A TÁPLÁLKOZÁS FŐ IRÁNYELVEI A SZÍV ÉS ÉRBETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE ÉRDE KÉBEN

Átírás

1 A TÁPLÁLKOZÁS FŐ IRÁNYELVEI A SZÍV ÉS ÉRBETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE ÉRDE KÉBEN A szív és érbetegségek megelőzhetők egészséges táplálkozással és életmóddal. Az egészséges táplálkozás alapja a változatosság, amely lehetővé teszi a tápanyagokkal és a szükséges élelmi anyagokkal való megfelelő ellátottságot. Elengedhetetlen a bőséges zöldség és gyümölcs, valamint a teljes értékű gabonatermékek fogyasztása, emellett törekedni kell arra, hogy hetenként kétszer szerepeljen az étrendben tengeri hal. Az egészséges táplálkozás további elemei a mérsékelt energia bevitel, zsírbevitel, ezen belül a telített zsírsavak és transz zsírsavak csökkentése, valamint a többszörösen és egyszer telítetlen zsírsavakkal történő helyettesítése és a koleszterin bevitel redukálása. Csökkenteni kell a cukorban gazdag táplálékok és italok fogyasztását, és mellőzni kell a nagy sótartalmú élelmiszereket, ételeket, és kerülni, de legalább mérsékelni kell a sózást. A következő tanács: aki iszik alkoholt, mértékletesen tegye. A házon kívüli étkezésekben ugyanezen az ajánlásokat kell követni. Fokozott kockázat esetén a megelőzés alapelvei érvényesülnek szigorúbb formában. CÉLKITŰZÉS AZ ÉLETMÓD VÁLTOZTATÁSÁBAN TÁPLÁLKOZÁS A legutóbbi Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia óta a szív érbetegségek megelőzésére és kezelésére irányuló táplálkozási ajánlások lényegében nem változtak, de bizonyos módosulások, hangsúlyok, egyes üzenetek új megfogalmazását eredményezték. FŐ IRÁNYELVEK EGÉSZSÉGESEKNEK VÁLTOZATOS TÁPLÁLKOZÁS (1) Az egészséges táplálkozás alapja a változatosság (1). Nemcsak a varietas delectat miatt bár ez sem elhanyagolható eleme az egészséges táplálkozásnak hanem köztudottan azért, mert a változatosság az egyik feltétele, hogy valamennyi tápanyag megfelelő mennyiségben kerüljön a szervezetbe. A változatosság nemcsak az ebédre vonatkozik, hanem a reggelire és vacsorára is, sőt az egyes táplálékcsoportokon belüli pl. gyümölcsök, zöldségek választékra is. A kellő változatosság esetén nincs szükség ásványi anyagokat és vitaminokat, vagy éppen élelmiszer alkotóelemeket (pl. az összes és az LDL koleszterinszintet csökkentő ß glukán nevű élelmi rostanyagot vagy a TG szintet hatásosan csökkentő omega 3 zsírsavakat) tartalmazó étrend kiegészítők szedésére.

2 AZ ENERGIABEVITEL ÉS LEADÁS EGYENSÚLYBAN TARTÁSA (2) Másként fogalmazva: törekedjünk az egészséges testtömeg fenntartására, illetve visszaszerzésére (testtömegindex 18,5 24,9 között) (2). Az amerikai ajánlás szerint a cél: az energia bevitel és a testmozgás egyensúlyának fenntartása az egészséges testtömeg megtartása érdekében (2). Az Európai Kardiológiai Társaság megfogalmazásában így hangzik az üzenet: az energiabevitel igazodjék a túlsúly elkerüléséhez (1). Magyarul azt mondhatnánk: a cél az egészséges (ideális) testtömeg megtartása, illetve visszaszerzése. Ennek érdekében szükség van rendszeres testtömeg és derékkörfogat mérésre, és célértéket meghaladó eredmények esetén csökkenteni kell az adagokat, valamint mellőzni kell a zsiradékban, cukorban gazdag (nagy energia denzitású) élelmiszerek, ételek fogyasztását (1. táblázat). 1. táblázat A WHO/FAO Expert Consultation eredményeit összefoglaló, 2003 ban megjelent kiadvány a következőképpen határozta meg a testtömegindex szerinti csoportokat és azokhoz társuló betegségek kockázatát meg (3) A gyakorlatban jelenleg használt csoportosítás egyszerűbb: minden 30,0 nál nagyobb testtömegindex egy csoportot képvisel, azaz elhízást jelent, és a társuló betegségek súlyos kockázatát jelzi. Az elhízás a szív érbetegségek számos kockázati tényezőjével van kapcsolatban LDL C, HDL C, TG, hipertónia, inzulinrezisztencia (4). A Health Professionals Follow Up Study ban a >30 testtömegindexű férfiak szív érbetegség okozta halálozásának valószínűsége négyszer nagyobb volt, mint a <23 testtömegindexű férfiaké (5). A Nurses Health Study egyik részeredménye szerint a ³40 testtömegindexű nők CHD kockázata ötször nagyobb volt, mint a 18,5 22,8 testtömegindexűeké. Minden 1 BMI egység növekedés a CHD kockázat 8% kal nagyobb kockázatával járt (6). Számos további adat támasztja alá a túlsúly/elhízás szív érbetegség kockázatát jelentősen növelő hatását, de azt is, hogy az adagok megfelelő nagyságával és az egészséges táplálkozásra jellemző táplálék és italválasztékkal a kockázat jelentősen csökkenthető. Ennek eléréshez elengedhetetlen a lakosság hatékony és folyamatos tájékoztatása, valamint az élelmiszeripar és a közétkeztetés bevonása. Az élelmiszeripar a jelentősen csökkentett zsír és cukortartalmú termékek (kis energia denzitású élelmiszerek és italok) gyártásával és a címkén ezeknek az alkotóelemeknek és az energiatartalomnak a feltüntetésével igen lényeges szerepet játszhat a túlsúly/elhízás megelőzésében és kezelésében. A közétkeztetés hasonló módon, valamint az adagok nagyságának csökkentésével kapcsolódhat be a

3 lakosság egészségének megőrzésébe, ezáltal az otthonon kívüli étkeztetés valóban fogyasztóbarát lehetne. BŐSÉGES ZÖLDSÉG ÉS GYÜMÖLCSFOGYASZTÁS MINDENNAP, LEGALÁBB HÁROMSZOR ( G) (2) A rendszeres és bőséges zöldség és gyümölcsfogyasztás az egyik alapvető vonása a szív és érbetegségek prevenciójára irányuló ajánlásoknak (1, 2, 3, 4). Egyes ajánlások gyakorlati tanácsokkal is segítik a lakosságot a megvalósításban, például a következőképpen: elsősorban friss vagy mélyhűtött zöldséget, gyümölcsöt fogyasszunk, de ételkészítéshez konzerv zöldség, gyümölcs is használható, azonban nagy energiatartalmú szószok és só, valamint cukor hozzáadása nélkül (2)! Továbbá: a nagy energiatartalmú ételek, élelmiszerek helyett fogyasszunk zöldséget, gyümölcsöt. A korábban javasolt legalább 400 g/nap mellett jelenleg elterjedőben van a g/nap ajánlása. A zöldségek és gyümölcsök kedvező hatása nem egyetlen tápanyagnak, illetve alkotóelemnek tulajdonítható, hanem számos összetevő együttesének, ez a magyarázata annak, hogy ebben az esetben nem tápanyag bevitel, hanem élelmi anyag fogyasztása szerepel a szív érbetegségek prevenciójára irányuló ajánlásokban (3, 4). Az 52 országra kiterjedő INTERHEART case control study egyik eredménye például arról szól, hogy a rendszeres és bőséges zöldség gyümölcsfogyasztás esetén 30% kal kisebb az akut miokardiális infarktus relatív kockázata (7). Dauchet és munkatársai 2006 ban közölt metaanalízise szerint a minden egyes napi gyümölcsadaggal 7% kal, és minden zöldség gyümölcs adaggal 4% kal csökkent a koszorúér betegség kockázata (8). Ugyanezek a szerzők újabb analízisükben felvetik, hogy a kedvező hatásban jelentős szerepe lehetett a bőséges zöldséggyümölcsfogyasztók szociális, kulturális és életmódbeli jellemzőinek is, amelyek együtt kedvezően befolyásolják a koszorúér betegség kockázatát. Véleményük szerint a bőséges zöldség és gyümölcsfogyasztás vérnyomásra gyakorolt kedvező hatása bizonyított, de a plazma lipidszintekre, diabétesz prevencióra és testtömegre gyakorolt befolyás egyelőre nem kellően igazolt (9). Bizonyítékokkal alátámasztott azonban a fitoszterinek szérum koleszterinszintet, valamint a kálium, a flavonoidok szívés érbetegség kockázatot csökkentő hatása. TELJES ÉRTÉKŰ, ÉLELMI ROSTOKBAN GAZDAG GABONATERMÉKEK RENDSZERES FO GYASZTÁSA (1, 2) A teljes értékű, más néven teljes őrlésű gabonatermékek tartalmazzák a gabona magvak valamennyi tápanyagát beleértve a vitaminokat, ásványi anyagokat és élelmi rostjait, például ß glukánt. A ß glukán LDL koleszterin csökkentő hatású szolubilis rostanyag. Az élelmi rostok növelése 10 g/nap mennyiséggel a koszorúéresemények 12% os, a koszorúér betegség okozta halálozás 19% os csökkenésével jár, de a gabonarostok és a gyümölcsök rostanyagainak növelése 10 g/nap mennyiséggel, a koszorúér események és a halálozás 10 16% os, illetve 25 30% os csökkenését eredményezheti (4). Emellett egyes adatok arra utalnak, hogy az élelmi rostokban gazdag táplálkozás a testtömegindex, a vérnyomás és a szérum trigliceridszint (TG) csökkenésével jár (10).

4 RENDSZERES TENGERI HAL FOGYASZTÁS, HETENKÉNT LEGALÁBB EGYSZER, DE INKÁBB KÉTSZER (2) A tengeri halak az 5, illetve 6 telítetlen kettős kötést tartalmazó, hosszú láncú n 3 (omega 3) zsírsavak (eicosapentaen sav és docosahexaen sav; EPA és DHA) legjobb forrásai, ezek közül kiemelkedő mennyiséget tartalmaz a makréla, a lazac, a hering és a szardínia. A növényi eredetű a linolénsav 3 telítetlen kettős kötést tartalmaz, a szervezetben EPA vá és DHA vá alakul, nem túl jó hatásfokkal. Jó forrásai a hüvelyesek, a nagy zöld levelű zöldség és főzelékfélék, a lenmag és lenmagolaj, a repce és szójaolaj, a dió, a tökmag és más olajos magvak. Az n 3 zsírsavak számos kedvező hatása ismert kardiális arrythmiát megelőző, vérnyomáscsökkentő, trombocitaaggregációt gátló, antiinflammatorikus, valamint a szérum TG csökkentő hatás (4): ">(4): ">(11). A primer prevenció érdekében legalább 500 mg/nap mennyiség javasolt, szekunder prevenció céljára 1 g/nap, hipertrigliceridémia kezelésére 2 4 g/nap javasolt (4): ">(4): ">(11). TELÍTETT ZSÍRSAVAK <7 ENERGIA %, TRANSZ ZSÍRSAVAK <1 energia%, koleszterin <300 mg/nap értékre csökkentése (2) A telített zsírsavak szérum össz és LDL koleszterinszintet növelő hatása régóta ismert és sokszorosan bizonyított, elsősorban a mirisztinsavról és a palmitinsavról van szó, a többi telítetlen zsírsav jóval kevésbé veszélyes. Fő forrásaik az állati eredetű zsírok, húsok és tejtermékek. A telített zsírsavak többszörösen telítetlen zsírsavakkal, főként a linolénsavval, valamint az egyszer telítetlen zsírsavakkal való helyettesítése csökkenti az összes és LDL koleszterinszintet és a koszorúér betegség kockázatát (2, 3, 4). A többszörösen telítetlen zsírsavak forrásai a növényi olajok, elsősorban a napraforgóolaj, az egyszer telítetlen zsírsavaké pedig az oliva, a repce és ezekből készült olajok, valamint a diófélék és más olajos magvak, de az állati zsírokban is jelentős mennyiségben találhatók. A pálmamag olaj és ebből készített zsiradék kivétel, igen jelentős a telített zsírsav tartalma. A transzzsírsavak (TFA) erősen növelik az LDL koleszterin, és csökkentik a HDL koleszterinszintet, és fokozzák a koszorúér betegség kockázatát. Fő forrásuk a hidrogénnel kezelt növényi zsiradékok, de az utóbbi években az élelmiszeripar ártalmatlan szintre csökkentette a margarinokban a TFA mennyiségét, azaz ³1% ra. Más szóval: remélhető, hogy jelenleg már élelmiszerbiztonság van az élelmiszerek, ételek transz zsírsavtartalmát illetően is, bár létezik más megoldás is: Dániában betiltották a TFAtartalmú termékek forgalmazását. Megjegyzendő, hogy TFA kis mennyiségben természetes forrásokban is jelen van egyes élelmiszerekben, például a marha és birkafaggyúban és húsban, valamint jelentéktelen mértékben a tejben. Az összes zsiradék bevitel is korlátozott, az ajánlás energia%, zsírsavak arányának fent részletezett változtatása ebben a tartományban alkalmazva érvényesül a legjobban (4). Az élelmiszerekkel, ételekkel mg/nap mennyiséget meghaladó mennyiségben a szervezetbe kerülő koleszterin mérsékelten növeli a szérum összkoleszterinszintet. A TÁPLÁLKOZÁS FŐ IRÁNYELVEI A SZÍV ÉS ÉRBETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN VIDEO

5 Legfőbb forrásai a belsőségek, zsíros húsok és tejtermékek, de kiemelkedő a tojássárgájának koleszterintartalma: 1 tojás sárgája mg koleszterint tartalmaz, a Physicians Health Study egyik részeredménye szerint 6 tojás/hét még nem jelent szív és érbetegség kockázatot, de ³7 tojás/hét már igen (12). A zsiradékok és a koleszterin bevitelére vonatkozó ajánlások megvalósításához a lakosságnak az alábbi javaslatok segíthetnek (2): válasszuk a sovány húsokat, húskészítményeket és/vagy növényi alternatívákat (pl. szója), ételkészítéshez használjunk növényi olajat, sovány tejet (1,5% zsírtartalom) és tejtermékeket válasszunk, kerüljük a hidrogénnel kezelt növényi zsiradékokat és ezekkel készült termékeket. HOZZÁADOTT CUKROT TARTALMAZÓ ITALOK, TÁPLÁLÉKOK FOGYASZTÁSA RITKÁN ÉS KIS MENNYISÉGBEN (2) A cukorral készített táplálékok rendszerint nagy energia denzitásúak, vagyis rendszeres fogyasztásuk növeli az energiabevitelt, és ezáltal fokozza a túlsúly, az elhízás kockázatát. Kiemelten veszélyesek a cukros italok, nemcsak a jelentős energiatartalmuk miatt, hanem azért is, mert a fogyasztók erről nem tudnak. A nagy energia denzitású táplálékoknak nincs laktató, teltségérzetet fokozó hatása, ezért a fogyasztó számára nem tűnik fel a jelentős energia bevitel, az ún. passive overconsumption, vagyis az akaratlan többlet energiabevitel. Az Egyesült Államokban 2001 és 2005 között a hozzáadott cukor napi átlagos mennyisége 355 kcal/fő volt. A jelenlegi ajánlás: férfiaknak <150 kcal/nap, nőknek <100 kcal/nap, azaz 37 g/nap, illetve 24 g/nap (13). Az édesség iránti vágy kielégítésére rendelkezésre állnak a friss, nyers gyümölcsök (nem a készítmények, amelyek nagy koncentrációban tartalmaznak cukrot!). AKI ISZIK ALKOHOLT, MÉRTÉKLETESEN TEGYE (2) Valójában ebbe az üzenetbe beleérthető egy másik ajánlás is: aki nem iszik, ne kezdje el, aki iszik alkoholt, mértékkel tegye. A mérsékelt alkoholfogyasztás A erősségű kockázatcsökkentő tényezője a szív és érbetegségeknek (3). A mérték nők számára 10 g/nap, férfiak számára 20 g/nap etanol, más szóval nők esetében legfeljebb 1 dl bor, vagy 2 dl sör, vagy 2 3 cent tömény ital, férfiak számára pedig kétszer ennyi. O Keefe óvatosságra intő üzenete így hangzik: a mérsékelt alkoholfogyasztás csúszós tócsa lehet (14). AZ ÉTELEK ELKÉSZÍTÉSE SÓ NÉLKÜL, VAGY IGEN KEVÉS SÓVAL TÖRTÉNJÉK, KERÜLNI KELL A SÓBAN GAZDAG ÉLELMISZEREKET! Számos bizonyíték igazolja, hogy az ajánlásnak megfelelő csökkentett nátrium(só)bevitel preventív hatású a hipertóniát illetően, gátolja az ún. korral járó vérnyomás emelkedés kialakulását, az érelmeszesedéses kardiovaszkuláris események és a pangásos szívelégtelenség bekövetkezését (15). Az

6 ajánlás: <2 g/nap nátrium, azaz <5 g/nap só, a 3. Országos Táplálkozási Vizsgálat ( ) adatai szerint a felnőtt férfiak és nők nátrium bevitele 7,3 g, illetve 5,6 g nátrium, azaz 18,3 g, illetve 14 g só volt 2003 ban Magyarországon. Az ajánlást jelentősen meghaladó nátrium/sóbevitel 75 80% a az élelmiszerekből és a készételekből származik, a többi az otthoni ételkészítésből, sózásból. Ebből következően a megoldás a következő lehet: perszonális, és nem perszonális prevenció. A perszonális általános egészségnevelést, ismeretterjesztést jelent, amelytől várható a megfelelő választék és az otthoni sózás csökkentése, mellőzése. A nem perszonális prevenció az élelmiszeripar és a közétkeztetés együttműködését jelenti, vagyis csökkenteni kell az élelmiszerek sótartalmát és az élelmiszercímkén fel kell tüntetni a nátrium/sótartalmat. Ugyanez vonatkozik a közétkeztetésre. Házon kívüli étkezés esetén az eddigiekkel azonos elvek érvényesek (2)! Ennek megvalósítása elsősorban a közétkeztetőtől és kisebb mértékben az étkezőtől, az egyéntől függ. IRÁNYELVEK NAGY KOCKÁZAT ESETÉN Ha a célérték LDL koleszterin <2,5 (összes koleszterin <4,5 mmol/l), akkor a telített zsírsavak energiaaránya <7, a koleszterin bevitel <200 mg/nap. Atherogén diszlipidémia, metabolikus szindróma, diabetes mellitus: telített zsírsavak helyett telítetlenek; szénhidrátok főként cukor! csökkentése. Hipertónia: a sóbevitel jelentős csökkentése, alkoholfogyasztás mellőzése; DASH diéta (bőségesen zöldség gyümölcs, rendszeresen sovány tej, tejtermékek, telített zsírsavak csökkentése). Túlsúly/elhízás: energia, zsiradék, cukorbevitel, nagy energia denzitású és nagy glikémiás terhelést jelentő táplálékok, valamint az adagok nagyságának csökkentése. Mi várható az ajánlások, üzenetek szerinti táplálkozástól? Hu és Willett 2002 ben megjelent cikkéből származó idézet bíztató válasz lehet erre a kérdésre: egészséges táplálkozással és életmóddal rendszeres testmozgás, egészséges testtömeg, dohányzás mellőzése a koszorúér események 82% a potenciálisan megelőzhető lenne (16). IRODALOMJEGYZÉK: 1. Graham I, Atar D, Borch Johnsen K, et al. European guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice (Constituted by representatives of nine societies and by invited experts) (doi: / euheart/ehm316) 2. Gidding SS, Lichtenstein AH, Faith MS, et al. Implementing Heart Association Pediatric and Adult Nutrition Guidelines: A Scientific Statement From the American Heart Association Nutrition Committee of the Council on Nutrition. Physical Activity and Metabolism, Council on Cardiovascular Disease in the Young, council on Arteriosclerosis, Thrombosis and Vascular Biology, Council of Cardiovascular Nursing, Council of Epidemiology and Prevention, and Council for High Blood Pressure Research. Circulation 2009; 119: WHO/FAO Expert Consultation: Diet, Nutrition and the Prevention of Chronic Diseases. WHO; Geneva: van Horn L, McCoin M, Kris Etherton PM, et al. The Evidence for Dietary Prevention and Treatment of Cardiovascular Disease. JADA 2008; 108: Baik I, Ascherio A, Rimm EB, et al. Adiposity and mortality in men. Am J Epidemiol 2000; 152:

7 6. Li TY, Rana JS, Manson JE, et al. Obesity as Compared With Physical Activity in Predicting Risk of Coronary Heart disease in Women. Circulation 2006; 113: Yusuf S, Hawken S, Ôunpuu S, et al. Effect of potentially modifiable risk factors associated with myocardial infarction in 52 countries (the INTERHEART study): case control study. Lancet 2003; 364: Dauchet L, Amouyel Ph, Hercberg S, et al. Fruit and vegetable consumption and risk of coronary heart disease: a meta analysis of cohort studies. J Nutrition 2006; 136: Dauchet L, Amouyel Ph, Dallongville J. Fruits, vegetables and coronary heart disease. Nat Rev Cardiol 2009; 6: Slavin H. Dietary fiber and body weight. Nutrition 2005; 21: Maki KC, Dicklin MR, Lawless A, et al. Omega 3 fatty acids for the treatment of elevated triglycerides. Clin Lipidology 2009; 4 (4): Djoussé L, Gazianio JM. Egg consumption in relation to cardiovascular disease and mortality: the Physicians Health Study. Am J Clin Nutr 2008; 87: Johnson RK, Appel LJ, Brands Mb, et al. Dietary sugars intake and cardiovascular health. A scientific statement from the American Heart Association. Circulation 2009; 120: O Keefe JH, et al, J Am Coll Cardiol 2007; 50: Lichtenstein AH, Appel LJ, Brands M, et al. Diet and lifestyle rfecommendtations revision 2006: a scientific statement from the American Heart Association Nutrition Committee. Circulation 2006; 114: Hu FN, Willett W. Optimal diet s for prevention of coronary heart disease. JAMA 2002; 288: