Biodiverzitás stratégiák: globális és európai összefüggések Friedrich Wulf

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Biodiverzitás stratégiák: globális és európai összefüggések Friedrich Wulf"

Átírás

1 Biodiverzitás stratégiák: globális és európai összefüggések Friedrich Wulf

2 Jelen elıadás tartalma: A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) Az Egyezmény A CBD Stratégiai Terv Az EU Biodiverzitás Stratégiája tartalom helyzete Kulcskérdések és a Föld Barátai Európa (FoEE) követelései: Globális és európai szinten Javaslatok a nemzeti szintő végrehajtáshoz

3 A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): Az Egyezmény Az Egyezményt az ENSZ Környezet és Fejlıdés világkonferenciáján fogadták el Rióban 1992-ben Multi-laterális egyezmény konszenzuson alapul és egyike a 3 riói egyezménynek (a másik kettı: az UNFCCC, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és az UNCCD, az ENSZ Sivatagosodás elleni küzdelem Egyezménye) 192 állam és az EU ratifikálta (az USA pl. nem)

4 A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): Az Egyezmény Az Egyezmény szövegét kiegészítik a végrehajtásáról szóló döntések Egy ilyen nagyobb döntéshozó testület az Egyezmény részes feleinek konferenciája (Conference of the Parties,COP), kétévente Egyéb testületek: SBSTTA (Subsidiary Body on Technical and Technological Advice, Technikai és Technológiai Tanácsadó Kisegítı Testület) WGRI (Working group on Implementation, Végrehajtási Munkacsoport) Egyéb munkacsoportok (pl. AHTEG Ad Hoc Technical Expert Groups, ad-hoc Technikai Szakértıi Csoportok) A Titkárság (Secretariat) székhelye: Montreal, Kanada a dokumentumokat készíti

5 A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): Az Egyezmény Magában foglalja: Fajok biológiai sokfélesége Genetikai sokféleség (fajokon belüli) Ökoszisztémák sokfélesége 1. Cikkely: Az Egyezmény céljai: A biodiverzitás megırzése Biodiverzitás fenntartható használata A genetikai erıforrásokhoz való hozzáférés és a használatukból adódó javak igazságos és egyenlı elosztása (Access and Benefit Sharing, ABS)

6 A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): Az Egyezmény 6. cikkely: A felek, a nemzeti körülményekkel és lehetségekkel összhangban: a) alakítsanak ki nemzeti biodiverzitás stratégiákat és akcióterveket (NBSAP) a biodiverzitás megırzése és fenntartható használata céljából b) integrálják ezeket szektorális politikákba és tervekbe 20. cikkely: A fejlett országoknak kiemelt felelıssége van az Egyezmény és végrehajtása pénzügyi támogatásában.

7 A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): Az Egyezmény Elemei még többek között: in-situ és ex-situ védelem A bennszülött népek jogai (8j cikkely) 7 tematikus munkaprogram (erdık, mezıgazdaság, védett területek, szárazföldi vizek, hegyek stb.) Horizontális ügyek Biológiai biztonság/génmódosított szervezetek (Cartagena Jegyzıkönyv, 2000, 161 állam írta alá)

8 A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): A Stratégiai Terv 2010-es célszám (2002-ben elfogadva, együtt az 1. stratégiai tervvel): Az Egyezmény három célkitőzése hatékony és koherens végrehajtása annak érdekében, hogy 2010-re jelentısen csökkenjen a biológiai sokféleség romlása globális, regionális és nemzeti szinten, mivel ez hozzájárul a szegénység csökkentéséhez és az összes földi életforma hasznát szolgálja. A 2010-es célszámot nem teljesítettük - okok: A célok nem voltak mérhetık vagy eredmény-orientáltak A végrehajtás hiányosságai Az integrálás hiánya Pénzügyi támogatás hiánya A fejlıdı országokat nem vették kellıen figyelembe

9 A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): A Stratégiai Terv Következmények: Új stratégiai terv 20 eredmény-orientált, mérhetı céllal és indikátorok 2020-ra Nemzetközi rendszer a biodiv. hozzáférésrıl és a javai igazságos elosztásáról (az Egyezmény 3. célja) = Nagoya Jegyzıkönyv Új pénzügyi források: A rossz támogatások eltörlése A biodiverzitás értékelése (TEEB tanulmány) A fejlett országoktól erıteljesebb támogatás Nagoya csomag

10 A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): A Stratégiai Terv Célok: 1. cél: 2020-ra legkésıbb az emberek tudatában vannak a biológiai sokféleség értékének és azon lépéseiknek, melyeket a megırzése és fenntartható használata érdekében tudnak tenni. 3. cél: Legkésıbb 2020-ig, a biológiai sokféleségre ártalmas ösztönzıket vagy támogatásokat megszüntetik, fokozatosan leépítik vagy átalakítják annak érdekében, hogy minimalizálják vagy elkerüljék a kedvezıtlen hatásokat; továbbá pozitív ösztönzıket fejlesztenek ki és alkalmaznak a biológiai sokféleség megırzése és fenntartható használata céljából, következetes módon és összhangban az Egyezménnyel és más vonatkozó nemzetközi kötelezettségekkel, figyelembe véve a nemzeti társadalmi-gazdasági feltételeket.

11 A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): A Stratégiai Terv Célok: 5. cél: 2020-ra minden természetes élıhely-csökkenés (beleértve az erdıket) legalább a felére csökken, ill. ahol az megvalósítható szinte teljesen megáll, és a leromlás (degradáció) és töredezettség (fragmentáció) jelentısen csökken. 7. cél: 2020-ra a mezıgazdasági, az erdészeti és vízkultúrás területeket fenntartható módon kezelik, biztosítva a biológiai sokféleség megırzését. 8. cél: 2020-ra a környezetszennyezés, beleértve a felesleges tápanyagokból adódó szennyezéseket, olyan szintre csökken, hogy az nem káros az ökoszisztéma mőködésére és a biológiai sokféleségre.

12 A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): A Stratégiai Terv Célok: 11. cél: 2020-ig a szárazföldi és belvíz legalább 17 százalékát, a part menti és tengeri területek 10 százalékát, különösen a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások szempontjából fontos területeket megırzik, hatékony és méltányosan kezelt, ökológiailag reprezentatív és jól összekapcsolt védett területek segítségével és más hatékony terület-alapú védelmi intézkedésekkel, egyúttal a tájképbe integrálva. 12. cél: 2020-ra az ismerten veszélyeztetett fajok kihalását megakadályozzák, és azok védettségi helyzete (státusa), különösen a leginkább csökkenı egyedszámúaké, tartósan javul.

13 A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): A Stratégiai Terv Célok: 15. cél: 2020-ra az ökoszisztéma rugalmassága és a biológiai sokféleség szénkészletekhez való hozzájárulása javul, megırzés és helyreállítás útján, beleértve a degradálódott ökológiai rendszerek legalább 15 százalékának helyreállítását, így hozzájárulva az éghajlatváltozás enyhítéséhez, alkalmazkodáshoz és az elsivatagosodás elleni küzdelemhez. 17. cél: 2015-re mindegyik részes fél kialakít, elfogad (mint politikai eszközt) egy hatékony, részvételen alapuló és frissített nemzeti biodiverzitás stratégiát és cselekvési tervet, valamint végrehajtását megkezdi.

14 A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): A Stratégiai Terv Célok: 20. cél: legkésıbb 2020-ig jelentıs mértékben kell nıjön a pénzügyi források mozgósítása a Stratégiai Terv hatékony végrehajtására; minden forrásra vonatkozóan és összhangban a Források mobilizálásáról szóló stratégia konszolidált és elfogadott folyamatával. Ez a cél változhat a forrás igényfelmérésektıl függıen, melyeket a feleknek ki kell dolgozni és jelentést kell tenni róla.

15 A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): A Stratégiai Terv csak 8 év maradt a terv teljesítéséhez Cselekvés szükséges!!! - nemzeti szintő végrehajtás - EU Biodiverzitás stratégia

16 Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája Tanácsi következtetések (2010. márc. 15), az Európai Tanács által elfogadva án : Hosszú távú (2050) elképzelés: Az Európai Unió biológiai sokfélesége és az általa nyújtott az EU természeti tıkéjét jelentı ökoszisztéma-szolgáltatások a biológiai sokféleségben rejlı érték, valamint az emberek jólétéhez és a gazdasági jóléthez való alapvetı hozzájárulásuk miatt, továbbá a biológiai sokféleség csökkenése okozta katasztrofális változások elkerülése érdekében 2050-re oltalmat kell, hogy élvezzenek, megfelelı jelentıséggel kell, hogy bírjanak és megfelelı helyreállítás tárgyát kell, hogy képezzék. Középtávú (2020) fı célkitőzés: A biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlásának megállítása az Európai Unióban 2020-ig, valamint állapotuknak a lehetıségekhez mért szintő helyreállítása, ezzel együtt a biológiai sokféleség globális csökkenésének megelızésére tett erıfeszítésekhez való uniós hozzájárulás fokozása. 16

17 ALCÉLOK RENDSZERE Szennyezés IRÁNYOK Földhasználat változása/fragmentáció túlhasználat Invazív idegen fajok (IAS) Éghajlat változás CÉLKITŐZÉSEK A biodiverzitás romlás megállítása Ökoszisztémaszolgáltatások helyreállítása 3. Mezıg./erdık 4. Halászat 5. IAS 1. Természetvédelem 2. Nincs romlás és a helyreállítás (GI is) ALCÉLOK Globális biodiverzitás 6. A globális biodiverzitáshoz hozzájárulás Hozzájárul a:

18 Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : a célok A stratégiát 2011 május 3-án publikálták 1. Cél: Az uniós természetvédelmi jogszabályok hatálya alá tartozó valamennyi faj és élıhely helyzete romlásának megállítása, valamint helyzetük számottevı és mérhetı javítása annak érdekében,hogy 2020-ra az aktuális értékelésekhez viszonyítva ((i) az élıhelyvédelmi irányelv értelmében végzett, 100%-kal több élıhely-értékelés és 50%-kal több fajértékelés jobb védettségi helyzetet; és (ii) a madárvédelmi irányelv értelmében végzett, 50%-kal több fajértékelés stabil és jobb helyzetet tükrözzön.

19 Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : célok 2. cél: A zöld infrastruktúra létrehozása és a romlásnak indult ökoszisztémák legalább 15%-ának helyreállítása révén 2020-ra maradjanak fenn és javuljanak az ökoszisztémák és a szolgáltatásaik.

20 Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : célok 3. cél: A) Mezıgazdaság: 2020-ra maximalizálni kell azoknak a mezıgazdasági célra hasznosított földterületeknek (legelıknek, szántóföldeknek és állandó kultúráknak) az arányát, amelyek a közös agrárpolitika (KAP) biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedéseinek hatálya alá tartoznak a biológiai sokféleség megırzése érdekében, továbbá azért, hogy mérhetı javulás(*) következzen be a mezıgazdaságtól függı, illetve általa érintett fajok és élıhelyek védettségi helyzetében, valamint a évi uniós állapotfelméréshez képest az ökoszisztéma szolgáltatásokban, és ezáltal elı kell segíteni a fenntartható gazdálkodást.

21 Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : célok 3.Cél folyt.: B) Erdık: 2020-ig a fenntartható erdıgazdálkodással összhangban erdıgazdálkodási tervek, illetve azokkal egyenértékő eszközök legyenek hatályban valamennyi köztulajdonban lévı vagy egy bizonyos (a tagállamok vagy a régiók által meghatározott és vidékfejlesztési programjukban rögzített) méretet(**) meghaladó, az Unió vidékfejlesztési politikája keretében finanszírozott erdıgazdaságra vonatkozóan, azért, hogy mérhetı javulás(*) következzen be az erdıgazdálkodástól függı, illetve általa érintett fajok és élıhelyek védettségi helyzetében, valamint a évi uniós állapotfelméréshez képest az ökoszisztéma szolgáltatásokban. (*) A javulást mindkét részcél esetében az 1. cél keretében az uniós jelentıségő fajok és élıhelyek védettségi helyzete, illetıleg a 2. cél keretében a romlásnak indult ökoszisztémák helyreállítása esetében számszerősített javuláshoz viszonyítva kell mérni. (**) A kisebb erdıgazdaságok esetében a tagállamok további módokon is ösztönözhetik a fenntartható erdıgazdálkodással összhangban lévı gazdálkodási tervek, illetve azokkal egyenértékő eszközök alkalmazását.

22 Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : célok 4. cél: Halászat: 2015-ig el kell érni a legnagyobb fenntartható hozamot (Maximum Sustainable Yield; MSY). Az életkor és a méret szerinti megoszlás tekintetében egészséges állományú populációk elérése halászati gazdálkodás révén, más állományokra, fajokra és ökoszisztémákra gyakorolt számottevı kedvezıtlen hatások nélkül, a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv szerinti követelményeknek megfelelıen a jó környezeti állapot 2020-ig történı elérését támogatva.

23 Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : célok 5. cél: 2020-ig meg kell határozni és rangsorolni kell az invazív idegen fajokat és útvonalaikat, ellenırzés alá kell vonni vagy meg kell semmisíteni a kiemelt fajokat, és szabályozni kell az útvonalakat az újabb invazív idegen fajok betelepedésének és meghonosodásának megakadályozása érdekében. 6.cél: Az Unió 2020-ig fokozottabban járuljon hozzá a biológiai sokféleség globális csökkenésének megelızéséhez.

24 Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : helyzet A Stratégia kommunikációja (Bizottság, május 3): Értékelés: hasznos, de nem elég a biodiverzitás romlás megállításához 2020-ra (EU kiemelt célkitőzés): 1. cél: csak a fajok és élıhelyek 34%-át tudja megvédeni 3. cél: csak a fajok/élıhelyek 8%/14% -a; csak köz- és támogatott erdık 6. cél: nem mérhetı, nagyon általános Tanácsi záródokumentum: június: a Tanács jóváhagyta a stratégiát, de nem a célokat vagy a cselekvéseket

25 Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : helyzet(2) Tanácsi záródokumentumban: december 19-én: hasznos, DE: A Natura 2000 kijelölésének befejezése idıben a 2012-re helyett Nincs utalás a mezıgazdasággal kapcsolatos cselekvésekre (8 &9); csak általános utalás a KAP-ra: : ELISMERI különösen a mezıgazdasági szektor fokozott hozzájárulásának fontosságát az EU Biodiverzitás stratégiájához 2020-ra Németország álláspontja miatt most már nincs semmilyen iránymutatás a KAP reformra!

26 Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : helyzet (3) EU Parlament határozat Szavazás a körny.véd. bizottságában (ENVI Comittee) márc. 20-án: Néhány cselekvés [az EU biodiv. strat.-ban] erısítendı Sürgeti a tagállamokat, hogy készítsék el Natura2000 kezelési terveiket Felhívja a Bizottságot, hogy növelje kapacitását a jogsértések kezelésére, és hogy fontolja meg egy európai közösségi környezetvédelmi ellenırzı szerv létrehozását A KAP célja nemcsak az élelmezés és a vidékfejlesztés, hanem egyúttal egy fontos eszköz a biodiverzitás megırzése, az éghajlatváltozás mérséklésére és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartására" Felszólít a közös agrárpolitika irányváltására: több kompenzáció a gazdák számára a közjavak elıállításáért"

27 Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : helyzet (4) A KAP 1. pillérének zöldítésére hív fel a biodiverzitás megırzésének biztosítása érdekében a tágabban értelmezett megmővelt tájban, továbbá az összekötı területek javítására, és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra. "Kéri, hogy valamennyi KAP-kifizetésre, beleértve a 2014-tıl eszközöltekre is, erıteljes kereszt-megfelelési szabályok vonatkozzanak [beleértve a Víz Keretirányelvet WFD és a Madár- és Élıhelyvédelmi irányelvet - BHD]" A 2. pillér megerısítésére szólít fel" "Sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elı 2012-ben olyan jogalkotási javaslatot, amely holisztikusan közelíti meg az invazív idegen fajok (IAS) problémáját "Felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsa: évente legalább 5,8 millárd álljon rendelkezésre EU-s és tagállami finanszírozásban [utóbbi: a Natura2000 hálózathoz], például a megerısített LIFE alapban

28 Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : helyzet (5) DE néhány ellentmondás is van: 113-as módosító javaslat, melyet az ENVI bizottság elfogadott: De: a plenáris szavazás elıtt egy utolsó szövegmódosítást javasoltak benne, ld pirossal: 53. Felhívja a Bizottságot, hogy a biológiai sokféleség összességében vett csökkenésének megállítását célzó kezdeményezés alapján dolgozzon ki hatékony szabályozási keretet (No Net Loss Initiative), amely figyelembe veszi a tagállamok meglévı tapasztalatait, ugyanakkor alkalmazza a vállalkozások és a biológiai sokféleség közötti egyensúly biztosítását célzó programban (Business and Biodiversity Offsets Programme) felhasznált normákat; e tekintetben tudomásul veszi e megközelítés összes az uniós jogszabályok hatálya alá nem (feltétlen) tartozó uniós élıhelyre és fajra való alkalmazásának jelentıségét; Végsı parlamenti szavazás: ápr 20-án volt, de a végleges szöveg még nincs fent. Majd itt olvasható magyarul:

29 Kulcstémák és a Föld Barátai Európa követelései Globális szint: Az Egyezmény szintjén kiemelt téma, hogy a tagállamok bıvítsék a pénzügyi támogatásokat és szüntessék meg a káros támogatásokat EU szint: A futó politikai reformokat használják arra, hogy integrálják a célkitőzéseket Többéves pénzügyi keret (EU budget ): fordítsanak több pénzt a biológiai sokféleségre KAP: reformálják meg a támogatásokat: irányítsák át a pénzeket a káros támogatásokról és adjanak megfelelı ösztönzıket a biológiai sokféleség megırzésére: KAP zöldítése 2. pillér erısítése

30 Kulcstémák és a Föld Barátai Európa követelései EU szint (folytatás): EU erdészeti stratégia Strukturális politika reformja Közös Halászati Politika: integrálják az EU 4. célját, állítsák meg a túlhalászatot

31 Kulcstémák és a Föld Barátai Európa követelései Javaslatok a nemzeti szintő végrehajtáshoz: A Biológiai Sokféleség Egyezmény és az EU Biodiv. Strat. integrálása a nemzeti stratégiákba, akciótervekbe és minden nemzeti politikákba Állítsanak fel konkrét nemzeti célokat idıtervvel együtt Határozzanak meg cselekvéseket (akciókat) és felelıs szereplıket minden egyes célra Ellenırizze a célok pénzügyi szükségleteit, és biztosítsa a pénzeket Elırehaladás nyomon követése (monitoring)

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020) A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A

Részletesebben

Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig

Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig December, 2011 HU Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig A biodiverzitás Európában jelenleg a vadon élő fajok csaknem negyedét fenyegeti a kihalás veszélye. A biodiverzitás, azaz a bennünket körülvevő

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

Magyarország biodiverzitás-védelmi stratégiája és törekvései

Magyarország biodiverzitás-védelmi stratégiája és törekvései Magyarország biodiverzitás-védelmi stratégiája és törekvései Gömörszőlős, 2012. április 19. Greguss Ditta Stratégiai Főosztály, Biodiverzitás- és Génmegőrzési Osztály Változatos élıvilág Kárpát-medence:

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG, TERMÉSZET- ÉS TALAJVÉDELEM

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG, TERMÉSZET- ÉS TALAJVÉDELEM BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG, TERMÉSZET- ÉS TALAJVÉDELEM Az ENSZ 1992. évi környezetvédelmi és fejlesztési konferenciája a biológiai sokféleségről szóló egyezmény elfogadásának köszönhetően komoly előrelépést

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

AGROBIODIVERZITÁS. 2011. október 26.

AGROBIODIVERZITÁS. 2011. október 26. AGROBIODIVERZITÁS Baktay Borbála 2011. október 26. Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárság Stratégiai Főosztály Biodiverzitás-és Génmegőrzési Osztály Mi az a biodiverzitás? Biológiai sokféleség

Részletesebben

ugyanakkor: egy megoldás(?):

ugyanakkor: egy megoldás(?): Fidesz-KDNP Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Kabinet FideszFenntartható fejlıdés Munkacsoport A 2000-es évekre bebizonyosodott, hogy a fenntartható növekedés egy oximoron, azaz önmagának ellentmondó

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Az EU 7. Keretprogram környezetvédelmi pályázati lehetıségei

Az EU 7. Keretprogram környezetvédelmi pályázati lehetıségei Az EU 7. Keretprogram környezetvédelmi pályázati lehetıségei Czippán Katalin, osztályvezetı Tudományszervezési Pályázati és Innovációs Központ Budapest, 2007. február 28. Fenntartható fejlıdés globális

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

A magyar kormány stratégiai tervei a klímapolitika terén

A magyar kormány stratégiai tervei a klímapolitika terén A magyar kormány stratégiai tervei a klímapolitika terén Bencsik János Klíma- és Energiaügyi Államtitkár 2010. november 26. Tartalom Emlékeztetı mi is a probléma? Helyzetértékelés Tervek 2 Fenntartható

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Támogatáson kívüli finanszírozási lehetıségek a természetvédelemben

Támogatáson kívüli finanszírozási lehetıségek a természetvédelemben Támogatáson kívüli finanszírozási lehetıségek a természetvédelemben Kovács Eszter Környezeti Társadalomkutatók (essrg), Környezetgazdaságtani Tanszék, Környezet- és Tájgazdákodási Intézet, Szent István

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége

Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért Bemutatkozás A Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért (TFF) egyesület 2001- ben alakult. Célunk a szervezetfejlesztıi

Részletesebben

Természeti értékeink jó kezelése

Természeti értékeink jó kezelése KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Természeti értékeink jó kezelése Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 3. Természeti értékeink jó kezelése 1.2.

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium 1 A folyó oly simán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Civil javaslatok a Magyar Biodiverzitás Stratégiai Megújításához. Gyulai Iván

Civil javaslatok a Magyar Biodiverzitás Stratégiai Megújításához. Gyulai Iván Civil javaslatok a Magyar Biodiverzitás Stratégiai Megújításához Gyulai Iván Jelenlegi helyzet NKP III. 2009-2014 1. sz. melléklet Biodiverzitás Stratégia 2. sz. melléklet Természetvédelmi Alapterv NKP

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája I.

Az Európai Unió regionális politikája I. Az Európai Unió regionális politikája I. Az európai regionális politika története Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Az Európai Unió alapító atyjai Jean Monnet (1888-1979) Robert

Részletesebben

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı E L İ T E R J E S Z T É S 3. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit pénzügyi-ügyintézı Véleményezésre

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Aszály és Szárazodás Magyarországon Tudományos Konferencia, Kecskemét

Aszály és Szárazodás Magyarországon Tudományos Konferencia, Kecskemét Aszály és Szárazodás Magyarországon Tudományos Konferencia, Kecskemét Nemzetközi zi előzm zmények és kapcsolódások sok az aszály és s a szárazod razodás vonatkozásában Prof. Em. Dr. Vermes LászlL szló

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG EGYEZMÉNY RÉSZES FELEK KONFERENCIÁJÁNAK 10. TALÁLKOZÓJÁRÓL (COP 10, NAGOJA, JAPÁN, 2010. OKTÓBER 18-29.

BESZÁMOLÓ A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG EGYEZMÉNY RÉSZES FELEK KONFERENCIÁJÁNAK 10. TALÁLKOZÓJÁRÓL (COP 10, NAGOJA, JAPÁN, 2010. OKTÓBER 18-29. BESZÁMOLÓ A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG EGYEZMÉNY RÉSZES FELEK KONFERENCIÁJÁNAK 10. TALÁLKOZÓJÁRÓL (COP 10, NAGOJA, JAPÁN, 2010. OKTÓBER 18-29.) 2010. október 18-29 között rendezték a Biológiai Sokféleség Egyezmény

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

1994. évi I. törvény

1994. évi I. törvény 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 19.1.2010 COM(2010) 4 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére E L İ T E R J E S Z T É S 2. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit adó- és pénzügyi irodavezetı Véleményezésre

Részletesebben

mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4.

mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4. A Dunastratégia és a mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4. A Duna-régió stratégia és a mezőgazdaság 2 A Duna-vízgyűjtő felszíni és felszín alatti

Részletesebben

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2013. december 31. A Hitelintézetek nyilvánosságra

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv Környezet és Energia Operatív Program 8. prioritás: Technikai segítségnyújtás Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter)

Részletesebben

Az EU kohéziós politikája

Az EU kohéziós politikája Az EU kohéziós politikája Dr. Szabó Zsolt Koordinációs Irányító Hatóság Mirıl lesz szó? Mirıl lesz szó? 1. Az EU regionális politikája Célok, alapelvek, eszközök 2. Egyéb támogatások az NFÜ kezelésében

Részletesebben

A 2009-2014 közötti idıszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 1. melléklete: A biológiai sokféleség megırzésének stratégiája

A 2009-2014 közötti idıszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 1. melléklete: A biológiai sokféleség megırzésének stratégiája A 2009-2014 közötti idıszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 1. melléklete: A biológiai sokféleség megırzésének stratégiája Bevezetés... 2 A biológiai sokféleségrıl szóló nemzetközi egyezmény haza

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek A madárbarát Magyarországért! www.mme.hu A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek Halmos Gergı Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Országos konferencia a biológiai sokféleség

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve Társadalmi Megújulás Operatív Program 7. és 9. prioritás: Technikai segítségnyújtás 2009-2010. évi akcióterve 2009. augusztus 31. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN DR. LADOS MIHÁLY MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Területfejlesztési stratégiák (Rt21) Széchenyi István Egyetem VÁZLAT 1. A területfejlesztés

Részletesebben

HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK

HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK Monitoring Bizottsági tagok felkészítése a fejlesztéspolitikai tevékenységükhöz kapcsolódóan 2015. június 3. HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK GYENE GYÖNGYVÉR MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY A horizontális

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

Jelentés az EURELECTRIC, az ESPU és az EMCEF számára. Készítették: David Tarren, Dr. Howard Potter, Dr. Sian Moore Working Lives Research Institute

Jelentés az EURELECTRIC, az ESPU és az EMCEF számára. Készítették: David Tarren, Dr. Howard Potter, Dr. Sian Moore Working Lives Research Institute Szerkezetátalakítás a villamosenergia-ipari ágazatban: Eszköztár a szociálisan felelıs szerkezetátalakításhoz, a legjobb gyakorlatra vonatkozó útmutatóval Jelentés az EURELECTRIC, az ESPU és az EMCEF számára

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Útmutató a Biológiai Sokféleség Egyezményhez

Útmutató a Biológiai Sokféleség Egyezményhez Útmutató a Biológiai Sokféleség Egyezményhez Közép- és Kelet-Európai Munkacsoport a Biodiverzitás Megőrzéséért 2006 Közép- és Kelet-Európai Munkacsoport a Biodiverzitás Megőrzéséért Central and East European

Részletesebben

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22.

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. Bank rendszer és fenntarthatóság Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. A bankok jelentısége Fejlesztéseink, fogyasztásunk erıforrás használat, környezetterhelés, területhasználat;

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS az önkormányzati vagyonról és az arról való rendelkezési jog gyakorlásáról szóló 21/2011. (X. 25.) Önkormányzati Rendelet módosítására

ELİTERJESZTÉS az önkormányzati vagyonról és az arról való rendelkezési jog gyakorlásáról szóló 21/2011. (X. 25.) Önkormányzati Rendelet módosítására Hajdúnánás Városi Önkormányzat P O L G Á R M E S T E R É T Ő L 2. Száma: 4881-3/2016. Elıkészítı: Kónya Brigitta önkormányzati és vagyonhasznosítási ügyintézı Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje:

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás. 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet. -Ügyféltájékoztató-

EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás. 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet. -Ügyféltájékoztató- EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet -Ügyféltájékoztató- I. TÁMOGATÁS CÉLJA A támogatás célja, hogy a mezıgazdasági termékek feldolgozásának,

Részletesebben