A falu és a vidék kapcsolatrendszere

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A falu és a vidék kapcsolatrendszere"

Átírás

1 MSZT Falu- és Vidékszociológia Szakosztálya és az MTA DAB Szociológiai Munkabizottsága A falu és a vidék kapcsolatrendszere konferencia 2014 Absztraktfüzet Időpont: szeptember 17. Helyszín: Debrecen, DAB Székház 1

2 Az MSZT Faluszociológia és Vidékszociológia Szakosztálya és az MTA Debreceni Akadémiai Bizottság Szociológiai Munkabizottsága tisztelettel meghívja Önt A falu és a vidék kapcsolatrendszere c. közös konferenciájára Időpont: szeptember 17. szerda, 10 óra Helyszín: DAB Székház Debrecen, Thomas Mann u. 49. I/C terem Program Megnyitó: Murányi István, DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék, intézetigazgató-helyettes egyetemi docens és Mikecz László, MSZT Faluszociológia és Vidékszociológia Szakosztály elnöke Mikecz László: A Nyíregyháza környéki bokortanyák helyzete a rendszerváltástól napjainkig új kutatások. MSZT Faluszociológia és Vidékszociológia Szakosztály elnöke Giczey Péter: Vonzások és választások-települések közötti költözések vizsgálata az Észak-alföldi régióban. Falu, város, megyei jogú város kapcsolatrendszere szociológiai szemmel. DE, doktorandusz Dr. Kállai Ernő: A romák helyzete a falvakban. EKTF főiskolai tanár, MSZT elnökségi tag Dr. Lajos Veronika: Több színterű etnográfia? Új szemléletmód a lokális társadalmak kutatásában. MTA-DE Néprajzi Kutatócsoport, tudományos munkatárs Dr. Nagy Endre: A falukutatás módszertani dilemmái. Semmelweis Egyetem, egyetemi tanár Vita Ebédszünet 2

3 Prof. dr. Kulcsár László: Klímaváltozás és a vidéki gazdálkodók. Nyugat- Magyarországi Egyetem, egyetemi tanár (elmaradt) Dr. Pusztai Bertalan: Falusi turizmus. terek attrakciók, turisták. Szegedi Tudományegyetem, egyetemi docens Juhász Pál: Különböző megközelítések a faluszociológiában. Corvinus Egyetem, tudományos munkatárs Kávészünet Őrszigethy Erzsébet: Márkus István munkássága. Szociológus Dr. Aporné dr. Kincses Kovács Éva: Hagyományok továbbélése és ápolása Egykori és mai diákok. Szociológus Kiss Márta Dr. Kuczi Tibor: Bricolage a turizmusban a táj és a hagyományok közösségi termelése. Corvinus Egyetem, oktató és egyetemi tanár Vita Zárszó: Murányi István, DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék, intézetigazgató-helyettes egyetemi docens és Mikecz László, MSZT Faluszociológia és Vidékszociológia Szakosztály elnöke. 3

4 Rezümék Mikecz László A Nyíregyháza környéki bokortanyák helyzete a rendszerváltástól napjainkig Nyíregyháza környékére gróf Károlyi Ferenc telepített szlovákokat, elsősorban a Szarvas környéki szlovákok közül. A bokortanyák ősei a szállások voltak, melyek gazdájukról kapták a nevüket. Ilyen volt Liskánszállás, a későbbiekben Liskabokor. A Liskabokor magyar neve Rókabokor, mivel a liska szlovákul rókát jelent. Magyarországon öt féle tanyatípust különböztethetünk meg: szórt tanyák, csoportos tanyák, sortanyák, majorsági tanyák, bokortanyák. Ma a Nyíregyháza külterületét jelentő bokortanyák lakóinak már 21,4 %-a dolgozik a mező-és erdőgazdaságban, az ipari és építőipari keresők aránya 41,5 %, a többi ágazat összesen 37,1 %-ot tesz ki ben 8421 fő, 2000-ben 8032 volt a bokortanyák népessége. A 0-14 éves korosztály száma az országos átlag felét sem éri el, a 60 év felettiek viszont többen vannak. Magyarnak vallják magukat az itt élők, a szlovák nyelvet csak az idősek beszélik. Roma népesség Nagycserkesz környékén él/ Lakatos és Tamásbokor ben 68 bokortanya volt található Nyíregyháza környékén ben a bokortanyák népessége 9012 fő volt. A bokortanyák népessége évről-évre csökken. Van olyan bokortanya, mely már kihalt (Fenyvestanya, Kecskés-dűlő). Óvodák és iskolák vannak néhány bokortanyában (pl. Rozsrétszőlő, Butykatelep, Mandabokor) ben zárt be a Felsősimai általános iskola. Az ezredfordulón 100 főből munkanélküli segélyben 3 fő részesült, míg a rendszeres szociális segélyt 9 fő kapott a 100 megkérdezettből. A legtöbben nyugdíjszerű ellátásból élnek, ami a kormegosztásból is következik. A tanyasi emberek élelmiszerre és lakásfenntartásra költenek a legtöbbet, s nagyon magas a közlekedésre fordított pénzösszeg. Az oka az lehet, hogy a legtöbb szolgáltatást a megyeszékhelyen, Nyíregyházán kell igénybe venni. A lakások szinte mindegyike be van kapcsolva a vezetékes vízhálózatba, elektromos energiával ellátottak. A gáz bevezetése az ezredfordulón 35 tanyán történt meg a 68-ból. Szennyvízcsatorna addig sehol sem volt kiépítve. A tanyasi lakosok munkaerő-piaci helyzete: 4

5 69%-uk inaktív 13%-uk munkaerő-piaci szempontból aktív 8%-uk munkanélküli 10%-uk gyesen van (2002. évi adatok szerint) júliusában felmérést végeztem a Nyíregyháza környéki bokortanyákon, 109 főnél. Életkörülményeiket vizsgálva 6 fő mély szegény, míg 40 fő szegénynek vallotta magát. A vizsgált személyek közül 45 fő inaktív, vagyis nyugdíjból, segélyből, illetve rokkantsági ellátásból él. A megkérdezettek közül 4 fő vallotta magát cigánynak (romának), míg 30 fő szlováknak. A családokban a két fő jellemző (46 fő). Jövedelmi helyzetük Ft-ig jellemző (65 fő). A nyilatkozók életkora jellemzően közötti (71 fő). A családok jellemzően a mezőgazdaságból élnek (összesen 43 fő). Gáz és villany a házak nagy részében (104 fő) be van kötve. A szennyvízcsatorna 53 családnál nincs bekötve a házba. Internetelérhetőség 78 családban nem lehetséges. A roma lakosság a tanyavilágban tud könnyebben telekhez jutni, ahol szociálpolitikai támogatásból felépítik házaikat, de azok alacsony értéke miatt nem tudnak Nyíregyházára költözni. A bokortanyákon élők életét segíti a tanyagondnoki szolgáltatás. Ezt az 1/2000/I.7/ SZCSM rendelet 39. -a szabályozza. A tanyagondnok biztosítja a bokortanyákon rászorulók meleg étellel történő ellátását, közszolgáltatásokhoz történő hozzájutásukat szolgálja. A rászorulók Ft napi összegért jutnak hozzá a szociális ebédhez, nyugdíjuk összegének függvényében. A tanyagondnok tájékoztatása szerint az itt élő 60 év felettiek nagy része inaktív. Az időskorúak közül 36 főnek biztosítanak ebédet. A körzetében 5-6 fő végez napszámosi munkát. Az itt élő romák aránya 10 %. A tanyabokrok egyéni karaktere, a tanyák közötti hierarchiában elfoglalt hely határozza meg létüket. A bokortanyák szervesen hozzátartoznak Nyíregyháza külterületéhez. Egyrészt a hagyomány ereje tartja őket felszínen, másrészt jelentőséget kap a mai gazdasági viszonyok között az egyéni vagy családi gazdálkodási mód, a háztáji gazdálkodás és a hagyományos kettős szálláselven alapuló gazdálkodás modernebb formája. Ezt segíti elő a bokortanyák közművesítése, infrastrukturális fejlesztése ban a bokortanyák hungarikummá váltak. 5

6 Giczey Péter Vonzások és választások települések közötti költözések vizsgálata az Észak-alföldi régióban. Több évtizede küzd a magyar vidék a vidéki lakosság folyamatos elköltözésével, különösen a kistelepülések és a hátrányos helyzetű térségek számára súlyos gondot jelentve. Jellemzően a mobilizálható erőforrásokkal rendelkezők (fiatalok, képzettek, piacosítható ingatlanvagyonnal rendelkezők) költöznek faluról a közeli kisvárosba, megyeszékhelyre, fővárosba, Észak-nyugat Dunántúlra. A vidék nem képes megtartani a jövőjét jelentő társadalmi erőforrásokat, több évtizede a vesztes élethelyzetek, a nincs lehetőség, nincs remény szemlélet hazája. Az előadás a nemzetközi és hazai trendek bemutatásával, a városodás és a városiasodás hosszú távú jelenségének, a közelmúlt magyar vidékkutatásainak vonatkozó tapasztalatainak értelmezésével, az Észak-alföldi régióban zajlott 2013-as empirikus vizsgálat alapján mutatja be a jelen és a közelmúlt költözési szokásait. Feltárja azokat a vélekedéseket és okokat, melyek toló- és szívóerőként a lakosságot költözésre ösztönzik, bemutatja a jellegzetes faluról városba költözés okait. 6

7 Kállai Ernő A romák helyzete a falvakban Az 1893-as, első jelentősebb tudományos értelemben akár kutatásnak is nevezhető összeírás jelenti a magyarországi roma közösségek újkori történetének kezdetét. Erre az időszakra döntő többségében kialakult az ország területén az a térbeli elhelyezkedés, amelynek meghatározó tényezője a vidéki, falusi lét a cigányok számára. Ez a helyzet a hosszú huszadik század folyamán megmaradt, az urbanizáció legfeljebb annyiban érintette a romákat, hogy ők ugyan helyben maradtak, csak településük lett város közben, legalábbis közigazgatási értelemben. A falusi lét és az ehhez kapcsolódó társadalmi jelenségek az ingázás miatti új tapasztalatok ellenére megmaradtak, sőt, a 21. század elején a gazdaságipolitikai válságok által szétzilált társadalomban új jelenségek kapcsolódtak hozzá. Az elszegényedő, a modernizációtól inkább távolodó települések meghatározó népessége sok helyen a cigány közösségek lettek. A mindennapi nélkülözés, a legális jövedelem hiánya, a beszűkült erőforrások feletti rendelkezésért való küzdelem gyakran pusztító konfliktusokat eredményeznek a roma és nem roma népesség között. A pártpolitika rátelepedése és szélsőséges javaslatai a helyzet megoldására pedig erős etnikai színezetet ad a kirobbanó ellentéteknek. Ennek következtében mára meghatározó gondolkodássá vált pártállástól függetlenül a rendpárti megoldások igénylése, a cigányok megrendszabályozása, mint a klasszikus bűnbakképzés legújabb megnyilvánulási formája. Az előadás arra tesz kísérletet, hogy röviden áttekintse azokat a főbb csomópontokat, amelyek meghatározó módon hozzájárultak a jelenlegi helyzet kialakulásához. 7

8 Lajos Veronika Több színterű etnográfia? Új szemléletmód a lokális társadalmak kutatásában Közhelyszerű kijelentés, hogy a jelenlegi globális változásfolyamatok hatására az embereket körülvevő világ komplexitása megnőtt. Ez az átalakulás intellektuális és metodológiai fegyelmet, a klasszikus terepmunka fogalmának és módszerének újfajta értelmezését (beleértve a különböző kutatási technikák együttes alkalmazását) követelheti meg a hazai néprajzos, antropológus, szociológus kutatóktól is. Sőt, ezek mellett a módszertani kísérletezést és talán az egyre következetesebben gyakorolt aktivizmust is. A nemzetközi tudományosságban a modern, illetve a késő modern társadalmat kutató antropológusok számára már az 1980-as években világossá vált, hogy a saját társadalom kutatása esetén a klasszikus, vagyis az intenzív ottlakás térbeli gyakorlataként felfogott terepmunka helyett szükség van egy sokkal rugalmasabb módszer kialakítására, amely alkalmas a nem egy helyhez kötődő társadalmi jelentések, kulturális tudás, tárgyak és elképzelések mozgásának, földrajzi mobilitásának nyomon követésére. Tereptapasztalataim alapján ez a felismerés érvényes lehet a Szatmár megyei Tyukodon megfigyelhető, határokon átívelő szociokulturális és gazdasági folyamatok vizsgálata esetében is. A Malinowski kidolgozta klasszikus terepmunka-módszer átgondolásának legismertebb példája az amerikai antropológus, George Marcus nevéhez fűződik. Marcus 1995-ben vezette be a több színterű etnográfia (multi-sited ethnography) fogalmát annak érdekében, hogy az antropológiát a társtudományoktól megkülönböztető terepmunkával is követni lehessen a globális világ szociokulturális összefüggéseit, illetve a glokalizációs jelenségeket. Előadásomban a klasszikus és az újragondolt terepfogalom tartalma közötti összefüggéseket és a több színterű etnográfia kérdését mutatom be nemzetközi példákon szemléltetve a módszer előnyeit, illetve korlátait, és hazai vonatkozású kutatási kérdésekkel illusztrálva annak alkalmazhatóságát a lokális társadalmakat kutató magyar társadalomtudományokban. 8

9 Dr. Nagy Endre A falukutatás módszertani dilemmái A szerző Weber egy definíciójából indul ki, mely szerint a történeti individuum kutatója, amihez a falukutatás is sorolható, a kulturális szempontból fontos individuális cselekedetek, képződmények, személyiségek kauzális elemzésére és kauzális összefüggések megalkotására törekszik. Ebben elengedhetetlenül szüksége van nomológiai tudásra, mert ismerni kell az általánost, a szabályszerűt, de valójában ez csak eszköz arra, hogy milyen individuális konstellációnak az eredményét kell benne látni; valaminek valamit tulajdonítunk, valamit meg kell okolnunk. Ez a falukutatás terepén azt jelenti, hogy amikor a kutatáshoz hozzáfogunk, ismerjük általában a magyar falvakra jellemző állapotokat, ismerjük nagyjából a jogi szabályozást, és ismerjük az idevonatkozó szakirodalmat is. Tehát amikor kiválasztjuk a kutatás tárgyát, egy falut, már előzetes tudással megyünk oda, és a problémát, amire fókuszálunk, csak ott találjuk meg. A tényfeltáró vizsgálat dokumentumok elemzésével kezdődik (a testületi ülések jegyzőkönyve), továbbá bizonyos statisztikai adatok birtokában (a községsoros beszámolókból a népszámlálás alapján), illetve ha vannak, a helytörténeti munkák elolvasása után. S amikor megvan a probléma, akkor felkeressük a személyeket, aki relevánsak az adott témában, és interjúkat készítünk velük. Ezáltal anyagokhoz jutunk, melyek nyelvi problémát vetnek fel: a szövegek, amelyek elsődleges köznyelvi formában, illetve elődleges konstrukciókban (tehát jogi, közgazdasági, igazgatástudományi stb. terminusok) vannak megfogalmazva, át kell tennünk a szociológia nyelvére. Ezáltal eljutunk a kutatás leíró stádiumába, de innen fel kell emelkednünk egy elméleti koncepcióba, s be kell illesztenünk az egészet a szociológia elméleti kereteibe. Ez után a problémaexpozíció utána a szerző kitér a hasonló módszerekre, pl. a Clifford Geertz nyomán elterjedt ún. sűrű leírásra. A köznyelvi és megfigyelő (pl. antropológusok) által kapott adatokat fel kell dolgozni egy fikcióvá, vagyis egy elméletbe kell illeszteni. E közben inverz operacionalizációt végzünk, mert nem elméleti fogalmakból indultunk ki, hanem először a gyakorlatot néztük és ezt vetettük egybe korábbi tapasztalatainkkal. Amikor ide jutunk, felvetődik az interjúvolt ún. elérhetőségi horizontja. Aki nálunk sokkal jobban ismeri a saját szakmáját és terepét, ami egyben az ő korlátja is, mert nem rendelkezik a saját területi elméleti horizontjával, hanem azt nekünk kell később pótolnunk. 9

10 Ez vezet át egy másik analógiához: amikor egy történet 2 értelmét keressük. A mannheimi értelemben vett ún. dokumentatív értelmet kell feltárnunk, eltekintve a szubjektív és az objektív értelemtől is, ami azt jelenti, hogy tisztáznunk kell a saját megfigyelői helyünk a történeti időben és a térben lokalizálni kell magunkat, mert csak így leszünk képesek egyáltalán beszélni valamiről. 10

11 Pusztai Bertalan Falusi turizmus: terek attrakciók, turisták A falusi turizmus a trianoni döntés miatt elveszett klasszikus (értsd: a 19. század során kialakult) turisztikai terek pótlására jött létre az as években. A II. világháborút követő szociokulturális és gazdasági változások miatt e kiépült rendszer gyakorlatilag megszűnt. Részleges újjászületése a nyaralók, hétvégi házak elterjedéséhez köthető a es években. Bizonyos települések kései szocializmus-kori értelmiségi újraértelmezése utána a rendszerváltást követően egyre komplexebb rendszerként jelent meg újra a falusi turizmus. Majd száz évvel ezelőtt és ma is sikerének kulturális háttere egyértelműen a modern nagyvárosi lét, az annak kapcsán megjelenő fragmentáltság- és elidegenedettség-érzés, az autentikusság-tapasztalat hiánya. A falusi turizmus egy jelentés-termelési viszony eredménye, amelyet jól jeleznek a róla szóló rurális és városi diskurzusok. A kritikai és kulturális turizmuskutatás elméleti kereteit használva és konkrét eseteket is megidézve előadásom e jelentés-termelési viszonyt kívánja bemutatni. 11

12 Juhász Pál Különböző megközelítések a faluszociológiában (előadás vázlata) A hatvanas évek végi újra-induláskor kétféle hagyomány: - néprajzi indíttatású: hogyan él egy-egy falu (Braun Róbert, Kiss Lajos, Fél Edit, Hoffer Tamás ) középpontban a kapcsolatápolás és az életforma ez folytatódik Bodrogiék, Sárkány Mihályék az antropológusok vizsgálódásaiban érthetően legalább két értelemben megváltozott az, amire figyelnek 1./ a ritualizálódó formák helyett a változás hatása áll előtérben (hiszen ez a gyors gazdasági növekedés és a meglendülő modernizáció kora) 2./ több figyelem a gazdasági racionalitásra - a család, mint alkalmazkodó gazdasági szövetség (hiszen az érdekeltségek középpontba-állításának is időszaka) a modellalkotás kísértései a Csajanov modell egyre kevésbé releváns, az antropológia megújuló elméletei nem elég specifikusak - társadalmi riport : a polgárok és a hatalom figyelmeztetése a nyomorra, a méltatlanságokra, a hátrányos helyzetek sorsszerűségére s a háttérbe szorult csoportok kizáródására a politikai figyelemből (Szabó Zoltán, Kovách Imre Erdei Ferenc és tanítványai) Ehhez kapcsolódnak a népi írók elemző beszámolói (Illyés Gyula, Veress Péter, Szabó Pál, Nagy Endre (aki társasági értelemben épp úgy urbánus, mint Tamási Áron), Politikai üggyé vált kérdések hátterének didaktikus megvilágítása (Tiszazug, Ormánság) A népismereti mozgalom egyik ága értelmiség-nevelésre figyel: sárospataki, szegedi, debreceni diákok falukutató kirándulásai és a kemsei csapat A túlfeszített lényeglátás kísértései. (Osztályharcos, azaz nagybirtokellenes, antiszemita és svábellenes indulatok.) Ezt a hagyományt után inkább írók és újságírók folytatták, az újjászülető hivatalos szociológia egyrészt párbeszédre törekedett velük, másrészt a tudatosított tünetek arányosítására és szerkezetbe-illesztésére törekedett. 12

13 A reform szolgálói és kritikusai. A szociológus a társadalom mérnöke századeleji illúziójának gyors elmúlása. A feladat-orientáltság és a képalkotásra törekvés feszültsége, hisz a feladatkijelölés egy előítéletté rögzült képből születik s a válaszhoz a kép újra-alkotására is szükség van. Az akadémikus szabályok csak kiterjedt analitikus munka árán engedik meg a képalkotást, ehhez csoportmunka kell. A feladatok gazdasági, szakigazgatási vagy szociálpolitikai kérdésekhez kapcsolódnak ezért a helyiek egy-egy csoportja jeleníti meg számunkra a feltételezett közösséget s kérdéseink sem az általuk átélt kérdések. S ami a legfőbb: ma már nincs falusi társadalom, ami elválasztható a városi társadalom -tól és fikció a faluközössség képzete. Az emberek nem aszerint különböznek egymástól, hogy hol élnek. Adatközlőink - csoportjuktól és egyéni tájékozódási csatornáiktól függően más falut látnak (avagy nem is akarnak képet alkotni falujukról). Valaha az agrárszociológia és a faluszociológia kapcsolódott egymáshoz s az agrártermelés kooperációs rendszerének és a paraszti életforma-változatoknak számbavétele elfogadható áttekintést adott a falu társadalmi viszonyairól, ha kiegészítettük azt az intelligenciára és a hatalmi viszonyokra való kitekintéssel. Ez a megközelítés a 30-as évek második fele óta egyre inkább öncsalás (vagyis azt állítom, hogy már Erdei idejében is kicsit az volt). Mára a komoly agrárvállalkozások kiváltak a falu teréből s a különböző üzemek különböző a világban szétterülő kapcsolathálókban tartják fenn magukat (ahogy a világ szerencsésebb vidékein már több mint száz éve). Csak a kocsmai és politikusi halandzsák világában él a falu paraszti világként. Mit csinálunk akkor mi? Számba vesszük a változásokat és keresztmetszeti képeket készítünk. Figyeljük a migrációt (a lakosságcserélődést), az ingázást, a megélhetési csatornákat, a lakásmódot, az iskolázást, stb. s ezek alapján megalkotjuk az elkülöníthető csoportok képét. S aztán egy-egy csoport gondjait, kapcsolatait és világlátását próbáljuk megérteni. De aki falukutatva a gazdálkodókat figyeli, egész más világot figyel, mint az, aki az ingázókat vagy a megélhetési forrásokban nagyon korlátozottakat vizsgálja. (Az iskola, az önkormányzat és az egészségügyi szolgálat ugyan kapcsolatban áll mindegyik csoporttal s akadnak képviselőik, akik értelmezik is az eltérő tapasztalatokat, de képeik nagy valószínűséggel torzítottak és töredékesek.) 13

14 Őrszigethy Erzsébet Egy szociográfus társadalomrajza (Márkus István író, szociográfus a szociológiai tudományok doktora / /) Márkus István agrártársadalommal foglalkozó köteteiből (1971 Kifelé a feudalizmusból., 1979 Nagykőrös., 1991 Az ismeretlen főszereplő., 1996 Polgárosodó parasztság.) a magyar parasztság hat évtizedes története bontakozik ki. E művek a 20. századi paraszttársadalom reményeiről, kudarcairól és végnapjairól tudósítanak. Már kamaszkorától (1937 óta) együtt érző figyelemmel követte nyomon a falusi, tanyai, mezővárosi lakosság sorsát. Tanítómesterei, olvasmányai, elméleti felkészültsége és kíváncsi, fáradhatatlan országjárása megfigyelő és értelmező szociográfussá-szociológussá avatták és 1997 között keletkezett tanulmányai, cikkei, riportjai a parasztság egyes korszakokra, évtizedekre jellemző társadalomrajzát adják. Írásainak főszereplője a változó agrárviszonyok közt küszködő paraszt a gazdasági érdekeknek és a változó politikai céloknak leginkább alávetett réteg. A. Gergely András szociológus Márkus Istvánt a modern magyar rurálszociológia megteremtőjének nevezte. Életművéről és életéről a Jelenkutatások Alapítvány tervezi egy kötet megjelentetését. A kutató munka résztvevőjeként és a gyűjtemény egyik szerkesztőjeként mint Márkus István tanítvány volt módom megismerni, hogy milyen életutat járt be, milyen hatások érték, amelyek évtizedeken keresztül a pályán tartották. A történésekben és tapasztalatokban gazdag életének néhány állomását kívánom elbeszélni 1956 októberéig. Polgárcsalád gyermekeként a Rózsadombról járt iskolába a Feneketlen tó partján lévő ciszterci rend Szent Imre gimnáziumába. Hogy nemcsak a budai jólét létezik, akkor kezdte sejteni, amikor karácsonyi ajándékként szeretetcsomagokat vittek a lágymányosi nyomortelepre. Irodalomtanára Ady-rajongó volt, tőle hallott a Nyugat folyóiratról. Rajeczky Benjámin zenetudós volt a cserkészparancsnoka, aki népdalokra tanította, s felhívta a figyelmét Illyés Gyula Puszták népe című könyvére. Ezt követően felkutatta-elolvasta a Szabó Zoltán budapesti lakos jelentését A tardi helyzetről, majd a többi szociográfus munkáját és a föld-kérdéssel foglalkozó tudósokét is. A Nyugat, a Válasz, a Szép Szó, a Kelet népe olvasója lett, a Szent Imre körtér sarkán az újságárusnál bukkant rá a Márciusi Front Híd című hetilapjára. E közben rendszeresen járt a Marcibányi téri nagyvendéglőbe, ahol Szabó Dezső ( népies ) tisztelői találkozgattak. Már gimnazistaként járogatott a Sós Aladár-körbe, az urbánus georgisták társaságába. Tájékozódásának első eredménye egy előadása, amelyet a 14

15 gimnázium önképzőkörében tartott Az agrárproletariátus helyzete Magyarországon 1937-ben címmel. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szabad bölcsészként kezdte meg tanulmányait néprajzot, történelmet és szociológiát hallgatott, leggyakrabban a történész Hajnal István és a néprajztudós Györffy István előadásait, szemináriumait látogatta. A néprajzos táborokban edződött a terepmunkára. Egy kiskunhalasi gyakorlaton találkozott először Erdei Ferenccel, akit kutatóként, szociológusként és gondolkodóként élete végéig mesterének tartott. Következő etnográfusi terepe Kiskunfélegyháza volt, annak is egy nyomortelepe, Bankfalu erről írta meg 1939-ben A szegényparasztság atomizálódása című tanulmányát. A magam szemével láttam annak a néposztálynak nyomorát, érzékelhettem kiszolgáltatottságát, mely a magyar társadalom legalján vergődött és nyüszített, mint akire roppant építmények súlya nehezedik viselni képtelen, de ki nem bújhat alóla. Néprajzból, az egyetemes európai történelemből és szociológiából doktorált. Akkortájt Erdei Ferenc mezőváros-kutatást tervezett, ő inspirálta Márkust doktori munkájának témaválasztásában. A mester korábbi nagykőrösi kapcsolataira támaszkodva kezdett kutatni Márkus, és Erdeivel járta a tanyákat. Doktori dolgozatának címe: Kertek és tanyák Nagykőrösön a XVII-XVIII. században (1943) ben Erdei Ferencnek köszönhetően Kelet-Magyarországon segédkezett a földosztásban a Szabad Szó, a Válasz és a Fórum hasábjain számolt be élményeiről. Ezután (Erdei ajánlására) Bibó István országjáró megbízottja lett; feladata volt, hogy a segítse Bibó közigazgatási reformjának pontosítását. Időközben Szabó Zoltánnal a frissen alapított Valóság szerkesztője és szerzője lett nem sokáig, mert helyt adott Bibó István A demokrácia válsága című tanulmányának, s maga is írt a pártokat elmarasztaló esszét, Parasztság és politika címmel (1947). (A folyóiratot 1948-ban fölszámolták.) 1948-ban a Közgazdasági Egyetemre nevezték ki tanársegédnek, s beléptették a pártba, majd 1950-ben kizárták a pártból, és koholt vádak alapján másfél évre börtönbe került ben írhatott megint. A Művelt Nép kulturális hetilapban, a Csillagban, az Irodalmi újságban és az Alföldben jelentek meg beszámolói, esszéi a faluról. Tiszanánáról írott könyvét 1955-ben elfogadták, kinyomtatták, majd 1956-ban bezúzták. Botrány követte az 1956 szeptemberében (az írószövetség lapjában, a Csillagban) megjelenő írását a Somogy megyei gumibotos téesz-szervezésről tudósított. És e korszakban az utolsó napvilágot látott dokumentum a somogyi írással foglalkozó Kaposváron szervezett nyilvános vita 15

16 jegyzőkönyve, mely vitára október 19-én került sor. (Hívatlan hozzászóló volt Dobi István és Tildy Zoltán.) A vita megjelent a Csillag októberi számában. Ennyi a töredék egy szociográfus fél-életéből. 16

17 Dr. Aporné Kincses Kovács Éva Egykori és mai diákok. A reformkori elődöktől napjainkig A kiemelkedő évfordulók, a 200. és 100. születésnapok kiváló alkalmat teremtenek a nemes hagyományok ápolására és az egykori és mai diákok kapcsolattartására, a kutatások folytatására és elmélyítésére. Ez a még belátható, nyomon követhető időtávlat jó lehetőséget ad a falu és a város változásának, életmódjának, kultúrájának bemutatására és dokumentumainak (írásos, képi, audio-vizuális, verbális úton terjedő, tárgyi emlékeinek stb.) feltárására. Az Eötvös-család és Ercsi város kapcsolata a reformkori hagyományok útján már évtizede megmozgatta a 2000-ben várossá lett település apraját-nagyját, a mai diákokat, pedagógusokat, sportolókat, gazdasági szférában tevékenykedőket az Eötvös Napok rendezvénye által. A 200. évforduló tiszteletére megújult az Eötvös Múzeum, a 100 éves Magyar Irodalomtörténeti Társaság magyar-olasz vonatkozásokat, a helytörténészek, mérnökök a helyi dokumentumokat tárták a nyilvánosság elé (vö. Ercsi évszázadai. Szerk. Barna Zoltán- Miklós Gergely. Ercsi. 2010) egy tudományos konferencián szeptember 3-án Ercsiben. Az ELTE Eötvös József Collegiuma A kincset csak fáradsággal hozhatjuk napvilágra (Eötvös József: Gondolatok) címmel rendezett interdiszciplináris kutatói konferencián 2014-ben már a szociológusok is megszólaltak, sőt a Magyar Szociológiai Társaság Faluszociológiai szakosztályának tagjai látogatást tettek Ercsiben az Eötvös Múzeumban is ( május 24.) tisztelegve az egykori és mai diákok áldozatos munkája előtt. A jelen előadás ráirányítja kutatók és a közvélemény figyelmét a reformkori kutatások fontosságára, folytonosságának fenntartására és új irányainak, eredményeinek (Eötvös-család, Petőfi Sándor, Vasvári Pál és kortársaik, az olasz Risorgimento időszaka) és a mai értékek bemutatására. 17

18 Kuczi Tibor Kiss Márta Bricolage a turizmusban - a táj és a hagyományok közösségi termelése A bricolage kifejezést a tudományban Claude Lévi-Strauss (1966) honosította meg, a fogalommal a természeti népek sajátos tárgy előállítási módját jelölte. A tárgyakat nem egy jól körvonalazott terv alapján állítják elő, mint ahogy például egy mérnök megépít egy házat. A kivitelezést a terv helyett az szabja meg, hogy éppen milyen az elképzelésükhöz leginkább közelálló - anyagokat, eszközöket találnak a korábban felhalmozott majd jó lesz valamire gyűjteményükben (repertoár). A bricolage fogalmát az 1990-es évek végén fedezte fel a gazdaságszociológia, annak leírására szolgált, hogy az emberek egy részének nincsenek a vállalkozásuk elindítására vonatkozóan pontos tervei, azokkal az ismeretekkel, kapcsolatokkal, erőforrásokkal vágnak bele az önállósodásba, amelyeket korábban egészen más céllal hoztak létre (Kuczi 2000, Baker et al 2003). Duymedjian és Rüling (2010) tágították a fogalmat, rámutatva arra, hogy a dolgok létrehozása nem elszigetelt egyének akciója, hanem kollektív. Az ismerősök, barátok használják egymás repertoárját; tapasztalatokat, anyagokat kölcsönöznek a másiktól, sőt közös tudást is létrehoznak. Garud és Karnөe (2003) ugyan nem használták a kollektív bricolage fogalmát, de pontosan leírták a közös alkotás folyamatát. A szerzők vizsgálata szerint az USA-ban a világos fejlesztési elképzelések és jelentős erőforrások bevonása ellenére sem sikerült technológiai áttörést hozni a szélerőművek fejlesztése terén, a dánoknak viszont igen, noha nem voltak hosszú távú, átfogó terveik és szerényebbek voltak a forrásaik is. A siker titka a kollektív bricolage: a szereplők (gyártók, felhasználók, tesztelést végző mérnöki irodák) ötleteik spontán összeadódása, az évek során közösen felhalmozott kollektív tudás. Jelen előadás keretében a kollektív bricolage fogalmát a turizmus területén alkalmazzuk, ahol tudomásunk szerint ezt a megközelítést ez idáig nem használták. Kiindulópontunk a turizmusirodalom egyik axiómája: a táj, vagy egy adott térség hagyománya nem eleve létező entitás, hanem föltalált, létrehozott. Előadásunkban az előállítás folyamatát elemezzük, amely az érintett szereplők közötti együttműködésben valósul meg. A létrehozandó turisztikai tájnak vagy hagyománynak nincs föltalálója, nincs tervező mérnöke: az előállítás folyamata, a felhasználandó erőforrások, a kivitelezésben résztvevők köre nincs előre minden részletében kigondolva, a kiindulópont mindössze egy cselekvésre sarkaló, mozgósító erejű vízió. A szereplők (polgármesterek, vállalkozók, lakosok) a maguk módján, érdekeik szerint értelmezik ezt a víziót, mindössze a ködös, nem 18

19 konkretizált végcélban van egyetértés: föl kell lendíteni a turizmust, mivel ezzel mindenki jól jár. A turisztikai táj, a hagyományok létrehozása tehát olyan kollektív alkotási folyamat, amelyben mindenki a saját elképzeléseit követi, ám a tevékenységek ugyan nem szükségképpen, inkább csak a tényezők kedvező együttállásának köszönhetően összehangolódnak, az egyéni eredmények fölerősítik egymást, idővel összeadódnak, így lépésről lépésre kibontakozik az együttes cselekvés előre senki által nem látott eredménye, megvalósul a vízió. Ezt a sokszereplős közös alkotást nevezzük kollektív bricolage -nak. 19

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-

Részletesebben

Második Európai Blue Sky Konferencia

Második Európai Blue Sky Konferencia Második Európai Blue Sky Konferencia 1 Globális Átalakulások Következmények és Alternatívák Nemzetközi konferencia az OECD és az UNESCO MOST Program támogatásával 2015. Október 29-31, Budapest - Várnegyed

Részletesebben

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Petrás Ede Témavezető: Dr. Pusztai Gabriella DEBRECENI EGYETEM Humán Tudományok Doktori Iskola

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók) Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Schleicher Veronika Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

Részletesebben

Magyar Tudomány Ünnepe 2009

Magyar Tudomány Ünnepe 2009 Magyar Tudomány Ünnepe 2009 E-VILÁGI TRENDEK Az internet hatása a társadalomra, a gazdaságra és a politikára tudományos konferencia az Általános Vállalkozási Főiskolán A konferencia védnöke: Prof. Dr.

Részletesebben

Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei Társadalomtudományi Szakosztálya 2010-2012-ben végzett munkájáról szóló beszámolót.

Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei Társadalomtudományi Szakosztálya 2010-2012-ben végzett munkájáról szóló beszámolót. Magyar Szociológiai Társaság 1014 Budapest, Országház u. 30. Paksi Veronika titkár részére Tárgy: szakosztályi beszámoló Tisztelt Titkár Asszony! Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei

Részletesebben

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson

Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agrárium természeti értékekhez való viszony és turisztikai potenciál Homoródalmáson Agora Munkacsoport Sólyom Andrea A háztartások általános adatai: A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 15-34 év

Részletesebben

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok!

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok! Médiatámogatói együttműködés V. Magyarországi Klímacsúcs 2013. szeptember 12. Jövőnk a víz Budapest Meghívom Önöket a Klíma Klub szervezésében az V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciára!

Részletesebben

Joint Complementary Development of Hungarian-Romanian Doctoral Study Programs HURO/0901/097/2.3.1

Joint Complementary Development of Hungarian-Romanian Doctoral Study Programs HURO/0901/097/2.3.1 www.huro-cbc.eu www.hungary-romania-cbc.eu Az esemény tartalma nem feltétlenül képviseli az Európai Unió hivatalos álláspontját. A project címe: Joint Complementary Development of Hungarian-Romanian Doctoral

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé?

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé? MEGHÍVÓ a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya, MTESZ Veszprém Megyei Szervezete közös rendezvényére, melyet a Magyar Tudomány Ünnepe

Részletesebben

Szinergia EIA/2013/3.7.1. projekt Szociális munka a menekültek, migránsok körében Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület. Tereplátogatás támpontok

Szinergia EIA/2013/3.7.1. projekt Szociális munka a menekültek, migránsok körében Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület. Tereplátogatás támpontok Szinergia EIA/2013/3.7.1. projekt Szociális munka a menekültek, migránsok körében Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület Tereplátogatás támpontok Cél A tereplátogatás célja Budapest tereinek, társadalmi

Részletesebben

MEGHÍVÓ. Társadalmi konfliktusok Társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés

MEGHÍVÓ. Társadalmi konfliktusok Társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés MEGHÍVÓ A Kodolányi János Főiskola és a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottsága Gazdaság-, Jog- és Társadalomtudományi Szakbizottsága záró konferenciát szervez a Társadalmi konfliktusok

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Címlap. INNOTÁRS_08_varoster. A pályamű azonosítója A projektvezető vállalkozás/intézmény neve A projektvezető neve A projekt címe

Címlap. INNOTÁRS_08_varoster. A pályamű azonosítója A projektvezető vállalkozás/intézmény neve A projektvezető neve A projekt címe Címlap 2 0 0 8 A pályamű azonosítója A projektvezető vállalkozás/intézmény neve A projektvezető neve A projekt címe INNOTARS_08-varoster MTA Regionális Kutatások Központja Dr. Nagy Gábor Határtalan várostérségek

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

az Általános Vállalkozási Főiskola tanszékvezető tanára, 2009 és 2010 között a KSH elnöke a Káldor díj és a Fényes Elek díj tulajdonosa

az Általános Vállalkozási Főiskola tanszékvezető tanára, 2009 és 2010 között a KSH elnöke a Káldor díj és a Fényes Elek díj tulajdonosa Dr. Belyó Pál az Általános Vállalkozási Főiskola tanszékvezető tanára, 2009 és 2010 között a KSH elnöke a Káldor díj és a Fényes Elek díj tulajdonosa Bódiné Vajda Györgyi dr. a KSH Tájékoztatási főosztály,

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet. 1. nap

Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet. 1. nap "Hogy míg nyomorra milliók születnek, Néhány ezernek jutna üdv a földön, Ha istenésszel, angyal érzelemmel Használni tudnák éltök napjait." Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet

Részletesebben

Meghívó. Sürgősségi Orvostani Fórum. Helyszín Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann utca 49. Időpont 2015. május 15.

Meghívó. Sürgősségi Orvostani Fórum. Helyszín Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann utca 49. Időpont 2015. május 15. Meghívó Sürgősségi Orvostani Fórum tudományos ülés Debrecenben Helyszín Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann utca 49. Időpont 2015. május 15. A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság. Meghívó

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság. Meghívó Meghívó az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet és az MTA a által rendezett Közmunka, külföldi munkavállalás és a magyar munkaerőpiac című szakmai konferenciára A konferencia támogatója a Közösen a Jövő

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

Darvai Tibor Önéletrajz. 2008 PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia program

Darvai Tibor Önéletrajz. 2008 PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia program Darvai Tibor Önéletrajz Személyes adatok: Név: Darvai Tibor Cím: 6724, Szeged, Kossuth Lajos sgt. 103. Telefon: 70/504-83-58 E-mail: darvai.tibor@gmail.com Tanulmányok: 2008 PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Értelmiségnevelés nem hozott anyagból

Értelmiségnevelés nem hozott anyagból egyetemi docens Széchenyi Egyetem PLESZKI Szociális tanulmányok tanszék Értelmiségnevelés nem hozott anyagból A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században

Részletesebben

A Tanyafejlesztési Program

A Tanyafejlesztési Program A Tanyafejlesztési Program Szabó Mátyás főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium, Agrárfejlesztési Főosztály 2015. március 12. Tanyavilág 2020 szakmai műhelykonferencia, Szentkirály A Program előzményei,

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŐLÉSE. A tudás szerepe a regionális fejlıdésben. Debrecen, 2010. november 18 19.

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŐLÉSE. A tudás szerepe a regionális fejlıdésben. Debrecen, 2010. november 18 19. PROGRAMTERVEZET 2010. november 18. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŐLÉSE A tudás szerepe a regionális fejlıdésben Debrecen, 2010. november 18 19. 3. körlevél 11.00 Közgyőlés A Magyar

Részletesebben

Meghívó. A személyügyi tevékenység kihívásai a közszolgálatban című konferenciára

Meghívó. A személyügyi tevékenység kihívásai a közszolgálatban című konferenciára Meghívó A személyügyi tevékenység kihívásai a közszolgálatban című konferenciára A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Humán Szakemberek Országos Szövetsége együttműködése keretében ezúton tisztelettel

Részletesebben

Meghívó. Sürgősségi Orvostani Fórum. tudományos ülés Debrecenben. Helyszín Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann utca 49.

Meghívó. Sürgősségi Orvostani Fórum. tudományos ülés Debrecenben. Helyszín Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann utca 49. Meghívó tudományos ülés Debrecenben Helyszín Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann utca 49. Időpont 2015. május 15. REGISZTRÁCIÓS LAP tudományos ülés Helyszín Debreceni Akadémiai

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

A projekt szakmai megvalósítása

A projekt szakmai megvalósítása TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0010 pályázat Az új típusú szakképzés bevezetése a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskolában A projekt szakmai megvalósítása 1.Együttműködés partnerszervezetekkel

Részletesebben

fenyoimre@freemail.hu Középfokú C típusú állami nyelvvizsga Alapfokú C típusú állami nyelvvizsga

fenyoimre@freemail.hu Középfokú C típusú állami nyelvvizsga Alapfokú C típusú állami nyelvvizsga Önéletrajz SZEMÉLYES ADATOK Név FENYŐ IMRE Munkahelyi telefon 52-512900/2233 Fax 52-512922 E-mail fenyoimre@freemail.hu KÉPZETTSÉG 1994-1999. 1996-2000. 1997. 1999-2002.. Filozófia (Kossuth Lajos Tudományegyetem)

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság. Meghívó

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság. Meghívó Meghívó az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet és az MTA a által rendezett Közmunka, külföldi munkavállalás és a magyar munkaerőpiac című szakmai konferenciára A konferencia támogatója a Közösen a Jövő

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

HÍRLEVÉL. I V. é v f o l y a m 1. s z á m 2 0 1 4. m á r c i u s

HÍRLEVÉL. I V. é v f o l y a m 1. s z á m 2 0 1 4. m á r c i u s I V. é v f o l y a m 1. s z á m 2 0 1 4. m á r c i u s HÍRLEVÉL A TARTALOMBÓL: Kihívások és lehetőségek a felsőoktatásban 1 A 10. MELLearN Konferencia programja 2 MELLearN hírek 4 A MELLearN Felsőoktatási

Részletesebben

Sportról másképpen! Innovatív gondolkodás a sportban című nemzetközi tudományos konferenciára

Sportról másképpen! Innovatív gondolkodás a sportban című nemzetközi tudományos konferenciára A Magyar Sporttudományi Társaság SportInnovációs Szakbizottsága, és a Sakk és Sakkelméleti Szakbizottsága tisztelettel meghívja a Sportról másképpen! Innovatív gondolkodás a sportban című nemzetközi tudományos

Részletesebben

Szakmai összefoglaló Munkavállalási készségeket fejlesztő tréning

Szakmai összefoglaló Munkavállalási készségeket fejlesztő tréning Munkavállalási készségeket fejlesztő tréning A tréning célja: Cél: a hallgatók munkaerőpiaci integrációjának elősegítése - előkészítése. Cél ezen túl egyrészt, hogy a résztvevők munkavállaláshoz, álláskereséshez

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román

Részletesebben

HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu

HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Mike Károly: A szabadság körei ElinorOstrom az önszerveződés intézményeiről Intézményes világ? Intézményes megközelítések a társadalomtudományban konferencia MTA TK Szociológiai Intézet 2012. december

Részletesebben

Debreceni Hallgatók Politikatudományi Egyesülete. Jubileumi konferencia 2014. Programfüzet

Debreceni Hallgatók Politikatudományi Egyesülete. Jubileumi konferencia 2014. Programfüzet Debreceni Hallgatók Politikatudományi Egyesülete Jubileumi konferencia 2014. Programfüzet X. éves a Debreceni Hallgatók Politikatudományi Egyesülete Jubileumi konferencia 2014. november 7-8. Debrecen Általános

Részletesebben

KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA GYÖNGYÖS. Az átalakuló, alkalmazkodó mezőgazdaság és vidék

KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA GYÖNGYÖS. Az átalakuló, alkalmazkodó mezőgazdaság és vidék KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA GYÖNGYÖS Az átalakuló, alkalmazkodó mezőgazdaság és vidék XIV. Nemzetközi Tudományos Napok 2014. március 27 28. 1. felhívás Gyöngyös 2013. szeptember 1 TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG Elnök

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

Pro Physica Hallgatói Alapítvány SZEGED

Pro Physica Hallgatói Alapítvány SZEGED Pro Physica Hallgatói Alapítvány SZEGED Alapító Okirat Ezen Alapító Okirat a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi törvény IV.74/A paragrafusa alapján, önálló jogi személyként működő alapítvány létrehozása

Részletesebben

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai SZMSZ VIII. sz. melléklete A kutatóközpontok szabályzatai A Sárospataki Református Teológiai Akadémia mint egységes kutatóintézet működik. Az egyes tudományterületeknek megfelelő kutatásokat kutatóközpontok

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

A Szellem helyreállítása és a Föld gyógyítása

A Szellem helyreállítása és a Föld gyógyítása A Szellem helyreállítása és a Föld gyógyítása Szakrális kommunikáció és gyógyítás Hálózat nyári akadémiája Nagykőrös, 2014 június 30 július 4. Rendező intézmények, szervezetek: Az Európai Szociálantropológusok

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

45. SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI EGYETEM ÉS TERVEZŐ TÁBOR. Rögtönzés és folytonosság

45. SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI EGYETEM ÉS TERVEZŐ TÁBOR. Rögtönzés és folytonosság 45. SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI EGYETEM ÉS TERVEZŐ TÁBOR Rögtönzés és folytonosság Településeink működését és fejlődését az utóbbi években elhúzódó gazdasági válság kedvezőtlenül befolyásolja. A kommunális

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Homokhátság 2004 Néhány gondolat a homok haza jövőjéről

Homokhátság 2004 Néhány gondolat a homok haza jövőjéről Homokhátság 2004 Néhány gondolat a homok haza jövőjéről Dr. Csatári Bálint geográfus, MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete Kecskemét 1 Buda Ferenc A vázlat A térfelfogásunkról

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Kecskemét 2014.06.24. Dr. Kovács Teréz egyetemi tanár PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BTK

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

EMBER ÉS TÁRSADALOM MŰVELTSÉGI TERÜLET 5-8. évfolyam Célok és feladatok Az Ember és társadalom műveltségterület középpontjában az ember és világa áll. Az általános iskolában ide tartozik a történelem és

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai

Részletesebben

A tanyavilág jelene és jövője Magyarországon

A tanyavilág jelene és jövője Magyarországon A tanyavilág jelene és jövője Magyarországon Dr. Csatári Bálint, geográfus, az MNVH elnöke Az induló tanyaprogram szakmai fóruma, Budapest VM 2011. szeptember 1. Vázlat 1. A magyar tanya és fontossága

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom 1 2 Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Egyéni kutatás:

Részletesebben

A magyarországi aprófalvak sikerességi tényezőinek vizsgálata

A magyarországi aprófalvak sikerességi tényezőinek vizsgálata A magyarországi aprófalvak sikerességi tényezőinek vizsgálata Józsa Klára Szegedi Tudományegyetem Szeged, 2014. június 24. Problémafelvetés, aktualitás, indokoltság Irodalmi áttekintés Differenciált faluállomány

Részletesebben

Közös kertünk: Zala Fenntartható táj(újra)használat a Zalai-dombságban. 2014. május 6. Szepetnek

Közös kertünk: Zala Fenntartható táj(újra)használat a Zalai-dombságban. 2014. május 6. Szepetnek Közös kertünk: Zala Fenntartható táj(újra)használat a Zalai-dombságban 2014. május 6. Szepetnek Zala Termálvölgye Egyesület Vidékfejlesztési célú civil szervezet LEADER Helyi Akciócsoport - címbirtokos

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Horváth Eszter okleveles közgazdász

Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Horváth Eszter okleveles közgazdász Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár Horváth Eszter okleveles közgazdász Kicsik között a legkisebbek A törpefalvak sikerének kulcstényezői Doktori értekezés Témavezető: Prof. Dr. Rechnitzer

Részletesebben

A tudományos konferencia helyszíne: Széchenyi István Egyetem 9026 Gy r, Egyetem tér 1. Új Tudástér épület

A tudományos konferencia helyszíne: Széchenyi István Egyetem 9026 Gy r, Egyetem tér 1. Új Tudástér épület MEGHÍVÓ A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM REGIONÁLIS- ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁJA és a ZSIGMOND KIRÁLY F ISKOLA GEOPOLITIKAI KUTATÓKÖZPONTJA tisztelettel meghívja Önt az OROSZ ÉS KÍNAI BEFEKTET K MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Szabadpiac és Protekcionizmus

Szabadpiac és Protekcionizmus Szabadpiac és Protekcionizmus KONFERENCIA PROGRAM Budapesti Corvinus Egyetem III. előadó 2008. március 13. antars Program Délelőtti szekció (angol nyelvű) Vita az ipar- és piacvédelemről, illetve a szabadpiac

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján Schuchmann Júlia, PhD Tudományos segédmunkatárs MTA KRTK RKI NYUTO MRTT XII. Vándorgyűlés Veszprém, 2014 november

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

1 ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola

1 ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola NÉMETH KRISZTINA 1 WATCH-MEN Bacsák Dániel, Hajdu Gábor, Gerő Márton, Szabó Fanni, Vigvári András (szerk.) (2012) Kötetlen. Az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium tanulmánykötete. Budapest:

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar Szakmai önéletrajz Név: Győri János Születési hely: Budapest, Magyarország Születési idő: 1956. 04. 01. Állampolgárság: magyar Jelenlegi munkahely: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája Jelenlegi beosztása:

Részletesebben

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Lean HR Est 2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem 1093 Budapest, Fővám tér 8., III. előadó Időpont:

Részletesebben

A tanyák értékei pályázat eredményei

A tanyák értékei pályázat eredményei név Tudomány os Faragó Melinda 1 település, ahol a pályázó él Kecskeméten él egyetem, főiskola a Budapesti Corvinus Egyetem Gere Csilla Zentán él a Szegedi Természettudomány i és Informatikai Kar a pályázó

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI

A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 69. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet 2 A MAGYARORSZÁGI

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben