GKI Gazdaságkutató Zrt.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GKI Gazdaságkutató Zrt."

Átírás

1 GKI Gazdaságkutató Zrt. FOGLALKOZTATÁSI LEHETŐSÉGEK A VÁLLALATOK FEJLESZTÉSI TÖREKVÉSEINEK TÜKRÉBEN Záró tanulmány Készült az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával OFA/10341/0004 Budapest, május

2 GKI Gazdaságkutató Zrt. Postacím: 1461 Budapest, Pf Internet hálózati cím: Székhely: 1092 Budapest, Ráday u Tel: ; Fax: ; Szerkesztette: Némethné dr. Pál Katalin Dr. Papanek Gábor Szerzők: Horváth Gábor Némethné dr. Pál Katalin Dr. Papanek Gábor Petz Raymund Dr. Viszt Erzsébet A kutatásban részt vett: Petri László Udvardi Attila Copyright: GKI Gazdaságkutató Zrt. A tanulmánynak vagy részeinek bármely módon való sokszorosítása kizárólag a megrendelő engedélyével lehetséges! A tanulmány megállapításai csak a forrás megjelölésével idézhetők!

3 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1 1. BEVEZETÉS ÉS ÖSSZEFOGLALÁS A kutatás tárgya, módszerei A fejlesztések foglalkoztatásra gyakorolt hatása Technológiai fejlődés és beruházás A foglalkoztatás és a fejlesztési akciók összefüggései A piacképes munkaerő Fejlesztés és foglalkoztatás a közeljövőben Fejlesztési perspektívák Várható foglalkoztatás a fejlesztési perspektívák fényében Következtetések, javaslatok A kutatás hipotéziseinek igazolása Tanulságok az üzleti szektor szereplőinek Javaslatok a foglalkoztatáspolitika számára Oktatáspolitikai tanulságok Gazdaságpolitikai megfontolások A VÁLLALATI FEJLESZTÉSEK ÉS A FOGLALKOZTATÁS A SZAKIRODALOMBAN A közgazdasági elméletek a fejlesztésről és a foglalkoztatásról Nemzetközi vizsgálatok a vállalati fejlesztések foglalkoztatási hatásairól Magyarországi tapasztalatok ADATOK A VÁLLALATI FEJLESZTÉS ÉS LÉTSZÁMVÁLTOZÁS ÖSSZEFÜGGÉSEIRŐL Az adatbázis leírása A vizsgálati minta jellemzői Tipológia Indikátorok Csoportjellemzők a leíró mutatók szerint Összetett csoportjellemzők vizsgálata A VÁLLALATI FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A minta leírása A megvalósított fejlesztések A munkaerő-piac helyzete A közeljövő kihívásai A fejlesztések munkaerőigénye A fejlesztések és a munkaerőigények közti kapcsolatok jellege AZ INTERJÚK TAPASZTALATAI Az interjúadók fontosabb jellemzői A fő fejlődési és fejlesztési irányok A válság hatása Az elmúlt évek foglalkoztatási gyakorlata A fejlesztések és a létszámváltozás kapcsolata A várható fejlesztések A várható fejlesztések hatása a foglakoztatásra Vállalati ötletek, javaslatok a munkaerőpiac élénkítésére 79

4 2 6. IRODALOM STATISZTIKAI FÜGGELÉK Kereszttáblák a nominális mutatók vizsgálatához Ágazati besorolás Logit Modell statisztikák Medián tesztek Hatékonysági mutatók vizsgálata fejlesztői csoportonként es túlélési statisztikák MELLÉKLET 116

5 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra Az ipari hozzáadott érték alakulása, ábra Egyes fontosabb szektorok termelése, ábra A fejlesztések különböző típusait megvalósítók a felmérésben 6 4. ábra A munkanélküliségi ráta az Európai Unióban 8 5. ábra Létszámnövelők fejlesztés fajták szerint az elmúlt időszakban 9 6. ábra A munkahelyek betöltése terén nehézségekről beszámoló vállalatok aránya I. negyedében, % ábra A várható piaci változások valószínűsége a felmérés válaszadói szerint ábra A fejlesztéstől való tartózkodás indokai a felmérésben ábra A létszámnövelést váró cégek részaránya a felmérésben ábra A határtermék értéke a befektetett munka növelése esetén ábra Az általuk kínált állások betöltésével kapcsolatos nehézségekről beszámoló vállalatok aránya 36 országban, 2010 első negyedében (százalék) ábra A felsőfokú képzettségűek aránya a éves népességben, 2006 (százalék) ábra A munkavállalók nyelvtudása a vállalatok értékelése szerint, ábra A évesek közül oktatásban, képzésben résztvevők százaléka, ábra Az innovatív vállalatok aránya, 2006 (százalék) ábra Béradók a munkabérköltségek arányában, 2008 (százalék) ábra Méret szerinti megoszlás ábra Vizsgálati kategóriák megoszlása ábra A minta cégeinek 2009-es túlélési adatai ábra A vállalatok területi megoszlása ábra Az egyes fejlesztés fajtákat megvalósítók aránya a felmérésben ábra Létszámot bővítő cégek aránya ábra A munkaerőigények kielégítésének akadályai ábra A piacon várható trendváltások megítélése, ágazati vélemények szerint átlagosztályzatok ábra A piacon várható trendváltások megítélése, méret szerint ábra Fejlesztési szándékot jelzők az összes válaszadó között ábra A fejlesztéstől tartózkodás oka ágazat szerint ábra A létszámbővítést tervezők aránya ábra Munkaerő keresési gondokat jelzők a beruházók körében ábra Létszámnövelési igényeket jelző fejlesztő válaszadók 68

6 TÁBLAJEGYZÉK 1. táblázat A vállalatméret és a fejlesztési-foglalkoztatási tevékenység 9 2. táblázat Tényezőkombinációk és költségek adott szintű kibocsátás megtermeléséhez táblázat A műszaki változás hatásai a tőke-, illetve munkaigényességre* táblázat Területi megoszlás táblázat Az egyes méretcsoportok súlya mintában táblázat Ágazati megoszlása táblázat A cégek megoszlása magatartás típusok szerint táblázat A vállalatméret és a fejlesztési-foglalkoztatási tevékenység táblázat Átlag feletti létszámbővítők nemzetgazdasági áganként táblázat Osztályba sorolást magyarázó változók a logit modellben táblázat A vizsgálat változók medián értéke fölé és alá eső cégek táblázat A vizsgált változók medián értékei alá és fölé eső cégek száma táblázat A vállalatok száma és megoszlása méret szerint táblázat A válaszadók ágazati megoszlása táblázat Beruházást végrehajtó válaszadók aránya a felmérésben táblázat Innovációt végrehajtó válaszadók aránya a felmérés szerint táblázat A fejlesztést végrehajtó cégek megoszlása ágazatonként táblázat A válaszadók munkaerő kereslete 2004 után, méret szerint táblázat A válaszadók munkaerő-kereslete 2004 után, ágazatok szerint táblázat A változást nem várók aránya ágazatonként táblázat Fejlesztési szándékok a következő három évre, vállalatméret szerint táblázat Fejlesztési szándékok a következő három évre, ágazat szerint táblázat A fejlesztéstől tartózkodás oka vállalatméret szerint táblázat A várható létszámváltozást jelzők, ágazatonként táblázat A várható létszámváltozást jelzők, vállalatméret szerint táblázat A foglalkoztatottak számának változása beruházásfajták szerint táblázat A foglalkoztatottak számának változása innovációfajták szerint táblázat Munkaerő keresési gondokat jelzők az innovátorok körében táblázat A várható létszámváltozást jelzők, a fejlesztés jellege szerint táblázat A várható létszámváltozást jelzők a beruházást tervezők között táblázat A várható létszámváltozást jelzők az innovációt tervezők között táblázat Létszámváltozás az interjúadóknál az elmúlt években táblázat Különféle munkafajták iránti kereslet változása az interjúkban táblázat A következő időszak kompetencia elvárásai az interjúkban 78

7 Névmutató Acemoglu... 1, 31, 32 Alexandra Spitz... 1 Autio Autor Bakiu Baranyi Borsi... 24, 39, 40 Coase Dosi Drucker EC, Erdős Európa , 32 Fayol Fazekas... 34, 35, 41 Freeman Galbraith... 33, 34 GKI-Microsoft Versenyképességi Évkönyv Goldin Gordon Jaumandreu Kabai Kádek Kadocsa Katz... 27, 31 Keynes... 26, 33 Kovács Kovalainen Kronlund Krueger Laine Ludin Lundin Mairesse Makó Malgarini Malthus Mártonfi Mayo Mester Mokyr Nagy Nelson Nordhaus Nováky Olson Olson, M Oslo Kézikönyv Osterloth, Stephen... 33, 86 Papanek... 24, 39, 40 Pauli PISA jelentés... 34, 36 Ricardo Samuelson... 24, 25 Samuelsonig... 1 Say... 24, 26 Schumpeter... 26, 27, 73 Schumpeteren... 1 Silverberg Sipos Sismondi Sjönholm... 32, 51 Smolny Soete Spitz... 30, 31 Storey Szabó... 1 Szabó K , 30, 38 Széchenyi... 24, 41 Széchenyitől... 1 Szekeres Taylor Tompa... 24, 39 Tordai Van Reenen Weber Winter Zám Zilibotti... 1, 32

8 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA), illetve a GKI Gazdaságkutató Zrt. közötti OFA/10341/0004 számú szerződéssel támogatott kutatás arra keresett választ, hogy a magyar vállalatok jelenlegi fejlesztési törekvései (beruházási és innovációs erőfeszítései) várhatóan milyen foglalkoztatási hatásokat indukálnak. A vizsgálódás alapvetően gyakorlati célú volt, a vállalati fejlesztési törekvések áttekintésével, és ezek foglalkoztatási összefüggéseinek a feltárásával a magyar gazdaságpolitika időszerű feladatainak megvalósítását kívántuk segíteni. Fel kívántuk tárni, hogy a magyar gazdaságban a vállalati fejlesztések milyen összefüggésrendszer keretében hatnak az alkalmazotti létszám alakulására, kiemelten, hogy lehet-e a foglalkoztatási hatások szempontjából releváns (innovatív) fejlesztési utakat, s hasonló magatartású vállalati csoportokat meghatározni. A kutatás kiinduló hipotézise a következő volt: Feltevésünk szerint a különféle helyzetben levő vállalatok fejlesztési tevékenysége eltérő hatásokkal jár mind a vállalati létszám, mind az alkalmazottak struktúrája tekintetében. E hipotézist többféle módon is alátámasztottuk. A szakirodalom kutatás az alapvető elméleti írásoktól (Széchenyitől Schumpeteren át Samuelsonig) a modern kutatási eredményekig (kiemelten említhető pl. Daron Acemoglu [1998], Alexandra Spitz [2004]) terjedt. A részhipotézisek közül az első szerint a fejlesztés célja befolyásolja, hogy az akció a dolgozók számának és összetételének milyen változásával jár. A magyar vállalatok évi adatbázisán is sikerült igazolni, hogy a fejlesztést végrehajtó vállalatok között több volt az átlag felett létszámbővítő, mint a beruházástól és kutatás-fejlesztéstől tartózkodók körében. A vállalati felmérés és a cégeknél, illetve vállalati érdekképviseleteknél folytatott interjúk sora azt is kimutatta, hogy elsősorban a tevékenység kiterjesztését akár új telephely nyitását, akár új termék vagy szolgáltatás kínálatba vételét szolgáló akciók (elsősorban az épület- és gépberuházások, de gyakran új termékek bevezetése, új piacokra lépés) jár a foglalkoztatottak számának bővítésével. Jóval gyengébb kapcsolatot találtunk, de igazolni tudtuk a hatékonyságnövelő fejlesztések létszámmérséklő hatását. Az adatbázis elemzése szerint a fejlesztő cégeken belül a létszámbővítést is végrehajtók körében jobban nőtt az árbevétel, mint a többi cégnél. A szervezési és marketing innovációk valamelyes létszámcsökkentő hatását a vállalati felmérés adataiból tudtuk kimutatni. Az interjúkból kiderült, hogy a hatékonyságnövelő fejlesztések és a létszámcsökkenés közötti gyengébb összefüggésnek az volt a magyarázata, hogy a vállalatok a vizsgált esetek jelentős részében a méretgazdaságosság növelésével tehát a tevékenység bővítésével és a fajlagos költségek csökkentésével érték el a hatékonyságnövelést. Ilyenkor a pozitív hatás erősnek bizonyult. A második részhipotézis szerint: Szoros összefüggéseket valószínűsítünk a foglalkoztatás alakulása és a munkaerő-piaci kínálat egyes (pl. a munkavállalók képzettségével kapcsolatos) jellemzői között is. Az állítást csak korlátozottan sikerült igazolni. A szakirodalomban Szabó Katalin [2010] írása foglalkozik bőségesen a modern gazdaságban kialakult tehetséghiány növekedésfékező hatásaival. Korábbi munkák közül Acemoglu és Zilibotti [2001] mutatott rá a képzett munkaerő és az adott technológiával elérhető alacsonyabb termelékenység kapcsolatára. Saját empirikus vizsgálatainkban nem találtunk olyan példát, amikor a megfelelő munkaerő hiánya miatt kellett volna fejlesztést elhalasztani, de nehézséget a felmérésben résztvevő vállalatok is jeleztek, az interjúkban pedig szinte kivétel nélkül felbukkantak a humán erőforrás gondok, a rendelkezésre álló munkaerő kompetenciáival való elégedetlenség. Ugyanakkor a vállalatok minden esetben esetleg többletköltséggel és kisebbnagyobb kompromisszum árán megoldották munkaerő szükségletük kielégítését.

9 2 A harmadik kérdésben a hatósági kezdeményezésre létrejövő fejlesztések foglalkoztatási hatásában nem találtunk releváns információt. Úgy tűnik, a vállalatok nem hajtanak végre csak ilyen céllal fejlesztést, mindig a piaci igények, a kereslet alakulása, a versenyszempontok vezérlik döntéseiket. A fejlesztések céljait firtató kérdéseinkre az interjúkból egyértelműen kiderült, hogy a vállalatok fejlesztési akciókat elsősorban a piaci viszonyok alakulásáról alkotott tapasztalatuk, illetve véleményük alapján hajtanak végre. Az akciók alapvető célja a fajlagos hatékonyság javítása, amit vagy a tevékenység kiterjesztésével, vagy költségcsökkentéssel érnek el. Ez a stratégia a növekedési gazdasági periódusban és a válság alatt is működik, előnybe hozza az érintett vállalatokat a nem fejlesztőkkel szemben. Az adatbázis elemzése az átlagosnál nagyobb túlélési arányt mutatott a fejlesztő és létszámbővítő cégek körében. A korábban fejlesztést végrehajtó interjúalanyoknál sokan nem is érezték a válságot, vagy éppen a visszaesés kisebb mértékét tulajdonították az akcióknak. A vizsgálat eredménye szerint a legerőteljesebb fejlesztési ösztönzést a fizetőképes kereslet várható növekedése jelenti a cégek számára. Ez, ha nincsenek tartalékok, gyorsan létszámbővítő akciókat is generál. A felmérések szerint a középfokú műszaki végzettségű dolgozók iránti kereslet a legerősebb, a leépítések viszont a betanított munkásokat érintették. Az interjúkból további kompetencia igények is kirajzolódtak, ezek közül az egyik legfigyelemreméltóbb a megbízhatóságra, pontosságra és a csapatba való beilleszkedésre irányul. Mindezek alapján kettős ajánlást fogalmaztunk meg a foglalkoztatáspolitika számára. Egyrészt úgy találtuk, hogy munkahely-teremtés céljából csak olyan fejlesztések támogatása lehet indokolt, amelyek (pontosabban: az ezek nyomán előállításra kerülő termékek) iránt piaci kereslet várható. Másrészt azt tapasztaltuk, hogy a foglalkoztatás bővítése érdekében nem elegendő a munkahely-teremtés támogatása, elkerülhetetlen a hazai munkaerő-kínálat színvonalának emelése, kiemelten a szakképzés erősítése, a felsőoktatás gyakorlathoz közelítése és az élethosszig tanulás terjedésének támogatása.

10 3 1. BEVEZETÉS ÉS ÖSSZEFOGLALÁS 1.1 A kutatás tárgya, módszerei Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA), illetve a GKI Gazdaságkutató Zrt. közötti OFA/10341/0004 számú szerződés értelmében a kutatás arra keresett választ, hogy a magyar vállalatok jelenlegi fejlesztési törekvései (beruházási és innovációs erőfeszítései) várhatóan milyen hatásokat indukálnak a foglalkoztatás 1 terén. A vizsgálódás alapvetően gyakorlati célú volt, a vállalati fejlesztési törekvések áttekintésével, és ezek foglalkoztatási összefüggéseinek a feltárásával a magyar gazdaságpolitika időszerű feladatainak megvalósítását, kiemelten az Új Széchenyi Terv megvalósítását kívántuk segíteni. De a munka során elméleti kérdések tisztázására is törekedtünk. Fel kívántuk tárni, hogy a magyar gazdaságban a vállalati fejlesztések milyen összefüggés rendszerén keresztül hatnak az alkalmazotti létszám alakulására, kiemelten, hogy lehet-e a foglalkoztatási hatások szempontjából releváns (innovatív) fejlesztési utakat, s hasonló magatartású vállalati csoportokat meghatározni. A kutatás (gyakorlati indítéka mellett is) két elméleti pillérre épült. Egyik kiindulópontunk a (korai) klasszikusoknak a foglalkoztatás gazdasági szerepéről vallott határozott álláspontja. E máig érvényes tézis lényege ugyanis az, hogy a foglalkoztatás fő funkciója a lakosság ellátásához szükséges anyagi javak megteremtése. Széchenyi István (1830) szavaival: Munka, munka a nemzeti gazdagság talpköve. Így áll elő sok, dicséretes hévvel Say, Ricardo, Malthus, Sismondi neveire támogatva. (102. oldal). Az állítás napjaink adatainak a feldolgozásával is bizonyítható. A Papanek - Borsi Tompa (2007) cikk részletes matematikai-statisztikai számítással igazolta például, hogy a magyar lakosság alacsony, 50%-ot alig meghaladó gazdasági aktivitása a nemzetgazdaság lemaradásának fontos (az európai átlagos GDP/fő, illetve a hazai teljesítmény különbségének egyharmadát magyarázó) tényezője. Az EU friss Európa 2020 programja (EC 2010) különös élességgel világítja meg a jelzett magyar arány gondjainak a súlyát. A évesek körében több mint 10 százalékponttal, 75%-ra kívánja ugyanis emelni az európai foglalkoztatást. Ez Magyarország számára az 1 millió új munkahely megteremtésének feladatát adja. Ugyanakkor egyetérthetünk a szerzőkkel abban is, hogy a foglalkoztatás, illetve a termelési eredmények kapcsolatára vonatkozó fenti klasszikus alapelvek jelentős kiegészítése indokolt. Nem felejthető ugyanis, hogy bár a foglalkoztatás a munka hatékonyságának rontásával is növelhető, ez nem célszerű. Széchenyi a következő megjegyzést fűzte a fent idézett megállapításához: nem a munka, hanem a jól elrendelt munka a nemzeti gazdaság talpköve. Ha 1830-ban minden erőmet a legnagyobb serénységgel s állhatatossággal arra fordítom, hogy egy nagy gödröt ássak, azt 1831-ben betöltöm s így tovább, akkor munkámat egészen hiába vesztem. (46. oldal) Vizsgálódásunk másik fő elméleti pillére J. Schumpeter (1911) azon a felismerése, amely szerint a modern gazdaságokban a haladásnak (a teljesítmény-növekedésnek) fő motorja az innováció 2. A 1 Világszerte elfogadott meghatározás, hogy foglalkoztatott az a személy, aki a megfigyelt héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett (illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg, betegség, szabadság távol volt. 2 Az innováció pontos fogalma a világszerte elismert Oslo Kézikönyv szerint a következő:... új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketing módszer, vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, a munkahelyi szervezetben, vagy a külső kapcsolatokban (OECD 2005). Az Unió rokon meghatározást ad: Az innováció a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és növelése, új eljárások alkalmazása a termelésben, az elosztásban és a piaci munkában, a menedzsmentben, a szervezetekben és a munkafeltételekben, a munkaerő szakmai ismereteinek bővítése és

11 4 nemzetgazdaságok csak akkor számítatnak kedvező üzleti, s foglalkoztatási perspektívákra, ha helyt tudnak állni a versenyben, korszerűek. A jelzett szerző a korszerűsítés kulcsfontosságúnak ítélt 3 öt, napjainkban is alapvetőnek tekintett típusát különböztette meg: Új javak, termékek, szolgáltatások bevezetése a gazdasági újratermelés folyamatába. Új termelési vagy kereskedelmi eljárások alkalmazása. Új piacok, termék-kihelyezési lehetőségek megnyitása. Nyers- és alapanyagok új beszerzési forrásainak feltárása. Új szervezet létrehozása: például monopolhelyzet teremtése vagy annak megszüntetése. Bár a fentiek szerint kutatásunk során az innovációt a nemzetközi szakirodalomban elfogadott módon, azaz a tudás piaci hasznosításának értelmezzük, az elemzések számos pontján kénytelenek vagyunk például a fejlődés, fejlesztés kifejezések használatával arra utalni, hogy a gyakorlati szóhasználat gyakran eltér ezen értelmezéstől. A vázolt fogalmi körben megindult munka során a következő részfeladatok elvégzésére került sor: 4 Részletesebben áttekintettük a téma szakirodalmát. Az adó-adatbázisra épített modellszámítások (megoszlások khi-négyzet statisztikái, diszkriminancia-elemzések, regressziós számítások, medián-teszt) révén megvizsgáltuk, hogy között milyen összefüggések voltak a hazai vállalatok fejlesztési akciói, illetve az ezeket megvalósító cégek foglalkoztatási mutatóinak alakulása között. 5 Sokoldalú empirikus vizsgálatok révén három jellegzetes ágazatban az élelmiszer- és az elektronikai-informatikai iparban, valamint a kereskedelemben mélyebben megvizsgáltuk, hogy melyek a cégek innovációs (fejlesztési és beruházási) szándékai, tervei, s e konkrét akcióktól a foglalkoztatás mely változásai valószínűsíthetők ezer vállalat mérleg-adatai alapján összefüggéseket kerestünk a közti létszámváltozás, illetve a beruházások, illetve kutatás-fejlesztési ráfordítások között. - A kereskedelemben 300, az élelmiszeriparban 200, az elektronikai iparban 110 fejlesztést megvalósító - cégnél reprezentatív (kérdőíves) felmérés keretében tájékozódtunk a megvalósult fejlesztésekről, illetve a dolgozók képzettségi stb. arányainak alakulásáról innovatívnak ismert vállalat vezetőivel mélyinterjúkat készítettünk a cég közelmúltbeli, illetve tervezett fejlesztéseinek az alkalmazotti létszám alakulására gyakorolt hatásairól. Végül a jelen beszámolóban összefoglaltuk a vizsgálatok tapasztalatait, s javaslatokat dolgoztunk ki az ambiciózus hazai foglalkoztatási politika számára. Eredményeinket az alábbiakban a múltra vonatkozó információk, illetve a jövőre vonatkozó várakozások szétválasztásával mutatjuk be. megújítása (EC, 2004). A szó legjobb magyar fordítása talán a korszerűsítés, fejlesztés (ezeknek azonban nincs pontos értelmezése s a gyakorlat esetenként az innováció nélküli akciókat, beruházásokat, stb. is e kifejezéssel jelölik). 3 Lásd például: Drucker (1985). 4 Az információgyűjtés módszereit a Babbie (1998) munka ajánlásai nyomán alakítottuk ki. 5 A jelzett két kutatási irány eredményeiről a Foglalkoztatási lehetőségek a vállalatok fejlesztési törekvéseinek tükrében című (GKI 2010) rész-tanulmányunk számolt be.

12 5 1.2 A fejlesztések foglalkoztatásra gyakorolt hatása A XXI. század első évtizedében Európa egésze versenyképességi, s jórészt ebből következő foglalkoztatási gondokkal nézett szembe. A magyar gazdaság versenyképessége, teljesítménye (az elmúlt évszázadok öröksége nyomán) elmaradt az Európai Unió átlagától is. Ezért mind a versenyképességet a cselekvési tervének középpontjába állító Európai Bizottság (például az Európa 2020-ban), mind a munkahelyek számának növelésére törekvő magyar gazdaságpolitika és a versenyképességét megőrizni, fejleszteni kívánó hazai vállalati szféra már régtől célul tűzte ki a lemaradás mérséklését, s az ehhez szükséges fejlesztéseket. A kutatások úgy találták azonban, hogy az átlag felzárkózását elindítani sem sikerült. 1.3 Technológiai fejlődés és beruházás Bár a távlat hiánya miatt a XXI. század eleji technológiai fejlődés megítélése ma még igen nehéz, 6 köztudott, hogy ezen időszak során számos szférában igen gyors innovációs folyamat zajlott. Világszerte nőtt a zöldenergia termelés, az anyagtudomány új anyagok sorát fejlesztette ki, sokat fejlődött az info-kommunikáció s a szektor újdonságainak az alkalmazásával számos szférában korszerűsödött a vállalatvezetés, dinamikus volt az élelmiszer-vegyészet, robbanásszerűen gyarapodott a bankkártyáknak, valamint az internet-használóknak a tábora. A világgazdaság egészére nagy hatással volt, hogy lendületbe jött, s gyorsan korszerűsödött Kína ipara, majd India szoftver-gyártása stb. A dinamizmust az alábbi adatok is jellemezhetik ábra Az ipari hozzáadott érték alakulása, (folyó áron, mrd USD) Kína Németo USA Forrás: Világbank Ugyanakkor minden kutatás úgy találta, hogy az elmúlt években a felzárkózást célzó erőfeszítések ellenére mind az európai, 7 mind a magyar gazdaság 8 csak vontatottan követte a jelzett nemzetközi trendeket. A statisztikák szerint az ezredfordulón létrejött dinamizmus hamar lelassult, s a versenyképességi évkönyvek 9 azt tanúsítják, hogy az esetenkénti sikerek 10 ellenére a termelőszféra jelentős szektorai az átlagnál még nem heverték ki a válságot, vagy épp csak túljutottak rajta. 6 A felelőtlen növekedési törekvéseket a Római Klub immár több évtizede megkezdett tiltakozása óta egyre szélesebb kör legutóbb például Pauli (2010) bírálja. T. Dénes (2010) azt is állítja, hogy az informatika fejlődésével mára megvalósíthatóvá váltak Orwellnek a Nagy testvér totális diktatúrájával kapcsolatos rémálmai, stb. 7 Már a Lisszaboni programnak (EC 2000) is ez volt például a kiindulópontja. 8 Az örökölt problémákról lásd: Ray (1991). A jelenlegi gondokról: Papanek Borsi Tompa (2007). 9 Például: IMD (2007, 2008, 2009), Viszt (2007, 2008, 2009).

13 Továbbf eldolg. Beruház ási javak Tartós fogy. Cikkek Nem tartós fogy. Cikkek 6 2. ábra Egyes fontosabb szektorok termelése, 2010 (2007 = 100) Term. Energia Mo. EU Mo. EU Mo. EU Mo. EU Mo. EU Forrás: Eurostat Jelentős fejlesztési erőfeszítésekről, beruházásokról, innovációk bevezetéséről értesültünk az empirikus kutatásaink terepéül választott hazai ágazatokban az élelmiszeriparban, az elektronikában és a kereskedelemben is. Szerény vizsgálódásunk bázisán semmiképp nem fogalmazhatunk meg összefoglaló következtetéseket ezen ágak versenyképességének közelmúltbeli alakulásáról. Mindazonáltal az összegyűjtött információk összecsengenek a nemzetközi összehasonlítások azon megállapításával, amelyek szerint az elmúlt években a vizsgált szférák számos szegmensének nemzetközi pozíciói nem, vagy alig javultak, olykor tovább romlottak. 3. ábra A fejlesztések különböző típusait megvalósítók a felmérésben (az összes cég arányában, százalék) Épületberuházás Gépberuházás Egyéb beruházás Termékinnováció Eljárásinnováció Szervezési innováció Marketing innováció Piacinnováció Forrás: GKI-Marketphone felmérés 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 10 A sikeres magyar kkv-k nagy számát mutatta ki például: GKI (2009).

14 7 Vállalati felmérésünk azt igazolta, hogy a megvalósult fejlesztés a válaszolók 90%-ánál volt beruházás, 42%-ánál innováció. A gépberuházások jelzett magas aránya igen örvendetes, az innovációk, s különösen a piaci, marketing innovációk alacsonyabb gyakorisága viszont további lehetőségekre (tennivalókra) utal. S úgy tűnik, a szóba jöhető következtetések ágazati eltérései is jelentősek. A széles körben alacsony képzettségigényű (s gyakran vidéki) munkahelyekkel működő magyar élelmiszeripar nagy hagyományokkal rendelkező, de jelenleg versenyképességi gondokkal, s az uniós csatlakozást követően egyre élesebb importversennyel küzdő ágazat. Az interjúkat adó cégek többsége, bár komoly fejlesztéseket valósított meg, új termékeket vezetett be, hálózatát bővítette, szintén értékesítési, pénzügyi stb. nehézségekkel szembesült, nehéz helyzetben van. A hazai belkereskedelem (legtöbb alkalmazottjuktól közepes képzettséget igénylő) cégei a válság hatására ben szintén az összkereslet erőteljes, nemzetközi összehasonlításban kifejezetten nagy szűkülésével kényszerültek szembenézni. Egyes cégek azonban ambiciózus fejlesztésekkel, hálózat-bővítési és marketing-erőfeszítésekkel meg tudták akadályozni a forgalom-visszaesést, sőt, esetenként jelentősen növelték is értékesítésüket. A nagy arányban diplomásokat alkalmazó hazai elektronika-informatika sok cége viszont (a kivételes magyar szférák egyikeként) a nemzetközi piacokon is versenyképes. Felmérésünk szerint bő egyharmaduk vezetett be új termékeket, közel egyharmaduk új eljárásokat. Interjúink szerint az időszak első kétharmadában a szektor nemzetközi szinten is kiemelkedő sikereket ért el a mobiltelefon-termelésben,11 ami a profil cégeinek sokáig a válság elkerülésére ennek keretében a munkahelyek megőrzésére, esetenként számuk növelésére is - módot adott. Mivel azonban az ágazatban a műszaki fejlődés igen gyors, a legtöbb vizsgált cég (olykor már érzékelhetően sikeresen) a rendelkezésre álló tudás további hasznosítási lehetőségeit kutatja. A széles körben kívánatosnál lassúbb előrehaladás indokainak mélyebb vizsgálata nem képezte jelen kutatásunk tárgyát. Az okokat illetően ezért csupán a szakirodalomra, a Lisszaboni Program kudarcával kapcsolatosan például az EU-tagországainak elégtelen és ellentmondásos erőfeszítéseit reflektorfénybe állító Kok-jelentésre, a magyar fékek tárgyában pedig a kedvezőtlen üzleti környezet jelentős hatásaira is rámutató, már említett Papanek Borsi Tompa (2007) beszámolóra utalunk. 11 Az egyik interjúadó szerint nincs a világon olyan mobil-kapcsolat, amelynek megvalósulása során ne használnának fel magyar fejlesztési eredményt.

15 8 1.4 A foglalkoztatás és a fejlesztési akciók összefüggései Mind az európai, mind a magyar foglalkoztatási, munkanélküliségi statisztikák kedvezőtlenek ábra A munkanélküliségi ráta az Európai Unióban I. né II. né. III. né IV. né I. né II. né. III. né IV. né I. né II. né. III. né IV. né I. né II. né. III. né IV. né I. né II. né. III. né IV. né Magyarország Németország Szlovákia EU 27 Forrás: KSH Interjúink viszont a fentieknél differenciáltabb képet festettek a foglalkoztatás magyar mindennapjairól. Bár az élelmiszeriparban és a kereskedelemben nem ritkán az alábbi, a fejlődő világéhoz hasonló információkat kaptunk, egyes elektronikai cégeknél kifejezetten kedvező helyzetre is utaltak: Vállalatunk annak ellenére talál munkaerőt, hogy minimálbért fizetünk, és hogy alkalmazottaink 3 műszakban dolgoznak szalag mellett. Még főiskolai diplomások is vállalnak ilyen munkát. (Élelmiszeripari cég) Mivel tisztességes béreket fizetünk, eddig nem volt komolyabb gondunk a szükséges munkaerő megszerzésével. Informatikusaink sem emigráltak, s nem kényszerültünk rá a más közép-európai államokban kiképzettek nagyobb mértékű felvételére sem. (Informatikai cég) Különösen kedvezőtlen foglalkoztatási viszonyokról tudósítottak a vizsgált kelet-magyarországi cégek. Az elmúlt évtizedekben számos kutatás vizsgálta a fejlesztések foglalkoztatási hatásait is. Megállapítható volt, hogy az innovációk valóban jelentősen javíthatják a gazdaságok teljesítményeit, növelhetik mind a vállalatok, mind a nemzetgazdaságok versenyképességét. Az is megerősítést nyert azonban, hogy a munkaerő iránti igény és a korszerűsítés közötti összefüggések igen bonyolultak. A fejlesztési sikerek olykor (például új, magas hozzáadott érték tartalmú termék létrehozatalakor) akár robbanásszerűen is növelhetik a foglalkoztatást (Drucker, 1985). Máskor, így ha az innovációja révén a vállalat csak változatlan ráfordítás-volumennel több terméket állíthat elő, vagy ha ugyanazt a kibocsátás mennyiséget kevesebb ráfordítással hozhatja létre, s a termelékenység javulás ellenére csekély az esély a piacbővülésre, akár a foglalkoztatás csökkenése se elkerülhető (Samuelson - Nordhaus, 2008). A jelen vizsgálat során elvégzett modellszámítások összecsengtek a fentiekkel. Azt mutatták, hogy a magyar vállalatok is akkor hajtottak végre foglalkoztatás-bővüléssel járó technológiafejlesztést, ha a korszerűsítés nem csak a termékek vagy technológiák korszerűsítését, hanem az értékesítés bővítését is lehetővé, sőt, szükségessé tette.

16 9 A modell-számítások részletes adatai szerint az említett hatás az elmúlt évek során a gazdaságban inkább a nagyvállalatoknál és az ezek holdudvarába tartozó cégeknél, mint a kkv-knál jelentkezett. A létszámnövelés többnyire az egy főre vetített hatékonysági mutatók némi romlásával járt, de a romlás mértéke a technológiafejlesztést végrehajtó cégeknél kisebb volt, mint az erről lemondóknál. A trend a válság idején különösen erősnek mutatkozott. Vállalatméret 1. táblázat A vállalatméret és a fejlesztési-foglalkoztatási tevékenység (Vállalatok megoszlása, százalék) Cégtípusok Nem fejlesztő, létszám csökkentő Fejlesztő, létszám csökkentő Nem fejlesztő, létszám bővítő Fejlesztő, létszám bővítő Összesen Mikro 88,6 83,4 72,2 57,2 77,8 Kisvállalat 9,0 12,5 22,8 33,2 17,3 Középvállalat 1,7 2,9 3,8c 7,3 3,6 Egyéb 0,7 1,2 1,3 2,3 1,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: APEH adatbázis, GKI számítások Kutatásunk további eredményei jelentősen kiegészítették a vázoltakat. Vállalati felmérésünk is úgy találta ugyanis, hogy az elmúlt években a vizsgált, komoly és sikeres fejlesztéseket megvalósított cégek által megvalósított fejlesztések 77%-ának nem volt foglalkoztatási vonzata. A megkérdezettek egyébként is csak esetenként (31%-ban) tudtak létszámuk valamely csoportjának bővüléséről beszámolni: 15% jelezte, hogy a középfokú műszaki, természettudományos végzettségű dolgozók számára, 14%, hogy e szférák diplomásainak, s 13%, hogy szakképzetlen munkaerőnek sikerült új munkahelyeket létesíteniük (de néhány, a foglalkoztatottjainak számát csökkentő vállalatot is találtunk). A jelzett átlagosnál magasabb arányokról az elektronikaiinformatikai (de a szakképzetlenek körében az élelmiszeripari) cégek informáltak. 5. ábra Létszámnövelők fejlesztés fajták szerint az elmúlt időszakban (a kapcsolatot jelzők arányában N=139 ) Beruházott Innovált Nem Igen Forrás: GKI-Marketphone felmérés

17 10 Ugyanakkor a matematikai-statisztikai elemzések alátámasztották azt a szakirodalomból ismert összefüggést is, hogy a beruházások közül az épület-beruházások járnak együtt létszámbővítéssel, a gépberuházások munkaerő-megtakarító jellege viszont nem igazolódott. De azt is tanúsították, hogy a termék- és eljárásinnovációk a munkaerő iránti igényeket minden képzettségi szint esetén növelték, a szervezési, marketing (és a piaci) innovációk viszont mérsékelték a képzetlenek munkahelyeinek a számát. Egyes további információink a fejlesztési erőfeszítések, illetve a foglalkoztatás közötti összefüggések sokféleségére is rámutattak. A szakirodalommal összecsengve emelték ki, hogy a sikernek mindenkor számos feltétele, illetve hatásainak sok, a gyenge versenyképességen túlmenő korlátja is van. A friss nemzetközi szakirodalom szerint az innovatív cégek foglalkoztatási gyakorlatát elsősorban a versenyképességet meghatározó vállalati, illetve nemzetgazdasági tényezők alakítják. Az IMD közismert (2009) versenyképességi évkönyve például e tényezők alábbi 3 csoportját különböztette meg: az üzleti szféra hatékonysága (termelékenység, a munkaerő-piac, illetve a pénzügyi szféra teljesítménye, a vezetés színvonala és az üzleti élet szereplőinek magatartása), a kormányzat hatékonysága (a költségvetési és monetáris politika jellemzői, a kormányzati intézmények teljesítménye, az üzleti jog színvonala, a szociális politika jellege), s az infrastruktúra színvonala (a fizikai, illetve technológiai infrastruktúra minősége, a kutatószféra teljesítménye, az egészségügy, illetve az oktatás hatékonysága). A Világgazdasági Fórum viszont - a többek között M. Porter és X. Sala-i-Martin segítségével összeállított WEF ( ) versenyképességi beszámolóban - a tényezőket a következő 9 pillérbe rendezte: intézmények, infrastruktúra, makrogazdaság, egészségügy és közoktatás, felsőoktatás, piaci hatékonyság, technológiai korszerűség, üzleti teljesítmény, innováció. Interjúink a magyar gazdaságban is az idézettekhez igen hasonló összefüggésekre, tendenciákra mutattak rá. A válaszadók cégei három csaknem azonos méretű csoportra oszlottak: volt, ahol a foglalkoztatottak száma az elmúlt években csökkent, sőt, jelentősen visszaesett, volt, ahol alig változott, s volt, ahol növekedett. A munkaerő-keresletre ható tényezők témakörében pedig a következőket állapítottuk meg: Sok, a termékeik szűk, s szűkülő piaca miatt nehézségekkel szembekerült vállalatot regisztráltunk. Az elmúlt években jelentkező súlyos válság minden ágazatban költség-csökkentő lépéseket, köztük létszám-leépítéseket is kikényszerített. Jellegzetes állásfoglalás: Nagyon könnyű munkaerőt felvenni, mert a térségben nagy a munkaerő kínálat. Ez szinte minden munkakörre igaz. A leépítések is a foglalkoztatóknak kedveznek, még diplomások is jelentkeznek fizikai munkára. (Élelmiszeripari cég) Igen széles körben a túlzottan nagynak ítélt kockázat volt a lendületes fejlesztés (a nagy befektetések) fő akadálya. S tudomásul kell vennünk, hogy e kockázat jelentős hányada nem műszaki okokkal, hanem az üzleti környezettel (az állam kiszámíthatatlanságával, a jogbiztonság gyengeségével, a magas korrupcióval) függött össze. A fejlesztések csak akkor voltak sikereseknek, ha összhangban álltak a piaci igényekkel. Egyes fejlesztések megvalósítását a pénzhiány (a tőke-piac fejletlensége, a túladóztatás stb. is) akadályozta. Tipikus interjú-válasz volt például a következő: A technológia-fejlesztést az is visszafogta, hogy a külföldi tulajdonosok nem kívánják növelni befektetéseiket, illetve, hogy a korszerűsítéshez szükséges ráfordítások az alacsony bérek miatt nem térülnének meg. (Élelmiszeripari cég) De kutatásunk szempontjából kiemelkedően fontosak a sikeres fejlesztések humán erőforrással kapcsolatos előfeltételeire - a munkaerő-kínálattal szembeni követelményekre - vonatkozó interjútapasztalatok is.

18 A piacképes munkaerő Vizsgálati eredményeink arra mutatnak, hogy a magyar foglalkoztatási perspektívákat olykor nem (csak) a munkaerő-kereslet, hanem a -kínálat adottságai is erőteljesen befolyásolhatják. Napjainkban mind a nemzetközi, mind a hazai szakirodalomban is gyakoriak a rendelkezésre álló munkaerő-kínálat színvonalát bíráló írások. Szabó K. (2011) például egy nemzetközi összehasonlítás alábbi eredményeiről tudósított: 6. ábra A munkahelyek betöltése terén nehézségekről beszámoló vállalatok aránya I. negyedében (%) Forrás: Manpower, Talent Shortage Survey Results, p.3. Idézi: Szabó K. (2011) A munkaerő-kínálattal kapcsolatos elégedetlenségnek az ábrán szemléltetett gyakorisága miatt kutatásunk keretében hangsúlyozottan törekedtünk a vállalati gyakorlat munkaerővel kapcsolatos igényeinek a feltárására. S azt tapasztaltuk, hogy ma már legalább is a megkérdezett vállalati szakemberek körében - nem élnek a magyar munkaerő felkészültségével kapcsolatos korábbi illúziók. Több hasonló célú vizsgálat 12 eredményeivel egyezően úgy találtuk ugyanis, hogy vállalataink többsége a hazai munkaerő-piacon valóban gyakran nem talál a keresletének megfelelő készségekkel, illetve tudással rendelkező munkaerőt. 12 Például: Mártonfi Tordai (2005), Fazekas Makó (2008), Kádek Zám (2008).

19 12 A munkaerő-kínálat bírálatával kapcsolatosan azt is hangsúlyoznunk kell, hogy interjúadók viszonylag sokféle készséggel rendelkező munkaerőt neveztek (vállalataik változatos sajátosságaihoz igazodva) megfelelőnek. A leginnovatívabb cégek elsősorban az újdonságok iránt érdeklődő kreatív mérnököket, egyes multik inkább pontos végrehajtókat, a kisvállalatok az értékesítés terén is kiváló műszakikat kerestek de minden cégnél számos további készséggel rendelkező dolgozót is foglalkoztatnak. A szükségesnek mondott szakismeretek köre is igen változatos volt. A közlések szerint az elmúlt évek során a hazai munkaerő-kereslet egyértelműen a fizikai munkások felől a szellemi alkalmazottak felé tolódott el. A megkérdezettek körében ma a legmagasabbra értékelt készségek a pontosság, precizitás, illetve a figyelem, koncentráció, szabályok betartása voltak, s a kézügyesség az egyik kifejezetten ritkán igényelt adottságnak bizonyult. Mindenképp figyelemre méltó továbbá, hogy minden foglalkoztató elvárta alkalmazottjainak kulturált magatartását, s számos interjúadó kérdés nélkül is kiemelte a munkahely megbecsülésének a fontosságát: egyrészt, az ambiciózus, vagy szorgalmas, másrészt a megbízható, a cég iránt lojális munkavállalókkal kapcsolatos preferenciáit. A jelzett preferenciák kiemelését az magyarázza, hogy a legtöbb interjúadó elfogadhatatlannak ítélte a magyar dolgozók széles körének munkakultúráját. Igen elterjedtnek mondták a szakmai ambíciók hiányát, s sokan idézték a kulturálatlan magatartás példáit. Számos megkérdezett volt különösen elégedetlen a fiatal szakmunkások és a kezdő diplomások gyakorlati készségeivel, s sokan említették a sikeres fejlesztések hasznosítását alapvetően gátló tényezőként a világpiaci értékesítéshez, illetve a menedzsmenthez egyaránt értő vezető-jelöltek hiányát. A jelzett problémák okaival kapcsolatos állásfoglalások többsége a múlt örökségét, illetve az oktatási rendszert bírálta. Néhány jellemző állásfoglalás: Az eladói munka különösebb előképzettséget nem igényel, meglehetősen jó keresetet biztosít (havi 200 ezer forint körül visznek haza), azt hinné az ember, hogy egy-egy álláshirdetésre tolongani fognak a jelentkezők. Van, ahol ez így is van, de másutt előfordul, hogy jelentkező sincs. A jelentkezők gyakran nem vállalják a hétvégi munkát (bár 4+1 napos rendben dolgoznak). A felvett emberektől időnként - alacsony teljesítmény, illetve a gyakori leltárhiány, destruktív magatartás miatt - a cég válik meg rövid időn belül. (Kereskedelmi cég) Amikor a közelmúltban pályázatot írtak ki egy posztra, 50 jelentkező is volt. Nyelvtudást kértek, s előnyösnek nyilvánították a vendéglátó-ipari végzettséget. A jelentkezők 30%-a nem felelt meg a jelzett feltételeknek. (Élelmiszeripari cég) A fiatal műszakiakból hiány van. Szükségleteinket azért tudjuk fedezni, mert egyes vezetőink (ingyen) oktatnak a Műegyetemen, így módjuk van a hallgatók javát a kötelező üzemi gyakorlatra meghívni, majd a legjobbnak bizonyuló 1-2 főt felvenni (s e lehetőség az, amely megtéríti az oktatási ráfordítást). (Elektronikai cég) Összemosták a szakmunkás-képzést és a szakközépiskolai képzést. A színvonal az utóbbi 5-6 évben különösen nagyot romlott. Ennek oka, hogy a szakképzőben olyanok tanulnak, akiket máshova nem vettek fel (itt nincs komoly felvételi követelmény), s nem olyanok, akik a szakmában szeretnének dolgozni. (Élelmiszeripari cég)

20 Fejlesztés és foglalkoztatás a közeljövőben Fejlesztési perspektívák A szakirodalom a következő időszakokra is jelentős technológiai fejlődést vár. A víziók, prognózisok gazdag nemzetközi választékából példaként a világhírű Pauli (2010) művet emeljük ki, mely a következő 10 évre 100 konkrét, százmillió új munkahelyet teremtő, s környezet-barát innovációs ötletre (így a zöldenergia-termeléssel, a fajlagos vegyszer-felhasználás csökkentésével, az energia- és anyagtakarékos építkezéssel stb. kapcsolatos kutatásokra) hívja fel a figyelmet. A hazai művek közül viszont a Nováky (2010) kutatási beszámolót említjük, mely a hosszabb távon várható elektronikai, nano- és biotechnológiai stb. haladás társadalmi körülményeire koncentrál. A felmérésünkben résztvevő cégek szintén intenzív technológiai, illetve piaci változásokkal kapcsolatos várakozásaikról adtak tájékoztatást. 7. ábra A várható piaci változások valószínűsége a felmérés válaszadói szerint (Átlagosztályzatok) Technológiai változások Versenyző ágazatok megjelenése, megerősödése A piaci viszonyok változása (pl. a kereslet bővülése/szűkülése) Versenytársak megjelenése/kiesése, A vállalati versenystratégiák változása : nem várható 5: határozottan várható Forrás: GKI-Marketphone felmérés A vázoltak miatt a következő években ismét intenzív fejlesztésre törekszik az empirikus vizsgálataink keretében megkérdezett cégek jelentős hányada (a felmérésben résztvevők 42%-a). 34% beruházni szeretne, leggyakrabban gépekbe. Innovációt 22% tervez megvalósítani. Talán meglepő is, hogy a fejlesztési szándékok aránya nem különbözik jelentősen az élelmiszer-, illetve az elektronikaiinformatikai iparban. Figyelemre méltó (s a tárgykörről a 2.2. pontban írottakkal összecsengő) a fejlesztéstől visszatartó okokat megjelölő 355 válasz megoszlása is. Egyrészt azt igazolja, hogy kis-közepes vállalataink körében valóban a piac, az elégtelen kereslet a fejlődést fékező fő tényező, másrészt arra utal, hogy a nagyvállalatok erő-fölényük tudatában hajlamosak a fejlesztések elhalasztására.

21 14 8. ábra A fejlesztéstől való tartózkodás indokai a felmérésben (Átlagosztályzatok) A cég így is versenyképes, nem szükséges most fejleszteni A fejlesztés kockázatai túl nagyok A szükséges fejlesztés nem finanszírozható A kereslet nem nő eléggé Egyéb 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 1: nem játszik szerepet... 5: ez a fő ok Forrás: GKI-Marketphone felmérés Interjúadóink többségének a cége ugyancsak fejleszteni kíván. Bár az előirányzott fejlesztési irányok többnyire bizalmasak, megállapíthattuk, hogy a törekvések továbbra is változatosak, az egyszerű termelés-bővítéstől az új piacok meghódításán át a világ-újdonságok létrehozataláig terjednek. Nyilvánvalóak azonban a fejlesztések piaci stb. kockázatai is. A témakörben ezúttal a munkaerőkínálattal kapcsolatos alábbi megjegyzést emeljük ki: Az idő előrehaladásával már nem sokáig lesz módjuk a jelenleg középkorú munkaerő-kínálatból válogatni. A jövőben egyre több munkát kell tehát befektetniük a fiatalabb generáció képzésébe, hogy használható munkaerőt faragjanak belőlük. (Elektromos cég) Várható foglalkoztatás a fejlesztési perspektívák fényében Amint ez köztudott, a statisztikák szerint az elmúlt évszázad során a világgazdaságban ritka volt a (globális) munkaerő-hiány, gyakran kellett, s kell viszont küzdeni a munkanélküliséggel. 13 Jelenleg is a legtöbb térségben (s Európában szintén) több a munkás, mint a munka. A jövőbeli perspektívákról se sok jó olvasható. A szakértők egyetértenek abban, hogy a Föld népessége hamarosan eléri a 7 milliárd főt, a fejlődő világban a lakosság és a képzetlen munkaerő-kínálat további gyarapodása valószínűsíthető, a fejlett országok, s Európa népessége viszont tovább öregszik. 14 A demográfiai változások ellenére a legtöbb európai országban a jelentős munkanélküliség fennmaradása várható, s a gazdaságpolitika a munkaképes korúak hiányát bevándorlókkal törekszik pótolni. 13 Munkanélküli az a személy, aki a megfigyelt héten nem dolgozott (és nincs olyan munkahelye se, ahonnan átmenetileg távol volt), de a megkérdezést megelőző 4 héten aktívan keresett munkát, s ha talált volna állást, 2 héten belül munkába tudott volna állni. 14 Rövid, de színvonalas magyar nyelvű összefoglalót közöl például a National Geographic száma.

22 15 A hazai előrejelzések meglehetősen ellentmondásosak. Egyesek szerint a hazai gazdaságnak nincsenek tartalékai ahhoz, hogy a legfőbb piacunk dinamizmusánál gyorsabb növekedést, és foglalkoztatási arányokat érjen el. 15 Az Európa 2020 végrehajtása érdekében kidolgozott magyar konvergencia program (amely az ún. Széll Kálmán tervre épül) a következő 4 évre szóló foglakoztatási prognózisának, a legoptimistább változatban 2015-re összesen 400 ezer főnyi foglalkoztatásnövekedést becsül. A Széchenyi Terv viszont 10 év alatt 1 millió új munkahely létesítését ígéri. Felmérésünk köztes eredményeket hozott. Az előirányzott fejlesztések ellenére legtöbb válaszadónk a következő évekre stagnálást prognosztizált. A létszámnövelést tervezők aránya (összesen a vállalatok negyede) minden képzettségi szint esetén meghaladta azokét, akik a foglalkoztatás csökkenésével számoltak. Legtöbben a közép- és felsőfokú műszakiak iránti létszánigényük növekedését valószínűsítették, de egyes profilokban a szakképzetlenek iránti kereslet bővülésével is előre jelezték. 9. ábra A létszámnövelést váró cégek részaránya a felmérésben (százalék) Fejlesztő Összesen Forrás: GKI-Marketphone felmérés Interjúink során a fentiekkel összecsengő információkat kaptunk. A tervbe vett fejlesztésektől a vizsgált (igencsak innovatív!) vállalatok mintegy felénél remélnek létszám-növekedést, s olykor nyomatékosan szóltak az előirányzott akciók sikerének tovagyűrűződő hatásairól is. Például: A fejlesztési eredmények nem a cégnél, hanem a nagy mobil-termelőknél tették lehetővé a piaci helyzet megőrzését, esetenként növelését. (Informatikai cég). Ugyanakkor általában rámutattak azonban a tervezetekben rejlő bizonytalanságra is A bemutatott tapasztalatok arra utalnak, hogy a vizsgált szférákban a fejlesztési jelenlegi tervek ambiciózus célokat tűztek ki, amelyek nyugodt gazdasági környezet esetén a következő évekre a foglalkoztatás némi 16 növelését ígérik. 15 Lásd: GKI (2011). 16 A pontos előrejelzés kutatásunknak nem feladata.

23 Következtetések, javaslatok A kutatás legfontosabb eredményeit a fejlesztések, illetve a foglalkoztatás kapcsolataira vonatkozó, az előzőkben összefoglalt megállapítások adják. Módunk van azonban arra, hogy az összegyűjtött tapasztalatok alapján néhány következtetést, illetve a foglalkoztatás növelése érdekében szükséges tennivalóinkkal kapcsolatos javaslatot is megfogalmazzunk A kutatás hipotéziseinek igazolása A kutatás kiinduló hipotézise a következő volt: Feltevésünk szerint a különféle helyzetben levő vállalatok fejlesztési tevékenysége eltérő hatásokkal jár mind a vállalati létszám, mind az alkalmazottak struktúrája tekintetében. A fő fejlesztési tevékenységek kiemelten: innovációk és beruházások hatása is más és más lehet a vállalat piaci helyzetétől, egyéb specifikus vonásaitól függően. Úgy véljük, az idézett feltételezést vizsgálataink során bőségesen sikerült alátámasztanunk. A részhipotézisek közül az első szerint a fejlesztés célja befolyásolja, hogy az akció a dolgozók számának és összetételének milyen változásával jár. A témakörben világosan kiderült, hogy leginkább a tevékenység bővítését, akár földrajzi, akár szakmai kiterjesztését célzó fejlesztések elsősorban a beruházások, de a termékinnovációk is vonjak maga után a létszámnövelést. Jóval gyengébb kapcsolatot találtunk, de igazolni tudtuk a hatékonyságnövelő fejlesztések létszámmérséklő hatását. A gyengébb összefüggésnek az volt a magyarázata, hogy a vállalatok a vizsgált esetek jelentős részében a méretgazdaságosság növelésével tehát a tevékenység bővítésével és a fajlagos költségek csökkentésével érték el a hatékonyságnövelést. Ilyenkor a pozitív hatás erősebbnek bizonyult. A létszámfogyasztó hatás legtöbbször olyankor jelent meg, amikor a vállalat leépített tevékenységet, telephelyet. Az utóbbi összefüggések viszonylag kevéssé érintették a termék jellegét; mind az élelmiszeriparban, mind az elektronikában, mind a kereskedelemben megtaláltuk őket. Igen érdekes, hogy a technológiai innovációk inkább létszámnöveléssel jártak együtt, (nem túl jelentős) létszámcsökkentő hatása inkább a nem technológiai változtatásoknak volt, s ezek elsősorban a szakképzetlen dolgozókat érintették. A második részhipotézis szerint: Szoros összefüggéseket valószínűsítünk a foglalkoztatás alakulása és a munkaerő-piaci kínálat egyes (pl. a munkavállalók képzettségével kapcsolatos) jellemzői közt is. Az állítást csak korlátozottan sikerült igazolni. Úgy találtuk ugyan, hogy a cégeknek mindenkor figyelembe kellett venniük például egyes hiány-szakmák létét, illetve a színvonalas kereskedelmi vezetők alkalmazásának nehézségeit, de olyan esettel nem találkoztunk, amikor megfelelő munkaerő hiányában valamely fejlesztési elképzelést el kellett halasztani. Ha a vállalat keresleti oldalról indokoltnak látta a fejlesztést, akkor meg is valósította, és erre készül a jövőben is (még akkor is, ha a munkaerőpiac állapota időnként kompromisszumra, illetve többlet erőfeszítésekre, így plusz költségek vállalására kényszerített, vagy kényszerít). A részhipotézis azon állítását viszont, hogy a megvalósított akciók eredményeit alapvetően befolyásolják a gazdálkodási környezet, így a szabályozó rendszer adottságai is, szintén bőségesen alá tudtuk támasztani. A harmadik a nem piaci fejlesztésekre vonatkozó részhipotézis nem volt igazolható. A vizsgált vállalatok a fejlesztéseik során mindig szem előtt tartották a verseny szempontjait. A kutatás legfontosabb megállapítása tehát az, hogy a vállalatok fejlesztési akciókat elsősorban a kereslet alakulásáról alkotott tapasztalatuk, illetve véleményük alapján hajtanak végre, s a foglalkoztatási meggondolásokat csak ezt követő súllyal érvényesítik. Az akciók alapvető célja a fajlagos hatékonyság javítása, amit vagy a tevékenység kiterjesztésével, vagy

24 17 költségcsökkentéssel érnek el. Ez a stratégia mind növekvő gazdasági periódusban, mind a válság alatt működik, előnybe hozza a vállalatokat a nem fejlesztőkkel szemben, s ehhez képest számukra másodlagos kérdés, hogy létszámbővülést, vagy nagyobb arányú létszámmegtartást tesz lehetővé. Ezért elsősorban a kereslet alakulása befolyásolja a vállalati foglalkoztatási törekvéseket, s ezek megvalósítását is (természetesen a gazdasági környezet bizonytalansága mellett). A kutatás eredményeként meg tudtunk fogalmazni néhány tanulságot, javaslatot a gazdaság különféle szereplői számára is Tanulságok az üzleti szektor szereplőinek Bár a vállalatok mindig ki tudták elégíteni munkaerő szükségletüket, egyre világosabbá válik, hogy a megfelelő képzettségű és képességű dolgozó nem áll bőséggel rendelkezésre a munkaerő piacon, megszerzése és megtartása a vállalatoktól egyre komolyabb erőfeszítéseket kíván. Bár számos később ismertetetendő megjegyzés hangzott el a magyar oktatási rendszerről is, de a vállalati érdekképviseletek és sok megkeresett vállalat is nem csupán vártak az államra, hanem határozottan saját kézbe vették a munkaerőképzést. Volt olyan megkérdezett cég, ahol maguk alkalmaznak trénereket, mások megrendelik magán-, illetve közoktatási intézménytől a szükséges képzést, vagy más módon működnek együtt iskolákkal. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a képzési igazolás kiállításáig saját kézbe vette számos szakma képzését, a Joint Venture Szövetség hiány szakmában tankönyvet állított össze. Úgy véljük, a most vázolt út az, amin tovább kell menni. Az előrehaladásnak azonban szigorú előfeltételei vannak: A munkaerő-igényük befolyásolására törekvő cégek számára feladatkijelölő értékű megállapításunk, hogy e témakör döntéseinél is a termék-piac adottságaiból kell kiindulni. A gyártmányfejlesztés gyakran azoknál a cégeknél volt sikeres, ahol a fejlesztők a vevőik innovációs ötleteinek a gyűjtésére és megvalósítására törekedtek; ezért e best practice legszélesebb körben történő terjesztését javasoljuk. Kedvezőnek véltük, hogy viszonylag széles körben hallottunk a piaci csatornák, valamint a marketing-munka korszerűsítéséről; de regisztráltuk a következő megjegyzést is: Ahol komolyan előre kellene lépni, az a beszállítói lánc. Fel kellene karolni őket, auditálni a tevékenységüket. Ágazatunkban ugyanis ellentétben például az autóiparral kimaradnak olyan fontos szempontok, mint a minőség, de kimaradnak az egészséggel, környezettel kapcsolatos szempontok is. A tárgyalások szinte kizárólag az árra koncentrálódnak. Több odafigyelés kellene olyan követelményekre, amelyek nem közvetlenül hatnak a cég profitjára. (Élelmiszeripari cég). A termék-életgörbék empirikus vizsgálatai 17 arra mutatnak továbbá, hogy a legtöbb életgörbének több csúcspontja van, azaz az érettség fázisának végén csak akkor célszerű a termék-kínálat visszafejlesztését célul kitűzni, ha előtte széleskörűen megvizsgáltuk az innovációknak, ide értve a felhasználói kör módosításának a lehetőségeit, s nem tártunk fel ígéretes új piacokat. Elkerülhetetlennek látjuk a korszerű módszereinek szélesebb körű alkalmazását a munkaerő toborzás, kiválasztás terén, majd pedig a megszerzett, kiképzett dolgozók megtartásának, motiválásának elősegítésére. A válaszolók széles körben hagyományos képet adtak ugyanis a cégeiknél alkalmazásra kerülő munkaerő-toborzási, -kiválasztási módszerekről, arra utaltak, 17 Cox, W.B.: Product Life Cycles as Marketing Models. Journal of Business oct.

25 18 hogy ezek (jórészt a munkaerő-keresletre, illetve kínálatra vonatkozó precíz információk hiányából következően) patriarchális jellegűek. Tipikus információ a következő: Cégünk kicsi, ismeretségi alapon, rokonok, ismerősök ajánlásaira veszünk fel embereket. (Élelmiszeripari cég)..indokolt lenne tehát, hogy a vállalatok egyrészt a jelenleginél szélesebb körből, például a világhálót felhasználva keressék, másrészt hatékonyabb munka-alkalmassági vizsgálatok révén válasszák ki alkalmazottaikat. A modern emberi erőforrás menedzsment messze meghaladja ugyanis az álláshirdetés feladást, és a szükséges legkisebb bér kiszámítását is A vállalatok által támogatott szakoktatásban nem érhető el siker vezetői és pénzügyi erőfeszítések nélkül, s valószínű, hogy az egy-egy kkv-nál megteremthető erőforrások korlátozottsága miatt a vállalatok közötti együttműködés erősítése, valamint a vállalati érdekképviseletek ilyen irányú tevékenységének kiterjesztése is nélkülözhetetlen Javaslatok a foglalkoztatáspolitika számára Információnk tanúsítják, hogy a magyar gazdaságban időnként nem a munkaerő-kereslet adottságai, hanem a munkaerő-kínálat jellemzői képezik a növekedés egyik fő gátjait. Sok hazai szegmensben ugyanis a rendelkezésre álló munkaerő hiányos felkészültsége adja a munkát keresők elhelyezkedésének igazi akadályait. A tennivalóknak több csomópontja is van. Interjúadóink széles körben ítélték alacsony hatékonyságúnak a munkaerő-közvetítés jelenlegi rendszerét. Úgy tűnt például, hogy a jelenlegi információ-technológiai megoldások se a munkaadók differenciált igényeiről, se a munkát keresők speciális készségeiről nem szolgáltatnak kellően mély információkat. Egy e témát érintő javaslat a következő: A mai informatika mellett könnyen megoldható volna egy (nyilvános) számítógépes nyilvántartás a munkát keresőkről. Ebbe a munkát kereső nem csupán a segélyre jogosult, hanem a többi inaktív is beregisztrálna és hozzájárulna, hogy adatait a munkaadók láthassák. A munkaerőt keresők pedig ebben az adatbázisban válogathatnának, pl. végzettség, terület szerint. (Kereskedelmi cég) A javaslat megvalósítását valamint a munkahely-kínálat hasonló nyilvántartásának kialakítását - az OFA anyagilag is támogathatná. S hangsúlyozzuk, hogy az említett dokumentáció nem csak a mindennapi operatív munka során hasznosulhatna, hanem nagyobb távlatú munkát, kiemelten a munkaerő-piaci feszültségek korai felismerését is segíthetné. A fentebb elmondottak alapján javasoljuk, hogy a foglalkoztatás-politika segítse a vállalati munkaerő-toborzási, -kiválasztási módszer korszerűsítését (például a most vázolt nyilvántartások használatát) is. Elengedhetetlennek tűnik, hogy a helyi munkaügyi intézmények sokkal szorosabb kapcsolatot építsenek ki a térség vállalataival. Viszonylag kevés pozitív tapasztalatról kaptunk jelzést, túl sok cég áll csupán adminisztratív viszonyban az állami foglalkoztatási szolgálattal. Sőt kifejezetten rossz vélemények is elhangzottak: a cégek egy része úgy véli, ezek az intézmények csak szociális szempontokat tartanak szem előtt, a vállalat kérésére nem a jelzéseknek megfelelő embereket közvetítik ki. Pedig a munkanélkülivé vált emberek többsége sok olyan, a vállalatok által sokra értékelt gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, ami megkönnyíthetné elhelyezésüket. A helyi munkaügyi intézmények az (akár a fenti módon összesített) vállalati igényeknek, valamint az oktatási intézmények kínálatának ismeretében hamarabb meg tudnák szervezni a szükséges átképzéseket is, mint ezzel a magukban

26 19 próbálkozó vállalatok. Főleg a kis- és középvállalati szükségletek kielégítésében volna ennek jelentősége. A magyar cégeknél alkalmazott foglalkoztatási formák szegényesek. Az idény-munka, a részidős foglalkoztatás, a rugalmas munkaidő, a korlátozott munkaképességűek alkalmazása egyaránt ritkább a kívánatosnál. Egyes formák terjedését bürokratikus akadályok is nehezítik (ezért ezeket olykor a feketemunka helyettesíti ). A foglalkoztatás növelése érdekében hangsúlyozottan javasoljuk a rugalmas foglalkoztatás akadályainak, illetve ösztönzési lehetőségeinek feltérképezését, majd a gátak oldását, s az ösztönzés fokozását. Egyre gyakrabban bukkan fel, hogy országunk viszonylag kis földrajzi kiterjedése dacára a munkát keresők nem hajlandók elhagyni lakóhelyük szűkebb környékét, nem mennek a munka után. E mobilitás hiánynak sokféle szociológiai és pszichológiai magyarázata lehetséges. Az, hogy Magyarországon a bérlakás piac szűk és rugalmatlan, biztosan hozzájárul ehhez. Mivel e téren az ingatlanfejlesztő és építőipari szektor is változásokat sürget a gazdasági kormányzatnál, a foglalkoztatáspolitika e partnerekkel közösen léphetne fel a helyzet javítása érdekében Oktatáspolitikai tanulságok A legtöbb bírálat az oktatási rendszert érte. Kedvezőtlen foglalkoztatási statisztikáinknak fontos magyarázata az, hogy a munkaképes korú hazai lakosságnak jelentős, s immár több mint 30 év óta változatlan hányada semmilyen képzettséggel nem rendelkezik, s rég bele is törődött abba, hogy munkaerejére nincs kereslet. 18 A mintegy 600 ezer munkaképes, de a korszerű gazdaságba beilleszkedni nem tudó lakos képzése nélkül az előirányzott foglalkoztatás-bővüléshez szükséges volumenű új munkaerő sem állhat rendelkezésünkre. Társadalmunknak, elsősorban oktatáspolitikánknak ezért kiemelten kellene segítenie az e rétegből kiemelkedést, legalább azt el kellene érnünk, hogy a rétegből származó fiatalok már ne szüleik kilátástalanságát örököljék. S nem igaz, hogy ez lehetetlen. Ambiciózus foglalkoztatás-politika ezért nem lehet sikeres a munkaerő tudásának fejlesztése, konkrétabban a közoktatás színvonalának emelése nélkül. A vizsgálatok egyértelműen kirajzolták, hogy az országban komoly hiány van műszaki ezen belül főként középfokú szakképzettségű munkavállalókból. Interjú-adóink mind az élelmiszeriparban, mind a kereskedelemben súlyos gondnak nevezték, hogy számos profilban nincs, megszűnt a szakképzés. Mindkét szférában többen jelezték például, hogy gazdaságunkban gyengék a kereskedők s számos további területen sincs szakmunkásutánpótlás. Bírálat érte főként az elektronikai iparban - a gyenge nyelvtudást is. Mind a közép-, mind a felsőfokú szakképzést elmarasztalta az a kritika, hogy a pályakezdők gyakorlati ismeretei minősíthetetlenül alacsonyak. Ennek okaként megjelent a technikusképzés leépülése: ezt a hiányt sem az akkreditált OKJ-s, sem a bolognai rendszer bachelor képzése nem tudja egyelőre pótolni. A vállalatok részvételét a gyakorlati képzésekben hátráltatja az, hogy a gyakorlatra fogadott tanulók részére kötelezően nyújtandó juttatásokat sokan megterhelőnek tartják. 18 Bár a problémát egyesek a cigány-kérdésre egyszerűsítik, valójában az adott rétegben számos nemzetiség egyedei megtalálhatók.

27 20 Megjelent egy általánosabb, az iskolarendszer egészének társadalmi szerepvállalását érintő bírálat is: a munkára nevelés hiánya. Úgy tűnik, hogy itt a családok különféle okokból kieső feladatát legalább részben át kellene vállalnia az oktatási intézményeknek. Részben a teljesítmények határozottabb elismerése, részben a szintén leépült gyakorlati, technika órák visszaállítása, a gyárlátogatások és hasonló tapasztalatszerzési lehetőségek bővítése, azaz a tananyag olyan átalakítása, ami a munka világát is megjeleníti, már az általános iskolában hozzájárulhatna, hogy egyik interjúalanyunk megfogalmazása szerint dolgozni akaró és szerető gyerekek kerüljenek ki az iskolából. A szakmait teljesítmények erőteljesebb megkövetelésére azonban a jelenleg elsősorban a hallgatólétszám növelésében érdekeltté tett felsőfokú képzést is ösztönözni kellene. Valamelyest az előző ponthoz illeszkedik az a tapasztalatunk, hogy a vállalatokban erős igény mutatkozik a munkavállalók egyfajta általános kultúrája: viselkedése, tisztasága, megbízhatósága iránt. Ezek ugyan megint csak olyan alapvető tulajdonságok, amelyeket otthonról kellene hozni, de erre a családok egy része nyilvánvalóan nem alkalmas, tehát az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az iskolának itt is hiánypótló szerepet kellene vállalnia. Bár a roma kérdés nyíltan nem került elő, az egyik interjúalany joggal hívta fel a figyelmet arra, hogy a leszakadó rétegek képzésében résztvevő oktatókat fel kell készíteni ezen egyre növekvő számú fiatalt adó népcsoport viselkedésének, kultúrájának ismeretére, megértésére is. Versenyképes profiljainkban is gyakori a jó vezetők hiánya. A gazdaság minden szférájában gondokat okoz az is, hogy a magyar felsőfokú képzés túl elméleti. A magyar oktatási rendszer már rettenetesen elmozdult a korábbi jó helyzetéből. Külföldi hallgatók már csak azért jönnek ide, mert itt olcsó tanulni, de a kapott tudás nem jól használható. Jó volna, ha a hallgatók úgy tudnának tanulni, hogy közben dolgoznak is. (Elektronikai cég). De sokhelyütt problematikus a vezetőképzés, illetve -továbbképzés is. Nem meglepő ezért, hogy több interjúadónk is a felsőoktatás teljes átszervezésének, gyakorlat-orientálttá tételének szükségességét hangoztatta Gazdaságpolitikai megfontolások A vizsgálatok egybehangzóan azt bizonyították, hogy az ország jelenlegi két fő politikai célkitűzése a foglalkoztatottság növelése, illetve a versenyképesség javítása igen szorosan összefügg egymással. Úgy találtuk ugyanis, hogy a vizsgált szférákban ma a piac a munkahelyek gyarapításának kulcskérdése. Nem felejthető azonban, hogy a keresletet sokban makro-gazdasági tényezőktől, így a foglalkoztatottság és a bérek színvonalától, a piacvédelemtől, valamint az üzleti környezetnek a bel-, és exportpiaci versenyképességre erősen ható adottságaitól (a jogbiztonságtól, a kötelező adminisztráció költségszintjétől, az elvonások mértékétől) is függ. A vázolt témakörökkel kapcsolatos hazai tennivalók felleltározása messze meghaladja kutatásunk lehetőségeit, interjúink során azonban egyesek (feltehetően a legfontosabbak) említésre kerültek közülük. A következőkben néhány fontosabbat kiemelünk. A vizsgálataink során összegyűjtött információk egyértelműen azt tanúsítják, hogy az elavult, versenyképtelen kapacitásokon nem várhatók a munkahely-teremtés ösztönzésétől maradandó hatások. A magyar gazdaság legtöbb szegmensében csak az innovációk teremthetik meg a versenyképességet - s ezzel a nagyobb számú új munkahelyet. Ezért kívánatos, hogy a foglalkoztatás-növelést célzó hazai gazdaságpolitika középpontjában is az innovációk terjedésének támogatása álljon. A beruházásoktól okvetlenül munkahelyeket váró, nem ritka elvárások tévesek. A fejlesztések egyetlen szférában sem növelik szükségszerűen a foglalkoztatást, széles körben a piaci pozíciók - és ezzel a munkahelyek - megőrzése is jelentős

28 21 erőfeszítéseket követel. A különféle csoportok foglalkoztatásához kötött támogatások pedig mindig kiszorító hatásúak. Más kutatásainkból tudjuk például, hogy tartós munkanélküliek elhelyezéséhez nyújtott szubvenció egyértelműen növelte az álláskeresési időszak hosszát. Az elmondottak miatt igen sajnálatos, hogy az adott elv (miként ezt például az innovációkért felelős intézmény kormányzati súlyának többszöri csökkentése, az innovációs források jelentős részének más célú felhasználása mutatja) nem érvényesült az elmúlt évek gazdaságpolitikáiban sem, s az Új Széchenyi Tervben is csak egy-egy szféra számára vált irányadó elvárássá. A témakörben információink jelenleg például az innovációért felelős irányítók hatáskörének (ide értve: a rendelkezésükre álló forrásoknak) jelentős bővítését, az immár több mint egy éve indokolatlanul visszatartott innovációs célú támogatások mielőbbi kifizetését, az ígéretes fejlesztési lehetőségek intenzív és folyamatos vizsgálatát és az e lehetőségek kihasználását célzó vállalati innovációk támogatására hivatott pályázatok gyarapítását mutatják célszerűnek. Élelmiszeripari és kereskedelmi információink arra utaltak, hogy ezen ágakban a bér-terhek igen magassá válása óta elterjedt a minimálbéren történő foglalkoztatás s ez sokban magyarázza a feketemunka magas szintjét (de a munkavállalók sokat bírált ambíció-hiányát is). 19 Egy e tárgyú világos megfogalmazás például a következő: Foglalkoztatottjaink közt talán nincs is 50 évesnél fiatalabb. A fiataloknál a hozzáállás a gond: a cégnél lehetséges bérért nem hajlandók dolgozni. (Élelmiszeripari cég) Úgy véljük, hogy az adott, közismerten sok magyar céget bénító gond egyértelműen a nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas bérterhek már megkezdett mérséklésének folytatását indokolja, s javasoljuk, hogy a foglalkoztatáspolitika a jelenleginél határozottan fogalmazza meg ezt az álláspontot. Foglalkoztatás bővítési szempontból kimondottan kontraproduktív a nagy kereskedelmi üzletek különadóval sújtása. A belkereskedelemben az elmúlt időszakban ezek új üzletnyitásai jelentős mennyiségű képzetlen dolgozót szívtak fel, míg a kisebb, szakosodott üzletek inkább szakképzett eladókat igényeltek. Ráadásul a később említésre kerülő fekete gazdaságnak sem elsősorban ezek a boltok a színterei. Ugyanakkor a banki hitelezés visszaszorulása nem csupán a vállalati fejlesztések megvalósításának, de esetenként még a normál üzletmenet fenntartásának is komoly gátját képezni. E megoldást ezért mielőbb korrigálni kell (s ha a szférában a verseny-magatartásban problémák merülnek fel, ezeket nem az adózás, hanem a versenyfelügyelet keretében kell rendezni). A magyar munkaerő korábban említett mobilitás-hiányának témaköréhez kapcsolható a bérlakás-piac szűkössége és merev volta mellett a helyközi személyszállítás katasztrofális állapota is. A monopolhelyzetet élvező MÁV és Volán járatok díjai szinte röghöz kötik a kisebb, távoli települések lakóit, nem csupán a munkától, de a tanulástól, továbbképzéstől (és még sok egyébtől is) elvágják őket. A piaci verseny, a helyi igényeket kiszolgáló lokális személyfuvarozó cégek elterjedése talán megcsapolná ugyan az állami cégek bevételeit, de jelentősen hozzájárulhatna a munkaerő és munkahely közti geográfiai szakadék áthidalásához. A munkaerőpiac rugalmasságát javítani tervezett intézkedések munkára ösztönző jellegük miatt az interjúk során már pozitív visszhangot kaptak egyes vállaltvezetőktől. 19 Az elvonások csökkentésére törekvés az ún. Laffer-görbe értelmében a magas közterhek természetes következménye. S számos jel utal arra, hogy ezek a reflexek a mai magyar társadalomban is erősek. A Trenkwalder nemzetközi munkaközvetítő társaság friss felmérése szerint például munkát kereső állampolgárainknak, különösen a fiataloknak drámaian nagy, s növekvő hányada vállalna szívesen munkát külföldön elsősorban az ott elérhető, a hazainál lényegesen magasabb bérek miatt. Magyar Nemzet április oldal.

29 22 Kutatásunk azonban a feketegazdaság visszaszorításának további tennivalóira is utalt. Az illegális tevékenység ismert költségvetési hatásain túl - részben a jogkövető vállalatok piaci lehetőségeit rombolja, részben a cégek között együttműködést teszi lehetetlenné. A korrupció burjánzása magától a vállalkozói léttől is elriaszt. Innovatív vállalataink szférájában igen kevés a fiatal cég. E jelenséget az magyarázhatja, hogy munkaképes korú lakosságunk számos rétegében, így a munkát keresők köreiben is a kívánatosnál alacsonyabb a vállalkozási 20 kedv. Így nyilvánvaló, hogy a közelmúltban a foglalkoztatás-növelés egyik legfontosabb tartaléka kihasználatlan maradt. A feketegazdaságot Magyarországon körüllengi egyfajta jó szándékú elnézés: Szegények másképp nem tudnak megélni, így legalább nem szorulnak segélyre. Ez a szerintünk hamis jóindulat az interjúkból tükröződő vélemények szerint is épp ellenkező következményekhez vezet: a jogkövetők versenyhátrányához, túlzott adóterheléséhez, így pedig a növekedés és a foglalkoztatás fékezéséhez. A gazdaságpolitikának inkább arra kellene törekednie, hogy növelje azon állampolgáraink számát, akik szívesen alapítanának és vezetnének legális keretek között céget, és siker esetén még a cégméret növelésétől sem riadnak vissza. Tudjuk, hogy egyes javaslataink megvalósítása némileg kiterjesztené a foglalkoztatás-politika jelenleg szándékolt hatókörét. Meggyőződésünk azonban, hogy e politika akkor lesz igazán sikeres, csak akkor érheti el jelenlegi ambiciózus céljait, ha a gazdaságpolitika egészére hatni tud. 20 A mai magyar szaknyelv, a nemzetközi szóhasználattól eltérően, összekeveri a vállalkozás, illetve a vállalat fogalmakat. A fentiekben azonban nem követjük e pontatlanságot, csak azt nevezzük vállalkozásnak, ha valami új vállalatot alapít, vagy vállalata termék-palettáját új profillal egészíti ki.

30 23 2. A VÁLLALATI FEJLESZTÉSEK ÉS A FOGLALKOZTATÁS A SZAKIRODALOMBAN E fejezet alapvető célja az empirikus vizsgálatok megalapozása, a foglalkoztatás jelenlegi színvonalára, valamint a vállalati fejlesztési törekvések foglalkoztatási összefüggéseire vonatkozó szakirodalom (dokumentumok, statisztikák, publikációk, kutatási beszámolók, szakértői vélemények) feltárása és bemutatása. Az elméleti gyökerek, illetve a már elért kutatási eredmények ismerete jelentősen segítheti a vizsgálódás terének pontos kijelölését is, s vizsgálatunk megállapításainak helyes értelmezését is. 2.1 A közgazdasági elméletek a fejlesztésről és a foglalkoztatásról A foglalkoztatás gazdasági szerepéről már a (korai) klasszikusok határozott álláspontot alakítottak ki. Máig érvényes tézisük lényege, hogy a foglalkoztatás teremti meg a lakosság ellátásához szükséges anyagi javakat. Széchenyi István (1830) szavaival: Munka, munka a nemzeti gazdagság talpköve. Így áll elő sok, dicséretes hévvel Say, Ricardo, Malthus, Sismondi neveire támogatva. (az idézet a 102. oldalról). Az állítás napjaink adatainak a feldolgozásával is bizonyítható. A Papanek - Borsi Tompa (2007) cikk részletes matematikai-statisztikai számítással igazolta például, hogy a magyar gazdaság lemaradásának fontos (az európai átlagos GDP/fő, illetve a hazai teljesítmény különbségének egyharmadát magyarázó) tényezője a lakosság alacsony, 50%-ot alig meghaladó 21 gazdasági aktivitása. Már egy-egy korai szerző is utalt rá, hogy a foglalkoztatás, illetve a termelési eredmények kapcsolatára vonatkozó fenti klasszikus alapelvek jelentős kiegészítése indokolt. Hiszen a foglalkoztatottak számára nem csak a szükségletek volumene, hanem a munka hatékonysága is hatást gyakorol. Az üzleti világ nem vállal haszontalan munkát. Széchenyi például a következő megjegyzést fűzte hozzá a fent idézett megállapításához: Holott nem a munka, hanem a jól elrendelt munka a nemzeti gazdaság talpköve. Ha 1830-ban minden erőmet a legnagyobb serénységgel s állhatatossággal arra fordítom, hogy egy nagy gödröt ássak, azt 1831-ben betöltöm s így tovább, akkor munkámat egészen hiába vesztem. A XIX. század második felétől kidolgozásra került marginalista elméletek azután részletesebben megvizsgálták a munkaerő iránti kereslet és a munka hatékonysága közti kapcsolatot. P.A. Samuelsonnak a nemzedékek gondolkodását megalapozó Közgazdaságtan című tankönyve szerint a kapott eredmények lényege az, hogy a többlet munkaerő egységeinek termelésbe állítása adott technikai szinten a csökkenő határhaszon elve miatt egyre kisebb hasznot hoz, tehát a dolgozók számát csak addig érdemes emelni, amíg a fizetendő bér el nem éri a határtermék értékét (1. ábra). 21 Az Unió friss Európa 2020 programja (EC 2010) különös élességgel világítja meg a jelzett magyar arány gondjainak a súlyát; ti. a évesek körében több mint 10% ponttal, 75%-ra kívánja emelni a foglalkoztatást.

31 ábra A határtermék értéke a befektetett munka növelése esetén Határtermék Forrás: (Samuelson Nordhaus p. 102.) Munka Az ábrán bemutatott példában 1000 dolláros bér esetén kettő, 500 dollárosnál pedig három egységnél több munka alkalmazása már veszteséget okozna a vállalatnak. S a jelzett meggondolás például a minimálbér szintjének meghatározásakor ma is kiemelt figyelmet érdemel. Nem felejthető ugyanis, hogy a magas minimálbér akár erőteljesen is visszafoghatja a foglalkoztatást. Ismeretes, hogy a századforduló talán legnagyobb hatású szerzői konkrétan neveztek meg két, a munka hatékonyságát (a határtermék értékét) jelentősen befolyásoló tényezőt, nevezetesen F.W. Taylor 22 az elvégzendő munka megszervezésének módját, H. Fayol 23 pedig az adott feladatokat végzők vezetésének a színvonalát majd e megállapításokat a két háború közt E. Mayo 24 egészítette ki, amikor a vállalatvezetés emberi kapcsolatainak (human relations) jelentős hatásaira is felhívta a figyelmet. A XX. század további évtizedeiben mindhárom említett hatótényező a foglalkoztatási gondok megoldását kereső kutatások alapvető témáit adta. Samuelson arra is felhívja a figyelmet, hogy több termelési tényező esetén az élőmunka egy része lecserélhető más erőforrással, ezért a foglalkoztatás színvonala a tényezők helyettesítési lehetőségétől is függ. Az állítás tartalma olyan példán szemléltethető, amely arra a feltételezésre épül, hogy adott mennyiségű terméket a munka (L) és a vagyontárgyak (A) négyféle kombinációjával lehet előállítani. (i.m. p. 129.) Nyilvánvaló, hogy ha az egységnyi munka ára 2, az egységnyi eszközé 3, akkor a C kombináció a leginkább gazdaságos a vállalat számára, de ha a vagyontárgyak ára például 1$-ra esik, akkor már a B kombináció az előnyösebb. Azaz ilyenkor a beruházásnak a vagyontárgyak növelésének egyértelműen foglakoztatást csökkentő hatása lesz (1. táblázat). 22 Taylor, W.F. (1911): Scientific Management. Harper, N.Y. 23 Fayol, H. (1916): Administration Industrielle et Générale. 24 Mayo, E. (1933): The human problems of an industrial civilization.

32 25 2. táblázat Tényezőkombinációk és költségek adott szintű kibocsátás megtermeléséhez Kombinációk Munka (L) Eszköz (A) Teljes költség ($) PL = 2, PA = 3 PA = 1 A B C D Forrás: i.m. p. 129, a jelen bevezetés szerzőinek kis módosításaival Ugyancsak a századfordulón J. Schumpeter (1911) azt a felismerést rögzítette már, hogy a modern gazdaságokban az innováció a haladás fő motorja. Az innovációk következő öt típusát különböztette meg: Új javak, termékek, szolgáltatások bevezetése a gazdasági újratermelés folyamatába. Új termelési vagy kereskedelmi eljárások alkalmazása. Új piacok, termék-kihelyezési lehetőségek megnyitása. Nyers- és alapanyagok új beszerzési forrásainak feltárása. Új szervezet létrehozása: például monopolhelyzet teremtése vagy annak megszüntetése. Az adott csoportosítás alapján is érzékelhető, hogy az innováció igen különböző hatásokat gyakorolhat a foglalkoztatásra. A termék-innováció a munkaerő határhozadékát befolyásolhatja: vagy az egész függvényt tolja el (például új, magas hozzáadott érték tartalmú termék esetén), vagy a függvény meredekségét változtatja (termékmegújító fejlesztések esetén); s míg az első esetben a piac, s így a foglalkoztatás bővülése is valószínűsíthető, az utóbbi gyakran (ha a termék korszerűsödése sem teszi lehetővé az értékesítés érdemi növelését) akár a munkahelyek számának a csökkenését is eredményezheti. A termelési folyamat innovációja révén a vállalat több terméket állíthat elő változatlan ráfordítás-volumennel, vagy ugyanazt a kibocsátás mennyiséget kevesebb ráfordítással hozhatja létre, s ha a termelékenység javulás ellenére csekély az esély a piacbővülésre, ez esetekben is fennállhat a foglalkoztatás csökkenés veszélye stb. A foglalkoztatás-növelés lehetőségeit kutató mai szakirodalom is az innovációk kérdését állítja a leggyakrabban reflektorfénybe. Az 1929-ben kirobbant világgazdasági válság után J.M. Keynes (1936) egy, az állam foglalkoztatási szerepével kapcsolatos alapvető tézist is megfogalmaz. Látva, hogy a Say-dogma a gyakorlatban nem igazolódik, azt kényszerült megállapítani, hy a gazdaság akkor is egyensúlyba kerülhet, ha nincs teljes foglalkoztatottság. Az állam azonban válság idején képes arra, hogy fiskális eszközökkel, például infrastrukturális beruházásokkal mesterségesen fenntartsa a keresletet, s ezzel az egyensúlyhoz közelítse a gazdaságot és csökkentse a munkanélküliséget. Így arra következtetett, hogy az állam aktív beavatkozása ilyen esetekben mindenki számára hasznos. Mivel azonban a közgazdaságtudomány fejlődése során az állam gazdasági szerepe mindenkor alapvető vitatéma volt, természetes, hogy Keynes fenti következtetése az elmúlt évtizedekben is állandó vitákat váltott ki, amelyek ismertetése már nagyon messzire vinne a kutatás alapvető célkitűzéseitől. Napjainkban mind a közgazdasági elméletek, mind a gazdaságpolitikák úgy ítélik meg, hogy a (jelentős) foglalkoztatás-növelés esélyei elsősorban a (vállalati) fejlesztések révén teremthetők meg.

33 26 A vállalati fejlesztőmunkának sokféle célja lehet. A szakirodalom általában megkülönbözteti a kapacitások extenzív (a technikai színvonalat lényegesen nem módosító) bővítését, illetve az innovációt. Mivel azonban versenyképességi gondokkal küzdő gazdaságunkban az extenzív bővülés lehetőségei korlátozottak, figyelmünket elsősorban az innovációra épülő fejlesztések felé fordítjuk. Az innováció fogalma: a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és növelése, új eljárások alkalmazása a termelésben, az elosztásban és a piaci munkában, a menedzsmentben, a szervezetekben és a munkafeltételekben, a munkaerő szakmai ismereteinek bővítése és megújítása (EC, 2004). 25 A szerzők olykor arra is felhívják továbbá a figyelmet, hogy bár a makro-modellek a fejlesztést elsősorban beruházási számadatokkal - a ráfordítások összegével, vagy GDP-hez viszonyított arányával mérik, s sokszor sikeresen, ezen aggregált számadatok kevéssé alkalmasak az innovációs folyamatok jellemzésére. Erdős Tibor Álomosítás című ( 2006) cikkében az állásfoglalást így indokolja: A gazdasági növekedés akkor gyorsulhat, ha a foglalkoztatás, és/vagy a termelékenység a korábbinál gyorsabban emelkedik. Jól meg kell jegyezni: nem a beruházási ráta növekedéséből vezethető le a gyorsabb növekedés a nagyobb, vagy növekvő beruházási ráta inkább következmény, mint ok. 26 Az elmúlt évtizedekben számos szerző vizsgálta a műszaki innovációk foglalkoztatási hatásait is. Úgy találták, hogy az innovációk valóban jelentősen segítik a gazdasági fejlődést. Azt is tapasztalták azonban, hogy a munkaerő iránti igény és a technológiai fejlődés közötti összefüggések igen bonyolultak. Goldin és Katz (1998) például amerikai népesedési adatokat vizsgálva úgy találta, hogy az ipar korai szakaszában a kézműves műhelyekben képzett (skilled) dolgozók tevékenykedtek, majd a manufaktúrák megjelenése és a tömegtermeléshez vezető gépesítés csökkentette a képzettség iránti igényt. Itt szét is vált a termelőfolyamat produktívnak nevezett (közvetlenül a termék előállításával foglakozó), illetve az improduktív (előkészítő tervező, gépbeállító, illetve átállító, javító feladatokat végző) szakasza. A produktív munka képzetlen (unskilled) munkaerőt igényelt, az improduktív viszont nagy tudású és tapasztalatú, rugalmasan és kreatívan problémát megoldani tudó dolgozókat. A technikai fejlődéssel a gépek egyre jobbak lettek, tehát az improduktív munka iránti igény egy ideig csökkent, később azonban az automatizálás, a folyamatos ipari üzemek elterjedése (pl. a vegyi és az élelmiszeriparban), illetve az összeszerelő iparágakban a kötegelt feladatoké ahhoz vezetett, hogy ismét (skilled) gépbeállítókra lett nagyobb szükség, maga a termelőfolyamat viszont egyre kevesebb képzetlen dolgozót igényelt. Az ún. kékgalléros munkakörökben is megnőtt a magasabb végzettségű foglalkoztatottak aránya. A magasabb alapképzettségűek, így pl. érettségizettek iránt azért nőtt meg a kereslet,, mert ők tudtak kézikönyvet, műszaki rajzot olvasni, voltak villamossági és vegyi ismereteik, értettek az algebrához és matematikai képleteket tudtak megoldani, valamint szót tudtak érteni a nem termelő ( fehér galléros ) munkakörökben dolgozókkal is. Az eredmények a 2. sz. táblázat szerint foglalhatók össze. 25 Az Oslo Kézikönyv rokon meghatározása a következő: Az innováció új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketing módszer, vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, a munkahelyi szervezetben, vagy a külső kapcsolatokban (OECD 2005). 26 Amint ezt a Bevezetőben jeleztük, J. Schumpeter már a XX. század elején felhívta a figyelmet a technikai fejlődésnek a gazdasági növekedésre gyakorolt meghatározó hatására. R. Solow iskolát teremtő (Technical Change and Aggregate Production Function. Review of Economics and Statistics) növekedési elmélete szigorú matematikai összefüggésekre építve arra világított rá, hogy korunkban már nem a növekedés klasszikus forrásaitól, a munkától és a tőkétől hanem csak az innovációktól várható jelentős gazdasági húzóerő (hiszen a fejlett országokban a lakosok száma már nem nő, tőke pedig elég van). Az újabb elméletek - többek között Nelson-Winter (1982, An Evolutionary Theory of Economic Change. Harvard U.P. Cambridge) Dosi, G. Freeman, C. Nelson, R. Silverberg, G. Soete, L. (1988, Technical Change and Economic Theory. Pinter. London) stb. - pedig korunk néhány további alapvető összefüggését is feltárták.

34 27 3. táblázat A műszaki változás hatásai a tőke-, illetve munkaigényességre* Műszaki változás Tőke / kibocsátott Tőke és munka aránya Képzett munka aránya mennyiség (K/Q) (K / (L s+l u)) (L s / (L s+l u)) Kézműipartól a gyáripar felé? tolódás Gyáripartól a szerelőszalag felé toldódás Szerelőszalagtól a folyamatos üzem felé tolódás * K = tőkeállomány, Ls = képzett (skilled) dolgozók, Lu = képzetlen (unskilled) dolgozók A vezetéstudomány klasszikusának, P. Drucker nek (1985) elemzése azt is kiemeli azonban, hogy bár sokan a műszaki újításokra szűkítik az innovációk tartalmát, korunkban nem is ezek a legnagyobb hatásúak. Így ír: Az újítás nem feltétlenül technikai jellegű, sőt, nem is szükségszerűen valami megfogható dolog. Nehezen tudnánk olyan technikai újítást találni, amely hatásában felérne azokkal a társadalmi jellegű innovációkkal, mint a napilapok, vagy a biztosítás. A részletre vásárlás szó szerint átalakította a gazdaságot. Ahol bevezetik, az ellátás-központú gazdaságból igényközpontú gazdaság fejlődik ki, gyakorlatilag függetlenül a gazdaság teljesítőképességétől. A kórház a mai modern formájában a XVIII. századi felvilágosodás terméke volt és nagyobb hatással volt az egészségügyre, mint bármelyik orvostudományi felfedezés. Technológiailag nem sok újdonság volt abban, hogy a kamiontestet le lehet emelni a kerekekről és így felvinni a szállítóhajóra. A konténer-innováció nem is a technológiából fakad, hanem abból az újszerű szemléletmódból, amely a teherhajót áruszállító eszköznek, nem pedig hajónak tekinti következésképp a kikötőben töltött időt minél inkább lerövidíti. Mégis, ez a vacak újítás megnégyszerezte az óceánjárók forgalmát. E nélkül bizonyára nem jöhetett volna létre a világkereskedelem hihetetlen mértékű növekedése az utóbbi negyven évben. Drucker rámutat továbbá arra is, hogy míg az elmúlt évszázadokban elsősorban a nagy cégek voltak a korszerűsítési folyamatok mozgatói, s ennek következtében a foglalkoztatás fő bővítői, az elmúlt évtizedekben inkább kkv-k hasznosították az innovációk siker-esélyeit, s ezek teremtették a legtöbb munkahelyet. A felgyorsuló előrehaladás hatására a rugalmasság, a gyors alkalmazkodás vált ugyanis a vállalati versenyképesség kulcs-fontosságú tényezőjévé, s ez alapvetően módosította a célszerű cég-méreteket. Korábban a fejlett gazdaságokban (kiemelten az USA-ban) legtöbbször a tömegtermelésre szakosodott acél-, gépkocsi-, gumi-, szórakoztató elektronikai ipari nagyvállalatok álltak a gazdasági haladás élvonalában, most viszont sorra szűntek meg a munkahelyek e rugalmatlan dinoszauruszokban (valamint a kormány által finanszírozott, szintén nagy szolgáltató intézményeknél, az iskoláknál, egyetemeken, kórházakban). Ugyanakkor az újonnan alapított kisközepes vállalatok széles köre például a Microsoft, a Netscape, a Cisco Systems, az Amazon.Com, a Yahoo, de egyes kis magániskolák, kórházak stb. is 27 egyre nagyobb szerepet játszott az innovációs folyamatokban, gyorsan növekedett, s munkahely-teremtő képességük is szinte robbanásszerűen bővült. 27 P. Drucker arra is rámutat, hogy az új kis-közepes vállalatok jelentős többsége nem is a high-tech iparban ér el sikereket ben a 100 leggyorsabban növekvő (s öt évesnél nem fiatalabb, de legfeljebb 15 éves) vállalatoknak csak a negyede működött a high-tech szférában, ugyanakkor öt étteremlánc, két női konfekciót gyártó cég és húsz egészségügyi szolgáltató vállalat is felkerült a listára (i. m. 17. oldal).

35 Nemzetközi vizsgálatok a vállalati fejlesztések foglalkoztatási hatásairól Az immár csaknem 7 milliárdos népességet eltartó világgazdaságban gyakoriak a foglalkoztatási 28 gondok. A statisztikák szerint az elmúlt évszázad során ritka volt a (globális) munkaerő-hiány, gyakran kellett, s kell viszont küzdeni a munkanélküliséggel. 29 Jelenleg is a legtöbb térségben (s Európában szintén) több a munkás, mint a munka. A jövőbeli perspektívákról se sok jó olvasható. A fejlődő világban a lakosság és a képzetlen munkaerő-kínálat további gyarapodása valószínűsíthető. Európa népessége tovább öregszik, s a munkaképes korúak hiányát bevándorlókkal törekszik pótolni, de egyre inkább megválogatja, milyen képzettségű és képességű munkavállalókat kíván fogadni. A demográfiai változások ellenére a jelentős munkanélküliség fennmaradása várható. Kutatásunk számára is irányadó továbbá, hogy a meglevő, illetve a jövőben várható foglalkoztatási gondok okaira vonatkozó szakirodalom igen gyakran a rendelkezésre álló munkaerő szerkezetét (korfáját, területi megoszlását, stb.) illető problémákkal foglalkozik, s napjainkban a témakört érintve különösen széles körben bírálja a munkavállalók felkészültségét. A nagyvállalatok mind a fejlett, mind a fejlődő országokban jelenleg is arról panaszkodnak, hogy egyre nehezebb tehetséges így kritikai szellemű, kreatív, intellektuálisan kíváncsi, tanulni képes - munkatársakkal betölteni az álláshelyeket, még akkor is, ha adott szakképzettségből túlkínálat van. A tárgykörről a közelmúltban Szabó K. (2011) magyar nyelven is adott áttekintést. Ennek keretében bemutatja egy friss felmérés alábbi eredményeit is (következő ábra). 28 Világszerte elfogadott meghatározás, hogy foglalkoztatott az a személy, aki a megfigyelt héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett (illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg, betegség, szabadság távol volt. 29 Munkanélküli az a személy, aki a megfigyelt héten nem dolgozott (és nincs olyan munkahelye se, ahonnan átmenetileg távol volt), de a megkérdezést megelőző 4 héten aktívan keresett munkát, s ha talált volna állást 2 héten belül munkába tudott volna állni.

36 ábra Az általuk kínált állások betöltésével kapcsolatos nehézségekről beszámoló vállalatok aránya 36 országban, 2010 első negyedében (százalék) Forrás: Manpower, Talent Shortage Survey Results, p.3. Idézi: Szabó K. (2011) Gordon (2009) szerint az USA-ban az összes állás 62%-a jól fizetett és magas képzettséget igényel. 97 millió emberre lenne szükség ezek betöltésére, de csak 45 millió rendelkezik a szükséges képesítéssel. Csupán a munkahelyek 38%-a alacsony bérű és képzettségigényű, ezek 61 millió ember igényelnek, miközben a jelentkezők száma 100 millió felett van. Hasonló megállapítást tett a Világgazdasági Fórum is: A magas munkanélküliség ellenére a globális gazdaság a példanélküli tehetséghiány évtizedébe lépett. 30 Számos nemzetközi és egy-egy országban vizsgálódó kutatás vizsgálta azt is, hogy a munkaadók mely tudás és képességek gyengesége miatt elégedetlenek a munkaerő-piaci kínálattal. Példaként egyrészt David Autor és társainak (1998, 2003) munkáira, másrészt Alexandra Spitznek, a mannheimi Zentrum für Europäische Wirtschaftsforsung GmbH (ZEW) munkatársának (2004) publikációjára hivatkozunk. Míg Autor és szerzőtársai amerikai, addig Spitz német empirikus adatokon igazolta, hogy a modern információtechnológia alapvető változásokat követel meg a munkaerő képességeiben. Az elemzés minden esetben azt állapította meg, hogy a számítógépek széleskörű alkalmazásba vétele helyettesíti azokat a dolgozókat, akik manuális és szellemi rutinfeladatokat végeznek, míg a nem rutin feladatokat ellátók munkáját kiegészíti. Ez az összefüggés megjelent mind a foglalkozási, mind a szakképzési, mind a kor szerinti csoportokban. A kutatók öt fő képesség szerinti csoportot különböztettek meg: 30 Idézi: Szabó K. (2011), 3. oldal.

37 30 elemzés, értékelés pl. matematikai, logikai levezetés, problémamegoldás; a nem rutinszerű interaktív feladatokat mint a munka koordinálása és delegálása; a rutinszerű szellemi feladatokat könyvelés, kalkuláció készítés. leltározás; a rutinszerű manuális feladatokat pl. a gépkezelés és a nem rutinszerű manuális feladatokat ilyen a vendéglátás, vagy az épületfelújítás. A rutinszerű feladatok általában jól definiáltak, tehát szabályokkal leírhatók, ezért könnyen programozhatók is, ezért a számítógépek gazdaságosan el tudják ezeket látni. A nem rutinszerű feladatok nem programozhatók egyszerűen, hiszen helyzetfelismerést igényelnek, nem írhatók le szabályokkal. A számítógépek e feladatok elvégzésénél kiegészítik az emberi munkát, növelik a termelékenységet, de nem tudják helyettesíteni az embert. A tanulmány címében feltett kérdésre: nőnek-e a képzettségi követelmények a munkahelyeken, Spitz válasza: a kereslet az elemzési és az interaktív munkaképességek iránt növekszik, a rutinszerű manuális és szellemi munkára való képesség iránt csökken. Ez a szakképzettség iránti elvárásokban is megjelenik, éppen ezek a változó igények késztetik a továbbképzésben való részvételre a dolgozók mintegy felét. Ugyanakkor a kutatások a szaktudás iránti igények időszakos változásaira is felhívják a figyelmet. Autor, Katz és Krueger (1998) azzal magyarázták e módosulásokat, hogy ha a felsőfokú bérprémium magas, ez ösztönzést ad a szaktudást helyettesítő technikai változásoknak, ennek hatására nő a szakértelmet nem igénylő munkahelyek száma, leértékelődik a szaktudás, ami növeli ez utóbbinak a bér-prémiumát, s minden kezdődik újra. Mokyr (1990) szerint például a tizennyolc-tizenkilencedik században a szövőgépek, nyomtatóhengerek, vagy a szerelőszalagok elterjedése helyettesítette a munkaműveletekben gyakorlott munkásokat. Az elmúlt években a számítógépek is gyakoroltak hasonló hatást: annyira leegyszerűsítettek olyan, korábban komplex feladatokat, mint például a készletellenőrzés, hogy különösebb képzettség nélküli dolgozó is el tudja látni ezeket. Acemoglu (1998) azonban azt állítja, hogy a technológiai változás szaktudást kiszorító hatása csupán ideiglenes, az átmeneti időszak után a technológiaváltás meredeken megnöveli a szaktudás iránti igényt. Amint a képzett munkaerő olcsóbbá válik, széles körben érdemes lesz alkalmazásba venni olyan technikákat is, amelyek kezeléséhez magasan képzett dolgozókra van szükség (de természetesen a folyamatot befolyásolja az is, hogy milyen termékeknek van növekvő piaca). A szaktudást helyettesítő technika nagyon jól exportálható az alacsonyan fejlett országokba, ahol nem áll rendelkezésre elég képzett munkaerő, így a teljesítmények bővítése ezzel gyorsabban valósítható meg, mint a képzés növelésével. Ekkor viszont megnő a szaktudást helyettesítő technikával előállított javak (olcsó) kínálata, a fejlett országok vállalatainak tehát érdemesebb a tudásigényesebb termelés felé fordulni, ez szintén felhajtja a képzett dolgozók iránti keresletet. A gazdaságban kimutathatók a jelzett igény-változáshoz való illeszkedés jelei is. Napjainkban a globális cégek egyre inkább felismerik, hogy a kiemelkedő képességű munkaerő kiemelkedő hozamot is produkál, ezért igyekeznek is megfizetni, illetve a munkakörülmények alakításával megtartani. Acemoglu [1998] szerint például a hetvenes évek során az USA-ban a főiskolai diplomával rendelkező dolgozók bére 55 százalékkal volt magasabb a középfokú végzettségűekénél. Ez a különbség a nyolcvanas években 41%-ra mérséklődött, majd 1995-re 62%-ra nőtt. A gazdaságilag fejlett országok sokoldalú eszköztár alkalmazásával keresik a lehetőségeket a foglalkoztatottság emelésére, az ezt célzó innovációk terjedésének gyorsítására. Várakozásaikat G. Pauli (2010) azon állítása is alátámasztja, amely szerint a könyvében felvázolt 100 projekt megvalósítása 10 év alatt 100 millió új munkahely létesüléséhez járulna hozzá a világgazdaságban. Ezzel összhangban levőnek látszik az Európai Unió növekedési pályára állításának feladatát kitűző Európa 2020 stratégia is, amely jórészt innovációk révén - 10 év alatt 75%-ra kívánja növelni a

38 31 Közösség foglalkoztatási rátáját. Számos empirikus kutatás igazolta a technológiafejlődés és a foglalkoztatási jellemzők közti bonyolult kapcsolatok mai érvényesülését is. Van Reenen (1997) 598 brit cég adatain végzett vizsgálata például pozitív összefüggést talált a foglalkoztatás és a cégek által végrehajtott innovációk között. Ugyanerre jutott Smolny (1998) 2405 német vállalatot vizsgálva. Sjöholm és Lundin (2010) pedig ezeket az eredményeket több mint húszezer kínai közép- és nagyvállalat 1998 és 2004 közötti adatain tesztelték, és ellentmondásosnak találták a technológiai fejlődésnek a foglalkoztatásra gyakorolt hatásait. Rögzítették, hogy a kínai kormány a válságra adandó reakciók között nagy hangsúlyt helyezett a tudomány és a technológia támogatására. Ma már a Kínai Népköztársaság e területi befektetései a legnagyobbak a világon, amitől a kínai versenyképesség javulását és a növekedés gyorsulását várták. A szerzők nem találtak azonban egyértelmű, közgazdaságilag releváns összefüggést a vállalatokban foglalkoztatottak létszámának növekedése és a T&T tevékenység volumene között, sőt, inkább az ellenkező irányú kapcsolatra utaló eredmények születtek. Kissé más a kép, ha a cégek túlélését munkahely-megőrzésnek, tehát pozitív foglakoztatási hatásnak tekintjük. Ez esetben már egyértelmű, hogy a tudományos tevékenységet és a technológiai fejlesztéseket megvalósító cégek nagyobb arányban maradtak fenn a vizsgált időszakban, bár a különbség mértéke ágazatonként eltért. A T&T aktivitást jelző cégek túlélési arányai közti különbség a high-tech iparágakban volt a legkisebb, a fémiparban a legnagyobb. Jaumandreu és Mairesse (2010) ezer spanyol vállalat 1990 és 1999 adatain vizsgálta az innovációnak a termelésre és a keresletre gyakorolt hatását. Termék és eljárás innovációkat különböztettek meg, s szintén sokrétű hatásokat regisztráltak. Az eljárás innovációk a vegyiparban és a textil-ruházati iparban csökkentették a keresletet ezt ugyanis a vállalati (korrigált) kibocsátással mérték, s az innovációk árcsökkentésének értékesítési bevétel-mérséklő hatása nagyobbnak bizonyult, mint az eladott mennyiség növekedése miatti bevételbővülés. A fémiparban viszont a termék-innovációk egyértelmű keresletnövekedést eredményeztek. Malgarini és társai (2010) pedig az olasz konjunktúra felmérésekben résztvevő feldolgozóipari vállalatok 2006 és 2009 évi adatain vizsgálták az összefüggést aközött, hogy a vállalat egyszerű pótló beruházásokat hajt-e végre, vagy innovációkat is megvalósít, illetve, hogy fix, vagy határozatlan idejű szerződéssel bővíti-e dolgozói számát. Az eredmények azt mutatták, hogy ezek a tevékenységek nem kizárják egymást, hanem éppen hogy komplementer hatásúak: azok a cégek inkább valósítottak meg pótló beruházást, amelyek innovációkat is végrehajtottak, mint a nem innovatív cégek. Az innovátorok nagyobb arányban vettek fel új dolgozót határozatlan idejű szerződéssel, de ők bővítették inkább a rendelkezésükre álló munkaerőt fix idejű alkalmazással is. A válság érdekes módon nem a határozatlan, hanem a fix idejű létszámfelvételi kedvet csökkentette. Egy egészen friss tanulmány Bloom és társai (2011) ezt a folyamatot más szemszögből vizsgálták. Azt nézték meg, hogy az alacsony bérű országokból a fejlettekbe érkező import felszabadítása, a kereskedelmi akadályok lebontása, hogyan hat a fejlett (magas bérű9 országok iparára. A kínai WTO tagság követekzményeit vizsgálták az európai Unió 12 régi tagállamában. Azt találták, hogy az olcsó import elsősorban a tömegáruk kategóriájában szorította ki a haza termelést. Mind a vállalatközi, mind a vállaltokon belüli szerkezeti változások azt mutatták, hogy a cégek erőteljes innovációs aktivitásba kezdtek, javult az infokommunikációs ellátottságuk és a foglalkoztatottak szerkezetében megnőtt a magasabban képzett, értékesebb kompetenciákkal rendelkező dolgozók aránya. Ez nem csupán az ú.n. high-tech iparágakban volt megfigyelhető. Az unióban bejelentett textilipari szabadalmak száma például ugrásszerűen megemelkedett három évvel a kínai korlátozások oldása után. Amint erre például Acemoglu és Zilibotti (2001) rámutat, a munkaerő képzettségével kapcsolatos követelmények sok tekintetben relatívak. A globalizálódó világban mind a gépek, mind a technológiai ismeretek a világ bármely országában hozzáférhetők, s így alkalmazásuk körét nem a tudás eloszlása terén kell keresni. Fontos befolyásoló tényező viszont, hogy a kutató-fejlesztő cégek elsősorban olyan berendezéseket, eljárásokat alkotnak meg, amelyek fejlett országok cégei számára értékesek hiszen a szellemi tulajdonjogok erőteljes védelme miatt elsősorban itt számíthatnak a kifejlesztés költségeinek megtérülésére. További hatótényező, hogy a fejlődő országokban a fejletteknél kialakultnál jóval kevesebb képzett és még kevesebb műszaki tapasztalattal rendelkező (skilled) dolgozó áll rendelkezésre, így számos, behozott korszerű technikával végzendő munkafolyamatot is kevésbé tapasztalt munkaerővel kell elvégeztetni. Ennek következtében az alacsony fejlettségű országok vállalatai a fejlettekével azonos műszaki berendezéseken is alacsonyabb teljes tényező termelékenységet (TFP) tudnak elérni. A szerzők 22 ország 27 ágazatának adatain végezték

39 32 számításaikat. Ennek során az a sajátos eredmény született, hogy termelékenység különbség nem is csúcstechnológiai ágakban, hanem épp az alacsony technológiájúakban a legnagyobb. Ennek az a magyarázata, hogy az előbbiekben kevésbé van mód arra, hogy magasabb szaktudást és tapasztalatot igénylő munkát alacsonyabb képességű dolgozóval végeztessenek el. Ugyanakkor a fordított felállás sem ritka: a behozott értékes technika működtetésére a fejlődő országokban sokszor a fejlett országokban szükségesnél magasabb képzettségű munkaerőt alkalmaznak, mivel egyrészt az általános kulturális színvonal miatt a képzettségi szintek jelentette tudás leértékelődik, másrészt a magasabban képzett munkaerő viszonylag olcsó a fejlődő országban. Ez Európában is előfordul, ld. Bakiu (2010) esettanulmányát a szarajevói munkaerőpiacról. Természetesen a világgazdaságban a kkv-knak csak szűk - a K+F tevékenységet végzőkénél jóval kisebb - csoportja növekedett gyorsan. Az 1980-as években például az Egyesült Királyságban az új kkv-knak mindössze 4%-a volt az, amely tíz év alatt mintegy 50%-os foglalkoztatás bővülést generált. 31 Az USA-ban az között létrejött kis-közepes cégek csoportjában ezen, ún. gazellák aránya 3%-os volt (de a foglalkoztatást döntően ezek bővítették). 32 Az ezredfordulót követő évtizedben is csak az új vállalatoknak kevesebb, mint tíz százaléka remélhetett gyors növekedést, de az ettől a csoporttól várt létszám-gyarapodás az új munkahelyek 80 %-át ígérte. 33 Nincs vita arról, hogy mind a foglalkoztatás, mind az ennek bővítési lehetőségeit megteremtő innovációk bevezetése alapvetően vállalati feladat, és arról sem, hogy a mikro-szférában az üzleti környezet jelentősen befolyásolja a vállalatok mind foglalkoztatási, mind innovációs hajlandóságát. Az üzleti környezetnek (infrastruktúrának) nincs általánosan elfogadott definíciója. Az alábbiakban az IMD Competitiveness Yearbook nyomán a munkaerő-piaci szabályozást, a tőkeellátottságot, a versenyfeltételeket, az adminisztratív terheket és a (gazdaság-) politikát soroljuk a fogalom körébe. Az elmondottak miatt az egyes országok és integrációk gazdaságpolitikája már régóta törekszik az üzleti környezet alakítására. Számos állam rég megfogadta már Keynes ajánlásait, s ezek szellemében a pénzmennyiség szabályozásánál anticiklikus elveket alkalmaz, illetve növelte megrendeléseinek volumenét s esetenként közvetlenül is ösztönzi a vállalatok létszámbővítéseit (valamint felduzzasztotta az állami alkalmazottak létszámát is). Mindezek azonban, amint ezt a es válság kezelése is tanúsíthatja, erőteljesen terhelik a kormányzat költségvetését s többnyire csak rövid időtávon hatásosak. Hosszabb távon mint azt egy német tanulmány nemrég kimutatta 34 a gazdaságpolitikai intervenciók, a jóléti államot erősítő intézkedések negatívan hatnak az országok gazdasági növekedésére. Ugyanakkor immár egy évszázada jelennek meg nagy hatású publikációk további üzleti környezet elemek gazdasági hatásainak fontosságáról. Az irányzat mai képviselői által fontosnak minősített tényezők e tárgykörben is igen változatosak. M. Weber (1905) 35 például jelentős szerepet tulajdonított a korai kapitalizmus kialakulásában a korabeli protestáns etikának (mivel ösztönzött a gazdasági sikerekre). R.H. Coase az 1930-as években írt, s az (1988) 36 publikációban újra kiadott cikkeiben a jogi szabályozásnak, J.K. Galbraith (1967) 37 a nagy részvénytársaságok műszaki haladásban vállalat szerepének, illetve a cégek, a kormányzat, stb. irányítását 31 Storey, D.J.: Understanding the Small Business Sector. Routledge, London Autio, E. (1997): New, technology-based firms in innovation networks symplectic and generative impacts. Research Policy. No Autio, E. Kronlund, M. Kovalainen, A. (2007): High-Growth SME Support Initiatives in Nine Countries. Ministry of Trade and Industry, Helsinki. No Osterloth, Stephen: Words Speak Louder Than Actions: The Impact of Politics on Economic Performance. ZEW Discussion Papers No , p Weber, M.: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat Eredeti kiadás: Die protestantische Ethik und der "Geist" des Kapitalismus. Tübingen: Mohr Coase, R.H.: The Firm, the Market, and the Law. U. of Chicago Press Magyarul: A vállalat, a piac és a jog. Nemzeti Tankönyvkiadó Galbraith, J.K.: Az új ipari állam. Közgazdasági És Jogi Kiadó, Eredeti kiadás: The New Industrial State. Houghton Miffin. Boston

40 33 végző művelt elit kiemelkedő gazdasági hatáskörének, M. Olson (1982) 38 az összejátszásra képes kiscsoportok, külön-érdekeket védő lobby-szervezetek hatalmának tulajdonított fontos szerepet, stb. A nagyszámú elméleti munka ellenére azonban a kutatások csak az elmúlt években (s talán csak a Világbank kísérleteinek sikere nyomán) kezdtek komolyan érdeklődni e környezeti hatások átfogó empirikus vizsgálatai iránt. Az említett ZEW-tanulmány számításai is arra jutottak, hogy a gazdaságpolitikák üzleti környezetet javító lépései (valamint a technológia és infrastruktúrafejlesztés) vannak pozitív hatással a növekedésre. Az IDM adatai arra mutatnak, hogy jelenleg az üzleti környezet az USA-ban, s például Finnországban a verseny szabadságának megteremtésével jelentősen járul hozzá a vállalatok kedvező versenyképességéhez. Európa számos további országában viszont a bürokratikus szabályozás visszafogja, s néhány közép- és dél-európai gazdaságban kifejezetten erőteljesen rontja a vállalati gazdálkodás, s ebből következően a foglalkoztatás esélyeit. 2.3 Magyarországi tapasztalatok A foglalkoztatási nehézségek a magyar gazdaságban is közismertek. A szakirodalom és a gazdaságpolitika is elsősorban az alacsony foglalkoztatási ráta, illetve a növekvő munkanélküliségi mutatók problémáira fókuszál. A munkaerő alacsony aktivitásának egyik oka hasonló, mint sok más országban, azaz a keresleténél nagyobb volumenű alacsony képzettségű munkaerő, amit a kutatások mintegy 600 ezer főre becsülnek. Jelentős részüknek évek óta nincs (nyilvántartott) munkahelye, s mint állást keresőt sem tartják nyilván. A magyarországi foglalkoztatási helyzet legsúlyosabb problémája az alacsony iskolai végzettségűek magas inaktivitása, az alacsony iskolai végzetség koncentrálódása és újratermelődése bizonyos társadalmi rétegekben és térségekben. (Fazekas 2006) E súlyos probléma hatékony, tartós megoldására azonban nem született eddig megoldás. Ennek egyik oka az, hogy az alacsony képzettségű, megfelelő kompetenciákkal nem rendelkező inaktívak munkába állítását az üzleti szektortól várták. Részben szakmai képzéssel, részben a munkaerőköltségek részleges átvállalásával remélték elérni azt, hogy a vállalatok tartósan foglalkoztassák ezeket az embereket, azonban probléma folyamatosan újratermelődött. A bemutatott elméleti megfontolások és nemzetközi tapasztalatok alapján azonban erősen kérdéses, hogy a hazai vállalati szférát csak a munkaerőköltségek tartják-e vissza attól, hogy nagy tömegben foglalkoztassa az alacsony képzettségű és megfelelő kompetenciákkal nem rendelkező inaktívak tömegeit. A probléma régóta fennáll és nagy a veszélye annak, hogy marad is, mivel a kötelező alapfokú oktatásból (előbb-utóbb) kimaradó, 39 szegény családból származó nagyszámú fiatal és a nevelésnek a PISA jelentés (OECD, 2010) szerinti sokszor alacsony hatékonysága - e réteget folyamatosan újratermeli. A témával foglalkozó szerzők többnyire nyomatékosan hangsúlyozzák azonban, hogy az aktivitás emelése nem várható csak az oktatásba történő határozottabb bevonásból (hiszen a feketemunka, illetve a segélyekre alapított megélhetés egyes rétegekben életformává vált). Megjegyezzük, hogy a probléma megoldásával a kormány is igyekszik szembenézni, amelynek egyik megnyilvánulása a szociális segélyek kifizetésének ahhoz a feltételhez való kötése, hogy a segélyezett család gyermekei rendszeresen látogassák az iskolát. Ettől eltérő foglalkoztatási problémaként vetődik fel a szakmunkás utánpótlás kérdése, amely már közvetlenül hat az üzleti szektor teljesítményére. A műszaki szakterület helyzetéről, ellentmondásairól átfogó képet nyújt a Zsigmond Király Főiskolán évek óta folyó kutatás (Kabai 2010), de a témát folyamatosan vizsgálja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ami komoly szerepet is vállal a 38 Olson, M.: Nemzetek felemelkedése és hanyatlása. Gazdasági növekedés, stagfláció és társadalmi korlátok. KJK Eredeti kiadás: The Rise and Decline of Nations: Economic Growth, Stagflation, and Social Rigidities, Yale University Press, A tankötelezettséget Mária Terézia Ratio educationis című rendelete (1777) előírta már, s a közoktatásban való részvétel jelenleg 18 éves korig kötelező.

41 34 szakképzések vállalkozói igényekhez történő alakításában -, de rendszeres elemzések jelennek meg az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatásai nyomán is. A MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete által készített felmérés a várható szakmunkás-igények alakulását kívánta feltárni. Kiindulásként megállapítást nyert, hogy (bár a nagyobb, 250 foglalkoztatottat meghaladó cégek létszám-igénye viszonylag jól előre becsülhető) az összes munkaerőigény a kkv-k bizonytalan üzleti helyzete miatt csak igen nagy bizonytalansággal prognosztizálható. Így is igazolható volt azonban, hogy az igényeltnél lényegesen kevesebb bolti eladót, géplakatost, hegesztőt, ácsot, állványozót képeznek, míg túlkínálat volt valószínűsíthető az általános rendszergazda, vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser szakmákban. Kiderült továbbá, hogy a szakiskolai kibocsátások különösen jelentős mértékben térnek el a munkaerő piaci igényektől az ország különböző régióiban, ami a rendkívül alacsony területi mobilitás következtében egyaránt tovább nehezíti a vállalatok munkaerőigényeinek kielégítését, illetve a végzettek megfelelő munkához jutását. A Közép-Dunántúlon és a Dél-Alföldön például a szakmunkáshiány jelentős növekedése volt előrevetíthető, míg pl. Közép-Magyarországon ennek ellenkezője, a túlképzés volt jellemző (Fazekas, 2008). A munkaerő-piac minőségi igényeit illetően igen tanulságos például a pályakezdő szakmunkások beilleszkedésének a Szekeres Kadocsa Nagy (2003) cikkben bemutatott felmérése. Ennek keretében a megkérdezett tanároknak és közvetlen munkahelyi vezetőknek a kérdőíven megadott 21 személyiségjegy közül kellett kiválasztaniuk azt a tízet, amelyek a véleményük szerint a leginkább hozzájárul a fiatal szakmunkások eredményes munkavégzéséhez. 293 vélemény alapján három személyiségjegy emelkedik ki, ezek: probléma-megoldó képesség, felelősségtudat és szakmai gyakorlati készség. A szerzők szerint különösen figyelemre méltó továbbá, hogy a munkahelyi vezetők több olyan személyiségjegyet is kiemeltek, amelyeket a szaktanárok nem; ezek: érdeklődés, kooperációs készség, kommunikációs készség, rugalmasság. Elgondolkodtató a szakmai elméleti alapismeret oktatás jelentőségének viszonylagos háttérbe szorulása is, hiszen akármilyen mértékben változnak is a körülmények, a legáltalánosabb műszaki ismeretek, törvényszerűségek, összefüggések hosszabb távon is érvényesek maradnak. A véleményekben ezért benne lehet, hogy a válaszolók az elméleti képzést nem igazán tartották megfelelőnek, olyannak, ami alkalmazkodott a technikai-technológiai fejlődés sajátosságaihoz. De az is érdekes, hogy a szakmai gyakorlati felkészültség jelentőségét a tanárok fontosabbnak tartották, mint a munkahelyi vezetők, ez arra utal ugyanis, hogy a korszerű termelési technológiák körülményei között a probléma-megoldó képesség és a felelősségtudat jelentősége már meghaladja a gyakorlati jártasságét is. A fentiekhez hasonló eredményekre jutott a HVG-nak a 2009 őszi állásbörze kiállítóinak körében végzett felmérése (Sipos, 2009), mely úgy találta, hogy a hazai közép- és nagyvállalatok, valamint a multinacionális a cégek egyaránt a pályakezdő diplomások elméleti tudásának a hasznosíthatóságával vannak a legkevésbé megelégedve, s fontos problémának tekintik a fiatalok önállótlanságát is. Ezzel szemben kedvező volt a vélemény a kommunikációs készségek és az IMD fent idézett megállapításától eltérően az idegennyelvismeretek frontján, ami arra utal, hogy az elmúlt években e téren jelentős változások mentek végbe és a mai pályakezdők verbális készségei saját nyelvükön és idegen nyelven is megfelelnek már a munkaadók elvárásainak. A legmagasabb pontszámokat azonban a fiatalok együttműködési készsége kapta. A diplomásokat kereső cégek azért kívánnak ugyanis fiatal munkavállalókat felvenni, mert azt remélik, hogy rugalmasságuk, együttműködési készségük révén a vállalathoz lojális munkatársakat szerezhetnek, akik hosszabb távon is kötődnek a céghez. A felmérés legfőbb tanulsága tehát az, hogy a fiatal álláskeresőknek a szakmai tudáson kívül a kulcskompetenciákra is érdemes hangsúlyt fektetniük. Az önállóságot, munkafegyelmet, gyakorlati tudást nagyban elősegíti a tanulmányok alatti bármilyen munkavégzés, munkatapasztalat (pl. diákmunka, szakmai gyakorlat, gyakornoki programok, közösségi tevékenység, diákversenyek, stb.). Az oktatási intézményekben megszerezhető és a munkáltatók által igényelt kompetenciák közti ellentmondásokat elsősorban a felsőfokú képzésben vizsgálták. Ld. pl. Majó (2000), Tóth (2007), Farkasné és társai (2010). A műszaki szakképzésről készített viszonylag friss tanulmányt Kabai (2010) E kutatások súlyos eltéréseket fedtek fel a munkáltatók által elvárt és az oktatási intézmények által nyújtott kompetenciák között. Az oktatási rendszer megreformálása Magyarországon ugyan évtizedek óta napirenden van, de az eredmények inkább az eltérés növekedését, mint közeledést mutatják. Még nagyobb bajnak tartjuk, hogy a legfrissebb PISA felmérési eredmények szerint a 15 éves korosztályban a tanulók teljesítményét a vizsgált országok között Magyarországon befolyásolja legnagyobb mértékben a tanulók családi (anyagi- és szociális) háttere. Praktikusan az üzleti szektor számára csak korlátozottan foglalkoztatható tömegek újratermelése zajlik az iskolákban.

42 35 A szakértők a magyar alapfokú oktatással kapcsolatos, 15 éves tanulók olvasási, számolási készsége terén a PISA jelentésben feltárt gond elhárítására jórészt állami tennivalókat körvonalaznak. A kormányzat most azzal kísérletezik, hogy csak azoknak a családoknak juttat a gyerekek után járó családi pótlékot, ahol a gyerekek iskolába járnak (ma még nincs azonban elég tapasztalat a törekvés eredményességéről). A sok szakmában felszámolt, s másutt is gyakran gyenge szakképzés helyreállítására, valamint a középiskolai (nyelvi és egyéb) képzés hatékonyság-emelésére sajnos szintén nem alakult még ki a siker esélyére mutató koncepció. 40 Az eddigi oktatási reformtörekvések főként a felsőfokú képzésre irányultak. A hallgatói létszámnak az elmúlt 20 évben történő megnégyszereződése mellett is állítható, hogy Magyarországon még mindig igen alacsony a felsőfokú képzettségűek aránya. (3. ábra). A felsőoktatási intézmények számának és hallgatóinak megszaporodása azonban nem is járul igazán hozzá főként a műszakitermészettudományi hallgatók alacsony száma miatt nemzetközi lemaradásunk csökkentéséhez. Foglalkoztatási gondokat vet fel ugyanakkor egyes oktatási intézményekben végzett pályakezdők képzettségének nem kellően magas színvonala, vagy bizonyos képességek kibontakozásának elmaradása. Ezt egyébként a magyar egyetemek többségének gyenge helyezése is jelzi a nemzetközi egyetemi rangsorokban. A felsőoktatás szerkezeti problémái is akadályozzák a vállalatok igényeinek kielégítését; a szakképzett munkaerő hiánya jelentkezik már ma is egyes műszaki és természettudományi területeken, míg elhelyezkedési gondokkal küzdenek sokan azok közül, akik bizonyos társadalomtudományi tanulmányokat végeztek. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy az utóbbi években kifejezett törekvés van ennek korrigálására, ami viszont a felsőfokú műszaki képzésbe kerülő hallgatók felkészültségében mutatott újabb, kezelendő problémákat.. Növeli az elhelyezkedési és a munkáltatók részéről az alkalmazási - gondokat, hogy sok intézmény elégtelenül készíti fel a pályakezdők diplomásokat szakmájuk gyakorlati feladatainak az elvégzésére. A felsőfokú képzettségűek aránya a éves népességben, 2006 (százalék) Forrás: OECD Számos kutatás vizsgálta már a felsőoktatás piaci igényekhez igazodását is. Így például az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet 2004-es Fejér megyére kiterjedő tanulságos felmérése. 41 A felmérést végzők az iskolai osztályzatoknak megfelelő skálán értékelték a vállalatok a foglalkoztatottaik megfelelését. Az 40 Mindenképp említésre méltó, hogy a már említett mexikói konferencián a finn előadó, S. Laine (FINPRO) jelezte: a finn (s általában a skandináv) iskolákban a fiatalok kielégítő nyelvtudásra tesznek szert. 41

43 36 egyetemi és főiskolai végzettségűek elméleti tudásával a nagyfoglalkoztatók egyértelműen elégedettek voltak (4,6, ill. 4,4 pont), a szakmunkások és a technikus végzettségűekét ennél alacsonyabbra, 3,8-4 pontra tették, és természetszerűen még alacsonyabbra értékelték a betanított és segédmunkásokét (3,1-3,2 pont). A gyakorlati képességek tekintetében viszont a szakmunkások kapták a legmagasabb osztályzatot (4,1 pont). A válaszolók az egyes foglalkoztatási csoportok szerinti bontásban a következő előnyös tulajdonságokat említették: diplomások: elméleti tudás és kommunikációs képesség, technikusok: elméleti tudással párosuló szakmai gyakorlat és technológiai fegyelem, fizikai munkások: a tudás gyakorlatban való alkalmazhatósága. Figyelemre méltó az is, hogy a 10 fő alatti kis cégek szinte egyértelműen megfelelőnek tekintették alkalmazottaik képességeit (96%-uk nyilatkozott így), addig a fős cégeknek 80%-a, az ennél nagyobbaknak csak a fele volt ezen a véleményen. Ennek oka minden bizonnyal az, hogy a nagy foglalkoztatók tevékenysége erőteljesen specializált és alkalmazottaiktól is speciális ismereteket követelnek,szemben a kisvállalatokkal, ahol sokkal általánosabb ismeretek is elegendőek a vállalkozás működéséhez. A munkaadók igen fontosnak ítélték továbbá azt, hogy alkalmazottaik helybéliek legyenek, ami azt tükrözi, hogy a magyar munkaerőpiacon hátrány a távoli vidékekről való ingázás, mivel a cégek lehetőség szerint nem vállalják az ezzel kapcsolatos költségeket. Nem véletlen, hogy a külföldi befektetők döntéseit is alapos helyi munkaerő piaci vizsgálat előzi meg. A kutatásokban megállapítást nyert az is, hogy a végző hallgatók többségének elméleti tudása se elégséges, és az új ismeretek gyors és hatékony elsajátítására kialakult felkészültsége se kielégítő. A diplomás pályakezdők ezek mellett gyakorlati készségekkel, tapasztalattal és önállósággal se rendelkeznek, és nincsenek tisztában a munkafegyelmet illető követelményekkel sem - pedig a piacképes diploma fogalmába mindez beletartozna. 42 Gyakori gond továbbá a sokhelyütt jelentős óraszámú nyelvi oktatás ellenére is az alacsony színvonalú, illetve nem munkaképes nyelvtudás (következő ábra). 12. ábra A munkavállalók nyelvtudása a vállalatok értékelése szerint, =nem megfelelő, 10= megfelelő Forrás: IMD (2009): World Competitiveness Yearbook. 42 Lásd például: Kádek Zám (2008), Mártonfi Tordai (2005),

44 37 A magyar munkaerőpiac rugalmatlanságát tovább növeli, hogy a magyarországi munkavállalók közül nemzetközi összehasonlításban igen kevesekre jellemző a mai, gyorsan változó gazdaságban azok aránya, akikre jellemző az élethosszig tartó tanulás, ebben még a 2004-ben és ezután csatlakozó országok között is a mezőny végén állunk (következő ábra). 13. ábra A évesek közül oktatásban, képzésben résztvevők százaléka, 2007 Forrás: Eurostat Szabó K. (2010) általános tennivalókra is felhívja a figyelmet. Kívánatosnak tartja, hogy - mivel az országok tehetséggel való gazdálkodása és a gazdasági növekedés között sikerült szoros összefüggést kimutatni, a gazdaságpolitika és különösen a foglalkoztatáspolitika helyezzen nagy hangsúlyt a tehetséghiány mérséklésre, az oktatási rendszer e célú alakítására (de a migráció ugyanilyen meggondolásokon alapuló szabályozására is). Bizonyított tény ugyanis, hogy tehetség egyenletesen oszlik el a populációkban, ezért különösen fontos a latens, fel nem ismert tehetségek megtalálása és munkaerő-piaci aktivizálása. Ugyanakkor a vállalatok nem várhatják csak az oktatási rendszertől a tehetségekkel való ellátásukat. Először is a meglevő kreatív munkaerőt meg kell tudniuk őrizni a versenytársak agyelszívó törekvéseivel szemben. Másrészt nekik is stratégiájuk középpontjába kell állítani a tehetségmenedzsmentet. Végül a munkavállalóknak maguknak is mindent meg kell tenniük azért, hogy fenntartsák foglalkoztathatóságukat, tudván, hogy ennek kulcsa elsősorban a tudásuk állandó bővítése és tehetségük kibontakoztatása. Magyarország évszázadok óta küzd (legalább időszakonként) azért, hogy érdemben csökkentse gazdasági lemaradását, s ennek során növelje a foglalkoztatást. A jövőkutatás (például Nováky 2010) egy átgondolt modernizációs stratégia megvalósításával jelenleg is lehetségesnek találja az adott célok elérését. A szakértők körében nincs, s talán soha nem is volt egyetértés azonban az előrehaladást hatékonyan segítő módszerek mibenlétéről. Miközben a munkáltatók kifogásokat emelnek az elérhető munkaerő versenyképességével kapcsolatban, a vállalati versenyképességgel sincs minden rendben. A munkahelyek megőrzésének elsődleges feltétele pedig az, hogy a cég fennmaradjon, a foglalkoztatás bővítése pedig lehetetlen a vállalti tevékenység valamilyen kiterjesztése nélkül. Papanek Borsi Tompa (2007) matematikai-statisztikai vizsgálata azt bizonyította, hogy a magyar gazdaságban (miként általában a felzárkózásra törekvő gazdaságokban) a nemzetgazdaság versenyképességét megteremtő / befolyásoló legfontosabb tényezők egyike a vállalatok széles

45 38 körének korszerűtlen vezetése. 43 Ez nem jelenti azt, hogy a magyar gazdaságban regisztrált több mint másfélmillió cég között ne lennének kitűnően vezetettek, legyenek azok akár külföldi, akár magyar tulajdonú cégek. Az 1990-es rendszerváltást követően létrejött igen nagy számú magyar tulajdonú kisközepes vállalat jelentős részénél azonban az elavult magatartást tanúsító, például a marketing meggondolásokat alig érvényesítő vezetés, a szervezetlenség 44 túlélési gondot okoz, növekedési akadályt jelent és a hosszabb távú jövőt is kétségessé teszi, hogy az indokoltnál lényegesen szélesebb körben kifejezetten hiányzik a korszerűsítési törekvés (következő ábra). 14. ábra Az innovatív vállalatok aránya, 2006 (százalék) Forrás: EUROSTAT (2006): CIS A konzervatív vállalatvezetésnek van például egy közvetlenül a foglalkoztatás gyakorlatával kapcsolatos problémája, nevezetesen az, hogy a vállalkozások általában nem élnek a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségével. Ez - a munkaerőpiac rugalmasságát korlátozó hiányosság a válság kényszere miatt ugyan valamelyest mérséklődött, mert egyes vállalatok éltek a részmunkaidő bevezetésének lehetőségével. Azok az országok azonban, ahol ennek megvolt a tradíciója, kisebb foglalkoztatási áldozatokkal vészelték át a válságot. S nem utolsó sorban kedvezőbb feltételekkel kezdhették meg a válságból való kilábalást, mert a számukra értékes embereket képesek voltak megtartani. A rugalmas munkavégzési formáktól való széles körű tartózkodás a vállalatok rugalmas reagáló képességének hiányára utal, hiszen épp attól a lehetőségtől fosztja meg a cégeket, hogy a kereslethez igazítsák az igénybevett munka mennyiségét és szerkezetét. A Makó és szerzőtársai (2008) által végzett kutatás például sokrétűeknek találta a szervezési innovációk és az újszerű foglakoztatási formák közötti kapcsolatokat. A szerzők megállapították, hogy Az úgynevezett nem technológiai innovációk képviselik azt a hiányzó láncszemet, amely gátolja az európai vállalatokat az új technológiák által nyújtott lehetőségek kihasználásában (i.m. p. 1077). Az európai országokban négyféle vállalati szervezetet különböztettek meg: a tanuló, a karcsúsított, a taylori és a hagyományos, vagy egyszerű munkaszervezeteket. Úgy találták, hogy azokban a gazdaságokban, ahol a tanuló és a karcsúsított szervezetek elterjedtebbek, ott a vállalatok gyakrabban alkalmazzák a táv- és mobil (nem a cég telephelyén, 43 A további tényezők egyrészt a lakosság már említett alacsony, 50%-ot alig meghaladó aktivitása, másrészt a teljesítményeket visszafogó intézményi infrastruktúra, így /kutatás-fejlesztési, illetve politikai, jogi, szabályozási környezet melynek a tárgyalására egyes következő pontokban kerül sor 44 A gyatra szervezés Európában távolról sem általános gond. Magyarországon is vannak jól szervezett üzemek, így például az egri Bosch kis sorozatú gépipari technológiája nemzetközi érdeklődésre is számot tart. Nyugat-Európában azonban természetes is a színvonalas vezetés.

46 39 de nem is otthon végzett) munkavégzési konstrukciókat. Sajnos, Magyarországon e korszerű gazdálkodó szervezetek aránya, és így az innovatív munkavégzési formák aránya is az uniós átlag alatt van. E kutatási eredmények ismeretében valószínűsíthető, hogy a magyar vállalatok közismerten alacsony innovációs hajlama még a finanszírozási akadályok eltávolítása esetén is csak mérsékelten növelné a táv- és részmunkában való foglalkoztatást. Hazánkban az elmúlt évtizedek számos vizsgálata állapította már meg, hogy a cégek versenyképességét erőteljes befolyásolja a nemzetközi összehasonlítások szerint nem eléggé vállalkozásbarát gazdasági környezet is (Borsi Papanek 2006, stb.). A nemzetközi adatok alapján gazdaságunk környezetéről a következő megállapítások tehetők (GKI- Microsoft Versenyképességi Évkönyv,2009): Munkaerő-piaci szabályozásunk nemzetközi viszonylatban viszonylag kedvező (nem gátolja különösebben se a munkaerő felvételét, se a tőke-átcsoportosításokhoz szükséges elbocsátásokat). A vállalatok tőke-ellátottsága terén igen nagyok a különbségek. A külföldi tulajdonú cégeknél általában megoldott a finanszírozás. Csak egyes, magyar tulajdonú nagyok, s a magyar kkv-k mintegy egyharmada súlyosabban tőkehiányos. Beavatkozásra (az ún. üzleti angyalok és a kockázati tőke társaságok tevékenységének a támogatására) elsősorban az új, innovatív cégek feltőkésítési lehetőségeinek a megteremtése érdekében lenne szükség. Bár verseny-szabályozásunk Európa-harmonizált, a monopóliumok és a tisztességtelen verseny (például a közepesen elterjedt korrupció) egyes szektorokban súlyosan visszafogja a gazdasági dinamizmust. A problémák a legtöbb fejlett országot terhelőnél jóval nagyobb veszteségeket okoznak, s tendenciájukban se hasonlítanak a szingapúrihoz (azaz nem csökkennek). Elsősorban a törvények betartásának következetes ellenőrzése lenne fontos (de esetenként a szabályozás egyszerűsítése is célszerű volna). A vállalatok számára kötelező adminisztratív terhek az európai átlag kétszeresét, a dán szint háromszorosát teszik ki; s bár a politika mindenkor deklarálja ugyan, hogy törekszik a korrekcióra, s készültek is tervezetek a bürokrácia-csökkentés tennivalóira (Mester 2008), de eddig még hatékony intézkedésre nem került sor. Néhány célszerű intézkedéssel és szerény költséggel, kismértékű adóbevétel csökkenéssel is hatalmas tartalékok lennének felszabadíthatók. A gazdaságpolitikát a vállalatok elsősorban előre nem látható volta miatt bírálják. A versenyképességet rontja továbbá, hogy a közterhek (s különösen a bér-járulékok, 7. ábra) magasak, sok területen meghaladják a szomszédos országokban kialakult szintet. Az új Kormány e téren tett intézkedéseinek eredményei még nem mérhetőek és így még nem is jelentek meg a szakirodalomban.

47 ábra Béradók a munkabérköltségek arányában, 2008 (százalék) Forrás: OECD Számos gond forrása azonban az is, hogy a kormányzat elsősorban a bajba jutottakat támogatja, pedig a versenyképesség növeléséhez inkább a sikeresek, az innovatívak segítésére lenne szükség. A kialakult egyenlősdi káros hatásaira már Széchenyi (1830) is rámutatott, kiemelve: nem lehet oly serény, kinek jutalma mindég egy, akár fárad akár henyél, mint aki becsületes úton állhatatos munkásságának hasznát is érheti. (101. oldal). További publikációk arra is felhívják azonban a figyelmet, hogy a munkaerő kereslet és kínálat egymásra találását a lakó-, illetve munkahelyek területi megoszlása, illetve az ezek közti közlekedési viszonyok is jelentősen befolyásolhatják. Fazekas (2005) vizsgálata például azt mutatta ki, hogy a rendszerváltás után megszűnt, illetve újonnan létrehozott munkahelyek területi koncentrációja eltérő erősségű, míg a megszűnések az ország egészét sújtották, az új cégek elsősorban az urbanizáltabb, viszonylag iskolázottabb népességű és fejlettebb infrastruktúrájú nyugati és középső régióiban keletkeztek. Baranyi (2008) pedig azt állapította meg, hogy a keleti országhatár közelében hiányos és/vagy rossz minőségű út- és vasúthálózat a munkavállalási lehetőségeket befolyásoló (egyik) legfontosabb tényező.

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

A szervezeti innováció alapjai. EPCOS Kft. A TDK Group Company SZ BA FC Szombathely, Hungary December, 2014

A szervezeti innováció alapjai. EPCOS Kft. A TDK Group Company SZ BA FC Szombathely, Hungary December, 2014 A szervezeti innováció alapjai EPCOS Kft. SZ BA FC Szombathely, Hungary December, 2014 Világpiaci szinten vezető elektronikai vállalat Alapítás éve, székhelye: 1935. Tokió Tokyo Denki Kagaku TDK Létszám:

Részletesebben

Dr. Papanek Gábor D.Sc. Szerzői Jogi Egyesület konferenciáján,

Dr. Papanek Gábor D.Sc. Szerzői Jogi Egyesület konferenciáján, Dr. Papanek Gábor D.Sc. Innováció és szellemi tulajdonvédelem a kkv knál knál Előadás a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület konferenciáján, Bl Balatonfüred, d2009. május 12. 1 Bevezetés 1.

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai Növekedési workshop MTA KRTK KTI MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet 2015. November 5 Beszállítás és nemzetközivé válás Kis, nyitott, feltörekvő

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében Zsoldos Marianna Humán Erőforrás Igazgató MÁV ZRt. 1 Adottságaink Munkavállalók összetétele a végzett

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS:

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK TOVÁBB BŐVÜLŐ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója Ideje: Helye:

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Nagyvállalkozók tíz év után

Nagyvállalkozók tíz év után Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2013. január 18. Kornai János 85 konferencia Az előadás vázlata - kutatástörténet

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

III. Az emberi erőforrás tervezése

III. Az emberi erőforrás tervezése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség III. Az emberi erőforrás tervezése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

A NESsT küldetése és tevékenységei

A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt megoldást fenntartható társadalmi vállalkozások támogatása és fejlesztése révén. NESsT Portfolio

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Hatékonyságnövelő program

Hatékonyságnövelő program Hatékonyságnövelő program LARSKOL Tanácsadók 1165 BUDAPEST, FARKASFA U. 21. +3620 931 7979 +3620 329 2651 email: info@larskol.hu web: www.larskol.hu Hatékonyságnövelés - költségcsökkentés A gazdasági környezet

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A gazdaságtudományok terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

az IKTK szerepe a hazai innovációban

az IKTK szerepe a hazai innovációban az IKTK szerepe a hazai innovációban JOBBÁGY DÉNES E L N Ö K - V E Z É R I G A Z G ATÓ I N F O R M AT I K A I KO C K Á Z AT I T Ő K E A L A P - K E Z E L Ő Z R T. 2 0 1 4. N O V E M B E R 6. 1 Agenda Innováció

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014.

Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014. Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014. Aon felmérés összefoglaló eredményei Előadó: Rendesi János ügyfélkapcsolati igazgató e: janos.rendesi@aon.hu Aon Risk Solutions 1

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország A hálózat alapú együttműködések kulcstényezői a KFI tevékenység hatékonyságának javítása érdekében 1. Identified driving factors of enhancing the effectiveness of network-based cooperations Inno-CropFood

Részletesebben