EREDETI KÖZLEMÉNY A CLUSTER FEJFÁJÁS KLINIKUMÁNAK PROSPEKTÍV VIZSGÁLATA
|
|
- Zsófia Somogyi
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EREDETI KÖZLEMÉNY A CLUSTER FEJFÁJÁS KLINIKUMÁNAK PROSPEKTÍV VIZSGÁLATA ERTSEY Csaba 1, VESZA Zsófia 1, BANGÓ Márta 2, VARGA Tímea 3, NAGYIDEI Diána 4, MANHALTER Nóra 5, 6, BOZSIK György 1 1 Semmelweis Egyetem, ÁOK, Neurológiai Klinika, Budapest 2 Semmelweis Egyetem, ÁOK, I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest 3 Semmelweis Egyetem, ÁOK, II. Sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest 4 Petz Aladár Megyei Kórház, Neurológiai Osztály, Gyôr 5 Fôvárosi Önkormányzat Nyírô Gyula Kórháza, Neurológiai Osztály, Budapest 6 Semmelweis Egyetem, Doktori Iskola, Budapest A PROSPECTIVE STUDY EVALUATING THE CLINICAL CHARACTERISTICS OF CLUSTER HEADACHE Ertsey Cs, MD; Vesza Zs, MD; Bangó M, MD; Varga T, MD; Nagyidei D, MD; Manhalter N, MD; Bozsik Gy, MD Ideggyogy Sz 2012;65(9 10): Bevezetés Bár a cluster fejfájás az egyik leghevesebb fájdalomszindróma, a hazai orvosi gyakorlatban kevéssé ismerik tüneteit és kezelési lehetôségeit. Célkitûzés A cluster fejfájás (CF) klinikai jellemzôinek prospektív vizsgálata a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika Fejfájás-ambulanciájának beteganyagában. Módszerek A vizsgálók által kitöltött, 108 kérdést tartalmazó, elôre kidolgozott kérdôívvel gyûjtöttünk adatokat a CF klinikai jellemzôirôl, kivizsgálásáról és korábbi kezelésérôl. Eredmények A közötti, ötéves idôszakban 78 CF-beteg (57 férfi és 21 nô; átlagéletkor: 44,6±14,6 év) adatait rögzítettük. A nemek aránya a betegség (naptári évek szerinti) kezdete alapján képezett csoportokban nem változott. A fejfájást a betegek 93%-a élete legerôsebb fájdalmának tartotta. A fájdalom szigorúan féloldali volt, a trigeminus 1. ágát minden esetben érintette. A rohamot az ipsilateralis cranialis paraszimpatikus aktiválódás tünetei (könnyezés 83%, a conjunctiva belövelltsége 67%, orrfolyás 56%, orrdugulás 43%) mellett ritkábban szimpatikus diszfunkció jelei (ptosis 48%, miosis 7%) kísérték. Két beteg számolt be lokalizáció, erôsség, idôbeni lefolyás alapján CFnek tartható, de autonóm tünetekkel nem járó rohamokról. A betegek tekintélyes része észlelt migrénre jellegzetesnek tartott tüneteket (nausea 41%, vomitus 18%, fotofóbia 68%, fonofóbia 58%). Ez is szerepet játszhatott abban, hogy a cluster fejfájás jellegzetes klinikai tünetei ellenére a diagnózis megállapításáig átlagosan 10 év telt el. A vizsgálat idején a betegek 63%-a nem kapott a szakmai ajánlásoknak megfelelô rohamkezelést, 59%-uknál nem alkalmaztak megfelelô profilaktikus kezelést. Megbeszélés A cluster fejfájás rohamok igen heves fájdalommal járnak, ezért szükséges a kórkép minél korábbi felismerése és a hatékony kezelés alkalmazása. Vizsgálatunk aláhúzza, hogy a cluster fejfájás diagnózisával és kezelésével kapcsolatos ismereteket érdemes jobban hangsúlyozni a szak- és továbbképzés során. Kulcsszavak: cluster fejfájás, klinikai jellegzetességek, prospektív vizsgálat Introduction Although cluster headache (CH) is one of the most severe human pain syndromes, its symptoms and therapeutic possibilities may be suboptimally recognised in current medical practice in Hungary. Aim To present the clinical characteristics of CH based on a prospective study of patients attending the Headache Service of the Department of Neurology, Semmelweis University. Methods We collected information about the symptoms, diagnosis and previous treatment of CH patients by filling in a 108-item questionnaire during outpatient visits. Results In the 5-year period between 2004 and 2008 we obtained data from 78 CH patients (57 males and 21 females; mean age: 44.6±14.6 years). The male:female ratio did not change in subgroups based on disease onset (calendar years). Ninety-three percent considered CH the most severe pain state of their life. The pain was strictly unilateral, affecting the territory of the 1st trigeminal division in all patients. The attacks were accompanied by signs of ipsilateral cranial parasympathetic activation (lactimation 83%, conjunctival injection 67%, rhinorrhea 56%, nasal congestion 43%); less frequently, signs of sympathetic dysfunction (ptosis 48%, miosis 7%) were also present. Two patients had attacks showing the typical localisation, severity and time course of CH attacks, but not accompanied by autonomic phenomena. A considerable part of the patients also observed symptoms that are usually ascribed to migraine (nausea 41%, vomiting 18%, photophobia 68%, phonophobia 58%). This may have been instrumental in the fact that, regardless of the characteristic clinical symptoms, the diagnosis of CH took 10 years on average. At the time of their examination 63% of patients were not using adequate abortive medications and 59% did not have an adequate prophylactic measure. Discussion Cluster headache is characterised by attacks of devastating pain that warrant an early diagnosis and adequate treatment. Our study underlines that information about the diagnosis and therapy of CH should be emphasized on occasions of neurology specialty training and continuing medical education. Keywords: cluster headache, clinical profile, prospective study Ideggyogy Sz 2012;65(9 10):
2 Levelezô szerzô (correspondent): Dr. ERTSEY Csaba, Semmelweis Egyetem, ÁOK, Neurológiai Klinika; 1083 Budapest, Balassa u. 6. Telefon: (06-1) , fax: (06-1) , Érkezett: április 2. Elfogadva: május táblázat. A cluster fejfájás diagnosztikai kritériumai 2 A. Legalább öt roham, mely megfelel a B D pontoknak. B. Erôs, vagy igen erôs, féloldali, orbitalis, supraorbitalis és/vagy temporalis fájdalom, mely kezelés nélkül percig tart. C. A fejfájást az alábbiak közül legalább egy kíséri: ipsilateralis conjunctivabelövelltség és/vagy könnyezés, ipsilateralis orrdugulás és/vagy orrfolyás, ipsilateralis szemhéjoedema, ipsilateralis homlok- és arcizzadás, ipsilateralis miosis és/vagy ptosis, nyugtalanság érzése vagy agitáltság. D. A rohamok frekvenciája 0,5 8 roham/nap. E. Más betegség oki szerepe kizárható. RÖVIDÍTÉSEK CF: cluster fejfájás IHS: International Headache Society (Nemzetközi Fejfájás Társaság) SUNCT: Short-lasting Unilateral Neuralgiform headache attacks with Conjunctival injection and Tearing TAC: trigemino-autonomic cephalalgia (trigeminoautonóm fejfájás) Acluster fejfájást (CF) az egyik leghevesebb fájdalomszindrómaként tartják számon. Elsô leírása óta (1641, Nicolaas Tulp) számos néven szerepel a szakirodalomban (Harris-féle migrénes neuralgia, Gardner-féle nervus petrosus neuralgia, Horton-féle hisztaminfejfájás, erythromelalgia, paroxysmalis nocturnalis cephalalgia stb.). A Betegségek Nemzetközi Osztályozásának magyar kiadása Halmozott fejfájás néven említi (G4400), mely a hazai gyakorlatban nem terjedt el. A jelenleg elfogadott, a Nemzetközi Fejfájás Társaság (International Headache Society, IHS) kritériumaiban 1 is szereplô elnevezés a fejfájás idôbeli halmozódására, periodikus jelentkezésére utal (cluster = halmaz). A típusos rohamokkal jellemzett, néhány hétig vagy hónapig tartó periódusokat egyénenként változó idôtartamú, hónapokon vagy éveken át tartó tünetmentes intervallumok szakítják meg. Ez a kórlefolyás (epizodikus cluster fejfájás) jellemzô a betegek túlnyomó többségére; ha a rohamok több mint egy évig érdemleges remisszió nélkül perzisztálnak, krónikus cluster fejfájásról beszélünk. A cluster fejfájásroham szigorúan egyoldali, leggyakrabban a szemkörnyékre, homlok- vagy halántéktájra lokalizált fájdalommal jár. A fájdalom erôsségét jól jellemzi, hogy a betegek egy részét akár önveszélyes cselekvésre is késztetheti; emiatt az angol irodalomban suicide headache -ként is emlegetik. A roham alatt a beteg jellegzetes, azonos oldali autonóm kísérô tüneteket észlel. Ezek részben a paraszimpatikus struktúrák aktiválódására utalnak: könynyezés, orrfolyás, orrdugulás, illetve a conjunctivalis és extracranialis erek tágulata következtében fellépô kötôhártya-belövelltség, arcduzzadás és szemhéjoedema. Emellett lokális szimpatikus mûködészavarra utaló tünetek (miosis, Horner-szindróma) is megfigyelhetôek: ezek a betegek egy részében a cluster epizód alatt rohammentes állapotban is megmaradnak 2. A heves fájdalom következtében a CF jelentôsen rontja a betegek életminôségét ben Goadsby és Lipton kezdeményezte a trigemino-autonóm fejfájások (TAC) elnevezés bevezetését, amely a rövid ideig tartó, autonóm aktivációval kísért primer fejfájásokat foglalja magába 4. A fejfájások klasszifikációjának 2004-es revíziója során Cluster fejfájás és egyéb trigeminoautonóm cephalalgiák néven összefoglalt kórképek közé tartoznak a CF mellett a paroxysmalis hemicrania, a SUNCT szindróma (rövid idôtartamú féloldali neuralgiform fejfájás conjunctivabelövelltséggel és könnyezéssel) és a valószínû trigeminoautonóm cephalalgiák. E kórképek patomechanizmusában közös a trigemino-autonóm reflex, a n. trigeminus és a n. facialis paraszimpatikus efferentációja közötti agytörzsi kapcsolat 5. A cluster fejfájás jelenleg érvényes diagnosztikai kritériumait az 1. táblázat tartalmazza. A TAC-k a többi önálló fejfájástípusnál lényegesen ritkábbak. Epidemiológiai adatok csak a cluster fejfájásról állnak rendelkezésre. Fischera és munkatársai összefoglaló tanulmányukban 16 korábbi vizsgálat alapján a CF élethossz-prevalenciáját 124/ nek, incidenciáját 53/ /évnek találták 6. Ezek alapján Magyarországon több mint CF-beteggel számolhatunk. Dacára annak, hogy már 1989-ben, egy évvel az 308 Ertsey: A cluster fejfájás klinikumának prospektív vizsgálata
3 IHS elsô diagnosztikai kritériumainak a közzététele után Jelencsik Ilona és munkatársai az Orvosi Hetilap hasábjain részletesen tárgyalták a cluster fejfájást 7, ambulanciánk tapasztalata szerint a CF diagnózisát (mely a sikeres kezelés alapfeltétele) gyakran évekkel az elsô orvoshoz fordulás után állapítják meg. Célkitûzés A Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának 1978-tól mûködô Fejfájás-ambulanciáján cluster fejfájás miatt gondozott CF-betegek adatainak prospektív gyûjtésével tisztázni kívántuk a betegség klinikai megjelenésének jellegzetességeit, a komorbid állapotok gyakoriságát, a diagnózis és kezelés egyes kérdéseit. Betegek és módszer A cluster fejfájás klinikai jellemzôirôl a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika Fejfájás-ambulanciáján január 1. és december 31. között vizsgált valamennyi CF-betegtôl gyûjtöttünk adatokat. Vizsgálatunkban a Nemzetközi Fejfájás Társaság 2004-es kritériumait 2 használtuk a CF diagnózisának felállítására. A betegek neurológiai vizsgálatát a fejfájások kivizsgálásában és kezelésében jártas szakorvos végezte. A részletes adatfelvételt az orvos által, a kikérdezés során kitöltött, 108 kérdést tartalmazó, strukturált kérdôív segítségével végeztük, prospektív módon. Egyes betegek adatait telefonhívás segítségével késôbb pontosítottuk. Mivel a kérdések egy részére nem minden beteg tudott választ adni, az egyes adatokat a válaszadók százalékában adjuk meg. A vizsgálatot a Semmelweis Egyetem Regionális Tudományos és Kutatásetikai Bizottságának engedélyével végeztük. Eredmények A vizsgált ötéves idôszakban összesen 78 beteg esetén állítottuk fel a CF diagnózisát. Ez a fejfájás-ambulancián megjelent 2470 beteg 3,1%-ának felel meg. A FEJFÁJÁSROHAM Oldaliság Minden beteg féloldali fejfájásról számolt be, azonos idôpontban mindkét oldalon jelentkezô rohamot egy beteg sem említett. A betegek 45%-ának kezdetben jobb, 55%-nak bal oldali fejfájása volt. A válaszadók szintén 45%-ánál gyakoribb volt a jobb oldali, 55%- ánál a bal oldali rohamperiódus. A CF jellegzetességének tartják, hogy a fájdalom egy rohamperióduson belül szinte mindig, az egymást követô periódusokban pedig legtöbbször ugyanazon az oldalon marad. Az általunk vizsgált betegek közül mindössze 6% észlelt egy perióduson belül, 9% pedig az egymást követô periódusok között oldalváltást. Lokalizáció Betegeink többségének fejfájása a temporalis (33%), illetve a periorbitalis (28%) régióban kezdôdött. Frontális fájdalmat a betegek 17%-a, maxillarist 11%-a észlelt. Extratrigeminalis (legtöbbször occipitalis, ritkábban a nyakról, illetve fülbôl kiinduló) fájdalomról a betegek 11%-a számolt be. Hemicraniaként kezdôdô fájdalmat egy beteg sem említett. A roham teljes idejét figyelembe véve a fájdalom szintén a trigeminus 1. ágának területére lokalizálódott a leggyakrabban: a periorbitalis tájékot a betegek 52%-ában, a temporalist 49%-ában érintette, de gyakori volt a frontális (37%) lokalizáció is. Maxillaris lokalizációjú fájdalom 32%-ban, mandibularis 8%-ban fordult elô. A leggyakoribb extratrigeminalis lokalizáció az occipitalis régió volt (20%), parietalis, illetve laryngealis fájdalomról elvétve számoltak be betegeink. Hemicrania 13%-ban fordult elô. A fájdalom valamennyi esetben érintette a trigeminus 1. ágának ellátási területét. (Mivel a teljes rohamot tekintve szinte minden beteg több régiót jelölt meg, az egyes régiókra vonatkozó százalékos értékek összege a 100%-ot meghaladja). Intenzitás és jelleg A fájdalom erôsségét a 0-tól 3-ig terjedô IHS-skálán a 78 közül 72 beteg maximális erôsségûként, azaz 3 pontra értékelte (átlag: 2,94±0,21 pont). A válaszadók 93%-a élete legerôsebb fájdalmaként élte meg a rohamot; érdekesség, hogy 10, korábban per vias naturales szült nôbetegünk közül kilencen ugyanígy nyilatkoztak. A legtöbben a roham során a fájdalom intenzitásának és jellegének hirtelen változásával járó, azaz hasító (48%), éles (37%), lüktetô (30%), illetve szúró (30%), fájdalomról számoltak be. Folyamatosnak tartható (nyomó vagy tompa) fájdalmat lényegesen kevesebb beteg tapasztalt (18%, illetve 8%). Kísérô tünetek A CF-rohamot a fájdalom oldalán megjelenô, illetve szisztémás autonóm tünetek mellett általános tü- Ideggyogy Sz 2012;65(9 10):
4 2. táblázat. A cluster fejfájás kísérô tünetei a vizsgált betegcsoportban Cranialis autonóm (ipsilateralis) paraszimpatikus könnyezés 83,12% conjunctivabelövelltség 67,14% orrfolyás 55,84% orrdugulás 43,24% kipirulás 29,58% szemhéjoedema 12,12% szimpatikus ptosis 47,89% myosis 7,4% Horner-szindróma 0% Szisztémás autonóm migrénes kísérôtünetek nausea 41,33% vomitus 18,42% fotofóbia 68,42% fonofóbia 57,89% osmophobia 19,18% egyéb nyugtalanság 82,54% elsápadás 16,44% polyuria 4,41% fokozott verejtékezés homlokizzadás 28,33% arcizzadás 32,79% Neurológiai góctünet azonos oldali kéz gyengesége 1,52% netek kísérhetik. A jellegzetes kísérôjelenségek jelenléte a CF diagnózisának feltétele. Vizsgálatunkban a legtöbb beteg legalább négy kísérô tünetet említett. A fejfájással azonos oldalon megjelenô paraszimpatikus tünetek közül a válaszadók leggyakrabban az irodalmi adatokhoz hasonlóan a könynyezést (83%), a conjunctiva belövelltségét (67%), az orrfolyást (56%) és az orrdugulást (43%) említették. Szimpatikus deficitre utaló ptosist a betegek 48%-a, míg miosist csak 7%-uk említett; komplett Horner-szindrómát egy beteg sem észlelt. Sokan számoltak be migrénes kísérôtünetekrôl, ezek közül nausea 41%-ban, vomitus 18%-ban, fotofóbia 68%-ban, fonofóbia 58%-ban, ozmofóbia 19%-ban fordult elô. Ugyanakkor, míg a migrén során a betegek kerülik a mozgást (mert az a fájdalmat fokozza), cluster fejfájásban szenvedô betegeink többsége (68%) a roham alatt járkált, vagy intenzív testmozgást végzett. Két beteg (3%) számolt be autonóm tünettel nem kísért rohamokról (az ô esetükben a diagnózis valószínû CF volt) (2. táblázat). Aura A válaszadók viszonylag nagy hányada, 69 betegbôl 19 (28%) tapasztalt idegrendszeri mûködészavarra utaló tüneteket a cluster roham elôtt. Közülük 13 betegnek aurával járó migrénje is volt. Tizenegyen szomatoszenzoros (leggyakrabban zsibbadás, paraesthesia), ketten vizuális, hatan pedig egyéb jellegû aurát tapasztaltak (például orrdugulás, orrfolyás, melegérzés, álmosság, remegés). A roham idôtartama A rohamok átlagos idôtartama 75 perc volt. A betegek leghosszabb rohamainak átlagos idôtartama 144 perc, a legrövidebbeké 36 perc volt. Rohamgyakoriság A vizsgálatunkban részt vevô betegeknek átlagosan 2,4 rohama volt naponta. A válaszadók 48%-a napi 1 1,5 rohamról számolt be. Napi egynél kevesebb rohamot csak öt beteg, napi négynél többet mindössze négy beteg említett. A legnagyobb rohamgyakoriság 12/nap volt. A Nemzetközi Fejfájás Társaság által felállított diagnosztikai kritériumok alapján a CF-rohamok száma napi 0,5 8 között lehet. A napi átlagos rohamszámot adatainkban csak két beteg esetében nem lehetett ebbe a diagnosztikai tartományba foglalni (0,4, illetve 12 roham/nap), de egyéb tekintetben a kórlefolyás ezekben az esetekben is típusos volt. Periodicitás A CF-re gyakran jellemzô a cirkadián, illetve cirkannuális ritmus: a rohamok gyakran ugyanabban a napszakban, egyeseknél akár óramûpontossággal jelentkeznek, a periódusok pedig gyakran az évnek ugyanabban az idôszakában jelennek meg. Anyagunkban a válaszadók 46%-ának cluster periódusai kötôdtek valamilyen évszakhoz. Míg az ôszi, tavaszi és téli periódusok egyenlô arányban fordul- 310 Ertsey: A cluster fejfájás klinikumának prospektív vizsgálata
5 tak elô, nyáron jóval ritkábban, mindössze öt esetben jelentkezett a cluster periódus. A betegek 75%-a szerint a rohamok napszaki eloszlása nem volt egyenletes; többségükben a roham alvás közben (éjjel, hajnalban, illetve a délutáni alvás alatt) jelentkezett. A betegek 17%-a óramûpontossággal megjósolható fejfájásrohamokat tapasztalt. ROHAMPROVOKÁLÓ TÉNYEZÔK Betegeink 74%-a észlelése szerint a fejfájásroham provokálható volt. A leggyakoribb provokáló tényezô az alkoholfogyasztás volt (a válaszadók 44%-a), de rohamot váltott ki az idôjárás-változás (23%), a meleg környezet (16%), a stressz (11%), a villogó fény (9%) és az alváshiány (8%) is. A testhômérséklet emelkedése, mely egyes megfigyelések 8 szerint gyakori provokáló tényezô, csak három esetben okozott rohamot. 1. ábra. A férfi-nô arány változása a fejfájás kezdete alapján képzett csoportokban ÉLETKORI MEGJELENÉS Beteganyagunkban a legtöbb esetben (29 fô, 39%) a 3. évtizedben kezdôdött a fejfájás, átlagosan 32,1 éves korban. A legfiatalabb beteg hat-, a legidôsebb pedig 68 éves volt a betegség kezdetekor. A CLUSTER PERIÓDUSOK IDÔTARTAMA Anyagunkban 58 beteg tudott pontos adatot szolgáltatni a cluster epizód idôtartamáról. A legrövidebb periódus másfél, a leghosszabb 26 hetes volt. Legtöbb betegünk négy hétig tartó periódusokat tapasztalt (19%). A periódusok átlagos hossza 8,1 hét, a medián hat hét volt. KLINIKAI LEFOLYÁSI FORMÁK A 78 betegbôl 66-nak (85%) a fejfájása epizodikus formában kezdôdött, nyolc beteg (10%) számolt be primer krónikus CF-rôl. A fennmaradó négy beteget az elsô periódusban vizsgáltuk, így a lefolyási formát nem tudtuk megállapítani. Az epizodikus kezdetû CF két beteg esetében krónikussá, egy esetben pedig atípusos (sem epizodikusnak, sem krónikusnak nem tartható) lefolyásúvá alakult. A primer krónikus kezdetû CF-bôl három esetben alakult ki késôbb szekunder epizodikus CF; egyikük lítiumés prednisolon-, a másik valproátprofilaxist kapott, a harmadik nem részesült profilaktikus kezelésben. A NEMEK ARÁNYA A betegek között 57 férfi és 21 nô, a férfi-nô arány tehát 2,7:1 volt. A fejfájás naptári év szerinti kezdete alapján képzett csoportokban (1. ábra) lényeges változás vagy trend nem volt észlelhetô (χ 2 -próba: χ 2 =1,73, df=4, p=0,7853). Hasonló volt a helyzet a születési dátumok alapján képzett csoportokban is (χ 2 -próba: χ 2 =6,264, df=5, p=0,2814). Nôbetegeink mindegyike dolgozott. DOHÁNYZÁS, ALKOHOLFOGYASZTÁS A válaszadók 84%-a dohányzott, átlagosan 19,8 éve (medián: 18 év). A dohányzó betegek 61%-a 20 éves kora elôtt kezdett dohányozni. Az átlagos cigarettamennyiség napi szál volt. Alkoholt a válaszadók 13%-a rendszeresen, 58%-a alkalomszerûen, 29%-a pedig egyáltalán nem fogyasztott. Nôbetegeink 76%-a dohányzott, alkoholt a 21 fôbôl rendszeresen egy, alkalomszerûen 10 fô fogyasztott. KOMORBIDITÁS Betegeink kórtörténetében figyelmet érdemelt a depresszió nagyarányú elôfordulása (31%). A másik igen gyakori betegség a hypertonia volt (30%). Az ulcus ventriculi/duodeni elôfordulása 10%-os, a betegek autoanamnézise alapján a Helicobacter pyloripozitivitás 8%-os volt. Ischaemiás szívbetegség a válaszadók 5%-ában, egyéb érbetegség 4%-ukban, agyi érbetegség csupán egy esetben fordult elô. Fejsérülést az anamnézisben 65 betegbôl 12-en (18%), eszméletvesztést 68-ból kilencen (13%) említettek. Ideggyogy Sz 2012;65(9 10):
6 ROHAMKEZELÉS 2. ábra. A cluster fejfájás diagnózisáig eltelt átlagos idô a fejfájás kezdete alapján képzett csoportokban. A tendencia egyértelmûen csökkenô, de még a 2000 után kezdôdött CF esetén is átlagosan 2,75 év telt el a fejfájás kezdete és a diagnózis felállítása között FEJFÁJÁS A CSALÁDBAN Betegeink 9%-ának (hét fô) volt szintén CF-ben szenvedô rokona, közülük öten egyenes ági rokon érintettségérôl számoltak be. A családi anamnézisben egyéb fejfájás 38%-ban fordult elô. A DIAGNÓZISIG ELTELT ÉVEK SZÁMA A CF diagnózisáig eltelt idôrôl a 78-ból 44 beteg tudott pontos adatot szolgáltatni, közülük négy az elsô periódusban került vizsgálatra. A többi 40 esetben a CF diagnózisához átlagosan 9,9 évre (medián: 8,8 év) volt szükség, 16 beteg elmondása szerint a fejfájás fennállása óta legalább 10 év telt el a diagnózisig, ezek közül a legtöbb 36 év volt. A fejfájás kezdete (naptári év) szerint képzett csoportokban látható (2. ábra), hogy a diagnózisig eltelt idô az utóbbi 25 évben folyamatosan, statisztikailag szignifikánsan (p=0,0214, Kruskall Wallis-próba, ANOVAanalízis) csökkent, de még a 2000-es években is átlag 2,75 év volt. Olyan beteg is volt, aki internetes adatbázisok segítségével állította fel helyesen a CF kórisméjét, de ezt a szakrendelôben nem fogadták el. A betegek 63%-a a vizsgálat idején nem részesült korszerû rohamkezelésben; 47%-uk rohamait egyetlen addig próbált gyógyszer sem befolyásolta. A 78 betegbôl összesen 23-an kaptak (30%) triptánkészítményt, közülük többen többféle szert is. Húsz beteg (a kipróbálók 87%-a) rohamait a triptánok jól szüntették: legjobbnak a sumatriptan subcutan injekció bizonyult (15/16 esetben), míg a per os sumatriptan gyakorlatilag nem hatott (1/9 eset). Sumatriptan orrspray-t hárman próbáltak, két esetben volt hatásos. Eletriptan tablettát három beteg kapott, mindhárman hatékonynak találták. Rizatriptant ketten próbáltak, mindketten sikerrel. Oxigénkezelésben 22 fô (29%) részesült, ez 14 esetben megszüntette a rohamot, nyolc esetben hatástalannak bizonyult. Ergotaminszármazékot 16 fô (21%) kapott, ez hat esetben volt hatékony (intravénás dihidroergotamin négybôl három esetben, intranasalis dihidroergotamin hatból két esetben, ergotamintartalmú kúp hatból két esetben, ergotamintartalmú tabletta négybôl egy esetben). PROFILAKTIKUS KEZELÉS Betegeink 41%-a esetében alkalmaztak a CF hazai terápiás ajánlásaiban 9 is szereplô valamilyen profilaktikus kezelést az alábbiak közül: verapamil 19-bôl 11 esetben effektív (58%); valproát ötbôl két esetben effektív; methysergid háromból egy esetben effektív; lítium 11-bôl hét esetben effektív (64%), illetve occipitalis infiltráció Lidocain/Diprophos felhasználásával hét fôbôl három esetben effektív. A CF kezelésére nem ajánlott, más fejfájásos kórképben hatékony gyógyszereket 24 fô (44%) kapott (carbamazepin nyolc fô, iprasochrom nyolc fô, baclofen három fô, clomipramin három fô, clonazepam három fô, flunarizin két fô), eredménytelenül. Huszonegy fô (27%) egyáltalán nem kapott profilaktikus kezelést. Megbeszélés Vizsgálatunkban nagy forgalmú fejfájás-ambulanciánkon öt év alatt kezelt valamennnyi CF-beteg klinikumáról prospektíven adatokat gyûjtöttünk. Tekintettel arra, hogy a kiválasztás alapja az ambuláns megjelenés volt, adataink nem feltétlenül tükrözik az átlagnépességben fellelhetô CF-betegek tapasztalatait: elterjedt nézet szerint a súlyosabb állapotú betegek nagyobb arányban jutnak el a fejfájásközpontokba. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy ambulanciánk beteganyagában a CF elôfordulási 312 Ertsey: A cluster fejfájás klinikumának prospektív vizsgálata
7 gyakorisága 3,1% volt, ami körülbelül harmincszorosa az epidemiológiai adatok alapján várhatónak. Vizsgálatunk megerôsítette a CF klinikai sajátságaival kapcsolatos ismereteket. A féloldali fejfájást kísérô jellegzetes ipsilateralis autonóm tünetek (könnyezés, a conjunctiva belövelltsége, orrfolyás, orrdugulás) mellett, Bahra et al 10 észleléséhez hasonlóan, igen gyakran fordultak elô olyan tünetek, amelyeket migrénre tartanak jellemzônek. A rohamok gyakorisága, idôtartama (CF: maximum három óra, migrén: 4 72 óra), a fejfájások erôssége és az ipsilateralis paraszimpatikus aktiválódás jelei azonban egyértelmûen alkalmasak a két fejfájástípus elkülönítésére. Szemben a migrénnel, a CF elsôsorban a férfiak betegsége, de a nôk aránya az utóbbi évtizedekben fokozatosan nôtt. Egy 482 beteg adatait feldolgozó olasz tanulmány szerint abban a betegcsoportban, amelyben a betegség 1960 elôtt kezdôdött, a férfinô arány még 6,2:1 volt, míg azok között, akiknek a betegsége 1990 és 1995 között jelentkezett elôször, ez az arány 2,1:1 volt 11. A változás okát a nôk életmódjában bekövetkezett változásokkal (munkavállalás és dohányzás elterjedése) magyarázták 12 : mivel hazánkban ezek a változások már az 50-es években lezajlottak, a betegeink körében észlelt stabil férfi-nô arány alátámasztani látszik ezt az érvelést. Egyes tanulmányokban felvetették a Helicobacter pylori szerepét a CF kialakulásában 13 ; beteganyagunkban a H. pylori-pozitivitás 8%-os volt. Ez az érték jelentôsen kisebb, mint a magyar átlagnépességben az életkornak megfelelô 40 83% 14. Nagy valószínûséggel azért volt ilyen alacsony a H. pylori-pozitivitás aránya, mert ezt a betegek autoanamnézise alapján véleményeztük, ilyen irányú szûrôvizsgálatot nem végeztünk. Ezzel együtt a 8%- os érték a H. pylori cluster fejfájásban betöltött kóroki szerepe ellen szól. Míg a migrén familiáris halmozódása közismert, a CF-et sokáig sporadikus betegségnek tartották. Vizsgálatunk eredménye megerôsítette, hogy a CF egyes családokban halmozottan fordul elô. Mai ismereteink szerint a CF egyes családokban autoszom domináns módon öröklôdik, és nagy valószínûséggel a 2-es számú hypocretin receptor génjének polimorfizmusához köthetô 15. A CF nevét a rohamok jellegzetes halmozódásáról kapta: vizsgálatunk a korábban publikált eredményekhez hasonlóan azt igazolta, hogy a betegek túlnyomó többsége ezt a lefolyási formát (epizodikus CF) tapasztalja. Bár nyelvtanilag helyes, a BNO-ban szereplô halmozott fejfájás elnevezés félrevezetô, mert a kollégák egy része bármely, napi rendszerességgel elôforduló fejfájást így kódol 16. Célszerûnek látszik a cluster fejfájás elnevezés használata. A cluster fejfájás tehertételét több vizsgálatban igazolták 3, 17, 18. Eredményeink szerint ez feltehetôen elsôsorban a súlyos fájdalommal magyarázható. Betegeink 93%-a szerint a CF élete legerôsebb fájdalommal járó állapota volt. Vizsgálatunk egyik legérdekesebb megállapítása az, hogy a cluster fejfájás diagnózisáig igen hosszú idô telik el, bár ez az idô az elmúlt 30 év alatt jelentôsen lerövidült. Ez a jelenség nemcsak hazánkra jellemzô: Angliában az 1960-as években a CF megjelenésétôl a diagnózisig átlagosan 22 év telt el, ez az 1990-es évekre 2,6 évre csökkent 19. Vizsgálatunkban nem gyûjtöttünk adatokat arról, hogy mi lehetett a diagnosztikai késedelem oka. Nem valószínû, hogy önmagában a CF ritkasága magyarázná: epidemiológiai adatok alapján hazánkban a CF prevalenciája nagyobb, mint a sclerosis multiplexé 6, 20. Dacára a könnyen felismerhetô klinikai képnek, feltehetôen a CF ismertsége kicsi. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, szükségesnek tûnik a cluster fejfájás és más trigeminoautonóm cephalalgiák jobb megismertetése a szakorvosi képzés, illetve továbbképzések során. IRODALOM 1. Headache Classification Subcommittee of the International Headache Society. The International Classification of Headache Disorders 2nd edition. Cephalalgia 2004;24 (Suppl1.): Kernick D, Matharu M, Goadsby P. Cluster headache in primary care: unmissable, underdiagnosed and undertreated. Br J Gen Pract 2006;56(528): Ertsey C, Manhalter N, Bozsik Gy, Áfra J, Jelencsik I. Health-related and condition-specific quality of life in episodic cluster headache. Cephalalgia 2004;24(3): Goadsby PJ, Lipton RB. A review of paroxysmal hemicranias, SUNCT syndrome and other short-lasting headaches with autonomic features, including new cases. Brain 1997;20: Tajti J, Szok D, Vécsei L. A cluster fejfájás trigeminovascularis elmélete. Ideggyogy Sz 1996;49(9-10): Fischera M, Marziniak M, Gralow I, Evers S. The incidence and prevalence of cluster headache: a metaanalysis of population-based studies. Cephalalgia 2008;28: Jelencsik I, Kovács K, Csanda E. A cluster típusú fejfájás klinikai jellemzôi. Orvosi Hetilap 1989;130: Blau JN, Engel HOA. new cluster headache precipitant: increased body heat. Lancet 1999;354(9183): Ideggyogy Sz 2012;65(9 10):
8 9. Ertsey C, Áfra J, Berky M, Bozsik G, Szok D, Tajti J, et al. Az elsôdleges fejfájások klasszifikációja, a migrén epidemiológiája, a fejfájásban szenvedô betegek kivizsgálási stratégiája, az elsôdleges fejfájások kezelésének protokollja, a fejfájás centrumok kritériumai (2. kiadás). Cephalalgia Hungarica 2009;19: Bahra A, May A, Goadsby PJ. Cluster headache: a prospective clinical study with diagnostic implications. Neurology 2002;58: Manzoni GC. Male preponderance of cluster headache is progressively decreasing over the years. Headache 1997; 37: Manzoni GC. Gender ratio of cluster headache over the years: a possible role of changes in lifestyle. Cephalalgia 1998;18: Gasbarrini A, de Luca A, Fiore G, Franceschini F, Ojetti VV, Torre ES, et al. Primary Headache and Helicobacter Pylori. Int J Angiol 1998;7: Tamássy K, Simon L, Mégraud F. Helicobacter infekció magyarországi epidemiológiája (seroepidemiológiai összehasonlító tanulmány). Orvosi Hetilap 1995;136: Rainero I, Gallone S, Valfre` W, Ferrero M, Angilella G, Rivoiro C, Rubino E, et al. A polymorphism of the hypocretin receptor 2 gene is associated with cluster headache. Neurology 2004;63: Ertsey C. A fejfájás centrumok helyzete Magyarországon. Cephalalgia Hungarica 2010;20: Jensen RM, Lyngberg A, Jensen RH. Burden of cluster headache. Cephalalgia 2007;27(6): Jürgens TP, Gaul C, Lindwurm A, Dresler T, Paelecke- Habermann Y, Schmidt-Wilcke T, et al. Impairment in episodic and chronic cluster headache. Cephalalgia 2011; 31(6): Bahra A, Goadsby PJ. Diagnostic delays and mis-management in cluster headache. Acta Neurol Scand 2004; 109: Pugliatti M, Rosati G, Carton H, Riise T, Drulovic J, Vecsei L, et al. The epidemiology of multiple sclerosis in Europe. Eur J Neur 2006;13:(7): Ertsey: A cluster fejfájás klinikumának prospektív vizsgálata
III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek. III./2.3.1.: Migrén
III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek III./2.3.1.: Migrén Egyes felmérések szerint a migrén az orvosok által leggyakrabban látott neurológiai kórkép. Nagy epidemiológiai vizsgálatok szerint a migrén
RészletesebbenVesztibuláris migrén Dr. Pusch Gabriella
Vesztibuláris migrén Dr. Pusch Gabriella PTE KK Neurológiai klinika 2017 Előzmény E. Liveing, On megrim: sick headache and some allied health disorders: a contribution to the pathology of nerve storms,
RészletesebbenA neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló-
A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló- módszerek (első rész) Dr. Komoly Sámuel MTA doktora tanszékvezető egyetemi
RészletesebbenEvészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal
Doktori értekezés tézisei Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Szumska Irena Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris
RészletesebbenA primer fejfájások klasszifikációja, jellegzetességei, patofiziológiája. Trauninger Anita PTE Neurológiai Klinika 2013
A primer fejfájások klasszifikációja, jellegzetességei, patofiziológiája Trauninger Anita PTE Neurológiai Klinika 2013 Fejfájások klasszifikációja IHS- International Headache Society 1988, 2004 után 2013-ban
RészletesebbenLohe mûtét hosszú távú eredményei a metatarsalgia kezelésében
POTE Ortopédiai Klinika közleménye Lohe mûtét hosszú távú eredményei a metatarsalgia kezelésében DR. LOVÁSZ GYÖRGY, DR. KRÁNICZ JÁNOS, DR. SCHMIDT BÉLA Érkezett: 1995. április 11. ÖSSZEFOGLALÁS A szerzôk
RészletesebbenOpponensi vélemény. Dr Tajti János A migrén kórfolyamatának vizsgálata című MTA doktori pályázatáról
Pécs, 2016. szeptember 21. Opponensi vélemény Dr Tajti János A migrén kórfolyamatának vizsgálata című MTA doktori pályázatáról A szerző 159 oldalas doktori pályázatot nyújtott be, mely 18 közleményen alapul,
RészletesebbenFEJFÁJÁSOK KLASSZIFIKÁCIÓJA Dr. Pfund Zoltán, PhD Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika 2008 PREVALENCIA Fejfájás az egyik leggyakoribb ok amivel a betegek az orvost felkeresik, fájdalom félelmet kelt
RészletesebbenA FEJFÁJÁSOK NEURO-OPHTHALMOLOGIAI VONATKOZÁSAI
8. A FEJFÁJÁSOK NEURO-OPHTHALMOLOGIAI VONATKOZÁSAI ERTSEY CSABA 8.1. A fejfájások Neuro-Ophthalmologiai vonatkozásai a neurológus szemszögéből A Neuroophthalmologia c. könyv első, 1996-os kiadása óta eltelt
RészletesebbenAdatok a cluster fejfájás klinikumához és pathomechanizmusához. Dr. Ertsey Csaba Semmelweis Egyetem ÁOK Neurológiai Klinika Budapest
Adatok a cluster fejfájás klinikumához és pathomechanizmusához Dr. Ertsey Csaba Semmelweis Egyetem ÁOK Neurológiai Klinika Budapest Semmelweis Egyetem, Budapest Idegtudományok Doktori Iskolája Doktori
RészletesebbenDoktori (PhD) Értekezés Tézisei Adatok a cluster fejfájás klinikumához és pathomechanizmusához
Doktori (PhD) Értekezés Tézisei Adatok a cluster fejfájás klinikumához és pathomechanizmusához Dr. Ertsey Csaba Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Neurológiai Klinika 2005-1 - Bevezetés A
RészletesebbenMÉLY AGYI STIMULÁCIÓ: EGY ÚJ PERSPEKTÍVA A MOZGÁSZAVAROK KEZELÉSÉBEN
MÉLY AGYI STIMULÁCIÓ: EGY ÚJ PERSPEKTÍVA A MOZGÁSZAVAROK KEZELÉSÉBEN Összefoglaló közlemény Kovács Norbert 1, Balás István 2, Llumiguano Carlos 2, Aschermann Zsuzsanna 1, Nagy Ferenc 1, Janszky József
RészletesebbenI. A primer fejfájások Lujber László és a diagnózisa és kezelése szerző engedélyé. Dr.Nagy Ferenc
Craniocervicalis fájdalmak I. A primer fejfájások diagnózisa és kezelése Dr.Nagy Ferenc PREVALENCIA Fejfájás az egyik leggyakoribb ok amivel a betegek az orvost felkeresik, fájdalom félelmet kelt Magyarországon
RészletesebbenOROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR.
ALL RIGHTS RESERVED SOKSZOROSÍTÁSI CSAK A MTT ÉS A KIADÓ ENGEDÉLYÉVEL Az asthmás és COPD-s betegek életminõségét befolyásoló tényezõk OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA Semmelweis Egyetem
RészletesebbenA rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon
A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,
RészletesebbenA Magyar Fejfájás Társaság XXI. kongresszusa 2014. május 9-10. Siófok Hotel Panoráma. 2014. május 9. (péntek)
A Magyar Fejfájás Társaság XXI. kongresszusa 2014. május 9-10. Siófok Hotel Panoráma 2014. május 9. (péntek) 8:30 órától: Regisztráció 9:50-10:00: Megnyitó Dr. Balázs Árpád, Siófok város polgármestere
RészletesebbenSzédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája
Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája Dr. Mike Andrea 1, Dr. Tamás László 2, Dr. Tompos Tamás 2 1 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Neurológiai Osztály 2 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház,
RészletesebbenCsípôízületi totál endoprotézis-beültetés lehetôségei csípôkörüli osteotomiát követôen
A Pécsi Orvostudományi Egyetem Ortopédiai Klinika közleménye Csípôízületi totál endoprotézis-beültetés lehetôségei csípôkörüli osteotomiát követôen DR. BELLYEI ÁRPÁD, DR. THAN PÉTER. DR. VERMES CSABA Érkezett:
RészletesebbenNOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú
NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú meghatározása. (Megj.: a felsorolt esetekben meghatározó
RészletesebbenIII./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok
III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia Ez az anyagrész az önálló fejfájások pathomechanizmusát foglalja össze. A tüneti fejfájások kóreredetét terjedelmi okokból nem tárgyaljuk. III./2.2.1.: Anatómiai
RészletesebbenAz obstruktív alvási apnoe és a horkolás epidemiológiája és klinikai jelentősége a családorvosi gyakorlatban. Doktori tézisek. Dr.
Az obstruktív alvási apnoe és a horkolás epidemiológiája és klinikai jelentősége a családorvosi gyakorlatban Doktori tézisek Dr. Torzsa Péter Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola
RészletesebbenKérdőív. Családban előforduló egyéb betegségek: A MAGYAR HASNYÁLMIRIGY MUNKACSOPORT ÉS AZ INTERNATIONAL ASSOCIATION OF PANCREATOLOGY KÖZÖS VIZSGÁLATA
1. Személyes adatok Kérdőív Név:. Születési dátum:.. KÓRHÁZ TAJ szám:... Nem: Rassz: férfi / nő indiai / ázsiai / fehér / fekete (a megfelelő aláhúzandó) ORVOS Képes-e a gyermek válaszolni a panaszaira,
RészletesebbenSZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció
SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció
RészletesebbenIntenzíven terjed az influenza
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt
Részletesebben2012. május 11. (péntek) (10-18 óráig)
A Magyar Fejfájás Társaság XIX. Kongresszua Siófok Hotel Panoráma - 2012. május 11-12. 2012. május 11. (péntek) (10-18 óráig) 8.30 órától: Regisztráció 9.55-10.00: Megnyitó Szok Délia, az MFT elnöke 10.00-11.30:
RészletesebbenA 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban
A 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban Dr. Nagy Attila, Dr. Sándor János, Dr. Ádány Róza (Debreceni Egyetem, NK, Megelőző Orvostani Intézet.) Az Országos Egészségbiztosítási
RészletesebbenA tünetek (EDS, cataplexia) kezelésére kell szorítkoznunk.
Tekintettel arra, hogy a narkolepszia pontos patomechanizmusa még tisztázatlan, oki kezelést ( kivéve a tüneti narkolepsziákat!) ma még nem tudunk nyújtani. A tünetek (EDS, cataplexia) kezelésére kell
RészletesebbenPost-varicella angiopathia (PVA): klinikai és radiológiai jellemzők összefoglalása hét eset alapján
Post-varicella angiopathia (PVA): klinikai és radiológiai jellemzők összefoglalása hét eset alapján Kovács Éva 1,Várallyay György 2, Harkányi Zoltán 1, Rosdy Beáta 3, Móser Judit 3, Kollár Katalin 3, Barsi
RészletesebbenTapasztalataink súlyos pikkelysömör adalimumab kezelésével* Adalimumab treatment of severe psoriasis
BÔRGYÓGYÁSZATI ÉS VENEROLÓGIAI SZEMLE 85. ÉVF. 6. 283 288. Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Bôrgyógyászati és Allergológiai Klinika (igazgató:
Részletesebben6 mg szumatriptán (8,4 mg szumatriptán-szukcinát formájában) izotóniás oldatban, előretöltött injekciós patronban (0,5 ml).
1. A GYÓGYSZER NEVE Imigran oldatos injekció + autoinjektor 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 6 mg szumatriptán (8,4 mg szumatriptán-szukcinát formájában) izotóniás oldatban, előretöltött injekciós
RészletesebbenFényderítő hatású-e a megélt tapasztalat a kimenetelre?
Fényderítő hatású-e a megélt tapasztalat a kimenetelre? Szerzők: Kovács Árpád Ferenc 1, Perényi Anett Anna 1, Fülöp Zsolt Zoltán 2 Témavezető: Dr. Kovács Judit 3 1 ÁOK VI., Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti
RészletesebbenT S O S. Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika
T S O S I Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika A Miért kell beszélni a TIA-ról? Mert TIA után 90 napon belül a betegek 10-20%-a ischaemiás stroke-ot szenved. Mert a stroke betegek 25%-ban
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét Nem nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 08. hét Nem nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma A figyelőszolgálatban
RészletesebbenSTUDENT LOGBOOK. 1 week general practice course for the 6 th year medical students SEMMELWEIS EGYETEM. Name of the student:
STUDENT LOGBOOK 1 week general practice course for the 6 th year medical students Name of the student: Dates of the practice course: Name of the tutor: Address of the family practice: Tel: Please read
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenTovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések
RészletesebbenElérte hazánkat az influenzajárvány
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései
RészletesebbenVezetői összefoglaló a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) évi adataiból készült jelentésről
Vezetői összefoglaló a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) 2010. évi adataiból készült jelentésről Veleszületett Rendellenességek Országos Felügyeleti Osztálya Magyarországon
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 04. hét Terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok
RészletesebbenAz alábbiakban megjelölt akkreditált helyen letöltendő gyakorlatok időtartama, alapszakvizsgák szerint:
A Debreceni Egyetemen a belgyógyász, csecsemő-és gyermekgyógyász, vagy háziorvos szakorvosok által megszerezhető diabetológiai licenc képzési követelményei és feltételei (2014. évtől kezdődően) A képzés
RészletesebbenFELADATMEGOLDÁSI SZOKÁSAINAK VIZSGÁLATA. Baranyai Tünde
Volume 3, Number 1, 2013 3. kötet, 1. szám, 2013 A SZATMÁRNÉMETI TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐS HALLGATÓK FELADATMEGOLDÁSI SZOKÁSAINAK VIZSGÁLATA THE EXAMINATION OF TEACHER TRAINING COLLEGE STUDENTS PROBLEM-SOLVING
RészletesebbenGYERMEKKORI 1-ES TÍPUSÚ DIABETES MELLITUS EPIDEMIOLÓGIÁJA MAGYARORSZÁGON. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Dr. Gyürüs Éva
GYERMEKKORI 1-ES TÍPUSÚ DIABETES MELLITUS EPIDEMIOLÓGIÁJA MAGYARORSZÁGON Doktori (PhD) értekezés tézisei Dr. Gyürüs Éva Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika Programvezető:
RészletesebbenGottsegen National Institute of Cardiology. Prof. A. JÁNOSI
Myocardial Infarction Registry Pilot Study Hungarian Myocardial Infarction Register Gottsegen National Institute of Cardiology Prof. A. JÁNOSI A https://ir.kardio.hu A Web based study with quality assurance
RészletesebbenDr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.
Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,
RészletesebbenVáltozatlanul alacsony az influenza aktivitása
Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2010. 5. hét Változatlanul alacsony az influenza aktivitása 2010. év 5. hetében hasonló volt az influenzaszerű
RészletesebbenA stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán
A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok
RészletesebbenAmyotrophias lateralsclerosis Baranya megyében az elmúlt 54 év tükrében
Amyotrophias lateralsclerosis Baranya megyében az elmúlt 54 év tükrében Dr. Merkli Hajnalka Neuromuscularis Továbbképzés PTE Neurológiai Klinika Pécs 2006 ALS Történelem: 1869, Lou Gehrig Definíci ció:
RészletesebbenKÉPI INFORMÁCIÓK KEZELHETŐSÉGE. Forczek Erzsébet SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet. Összefoglaló
KÉPI INFORMÁCIÓK KEZELHETŐSÉGE Forczek Erzsébet SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet Összefoglaló Tanórákon és az önálló tanulás részeként is, az informatika világában a rendelkezésünkre álló óriási mennyiségű
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Lassabban terjed az influenza
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 06. hét Lassabban terjed az influenza A 6. héten tovább emelkedett az influenzás
RészletesebbenDEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN XIII.) 2013. május 30.
DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN XIII.) 2013. május 30. Miért kell kiemelt figyelemmel kezelni a stroke ellátást? Európában évente 1.2 millió stroke 300,000 halott 300,000 rokkant 15 millió
RészletesebbenCaronax - 4 féle gombakivonatot tartalmazó étrend-kiegészítő
Caronax - 4 féle gombakivonatot tartalmazó étrend-kiegészítő Tisztelettel köszöntöm a kedves érdeklődőt! A Max-Immun Kft. 2013 júliusában bízta meg cégünket az angliai székhelyű Bujtar Medical Ltd.-t (Company
RészletesebbenSzédüléssel járó kórképek differenciáldiagnosztikája a háziorvosi rendelőben. Komoly Sámuel egyetemi tanár PTE KK Neurológiai Klinika
Szédüléssel járó kórképek differenciáldiagnosztikája a háziorvosi rendelőben Komoly Sámuel egyetemi tanár TE KK Neurológiai Klinika szédülés nem-forgó forgó-vertigo szédülés nem-forgó Belgyógyászati bajok,
RészletesebbenAz egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 5. hét Az egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek
RészletesebbenFEJFÁJÁSOK ÉS KEZELÉSI LEHETŐSÉGÜK Oláh László, Neurológiai Klinika
FEJFÁJÁSOK ÉS KEZELÉSI LEHETŐSÉGÜK Oláh László, Neurológiai Klinika A FEJFÁJÁS FONTOSSÁGA A habituális fejfájások a betegnek sok szenvedést, az orvosnak sok fejtörést, a vegyi iparnak sok jövedelmet hozó
RészletesebbenBeutalást igénylô állapotok. A beutalás az emlôbetegséggel foglalkozó sebészhez történjen. Minden új, körülírt csomó.
Az emlôpanaszos nôk beutalásának irányelve (Guidelines for the referral of patients with breast problems) NHS Breast Screening Programme & The Cancer Research Campaign Elôszó Az emlôrák a nôket érintô
RészletesebbenA FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT
A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT. KÖZLEMÉNYE A CARIPRAZINE SKIZOFRÉNIÁBAN SZENVEDŐ BETEGEK KÖRÉBEN VÉGZETT FÁZIS IIB KLINIKAI VIZSGÁLATÁNAK POZITÍV EREDMÉNYEIRŐL NEW YORK, 2009. október
RészletesebbenB.V.Kirova A neurológiai tünetek EMF- (EHF)-punktúrás terápiája//a nemzetközi részvétellel megrendezett
Az idegrendszer megbetegedései B.V.Kirova A neurológiai tünetek EMF- (EHF)-punktúrás terápiája//a nemzetközi részvétellel megrendezett Magánpraxis Bulgária Milliméteres hullámok a kvantumgyógyászatban
RészletesebbenA korai magömlés diagnózisa és terápiája (ISSM 2014-es ajánlása alapján) Dr. Rosta Gábor Soproni Gyógyközpont
A korai magömlés diagnózisa és terápiája (ISSM 2014-es ajánlása alapján) Dr. Rosta Gábor Soproni Gyógyközpont ISSM definíció- 2014 Szexuális aktivitás során az ejakuláció állandóan vagy visszatérően bekövetkezik
Részletesebben2. Anamnesztikus adatok/rizikófaktorok Alkoholfogyasztás: igen / nem Ha igen: gyakoriság: alkalmanként/havonta/hetente/naponta mennyiség (g/nap):
1. Személyes adatok TAJ szám:.. Név:.. Születési dátum:.. Cím:.... Telefonszám: E-mail cím:. Intézmény:. Orvos:... Vérminta kódja:. Vérminta vétel ideje:.. Nem: F / N Rassz: Indiai/Ázsiai - Fehér - Fekete
RészletesebbenFEJFÁJÁSOK KORSZERű TERÁPIÁJA Dr. Nagy Ferenc, PhD Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika 2008 TERÁPIA SAROKKÖVEI Diagnózis Abortív terápia Profilaktikus terápia Szimptómás terápia Evidencia???(NNT,NNH)
RészletesebbenPszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében
Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest
RészletesebbenCsaládalapítási tervek változásának hatása az egészségügyi szakemberek munkájára
EREDETI KÖZLEMÉNY GYERMEKGYÓGYÁSZAT 2009; 60. ÉVFOLYAM 6. SZÁM Családalapítási tervek változásának hatása az egészségügyi szakemberek munkájára Soósné Kiss Zsuzsanna dr. 1, Feith Helga Judit dr. 2, Czinner
RészletesebbenPolyák J., Moser Gy. A centralis támadáspontú antihipertenzív terápia elméleti alapjai Háziorvos Továbbképző Szemle 1998.(3):6; 384-391.
Dr. Polyák József Egyetem:1980-86 Szegedi Orvostudományi Egyetem Szakdolgozat: az immunreaktív gastrointestinális peptidek ( gastrin, CCK és CCK analógok ) szerepe a stress intracerebrális mediációjában
RészletesebbenX PMS 2007 adatgyűjtés eredményeinek bemutatása X PMS ADATGYŰJTÉS
X PMS ADATGYŰJTÉS 2007 1 Tartalom Összefoglalás...3 A kutatásba beválasztott betegek életkora... 4 A kutatásba bevont betegek nem szerinti megoszlása... 5 Az adatgyűjtés során feltárt diagnózisok megoszlása...
RészletesebbenAz új SM terápiák szemészeti vonatkozásai
Az új SM terápiák szemészeti vonatkozásai Magyar Szemorvostársaság Neuroophthalmológiai Szekciójának Szimpóziuma 2011 Június 16. Terápia Gyulladáscsökkentés Neuroregeneráció Immunmoduláló kezelések Első
RészletesebbenStatikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban
Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban Doktori tézisek Dr. Hidasi Zoltán Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Rajna Péter, egyetemi
RészletesebbenA stroke ellátás helyzete Magyarországon
A stroke ellátás helyzete Magyarországon Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika Magyar Stroke Társaság Agyi érbetegségek kórházi kezeléseinek esetszáma és a kezelt személyek száma 160 000 140 000 120
RészletesebbenStomato-onkológiai szûrôvizsgálatok: a korai diagnózis lehetôségei
Stomato-onkológiai szûrôvizsgálatok: a korai diagnózis lehetôségei Eredeti közlemény Bánóczy Jolán 1, Bakó Attila 2, Dombi Csaba 3, Ember István 4, Kósa Zsigmond 2, Sándor János 4, Szabó György 5 1 Semmelweis
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 8. hét Az elmúlt héten tetőzött az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok 2015.
RészletesebbenVédősisak viselés és a kerékpáros fejsérülések összefüggése gyermekkorban
A Pécsi Tudományegyetem Gyermekklinika, Sebészeti Osztály, Pécs 1 és az LKH Gyermekklinika, Sebészeti Osztály, Graz 2 közleménye Védősisak viselés és a kerékpáros fejsérülések összefüggése gyermekkorban
RészletesebbenA gerincdeformitáshoz társuló állcsont-orthopaediai rendellenességek vizsgálata
A gerincdeformitáshoz társuló állcsont-orthopaediai rendellenességek vizsgálata Doktori tézisek Dr. Segatto Emil Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Fogorvostudományi Kutatások Témavezető:
RészletesebbenHALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE
HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE EVALUATION OF STUDENT QUESTIONNAIRE AND TEST Daragó László, Dinyáné Szabó Marianna, Sára Zoltán, Jávor András Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Informatikai Fejlesztő
RészletesebbenMagyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság évi Kongresszusa AZ ALSÓVÉGTAGI PERIFÉRIÁS VERŐÉRBETEGSÉG ELŐFORDULÁSA HEVENY MYOCARDIALIS INFARCTUSS
Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság 2017. évi Kongresszusa AZ ALSÓVÉGTAGI PERIFÉRIÁS VERŐÉRBETEGSÉG ELŐFORDULÁSA HEVENY MYOCARDIALIS INFARCTUSSAL KÓRHÁZUNKBAN KEZELT BETEGEKBEN: A NEMZETI INFARKTUS
RészletesebbenMérsékelten nőtt az influenza miatt orvoshoz forduló betegek száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 7. hét Mérsékelten nőtt az influenza miatt orvoshoz forduló betegek száma A figyelőszolgálatban
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 02. hét Terjed az influenza A 2. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt orvoshoz
RészletesebbenOtthoni parenterális táplálás meddig jutottunk? Izbéki Ferenc Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház
Otthoni parenterális táplálás meddig jutottunk? Izbéki Ferenc Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Mikor kezdődött? 2000-ig az Egyesült Államokban>40.000 OPT kezelt beteg Maurice E. Shils,
RészletesebbenRhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között
Rhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között Ovárdics Andrea Alapismereti és Szakmódszertani Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Összefoglalás:
RészletesebbenAz egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 4. hét Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek
RészletesebbenIntenzíven terjed az influenza
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 3. hét Intenzíven terjed az influenza A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján
RészletesebbenEpilepszia és görcsállapotok gyermekkorban. Fogarasi András. Bethesda Gyermekkórház, Budapest. Gyermekgyógyászati kötelező szinten tartó tanfolyam
Epilepszia és görcsállapotok gyermekkorban Fogarasi András Bethesda Gyermekkórház, Budapest Gyermekgyógyászati kötelező szinten tartó tanfolyam Budapest, 2013. november 22. fog.andras@gmail.com Tel: 4222-875
RészletesebbenMagyar nyelvű összefoglaló KÖZÉP- ÉS IDŐSKORÚ NŐK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA, EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA ÉS ÉLETMINŐSÉGE. Dr. Maróti-Nagy Ágnes
Magyar nyelvű összefoglaló KÖZÉP- ÉS IDŐSKORÚ NŐK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA, EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA ÉS ÉLETMINŐSÉGE Dr. Maróti-Nagy Ágnes BEVEZETÉS A fertőző betegségek visszaszorításával párhuzamosan új kihívás
RészletesebbenLevonulóban az influenzajárvány
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 9. hét Levonulóban az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentéseinek
RészletesebbenTHE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA
THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA Keywords: unemployment, employment policy, education system. The most dramatic socio-economic change
RészletesebbenErősödő influenza aktivitás közösségi járványokkal
Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 2. Erősödő influenza aktivitás közösségi járványokkal A 2011. év első hetében tapasztalt emelkedés
RészletesebbenGYERMEKGYÓGYÁSZAT Gyermekkori krónikus fejfájás
Gyermekkori krónikus fejfájás Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium Definíció és alapvetõ megállapítások A gyermekkori krónikus fejfájások osztályozása a kiváltó okok és patofiziológiai történések
RészletesebbenA prokalcitonin prognosztikai értéke
A prokalcitonin prognosztikai értéke az első 24 órában Dr. Tánczos Krisztián SZTE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet Carlet et al. Antimicrobial Resistance and Infection Control 2012, 1:11 Carlet
RészletesebbenA myocardium infarktus különböző klinikai formáinak összehasonlítása
A myocardium infarktus különböző klinikai formáinak összehasonlítása Infarktus Regiszter adatok Dr. Ofner Péter Cél: A STEMI és NSTEMI diagnózissal kezelt betegek demográfiai adatainak, a társbetegségeknek
RészletesebbenPh.D. Tézisek összefoglalója. Dr. Paulik Edit. Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézet
KRÓNIKUS SZÍVELÉGTELENSÉG MIATT HOSPITALIZÁLT BETEGEK KIVIZSGÁLÁSÁNAK ELEMZÉSE BIZONYÍTÉKOKON ALAPULÓ SZAKMAI IRÁNYELV ALAPJÁN Ph.D. Tézisek összefoglalója Dr. Paulik Edit Szegedi Tudományegyetem Általános
RészletesebbenEngedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2438-06 Angiológia követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai
1. feladat Munkahelyére kardiológiai és angiológiai szakasszisztens tanulók érkeznek. Az a feladatuk, hogy az arteriosclerosis témáját dolgozzák fel megadott szempontok szerint. Segítséget kérnek Öntől.
RészletesebbenTovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 6. hét Tovább csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma 2017. február 612. között a figyelőszolgálatban
RészletesebbenMegkezdődött hazánkban az influenzajárvány
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 01. hét Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései
RészletesebbenFejfájás és szédülés gyakorlati kérdései az alapellátásban. Dr. Pusch Gabriella PTE KK Neurológiai klinika
Fejfájás és szédülés gyakorlati kérdései az alapellátásban Dr. Pusch Gabriella PTE KK Neurológiai klinika Headache. 2009 Apr;49(4):498-508. doi: 10.1111/j.1526-4610.2009.01369.x. Epub 2009 Feb 25. Fejfájás
RészletesebbenGyógytea-fogyasztási szokások napjainkban egy felmérés tapasztalatai
2015. április GYÓGYSZERÉSZET 207 Gyógyszerészet 59. 207-212. 2015. Gyógytea-fogyasztási szokások napjainkban egy felmérés tapasztalatai Peták Zsolt 1 és Csupor Dezső 2 A gyógyteák csoportja jogi és szakmai
RészletesebbenEszméletvesztés diagnózisa a távolból
Eszméletvesztés diagnózisa a távolból Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Fülöp Eszter A syncope hirtelen jelentkező, átmeneti jellegű eszméletvesztés, amely során a beteg elveszti a posturalis
RészletesebbenAZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti
RészletesebbenEPILEPSY TREATMENT: VAGUS NERVE STIMULATION. Sakoun Phommavongsa November 12, 2013
EPILEPSY TREATMENT: VAGUS NERVE STIMULATION Sakoun Phommavongsa November 12, 2013 WHAT IS EPILEPSY? A chronic neurological disorder characterized by having two or more unprovoked seizures Affects nearly
RészletesebbenIII./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák. III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus
III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus A blepharospasmus jellemzője a szemrést záró izomzat (m. orbicularis oculi) tartós vagy intermittáló, kétoldali akaratlan kontrakciója.
RészletesebbenÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében
ÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár
RészletesebbenDr. Sándor János DE NK, Megelőző Orvostani Intézet. Különböző indikátorrendszerek összehangolásának lehetőségei. Debrecen, 2010
Dr. Sándor János DE NK, Megelőző Orvostani Intézet Különböző indikátorrendszerek összehangolásának lehetőségei Debrecen, 2010 Születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon 80 78 76 Hungary Hungary,
RészletesebbenMiért volt szükséges ez a vizsgálat?
CARMELINA: A linagliptin hatása a kardiovaszkuláris egészségre és a veseműködésre kardiovaszkuláris kockázattal rendelkező, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknél Ez egy 2-es típusú diabéteszben
Részletesebben