Nemzetközi közszolgálati online. továbbképzési portfóliók elemzése és javaslatok egy Magyar Közszolgálati Tudástárra. Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzetközi közszolgálati online. továbbképzési portfóliók elemzése és javaslatok egy Magyar Közszolgálati Tudástárra. Nemzeti Közszolgálati Egyetem"

Átírás

1 Nemzetközi közszolgálati online továbbképzési portfóliók elemzése és javaslatok egy Magyar Közszolgálati Tudástárra 1

2 Budapest november 29. 2

3 Tartalomjegyzék Ábrajegyzék... 6 Ajánlásgyűjtemény... 7 Vezetői összefoglaló... 9 Elemzői módszertan bemutatása Közszolgálati tudás és közszolgálati kompetenciák A kompetencia alapú szemlélet relevanciája a közszolgálatban A nemzetközi közszolgálati továbbképzések kompetenciahálóinak esszenciája Átfogó kép alkotása Alkalmazkodás és fejlődőképesség Hatékony döntéshozatal Vezetés és kommunikáció Kollaboráció és partnerség Tanulás a tanulószervezetben Közszolgáltatások eredményessége A közszolgáltatások minőségi megalapozása Ütemezés és az időhatékonyság növelése A közszolgálati továbbképzések tartalma az EU tagállamokban A kurrikulumok fejlesztési- és implementációs stratégiái az EU tagállamokban A továbbképzések hozzáférhetőségének alapelvei A továbbképzés fejlesztési irányának meghatározása Szubszidiaritás és szakmaiság A kompetenciák tantervesítése

4 2.1.5 Tanulási eredmények (Learning Outcomes) felőli megközelítés Értékelés és validáció Konstruktivizmus Élethosszig tartó tanulás és az élet teljes körére kiterjedő tanulás Differenciálás A konnektivista tanuláselmélet térhódítása A kurrikulumok tartalmi meghatározottsága Közigazgatási alapismeretek Közigazgatási eljárások E-közigazgatás az ügyfélszolgálatban Egyedi ügyek és élethelyzetek Ügyfélszolgálati készségfejlesztés A kurrikulum-fejlesztések szemléletét befolyásoló nemzetközi oktatási paradigmák 49 A kurrikulum-fejlesztési stratégiák európai országokban Nagy-Britannia Ausztria Németország Hollandia Portugália A közszolgálati továbbképzések technológiai jellemzői az EU tagállamokban E-learning megközelítések Digitális generációk kapcsolata a közszférában Új lehetőségek az e-learning alapú közszolgálati továbbképzésekben Személyes Tanulási Környezetek a virtuális térben

5 Tudástartalmak tipizálása és diagnosztizálása A tudás menedzselésének online metódusai E-közigazgatás az Európai Unióban Az elektronikus közszolgáltatások szofisztikációja A közszolgálati továbbképzések trendjeinek összegzése Tudáskép és alkalmazott kompetenciák A közszféra specifikus kompetenciahálója Kurrikulum-elméleti trendek a kutatás, fejlesztés és értékelés tekintetében A kurrikulum standardok fejlődése A közszféra-specifikus kompetenciaháló megjelenése a kurrikulumokban A kurrikulumok implementációja E-közigazgatás Tudásmenedzsment Technológiai modellek és innovációk E-learning és tudásmenedzsment Az e-közigazgatás trendjei Stratégiai javaslatok egy Magyar Közszolgálati Tudástárra A tudástároláshoz és a tudásmenedzsmenthez kapcsolódó stratégiai megközelítések A tudásmenedzsment portálok technológiai megfontolásai A tudásmenedzsment portál technológiai implementációjának sikertényezői Irodalomjegyzék

6 Ábrajegyzék 1. ábra - A közszféra specifikus kompetenciaterületeinek csoportosítása ábra - A Tyler-racionálé forrásai és szűrői ábra - Bloom-taxonómia ábra - Tyler-racionálé és Bloom-taxonómia kurrikulum-fejlesztési folyamatelve ábra - A kurrikulum fejlesztési stratégiája a tanulási eredmények felőli megközelítésben ábra - Differenciálás digitális taneszközzel ábra - A digitális korszak generációi ábra - A deduktív és az induktív folyamattervezés az e-learning keretrendszerek tartalommenedzsmentjeiben ábra - PLE (Personal Learning Environment) és LMS (Learning Management System) ábra - Az E-leraning komplementer ágai - online továbbképzés és tudásmenedzsment ábra - Tudástípusok tipizálása és diagnosztizálása a tudásmenedzsmentben ábra - Elektronikus úton is megvalósítandó szolgáltatások az állam és a vállalkozások vonatkozásában - eeurope Strategy Elektronikus úton is megvalósítandó szolgáltatások az állam és a vállalkozások vonatkozásában - eeurope Strategy ábra - A közszféra specifikus kompetenciahálójának modellje ábra - Az interakciós stratégia implementálásának metodológiája

7 Ajánlásgyűjtemény A tanulmány a következő ajánlásokat fogalmazza meg a közszolgálati online továbbképzések vonatkozásában, illetőleg egy Magyar Közszolgálati Tudástár tekintetében. 1. Ahhoz, hogy a közszolgálati tudás adaptív és alkalmazkodóképes lehessen a 21. század gazdasági és társadalmi változásainak tükrében, javasoljuk egy átfogó, közszféra-specifikus kompetenciaháló kidolgozását, illetőleg a kompetencia alapú szemlélet meghonosítását a továbbképzések terén. 2. A közszolgálati online továbbképzések kurrikulum-fejlesztését javasoljuk szakértők és a továbbképzésben érintett közintézmények, köztisztviselők bevonásával megkezdeni, figyelembe véve a közszféra igényeit, a közszolgálati kompetenciák tantervesítésének lehetőségeit, illetve pontosan definiálva egy a tanulási eredményeken (Learning Outcomes) alapuló folyamattervet. 3. Mind a közszolgálati továbbképzések, mind a tervezett Magyar Közszolgálati Tudástár tekintetében határozottan javasoljuk a szociális tanulás és a konnektivizmus tanuláselméletének figyelembevételével egy olyan PLE (Personal Learning Environment) alapú keretrendszer implementálását mely az e-learninget, a tudásmenedzsmentet, illetve az e-közigazgatást is integrálja. 7

8 4. Javasoljuk továbbá a keretrendszert technológiai szempontból integratív felületté tenni abban az értelemben, hogy horizontális és vertikális összeköttetést, információsés kommunikációs kapcsolatot teremthessen a közszféra szervezetei, intézményei között. 5. Javasoljuk egy Magyar Közszolgálati Tudásmenedzsment Portál létrehozását, az úgynevezett interakciós stratégia segítségével, s annak metodológiai megfontolásainak követésével, illetve a technológiai implementáció siker- és kudarctényezőinek figyelembe vételével. 8

9 Vezetői összefoglaló Jelen kutatás kiindulópontja a 21. századi turbulens változások közszférát közvetlen érintő dimenzióinak bemutatása, illetve annak elemzése, hogy mindez milyen új megközelítéseket kíván a közszolgálati tudáskép és kompetenciák tekintetében. A tanulmány kísérletet tesz a közszféra specifikus kompetenciahálójának megtervezésére a nemzetközi trendekből kiolvasható törekvések, valamint az Európai Unió ajánlásainak tükrében. A közszféra egy lehetséges kompetenciahálójának definiálása után e közszolgálati kompetenciák tantervesítésének stratégiáival, nemzetközi jó gyakorlataival foglalkozunk. Egy olyan kurrikulum-fejlesztési stratégia körvonalai bontakoznak ki a kutatás során, mely nem csak a 21. századi változásokhoz, hanem az EU és az OECD által folyamatosan propagált oktatási paradigmákhoz is kitűnően illeszkedik. E stratégiában kiemelten jelenik meg az előzetes igények felmérése, s ezáltal a közintézmények minél szélesebb körű bevonása mind a fejlesztési, mind az implementációs fázisokba. A kurrens oktatási paradigmák tükrében a Tyler-racionálé, illetve a Bloom-taxonómia bemutatásával próbálunk segítséget nyújtani - az itthon még kevéssé ismert folyamat - a kompetenciaterületek tantervesítéséhez. Mindezeket követően öt Európai Uniós tagállam kurrikulum-fejlesztési standardján keresztül igyekszünk árnyalni az imént bemutatottakat, érzékeltetve, hogy a gyakorlati különbségek abból adódnak, hogy a fejlesztési folyamat nem adaptálható egy az egyben a nemzetközi jó gyakorlatok alapján, hanem mindig az adott 9

10 ország közszférájának kontextusának elemzésével érdemes nekilátni a folyamatterv elkészítésének. A következő fejezetben a közszolgálati online továbbképzések implementációjának technológiai lehetőségeit vázoljuk fel, illetve a különböző web2.0 lehetőségek tükrében egy érdekes szintézisre teszünk javaslatot. Az e-learning keretrendszer, a tudásmenedzsment portál, illetőleg az e-közigazgatás rendszerének összekapcsolásával egy olyan egyedülálló fúzió megalapozására teszünk javaslatot, melynek gyakorlati implementálása Európa szerte páratlan innováció lehetne. Az eddig bemutatottak kapcsán a következő fejezetben arra teszünk kísérletet, hogy nemzetközi trendeket határozzunk meg mind a kompetenciák, mind a kurrikulumok, mind a technológiai megközelítések tekintetében. Próbálunk rávilágítani arra, hogy a nemzetközi jó gyakorlatok nem a fejlesztések eredményében keresendőek, hanem a sikeres fejlesztésekhez vezető metodológiákban. Végül stratégiai javaslatokat fogalmazunk meg: egy Magyar Közszolgálati Tudástár mellett egy Magyar Közszolgálati Tudásmenedzsment Portál fejlesztését javasoljuk, már a szemantikai differenciálással is jelezve a megközelítések közötti különbséget. Az itt bemutatott két stratégia - kodifikációs és interakciós stratégia - közötti különbség felvázolásával is e szemléletek közötti különbséget kívánjuk érzékeltetni. A tanulmány szerzői a hazai fejlesztés sikerességét figyelembe véve az interakciós stratégia meghonosítására tesznek végül javaslatot. 10

11 Elemzői módszertan bemutatása A kutatás áttekinti a közszolgálat továbbképzésben alkalmazható on-line képzési stratégiákat és módszereket. Esettanulmányokkal szemlélteti azokat a nemzetközi jó gyakorlatokat, melyek a magyar közszolgálati továbbképzésekbe integrálhatók. Stratégiai javaslatokat fogalmaz meg az on-line közszolgálati továbbképzések fejlesztésére és módszertani hátterére vonatkozóan. A kutatás céljához illeszkedően a választott kutatási módszertan kizárólag kvalitatív elemzésre koncentrált. Jelen kutatás esetében, elsősorban az induktív logikán alapuló, kvalitatív interjúkra építkező módszertan segítségével történik az adatok gyűjtése és elemzése. Az indukciós logika azt jelenti, hogy a szakirodalmi adatok alapján körvonalazott hipotézisek ellenére- elsődlegesen nem hipotézistesztelő kutatásról van szó. Vagyis a gondolatmenet nem egy általános elméleti keretből levont feltételezések tesztelését szolgálja, hanem kutató-feltáró jellegének megfelelően a kutatási területről egy átfogóbb kép nyújtása a célja. A kvalitatív módszertan fő jellemzői: valós élethelyzetben vizsgál eseményeket, a vizsgált jelenség és a kontextus közötti határvonalak nem határozhatók meg élesen, így lehetőség kínálkozik a kontextuális jelenségek behatóbb vizsgálatára, egy olyan helyzetet kezel, ahol az adatvételi pontnál lényegesen nagyobb számú vizsgálandó tényező iránt érdeklődik, 11

12 több forrásból származó adatokra támaszkodik, amelyeket a trianguláció módszerével kísérel meg összefoglalóan értelmezni, támaszkodik a korábbi elméleti feltételezésekre az adatgyűjtés és értelmezés során is. A kvalitatív elemzés keretein belül az adatgyűjtés elsődlegesen a másodrangú adatok gyűjtésére korlátozódott. Az adatgyűjtés során részletesen áttekintettük a szakirodalom aktuális és visszatekintő írásait is, hogy azonosítsuk azokat a trendeket, amik a múltban fontos szerepet játszottak a távoktatás alakításában és egyben kihatással lehetnek a jövőbeni elearning fejlesztési irányzatokra. A másodlagos adatok forrása tudományos folyóiratokból, könyvekből és jelentésekből származik, kiegészítve bizonyos projekt specifikus információkkal, melyekről az adott kezdeményezés Internetes oldaláról informálódott a kutatást végző csoport. A kutatás a kutatási terv alapján került kivitelezésre: 1. A terv első fázisában történt az adatgyűjtés a már fentebb vázolt másodlagos forrásokból. 2. A kutatás második fázisa, a források azonosítását és elemzését követően a kutatás elkészítése, írása volt, melyet megfelelő szoftveres támogatással végeztünk. 3. Az ezt követő harmadik szakaszban a kutatás szövegének stilisztikai és helyesírási ellenőrzését végeztük, valamint a kutatást támogató anyagok elkészítését biztosítottuk, összeállítva a kutatást kiegészítő Microsoft Office PowerPoint prezentációt. A kutatás első szakaszában, az összegyűjtött forrásanyagon alkalmazott elemzés jellegét tekintve leíró-bemutató, terjedelmét tekintve átfogó, megközelítés módja szerint gazdasági 12

13 szemléletű, a vizsgált folyamatok időbeni helyzete alapján pedig statikus szemléletű volt. Ehhez igazodva az elemzés elsődleges formája a történelmi áttekintés valamint esettanulmányok alkalmazása volt, az elemzés módszertana pedig az összehasonlítás és tényezőkre bontás bizonyos elveit követte. Kutatásetikai szempontból az egyetlen lényeges elem melyet a kutatás első fázisában azonosítottunk majd a kutatás későbbi fázisaiban betartottunk, a szerzői jogok megfelelő kezelése volt és tiszteletben tartása volt. A szövegben való forrásmegjelöléshez és az irodalomjegyzék összeállításakor is a nemzetközileg széles körben elfogadott APA stílust követtük. A kutatás azon részeinél ahol esetlegesen egy szerző hosszabb gondolatmeneteit idézzük fel, a fejezet elején jelöljük a szerző nevét és publikálás dátumát, nem pedig a szövegben tüntetjük fel. 13

14 1 Közszolgálati tudás és közszolgálati kompetenciák Az Európai Unió gyors keretszabályozás változásai, s ezeknek implementációja olyan kihívásokat jelentenek a közszféra számára, melyek magasan képzett, adaptív ismeretekkel, képességekkel és attitűddel felvértezett közszolgálatot ellátó munkaerőért kiáltanak. Döntő fontosságú tehát a gyors környezeti változásokhoz való alkalmazkodás és a változásokra való hatékony reagálás érdekében egy megbízható továbbképzési keretrendszer megalapozása. Az utóbbi két évtizedben az EU tagállamok többsége sikeresen vezetett be továbbképzési keretrendszereket a közszféra számára. Ezek sokfélék és különbözőek az országok közszolgálati rendszerének, foglalkoztatási filozófiájának, jogszabályi hátterének, finanszírozási modelljeinek tekintetében. (OECD, 2008) Az jellemző törekvések, melyek az országok továbbképzési rendszereiből kiolvashatóak egyrészt a közigazgatási reformot (az EU által javasolt indikátorok mentén), másrészt a közszféra teljes körű modernizációját célozzák meg, mind a technológiai innovációk bevezetésével, mind a közszolgálatot ellátó személyek szakmai készségeinek, kompetenciáinak és ismereteinek fejlesztésével. Az általános, operatív céltételezések ezen irányelvek tekintetében a következők (Äijälä, 2013): 14

15 A szakmai készségek, képességek és ismeretek dinamikus adaptációja a technológiai változásokhoz a teljesítménynövelés és a közszolgák modern technológiákhoz való alkalmazkodásának érdekében. A munkavégzés hatékonyságának növelése a közszolgálatot ellátó személyzet motivációs bázisának feltérképezése és fejlesztése által. A horizontális mobilitás és a szakmai rugalmasság ösztönzése olyan továbbképzési lehetőségekkel, melyek új szakmai ismeretek elsajátítására és ezáltal új feladatok ellátására adnak lehetőséget a szervezeti hierarchia azonos szintjén. A pályaorientáció segítése, illetve a személyközi kapcsolatok támogatása, beleértve mind a személyzet interperszonális kapcsolatait, mind a közszolgák kommunikációját az ügyfelekkel. A nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, valamint az Európai standardok integrációjának támogatása. Megfigyelhető tehát, hogy a 21. század turbulens változásaihoz való alkalmazkodás igénye olyan továbbképzések kidolgozását sürgeti, melyek egy merőben új közszolgálati kultúra megalapozását tehetik lehetővé. Mindez nem meglepő, ha azon új társadalmi igényekre gondolunk, melyekkel a közszolgák de facto konfrontálódnak, s melyekre az ő feladatuk is reagálni. A közigazgatási döntések transzparenciája iránti igény, az adatvédelmi szabályozások, a mindennapi kommunikáció és kapcsolattartás az ügyfelekkel olyan új kihívások, melyek a közszféra mentalitásának és kultúrájának fejlesztését indokolják, illetve melyek a továbbképzések adaptív tudás-, illetve kompetenciaterületeit erőteljesen meghatározzák. (OECD, 2013) 15

16 Az EU tagállamok fent említett jellemző reformtörekvéseinek sikerét - az adminisztrációs reformot és modernizációt - nagyban meghatározzák a közigazgatási rendszer olyan öröklött hagyományai, melyek gyakran a megszokott módszerekhez, munkafolyamatokhoz való ragaszkodásban és az ezektől való függésben manifesztálódnak. (Painter és Peters, 2010) Az ilyen - a reformtörekvések dinamikáját korlátozó - endogén tényezők a továbbképzések hatékonyságát is ronthatják, ezért kulcsfontosságú ezen hatásmechanizmusok feltérképezése. (Straebler, Robinson és Heron, 1997) Ilyen endogén tényező például, hogy az információs és kommunikációs technológiák nélkülözhetetlenné válását és integrációját bizalmatlanság övezi a közszolgálatban, annak ellenére, hogy a modern vállalatirányítási rendszerek számos változata vált elérhetővé a közszférában, elég, ha az info-kommunikációs technológiák fejlődésére gondolunk a döntéshozatali folyamatok vagy a tudásmenedzsment támogatásának területén. (Hood és Lodge, 2004) Számottevő megörökölt, implicit tényező továbbá, hogy a közigazgatás tradicionális állami narratívája mindmáig a politikai intézményrendszer-jelleget hangsúlyozza. A közigazgatás szerepe azonban ma már nem redukálható egy politikai döntéseket szenvtelenül végrehajtó apparátussá, ugyanis a kormányzati modellekben (ahol a döntéshozó szerepköröket és szerveket a formális intézményrendszer legitimálja) folyamatosan bővül a közszféra formális és informális hatásköre, s autonómiája.(borgonovi, 2005) Az EU tagállamok közszférát célzó reformjaihoz elengedhetetlen, hogy a közigazgatás az állam és a társadalom, a belső szervezeti igények és a társadalmi környezet határmezsgyéjén egyfajta proaktív közvetítői funkciót töltsön be, annak érdekében, hogy a fent említett politikai természetű dichotómia feloldódjék - a közigazgatás együttműködő és közvetítő 16

17 szerepe ne az előjogok kölcsönös tiszteletére, hanem az egyéni szakértelem elismerésére alapozódjék. (Pollitt és Bouckaert, 2000) Az utóbbi megerősítéséhez, valamint a szakértelem megalapozásához nem elégséges a magánszektor jó gyakorlatainak átültetése a közszolgálati továbbképzések fejlesztési irányainak meghatározásához. (Ferlie et al. 1996; Osborne és Gaebler 1992) Olyan elengedhetetlen komponensek egyidejű teljesülése szükséges, mint a döntéshozatali autonómia kiépülése (kiegészítve, valamint ellensúlyozva egy megfelelő teljesítmény- és minőségértékelési rendszerrel) egy új közigazgatás-specifikus kompetenciaháló kidolgozása által, mely az elszámoltathatóság, a transzparencia és a rendszer 'érzékenységének' alapköve lehet. 1.1 A kompetencia alapú szemlélet relevanciája a közszolgálatban Ahhoz, hogy a kompetenciák (ismeretek, képességek, attitűdök) alkalmazható és hatékony erőforrásokká nőjék ki magukat, egy olyan átfogó folyamat szükségeltetik, mely a tudásmenedzsment felőli megközelítést a továbbképzésekben a kompetencia alapú szemlélet felé transzferálja. (Horton et al., 2002) A lényegi különbség a kompetencia alapú és a tradicionális, tudás-alapú megközelítések között, hogy míg az utóbbi főleg a formális képzettségből és munkatapasztalatból valószínűsíthető teljesítményből indul ki (megfeledkezve azon rejtett tényezőkről, melyek befolyásolják az egyéni és a szervezeti teljesítményt), addig a kompetencia alapú szemlélet a 17

18 sokféle és különböző ismeretek, képességek, készségek, attitűdök és viselkedési diszpozíciók fontosságát emeli ki a szervezet stratégiai céljainak megvalósítása és menedzselése terén. Egy közigazgatás-specifikus kompetenciaháló kidolgozásához elengedhetetlen egy, a gazdasági, társadalmi és kulturális környezethez alkalmazkodó szervezeti kultúra megalapozása. (Catturi, 2003) Ahogy Antonacopoulou és Fitzgerald is fogalmaz (1996:27), "a kompetenciák azon egyedi és egyéni értékek, tulajdonságok és hajtóerők összessége, melyek az adott szervezeti kontextuson belüli interakciók és munkafolyamatok során manifesztálódnak." A szervezeti kultúra és a személyközi interakciók tehát döntő mód befolyásolják a kompetenciák kifejeződését, így a hatékonyságot és a teljesítményt is. Egy kompetenciaalapú közszolgálati továbbképzés kidolgozása egyben válasz is arra az igényre, hogy az alkalmasságot ne a specifikus tudástartalmak, és képességek, a valószínűsíthető és mérhető teljesítmény, vagy az elvárt viselkedéses diszpozíciók határozzák meg. A kompetencia alapú szemlélet a szakértelem egy új, tágabb és szerteágazóbb megközelítésével a 21. század kihívásaihoz való akkomodációt hivatott szolgálni a közszolgálati továbbképzések megalapozásakor. A kompetencia alapú szemlélet, illetve a kompetenciamenedzsment új humánerőforrás gazdálkodási eszköz a köztisztviselők vonatkozásában. A kompetenciamenedzsment olyan komplex eszköz, amely a humánerőforrás gazdálkodási folyamatban, a munkaerő kompetenciáinak fejlesztése által kívánja biztosítani a megfelelő színvonalú teljesítményt. (Horton-Hondeghem-Farnham, 2002) Több területen is alkalmazható; így a fejlesztésnél, továbbképzésnél, valamint az értékelésnél. A köztisztviselőket tekintve, a kompetencia fogalma azokat a munkaköri követelményekhez kapcsolható, meghatározott teljesítmény eléréséhez kötődő viselkedésbeli jellemzőket, képességeket, tapasztalatot, tudást, készségeket foglalja magában, amelyek ahhoz 18

19 szükségesek, hogy a közszolgák alkalmasak legyenek, alkalmassá váljanak arra, hogy munkájuk révén a munkáltató közigazgatási szervezet elérje kitűzött céljait. A kompetenciamenedzsment a magánszervezetek humánerőforrás gazdálkodásában hosszú múltra tekint vissza, de közszolgálati alkalmazása csupán az elmúlt években kezdett az érdeklődés középpontjába kerülni. (OECD, 2013) Összegzésképpen megállapítható, hogy a divatos áramlatnak számító kompetenciamenedzsment a világ országainak közszolgálataiban ma még szinte mindenütt gyermekcipőben jár; még azokban az országokban sem alakult ki alapproblémáktól, ellentmondásoktól mentes, üdvözítőnek mondható gyakorlat, ahol meghonosítása már évtizedek óta napirenden szerepel, illetve, amelyekben a kompetenciamenedzsment ideológiája és indíttatása közel áll a közszolgálati berendezkedéshez és felfogáshoz. 1.2 A nemzetközi közszolgálati továbbképzések kompetenciahálóinak esszenciája A kompetencia azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedésjegyek összessége, amely által a személyiség képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. A hangsúly tehát a hagyományos tartalomközpontú oktatásról a kompetenciák, azaz a képességek, készségek és az adaptív tudás fejlesztésére tevődik át, hiszen elsősorban ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. A mai világban nem az a kérdés, hogy miként jutunk információhoz, a fő probléma, hogy ezt a megnövekedett mennyiségű impulzust nehezen tudjuk koherens egésszé összerendezni, 19

20 értelmezni. A kompetencia alapú szemlélet egyik fontos kérdése, hogy miként lehet az embert felkészíteni arra, hogy önállóan tudjon tanulni. Ez azt jelenti, hogy önállóan tudjon fontossági sorrendet felállítani az információk között. El tudja dönteni, hogy a lényegesek közül mit kell neki megtanulni, és miről kell csak tudnia, hogy hol találja meg, hol tudja ezt visszakeresni, és utána hogyan tudja ezeket az információkat összerendezni. A kompetencia alapú szemlélet szerint ismereteink, képességeink és attitűdjeink jól transzferálhatóak, mert kevésbé tartalomfüggőek, mint a szakértelem vagy műveltség. Ismeret Az ismeretek lényegében az információk azon konglomerátumai melyek nélkülözhetetlenek a munkavégzéshez. Ezek egyrészt mindazon releváns információk összességét jelentik, melyeket a közszolgának meg kell ismernie egy adott feladat végrehajtásához. Másrészt magában foglalják azon ismereti bázisokat melyek az adott feladat végrehajtásához alkalmassá teszik (például a jogalkotói, vagy számviteli eljárások, előírások és jogszabályok alapos ismerete). Az ismeretek nagy része mind a munkahelyen, mind a kapcsolati hálózatokon keresztül elérhető. Az azonos osztályon dolgozó kollégák, illetve az ügyfélkör kiváló forrása mindazon információknak, melyekre a közszolgának szüksége lehet. A munkavégzéshez elengedhetetlen ismeretek mind formálisan, mind informálisan elérhetőek. A CMOD (2011) kutatása szerint ezen ismeretek a közszférában főleg a munkavégzés során, informálisan tárulnak fel. Éppen ezért döntő fontosságú, hogy az ismeretek konstruktív áramlását a szervezeti kultúra is támogassa. 20

21 Képesség A képességek-spektrum a kompetencia ugyancsak sokrétű dimenziója, magában foglalja mind az interperszonális, intraperszonális és kommunikációs képességeket, a kognitív spektrumot, és a technológiai hozzáértést. Egy képesség elsajátításához az esetek döntő többségében egy szakértő útmutatására, vagy a szakértő tevékenységének megfigyelésére van szükség. A képességek tulajdonképpen a tevékeny feladatvégzés közben, nota bene hibák elkövetésével és az azokra való reflektálással fejleszthető. Az állandó reflexiók, visszajelzések és a formális értékelések elengedhetetlen komponensei a konstruktív képességfejlesztésnek. A munkatársak felelős döntési helyzetbe hozása, a jól végzett munka elismerése, a támogató munkahelyi éthosz, valamint a lehetőség a munkahelyi jó gyakorlatok elsajátítására alapvető feltételei a képességfejlődés támogatásának. Attitűd Nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy a fokozott teljesítmény akkor érhető el és tartható fenn a közszférában is, ha továbbképzések fókuszát az ismereteken és képességeken túl az attitűdök és viselkedéses diszpozíciók fejlesztésére is kiterjesztjük. (Horton et al., 2002) Az attitűd jelentős mértékben determinálja ugyanis a szakértelem kifejeződését. Láthatjuk, hogy egy közszféra-specifikus kompetenciaháló az online továbbképzések tartalmi céltételezésein túl, olyan látens tényezők integrálását is lehetővé teszik, melyek egy adaptív és modern közszolgálati kultúra megalapozásához járulhatnak hozzá. A következőkben a nemzetközi közszolgálati kulcskompetenciákat tekintjük át röviden (Horton et al., 2002; CSHR, 2011; Heidkamp et al., 2012; Anselmi et al., 2013), melyekből kiolvasható az online továbbképzések implementálásához elengedhetetlen kompetenciaháló. 21

22 1.2.1 Átfogó kép alkotása A közszféra modernizációjához, valamint egy új, adaptív közszolgálati kultúra megalapozásához elengedhetetlen, hogy mindenki ismerje és értse, hogy a szerepköre, szervezeti hierarchiában betöltött helye miképp támogatja a szervezeti céltételezéseket és miképp szolgálja a tágabb értelemben vett köz érdekeit és igényeit. A közszféra szempontjából e kompetenciaterület az alapvető feltétele annak, hogy a politikai kontextus, valamint a lokális környezeti hatások figyelembevételével olyan implementációs stratégiák szülessenek, melyek például az állampolgárokkal való hatékony együttműködést támogathatják. A kompetenciaterület elemei 1. Legyen rálátása a hazai és nemzetközi fejlesztések hosszú távú hatására, mind gazdasági, társadalmi, politikai és technológiai szempontból, a saját területén 2. Foglalkozzék mélyrehatóan az állampolgárok, a szolgáltatások, a közösségek viszonyával saját területéhez, illetve a tágabb értelemben vett közszféra kontextusában 3. Legyen felkészülve azon váratlanul felmerülő problémákra, melyek befolyásolhatják saját, vagy szervezeti egysége munkáját 4. Biztosítsa, hogy a saját területéhez tartozó releváns problémák beépüljenek a szervezeti stratégiákba 5. Vegyen részt saját területén hosszú távú stratégiák kidolgozásában 6. Ossza meg és szerezze meg a releváns információkat a szervezeti egységén belül 22

23 7. Ismerje fel, hogy saját pozíciója miképp illeszkedik saját szervezeti egységébe, illetve hogyan támogathatja azt 8. Értse és lássa át, hogy a szervezeti egysége hol foglalja el a helyét a közszférában Alkalmazkodás és fejlődőképesség A közszféra hatékony működéséhez olyan közszolgákra van szükség, akik amellett, hogy fogékonyak a szakmai fejlődésre, támogatják és elősegítik a közszféra adaptációját a 21. század kihívásaihoz. Mindez alapvető nyitottságot követel meg a változásokkal szemben, illetve tudatosságot a tekintetben, hogy a közszolgálatot ellátó szervezet hierarchiájának minden szintje fontos és felelős a változások megvalósításában. A közszféra szempontjából ez egy olyan innovatív kultúra megalapozását jelenti, melyben a közszolgákra nem, mint 'gépezetekre', hanem mint az innováció mozgatórugóira tekintenek. Az alkalmazkodás és fejlődőképesség kompetenciaterülete egy gazdaságosabb, rugalmasabb és 'érzékenyebb' közszolgálati kultúra, valamint számos alternatív munkavégzési modell integrációjának (pl. digitális ügyfélszolgálat) záloga lehet. A kompetenciaterület elemei 1. Viszonyuljon kritikusan a bürokratikus döntéshozatali folyamatokhoz, az 23

24 erőforrások strukturálásához a szervezeti egységén és a közszférán belül 2. Fedezze fel az innovációs lehetőségeket, s legyen bátorsága kockázatot és felelősséget vállalni egy innovációs folyamat elindításához 3. Alapozza meg a rugalmasságot és a fogékonyságot a szervezeti kultúrában, a változó prioritásokra való gyors szervezeti reakció érdekében 4. Legyen nyitott munkatársai ötleteire, véleményére, támogassa és bátorítsa a kreatív gondolkodást 5. Értse meg és ismerje fel a technológia szerepét a közszférában, illetve legyen nyitott annak mindennapi használatára 6. Álljon készen az összetett változások kihívásainak konstruktív kezelésére, másokat is támogatva és bátorítva erre 7. Legyen képes a prekoncepciókat félretenni, s vegyen figyelembe merőben új ötleteket 8. Értse meg, s segítsen másoknak is megérteni a változások okát, lehetséges kimeneteleit 9. Legyen képes teljesen új munkafolyamatok megtanulására a saját területén, legyen képes kiaknázni új technológiákat, s motiválja erre munkatársait is 24

25 1.2.3 Hatékony döntéshozatal A közszféra hatékonyságának, így a döntéshozatali hatékonyságának is alappillére az objektivitás - bizonyítékok és hozzáférhető ismeretek használata a pontos és szakértői helyzetértékeléshez és a döntési irányok meghatározásához. A hatékony döntéshozatal kompetenciaterülete tehát ahhoz járul hozzá, hogy a közszolga képes legyen átfogóan és kontextuálisan analizálni és kiértékelni a problémát, hogy igazolható és jól indokolt döntést hozzon. A közszféra számára mindez a bizonyítékokon alapuló stratégiák kidolgozását, illetőleg a lehetőségek, környezeti hatások, kockázatok és megoldási utak kiértékelését teheti hatékonyabbá, valamint képes egyensúlyt teremteni a társadalmi, politikai, pénzügyi és gazdasági szempontok között a döntéshozatali folyamat során. A kompetenciaterület elemei 1. Legyen képes gyorsan és hatékony analizálni és értelmezni komplex információkat, hogy a letisztázott gondolatokat továbbíthassa a szervezeti egysége felé 2. Vonja be az érintetteket az ajánlások megfogalmazásába és a döntéshozatalba 3. Azonosítsa és értékelje a döntések kockázati bázisát és a lehetséges döntési irányokat, valamint értelmezze a hazai és nemzetközi irányelveket és hatásokat 4. Azonosítsa, hogy a döntéshozatal mely szervezeti szintet érinti 5. Legyen képes önállóan meghozni azon döntéseket, melyek az ő hatásköréhez 25

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN

TÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS TÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN OBJEKTIVITÁS ÉS MÉRHETŐSÉG BEVEZETÉSE PAK TÁJÉKOZTATÓ Programjaink célja,

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

A PROJEKTSZEMLÉLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATNÁL ELTERJESZTÉS KONCEPCIÓJA AZ

A PROJEKTSZEMLÉLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATNÁL ELTERJESZTÉS KONCEPCIÓJA AZ Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 felnottkepzes@bkf.hu A PROJEKTSZEMLÉLET ELTERJESZTÉS KONCEPCIÓJA AZ ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATNÁL TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved.

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved. Rólunk Az Első Hazai Adatkezelő Kft. contact center, HR és tréning, munkaerő-kölcsönzés valamint facility management szolgáltatások nyújtásával áll Megbízói rendelkezésére. A rábízott feladatokat 2002

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulás - a pályázat koncepciója Változó kapcsolat a munka világa és az iskola Ipari társadalom Tudástársadalom

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080

Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázaton.

TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázaton. Intézményünk, a Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat (Nyíregyháza, Szarvas u. 10-12.) nyert a TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben 2009.Budapest Dr. Csontos Jánosné Szabó Gyuláné közoktatási szakértők 1 MOTTÓ Ha egy ország

Részletesebben

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Antal Zsolt PhD

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító INFORMATIKAI ÉS ÜZLETI TANÁCSADÁS RENDSZERINTEGRÁCIÓ HÁLÓZATI MEGOLDÁSOK RENDSZERTÁMOGATÁS OUTSOURCING VIRTUALIZÁCIÓ IP TELEFONRENDSZEREK A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító A-Net

Részletesebben

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE Derényi András tudományos munkatárs (OFI) TÁMOP-4.1.3 projekt szakmai vezető (OH) SZERKEZET Mi az MKKR és

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI IGÉNYEKNEK A FOLYAMATOS ÖSSZEHANGOLÁSA A WEB 2.0 KORSZAKÁBAN

MUNKAERŐPIACI IGÉNYEKNEK A FOLYAMATOS ÖSSZEHANGOLÁSA A WEB 2.0 KORSZAKÁBAN A FELSŐOKTATÁS TARTALMÁNAK ÉS A MUNKAERŐPIACI IGÉNYEKNEK A FOLYAMATOS ÖSSZEHANGOLÁSA A WEB 2.0 KORSZAKÁBAN Határterületek tanterve Milyen közgazdasági ismeretekre van szüksége egy jogásznak, mérnöknek,

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak Emberi erőforrás gazdálkodás és közszolgálati életpálya Új Közszolgálati Életpálya ÁROP-2.2.17-2012-2013-0001 Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú

Részletesebben

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance

Részletesebben

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050)

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) I. A pályázat keretében megvalósuló képzések Döntéshozatal Célja: a résztvevők megismerik és gyakorolják a hatékony, önérvényesítő

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015.

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. Bemutatkozás REHABJOB - JOBGROUP REHABJOB (www.rehabjob.hu) üzletágunk mellett az alábbi divíziók tartoznak

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A főnökön is lehet változtatni

A főnökön is lehet változtatni A főnökön is lehet változtatni Futótűzként terjednek el a 360 fokos felmérések a cégeknél, amelyek a vezetők teljesítményét hívatottak mérni. Ennek során a nagyfőnök, a beosztottak és más vezetők is véleményt

Részletesebben

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és Dr. Kaposi József Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és képességrendszert, az általános műveltség

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA I. PILLÉR: FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-LEARNING KÉPZÉS II.

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén Diagnosztikus mérések fejlesztése (TÁMOP 3.1.9/08/01) Oktatáselméleti

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

VÁLLALKOZÁS ÉS EMBERI ERŐFORRÁSOK INTÉZETI TANSZÉK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. 2015. május

VÁLLALKOZÁS ÉS EMBERI ERŐFORRÁSOK INTÉZETI TANSZÉK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. 2015. május VÁLLALKOZÁS ÉS EMBERI ERŐFORRÁSOK INTÉZETI TANSZÉK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Emberi erőforrások: 2015. május 1. Toborzási és kiválasztási stratégiák, eljárások, módszerek elmélete és gyakorlata, a hatékonyság,

Részletesebben

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra dr. Kópiás Bence főosztályvezető-helyettes E-közigazgatási Főosztály 2009. március 20. Az elmúlt évek fejlesztései a jogi

Részletesebben

A jövő kihívásai és megoldásai a HR területén

A jövő kihívásai és megoldásai a HR területén A jövő kihívásai és megoldásai a HR területén Az egyén kapcsolódása a jövő szervezetéhez Gyenese Balázs EY, MENA HR Director Middle East and North Africa Kürti László Aon Hewitt, Szenior tanácsadó Szalay

Részletesebben

Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás

Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás Sarlósi Tibor 2012. február 28. Érintett területek 1 Diagnózis 2 Stratégiamenedzsment 3 Folyamatmenedzsment 4 Projektmenedzsment 6 rendszerek

Részletesebben

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása I. komponens: Cél: a kistérségi és helyi humánkapacitás fejlesztése és képzése, az egészségterv gyakorlatának elterjesztése a színtereken. Tevékenység: Hat kistérségben,

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Tantárgyi útmutató

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Tantárgyi útmutató Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest Számvitel mesterszak Tantárgyi útmutató 1 Tantárgy megnevezése: HALADÓ VEZETŐI SZÁMVITEL Tantárgy kódja: Tanterv szerinti óraszám:

Részletesebben

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében MEREK Guruló projekt műhely átadás Miskolc, 2010. november 17. Tartalomjegyzék 1. A Közalapítványról

Részletesebben

A KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN

A KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN A KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN DR PALLAI KATALIN egyetemi docens, az Integritás Tanácsadó képzés szakmai vezetője 2014.09.21. 1 INTEGRITÁS Pallai, 2015: Párbeszéd, normák és az argumentatív

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA Rendszerszintű megközelítés (Keretrendszer) Tradíciók Értékek Normák Jó gyakorlatok Közös célok Következetesség Döntések tények és érvek alapján!!idő!! MIR Eszköz

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG

PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG Pedagógiai szakmai szolgáltatások Nkt. 19. (2) (a g) A nevelési-oktatási intézmények és a pedagógusok munkáját a köznevelési törvényben nevesített

Részletesebben

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Béres Ilona Heller Farkas Főiskola Turcsányi-Szabó Márta ELTE-IK Média és Oktatásinformatika Tanszék

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

IV. A munkaköri leírás és elemzése

IV. A munkaköri leírás és elemzése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség IV. A munkaköri leírás és elemzése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

A szaktanácsadásról PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

A szaktanácsadásról PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A szaktanácsadásról Alapelvek Az új típusú szaktanácsadás alapelvei: személyre szabott/egyéni támogató/megerősítő segítő szükséglet - alapú fejlesztő célú (helyzetelemzés, tervezés, megvalósítás, reflexió)

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben