NYOLCSZÁZ ESZTEND S A FERENCES REND. TANULMÁNYOK A REND LELKISÉGÉR L, TÖRTÉNETI HIVATÁSÁRÓL ÉS KULTURÁLIS M VÉSZETI SZEREPÉR L

Átírás

1 NYOLCSZÁZ ESZTEND S A FERENCES REND. TANULMÁNYOK A REND LELKISÉGÉR L, TÖRTÉNETI HIVATÁSÁRÓL ÉS KULTURÁLIS M VÉSZETI SZEREPÉR L rendtorteneti2.indd :40:04

2 M VEL DÉSTÖRTÉNETI M HELY Rendtörténeti konferenciák A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézet Új- és Legújabbkori Történeti Tanszékének sorozata Sorozatszerkeszt : ze Sándor 1. / 1 2. A ferences lelkiség hatása az újkori Közép-Európa történetére és kultúrájára 2. A magyar jezsuiták küldetése a kezdetekt l napjainkig 3. A domonkos rend Magyarországon 4. / 1 2. Decus solitudinis Pálos évszázadok / Der Paulinerorden. Geschichte Geist Kultur 5. A ciszterci rend Magyarországon és Közép-Európában 6. A piarista rend Magyarországon 7. /1 2. Örökség és küldetés. Bencések Magyarországon 8. /1 2. Nyolcszáz esztend s a ferences rend. Tanulmányok a Rend lelkiségér l, történeti hivatásáról és kulturális m vészeti szerepér l A kötet a TÁMOP-4.2.2/B-10/ , TEHETSÉGTÁMOGATÁS A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM KILENC TUDOMÁNYÁGÁBAN c. projekt támogatásával valósult meg rendtorteneti2.indd :40:05

3 NYOLCSZÁZ ESZTEND S A FERENCES REND. TANULMÁNYOK A REND LELKISÉGÉR L, TÖRTÉNETI HIVATÁSÁRÓL ÉS KULTURÁLIS M VÉSZETI SZEREPÉR L 2. Szerkesztette: MEDGYESY S. NORBERT ÖTVÖS ISTVÁN ZE SÁNDOR Budapest 2013 rendtorteneti2.indd :40:05

4 A Budapesten és Piliscsabán október én megtartott jubileumi konferencia el adásai. Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Doktori Iskola Újkori Eszmetörténeti M hely Sapientia Szerzetesi Hittudományi F iskola Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány Közép-európai Régiók Kutatásáért Alapítvány Lektorálta: Varga Imre Kapisztrán OFM Felel s kiadó: Oláh János A kötetet gondozta: Gilányi Magdolna A német nyelv tanulmányokat fordították: Daróczi László Dr. Várnai Jakab OFM A rezüméket fordították: a Szerz k, Szelid Veronika, Fejérvári Boldizsár, Poul Merrick A mutatókat készítették: Bán Izabella, Ecseriné Simon Szilvia, Horváth Brigitta, Hürkeczné Pályi Brigitta, Imre ZsóÞ a, Kovács Judit Erzsébet, Kránitz Péter, Marschal Adrienn, Medgyesy S. Norbert, Simon Erzsébet, Széchenyi Magdolna, Szuly Rita A kötet szerkeszt i és szerz i, 2013 Magyar Napló Kiadó, 2013 Írott Szó Alapítvány, 2013 Borítót tervezte: Zách Eszter A borítókép forrása: Hueber, Fortunat: Menologium, seu brevis, et compendiosa illuminatio, relucens in splendoribus sanctorum, beatorum, miraculosorum, incorruptorum, extaticorum, beneþ corum [...] martyrorum, convessorum, virginum [...] quos omnes Seraphicus Pater Noster S. Franciscus ab Assisio in Umbria Luci datus [...].Monachii: Typis Ioannis Lucae Straubii, (Lel hely: Magyar Ferences Könyvtár) ISSN ISBN Nyomás: Pannónia Print Kft. rendtorteneti2.indd :40:06

5 TARTALOM 1. KÖTET Bevezetés 13 FRANZ LACKNER OFM Franziskus: Geregelte Berufung oder die Nachhaltigkeit der Liebe 17 FRANZ LACKNER OFM Ferenc: Regula alá helyezett meghívás, avagy a szeretet tartóssága 24 PAUL ZAHNER OFM Die Bullierte Regel des heiligen Franziskus von PAUL ZAHNER OFM Szent Ferenc 1223-as Meger sített regulája 36 JOHANNES SCHNEIDER OFM Regulam spiritualiter observare. Versuch eines Lese-Schlüssels zur Bullierten Regel des hl. Franziskus 42 JOHANNES SCHNEIDER OFM Regulam spiritualiter observare. Kísérlet egy értelmezési kulcsra Szent Ferenc Meger sített Regulájához 62 VARGA IMRE KAPISZTRÁN OFM A ferences élet bels problémái a XIII. század második negyedében 81 MAGYAR KÁLMÁN Ferences rendi, XIII XVI. századi somogyi kolostorok a történeti és a régészeti kutatások alapján 97 NEUMANN TIBOR A soproni ferences kolostor a középkor végén 136 C. TÓTH NORBERT A ferencesek megtelepedése Nyírbátorban 153 rendtorteneti2.indd :40:06

6 KERTÉSZ BALÁZS A magyarországi obszerváns ferencesek krónikájának szerz sé - géhez 164 GALAMB GYÖRGY Társadalom, eszkatológia, prédikáció Marchiai Jakab beszédeiben 187 ZE SÁNDOR Török veszély és ferences apokaliptika a kora újkori Magyarországon 197 BOJTOS ANITA Hivatástudat és a közösségért való áldozatvállalás eszméje Szerémi György Epistolájának els felében 220 VARGA SZABOLCS Szempontok a szlavóniai ferencesek kora újkori történetének vizsgálatához 237 J. ÚJVÁRY ZSUZSANNA A ferencesek és Árpád-házi Szent Erzsébet tisztelete Kassán 253 SIPTÁR DÁNIEL Tartományok harca: a ferences rend terjeszkedése a Dunántúl törökt l visszafoglalt részén ( ) és a provinciák határainak megszilárdulása a XVIII. század folyamán 268 KOVÁCS BÁLINT A ferencesek és örmények kapcsolatai Erdélyben, a XVIII. században 282 FÁBIÁN BORBÁLA A loretói kápolnától a Szentsírig. A bajai Páduai Szent Antal templom kápolnájának története 292 HORVÁTH JÓZSEF Adalékok a gy ri ferencesek XVIII. századi m ködéséhez 303 GYULAI ÉVA A minoriták látványosságai a XVIII. századi Miskolcon 326 rendtorteneti2.indd :40:07

7 ZAKAR PÉTER Ferences szerzetesek a cs. kir. hadseregben Magyarországon ( ) 365 SAS PÉTER Tervezet a volt kolozsmonostori bencés apátság átadásáról a ferences rendnek 384 SARNYAI CSABA MÁTÉ Páter Zadravecz István és a szegedi gondolat egy lehetséges interpretációja. Két szentbeszéd a Szeged Alsóvárosi Ferences templomban 404 KAHLER FRIGYES Korai koncepciós eljárások ferences szerzetesek ellen, ÖTVÖS ISTVÁN El játék vagy f hang. Értelmezési kísérlet Páter Kiss Szaléz ügyéhez 456 KÁLMÁN PÉTER PEREGRIN OFM A hét ferences vértanú él emlékezete 476 KERCZA ASZTRIK OFM Assisi-béli Szent Ferenc alakja a liturgiában 491 KOVÁCS ANDREA A Csíksomlyói Cantionale 547 RICHTER PÁL Contra terrae motum Ferences énekek a földindulások ellen 575 K VÁRI RÉKA Népénekek Szentes Mózes kéziratában ( ) 589 KOVÁCS IMRE Szent Ferenc XIX. századi recepciótörténetéhez, Liszt: Cantico del Sol di San Francesco d Assisi 602 ECKHARDT MÁRIA Liszt és a ferencesek 616 rendtorteneti2.indd :40:07

8 SILL ABA FERENC OFM Néhány adalék Liszt Ferenc és a ferencesek kapcsolatához 634 DEÁKNÉ KECSKÉS MÓNIKA Szent Ferenc napjaink zenéjében KÖTET S. LACKOVITS EM KE Ferences szentek XVIII. századi oltalomleveleken 679 HORVÁTH SÁNDOR Isten Misztikus Városa, azaz Isten Misztikus Városa, azaz María de Jesús de Ágreda Sz z Mária életét bemutató misztikus írásának magyarországi recepciója a horvát Bacsics Antal, azaz Antun Ba i ferences szerzetes átiratában 690 BARNA GÁBOR Ami a látványosság mögött van. Egy helyi zarándok ünnep és a hordozó körmeneti szobrok találkozója 700 VASS ERIKA Búcsújárás ferences kegyhelyekre a történelmi Magyarországon 709 SOÓS SÁNDOR Egy kiemelked XX. századi búcsúvezet életútjának ferences vonatkozásai 730 STEKOVICS RITA A máriagy di zarándoklatok 741 ANNA TÜSKÉS L iconographie de saint Louis d Anjou de Toulouse en Hongrie aux XV XVIII e siècles* 755 WEHLI TÜNDE Újabb kutatások az Assisi-beli magyarországi ferences kódex iniciáléi körül 772 rendtorteneti2.indd :40:07

9 SZABÓ TEKLA A ferences lelkiség szerepe Erdély XIV. század els harmadának falképfestészetében 783 SZ KE BALÁZS A Szeged-alsóvárosi ferences templom hajóboltozata az újabb kutatások tükrében 801 GYERTYÁNOS ÉVA Árpád-házi Szent Erzsébet emlékei Assisiben 823 TÖRÖK GYÖNGYI Matthias Borhy minister provincialis miniatúra-portréja 1595-b l 831 SZILÁRDFY ZOLTÁN Egy különleges metszet és festmény Szent Ferenc ikonográþ ájához 840 PROKOPP MÁRIA Az esztergomi Szent Anna ferences templom XVIII. századi ikonográþ ai programja 845 BODORNÉ SZENT-GÁLY ERZSÉBET Az esztergomi ferences Szent Anna templom barokk oltárai: a plasztikai elemek restaurálása 859 GÖRBE KATALIN Az esztergomi ferences templom és rendház barokk oltárképeinek restaurálása 865 KORHECZ PAPP ZSUZSANNA Stettner Sebestyén ( ) budai fest m vész és a ferencesek 876 KERNY TERÉZIA A Máriabesny i Mária Múzeum új állandó kiállítása és egy kapucinus vonatkozású emléke 896 K. CSÍZY KATALIN Szent Ferenc: Cantico di Frate Sole 915 KLANICZAY GÁBOR A n k szentsége a kés középkorban Szent Erzsébet mint modell 927 rendtorteneti2.indd :40:07

10 MESZESÁN MÁRIA Elmélkedések emblémákról. Az örökkévalóság ábrázata Malomfalvay Gergely írása kapcsán 948 FARMATI ANNA...könny az Istent szeret knek... A keresztényi tökéletesség argumentumai és eszközei Kopcsányi Márton elmélkedéseiben 961 MACZÁK IBOLYA Ádventek Bátorban. Adalékok a nyírbátori Krucsay-oltár m vel déstörténeti hátteréhez 972 HUBERT ILDIKÓ Virágh Aloysia klarissza apácának írt tanítás 1734-b l 979 KILIÁN ISTVÁN Latin-magyar nyelv iskoladráma Szent Ferencr l Csíksomlyón, a XVIII. században 989 NAGY SZILVIA Funkcionalitás és szerkezet a ferences színjátszásban 1056 MEDGYESY S. NORBERT Úrnapi játék Csíksomlyón, a XVIII. században (Szövegkiadás és elemzés) 1088 ZSOLDOS EMESE Köpeny és kard nélkül mégis tied lesz a dics ség! Magyar dráma Assisi Szent Ferencr l 1923-ból 1109 SOÓS SÁNDORNÉ Hadd énekeljek, mint Ferenc, der sen Kocsis László ( ) papkölt ferences ihletés lírája 1117 MUCKENHAUPT ERZSÉBET A csíksomlyói Ferences Könyvtár snyomtatvány-gy jteménye 2010-ben 1139 FÁY ZOLTÁN Adalékok a Gyöngyösi Ferences Könyvtár történetéhez 1166 rendtorteneti2.indd :40:07

11 EM DI ANDRÁS Gyöngyösi ferences könyvek XVI. századi possessorai a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye M emlékkönyvtárából 1184 DUDÁS ANIKÓ Ferences névelemek a könyvtári kutatási segédletekben 1205 ÜNNEPÉLYES VESPERÁS 1223 GOMBOSI BEATRIX Adatok a soproni ferences templom palástjával oltalmazó Mária falképéhez 1225 KIÁLLÍTÁS A megnyitó programja, katalógusa, méltatása és a megnyitón elhangzott énekek kottája 1233 GOMBOSI BEATRIX: Köpönyegem pedig az én irgalmasságom Köpönyeges Mária falképek a középkori Magyarországon 1234 SZAKÁCS BÉLA ZSOLT Megnyitóbeszéd. Gombosi Beatrix: Köpönyegem pedig az én irgalmasságom Palásttal védelmez Boldogasszony-falképek a középkori Magyarországon cím kiállításához 1249 CSÍKSOMLYÓI PASSIÓJÁTÉK A XVIII. SZÁZADBÓL. A Boldog Özséb Színtársulat el adása 1256 SZEMÉLYNÉVMUTATÓ 1262 HELYNÉVMUTATÓ 1301 rendtorteneti2.indd :40:08

12 KERNY TERÉZIA A MÁRIABESNY I MÁRIA MÚZEUM ÚJ ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSA ÉS EGY KAPUCINUS VONATKOZÁSÚ EMLÉKE A Máriabesny i Mária Múzeum A október között rendezett els piliscsabai ferences rendtörténeti konferencián Kércsi Renáta a máriabesny i kapucinusok történetér l tartott el adást. 1 Jelen beszámoló voltaképpen az tanulmányának folytatásának is tekinthet, 2002 óta ugyanis igen sok, a kegyhely életét alapvet en befolyásoló, változás történt. Nagy László Tamás rendf nök 2000-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt ben pedig a létszámban er sen megfogyatkozott kapucinusok elhagyták Máriabesny t. Az épületkomplexum tíz évre a Váci Egyházmegye illetékessége alá került ban, közvetlenül a besny i kegyszobor el kerülésének kétszázötvenedik évfordulója el tt, a templom Bazilika Minor rangot kapott, s ebben az évben avatták fel a Máriabesny i Mária Múzeum új állandó kiállítását is. Elkészült a két, funkcióját tekintve még vitatott, kaputorony tet zete is. Az egyikben virágos-ornamentális barokk falfestésre bukkantak. 2 A ferences jubileumi évben, 2009-ben restaurálták az ezüst lemezekkel borított barokk tabernákulumot, mely Grotte András meghatározása szerint a kiváló bécsi ötvös, Joseph Moser ( ) munkája. A Loretói Sz zanya új ruhát kapott. 3 Az évforduló alkalmával márciusban konferenciát rendeztek, ahol az eltelt kétszázötven év során jelent s mennyiségben kibocsátott máriabesny i szentképek ikonográþ áját ismertettem a XVIII. századtól 1945-ig. 4 Jelen tanulmányban a Máriabesny i Mária Múzeum állandó kiállításának új koncepcióját és az anyag rendezése során el került, egy eddig ismeretlen és publikálatlan, ferences-kapucinus vonatkozású emléket szeretnék röviden bemutatni. 1 Kércsi Renáta: A kapucinusok Máriabesny n. In: A ferences lelkiség hatása az újkori Közép- Európa történetére és kultúrájára. Szerk. ze Sándor Medgyesy-Schmikli Norbert. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Piliscsaba Bp (Rendtörténeti konferenciák 1/2.) Ezen a helyen szeretném megköszönni Farbakyné Deklava Lillának (Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat), hogy megmutatta a tornyokról készült dokumentációt. 3 A ruhát Makki Mari képz m vész készítette. 4 Megjelenés alatt a Galavics Géza hetvenedik születésnapjára készül (szerkeszt Bubryák Orsolya) köszönt kötetben. 896 rendtorteneti2.indd :43:42

13 A Máriabesny i Mária Múzeum új állandó kiállítása és egy kapucinus vonatkozású emléke 897 A rendkívül tevékeny és kreatív Nagy László Tamás ( ) rendf nök utolsó, befejezetlenül maradt m ve az egykori függ kert helyén kialakított Mária Múzeum volt. Anyagát eredend en a Bács-Kiskun megyei Pet Þ szálláson Kátai Géza római katolikus plébános gy jtötte össze 1981-t l, azzal a céllal, hogy bemutassa a katolikus magyarság er s, ezer éve töretlen Sz z Mária kultuszának néprajzi emlékeit. Amikor a pálos szerzetesek negyven év után, ben visszatérhettek kényszer en elhagyott kolostorukba, Kátai Géza elvitte gy jteményét lelkipásztori hivatalának új állomáshelyére, Gödöll re, illetve Máriabesny re. A kapucinusok 1989-es visszatérése után a gy jteményt Nagy László Tamás gondozta és gyarapította tovább azzal a céllal, hogy az évek alatt hatalmasra duzzadt anyagot az ide zarándokló híveknek is bemutassa. El ször a rendház celláiban helyezte el a tárgyakat, hamarosan azonban fölmerült benne egy önálló Mária Múzeum fölépítésének gondolata. A hívek összefogásából elkészült gerendamennyezet, négy teremb l álló épületet közvetlenül a támfalhoz csatlatozva süllyesztették a földbe. Szokatlan építészeti konstrukciójában alighanem a m emléki megkötöttségek is közrejátszhattak, de leginkább a loretói Casa Santa, illetve a betlehemi Születés barlangja volt az a két objektum, mely alapvet en meghatározta szerkezetét. S ez nem volt véletlen. A hívekre nagy hatást gyakorló karizmatikus és energikus Tamás atya ugyanis egyrészt megpróbálta föléleszteni a besny i Loretói Sz zanya kegyszobrának tiszteletét, hiszen eredetileg Grassalkovich (I.) Antal ( ) királyi személynök, kamaraelnök e szobormásolat számára kezdte el építeni a kegytemplomot; másrészt pedig az épület hátsó traktusában a ferences-kapucinus hagyományban nagy szerepet játszó hatalmas betlehemi barlangot hozott létre eredeti, magyar paraszti munkaeszközökkel, kulisszafestéssel ( magyar Betlehem ). Kiállítási koncepciója az volt, hogy m fajonként csoportosítva, lehet leg valamennyi beérkezett anyagot megpróbálja bemutatni. E széles merítésnek els sorban az volt az oka, hogy a hív k viszontláthassák ajándékaikat. Nagy László Tamás halála után a múzeum anyagának egy részét visszavitték Pet Þ szállásra (ma: Pálosszentkút), ahol egy régi tanyasi iskola épületében állították ki a pálos rend emlékeivel együtt szeptember 20-ától Pálos Rend Mária Gy jteménye néven fogadja a látogatókat. Az anyagot Barna Gábor néprajzkutató leltározta szegedi hallgatóival. A gy jtemény másik része átkerült a besny i kolostor egykori szerzetesi celláiba (2001). Gaálné Dr. Merva Mária, a Gödöll i Városi Múzeum igazgatója az eltelt évek során folyamatosan Þ gyelemmel kísérte a gy jtemény sorsát, de a meglehet sen rendezetlen viszonyok miatt 2007-ig nem kerülhetett sor szorosabb szakmai együttm ködésre a pébániahivatal munkatársaival. Miután mind egyházjogi szinten, mind a hívek részér l egyre sürget bbé vált a múzeum ügyének rendezése, 2007 tavaszán a Máriabesny i Katolikus Plébániahivatal fölkérésére, a Magyar Kapucinus Delegáció támogatásával és a Gödöll i Várendtorteneti2.indd :43:43

14 Kerny Terézia rosi Múzeum szakmai felügyeletével megkezd dhetett végre az új állandó kiállítás el készítése. A 2008 augusztusában, Nagyboldogasszony napján, a Lourdes-i jelenés (1858) százötvenedik évfordulóján megnyílt állandó kiállítás tíz nagyobb tematikai egységb l áll. 5 Néhány egység elnevezése tudatosan egy-egy ide kapcsolódó, jelent s monográþ a, tanulmánykötet, korábbi nagysiker kiállítás címén alapul. A Nagy László Tamás f m vének tekinthet, maga által kialakított és kifestett betlehemi barlangot meg rizték a rendez k, Kerényiné Bakonyi Eszter, Fábián Balázs és Kerny Terézia, de mivel az nem kapcsolódik szervesen a jelenlegi kiállítás koncepciójához, elválasztották attól egy paravánnal, úgy azonban, hogy a karácsonyi ünnepkörben megtekinthet legyen. A rendez k igyekeztek maximálisan kihasználni a kedvez nek nem igazán mondható építészeti adottságokat. A gy jtemény kiállítási anyagát er sen szelektálták. Igyekeztek a f bb kultusztörténeti csomópontokat megragadni, egy-egy jellemz, vagy kvalitásos alkotás kiemelésével. A látogatót el ször a kapucinus rend háromszázötven éves magyarországi történetére vonatkozó tárgyi emlékei fogadják (Ordo Fratrum Minorum Capuccinorum). Koncepciója a Gödöll i Városi Múzeum, Kerényiné Bakonyi Eszter rendezte Venerabilis familia Máriabesny ensis cím kiállításán ( ) alapul. A rend els kolostorát Zágrábban alapította meg 1630-ban, amelyet a es bazini együttes követett. Ezt követ en Pozsonyban (1676), Budán (1687), Mórott (1695), Bodajkon (1697), Mosonmagyaróvárott (1697), Eszéken (1703), Tokajban (1712), Nagyváradon (1727), Hatvanban (1729), Tata-Tóvárosban (1744), Besny n (1763), Holicson és Pécsett épültek föl a szinte gombamódra szaporodó kolostorok. A rekatolizációs törekvések és a magyar szentek kultuszának fölélesztésére tett er feszítések összekapcsolódtak a hagyományos Sz z Mária (Patrona Hungariae Regnum Marianum) tisztelettel, ami sok esetben összefonódott a passaui Sz zanya kegyképének kultuszával is: Bodajk, Máriabesny, Vértessomló kegyképe köré búcsújárás szervez dött. Valamenynyi magyarországi alapítást az aulikus világi arisztokrácia, illetve a klérus tagjai Þ nanszírozták, mégpedig igen tekintélyes összegeket áldozva e célra. Ebben a Habsburgokat követték, akik bécsi temetkezési helyük kiválasztása révén els számú támogatói voltak a rendnek. 6 A kapucinusok mindennapi életére egy teljes habitus, halotti kultuszukra egy Mórról származó, fából faragott fakoponya utal. Ebben a tárlóban villan- 5 Az új állandó kiállításról részletesebben: Boldogasszony Anyánk. A Máriabesny i Mária Múzeum új kiállítása. Új M vészet XIX.(2008/12.) 2 5; Kerny Terézia: A Máriabesny i Mária Múzeum új állandó kiállítása elé. In: A Máriabesny i Mária Múzeum. Kiállítási katalógus. Szerk. G. Merva Mária. Gödöll, 2009 (Gödöll i Múzeumi Füzetek 10.) B vebben: Kerny Terézia: A kapucinus rend m ködése és építészete Magyarországon. In: A Máriabesny i Mária Múzeum i. m rendtorteneti2.indd :43:43

15 A Máriabesny i Mária Múzeum új állandó kiállítása és egy kapucinus vonatkozású emléke tották fel a rendez k a kapucinus gyógyszertárat is. A hajdani kapucinus patikák egy vagy két szobából (laboratórium, patika) álltak. Berendezésük, fölszerelésük kivétel nélkül elpusztult. A gyógyszerek el állításához szükséges alapanyagokat a kolostorkertekben termesztett gyógynövényekb l ( kapucinus rózsa, kapucinus szakáll [katángkóró], kapucinus virág ) állították el, bizonyos hatásosnak bizonyult szereket importáltak is ( Félix-olaj Rómából), de kolostoraik környékének ásványaiból is nyertek gyógyhatású készítményeket és egyéb hatóanyagokat. A tárló melletti falon a múzeum alapítójának, Nagy László Tamásnak állítottak emléket a rendez k fényképfelvételekkel, kitüntetésekkel, újságcikkekkel. A terem másik felén a kapucinusok máriabesny i m ködésének írott és tárgyi dokumentumai kerültek, különös tekintettel a kegytemplom és kolostor építéstörténetére (Venerabilis familia Máriabesny ensis). Az els máriabesny i kápolna egy olyan középkori templom alapjaira épült, amelyet máig nem tártak fel. Az alapozási munkák során, április 19-én, egy kis méret, csontból faragott Madonna szobrocska került el, ami gyökeresen megváltoztatta a loretói kultuszt ben Grassalkovich (I.) Antal és Klobusitzky Terézia ( ) huszonhárom briliánssal díszítette a kegyszobrot. A környékr l egyre nagyobb számban érkez zarándokok miatt hamarosan fölmerült egy nagyobb templom építése, illetve egy rend ide telepítése is. A terület adottságához igazodó épületegyüttes tervrajzát Mayerhoffer János ( ), pesti épít mester készítette el 1763-ban. Az új templom 1769-t l 1771-ig épült. A homlokzati tornyos, dongaboltozatos épület jelent sen eltér a kapucinus rendi el írásoktól. A templomban csodás imameghallgatások történtek, és közkedvelt búcsújáró hellyé vált. Az épületegyüttest ban Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter közbenjárására m emlékké nyilvánították. A kolostor könyvtárából került el a XV. század végén egy ferences kolostorban másolt magyar nyelv kézirat másfél levélnyi fragmentuma, az úgynevezett Máriabesny i töredék, amit egy 1611-ban nyomtatott könyv javításához használtak fel a máriabesny i kapucinusok ben a nagyszombati jezsuita könyvtárban bontották ki e nyomtatványból. A jezsuiták magyar rendtartománya 1921-ben adományozta a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának. 7 A másolatban kiállított töredék Jézus kínszenvedésér l és haláláról szóló dialógus részletét tartalmazza. A következ terem els nagyobb tematikai egysége (Mária aranyház Titkos értelm Rózsa) Nagy Ajtai Cserey Farkas ( )-féle Isten anyjának, Sz z Máriának lórétomi litániában lév nevezetek rendin (rendjén) folyó dícsérete cím köl- 7 MTA Könyvtára Kézirattára, K rendtorteneti2.indd :43:43

16 Kerny Terézia teményeinek és XVI. századi nyelvemlékek segítségével mutatja be Sz z Mária, mára jobbára feledésbe merült, szimbólumait (Mária nevének öt bet jét szimbolizáló drágakövek (gyémánt, rubin, gyöngy, jáspis, kakask [alequtorius]). A drágakövek mellé kerültek a néprajztudományban burított Mária néven ismert viaszszobrocskák. A gy jteményben igen nagy számmal találhatók olajnyomatok, melyek kultusztörténeti fontosságára csupán a legutóbbi id kben Þ gyelt fel a kutatás. 8 A mára már a m kereskedelemben is fölértékel dött képek egy egész falszakaszt kitöltöttek. Ezt követ en a Magyarok Nagyhatalmú szószólója cím egységben a Patrona Hungariae Regnum Marianum tisztelettel ismerkedhet meg a látogató Szent István koronafelajánlásának a legkülönböz bb m fajban megjelen képz m vészeti alkotásain keresztül. 9 E kiállítási tér másik meghatározó tematikai része a magyarországi búcsújárás XVIII XIX. századi történetét villantja fel (Búcsújáró magyarok). Legjelent sebb emléke egy XVIII. századi mariazelli kegyszobor másolata, mely az eredeti XI. századi, fából készült, festett ül Madonna szobor nyomán készült. Sz z Mária jobb térdén ül Gyermekét tartja, kezében körte, a gyermek Jézus pedig almát nyújt anyjának. A szobrot a liturgikus évnek megfelel en öltöztették. Számos XVIII. századi magyarországi másolata ismert. Kultusztörténeti jelent ség emlékei a celldömölki bencés apátsági templom f oltárán, a tihanyi apátsági templom a XVIII. század közepér l származó mariazelli f oltárán, a pozsonyi ferences templom mariazelli mellékoltárán és a budai Erzsébet-apácák templomában láthatók. Számos népies íz kópiája is létezik. 10 A Múzeum harmadik termében az egykori máriabesny i búcsújárás forgatagának hangulatát próbálta felidézni Fábián Balázs archív fényképfelvétel, a gyermekkorában Gödöll n él Sík Sándor ( ) egyik költeménye, valamint egy búcsúárus sátrával és teljes árukészletének bemutatásával. Itt kapott helyet egy nagyméret Hordozó Mária-szobor is. Ezeket a szobrokat templomok tituláris búcsúján tartott körmenetben a Mária-lányok vitték. Rájuk archív fényképfelvétel utal Például: Mária megsegített. Fogadalmi tárgyak Máriaradnán I II. Maria hat geholfen. Votivgegenstände in Maria-Radna I II. Szerk. Barna Gábor. Néprajzi Tanszék, Szeged, (Devotio Hungarorum 9./I II.) 9 A tiszteletr l legújabban: Kerny Terézia: Magyarok nagyhatalmú szószólója. In: A Máriabesnny i. Mária Múzeum i. m Serf z Szabolcs: Vera efþ gies a mariazelli kegyszobor másolatai Magyarországon. Ars Hungarica 33(2005) A szoborról: Kerny Terézia: Öltöztet és Hordozó Mária szobor a Máriabesny i Mária Múzeum gy jteményéb l. Elhangzott az Öltöztetett, hordozott ábrázolások, szakrális textilek és viseletek Együtt él népek szakrális szokásai Közép-Európában cím els tudományos konferencián (Balassagyarmat, Palóc Múzeum, szeptember 25.). 900 rendtorteneti2.indd :43:43

17 A Máriabesny i Mária Múzeum új állandó kiállítása és egy kapucinus vonatkozású emléke A búcsúárus ponyvasátrával szemben a Devóció és dekoráció feliratú szegmensben a magánáhítat emlékei szerepelnek egy két világháború közötti tisztaszoba felidézésével és néhány kortárs képz m vészeti alkotással. A Máriabesny i rotulus A Mária aranyház Titkos értelm Rózsa egység tárlójának legérdekesebb darabja az úgynevezett Máriabesny i rotulus, melyre 2008 júliusában bukkantak az új állandó kiállítás rendez i egy faragott ládában a Nagy László Tamás rendf nök által kialakított Betlehemben. A ládát a kiállítás középs termébe szerették volna átvinni, de nem lehetett megmozdítani Mint hamarosan kiderült mindenféle használaton kívüli súlyos tárggyal, kacattal volt tele: törött szobrot, öntöttvas süt formát, összegöngyölt körmeneti zászlót, naptárt, csorba bögrét gyömöszöltek bele. Ezek között hevert a tekercs is, melyet a rendez k azonnal izgatottan széthajtottak. Már els szemrevételezésre is megállapították, hogy egy nem mindennapi emlékre, hanem egy különleges kuriózumra bukkantak, melynek ideiglenesen a Máriabesny i rotulus nevet adták. A tekercs anyaga pergamen. Mérete 150 x 10 cm. Sérült, egyik vége hiányzik, de sehol sem törött el. Egyik oldalán harántirányban barna tintával írt német, a másik felén latin sorok olvashatók. A latin szöveget akvarell technikával készült Þ gurális ábrázolások és szimbolikus jelek kísérik. A német írás számos helyen elmosódott, a latin viszont tökéletesen olvasható. A kiállításon másolata látható. Az eredetit a Gödöll i Városi Múzeumban rzik letétként. A rohammunkában végzett rendezés alatt, majd a szintén igen rövid határid re elkészített kiállítási katalógus írása közben nem volt módunk a tekerccsel behatóan foglalkozni. Ezért mindössze annyi szerepel a tárgyjegyzékben, hogy Rotulus Assisi Szent Ferenc imája nyomán írt latin és német nyelv ferences imádságokkal. XVIII. század közepe. Ismeretlen ferences vagy kapucinus szerz munkája. Pergamen, tempera, toll. 12 A német nyelv szövegben, Assisi Szent Ferenc imája nyomán, fohászok olvashatók a Szent Lándzsához, a Szentlélekhez, a bibliai három királyokhoz és a négy evangélistához. A tekercs másik oldalán a latin szöveg nem egyetlen, hosszabb lélegzet m b l származik, hanem különböz tartalmú egységekb l áll. Többek között egy imádság Szent Mihályhoz, valamit Gábriel, Rafael és Uriel f angyalokhoz, könyörgés Szent Ágotához. A szövegek között számos illusztráció található: különböz típusú feszületek: Tau-kereszt, Arma Christi ( kapucinus kereszt ), a keresztfán vérz Krisztus, Zakariás és egyéb áldások Caravaca kereszten egy Pietà-kegyszobor képével és egy, a sátán jelképeivel ábrázolt feszület. Továbbá tondóba foglalt, fején három rózsával ábrázolt Szep- 12 A Máriabesny i Mária Múzeum i. m A reprodukció: Makky György, 150 x 10 cm. Leltári szám: M. M. M rendtorteneti2.indd :43:44

18 Kerny Terézia l telen Sz z mellképe Jézus monogrammal; Szent Kelemen pápa (88 97) Veronika kend jével és Szent Mihály arkangyal római légiós viseletben. A Þ gurális ábrázolásokhoz szimbolikus keresztény (Chi-Rho, IHS és Mária monogram, Jézus Sz z Mária szentséges szíve), 13 valamint gondosan strukturált geometriai diagrammok, mágikus jelek: rúnaírás, arab, héber feliratok, bet k, a Kínából és Indiából származó 15-ös és 34-es rendszer b vös négyzetek, feliratos körök, pentagrammok, hexagrammok (Salamon gy r je) kapcsolódnak, valamint a huszonötödik, a gonoszok elleni oltalomkér zsoltár sajátságos elrendezése is megtalálható rajta, ahol az egyes szavak a héber ábécé bet inek felelnek meg. Ezeknek a mágikus praktikákban használatos szimbólumoknak a gyökere eredend en az egyiptomi varázspapiruszok gnosztikus szövegeiben, illetve a zsidó-keresztény számmisztikában keresend, azaz a Püthagorasz (Kr. e ) tanítására épül keresztény gnózison és a zsidó kabbalán alapul, melyek bonyolult hermetikus, ezoterikus módszerekkel, számösszefüggésekkel próbáltak magyarázatot találni az emberi lét rendeltetésének jobb megismerésére, s ezek elsajátítása által remélték az üdvösség elnyerését. Mivel a szalag szövegének és ábráinak értelmezése részben ebb l az irányból fejthet fel, bizonyos alapfogalmak tisztázásra szorulnak. Az igen kiterjedt, s gyakorlatilag áttekinthetetlen, de idehaza csupán az utóbbi évtizedekben megindult mágiakutatás a tanult mágián belül négy nagy típust különböztet meg: a talizmán, a természetes, a jövend mondó és a rituális mágiát, melyek még további altípusokra is oszthatók. 14 A rituális mágia szövege a középkor leghíresebb és legnépszer bb varázskönyvein, a Salamonnak tulajdonított Ars Notoria és a Claviculae Salamonis, vi- 13 Jézus Szentséges Szívének ünnepét 1766-ban ismerték el. B vebben: Szelestei N. László: A magyarországi Jézus Szíve-tisztelet kezdeteir l. In: Rekatolizáció és barokk áhítat. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Bp (METEM Könyvek, 64) Magyarországon Láng Benedek foglalkozik a középkori mágiával. A tekercs értelmezési kísérleténél els sorban az monográþ áira és tanulmányaira támaszkodtam. Fontosabb írásai e témában: Láng Benedek: Necromantia mint a hetedik szabad m vészet, avagy a tanult mágia a középkori tudomány határain innen és túl. In: Tudás az id ben. Szerk. Fehér Márta Zemplén Gábor Láng Benedek. Bp ; Láng Benedek: Középkori diákok mágikus kézikönyvei, avagy milyen tanulmányokat folytathatott volna Faust a krakkói mágusiskolában? In: Áldás és átok, csoda és boszorkányság: vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Szerk. Pócs Éva. Balassi Kiadó, Bp (Tanulmányok a transzcendensr l, IV.) ; Láng Benedek: Angyalok a kristály körül: Ulászló király imádságos könyve. Magyar Könyvszemle 121(2005) ; Láng, Benedek: The Criminalization of Possessing Necromantic Books in Fifteenth Century Krakow in Thomas Wünsch. Ed. Religion und Magie in Ostmitteleuropa Berlin, LIT Verlag, 2006 (Spielräume theologischer Normierungsprozesse in Spätmittelalter und Frühe Neuzeit) ; Láng Benedek: Mágia a középkorban. Typotex Kiadó, Bp. 2007; Láng, Benedek: Unlocked Books. Manuscripts of Learned Magic in the Medieval Libraries of Central Europe. Penn State University Press, 2008; Láng, Benedek: The Art of memory and magic (the ars memorativa and the ars notoria). In: Culture of Memory in East Central Europe in the Late Middle Ages and the Early Modern Period. Ed. Rafal Wójcik. Biblioteka Uniwersytecka, Poznan, ; Láng Benedek: A kincskeresés 400 éve Magyarországon. Szerk. Láng Benedek Tóth G. Péter. L Harmattan, Bp (Kézikönyvek és olvasóik) 902 rendtorteneti2.indd :43:44

19 A Máriabesny i Mária Múzeum új állandó kiállítása és egy kapucinus vonatkozású emléke 903 szonylag tekintélyes számban fennmaradt, kéziratain, illetve a kutatás számára igen kés n felfedezett Jean de Morigny bencés szerzetes által írt, a Mária látomásokról szóló Látomások könyvén (Liber visiorum) alapul. Az els két, a keresztény teológia számára teljességgel elfogadhatatlan m intellektuális tökéletesedést, a hét szabad m vészet gyors elsajátítását, tudást, ékesszólást, a memória fejlesztését és nehéz könyvek gyors megértését ígérték felhasználóiknak, de információkat adtak elveszett kincsekr l, halottak és démonok szellemér l, múltról vagy jöv r l is különféle rituálék, a kristálymágiában alkalmazott Isten nevek (Adonaj, Szabaoth, él, Éli, Szóter, Emmanuel, Alpha et Omega, Tetragammaton) és az angyalmágiában használatos angyalnevek felsorolásával, hozzájuk intézett imasorozat révén, ál-arab, ál-héber, ál-kaldeus bet k és szavak, az úgynevezett verba ignotus segítségével. A rituáléban résztvev személy egy sor aszkétikus el készülettel, megtisztulással, böjtöléssel, imádkozással készült fel a szellemekkel és való találkozásra, akikt l a segítséget várja. Ebb l a hagyományból n tt ki a benedikció és a démonok, vagy más gonosz szellemlények megszállottnak hitt emberb l, vagy helyb l való eltávolításának gyakorlata, az exorcizmus gyakorlata is, melyet egyházi mágiának vagy fehér mágiának nevez a kutatás. A kora újkorban végbement többréteg mentalitásbeli változás, az egyházi gondolkodás átalakulása a katolicizmuson belül a korábbi változatos benedikciós gyakorlat visszaszorulását, mondhatni megtisztítását hozta magával. A XVI XVII. században átalakított hivatalos szertartáskönyvekben, rituálékban a korábbi áldásoknak mindössze a töredéke kapott helyet. A középkorvégi benedikciók egy része azonban félhivatalos úton, például szerzetesek (különösen ferencesek és jezsuiták) által kiadott gy jteményekben, vagy kéziratos formában továbbéltek a kora újkori évszázadokban, s t a korábbi minták nyomán, kisebb szövegelemek felhasználásával újabbak is keletkeztek ez alatt. A gyakran papi, vagy különleges er kkel, képességekkel megáldott exorcista eszközei pedig ugyanazok az imák voltat, amit a rituális mágiában is alkalmaznak. Az exorcista szintén gyakran hívta segítségül Istent, Jézust, vagy az angyalokat, arkangyalokat. Felhasználja az imát, el írt szövegeket, gesztusokat, szimbólumokat, jelképeket, amuletteket. A máriabesny i szalag értelmezése szempontjából a másik lényeges típus az asztrális, vagy talizmánmágia. E ceremónia során különféle mágikus pecsétekkel, varázsgy r kkel, bet kkel idézték meg a földöntúli lényeket, szellemeket. A talizmánmágia szövegei szintén b ségesen maradtak fönn latin kéziratokban. Szerkezetük viszonylag unalmas és kiszámítható. A kéziratok rendszerint a Kasztiliai X. (Bölcs) Alfonz ( ) udvarában 1256-ban spanyolra fordított Picatrix cím, XI. században keletkezett, mágiával foglalkozó arab könyvre vezethet k vissza. Európában ez a fordítás vált ismertté, s századokon át igen népszer vé. Címe, amellyel az iratot említeni szokás, a szövegben s r n el forduló Hippokratész név eltorzult alakja. Az ismeretlen szerz anyarendtorteneti2.indd :43:44

20 Kerny Terézia gát jórészt arab írók munkáiból merítette, de ismerte a hellenisztikus és római kori mágikus irodalmat is, s t kissé a régi görög Þ lozóþ át is. A mágikus receptek, a természettudományos és Þ lozóþ ai elmélkedések közt novellisztikus elemek, rövidebb-hosszabb történetek is felbukkannak, amelyek els dleges célja, hogy az egyes mágikus eljárások, talizmánok hatásosságát igazolják. Az egész m a kés ókori szimpátia-tan szellemében fogant, amely szerint az egyes fémek, növények, varázsjelek és csillagok, szellemek közt titokzatos kölcsönhatás szimpátia áll fenn. A talizmánmágia másik elmaradhatatlan részét a skandináv eredet rúnaírás alkotta, mely eredend en a Rúnák könyvén (Liber runarum) alapul. 15 A rúna bet i, akárcsak a héber ábécé huszonkét bet je valamilyen, olykor több, jelentést is hordozott, s az idézés legtitkosabb részét képezte. Ez a szertartástípus alkalmazta még a hét bolygó négyzeteit, vagyis a mágikus négyzeteket is, melynek használatáról szintén rendelkezésre álltak különféle kézikönyvek. Legismertebb közülük a De septem quadraturis planetarum seu quadrati magici cím munka. A legkisebb a 3 x 3-as rendszer volt, ahol a négyzet celláiban lév szám bármilyen irányban összegezve 15-öt adott ki. Minden négyzet egyegy bolygónak felelt meg. Ha az adott bolygó fémébe vésték a négyzetet, akkor a megfelel bolygószellemekhez lehetett segítségül fordulni. A máriabesny i szalagon a hármas és a négyes rendszer négyzet látható (ez utóbbi szerepel Albrecht Dürer [ ] Melancolia cím rézkarcán is). A mágikus szövegeken és jeleken túl a tekercs szövege és illusztrációi egyértelm en a ferences misztikára épül, nevezetesen Assisi Szent Ferenc stigmatizációja fel l közelíthet meg, aki 1224-ben a Nagyboldogasszony ünnepével kezd d Szent Mihály arkangyal böjtje alatt, a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén (szeptember 14.) kapta meg Krisztus Öt Szent Sebét. Elnyerése után sorra alakultak a szent sebek tiszteletét terjeszt ájtatos társulatok, számos imádság szólt hozzájuk. Legismertebb közülük Szent Klára imája, amit Szent Ferenct l tanult meg, és naponta elimádkozta. Valójában nem a sebekhez, hanem Krisztushoz szól, melynek hangulatához Ferenc stigmái is hozzátartoznak. A máriabesny i mágikus apparátust is felvonultató tekercs a kései kapucinus okkultizmus terméke. Gyökerei a hazai rendtartomány központja, Ausztria felé vezetnek Világosan rekonstruálható bel le a tanult (fehér) mágia folyamata, melyben a rituális és talizmánmágia, valamint a ferences-kapucinus misztikus tradíció keveredik. Kevés eredeti gondolatot tartalmaz. Szerz je a sztereotip szövegeket és jeleket aktualizálta. Célja a különféle természeti katasztrófák, els sorban a XVIII. század második felében igen gyakori pestis elhárítá- 15 Città del Vaticana, Biblioteca Apostolica Vaticana. Fol. Lat rendtorteneti2.indd :43:44