A SZOCIÁLIS MUNKÁS-KÉPZÉS GLOBÁLIS ALAPELVEI GLOBAL STANDARD FOR SOCIAL WORK EDUCATION AND TRAINING

Átírás

1 A SZOCIÁLIS MUNKÁS-KÉPZÉS GLOBÁLIS ALAPELVEI GLOBAL STANDARD FOR SOCIAL WORK EDUCATION AND TRAINING Magyarországi Szociális Szakembereket Képző Iskolák és Oktatók Egyesülete (Iskolaszövetség) 2006

2 A SZOCIÁLIS MUNKÁS-KÉPZÉS GLOBÁLIS ALAPELVEI GLOBAL STANDARD FOR SOCIAL WORK EDUCATION AND TRAINING Fordította: Kabar Judit Lektorálta: Budai István Szerkesztette: Somorjai Ildikó Borítóterv: Rubik Anna Magyarországi Szociális Szakembereket Képző Iskolák és Oktatók Egyesülete (Iskolaszövetség)

3 Bevezetés A Szociális Munkások Nemzetközi Szövetsége (IFSW) és a Szociális Munkást Képző Iskolák Nemzetközi Egyesülete (IASSW) a szociális munka szakmai elvárásainak és a szociális munkás képző iskolák képzésre vonatkozó szempontjainak összhangba hozását jelentő tevékenysége a két szervezet adelaide-i világkonferenciáját megelőző időszakban volt különösen jelentős. A munka végső dokumentumát, a Global Standards for Social Work Education and Training-et a két szervezet közös világkonferenciáján fogadták el 2004 októberében Adelaide-ben (ld. és A Global Standard-eknek nincs normatív funkciója, elsősorban fejlesztési elvárásokat és alapelveket foglalnak magukban, amelyek teljesítésével lehet magasabb szintű minőségi állapotra jutni. A hazai Szociális munka (BA) alapszak létesítésekor, valamint a képzési és kimeneti követelmények kidolgozásakor a szakemberek már figyelembe vették a Global Standards-ek szempontjai és szellemiségét. Global Standard for Social Work Education and Training és a hozzá kapcsolódó függelékek, továbbá az értelmező megjegyzések Vishanthie Sewpaul (IASSW elnöke) és David Jones (IFSW társelnöke) tanulmányában jelentek meg: Social Work Education the international journal Vol. 23., N. 5. October. Az alábbiakban a Global Standards-eket az ő tanulmányuk tükrében mutatja be ez a füzet. 3

4 Szempontok a dokumentum tanulmányozásához A szociális munkás képzés globális vagyis az egész világra kiterjedő - alapelveinek kimunkálási folyamata éppoly fontos, mint maga az elkészült anyag, azaz az alapelvek. Egy ilyen vállalkozás megkezdésekor fontos az is, hogy készítői figyelembe vegyék a kisebbségi véleményeket, és azokat meg is jelenítsék a dokumentumban. Ennek megfelelően az A függelék teljes mértékben leírja az alapelvek kidolgozásának folyamatát, az ennek során alkalmazott eljárásokat, és egyúttal dokumentálja a kifejezésre juttatott kisebbségi véleményeket. Figyelembe véve e munkafolyamat és dokumentum központi szerepét, kiemelten fontos az, hogy az alapelveket az A és B függelékekkel együtt tanulmányozza az Olvasó. A B függelék tartalmazza a záró megjegyzéseket, valamint taglalja azt a fajta óvatosságot, amelyre szükség van a dokumentum felhasználásakor. Kellően figyelembe véve mindazon problémákat, amelyekkel az A és a B függelék foglalkozik, továbbá tekintettel a környezet-specifikus realitások figyelembe vételének szükségességére, valamint a szociális munkás képzést és gyakorlatát körülvevő pontatlan fogalmakra, jelen dokumentum kilenc alapelvet fektet le. Jelesül: az iskola alapvető célja vagy küldetése; a programok célkitűzései és a kimenetek; a képző programok tananyaga, beleértve a terepgyakorlatokat; maga a tanterv; szakembergárda; szociális munkás diákok; szerkezet, adminisztráció, irányítás és erőforrások; kulturális sokszínűség; valamint a szociális munka etikája és értékei. Végezetül a dokumentum elfogadja a szociális munka nemzetközi meghatározását, valamint összefoglaljuk a szociális munka alapvető célkitűzéseit és funkcióit. A szociális munka nemzetközi meghatározása 2001 júliusában az IASSW és az IFSW megállapodott a szociális munka alábbi nemzetközi definíciójának elfogadásában: A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változásokat, a probléma megoldásokat az emberi kapcsolatokban, valamint segíti az empowerment -et; az emberi képességek felszabadítását és az emberek felhatalmazását arra, hogy cselekedjenek a jólét fokozása érdekében. Az emberi viselkedésről és a társadalmi rendszerekről szóló elméletek felhasználásával a szociális munka azokon a pontokon avatkozik be, ahol az emberek egymással és társadalmi környezetükkel kerülnek kapcsolatba. Az emberi jogok és a szociális igazságosság alapvető fontosságúak a szociális munkában. 1 4

5 A fenti definíciót és az alább következő kommentárokat egyaránt azon széleskörű etikai elvek alapján fogalmazták meg, amelyeket ideológiai szinten sem lehet megcáfolni. Mindazonáltal nem lehet tagadni azt a tényt, hogy a szociális munka különböző módon működik a különböző országokban, régiókban és világszerte, továbbá, hogy irányítása és a status-quo-t fenntartó funkciója bizonyos összefüggésben meghatározó. Lorenz (2001) figyelembe vette a szakma félreérthető pontjait, feszültségeit és ellentmondásait, amelyeket állandóan tárgyalni, és újra tárgyalni kell, hogy sikerét és kihívásait alakíthassuk, mintsem, hogy végleges megoldások kerüljenek kinyilvánításra. Talán pontosan ezek a kihívások teszik olyan gazdaggá a lokálitás-globalitás dialektikáját, és legitimálják a globális alapelvek létrehozását. Lorenz (2001, p. 12) szerint: e szakma paradigmatikus nyitottsága ad esélyt arra, hogy nagyon sajátságos (és állandóan változó) történelmi és politikai összefüggésekkel foglalkozzék, miközben ugyanakkor törekednie kell egy bizonyos fokú egyetemlegességre, tudományos megbízhatóságra, szakmai autonómiára és morális felelősségre. A szociális munka alapvető céljai A szociális munka a világ számos részén fejlesztési, védelmi, megelőző és/vagy terápiás célzatú intervenciókra irányul. A rendelkezésre álló szakirodalomból merítve, a konzultációkon a kollégák visszajelzéseire építve, valamint a szociális munka nemzetközi definíciójára vonatkozó megjegyzések figyelembe vételével a szociális munka alapvető céljai az alábbiak szerint került meghatározásra: előmozdítja a marginalizált, a társadalmilag kirekesztett, kisemmizett, sérült és veszélyeztetett emberek, csoportok társadalmi integrációját 2 foglalkozik és szembeszáll a társadalomban meglévő gátakkal, akadályokkal, egyenlőtlenségekkel és igazságtalanságokkal mobilizál és együtt dolgozik az egyénekkel, családokkal, csoportokkal, szervezetekkel és közösségekkel saját jólétük, egészségük és probléma (kezelő) -megoldó képességük javítása érdekében segíti az embereket, hogy saját, helyi közösségükben juthassanak hozzá a megfelelő szolgáltatásokhoz és forrásokhoz megalkotja és megvalósítja az olyan politikát és politikai programokat, amelyek növelik az emberek jólétét, elősegíti fejlődésüket, emberi jogaik érvényesülését, valamint előmozdítják a társadalom harmóniáját, a szociális biztonságot bátorítja az embereket saját érdekeik képviseletére, a rájuk vonatkozó helyi, nemzeti, regionális és/vagy nemzetközi ügyeik intézésében képviseli az embereket (és/vagy részt vesz az emberekkel) olyan politika formálásában és célzott megvalósításában, amelyek megfelelnek a szakma etika elveinek képviseli az embereket (és/vagy részt vesz az emberekkel) az olyan politikai, és strukturális, társadalmi és környezeti feltételek megváltoztatásában, 5

6 amelyek az embereket marginalizált, kisemmizett, sebezhető helyzetben tartják, valamint sértik a különféle etnikai csoportok társadalmi kohézióját és stabilitását, amennyiben ez a stabilitás általában nem sérti az emberi jogokat a vonatkozó törvényes keretek és az etikai normák figyelembe vételével dolgozik azon emberek előnyökhöz juttatásában, akik nem képesek erre (pl: az ellátásra szoruló gyerekek, a mentális problémákkal és mentális betegségekkel küszködők) elősegíti a hatásos társadalom- és szociálpolitikai változásokat kezdeményező akciókat, a gazdasági fejlődés okozta egyenlőtlenségeket erősíti olyan stabil, harmonikus és egymást kölcsönösen elfogadó társadalom kialakítását, amelyben nem sérülnek az emberi jogok elősegíti a különböző etnikai csoportok és a különböző társadalmak között a hagyományok, kultúrák, ideológiák, meggyőződések és vallások tiszteletét, amennyiben ezek nem kerülnek ellentmondásba az alapvető emberi jogokkal a fenti szándékok érdekében célirányosan megtervezi, megszervezi, adminisztrálja és megvalósítja a programokat és működteti a szervezeteket. 6

7 A szociális munkás-képzés globális alapelvei 1. AZ ISKOLA ALAPVETŐ CÉLJÁRA, VAGY KÜLDETÉSÉRE VONATKOZÓ ELVEK Minden szociális munkás képző iskolának törekednie kell arra, hogy az alapvető céljaira és küldetésére nyilatkozatot dolgozzon ki, amely megfelel az alábbiaknak: 1.1 Legyen világos nyelvezetű, hogy megértsék mindazok, akik részt vállalnak a célkitűzések megvalósításában, vagy a küldetési nyilatkozat szellemében dolgoznak. 1.2 Tükrözze a szociális munka értékeit és etikai elveit. 1.3 Tükrözze az igazságosságra való törekvést, rögzítse a képző intézmény földrajzi, területi és demográfiai sajátosságait, azaz az alapvető célokra, vagy küldetésre vonatkozó nyilatkozat olyan kérdéseket foglaljon magába, mint a fakultás etnikai és nemek szerinti összetétele, továbbá a diákok toborzására és felvételére vonatkozó eljárásmódok megjelenítése. 2. A KÉPZŐ PROGRAM CÉLKITŰZÉSEIRE ÉS KIMENETEIRE (EREDMÉNYEIRE) VONATKOZÓ ELVEK A képző program célkitűzéseinek és kimeneteinek vonatkozásában a képző iskoláknak az alábbiak elérésére kell törekedniük: 2.1. A képző program célkitűzéseinek és várható kimeneteinek (eredményeinek) felsorolása A szakma értékeinek és etikai alapelveinek megjelenítése a program tervezése és megvalósítása során A képző program oktatási módszereinek megnevezése, valamint annak leírása, hogy ezek miképpen esnek egybe a szociális munkás diákok kognitív és affektív fejlődésével Legyen utalás arra, hogy miképpen tükrözi a képzési program a szociális munka végzéséhez szükséges tudást, a szociális munka folyamatait, értékeit, készségeit, és miképpen alkalmazza ezeket a gyakorlat széles területén a képzett szociális munkás Történjen utalás arra, hogy a szociális munkás gyakornokok miképpen válnak képessé egy kezdő szintű szaktudás elsajátítására, a szociális munka értékeinek, ismereteinek és készségeinek önrekflektív 3 alkalmazására a gyakorlatban. 7

8 2.6. Legyen benne utalás arra, hogy a képző program miképp illeszkedik a nemzeti és/vagy régionális/nemzetközi szinten meghatározott szakmai célkitűzésekhez, s hogy miként felel meg a helyi, nemzeti és/vagy régionális/esetleg nemzeti fejlesztési szükségleteknek és prioritásoknak Mivel a szociális munka nem légüres térben működik, a képzési programnak tükröznie kell a globális szintű, egymást befolyásoló kulturális, gazdasági, kommunikációs, társadalmi, politikai és pszichológiai jelenségek hatásainak figyelembe vételét Valósuljon meg a képzés oly módon történő célzottsága, amely bármely környezetben megfelel az egyénekre, a családokra, a csoportokra és/vagy a közösségekre vonatkozó szociális munka gyakorlatának Térjen ki a képzési program célkitűzéseinek és az elvárt kimenetek (eredmények) elérését szolgáló önértékelés kialakítására Törekedjen a képzéssel egyenértékű külső (más iskolák, más szakemberek és más diákok általi) értékelésre is, amennyire ez megoldható és pénzügyileg kivihető. Történhet ez egyenrangú külső moderátor vezetésével írásban és szóban, és/vagy írásbeli dolgozatok, disszertációk (szakdolgozatok) elemzésével, és a tantervek külső szakemberek (volt diákok) által történő áttekintő elemzésével és értékelésével Legyen egyértelmű a szociális munkás végzettséget adó bizonyítvány, első diploma, vagy poszt-graduális diploma és adományozása nemzeti és/vagy régionális minősítő hatóságok által elismert, jóváhagyott, amennyiben ilyen hatóságok léteznek. 3. A KÉPZŐ PROGRAM TANTERVÉRE BELEÉRTVE A TEREPGYAKORLATOKAT VONATKOZÓ ELVEK A képző program tantervének színvonalának alakítását illetően a képző iskoláknak állandóan törekedniük kell az alábbiakra: 3.1. A tanterv és a képzési módszerek legyenek összhangban az iskola célkitűzéseivel és az elvárt eredményekkel Legyenek világos tervek a képzési program elméleti és gyakorlati alkotóelemeinek szervezése, megvalósítása és kiértékelése terén Szükséges a létező hazai, vagy helyi sajátosságú szociális munkás képzésnek és gyakorlatnak megismerése és fejlesztése, feltéve, hogy ezek a hagyományok és kultúrák nem sértik az emberi jogokat. 8

9 3.4. Különleges figyelmet kell fordítani a tantervek folyamatos felülvizsgálatára és fejlesztésére Elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a tanterv segít a diákoknak a kritikai gondolkodás képességeinek kifejlesztésében, a tudományos attitűd kialakításában, az érvelésben. Elősegíti a nyíltságot az új élmények befogadására, az új paradigmák elfogadására, és hozzájárul az életen át tartó tanulás melletti elköteleződéshez A terepgyakorlatoknak mind időtartamukban, mind az elvégzendő feladatok összetettségében és komplexitásában, valamint a tanulási lehetőségek tekintetében biztosítani kell, hogy a gyakornokok jól felkészüljenek a szociális munka végzésére Legyen tervezett koordináció és kapcsolat a képző iskolák és a szakmai gyakorlatra vállalkozó/kijelölt terep/intézmények között Legyen folyamatos tájékoztatás a terepen folyó képzés szervezői és tereptanárai számára Legyen lehetőség a tereptanárok számára, hogy részt vegyenek a tantervfejlesztésben, különösen a terepgyakorlatok alakításában Törekedni kell az egyenrangú partnerségi kapcsolat kialakítására a képző intézmény és a szociális intézmény között, és ahol ez megvalósítható, a szolgáltatást igénybe vevők között is. Bevonhatók a terepen történő képzéssel összefüggő döntésekbe, valamint a gyakornokok szakmai munkája során nyújtott teljesítmény értékelésébe is Szükséges elkészíteni, és hozzáférhetővé tenni a terepmunka kézikönyvét a tereptanárok és a szupervíziót végzők számára. Ebben részletesen szerepelnek a terepgyakorlatok irányelvei, folyamatai és elvárásai Biztosítani kell, hogy a terepgyakorlatok által megkívánt követelmények teljesítéséhez legyenek megfelelő és elegendő erőforrások. 4. A TANTERV LÉNYEGÉRE VONATKOZÓ ELVEK A tantervek lényegére vonatkozóan a képző iskoláknak az alábbiakra kell törekedniük: 4.1. Olyan tantervek kialakítása szükséges, amelyek a helyi, nemzeti és/vagy regionális, továbbá nemzetközi társadalmi és szociális szükségletek és prioritások meghatározásán alapulnak A 4.1. pontban kifejtettekkel együtt vannak alapvető tartalmak és modulok (esetleg stúdiumok), amelyek egyetemleges alkalmazása kívánatos. A képző 9

10 iskoláknak a szociális munkás diákok számára biztosítani kell az alábbi tartalmi elemeket: A szociális munka lényegére vonatkozóan: Szükséges a kritikai megértése és kritikai elemzése annak, ahogyan a szociokulturális egyenlőtlenségek, a diszkrimináció, az elnyomás, valamint a társadalmi, politikai, gazdasági igazságtalanságok alapvetően hatnak az ember életére, működőképességére és fejlődésére minden szinten, beleértve a globális szintet is. Alapvető az emberi viselkedés és a szociális környezet ismerete; különös tekintettel az adott környezetben élő emberek tranzakcióira. Figyelemmel kell lenni az élettartam növekedésére, valamint az emberi fejlődés és viselkedés szempontjából a biológiai, pszichés, szocio-kulturális, gazdasági, politikai és kulturális tényezőkre. Szükséges megismerni, hogy a hagyományok, kultúrák, hiedelmek, vallások és szokások miként befolyásolják az ember működőképességét és fejlődését minden szinten; így ezek között azt is, hogy mindezek miképpen válhatnak a növekedés és a fejlődés erőforrásaivá és/vagy akadályaivá. Elengedhetetlen a társadalmi változások érdekében működő szociális jóléti politika, a helyi, országos és/vagy regionális és/vagy a nemzetközi szolgáltatások ismerete, a szociális munkás szerepeinek felismerése e politikák tervezésében, megvalósításában és értékelésében. Szükséges a szociális munka kezdeteinek és professzionalizálódásának kritikai elemzése és a folyamat alakulásának megértése. Lényeges az adott ország sajátosságaira épülő szociális munka eredetének és fejlődésének megértése. Fontosak a különböző társ-szakmákról szóló érvényes ismeretek, az interprofesszionális együttműködés és a team-munka elősegítése érdekében. Szükséges a szociális jóléti politika meglétének, vagy hiányának, a szolgáltatások és törvények ismerete nemzeti és/vagy regionális/nemzetközi szinten, továbbá ezek áttekintése és a szociális munka szerepének megvizsgálása a politikai tervezésben, végrehajtásban, értékelésben és a társadalmi változás folyamataiban. Elengedhetetlen a kritikával történő megértése annak, hogy a társadalmi stabilitás, harmónia, a kölcsönös elfogadás és a közös szolidaritás miként hatnak ki az ember életére, működőképességére és fejlődésére minden szinten (beleértve a globális szintet is), feltételezve, hogy a stabilitás, a harmónia és a szolidaritás nem jelentheti olyan status quo fenntartását, amely sérti az emberi jogokat. 10

11 A szociális munkásra vonatkozóan: Cél az olyan önkritikus szociális munkás szakember fejlesztése, aki szociális munka értékrendszerét önmagáénak tekintve képes dolgozni. Legyen képes a személyes élettapasztalatok, -értékrendszer és a szociális munka lehetőségei közötti kapcsolatok felismerésére. Ismerje a szociális munka nemzeti-, regionális- és/vagy nemzetközi etikai kódexeiben foglaltakat, legyen képes azok tiszteletben tartására és a konkrét esetekhez illő alkalmazására. Lényeges a szociális munkások holisztikus keretekben történő cselekvésekre való felkészítése a gyakorlat széles területén alkalmazható készségek révén, a különböző etnikai, kulturális, faji, 5 nemi csoportok, és a másságukat kifejező csoportokkal folyó munka területén is. Cél az olyan szociális munkás képzése, aki képes fogalmat alkotni a különböző etnikai csoportok különféle kultúráiról, hagyományairól és a szokásaiból leszűrt szociális munka-tudása alapján, amennyiben ez a kultúra, hagyomány, szokások és nemzetiségi hovatartozás nem irányul az emberi jogok megsértésére A gyakorlati módszerekre vonatkozóan: A képzési program-célok eléréséhez hozzá kell rendelni megfelelő és elegendő gyakorlati készségeket, ismereteket, értékeket, legyenek azok az egyes programok irányultságából fakadóan fejlesztő, protektív, preventív és/vagy terápiás beavatkozások. A gyakorlatban a szociális munka értékeinek, etikai elveinek, ismereteinek és készségeinek alkalmazása szükséges, hogy szembe lehessen szállni az egyenlőtlenség, a társadalmi-, a politikai- és gazdasági igazságtalanság ellen. A szociális munka gyakorlatában alkalmazandók a szociális munkakutatásának ismeretei és készségei, beleértve a releváns kutatási paradigmák etikus alkalmazását, valamint a kutatások kritikai voltát, és a kutatási eredmények alkalmazásban megnyilvánuló kritikákat is. A szociális munka értékek, etikai alapelvek, ismeretek és készségek alkalmazásával a gyakorlatban szükséges elősegíteni egy adott társadalom tagjai között megvalósuló gondoskodást, elfogadást és felelősséget. Szupervízióval működő terepgyakorlatok megvalósítása szükséges, figyelembe véve a 3. pontban foglaltakat. 11

12 A szakma (egymást kölcsönösen nem kizáró) ismeretelméleti paradigmáira vonatkozóan: Kiindulási alap minden egyes emberi lény méltóságának, értékének és egyedi voltának fel- és elismerése. Szükséges a mikro- mezzo- és makroszinteken megjelenő rendszereken belül, és azok között is a minden irányba kiható összefüggések felismerése. Kiemelt jelentőségű a társadalomszerkezeti, politikai és gazdasági körülmények megismertetése és a szociális munka eszközeivel való megváltoztatása, amelyek nélkül az emberek elvesztik sorsuk irányításának képességét, és így marginalizálódnak és kirekesztődnek. Alapvető fontosságú az egyének, családok, csoportok, szervezetek és közösségek önmagukra találását, önképviseletét elősegítő, emberközpontú, fejlesztő hozzáállás. Egy normális fejlődési életciklus során a várható élettartam és a krízisek adta feladatok megértése nyomán a szükséges problémamegoldás megvalósítása, figyelembe véve a szocio-kulturális hatásokat. A szakma alapját képezi az emberi lény erősségeinek és lehetőségeinek alapul vétele, meghatározása. Elengedhetetlen a sokszínűség elismerése és tisztelete a faji, a kulturális, a vallási, az etnikai, a nyelvi, a nemi, a szexuális orientációk, a különleges képességekkel bírók büszkeségének felismerése és elfogadása minden tekintetben. 5. A TANÁROKRA VONATKOZÓ ELVEK A szakmát tanító tanárok vonatkozásában a képző iskoláknak az alábbiakra kell törekedniük: 5.1. Legyen kellő számú és széleskörű szaktudással bíró tanári stábjuk, olyan tanárokból, akik rendelkeznek az adott országban a szociális munkás képzés terén érvényes és előírt végzettséggel. Lehetőleg szociális munka szakos mesterfokú (egyetemi szintű) diploma, vagy (azokban az országokban, ahol a szociális munka tudománya csak most van kialakulóban) az egyik társszakma terén elnyert mester fokozat (egyetemi diploma) legyen a követelmény A képző stáboknak legyen lehetősége részt venni a képzés alapvető célkitűzéseinek és a küldetésnyilatkozat kidolgozásában, a képzési program rövid távú terveinek és várható kimeneteinek (várható eredményeinek) megalkotásában, valamint bármely olyan kezdeményezésben, amiben a képző iskola részt vállalhat. 12

13 5.3. Szükséges a szakmai előmenetel feltételeinek folyamatos biztosítása a szakmai képző stáb számára, különösen az új, kialakulóban lévő szociális munkatudás elemek megismertetésére vonatkozóan Legyen világos állásfoglalás a képzőstáb toborzására vonatkozóan és a tanárok kiválasztása során - ahol lehetséges, a méltányosságon alapuló politikák és preferenciák bevonásával alkalmazott eljárásmódra a nemi, etnikai hovatartozás, faji, vagy bármely más természetű sokféleség tekintetében Az iskolában és a terepen folyó képzés, a szupervízió és az adminisztratív jellegű munkák között teret kell adni a szociális munka-kutatásnak és az ahhoz kapcsolódó publikációs tevékenységnek A képző stáb számára az ésszerűség és kivihetőség határain belül lehetővé kell tenni a részvételt a szociálpolitika, valamint a különböző közösségek körébe kivitt kezdeményezések hatásainak megfogalmazásában, elemzésében és kiértékelésében. 6. A SZOCIÁLIS MUNKÁS DIÁKOKRA VONATKOZÓ ELVEK A szociális munkás diákok vonatkozásában a képző iskoláknak az alábbiak elérésére kell törekedniük: 6.1. Világosan legyenek meghatározva a felvételi követelmények és a felvételi eljárás folyamata Olyan diák rekrutálási, felvételi és megtartási politika szükséges, amely tükrözi a képző iskola földrajzi területén az adott demográfiai jellemzőket. Kellő figyelmet kell fordítani azon kisebbségi csoportokra, 6 amelyek nem kellő arányban vannak jelen a képzésben, és/vagy nem (volt) biztosított számukra a szociális ellátás Olyan diáktanácsadás megalakítása és működésének biztosítása szükséges, amely megfelel a diákok érdeklődésének alakítására, rátermettségük felmérésére, motiválásukra, hatással van a szociális munka terén végzendő munkájukra, képes teljesítményük rendszeres kiértékelésére, továbbá segítséget ad a különböző stúdiumok/modulok kiválasztásához Elengedhetetlen, hogy a távoktatási, a nappali/levelező képzést variáló, a decentralizált és/vagy internet-alapú kurzusok esetén is biztosított legyen a képző program minősége. Meg kell teremteni a képzés helyén (kihelyezett képzési egység, tagozat stb) történő tájékoztatás és felügyelet mechanizmusait, különös tekintettel a terepen folyó gyakorlatokra A diákok elméleti és gyakorlati tevékenysége egyértelmű értékelési kritériumok alapján történjék. 13

14 6.6. Ne legyen semmilyen megkülönböztetés egyetlen diákkal szemben sem faj, bőrszín, kultúra, etnikai hovatartozás, nyelvhasználat, politikai orientáció, nem, szexuális orientáció, kor, fizikai és családi állapot, társadalmi-gazdasági helyzet miatt. 7. A KÉPZÉSI SZERKEZETRE, ADMINISZTRÁCIÓRA, IRÁNYÍTÁSRA ÉS ERŐFORRÁSOKRA VONATKOZÓ ELVEK A képzési szerkezetre, adminisztrációra, irányításra és erőforrásokra vonatkozóan az iskolának (tovább ld: egyetemnek) az alábbiakra kell törekednie: 7.1. A szociális munkás képzést elkülönített szervezeti egység kar, iskola, tanszék, intézet, fakultás, központ vagy részleg végezze, amely egyértelmű, világosan elhatárolható identitással rendelkezzen az egyetemen belül Az egyetem olyan vezetőt nevezzen ki, aki tanúbizonyságát adta vezetői, tudományos és szakmai hozzáértésének, lehetőleg a szociális munka tudománya területén A vezető elsődlegesen felel a képzés koordinációjáért és szakmai vezetéséért, kellő időt és forrásokat áldoz ezen feladatainak ellátására Az egyetem pénzügyi forrásai legyenek elegendőek a képzés alap célkitűzéseinek, illetve küldetésének eléréséhez A pénzügyi források legyenek elegendőek és stabilak, hogy biztosítsák a képző programok tervezését és fenntarthatóságát Megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre; tantermek, irodák az oktatói és adminisztrációs személyzet számára, kellő hely a diákoknak, helyiségek az értekezletekhez, továbbá a képzési program céljainak eléréséhez szükséges felszerelések, berendezések Álljon rendelkezésre a képző program célkitűzéseinek eléréséhez szükséges könyvtár, és ahol lehetséges, internet elérhetőség Megfelelő hivatali és adminisztrációs személyzet álljon rendelkezésre a képzési program célkitűzéseinek megvalósítása érdekében Ahol az egyetem távoktatási, nappali/levelező képzést variáló, decentralizált és/vagy internet-alapú kurzusokat hirdet, ehhez megfelelő infrastruktúrát kell nyújtani, beleértve az osztálytermeket, számítógépeket, szöveges segédleteket, audio-vizuális berendezéseket, közösségi erőforrásokat, beleértve a külső helyszínen (terepen) történő képzést és szupervíziót annak érdekében, hogy az alapvető célkitűzéseket és a várt kimeneteket el lehessen érni Az egyetem szerepe kulcsfontosságú a képző stáb rekrutálása, kinevezése és az előmenetelek biztosítása tekintetében. 14

15 7.11. Az egyetem testülete törekedjék egyensúlyra a toborzás, a kinevezés és az előléptetés, valamint a tisztségekre vonatkozó politika és gyakorlat során a nemek arányának tekintetében A toborzási, kinevezési, előléptetési és tisztségekre vonatkozó elvek és eljárások során az egyetem visszatükrözi azt a sokszínűséget, amelynek keretein belül létezik, és amelyet szolgál Az egyetem szervezetei és döntéshozatali mechanizmusai tükrözzék a szociális munkás képzés képviseletét Az egyetem a képzési és tanulmányi célok elérése érdekében elősegíti a kooperatív, támogató és produktivitást elősegítő munkakörülményeket A képző stáb az egyetemen belül és a külső szervezetekkel, továbbá a szolgáltatások felhasználóival hozzon létre és ápoljon kapcsolatokat a képzés célkitűzésének és küldetésének megfelelően. 8. A KULTURÁLIS, ETNIKAI SOKFÉLESÉG FENNTARTÁSÁNAK ÉS A KÜLÖNBÖZŐ NEMEK BEVONÁSÁNAK ELVEI A kulturális és etnikai sokszínűség terén a képző iskoláknak alábbiakra kell törekednie: 8.1. Koncentrált és folyamatos erőfeszítéseket kell tenni a képzési tapasztalatok bővítésére oly módon, hogy a képző programjában reagál a kulturális és etnikai sokféleségre és a nemek egyenlőségének kérdéskörére Biztosítani kell, hogy a képzési program világosan kifejezésre juttassa célkitűzéseit a kulturális és etnikai sokszínűség megőrzése és a nemek egyenlősége terén, ennek a tartalomnak minden kurzusba/modulba történő bevezetésével és/vagy önálló kurzusok/modulok indításával A kulturális és etnikai sokszínűségnek és a nemek egyenlőségének a terepgyakorlatokon is érvényre kell jutni Biztosítani kell, hogy a szociális munkás diákok számára megfelelő lehetőségek nyíljanak ahhoz, hogy kellő öntudatot tudjanak kialakítani személyes és kulturális értékeik, hiedelmeik, hagyományaik vonatkozásában, továbbá tudatosítani, hogy mindezek milyen hatással lehetnek az emberekkel való kapcsolatok kiépítésére, valamint a különböző nemzetiségű csoportokkal való munkájuk során Szükséges kellő érzékenység kifejlesztése és a tudás bővítése a kulturális és etnikai sokféleség, valamint a nemi egyenlőség terén. 15

16 8.6. Lényeges a csoport sztereotípiák és előítéletek 7 minimalizálása, valamint annak biztosítása, hogy a rasszista viselkedésmódok, politikák és struktúrák ne reprodukálódjanak a szociális munka gyakorlatában Biztosítani kell azt, hogy a szociális munkás diákok a tisztelet és méltóság alapján tudják kialakítani kapcsolataikat az emberekkel, s képesek legyenek az emberekkel úgy foglalkozni, hogy ne tegyenek megkülönböztetést azok kulturális, vagy etnikai beállítottságára és orientációjukra Biztosítani kell azt, hogy a szociális munkás diákok képzést kapjanak az alapvető emberi jogokról, azok szemléletéről úgy, ahogy azok a nemzetközi okiratokban nyernek kifejezést, mint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és az ENSZ Bécsi deklarációja (1993) Biztosítani szükséges, hogy a képző program a szociális munkás diákok számára lehetővé tegye önmaguk ismeretét úgyis, mint személyiségek, valamint úgy is, mint egy közös szocio-kultúrális csoport tagja, ismerjék erősségeiket, s legyenek tisztában további fejlődési lehetőségeikkel. 9. A SZOCIÁLIS MUNKA ÉRTÉKÉNEK ÉS ETIKAI KÓDEXÉNEK ELVEI Azon felismerés fényében, hogy a szociális munka értékei, etikája és elvei a szakma alapvető alkotóelemeit jelentik, a képző iskoláknak módszeresen törekedniük kell az alábbiakra: 9.1. Összpontosított és különös figyelmet kell szentelni a szociális munka szakmai értékeire és etikai kódexének elveire a tantervfejlesztésben és a mindennapi képzési gyakorlatban Legyenek világosan meghatározott célkitűzések a szociális munka értékeire, elveire és etikus magatartásformáira vonatkozóan A tanároknak és a szociális munkás diákoknak legyen delegált tagjuk (amennyiben munkakapcsolatot alakítanak ki az emberekkel a szakmai gyakorlatok során) a meghatározott etikai kódex-el 9 rendelkező országos és/vagy regionális irányító (akár állami, akár nem állami) szervekbe Biztosítani kell, hogy minden terepgyakorlaton résztvevő szociális munkás gyakornok és tereptanár tudatában legyen a szakma határaival, valamint tisztában legyen azzal, hogy az etikai kódex értelmében mi minősül a szakmának ellentmondó magatartásformának. Ha a diákok megsértik az etikai kódexet, a tereptanárok tegyék meg a szükséges és elfogadható kiigazító és/vagy elsőfokú fegyelmi intézkedéseket, vagy ha ez elkerülhetetlen, tanácsolják el a gyakornokot a képzésből Tegyenek megfelelő lépéseket azon szociális munkás diákokkal és tanárokkal szemben, akik nem felelnek meg a szakmai etikai kódexnek, 16

17 vagy egy adott irányító szociális munkás testület, vagy a képző iskola által meghatározott szabályoknak, és/vagy jogszabályoknak Biztosítani kell azt, hogy az irányító szociális munkás testületek széleskörűen jelenítsék meg a szociális munka tudományát oly módon, hogy amennyiben erre lehetőség adódik a magán és a közszféra területéről egyaránt vonjanak be szociális munkásokat, valamint képviselőket abból a közösségből, amelyet szolgálnak, továbbá biztosítsák a szolgáltatást felhasználók közvetlen részvételét Az etikai kódex megsértésekor az ésszerűség és a lehetőségek határain belül fenn kell tartani a helyreigazító, s nem pedig a megtorló igazságszolgáltatást, 10 akár a szociális munkás diákokról, vagy akár a tanárokról, tereptanárokról van szó. 17

18 A függelék: A szociális munkás-képzés globális alapelvei kifejlesztésének folyamata és megközelítési módja A Globális Minimumot Minősítő Alapelvek Bizottságát 11 a Szociális Munkás Képző Iskolák Nemzetközi Szövetsége (IASSW) és a Szociális Munkások Nemzetközi Szövetsége (IFSW) közös kezdeményezésére az IASSW/IFSW közös konferenciáján Montrealban, 2000 júliusában hozták létre (lásd C függelék: a Bizottság tagjainak listája). A vitairatot több bizottsági tag munkája alapján, a vonatkozó dokumentumok áttekintése, konzultációk és ahol csak lehetett kollégák közötti személyes konzultációk során állították össze. 12 Széles körben kedvező fogadtatást nyert az IASSW és az IFSW azon elhatározása, hogy létre kell hozni egy olyan egyetemleges érvényű alapelveket tartalmazó dokumentumot, amely rávilágít, hogy mit is képvisel a szociális munka globális szinten. Ez a dokumentum, amely általános értékű megállapításokat tartalmaz, irányadóként alkalmazható a nemzeti alapelvek kidolgozásához a szociális munkás képzés terén. Egy ilyen dokumentumnak tükröznie kell a szociális munka fő kérdéseit, szerepét és a képzésre vonatkozó a közös nézeteket. Némi szkepticizmus övezte az egyetemleges érvényűség lehetőségét. Figyelembe véve a szakma történelmileg kialakult széttagoltságát, a szociális szakmán belül az identitásáról folyó jelenlegi vitákat, a szakmában dolgozó más szakemberekhez viszonyított önmeghatározását - olyanokra gondolhatunk, mint pl. a szociálpedagógusok, fejlesztési szakemberek, gyermekgondozási szakemberek, nevelő/felügyelő tisztek, közösségi munkások és ifjúságvédelmi szakemberek (amennyiben az e kategória más, mint a szociális munkában) - valamint a nemzeteken belüli és nemzetek közötti óriási különbségeket. Az volt a javaslat, hogy egy ilyen jellegű dokumentum legyen eléggé rugalmas ahhoz, hogy bármely összefüggésben lehessen alkalmazni. Az ilyen rugalmasság teret kell, hogy adjon a helyi sajátosságú szociális munkás képzés értelmezéseinek, és figyelembe kell vegye minden ország vagy régió társadalompolitikai, kulturális, gazdasági és történelmi hátterét, miközben ugyanakkor ragaszkodik a nemzetközi alapelvekhez. A globális alapelvek kidolgozásának alapvető okait (fontossági sorrend felállítása nélkül) az alábbiakban lehetne felsorolni: megvédeni a szociális munka-szolgáltatások fogyasztóit, klienseit vagy szolgáltatások felhasználóit 13 ; figyelembe venni a globalizáció szociális munkás képző tantervekre és a szociális munka gyakorlatára gyakorolt hatását; elérhetővé tenni ezek kifejeződését az egyetemek között globális szinten; lehetővé tenni a szociális munkások egyik országból másik országba történő mozgását; 18

19 különbséget tenni a szociális munkások és nem szociális munkások között; hozzáigazítani a nemzeti alapelveket a globális alapelvekhez; lehetővé tenni a partnerségi kapcsolatokat valamint a nemzetközi diák és tanárcsere programokat; lehetővé tenni az IASSW és IFSW számára, hogy ennek megfelelő alapelveket dolgozzon ki, hogy lehetőséget tudjon teremteni olyan szociális munkás fakultások, központok, tanszékek vagy képző iskolák 14 megsegítésére, amelyek nem rendelkeznek elegendő erőforrással ahhoz, hogy megfeleljenek ezen irányelveknek; gyakorlatban (is) kifejezésre juttassák az IASSW célját, ugyanis egyesek szerint a szociális munkás képzés nemzetközi alapelveinek kidolgozása az IASSW legalapvetőbb tevékenysége kell, hogy legyen. Nyilvánvalóan a fenti célok nem mindegyike kivihető, pl. ezen erőfeszítések árán nem lehet különbséget tenni a szociális munkások és a nem szociális munkások között,, továbbá nem biztos, hogy el tudjuk érni azt a célkitűzést, hogy a klienseket megvédjük az alapelvek segítségével. A szociális munkások egyik országból másik országba való mozgásának megkönnyítése tartalmi kérdés, abban az esetben, ha irányítottan történik a szociális munkások toborzása egyes országokból más országokba, pl. Dél-Afrikából és a Karibi-térségből Angliába Dél- Afrika és a Karibi-térség kárára. Mindazonáltal etikai szempontból nézve azon szociális munkások migrációját, akik egy másik országban kívánják gyakorolni hivatásukat, segíteni kell, s nem pedig akadályozni. A szociális munkás képességek és tudás országon belüli megtartása olyan tényezőktől függnek, mint a szolgáltatások feltételei, fizetések és a szakma elismertsége, amelyet országos szinten kell megoldani. Néhány résztvevő kifejtette abbeli nézetét, hogy a dokumentumot tovább kell vinni gyakorlatiasabb irányelvek irányába. Ezek a gyakorlati irányelvek tartalmazzák az alapképzés több szintű besorolását, pl. úgy, hogy elterjedjen a sokéves alapfokú oktatás plusz legalább egy teljes év nappali szociális munkás képzéstől egészen az olyan diplomáig, amely három, vagy négyéves szociális munkás képzés után jár (ebben a besorolásban rögzíteni kell a szakmai gyakorlat minimális időtartamát); a korábbi tanulmányok elismerését és beszámítását, az adott kontextustól függő, és ahhoz illő alapkompetenciák, ismeretek és készségek megadását. Egy nagyon szűk kisebbség odáig ment, hogy azt várta el a globális alapelvektől, hogy adja meg a szövegeket és azt a minimális óraszámot, amelyet a diákoknak olvasással kell eltölteniük. Ez nyilvánvalóan lehetetlen globális szinten, hiszen a helyi realitások figyelembe vételét teljességgel tagadná. Valóban, talán lehetetlen lenne ilyen kérésnek eleget tenni, akár helyi, akár nemzeti szinten, ugyanis hozzájárulna a tudományos szabadságjogok megnyirbálásához, korlátozná a tudás fejlesztését és leszűkítené a kritikai gondolkodás fejlődését. Más résztvevők afeletti aggodalmunknak adtak hangot, hogy a javasolt többszintű rendszer esetleg olybá tűnhet, mint ami túlságosan támogatja az elitoktatást, mivel esetleg a Kétharmados 15 Világ területéről jövő szociális munkásokat valószínűleg az alacsonyabb presztizsűre sorolnák be. A képzés időtartamának, vagy a kurzusokra adandó 19

20 kreditek számának megjelölése is problematikus, ugyanis a tanévek igen különbözőek ez egyes országokban és térségekben, és a kurzusokra is sokféleképpen adnak krediteket. Pl. egy 6-12 hónapos intenzív szociális munkás képzés amelyre a felnőtt résztvevőket igen alaposan válogatják ki korábbi tanulmányaik és/vagy kapcsolódó végzettségük alapján, éppoly értékesnek bizonyulhat, mint egy olyan egyetemi diplomát adó kurzus, amelyre érettségiző diákokat vesznek fel. A képzési program minősége az, ami nem sérülhet. A kapott információk alapján úgy tűnik, hogy a szociális munka egyetemi szintűvé tétele kezd normává válni, ugyanis sok országban vagy három/négyéves BA/BSc szintű szociális munkás képzés a gyakorlat, és néhány ország mint pl. Chile képezi a kivételt, mivel a BA/BSc fokozat eléréséhez öt éves tanulmányok kellenek. Szintén kisebbségi vélemény volt az is, hogy az IFSW és az IASSW ne adjon ki dokumentumot; hanem alulról jövő kezdeményezések módszerét alkalmazzák a nemzeti testületek saját alapelveik kidolgozása során. Ezek a nemzeti alapelvek amelyeket pl. egy ötéves akcióterv formájában dolgoznak ki gyúrhatók aztán össze nemzetközi, globális alapelvekké. Azonban nem kell vagy/vagy megközelítésében nézni a globális alapelvek kidolgozását. Ha elfogadjuk azt a premisszát, hogy az ilyen alapelvek nem képviselnek végleges, vagy statikus és megváltoztathatatlannak tekintett dokumentumot, hanem egy olyan dinamikus folyamatot, amelynek révén megcélzunk és tovább építünk egy keretet, akkor elfogadjuk azt is, hogy az ilyen természetű erőfeszítésnek globális-regionális-nemzeti-helyi dialektikus interakciókat kell magában foglalnia. Ehhez nemzetek közötti és térségek közötti dialógusra van szükség. A globális alapelvek kidolgozása során vigyázni kell arra is, hogy ne tagoljuk szét tovább és ne tegyük nem professzionális jellegűvé a szociális munkát, mint ahogyan azt Dominelli (1996) oly világosan kifejtette a kompetencia-alapú megközelítésnek a szociális munkás képzésre és gyakorlatára való hatásáról kifejtett gondolataiban. Ezt a nézetet támogatta Lorenz is (2001, p.19), aki miután volt néhány összehasonlító kritériuma, de nem vonta kétségbe a minőség-ellenőrzés 16 szükségességét - figyelmeztetett arra, hogy ez tovább trivializálhatná a szociális munkát. Ennek a lehetőségnek az elkerülése érdekében koncentrált erőfeszítéseket tettünk azon redukcionista nyelvezet átalakítására, amelyet sok országos/térségi kontextusban a szervezeti alapelvek fejlesztésének leírására használnak azért, hogy megfeleljenek a kompetencia-alapú megközelítési módnak, és amely széttöredezi a szociális munkához szükséges készségeket és szerepeket apró alkotórészekre. Elismerjük, hogy lehetnek előnyei a kompetencia alapú megközelítésnek nemzeti/térségi szinteken, azonban ez túlságosan sajátságos ahhoz, hogy globális méretekben is alkalmazzuk. A konzultációk során többen kérdéseket tettek fel a minimum vonatkozásában, hogy kik és milyen irányelvek alapján szabják ezt meg? Lehetséges, hogy a minimális alapelvek a szakma színvonalát inkább csökkentenék, s nem pedig emelnék? Egy másik érv szerint az alapelvek egy ideális állapotot tükröznek s ezért valójában olyan maximális alapelvekké válhatnának, amelyek elérésére való törekvés nyomást jelentene a szociális munkás képzés iskoláira minden országban és térségben. Erre jó példa Dél-Afrika esete az 1990-es évek elején. Akkor a Szociális Munka Tanácsa - amely valójában olyan állami apparátus volt, amely ideológiájával fenn akarta tartani a fajüldözést 20