Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program

Átírás

1 Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program december

2 Kolofon PROJEKT Operatív program Szlovénia Magyarország Életciklus-elemzés (LCA): Környezetvédelmi értékelés és termék- vagy szolgáltatásfejlesztés CÍM: Életciklus-elemzés (LCA): Környezetvédelmi értékelés és termék- vagy szolgáltatásfejlesztés EREDETI KIADVÁNY How to Know If and When it s Time to Commission a Life Cycle Assessment. International Council of Chemical Associations. SZERKESZTŐ dr. Krajnc Damjan KIADÓ Az ECO-HUB projekt vezető partnere Maribori Egyetem, Kémia és Vegyészmérnöki Kara GRAFIKAI SZERKESZTÉS ÉS TÖRDELÉS AZ ÁBRÁK TECHNIKAI ELŐKÉSZÍTÉSE Varga Iris NYOMDA Koštomaj Nyomda PÉLDÁNYSZÁM 150 példány MEGJELENÉS ÉVE december A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfianszírozásával valósul meg CIP - Kataložni zapis o publikaciji Univerzitetna knjižnica Maribor : ÉLETCIKLUS-elemzés (LCA) : környezetvédelmi értékelés és termék - vagy szolgáltatásfejlesztés / [szerkesztő Krajnc Damjan]. - Maribor : Kémia és Vegyészmérnöki Tanszék, példány ISBN Krajnc, Damjan, COBISS.SI-ID Újrahasznosított biológiailag lebomló Cyclus papírra van nyomtatva, amely a Blue Angel, Eco-label, EMAS, ISO és a NAPM tanúsítványokkal rendelkezik.projekt

3 Kapcsolat: Tartalomjegyzék Krajnc Damjan Maribori Egyetem (Univerza v Mariboru) Kémia és Vegyészmérnöki Tanszék (Fakulteta za kemijo in kemijsko tehnologijo) 2000 Maribor, Smetanova ulica 17 T: +386 (0) M: F: +386 (0) cím: damjan.krajnc@um.si oldal: A brossúráról Mi az»életciklus-elemzés«? Milyenek az LCA elemzés használatnak az előnyei? A termék funkcióinak meghatározása Az LCA elemzések Miért fontos az LCA kivitelezése az ISO összhangban? Indikátorok, amelyek általánossan alkalmazva vannak az LCA-nál Hogyan lehet hasznosan felhasználni az LCA elemzést? Mit nem várunk el az LCA elemzéstől? Hogyan lehet eldönteni, hogy az LCA a megfelelő eszköz? LCA előnyei LCA korlátai Az LCA megközelítései Területi, átfogó és egyszerűsített LCA Kiterjedt teljes LCA A termékek összehasonlítása Attribúciós LCA (ALCA) és következtető LCA (CLCA) Eszközök az LCA eredményekről való kommunikációra Környezeti Termék Nyilatkozatok (EPDs Environmental Product Declarations) Termékkategóriák szabályai (PCRs Product Category Rules) Vízlábnyom Szénlábnyom clca és az elkerült kibocsátások: Az LCA elemzés fő szempontjai: Elérhetőség, minőség és adatforrás Az LCA kivitelezésénél felhasznált szakértelem / szakmai követelmények Tanácsok azoknak, akik először szeretnék elinditani az LCA-t Az LCA eredmények használata és az ezekkel való kommunikáció Tanácsok azoknak, akik először szeretnék elinditani az LCA-t Összefoglaló 3

4 A brossúráról Számos idegen nyelvű tankönyv, útmutató és referens dokumentum létezik az életcikus-elemzés kivitelezéséről az ISO szabványokkal összhangban. Ezek mellett olyan anyagokat hiányolunk vagyis olyan anyagokra lenne szükség, amelyek segítenének meghatározni mikor van itt az idő az életciklus-elemzésre. A kiadvány ismerteti a különböző LCA céljait, előnyeit és korlátait, valamint az életciklus-elemzéshez hasonló eszközöket. Megtudhatják melyek a legtöbbször alkalmazott indikátorok az elemzésnél, miért fontoss, hogy az eléletciklus-elemzés kivitelezése összhangban legyen az ISO szabvánnyal, valamint hogyan lehet hasznosan felhasználni ezt az eszközöt. A kiadvány útmutatásokat nyújt arról, hogy hogyan lehet meggyőződni arról, hogy az LCA a megfelelő eszköz számunkra és leírja az elemzés megközelítéseit, valamint a legfontosabb szempontjait. Megtudhatják, hogy mely szakértelem és eszközök szükségesek az elemzés kivitelezéséhez. Tippek ad meg azok számára, akik gondolkodnak az első LCA kivitelezéséről, valamint útmutatókat a használatáról és eredményeikről való kommunikációhoz. Amennyiben nem bíztosak az LCA előnyeiről és céljairól, valamint szeretnének erről többet megtudni, az előttük lévő kiadvány idelás lehetőség. Reménykedve abban, hogy az információk hasznosak lesznek számukra, sok üzleti és környezetvédelmi sikert kivánunk. Ha további információkhoz szeretnének jutni az ipari kötnyezetvédelmről, kattintsanak az eco-hub honlapra. Krajnc Damjan 4

