Adatok a réti fülesbagoly (Asio flammeus) telelő állományának élőhely választásához, és táplálkozásához a Csanádi-pusztákon
|
|
- Erik Barta
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Adatok a réti fülesbagoly (Asio flammeus) telelő állományának élőhely választásához, és táplálkozásához a Csanádi-pusztákon Mészáros Csaba Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kotymán László Körös-Maros Nemzeti Park Dr.Kókai Károly Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bevezetés Elterjedés, vonulás, telelés A hazai szakirodalom keveset foglalkozik e fajjal, ami leginkább rejtett életmódjának és rendszertelen előfordulásának köszönhető. Annak ellenére, hogy a világon széleskörben elterjedt fajról van szó, vonulásáról, telelő helyeikről keveset tudunk. A réti fülesbagoly holarktikus területek fészkelő madara, melyek Észak-Amerika mérsékelt égövi részét, Afrika szaharai részét, valamint Eurázsia mérsékelt égövi területeit foglalja magába. Az európai fészkelő populáció nagy része Észak-Afrikában, Dél-Európában tölti a telet, de optimális feltételek esetén, egy részük csak Közép-Európáig vonul. Inváziós években, amelyek legfőképpen a rágcsálók gradációs ciklusával esik egybe, fészkelőként is megjelenik a Kárpát-medencében, így hazánkban is. A tradicionális fészkelő helye a Dunántúl / Hanság, Sárrét / reliktum területein /, a Duna-Tisza köze / Ócsa, Dél-Hevesi puszták / turján vidékein, kaszáló rétjein/, és a Tiszántúlon / Hortobágy, Cserebökény, Dévaványa, Székkutas / ismert. A költő párok száma igen változó, a legkedvezőbb években is ritkán emelkedik pár fölé. A mezei pocok túlszaporodásának időszakában a vonuló, telelő állomány esetében is nagyarányú számbéli növekedés tapasztalható. Előzmény A dél-tiszántúli Csanádi-pusztákon, terepbejárásaink alkalmával, leginkább a késő őszi, ill. téli időszakban, rendszeresen találkoztunk réti fülesbagollyal. Míg egyes években csak néhány példánnyal, ezzel szemben voltak olyan évek, hogy feltűnően nagy számban voltak jelen a területen. Foglalkoztatni kezdett a gondolat, hogy melyek azok tényezők, amelyek kedvezően, vagy kedvezőtlenül befolyásolják e faj megjelenését ill. egyedszámának alakulását. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kirajzolódott előttünk, melyek azok az összetevők, amelyek magyarázatot adhatnak a vonuló és telelő állomány dinamizmusára. Bár e tényezők nem egyediek, ugyanúgy
2 hatással vannak más madárfajokra, mégis a réti fülesbagoly esetében ezek jobban kihangsúlyozódnak. A terület jellemzése A Körös-Maros Nemzeti Park kezelésében levő Csanádi puszták területi egység, három pusztafoltján végeztünk megfigyeléseket. A zsombékos részeket nem legeltetik, és járművel való járhatatlansága miatt gépi kaszálást sem végeznek. Ezeken a helyeken alakultak ki a legkedveltebb nappalozó helyek. Királyhegyesi / Blaskovics / puszta Nagykiterjedésű közepesen legeltetett, ürmös-csenkeszes szikespuszta (Artemisio-festucetum pseudovinae), löszpuszta gyepekkel (Salvio-Festucetum rupicolae), padkás szikesekkel (Puccinellietum limosae) gazdagon tarkítva. Itt található a dél-tiszántúl egyik legmélyebb ősmocsara a Liliomos, melyet nagykiterjedésű parti sásos (Carex riparia), tavi kákás (Scirpo-Phragmitetum scoenoplectetosum lacustris), szikikákás (Bolboschoenetum maritima continentale) vegetáció határol. A mocsár mellett húzódó Kis-nyelv elnevezésű részen megtalálhatóak a terület legfontosabb növénytársulásai, a harmatkásás (Agrostio-Glycerietum poiformis), hernyópázsitos (Agrostio-Beckmannietum eruciformis), és az ecsetpázsitos (Agrostio-Alopecuratum pratensis) sziki rét November pd. November pd November 7. 6 pd. November pd január pd. November 1. 1 pd November pd. December pd. január pd január pd. Február pd. I. táblázat : a réti fülesbagoly állományalakulása a Királyhegyesi-pusztán Montág-puszta A pusztafoltok legnagyobb kiterjedésű, gyengén legeltetett egysége. Rendkívül gazdag, változatos felszínű. A vakszikes (Camphorosmetum annuanae) részektől, az ecsetpázsitos (Agrostio-alupecuretum pratensis), tarackos-tippanos (Agrostidetum
3 stoloniferae) vízállásokon keresztül, a csetkákás (Eleocharis palustris) mocsárig minden fontosabb vegetáció típus megtalálható. Itt található a Dél-Tiszántúl legnagyobb összefüggő ecsetpázsitos kaszálója, a Nagy-Zsombék. Március 2. 2 pd December pd. December pd Január pd. Január pd December 3. 2 pd. November pd November pd. December pd. Január pd Január pd. Február pd. Február pd. II. táblázat: a réti fülesbagoly állományalakulása a Montág-pusztán Nagykopáncsi-puszta A terület legkisebb pusztafoltja. Szikerek, és jól fejlett padkák tarkítják. Ezen a részen a legerősebb a legeltetés. A mély melorációs csatornák miatt csak rövid ideig tartja meg a vizet. A terület nyugati oldalán található nagykiterjedésű tarackos-tippanos (Agrostidetum stoloniferae), ecsetpázsitos (Agrostio-Alopecuratum pratensis) sziki rét biztosítja az élőhelyet a legmagasabb egyedszámú telelő réti fülesbagoly állománynak. A magasabban fekvő részeken nagykiterjedésű tarakbúzás (Agropyron repens) jellemző. December 3. 9 pd December pd. December pd Január pd. Október pd. Október pd. November 1. 6 pd November pd. November pd. November pd. December pd. Január pd Január pd. Február pd. Február pd.
4 III. táblázat: a réti fülesbagoly állományalakulása a Nagykopáncsi-pusztán A nappalozóhelyek növénytársulásai A beülő helyeket különböző vegetáció típusokban találtuk. A megfigyeléseink alapján, elsősorban a növényzet magassága és annak vízborítottsága a legszembetűnőbb befolyásoló tényező a nappalozó helyeik kiválasztásánál. Kerüli a vizes, latyakos növényzetet. A gyakoriság sorrendjében, az alábbi növénytársulásokban találkoztunk a fajjal. Tarackos-tippanos sziki rét (Agrostidetum stoloniferae) A legkedveltebb nappalozó helyek egyike. A zsombékok megfelelő védettséget biztosítanak számukra. Ecsetpázsitos sziki rét (Agrostio-Alopecuratum pratensis) Az avas, száraz, lehajló, sűrű szálak hasonlóan kedvező feltételeket biztosítanak, mint az előző élőhely. Ecsetpázsitos- csetkákás mocsárrét (Agrostio-Alopecuratum pratensis- Eleocharis pratensis) Az évi belvizes időszak hatására a Montág-puszta nagy része (korábban ürmös-csenkeszes puszta), szikes mocsárrá alakult. Több helyen, foltokban homogén cm magas csetkákás alakult ki. Tarackbúza (Agropyron repens) Magasabban fekvő részeken jellemző. Ha a felolvadó jég, víznyomottá teszi az előző élőhelyeket, ebben az esetben előszeretettel használják pihenőhelyül. Mézpázsitos rét (Puccinellietum limosae hungaricum) Nem jellemző, de alkalmanként, ebben a társulásban is előfordul. Ürmös-csenkeszes szikes puszta(artemisio-festucetum pseudovinae) Nagymennyiségű csapadék, vagy tartós olvadás esetén felhúzódnak a szikpadkákra. Zsiókás (Bolboschoenetum maritima continentale) A Liliomost határoló zsombékos, tarackos-tippanosban, foltokban található. Alkalmanként innen is riasztottuk. Gyékényes (Typhetum latifoliae, Typha angustifolia) A belvizes időszak alatt elmocsarasodott területeken gyorsan elterjedt. Szarvasmarhák által kilegeltetett gyékényesben, ritkán előfordultak magányos példányok, kisebb csapatok.
5 Táplálkozás 2001-ben rendkívül túlszaporodott a mezei pocok állomány, így ennek megfelelően nőtt, nemcsak a réti fülesbagoly, hanem más ragadozófajok mennyisége is a területen. Nagyszámban teleltek az egerészölyvek (Buteo buteo), vörös vércsék (Falco tinnunculus). A Nagykopáncsi-pusztán 1 öreg pusztai ölyv (Buteo rufinus) is kitartott a legnagyobb hidegekben. A réti fülesbagoly táplálék-összetételének vizsgálatára, a faj rendszertelen megjelenése és a köpetek összegyűjthetőségének viszonylagos nehézsége miatt, hazánkban csak kevés kutatónak volt lehetősége / Greschnik 1911, 1924, Andrési-Sódor 1987, Kárpáti 1982, Jánoska 1992 / Ezek a kutatások leginkább a Fertő-tó és annak régiójára korlátozódtak. A szakirodalom alapján bebizonyosodik az, hogy a réti fülesbagoly, költő, vonuló, és telelő helyeinek kiválasztása, szorosan összefügg a Microtus-fajok egyedszámának alakulásával. Ezeket a megállapításokat a Csanádi-pusztákon gyűjtött köpetek tartalma is alátámasztja. Réti fülesbagoly köpetvizsgálatok A gyűjtés helyszíne: Csanádi-puszták A gyűjtések időpontja: Eredmények: Nagykopáncsi-puszta 9 db köpet Erdei egér Apodemus sp. 2 pd % Mezei pocok Microtus arvalis 14 pd % Összesen: 16 pd. 100% zs. átl. köpetméret 34x17 mm állat/köpet Királyhegyesi-puszta 1 db köpet Mezei pocok Microtus arvalis 2 pd. 100% 2 zs. állat/köpet átl. köpetméret 32x21 mm Csanádalberti Montág-puszta 9 db köpet+törmelék Mezei pocok Microtus arvalis 13 pd. 100% 1. 2 zs. állat/köpet átl.köpetméret 35x22 mm
6 Csanádalberti Montág-puszta 2 db köpet Házi egér Mus musculus 1 pd. 25% Mezei pocok Microtus arvalis 3 pd. 75% Összesen: 4 pd. 100% 2 zs. állat/köpet átl. köpetméret 39x22 mm Csanádalberti Montág-puszta 14 db köpet+ törmelék Törpe egér Micromys minutus 1 pd. 3% Mezei pocok Microtus arvalis 35 pd. 97% Összesen: 36 pd. 100% zs. átl. köpetméret 33x19 mm állat/köpet Nagykopáncsi-puszta 69 db köpet+törmelék Házi egér Mus musculus 1 pd. 0. 7% Mezei pocok Microtus arvalis 139 pd % Összesen: 140 pd. 100% 1. 9 zs. állat/köpet átl. köpetméret 37x20 mm Összesítés 104 db köpet+ törmelék Erdei egér Apodemus sp. 2 pd % Törpe egér Micromys minutus 1 pd % Házi egér Mus musculus 2 pd % Mezei pocok Microtus arvalis 206 pd % Összesen: 211 pd. 100% zs. átl. köpetméret 36x20 mm állat/köpet Érdekesség, és összehasonlításképpen, a hodályokban telelő, táplálékukat a pusztában szerző kuvikoktól (Athene noctua), és gyöngybaglyoktól (Tyto alba) származó köpeteket is begyűjtöttük, majd elemeztük. Gyöngybagoly / Tyto alba / köpetvizsgálatok eredménye Gyűjtés időpontja:
7 41 db köpet + törmelék Törpe cickány Sorex minutus 3 pd. 2. 3% Keleti cickány Crocidura 6 pd. 4. 6% suaveolensis Mezei cickány Crocidura 1 pd % leocodon Házi egér Mus musculus 15 pd % Erdei egér fajcs. Apodemus sp. 6 pd. 4. 6% Mezei pocok Microtus arvalis 99 pd % Összesen: 130 pd. 100% zs. állat/köpet Kuvik / Athene noctua / köpetvizsgálat eredménye Gyűjtés időpontja: db Köpet + törmelék Keleti cickány Crocidura 1 pd. 1. 2% suaveolensis Mezei cickány Crocidura leucodon 1 pd. 1. 2% Házi egér Mus musculus 4 pd. 4. 8% Erdei egér fajcs. Apodemus sp. 3 pd. 3. 6% Mezei pocok Microtus arvalis 74 pd % Összesen: 83 pd. 100% zs. állat/köpet Viselkedés A nappalozó helyek feltérképezése után, célirányos keresést folytattunk, azzal a céllal, hogy a beülő helyek pontos helyét megtaláljuk. Ez elég nehéz feladat volt, amiatt, hogy a madarak sok esetben csak az utolsó pillanatban röppentek fel. Módszeresen benéztünk minden zsombék, fűcsomó alá, ahol sikerült megtalálnunk a kitaposott, fészekszerű mélyedéseket, egy-egy köpet, ürülék és pehelytoll kíséretében. A tapasztalatunk az volt, hogy a madarak egészen behúzódnak a zsombék, fűcsomó tövéhez, ezáltal teljesen fedetté válik a búvóhelyük. Ez abban az esetben is jellemző volt, mikor a területet vastag
8 hótakaró borította. Ezzel magyarázható az, hogy a madár csak az utolsó pillanatban reagál a zavarásra, hiszen sok esetben csak egy irányban lát ki. Magányos madár mellett, akár néhány méterre is elsétálhatunk anélkül, hogy felrepülne. Abban az esetben, ha csapatosan nappaloznak, elég csak egy madarat felzavarni, hamarosan követik a távolabb levők is. A csapatban nappalozó egyedek egymástól való távolsága rendkívül változó lehet. Tapasztalataink alapján 1-2 m-től, akár 10 m-ig terjedhet. Egy 20 pd.-os csapat akár 1 Ha-os területen is szétszéledhet. Csapadékos időszakokban, a magas füves részek vízborítottsága esetén, kényszerűségből a magasabban fekvő, ritkás ürmös, esetleg a cickórós (Achilleo-Festucetum) padkahátakon lelnek menedéket. A zavarásra többféleképpen is reagálhatnak. Azt tapasztaltuk, hogy a felrepülés után, igyekeznek visszaülni egy távolabbi részre, majd a veszély elmúltával, visszaszállingóznak az eredeti beülőhelyre. Több ízben észleltünk olyan esetet is, mikor az egész csapat magasra felkörözött, és csak a távozásunk után szálltak vissza a földre. Mint általában a bagolyfélék családjához tartozó fajok, így a réti fülesbagoly sem tartozik a népszerű madarak közé. Szinte minden alkalommal tapasztaltuk, hogy a felriasztott madarakat, leginkább kékes rétihéják (Circus cyaenus), ritkábban vörös vércsék, vagy vetési varjak (Corvus frugilegus) zargatják. A megfigyelések és a talált köpetek alapján egyértelműen bebizonyosodott, hogy a réti fülesbagoly által nappalozó helynek használt területek zömét, a kékes rétihéja, éjszakázó helyként foglalja. Napközben, gyakori látvány a réti fülesbaglyot üldöző rétihéja, de ezzel ellentétben az alkonyatkor aktívvá váló baglyok, a beszálló rétihéjákat intenzíven támadják. Egyéb tapasztalatok Bár a réti fülesbagollyal kapcsolatos adatok gyűjtését a Csanádipusztákon végeztük, számos alkalommal találkoztunk a fajjal, más területeken. A mezei pocok gradáció előidéző oka volt a faj, olyan területeken való megjelenésének, melyekről korábban egyáltalán, vagy csak szórványosan kerültek elő adatok. Szegedi-Fehértó Mesterséges halastó rendszer, közepén csatornával, melyet keskeny nádszegély határol. Telente aratják januárban egy példányt riasztottunk innen. Zákányszék A település külterületén található, meglehetősen felgazosodott gyümölcsösben lőttek /!/ egy példányt. Barci-rét
9 A Mártélyi TK-hoz tartozó területen, ártéri kaszáló rét egy homogén pántlikafüves / Phalaroides arundinacea/ részén 20 példány körüli mennyiség töltötte a telet. Hódmezővásárhelyi Rárós-Kéktó A terület növényvegetációja rendkívül hasonló a Csanádi-pusztáéhoz. Itt szintén nagyobb mennyiségű állomány tartózkodott huzamosabb ideig. Vásárhelyi-puszta Alkalmanként előfordult 1-2 magányos egyed. A terület erősen legeltetett, emiatt kevés a felnőtt vegetáció. A megfigyelések, azt támasztják alá, hogy a szükséges táplálékmennyiség, az optimális időjárási tényezők, és a megfelelő növényvegetáció mellett, a területhasznosítás is fontos szerepet játszik. Tapasztalataink szerint, kizárólag azon a helyeken alakult ki tartós ideig, nagyobb számú állomány, ahol az élőhely természetes állapotot tükröz. A kaszálás, legeltetés negatív tényezőként befolyásolja a megfelelő nappalozó hely kialakulását, de a táplálkozás szempontjából kedvező. ÖSSZEFOGLALÁS A fajról gyűjtött megfigyelési adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a réti fülesbagoly sem a Kárpát-medencében, sem Magyarországon nem tartozik a gyakori fészkelő fajok közé. Bár vonulóként, telelőként rendszeresen megjelenik, de még az inváziós években sem tömegesen. Legfőképpen a zsombékos, füves kaszáló réteket részesíti előnyben, annak ellenére, hogy telelő csapatait megfigyelték ettől teljesen eltérő élőhely típusokban, pl.: ugarokon, mezőgazdasági területeken, települések fáin, erdei fülesbaglyok (Asio otus) társaságában (Végvári Zsolt szóbeli közlése), vagy a Hortobágyon, nádaratás után maradt un. csörmőben. (Kovács Gábor szóbeli közlése). Táplálék-összetétel vizsgálatainak eredménye, egyértelműen bizonyítja a mezei pocok többségi hányadát, és ezáltal azt, hogy e rágcsáló faj jelenléte döntően befolyásolja a réti fülesbagoly állományának alakulását. Az adatok hangsúlyosan mutatnak rá e fajnak sajátos élőhelyigényére, ezért a magyar természetvédelemnek egyik legfontosabb feladata, a kaszáló rétek, füves puszták, mocsárrétek természetes, ill. természetközeli állapotának megőrzése, védelme. Köszönetnyilvánítás
10 Köszönettel tartozunk a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak, a területre való belépés engedélyezéséért. Köszönet illeti a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei helyi csoportjának tagjait, nevezetesen Sirkó Zoltánt, Cseh Juditot, Nagy Istvánt, akik nagy segítséget nyújtottak a köpetek gyűjtésénél. Irodalom Haraszty, L. (1984): Magyarország fészkelő madarai- Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest Jánoska, F. (1993): Adatok a réti fülesbagoly (Asio flammeus) téli táplálkozásához a Fertő-tájon-Aquila 100 ( ) Rakonczay, Z. (1990): Vörös könyv- Akadémia könyvkiadó Molnár, Zs., Bíró M. (1995): A Pitvarosi-puszták Tájvédelmi Körzet és környékük botanikai-természetvédelmi értékelése-kézirat Kotymán, L. Mészáros Cs. (2001): Az évi belvizek madártani vonatkozásai a Dél-Tiszántúlon- kézirat
FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL
A Puszta 2001. 1/18. pp. 110-115. FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI
RészletesebbenA KÉKES RÉTIHÉJA (CIRCUS CYANEUS) ÉJSZAKÁZÓ HELYEINEK FELMÉRÉSE A MÁRTÉLYI TÁJVÉDELMI KÖRZETBEN
A Puszta 2002 1/19. pp. 179-184. A KÉKES RÉTIHÉJA (CIRCUS CYANEUS) ÉJSZAKÁZÓ HELYEINEK FELMÉRÉSE A MÁRTÉLYI TÁJVÉDELMI KÖRZETBEN KOTYMÁN LÁSZLÓ MME CSONGRÁD MEGYEI HELYI CSOPORT, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 2002
RészletesebbenBeszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre
Beszámoló: Madártani szakmai kirándulás a Cséffai Természetvédelmi Területre 200 december 7-9 Első nap Útvonal: gyalog, szálláshely - tavakat elválasztó út gát - megfigyelőtorony a 2-es tó partján szálláshely
RészletesebbenA CSANÁDI-PUSZTÁK EMLŐSFAUNÁJA Kókai Károly¹, Kotymán László² & Mészáros Csaba¹
A CSANÁDI-PUSZTÁK EMLŐSFAUNÁJA Kókai Károly¹, Kotymán László² & Mészáros Csaba¹ ¹ Magyarmadártani és Természetvédelmi Egyesület ² Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Bevezetés A Csanádi-puszták Békés
RészletesebbenADATOK AZ ERDEI FÜLESBAGOLY (ASIO OTUS L.) TÉLI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ SEPSISZENTGYÖRGYÖN KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN
Molnár Lídia Acta Siculica 2012 2013, 99 106 ADATOK AZ ERDEI FÜLESBAGOLY (ASIO OTUS L.) TÉLI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ SEPSISZENTGYÖRGYÖN KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN 2010. december 2011. március Az Adatok ez erdei
Részletesebben2012 év madara - az egerészölyv
2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.
RészletesebbenA Csanádi puszták ragadozó madár állományalakulása között
A Csanádi puszták ragadozó madár állományalakulása 2000-2011 között Engi László Bevezetés A Csanádi-puszták 3 pusztafoltból áll, összesen 4057ha területen. Ezt a területet 1999 év közepe óta két tagtársam
RészletesebbenA CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN
A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI EGYESÜLET
RészletesebbenTávérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs
Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs Témakörök Szikes és löszgyepek növényzete Távérzékelés alkalmazása az élőhelytérképezésben Növényzeti mintázatok és mikro-topográfia összefüggései Növényi
RészletesebbenA CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNYALAKULÁSA 1999-2004 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN
A Csanádi-pusztákon A fészkelő Puszta 2004 jelentősebb 1/21. pp. madárfajok 207-222. állományalakulása Mészáros Csaba A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNYALAKULÁSA 1999-2004 KÖZÖTTI
RészletesebbenElőzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák
Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti
RészletesebbenGyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk
Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész
RészletesebbenKotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva
Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva Előzmények: hazai és külföldi példák XX. század elején Csörgey Titusz a Hortobágyon telepítette 55 darab fűzkosárral, amit szénával
RészletesebbenA Csanádi-pusztákon fészkelő jelentősebb madárfajok állományalakulása 2005-2007 közötti időszakban
A Csanádi-pusztákon fzkelő jelentősebb madárfajok állományalakulása 2005-2007 közötti időszakban Mzáros Csaba Magyar Madártani Egyesület Csongrád Megyei Csoport A Csanádi-puszták, hazánk, azon belül a
RészletesebbenUNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009
UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen
RészletesebbenGyöngybagoly (Tyto alba) köpet vizsgálati adatok a Dél-Tiszántúlról és évi eredmények
Crisicum 5. pp.231-240. Gyöngybagoly (Tyto alba) köpet vizsgálati adatok a Dél-Tiszántúlról 2003. és 2005. évi eredmények Kalivoda Béla Abstract Data of Barn Owl (Tyto alba) studies from South-Tiszántúl
RészletesebbenTÚZOK TUSA II. FORDULÓ
TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki
Részletesebben41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.
RészletesebbenA vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
RészletesebbenA túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.
Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió
RészletesebbenADATOK AZ ERDEI FÜLESBAGOLY (ASIO OTUS L.) TÉLI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ SEPSISZENTGYÖRGYÖN KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN
Molnár Lídia Acta Siculica 2010, 145 153 ADATOK AZ ERDEI FÜLESBAGOLY (ASIO OTUS L.) TÉLI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ SEPSISZENTGYÖRGYÖN KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN Az erdei fülesbagoly (Asio otus L.) táplálékának vizsgálata
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenA ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA
JANUÁR 1 A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 JANUÁR... 2 MELLÉKLETEK... 5 JANUÁR 2 JANUÁR Meteorológiai helyzet
RészletesebbenFELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.
1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel
RészletesebbenVIII. AZ ARANYLILE (PLUVIALIS APRICARIA L.) A HORTOBÁGYON ( )
VIII. AZ ARANYLILE (PLUVIALIS APRICARIA L.) A HORTOBÁGYON (975-984) Dr. Kovács Gábor Hortobágyi Nemzeti Park 975 óta rendszeresen kutatom a Hortobágy száraz szikeseit. Megfigyelőútjaim során igen gyakran
RészletesebbenSOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:
RészletesebbenTERVEZET A NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ VADVIZEK JEGYZÉKÉ -BE BEJEGYZETT HAZAI VÉDETT VIZEK ÉS VADVÍZTERÜLETEK KÖRÉNEK BŐVÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ KVVM TÁJÉKOZTATÓRÓL
TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1808/2007. TERVEZET A NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ VADVIZEK JEGYZÉKÉ -BE BEJEGYZETT HAZAI VÉDETT VIZEK ÉS VADVÍZTERÜLETEK KÖRÉNEK BŐVÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ
RészletesebbenHELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.
Részletesebben2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA
KALENDÁRIUM 2015 2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA JANUÁR Erdei fülesbagoly Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Közepes méretű, tollfülei hosszúak. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat
RészletesebbenDaruvonulás a szegedi Fehér-tavon
Daruvonulás a szegedi Fehér-tavon Bakacsi Gábor természetvédelmi őrkerületvezető Az 1980-as évek közepén még a szegedi Fehér-tó alig pár száz darut vonzott. Akkor még a kardoskúti Fehér-tó 10-15 ezres
Részletesebben2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 7 2012.10.03. 11:10 2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. október 26. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt napokban - a Kárpát-medence közelében
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenÓHÍD KIS FAUNÁJA GYÖNGYBAGOLY (TYTO ALBA) KÖPETEK VIZSGÁLATA ALAPJÁN
FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI Zirc, 30 2013; 147-152 ÓHÍD KIS FAUNÁJA GYÖNGYBAGOLY (TYTO ALBA) KÖPETEK VIZSGÁLATA ALAPJÁN SZÉP DÁVID 1 & PURGER
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenA magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában
A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó
RészletesebbenTávérzékelés alkalmazása szikes tájakban tengerszint feletti magasság és a növényzet összefüggései Deák Balázs
Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban tengerszint feletti magasság és a növényzet összefüggései Deák Balázs Pannon szikesek (1530) A növényzetet befolyásolja a Talaj sótartalma Talajvíz szintje Számos
RészletesebbenEgy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az
Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A
Részletesebben2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 7 2012.10.03. 10:44 2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. január 16. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Egy elvonuló hidegfront szombat reggelig főként
RészletesebbenA Hevesi-sík kisemlõs faunája bagolyköpetek vizsgálata alapján
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2005 29: 195 202 A Hevesi-sík kisemlõs faunája bagolyköpetek vizsgálata alapján KOVÁCS ZSÓFIA ESZTER & CSERKÉSZ TAMÁS ABSTRACT: (Small mammal fauna of the Hevesi
RészletesebbenFertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet
Fertőző betegségek járványtana dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Fogalmak Fertőző betegség: olyan betegség, melyet specifikus fertőző ágens vagy annak terméke hoz létre. Ezek közvetlenül
RészletesebbenTÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN
TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN Sallai R. Benedek természetvédelmi mérnök jelölt KONZULENS: Dr. Bihari Zoltán egyetemi adjunktus KONZULENS:
RészletesebbenTájékoztató a évi belvízi helyzetről
[mm] VÍZÜGYI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZPONTI IGAZGATÓSÁG 112 Budapest, Márvány utca 1/d. 1253 Bp. Pf: 56 E-mail: kothay.laszlo@vkki.hu 225-44 Fax: 212-773 Honlap: http://www.vkki.hu Tájékoztató a 21-211 évi
RészletesebbenDoboz és vidéke emlőstani viszonyairól
Doboz és vidéke emlőstani viszonyairól CSIZMAZIA GYÖRGY Az erdélyi Szigethegységből (Munti Apuseni) kifutó Fehér-Körös az aradi, a Fekete-Körös pedig a bihari síkságra érkezik először és vízereivel, mint
RészletesebbenKETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE
1 8 2 8 0 5 5 1 1 0 6 adószáma cégjegyzék száma ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET MEGNEVEZÉSE: Vásárhelyi Természetvédelmi Egyesület ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET CÍME: 6800 Hódmezővásárhely Kölcsey u 1 A KETTŐS KÖNYVVITELT
RészletesebbenAgrometeorológiai összefoglaló
Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenJelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról
GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenHELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Kustár Rozália Kecskemét, 2014. február 18. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi
RészletesebbenHELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Gál Szabolcs Zalaegerszeg, 2014. január 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: 10 db Tájvédelmi
RészletesebbenRövid tanulmányút Nyitrán
Rövid tanulmányút Nyitrán Campus Mundi rövid tanulmányút A Biológus MSc diplomamunkám témája a telelő erdei fülesbaglyok táplálék-összetételének vizsgálata volt Magyarország különböző földrajzi régióiból
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető
Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások
RészletesebbenNagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft
Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenAdatok Békés megye kisemlősfaunájához baglyok táplálékvizsgálata alapján
A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6 1980 Adatok Békés megye kisemlősfaunájához baglyok táplálékvizsgálata alapján SCHMIDT EGON Bevezetés Az apró emlősök faunisztikai vizsgálata nem tartozik a gerinces
RészletesebbenMit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért?
Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vizes élőhelyeinken Gödöllő, 2016. május 20. A vizes élőhelyek
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenInváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben
Inváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben Radovics-Bang Zsuzsanna Emese Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Környezetvédelmi
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenMADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY. területi forduló MEGOLDÓKULCS
MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY 2018 területi forduló MEGOLDÓKULCS I.: A 2018-as év madara: a vándorsólyom I./1.: Kérdezz-felelek Feladat: Egyetlen szóval válaszolj az alábbi feladványokra: 1. Az
RészletesebbenVI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenErdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben
Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Dobrosi Dénes független kutató Ökológia és természetvédelem című műhelytalálkozó, NEKI Budapest, 2015.07.08. Kis patkósorrú
RészletesebbenTéma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök
Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen
RészletesebbenTermészetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek
Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Madárfauna Halfogyasztás Madárfauna Sebzés Kárókatona Phalacrocorax carbo (Linnaeus, 1758) Rokon fajok Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus)
RészletesebbenAdatok a Szigligeti Arborétum és környékének kisemlősfaunájához erdei fülesbagoly (Asio otus) köpetvizsgálatok alapján
Adatok a Szigligeti Arborétum és környékének kisemlősfaunájához erdei fülesbagoly (Asio otus) köpetvizsgálatok alapján SCHMIDT EGON A köpetanalízis, mint vizsgálati módszer ma már egész Európában elterjedt.
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra
LIFE06 NAT/H/000096 A kerecsensólyom védelme a Kárpát medencében Kedvezményezett: Bükk Nemzeti Park Igazgatóság 3304 EGER, Sánc u. 6. A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring
RészletesebbenKAN I T Z I A Kanitzia 18:29 52., Szombathely, 2011 Journal of Botany
KAN I T Z I A Kanitzia 18:29 52., Szombathely, 2011 Journal of Botany A HAZAI (ELSŐSORBAN A TISZÁNTÚLI SZOLONYEC) SZÍKES NÖVÉNYZET MAGYAR NYELVŰ TUDOMÁNYOS SZAKSZÓKINCSÉNEK VÁLTOZÁSA AZ ELMÚLT MÁSFÉL ÉVSZÁZADBAN
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenHonvédelem és természetvédelem a Kisalföldön
Tisztelt Természetvédő Barátunk, Kedves Olvasó! A Life+ közösségi program finanszírozásával 2009 februárjában négy szervezet együttműködésével, a hazai honvédelmi-természetvédelmi akciócsomag részeként,
RészletesebbenÁLLATTANI MEGFIGYELÉSEK TELÉN A DÉL-ALFÖLDÖN
A Puszta 2002 1/19. pp. 221-226. ÁLLATTANI MEGFIGYELÉSEK 2002-2003. TELÉN A DÉL-ALFÖLDÖN KOTYMÁN LÁSZLÓ MME CSONGRÁD MEGYEI HELYI CSOPORT, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 2002 BEVEZETÉS Idős pusztai gazdák elmondása
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. június - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az
RészletesebbenAz éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenKörös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA I. forduló FELADATLAP
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2016 I. forduló FELADATLAP Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei Túzok Tusa I. fordulójában, mely hagyománnyá vált verseny elnevezését
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenSzikes növénytársulások összetételének és talajának hosszú távú változása a Szabadkígyósi pusztán
Crisicum 5. pp.71-83. Szikes növénytársulások összetételének és talajának hosszú távú változása a Szabadkígyósi pusztán Margóczi Katalin - Rakonczai János - Barna Gyöngyi - Majláth Imre Abstract: The change
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
Részletesebben1. Bevezetés. Agrár-környezetgazdálkodás Magyarországon
1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 1. Bevezetés...3 1.1. A téma jelentősége és aktualitása:...6 1.1.1 A kék vércse bemutatása, védelmi helyzete...6 1.1.2. A téma aktualitása...7 1.2.Problémafelvetés:...8
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenJ_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló
J_ 02.. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Felsőrákosi-rétek helyi jelentőségű természetvédelmi területének
RészletesebbenAgrártermelés alapjai I. Gyakorlat. Debreceni Egyetem Agrár - és Gazdálkodástudományok Centruma
Agrártermelés alapjai I. Gyakorlat Debreceni Egyetem Agrár - és Gazdálkodástudományok Centruma Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék http://portal.agr.unideb.hu/tanszekek/termeszetvedelmi/
RészletesebbenKÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ
KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ 2017 Feladatlap Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei - már 14. - Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. július - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az
Részletesebben