Nemzetközi tapasztalatok a várólistákról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzetközi tapasztalatok a várólistákról"

Átírás

1 Nemzetközi tapasztalatok a várólistákról Beszámoló a 2007 májusában, Ottawában (Kanada) tartott konferenciáról. Ez a konferencia ebben a témakörben már a negyedik. A téma fontosságára való tekintettel a két nap alatt egyrészt a rendelkezésre álló külföldi tapasztalatokat mutatja be a kanadai hallgatóságnak, másrészt pedig a Kanadában eddig elért eredményeket, de nemcsak az általában fontosnak tartott öt nagy tématerületről (ízületpótlás, kardiológia, rák, diagnosztika és látásjavítás), hanem néhány más szakterületről is, mint pl. a gyermekek mentális állapotával kapcsolatos terápia, a gyermeksebészet, az alapellátás és a sürgősségi orvoslás esetében. Ezzel a nemzetközi tapasztalattal kívánjuk megismertetni a magyar olvasókat is ezen konferencia anyagának közreadásával. Dr. Harmat György, Dr. Czárán Erzsébet I. Nyitó megjegyzések A témakörben ez a már IV. konferencia. Szemben az eddigi hárommal, főleg a nemzetközi tapasztalatokat kívánta bemutatni, az előadások Svédországból, az Egyesült Királyságból, Ausztráliából és Új-Zélandról érkezett előadóktól hangzottak el. Minden előadást egy kanadai vitapartner értékelt a lehetséges párhuzamosságok, illetve eltérések tükrében abból a szempontból, hogy mit okulhat a kanadai egészségügy mások tapasztalataiból. A konferencia következő részében kanadai eredményeket mutattak be. Az úgynevezett öt nagy (ízület-beültetés, szívsebészet, rákos betegek ellátása, diagnosztika és látásjavítás) területén Kanada nagy fejlődést mutat. Az idei konferencia így két célkitűzést fogalmazott meg: 1. A várakozási idő lerövidítése terén elért nemzetközi eredmények áttekintése, mit tanulhat Kanada mások tapasztalataiból. 2. A Kanadában elért eredmények áttekintése, és annak felmérése, hogy mit tehetnek még a nagy öt mellett. II. Várakozás csökkentése és a hozzáférés javítása Várakozás csökkentése és hozzáférés javítása az egészségügyben. Nemzetközi példák: 1. előadás No delays programme (Julia R. A. Taylor, Anglia) A problémák az Egyesült Királyságban már a 70-es években kezdődtek, és 2004-ben az NHS Javítási Tervében arra kötelezték el magukat, hogy 2008 decemberére már senkinek sem kell 18 hétnél hosszabb ideig várakoznia a kórházi kezelésre. E cél elérése érdekében úgy akarják megváltoztatni a rendszert, hogy a munkaerőt aktív résztvevőként kívánják bevonni a változtatásba. Ahelyett, hogy magával a várólistával foglalkozna, Taylor az okra próbál fókuszálni, arra a módra, ahogyan a rendszer működik, ahogyan a betegek a rendszeren belül mozognak. Szerinte a következő dolgokra kell helyezni a hangsúlyt: A nyújtott ellátás minősége. A szűk keresztmetszetek kezelése a jelenlegi kapacitás optimalizálásával. Semmi (vagy minimális) sorban állás tervezése a jobb kapacitástervezéssel és az ellátás és követelmény változásainak csökkentésével. A betegek rendszeren keresztül történő áramlásának megértése. Hat elemet hoztak fel, amelyek nagymértékben elősegíthetik a várólisták rövidítését: Előre tervezés a beteg útjának minden fázisára. A betegáramlás mozgásban tartása. A hasonló jellegű munkák összevonása és a munkaerőforrások egyesítése. A beteg ellátásához semmit hozzá nem adó elemek csökkentése. A betegek érkezési sorrendben történő ellátása. A beteg és az ellátó teljes útjára való koncentrálás a csapatban vagy a beteget kezelő egységben. Taylor szerint nemcsak a várakozási idő lerövidítése a cél, hanem az egész munkára vonatkozó koncepció átalakítása. Ehhez a kulcs a munkaerő katalizátorkénti aktív részvétele a változásban. Ez olyan szociális mozgalomhoz hasonló, amely 38 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2008/2.

2 az alsó szint felemelését preferálja a felső szint lenyomásával szemben. Hozzászólások Dr. Alan Hudson (Ontario) Ontario minden sebészi beavatkozást átfogó módon mérni kíván. Ontario meg kívánja változtatni az orvosok viselkedését, és el is ért némi sikert. Minőségjavítást végzett, ami előfeltétele a várakozási idő csökkentésének. Kevés szó esik a beutalások és kezelések megfelelőségéről. Még nem sikerült a fejlődés megfelelő kommunikálása a nép felé. Kérdés: Milyen szerepet játszott a magánszolgáltatás bevezetése a várakozási idő csökkentésében? Válasz: Fontos szerepük van, bár a betegek továbbra is ingyen jutnak az ellátáshoz. Kérdésekre adott válaszokból még kiderült, hogy a vezetésnek igen lényeges szerepe van a megismételhetően jó minőségű ellátás biztosításában. Azok voltak a sikeres stratégiák, amelyekben megértették a probléma soktényezős jellegét, és holisztikusan közelítették a megoldásokat (eljárások megváltoztatása, különbségek csökkentése, a skill-mix alkalmazása stb.). 2. előadás Garantált ellátás: Hol találkozik az egyszerűség a pragmatizmussal? (dr. Johann Calltorp, Svédország) A professzor Svédország nyugati régiójának egészségügyi szolgáltatói szolgálatának volt igazgatója, a svéd tapasztalatot az ún. garantált ellátás bemutatásával kezdte, körvonalazva az 1995-ben elkezdett szerkezeti változtatásokat. Ennek keretében összevontak kórházakat, nagyobb egészségügyi ellátó régiókat hoztak létre, és növelték a kooperációt a határokon belül és kívül. Svédország első garanciakezdeményezése ( ) érdekes módon sikertelenségre volt ítélve, mivel túl nagy figyelmet fordított az egyenlet ellátási oldalára anélkül, hogy megértette volna a kereslet és kínálat komplex együtthatását, ami sorban állást eredményez a közfinanszírozású rendszerekben, amelyek a népesség ellátásának teljességét, egyenlőségét és költséghatékonyságát tűzték ki célul. A jelenlegi garantált ellátás kezdeményezése a következő célokat tűzte ki: Aznapi hozzáférés az alapellátáshoz (0). Az általános orvos elérése 1 héten belül (7). Szakorvoshoz történő beutalás 3 hónapon belül (90). Minden javasolt kezelés befejezése a következő 3 hónapon belül (90). Ha ez nem történik meg, a beteg joga országon kívüli ellátás keresése a rendszer költségére. Bár itt garanciáról van szó, ezek tulajdonképpen célkitűzések. Tanulva az első kísérlet sikertelenségéből, felismerik a várakozási idő többkomponensű jellegét. A cél megvalósításához Országos Előkészítő Projektet hoztak létre. Minden régióból szakértői csoportok bevonásával és kormányzati többletfinanszírozással minden megye felvázolta elképzeléseit a cél elérésének módjáról, okulva a múltbeli tapasztalatokból, amelyekkel nem lehetett e célt megvalósítani, és a megfelelő pozitív tapasztalatok kicserélésével. Az egyik legfőbb kihívást jelentette a megfelelőség definiálása, mivel ez helyenként különböző volt. Ezért specifikálni kellett a prioritási kritériumokat, hogy ezek egységesek legyenek a rendszeren belül. Azt is eldöntötték, hogy a nem prioritási feladatokat háttérbe lehet szorítani a prioritások mögött. A garancia egyik fontos pontja ezek közlése a betegekkel. A következő tényezőket kell ehhez összehangolni: A források kihelyezése az egészségügyi rendszerbe, általában a szükségletek szerint, és a máshová kihelyezett erőforrásokhoz viszonyítva. Ezeknek az erőforrásoknak a kihelyezése horizontálisan, azaz az egészségügyi szolgáltatások különböző területeire. Az erőforrások vertikális kihelyezése, azaz az egészségügyi szektor különböző területeire az átlátható prioritások alapján, amelyek segítségével a legtöbb szükséglet kezelhető. Ezek inkább még csak tervek, de már látszik némi fejlődés is, mivel felismerték a rendszer komplexitását. Megjegyzések Sarah Cramer az Ontariói Rákkezelő Intézettől megjegyezte, hogy a garancia/cél-rendszer elfogadott, csak a módot kell megtalálni. A várólisták elfogadása széles körben megvalósult, de még vannak komoly kihívások, amikkel szembe kell nézni: Hogyan lehet a beteget az egyik listáról (ellátótól) a másikra áttenni, ha nem akar mástól ellátást elfogadni, mint attól, akit ismer. Hogy lehet megfelelően segíteni a beteg navigálásában folyamatos ellátása érdekében olyan környezetben, ahol a várakozási időket aktívan kezelik. Megjegyezte, hogy Ontarióban inkább arra fókuszálnak, hogy kezeljék a beteget, mint folyamatos ellátásának biztosítására. Azt mondja, hogy a betegnek nemcsak a kezeléséről való döntésre legyen joga, hanem arra az ismeretre is, hogy mi a legmegfelelőbb kezelés. A válaszban az előadó kifejtette, hogy az ismeretek birtoklása valóban szükséges, de ez megváltoztathatja az orvos beteg viszonyt, ami nem biztos, hogy tetszik a résztvevőknek. Kérdések Találtak-e az új svéd rendszerben összefüggést a csökkent várakozási idő és a népesség egészségi állapota között? Válasz: nem volt erre bizonyíték, mivel az egészségi állapot multifaktoriális. Vajon a garancia szó használata jogi kötelezettséget jelent-e? Az előadó is kételyének adott újra kifejezést a szó használatával kapcsolatban, és azt javasolja, hogy ezt a szót ne célként használják. Azt mondja, hogy Svédországban a betegek kb. 10%-a keres országon kívüli ellátást. 3. előadás A várakozási idők kezelése egy kevert, magán közellátó rendszerben (dr. Stephan Duckett, Ausztrália) Az ausztrál egészségügyi rendszer alapjában véve állami rendszer, egy párhuzamos magán-ellátórendszerrel, amely a magánbiztosítói díjakból és azok állami támogatásából adja az ellátást. Fontos, hogy a legtöbb választott sebészeti ellátás a párhuzamos magánrendszerben történik, és összefüggés van az állami rendszer hosszú várakozási ideje és a magán- EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2008/2. 39

3 rendszer nagyobb mértékű jelenléte között, mind az államokra, mind a szakágakra vonatkozólag. Az előadás a politika és a program kezdeményezések keverékére fókuszál, ami az ausztrál megközelítés a várólista kezelésére. A kapacitás növelésére és javítására tett kezdeményezések: Az elektív és az akut beavatkozások szeparálása, és az elektív esetek áramának szabályozása (az elektív felvételek 75%-a egy napnál rövidebb tartózkodást jelent, és az 5 napnál hosszabb tartózkodási időt igénylő esetek aránya 5 és 10% között van). Hatékonysági kezdeményezések a viselkedés megváltoztatására, ide értve az emberi és fizikai erőforrások (pl. műtők) optimalizálását. Magánszektorral kötött szerződések alapján néhány szolgáltatás kihelyezése, bár néha a magánszektor hosszabb idejű szerződést köt az állami betegekre. Átirányításos stratégia, ami magában foglalja a listák konszolidálását és a nagy volumenű szakirányú egységek kialakítását, pl. szürke hályog és ízületpótlás esetében. A beutalások, prioritás-megállapítások és időbeli elvárások világos irányvonalának kialakítása, mind az ambuláns, mind a bentfekvő betegek számára. Ezeken túl az ausztrál megközelítésben az információ jobb közlése is prioritás, de ez bizonyos esetekben problematikusnak bizonyult. Vita van arról, hogy milyen információkat kell a fogyasztóval közölni, és hogy milyen szinten. A különböző államok más-más módon közlik az információt, ez nehezíti az államok közti összehasonlítást. Sikeres volt azonban a prioritások felállítására a beteg akutsági szintjének megállapítása, bár a megállapítók között van inkonzisztencia. Az ausztrál megközelítés harmadik eleme a kórházi felvételek megelőzésére és sokféleségére vonatkozó kezdeményezések a következő programokkal: A Victoria Kórházi Felvétel-csökkentő Program. Az elkerülhető felvételekre való fókuszálás a beszámolóknál és az országos, állami és regionális szintű jelentésekben. Ortopédiai fizioterápiás szűrési klinika létrehozása, ami néhány beteget eltéríthet a műtéttől, a fizioterápiához való hozzáférés segítségével, ami javítja a mozgásképességét és életminőségét, és esetleg csökkenti néhány beteg műtétjét. Végül vannak programok, amelyek a célok elérésében való hibákat büntetik, és a célokat elérő intézményeket jutalmazzák. Victoria államnak van a legrégibb hagyománya ezeknek a stratégiáknak az alkalmazásában, komoly büntetés jár az 1. kategóriájú betegek (ezek a legrászorultabbak) kezelésének 30 napon belüli el nem kezdéséért, és a célokat elérő intézmények jutalmazása is gyakorlat. Összefoglalva, Ausztrália nagy haladást tett a várólisták kezelésében, de a probléma még messze van a megoldástól. Több kezdeményezés fut párhuzamosan, de még nincs teljes megoldás. Megjegyzések Egy kanadai egészségügyi szakember megjegyezte, hogy sokat lehet tanulni abból a vegyes ausztrál tapasztalatból, ami a betegek minősítési rendszerére vonatkozik. Jó alap erre pl. a Nyugat-Kanadai Várólista Projekt. Aggályai a forrásokat illetően vannak, főleg a bürokratikus terhekre. Arra is fel kell figyelni, hogy az ausztráliai vegyes rendszer alternatívákat ad az ellátás nyújtására, ami egyelőre csak Kanada kis részén létezik. Azt is megjegyezte, hogy a cél teljesítésének következményeit (büntetés vagy jutalom) Kanadában is be kellene vezetni Egy másik megjegyzés szerint kérdéses, hogy a várólisták csökkentéséről lehet-e beszélni akkor, ha az ellátások egy részét a magánszektorba helyezik ki. A válaszban az előadó hangsúlyozta a prioritás-megállapító fontosságát. Ideális az lenne, ha annyira lehetne csökkenteni a várólistákat, hogy már ez a kategória sem lenne releváns. 4. előadás Nehéz választások előtt a várakozási idő kezelésében Az új-zélandi tapasztalatok: (dr. Ray Naden, Új-Zéland) Azzal a problémával kezdődött, hogy kiderült, nem minden új-zélandi egészségügyi problémáit képes kezelni az ottani egészségügy. Ezért kell az egyik betegnek prioritást biztosítani a másikkal szemben, azonban a nagy kihívás az, hogy a rendszer hogyan hozza meg ezt a döntést, hogyan kell ezt a döntést kommunikálni, és hogy ezt a népesség hogyan fogadja. Mit kíván a népesség: Hozzáférést a szükséges ellátáshoz. Bizalmat a köz által finanszírozott rendszerben. Korrekt bánásmódot. Hozzáférést a lehetőségeikre vonatkozó információhoz. Bár Új-Zélandon nincs jogi szabályozás a hozzáférésre, a Betegjogi Törvény elismeri, hogy akiket sebészeti várólistára tesznek, azoknak joguk van megfelelő ellátásra és megfelelő információra állapotukról, és hogy mikor látják el őket. Az is benne van, hogy minden prioritási rendszernek korrektnek, szisztematikusnak, bizonyítékokon alapulónak és átláthatónak kell lennie. A döntés, hogy ki kap ellátást, és ki nem, a következőkön kell alapulnia: Az egyén klinikai rászorultságának mértéke. A szolgáltatás várható előnye az egyed számára. A következő elvek vezérlik azt, hogy ki kap köz által finanszírozott szolgáltatást Új-Zélandon: Világosság a betegek tudják, hogy kaphatnak-e közfinanszírozott szolgáltatást. Időbeliség a betegeknek meg kell mondani a kívánságot követő 10 napon belül, hogy megkapják-e az ellátást, és ezt 6 hónapon belül meg kell kapniuk. Korrektség az, hogy kezelik-e vagy sem, átlátható, konzisztens, szisztematikus és közpénzből elérhető kritériumokon kell alapulnia. Ezeken alapulva az országnak viszonylag kidolgozott prioritási rendszerét fejlesztették ki az utóbbi évek során. Nyíltan elismerik, ha valaki nem kaphat ellátást közpénzből. Eredmények Minden beteg prioritásának megállapítása bekerül egy országos nyilvántartási rendszerbe. Az Orvosi Tanács és az Egészségügyi és Rokkantsági Bizottság megköveteli az orvosoktól a prioritások helyes megállapítását. Kialakultak az elfogadható rendszerek nyilvántartási és értékelő eljárásai. 40 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2008/2.

4 A kormány ezeket a döntéseket olyan korrekt és átlátható módon hozza meg, amennyire csak lehetséges, a rendszer korlátainak figyelembevételével. További kihívás az új források hozzárendelése a rendszerhez. Ezeknek is etikusan kell történni. Megjegyzések Új-Zélandnak nincs várakozási idő garanciája, mint Svédországnak, Dániának vagy Norvégiának, még célkitűzése sem, mint az Egyesült Királyságnak. Az új-zélandi stratégia a követelések kapacitáshoz történő igazítása, ahelyett, hogy fordítva lenne. A követelések átgondolása az ellátás helyett fontos következményekkel járhat. Az emberek várólistára helyezése azért történik, mert a rendszer erőforrása kevés, nem egy várólistát teremt a várólistára, és megzavarja a rászoruló embereket. Azt is meg lehet kérdezni, hogy az emberek ilyen beosztása a párhuzamosan létező magánrendszertől függ-e (ami a népesség 37%-ára vonatkozik), alternatívát ad az embereknek a várólistával szemben, ami Kanadában nem létezik. Feltéve, hogy az új-zélandi szakemberek mind az állami, mind a magánszektorban dolgozhatnak, aggályos, hogy ez nem befolyásolja-e károsan az állami rendszer kapacitását, amennyiben a szakemberek munkaidejük kevesebb mint felét töltik az állami rendszerben. Mindez azt a kérdést veti fel Kanada részéről, hogy az állam által ajánlott ellátások kosarának újradefiniálását, és hogy az ilyen mozgások bizonyos szolgáltatásokra magánpiacot teremtenek, ami károsan hat a Medicare minőségére. Jó tapasztalat az új-zélandi rendszerből az, hogy biztonságot ad a betegnek a rendszeren belül is, és azoknak is, akik várnak a rendszerbe történő belépésre. Az eljárás nagyon fontos, hogy az elégedetlen betegnek van hova fordulnia, és nem kell peres útra lépnie. Az előadó válasza szerint igaz, hogy nagy súllyal kezelik az igényeket, de a stratégiának más elemei is vannak, pl. a produktivitás javítása. A magánrendszerrel kapcsolatosan megjegyezte, hogy míg a népesség 37%-ának van magánbiztosítása, ez a költségek kevesebb, mint 10%-át teszi ki. Az, hogy engedik az orvosokat mindkét szférában tevékenykedni, javítja az ellátást a kis és vidéki közösségek számára. 5. előadás Körzetek közötti betegvándorlás, mint a túl hosszú várakozási idő ellenszere. Mi ez, Pandora szelencéje vagy gyógyír? (Helena Legido-Quigley, Kanada) Ez a megoldás Kanadában nagyon gyakori, ez képezte az ellátás garanciájáról szóló viták középpontját Kanadában. De a szerző szerint az EU-n belüli mozgásnak rengeteg jogi, politikai és gyakorlati hátulütője van. A legújabb jelentések szerint a határokon átnyúló ellátás visszafizetési költségei kb. 800 millió eurót tesznek ki, ami ben az összes költségek 0,1, illetve 0,2%-át tették ki Európában. Ezt a szolgáltatást az E111-es kártya és az Európai Bíróság szabályozza. Több kategóriája van azoknak a betegeknek, akik ezt igénybe is veszik: 1. Külföldön látogatást tevők (többnyire az utazás alatt megbetegedettek) A. Az ellátók többnyire vonakodnak elfogadni az E111-es kártyákat, ilyenkor a betegnek készpénzzel kell fizetnie, és majd otthon kapja vissza a pénzt. B. Ugyancsak problémát jelenthet a kapacitás azokon a területeken, ahol a turizmus miatt nagy a szezonális ingadozás. 2. Olyan lakosok, akik más országban töltik nyugdíjas éveiket A. Sok észak-európai lakos telepedik le Dél-Európában, ahol az ellátás hagyományai teljesen különbözők lehetnek (pl. családtagok egészségügyi ellátása). B. Néhány tartósan ott tartózkodó elvesztheti a hazai ellátáshoz való jogát. 3. Határterületeken élők is fordulhatnak határokon átnyúló ellátásért, ha ez közelebb van, és kényelmesebb, mint otthon. 4. Külföldi ellátást igénybe vevők, akiknek ez olcsóbb vagy jobb minőségű. 5. Bioetikai-jogi okokból utazók Ilyenek lehetnek az abortuszt kívánók, termékenységi szolgáltatásra jelentkezők, vagy eutanáziához hozzáférni kívánók. 6. Olyan utazók, akik valami nagyon speciális szolgáltatást kívánnak igénybe venni A. Ilyen betegek jönnek általában kis országokból (Málta, Ciprus, Írország) a nagyobb szolgáltató központokba, ahol ezek az ellátások hozzáférhetők. B. Olyan speciális szolgáltatásokra várók, mint pl. a szív- vagy tüdőátültetés. Az EU kormányai ezt a lehetőséget a várólisták nyomásának enyhüléseként tapasztalták. UK, Dánia, Norvégia és az Ír Köztársaság csak ritkán vették ezt a lehetőséget igénybe. Nincs adat arról, hogy hány beteg utasította vissza ezt az eljárást, de világos, hogy az otthoni ellátás minősége azt, hogy ki akarja igénybe venni. Akik éltek ezzel a lehetőséggel, azok elégedettek voltak a minőséggel, de a nyelvi korlátok, családtagok magukkal vitele és az ellátás folyamatossága és az utókezelés lehetőségével kapcsolatban aggályok merültek fel. A szerző szerint ennek módszernek lehetőségei: Határterületeken ez az otthonhoz közelebbi ellátást, és ezzel a források racionalizálását jelentheti. Kis népsűrűségű területeken hozzáférést jelenthet egyébként elérhetetlen ellátáshoz. Az ellátás javítására hathat a várakozási idő csökkentésére kifejtett nyomás által. Fényt vethet bizonyos rendszerek gyengéire, és a legjobb gyakorlatra vonatkozó ismeretek megosztásához vezethet. Kockázatai A saját kezdeményezésre utazók megváltoztathatják a hazai prioritásokat megállapító tevékenységet, és ezzel kockára tehetik az egyenlőség elvét. Azok a betegek, akik nem tudják kifizetni a külföldi ellátás költségeit, kevésbé férnek ahhoz hozzá. Nyomás alá helyezheti a szervezeti berendezkedést, és a kis országok számára nagyon drága lehet. Összefoglalóan megállapítható, hogy még nagyon keveset tudunk a határokon átnyúló ellátásról. Az mégis világos, hogy sokkal szigorúbb jogi és intézményes kereteket kell szabni a határon átnyúló ellátás elősegítésére és szabályozására. Úgy kell alkalmazni, hogy minimalizáljuk a hazai ellátás eltorzításának lehetőségét. Kérdések, megjegyzések Dr. Peter Glynn, kanadai szakértő a várólisták területén méltatta, hogy most először esik hivatalosan szó erről a témáról a betegek vonatkozásában. A törvényen kívül még sok téma EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2008/2. 41

5 van, amelyek provinciánként változnak, hogy mit fizet a biztosító és mit nem, a gyógyítás minősége, és ez határozza meg, hogy mennyire akarnak a kanadaiak határon átnyúlóan ellátást kapni. Problémaként merült még fel, hogy a betegek más körzetbe utalásához az orvosnak ismernie kell a várakozási időket az egész országban, ami lehetetlen követelmény. Az is felvetődött, hogy szinte minden határon túli ellátás műtét volt, és nem más orvosi szolgáltatás. III. A kanadai tapasztalat vissza- és előretekintés 6. előadás A tervezett ellátások kezelésének helyi és szövegi sikertényezői (dr. Marie-Pascale Pomey, Kanada) Az előadó a montreali egyetem orvosa és egészségügyi szakértője is egy személyben. Mind irodalmi szinten, mind fontos informátorokkal történő interjúkészítéssel vizsgálta a Kanadában érvényes sikertényezőket. Ezek célja: 1. Meghatározni a várakozási idő kezelésére vonatkozó szervezeti követelményeket és politikát. 2. Tanácsadás a politikacsinálók és egészségügyi vezetők részére a várakozási idők kezelésére szolgáló legjobb stratégiákról. A várólisták kezelésére vonatkozó irodalom főleg a várólista-stratégiák eredményével foglalkozik, és kevés figyelmet szentel a végrehajtásnak vagy a szövegfüggő tényezőknek cikkből 31 erősen lektorált cikk foglalkozik a várólisták megalkotásának szervezési kérdéseivel. Ezeknek, és más hasonló vizsgálatoknak alapján a várólistaalkotás stratégiájának kialakításához négy tényezőt minősítenek fontosnak: 1. Vezetés, amibe beleértendő: A. Hiteles vezető személyek és független szerkezet B. Erős politikai és adminisztratív támogatás C. Kórházak elszámoltathatósága D. Országos vagy regionális stratégiához tartozás 2. Kultúra, ide számítva: A. Pozitív elemek: részvételi folyamatok, jó minőségű közösségi tájékoztatás, szervezeten belüli értékelési és kommunikációs kultúra, az érintett orvosok kultúrájának értékelése. B. Negatív elemek: ellenséges hozzáállás a résztvevők részéről, bizalmatlanság kórházak és a helyi egészségügyi hatóságok között, valamint a tartományi Egészségügyi Minisztériummal. 3. Eszközök A. Meglévő regionális nyilvántartások B. Regionális standardok és irányvonalak C. Kommunikációs kampányok (web-site) D. Indikátorok, várólista elméletek és pontos modellezés 4. Erőforrások, ideértve az anyagiakat is: Szervezési szinten ugyanígy csoportosították a tényezőket, de más hangsúllyal. A szerző így írja le őket: 1. Kormányzás A. Hiteles belső vezetés (támogatás a CEO-tól és szakszerű végrehajtás). B. Partnerség a többi regionális szervezettel. 2. Kultúra A. Pozitív tényezők: adatgyűjtés és kezelés szervezeti kultúrája, újítások szervezeti kultúrája, erős azonosulás és a nem-büntető alapú megközelítés. B. Negatív tényezők: orvosok ellenállása, szervezeten belüli különböző szubkultúrák jelenléte, nagy hangsúly a költségeken. 3. Eszközök A. Klinikai irányvonalak, értékelő eszközök és módszerek B. Információs technika C. Képzés és támogatás D. Forráskihelyezés folyamata 4. Erőforrások A. Pozitív tényezők: pénzosztás a szervezetnek, helyi kezdeményezések, odaadó emberek az adatgyűjtéshez. B. Negatív tényezők: nem elegendő erőforrás, hiány az emberi erőforrásban, az infrastruktúra és a hozzáférés típusa. Fő eredmények: 1. A szervezeten belüli hatékony vezetés elengedhetetlen a várólista-menedzselés sikeres megvalósításához. 2. Az orvosok kell, hogy a kulcsszereplők legyenek, és részvételük elengedhetetlenül szükséges mind a változásokkal szembeni ellenállás legyőzéséhez, mind autonómiák megvédését célzó tendenciákkal szemben. 3. A pénz önmagában nem oldja meg a kérdést, de szükség van kezdetben bizonyos befektetésekre, és az anyagi erő felhasználása nagyon fontos a sikeres végrehajtáshoz. Ami az ajánlásokat illeti, a szerző kutatásai azt jelzik, hogy a helyi kezdeményezéseknek hozzá kell férniük speciális forrásokhoz a felső szintről ahhoz, hogy sikeresek lehessenek. Továbbá a (pozitív és negatív) kulturális tényezők nem hanyagolhatók el, mivel ezek egyértelműen befolyásolják a sikeres végrehajtást, és a magasabb szintű döntéshozóknak ismerniük kell azokat a szervezeti tényezőket, amelyek befolyásolják a sikeres végrehajtást. Végül szükség van a végrehajtási folyamat állandó monitorozására a szervezési szinten, mind a helyi, regionális, tartományi vagy országos szinten. 7. előadás Panelmegbeszélés klinikusoknak és menedzsereknek Az első nap végén panelmegbeszélést tartottak Irányvonalak, célok és garanciák: Az időben nyújtott ellátásra vonatkozó elvárások perspektívái címmel. Itt összegezték a konferencia első napján kapott tapasztalatokat a várólisták menedzseléséért többé-kevésbé felelős személyek részvételével. A Wait Time Alliance (WTA) társelnöke az öt fő területről, a diagnosztikai képalkotás, ízületprotézis, kardiológiai ellátás, rákellátás és a látásjavítás területéről gyűjtött össze adatokat a klinikai tapasztalatok terén. Az adatok nagy előrelépést mutatnak ezen a legfontosabb öt területen, néhány említésre méltó kivétellel. Pl. a kardiológiai ellátás területén a megcélzott alapok csak kis részére vonatkoznak a komplex kardiológiai ellátásnak. A diagnosztikai képalkotás terén hiányoznak a tisztázott alapok, holott ezen a területen a legnagyobbak az elvárások. Aggasztó, hogy a népesség elöregedése miatt a várakozási 42 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2008/2.

6 idő csökkentésében elért eredmények nem lesznek hosszú távon tarthatók, még a gyorsabb fejlődés mellett sem, hacsak nem kezdik ezt jó előre gondosan megtervezni. A vancouveri regionális tanács sebészeti eljáráshoz való hozzáférés stratégiájának munkatársa arról beszélt, hogy a várakozási időt több oldalról kell megközelíteni, pl. a sebészeti nyilvántartás, a megfelelő műtő kijelölési modell, a várakozási idő monitorozása és jelentése oldaláról. Az utóbbi években tett haladásmind a provinciális, mind az országos szintű jó alapoknak, valamint a téma többirányú megközelítésének köszönhető. Néhol a kapacitások közvetlen növelése, az orvosi kapacitás növelésére szolgáló swing-roomok kialakítása, a sebészeti ágyak jó megszervezése, és a regionális Hip and Knee Pathway megszervezése segíthet. Az intézmény jelentős munkát végzett a várakozási idő meghatározásában és mérésében, és az adatok időszerűségének és minőségének javításában. Leginkább az ízületprotézis- és hályogműtétek prioritása miatt néhány más eljárás háttérbe szorul. Ezen úgy próbálnak segíteni, hogy monitorozással próbálják ezeket a hatásokat kiküszöbölni. Az Ontariói Victoria Kórház Barrieben sikeresen leszorította a várakozási időt sok prioritást élvező beavatkozásra, egyre nagyobb kihívással szembesülnek a további csökkentés szempontjából: A kórház kapacitásának határa miatt 2007 januárjában és februárban 50 napon volt 100% feletti ágyfoglaltság, ezen napok közül 58 napon már a folyosókon kellett elhelyezni a betegeket, átlagosan 12 órás várakozás volt a sürgősségin, az orvosok megkérdőjelezhető anyagi érdekeltsége, felelősségi probléma, mert a sebészek és a program menedzserek nem érzik magukat felelősnek a várakozási időkért, a rezidensek, akik a téli hónapokat a határtól délre kívánják tölteni, csak tavaszra meg őszre terveznek műtétet, az emberi erőforrás korlátai, amennyiben nem lehet megnövelni a teljes munkaidőben dolgozó személyzet létszámát. Úgy vélik, hogy a várakozási idő csökkentése érdekében az ezt befolyásoló tényezőket pontosan össze kell hangolni: megbízható informatikai rendszer az adatgyűjtéshez és elemzéshez, provinciális emberi erőforrás stratégia, fenntartható finanszírozás, párbeszéd a finanszírozásról, az orvosok anyagi érdekeltségének megváltoztatása. IV. A kanadai tapasztalat: előre- és visszatekintés 8. előadás A várakozási idő csökkentése 5 kiemelt területen: kihívások és lehetőségek (dr. Brian Postl) Brian Postl, a Winnipeg Regional Health Authority CEO-ja kiváló áttekintést adott a kanadai eredményekről a várakozási idő csökkentésében. Erre az előadó nagyon alkalmas, mert között ő volt a Várakozási Idő Szövetségi Tanácsadója. Hangsúlyozta, hogy a várakozási idő javulását Kanadában az tette lehetővé, hogy jobban értjük, miért kell a betegeknek a kezelésre várniuk. Tudnunk kell, hogy egyrészt a betegek szempontjából a várólista léte negatív hatású, aggodalmat eredményez a betegre és családjára nézve. Ezzel szemben, az egészségügyi dolgozók szempontjából a várakozás a rendszer elkerülhetetlen része. Ami aggodalomra okot ad, az a túl hosszú várakozási idő. Az ezt befolyásoló tényezők például a demográfia változása a szolgáltatók öregedése, amiért megváltoztatják gyakorlatukat, az elvárások növekedése mind a betegek, mind a szolgáltatók részéről egyre türelmetlenebbek leszünk, ha várni kell az ellátásra, és a csökkenő hozzáférési lehetőségek mind a berendezésekhez, mind az emberi erőforráshoz. A várakozási időről folytatott vitákra árnyékot vet, hogy nem konzisztens, amit mérünk. Például mivel Kanadában több egészségügyi ellátórendszer működik, még abban sem sikerült megegyezni, hogy mikortól kezdjük mérni a várakozás idejét. Gyakran a szakrendelésre kerüléstől számítjuk az időt, bár sokan úgy vélik, hogy már a családorvosnál kellene kezdeni mérni. Az előadó ismertette a várakozási időre vonatkozó kanadai tanulmányokat, egészen 1998-tól a saját júliusi jelentéséig, és a jelenlegi konzervatív kormány által nyújtott garanciákat. A 10 éves terv nem csak az 5,5 billió dollár egészségügyi költséget foglalja magában, hanem azt az elkötelezettséget is, hogy felállítsák az öt nagy prioritási jellemzőit, ezek: rák, szív, diagnosztikai képalkotás, ízületpótlás és látás helyreállítás. A konszenzus a kulcsfontosságú jellemzők meghatározására hosszú tárgyalások eredménye volt, amelyekben fontos szerepe volt az előadónak. Az eredmény a várakozási idők rövidülése lett, amelyről jelentéseket is adtak a szövetségi államok. Négy állam mind az öt területről jelentett. Az összehasonlíthatóság is fontos szempont. Hangsúlyozta a szabályos időnkénti jelentések fontosságát. Kiemelte, hogy a kanadai várakozási időket a legtöbb esetben visszamenőleg mérik, és ez pontosabb, így feltételezi, hogy a közeli múlt nem különbözik lényegesen a közeli jövőtől, ami nem mindig igaz. Javult-e a helyzet? Jobban tudjuk-e meghatározni, mérni és menedzselni a várakozási időt, mint korábban? Erre nincs egyértelmű válasz. Ami igaz, a várakozási idők csökkennek, a legtöbb tartományban nő az elvégzett műtétek volumene, és jobban tudjuk menedzselni a várakozási időt. Ami nem megy jól, az egymás közti összehasonlítás. Önmagukat időben össze tudják hasonlítani, az elérendő céllal, de egymással nem. A jövőre vonatkozólag a szerző hangsúlyozza az orvost, mint kritikus szereplőt a rendszer megváltoztatásában. A várakozási idő kezelésére vonatkozó képzésekre is szükség van, és ecsetelte az erre vonatkozó kanadai kezdeményezéseket. Felhívta a figyelmet a közös akciók fontosságára. Kérdésekre adott válaszában kiemelte, hogy folytatni kívánják a várakozási idő csökkentését, de ehhez nagyobb kormányzati anyagi támogatás kellene. Hivatkozott a szakemberhiányra is, ami ciklikus, és jelenleg az anesztézia a legjelentősebb hiányszakma. V. A nagy öt -ön túl. A várakozási idő csökkentése és a hozzáférés javítása egyéb kulcsfontosságú területeken. 9. előadás Várakozási idő az alapellátásban (dr. J. Maxted) és sürgősségi hozzáférés és várakozási idő (M. L. Watson) Ennek az előadásnak a fő üzenete volt, hogy a családorvoshoz és az alapellátáshoz való hozzáférés kritikus részét képezi a kanadai várólisták kérdéskörének, és hogy ennek meghatározása és mérése azonnali és komplex kihívást jelent. EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2008/2. 43

Európában számos olyan kezdeményezés létezik, mely a mentális problémákkal küzdők kutatástervezésbe és kivitelezésbe való bevonódását célozza.

Európában számos olyan kezdeményezés létezik, mely a mentális problémákkal küzdők kutatástervezésbe és kivitelezésbe való bevonódását célozza. A mentális egészség kutatásának jelentősége A mentális betegségek egyaránt hatalmas terhet rónak a páciensekre, családjaikra és a társadalomra is. Egy adott évben minden harmadik európai polgár közül legalább

Részletesebben

Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen

Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen MOTTÓ Kevesebb időbe telik valamit jól csinálni, mint megmagyarázni, hogy miért nem

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben. Holló Imre

Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben. Holló Imre 1 Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben Holló Imre hollo@eib.org VIII. Egészség-gazdaságtani gazdaságtani szimpózium Budapest, november 18. 2

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL

BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL TÁMOP-6.2.4.A-11/1-2012-0013 Létszámbővítés az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében a Kaposi Mór Oktató Kórházban Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 7400

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

A stroke ellátás helyzete Magyarországon

A stroke ellátás helyzete Magyarországon A stroke ellátás helyzete Magyarországon Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika Magyar Stroke Társaság Agyi érbetegségek kórházi kezeléseinek esetszáma és a kezelt személyek száma 160 000 140 000 120

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Dr. Fekete István Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatárs SzigmaSzervíz Kft. ügyvezető XXIII. Magyar

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 16.12.2013 Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 A felmérésről Felmérés típusa: online-megkérdezés a DUIHK-tagság körében Felmérés ideje: 2013.12 14. Résztvevők (értékelésbe bevont): N=80 Legfontosabb eredmények

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 89. PLENÁRIS ÜLÉSE 2011. MÁRCIUS 31. ÁPRILIS 1. GYORSFELMÉRÉS

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 89. PLENÁRIS ÜLÉSE 2011. MÁRCIUS 31. ÁPRILIS 1. GYORSFELMÉRÉS Brüsszel, 2011. április 18. A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 89. PLENÁRIS ÜLÉSE 2011. MÁRCIUS 31. ÁPRILIS 1. GYORSFELMÉRÉS A SZEGÉNYSÉG ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLENI KÜZDELEM EURÓPAI PLATFORMJA ÖSSZEGZŐ JELENTÉS

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása

Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása dr. Helmle László 2012. szeptember 20. A Semmelweis Terv tézisei Az ellátórendszer összhangjának ismételt megteremtése (térségi szervezés, progresszív ellátás)

Részletesebben

A nemkívánatos események jelentésének

A nemkívánatos események jelentésének A nemkívánatos események jelentésének hasznosulása a kórházakban (elmaradt, vagy halasztott műtét, mint nem kívánatos esemény) dr. Tihanyi Mariann Zala Megyei Kórház Zalaegerszeg Tervezett, de halasztott,

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

A kórházi sürgősségi ellátás nemzetközi szemszögből

A kórházi sürgősségi ellátás nemzetközi szemszögből A kórházi sürgősségi ellátás nemzetközi szemszögből Prof. Dr. Pintér Lajos HM miniszteri megbízott Dr. Pápai Tibor Ph.D centrumvezető ápoló 1 A nemzetközi sürgősségi ellátás evolúciója a gazdasági, urbanizációs,

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

5. Otthoni Gondozási Csomag

5. Otthoni Gondozási Csomag 5. Otthoni Gondozási Csomag Az Otthoni Gondozási Csomag (Home CarePackage) segíthet Önnek, ha szeretne otthonában maradni, azonban idősödik, így szüksége van némi segítségre olyan dolgokban, mint takarítás,

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése

Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése ÁROP-3.A.1/2008-0018 9. részfeladat Pályázati kiírás 12. területe A projekt szemlélet megerősítése Képzési tematika Készítette: SKC Consulting

Részletesebben

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE Minta projekt a gördülékenyebb együttműködés reményében 1. Intézményközi Információs Rendszer Adatkommunikációs központ Elektronikusan elérhető tájékoztató és adatszolgáltató

Részletesebben

Betegbiztonság és a. (Evidence Based Design)

Betegbiztonság és a. (Evidence Based Design) Betegbiztonság és a tényeken alapuló lótervezés (Evidence Based Design) Evidence Based Design 1 Az EBD egy olyan folyamat, amely hiteles kutatási eredményeket vesz figyelembe az épített ttkörnyezet kialakítása

Részletesebben

A projektvezetési eszköz implementációja hazai építő-, szerelőipari vállalkozásoknál

A projektvezetési eszköz implementációja hazai építő-, szerelőipari vállalkozásoknál A projektvezetési eszköz implementációja hazai építő-, szerelőipari vállalkozásoknál Előadó: Ulicsák Béla műszaki igazgató BRIT TECH Üzleti Tanácsadó Kft. Napirend 1. Az építő-, szerelőipar érdekcsoportjai

Részletesebben

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete)

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) I. Ritka Betegség regiszterek Európában II. Ritka betegség regiszterek

Részletesebben

Egynapos sebészeti ellátás: kinek is jó? Csináljunk kasszát

Egynapos sebészeti ellátás: kinek is jó? Csináljunk kasszát Egynapos sebészeti ellátás: kinek is jó? Csináljunk kasszát Dr. Tóth Gábor Siófok 2014 április 2. Definíció Az egynapos sebészeti ellátás olyan speciális, a kórházi kezelést kiváltó ellátás, amely speciális

Részletesebben

A várólisták rövidítésének stratégiai irányai

A várólisták rövidítésének stratégiai irányai A várólisták rövidítésének stratégiai irányai Az Egészségbiztosítási Felügyelet összefoglaló elemzése 2010 A várakozási idők hatékony kezelésének kérdése, mint majd mindenhol a világon, így a magyar egészségügyi

Részletesebben

A PSZÁF 2012/14. számú ajánlása a követeléskezelők számára

A PSZÁF 2012/14. számú ajánlása a követeléskezelők számára A PSZÁF 2012/14. számú ajánlása a követeléskezelők számára Előadó: dr. Czajlik István fogyasztóvédelmi szakreferens Fogyasztópolitikai főosztály Budapest, 2013. május 15. Az ajánlás kialakításának indokai

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről AZ ÜGYFÉLÉLMÉNY SZEREPE AZ AUTÓKERESKEDELEMBEN ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről KIHÍVÁS #1 JELENTŐS VÁLTOZÁS A VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKBAN! 7,8 1,3 83% NISSAN EUROPE STUDY 2013, WWW.MASHABLE.COM

Részletesebben

III. Az emberi erőforrás tervezése

III. Az emberi erőforrás tervezése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség III. Az emberi erőforrás tervezése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben. Dr. Szecsei Klára 2010.

A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben. Dr. Szecsei Klára 2010. A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben Dr. Szecsei Klára 2010. Helyzet bemutatása Az 1997 évi CLIV. törvény írja elő belső minőségirányítási rendszer (MIR) kötelező működtetését

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben

Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben Berta Zsolt 2011. november 9-11. Miben segítenek a szabványok? Tartalom Létesítménygazdálkodás EN szabványok Létesítménygazdálkodási szabványok A

Részletesebben

IT üzemeltetés és IT biztonság a Takarékbankban

IT üzemeltetés és IT biztonság a Takarékbankban IT üzemeltetés és IT biztonság a Takarékbankban Előadó: Rabatin József Üzleti stratégia igények Cél? IT és IT biztonsági stratégia Mit? Felmérés, Feladatok, Felelősség Minőségbiztosítás Mennyiért? Hogyan?

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

Hogyan biztosítható, hogy az osteoarthritisben és reumás arthritisben szenvedő betegek optimális kezelést kapjanak Európában: Az EUMUSC.

Hogyan biztosítható, hogy az osteoarthritisben és reumás arthritisben szenvedő betegek optimális kezelést kapjanak Európában: Az EUMUSC. Az általános európai musculoskeletális egészség javítása Javaslatokat tartalmazó Hogyan biztosítható, hogy az osteoarthritisben és reumás arthritisben szenvedő betegek optimális kezelést kapjanak Európában:

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

4. MODUL Az EBM oktatása és tanulása járóbeteg szakrendelésen

4. MODUL Az EBM oktatása és tanulása járóbeteg szakrendelésen 4. MODUL Az EBM oktatása és tanulása járóbeteg szakrendelésen Képzési célkitűzések 1. Felismerni az oktatottak tudásbeli hiányosságait és elvezetni őket specifikusan strukturált klinikai kérdések kialakításához

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében Egyenlő Bánásmód Hatóság Tapasztalat átadó konferencia 2012.11.15. Misszió Jövőképünk egy olyan társadalom,

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

Európai Menekültügyi Alap 2008.

Európai Menekültügyi Alap 2008. Európai Menekültügyi Alap 2008. A 2008. évi pályázati célkitűzések és prioritások Az új menedékjogról szóló törvény Jogi háttér (EU): 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat a Szolidaritás

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben

A képzésen túl kiemelt célunk a tapasztalatcsere is. Mottónk ezért: tanulva tanítsuk egymást!

A képzésen túl kiemelt célunk a tapasztalatcsere is. Mottónk ezért: tanulva tanítsuk egymást! Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. sz. Sebészeti Klinika Igazgató: Dr. Kupcsulik Péter egyetemi tanár 1082 Budapest, Üllői út 78. Tel./fax: 333-5343 Budapest, 2010. augusztus 29. Tisztelt

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül Szabó Zsuzsanna & Mádi-Szabó Zoltán Minőségellenőrzési

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek A Project Management Institute (PMI, www.pmi.org) részletesen kidolgozott és folyamatosan fejlesztett metodológiával rendelkezik projektmenedzsment

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák)

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 Tomasz Gábor Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) Lemorzsolódás Drop-outs (US) Early

Részletesebben

AZ INKONTINENCIA ESZKÖZEI ÉS A HÁZIORVOS. Dr. Füredi Gyula Országos Alapellátási Intézet

AZ INKONTINENCIA ESZKÖZEI ÉS A HÁZIORVOS. Dr. Füredi Gyula Országos Alapellátási Intézet AZ INKONTINENCIA ESZKÖZEI ÉS A HÁZIORVOS Dr. Füredi Gyula Országos Alapellátási Intézet A HÁZIORVOS FELADATAI 1992: Paradigma Váltás Háziorvosi kompetencia lista (az első!) Cél: definitív ellátás a lakóhely

Részletesebben

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése Miskolc, 2013.08.29-2013.08.31 A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből T E N K S Z A B I N A D R. U R B Á N E D I N A Kutatás

Részletesebben

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja Az Equity Action projekt bemutatása A rendezvény célja Taller Ágnes dr. Koós Tamás 2013. február 14. This work is part of EQUITY ACTION which has received funding from the European Union, in the framework

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

KOCKÁZATSZEMLÉLETŰ AUDIT: MIÉRT ÉRDEKLI A TANÚSÍTÓT (IS) A BETEGKOCKÁZAT?

KOCKÁZATSZEMLÉLETŰ AUDIT: MIÉRT ÉRDEKLI A TANÚSÍTÓT (IS) A BETEGKOCKÁZAT? KOCKÁZATSZEMLÉLETŰ AUDIT: MIÉRT ÉRDEKLI A TANÚSÍTÓT (IS) A BETEGKOCKÁZAT? Becskeházi-Tar Judit, SGS Egészségügyi team Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok, 2014. MÁJUS 21-23. Piac vezető és újító Ellenőrzés,

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Budapest. Tisztelt Államtitkár Úr!

Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Budapest. Tisztelt Államtitkár Úr! Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár Nemzeti Erőforrás Minisztérium Budapest Tárgy: Semmelweis Terv véleményezése Tisztelt Államtitkár Úr! A Közigazgatásfejlesztési Társaság üdvözli a

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23.

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Állandó és ideiglenes sebességkorlátozások alakulása A pályafelügyeleti

Részletesebben

Veszprémi Edit és Kalapos Miklós Péter

Veszprémi Edit és Kalapos Miklós Péter Veszprémi Edit és Kalapos Miklós Péter Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálat Addiktológiai Gondozó és Szakrendelés Az addiktológiai konzultáns szerepe a szenvedélybetegek járóbeteg ellátásában. Egy család

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2012) 148 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a mezőgazdasági

Részletesebben

54/2006. (XII. 29.) EüM rendelet a szakellátási kapacitások felosztásának szempontjairól és a szakellátási elérési szabályokról

54/2006. (XII. 29.) EüM rendelet a szakellátási kapacitások felosztásának szempontjairól és a szakellátási elérési szabályokról 54/2006. (XII. 29.) EüM rendelet a szakellátási kapacitások felosztásának szempontjairól és a szakellátási elérési szabályokról Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

EUROBAROMÉTER 74 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

EUROBAROMÉTER 74 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN EUROBAROMÉTER 74 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2010 Ősz NEMZETI JELENTÉS MAGYARORSZÁG http://ec.europa.eu/public_opinion 2011. FEBRUÁR 24. Európai Bizottság Magyarországi Képviselete EUROBAROMÉTER

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika

Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére. Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika Joint Action program a depresszió és öngyilkosságok megelőzésére Dr. Purebl György Prof Dr. Kurimay Tamás Székely András Tóth Mónika Joint Action of Mental Health and Well-being Munkacsomagok: Depression,

Részletesebben

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14.

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. A Jó Állam építőkockái előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. 1 A Jó fogalma Jelentése: Magas minőségű (tulajdonság, tárgy, termék, dolog), ami kedvező, megfelelő, elfogadható a körülményekhez

Részletesebben