BENCÉ S DIÁ KSZÖVETSÉ G ALMANACH PANNONHALMA BUDAPEST

Átírás

1 BENCÉ S DIÁ KSZÖVETSÉ G ALMANACH PANNONHALMA BUDAPEST

2 BENCÉ S DIÁ KSZÖVETSÉ G ALMANACH

3 BENCÉ S DIÁ KSZÖVETSÉ G ALMANACH PANNONHALMA BUDAPEST 1995

4 Szerkesztette Gereben Ferenc Olvasó - és technikai szerkesztõ Kö nyves Tóth Ká lmá n dr. Kiadja a Vá llalkozá s, Verseny, Tisztesség Alapítvá ny Felelõs kiadó a kurató rium elnö ke ISSN:

5 Tartalom Kö szö ntõ és ü zenet (Kozma Imre) 7 Nagy Ferenc: Juliá n vá ndordíj (A Szent Csalá d; fafaragá s) 9 Nagy Gá spá r: Magyar kará csony 10 A BDSZ V. kö zgyû lé sé nek (1993. má jus 29.) dokumentumaiból Elnö ki beszá moló (Faber Miklós) 11 Ú j tiszteletbeli tagjaink 17 A BDSZ küldö ttkö zgyû lé se (1993. november 23.) dokumentumaiból Rö vidített jegyzõkö nyv 20 Elnö ki beszá moló (Faber Miklós) 25 Korszerû kö szö ntõ Elõadá s a gyõri bencés gimná zium talá lkozó já n (Farkas József dr.) 37 Csendes Béla: Já tszik a múzsa 41 Konzervatív disztichonok a Hegyalja népeihez 42 Morvay Lá szló: Szent Istvá n (tûzzomá nc) 43 Bencé s hagyomá ny Fél évszá zada tö rtént Pannonhalma 44 Montecassino 45 Hatszá z éves hagyomá ny Gö ttweig, egy magyar nyelvemlék õrzõje (Verõ József dr.) 47 Bencés munka. Ferenczy Viktor OSB emlékékére (Petrik Ferenc dr.) 49 Mécs Lá szló: Pannonhalmi ballagó k 52 Imá dkozzá l és dolgozzá l Adalékok a bencés ö regdiá kok tá rsadalomrajzá hoz (Gereben Ferenc) 54 A szerkesztõ postá já bó l: A Bencés szellemiség témá já hoz 73 Csendes Béla: Forgá csok 75 Felejthetetlen taná raink 5

6 Dr. Hajdú Luká cs OSB emlékezete (Kecskés Lá szló) 76 Emlékezés dr. Kõgl Szeverinre (Tóth Veremund OSB) 82 Pénzes Balduin, a szerkesztõ (Szeghalmi Elemér) 89 Csendes Béla: A magyarokhoz, még mindig 92 Bencé s diá ktö rté nelem Há borús triptichon Paraszolvencia nélkü l (Boksay Gyö rgy) 94 A 45 nyará n velem megesett kaland (Kirá lyfalvi Kraft Ká roly) 96 Túszszedés Pannonhalmá n (Boksay Gyö rgy) 103 Októ ber Pannonhalmá n, (Rudan Péter) 106 Megalá zottak é s megszomorítottak A szerkesztõ megjegyzései 109 Morvay Lá szló: Stá ció (tûzzomá nc) 111 Tóth Bá lint: Januá ri elégia 112 Tisztelgés az Alma Mater szellemisége elõtt A Budapesti Bencés Gimná zium hõsi halottjai, má rtírjai és meghurcoltjai (Mentsik Gyõ zõ Imre dr.) 113 Névsorolvasá s (Kõ Andrá s Nagy J. Lambert) 144 A pedagó gus emlékezik (Dr. Eö tvö s Oszká rnéregõ s Ildikó) 148 Nedeczky Gyö rgy: Ü zenet a magyarokhoz 149 Tá rsadalmon kívü l Beszélgetés Csendes Bélá val 151 Csendes Béla: Részlet a DOKUMENTUM címû ciklusbó l, II., III. 157 Varga Jó zsef Curriculum vitae-ja 162 Az ezredes halá lá ra (im) 164 Polá n Hildebrand OSB levelébõl 164 Dombi Sá ndor levelébõl 165 Nagy Gá spá r: Ne féljetek! 166 A Bencé s Diá kszö vetsé g Vezetõség, tiszteletbeli és rendes tagok 167 Összefoglaló 1994-rõl 195 6

7 Kö szö ntõ é s ü zenet Szeretettel kö szö ntö m a Bencés Diá kszö vetség tagjait az újravá lasztott vezetõség nevében, és á ltalatok kü ldö m ü zenetemet minden volt bencés diá ktá rsunknak. Tennivaló ink sora végtelen, megméretü nk a nemzet színe elõtt: vajon bõ termést hoz-e a bencés gimná ziumban szerzett szellemiség? Iskolá ink nem csupá n a magunk épü léséért, hanem sokkal inká bb az életü nket mindvégig kísérõ szolgá latra neveltek bennü nket, megkü lö n- bö ztetett igényességgel. Magyar fö ldö n az á llamalapítá ssal egyidõben kezdõdö tt a bencések má ig tartó szolgá lata. Szent Benedek nyomdokain haladó elõdeink azért szerezhettek oly sok dicsõséget nevü nknek, mert nem má sban, kizá ró lag a munká ban s az Istennek tetszõ közös lét megteremtésében igyekeztek élen já rni. A harmadik évezred kü szö bén a honteremtéshez mérhetõ feladatok vá rnak rá nk. Romokbó l kell újat építeni. Elveszett, félretolt ö rö k értékeket kell csillogó vá, ezá ltal kö vethetõvé tenni. A régi keresztény Euró pa a szemü nk lá ttá ra ö sszeomlott. A kereszténység elvesztette tömegbá zisá t. Visszaszorult a templomok, rendhá - zak falai közé, s ott is gyakran csak valami idejétmúlt hangulatot õriz. Nem helyes mégsem azt mondani, hogy ma elveszett a kereszténység. Az új vilá g nem keresztényellenes, de nincs vele kapcsolata, idegen és kö zö mbö s irá nta. A minket felnevelõ és bennü nket egymá ssal kö zö sségben megõrzõ egyhá z (bencés iskola) új utakat keres. Nem mondhat le apostoli kü ldetésérõl, azaz arró l, hogy ezt az új tá rsadalmat is á thassa a kereszténységgel, és hogy a modern ember kérdéseire is vá laszoljon. Korá bban arra volt szü kség, hogy az emberek megtérjenek Istenhez, ma a szeretetre való képességü ket kell visszaajá ndékozni az embereknek. Helyzetü nk sok vonatkozá sban rokon az õskeresztényekével. Õ k is idegen vilá gban éltek. A Birodalom védelmére nem szá míthattak, idõnként ü ldö zték s csak megtûrték õket. De õk kitartó an imá dkoztak, becsü - letesen dolgoztak, hûek voltak egymá shoz és segítették egymá st. Mindezt lá tva a kívü lá lló k, érdeklõdést tanúsítottak irá ntuk. Bekopogtak hozzá juk, s egyszerûen csak jó l érezték magukat ná luk. Késõbb érdeklõdni kezdtek a keresztények Istene irá nt. 7

8 Ma is a keresztény csalá d és iskola az a hely, ahol lehetõség nyílik a keresztény légkö r kialakítá sá ra, ahol megszü lethet és formá ló dhat az új ember, aki a szó mai értelmében talá n nem modern, de a gondolkodá - sá ban megújult ember. Korforduló ban élü nk. A bencés szellemiség hûséges kö vetõi: az egykori bencés diá kok, az idõsebbek és a nagyon vá rt fiatalok, aká r tagjai a Bencés Diá kszö vetségnek, aká r nem, aká r idehaza élnek, aká r nem, most ö sszevethetik a megélteket és egyesíthetik erejü ket. Csak figyeljü k a tö rténelmi folyamatokat értõ szívvel. Vegyü k észre, mi tûnt el és mi van szü letõben, és vá llaljuk kü ldetésü nket. Ora et labora! 1994-ben, az újra induló budapesti bencés iskola esztendejében Kozma Imre a Bencés Diá kszö vetség elnö ke 8

9 JULIÁN VÁNDORDÍJ Nagy Ferenc fafaragó mûvész: A Szent Csalá d (Pannonhalma, Bencés Gimná zium)

10 Nagy Gá spá r MAGYAR KARÁ CSONY Uraim, most má r emelt fõvel szégyenkezhetnek! É s vihetik a koszorút, gyújthatjá k vagy fújhatjá k a gyertyá t: vá rhatjá k Kará csonyt, (hisz megnyerték ezt a há borút). Most má r dicsérhetik is az ÁCSOT, aki nem barká csolt, de á csolt, és vitte súlyos keresztjét. Uraim, ö nö k megtettek mindent, bedobtak ezeregy gá ncsot, hogy siettessék elestét! Itt egy kicsi orszá g most megnagyult Csalá dja, mégis csonká n, riadtan vá rja a legszentebb Estét december 12. Megjelent a Heti Ú jsá g december 23-i szá má ban. 10

11 A BDSZ V. kö zgyû lé sé nek dokumentumaiból Pannonhalma, má jus 29. Elnö ki beszá moló Kedves Bará taim! Az elsõ szó a köszö net szava kell legyen. Az Ú ristennek, hogy vagyunk, együ tt vagyunk, együ tt lehetü nk. A Rendnek és Fõapá t úrnak, hogy itt lehetü nk együ tt. Itt, ahol immá r 12. alkalommal részesü lü nk ezeken a má jus végi szombatokon lelki és testi javakban, és ahol az iskola szá mos technikai segítséget nyújt talá lkozá saink lebonyolítá sá hoz. Szent Benedek atyá nk regulá já nak közismert mondata: Operi Dei nihil praeponatur : Isten dolgá ná l semmi nem fontosabb. Az Opus Dei-n, Isten dolgá n õ a liturgiá t érti. A vilá g a bencéseket elsõsorban a liturgiá n keresztü l ismeri, és megfordítva, a liturgiá t a bencéseken keresztü l. A gö rö g liturgia szó kö zö s munká t jelent. A mi Bencés Diá kszö vetségü nk is egy nagy közös munka. Erényekkel és hibá kkal, jó gondolatokkal, és nem mindig jó kivitelezéssel. Kívü lrõl sok elismerést, belü lrõl sok bírá latot kapunk. A többi ö regdiá k- egyesü let szerint aktivitá sunk és annak sokszínûsége irígylésre méltó, tagtá rsaink egy része viszont úgy véli, gittegylet vagyunk, nem csiná lunk semmit. Ha végignézü nk a tevékenységü nkrõl szá mot adni igyekvõ Bencés Hírlevél lapjain, elcsodá lkozunk, mi minden történik há la Istennek sorainkban. Megannyi alkalom az együ ttlétre, a kö zö sség erõsítésére, régi bará tsá gok újraéledésére, újak kialakulá sá ra, egymá s segítésére. Sokan megkérdezik, mi a BDSZ voltaképpen? Kö nnyebb a vá lasz arra, hogy mi az, ami nem. Nem akciócsoport és nem nosztalgiaklub. Nem akció csoport, de vannak rö vidtá vú akció i és hosszútá vú programjai. Nem nosztalgiaklub, de emlékezik. Mert emlékezés nélkü l az ember gyö kértelen. Nekü nk van mire emlékeznü nk, és büszkék lehetü nk arra, amire emlékeznü nk lehet és kell. 11

12 Mi értékekben részesü ltü nk: a má sfélezer éves bencés szellemiség értékeit kaptuk Sopronban és Kõszegen, Pá pá n és Gyõrö tt, Komá romban és Esztergomban, a budapesti Jó zsefvá rosban és Csepelen, de elsõsorban itt Pannó nia szent hegyén, ahová tö ltekezni já rtunk, és já runk ma is. Tö ltekezni, hogy erõnk legyen tová bbsugá rozni. Mert bencés diá knak lenni nem csupá n szép és boldogító á llapot, hanem ö rö kö s feladat is, a tová bbsugá rzá s feladata. Nem ö ncélúan emlékezü nk az lenne nosztalgia, hanem tudatosan tá plá lkozunk a múltból, lehetõségeink szerint igyekszü nk a tová bbsugá rzá s feladatá t teljesíteni a jelenben, és ezzel építeni a jö võ t. A minél bencésebb jövõt. Mert egy évezred tanúsá ga bizonyítja, a minél bencésebb jö võ jelenti a minél keresztényibb és a minél magyarabb jö võt. Mi ezért há rom koncentrikus kö rben élü nk, gondolkodunk és tevékenykedü nk: bencés diá kként, keresztényként és magyarként. É s ebben nem lép föl semmiféle interferenciajelenség: ezek nem rontjá k le, inká bb erõsítik egymá st. Törekvéseink nem irá nyulnak senki ellen, hiszen szolgá lni kívá nunk csupá n: ö sszetartozá s-tudatunkkal bencés csalá dunkat, vilá g- nézet-tudatunkkal egyhá zunkat, magyarsá gtudatunkkal hazá nkat. Ki ró hatja fel nekü nk, hogy magyarként és Szent Benedek szeretetének szellemében akarunk keresztények lenni, avagy fordítva: keresztényként és halá lunkig bencés diá kként éljü k meg egy nemzethez való odatartozá sunkat. Aki igazá n kö zü lü nk való, az tudja, hogy ezek nem csupá n jó l hangzó szavak, hanem egy életre szó ló elkö telezettségnek, magatartá sbeli zsinórmértéknek a jellemzõi. Az etaloné, amelyhez mérjü k tetteinket, s ha kell, bûnbá nó lélekkel ismerjü k be fogyatékossá gainkat. Sokrétû tevékenységü nk minden részletét aligha lehetne itt fö lsorolni. Ízelítõü l azonban tekintsü nk végig a legfontosabbakon, a má r említett há rom fõ irá ny, a múlt, a jelen és a jö võ címszavai alá rendezve azokat. MÚ LTÁPOLÁSUNK Írá sos megemlékezések. Tö rténeti, iskola- és rendtö rténeti ismeretek gyûjtése-gyarapítá sa. Nagy taná regyéniségek emlékét megö rö kítõ rendezvények. Felejthetetlen diá ktá rsak életének fö lelevenítése. Emlékezés á ldozatainkra, vértanúinkra. Múltá polá s volt a Szent Benedek dombormû elkészíttetése és elhelyezése a budapesti jó zsefvá rosi templomban; ez egyedü l a pesti ö regdiá kok adomá nyaibó l jö tt létre. 12

13 Múltá polá sunk jele sajá t diá kkorunk megbecsü lése is. Ennek a jegyében köszö ntjü k ARANY MATÚ RA, ill. GYÉ MÁNT MATÚ RA emléklappal az 50 és 60 évvel ezelõtt vagy régebben érettségizett kedves tagtá rsainkat. Az emléklap grafikai megalkotá sa GÖ NCZI BÉ LA (Budapest, 1952.) bará - tunk tehetségét és á ldozatos munká já t dicséri. Kö szö net érte. Ezen megmozdulá sokban és tevékenységekben elsõsorban budapesti, valamint komá romi és esztergomi szervezetü nk érdemeit kell kiemelnü nk. JELEN MUNKÁNK Rendszeresen visszatérõ klubnapok; fõleg Pécsett és Budapesten. Liturgikus megmozdulá sok, amelyekben valamennyi terü leti szervezetü nket dicséret illeti, mégis kü lö n megemlítem Veszprémet, Pécset és Gyõrt, valamint kelet-magyarorszá gi bará tainkat. Kö zö s kirá ndulá sok; ezen a téren fõleg a veszprémi, a soproni és a keszthelyi terü leti szervezetü nk já r az élen. Tá rsadalmi érintkezések; ilyenek fõként Pécsett, Keszthelyen és Szombathelyen vannak. Karitatív munka, amelyben ismét Szombathelyt, valamint Kelet- Magyarorszá got kell említenem. Ciklikus sorrendben megrendezett vándorgyûlések; ilyeneket keletmagyarorszá gi szervezetü nk rendez egyre színvonalasabban. Ó riá si jelentõségû a mai bencés diá kokkal való kapcsolattartá s, élõ iskolá inknak a tá mogatá sa, diá kjaink pá lyavá lasztá sá nak segítése; ebben gyõri bará taink viszik el a pá lmá t. Nagy és sikeres vá lalkozá s a Gyõri Szabadegyetem, ennek új életre hívá sa szintén gyõri diá ktá rsaink jó munká já t dicséri. A fizikai értelemben vett liturgia kö zö s munka ragyogó példá já t adjá k évek ó ta soproni bará taink, akik kétkezi tevékenységgel, arcuk verítékével juttattá k a BENCÉ S HÁZat megújult á llapotá ba. A mai oktatá s-nevelés segítésére szép példa a NAGY JULIÁN VÁNDOR- DÍJ, amelyet az 1935-ö s budapesti, valamint a CZIRÁKI LÁSZLÓ ALAPÍT- VÁNY, amelyet az 1960-as pannonhalmi osztá ly hívott életre az illetõ osztá lyok tagjainak ö nzetlen anyagi tá mogatá sá val. Nem feledkezhetü nk meg kiadvá nyainkró l sem, amelyek Szö vetségü nk életét tü krö zik, hiszen ezeken keresztü l mutatjuk be magunkat egymá snak és a vilá gnak. Szerkesztõinket, GEREBEN FERENC (Pannonhalma, 1960.) és DR. KÖNYVES TÓ TH KÁLMÁN (Pannonhalma, 1947.) diá ktá rsainkat á ldozatos munká jukért nagy há la illeti meg. 13

14 JÖ VÕÉ PÍTÉ SÜNK Pá lyá zatok kiírá sa diá kjaink szá má ra. Tá mogatá s felsõoktatá si intézménybe bejutott diá ktá rsainknak. Két esztendeje folyik a törekvés, hogy visszakapjuk egykori fõiskolai kollégiumunkat, ill. ha végképp nem lenne lehetséges, akkor helyette má sik olyan épü letet, ahol az intézményt újra mûkö dtetni lehetne. A legnagyobb fa, amibe fejszénket belevá gtuk: egy katolikus középiskola létrehozatalá t célzó ALAPÍTVÁNY, az elõbbiekben má r említett minél bencésebb, tehá t minél keresztényibb és minél magyarabb jövõ érdekében. Hogy ezt minél inká bb nyilvá nvalóvá tehessü k, megkértü k ASZTRIK fõapá t urat, já ruljon hozzá, hogy a SZENT BENEDEK KULTURÁLIS ALAPÍTVÁNY nevet haszná lhassuk. A hozzá já rulá st megkaptuk, kö szö n- jü k; csakúgy, mint a megígért erkö lcsi tá mogatá st. A jö võt építi bá r jelen idejûnek lá tszik a még 1988-ban életre hívott SZENT JOBB ALAPÍTVÁNY is, amellyel Erdélybõl szá rmazó diá kok itteni tanulá sá t szerényen tá mogatjuk. Bízunk abban, hogy ezekbõl a fiatalokbó l Erdélybe visszatérõ magyar értelmiségiek lesznek. Ugyanígy a jövõben gondolkodó az a kapcsolatunk, amely Ká rpá t- aljá val van kifejlõdõben. Elsõ á llomá sa ennek a kapcsolatnak az a 100 kö tet Ú jszö vetségi Szentírá s, amelyet Húsvétkor juttattunk el Ungvá r- ra. Hogy lesz-e nyugati típusú kereszténység amelyet Euró pa védõszentjeként Szent Benedek atyá nk patroná l a következõ szá zadokban is a Ká rpá tmedence elszakított terü letein, és hogy ez a nyugati típusú kereszténység a mi édes anyanyelvü nkö n is él-e, az rajtunk is á ll: itt és most mit teszü nk értü k tettel és imá val. A felsoroltak mozaikszemek csupá n. Nélkü lö zik a teljességet, de talá n nem a bizonyító erõ t. A sokszínû, sokirá nyú tevékenység mö gö ttes fedezete, hogy a közös neveltetésü nk értékei szá munkra ma is értékek, és ezek az értékek ma is élõ á ldozatvá llalá sban ö ltenek testet. Alakuló kö zgyûlésü nkö n 1989-ben errõl a helyrõl csak egyet igérhettem, Szent Má rton jelmondatá t, a NON RECUSO LABOREM-et. Ú gy vélem, megtartottuk, nem vonakodtunk a munká tó l. Vannak természetesen TOVÁBBI TERVEINK is, amelyek jó részt má r megindult kezdeményezéseken alapulnak. Lá ssunk néhá nyat ezek kö zü l. Kapcsolatokat á polunk má s ö regdiá k-szervezetekkel. Így nemegyszer volt má r közös megmozdulá sunk a MAGYAR PIARISTA DIÁKSZÖ VET- SÉ Ggel. Ezen a téren tová bbi kapcsolatokra tö rekszü nk. 14

15 Kapcsolatban vagyunk a KERESZTÉ NY É RTELMISÉ GI SZÖ VETSÉ Ggel, a PAX ROMANÁval, a PÜ SPÖ KKARI TITKÁRSÁGgal, és megfigyelõként részt kívá nunk venni az esztergomi fõegyhá zmegyei zsinaton. Folytatni és bõvíteni kívá njuk ezeket az együ ttmûkö déseket is. Megkeresett bennü nket a GYÕ R BARÁTAINAK KÖ RE. Javasoljá k, hogy Szent Lá szló halá lá nak két év múlva esedékes 900 éves évforduló já t a Renddel és Gyõr vá ros ö nkormá nyzatá val közösen készítsü k elõ és rendezzü k meg. Jó a gondolat, szívesen részt is vá llalunk a kivitelezésben. Fö lajá nljuk a Rendnek is kö zremûkö désü nket az évi Pannonhalma-millennium programjá nak a kidolgozá sá ban és megvaló sítá sá - ban. Kitü ntetésnek vennénk, ha a Rend élne javaslatunkkal. Ö rö mmel ü dvö zö ljü k a két vilá ghá ború kö zö tt létezett PANNONHALMI SZEMLE megújulá sá t. Fö lkíná ljuk kö zremûkö désü nket. Elsõsorban a bencés szellemiséget képviselõ nem teoló gus tagtá rsaink megnyilatkozá sait. Vannak szép szá mmal kö ltõink, író ink, rá dió s, televízió s, színhá zi és sajtó szakembereink, muzsikusaink, képzõ- és iparmûvészeink, jogá szaink, kö zgazdá szaink, a természettudomá nyokat és a bö lcsészet kü lö nbö zõ á gait mûvelõ bará taink, a humá n és a reá l tudomá nyokat mûvelõ megbecsü lt szakemberek, akik szakterü letü ket magas színvonalon mûvelik, de amellett hivatá sukat elkö telezett keresztényként, bencés diá kként élik meg és gyakoroljá k. Megtiszteltetés volna szá munkra, ha a Rend és azon belü l a Szemle szerkesztõsége mérlegelné ajá nlatunkat. Tervezzü k BENCÉ S KI KICSODA kiadvá nyunkat, melynek anyaggyûjtése szépen halad. Már az elsõ 200 kérdõív beérkezése is mutatja, a tá rsadalom legszélesebb spektrumá t képviseljü k. Ezt a hatalmas szellemi tezauruszt fölajá nljuk iskolá inknak is. Minden iskolaévben, aká r többszö r is, szívesen tartaná nk diá kjaink szá má ra osztá lyfõ nö ki órá kat, érdeklõdést fölkeltõ színes ismertetéseket. Ö rü l- nénk, ha iskolá ink elfogadná k ezt a bará ti jobbot is. Kö zeli tervü nk 70. szü letésnapunk megü nneplése. Jogelõdü nk, a BENCÉ S DIÁKOK EGYESÜ LETE 1923-ban alakult. Ü nnepélyes keretek kö zö tt kívá nunk visszatekinteni a megtett nem kö nnyû útra. Folyamatosan tö rekszü nk sajá t tagsá gunk fiatalítá sá ra. Iskolá ink mindenkori IV. osztá lyosai kö zö tt ismertetjü k szö vetségü nk életét, munká já t, céljait. Szeretnénk má r most, a következõ tanév folyamá n megindítani a BDSZ fõiskolá s tagozatá t. 15

16 Kö zeli terv alapszabá lyunk mó dosítá sa. Bebizonyosodott ugyanis, hogy ezek a pannonhalmi talá lkozó k alkalmasak ö rö mteli ü nneplésre, de nem alkalmasak munkaértekezlet céljá ra. Célszerû ezért a célokat szétvá lasztani, és az operatív munká t egy kisebb létszá mú testü letre, kü ldö ttkö zgyûlésre bízni. SZÖ VETSÉ GÜ NK taglétszá ma négy esztendõ alatt 400-ró l közel 1700-ra emelkedett. Nyilvá nvaló vá vá lt, hogy ekkora szö vetség az évenkénti ü nnepi együ ttlétek kö zö tt hétkö znapjait A TERÜ LETI SZERVEZETEKBEN éli; bencés nyelven mondva: ott IMÁDKOZIK É S DOLGOZIK. Hazá nkban ma mind e kétfajta tevékenységre égetõ szü kség van. Ne azt kérdezzü k ebben az erkö lcsi megújulá sra kiá ltó helyzetben, ezen az újraevangelizá lá sra szoruló misszió s terü leten, hogy mit tesz az Egyhá z, és mit tesz a Bencés Rend, hanem azt, hogy mit teszü nk mi magunk? Aki Szent Benedek szellemiségéhez kötõdõen vallja magá t kereszténynek és magyarnak, az nem vonulhat szellemi gettó ba, elegá ns elefá ntcsont-toronyba. Amikor a nemzet lelki újjá építése a teendõ, akkor mindnyá junknak feladatai vannak: az említett tová bbsugá rzá s feladatai. A tá rsadalmi, gazdasá gi, politikai élet feszü ltségei nem gyûrûzhetnek be kö zénk. Minket a bencés neveltetés ö rö ksége hozott ö ssze és tart egy tá borban. A közös értékeket tisztelõ, á poló és valló eszmeiség mel-lett el kell törpü lnie minden má s szempontnak, pl. annak, hogy ugyanazt a jó t kissé má s úton kívá nom elérni, mint mellettem ü lõ bará tom. De népünk és hazá nk mai á llapota sem engedi meg, hogy kicsinyes nézeteltérésekkel gyengítsü k egymá st. Gondoljunk csak Arany Já nosnak Az ö rö kség címû versében leírt aggó dó szavaira: Ha minket elfú az idõk zivatarja, nem lesz az Istennek soha tö bb magyarja! A maihoz hasonló szép napokon most és minden évben ezért szá r- nyaló szívvel ü nnepeljü nk, és merítsü nk erõt az egymá sba fonó dó tekintetekbõl, a bará ti kézfogá sokbó l. Mert ezek adnak tartá st és bá torítá st az ö sszetartá s mindennapi szolidaritá sá hoz: és akkor biztosak lehetü nk abban, hogy kö zö ttü nk lesz mindig a béke és az ö rö m: PAX ET GAUDIUM! Faber Miklós 16

17 Ú j tiszteletbeli tagjaink DR. KEMENES-KETTNER BÉ LA, tiszteletbeli vá lasztmá nyi tag A Veszprém megyei Devecseren szü letett 1911-ben; a pá pai bencés gimná ziumban érettségizett 1930-ban. A Pá zmá ny Péter Tudomá nyegyetemen jogi doktorá tust szerzett, majd a tá rsadalombiztosítá sban helyezkedett el. Má r harmincegy évesen ü gyvezetõ igazgató. Az és közötti négy esztendõ orszá ggyarapodá sa sorá n jelentõs szervezõi munká t végez ezen a terü leten ban a harctéren szolgá l nagypéntekjén Csá ktornyá n keresztü l hagyja el Magyarorszá got. A fegyverek elhallgatá sá t követõen a négy gyõztes nagyhatalom á ltal megszá llt Németorszá gban megjelenik a há ború utá ni elsõ magyar emigrá ns újsá g, a MAGYAR JÖ VÕ. Munkatá rsai között talá ljuk Béla bá tyá nkat; de emellett nehéz fizikai munká val keresi meg csalá dja kenyerét, mert a szegény emigrá ns lapná l végzett tevékenységbõl megélni nem lehetett. A fizikai munka lesz osztá lyrésze akkor is, amikor sikerü l kivá ndorolnia Kanadá ba. Montreal, Calgary és Toronto ekkori életének á llomá sai. A posta alkalmazá sá ban a legalacsonyabbrendû munká tó l tíz esztendõ alatt fõosztá lyvezetõségig jut. Közben megalapítja a Montrealban megjelenõ É SZAKI FÉ NY nevû elsõ magyar lapot, Calgaryban pedig új katolikus templom építésének megszervezését kezdeményezi és vá llalja. Nyugdíjba vonulá sa utá n sem pihen. Négy magyar és egy angol nyelvû lap munkatá rsa; szerkesztõje a Kanadá ban mûködõ kétnyelvû magyarangol rá dió adó nak; rendszeres tudó sító ja a Magyar Rá dió nak is: fõként a Szü lõfö ldü nk mûsorá ban hasznosítjá k széleskö rû ismereteit, irodalmi, tö rténelmi, kulturá lis vonatkozá sú mindezt jó értelemben vett õszinte és mély hazafisá ggal á tszõtt írá sait, beszá moló it. A Kanadá ban mûködõ Nemzetiségi Taná csnak húsz éve igazgató ja, a Taná cs legfontosabb bizottsá gainak elnö ke. Erejébõl, há la Istennek, futja arra is, hogy a hazai Anyanyelvi Konferencia aktív résztvevõje is legyen. Tiszteletbeli vá lasztmá nyi taggá megvá lasztá sá t a BDSZ elnö ksége az emigrá ció ban végzett sok évtizedes magyar nyelvû kö zö sségi tevékenységéért, valamint a kanadai diaszpó rá ban élõ honfitá rsaink magyarsá g- tudatá nak megõrzése és fejlesztése sorá n szerzett elévü lhetetlen érdemeiért javasolta. 17

18 DR. KEMENES-KETTNER BÉ LA P. KÖ LLEY GYÖ RGY 18

19 KÖLLEY GYÖRGY *, tiszteletbeli vá lasztmá nyi tag 1919-ben szü letett, és Esztergomban, majd Budapesten volt bencés diá k, itt érettségizett 1939-ben. Mint a Magyar Cserkészszö vetség ö rö - kö s tiszteletbeli elnö két immá r huszonnégy éve az ö t vilá grészbe szétszó ró dott magyarsá g egyszerûen GYURKABÁ néven ismeri és becsü li. A há ború alatt a fehérvá ri egyhá zmegye szeminaristá ja, közben a Magyar Cserkészszö vetség orszá gos kiscserkész-elõadó ja utá n az elsõk között kapcsoló dik be a megvá ltozott körülmények között a szintén megvá ltozott cserkészéletbe. A kommunista politikai rendõrség azonban kezdettõl fogva figyelte õt és tá rsait június 10-én hajnali 2 ó rakor há zkutatá s, letartó ztatá s. Az ezt kö vetõ ká lvá ria á llomá sai: Andrá ssy út 60., Conti utcai Szovjet Katonai Tö rvényszék, Gyûjtõfoghá z, Markó utcai tö rvényszéki bö rtö n, Vilma kirá lyné úti Szovjet Á llamvédelmi Csoport (NKVD), Sopronkõhida, majd a Szovjetunió kü lö nbö zõ GULAG tá borai februá rjá ban érkezett haza, teoló giai tanulmá nyai folytatá sa utá n 1955 novemberében diakó nussá, 1956 júniusá ban pappá szentelték. Dunabogdá ny lelkipá sztora lett februá rjá ban újbó l letartó ztattá k. Ezúttal 3 évet kapott, és a hírhedett Gyorskocsi utca, Má rianosztra, Markó utca, Tököl és Sá toraljaújhely voltak rabsá ga helyszínei ó ta él nyugaton. Az 1989-es fordulatot megelõzõen õ volt a Magyar Cserkészszö vetség euró pai vezetõje, mindenese, intézménnyé lett és fogalommá vá lt szimbó luma, a csupa nagybetûvel írott GYURKABÁ, aki a magyar tö rténelem, fö ldrajz, népzene, népdal, irodalom és hagyomá nyõrzés eszkö zein keresztü l lankadatlanul dolgozik ma is, hogy a kü lfö ldö n élõ má sodik-harmadik generá ció s fiatalokban is ébren tartsa a nemzettudatot, hogy õk se vesszenek el a haza szá má ra. * Lá sd még a 125. és 136. lapon. (A szerk.) 19

20 A BDSZ küldö ttkö zgyû lé sé se dokumentumaiból Budapest, november 23. Rö vidített jegyzõkö nyv A jegyzõ kö nyv a helyszínen tö rténteket megö rö kítõ írá sos dokumentumok, valamint diktafon rö gzítette anyag alapjá n készü lt. Az eredeti dokumentumok egy évig a jegyzõ kö nyv-vezetõ nél archivá lá sra kerü lnek. A helyszínen készített írá sos dokumentá ció másolata a jegyzõ kö nyv hivatkozott mellékletét képezi. 1. SZALAI BÉ LA megnyitja a kü ldö ttgyûlést, a terü leti szervezetek vezetõinek szá mbavételre á tadja a kü ldö ttek névsorá t. A szá mbavétel szerint a közgyûlés hatá rozatképes. A jelenlévõk jelenléti ívet írnak alá. Javaslatá t a levezetõ elnö k (KORZENSZKY RICHÁRD) és a jegyzõkö nyvvezetõ (RAKOVITS ZOLTÁN) személyére a kö zgyûlés egyhangúan elfogadta. 2. DR. KORZENSZKY RICHÁRD levezetõ elnö k ü dvö zli a megjelenteket, felkéri a jelenlévõk korelnö két, KÁNTOR BÉ LA tagtá rsunkat, foglaljon helyet az elnö kségi asztalná l. Közös fohá sz és ima utá n az elõterjesztett napirendet a kö zgyûlés elfogadta. 3. FABER MIKLÓ S, a BDSZ elnö ke megtartja beszá moló já t. Elfogadta a kö zgyûlés a beszá moló ban javasolt kö szö netet a lekö szö nõ elnö kség tagjainak és a terü leti vezetõknek, tová bbá a kiemelt jegyzõ kö nyvi dicséretet KORZENSZKY RICHÁRDnak megkö szö nve a szervezetért végzett á ldozatos munká já t. (A beszá moló szö vegét ld. a lapokon.) 4. Az elhangzottakat KORZENSZKY RICHÁRD kiegészíti: A szö vetség tagsá ga nevében köszö netet mond a lekö szö nõ elnö knek, FABER MIKLÓ S- nak és a vezetõség ö sszes tagjá nak. Megá llapítja, hogy az eltelt négy év alatt a Diá kszö vetség az egész orszá gra kiterjedõ há ló zatot alkotó szervezetté vá lt. Befejezésü l jó kívá nsá gait fejezi ki a leendõ vezetõségnek. 5. TÓ TH LÁSZLÓ szá mvevõ röviden beszá mol a szö vetség pénzü gyeirõl. Elmondja, hogy bá r a kimutatott taglétszá m a folyamatos vá ltozá sok 20

21 miatt sohasem tud teljesen pontos lenni, a pannonhalmi nyilvá ntartá s szerint az ö sszlétszá m Az eddigi idõszak globá lis pénzü gyi adatai: BEVÉ TELEK: tagdíjak adomá nyok kamat szerzõi díjak tá mogatá s Ö SSZESEN KIADÁSOK (postakö ltség, almanach, nyomda, tiszteletdíj) Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft A tagsá g 17%-a nem fizet tagdíjat. 6 fõ nagyobb ö sszeggel já rult a bevételekhez. Vidéki vezetõségi és kü ldö tt tagoknak, ha igénylik, utazá si kö ltséget térítü nk. A beszá moló t a kü ldö ttek tudomá sul vették, ellenvetés, kifogá s nem volt. 6. A kü ldö ttek hozzá szó lá sai 6.1. DR. HARSÁNYI LÁSZLÓ : Az adomá nyokat magyarorszá giak adtá k-e? Vegyesen (TÓ TH LÁSZLÓ ) BORSAI ANTAL: Cserkészcsapat alakult Budapesten. Szép lenne, ha a leendõ gimná zium helyet adna a két bencés szervezõdésû cserkészcsapatnak. A bencés elkü lö nü lés kereteink leszûkü lését eredményezhetné (KORZENSZKY RICHÁRD) DR. VILLÁNYI ISTVÁN: Mi a közelebbi oka a taglétszá mbeli eltéréseknek? A nyilvá ntartá sokat nem egységes szempontok szerint vezetik az egyes szervezeti egységeknél. Központi nyilvá ntartá s is kettõ van, ezeket rendszeresen egyeztetjü k; a létszá m napró l napra nö vekszik, vá ltozik. (TÓ TH LÁSZLÓ, SZALAI BÉ LA, KÖ NYVES TÓ TH KÁLMÁN) DR. VITÉ Z TAMÁS: Köszö netet mond a vezetõségi tagoknak á ldozatos munká jukért. Javasolja, hogy a Szö vetség lépjen ki a nyilvá nossá g elé; a hagyomá nyok felelevenítéseként rendezzen reprezentatív hangversenyt a Zeneakadémiá n a Szent Benedek-napi ü nnepség keretében. KOVÁCS DEZSÕ a javaslatot kiegészíti: Az ü nnepségen bencés iskolá k- ban végzett kitûnõ mûvészek léphetnének fel. Csatlakozva a javaslathoz KORZENSZKY RICHÁRD feltétlenü l fontosnak tartja, hogy fiatal bencés elõadó kat hívjanak meg és szerepeltessenek a reprezentatív alkalmakkor KAJTOR JÁNOS: Javasolja, hogy a BDSZ csatlakozzék a nemrég alakult KATOLIKUS SZÜ LÕ K ORSZÁGOS SZÖ VETSÉ GE munká já hoz. 21

22 A felsorolt hozzá szó lá sokban elhangzott javaslatok megvaló sítá sá t és hasznosítá sá t az új vezetõség, ill. elnö kség figyelmébe ajá nlotta a kü ldö ttkö zgyûlés. 7. DR. FARKAS JÓ ZSEF ismerteti a vá lasztmá nyi javaslattal ö sszhangban elkészített új alapszabá lyt, melynek a szö vegét a kü ldö ttek a helyszínen megkaptá k. * 7.1. Az elõterjesztett alapszabá llyal kapcsolatban érdemben csak egy kérdéscsoport megvitatá sá ra kerü lt sor: Legyen-e a BDSZ-nek zá szlaja? A kérdéshez DR. NÉ METH SZILÁRD, SIMINSZKY FEDOR, DR. KORZENSZKY RICHÁRD, SZALAI BÉ LA, FEISZT GYÖ RGY, BUDAVÁRI ZOLTÁN és KAJTOR JÁNOS szó ltak hozzá. A kü ldö ttgyûlés úgy hatá rozott, hogy mivel közismert, egyértelmûen definiá lt bencés zá szló ezideig nem ismert, a hagyomá nyõrzés és a bencés iskolai szoká sok felderítése céljá bó l az új vezetõség hatá rozza meg az ezzel kapcsolatosan szü kséges teendõket, és hajtsa végre az ezzel együ ttjá ró alapszabá lyi eljá rá st is Az alapszabá lyra vonatkozó szavazá st KORZENSZKY RICHÁRD vezette le. Elõszö r arró l hatá rozott a kü ldö ttkö zgyûlés, hogy az alapszabá ly EGÉ SZÉ RE kell majd szavazni. A szavazá ssal a közgyûlés az elõterjesztett tervezetet fenntartá s és kiegészítés nélkü l elfogadta. 8. SZALAI BÉ LA fõtitká r bejelenti a BDSZ 1989-ben megvá lasztott alapító vezetõségének lemondá sá t. Egyik legfontosabb eredményként a terü leti szervezetek létrejö ttét hatá rozta meg. A jö võre nézve nagyon fontosnak érzi a nyitottsá got, valamint azt, hogy a létszá m nö vekedése megkö veteli az annak megfelelõ operatív vezetési mó dszerek megtalá lá sá t és bevezetését. 9. A jelö lõ bizottsá g elnö ke, DR. BALOGH ZOLTÁN beszá moló já ban elmondotta, hogy az új vezetõség megvá lasztá sá val kapcsolatban és az imént elfogadott alapszabá ly értelmében megvá lasztandó 12 fõ vezetõségi tag jelö lésével nem elég körü ltekintõen já rt el sem a tagsá g, sem a vá lasztott jelö lõ bizottsá gi tagok. Ezért a jelö ltek á llítá sa a korá bbi vá lasztmá nyi á llá sfoglalá ssal ellentétben teljesen nyitott kérdésként kerü lt a kü ldö ttek elé. A jelö lõ listá t az elõkészítettnek a mó dosítá sá val, a következõk hozzá - szó lá sá nak figyelembe vételével készítettü k el: KOZMA IMRE, BALOGH ZOLTÁN, SZALAI BÉ LA, KORZENSZKY RICHÁRD, FABER MIKLÓ S, NÓ GRÁDI LÁSZLÓ, KÖNYVES TÓ TH KÁLMÁN, VARGA MIKLÓ S, BUDAVÁRI ZOLTÁN, * Az alapszabá ly új szö vegét még apró bb pontosítá sokra lévén szü kség egy késõbb adandó alkalommal kö zö ljü k. (A szerk.) 22