasugárzások arányszámai 2007-ben [5] 4

5 Az üvegházhatás természetes folyamat. Régen a vízgőz, a metán és az ózon volt a fő összetevője az üveggáznak. A múltban egyensúly állt fent a légkörben, amit az ember megbontott azzal, hogy olyan más üvegházhatású gázokat kezdett folyamatosan kibocsátani, amelyek növelik a Föld légkörének hőmérsékletét. A modern kori társadalom óriási mennyiségben kezdte a fosszilis eredetű (szén, kőolaj, földgáz) energiahordozókat elégetni, kiirtani az erdőket, a megnövekedett élelemszükséglet fedezésére megsokszorozni a mezőgazdasági területeket és az állatállományt. Ezzel drasztikusan megnőtt a levegőben a szén-dioxid (CO 2 ), dinitrogén-oxid (N 2 O), metán (CH 4 ), flórozott-klórozott szénhidrogén (CFC) és egyéb üvegházhatású gázok (pl. freonok) mennyisége (4. ábra). Manapság a köztudatban globális felmelegedésként emlegetik ezt a problémát. 4. ábra Üvegházhatású gázok [6] Nagy ipari országok, akik felelősök eme üvegházhatású gázok kibocsátásáért kevés sikerrel, de próbálnak harcolni a globális felmelegedés ellen, egyezmények és konferenciák formájában (l. klímaegyezmények rész). Egyes kutatók úgy vélik, hogy a Földnek ez a melegedési állapota egy természetes periódusa bolygónknak, ugyanis a földtörténeti korokban periodikusan követték egymást az ilyen változások. Az 5. ábrán látható, hogy miként változott a Föld hőmérséklete az atmoszféra szén-dixoid koncentrációjának szintjéhez képest. 5

6 5. ábra Hőmérséklet és szén-dioxid változások [7] A globális hőmérséklet növekedése a légköri szén-dioxid koncentráció fokozatos emelkedése következtében egyes szakemberek szerint még nem bizonyított tény. Mások szerint azonban a globális energiamérleget drámai módon befolyásolja az üvegházhatású gázok koncentrációjának változása az atmoszférában, és ez a változás kb. az 1950-es években kezdődött. Sok klímaszakértő hisz abban, hogy a globális felmelegedés mértéke 10 évenként 0,3 C lehet, ha a jelenlegi kibocsátás folytatódik. Ebben az ütemben a hőmérséklet +1 C fokkal emelkedne 2025-re, a 21. század végére pedig elérné a +3 C-os emelkedést. Nehéz megjósolni a felmelegedés pontos mértékét, mert az üvegházhatást sokféle természeti jelenség befolyásolja, így az óceánok áramlásai, a felhőképződés, amelyeket még nem ismerünk igazán. A jelenlegi kutatások is megerősítik a klíma komplexitását. A következő kördiagramon (6. ábra) látható, hogy az üvegházhatás kialakításáért a legnagyobb mértékben a szén-dioxid tehető felelőssé. Sok a bizonytalanság az éghajlatváltozás kutatásában, mégis egyértelmű, hogy a szén-dioxid koncentrációja látványosan emelkedett a 19. század óta, hiszen az 1860-ban mért 289 ppm-ről 1998-ra 363 ppm-re növekedett. 6

7 6. ábra Üvegházgázok eloszlása [8] A fenti ábrán megbecsült üvegházhatású gázkibocsátás antropogén a. m. emberi széndioxid forrásokon alapul (pl. belső égésű motorok, erdőirtások, cementipar). A metán a mocsarak feltöltődéséből, a szénbányászatból, kőolaj és földgáz előállításból, a rizsföldekről és az állattenyésztésből, a CFC-k (klórozott-fluorozott szénhidrogének) pedig a vegyiparból származnak. A műtrágyák használatának elterjedésével egyenes arányosan nő a nitrogénoxidok mennyisége a légkörben. Ha a világon a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása a jelenlegi mértékben növekszik, a légkör szén-dioxid koncentrációja az előrejelzés szerint már 2050-re eléri az ipari forradalom előtti szint kétszeresét (7. ábra). 7. ábra Üvegházhatású gázok koncentrációja [9] 7

8 Az Antarktiszon jégfuratokból vett levegőmintákból tudjuk, hogy az ipari forradalom előtt a szén-dioxid légköri globális átlag koncentrációja 270 ppm (milliomod térfogatrész) volt. Mérések kimutatták, hogy 2005-ben elérte a 381 ppm-et. Az atmoszférikus CO 2 értéke 2012 márciusában 394,45 ppm volt (8. ábra). 8. ábra Atmoszférikus szén-dioxid koncentráció között [10] Világméretű felmérések azt mutatják, hogy az első 22 legtöbb szén-dioxidot kibocsátó ország 2009-ben a következő volt: 1. Kína 7711 Mt 12. Dél-Afrika 450 Mt 2. Amerikai Egyesült Államok 5425 Mt 13. Mexikó 444 Mt 3. India 1602 Mt 14. Brazília 420 Mt 4. Oroszország 1572 Mt 15. Ausztrália 418 Mt 5. Japán 1098 Mt 16. Indonézia 413 Mt 6. Németország 766 Mt 17. Olaszország 408 Mt 7. Kanada 541 Mt 18. Franciaország 397 Mt 8. Dél-Korea 528 Mt 19. Spanyolország 330 Mt 9. Irán 527 Mt 20. Tajvan 291 Mt 10. Egyesült Királyság 520 Mt 21. Lengyelország 286 Mt 11. Szaud-Arábia 470 Mt 22. Ukrajna 255 Mt 8

9 Ebben a sorban Magyarország 2009-ben a 61. helyen szerepelt évi 50 Mt (a. m. millió tonna) szén-dioxid kibocsátási értékkel. Kontinensenként nézve a következő sorrend állítható fel éves szén-dioxid kibocsátási szinten: 1. Ázsia és Óceánia (13264 Mt) 2. Észak-Amerika (6411 Mt) 3. Európa (4310 Mt) 4. Eurázsia (2358 Mt) 5. Közel-Kelet (1714 Mt) 6. Közép- és Dél-Amerika (1220 Mt) 7. Afrika (1122 Mt) [11] Mind a jégfuratok, mind a műszeres mérések azt mutatták, hogy a metán mennyisége is megduplázódott a légkörben az ipari forradalom óta (9. ábra). 9. ábra Szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, CFC kibocsátási görbék [12] A globális felmelegedési potenciál (GWP, Global Warming Potential) gázok üvegházhatásának számszerűsítésére szolgál. Minden üvegházgáznak létezik GWP értéke, amelyet arra használnak, hogy összehasonlítsák a különböző üvegházgázok légkör felmelegítési képességét. Azonos tömegű szén-dioxidhoz képest állapítják meg a GWP értékét, meghatározott időintervallumra (ez általában 100 év) a 10. ábrán látható képlet segítségével. A szén-dioxid GWP-je definíció szerint egy. 9

10 10. ábra A globális felmelegedési potenciál számítási képlete [13] A következő táblázatban látható néhány üvegházhatású gáz GWP értéke és élettartama az IPCC számításai alapján [14]: Gáz Élettartam (évek) GWP (idő horizont) 20 év 100 év 500 év Metán Dinitrogén-oxid HFC-134a 13, HFC Kén-hexafluorid A 11. ábra adatai alapján elmondható, hogy a dinitrogén-oxid hőelnyelő képessége 310-szer nagyobb, mint a szén-dioxidé és több, mint 100 év a légköri élettartama. Jóllehet a széndioxid okozza a legnagyobb gondot az üvegházhatású gázok közül, mégis ha ilyen ütemben gyorsul a kibocsátott metán mennyisége, akkor a szén-dioxidhoz képest túlsúlyba kerülhet. 11. ábra Fő üvegházhatású gázok GWP értékei [15] 10

11 Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC, Intergovernmental Panel on Climate Change) 1988-ban alakult a szervezet. Célja, hogy megvizsgálja és összefoglalja az emberi tevékenység által kiváltott klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket. Saját kutatást nem végez, hanem referált tudományos publikációkat dolgoz fel, és ezek tartalmát jelentéseiben foglalja össze. Az IPCC munkáját érintő fontosabb dátumok: I. Éghajlati Világkonferencia: első klímaváltozásokkal kapcsolatos nemzetközi tárgyalások A kormányok megfogalmazzák, hogy csökkenteni akarják a légkörbe jutó üvegháztartású gázok mennyiségét: ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) IPCC megalakulása II. Éghajlati Világkonferencia: IPCC első jelentés (First Assessment Report) IPCC második helyzetértékelő jelentés (Second Assessment Report) Speciális jelentés a kibocsátási forgatókönyvekről (SRES, Special Report on Emissions Scenarios) IPCC harmadik helyzetértékelő jelentés (TAR, Third Assessment Report) IPCC negyedik helyzetértékelő jelentés (AR4, Fourth Assessment Report) október 12.: a szervezet Rajendra Pachauri elnökségével és Al Gore amerikai politikus megosztott Nobel-békedíjat kapott. A díjazottak között voltak azok a magyar tudósok is, akik az elmúlt évtizedben intenzíven részt vettek az IPCC munkájában Az IPCC elkezdte az ötödik helyzetértékelő jelentés (AR5, Fifth Assessment Report) előkészítését, 2009-ben körvonalazták a három munkacsoport feladatát és időbeosztását. Az IPCC-ben három munkacsoport van. Az I. munkacsoport (WGI, Working Group I) a fizikai tudományos alap nevet viseli márciusában publikálták a WGI teljes jelentését, és utoljára 2007 szeptemberében frissítették. Ennek egy fejezete az Összefoglaló szabályalkotók számára (SPM, Summary for Policymakers), ezt 2007 februárjában adták ki. Ehhez 676 szerző (152 vezető szerző, 26 olvasószerkesztő, 498 társzerző) járult hozzá 40 országból, és 625 szakértő nézte át a dokumentumot. Mielőtt elfogadták volna az összefoglalót sorról sorra 113 kormány képviselője nézte át a WGI 10. ülésén 2007 januárjában és februárjában. 11

12 Többek között a jelenlegi tudományos álláspontot összegzi a mostanában megfigyelt klímaváltozásról, a természetes és emberi klímaváltozást okozó hatásokról, valamint a jövőbeli klímaváltozásra, így pl. a globális felmelegedésre vonatkozóan mutat be projekciókat. A 12. ábra az IPCC 2007-es negyedik helyzetértékelő jelentésből az I. munkacsoport által készített globális felmelegedési értéket mutatja között, illetve 2000 után 100 évre előrevetítve a földfelszín várható átlagos felmelegedést (+/- 1%-os szórással). A narancssárga vonal mentén alakulna a hőmérséklet, ha tartanánk a 2000-es kibocsátási értékeket. A B1, A1T, B2, A1B, A2, A1FI különböző forgatókönyveket jelent. 12. ábra Globális átlagos felszíni felmelegedés IPPC, AR4, WGI, [16] A 13. és 14. ábrán az átlagos globális hőmérséklet alakulásátt láthatjuk. A 13. ábrán a bal oldali tengely mutatja a globális hőmérsékleti eltérést ( C) az közötti átlaghoz képest, a jobb oldali tengelyen pedig a becsült tényleges hőmérséklet ( C) található. Különböző színű lineáris vonalak jelzik a vizsgált időszakokat. Az elmúlt 25 év (sárga), 50 év (narancssárga), 100 év (lila) és 150 év (piros) megfelel a , , , közötti időintervallumnak. A pontokra (éves átlagos értékek) illesztett egyenesek meredeksége a globális felmelegedés gyorsaságával vannak összefüggésben, tehát minél meredekebb egy egyenes annál gyorsabb a felmelegedés mértéke. 12

13 13. ábra Éves átlagos globális hőmérséklet alakulása IPPC, AR4, WGI, [17] 14. ábra A Föld átlagos hőmérséklet emelkedése [18] Az IPCC negyedik jelentése azt is kimondja, hogy a világ számos régiójában (Észak- és Dél- Amerika, Európa, Dél-Afrika, Észak-és Kelet-Ázsia, Ausztrália) a közelmúltban lehetővé vált vizsgálni a hosszú távú változásokat a napi hőmérsékleti szélsőségekben óta a feljegyzések azt mutatják, hogy csökkent a nagyon hideg nappalok és éjszakák száma, illetve nőtt a rendkívül meleg napok és meleg éjszakák száma. 13

14 Az üvegházhatás lehetséges következményei Az üvegházhatás globális klímaváltozáshoz vezethet. Amint az előbb láthattuk számítógépes szimulációs programokkal próbálják a kutatók előrevetíteni a hőmérséklet emelkedésének hatásait a Földön. A nagy változásokat nagy bizonyossággal meg lehet jósolni, bár sok tényező változhat még. Ilyenek a népességnövekedés az iparosodás mértéke, valamint az áttérés a megújuló energiaforrásokra. Az egyik nagy hatása lehet a klímaváltozásnak a tengerszint megemelkedése. Ennek változása világszerte kritikus helyzetbe fogja hozni a tengerparti városokat. Ma a világ populációjának több mint fele lakik tengerparti városokban. Az Amerikai Egyesült Államokban a populációnak több mint 50 %-a az óceán parti sávjában él. A becsült 2 C-os globális hőmérséklet növekedéshez tartozó látszólag kis tengerszint növekedés elárasztaná a part menti területeket, az alacsony fekvésű mezőket, legelőket és városokat. A tengerszint emelkedés a viharok károkozását is megnövelné. A hurrikánok által korbácsolt hullámok ugyanis beljebb söpörnének a szárazföldön mint ma, több várost és otthont károsítva. Nagyon sok ember kellene elköltözzön mai otthonából, és a városoknak falakat kellene emelniük a víz visszaszorítására, vagy pedig fokozatosan magasabban fekvő területekre kellene húzódniuk. A globális klímaváltozás következménye lehet a biodiverzitás (a. m. biológiai sokféleség) csökkenése is. Az éghajlati körülmények megváltozása és a csökkenő szárazföldi terület az állat- és növényállomány csökkenését fogja okozni. Az emlősök közel fele pusztulna el egy 3 C-os globális hőmérséklet emelkedés folyamán. Azonban ilyen mértékű globális felmelegedést bizonyos fajok károsodás nélkül átvészelnének, mint például a fertőző betegségek kórokozói. A Föld hőmérsékletének emelkedése az esőzések eloszlására is hatással van. Megnöveli a csapadék mennyiségét egyes helyeken, és lecsökkenti másokon. Bizonyos területek szárazsága és mások túlzott nedvessége alapvetően befolyásolná az élelmiszer termelést. [19] Fontos belátni, hogy a klímaváltozás ellen csak akkor lehet bármit is tenni, ha az ténylegesen az emberi tevékenység eredménye. A Föld légkörében a vízgőz a legfontosabb üvegházgáz, amelynek mennyisége, így az összes energiaelnyelő hatása (0,07 watt/négyzetméter) nagyságrendekkel nagyobb, mint a szén-dioxidé. 14

15 Klímaegyezmény A globális felmelegedés ellen világméretű összefogások, konferenciák és egyezmények formájában próbálnak tenni a glóbusz emberei. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a béke elérésében. Az ENSZ 1945-ben alapult, jelenleg 193 tagállama van, amelyhez tulajdonképpen a Föld összes nagyobb országa csatlakozott. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP, United Nations Environment Programme) ben alakult azzal a céllal, hogy figyelje és koordinálja a környezet állapotát és az azokat érintő tevékenységeket, továbbá előmozdítsa a nemzetközi környezetvédelmi együttműködéseket. A következő dátumok és események összefoglalják a meghatározó interkontinentális környezetvédelmi találkozókat és egyezményeket Stockholm ENSZ I. Környezetvédelmi Világértekezlet Stratégia I.: 0 növekedés 113 ország képviselői vettek részt a találkozón, elsősorban a környezet szennyeződésének és pusztulásának okait igyekeztek feltárni. Éles ellentét alakult ki a fejlett és az ún. fejlődő országok között. A fejlett országok a környezeti problémák gyökereit a társadalmi-gazdasági viszonyoktól függetleneknek igyekeztek beállítani, míg a fejlődő országok a környezeti gondokat a szegénységre és az egyenlőtlen gazdasági erőviszonyokra vezették vissza. A világértekezlet eredményeképpen a környezetvédelem nemzetközi és nemzeti intézményrendszerei dinamikus fejlődésnek indultak; kormányzati és nem kormányzati szervezetek alakultak ban Magyarországon megszületett az első környezetvédelmi törvény. Létrejött és azóta is működik az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP), amely számos nemzetközi környezetvédelmi egyezmény kezdeményezője és előkészítője volt. Kidolgoztak egy akciótervet a környezetszennyezés elleni nemzetközi együttműködésről. 15

16 1973. Washington Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről Az egyezmény alapvető célkitűzése a kereskedelem által veszélyeztetett fajok élőhelyeiken történő megőrzése Helsinki Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet A környezetbiztonság megfogalmazása Genf Első összeurópai környezetvédelmi egyezmény Megszületik az első levegő keretegyezmény Bonn Egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről Helsinki Oslo Kén-dioxid jegyzőkönyv I-II. Az 1980-as kibocsátást 1993-ig 30%-al kell mérsékelni Bécs Egyezmény az ózonréteg védelméről Konferencia az ózonréteget károsító anyagokról. Az egyezmény jegyzőkönyve a konkrét vállalásokkal Montreal-ban jött létre. A montreali jegyzőkönyv tartalmazza a klórozott-fluorozott szénhidrogének (CFC) termelési szintjének befagyasztását, illetve azok csökkentését. A montreali jegyzőkönyv kiegészítései (a 20. század végére 50 %-kal kell csökkenteni a CFC-ket): London Koppenhága Montreal Harare Környezetvédelmi- és fejlesztési konferencia Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő felhívta a figyelmet, hogy a fejlesztési politikán változtatni kell, mert az ártalmas a környezetre Brundtland jelentés (ENSZ Bizottság) Stratégia II.: Harmonikus növekedés A zárójelentés címe: Közös jövőnk. 16

17 1988. Szófia Nitrogén-oxidok jegyzőkönyv 1994-ig a kibocsátás nem haladhatja meg az 1987-es szintet Genf Jegyzőkönyv az illékony szerves vegyületek kibocsátásának és azok országhatárokon való átáramoltatásának korlátozásáról Rio de Janeiro ENSZ II. Környezetvédelmi Világértekezlet Környezet- és Fejlődés Konferencia (Föld-csúcs) Stratégia III.: Fenntartható fejlődés 154 ország vett részt, Magyarország is. A környezeti kérdések mellett a fejlődés kérdése is felmerült. Megfogalmazódik a fenntartható fejlődés. A Föld-csúcs eredményeképpen megszületett a Riói Nyilatkozat, amely 27 általános érvényű elvet tartalmaz, és hosszú távon meghatározza a gazdasági fejlődés környezetkímélő irányait. A konferencia fő dokumentuma az Agenda 21 ( Feladatok a 21. századra ), amely négy részből áll, de vannak nyitottan hagyott kérdések, mint például: háború, fegyverkezés, multicégek, menekültek helyzete és megoldása. A feladatok végrehajtásának koordinálására és bizonyos értelemben felügyeletére az ENSZ létrehozta a Fenntartható Fejlődés Bizottságot. Aláírásra megnyitottak két Nemzetközi egyezményt: 1. Éghajlat változási keretegyezmény 2. Biodiverzitás-egyezmény Kioto ENSZ Környezetvédelmi Konferencia A kiotoi jegyzőkönyv valójában csak 2005 februárjában lépett érvénybe. A jegyzőkönyv tartalmazza az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését: A jegyzőkönyvet aláíró országoknak között 5,2 %-kal kell csökkenteni a 6 üvegházhatású gáz kibocsátását az évihez képest. A Kiotoi Klíma Egyezményt egyedül USA és Ausztrália nem írta alá. Magyarország 6%-os csökkentést vállalt az es időszak átlagos kibocsátásához képest. A jegyzőkönyvet Magyarországon az évi IV. törvény hirdette ki, amelynek címe: az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményben Részes 17

18 Felek Konferenciájának évi harmadik ülésszakán elfogadott Kiotói Jegyzőkönyv kihirdetéséről. Magyarország a kiotoi vállalásokat teljesítette (15. ábra). 15. ábra Magyarország kiotói vállalásának teljesítése [20] Magyarország Nemzeti Környezetvédelmi Program I Hága Klímakonferencia A globális éghajlatváltozásban döntő szerepe van az emberiségnek, és a felmelegedés mértéke 1,5 6 C-os lesz az új évezred első századában, amennyiben nem csökkentjük az üvegházgázok kibocsátását Montreal Jegyzőkönyv a biológiai biztonságról Génmanipulált szervezetek kérdésének megtárgyalása Stockholm A szerves szennyező vegyületekről ( POP, Persistent Organic Pollutant) szóló gyártási és alkalmazási korlátozás: DDT, PCB, PAH, dioxin Bonn A fajok sokféleségéről rendezett konferencia 18

19 Egyezmény a növények és állatok genetikai információinak hasznosításáról. Erdősítési program Johannesburg ENSZ III. Környezetvédelmi Világértekezlet Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó 200 ország vett részt rajta, így minden idők legnagyobb méretű konferenciája. Óriási vitákat és kevés eredményt hozott. A társadalmi fejlődéssel és feszültségekkel kapcsolatos teendőket a környezetvédelemmel együtt tárgyalták. A résztvevők megállapították, hogy az 1992-es riói csúcson elhatározott feladatok túlnyomó részét nem teljesítették, így a földi környezet állapota tovább romlott. Újrafogalmazták és bővítették a tíz évvel korábbi vállalásokat. A záródokumentumban a vállalások az általánosság szintjén mozognak, kevés konkrét feladatot, határidőt tartalmaznak. 3 fő dokumentum: Politikai Nyilatkozat Megvalósítási Terv (hasonló az Agenda 21-hez) Partnerségek (társasági-gazdasági szervezetek együttműködése) A legfontosabb határozatok: ivóvíz megoldása 2015, mivel 2 milliárd ember nem jut tiszta vízhez a Földön biodiverzitás csökkenés megállítása halállomány helyreállítása emberi egészségre és környezetre ártalmas anyagok csökkentése óceánok védelme Kiotói egyezmény aláírására ösztönző tevékenység megújuló energiaforrások alkalmazásának előtérbe kerülése figyelemfelhívás a nemzeti fenntartható fejlődés kidolgozására június Rio de Janeiro várható ENSZ Klímakonferencia 19

20 Szén-dioxid csökkentés és kereskedelem Szén-dioxid csökkentés Mai tudásunk szerint a szén-dioxid egyre növekvő mennyisége miatt légkörünk átlag hőmérséklete folyamatosan növekszik, ezért döntő feladat e tendencia megváltoztatása. Fenntartható megoldásnak az okok megszüntetése tekinthető. Tehát mindent összevetve a népességszabályozás, a veszélyes anyagok (szén-dioxid, flórozott-klózott szénhidrogének, dinitrogén-oxid, metán) emissziójának csökkentése illetve beszüntetése, valamint az újrahasznosítás és a megújuló energiaforrások használata. A népességszabályozás ugyanis hosszú távon a fosszilis energiahordozók szükségletének csökkenéséhez, és ezáltal az üvegházhatású gázok emissziójának csökkenéséhez vezet. Ugyanígy az erdőirtás csökkenéséhez, ezáltal az erdők (elsősorban a trópusi erdők) megőrzéséhez vezet, amelyek szén-dioxid megkötő képessége a globális felmelegedés szempontjából alapvető fontosságú. Az újrahasznosítás és a hatékonyabb energiahasználat, valamint a megújuló energiaforrások használata pedig csökkenti a kibocsátott üvegházgázokat. Köztudott, hogy az emberiség az ipari forradalom óta egyre növekvő mennyiségben használ fosszilis tüzelőanyagokat, amelyek elégetésével nagy mennyiségű szén-dioxid került, kerül a légkörbe. A szén-dioxid kibocsátásának globális csökkentésére elvileg két fő lehetőség kínálkozik. Az egyik a fosszilis energiahordozók kiváltása olyan energiahordozókkal, amelyek nem juttatnak szén-dioxidot a légkörbe (például megújuló energiaforrásokkal, hidrogénnel, nukleáris vagy geotermikus energiával); a másik lehetőség pedig az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, elsősorban a közlekedésben és az épületenergetikában (mivel a fosszilis eredetű energiahordozók elégetésével járó energiaátalakítás igen rossz hatásfokú). Ez mind azt jelenti, hogy a belátható jövőben át kell alakítani a jelenlegi, fosszilis energiahordozókon alapuló energiaszerkezetünket. Új, az energiát hatékonyabban felhasználó, átalakító berendezéseket kell alkalmazni, amelyek kifejlesztése komoly tudományos és technikai kihívás, és több évtizedet is igénybe vehet. Így a fosszilis energiahordozók egy ideig még nélkülözhetetlenek maradnak. 20

21 Többen remélik, hogy a jövő energiaszükségletének kielégítésében nagy szerepe lesz a megújuló energiaforrásoknak (nap-, szél-, vízenergia). A biomasszát és a geotermikus energiát is a megújuló energiaforrások közé sorolják, azonban ha ezek kitermelési üteme meghaladja a keletkezésüket, akkor az a kimerülésükhöz vezethet. A megújuló energiaforrások nagyobb mértékű felhasználását elsősorban az akadályozza, hogy önmagukban általában csak az esetek kisebbik részében versenyképesek ezért elterjedésükhöz rendszerint valamilyen támogatás szükséges. A megújuló energiaforrások viszonylagos gazdaságtalanságát a hagyományos energiahordozókhoz képest egyrészt az okozza, hogy nem koncentráltak, vagyis fajlagosan nagyon kicsi a teljesítménysűrűségük. Ez azt jelenti, hogy ha nagy mennyiséget szeretnénk hasznosítani belőlük, akkor az csak viszonylag nagyméretű berendezésekkel valósítható meg, ami nagy beruházási költségekkel jár, továbbá a létesítmények a nagy méretek miatt a szűkebb környezetükre is befolyással lesznek. Ezért annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrások elméletben viszonylag nagy lehetséges energiamennyiséget képviselnek a gyakorlatban egyelőre gazdaságosan csak nagyon kis hányaduk nyerhető ki. A megújuló energiaforrások versenyképességét az sem növeli, hogy rendelkezésre állásuk (elsősorban a nap- és szélenergiáé) időszakos; vagyis kihasználhatóságuk napszak-, évszak- és időjárásfüggő, ezért a biztonságos energiaellátás érdekében feltétlenül szükség lenne nagy hagyományos (fosszilis vagy nukleáris) erőművi kapacitások fenntartására. Az is gond a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban, hogy az általuk termelt villamos energia rendszerint nem tárolható hatékonyan. Egyesek szerint a hidrogén idővel, mint energiahordozó, felválthatja a fosszilis tüzelőanyagokat (Hidrogéngazdság, Bautrend június július). A hidrogén a világegyetem leggyakoribb eleme. A Földön csak vegyületeiben fordul elő (például víz, szénhidrogének), ezért csak másodlagos energiaforrásként jöhet számításba, vagyis a vegyületeiből kell előállítani. Égése során víz keletkezik, ezért nem környezetszennyező. Ahhoz azonban, hogy a hidrogén civilizációnk elsődleges energiaforrásává váljon, meg kell oldani a hatékony és olcsó előállítását, szállítását, tárolását és eltüzelését. Jelenlegi tudásunk szerint a hidrogént energetikai célokra leghatékonyabban megújuló energiaforrások által termelt villamos áram segítségével lehetne előállítani. Nem megoldott azonban még a hidrogén hatékony tárolása a kisebb méretű gépjárművekben. 21

22 Léteznek viszont hidrogén tüzelőanyag-cellával hajtott kísérleti buszok. Napjainkban a hidrogénnel kapcsolatos kutatások fókuszában a hidrogént villamos energiává és hővé alakító tüzelőanyag-cellák állnak. Ezek igen jó hatásfokúak, ám a mindennapokban az áruk és méretük miatt még sajnos nem versenyképesek a belső égésű motorokkal szemben. Hosszabb távon azonban kiválthatják azokat, és talán még az épületek fűtőberendezéseit is. A közeljövőben a nukleáris energia térhódításával kell számolni. Az 1980-as és es évek atomerőmű ellenessége után napjainkra az ipari országok vezetői rájöttek, hogy a nukleáris energia alkalmazása nem ízlés kérdése, hanem szükségszerűség. Ezt mutatja az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása is. A nukleáris energia fő előnye a hagyományos energiaforrásokkal szemben, hogy nagyságrendekkel nagyobb az energiasűrűsége, ami az emberiség növekvő energiaigényével együtt nagyobb arányú felhasználását indokolja még annak hátrányai ellenére is. A közelmúltban intenzív kutatások indultak meg a szabályozott atommagfúzión alapuló ipari energiatermelés létrehozására. A kutatások még a kezdeteknél tartanak, így kézzelfogható eredményeket az optimista becslések szerint is több évtized múlva eredményeznek; bár azzal kecsegtetnek, hogy megoldják az emberiség energiaproblémáit. Egyedi felhasználói szinten nagy szén-dioxid kibocsátást jelent a közlekedés és az épületek fűtése. Jelenleg a kőolajból előállított motorhajtóanyagoknak nincs versenytársa. Előnyeik, hogy könnyen tárolhatók és szállíthatók, ugyanakkor egységnyi térfogatuk viszonylag nagy energiát képvisel, és az áruk bár folyamatosan emelkedik még mindig viszonylag alacsony (már ahhoz képest, hogy ha más módon kellene pótolni azokat). Ezek következtében jelenleg még mindig nélkülözhetetlen üzemanyagai a közlekedésnek és a legtöbb mobil munkagépnek, amelyeknek ezáltal a hajtásláncát is meghatározzák. A széndioxid-kibocsátás nélküli gépjárművekre a megoldást valószínűleg a hidrogén tüzelőanyagcella jelentheti néhány évtizeden belül. A főleg hűvös égöv alatti ipari országokban nagy szén-dioxid kibocsátásért felelősek az épületek. Elsősorban a fűtésük, de az utóbbi időben a hűtésük miatt is, a globális felmelegedés következményeként. Hosszú távon jövője feltétlenül a kis energiafelhasználású épületeknek lesz, amit elsősorban igen jó hőszigeteléssel és alternatív fűtési módokkal (például hőszivattyú, napkollektor) lehet elérni. 22

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Csapat száma: Elért pontszám: KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Megoldási időtartam: 75 perc Összes pontszám: 40 pont FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZET 2006 2007 I. Írjátok

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Üvegházhatás Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Amikor a Napból a Föld légkörébe behatoló sugárzás a Föld felszínéről visszaverődik, az energia nem jut vissza maradéktalanul

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010 Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~

Részletesebben

Globális felmelegedés. Levegőtisztaság-védelem. Pozitív és negatív visszacsatolás. Természeti okok: pozitív visszacsatolású folyamatok.

Globális felmelegedés. Levegőtisztaság-védelem. Pozitív és negatív visszacsatolás. Természeti okok: pozitív visszacsatolású folyamatok. Globális felmelegedés Levegőtisztaság-védelem Évtizedek éghajlati változásai, emelkedik az óceánok és a felszín közeli levegő hőmérséklete. Globális klímaváltozás Globális felmelegedés okai Természeti

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek. www.apricus-hungary.hu

Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek. www.apricus-hungary.hu Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek www.apricus-hungary.hu A szolár meleg víz alapjai A napsugarak befogása A napenergia mértéke a Föld felszínén egy derűs nyári napon elérheti az 1000W/m2-t.

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA Dr. CSOM GYULA egyetemi tanár 1 Tartalom 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA 2. AZ ENERGETIKA KIEMELT JELENTŐSÉGE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 3. ENERGETIKA ELLÁTÁSBIZTONSÁG

Részletesebben

Az önkormányzati energiagazdálkodás néhány esete Dr. Éri Vilma Éghajlatváltozás, energiatakarékosság, környezetvédelem és kármentesítés VIII. Környezetvédelmi Konferencia Dunaújváros, 2006. június 6. Amiről

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KIHÍVÁSAI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KIHÍVÁSAI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KIHÍVÁSAI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Készítette: Légrádi Anikó Budapest, 2003 1 Bevezetés Az éghajlatváltozás

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai Gebhardt Gábor energetikai mérnök BSc Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozat Magyar Energia Fórum, Balatonalmádi, 2011 Tartalom

Részletesebben

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Wantuchné Dobi Ildikó OMSZ dobi.i@met.hu A klíma és energiatudatos városfejlesztés, mint a városi hősziget csökkentésének

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

F-gáz szabályozás. Tehetünk Földünkért

F-gáz szabályozás. Tehetünk Földünkért F-gáz szabályozás Tehetünk Földünkért Miért FONTOS? Az üvegház hatás fokozatos növekedése Globális felmelegedés 1978 Klíma változás, tengerszint emelkedés Ivóvíz hálózat csökkenés, Kyotoi Egyezmény 1997/2005

Részletesebben

Háttér jegyzetek a ppt1-hez

Háttér jegyzetek a ppt1-hez Háttér jegyzetek a ppt1-hez 1. dia Éghajlatváltozás A tudományos eredmények meggyőzőek E prezentáció célja, hogy bevezesse a közönséget az éghajlatváltozás témájába, majd (rövid) áttekintést nyújtson a

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó Riótól l Rióig ig - felkész szülés s a Rio+20 konferenciára ra - Mi valósult meg az első riói i konferencia óta? Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó 1 Stockholm Rió Johannesburg

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11.

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. Gondolatok az élelmiszerkidobásról KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. 1 Élelmiszer pazarlás Élelmiszer veszteség: a termelés, a feldolgozás, a szállítás, a kereskedelem és a fogyasztás során keletkező

Részletesebben

ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT!

ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! 24. Távhő Vándorgyűlés Épület-felújítások üzemviteli tapasztalatai dr. Zsebik Albin zsebik@energia.bme.hu BME, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék NYÍREGYHÁZA,

Részletesebben

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20

Részletesebben

Építési termékek és épületek életciklusa

Építési termékek és épületek életciklusa Építési termékek és épületek életciklusa BME MET 2014.12.11. Előadó: Szalay Zsuzsa PhD adjunktus, BME Magasépítési Tanszék EITKIC 12 projekt zárókonferencia Életciklus-elemzés Az életciklus-elemzés definíciója

Részletesebben

Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában

Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában Bevezetés A mind gyorsabb ütemben zajló, ma már a nemzetközi tudomány által is elismert éghajlatváltozás kezelése egyre sürgetőbb probléma, hiszen

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK Kump Edina ÖKO-Pack Nonprofit Kft. E-mail: edina@okopack.hu Web: www.okopack.hu Dunaújváros, 2015. február 6. KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A Föld több, mint 7 milliárd lakosának

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava Az 1990-es évek elején még kevéssé volt a figyelem előterében a klímaváltozás egészségkárosító hatása. Ezt tükrözte a UN/IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközti Testület) első jelentése 1991-

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Termálhasznosítás Túrkevén. Zöldenergia a szennyezőből

Termálhasznosítás Túrkevén. Zöldenergia a szennyezőből Termálhasznosítás Túrkevén Zöldenergia a szennyezőből Klímaváltozás Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) szerint a globális klíma döntően az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok miatt

Részletesebben

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Éghajlatvédelmi kerettörvény Éger Ákos 2009. október 28. 41. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás, Siófok NFFT létrehozása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december

Részletesebben

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás Az európai atomerőművek esetében 2025-ig kapacitásdeficit várható Épülő atomerőművek Tervezett

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

FELVONÓK ENERGIA-HATÉKONYSÁGA

FELVONÓK ENERGIA-HATÉKONYSÁGA I. Katonai Hatósági Konferencia Balatonkenese, 2012. május 08-09. FELVONÓK ENERGIA-HATÉKONYSÁGA Bánréti Tibor ÉMI Felvonó- és Mozgólépcső Felügyelet oszt. vez. hely. Adatok az ELA-tól: ELA = European Lift

Részletesebben

Az energiatermelés és -fogyasztás környezeti hatásai Szlovákiában, problémák az energiafelhasználás csökkentésében

Az energiatermelés és -fogyasztás környezeti hatásai Szlovákiában, problémák az energiafelhasználás csökkentésében AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁS ALAPJAI 1.6 1.1 Az energiatermelés és -fogyasztás környezeti hatásai Szlovákiában, problémák az energiafelhasználás csökkentésében Tárgyszavak: energiatermelés; energiafogyasztás;

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS

2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS 2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK BAZ-MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KHT. 2005. 1 Törvény szintű szabályozás 1995. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott

Részletesebben

NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin

NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL Darvas Katalin AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatára használt

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben

3. Előadás: Az ember tevékenységeinek energia igénye.

3. Előadás: Az ember tevékenységeinek energia igénye. 3. Előadás: Az ember tevékenységeinek energia igénye. 3.1. Az emberi tevékenységek és azok energiában mérve. 3.2. Az elérhető energiaforrások megoszlása, felhasználásuk szerkezete 3.1. Az emberi tevékenységek

Részletesebben

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE Szükséges tennünk a éghajlatváltozás ellen! Az energiaszektor nagy

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

ÚJ ÜZLETÁG: KVÓTAKERESKEDELEM AZ ÜZLETI ÉS MAGÁNSZEKTORBAN

ÚJ ÜZLETÁG: KVÓTAKERESKEDELEM AZ ÜZLETI ÉS MAGÁNSZEKTORBAN KLÍMAGAZDASÁGI SZAKKÖZGAZDÁSZ KÉPZÉS 2012 ÚJ ÜZLETÁG: KVÓTAKERESKEDELEM AZ ÜZLETI ÉS MAGÁNSZEKTORBAN Dr. Fogarassy Csaba SZIE Egyetemi Klímatanács Főtitkára Bevezetés AZ EU KARBON- PIACAI KÖTELEZŐ ÉS ÖNKÉNTES

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

KARBONTUDATOS ÜZLETI STRATÉGIÁK. Lukács Ákos

KARBONTUDATOS ÜZLETI STRATÉGIÁK. Lukács Ákos KARBONTUDATOS ÜZLETI STRATÉGIÁK Lukács Ákos kutató Klímagazdaságtani Elemző és Kutató Központ Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Email: lukacs.akos@gtk.szie.hu

Részletesebben

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége

Részletesebben

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL Mayer Petra Környezettudomány M.Sc. Környezetfizika Témavezetők: Mádlné Szőnyi Judit Tóth

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés

A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés 21/12 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 12. szám 21. október 6. A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés A tartalomból 1 Bevezetés 1 Üvegházhatású gázok

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2015/2016. 3. forduló Fenntartható fejlődés és adóztatás

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2015/2016. 3. forduló Fenntartható fejlődés és adóztatás FELADATLAP Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2015/2016 3. forduló Fenntartható fejlődés és adóztatás 1. Várhatóan hol épül meg 2018-ra a világ legnagyobb kerékpártárolója? a, Prága b, Koppenhága c, Utrecht

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben