A SZOCIÁLIS MUNKÁS-KÉPZÉS GLOBÁLIS ALAPELVEI GLOBAL STANDARD FOR SOCIAL WORK EDUCATION AND TRAINING

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SZOCIÁLIS MUNKÁS-KÉPZÉS GLOBÁLIS ALAPELVEI GLOBAL STANDARD FOR SOCIAL WORK EDUCATION AND TRAINING"

Átírás

1 A SZOCIÁLIS MUNKÁS-KÉPZÉS GLOBÁLIS ALAPELVEI GLOBAL STANDARD FOR SOCIAL WORK EDUCATION AND TRAINING Magyarországi Szociális Szakembereket Képző Iskolák és Oktatók Egyesülete (Iskolaszövetség) 2006

2 A SZOCIÁLIS MUNKÁS-KÉPZÉS GLOBÁLIS ALAPELVEI GLOBAL STANDARD FOR SOCIAL WORK EDUCATION AND TRAINING Fordította: Kabar Judit Lektorálta: Budai István Szerkesztette: Somorjai Ildikó Borítóterv: Rubik Anna Magyarországi Szociális Szakembereket Képző Iskolák és Oktatók Egyesülete (Iskolaszövetség)

3 Bevezetés A Szociális Munkások Nemzetközi Szövetsége (IFSW) és a Szociális Munkást Képző Iskolák Nemzetközi Egyesülete (IASSW) a szociális munka szakmai elvárásainak és a szociális munkás képző iskolák képzésre vonatkozó szempontjainak összhangba hozását jelentő tevékenysége a két szervezet adelaide-i világkonferenciáját megelőző időszakban volt különösen jelentős. A munka végső dokumentumát, a Global Standards for Social Work Education and Training-et a két szervezet közös világkonferenciáján fogadták el 2004 októberében Adelaide-ben (ld. és A Global Standard-eknek nincs normatív funkciója, elsősorban fejlesztési elvárásokat és alapelveket foglalnak magukban, amelyek teljesítésével lehet magasabb szintű minőségi állapotra jutni. A hazai Szociális munka (BA) alapszak létesítésekor, valamint a képzési és kimeneti követelmények kidolgozásakor a szakemberek már figyelembe vették a Global Standards-ek szempontjai és szellemiségét. Global Standard for Social Work Education and Training és a hozzá kapcsolódó függelékek, továbbá az értelmező megjegyzések Vishanthie Sewpaul (IASSW elnöke) és David Jones (IFSW társelnöke) tanulmányában jelentek meg: Social Work Education the international journal Vol. 23., N. 5. October. Az alábbiakban a Global Standards-eket az ő tanulmányuk tükrében mutatja be ez a füzet. 3

4 Szempontok a dokumentum tanulmányozásához A szociális munkás képzés globális vagyis az egész világra kiterjedő - alapelveinek kimunkálási folyamata éppoly fontos, mint maga az elkészült anyag, azaz az alapelvek. Egy ilyen vállalkozás megkezdésekor fontos az is, hogy készítői figyelembe vegyék a kisebbségi véleményeket, és azokat meg is jelenítsék a dokumentumban. Ennek megfelelően az A függelék teljes mértékben leírja az alapelvek kidolgozásának folyamatát, az ennek során alkalmazott eljárásokat, és egyúttal dokumentálja a kifejezésre juttatott kisebbségi véleményeket. Figyelembe véve e munkafolyamat és dokumentum központi szerepét, kiemelten fontos az, hogy az alapelveket az A és B függelékekkel együtt tanulmányozza az Olvasó. A B függelék tartalmazza a záró megjegyzéseket, valamint taglalja azt a fajta óvatosságot, amelyre szükség van a dokumentum felhasználásakor. Kellően figyelembe véve mindazon problémákat, amelyekkel az A és a B függelék foglalkozik, továbbá tekintettel a környezet-specifikus realitások figyelembe vételének szükségességére, valamint a szociális munkás képzést és gyakorlatát körülvevő pontatlan fogalmakra, jelen dokumentum kilenc alapelvet fektet le. Jelesül: az iskola alapvető célja vagy küldetése; a programok célkitűzései és a kimenetek; a képző programok tananyaga, beleértve a terepgyakorlatokat; maga a tanterv; szakembergárda; szociális munkás diákok; szerkezet, adminisztráció, irányítás és erőforrások; kulturális sokszínűség; valamint a szociális munka etikája és értékei. Végezetül a dokumentum elfogadja a szociális munka nemzetközi meghatározását, valamint összefoglaljuk a szociális munka alapvető célkitűzéseit és funkcióit. A szociális munka nemzetközi meghatározása 2001 júliusában az IASSW és az IFSW megállapodott a szociális munka alábbi nemzetközi definíciójának elfogadásában: A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változásokat, a probléma megoldásokat az emberi kapcsolatokban, valamint segíti az empowerment -et; az emberi képességek felszabadítását és az emberek felhatalmazását arra, hogy cselekedjenek a jólét fokozása érdekében. Az emberi viselkedésről és a társadalmi rendszerekről szóló elméletek felhasználásával a szociális munka azokon a pontokon avatkozik be, ahol az emberek egymással és társadalmi környezetükkel kerülnek kapcsolatba. Az emberi jogok és a szociális igazságosság alapvető fontosságúak a szociális munkában. 1 4

5 A fenti definíciót és az alább következő kommentárokat egyaránt azon széleskörű etikai elvek alapján fogalmazták meg, amelyeket ideológiai szinten sem lehet megcáfolni. Mindazonáltal nem lehet tagadni azt a tényt, hogy a szociális munka különböző módon működik a különböző országokban, régiókban és világszerte, továbbá, hogy irányítása és a status-quo-t fenntartó funkciója bizonyos összefüggésben meghatározó. Lorenz (2001) figyelembe vette a szakma félreérthető pontjait, feszültségeit és ellentmondásait, amelyeket állandóan tárgyalni, és újra tárgyalni kell, hogy sikerét és kihívásait alakíthassuk, mintsem, hogy végleges megoldások kerüljenek kinyilvánításra. Talán pontosan ezek a kihívások teszik olyan gazdaggá a lokálitás-globalitás dialektikáját, és legitimálják a globális alapelvek létrehozását. Lorenz (2001, p. 12) szerint: e szakma paradigmatikus nyitottsága ad esélyt arra, hogy nagyon sajátságos (és állandóan változó) történelmi és politikai összefüggésekkel foglalkozzék, miközben ugyanakkor törekednie kell egy bizonyos fokú egyetemlegességre, tudományos megbízhatóságra, szakmai autonómiára és morális felelősségre. A szociális munka alapvető céljai A szociális munka a világ számos részén fejlesztési, védelmi, megelőző és/vagy terápiás célzatú intervenciókra irányul. A rendelkezésre álló szakirodalomból merítve, a konzultációkon a kollégák visszajelzéseire építve, valamint a szociális munka nemzetközi definíciójára vonatkozó megjegyzések figyelembe vételével a szociális munka alapvető céljai az alábbiak szerint került meghatározásra: előmozdítja a marginalizált, a társadalmilag kirekesztett, kisemmizett, sérült és veszélyeztetett emberek, csoportok társadalmi integrációját 2 foglalkozik és szembeszáll a társadalomban meglévő gátakkal, akadályokkal, egyenlőtlenségekkel és igazságtalanságokkal mobilizál és együtt dolgozik az egyénekkel, családokkal, csoportokkal, szervezetekkel és közösségekkel saját jólétük, egészségük és probléma (kezelő) -megoldó képességük javítása érdekében segíti az embereket, hogy saját, helyi közösségükben juthassanak hozzá a megfelelő szolgáltatásokhoz és forrásokhoz megalkotja és megvalósítja az olyan politikát és politikai programokat, amelyek növelik az emberek jólétét, elősegíti fejlődésüket, emberi jogaik érvényesülését, valamint előmozdítják a társadalom harmóniáját, a szociális biztonságot bátorítja az embereket saját érdekeik képviseletére, a rájuk vonatkozó helyi, nemzeti, regionális és/vagy nemzetközi ügyeik intézésében képviseli az embereket (és/vagy részt vesz az emberekkel) olyan politika formálásában és célzott megvalósításában, amelyek megfelelnek a szakma etika elveinek képviseli az embereket (és/vagy részt vesz az emberekkel) az olyan politikai, és strukturális, társadalmi és környezeti feltételek megváltoztatásában, 5

6 amelyek az embereket marginalizált, kisemmizett, sebezhető helyzetben tartják, valamint sértik a különféle etnikai csoportok társadalmi kohézióját és stabilitását, amennyiben ez a stabilitás általában nem sérti az emberi jogokat a vonatkozó törvényes keretek és az etikai normák figyelembe vételével dolgozik azon emberek előnyökhöz juttatásában, akik nem képesek erre (pl: az ellátásra szoruló gyerekek, a mentális problémákkal és mentális betegségekkel küszködők) elősegíti a hatásos társadalom- és szociálpolitikai változásokat kezdeményező akciókat, a gazdasági fejlődés okozta egyenlőtlenségeket erősíti olyan stabil, harmonikus és egymást kölcsönösen elfogadó társadalom kialakítását, amelyben nem sérülnek az emberi jogok elősegíti a különböző etnikai csoportok és a különböző társadalmak között a hagyományok, kultúrák, ideológiák, meggyőződések és vallások tiszteletét, amennyiben ezek nem kerülnek ellentmondásba az alapvető emberi jogokkal a fenti szándékok érdekében célirányosan megtervezi, megszervezi, adminisztrálja és megvalósítja a programokat és működteti a szervezeteket. 6

7 A szociális munkás-képzés globális alapelvei 1. AZ ISKOLA ALAPVETŐ CÉLJÁRA, VAGY KÜLDETÉSÉRE VONATKOZÓ ELVEK Minden szociális munkás képző iskolának törekednie kell arra, hogy az alapvető céljaira és küldetésére nyilatkozatot dolgozzon ki, amely megfelel az alábbiaknak: 1.1 Legyen világos nyelvezetű, hogy megértsék mindazok, akik részt vállalnak a célkitűzések megvalósításában, vagy a küldetési nyilatkozat szellemében dolgoznak. 1.2 Tükrözze a szociális munka értékeit és etikai elveit. 1.3 Tükrözze az igazságosságra való törekvést, rögzítse a képző intézmény földrajzi, területi és demográfiai sajátosságait, azaz az alapvető célokra, vagy küldetésre vonatkozó nyilatkozat olyan kérdéseket foglaljon magába, mint a fakultás etnikai és nemek szerinti összetétele, továbbá a diákok toborzására és felvételére vonatkozó eljárásmódok megjelenítése. 2. A KÉPZŐ PROGRAM CÉLKITŰZÉSEIRE ÉS KIMENETEIRE (EREDMÉNYEIRE) VONATKOZÓ ELVEK A képző program célkitűzéseinek és kimeneteinek vonatkozásában a képző iskoláknak az alábbiak elérésére kell törekedniük: 2.1. A képző program célkitűzéseinek és várható kimeneteinek (eredményeinek) felsorolása A szakma értékeinek és etikai alapelveinek megjelenítése a program tervezése és megvalósítása során A képző program oktatási módszereinek megnevezése, valamint annak leírása, hogy ezek miképpen esnek egybe a szociális munkás diákok kognitív és affektív fejlődésével Legyen utalás arra, hogy miképpen tükrözi a képzési program a szociális munka végzéséhez szükséges tudást, a szociális munka folyamatait, értékeit, készségeit, és miképpen alkalmazza ezeket a gyakorlat széles területén a képzett szociális munkás Történjen utalás arra, hogy a szociális munkás gyakornokok miképpen válnak képessé egy kezdő szintű szaktudás elsajátítására, a szociális munka értékeinek, ismereteinek és készségeinek önrekflektív 3 alkalmazására a gyakorlatban. 7

8 2.6. Legyen benne utalás arra, hogy a képző program miképp illeszkedik a nemzeti és/vagy régionális/nemzetközi szinten meghatározott szakmai célkitűzésekhez, s hogy miként felel meg a helyi, nemzeti és/vagy régionális/esetleg nemzeti fejlesztési szükségleteknek és prioritásoknak Mivel a szociális munka nem légüres térben működik, a képzési programnak tükröznie kell a globális szintű, egymást befolyásoló kulturális, gazdasági, kommunikációs, társadalmi, politikai és pszichológiai jelenségek hatásainak figyelembe vételét Valósuljon meg a képzés oly módon történő célzottsága, amely bármely környezetben megfelel az egyénekre, a családokra, a csoportokra és/vagy a közösségekre vonatkozó szociális munka gyakorlatának Térjen ki a képzési program célkitűzéseinek és az elvárt kimenetek (eredmények) elérését szolgáló önértékelés kialakítására Törekedjen a képzéssel egyenértékű külső (más iskolák, más szakemberek és más diákok általi) értékelésre is, amennyire ez megoldható és pénzügyileg kivihető. Történhet ez egyenrangú külső moderátor vezetésével írásban és szóban, és/vagy írásbeli dolgozatok, disszertációk (szakdolgozatok) elemzésével, és a tantervek külső szakemberek (volt diákok) által történő áttekintő elemzésével és értékelésével Legyen egyértelmű a szociális munkás végzettséget adó bizonyítvány, első diploma, vagy poszt-graduális diploma és adományozása nemzeti és/vagy régionális minősítő hatóságok által elismert, jóváhagyott, amennyiben ilyen hatóságok léteznek. 3. A KÉPZŐ PROGRAM TANTERVÉRE BELEÉRTVE A TEREPGYAKORLATOKAT VONATKOZÓ ELVEK A képző program tantervének színvonalának alakítását illetően a képző iskoláknak állandóan törekedniük kell az alábbiakra: 3.1. A tanterv és a képzési módszerek legyenek összhangban az iskola célkitűzéseivel és az elvárt eredményekkel Legyenek világos tervek a képzési program elméleti és gyakorlati alkotóelemeinek szervezése, megvalósítása és kiértékelése terén Szükséges a létező hazai, vagy helyi sajátosságú szociális munkás képzésnek és gyakorlatnak megismerése és fejlesztése, feltéve, hogy ezek a hagyományok és kultúrák nem sértik az emberi jogokat. 8

9 3.4. Különleges figyelmet kell fordítani a tantervek folyamatos felülvizsgálatára és fejlesztésére Elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a tanterv segít a diákoknak a kritikai gondolkodás képességeinek kifejlesztésében, a tudományos attitűd kialakításában, az érvelésben. Elősegíti a nyíltságot az új élmények befogadására, az új paradigmák elfogadására, és hozzájárul az életen át tartó tanulás melletti elköteleződéshez A terepgyakorlatoknak mind időtartamukban, mind az elvégzendő feladatok összetettségében és komplexitásában, valamint a tanulási lehetőségek tekintetében biztosítani kell, hogy a gyakornokok jól felkészüljenek a szociális munka végzésére Legyen tervezett koordináció és kapcsolat a képző iskolák és a szakmai gyakorlatra vállalkozó/kijelölt terep/intézmények között Legyen folyamatos tájékoztatás a terepen folyó képzés szervezői és tereptanárai számára Legyen lehetőség a tereptanárok számára, hogy részt vegyenek a tantervfejlesztésben, különösen a terepgyakorlatok alakításában Törekedni kell az egyenrangú partnerségi kapcsolat kialakítására a képző intézmény és a szociális intézmény között, és ahol ez megvalósítható, a szolgáltatást igénybe vevők között is. Bevonhatók a terepen történő képzéssel összefüggő döntésekbe, valamint a gyakornokok szakmai munkája során nyújtott teljesítmény értékelésébe is Szükséges elkészíteni, és hozzáférhetővé tenni a terepmunka kézikönyvét a tereptanárok és a szupervíziót végzők számára. Ebben részletesen szerepelnek a terepgyakorlatok irányelvei, folyamatai és elvárásai Biztosítani kell, hogy a terepgyakorlatok által megkívánt követelmények teljesítéséhez legyenek megfelelő és elegendő erőforrások. 4. A TANTERV LÉNYEGÉRE VONATKOZÓ ELVEK A tantervek lényegére vonatkozóan a képző iskoláknak az alábbiakra kell törekedniük: 4.1. Olyan tantervek kialakítása szükséges, amelyek a helyi, nemzeti és/vagy regionális, továbbá nemzetközi társadalmi és szociális szükségletek és prioritások meghatározásán alapulnak A 4.1. pontban kifejtettekkel együtt vannak alapvető tartalmak és modulok (esetleg stúdiumok), amelyek egyetemleges alkalmazása kívánatos. A képző 9

10 iskoláknak a szociális munkás diákok számára biztosítani kell az alábbi tartalmi elemeket: A szociális munka lényegére vonatkozóan: Szükséges a kritikai megértése és kritikai elemzése annak, ahogyan a szociokulturális egyenlőtlenségek, a diszkrimináció, az elnyomás, valamint a társadalmi, politikai, gazdasági igazságtalanságok alapvetően hatnak az ember életére, működőképességére és fejlődésére minden szinten, beleértve a globális szintet is. Alapvető az emberi viselkedés és a szociális környezet ismerete; különös tekintettel az adott környezetben élő emberek tranzakcióira. Figyelemmel kell lenni az élettartam növekedésére, valamint az emberi fejlődés és viselkedés szempontjából a biológiai, pszichés, szocio-kulturális, gazdasági, politikai és kulturális tényezőkre. Szükséges megismerni, hogy a hagyományok, kultúrák, hiedelmek, vallások és szokások miként befolyásolják az ember működőképességét és fejlődését minden szinten; így ezek között azt is, hogy mindezek miképpen válhatnak a növekedés és a fejlődés erőforrásaivá és/vagy akadályaivá. Elengedhetetlen a társadalmi változások érdekében működő szociális jóléti politika, a helyi, országos és/vagy regionális és/vagy a nemzetközi szolgáltatások ismerete, a szociális munkás szerepeinek felismerése e politikák tervezésében, megvalósításában és értékelésében. Szükséges a szociális munka kezdeteinek és professzionalizálódásának kritikai elemzése és a folyamat alakulásának megértése. Lényeges az adott ország sajátosságaira épülő szociális munka eredetének és fejlődésének megértése. Fontosak a különböző társ-szakmákról szóló érvényes ismeretek, az interprofesszionális együttműködés és a team-munka elősegítése érdekében. Szükséges a szociális jóléti politika meglétének, vagy hiányának, a szolgáltatások és törvények ismerete nemzeti és/vagy regionális/nemzetközi szinten, továbbá ezek áttekintése és a szociális munka szerepének megvizsgálása a politikai tervezésben, végrehajtásban, értékelésben és a társadalmi változás folyamataiban. Elengedhetetlen a kritikával történő megértése annak, hogy a társadalmi stabilitás, harmónia, a kölcsönös elfogadás és a közös szolidaritás miként hatnak ki az ember életére, működőképességére és fejlődésére minden szinten (beleértve a globális szintet is), feltételezve, hogy a stabilitás, a harmónia és a szolidaritás nem jelentheti olyan status quo fenntartását, amely sérti az emberi jogokat. 10

11 A szociális munkásra vonatkozóan: Cél az olyan önkritikus szociális munkás szakember fejlesztése, aki szociális munka értékrendszerét önmagáénak tekintve képes dolgozni. Legyen képes a személyes élettapasztalatok, -értékrendszer és a szociális munka lehetőségei közötti kapcsolatok felismerésére. Ismerje a szociális munka nemzeti-, regionális- és/vagy nemzetközi etikai kódexeiben foglaltakat, legyen képes azok tiszteletben tartására és a konkrét esetekhez illő alkalmazására. Lényeges a szociális munkások holisztikus keretekben történő cselekvésekre való felkészítése a gyakorlat széles területén alkalmazható készségek révén, a különböző etnikai, kulturális, faji, 5 nemi csoportok, és a másságukat kifejező csoportokkal folyó munka területén is. Cél az olyan szociális munkás képzése, aki képes fogalmat alkotni a különböző etnikai csoportok különféle kultúráiról, hagyományairól és a szokásaiból leszűrt szociális munka-tudása alapján, amennyiben ez a kultúra, hagyomány, szokások és nemzetiségi hovatartozás nem irányul az emberi jogok megsértésére A gyakorlati módszerekre vonatkozóan: A képzési program-célok eléréséhez hozzá kell rendelni megfelelő és elegendő gyakorlati készségeket, ismereteket, értékeket, legyenek azok az egyes programok irányultságából fakadóan fejlesztő, protektív, preventív és/vagy terápiás beavatkozások. A gyakorlatban a szociális munka értékeinek, etikai elveinek, ismereteinek és készségeinek alkalmazása szükséges, hogy szembe lehessen szállni az egyenlőtlenség, a társadalmi-, a politikai- és gazdasági igazságtalanság ellen. A szociális munka gyakorlatában alkalmazandók a szociális munkakutatásának ismeretei és készségei, beleértve a releváns kutatási paradigmák etikus alkalmazását, valamint a kutatások kritikai voltát, és a kutatási eredmények alkalmazásban megnyilvánuló kritikákat is. A szociális munka értékek, etikai alapelvek, ismeretek és készségek alkalmazásával a gyakorlatban szükséges elősegíteni egy adott társadalom tagjai között megvalósuló gondoskodást, elfogadást és felelősséget. Szupervízióval működő terepgyakorlatok megvalósítása szükséges, figyelembe véve a 3. pontban foglaltakat. 11

12 A szakma (egymást kölcsönösen nem kizáró) ismeretelméleti paradigmáira vonatkozóan: Kiindulási alap minden egyes emberi lény méltóságának, értékének és egyedi voltának fel- és elismerése. Szükséges a mikro- mezzo- és makroszinteken megjelenő rendszereken belül, és azok között is a minden irányba kiható összefüggések felismerése. Kiemelt jelentőségű a társadalomszerkezeti, politikai és gazdasági körülmények megismertetése és a szociális munka eszközeivel való megváltoztatása, amelyek nélkül az emberek elvesztik sorsuk irányításának képességét, és így marginalizálódnak és kirekesztődnek. Alapvető fontosságú az egyének, családok, csoportok, szervezetek és közösségek önmagukra találását, önképviseletét elősegítő, emberközpontú, fejlesztő hozzáállás. Egy normális fejlődési életciklus során a várható élettartam és a krízisek adta feladatok megértése nyomán a szükséges problémamegoldás megvalósítása, figyelembe véve a szocio-kulturális hatásokat. A szakma alapját képezi az emberi lény erősségeinek és lehetőségeinek alapul vétele, meghatározása. Elengedhetetlen a sokszínűség elismerése és tisztelete a faji, a kulturális, a vallási, az etnikai, a nyelvi, a nemi, a szexuális orientációk, a különleges képességekkel bírók büszkeségének felismerése és elfogadása minden tekintetben. 5. A TANÁROKRA VONATKOZÓ ELVEK A szakmát tanító tanárok vonatkozásában a képző iskoláknak az alábbiakra kell törekedniük: 5.1. Legyen kellő számú és széleskörű szaktudással bíró tanári stábjuk, olyan tanárokból, akik rendelkeznek az adott országban a szociális munkás képzés terén érvényes és előírt végzettséggel. Lehetőleg szociális munka szakos mesterfokú (egyetemi szintű) diploma, vagy (azokban az országokban, ahol a szociális munka tudománya csak most van kialakulóban) az egyik társszakma terén elnyert mester fokozat (egyetemi diploma) legyen a követelmény A képző stáboknak legyen lehetősége részt venni a képzés alapvető célkitűzéseinek és a küldetésnyilatkozat kidolgozásában, a képzési program rövid távú terveinek és várható kimeneteinek (várható eredményeinek) megalkotásában, valamint bármely olyan kezdeményezésben, amiben a képző iskola részt vállalhat. 12

13 5.3. Szükséges a szakmai előmenetel feltételeinek folyamatos biztosítása a szakmai képző stáb számára, különösen az új, kialakulóban lévő szociális munkatudás elemek megismertetésére vonatkozóan Legyen világos állásfoglalás a képzőstáb toborzására vonatkozóan és a tanárok kiválasztása során - ahol lehetséges, a méltányosságon alapuló politikák és preferenciák bevonásával alkalmazott eljárásmódra a nemi, etnikai hovatartozás, faji, vagy bármely más természetű sokféleség tekintetében Az iskolában és a terepen folyó képzés, a szupervízió és az adminisztratív jellegű munkák között teret kell adni a szociális munka-kutatásnak és az ahhoz kapcsolódó publikációs tevékenységnek A képző stáb számára az ésszerűség és kivihetőség határain belül lehetővé kell tenni a részvételt a szociálpolitika, valamint a különböző közösségek körébe kivitt kezdeményezések hatásainak megfogalmazásában, elemzésében és kiértékelésében. 6. A SZOCIÁLIS MUNKÁS DIÁKOKRA VONATKOZÓ ELVEK A szociális munkás diákok vonatkozásában a képző iskoláknak az alábbiak elérésére kell törekedniük: 6.1. Világosan legyenek meghatározva a felvételi követelmények és a felvételi eljárás folyamata Olyan diák rekrutálási, felvételi és megtartási politika szükséges, amely tükrözi a képző iskola földrajzi területén az adott demográfiai jellemzőket. Kellő figyelmet kell fordítani azon kisebbségi csoportokra, 6 amelyek nem kellő arányban vannak jelen a képzésben, és/vagy nem (volt) biztosított számukra a szociális ellátás Olyan diáktanácsadás megalakítása és működésének biztosítása szükséges, amely megfelel a diákok érdeklődésének alakítására, rátermettségük felmérésére, motiválásukra, hatással van a szociális munka terén végzendő munkájukra, képes teljesítményük rendszeres kiértékelésére, továbbá segítséget ad a különböző stúdiumok/modulok kiválasztásához Elengedhetetlen, hogy a távoktatási, a nappali/levelező képzést variáló, a decentralizált és/vagy internet-alapú kurzusok esetén is biztosított legyen a képző program minősége. Meg kell teremteni a képzés helyén (kihelyezett képzési egység, tagozat stb) történő tájékoztatás és felügyelet mechanizmusait, különös tekintettel a terepen folyó gyakorlatokra A diákok elméleti és gyakorlati tevékenysége egyértelmű értékelési kritériumok alapján történjék. 13

14 6.6. Ne legyen semmilyen megkülönböztetés egyetlen diákkal szemben sem faj, bőrszín, kultúra, etnikai hovatartozás, nyelvhasználat, politikai orientáció, nem, szexuális orientáció, kor, fizikai és családi állapot, társadalmi-gazdasági helyzet miatt. 7. A KÉPZÉSI SZERKEZETRE, ADMINISZTRÁCIÓRA, IRÁNYÍTÁSRA ÉS ERŐFORRÁSOKRA VONATKOZÓ ELVEK A képzési szerkezetre, adminisztrációra, irányításra és erőforrásokra vonatkozóan az iskolának (tovább ld: egyetemnek) az alábbiakra kell törekednie: 7.1. A szociális munkás képzést elkülönített szervezeti egység kar, iskola, tanszék, intézet, fakultás, központ vagy részleg végezze, amely egyértelmű, világosan elhatárolható identitással rendelkezzen az egyetemen belül Az egyetem olyan vezetőt nevezzen ki, aki tanúbizonyságát adta vezetői, tudományos és szakmai hozzáértésének, lehetőleg a szociális munka tudománya területén A vezető elsődlegesen felel a képzés koordinációjáért és szakmai vezetéséért, kellő időt és forrásokat áldoz ezen feladatainak ellátására Az egyetem pénzügyi forrásai legyenek elegendőek a képzés alap célkitűzéseinek, illetve küldetésének eléréséhez A pénzügyi források legyenek elegendőek és stabilak, hogy biztosítsák a képző programok tervezését és fenntarthatóságát Megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre; tantermek, irodák az oktatói és adminisztrációs személyzet számára, kellő hely a diákoknak, helyiségek az értekezletekhez, továbbá a képzési program céljainak eléréséhez szükséges felszerelések, berendezések Álljon rendelkezésre a képző program célkitűzéseinek eléréséhez szükséges könyvtár, és ahol lehetséges, internet elérhetőség Megfelelő hivatali és adminisztrációs személyzet álljon rendelkezésre a képzési program célkitűzéseinek megvalósítása érdekében Ahol az egyetem távoktatási, nappali/levelező képzést variáló, decentralizált és/vagy internet-alapú kurzusokat hirdet, ehhez megfelelő infrastruktúrát kell nyújtani, beleértve az osztálytermeket, számítógépeket, szöveges segédleteket, audio-vizuális berendezéseket, közösségi erőforrásokat, beleértve a külső helyszínen (terepen) történő képzést és szupervíziót annak érdekében, hogy az alapvető célkitűzéseket és a várt kimeneteket el lehessen érni Az egyetem szerepe kulcsfontosságú a képző stáb rekrutálása, kinevezése és az előmenetelek biztosítása tekintetében. 14

15 7.11. Az egyetem testülete törekedjék egyensúlyra a toborzás, a kinevezés és az előléptetés, valamint a tisztségekre vonatkozó politika és gyakorlat során a nemek arányának tekintetében A toborzási, kinevezési, előléptetési és tisztségekre vonatkozó elvek és eljárások során az egyetem visszatükrözi azt a sokszínűséget, amelynek keretein belül létezik, és amelyet szolgál Az egyetem szervezetei és döntéshozatali mechanizmusai tükrözzék a szociális munkás képzés képviseletét Az egyetem a képzési és tanulmányi célok elérése érdekében elősegíti a kooperatív, támogató és produktivitást elősegítő munkakörülményeket A képző stáb az egyetemen belül és a külső szervezetekkel, továbbá a szolgáltatások felhasználóival hozzon létre és ápoljon kapcsolatokat a képzés célkitűzésének és küldetésének megfelelően. 8. A KULTURÁLIS, ETNIKAI SOKFÉLESÉG FENNTARTÁSÁNAK ÉS A KÜLÖNBÖZŐ NEMEK BEVONÁSÁNAK ELVEI A kulturális és etnikai sokszínűség terén a képző iskoláknak alábbiakra kell törekednie: 8.1. Koncentrált és folyamatos erőfeszítéseket kell tenni a képzési tapasztalatok bővítésére oly módon, hogy a képző programjában reagál a kulturális és etnikai sokféleségre és a nemek egyenlőségének kérdéskörére Biztosítani kell, hogy a képzési program világosan kifejezésre juttassa célkitűzéseit a kulturális és etnikai sokszínűség megőrzése és a nemek egyenlősége terén, ennek a tartalomnak minden kurzusba/modulba történő bevezetésével és/vagy önálló kurzusok/modulok indításával A kulturális és etnikai sokszínűségnek és a nemek egyenlőségének a terepgyakorlatokon is érvényre kell jutni Biztosítani kell, hogy a szociális munkás diákok számára megfelelő lehetőségek nyíljanak ahhoz, hogy kellő öntudatot tudjanak kialakítani személyes és kulturális értékeik, hiedelmeik, hagyományaik vonatkozásában, továbbá tudatosítani, hogy mindezek milyen hatással lehetnek az emberekkel való kapcsolatok kiépítésére, valamint a különböző nemzetiségű csoportokkal való munkájuk során Szükséges kellő érzékenység kifejlesztése és a tudás bővítése a kulturális és etnikai sokféleség, valamint a nemi egyenlőség terén. 15

16 8.6. Lényeges a csoport sztereotípiák és előítéletek 7 minimalizálása, valamint annak biztosítása, hogy a rasszista viselkedésmódok, politikák és struktúrák ne reprodukálódjanak a szociális munka gyakorlatában Biztosítani kell azt, hogy a szociális munkás diákok a tisztelet és méltóság alapján tudják kialakítani kapcsolataikat az emberekkel, s képesek legyenek az emberekkel úgy foglalkozni, hogy ne tegyenek megkülönböztetést azok kulturális, vagy etnikai beállítottságára és orientációjukra Biztosítani kell azt, hogy a szociális munkás diákok képzést kapjanak az alapvető emberi jogokról, azok szemléletéről úgy, ahogy azok a nemzetközi okiratokban nyernek kifejezést, mint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és az ENSZ Bécsi deklarációja (1993) Biztosítani szükséges, hogy a képző program a szociális munkás diákok számára lehetővé tegye önmaguk ismeretét úgyis, mint személyiségek, valamint úgy is, mint egy közös szocio-kultúrális csoport tagja, ismerjék erősségeiket, s legyenek tisztában további fejlődési lehetőségeikkel. 9. A SZOCIÁLIS MUNKA ÉRTÉKÉNEK ÉS ETIKAI KÓDEXÉNEK ELVEI Azon felismerés fényében, hogy a szociális munka értékei, etikája és elvei a szakma alapvető alkotóelemeit jelentik, a képző iskoláknak módszeresen törekedniük kell az alábbiakra: 9.1. Összpontosított és különös figyelmet kell szentelni a szociális munka szakmai értékeire és etikai kódexének elveire a tantervfejlesztésben és a mindennapi képzési gyakorlatban Legyenek világosan meghatározott célkitűzések a szociális munka értékeire, elveire és etikus magatartásformáira vonatkozóan A tanároknak és a szociális munkás diákoknak legyen delegált tagjuk (amennyiben munkakapcsolatot alakítanak ki az emberekkel a szakmai gyakorlatok során) a meghatározott etikai kódex-el 9 rendelkező országos és/vagy regionális irányító (akár állami, akár nem állami) szervekbe Biztosítani kell, hogy minden terepgyakorlaton résztvevő szociális munkás gyakornok és tereptanár tudatában legyen a szakma határaival, valamint tisztában legyen azzal, hogy az etikai kódex értelmében mi minősül a szakmának ellentmondó magatartásformának. Ha a diákok megsértik az etikai kódexet, a tereptanárok tegyék meg a szükséges és elfogadható kiigazító és/vagy elsőfokú fegyelmi intézkedéseket, vagy ha ez elkerülhetetlen, tanácsolják el a gyakornokot a képzésből Tegyenek megfelelő lépéseket azon szociális munkás diákokkal és tanárokkal szemben, akik nem felelnek meg a szakmai etikai kódexnek, 16

17 vagy egy adott irányító szociális munkás testület, vagy a képző iskola által meghatározott szabályoknak, és/vagy jogszabályoknak Biztosítani kell azt, hogy az irányító szociális munkás testületek széleskörűen jelenítsék meg a szociális munka tudományát oly módon, hogy amennyiben erre lehetőség adódik a magán és a közszféra területéről egyaránt vonjanak be szociális munkásokat, valamint képviselőket abból a közösségből, amelyet szolgálnak, továbbá biztosítsák a szolgáltatást felhasználók közvetlen részvételét Az etikai kódex megsértésekor az ésszerűség és a lehetőségek határain belül fenn kell tartani a helyreigazító, s nem pedig a megtorló igazságszolgáltatást, 10 akár a szociális munkás diákokról, vagy akár a tanárokról, tereptanárokról van szó. 17

18 A függelék: A szociális munkás-képzés globális alapelvei kifejlesztésének folyamata és megközelítési módja A Globális Minimumot Minősítő Alapelvek Bizottságát 11 a Szociális Munkás Képző Iskolák Nemzetközi Szövetsége (IASSW) és a Szociális Munkások Nemzetközi Szövetsége (IFSW) közös kezdeményezésére az IASSW/IFSW közös konferenciáján Montrealban, 2000 júliusában hozták létre (lásd C függelék: a Bizottság tagjainak listája). A vitairatot több bizottsági tag munkája alapján, a vonatkozó dokumentumok áttekintése, konzultációk és ahol csak lehetett kollégák közötti személyes konzultációk során állították össze. 12 Széles körben kedvező fogadtatást nyert az IASSW és az IFSW azon elhatározása, hogy létre kell hozni egy olyan egyetemleges érvényű alapelveket tartalmazó dokumentumot, amely rávilágít, hogy mit is képvisel a szociális munka globális szinten. Ez a dokumentum, amely általános értékű megállapításokat tartalmaz, irányadóként alkalmazható a nemzeti alapelvek kidolgozásához a szociális munkás képzés terén. Egy ilyen dokumentumnak tükröznie kell a szociális munka fő kérdéseit, szerepét és a képzésre vonatkozó a közös nézeteket. Némi szkepticizmus övezte az egyetemleges érvényűség lehetőségét. Figyelembe véve a szakma történelmileg kialakult széttagoltságát, a szociális szakmán belül az identitásáról folyó jelenlegi vitákat, a szakmában dolgozó más szakemberekhez viszonyított önmeghatározását - olyanokra gondolhatunk, mint pl. a szociálpedagógusok, fejlesztési szakemberek, gyermekgondozási szakemberek, nevelő/felügyelő tisztek, közösségi munkások és ifjúságvédelmi szakemberek (amennyiben az e kategória más, mint a szociális munkában) - valamint a nemzeteken belüli és nemzetek közötti óriási különbségeket. Az volt a javaslat, hogy egy ilyen jellegű dokumentum legyen eléggé rugalmas ahhoz, hogy bármely összefüggésben lehessen alkalmazni. Az ilyen rugalmasság teret kell, hogy adjon a helyi sajátosságú szociális munkás képzés értelmezéseinek, és figyelembe kell vegye minden ország vagy régió társadalompolitikai, kulturális, gazdasági és történelmi hátterét, miközben ugyanakkor ragaszkodik a nemzetközi alapelvekhez. A globális alapelvek kidolgozásának alapvető okait (fontossági sorrend felállítása nélkül) az alábbiakban lehetne felsorolni: megvédeni a szociális munka-szolgáltatások fogyasztóit, klienseit vagy szolgáltatások felhasználóit 13 ; figyelembe venni a globalizáció szociális munkás képző tantervekre és a szociális munka gyakorlatára gyakorolt hatását; elérhetővé tenni ezek kifejeződését az egyetemek között globális szinten; lehetővé tenni a szociális munkások egyik országból másik országba történő mozgását; 18

19 különbséget tenni a szociális munkások és nem szociális munkások között; hozzáigazítani a nemzeti alapelveket a globális alapelvekhez; lehetővé tenni a partnerségi kapcsolatokat valamint a nemzetközi diák és tanárcsere programokat; lehetővé tenni az IASSW és IFSW számára, hogy ennek megfelelő alapelveket dolgozzon ki, hogy lehetőséget tudjon teremteni olyan szociális munkás fakultások, központok, tanszékek vagy képző iskolák 14 megsegítésére, amelyek nem rendelkeznek elegendő erőforrással ahhoz, hogy megfeleljenek ezen irányelveknek; gyakorlatban (is) kifejezésre juttassák az IASSW célját, ugyanis egyesek szerint a szociális munkás képzés nemzetközi alapelveinek kidolgozása az IASSW legalapvetőbb tevékenysége kell, hogy legyen. Nyilvánvalóan a fenti célok nem mindegyike kivihető, pl. ezen erőfeszítések árán nem lehet különbséget tenni a szociális munkások és a nem szociális munkások között,, továbbá nem biztos, hogy el tudjuk érni azt a célkitűzést, hogy a klienseket megvédjük az alapelvek segítségével. A szociális munkások egyik országból másik országba való mozgásának megkönnyítése tartalmi kérdés, abban az esetben, ha irányítottan történik a szociális munkások toborzása egyes országokból más országokba, pl. Dél-Afrikából és a Karibi-térségből Angliába Dél- Afrika és a Karibi-térség kárára. Mindazonáltal etikai szempontból nézve azon szociális munkások migrációját, akik egy másik országban kívánják gyakorolni hivatásukat, segíteni kell, s nem pedig akadályozni. A szociális munkás képességek és tudás országon belüli megtartása olyan tényezőktől függnek, mint a szolgáltatások feltételei, fizetések és a szakma elismertsége, amelyet országos szinten kell megoldani. Néhány résztvevő kifejtette abbeli nézetét, hogy a dokumentumot tovább kell vinni gyakorlatiasabb irányelvek irányába. Ezek a gyakorlati irányelvek tartalmazzák az alapképzés több szintű besorolását, pl. úgy, hogy elterjedjen a sokéves alapfokú oktatás plusz legalább egy teljes év nappali szociális munkás képzéstől egészen az olyan diplomáig, amely három, vagy négyéves szociális munkás képzés után jár (ebben a besorolásban rögzíteni kell a szakmai gyakorlat minimális időtartamát); a korábbi tanulmányok elismerését és beszámítását, az adott kontextustól függő, és ahhoz illő alapkompetenciák, ismeretek és készségek megadását. Egy nagyon szűk kisebbség odáig ment, hogy azt várta el a globális alapelvektől, hogy adja meg a szövegeket és azt a minimális óraszámot, amelyet a diákoknak olvasással kell eltölteniük. Ez nyilvánvalóan lehetetlen globális szinten, hiszen a helyi realitások figyelembe vételét teljességgel tagadná. Valóban, talán lehetetlen lenne ilyen kérésnek eleget tenni, akár helyi, akár nemzeti szinten, ugyanis hozzájárulna a tudományos szabadságjogok megnyirbálásához, korlátozná a tudás fejlesztését és leszűkítené a kritikai gondolkodás fejlődését. Más résztvevők afeletti aggodalmunknak adtak hangot, hogy a javasolt többszintű rendszer esetleg olybá tűnhet, mint ami túlságosan támogatja az elitoktatást, mivel esetleg a Kétharmados 15 Világ területéről jövő szociális munkásokat valószínűleg az alacsonyabb presztizsűre sorolnák be. A képzés időtartamának, vagy a kurzusokra adandó 19

20 kreditek számának megjelölése is problematikus, ugyanis a tanévek igen különbözőek ez egyes országokban és térségekben, és a kurzusokra is sokféleképpen adnak krediteket. Pl. egy 6-12 hónapos intenzív szociális munkás képzés amelyre a felnőtt résztvevőket igen alaposan válogatják ki korábbi tanulmányaik és/vagy kapcsolódó végzettségük alapján, éppoly értékesnek bizonyulhat, mint egy olyan egyetemi diplomát adó kurzus, amelyre érettségiző diákokat vesznek fel. A képzési program minősége az, ami nem sérülhet. A kapott információk alapján úgy tűnik, hogy a szociális munka egyetemi szintűvé tétele kezd normává válni, ugyanis sok országban vagy három/négyéves BA/BSc szintű szociális munkás képzés a gyakorlat, és néhány ország mint pl. Chile képezi a kivételt, mivel a BA/BSc fokozat eléréséhez öt éves tanulmányok kellenek. Szintén kisebbségi vélemény volt az is, hogy az IFSW és az IASSW ne adjon ki dokumentumot; hanem alulról jövő kezdeményezések módszerét alkalmazzák a nemzeti testületek saját alapelveik kidolgozása során. Ezek a nemzeti alapelvek amelyeket pl. egy ötéves akcióterv formájában dolgoznak ki gyúrhatók aztán össze nemzetközi, globális alapelvekké. Azonban nem kell vagy/vagy megközelítésében nézni a globális alapelvek kidolgozását. Ha elfogadjuk azt a premisszát, hogy az ilyen alapelvek nem képviselnek végleges, vagy statikus és megváltoztathatatlannak tekintett dokumentumot, hanem egy olyan dinamikus folyamatot, amelynek révén megcélzunk és tovább építünk egy keretet, akkor elfogadjuk azt is, hogy az ilyen természetű erőfeszítésnek globális-regionális-nemzeti-helyi dialektikus interakciókat kell magában foglalnia. Ehhez nemzetek közötti és térségek közötti dialógusra van szükség. A globális alapelvek kidolgozása során vigyázni kell arra is, hogy ne tagoljuk szét tovább és ne tegyük nem professzionális jellegűvé a szociális munkát, mint ahogyan azt Dominelli (1996) oly világosan kifejtette a kompetencia-alapú megközelítésnek a szociális munkás képzésre és gyakorlatára való hatásáról kifejtett gondolataiban. Ezt a nézetet támogatta Lorenz is (2001, p.19), aki miután volt néhány összehasonlító kritériuma, de nem vonta kétségbe a minőség-ellenőrzés 16 szükségességét - figyelmeztetett arra, hogy ez tovább trivializálhatná a szociális munkát. Ennek a lehetőségnek az elkerülése érdekében koncentrált erőfeszítéseket tettünk azon redukcionista nyelvezet átalakítására, amelyet sok országos/térségi kontextusban a szervezeti alapelvek fejlesztésének leírására használnak azért, hogy megfeleljenek a kompetencia-alapú megközelítési módnak, és amely széttöredezi a szociális munkához szükséges készségeket és szerepeket apró alkotórészekre. Elismerjük, hogy lehetnek előnyei a kompetencia alapú megközelítésnek nemzeti/térségi szinteken, azonban ez túlságosan sajátságos ahhoz, hogy globális méretekben is alkalmazzuk. A konzultációk során többen kérdéseket tettek fel a minimum vonatkozásában, hogy kik és milyen irányelvek alapján szabják ezt meg? Lehetséges, hogy a minimális alapelvek a szakma színvonalát inkább csökkentenék, s nem pedig emelnék? Egy másik érv szerint az alapelvek egy ideális állapotot tükröznek s ezért valójában olyan maximális alapelvekké válhatnának, amelyek elérésére való törekvés nyomást jelentene a szociális munkás képzés iskoláira minden országban és térségben. Erre jó példa Dél-Afrika esete az 1990-es évek elején. Akkor a Szociális Munka Tanácsa - amely valójában olyan állami apparátus volt, amely ideológiájával fenn akarta tartani a fajüldözést 20

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

SMAK107 Terepfeldolgozó szeminárium Csolti Ildikó

SMAK107 Terepfeldolgozó szeminárium Csolti Ildikó SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy kódja Tantárgy elzése Tantárgy oktatójának Meghirdetési időszak Szükséges előtanulmányok, Ismeretek ellenőrzésének SMAK107 Terepfeldolgozó Csolti Ildikó levelező tagozaton

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE 1. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 10. függelék 3. melléklet A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080

Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai

Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Dr. Kelemen Gyula HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram

Részletesebben

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE Derényi András tudományos munkatárs (OFI) TÁMOP-4.1.3 projekt szakmai vezető (OH) SZERKEZET Mi az MKKR és

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK

UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK Meggyőződésünk, hogy az üzlet csak olyan társadalmakban lehet sikeres, ahol védik és tiszteletben tartják az emberi jogokat. Elismerjük, hogy az üzleti

Részletesebben

TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA MEGVÁLTOZOTT SZAKTANÁCSADÓI SZEREPEK ÚJ TÍPUSÚ SZAKTANÁCSADÁS

TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA MEGVÁLTOZOTT SZAKTANÁCSADÓI SZEREPEK ÚJ TÍPUSÚ SZAKTANÁCSADÁS TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA MEGVÁLTOZOTT SZAKTANÁCSADÓI SZEREPEK ÚJ TÍPUSÚ SZAKTANÁCSADÁS Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (továbbiakban: OFI) a TÁMOP-3.1.5/12 Pedagógusképzés

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA Rendszerszintű megközelítés (Keretrendszer) Tradíciók Értékek Normák Jó gyakorlatok Közös célok Következetesség Döntések tények és érvek alapján!!idő!! MIR Eszköz

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy elzése Terepfeldolgozó 2. Tantárgy oktatójának Almásy Judit nappali tagozaton 4 tanóra/ hét óraadó tanár, szupervízor A megbeszélések kiscsoportos formában, egy szemeszter keretében zajlanak.

Részletesebben

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül Szabó Zsuzsanna & Mádi-Szabó Zoltán Minőségellenőrzési

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány pályázatot hirdet az Alapítvány munkaszervezete személyi állományának feltöltésére. Az

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Aszódi János. Gázláng Mérnökiroda Kft. Kertész Péter. FŐGÁZ Földgázelosztási Kft.

Aszódi János. Gázláng Mérnökiroda Kft. Kertész Péter. FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. Gázszerelői munkavégzés feltételrendszere, kompetencia és felelősség Aszódi János Kertész Péter Gázláng Mérnökiroda Kft. FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. DUNAGÁZ Gázipari Oktatási és Minősítő Zrt. : 2511 Dorog,

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán

Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN

TÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS TÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN OBJEKTIVITÁS ÉS MÉRHETŐSÉG BEVEZETÉSE PAK TÁJÉKOZTATÓ Programjaink célja,

Részletesebben

Az új típusú szaktanácsadás

Az új típusú szaktanácsadás Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI IGÉNYEKNEK A FOLYAMATOS ÖSSZEHANGOLÁSA A WEB 2.0 KORSZAKÁBAN

MUNKAERŐPIACI IGÉNYEKNEK A FOLYAMATOS ÖSSZEHANGOLÁSA A WEB 2.0 KORSZAKÁBAN A FELSŐOKTATÁS TARTALMÁNAK ÉS A MUNKAERŐPIACI IGÉNYEKNEK A FOLYAMATOS ÖSSZEHANGOLÁSA A WEB 2.0 KORSZAKÁBAN Határterületek tanterve Milyen közgazdasági ismeretekre van szüksége egy jogásznak, mérnöknek,

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

MediaGo Alapítvány MediaGo Alapítvány

MediaGo Alapítvány MediaGo Alapítvány A a MediaGo Holding független érdekszövetség tagjaként jött létre 2009-ben. Missziónk a pályája elején lévő fiatal munkaerő elhelyezkedésének segítése, ezen keresztül a strukturális munkanélküliség csökkentése,

Részletesebben

E SÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

E SÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Európai Üzleti Szakközép és Szakiskola OM: 200466 7623 Pécs, Szabadság u. 23. Tel.: 06-72/516-118; 06-72/522-889 Honlap: www.euszki.hu e-mail: info@euszki.hu E SÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Jelen munkahelyi esélyegyenlőségi

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

III. Az emberi erőforrás tervezése

III. Az emberi erőforrás tervezése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség III. Az emberi erőforrás tervezése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Stéger Csilla Oktatási Hivatal Konferencia a pedagógusképzés megújításáért Szombathely 2011. 03. 08. Oktatás és képzés 2010 munkaprogram klaszter

Részletesebben

(Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI

(Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI Vigyázz Kész - Rajt (Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI MI AZ ADOMÁNYSZERVEZÉS? Forrásteremtés Az adományszervezési (fundraising) stratégia a szervezet működéséhez, céljainak megvalósításához

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Feloldódnak-e a szociálismunkás-képzés dilemmái? Iskolaszövetség konferenciája Budai István PhD Budapest, 2010. június 2.

Feloldódnak-e a szociálismunkás-képzés dilemmái? Iskolaszövetség konferenciája Budai István PhD Budapest, 2010. június 2. Feloldódnak-e a szociálismunkás-képzés dilemmái? Iskolaszövetség konferenciája Budai István PhD Budapest, 2010. június 2. A magyarországi szociálismunkás-képzés dilemmái (Budai 2004) Szempontok A képzés

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

A Deloitte 2008-as Középeurópai Környezeti Jelentés Díjának bírálati szempontjai

A Deloitte 2008-as Középeurópai Környezeti Jelentés Díjának bírálati szempontjai A Deloitte 2008-as Középeurópai Környezeti Jelentés Díjának bírálati szempontjai A bírálati szempontok két csoportra oszlanak: Tartalom (50%) Jelentési alapelvek (50%) 1. Tartalom Ez a bírálati szempont

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: 2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése

Részletesebben

SZOCIÁLIS MUNKA SZAK II. évf. LEVELEZŐ TAGOZAT

SZOCIÁLIS MUNKA SZAK II. évf. LEVELEZŐ TAGOZAT SZOCIÁLIS MUNKA SZAK II. évf. LEVELEZŐ TAGOZAT A tárgy neve: A szociális munka módszertan II. (Csoportokkal és közösségekkel végzett szociális munka) Félévi óraszám: L:10 óra Kreditértéke:4 kredit Helye

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium Alkalmazott standardok MSZ EN ISO 9000:2001 (EN ISO 9000: 2000) Minőségirányítási

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Írásbeli Szóbeli Írásbeli Szóbeli 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben