Méréselmélet és mérőrendszerek
|
|
- Győző Fekete
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR
2 Mai témáink Feladatk kisztása Mérés Alapfgalmak Mdellezés Mdell típusk Metrlógiai alapjai Mértékegység rendszerek SI egységek SI prefixumk 2
3 Feladatk kisztása Nymaték mérés Erő mérés Elmzdulás mérés ph mérés Rezgés mérés Nymás mérés Tömeg mérés Sugárzásmérés (alfa, béta, gamma) Hőmérséklet mérés Beadandó készítése (15-20 ldal) Prezentáció készítése (10-12 perc) Tartalm Mérési elvek részletes bemutatása 2 gyártó termékpalettájának a bemutatása Érzékelők felépítése Alkalmazási és beépítési példa Kapcslásk Rendszerterv Flyadékáramlás mérése Gyrsulás mérés 3
4 Mérés célja és fgalma Mérés célja Egy rendszer vagy flyamat valamely jellemzőjének meghatárzása. Mérnöki tevékenység alapelem. Mérés fgalma A mérendő mennyiség (fizikai, kémiai, stb.) és az alapul választtt mértékegység összehasnlítása. Mérés közben azt állapítjuk meg, hgy a mért mennyiség hányszrsa az egységnek (etalnnak): Mennyiség = mérőszám mértékegység Például: l = 3 m 4
5 Mérés fgalmai Mérés általáns definíciója A mérés a mért jellemzők közötti viszny kifejezése szimbólumk közötti visznnyal. mért jellemzők visznyának kifejezése a többi lehetséges kimenetelhez képest szimbólum készlet elemei tetszőlegesek nagyság kifejezése mellett az aznsítás is 5
6 Mérés fgalmai Mérési eredmény: egy szimbólum és a skálainfrmáció együttese. A skálainfrmáció: az adtt méréshez kapcslódó megállapdásk (knvenciók) együttese. Mérési hiba: a valóságs és az ideális mérési eredmények között az adtt szimbólum halmazn értelmezett távlság: A távlság két pnt közé eső szakasz hssza. A fizikában, vagy a mindennapi életben a távlságt többnyire különböző hsszúságegységekben adják meg. A matematika ezt a fgalmat általánsítja, különböző mértékeket, metrikákat vezetve be. A távlság egy nem negatív skalármennyiség, aminek nincs iránya (az elmzdulásra, mint vektrmennyiségre jellemző annak iránya is). 6
7 Mérés fgalmai Hasnlóság annak a számszerű mértéke, hgy mennyire egyfrma két adat bjektum értéke annál nagybb, minél egyfrmább a két bjektum gyakran a [0,1] tartmányba esik Különbözőség annak a számszerű mértéke, hgy mennyire különbözik két adat bjektum értéke annál kisebb, minél egyfrmább a két bjektum a különbözőség legkisebb értéke gyakran 0 a felső krlát váltzó A távlság értéke a hasnlóság és a különbözőség mértékétől függ. 7
8 Távlságk Krdinátagemetria az xy sík két pntja (x 1, y 1 ) és (x 2,y 2 ) akkr a d távlság d = x 2 x y 2 y 1 2 a tér két pntja (x 1, y 1, z 1 ) és (x 2,y 2, z 2 ) akkr a d távlság d = x 2 x y 2 y z 2 z 1 2 Euklideszi nrma Az euklideszi nrma az adtt p pnt rigótól mért távlság p = p p p n 2 8
9 Távlságk Euklideszi térben mért távlságk (x 1, y 1,,z n ) és (x 2,y 2,,z n ) n dimenziós pntk 1 nrmán alapuló távlság (Manhattan-metrika) 2-nrmán alapuló távlság (euklideszi metrika) P-nrma távlság Végtelen nrmán alapuló távlság (Csebisev-metrika) p 1 = p 2 = p p = n i=1 n i=1 n i=1 p = lim p x i y i x i y i 2 x i y i p n i=1 1/2 1/p x i y i p 1/p 9
10 Mérés fajtái Közvetlen mérés A keresett mennyiséget mérjük meg és a mérés eredményét közvetlenül a mérőeszközről kapjuk. pl.: kétkarú mérleg Közvetett mérés A keresett mennyiséggel egyértelműen összefüggő másik mennyiséget mérjük, és ebből számítással határzzuk meg a keresett mennyiséget. pl.: hőellenállás, piezelektrms gyrsulásmérő 10
11 Mdellezés és mdell fgalmai Mdellezés feladata: A jellemzők kiválasztása és valamilyen frmalizmussal történő leírása. A mdellek segítségével lehetővé válik: a valóság egy részének kiemelése, jelenségek leegyszerűsítése, az ismeretek rögzítése, átadása. Egy jelenség több mdell Tudmánys mdellalktás bjektív, alapjai: fizikai, kémiai, gazdasági törvények, matematikai frmalizmusk. 11
12 Mdellezés és mdell fgalmai Mdellek sztályzása: funkcinális (térképek, tervrajzk, áramköri rajzk, blkkvázlat, flyamatábra) fizikai (kicsinyített, áramköri, makettek, egyszerűsített prttípusk, számítógépes szimulációs mdellek) matematikai (egyenletek, egyenletrendszerek, függvények) A mdellezés alapfgalmai: szeparáció (bjektumk) körülhatárlás szelekció (jelenségek) válgatás gazdaságsság (egyszerűség) T 34/85 makett A mdellhez felhasznált infrmációnak két frrása lehet: a priri (a vizsgálat megkezdésekr rendelkezésre áll) a psteriri (a megfigyelés srán nyert új infrmációk) 12
13 Mdellek típusai A mdell típusának kiválasztása: cél szempntjából lényeges vnásk alkalmazható mdellezési eljárásk rendelkezésre álló ismeretanyag Törvények Egyenletek típusa Struktúra Egyenletek/tagk száma Paraméterek Együtthatók értéke Állapt Időbeni működés leírása Statikus ismeretek Dinamikus ismeretek 13
14 Mdelltípusk és struktúra kapcslata Ismert Ismeretlen Struktúra Paraméterek Identifikációs flyamat Struktúra identifikáció Mdell típusa Fekete dbz mdell Példa Átviteli függvények Struktúra Paraméterek Struktúra Paraméterek Szürke dbz mdell Differenciál egyenletek heurisztikus nemlinearitással Paraméter identifikáció Struktúra Paraméterek Fehér dbz mdell Differenciál egyenletek 14
15 Mdellezés lépései 15
16 A mdell jósága A mdell jósága függ a mdellezési és a mérési hibától mdellezési hiba: egyszerűsített kép mérési hiba: megfigyelés biznytalansága a mdellezési hiba szabja meg a mérés pntsságát 16
17 Metrlógia - alapfgalmak Mérhető mennyiség: Jelenség, tárgy vagy anyag minőségileg megkülönböztethető és mennyiségileg meghatárzható tulajdnsága. Mennyiségrendszer: Egymással összefüggésben lévő, általáns értelemben vett mennyiségek összessége. Alapmennyiség: Egy mennyiségrendszer lyan mennyiségeinek egyike, amelyeket megállapdásszerűen egymástól függetlennel tekintenek. Származtattt mennyiség: Egy mennyiségrendszerben a rendszer alapmennyiségeinek függvényeként definiált mennyiség. 17
18 Metrlógia - alapfgalmak Mennyiség dimenziója: Kifejezés, amely egy mennyiségrendszer valamely mennyiségét a rendszer alapmennyiségeit reprezentáló tényezők hatványainak szrzataként adja meg. Egység dimenziójú mennyiség, dimenziótlan mennyiség: Mennyiség, amelynek dimenzió-kifejezésében az alapmennyiségek dimenzióinak hatványkitevői mind zérusk. Mértékegység: Megállapdás alapján elfgadtt és definiált knkrét mennyiség, amellyel az ugyanlyan fajtájú más mennyiségek az e mennyiséghez visznyíttt nagyságuk kifejezése céljából összehasnlíthatók. Mértékegység-rendszer: Egy adtt mennyiségrendszerhez tartzó alapegységek és adtt szabályk szerint meghatárztt származtattt egységek összessége. 18
19 Metrlógia - alapfgalmak Kherens mértékegység: Az alapegységek hatványainak szrzataként kifejezhető lyan származtattt egység, amelyben az arányssági tényező 1. Kherens mértékegységrendszer: Olyan mértékegységrendszer, amelynek minden származtattt egysége kherens. 19
20 Mértékegységrendszer - Történelem 1791 Párizsi akadémia 3 alapmennyiséget határz meg Hsszúság méter Tömeg kilgramm Idő másdperc Karl Friedrich Gauss ( ) német matematikus 1832-ban kidlgzza a cgs rendszert (centiméter gramm secundum) évi párizsi knferencián véglegesítették 10 német márka 20
21 Mértékegységrendszer Történelem MKSA nemzetközileg is elismert rendszer Méter, kilgramm, másdperc, amper mennyiségekből kapat a nevét kiegészítették: erő (newtn);energia (jule) teljesítmény (watt) Általáns Súly- és Mértékügyi Knferencia SI rendszer megszületése Általáns metrlógia definíciója Alap és kiegészítő egységek definiálása Prefixumk meghatárzása 21
22 SI előnyei Összehangl (kherens) Számítási egyenletek egyszerűek Megkönnyíti a gazdasági és tudmánys összehasnlítást Egyetemes Megtarttta a krábban alkalmaztt egységeket Tömeg és erő szétválasztása Ellentmndás mentes 22
23 SI rendszer Mennyiség értéke: Valamely knkrét mennyiség nagyságának kifejezése egy szám és egy egység szrzataként. Mérőszám számérték: Megadja, hgy egy mennyiség hányszrsa / hányadrésze a választtt mértékegységnek. Dimenzióegyenlet: Megadja egy származtattt mennyiségét visszavezethetőségét az alapmennyiségekre. Prefixumk: Alkalmazásuk célja a nagy vagy kis mennyiségek kifejezésének egyszerűsítése, a decimális szrzó helyettesítése. 23
24 Kiegészítő egységek SI egységek SI egységek mértékegység neve jele mennyiség neve mennyiség jele méter m hssz l (kis L) kilgramm* kg tömeg m másdperc s idő t amper A elektrms áramerősség I (nagy i) kelvin K abszlút hőmérséklet T mól ml anyagmennyiség n kandela cd fényerősség I v radián rad síkszög α,β szteradián sr térszög Ω *A tömeg SI-alapegysége visznt a kilgramm, amely a nevének megfelelően pntsan 1000 grammt jelent. Az SI rendszer megalktói nem egy természeti állandóra alapítva rögzítették a tömeg alapegységét, hanem azt a Sèvres-ben gndsan őrzött etaln tömegeként definiálták, és magát a grammt is ebből kell visszaszármaztatni. A név eredetileg a grave vlt, de ez a szó rsszul hangztt a frradalmárk számára, mert a német Graf (gróf) szóra emlékeztetett. 24
25 SI egységek 1 méter A fény által vákuumban 1/ s idő alatt megtett út. 1 kilgramm 1 másdperc 1 amper 1889 óta Sèvres-ben őrzött platinum-iridium henger, mint a kilgramm nemzetközi ősetalnja, (az egyetlen prttípus alapú alapetaln!) Az alapállaptú cézium-133 atm két hiperfinm energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás periódusának időtartama. 1 A knstans áram flyik két párhuzams, végtelen hsszú, egymástól 1 m távlságban lévő, elhanyaglható keresztmetszetű vezetőben, ha közöttük vákuumban, méterenként 2x10-7 N erő mérhető. 1 Kelvin A víz hármaspntja termdinamikai hőmérsékletének 1/ szrsa. 1 mól 1 kandela Egy rendszer anyagának azn mennyisége, amely ugyanannyi elemi egységet tartalmaz, ahány atm van a 12-es tömegszámú szén 0,012 kg-jában. Olyan fényfrrás fényerőssége adtt irányban, amely Hz frekvenciájú mnkrmatikus sugárzást bcsát ki, és sugárerőssége ebben az irányban 1/683 W/steradian. 25
26 SI egységek jövője (jelene) 2011 któber : XXIV általáns Súly- és Mértékügyi Knferencia Jelentős váltzásk a mértékegység rendszerrel kapcslatsan mértékegységeket általáns fizikai állandókkal definiálása hét általáns természeti állandó értékének használata a cézium-133 által kibcsáttt fény frekvenciája ν = Hz a fény sebessége c = m/s a Planck-állandó h = 6, J s az elemi töltés nagysága e = 1, C a Bltzman-állandó k = 1, J/K az Avgadr állandó N A = 6, ml 1 a fényhasznsítás értéke K cd = 683 lm/w 26
27 SI egységek jövője 1 méter a fény sebessége alapján 1 kilgramm a Planck-állandó alapján 1 másdperc a cézium-133 sugárzása alapján 1 amper az elemi töltés értéke alapján 1 Kelvin a Bltzmann-állandó alapján 1 mól az Avgadr-állandó alapján 1 kandela a spektrális fényhasznsítás maximális értéke alapján 27
28 SI-prefixumk Előtag Jele Szrzó hatvánnyal számnévvel ytta- Y kvadrillió zetta- Z trilliárd exa- E trillió peta- P billiárd tera- T billió giga- G 10 9 milliárd mega- M 10 6 millió kil- k 10³ ezer hekt- h 10² száz deka- da (dk) 10 1 tíz 10 0 egy Szrzó Előtag Jele hatvánnyal számnévvel 10 0 egy deci- d 10 1 tized centi- c 10 2 század milli- m 10 3 ezred mikr- µ 10 6 millimd nan- n 10 9 milliárdd pik- p billimd femt- f billiárdd att- a trillimd zept- z trilliárdd ykt- y kvadrillimd 28
29 Köszönöm a figyelmet! TALÁLKOZUNK JÖVŐHÉTEN 29
A klasszikus mechanika alapjai
A klasszikus mechanika alapjai FIZIKA 9. Mozgások, állapotváltozások 2017. október 27. Tartalomjegyzék 1 Az SI egységek Az SI alapegységei Az SI előtagok Az SI származtatott mennyiségei 2 i alapfogalmak
RészletesebbenMéréselmélet MI BSc 1
Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok
RészletesebbenMérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1
Mérés és modellezés 2008.02.04. 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni
RészletesebbenMérés szerepe a mérnöki tudományokban Mértékegységrendszerek. Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem
Mérés szerepe a mérnöki tudományokban Mértékegységrendszerek Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem Alapinformációk a tantárgyról a tárgy oktatója: Dr. Berta Miklós Fizika és
RészletesebbenMérés és modellezés 1
Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni kell
RészletesebbenAz SI mértékegységrendszer
PTE Műszaki és Informatikai Kar DR. GYURCSEK ISTVÁN Az SI mértékegységrendszer http://hu.wikipedia.org/wiki/si_mértékegységrendszer 1 2015.09.14.. Az SI mértékegységrendszer Mértékegységekkel szembeni
RészletesebbenA NEMZETKÖZI MÉRTÉKEGYSÉG-RENDSZER (AZ SI)
A NEMZETKÖZI MÉRTÉKEGYSÉG-RENDSZER (AZ SI) A Nemzetközi Mértékegység-rendszer bevezetését, az erre épült törvényes mértékegységeket hazánkban a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény szabályozza. Az
Részletesebben2013. 09. 02. www.biofizika.aok.pte.hu Biofizika I. Kötelező tantárgy Tantárgyfelelős: Dr. Nyitrai Miklós Heti 2 óra előadás, 2 óra gyakorlat Félévközi számonkérés: Egy írásbeli dolgozat Félév végi vizsga:kollokvium
RészletesebbenAz SI mértékegység rendszer
Az SI mértékegység rendszer Az egyes fizikai mennyiségek közötti kapcsolatokat méréssel tudjuk meghatározni, de egy mennyiség méréséhez valamilyen rögzített értéket kell alapul választanunk. Ezt az alapul
RészletesebbenNemzetközi Mértékegységrendszer
Nemzetközi Mértékegységrendszer 1.óra A fizika tárgya, mérés, mértékegységek. Fűzisz Természet Fizika Mérés, mennyiség A testek, anyagok bizonyos tulajdonságait számszerűen megadó adatokat mennyiségnek
RészletesebbenMértékrendszerek, az SI, a legfontosabb származtatott mennyiségek és egységeik
Mértékrendszerek, az SI, a legfontosabb származtatott mennyiségek és egységeik A fizikában és a méréstudományban mértékegységeknek hívjuk azokat a méréshez használt egységeket, amivel a fizikai mennyiségeket
RészletesebbenMÉRÉSTECHNIKA. Mérés története I. Mérés története III. Mérés története II. A mérésügy jogi szabályozása Magyarországon. A mérés szerepe a mai világban
Mérés története I. MÉRÉSTECHNIKA - A mérés első jogi szabályozása (i.e. 3000): Halálbüntetésre számíthat aki elmulasztja azon kötelességét, hogy "Ami számítható, azt számítsd ki, ami mérhető, azt mérd
RészletesebbenMATEMATIKA C 12. évfolyam 5. modul Ismétlés a tudás anyja
MATEMATIKA C. évflyam 5. mdul Ismétlés a tudás anyja Készítette: Kvács Kárlyné Matematika C. évflyam 5. mdul: Ismétlés a tudás anyja Tanári útmutató A mdul célja Időkeret Ajánltt krsztály Mdulkapcslódási
RészletesebbenAz egységes mértékegységrendszer kialakítása és hazai bevezetésének akadémiai vonatkozásai
Az egységes mértékegységrendszer kialakítása és hazai bevezetésének akadémiai vonatkozásai Dr Ádám József az MTA rendes tagja BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék A méterrendszer bevezetésének kezdete
RészletesebbenALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával.
ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz Programajánlatok december 2. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Észbontogató (www.chem.elte.hu/pr)
RészletesebbenÁltalános Géptan I. SI mértékegységek és jelölésük
Általános Géptan I. 1. Előadás Dr. Fazekas Lajos SI mértékegységek és jelölésük Alapmennyiségek Jele Mértékegysége Jele hosszúság l méter m tömeg m kilogramm kg idő t másodperc s elektromos áramerősség
RészletesebbenElőadások (1.) ÓE BGK Galla Jánosné, 2011.
Előadások (1.) 2011. 1 Metrológiai alapfogalmak Mérési módszerek Mérési folyamat Mértékegységek Etalonok 2 Metrológiai alapfogalmak 3 A mérendő (mérhető) mennyiség előírt hibahatárokon belüli meghatározása
RészletesebbenFIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. któber 30. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A dlgzatkat az útmutató utasításai
Részletesebben1. SI mértékegységrendszer
I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség
RészletesebbenAz SI alapegysegei http://web.inc.bme.hu/fpf/kemszam/alapegysegek.html 1 of 2 10/23/2008 10:34 PM Az SI alapegységei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. A hosszúság mértékegysége a méter (m). A méter a kripton-86-atom
RészletesebbenBiológiai jelek mérése
Biológiai jelek mérése Méréstechnikai alapfogalmak A mérések célja Objektí információszerzés, megismerés Minimális beaatkozás mellett Módszere Érzékelés Összehasonlítás alapegységekkel Összehasonlítás
RészletesebbenTestek mozgása. Készítette: Kós Réka
Testek mozgása Készítette: Kós Réka Fizikai mennyiségek, átváltások ismétlése az általános iskolából, SI Nemzetközi Mértékegység Rendszer 1. óra Mérés A mérés a fizikus alapvető módszere. Mérőeszközre,
Részletesebben620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása
620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása A könyvvizsgáló által igénybevett szakértő munkája megfelelőségének értékelése 12.
RészletesebbenGépi tanulás. A szükséges mintaszám korlát elemzése. Pataki Béla (Bolgár Bence)
Gépi tanulás A szükséges mintaszám krlát elemzése Pataki Béla (Blgár Bence) BME I.E. 414, 463-26-79 pataki@mit.bme.hu, http://www.mit.bme.hu/general/staff/pataki A Russell-Nrvig könyv n=10 bemenetű lgikai
RészletesebbenTartalom I. Az SI egységrendszer. 1 Tájékoztató. 2 Ajánlott irodalom. 3 A méréselmélet szerepe. 4 Bevezetés. 5 A mérőberendezés felépítése
Tartalom I 1 Tájékoztató 2 Ajánlott irodalom 3 A méréselmélet szerepe Az SI egységrendszer 4 Bevezetés 5 A mérőberendezés felépítése 6 A műszerek legfontosabb jellemzői 7 Mérési hibák 8 A mérési eredmény
RészletesebbenMarginolási módszertan
Marginlási módszertan Biztsíték típusk definiálása Az előírásnak megfelelően csak azk a biztsíték elemek kerülnek definiálásra, amely az érintett pzíciók lezárásáig felmerülő kckázatk fedezésére szlgálnak.
RészletesebbenTartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon
Fizikakönyv ifj. Zátonyi Sándor, 2014. Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon Fogalmak Bevezetés A fizikai megismerés módszerei megfigyelés A megfigyelés olyan (tudományos) megismerési módszer, melynek
RészletesebbenSzenzorok bevezető és szükséges fogalmak áttekintése
Szenzorok bevezető és szükséges fogalmak áttekintése 1 SI alapegységek 2 SI alapegységek Definició: Az alapegység az alapmennyiség mérésének az egysége a mennyiségek adott rendszerében. Minden egyes alapegység
RészletesebbenBevezetés a laboratóriumi gyakorlatba és biológiai számítások GY. Molnár Tamás Solti Ádám
Bevezetés a laboratóriumi gyakorlatba és biológiai számítások GY Molnár Tamás Solti Ádám 2019 A kurzus célja Felkészítés a Biológia BSc és MSc képzés további laboratóriumi gyakorlataira A laborokban leggyakrabban
RészletesebbenMesterséges Intelligencia MI
Mesterséges Intelligencia MI A szükséges mintaszám krlát elemzése Pataki Béla BME I.E. 414, 463-26-79 pataki@mit.bme.hu, http://www.mit.bme.hu/general/staff/pataki Mit is jelent az eredmény, ha pnts lenne
RészletesebbenAmit tudnom kell ahhoz, hogy szakmai számításokat végezzek
Tolnainé Szabó Beáta Amit tudnom kell ahhoz, hogy szakmai számításokat végezzek A követelménymodul megnevezése: Gyártás előkészítése és befejezése A követelménymodul száma: 0510-06 A tartalomelem azonosító
RészletesebbenMÉRÉSTECHNIKA. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Fazekas Miklós (1) márc. 1
MÉRÉSTECHNIKA BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Fazekas Miklós (1) 463 26 14 16 márc. 1 Méréstechnikai alapfogalmak CÉL Mennyiségek mérése Fizikai mennyiség Hosszúság L = 2 m Mennyiségi minőségi
RészletesebbenMennyiségek, mértékegységek nemzetközi rendszere
Ismerd meg Mennyiségek, mértékegységek nemzetközi rendszere 1. Alapmennyiségek. Származtatott mennyiségek A tudományok rohamos fejlődése szükségessé tette a mértékegységek elnevezésének és a jelrendszer
Részletesebben1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat.
1.1.3. Számítógépes infrmációs rendszerek az isklában és a gazdaságban Ismerjen számítógépes katalóguskat és adatbáziskat. A. Alapfgalmak 1. rendszer 2. infrmációs rendszer B. Infrmációs technlógia 1.
RészletesebbenBAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.
BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 2 óra előadás, 1 óra gyakorlat Félévi követelmény: évközi jegy Az évközi jegy megszerzésének módja: A feladatok határidőre történő beadása
RészletesebbenMéréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ)
Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ) KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba
RészletesebbenKémiai alapismeretek 1. hét
Kémiai alapismeretek 1. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2012. február 7. 1/14 2011/2012 II. félév, Horváth Attila c Előadás látogatás
Részletesebben1991. évi XLV. törvény. a mérésügyrıl, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel. I.
1991. évi XLV. törvény a mérésügyrıl, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel [Vastag betővel szedve az 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.), vékony betővel
RészletesebbenOPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István
OPTIKA Dr. Seres István Segédmennyiségek: Síkszög: ívhossz/sugár i r Kör középponti szöge: 2 (radián) Térszög: terület/sugár a négyzeten A sr (szteradián = sr) 2 r Gömb középponti térszöge: 4 (szteradián)
RészletesebbenMATEMATIKA C 12. évfolyam 3. modul A mi terünk
MTEMTIK C 1. évflyam. mdul mi terünk Készítette: Kvács Kárlyné Matematika C 1. évflyam. mdul: mi terünk Tanári útmutató mdul célja Időkeret jánltt krsztály Mdulkapcslódási pntk térfgat- és felszínszámítási
RészletesebbenEURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Megfelelési kérdőív
Üzletszabályzat 6. sz. melléklete EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megfelelési kérdőív EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Oldal 1 Ügyfél neve: Ügyfélkód: Jelen kérdőív kifejezett
Részletesebben10/10/2014 tema01_biolf_
1. Fizikai mennyiségek és mérésük Mérések és mértékegységek. Az SI-mértékrendszer, prefixumok. Alapvető mennyiségek mérése. a természet vizsgálata, számszerűsítés igénye modellek létrehozása: egyszerűsített
RészletesebbenAz anyagok mágneses tulajdonságainak leírásához (a klasszikus fizika szintjén) az alábbi összefüggésekre van szükségünk. M m. forg
4. MÁGNESES JELENSÉGEK ANYAGBAN (Mágneses mmentum, Mágnesezettség, Mágneses térerősség, Mágneses szuszceptibilitás, Relatív és Abszlút permeabilitás, Lenztörvény, Diamágnesesség, Paramágnesesség, Curie-törvény,
RészletesebbenÁltalános gimnáziumi képzés és német nemzetiségi nyelvoktató program 9. évfolyam
Osztályzó vizsga követelmények Infrmatika Általáns gimnáziumi képzés és német nemzetiségi nyelvktató prgram 9. évflyam 1. Az infrmatikai eszközök használata Az infrmatikai környezet tudats alakítása. Az
RészletesebbenOsztályozó vizsga követelmények Informatika
Osztályzó vizsga követelmények Infrmatika Rendészeti képzés 9. évflyam 1. Az infrmatikai eszközök használata Az infrmatikai környezet tudats alakítása. Az egészséges munkakörnyezet megteremtése. A számítógépes
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY
EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY ALAPMÉRTÉKEGYSÉGEK A fizikában és a méréstudományban mértékegységeknek hívjuk azokat a méréshez használt egységeket,
RészletesebbenA Föld középpontja felé szabadon eső test sebessége növekszik, azaz, a
a Matematika mérnököknek I. című tárgyhoz Függvények. Függvények A Föld középpontja felé szabadon eső test sebessége növekszik, azaz, a szabadon eső test sebessége az idő függvénye. Konstans hőmérsékleten
RészletesebbenMATEMATIKA C 12. évfolyam 2. modul Telek és kerítés
MATEMATIKA C 1. évflyam. mdul Telek és kerítés Készítette: Kvács Kárlyné Matematika C 1. évflyam. mdul: Telek és kerítés Tanári útmutató A mdul célja Időkeret Ajánltt krsztály Mdulkapcslódási pntk Skszögekről
RészletesebbenMagassági mérõszámok és azok kapcsolata Magyarországon
Magassági mérõszámk és azk kapcslata Magyarrszágn Dr. Ádám József akadémikus, a BME Általáns- és Felsõgedézia Tanszék tanszékvezetõ egyetemi tanára, Tks Tamás, az MTA-BME Fizikai Gedézia és Gedinamikai
RészletesebbenGeometriai feladatok megoldása a komplex számsíkon dr. Kiss Géza, Budapest
Gemetriai feladatk megldása a kmplex számsíkn dr Kiss Géza, Budapest Az előadás srán a kmplex számkkal kapcslats szkáss algebrai és gemetriai fgalmakat, tulajdnságkat ismertnek tételezzük fel Az időkeret
Részletesebben2. A kiszolgálási politika működésének lépései (releváns kiszolgálási elemek, teljesítménynormák, teljesítésmérés, eltérések elemzése)
5.A) Ismertesse a kiszlgálási színvnal fgalmát! Mutassa be a kiszlgálási plitika működésének lépéseit! Melyek a kiszlgálási színvnal fő mutatói? Mutassa be a kiszlgálási színvnal mérésének jellemző mutatószámait!
RészletesebbenSI kiegészítő egységei. Az SI-alapegységek meghatározásai
SI alapmértékegységek: Az alapmennyiség Az alapmértékegység Sorszáma neve jele neve jele I. Hosszúság l méter m II. Tömeg m kilogramm kg III. Idő t másodperc s IV. Áramerősség (elektromos) I amper A V.
RészletesebbenPénzügyi folyamatok felülvizsgálata
BUDAPEST XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA ÁROP Pénzügyi flyamatk felülvizsgálata (WP3) 2010.02.11. Pénzügyi flyamatk felülvizsgálata ÁROP 3.A.1/B pályázat - szervezetfejlesztés
RészletesebbenTipikus megvilágítás szintek a szabadban (délben egy napfényes napon) FISHER LED
Egy fényforrás által minden inrányba kisugárzott fény mennyisége Jele: Ф Egysége: lm A Φ sugárzott teljesítményből, a sugárzásnak a CIE szabványos fénymérő észlelőre gyakorolt hatása alapján származtatott
RészletesebbenMelyik több? Egy szekrény súlya vagy egy papírlap tömege?
Melyik több? Egy szekrény súlya vagy egy papírlap tömege? Régi súly, hosszúság és űrmértékek Süsü: tátsd ki a szád! Három és fél akó. Mai mértékegységben 1 akó 41,97 liter és 85,6 liter közé esett. A bécsi
RészletesebbenMéréselmélet és mérőrendszerek
Méréselmélet és mérőrendszerek 6. ELŐADÁS KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba eredete o
RészletesebbenHogyan mérünk tömeget, hőmérsékletet és nyomást manapság? Alkímia Ma, ELTE, március 10. Miért pont ezek a mennyiségek a fontosak?
Hogyan mérünk tömeget, hőmérsékletet és nyomást manapság? Alkímia Ma, ELTE, 2016. március 10. Pajkossy Tamás MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Miért pont ezek a mennyiségek
RészletesebbenElektromágneses terek (VIHVA204, BSc kurzus) Szóbeli vizsgakérdések
Elektrmágneses terek (VIHVA204, BSc kurzus) Szóbeli vizsgakérdések 1. Ismertesse az elektrmágneses tér frrásmennyiségeit és a köztük lévő kapcslatt! 2. Ismertesse az elektrmágneses tér intenzitásvektrait
RészletesebbenTartalom I. Az SI egységrendszer. 1 Tájékoztató. 2 Ajánlott irodalom. 3 Bevezetés. 4 A méréselmélet szerepe. 5 A mérőberendezés felépítése
Tartalom I 1 Tájékoztató 2 Ajánlott irodalom 3 Bevezetés 4 A méréselmélet szerepe Az SI egységrendszer 5 A mérőberendezés felépítése 6 A műszerek legfontosabb jellemzői 7 Mérési hibák 8 A mérési eredmény
RészletesebbenMEGFIGYELÉSEK. Filozófiai megközelítés. Értelmes tevékenység Eredménye lehet
65 MEGFIGYELÉSEK Filozófiai megközelítés Értelmes tevékenység Eredménye lehet Ahhoz, hogy megfigyelésekről beszélhessünk, fel kell tenni, hogy a világ objektíve létezik; a világ és én különböznek; a világ
RészletesebbenTestépítés. Kovács Zoltán (Nyíregyházi Főiskola Debreceni Egyetem) zeus.nyf.hu/ kovacsz. 2004. július 7.
Testépítés Kvács Zltán (Nyíregyházi Főiskla Debreceni Egyetem) zeus.nyf.hu/ kvacsz 2004. július 7. A címlapn látható csillagtest, a nagy ikzi-ddekaéder mdelljének elkészítésére a KöMaL 1981. évi nvemberi
RészletesebbenDr`avni izpitni center MATEMATIKA
Dr`avni izpitni center *P053C03M* TÉLI VIZSGAIDŐSZAK MATEMATIKA ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 006. február 3., hétfő SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA RIC 006 P053-C0--3M ÚTMUTATÓ a szakmai írásbeli érettségi vizsga feladatainak
RészletesebbenGyöngyösi Ferenc ferenc.gyongyosi@hmth.hu. Mészáros Sándor sandor.meszaros@hmth.hu
Gyöngyösi Ferenc ferenc.gyngysi@hmth.hu Mészárs Sándr sandr.meszars@hmth.hu A HM FEGYVERZETI ÉS HADBIZTOSI HIVATAL HADITECHNIKAI INTÉZET MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREKET TANÚSÍTÓ TEVÉKENYSÉGÉVEL KAPCSOLATOS
RészletesebbenJavaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE. a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről. (kodifikált szöveg)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.9.27. COM(2010) 507 végleges 2010/0260 (COD) C7-0287/10 Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről
RészletesebbenÉves doktori beszámoló Borbás Edit Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam
Éves dktri beszámló 2013.05.30. Brbás Edit Környezettudmányi Dktri Iskla II. évflyam Terület bemutatása Célkitűzés Idősrs vizsgálatk Feldlgztt adathalmaz Alkalmaztt módszerek Eredmények Vízkémiai vizsgálatk
Részletesebben2.2.10. VISZKOZITÁS MEGHATÁROZÁSA ROTÁCIÓS VISZKOZIMÉTERREL
2.2.10. Vszkztás meghatárzása Ph. Hg. VIII. Ph. Eur. 5.3. - 1 01/2006:20210 2.2.10. VISZKOZITÁS MEGHATÁOZÁSA OTÁCIÓS VISZKOZIMÉTEEL A módszer annak az erőnek a mérésén alapul, amely egy flyadékban állandó
RészletesebbenI. Adatok, adatgyűjtés
I. Adatk, adatgyűjtés Adatgyűjtés adatk minőségének értékelése. Gazdasági adatkról lesz szó! Adat: rögzített ismeret. Számszerű adatkkal fgunk fglalkzni. Általában az adatk nem teljes körűek (kmplettek).
RészletesebbenOPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István
OPTIKA Dr. Seres István Segédmennyiségek: Síkszög: ívhossz/sugár Kör középponti szöge: 2 (radián) Térszög: terület/sugár a négyzeten sr A 2 r (szteradián = sr) i r Gömb középponti térszöge: 4 (szteradián)
RészletesebbenEzt már mind tudjuk?
MATEMATIKA C 11. évflyam 10. mdul Ezt már mind tudjuk? Készítette: Kvács Kárlyné Matematika C 11. évflyam 10. mdul: Ezt már mind tudjuk? Tanári útmutató A mdul célja Időkeret Ajánltt krsztály Mdulkapcslódási
RészletesebbenMérési struktúrák
Mérési struktúrák 2007.02.19. 1 Mérési struktúrák A mérés művelete: a mérendő jellemző és a szimbólum halmaz közötti leképezés megvalósítása jel- és rendszerelméleti aspektus mérési folyamat: a leképezést
RészletesebbenA biostatisztika és informatika szerepe a mindennapi orvosi gyakorlatban
A bistatisztika és infrmatika szerepe a mindennapi rvsi gyakrlatban Az rvstudmány célja (belgyógyászat tankönyvből): a betegségek megelőzése, a betegek meggyógyítása Diagnsztika, a betegségek felismerésének
RészletesebbenAdatmodellezés CityGML használatával
Társadalm térinfrmatika kataszter * GISpen knferencia Adatmdellezés CityGML használatával Kttyán László Nyugat-magyarrszági Egyetem Geinfrmatikai Kar ÖSSZEFOGLALÁS (Times 12 pnts félkövér nagybetűk) A
RészletesebbenRIBÁR BÉLA AZ ATOMOK VILÁGÁBAN
Original scientific paper RIBÁR BÉLA AZ ATOMOK VILÁGÁBAN A kristályszerkezet-kutatás feladata, hgy meghatárzza az atmk helyét a kristályban, a köztük lévő távlságkat, az ún. kötéstávlságkat, a távlságk
RészletesebbenJogi környezet, városfejlesztés, területi tervezés, rendezési kérdések
Jgi környezet, vársfejlesztés, területi tervezés, rendezési kérdések Előadás felépítése 1. Alapfgalmak 2. Helyi jgrendszer 3. Jgi és tervi hierarchia bemutatása 4. Tervfajták tartalma 5. Szabályzási terv
RészletesebbenMatematika érettségi emelt 2016 május 3. A mért tömegek között nincs 490 dkg-nál kisebb, tehát az első feltétel teljesül.
A mért tömegek között nincs 90 dkg-nál kisebb, tehát az első feltétel teljesül. 506 500 9 500 9 500 5 500 8 508 500 57 500 9 500 5 500 6 9 7 8 7 7 8 78 8 9,75 dkg 0 dkg Az árusítást engedélyezik. 50 8
RészletesebbenA bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Elegyek, ldatk A bemutatót összeállíttta: Fgarasi József, Petrik ajs SZKI, 20 Elegyek fgalma Elegyek az lyan hmgén, többkmpnensű rendszerek, amelyekben az alktórészek arányát tetszőlegesen váltztathatjuk
RészletesebbenMérési hibák 2006.10.04. 1
Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség
RészletesebbenMéréstechnikai alapfogalmak
Méréstechnikai alapfogalmak 1 Áttekintés Tulajdonság, mennyiség Mérés célja, feladata Metrológia fogalma Mérıeszközök Mérési hibák Mérımőszerek metrológiai jellemzıi Nemzetközi mértékegységrendszer Munka
RészletesebbenA FIZIKA MÓDSZEREI. Fáról leesı alma zuhanás. Kísérletes természettudomány: a megfigyelt jelenségek leírása és értelmezése
A FIZIKA MÓDSZEREI Kísérletes természettudomány: a megfigyelt jelenségek leírása és értelmezése A módszer lépései: Megfigyelés Kísérlet Mérés-kiértékelés Modellalkotás A modell mőködése a gyakorlatban
RészletesebbenLOGO-VIR Teszt terv. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kontrolling (vezetői információs) rendszer teszt terve
PMJVÖ Kntrlling (vezetői infrmációs) rendszer LOGO-VIR Teszt terv Pécs Megyei Jgú Várs Önkrmányzata Kntrlling (vezetői infrmációs) rendszer teszt terve Daten-Kntr Számítástechnikai Fejlesztő és Szlgáltató
RészletesebbenErő, munka, teljesítmény
Szegedi Tudmányegyetem Orvsi Fizikai és Orvsi Infrmatikai Intézet Erő, munka, teljesítmény I. Célkitűzés Erő, munka, teljesítmény fgalmának megismerése. Fizikai munka és izmmunka összefüggései, visznyaik
RészletesebbenEGYSZERŰSÍTETT PROJEKTMÓDSZERTAN AZ ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA RÉSZÉRE
Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajs király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 felnttkepzes@bkf.hu EGYSZERŰSÍTETT PROJEKTMÓDSZERTAN AZ ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA RÉSZÉRE Intézményi
RészletesebbenA MEGFIGYELÉSEKRŐL ÉS MÉRÉSEKRŐL ÁLTALÁBAN
A MEGFIGYELÉSEKRŐL ÉS MÉRÉSEKRŐL ÁLTALÁBAN balazs.szekely@ttk.elte.hu dr. Székely Balázs egyetemi docens ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék 1 MEGFIGYELÉSEKRŐL ÉS MÉRÉSEKRŐL ÁLTALÁBAN A megfigyelések
RészletesebbenMérés alapelve, mértékegységek, számolási szabályok. Gyenes Róbert, Tarsoly Péter
Geodézia I. Mérés alapelve, mértékegységek, számolási szabályok Gyenes Róbert, Tarsoly Péter 1 A mérés alapelve Mérendı mennyiség és az alapegység összehasonlítása Jellemzés kvantitatív úton ( egy adott
Részletesebben17. tétel: Egybevágósági transzformációk. Szimmetrikus sokszögek.
17. tétel: Egybevágósági transzfrmációk. Szimmetrikus skszögek. Gemetriai transzfrmáció: Olyan függvény, melynek értelmezési tartmánya és értékkészlete is egy-egy pnthalmaz (vagyis pntkhz rendel pntkat).
Részletesebben. 2 pont A 2 pont nem bontható. 3 Összesen: 2 pont. Összesen: 3 pont. A valós gyökök száma: 1. Összesen: 2 pont. Összesen: 2 pont
1. Az egyszerűsítés után kaptt tört: I. a b. pnt A pnt nem bntható. 3 Összesen: pnt. Frgáshenger keletkezik, az alapkör sugara 5cm, magassága 1cm. V = 5π 1(cm 3 ). A frgáshenger térfgata 300π cm 3. Ha
RészletesebbenHidrosztatikai problémák
Hidrsztatikai prblémák 11 hidrsztatikai nymással kapcslats gndlatmenetek Szájával lefelé frdíttt, vízzel telt mérőhengert kiemelünk egy nagybb kád vízből Kössünk rugós erőmérőt a mérőhengerre, s annál
RészletesebbenHIBAJEGYZÉK az Alapvető fizikai kémiai mérések, és a kísérleti adatok feldolgozása
HIBAJEGYZÉK az Alapvető fzka kéma mérések, és a kísérlet adatk feldlgzása címü jegyzethez 2008-070 Általáns hba, hgy a ktevőben lévő negatív (-) előjelek mndenhnnan eltűntek a nymtatás srán!!! 2. Fejezet
RészletesebbenDr. Nagy Balázs Vince D428
Műszaki Optika 2. előadás Dr. Nagy Balázs Vince D428 nagyb@mogi.bme.hu Izzólámpa és fénycső 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 350 400 450 500 550 600 650 700 750 2 Fényforrások csoportosítása Fényforrások
Részletesebben1. Alapfogalmak Információ o o
http://fariblghu.wrdpress.cm/2011/12/31/final-exam-tpics-it/ 1. Alapfgalmak Infrmáció Adat http://fariblghu.wrdpress.cm az infrmatika nem definiált alapfgalma körülírással megfgalmazva: lyan tény, közlés,
RészletesebbenHIRDETMÉNY a BETÉTI KÁRTYA ÜZLETSZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSÁRÓL
1. ldal A BETÉTI KÁRTYA ÜZLETSZABÁLYZAT VÁLTOZÁSAI A Betéti Kártya Üzletszabályzat 2018. december 17-vel az alábbiakban módsul: 1. Betéti Kártya Üzletszabályzat I. Általáns rendelkezések rész váltzásai:
RészletesebbenNYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)
NYILATKOZAT az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújttt csekély összegű támgatáskra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizttsági
RészletesebbenFelsőoktatási tematika Államháztartási szakterület
Felsőktatási tematika Államháztartási szakterület Oktatási nap Időtartam 1. alkalm 4 Frrás SQL felépítése, mduljai A pénzügy-számvitel alrendszer szerepe, mduljai és elhelyezkedése a Frrásban. - A pénzügy,
RészletesebbenA mérési eredmény megadása
A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk meg: a determinisztikus és a véletlenszerű
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 NÉV: Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, 2017. december 05. Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus /
RészletesebbenKristályszerkezetek és vizsgálatuk
Kristályszerkezetek és vizsgálatuk Az anyagk tulajdnságait atmjaik fajtája, kémiai kötésük jellege és kristályszerkezete együttesen határzza meg. A fentiekre a szén egy tipikus példa. A tiszta szén gyémánt
RészletesebbenFELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV. Kézi hőmérő. Hőmérő standard hőmérséklet érzékelővel, TM20 modell 1 TM20-TM25-EU-DE V1.6 4/13
Kézi hőmérő FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV Hőmérő standard hőmérséklet érzékelővel, TM20 mdell 1 TM20-TM25-EU-DE V1.6 4/13 2 TM20-TM25-EU-DE V1.6 4/13 Előszó Köszönjük, hgy az Extech kézi hőmérőt vásárlta meg.
RészletesebbenTermészetismeret. 1. témakör
Természetismeret 1. témakör Mérés, mértékegységek A mérés során mennyiségi (kvantitatív) megállapításokat tudunk megtenni. A mérés összehasonlítás, ahol a mérendő mennyiséget hasonlítjuk össze a mértékegységgel.
RészletesebbenKERESLETTERVEZÉS. www.scmtrening.hu A KÉPZÉSRŐL. Kereslettervezéssel foglalkozó tréningünk méltó párja készlettervezési képzésünknek.
Képzési Közpntja KERESLETTERVEZÉS A KÉPZÉSRŐL Kereslettervezéssel fglalkzó tréningünk méltó párja készlettervezési képzésünknek. Gyakrlati feladatkn keresztül közelítjük meg többek között a keresletterv
RészletesebbenTaneszközök a földrajz, a biológia és a kémia tanításához
Taneszközök a földrajz, a bilógia és a kémia tanításáhz BIOLÓGIA Taneszközök Minden évflyamra elkészült Kipróbálás zajlik Már mst megfgadtuk Tankönyv Munkafüzet Tanmenet Témazáró Digitális anyagk Évflyamnként
Részletesebben