5 Mi az»életciklus-elemzés«? Az életciklusról való gondolkodás a termék környezeti, társadalmi és gazdasági hatásainak vizsgálását jelenti a termék teljes életútja során. Az életciklus-elemzés (LCA, Life Cycle Assessment) értékeli ezeket a hatásokat a termék teljes életútja során, a nyersanyagok bányászatától és előkészítésétől a termék gyártásán, disztribúcióján, használatán, javításán és karbantartásán keresztül, valamint a használat után keletkező termékhez szükséges hulladék hasznosításáig vagy kezeléséig (1. ábra). 1. ábra: A termék életciklusa. Ez a kézikönyv bemutatja az életciklus-elemzésről való gondolkodást és hogyan használhatja fel a vállalat a fenntartható gazdasághoz való hozzájárulásának megértésére. A teljes életciklus-elemzés segíteni fog azonosítani a termék vagy szolgáltatás pozitív és negatív aspektusait. Az LCA elemzés kivitelezésénél a tervezési/fejlesztési fázis általában kimarad, mert gyakran azt feltételezzük, hogy nem járul jelentősen hozzá a végeredményekhez. Természetesen figyelembe kell vennünk ebben a fázisban elfogadott döntések fontosságát, amelyek erősen befolyásolják az életciklus más fázisaiban megjelenő környezeti hatásokat. A termék tervezése jelentős hatással van a későbbi fázisokban való teljesítményére (pl. a gépkocsi tervezése többé-kevésbe meghatározza a használat fázisban az üzemanyag-fogyasztást és a kilométerenkenti kibocsátások keletkezését, jelentős hatással van az újrahasznosításra is a használat utáni 5

6 fázisban (end-of-life)). Ha az LCA elemzés célja a termék és szolgáltatás javítása (az egyik legfontosabb LCA alkalmazás), akkor a tanulmányt már a korai tervezési fázisban kell kivitelezni a más tervezési folyamatokkal öszhangban. Ez hasonlóan érvényes a termék életciklusán belül elvégzett tervezésre vagy javításra is érvényes, különössen akkor, ha potenciális interakciók lehetségesek más folyamatokkal vagy élet-szakaszokban. Az LCA az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) szabványosított. A jellegzetes típusú rendszer korlátai, határai, amelyeken belül van kivitelezve az elemzés, a következőket tartalmazzák: a. a bölcsőtől a kapuig: a nyersanyagkinyeréstől a gyár kapuig. b. a bölcsőtől a sírig: a nyersanyagkinyeréstől a használaton keresztül a termék ártalmatlanításáig. c. a kaputól a kapuig: az életciklus egy bizonyos pontjától (például, ahol a bemeneti nyersanyagok belépnek a termelési üzembe) az életciklus egy másik bizonyos pontjáig (például, ahol a végtermék a végfelhasználóhoz van eljutattva). A rendszer határai a kutatás kitűzött célja alapján vannak meghatározva. A kutatás célja a nyersanyagok környezetre való hatásának, köztes részeknek vagy a végtermékek megértése. Vannak olyan modellek és konceptusok, amelyek az életciklus-elemzés megközelítésből erednek, mint a»bölcsőtől a bölcsőig«modell, amelyet McDonough és Braungart fejlesztettek. Ezek a megközelítések kiegészítik az LCA-t, de amikor a termék az élettartam végén újrahasznosítva van, az LCA végrehajtók a»bölcsőtől a bölcsőig«kifejezést néha a»bölcsőtől a sírig«tanulmányok jelölésére használják. Az ISO tömören meghatározza az»életciklus-elemzést«mint egy technikát a termék környezeti aspektusainak és lehetséges hatásainak értékelésére: az elemzés szánkékának és céljainak meghatározása, leltár elkészítése, relatív be- és kimenetek a termék rendszerből, lehetséges környezeti hatások értékelése, amelyek kapcsolatban vannak a be- és kimenetekkel, valamint az eredmények értelmezése, amelyeket a leltár elemzés és hatások értékelése fázisban kapunk (2. ábra), összefüggésben a kutatás céljaival. 2. ábra: Az életciklus-elemzés négy egymással összefüggő fázisban történik. 6

