A BIZTONSÁG FOGALMÁNAK ÚJ DIMENZIÓI, MAGYARORSZÁG, EU, ÉS A HADERO NÉHÁNY KÉRDÉSE AZ ÚJ TÍPUSÚ BIZTONSÁGPOLITIKAI KIHÍVÁSOK ÁRNYÉKÁBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BIZTONSÁG FOGALMÁNAK ÚJ DIMENZIÓI, MAGYARORSZÁG, EU, ÉS A HADERO NÉHÁNY KÉRDÉSE AZ ÚJ TÍPUSÚ BIZTONSÁGPOLITIKAI KIHÍVÁSOK ÁRNYÉKÁBAN"

Átírás

1 Peto István dandártábornok Szalontai László ornagy A BIZTONSÁG FOGALMÁNAK ÚJ DIMENZIÓI, MAGYARORSZÁG, EU, ÉS A HADERO NÉHÁNY KÉRDÉSE AZ ÚJ TÍPUSÚ BIZTONSÁGPOLITIKAI KIHÍVÁSOK ÁRNYÉKÁBAN A háborús veszély csökkenése az államközi kapcsolatokban a terrorizmus és egyéb biztonsági dimenzióinak átértékelése az elozo évtized során megke z- dodött. Az elmúlt évtized tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a konfliktus veszélye lényegesen megnott. Ezek a veszélyforrások felerosítették a nemzetek közötti összefogást és a fegyveres erok koncentrálását. Az eroszak és a terrorizmus elterjedésének megfékezését, amit már politikai eszközökkel nem lehet kezelni, napjainkra az új típusú aszimmetrikus hadviselésre háruló feladattá vált. Nem kétséges, hogy a folyamatok mögött meghúzódó polémiák egy ma újjászületo problémakör mentén keletkeznek: az emberiség történelme során a biztonság iránti igény soha ilyen intenzitást nem mutatott, mint jelenlegi, fiatal századunkban. Ez a kiemelt szerep alapvetoen a rendkívül sokszínu biztonsági kockázatok gyors kialakulásával hozható összefüggésbe. A nemzetközi politikában, s annak nemzeti megfelelojében folyó új kihívásokhoz való eroteljes alkalmazkodási kényszerrel ugyancsak szoros kapcsolatban áll Az ENSZ jelenleg alkalmazott döntésmechanizmusa és az ebbol keletkezo, szankciói nem képesek megakadályozni az olyan diktatórikus, szélsoséges, a terrorizmust támogató országokat és kormányokat, am e- lyek nem hajlandóak együtt élni a civilizált világrendszer jogi, erkölcsi értékrendjével. Az ENSZ-nek valamint jogi keretén belül biztosított válságkezelési mechanizmusának hiányossága, a II. iraki-amerikai háborúban érte el mélypontját. Az emberi társadalmak történetének elmaradhatatlan velejárója az állandó félelem és fenyegetettség érzet. Mindez nem csupán a biztonságérzet iránti igényt váltja ki, de az annak megteremtését célzó intézményi keretek létreh o- zásával, a lehetséges ellenlépések megtételével szembeni elvárást is. Évtizedünkben kialakult nemzetközi biztonsági rendszerben elsosorban politikai, katonapolitikai, gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenzióinak egy újfajta komplex kezelésére van szükség. Ezért az új típusú biztonság és védelempolitikában a katonai ero komplex szerepe is átalakul. Ezek 67

2 elsosorban a stratégiai gondolkodásban és a tervezésben a legkiemelkedo b- bek. Az új biztonság felfogásnak megfeleloen meghatározó a hadero nagys á- ga, struktúrája. A védelmi tervezéssel foglalkozó szakemberek szerint a rendszerek folyamatos átalakításának irányát pontosan meg kell határozni a fejlett demokratikus rendszerben is. Fontos megemlíteni az átalakítás alapja a folyamatosan változó nemzetközi helyzetben, a kormányok szándékai, céljai. Ezek határozzák meg az átala kulás irányát, és a korlátai csak a rendelkezésére álló források nagyságrendje lehet. Nem létezhet ideális megoldás, mivel minden ország struktúrája, vallási, kulturális környezete azok egymáshoz való viszonya, és a rendelkezésre álló források nagyságrendje változó. Ezért a döntéshozatali rendszerek egyszeru összevetése a hasonlóságok, és a különbségek értékelésével nem lehet egy e- düli cél. Az alapveto kérdés a biztonság nemzetközi környezetének megismerése, a nemzeti biztonságvédelmi (biztonsági) stratégia és a katonai rendszerelméletek, meghatározása lehet. Az ebben részt vevo katonai szervezetek feladatait meghatározza az erok nagysága, fegyverzete, felszerelése, összetétele, a civil katonai kapcsolatok jellege és a társadalom viszonya a fegyveres erok alk almazásához. Az, hogy koronként hogyan változott a veszélytényezok köre, többek között a társadalmunk fejlettségének függvénye volt, meghatározva egyúttal az életminoség szintjét garantáló eszközöket is. A mai viszonyokra jellemzo példa a Magyarország parlamentjének és kormányának a fegyveres erok alkalmazásához való viszonya./ iraki kontingens megszavazása / Magyarország számára létfontosságú a védelmi reformok következetes végig vitele, amelynek eredményeképpen megszabadulhatunk számos múltbeli beidegzodéstol. Ki kell alakítani egy újfajta szemléletet és a költséges, rosszul-felszerelt hadero helyett, egy gyors reagálású, ütoképes, kisebb, jól finanszírozható, a NATO-ban is jól alkalmazható nemzeti haderot kell létrehozni. Az újfajta szemlélet alapja a társadalom által is támogatott profi hiv a- tásos és szerzodéses állományból álló stabil európai erkölcsi értékeken nyu g- vó, jól kiszámítható elomeneteli rendelkezo, profi állománnyal lehet. A fegyveres erok állapotát az államok idorol-idore felülvizsgálják, hogy meggyozodjenek alkalmasak-e a rájuk rótt feladatok ellátására. Ezen átfogó ellenorzések következményeképpen döntenek olyan kardinális kérdésekben, mint a védelmi rendszer átszervezésének irányvonalai, a fegyverrendszerek modernizálása, a hadero szervezetrendszereinek átalakítása, a hadero létszámának átalakítása. 68

3 Számos tényezot kell mérlegelni, amelynek eredménye meghatározza a fegyveres erok hosszú távú feladatait. A nemzetközi helyzet elemzése az egyik legfontosabb stratégiai tényezo, valamint a várható fenyegetések beazonosítása. Ezeket a terveket legalább tíz-tizenöt évre elore kell diagnosztizálni, mivel a fegyverkezési programok végrehajtása foként az új és bonyolult fegyverrendszerek bevezetése hosszú idot vesz igénybe. Általában ez a tíz-tizenöt éves intervallum, amely idoszakban sor kerül egy stratégiai felülvizsgálatra is. Fontos feltétel a megfelelo személyi állomány kiválasztása, a jól strukt u- rált szervezeti rendszer kialakítása, és egy modern döntési mechanizmus, amely megfelel a változó világ napi kihívásainak, és megteremti az új demokratikus stabil rendszerek követelményét és konszolidálja azt. A biztonság- és védelempolitikának az egész társadalmat szolgáló nemzeti politika részévé kell válnia, amely biztosítja az állampolgárok számára is a véleménynyilvánítást. Az elméletek kidolgozóinak figyelembe kell venni, a nemzeti és nemzetközi érdekek érvényesítésére irányuló törekvéseket. Ebben természetesen az önerore, elsosorban katonai erore támaszkodó szuverén államok alkotta, nemzetközi szövetségek és azok egymásra épülo rendszere alkotja. A stratégiai gondolkodás kiinduló pontja a célok pontos meghatározása az alapveto nemzeti érdekek érvényesítését szolgálják. Ezek a célok és érdekek az ország területének és határainak védelme, a nemzet fennmaradása és túlélése. Természetesen minden szinten összhangban kell állniuk a felsobb szinteken meghatározott céloknak és az alsóbb szinten megfogalmazott specif i- kusabb céloknak, harmóniát kell teremteni a rövid, a közép és a hosszú távú célok között is. Az egyik legnehezebb feladat a folyamatosan változó biztonsági körny e- zet elemzése, mert nagyon sok tényezot kell egy idoben összevetni és elemezni. A nemzetközi biztonsági környezetben meglepetésszeru váratlan fordulatok következhettek be, mint például a szeptember 11-i USA-t ért terrortámadás, amely alapvetoen átformálta a biztonsági prevenció eddigi alkalm a- zott eszközöket. Ez egyben felveti azt a kérdést is, hogyan és milyen eszközökkel lehet a kívánt célokat elérni, amit az állam legmagasabb szintu nemzeti, biztonsági, biztonság és védelempolitikai stratégiában kell megfogalmazódni. Ez a stratégia meghatározza a nemzetközi kapcsolatokat, a szövetséges rendszer elv á- rásait és kötelezettségeit, valamint az ellenfelek szándékait. A védelmi tervezés során abból kell kiindulni, hogy a konfliktusok nag y- sága, intenzitása, kiterjedése az elkövetkezo tíz éven belül nem fog csökkeni. 69

4 Egyre többen ismerik fel, hogy a biztonság már sem az egyes államok, sem pedig bizonyos érdek-tömbök szintjén nem garantálható, tehát fenntartásához folyamatos, koordinált és kiterjedt együttmuködésre van szükség Magyarország a terrorizmus számára egyelore csak másodlagos célpont, mint az USA és a NATO szövetségese, ezért Magyarországon a terrorizmussal kapcsolatos más tényezokkel, mint például a szervezett bunözés, a pén z- mosás és migráción keresztül beáramló ügynöki problémákkal stb. kell számolni. A biztonságpolitika tervezo muhelyében szembe kell nézni azzal az alap dilemmával, hogy a demokratikus vívmányok liberális szemléletével, vagy egy radikálisabb nemzetbiztonsági rendszer alkalmazásával számolnak-e. (Minél nagyobb a liberáció annál kisebb a biztonság és fordítva). Mára egyértelmuvé vált: a biztonság sokoldalúsága, a több felol támadó nemzetekkel szembeni kihívások ellen csak globális méretekben lehet felvenni a harcot. Mindez azt feltételezi, hogy a nemzetállamok szintjén felhalmozott védelmi eszközök egyfelol a nemzetállami határokon belül kerülnek felhasználásra, másfelol nemzetközi szinten mintegy "összeadódnak". Az egymással szembenálló felek viszonyában az egyik oldalon demokratikus értékrend, míg vele szemben valamilyen, esetenként zavaros ideológia áll, a manipu láció számtalan eszközével a háttérben Mindezek miatt megno az információ szerzés igénye ezen belül a katonai felderítés fontossága és az információ védelem. Következésképpen magasabb színvonalra kell emelni a kiemelt személyek és objektumok orzését, védelmét, valamint a fegyveres testületek és nemzetbiztonsági szolgálatok közötti információáramlást, elemzést. A terrorista szervek, bázisok felszámolása a mai nemzetközi politikai helyzetben nem lehet egy ország (különösen nem lehet a magyar fegyveres erok) önálló feladata; ám katonai integráción belül vagy egy e feladatra létrejött politikai szövetség részeként a magyar hadero is kaphat részfeladatokat egy ilyen akcióban. Ennek során az általános katonai kiképzésen begyakorolt feladatok rövid speciális felkészítés után alkalmazhatók. Az esetleges terrortámadások következményeinek felszámolására a Belügyminisztérium illetékes szerveivel szoros kapcsolatot kell kiépíteni a ha d- eronek. Az elmúlt évtized nemzetközi válságkezelo akciói és a békefenntartás területén szerzett tapasztalatok is azt mutatják, hogy a jövoben tovább növe k- szik az igény a rugalmasan alkalmazható hatékony, magas technikai szinten álló nemzeti haderok iránt. A korszerusítés egyik célja, hogy alkalmassá tegye a haderot a konfliktus szituációban történo alkalmazásra. A katonai és a 70

5 rendészeti eroknek különösen bonyolult faladatot jelent a nem háborús muv e- letekre történo felkészülés (lásd: Irak, afgán és dél-szláv válság). A legnagyobb koncepcionális változás az elmúlt tíz évben, hogy megnott a többnemzetiségu erok alkalmazására támasztott igény, ami túlmutat a katonai szövetségi rendszerek keretein (lásd: Japán katonai erok küldése Irakba.) Ennek az igénynek az alapját a NATO által 1994-ben kezdeményezett Bék e- partnerségi Program tette lehetové, amelyben a boszniai és a koszovói bék e- fenntartásban több mint harminc ország vett részt. Természetesen ilyenkor felvetodik a biztonság monetáris vonzata is. Hiszen ekkora katonai gépezetek mozgatása, ellátása és az elhúzódó konflikt u- sok nem kis terhet rónak Magyarországra, valamint a nemzetközi békefen n- tartó erok kormányaira. A fegyveres erok helyzetének áttekintése során alapveto tényezo az ország gazdasági helyzetének megítélése és a védelemre felhasználható eszközök nagyságrendjének megállapítása. A rende lkezésre álló eroforrások nagysága határozza meg a védelemre fordítható kiadásokat. A védelmi kiadásokat csökkentheti a térség stabilizációja, a fenyegetettség csökkenése. David Greenwood brit szakérto Nagy-Britannia stratégiai felülvizsgálatait áttekinto tanulmányában az alábbi okokkal hozza összefüggésbe a hatvanas évek eleje óta lefolytatott vizsgálatokat ben a strukturális reform keretében egyesítették a haderonemi minisztériumokat a védelmi minisztériummal, így jött létre az integrált minisztér ium. Ezzel egyidoben áttekintették az észak-atlanti térség és Európa védelmével kapcsolatos erofeszítéseket ben a stratégiai felülvizsgálat célja a NATO déli szárnya védelmének megerosítéséhez szükséges brit hozzájárulás mértékének meghatározása volt. Az 1981-es felülvizsgálat a hadiflotta csökkentéséhez vezetett ben a közép- és kelet-európai változások indokolták a védelem ismételt napirendre tuzését. A legutóbbi brit felülvizsgálat 1998 nyarán fejezodött be, amely a fegyveres erok eroteljes minoségi javítását tuzte ki célul, kiemelt figyelmet szentelve a humán eroforrásokra, a kiképzés és oktatás színvonalának emelésére. A felülvizsgálatok konklúziója lehet, hogy a hosszú távú célokat világosan és pontosan kell meghatározni. A nemzetközi helyzet vizsgálata során meghatározható, a különbözo fegyveres konfliktusok és helyi háborúkkal veszélyeztetett térségek körvonalai A legösszetettebb nemzetekbol álló, mégis viszonylagosan harmonikus egységben rendezodo békésnek mondható földrész, Európa. E kontinens országai között több évszázados múltra visszatekinto gyakran nacionalista gy ö- kerekbol táplálkozó ellenségeskedés ami az Európai Unió létre hozásával 71

6 legfeljebb elvi nézeteltérések szintjére redukálódott. Jelentos elorelépésnek számított az 1963-ban aláírt francia-német barátsági szerzodés melyet Adenauer és de Gaulle látott el kézjegyével. Az a felismerés szolgált alapjául, hogy a két ország békés kapcsolatából eredo nemzetközi szervezetek más európai országok számára is vonzóak lehetnek. Így vált a két ország az európai egyesülés mozgatójává. Mindjo b- ban kiszélesedo európai együttmuködés hatékonyságának növelése a differenciálódáson keresztül érheto el. Ennek természetesen következménye lesz az is, hogy a pénzpolitika, a kül- és biztonság politika bizonyos vonásai különbözoek lesznek. A PHARE program, amelyet az európai Bizottság irányít eredetileg csak Lengyelországnak és Magyarországnak szólt. Jelenleg tizenegy országra terjed ki. A program alapján nyújtott segélyek és kölcsönök formájában nyilvánul, meg amely elosegíti országunk felzárkóztatását és a térség stabilizálását. A Maastrichti szerzodés az Európai Uniót három pillérre helyezte a különbözo döntési folyamatok és a döntési folyamatok különbözo fokai szerint. Ezért beszélhetünk integrált politikáról melynek esetében a döntés a közösségi intézmények kezében van (pl. a közös agrárpolitika) és a kismértékben integrált politikáról amikor a tagországok nem ruházzák át minden jogosultságukat ( közegészségügy, transz európai hálózatok, stb). Végül beszélhetünk kormányközi politikáról ilyen a közös kül- és biztonság politika, valamint a bel- és igazságügyi együttmuködés amikor a tagországok megorzik szuver e- nitásukat. A közös kül- és biztonság politika célja a béke fenntartása és a nemzetközi biztonság megerosítése, a tagországok közötti rendszeres együttmuködés bevezetése. Ennek folytatásaképpen március 26-án, a berlini csúcson az Unió állam és kormányfoi elfogadták az Agenda 2000 elnevezésu dok u- mentumot. A dokumentum a XXI. századba átlépo Unió képét vázolja fel, amelynek választ kell adnia olyan új kihívásokra, mint a bovítés, a globalizáció, a versenyképesség javítása, a munkanélküliség csökkentése a negatív demográfiai tendencia kezelése, a külkapcsolati rendszer fokozottabb összehangolása és hatékonyságának növelése. A bel- és igazságügyi együttmuködést november 1-jén hatályba lépett Maastrichti szerzodés hozta létre. A Maastrichti modell három pillérére épülo Európai Unió harmadik pillérét alkotó együttmuködésére a tagállamok közötti belso határokon folytatott személyellenorzés megszüntetése, a határok szabadon, útlevél és minden ellenorzés nélküli átlépés lehetoségének megteremtése. Ennek érdekében olyan közös akció programokat és egyezményeket és együttmuködési formákat dolgoznak ki, amelyek hatékonyan biztosítják az 72

7 Unió tagállamai által alkotott térség külso határainak védelmét és a belépok szigorú ellenorzését. A kormányközi együttmuködés keretében a tagállamok elsosorban a menekült és a bevándorlási politikában, a szervezett bunözés különbözo formái ellen, a rendorségek közötti együttmuködésben, valamint a tagállamok polg á- rainak bünteto és polgári ügyekben való jogsegély szolgáltatásban muködnek együtt. A csatlakozni kívánó országok és az EU között több szinten folyó tárgy a- lások, amelyek során azt vizsgálják, hogy az adott ország milyen mértékben felel meg a csatlakozás követelményeinek. A tárgyalásokon dol el, hogy mi kerül a csatlakozási szerzodésekbe, vagy mely kötelezettségek teljesítése alól kérünk átmeneti mentességet. A legmagasabb miniszterszintu tárgyalási forduló az adott ország és az EU szakértonek egyezteto tárgyalásai. Magyarország 1998 november 10-óta folytat csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, ami május 1-jén lép hatályba. A közös kül- és biztonság politika az Európa Unió második kormány közi jelleggel muködo pillérét jelenti melynek alapveto célja az EU függetlenségének alapveto érdekeinek és közös értékeinek védelme. Jelenleg érv é- nyes döntéshozatali rendjét és eszközrendszerét a Maastrichti szerzodés V. fejezete szabályozza. A csatlakozás fontos dokumentuma az 1985-ben aláírt Schengeni egye z- mény, amelyben a Benelux államok, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság abban állapodtak meg, hogy fokozatosan lebontják a közös határaikat és megszüntetik az ellenorzéseket. Késobb csatlakozott valamennyi EU tagország Dánia, Írország és Nagy-Britannia kivételével. A május 1-jei magyarországi EU csatlakozás új fejezetet nyit az ország történelmébe, amiben gazdaságunknak és nemzeti haderonknek új kihívásokkal kell szembenézni. Az európai minta hosszú idore meghatározza országunk biztonsági és védelmi feladatait. Így a különbözo terrorcselekm é- nyekre adandó, adható válaszok, válaszlépések olyan láncreakciót is elindíthatnak, amelyek végkifejletét egyelore elég nehéz lenne megjósolni. Ezt a problémát valamennyi érintett állam közös, koordinált fellépésével lehet csak kezelni, és így elkerülhetové válik az un. "Huntington-i látomást" a civilizációk összecsapásáról 73

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre dr. Keszely László ezds. Karl Marx: A történelem ismétli

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája

Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája 1 Nemzeti Biztonsági Stratégia I. Magyarország biztonságpolitikai környezete II. Magyarország helye és biztonságpolitikai érdekei a világban III. A Magyarországot

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

BIZTONSÁGPOLITIKA TANANYAG ÉS TEMATIKA BIZTONSÁG ÉS KONFLIKTUSOK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK RENDSZERÉBEN. Összeurópai biztonsági struktúra

BIZTONSÁGPOLITIKA TANANYAG ÉS TEMATIKA BIZTONSÁG ÉS KONFLIKTUSOK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK RENDSZERÉBEN. Összeurópai biztonsági struktúra BIZTONSÁGPOLITIKA TANANYAG ÉS TEMATIKA BIZTONSÁG ÉS KONFLIKTUSOK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK RENDSZERÉBEN Összeurópai biztonsági struktúra Cél A megváltozott körülményekre, a radikálisan átalakuló nemzetközi

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész 2009 július 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.

Részletesebben

Belső Biztonsági Alap 2014-2020

Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010. Felsőoktatás-politikai célok és elvárások Veszprém, 2010. Fejlesztés irányai az utóbbi években Kihívások globális, de különösen Európát érintő változások társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok

Részletesebben

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl 8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;

Részletesebben

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 22/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: CSATLAKOZÁSI OKMÁNY, IX. MELLÉKLET

Részletesebben

Konferencia a NATO új stratégiájáról

Konferencia a NATO új stratégiájáról Konferencia a NATO új stratégiájáról 2010.03.26. A NATO formálódó új stratégiai koncepciója és Magyarország címmel rendeztek konferenciát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen csütörtökön. A rendezvényen

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A magyar külpolitika aktuális kérdései Bába Iván Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15.

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.11.29. COM(2016) 745 final 2016/0368 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1101/89/EGK rendelet, a 2888/2000/EK rendelet és a 685/2001/EK rendelet

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános rész Büntető

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen 9. A) FEJEZET A Magyar Köztársaság biztonság- és szövetségi politikája 26 10 36 10. B) FEJEZET Térkép- és tereptani alapismeretek

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA A II. világháborút követő évtizedek, a bipoláris világrendszer évtizedei amelyek során

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

T/6985. számú. törvényjavaslat

T/6985. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6985. számú törvényjavaslat a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló

Részletesebben

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2010. február 1. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Mutassa be az ESZAK által létrehozott intézményeket és azok feladatait! Mutassa

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! 2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész 2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 4. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 4. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 4. (OR. en) 12874/16 ADD 4 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 3. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER J/'.251/1... É eze 2C12 '.!OV 2 Q, NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER Iktatószám: NGM/23483 (2012) Válasz K/912S. számú írásbeli kérdésre»mit jelent a Miniszter Ur legújabb ötlete az önfinanszírozó

Részletesebben

AZ OLVASÓHOZ. Ez a kiadvány tájékoztató jellegű és nem alapozza meg az Európai Unió intézményeinek felelősségét.

AZ OLVASÓHOZ. Ez a kiadvány tájékoztató jellegű és nem alapozza meg az Európai Unió intézményeinek felelősségét. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2014. november 19. (OR. en) 13708/14 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK PROAPP 19 JAI 717 CATS 139 SCHENGEN 31 Tárgy: A TANÁCS egységes szerkezetbe foglalt HATÁROZATA

Részletesebben

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

A rendészeti szervek általános jellemzése

A rendészeti szervek általános jellemzése A rendészeti szervek általános jellemzése alapvetések A demokratikus államberendezkedés egyik alapelve, a jogszabályoknak alávetettség. Minden rendvédelmi, de különösen a fegyveres rendvédelmi szervek

Részletesebben

SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Tóth László Ma Európában a nemzetállami logika és a közös európai fellépés vitája feszül. A kérdések úgy hangzanak, hogy

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

Hadtudományi Doktori Iskola DOSZ Hadtudományi Osztály MEGHÍVÓ. Hadtudományi Doktori Iskola és a. DOSZ Hadtudományi Osztálya. tisztelettel meghívja Önt

Hadtudományi Doktori Iskola DOSZ Hadtudományi Osztály MEGHÍVÓ. Hadtudományi Doktori Iskola és a. DOSZ Hadtudományi Osztálya. tisztelettel meghívja Önt Hadtudományi Doktori Iskola DOSZ Hadtudományi Osztály MEGHÍVÓ A Hadtudományi Doktori Iskola és a DOSZ Hadtudományi Osztálya tisztelettel meghívja Önt a Hadtudomány és a 21. század című doktorandusz konferenciára.

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

Szervezeti magatartás I december 03.

Szervezeti magatartás I december 03. Szervezeti magatartás I. 2007. december 03. Szervezeti változások, változásmenedzsment Szervezeti változás Fogalma: A SZERVEZETEK LÉNYEGES JELLEMZŐIBEN BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁS Kiváltó tényezők: MUNKAERŐ TECHNOLÓGIA

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között;

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között; BGBl. III - Ausgegeben am 18. April 2008 - Nr. 42 1 von 5 MEGÁLLAPODÁS az Osztrák Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Dolga Vason Rendészeti Együttműködési

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai

Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai Térfejlődés és térszerkezet a globalizáció korában 1. A huszonegyedik század a globalizációnak, a különböző értékeket, értékrendszereket

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

Az Európai Unió politikai intézményrendszere

Az Európai Unió politikai intézményrendszere Az Európai Unió politikai intézményrendszere Javasolt feldolgozási idő: 50 perc 1. feladat A feladat az Európai Unió intézményeire vonatkozik. Az alábbi linkeken található információkból gyűjtsd ki a táblázatban

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

A pozsonyi nyilatkozat

A pozsonyi nyilatkozat Pozsony (Bratislava), 2016. szeptember 16. A pozsonyi nyilatkozat Az európai projekt szempontjából kritikus időszakban találkozunk ma Pozsonyban (Bratislavában). A 27 tagállam pozsonyi csúcstalálkozójának

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

1. sz. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ. Új eszköz az Unión belül sürgősségi támogatás nyújtására

1. sz. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ. Új eszköz az Unión belül sürgősségi támogatás nyújtására EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.9. COM(2016) 152 final 1. sz. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2016. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ Új eszköz az Unión belül sürgősségi támogatás nyújtására HU HU Tekintettel:

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KUTATÁSI TÉMÁI A 2016/2017. TANÉVRE KUTATÁSI TERÜLETENKÉNT

A HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KUTATÁSI TÉMÁI A 2016/2017. TANÉVRE KUTATÁSI TERÜLETENKÉNT A HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KUTATÁSI TÉMÁI A 2016/2017. TANÉVRE KUTATÁSI TERÜLETENKÉNT 1. BIZTONSÁGI TANULMÁNYOK KUTATÁSI TERÜLET Vezető: Prof. Dr. Szenes Zoltán CSc, egyetemi tanár 1. A NATO kollektív

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár

Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Győr, 2009. október 28. Válság van? Szabó Lajos: Válság akkor van, ha az emberek válságként élik meg a körülöttük levő

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány:

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: I, Létesítményvédelem és biztonságvédelem tantárgyak körében: 1, Magánbiztonság

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben