A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Phare. A kutatás dokumentációja és alapsorai. Szakorvosok kérdő ív

Átírás

1 A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI Phare A kutatás dokumentációja és alapsorai Szakorvosok kérdő ív Az Európai Unió HU9302 sz. Phare Egészségügyi reformprogramja keretében végzett kutatás 1996

2 Tartalomjegyzék Bevezetés...3 A mintavételi eljárások A háziorvos minta A praxis minta A nővér-védőnő minta A lakossági minta Praxis analízis A rendelői minta A szakorvosi ellátásban dolgozó orvosok mintája...6 Az adatfelvétel főbb adatai...7 Szakellátásban dolgozó orvosok Kártyacsomag...22 Útmutató a kérdezőknek...23

3 3 Bevezetés A minta leírása A "Phare" kutatás adatfelvétele az Európai Unió HU9302 sz. Phare Egészségügyi reformprogramja keretében készült. A vizsgált csoportok és a mintanagyságok a következők: háziorvos kérdőív 1351 praxis kérdőív 1352 ápolónő-védőnő kérdőív 1367 kérdőív lakossági mintán 1500 kérdőív rendelői mintán 1008 szakorvos kérdőív 272 intenzív interjús kérdőív háziorvosi mintán 96 intenzív interjús kérdőív önkormányzati tisztviselő mintán A háziorvos minta A mintavételi eljárások Módszer: Többlépcsős mintavétel. Ennek a módszernek számos gyakorlati előnye van. Ennek keretében először településeket, majd azon belül címeket, illetve embereket választunk ki véletlenszerűen. A mintavétel első lépése a települések rétegzett mintavétele, amelynek során a településeket rétegekbe, illetve régiókba soroljuk, majd ezekből a rétegekből választunk mintát. Tekintettel arra, hogy a kiválasztás az egyes rétegekben véletlenszerűen, a többi rétegtől függetlenül történik, a paraméterek szórásnégyzetei az egyes rétegekben kapott szórásnégyzetek összegei. A felméréshez alkalmazott rétegzett mintavétel a következő módon történt meg. Háziorvosi listából 1 Rétegzés régiók szerint (nagyvárosok: külön réteg) 2 Rétegzés a település típusa szerint 3 Rétegzés a szerződés típusa szerint Rétegek régiók szerint: 1 Főváros és 3 nagyváros (Debrecen, Pécs, Szeged) 2 Pest megye (budapesti agglomerációs övezet és környéke) 3 Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye (északkeleti régió) 4 Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megye délkeleti régió) 5 Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye (délnyugati régió) 6 Fejér, Győr-Sopron-Moson, Veszprém, Komárom-Esztergom és Vas megye (északnyugati régió) Rétegek a település típusa szerint: 1 Budapest és 3 nagyváros 2 város 3 falu Rétegek a szerződés típusa szerint A önkormányzat alkalmazottja, területi kötelezettséggel B egészségügyi intézmény alkalmazottja, területi kötelezettséggel C magángyakorlatot folytató háziorvos területi kötelezettséggel E egészségügyi vállalkozás területi kötelezettség nélkül

4 4 A minta leírása Magyarországon a háziorvosok jelenleg 1780 településen folytatnak praxist (a fő telephely szerint). Az egyes rétegekbe eső háziorvosok számát és százalékos arányát egy-, két- és háromváltozós eloszlásban a Melléklet mintavételi függeléke mutatja. Összesen 75 település került a mintába, arányos kiválasztással. Az egyes rétegeken belül a település kiválasztása a településen dolgozó háziorvosok számának megfelelő arányban történt. Az orvosokhoz tartozó településeket, a mintavételi tervnek a településeket tartalmazó részét a Melléklet mintavételi függelékének 1. és 2. táblája mutatja. Az orvosi minta alapjául az Országos Egészségbiztosítási Pénztár alapellátási praxisokról szóló nyilvántartása szolgált. 2. A praxis minta A"praxis" önkitöltős kérdőívek kitöltésére a háziorvosokat kértük fel. 3. A nővér-védőnő minta A háziorvosokkal együttműködő nővérek mintája is az orvosi mintára épült: minden, az orvosi mintába bekerült orvos védőnői, nővérei közül véletlenszerűen választottunk ki egy, vele együttműködő szakdolgozót. Pontosabban: felnőttorvos esetében az egyik hozzá beosztott nővért, gyerekorvos esetében az egyik vele együttműködő védőnőt, felnőtteket és gyerekeket is ápoló orvos esetében pedig egy beosztott nővért, és egy, az orvossal együttműködő védőnőt is. (Hangsúlyozni szeretnénk, hogy nem az asszisztenst/orvosírnokot választottuk ki, hanem azt a "középfokú egészségügyi szakalkalmazottat", aki az ellátottakkal közvetlen kapcsolatban áll.) Ezzel a módszerrel állítottuk elő az 1367 fős nővér-védőnői mintát. Az így kiválasztott minta nem teljesíti a "véletlen mintavételi eljárás" kritériumát a Primary Health Care rendszerében dolgozó egészségügyi szakalkalmazottakra nézve. Ugyanis, ha az egyik orvos mellett pl. egy szakdolgozó dolgozik, a másik mellett pedig pl. kettő, akkor a második orvos mellett dolgozó szakdolgozó fele akkora valószínűséggel kerül be a mintába, mint az első orvos mellett dolgozó. Ez azonban nem rontja a minta minőségét: célunk ugyanis az volt, hogy az orvosokra - orvosi "körzetekre" legyen a minta reprezentatív, s ezt a kritériumot az így kiválasztott nővéri-védőnői minta teljesíti. Ugyanakkor, nagy előnye a mintának, hogy ugyanazon körzet orvosa és szakdolgozóinak egyike egyidejűleg kerül az orvosi illetve az ápolónői mintába, így helyzetüket, véleményüket egymással is össze lehet hasonlítani. 4. A lakossági minta A minta valószínűségi minta, ami többlépcsős rétegzett kiválasztással készült. Az első lépcsőben településeket választottunk, a másodikban az adott településről egyszerű véletlen mintavétellel a kérdezendő személyeket. A kiválasztás első lépcsőjében 8 településréteget készítettünk, ezekből a rétegekből véletlen eljárással választottuk ki a mintába kerülő településeket. A második lépcsőben egyes településrétegek lakosságaránya szerint meghatároztuk az adott rétegből a mintába kerülő személyek számát, majd az adott településrétegből kiválasztott települések lakosságának arányában határoztuk meg az adott településről mintába kerülő személyek számát. A neveket, címeket a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal adataiból egyszerű véletlen kiválasztással kaptuk meg. A kieső címeket ún. pótcímekkel pótoltuk. A pótcímek kiválasztása szintén véletlenített eljárással történt.

5 5 A minta leírása A jelen kutatáshoz készített lakossági minta annyiban különbözött ettől a szokásos mintavételi eljárástól, hogy - tekintettel arra, hogy a gyerekorvosi ellátásról alkotott véleményeket a gyerekek szüleitől tudhatjuk meg - nem csupán a felnőtt népességre, de a teljes lakosságra kellett reprezentatívnak lennie a mintának, Az "alapmintába" tehát 0-18 éves gyerekek is bekerültek, akik helyett azt a szülőt kérdeztük le, aki a gyerekkel gyakrabban szokott orvoshoz fordulni. Annak ellenére, hogy a gyerekek helyett nagy valószínűséggel többségében az anyák válaszoltak, ez az eljárás nem jelentette azt, hogy a mintánk eltorzult a nők felé: a mintába beválasztott személy ugyanis továbbra is a gyerek, s csupán a - külön kérdésben jelzett - válaszadó lett a felnőtt hozzátartozója. A minta nagyságát 1500 főben határoztuk meg: ez a mintanagyság elegendőn nagy ahhoz, hogy belőle statisztikailag szignifikáns következtetések legyenek levonhatók s ugyanakkor a kapott eredményekhez képest nem aránytalanul nagy az adatfelvétel költsége. Természetesen ez az 1500 fő nem feltétlenül áll kapcsolatban az alapellátással: vannak olyanok, akik nem választottak háziorvost maguknak (nem adták le senkinek a TB kártyájukat), s valószínűleg vannak olyanok is, akik ugyan leadták a kártyájukat valakinek, de azóta nem voltak kapcsolatban az orvosukkal. (Nem voltak betegek, vagy szükség esetén egyből a szakellátást vették igénybe). A lakossági minta kiválasztásánál éppen az volt a célunk, hogy azokról, azoktól is információkat gyűjtsünk, akik nincsenek kapcsolatban az alapfokú egészségügyi alapellátással: éppen ez által a teljes körű mintavételi eljárás által nyerhettünk képet arról, hogy milyen társadalmi csoportok, és miért nincsenek kapcsolatban egyetlen családi orvossal sem. 5. Praxis analízis Célunk az volt, hogy mélyreható elemzésnek vessük alá az egészségügyi alapellátás minden faktorát. A praxisanalízisbe bekerülő orvostól és ápolónőtől ne csupán az pontokban említett szociológiai kérdőíveket kérdezzük le, de - strukturált interjú módszerével - fel kívántuk tárni gazdálkodási módszereiket, szakmai kapcsolatrendszerüket mind a betegekkel, mind pedig hivatalos partnereikkel. Ezzel egyidőben struktúrált interjú készült az önkormányzat azon (elérhető, és válaszoló) tisztségviselőjével, akinek hivatali kötelessége az orvos tevékenységével foglalkozni. Természetesen egy ilyen, mindenre kiterjedő praxis analízistől - az anyagi korlátok és a személyi kapacitás végessége miatt - nem várható el, hogy nagy mintás, reprezentatív vizsgálat legyen. Ugyanakkor bizonyos szintű általánosíthatóság igényét sem kívántuk feladni. Interjús mintánk kiindulási alapjául azon orvosok köre szolgált, akik bekerültek az 1. pontban említett orvosi mintába - s így az általános orvosi kérdőívet természetesen tőlük is lekérdeztük. Ezen orvosok köréből választottuk ki a praxis analízisbe bekerült orvosokat úgy, hogy összesen száz alapellátásban dolgozó orvost szándékoztunk megkérdezni. Végül 96 interjút sikerült elkészítenünk. Az önkormányzati minta is magától adódott - hiszen ezek a kiválasztott orvosokhoz tartoznak "automatikusan". 47 ilyen interjút sikerült elkészítenünk. 6. A rendelői minta A kérdezőnek a praxis analízisben résztvevő orvos rendelésén az orvostól kijövő személyeket kellett felkérni a válaszadásra. A kérdezést egy későbbi, megbeszélt időpontban, amikor a beteg közérzete már jobbra fordult, a vállalkozó személy lakásán kellett lefolytatni.

6 6 A minta leírása A kérdezőnek az orvos rendelésére legalább kétszer, egyszer délután és egyszer délelőtt kellett elmennie. Ezzel az eljárással egy olyan 1000 fős páciens-mintához jutottunk, amely jól reprezentálta az adott orvostípus járóbetegeinek körét, nem nyújtott viszont semmilyen információt a fekvőbetegekről. Sajnos, a személyiségi jogok védelme miatt nem láttunk lehetőséget arra, hogy fekvőbetegek kerüljenek be a páciens-mintába: az orvostól természetesen nem kérhetünk róluk címlistát. El kell tehát fogadnunk, hogy a fekvőbetegeket csak a teljes populációt alapul vevő minta útján érhetjük el. 7. A szakorvosi ellátásban dolgozó orvosok mintája A szakorvosi minta kiválasztásánál először az orvosi szakágakat határoztuk meg oly módon, hogy legyen köztük olyan szakorvos, akikhez a betegek közvetlenül, beutaló nélkül fordulhatnak, és olyan is, amelyhez ugyan beutalóval juthatnak az ellátottak, viszont a családi orvosok és a szakorvosok felelőssége nem különül el élesen. Ezen meggondolások alapján három szakorvosi ágat választottunk ki: a fül-orr-gégészetet, a bőrgyógyászatot és a belgyógyászati szakrendelést. Célkitűzésünk szerint a mintába bekerülő szakorvosoknak nem kellett reprezentálni a szakmájuk orvosainak egészét, viszont a szakorvosi mintából levont következtetéseknek is általánosítható érvényűeknek kellett lenniük. A szakorvosi minta kiválasztásánál tehát figyelembe vettük a nyolc egészségügyi régiót, a járó-, és fekvőbetegellátást, s ez utóbbin belül is külön fegyelmet kellett fordítani a fekvőbeteg-ellátási intézmények három típusára: a klinikákra, a megyei kórházakra és a városi kórházakra. Mindezek alapján a szakorvosi mintába 296 szakorvost választottunk ki a következő szempontok szerint: Először azokat az intézeteket és osztályokat választottuk ki, amelyek a szakorvosi mintába bekerültek. Miután kiválasztottuk a szakellátási intézményeket és osztályokat, az ott dolgozó szakorvosok közül választottunk ki egyetegyet véletlenszerűen. A szakorvosi minta tehát szakellátási egységeket képviselt. Az intézetek és osztályok kiválasztása a következőképpen történt: Mind a négy graduálisan oktató egyetem bekerült az intézményi mintába, és egyetemenként mind a három, bennünket érdeklő szakellátási formának (fül-orr-gége, bőrgyógyászat, belgyógyászat) megfelelő klinika. A nyolc régió egy-egy megyei kórházát (fővárosban területi vezető kórházat) választottuk ki véletlenszerűen, és ezek mindegyikében mind a három szakellátásnak megfelelő osztályt. A nyolc régi két-két olyan városi kórháza, amely közül az egyik a centrumhoz közeli, a másik pedig a leginkább periférikusnak tekinthető (a legkisebb és/vagy a centrumtól a legtávolabbi településen fekszik). Tekintettel arra, hogy a városi kórházakban csak belgyógyászati osztály van a jelzett szakok közül, így ezekben az intézményekben egy-egy belgyógyászati osztályt választottunk ki. És végül, de nem utolsó sorban a nyolc régió 4-4 járóbeteg szakrendelőjét választottuk ki véletlenszerűen. Mind a 32 járóbeteg szakrendelőben kiválasztottuk mind a három, bennünket érdeklő szakrendelést. Minden kiválasztott mintavételi pontot két-két szakorvost szerettünk volna megkérdezni. A tervezett 296 szakorvos közül 272-vel sikerült interjút készítenünk.

7 7 Az adatfelvétel főbb adatai Az adatfelvétel főbb adatai Adatfelvétel ideje: Települések száma: 72. Körzetek száma: 19, kérdezők száma: 151, utómunkások száma: 14. Kérdőívek főbb adatai: kérdőív háziorvos nővér-védőnő lakossági szakorvos és rendelői minta elkészült darabszám oldalszáma változók száma zárt kérdések száma nyitott kérdések száma itemek száma pozíciók száma Kérdezőkre vonatkozó legfontosabb adatok: Háziorvos kérdőív átlag minimum maximum nem javítható hiba javítható hiba interjúidő (perc) kérdőív (darabszám) fő-pótcím aránya Nővér-védőnő kérdőív átlag minimum maximum nem javítható hiba javítható hiba interjúidő (perc) kérdőív (darabszám) fő-pótcím aránya Szakorvos kérdőív átlag minimum maximum nem javítható hiba javítható hiba interjúidő (perc) kérdőív (darabszám) Lakossági kérdőív lakossági és rendelői minta lakossági minta rendelői minta lakossági minta rendelői minta lakossági minta rendelői minta átlag minimum maximum nem javítható hiba javítható hiba interjúidő (perc) kérdőív (darabszám) fő-pótcím aránya

8 Elkészült kérdőívek címfelhasználása: Háziorvos kérdőív: 8 Az adatfelvétel főbb adatai összes főcím pótcím darabszám százalék darabszám százalék darabszám százalék község város megyeszékhely főváros teljes adatfelvétel Nővér-védőnő kérdőív: összes főcím pótcím darabszám százalék darabszám százalék darabszám százalék község város megyeszékhely főváros teljes adatfelvétel Szakorvos kérdőív: Lakossági kérdőív főcím darabszám százalék község város megyeszékhely főváros teljes adatfelvétel összes főcím pótcím darabszám százalék darabszám százalék darabszám százalék község város megyeszékhely főváros teljes adatfelvétel Kérdezés időbeni lefolyása: Háziorvos kérdőív: Nővér-védőnő kérdőív: Szakorvos kérdőív: kérdezési elkészült időszak darabszám százalék első harmad középső harmad utolsó harmad kérdezési elkészült időszak darabszám százalék első harmad középső harmad utolsó harmad

9 kérdezési elkészült időszak darabszám százalék első harmad középső harmad utolsó harmad Az adatfelvétel főbb adatai Lakossági kérdőív: kérdezési lakossági minta rendelői minta időszak elkészült elkészült százalék darabszám darabszám százalék első harmad középső harmad utolsó harmad

10 10 intézmény sorszáma a listáról orvos sorszáma Az Európai Unió HU9302 sz. PHARE Egészségügyi reformprogramja keretében végzett kutatás Szakellátásban dolgozó orvosok A válaszadás önkéntes! Település neve:... Az intézmény jellege: A kérdezett szakterülete: 1 kórház 2 szakrendelő 1 belgyógyászat 2 bőrgyógyászat 3 fül-, orr-, gégészet Kijelentem, hogy az általam kezelt és felvett személyi adatokat bizalmasan kezelem, azokat csak a kutatásban illetékes személynek adom át. Kérdező aláírása:... kérdezői igazolványszám Kérdezés időpontja: hónap... nap... óra... perctől Instruktor aláírása:... száma

11 11 1. Szeretném megtudni, hogy milyen úton kerültek Önhöz azok a betegek, akiket ebben az évben ellátott. Kérem rakja sorba az 1. KÁRTYACSOMAG -on szereplő lehetőségeket aszerint, hogy melyik mennyire gyakori! Az első helyre tegye a leggyakoribb módot és az utolsóra a legritkábbat. SORREND NT 1. háziorvos beutalója X 2. szakorvosi (kórház, ambulancia, rendelőintézet) beutaló 3. a beteghez fűződő személyes kapcsolat (régebben már járt Önnél, vagy máshonnan ismerik egymást) X X 4. a beteg saját kezdeményezése X 5. sürgősségi ellátás (pl. mentő) X 2. Azoknak a betegeknek, akiket idén kezelt körülbelül hány százaléka kereste fel Önt háziorvosi beutalóval?... % 3. Azoknak a betegeknek, akiket idén kezelt körülbelül hány százaléka jött bármiféle beutaló nélkül?... % 4. CSAK RENDELŐINTÉZETBEN! Azoknak a betegeknek, akiket idén ellátott körülbelül hány százaléka jött a rendelő ellátási körzetén kívülről?... %

12 12 5. Az intézmény ellátási körzetén kívülről érkező betegek hogyan kerültek Önhöz? Kérem ismét rakja sorba az 1. KÁRTYACSOMAG -on szereplő lehetőségeket aszerint, hogy melyik mennyire gyakori! Az első helyre tegye a leggyakoribb módot és az utolsóra a legritkábbat. SORREND NT 1. háziorvos beutalója X 2. szakorvosi (kórház, ambulancia, rendelőintézet) beutaló 3. a beteghez fűződő személyes kapcsolat (régebben már járt Önnél, vagy máshonnan ismerik egymást) X X 4. a beteg saját kezdeményezése X 5. sürgősségi ellátás X 6. Lát-e különbséget a betegek állapotában aszerint, hogy a beteg saját kezdeményezésre vagy pedig beutalóval keresi fel Önt? 1 igen, a beutalóval érkező betegek állapota általában súlyosabb 2 igen, a saját kezdeményezésre érkező betegek állapota általában súlyosabb 0 nem, nincs különbség 7. Megítélése szerint az Önnél megforduló betegek hány százalékát lehetett volna a háziorvos hatáskörében ellátni?... % 8. Felolvasok néhány lehetséges okot. Kérem, osztályozza le ezeket az okokat úgy, hogy ötöst ad, ha nagyon gyakran és egyest, ha szinte soha nem játszik szerepet abban, hogy nem a háziorvos látja el a beteget. Természetesen a közbülső osztályzatokat is használhatja! Nagyon gyakran Szinte soha NT 1. A beteg a bajával egyből a szakorvoshoz fordul X 2. A diagnózishoz, vagy a terápiához szükséges feltételek hiányoznak a háziorvosi rendelőben X 3. A háziorvos számára túl nagy költségráfordítást jelentene a beteg kezelése, ezért Önökhöz küldi a beteget X 4. A háziorvos felkészületlen, ezért nem ismeri fel a betegséget, illetve nem tudja hogyan kezelje X

13 13 9. Megítélése szerint azoknak a betegeknek, akik háziorvosi beutalóval jönnek Önhöz hány százaléka jön a szükségesnél később?... % 10. Véleménye szerint a betegek késői megjelenésének mi lehet a magyarázata? Felolvasok néhány lehetséges indokot. Kérem, hogy most is osztályozzon úgy, mint az előbb: adjon ötöst, ha az említett ok nagyon gyakran szerepet játszik a beteg késői érkezésében és adjon egyest, ha szinte soha. Nagyon gyakran Szinte soha NT 1. A háziorvos nem ismeri fel a betegséget X 2. A háziorvos a beteget kezelni próbálja és a szükségesnél később küldi a szakrendelésre. 3. A szakrendelés távol esik a beteg lakóhelyétől, vagy rossz a közlekedés a beteg lakóhelye és a szakrendelő között X X 4. A beteg késve fordult orvoshoz X 11. Szervezett-e már az Önök intézete a szakmai kapcsolatok javítása érdekében összejöveteleket a háziorvosok és a szakellátásban dolgozó orvosok számára? 1 igen 0 nem 13 - RA 12. Az ilyen összejövetelek javítottak-e a munkakapcsolatokon a korábbiakhoz képest? 3 igen 2 részben 1 nem MINDENKITŐL! 13. A háziorvosok mutatnak-e érdeklődést az ilyen programok iránt? 1 igen 0 nem

14 CSAK KÓRHÁZBAN! 14. Milyen gyakran fordul elő az, hogy egy háziorvos érdeklődik Önnél az egy hétnél tovább bent fekvő betege iránt? 1 Szinte mindig, 2 gyakran, 3 ritkán, vagy 4 szinte soha? 15. Milyen gyakran fordul elő, hogy egy beteg ügyében Ön keresi meg a háziorvost? 1 Szinte mindig, 2 gyakran, 3 ritkán, vagy 4 szinte soha? MINDENKITŐL! 16. Megfelelőnek tartja-e a betegellátás szempontjából az Ön és a háziorvosok között létező kommunikációt? Adjon 5-öst ha megfelelőnek tartja és adjon 1-est ha egyáltalán nem tartja megfelelőnek! megfelelő nem megfelelő 17. Úgy érzi, hogy a háziorvosok általában betartják az Ön szakmai tanácsait a visszaküldött betegek gyógykezelésében? Osztályozzon most is úgy, hogy 5-öst ad, ha teljes mértékben betartják, és egyest, ha egyáltalán nem! teljes egyáltalán mértékben nem

15 Milyen gyakran mondják el Önnek a betegek a háziorvosukról a véleményüket? 1 Szinte mindig, 2 gyakran, 3 ritkán, vagy 4 szinte soha? 20 - RA 19. Általában hogyan vélekednek a betegek a háziorvosukról? Adjon ötöst, ha nagyon elégedettek és egyest, ha nagyon elégedetlenek. Természetesen a közbülső osztályzatokat is használhatja! nagyon nagyon elégedettek elégedetlenek 20. Kérem, hogy néhány szempontból hasonlítsa össze a háziorvosok és a szakellátásban dolgozó szakorvosok helyzetét! Az Ön véleménye szerint kinek van nagyobb társadalmi megbecsültsége, egy háziorvosnak, vagy egy szakellátásban dolgozó szakorvosnak? háziorvos szakorvos egyenlő NT 1. TÁRSADALMI MEGBECSÜLTSÉG X 2. Ön szerint kinek a munkája jár nagyobb szakmai felelőséggel? 3. Kinek nagyobb a munkával való leterheltsége? 4. Kinek nagyobb az anyagi megbecsültsége? 5. Kinek van nagyobb esélye a szakmai előmenetelre? X X X X 21. Mi a gyakorlat Önöknél? 1 A háziorvosok megmondják a betegeknek, hogy itt név szerint melyik orvost keressék, vagy 2 a T. Szakrendelés gyakorlata érvényesül a beutalásnál? 3 változó

16 22. És általában milyen beutalót írnak a háziorvosok? 16 1 Közölnek Önökkel részletesebb információkat is a betegről, vagy csak a 2 "Kérem betegem ellátását szövegű megszokott beutalót írják? 3 változó 23. Átlagosan hány órát dolgozik Ön egy hónapban (ebben a munkakörében) túlórákkal, ügyelettel együtt?... óra/hó 999 változó, NEM TUDJA CSAK RENDELŐINTÉZETBEN! 24. Egy rendelésen körülbelül hány beteget lát el?... beteget RA 25. Ebből átlagosan hány beteget szokott visszarendelni 1?... beteget Dolgozik Ön jelenleg betegágy mellett is 2? 1 igen 0 nem 1 Akiket kezel, nem csak egyszer látja el 2 kórházban, ügyeletben is!

17 17 MINDENKITŐL! 27. Volt-e példa arra, hogy egy háziorvos megkérte Önt vagy valamelyik kollégáját, hogy a háziorvosi rendelőben tartson egy-egy alkalommal rendelést a betegek számára? 1 volt 0 nem volt 28. HA VOLT Eleget tettek a kérésnek? 1 igen 0 nem 29. HA NEM VOLT Amennyiben érkezne Önhöz ilyen felkérés vállalná-e? 1 igen 0 nem 3 a kérés szakmailag nem lenne indokolt

18 Körülbelül mekkora havi nettó jövedelmet érezne elfogadhatónak egy szakellátásban dolgozó orvos számára?... Ft/hó 8 megtagadja a válaszadást 31. Az Ön körülményei között körülbelül mekkora havi nettó jövedelem biztosítana elfogadható színvonalú megélhetést?... Ft/hó 8 megtagadja a válaszadást 32. Ezt a szintet... 1 rendszeresen eléri, 2 időnként eléri, vagy 3 sosem éri el az Ön összjövedelme? 8 megtagadja a válaszadást 33. Hol helyezné el magát ezeken a jövedelmi skálákon? a többi orvoshoz viszonyítva: legrosszabb legjobb keresetű keresetű orvosok orvosok a többi emberhez viszonyítva: legrosszabb legjobb keresetű keresetű emberek emberek 9

19 34. Melyik évben szerezte az orvosi diplomáját? évben 35. Mióta dolgozik ezen a munkahelyen? óta 36. Hány szakvizsgával rendelkezik?... szakvizsga 0 nincsen 37. Idén részt vett-e vagy részt fog-e venni kötelező, vagy nem kötelező szakmai továbbképzésen? 1 igen, kötelező továbbképzésen TÖBB VÁLASZ LEHET! 2 igen, nem kötelező továbbképzésen 0 nem Legutóbb mikor volt (valamilyen) továbbképzésen? évben Dolgozott-e valaha körzeti orvosként (háziorvosként, üzemorvosként)? 1 igen Hány évig? 0 nem... évig 0 kevesebb mint 1 évig

20 Ha el kellene mennie erről a munkahelyről hol keresne munkát magának? 1 Magánrendelőt nyitna (magánrendelőbe menne), TÖBB VÁLASZ LEHET! 2 egy kórházban (klinikán) próbálna elhelyezkedni, 3 szakrendelőben keresne munkát, 4 háziorvosként próbálna elhelyezkedni, vagy 5 nem maradna az egészségügyben? 6 egyéb válasz 40. Ha rákényszerülne, hogy háziorvosként helyezkedjen el, akkor bárhol vállalna-e területi ellátási kötelezettséget? 1 igen 0 nem 41. Szeretném megtudni, hogy az Ön véleménye szerint mekkora különbségek vannak a háziorvosi praxisok között! Hányszoros a NT különbség? 1. A legtöbb munkát adó praxisban az Ön véleménye szerint hányszor több a munka, mint a legkevesebb munkával elláthatóban? 2. A legkevésbé eredményes és a legeredményesebb munkát lehetővé tevő praxis között hányszoros a különbség a munka eredményességében? 3. A legkisebb és a legnagyobb összjövedelmet biztosító praxis között hányszoros a különbség?...szoros...szoros...szoros 999 X 999 X 999 X 42. Neme: 1 férfi 2 nő 43. Melyik évben született Ön? 19...évben

21 Szülei, nagyszülei, tágabb családja körében volt-e valaki orvos? 1 többen is 2 igen, (egy) volt 3 nem volt 45. Szülei, nagyszülei, tágabb családja körében volt-e egyéb, egészségügy foglalkozású személy (is)? 1 többen is 2 igen, (egy) volt 3 nem volt KÖSZÖNJÜK, HOGY VÁLASZAIVAL SEGÍTETTE MUNKÁNKAT! A KÉRDEZÉS BEFEJEZÉSÉNEK IDEJE:... óra... perc

22 22 1. Kártyacsomag Kártyacsomag háziorvos beutalója 1. kártyacsomag szakorvosi (kórház, ambulancia, rendelőintézet) beutaló 1. kártyacsomag a beteghez fűződő személyes kapcsolat (régebben már járt Önnél, vagy máshonnan ismerik egymást) 1. kártyacsomag a beteg saját kezdeményezése 1. kártyacsomag sürgősségi ellátás (pl. mentő) 1. kártyacsomag

23 23 Útmutató a kérdezőknek Útmutató a kérdezőknek A szakellátásban dolgozó orvosok c. kérdőívhez A kérdezés során kórházakban, egyetemi klinikákon és szakrendelőkben dolgozó szakorvosokat kérdezünk. A listán az intézmény neve és címe mellett azt is megtalálod, hogy kórházi osztályról kell-e kiválasztanod a kérdezendő orvost, (ez esetben a sorszám után a "KÓRHÁZ" felirat szerepel), vagy a szakrendelésen a járóbetegeknek rendelést tartó orvost kell keresned (ez esetben a sorszám után a "RENDELŐ" felirat szerepel). Ez a megkülönböztetés azért fontos, mert sok esetben egy címen találhatóak a kórházi osztályok és a szakrendelés (ambulancia). A mintába került intézményekben három szakterület orvosait keressük meg: belgyógyászat, bőrgyógyászat és fül-orr-gégészet. (A mintába bekerültek olyan intézmények is, ahol egyik, vagy másik szakterület hiányzik.) Minden területről két-két orvost kell kérdezned. A kérdezendő személy kiválasztása Kórház esetében azt a két orvost kell kérdezned, aki az adott napon (amikor odamentél) az osztályon az ügyeletes. Ha kettőnél több ügyeletes orvos van, akkor a nevüket ABC-be rendezve a névsor első két tagját kell kérdezned. Ha valamelyikőjük megtagadja a válaszadást, akkor a névsorban a következő személyt kell felkérned a válaszolásra. Ha csak egy ügyeletes orvos van, akkor másodikként az előző napon ügyelő orvost kell megkérdezned. Válaszmegtagadás esetén mindig még egy nappal ellőbbről válaszd az ügyeletes orvost. Rendelőintézet esetében azt a két orvost kell kérdezned, akik az adott napon (amikor odamentél) rendelnek. Ha több orvos rendel, itt is a rendelést végző orvosok nevét ABC-be rendezve a névsor elejétől a vége felé haladva kell választanod. Ha csak egy orvos rendel aznap, másodikként az előző napon rendelő orvos a kérdezendő személy. A kapcsolatfelvételhez két fajta felkérő levelet kapsz. Az egyik az osztályvezető főorvosnak (Tisztelt Főorvos Asszony...) szól, és hozzájárulását kéri az osztályán való kérdezéshez, a másik pedig a kérdőívre válaszoló orvosnak szól (Tisztelt Asszonyom...). Szükség esetén használd mindkettőt, de ha az általad kijelölt orvos nem igényli felettese hozzájárulását, akkor a "Főorvosi" felkérőlevelet nem kötelező használnod. Az adatfelvételhez pótcím nincs. Ha a főorvos nem járul hozzá az osztályán történő kérdezéshez, vagy az osztályos orvosok közül nem sikerül kettőt lekérdezned, akkor annyival kevesebb kérdőív készül el. A kérdőívről A címlapon fel kell tüntetned az intézmény sorszámát és az orvos sorszámát. Ez utóbbi számot Te adod: az osztályról kérdezett két orvos közül az egyik 1-est kap, a másik 2-est. Minden elkészült kérdőívhez címkártyát is írnod kell, melyen feltünteted a sorszám rovatban az intézmény 3 jegyű sorszámát és "/ " jellel tőle elválasztva az orvos sorszámát. A név rovatba az intézmény nevét, az osztályt és az orvos nevét kell beírnod. A lakcím rovatba az intézmény címe kerül. A többi rovatot értelemszerűen, a szokásos módon kell kitöltened. A kérdőívben keretes utalásokat találsz arra, hogy mely kérdéseket kell a rendelőintézetben kérdezett, és melyeket a kórházban kérdezett orvosoktól feltenni. Mivel az intézmények "összemosódnak" a címlistán található kórház ill. rendelő felirat alapján döntsd el, hogy mely kérdéseket kell feltenned. Viszonylag sok számadatra kérdezünk rá. A szokásos szabályok szerint jobb ha körülbelüli számot mond, mint ha semmit, a közelítő értékek számtani közepét egész számra kerekítve kell beírnod (Pl. ha átlagosan beteget lát el egy nap, akkor a kérdőívbe 28 beteget írjál be.) KÖSZÖNJÜK MUNKÁDAT!