7 1. A szándék és célok a következőket tartalmazza: a végrehajtott tanulmány szándékának meghatározása a termék funcióját beleértve, a célcsoportok és az eredmények használatának meghatározása, a rendszer határainak meghatározása (a bölcsőtől a kapuig, a bölcsőtől a sírig, a kaputól a kapuig), az adatokhoz fűződő követelmények meghatározása, a kutatás korlátainak észrevétele, időbeli és földrajzi referenciák létrehozása. 2. A felhasznált források és kibocsátások leltár elemzése (LCI) a következőket tartalmazza: Ki- és bemeneti adatok gyűjtése, ellenőrzése és összesítése a nyersanyagok, energia, környezetbe való kibocsátások, valamint az életciklus mindegyik fázisában létrejött hulladékok mennyiségének fogyasztása 3. A hatások értékelése a következőket tartalmazza: A hatások kategóriáinak, indikátorok kategóriáinak, jellemzési modellek, ekvivalencia faktorok használata, valamint a mérlegelési eredmények használata a nyers adatok konverziójára potenciális emberi egészségre és környezetre való hatásokba. 4. Az eredmények értékelése: fontos fázis, amely az első három fázison keresztül mint egy ismétlődő folyamat folyik a projekt célok keretében az eredmények értékelésére. Az eredményeknek át kell esniük egy külső értékelésen, ha szeretnénk őket hasonlító állításokra felhasználni a vállalaton kívül (pl.ha azt állítjuk, hogy az A terméknek alacsonyabb vagy magasabb a környezetre való hatása mint a B terméknek). A kutatás eredményeinek ki kell emelniük a fontos hatásokat és olyan javaslatokat kell megadniuk, amelyekkel csökkenteni lehet az anyagok felhasználását és a környezet terhelését. 7

8 Milyenek az LCA elemzés használatnak az előnyei? Az LCA segíthet a termék, amely legkisebb negatív hatással van a környezetre, kiválasztásánál. Ezt az információt környezetvédelmi megoldások segítségére lehet felhasználni, valamint a gazdaságos és minőséges termékek keresésére is. A módszer meghatározza az eszközök (pl. vízszűrőkkel való levegő tisztitás negytív hatással van a felhasznált vízre) és/vagy életciklusok közti lehetséges környezeti hatások átvitelét (pl. az újrafelhasznált anyagok feldolgozásának fázisa és a nyersanyagok bányászatának fázisa között). A hagyományos módszerek használatánál ezeket az átviteleket valószinűleg nem vennénk észre, és így elveszítenénk az eredmények pontosságát. Példaként nézzünk meg két termék összehasonlítását: Első pillantásra azt mondhatnánk, hogy a»termék A«környzetbarátabb a»termék B«-nél, mert a»termék B«életciklusában több szilárd hulladék keletkezik. Az LCA használatával megmutathatjuk, hogy a»termék A«nagyobb hatással van a környezetre a vízbe, talajba és levegőbe kibocsátott mérges anyagok mennyisége miatt. Az eredmények összehasonlításával arra a következtetésre juthatunk, hogy a»termék B«a kisebb mennyiségű vízbe, talajba és levegőbe kibocsátásai miatt megfelelőbb választék a több szilárd hulladék ellenére. A termék funkcióinak meghatározása Az LCA kutatás tevékenységi területének meghatározásánál egyértelműen meg kell adni a termék működésének specifikus funkcióit vagy működési jellemzőit. A funkcionális egység definiálja és számszerűsíti a meghatározott funkciókat, valamint összhangban kell lennie a tanulmány tevékenységi területével és céljával. Általában tartalmazza a termék szonosítását, funkciók mennyiségét, idő és minőségi értékét. Amikor a környezeti hatások elemzését két termék összehasonlítása érdekében végezzük el, szükséges a termékek funkcionális összehasonlíthatósága. Mivel a kiválasztott terméket a későbbiek során környezeti hatás szempontjából más kifejlesztett alternatívákkal vagy a piacon található ha sonló termékekkel hasonlítjuk össze, fontos ezt az összehasonlítást ugyanaz a funkcionális egység alapján kivitelezni. Különösen az összehasonlítás kivitelezésekor fontos, hogy a funkcionális egység minden termékre vonatkozóan egyforma legyen. Pl. az italok különböző csomagolásainak egyenértékű funkción kell alapulniuk, ez pedig az ital meghatározott térfogata. A funkcionális egységet ilyen esetben a következőképpen lehet definiálni: a csoma- 8

9 golás tömege, amelyet a specifikus ital térfogata igényel. A funkcionális egység általában a referencia folya mat árammal van kifejezve. Pl. az 1 m2 festett fal funkcionális egységének referencia árama a festék mennyisége lehet, amely a falfestéshez szükséges a meghatározott tulajdonságok alapján (pl. lefedettség stb.). A funkcionális egységnek az alternatívákra nézve neutrálisnak kellene lennie, viszont specifikusnak a hely, minőség és a funkció időtartamát tekintve. Pl. ha egyszeri haszná-latra alkalmas terméket hasonlítunk össze az újrafelhasználhatóval (pl. evőeszközök, poharak, ruhák stb.), akkor a funkcionális egység nem alapulhat a terméken, hanem a termék funkcionalitásán (pl étkezés, 1000-szeres használat stb.) Az LCA elemzések Az életciklus-elemzés eredetileg a késő 1960-as és korai 1970-es években volt kifejlesztve, az olajválság idejében. Az emberek sorban álltak a benzinért és az energiaköltségek szédületesen magasak voltak. A vállalatok annak módját keresték, hogyan lehetnének energiatakarékosabbak, a felhasználókat pedig energiahatékony termékek érdekelték. A vállalatok elkezdték az LCA alkalmazását belső használatra a térmékeik javítására. Így kezdeményezni kezdték az első életciklus leltárok elkészítését. Az első tanulmányok, amelyek ma mint az LCA (rész-) elemzései vannak elismerve, a késő 1960-as és korai 1970-es évekből származnak. Abból az időszakből, amelyikben a környezeti kérdések, mint a források és energia hatékony használata, a környezetszennyezés ellenőrzése, valamint a szilárd hulladékok, a szélesebb körű nyilvánosság kérdésévé váltak. Az energiahasználat elemzések keretei, amelyek kivitelezése eddig pár évig folyt, később tágult és tartalmazza a természetes forrásokkal kapcsolatos követelményeket, a kibocsátások által okozott terheléseket és a hulladékok keletkezését. Az első tanulmányok egyikét (sajnos nem volt megjelentetve), amely számszerűsítette a különböző italcsomagolások forrásait, kibocsátások által okozott terheléseit és a hulladékáramait, a Midwest Research Institute (MRI) végezte el 1969-ben a CoCa Cola vállalat számára. Ugyanez a szervezet további tanulmányokat készített az Environmental Protection Agency számára is, amelyet Svájcban hajtottak végre. Ezek a tanulmányok jelentették az olyan LCA fejlesztésének kezdetét, mint ma is ismerünk. MRI a források és környezeti profil elemzése (Resource and Environmental Profile Analysis - REPA ) fogalmat használta az ilyen tanulmányok megnevezésére, amely a termék termelési láncának szisztematikus elemzésén alapult ( bölcsőtől a sírig ). A nyilvánosság érdeklődésének csökkenése és a számos meg nem jelentetett tanulmány után rohamosan növekedni kezdett az érdeklődés az LCA iránt (1980 után). Az összehasonlítás folyamata (»az A termék jobb a B terméknél?«) alatt kiterjedt és heves viták keletkeztek. Ez érthető, mert az alternatív termékek számos sajátossággal rendelkeznek. Például, a fluoreszkáló izzóknak hosszabb az élettartamuk és energiahatékonyabbak mint a 9

10 hagyományos izzószálas égők, de a termelésüknél több anyag és nehéz fém van felhasználva. Egy másik tipikus példa a tejcsomagolás (üveg, műanyag és karton összehasonlítása). Az 1980-as években kezdtek kialakulni a termék rendszerek energia és tömeg életciklusainak leltárai. Számos terméknél meg volt határozva, hogy a környezeti hatások nygyobb része nem a termék használatánál keletkezik, hanem az előállításánál, szállításánál vagy lerakásánál. Folyamatosan fontossá vált a termék életciklusának figyelembe vétele. Ebből származik az életciklus-elemzés ötlete mint a»be- és kimeneti áramok, valamint lehetséges környezeti hatások értékelése a termék teljes életciklusában«. A 1990-es években a SETAC (Society of Environmental Toxicology and Chemistry) LCA workshopokat szervezett és az LCA keretében különböző fázisokat határozott meg. Két év múlva az LCA keret át lett nézve és egy új fázis lett hozzáadva»az elemzés szándéka és célja«. Így meglett határozva az LCA elemzés négy pillére: az elemzés szándéka és célja leltár elemzés hatások értékelése értelmezés. Miután az ISO egy sorozat környezetkezelési szabványt fejlesztett, amelyek technikai bizottságokat vontak bele az LCA szabvány fejlesztésére, az LCA szabvány világszerte elérhető lett. Ezen erőfeszítések csúcspontja egy önkéntes nemzetközi szabvány lett, amely még ma is használatban van, mint az LCA végrehajtására vonatkozó szabvány. A népszerűsége miatt, kreativabbá vált a használata. Jelenleg hulladék égetésről, termelési rendszerekről, építési és más anyagokról, turizmusról stb. készülnek LCA tanulmányok. Ha az előző tanulmányok korlátoltak voltak egy pár környezeti hatás kategóriára (mint a kumulatív energiahasználat és a szilárd hulladékok), jelenleg minél jobban figyelembe vannak véve a problémásabb hatások (pl. biológiai sokféleśeg és a zaj) és az elemzések kiterjesztése a gazdasági és társadalmi hatásokra. Tanui vagyunk az alap modellek összetettségének is. Az LCA felvirágzott a használat, hatály és globális szinten. 10

11 Miért fontos az LCA kivitelezése az ISO összhangban? Hitelesség: biztosíték arról, hogy az LCA tökéletes, az ISO szabványokkal összhangban van kivitelezve és megismételhető, a felhasználóknak segít hinni az eredményekben. Globális természetű: Habár az LCA»felvétel«, a folytonos javításnak a fogalma és a globális gazdaság»zölditése«a fenntartható anyagok kezelésével és felhasználásával az LCA-ba van gyökerezve. A globális szabvány regionális elfogadása: Világszerte az országok elfogadták az LCA-t a platformák és adatok fejlesztésére specifikus régiókban. Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Program (United Nations Environment Programme UNEP, Socyety for Enviromental Toxicology and Chemistry SETAC) keretében meg van adva az Életciklus kezdeményezés. Ez az életciklusról való gondolkodásnak fogalma, amelynél a regionális LCA, életciklus áráról való infomációk és a társadalmi LCA vannak felhasználva. Gazdaság kiterjedése: Felhasználás a fejlődésnél és az LCA információk nyilvános kicserélése azokkal, akik felhasználásában érdekeltek. Indikátorok, amelyek általánossan alkalmazva vannak az LCA-nál Az életciklus módszere magában foglalja a fenntarthatóság három pillérét, a gazdaságot, a társadalmat és a környezetet. Az életciklus-elemzés jelentése: Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (U.S. Environmental Protection Agency EPA) elvei és gyakorlata egy összefoglaló táblázatot határoz meg, amely a legtöbbször felhasznált LCA indikátorokat és a használatukról való informaciókat tartalmazza. Néhány ilyen indikátor a folytatásban lesz részletesebben leírva: 11

12 Kumulatív energiaigény (CED - Cumulative Energy Demand): A funkcionális egység elérésénél elfogyasztott összes energia a teljes életciklus alatt (beleértve a hulladékkezelést az életciklus végén). Kumulatív fosszilis energiaigény (CFED - Cumulative Fossil Energy Demand): A CED alcsoportja, a funkcionális egység elérésénél felhasznált összes energiát írja le, amelyek a fosszilis energiahordozókon alapulnak, a teljes életciklus alatt (beleértve a hulladékkezelést az életciklus végén). A fosszilis energiahordozók alatt a szénre, kőolajra és származékaira, földgázra gondolunk. Ózonlebontó potenciál (ODP Ozone Deplention Potencial): Kategória, amely tükrözi a gázok közös kibocsátásainak relatív hatását, amelyek lebontják a sztratoszférikus ózont a termék vagy szolgáltatás teljes életciklusában. Ezek a funkcionális egység elérésénél vannak felhasználva, beleértve a hulladékkezelést az életciklus végén. A sztratoszférikus ózon egy természetesen jelenlévő gáz, réteg formájában létezik a felső légkörben, amely védi az élő sejteket a túlzott UV sugárzástól (pl. bőrrákot vagy alacsonyabb terméshozamot okozhat a túlzott expozició). Kumulatív megújuló energiaigény (CRED - Cumulative Renewable Energy Demand): A CED alcsoportja, a funkcionális egység elérésénél felhasznált összes energiát írja le, amelyek megújuló forrásokból származnak, a teljes életciklus alatt (beleértve a hulladékkezelést az életciklus végén). A megújuló energia magában foglalja a nap-, fotovoltaikus, víz-, szél-, hullám- és geotermikus energiát. Globális felmelegedési potenciál (GWP Global Warming Potencial), más néven szénlábnyom: JKategória, amely tükrözi a klímaváltozást egy adott időszakban (általában 100 év), az összes levegőbe való üvegházhatású gázok kibocsátásainak szempontjából (szén-dioxid (CO2) és más CO2 ekvivalensek, mint a metán (CH4) és dinitrogén-oxid (N2O)) a funkcionális egység elérésénél a teljes életciklus alatt, beleértve a hulladékkezelést az életciklus végén. 12

13 A savasodás potenciál (AP - Acidification Potential): Kategória, amely tükrözi a savas gázok levegőbe való közös kibocsátásainak relatív hatását (pl. kén-oxidok (SO X ), a nitrogén-oxidok (NO X ), sósav (HCl), hydroflouric sav (HF), ammónia (NH 4 )) a termék vagy szolgáltatás teljes életciklusában a funkcionális egység elérésénél, beleértve a hulladékkezelést az életciklus végén. Ezen kibocsátások lerakódása a folyók, tavak és talaj savasodását okozhatják, valamint korróziót is. Eutrofizáció potenciál (EP - Eutrophication Potential): Kategória, amely tükrözi az algák túlzott elszaporodását a korlátozott tápanyagok kibocsátásai miatt (vegyületek, amelyek foszfort és nitrogént tartalmaznak) közvetlenül vagy közvetve a vízbe (tavak, lassú folyók, folyótorkolatok, stb.) és talajba a termék vagy szolgáltatás teljes életciklusában a funkcionális egység elérésénél, beleértve a hulladékkezelést az életciklus végén. Fotokémiai ózon előállítási potenciál (POCP - Photochemical Ozone Creation Potential): Kategória, amely tükrözi az összes illékony szerves vegyületek (VOCs) és nitrogén-oxidok közös kibocsátásainak relatív hatását a termék vagy szolgáltatás teljes életciklusában a funkcionális egység elérésénél, beleértve a hulladékkezelést az életciklus végén. A VOCs kibocsátások (nem-metán szénhidrogének) és nitrogén-oxidok napfény jelenlétében kémiai reakciók formájában ózont (O 3 ) termelnek közel a talajszinthez (fotokémiai szmog). 13

14 A felhaználók vízlábnyoma és a kibocsátások vízlábnyoma: A teljes életciklusban szükséges víz mennyiséget írja le, a funkcionális egység elérésénél, beleértve a hulladékkezelést az életciklus végén. Gyakran el van osztva friss és tengeri vízre, a forrástól függően (folyó, tó, szökőkút, tenger). Öko és az emberi toxicitás értékelése: A toxicitás modellek, mint az USEtoxTM, meghatározzák a vegyi specifikus jellegzetes faktorokat, amelyek számszerűsítik a vegyi kibocsátások hatását a környezetre és emberi egészségre, valamint a gazdaságra úgy, hogy értékelik az expoziciót és hatást. Közvetlen földhasználat-változás (LUC - Direct land use change): Fontos indikátor, még fejlesztésben van, kapcsolatban áll a földhasználat változtatással az eredeti állapotból (erdő, legelő, rét, mező, degradálódott földterület, stb.) az alteratív állapotba a mezőgazdasági és erdészeti termékek termelésére (pl. bio-üzemanyag nyersanyaga) az üvegházhatású gázok kibocsátásainak változtatatásával és a szén tárolásával e földön. Földhasználat közvetett megváltozása (ILUC - Indirect land use change): Fontos indikátor, még fejlesztésben van, másodlagos felszínborítás változásait foglalja magába, ami az elsődleges területhasználat-változtatásnak az eredménye. Az elsődleges földhasználat változtatások kiszorítják a kereskedelmi növénytermesztést, amiket a későbbiekben máshol állítanak elő és emiatt további változásokhoz vezet egyik állapotból a másikba az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával, valamint a talajban való széntárolással. 14

15 Hogyan lehet hasznosan felhasználni az LCA elemzést? Az LCA hasznos, mert: támogatást nyújt a döntéshozatalnál, kiemeli a hatékonyságra való lehetőségeket az értékláncon keresztül; megérti az ipari rendszereket, amelyek bele vannak vonva a termékek gyártásába és a végfelhasználók számára kivitelezett szolgáltatásokba; az ipari rendszerek optimalizálása azonosítja a műveleteket a marketingláncon belül, amelyeknek a legnagyobb lehetőségük van a fejlődésre ( hot spots ); bíztosítva van az, hogy a változások, amelyek az ipari rendszer egyik részének javítására voltak kivitelezve, nem fogják a terhet átiranyítani a problémák átvitelével vagy új kérdést teremteni a lánc másik részében; tájékoztatják a döntéshozókat a kompromisszumokról, milyen hatása lehet egyes döntésnek a hatások egyensúlyára a környezeti hatások kategóriáján keresztül; például egy adott technológia végrehajtása, az üvegházhatású gázok kibocsátásainak csökkentésére, nagyobb vízfehasználást eredményezhet; összehasonlíthat kettő rendszert, amelyek egyforma szolgáltatást/terméket nyújtanak a funkcionális egység definiciója szerint. Itt fontos megemlíteni, hogy a különbségek kisebbek 10 %-nál a tipikus kvalitatív LCA belül, a fontos különbségeknek nagyobbnak kell lenniük; az LCA elemzés ésszerűen hasonlítja össze a termékeket vagy szolgáltatásokat, amelyek egyforma funkcinális egységet nyújtanak; különböző termékek összehasonlítása nem érdemes; meghatározza, hogy a javításba való beruházás a marketinglánc egyik részében okoz-e fontosabb javulást a teljes életcikluson keresztül; meghatározza a lehetőségeket a javulásra egy szervezet folyamatainak és hasonló folyamatok iprari átlagának összehasonlító elemzésével; bíztosítja az adatokat a lábnyom elvégzéséhez, mint a szénlábnyom; környezeti állítások alá vannak támasztva LCA adatokkal. 15

16 Mit nem várunk el az LCA elemzéstől? Az LCA kutatást képzeljük el mint egy terhet mérő»idő felvételt«. Minnél kisebbek a termék vagy rendszer életciklusán keresztül megjelenő hatások, annál kisebb a lábnyom. Az LCA méri a terhelést mi megy be (mennyi energiára és nyersanyagra van szükség a termék előállítására) és mi jön ki (mennyi hulladék, vízszennyező és kibocsátás a levegőbe) a termék teljes életciklusában. Tehát mit nem várhatunk az LCA elemzéstől: nem méri a termék vagy a részeinek hatékonyságát nem mondja meg, hogy a vizsgált termék jobb vagy rosszabb más termékektől. Megadja az életciklus beés kimeneteit, amelyek a termék előállításánál jelennek meg. nem veszi figyelembe a környezeti jogszabályokat. A megfelelés általában a kiindulási alap felesleges szilárd hulladék nem keletkezik, be vannak tartva a vizt és levegőt illető szabványok az LCA előírja, hogy a mért termék rendszernek meg kell felelnie a helyi, regionális vagy nemzetközi környezeti szabványoknak. általában nem tartalmazza a termelő rendszer befektetési berendezéseit (ahol a termék elkészül). Ugyanugy nem tartalmazza a termelő rendszerhez kapcsolodó energiát és hulladékokat, beleértve az épületek, gépjárművek és ipari gépek gyártására szükséges berendezéseket. átlagban nem tartalmazza a személyzet igényeit támogató elemzéseket, az energia és hulladék elemzéseket, amelyek kapcsolatban vannak a K+F, az értékesítést és adminisztratív szeméĺyzetet, valamint más ezzel összefüggő tevékenységet. átlagban nem méri a kondicionáló épitési területet. A fűtésnél szükséges üzemanyag és erő, valamint a hűtés és a termelési létesítmények világítása is kimarad a számításokból. A helyiség kondicionálására felhasznált energia a termelési üzemekben, amelyek hőkezelést hajtanak végre vagy más módon használnak fel nagy mennyiségű energiát, alacsonyabb a rendszerben felhasznált energiához hasonlítva. átlagban nem nyújt információkat az alkalmazottak közvetlen hatásairól. Például, az ingázás, üzleti utazások és élelmiszerhulladékok nincsenek belevonva az LCA tanulmányba. nem biztosít azonos szintű kittettségi számításokat mint a koclázatértékelési elemzés. Például, az életciklus-elemzés bizonyos élelmiszer csomagolásra némely LCA hatások adatait biztosítja, beleértve a toxicitást az emberekre és környezetre. A konckázatértékelés, az LCA hatályán kívül, elsősorban bizonyos vegyi anyag expoziciójára öszpontosít az élelmiszer csomagolásban, beleértve a szigorú migráció mérést és a felhasználási faktorok kiszámítását, amelyek az élelmiszerek expozicióját mérik, valamint a megfelelő napi bevitelt. nem határozza meg a specifikus intézkedések sorrendjék. Csak eredményeket ad, amelyek segítenek a döntéshozóknak jobb döntéseket hozni és az értékelt kompromisszumokon alapulnak. 16

17 Hogyan lehet eldönteni, hogy az LCA a megfelelő eszköz? Ha szeretnénk átvizsgálni több mint egy termék környezeti vagy energetikai hozzájárulását, és át kell vizsgálnunk a kompromisszumokat a módosítások kivitelezésénél, amelyek segíthetnek azonosítani olyan pontokat, ahol csökkenteni lehet a termék rendzser teljes lábnyomát, akkor szélesebb körű megközelítésről kell gondolkodnunk, mint azt az LCA bemutatot. Az LCA a»rendszer elemzés«eszköze, amely a teljes rendszer elemzésével foglalkozik. Szükséges a végfelhasználóknál (felhasználók és végfelhasználó szervezetek) való szolgáltatásnyújtásra (elsősorban termékek felhasználóinak). Figyelembe kell venni több életciklus fázist, folyamat egységét és áramot, például: bemeneteket és kimeneteket a termelési/feldolgozási sorozatban; disztirbúciót/ szállítást; a termékek használatát és karbantartását; a folyamat hulladékok és termékek eltávolítását; a használt termékek feldolgozását (beleértve az újrahasznosítást, újrafelhasználást és energetikai hasznosítást); segédanyagok gyártását; befektetési berendezések gyártását, karbantartását és degradációját; további műveleteket, mint például a világítás és fűtés; egyéb szempontokat, amelyek kapcsolatban vannak a hatások értékével (ha van ilyen). 17

18 A rendszert hasznos leírni egy folyamatábrával, amely bemutatja a folyamat egységeket és azok kapcsolatait. Az alap folyamatábrán láthatóak a tanulmányozott rendszer azon specifikus folyamat egységei, amelyek az életciklus mindegyik fázisában jelen vannak. Ilyen folyamatábra a 3. ábrán látható. 3. ábra: Egyszerűsített folyamatábra példája (alumíniumból készült termék életciklus fázisainak egyes folyamatszakaszainak bemutatása). 18

19 Az LCA-t és annak eredményeit»funkcionális egységre«kell megadni. Az ISO a funkcionális egységet a következőképpen határozza meg: a termék rendszer kvantitatív működése, amely referens egységként van használatban az LCA kutatásokban. A funkcionális egységről gondolkodhatunk mint egy egyenértékű mérésről vagy»funkcióról«, ami az LCA kutatás központja. Lehetővé teszi a különböző dolgok összehasonlítását a kompromisszumok felismerésének céljából. Példa: 1 liter tej, amely elérhető a maribori szupermarketekben. 1 m 2 szőnyeg, amelyet újrahasznosítani lehet, ellenáll a foltoknak, élettartama 10 év és alkalmas az irodák közti folyósókra, ami ki van téve komoly kopásnak. Az LCA-nak átfogó áttekintése van a szolgáltatásnyújtáson a be- és kimenetek, működési egységek mérésével, hogy biztosítani tudja a végfelhasználó számára a szolgáltatásokat. A bemenetek tartalmazzák a nyersanyagokat, alkatrészeket és energiát, a kimenetek pedig a termékeket, melléktermékeket és hulladékokat. Ezek az anyagok és energia áramok úgy a felhasználó felé folynak mint a melléktermékek és hulladékok irányába is. Az elemzésben pedig a funkcionális egység formájában vannak összegyűjtve. LCA a definiciója szerint nem egy környezeti paraméterre öszpontosít, hanem az összes lényeges szempontot tanulmányozza. Az LCA átfogó jellege miatt nem a legmegfelelőbb eszköz egy művelet értékelésére az ipari rendszeren belül vagy a termék kockázati aspektusának a használatára. A 4. ábrán látható, hogy az LCA az eszközök közül csak az egyik, amelyet figyelembe kell venni a döntéshozatal folyamatában. Ilyen esetekben ajánlott a kockázatértéklés vagy a környezeti paraméterek értékelése és a termék kockázatértékelése egy specifikus területre. Az életciklus-elemzések hasznosak a társadalomra és környezetre való nagyobb rendszer hatásainak meghatározására is. A vállalatok néha fejleszteni szeretnék a kaputól kapuig modell leltárait, ami segítséget nyújthat a szélesebb körű LCA kutatásnál. Például, a műanyag gyanták gyártói szeretnék kifejleszteni a szükséges adatokat a gyanta életciklus-elemzéshez, a bölcsőtől a kapuig modellhez. Ilyen kutatások ismétlése nyomkövető rendszereket nyújthat a környezeti programokhoz. 4. ábra: A döntéshozatal teljes folyamata, az LCA elemzést beleértve. 19

20 LCA előnyei Analitikai módszer, amely az adatokon alapul. Figyelembe veszi a termék vagy szolgáltatás teljes életciklusát. Hangsúlyozza a kompromisszumokat. A rendelkezésre álló különböző módszerek a hatások értékelésére az eszközt robosztussá tehetik a különböző nézőpontok figyelembevételével. Rugalmas eszköz. Támogatja a döntéshozatalt. LCA korlátai Sok adatra van szüksége. A felvétel megnézése nem veszi figyelembe az időbeli változásokat. Bemeneti adatokat biztosít a döntéshozatalhoz, nem pedig végleges választ (kompromisszumok miatt). Nem bírja kiszámítani a hatásokat olyan területekre, amelyekre nincsenek numerikus modellek. Nem létezik abszolút tudományos alap az LCA eredmények csökkentésére egy közös eredményre vagy számra. De léteznek aggregációs módszerek, amelyek felhasználhatóak a környezeti eredmények normalizálásánál és mérlegelésénél. Az LCA megközelítései Az LCA megközelítések hozzásegíthetnek a környezetvédelemhez és fenntarthatósági fejlődéshez a globális kihívások leküzdésével. A 5. ábra bemutatja a termék javítás folyamatának ismétlődő jellegét, amelyet az iparágak zöme a termék piacra való bevezetésénél használ. Tehát melyik»típusú«megközelítést kell kiválasztani? Kezdjük a legegyszerűbb kérdésekkel: Mit szeretnénk elérni az LCA-val? Melyik kérdésekre keressük a választ? Mely döntéseket szeretnénk támogatni? Ki fogja elolvasni a tanulmányt? Ki fogja felhasználni az eredményeket? 5. ábra: Termék javítása ismétlődő folyamat. 20