MAGYAR GÁZIPARI VÁLLALKOZÓK EGYESÜLETE 2009 HÍRLEVÉL

Átírás

1 2009 Dátum : Forrás : Rácz József Tárgy : Gondolatok az év végére Kedves Olvasó! Tisztelt Gázipari Vállalkozó! Az összeállításom célja: összefoglalni a jelenleg általam megszerezhető információkat, a magyarországi pillanatnyi állapot általam megszerezhető jellemzőit. Valamint javaslatot tenni a SZAKMAI ÖSSZEFOGÁSSAL vállalható, követendő útra. Nem kérdéses, egy személy nem tudja összefoglalóan megoldani a problémát. De az sem kérdéses, hogy nem lehet egyes emberek által, kiragadott területekre adott válaszok összegyúrásával koncepciót készíteni. Nagyon fontos leszögeznem: a szakma igényli a politikával való fair együttműködést, azonban a politika felelőssége, hogy olyanokat válasszon szakmai tanácsadóként, akik kellő alázattal, a korszerű ismeretek (gyakorlati) birtokában, hátsó szándék nélkül teszik meg javaslataikat. Nem kérdéses, hogy több véleményt kell összevetni, de arra is módot kell teremteni, hogy a szakmai vélemények ütköztetése szakmai körökben történjék, a politika által megszabott (jelenleg egyértelműen szükségessé vált) nagyon rövid idő alatt konszenzussal lezárva. Magyarországnak az energetikai kérdést, ill. annak hosszú távú megoldását nem szabad elhúznia! Ezzel PÁRHUZAMOSAN el kell készüljön a közbeszerzési eljárás új törvényi formája, mert a jelenlegi EGYÉRTELMŰEN a korrupciót és a silány megoldást támogatja. Arányok Az IEA (Nemzetközi Energiaügynökség) szokásos kétévenkénti, legutóbbi előrejelzése alapján: - növekedni fog a világon és az egyes térségekben a primerenergia-felhasználás és különösen (szállítható, stb. miatt) a villamos energia termelés (2030 = kb 2 x 1980) - változni fog a végső energiafelhasználás aránya, módosulnak a szokásaink - csökkenni fog az olaj- és a szénfelhasználásunk a fogyasztónál - közel változatlan marad a földgázfelhasználás - energetikai beruházásokra 2004 és 2030 között mintegy 17 ezermilliárd USD-t fognak költeni (18% gáz, 19% olaj, 2% szén, 61% villany). A termelés és az átvitel/elosztás aránya 45 és 55%. - az erőművek fajlagos beruházási költségei: atom kb USD / kw szén kb USD / kw szél kb. 900 USD / kw földgáz kb. 650 USD / kw - az olajár alakulása befolyásolja a megújulókkal kapcsolatos kutatásokat, előtérbe helyezi a (fekete)szén erőművek működését. - a világ primer földgázfelhasználása 2030-ra kb. 1,67 x 2004 lesz. Ebben az ipar és a háztartások fogyasztása kicsit nő, az erőműveké kétszeresére nő. - az EU 30 belső földgáztermelése és a norvég földgáztermelés mérséklődik, a 2005.évi 535 milliárd m 3 /a fogyasztás 2020-ra milliárd m 3 /a-ra prognosztizálható, 22%-os fedezethiánnyal (huszonkettő!!!), szemben a 2005-ös 7%-kal. 1/7

2 megújulókat használó erőművek fajlagos beruházási költségeinek alakulása (2005-ös USD-n számolva): Jelleg 2004 USD/kW 2030 USD/kW biohulladék napelem árapály, hullám termikus nap földhő szárazföldi szél szén+fa+bio együttes tüzelése a megújuló források használatának költségcsökkenése (ha 1980-at 100%-nak tekintjük) alapján látható, hogy a lényeges, meghatározó (akár 90%-os) csökkenés 2005-ről 2009-re megtörtént, a 2025-ig terjedő időszakban a csökkenés kevesebb, mint 10%. - az európai biomassza-potenciál a jelenlegi 8 EJ körüli értékről 2025-re 10 EJ-ra növelhető, melyből a fa csak (!!) 2,5-3 EJ. Az energetikai növénytermesztés 2-3 EJ-t jelent. (Magyarország teljes évi energiafelhasználása alig több mint 1 EJ). - a szélerőművek támogatás nélkül már a 2010-es évek elején gazdaságossá válnak. A napelemek a 2010-es évek vége felé lehetnek gazdaságilag kedvezőbbek, mint a hagyományos erőművek. Magyarországi információk: - a nem lakossági gázdíj 1998 januárjában 25 Ft/m 3 +ÁFA, 2008 januárjában 80 Ft/ m 3 +ÁFA, jelenleg 99 Ft/ m 3 +ÁFA - Magyarországon az 1990-es évek óta az átlagos földgázfelhasználás millió m 3 /a - míg 1990 és 2002 között a nagyobb lakóépületek központi kazánházainak fogyasztása kb. 150 millió m 3 /a értéken stagnál és a távfűtő vállalatok fogyasztása kb millió m 3 /a érték között enyhén ingadozik, addig a háztartások fogyasztása 1900 millió m 3 /a értékről 4000 millió m 3 /a értékre változott. Ez a változás átlagosan kb. 0,5% per a. - a magyarországi települések 75%-a földgázzal ellátott (2002). Ez a szám 2010-re várhatóan 85% lesz. - az egy háztartásra eső földgáz-felhasználás alakulása 1990 és 2002 között (kb. 3 millió földgázzal ellátott háztartást figyelembe véve) kb millió m 3 /a. Az időjárás lehetséges alakulása alapján ez a szám az elkövetkező 5 évben lényegesen nem fog változni. Az átlagos 60 65%-os éves hatásfok alapján egy új, korszerű készülék felszerelése legalább millió m 3 /a gázfogyasztás-csökkenést jelentene. - a 2002-es adatok szerint a magyarországi gázfogyasztási adatok: bányászat 0% villamos energia 29% ez, feldolgozó ipar 20% meg ez, kommunális 17% meg ez együtt: 66%. mező-/erdőgazdaság 2% szállítás/hírközlés 1% építőipar 0% lakosság 31%. 2/7

3 2009 A villamos energia termelés, a feldolgozóipar és a kommunális terület évente 7900 millió m 3 földgázt használ fel (2002-es adatok alapján), mely területeken biztosan megvalósítható kb. 10%- os (területtől függő!) megtakarítás. - a (fentiek alapján összesen) kb millió m 3 /a földgáz-megtakarítás kiadáscsökkenése általam nem számszerűsíthető de garantáltan óriási összegről van szó, melyből a korszerűsítés könnyedén finanszírozható. Emisszió-csökkentő hatása továbbá rendkívüli jelentőségű. Magyarország felhasználási jellemzői 2008-ban (előzetes adatok): 10,9% lignit,. (szénféleségek)?% import szén 1,1% import villany 36,4% földgáz a 70,2%-ból 33,8% kőolaj és kőolajtermékek, pb a 70,2%-ból 70,2% szénhidrogének 12,4% atomerőműi villany 5,4% tűzifa, faszén, vízi energia, stb. Fenti 100%-ból 66,6% import!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! évben a megoszlás: 37,9% ipar 0,8% építőipar 3,1% mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás 4,5% szállítás, távközlés, posta 35,7% lakosság 18,0% egyéb. Összegezve: ez a struktúra óriási megtakarítási lehetőséggel rendelkezik! Régóta használt energiahordozókkal való gazdálkodás VILLANY: 2010 után újabb fellendülés indulhat meg, ez kb. 1,5%/a fogyasztásnövekedést jelent (mely érték inkább optimista, mint pesszimista) ig: o felépül négy nagyerőmű, melyek földgázzal működnek: Gönyü (433MW, kb. 924 /kw beruházás) Százhalombatta (420MW, kb. 476 /kw beruházás) Vásárosnamény (230MW, kb. 591 /kw beruházás) Ajka (116MW, kb. 603 /kw beruházás) o nőhet a biotermikus (biomassza-, biogáz-, bioüzemanyag és hulladéktüzelésű) kiserőművek száma. Ez EU cél is! o megfelelő ösztönzéssel el lehet érni a 10MW-os nagyságrendet napelemmel 3/7

4 2009 o legfontosabb energetikai jellemzők: ERŐMŰ NETTÓ VILL.ENERGIA (GWh) HATÁSFOK (%) Paks ,3 AES Tiszai ,9 Mátrai ,3 Budapesti ,0 GTER 10 30,0 Csepeli ,5 Borsodi ,7 Pannon ,6 Ajkai ,8 Debreceni ,7 ISD ,6 Összesen: 27950, ami (az utolsó hivatalos adat:) 2007-hez képest kb. 13%-os csökkenést (!) jelent. o a leállítási (selejtezési) kockázat már nagyobb o a tüzelőanyag-beszerzési, elsősorban földgáz-ellátási kockázat elég mérsékeltnek tekinthető o a megújuló forrásokkal kapcsolatos elvárás teljesítése még elég kockázatos. Aligha érhető el o a környezetvédelmi feltételek megváltozhatnak ig: o lehetséges lignittüzelésű blokk üzeme (440MW) o új atomerőmű Pakson, 2020 előtt nem feltételezhető (de a mihamarabbi tervezés/engedélyeztetés elindítandó. És az építés nem lehet két párthatározat eredménye, mint annak idején volt) o elképzelhető kb. 2350MW új beruházás földgáz alapon o elképzelhető 600MW széntüzelésű erőmű (lignitre v. import szénre) o tehát: nagyon sok új erőművet kell építeni o el kell érni a kb. 670MW (szilárd, cseppfolyós és gáznemű biogén tüzelőanyagok, szerves hulladékok eltüzelésére) kapacitást o meg kell jelenjen a geotermikus energia vill. ipari hasznosítása kb. 60MW méretben 4/7

5 2009 o legfontosabb energetikai jellemzők: ERŐMŰ NETTÓ VILL.ENERGIA (GWh) HATÁSFOK (%) Paks ,3 Dunamenti ,5 Mátrai ,3 Budapesti ,8 GTER 10 30,0 Csepeli ,6 Debreceni ,2 Összesen: 23260, ami egyrészt abból ered, hogy a Paks előtt épült erőművek többségét már le kell állítani. Másrészt az EU előírásainak megfelelően, jelentősen meg kell növelni a megújuló forrásból termelt villamos energia mennyiségét. o jelentős a nagyerőmű-létesítési kockázat o kellő támogatás esetén a kiserőmű létesítési kockázat kezelhető o begyorsulhat a háztartási méretű kiserőművek fejlődése o a tüzelőanyag-beszerzési kockázat nagy (különösen a földgáz esetében) o bizonytalan a CO 2 -kereskedelem alakulása, nem ismeretes a környezetvédelemmel kapcsolatos feltételrendszer alakulása (Kína, G20, ) 2025-ig: o Európában és világszerte számítani lehet a földgáz esetében a legkorszerűbb 60% hatásfokú, kondenzációs, 500MW-ot közelítő blokkokra (megvalósulási idő kb. 5-6 év) o a CO 2 -leválasztási és tárolási technológia érett lehet o üzembe helyezhető az új paksi egység o a magyarországi környezeti feltételek mellett a nap- és a szélerőmű kapacitásértéke kicsi marad, szerepük kicsi marad o a leállítások utáni energetikai jellemzők: ERŐMŰ NETTÓ VILL.ENERGIA (GWh) HATÁSFOK (%) Mátrai ,8 Budapesti ,9 GTER 10 30,0 Csepeli ,3 Debreceni ,8 Összesen: 18090, Új Nagyerőművek: 19635, Kiserőművek: ERŐMŰVEK: o a piaci és a környezetvédelmi kockázatok nehezen ítélhetők meg o meggondolandó a villamosenergia-termelés elemzése a tüzelőanyag alapján o megjelenik a cseppfolyósított földgáz, mely meggondolásra fogja kényszeríteni a gázerőművek befektetőit o az erőműves károsanyag kibocsátási határértékek szigorodnak Európában 2016-tól (lásd VGB Powertech, 88.k.9.sz.2008.p.147) 5/7

6 2009 GÁZ: o Magyarországon 1990 óta az átlagos gázfelhasználás millió m 3 /a. Ennek kb. 80%-a importból származik o Magyarország, mint az EU teljes jogú tagja óta alkalmazza (tekinti érvényesnek, PECA egyezmény) a gázkészülék direktívát. Eszerint csak CE minősítésekkel rendelkező készülék hozható forgalomba, szerelhető fel, helyezhető üzembe. Továbbá ismeri a hatásfok megjelölési rendszert, mely pl. hűtőszekrények osztályba sorolásához hasonlóan minősíti a gázfogyasztó készülékeket (csillagok száma) o Magyarország évek óta rendelkezik EU-konform, megfelelő szabályzattal a gázkészülékek területén, a GMBSz előírás-rendszerrel. Ennek megfelelő szintű állapotáról nagyon jó szakmai bizottság gondoskodik, folyamatos munkával. o a Magyarországon üzemelő gázkészülékek állapota és műszaki színvonala (hatásfok és emisszió) az EU-átlaghoz képest több évtizedes (!) elmaradást mutat. Ennek alapvetően a hibás támogatási rendszer (= a gáz ára részesül támogatásban és nem az alacsony és még alacsonyabb fogyasztású készülék) az oka. További ok a készülékek karbantartása ellenőrzésének (=élet- és vagyonvédelem) megoldatlansága, a szakmai szervezetek közötti kicsinyes ellentétek, a minisztériumok határozatlansága és ellentétes érdekfelfogása, valamint szakmai hiányosságai. Végezetül a tökéletesen elhibázott felújítás-politika: tökéletes aránytévesztés a hőszigetelés/ablakcsere/energiatermelő berendezések kategóriákban o a feladat egy (Nagy-Britanniához hasonlóan) átgondolt minisztériumi rendelkezéssel/törvénnyel megoldható. Tényadatok alapján (1975-ös építésű, 140 m 2 -es, egyedi fűtésű épületnél): INTÉZKEDÉS MEGTAKARÍTÁS (%) MEGTÉRÜLÉS (ÉV) kondenzációs technika 26 8 külső hőszigetelés (10cm!) tető-hőszigetelés (16cm) 3 21 ablakcsere (1,1-re) 8 40 szolárberendezés hmv-re o a hallatlan függést a gázimporttól csökkenteni kell! A CEN BT WG 187 által összeállított tanulmány (N103, ) szerint az EU a következőket ismeri, mint 2008-as gáztartalék trillió m 3 -ben: Oroszország 43,3 Európa 5,7 Észak-Afrika 8,2 Közel-kelet 88,5. A jelenlegi magyar fogyasztás volumenének fenntartása a fentiek alapján hibásnak ítélendő. 6/7

7 2009 OLAJ: o Németországban a háztartási tüzelőolaj ára 2001-től 2008 szeptemberére közel kétszerese lett o Magyarország meg kell oldja a mesterségesen eltérített árstruktúra problémáit: azonos energiatartalom közel azonos árat jelentsen-e, vagy teljesen függetlent (ma ez utóbbi él) o felül kell vizsgálni a pakura magyarországi használatának megerősítését. Ennek oka az alacsony tüzelőanyag-költség. Az emisszió európai határértékek alatt való tartása/biztosítása technológiailag (adalékanyag befecskendezése) megoldott (van magyarországi példa is). Emisszió o az energiahatékony gondolkodás NOx- és CO 2 -kibocsátás csökkenést garantál. Tényadatok alapján (1973-as építésű, 40 lakásos társasház, 3000 m 2 lakóterülettel): TECHNOLÓGIA CO 2 -megtakarítés lakás-négyzetméterenként hagyományos kazán 0 % kondenzációs kazán 24% kondenzációs kazán + szolár HMV 30% kond.kazán + szolár HMV + teljes hőszigetelés 50% o az 50 MW alatti tüzelőberendezésekre jelenleg érvényes magyar emissziós előírások nem EUkonformak és nem felelnek meg a technika mai állásának. Átdolgozása rövid idő alatt elvégezhető ez a munka nem halasztható. o az emisszió csökkentését mind a nagyberendezéseken, mind a háztartási készülékeken meg kell kezdeni. 7/7