FŐKERT Nonprofit Zrt.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FŐKERT Nonprofit Zrt."

Átírás

1 FŐKERT Nonprofit Zrt. Közterületeink növény- és talajvédelme Tudományos konferencia

2 KUTATÁS-FEJLESZTÉSI PROJEKTJAVASLATOK KÖZTERÜLETEINK NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSÉÉRT Dr. Szőcs Gábor, Tholt Gergely, Dr. Kiss Levente MTA ATK Növényvédelmi Intézet, Budapest Közterületeink zöldfelületeit fenntartani és fejleszteni egyre nagyobb kihívást jelent. Versenyhelyzetben vagyunk, hiszen a parktervezést és fenntartást korlátozott keretből kell megoldani, ugyanakkor a városi környezet kedvezőtlen a dísznövények számára, amelyet tetéz az új, invazív kártevők és kórokozók járványszerű fellépése. Hiába a gondos tervezés és kivitelezés, ha a növényvédelmet váratlan és korábban nem látott problémák elé állítják a hívatlan jövevények. Az utóbbi években számos példát láthattunk arra, hogy a klímaváltozás vagy a felgyorsult kereskedelem miatt egyre több új károsító telepedik meg hazánkban és okoz nagy területeken olyan súlyos károkat, amely rombolja a városképet, sőt nem egy esetben zaklatja a lakosságot is. A budapesti zöldterületek növényvédelmét magas szaktudással irányítják, de az új helyzetekre hosszú távon kell felkészülni. A ma szakmai potenciálja már nem elegendő a holnap problémájának a megoldásához. Az egyébként nagyon hasznos szaktanácsadó rendszertől azokban az esetekben várhatunk hathatós segítséget, ahol már rendelkezünk tapasztalatokkal. Új problémákat azonban csak új módszerek kifejlesztésével oldhatunk meg sikeresen. A növényvédelem három pillére tehát: 1.) szakmai irányítás 2.) szaktanácsadás 3.) kutatás-fejlesztés A szakmai irányítással tehát azok az évről-évre jelentkező problémák oldhatók meg, amelyek leküzdéséhez rendelkezésre áll az ismeretanyag. Azokban a váratlan helyzetekben, amelyekben fellelhetőek korábbi és/vagy külföldi tapasztalatok, segíthet a szaktanácsadás. Az új károsítók visszaszorításának érdekében azonban olyan új módszereket kell kikutatni-kifejleszteni, amelyek az adott károsító gyenge pontját célozzák, amely módszerek új hatásmechanizmusokon, stratégián alapulnak. Ez esetben sikert csak hosszú-távú kutatás-fejlesztési projektek beindításától remélhetünk. Az MTA ATK Növényvédelmi Intézet már bizonyította, hogy elkötelezett a közterületek növényvédelmének fejlesztésében, és a FŐKERT Zrt-vel közös korábbi K+F projektek is sikeresen zárultak (pl. vadgesztenyelevélaknázómoly, lepényfa-gubacsszúnyog, tölgyaknázómoly). A versenyfutás azonban folytatódik: egyre újabb és újabb károsítókkal kell szembenéznünk. Ilyen például a platánlevél-csipkéspoloska vagy a platánlisztharmat. Fontos előrelépést jelentene, ha részletesen felderítenénk a toleráns platánfajtákat és feltárnánk a kárláncolatokat is. A rovarok esetében a rajzási időszakok pontos jelzése, a lisztharmatnál pedig a kártétel szezonalitásának feltárása jelenthet előrelépést. A várható eredmények zöld technológiákat alapozhatnának meg. Így például a áttelelő alakok búvóhelyek feltárása vezethet el környezetkímélő technológiák kidolgozásához (lomb elszállítás/komposztálás, kéreg mechanikus tisztítása stb.). A holnap sikere a ma kutatási projektjeiben rejlik. Keressük meg közösen a K+F forrásokat a jövő zöld Budapestjéért!

3 ZÖLD INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI TRENDEK EURÓPA NAGYVÁROSAIBAN Dezsényi Péter FŐKERT Nonprofit Zrt., Budapest Az Európai Unió a következő 7 év egyik kiemelt prioritásként kezeli a zöld infrastruktúra fejlesztését. Ezen belül is fontos szerep jut városi zöldfelületi rendszerek diverzebbé, természetesebbé alakításának, az élőhely- és biodiverzitás központú zöld infrastruktúra fejlesztés gyakorlati megvalósításának. Az idei évben különböző meghívások, konferenciák és nemzetközi projektek keretében betekintést nyerhettünk többek között francia, brit, holland és svájci fejlesztésekbe, városok zöldfelületi stratégiai terveibe, zöldterület üzemeltetési fortélyaiba. A rövid szakmai úti beszámoló bemutatásra kerülnek a FŐKERT Zrt.-nél frissen elindított kutatás-fejlesztési munka legfontosabb projektjei, eredményei és jövőbeli tervei.

4 A TAHI FAISKOLA MÚLTJA ÉS JELENE Kulin Balázs György Tahi Faiskola Kft Tahi Nagykert 050/3 hrsz.; A Tahi Faiskola Kft. a Főváros kertje, illethetnénk ezzel a névvel is, hiszen a FŐKERT Nonprofit Zrt. többségi tulajdonában áll a mai napig is. Fekvését tekintve Budapesttől közel 28 kilométerre közvetlenül a Duna jobb partján terül el a Visegrádi-hegység lábainál. A Faiskola jelenleg kevéssel több, mint 50 hektárral rendelkezik, a nettó művelhető terület 47 hektár körül alakul. Talajadottságait tekintve heterogén, hőmérséklet és csapadék szempontjából erősen kitett. Ami hátrány ugyanakkor előny is, a szélsőséges klimatikus viszonyok közepette ellenálló, strapabíró növényeket tudunk itt nevelni. A Duna közelsége kézenfekvő öntözési lehetőséget biztosít. A Tahi Faiskola idén ünnepli alapításának ötvenedik évfordulóját, a félszázados történelme során vélhetőleg az idén szenvedte el legnagyobb csapásait telén a Pilisi Parkerdő szarvas állományának egyedei a kerítésen áthatolva, élelmet keresve találtak rá a Fraxinusok, Malusok, Acerek rengetegére és szabadadon garázdálkodva hántolgatásukkal óriási károkat okoztak a Faiskolának. Ezzel a táplálkozási mechanizmusukkal ugyan nem pusztították el a növényeket, de a törzsön nyom nélkül soha el nem hegedő sérüléseket okoztak. A Faiskola még fel sem ocsúdott a vadak által okozott kárból, júniusban máris a Duna kényszerítette védekezésre. A hírek alapján 500 éves vízszintrekordok dőltek meg. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy időben nem volt elhúzódó az ár. A Faiskolában a vízborítás helyenként elérte a 1,5-2 métert. A Taxonok eltérő mértékben reagálnak a vízborításra az Acer, Prunus, Malus, Corylus, Catalpa, Juglans, Liriodendron, Tilia, Ulmus családok jelentős kéregelhalás, mézgásodás vagy nedvszivárgás tüneteit mutatják. Sajnos ezek a tünetek nem azonnal manifesztálódnak. Szakirodalom nem áll rendelkezésre a témával kapcsolatban, így nehéz pontosan megmondani a károsodott fák mennyiségét, de vélhetőleg a faiskola 1/3-át érintik. A Tahi Faiskola ezen események ellenére is jó potenciálokkal rendelkezik és egy megújult vezetéssel néz a jövőbeni kihívások elé, hogy a természet közeli környezetre vágyó emberek díszfák iránti igényét minőségi anyagból tudja kiszolgálni.

5 ÉJJEL-NAPPAL NÖVÉNYVÉDELEM A REFLEKTOROK ELŐTT Demeter Tibor FŐKERT Nonprofit Zrt., Budapest A FŐKERT Nonprofit Zrt. megközelítőleg hatmillió m² zöldterületet tart fenn. A kiemelt zöldterületeken több mint százezer fa és mintegy százezer darab kétnyári, valamint háromszázezer darab egynyári növény fenntartását, növényvédelmét végzi évről-évre. Az EU csatlakozás óta nagymértékben csökkent a növényvédő szerek száma (a csatlakozás előtt ~1200 hatóanyag, 2013-ra ez az érték közel egyharmadára esett vissza). A közterületen felhasználható növényvédő szerek korlátozottan állnak rendelkezésre, ezek kiegészítése szükséghelyzeti felhasználási engedéllyel lehetséges. Előadásomban a FŐKERT Nonprofit Zrt. által fenntartott kiemelt zöldterületeken az elmúlt évtizedben leggyakrabban fellépő kórokozók és kártevők károsítását mutatom be a közterületi lágy- és fás szárú dísznövényeken: - talajból fertőző gyökér- és szártőelhalások [szklerotínia, fitoftóra, pítium]; - lisztharmatok; - impáciensz-peronoszpóra; - fitoplazmás megbetegedés; - levéltetvek; - közönséges takácsatka; - vándorpoloska; - amerikai lepkekabóca; - házatlan csigák; - vadgesztenyelevél-aknázómoly; - platán-csipkéspoloska; - lepényfa-gubacsszúnyog. A környezeti (pl. árvíz, viharkár) és emberi tényezők (pl. lopás, rongálás) is jelentős szerepet játszanak a zöldfelületek védelmében, fenntartásában, amelyek gyakran haladják meg a kórokozók és kártevők által előidézett károk mértékét.

6 ANOPLOPHORA ANTE PORTAS KÖZELEDNEK A CSILLAGOSCINCÉREK Dr. Merkl Ottó Magyar Természettudományi Múzeum Állattára 1088 Budapest, Baross utca A simahátú csillagoscincér és a szemcséshátú csillagoscincér Kelet-Ázsiában őshonos cincérfajok. A simahátú csillagoscincér (Anoplophora glabripennis) fő tápnövényei Kínában nyárfák: a Populus genusz Aigeiros szekciójának fajai, illetve azok hibridjei. Hibridnyárak telepítéseiben súlyos károkat okoz, de tápnövényei között több mint 100 egyéb fafaj is szerepel. Nagy állományokat alkotó erdei fákban (Fagus, Quercus, fenyők) azonban nem fordul elő. Kártételének súlyosságát fokozza, hogy teljesen egészséges fákat is megtámad. A simahátú csillagoscincért az 1990-es években több alkalommal behurcolták Észak-Amerikába, ahol 6 helyen (5 az Egyesült Államokban, 1 Kanadában) tartósan megtelepedett. A behurcolás Kínából importált betonelemek szállítóládáira és raklapjaira vezethető vissza, amelyeket inszekticidekkel nem kezeltek, így a bennük fejlődő lárvákból Amerikában kikelhettek az imágók. A faj Amerikában főleg juharfajokat és vadgesztenyét támad meg. Európában kimutatták Ausztriából, Franciaországból, Nagy-Britanniából, Németországból, és legutóbb (2012-ben) Hollandiából. Legutóbbi németországi felbukkanása olyan területen történt, ahol a közelben kínai gránittömböket importáltak, szintén kezeletlen csomagolóanyagban. Itt szintén juharfákat fertőzött meg. A simahátú csillagoscincér életciklusa az elterjedési terület déli részein egyéves, északi részein kétéves. Kínán kívül kifejezetten urbánus környezetben szaporodik: főleg gyümölcsfákat, díszfákat és árnyékolást adó fákat támad meg. A fertőzést nehéz detektálni, legfeljebb a nőstény által a kéregben rágott sebek jelzik a peterakás helyét. A lárvák eleinte a kambium-floém rétegben táplálkoznak, majd a gesztbe vándorolnak, és ott is készítik szálas rágcsálékkal bélelt bábkamrájukat. Az imágók ceruzánál valamivel vastagabb kerek nyíláson át hagyják el a fát, a nyílásból rágcsálék hullik. A kikelő imágók a peterakás előtt egy-két hétig érési táplálkozást folytatnak: leveleket, rügyeket, vékony kérget fogyasztanak. Bár repülni tudnak, nagy távolságokat nem tesznek meg. Egy-egy fában több generáció is kifejlődhet. A lárvák statikailag gyengítik (és ezzel balesetveszélyessé teszik) a fát. A peterakások helyén, illetve a kirepülő nyílásoknál a fa nedvei elfolynak; ha ez nagymértékű, a turgornyomás csökkenése miatt a levelek elfonnyadnak és lehullnak. Erős cincérfertőzés esetén a fa elpusztul. A védekezés a simahátú csillagoscincér ellen nehéz, mert a fertőzés egyértelmű jelei akkor mutatkoznak, amikor a fa már károsodott. A fertőzött fákat azonnal, gyökerestől el kell távolítani és meg kell semmisíteni, a fertőzés körül az egészséges, de tápnövényként szóba jöhető faegyedeket is ki kell vágni. A vegyszeres kezelés még csak kutatási fázisban van. A felszámolt fertőzés környékén intenzív monitorozás szükséges legalább 3 5 évig. Egyes kikötőkben a fából készült csomagolóanyagok megfelelő kezelését is előírják a további behurcolások elkerülésére. A lakosság figyelmét fel kell hívni arra, hogy a fertőzésgyanús fákat haladéktalanul jelentsék. A hasonló életmódú szemcséshátú csillagoscincér (Anoplophora chinensis) Kínában a citrusfélék egyik legjelentősebb kártevője, de szintén soktápnövényű faj. Az Egyesült Államokban 1999-ben és 2001-ben találták Kínából és Koreából importált bonszaifákban. A fertőzést sikerült felszámolni. Európában jelentős fertőzéseket találtak Franciaországban, Hollandiában és Olaszországban. Milánó környékén elszaporodott, és kiirtása nem sikerült. A bonszaik közül leginkább az Acer palmatum-ban jelentkezett, a szabadföldi fertőzéseknek is főleg Acer-fajok estek áldozatul. A faj életmódja és az ellene való védekezés a simahátú csillagoscincéréhez hasonló.

7 BUDAPESTI KÖZELKÉP PAJZSTETVEK VÁROSI KÖRNYEZETBEN Fetykó Kinga, dr. Szita Éva és Konczné Benedicty Zsuzsanna MTA ATK Növényvédelmi Intézet, 1022 Budapest, Herman Ottó u. 15. A városi környezet kedvező életfeltételeket biztosít a növénykárosító pajzstetvek számára. Ezek a telepített dísznövények erős abiotikus stressznek vannak kitéve, így sokkal fogékonyabbak a pajzstetűfertőzésre, a városi hő sziget jelenség pedig ugyancsak elősegíti az egyes melegkedvelő pajzstetű fajok megmaradását, áttelelését. A pajzstetűfertőzések eredetét kutatva elsősorban a változatos dísznövénypalettát kell megvizsgálni, ami nemcsak a városi zöldfelületeket jellemzi, hanem a magánkerteket is. Míg közterületekre telepített fák, díszcserjék eredete pontosan visszakövethető, addig a magánkertek esetében nemcsak hazai, hanem európai import faiskolai/kertészeti szaporítóanyagok is kiültetésre kerülnek, így megnehezítve az egyes behurcolt pajzstetűfajok származási útvonalának megállapítását. A dinamikusan változó kertépítési trendek és az intenzív európai dísznövény kereskedelem hátulütőjeként számítani kell az aktuálisan divatos növényfajokhoz kapcsolt pajzstetvek behurcolására is. Mivel az elmúlt években nem készültek rendszeres pajzstetű felmérések a fővárosi dísznövényeken, ezért jegyzőkönyvi adatainkra (közterületekről és magánkertekből származó növénymintákat egyaránt figyelembe véve) és megfigyeléseinkre támaszkodva elmondhatjuk, hogy a legtöbb budapesti pajzstetűfertőzés főképp örökzöld/télizöld dísznövényeket érintett. Városi környezetből csupán egy faunára új kártevő pajzstetűfajt jeleztünk, a nyugati ostorfán károsító Coccus pseudomagnoliarum (Kuwana, 1914), ostorfa szürketeknőspajzstetűt. Városi környezetben erős fertőzésekkel jelentkező pajzstetű fajok örökzöld dísznövényeken: Carulaspis juniperi (Bouché, 1851) boróka-pajzstetű, Carulaspis caruel (Signoret, 1869), mediterrán borókapajzstetű és Planococcus vovae (Matesova, 1980) boróka-viaszospajzstetű Chamaecyparis, Thuja, Juniperus fajokon. Physokermes hemicryphus (Dalman, 1825) és P. piceae (Schrank, 1801), kis és nagy lucfenyő-pajzstetű Picea fajokon. Leucaspis loewi (Colvée, 1882) L. pini (Hartig, 1839) és L. pusilla (Löw, 1883) fehér fenyő-pajzstetű fajok Pinus fajokon. Unaspis euonymi (Comstock, 1881), kecskerágó-pajzstetű Euonymus fajokon. Városi környezetben erős fertőzésekkel jelentkező pajzstetű fajok lombhullató dísznövényeken: Asterodiaspis mina (Russell, 1941), kis himlőspajzstetű Quercus fajokon. Coccus pseudomagnoliarum, ostrofa szürke-teknőspajzstetű Celtis occidentalis-on. Parthenolecanium corni (Bouché, 1844), közönséges teknőspajzstetű Celtis, Sophora, Fraxinus és Ulmus fajokon. P. rufulum (Cockerell, 1903), tölgy teknős-pajzstetű Quercus fajokon. Pseudaulacaspis pentagona (Targioni Tozzeti, 1885), eperfa-pajzstetű Syringa, Morus, Catalpa és Sophora fajokon. Kiemelt figyelmet érdemel az inváziós fajként számon tartott Carulaspis carueli és Coccus pseudomagnoliarum, melyek már előzetesen fertőzött faiskolai szaporítóanyaggal kerülhettek kiültetésre.

8 BALJÓS ÁRNYAK AZ INVAZÍV SELYEMFÉNYŰ PUSZPÁNGMOLY MEGJELENÉSE BUDAPESTEN Dr. Vétek Gábor*, Papp Veronika, Dr. Haltrich Attila Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út * A kelet-ázsiai eredetű selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis) egyike azon Európában idegenhonos rovarfajoknak, amelyek mindössze néhány évvel a kontinensre történő behurcolásukat követően már súlyos károkat okoztak számos régióban. A kártevőről, mint Európa faunájára új lepkefajról elsőként Németországból érkezett jelentés bő fél évtizeddel ezelőtt. Ma már számos európai országban ismert az előfordulása. Saját felvételezéseink és adatgyűjtésünk, valamint a rendelkezésünkre álló szakirodalmi információk alapján jelenlegi keleti irányú elterjedésének határa éppen hazánk vonalában húzódik évi romániai (Bukarest) felbukkanása (1 imágó) valószínűbb, hogy szaporítóanyaggal történő, véletlen behurcolással hozható összefüggésbe, mintsem a természetes terjedés jele, míg törökországi megjelenése esetében sem zárható ki az import (kínai, európai) növényanyaggal történt behurcolás. Magyarországon az első imágókat 2011-ben figyelték meg a nyugati országrészen, majd ezt követően egyre több hír érkezett a lárvák okozta szembetűnő károsításról is főként Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéből. Az első budapesti, illetve Pest megyei észlelések 2013-ban történtek, amely a kártevő keleti irányú terjedésére hívja fel a figyelmet függetlenül attól, hogy ez természetes úton, vagy emberi közvetítéssel történik-e. Németországi adatok alapján a selyemfényű puszpángmoly természetes terjedési sebessége kb km / év. Ezt figyelembe véve a budapesti és főváros környéki, a korábbról ismert károsítási gócpontoktól meglehetősen távol eső előfordulásoknak leginkább azt a magyarázatát tartjuk elképzelhetőnek, miszerint a moly valamely fiatal fejlődési alakja(i) károsított növényi szaporítóanyaggal, emberi közvetítéssel, véletlenül jutottak el ebbe a régióba, ahol azután egy vagy több helyről a kifejlődött imágók tovább repülhettek, majd adott esetben utódaik kárt okozhattak. Ezt a feltételezésünket erősíti az a tény is, miszerint a főváros két kerületében, kertészeti árudában, károsított növényanyag került elő. A selyemfényű puszpángmoly lárváinak tömeges megjelenése a települések közterületeire, temetőkben, kastélyparkokban vagy magánkertekben ültetett buxus bokrokon, sövényeken egyfelől esztétikailag zavaró a növények lombvesztése miatt, másrészről pedig a védekezés kivitelezhetőségét tekintve számos kérdést is felvet. A selyemfényű puszpángmoly károsításának bemutatásával ezúton is fel kívánjuk hívni a növényvédelmi és dísznövénytermesztő szakemberek, illetve kereskedők, valamint a hobbikertészek és a lakosság figyelmét is az egészséges szaporítóanyag használatára, mellyel a lepkefaj nagy távolságokra történő, gyors eljutása akadályozható. Szükségesnek tartjuk továbbá a kártevő elleni környezetkímélő és közterületeken is kivitelezhető védekezési eljárások kidolgozását és az előbb említett célcsoportok számára ezen információk mielőbbi átadását is. A Budapesti Corvinus Egyetem Rovartani Tanszékén együttműködésben több hazai és külföldi szakemberrel jelenleg is vizsgáljuk a faj európai, ezen belül hazai elterjedését, valamint biológiáját, hogy a megfelelő javaslatokkal segíthessük a kártevő elleni hatékony védekezés tervezését és megvalósítását.

9 BUDAPEST PARKJAIBAN ÉS FASORAIBAN MEGTALÁLHATÓ XYLOFÁG GOMBAFAJOK Szaller Vilmos FŐKERT Nonprofit Zrt., Budapest Az előadás egy rendhagyó képes diavetítés a budapesti fákkal kapcsolatban álló gombák csodálatos világáról egy favizsgáló - nem gombaszakértő - szemével. A favizsgálatok során a korhasztó gombák termőtesteinek jelenléte utal egyértelműen a geszt és xylem állapotának leromlására, ez befolyásolja a legjobban a fa állékonyságát, statikai stabilitását. A fakidőléseknél, ágleszakadásoknál szinte kivétel nélkül jelen vannak a korhadásra utaló elváltozások. Az általunk kezelt parkokban és fasorokban mindenütt megtalálhatóak a szaprofita, parazita (fakultatív parazita) és nekrotróf gombafajok. A sejtfal differenciált térbeli és kémiai szerkezete miatt a sikeres bontáshoz nagyon speciális enzimspektrum szükséges, amit a kedvező ökológiai feltételeknek is kísérniük kell. A gombák károsítását a sejtfalalkotó anyagok bontása alapján három típusba sorolhatjuk. A fehérkorhadást okozó gombák hatása láthatóan csak a hifák mentén történik. Enzimjeik képesek a lignint és a cellulózt is lebontani. A barna- (vörös-, reves-) korhadást okozó gombák ektoenzimjei messze diffundálnak a sejtfalban, és így jelentős bontást eredményezhet már néhány hifa is. A lágykorhadásra jellemző, hogy a hifák csak a másodlagos sejtfalban haladnak előre, annak lebontása után csak a középlemez és a harmadlagos sejtfal tartja a sejtet. A fehér- és a barna korhadást okozó gombák többsége a taplók közé tartozik. A xylofág gombák élettanilag négy csoportba sorolhatók. Törzskorhasztók (triptofitonok) Az élő fák gesztjében fejlődnek, de annak elhalását nem idézik elő közvetlenül, kiterjedt bontásuk ellenére a fák még évtizedekig képesek életben maradni. Az élő szöveteket is elpusztító, majd az elhalt részből táplálkozó, obligát nekrofiton (pertofita) gombák Elsősorban a gyökereken élősködő fajok alkotják. Patogén-szaprofiton gombák Általában a még élő fa elhalt részein találhatók. Szaprofiton gombák Csak elhalt faanyagot bontanak, élő szöveteket nem támadnak meg. A termőtestet nem nevelő gombák faja a legtöbb esetben csak laboratóriumi körülmények között azonosíthatóak. Bár néhány faj termőteste nem látható (vagy nagyon kicsi), de a fán észrevehető elváltozást okoz, így lehetőségünk van idejében beavatkozni. Egyes gombák segítik is a favizsgáló munkáját. A szaprofiton fajok indikátorként is működnek, például jelzik a talajban futó elhalt, korhadó gyökereket. Az előadásban szereplő képeket faápolási munkák, favizsgálatok vagy bejárások alkalmával készítettük kollégáimmal.

10 VÁROSI FÁK KÖRNYEZETI HASZNÁNAK VIZSGÁLATA Dr. Hrotkó Károly Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék, Budapest A klímaváltozás gyorsulásával a városi zöldfelületekben a fák szerepe egyre növekszik. A városainkban elültetett fák esztétikai értékük mellett környezeti hasznukkal (CO2-, por- és szennyező anyagok megkötése, O2- és párakibocsátás, árnyékolás, hűtő hatás, zajcsökkentés stb.) járulnak hozzá a mikroklíma kedvezőbbé tételéhez. A fák komplex környezeti hatásairól csak nagyon kevés kvantitatív adattal rendelkezünk, itthon és külföldön egyaránt. Munkánk és eredményeink így nemzetközi viszonylatban is úttörő jellegűek. A Budapesti Corvinus Egyetem Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékén 2009 óta tudatosan készülünk arra, hogy korszerű műszeres vizsgálatokkal gyűjtsünk adatokat fáinknak a városi mikroklímát kedvezően befolyásoló környezeti hasznáról. A cél érdekében fejlesztjük mobil és laboratóriumi műszerparkunkat és egyre több műszeres vizsgálatot végzünk, amelyekkel megismerhetjük a különböző alkalmazási környezetben telepített fafajok és fajtáik feltételezett környezeti hasznát decemberének elején a magyar hárs fajtakínálatot reprezentatívan lefedő 13 fajtát tartalmazó kísérleti fasort telepítettünk összehasonlító fenológiai, morfológiai és környezetélettani vizsgálat céljára. A fákon a 2011-ben és 2013-ban elvégzett vizsgálatok eredményeiből kitűnik, hogy a magas hőmérséklettel, de jó vízellátottsággal jellemezhető júniusban a hazai nemesítésű hársfajták (T. cordata Savaria, T. tomentosa Szeleste ) intenzívebb transzspirációs és CO2 asszimilációs aktivitást mutatnak és jobban alkalmazkodnak a városi stressz-terheléshez ben műszeres vizsgálatokat végeztünk jó várostűrő Fraxinus excelsior Westhof s Glorie fajtáján, Budapest két, különböző forgalmi terheltségű helyszínén, a közlekedésileg forgalmas Andrássy úton (WGS84 N ,1 E ,7 ) és a kertvárosi jellegű Ménesi úton (WGS84: N ,0 E ,8 ). A vizsgált növények sztómakonduktanciáját (gs), transzspirációját (E), nettó CO2 asszimilációját (A) és a fotoszintetikusan aktív besugárzás (PAR) mértékét infravörös gáz analizátor (IRGA) rendszerű LCi készülékkel mértük. A két helyszínen mért PAR expozíció és a levélfelületi-hőmérséklet értékek, mint környezeti tényezők napi menete eltérően alakult. A nagyobb forgalmú, de PAR expozíciónak jobban kitett helyszínen lévő fák esetében magasabb volt a sztómakonduktancia, a transzspiráció és a CO2 megkötés is, ami azt jelenti, hogy az itt elhelyezkedő fák többet párologtatnak, ellenben ezekben a növényekben nagyobb mértékű volt a szén beépülése. Ebből arra következtetünk, hogy a fák levélzete rugalmasan alkalmazkodik a rendelkezésre álló magasabb CO2 koncentrációhoz, viszont a nagyobb transzspiráció megnöveli ebben a környezetben a fák vízigényét ban az ELTE Meteorológiai Tanszékével konzorciumi formában OTKA kutatási támogatást nyertünk, a munkában közreműködnek a BCE Talajtani és Vízgazdálkodási Tanszékének munkatársai is. A két egyetem széleskörű tapasztalattal rendelkező kutatóinak együttműködése egyedülálló kutatási potenciált ígér a tervezett kutatási munka teljesítéséhez, s egyben garanciát jelent a légszennyezettség és a növényzet közti kölcsönhatások területén az ismeretek bővítéséhez. A kutatás során részletes mikrometeorológiai, növény fiziológiai és légszennyezettségi méréseket tervezünk városi környezetben. Mérési eredményeink felhasználásával egy komplex modellt tervezünk kidolgozni a növény levegőszennyezés városi környezet összetett rendszerében érvényesülő kölcsönhatásokra. A kölcsönhatások jellemzése és összefüggéseik feltárása ebben a bonyolult rendszerben jelentős mértékben hozzájárulhat a levegőszennyezés mértékének becsléshez, előrejelzéséhez, valamint a városi fák szerepének pontosabb meghatározásához. Kutatási eredményeink hasznos adatokkal szolgálhatnak a városfásítást tervezők számára a megfelelő fafajok kiválasztásában és a meglévő fák viselkedésének és környezeti hasznának felméréséhez. A mérési eredmények nagymértékben hozzájárulhatnak a környezeti modellek bemenő adatbázisainak pontosításához is.

11 HÁRSFAJTÁK LEVELEINEK GÁZCSERÉJE KÜLÖNBÖZŐ IDŐJÁRÁSI KÖRÜLMÉNYEK MELLETT Steiner Márk 1, Tóth Endre György 2, Sütöriné dr. Diószegi Magdolna 1, Dr. Hrotkó Károly 1 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék, Budapest 2 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Növénytani Tanszék, Budapest Napjainkban a zöldfelületek szerepe egyre inkább felértékelődik. A városainkban elültetett fák esztétikai értéke mellett környezeti hasznuk (CO2- és pormegkötés, O2- és párakibocsátás, árnyékolás, hűtő hatás, zajcsökkentés stb.) egyre nagyobb jelentőségű. Ennek biztosításához viszont elengedhetetlen a megfelelő fajtaválasztás decemberének elején a Budapesti Corvinus Egyetem Kísérleti Üzem és Tangazdaság területén a magyar hárs fajtakínálatot reprezentatívan lefedő 13 fajtát tartalmazó kísérleti fasort telepítettünk. Taxononként 8 egyedet ültettünk el kettesével, 4 ismétlésben. A kísérletbe állított fajták az alábbiak voltak: Tilia americana Nova, T. a. Redmond, T. cordata Greenspire, T. c. Rancho, T. c. Roelvo, T. c. Savaria, T. platyphyllos Favorit, T. p. Rathaus, T. tomentosa Szeleste, T. t. Zentai Ezüst, Tilia Szent István, Tilia x euchlora, Tilia x intermedia Pallida. A kísérleti fasor telepítésének célja az volt, hogy lehetőséget biztosítson a fent említett fajták összehasonlító fenológiai, morfológiai és környezetélettani vizsgálatára. Méréseinkhez az IRGA rendszerű (infravörös gáz analizátor) hordozható fotoszintézis mérő készüléket (LCi) használtunk. A műszer számos egyéb paraméter mellett méri a növény transzspirációját, a nettó CO2 asszimilációs rátáját, sztóma-konduktanciáját és levélfelszíni-hőmérsékletét, valamint a fotoszintetikusan aktív besugárzást (PAR). Három hónapban (június, augusztus, szeptember) 1-1 mérési napon méréseinket 6-20 óra között végeztük (kivéve szeptemberben: 8-14 óra) teljesen derült időben. Előzetes kísérleteink eredményei alapján a vizsgálatba 4 fajta (T. americana Redmond, T. cordata Greenspire, T. c. Savaria T. tomentosa Szeleste ) 4-4 egyedét vontuk be, a méréseket 2 órás ciklusokban ismételve végeztük. A június 20-i mérési napot megelőzően jelentős mennyiségűnek nevezhető csapadék esett, viszont forró nap (Tmax > 35 C) volt. Augusztus 8-án szintén forró nap volt, azonban a mérést megelőző közel másfél hónap alatt semmi csapadék nem esett. A szeptember 5-i mérési nap hőmérséklete megfelelt az ilyenkor szokásosnak, az augusztus végi, szeptember eleji esőknek köszönhetően a fák számára elegendő mennyiségű felvehető víz állt rendelkezésre a talajban. A műszer által mért transzspirációs és CO2 asszimilációs adatokból kiszámítottuk a fajták vízhasznosítási együtthatóját (1 kg víz elpárologtatásával megkötött CO2 mennyisége). A napi menet mellett a napi maximális fotoszintetikusan aktív sugárzás idején (12-14 óra között) mért értékek segítségével a 4 fajta egyes hónapokban mutatott fotoszintetikus aktivitását is összehasonlítottuk. Eredményeinkből kitűnik, hogy a magas hőmérséklettel, de jó vízellátottsággal jellemezhető júniusban a hazai nemesítésű hársfajták (T. cordata Savaria, T. tomentosa Szeleste ) sztómái nyitottabbak voltak, ami magasabb transzspirációs és CO2 asszimilációs aktivitást eredményezett. Az augusztusi hő- és szárazság stresszes időszakban mind a négy fajta igen visszafogottan fotoszintetizált, a sztómák zártsága a párologtatást is visszavetette. Szeptemberben a növények számára optimális feltételek mellett a négy fajta sztóma nyitottságában és transzspirációjában jelentős különbségeket tapasztaltunk (T. americana Redmond legnagyobb, a T. cordata Greenspire legkisebb értékkel). Az erőteljes párologtatása miatt a T. americana Redmond vízhasznosítása gyengébb volt a másik három fajtához képest.

BUDAPESTI KÖZELKÉP PAJZSTETVEK VÁROSI KÖRNYEZETBEN FETYKÓ KINGA DR. SZITA ÉVA KONCZNÉ BENEDICTY ZSUZSANNA MTA ATK NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET

BUDAPESTI KÖZELKÉP PAJZSTETVEK VÁROSI KÖRNYEZETBEN FETYKÓ KINGA DR. SZITA ÉVA KONCZNÉ BENEDICTY ZSUZSANNA MTA ATK NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET BUDAPESTI KÖZELKÉP PAJZSTETVEK VÁROSI KÖRNYEZETBEN FETYKÓ KINGA DR. SZITA ÉVA KONCZNÉ BENEDICTY ZSUZSANNA MTA ATK NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET ISMERKEDJÜNK A PAJZSETVEKKEL [HEMIPTERA - COCCOIDEA] MEGHÖKKENTŐEN

Részletesebben

PAJZSTETVEK VÁROSI KÖRNYEZETBEN

PAJZSTETVEK VÁROSI KÖRNYEZETBEN PAJZSTETVEK VÁROSI KÖRNYEZETBEN FETYKÓ KINGA DR. KOZÁR FERENC KONCZNÉ BENEDICTY ZSUZSANNA MTA ATK NÖVÉNYVÉDELMI KUTATÓINTÉZET MOTTÓ: *A jelenlegi szigorú karantén rendszabályok mellett az ember által passzívan

Részletesebben

HÁRSFAJTÁK LEVELEINEK GÁZCSERÉJE KÜLÖNBÖZŐ IDŐJÁRÁSI KÖRÜLMÉNYEK MELLETT

HÁRSFAJTÁK LEVELEINEK GÁZCSERÉJE KÜLÖNBÖZŐ IDŐJÁRÁSI KÖRÜLMÉNYEK MELLETT HÁRSFAJTÁK LEVELEINEK GÁZCSERÉJE KÜLÖNBÖZŐ IDŐJÁRÁSI KÖRÜLMÉNYEK MELLETT 1, Tóth Endre György 2, Sütöriné dr. Diószegi Mgdoln 1, Dr. Hrotkó Károly 1 1 Budpesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kr,

Részletesebben

Parkfák egészségi állapotának felmérése, különös tekintettel a balesetveszélyes példányokra

Parkfák egészségi állapotának felmérése, különös tekintettel a balesetveszélyes példányokra Nagykáta Város Önkormányzata Városgazdálkodási Szervezet Nagykáta, Temető u. 24. Parkfák egészségi állapotának felmérése, különös tekintettel a balesetveszélyes példányokra Készítette: Kutas Péter Nagykáta,

Részletesebben

Dr. SZŐKE LAJOS. főiskolai tanár. A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében

Dr. SZŐKE LAJOS. főiskolai tanár. A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében Dr. SZŐKE LAJOS főiskolai tanár A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében 37.Meteorológiai Tudományos Napok Az agrometeorológia kihívásai és helyzete Magyarországon

Részletesebben

II. Melléklet: Fakivágások a 441. sz. főút mentén

II. Melléklet: Fakivágások a 441. sz. főút mentén II. Melléklet: Fakivágások a 441. sz. főút mentén Sorszám 1 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Helyenként száraz ágak 2 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Beteg 3 Tilia cordata kislevelű hárs 1 Helyenként száraz

Részletesebben

Scaphoideus titanus (amerikai szőlőkabóca)

Scaphoideus titanus (amerikai szőlőkabóca) Scaphoideus titanus (amerikai szőlőkabóca) S. titanus imágó (Fotó: Dér Zsófia) S. titanus levedlett lárvabőr ( Fotó: Zsolnai Balázs) Elterjedése Őshazája: Észak-Amerika (USA, Kanada) 1960-ban került be

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése

Részletesebben

Törzsátmérő. összesen (cm)

Törzsátmérő. összesen (cm) VESZPRÉM BELVÁROS REHABILITÁCIÓS TERVE KIVÁGANDÓ FÁK LISTÁJA ÉS A KIVÁGÁSOK ESETI INDOKLÁSA 2009. 06. 22. MUNKAKÖZI ANYAG (Készítette: PressTonTerv Tervezőiroda, Göd, Hubayné dr. Horváth Nóra, Meiszterné

Részletesebben

Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok

Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok I. Acer sp., Juharfélék A juharfélék a fás szárú növények egyik legváltozatosabb, egyik leginkább faj-, és fajta gazdagabb nemzetsége. Fajtái

Részletesebben

Tájépítész Korlátolt Felelősségű Társaság B B-006 B-011 Populus nigra Italica Ulmus laevis Jegenyenyár Vénic szil B-013 B-014

Tájépítész Korlátolt Felelősségű Társaság B B-006 B-011 Populus nigra Italica Ulmus laevis Jegenyenyár Vénic szil B-013 B-014 B-006 110/20/7/4 B-011 Ulmus laevis Vénic szil 50/12/12/4 B-013 60/12/10/4 B-014 150/258/4 B-018 Carpinus betulus Közönséges gyertyán 40/8/10/4 B-030 45/10/13/4 B-035 Salix alba Tristis Fehér fűz 80/10/12/4

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

A jelű területegység. kód: 12/8/12/4 törzsátmérő/magasság/korona átmérő/kor. A-013-020 hrsz. 095/1. A-002-009, 010 hrsz. 295/1. A-026 hrsz.

A jelű területegység. kód: 12/8/12/4 törzsátmérő/magasság/korona átmérő/kor. A-013-020 hrsz. 095/1. A-002-009, 010 hrsz. 295/1. A-026 hrsz. A-002-009, 010 Salix alba Tristis Fehér fűz fasor 15-30/4-10/6-10/3 ok A-013-020 hrsz. 095/1 Tilia cordata Kislevelű hárs fasor 25-35/7-12/4-6/3 A-021-024 Betula pendula Bibircses nyír csop. 17-30/11-12/3-4/3

Részletesebben

BUDAPEST, XVI. KERÜLETI LAKÓUTCÁK EGYESÍTETT KIVITELI TERV SIMONGÁT UTCA

BUDAPEST, XVI. KERÜLETI LAKÓUTCÁK EGYESÍTETT KIVITELI TERV SIMONGÁT UTCA BUDPEST, XVI. KEÜETI KÓUTCK EGYESÍTETT KIVITEI TEV SIMNGT UTC FFEMÉÉS ÉS FVÉDEMI TEV MEGBÍZÓ: BUDPEST FŐVS XVI. KE. ÖNKMNYZT PGMESTEI HIVT TEVEZŐ: SZEK-TEV MÉNÖKI SZGTTÓ BT. 1163 BUDPEST, FUVT UTC 51.

Részletesebben

Előterjesztő: Tárgy: Beszámoló a közterületi fák általános állapotáról, a faállomány ápolásáról, szükséges védelméről, fejlesztéséről.

Előterjesztő: Tárgy: Beszámoló a közterületi fák általános állapotáról, a faállomány ápolásáról, szükséges védelméről, fejlesztéséről. Előterjesztő: Készítette: Szitka Péter polgármester Berkes Csilla üzemeletetési referens Tárgy: Beszámoló a közterületi fák általános állapotáról, a faállomány ápolásáról, szükséges védelméről, fejlesztéséről.

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

1. Helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítja a turai Schossberger kastély park területet.

1. Helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítja a turai Schossberger kastély park területet. Tura Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2009 (X2) rendelete a turai kastélypark helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításáról Tura Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

VESZPRÉM BELVÁROS REHABILITÁCIÓS TERVE I. ÜTEM FAÁLLOMÁNY TÁBLÁZATOS KIMUTATÁSA

VESZPRÉM BELVÁROS REHABILITÁCIÓS TERVE I. ÜTEM FAÁLLOMÁNY TÁBLÁZATOS KIMUTATÁSA Sorszám VESZPRÉM BELVÁROS REHABILITÁCIÓS TERVE I. ÜTEM FAÁLLOMÁNY TÁBLÁZATOS KIMUTATÁSA 2009. 06. 23-i MUNKAKÖZI ANYAG (Készítette: PressTonTerv Tervezőiroda, Göd, Hubayné Horváth Nóra, Meiszterné Kapisinszky

Részletesebben

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) 5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került

Részletesebben

10. Faanatómia (Fahibák), Jellegzetességek, szabálytalanságok II. http://fahiba.fmk.nyme.hu

10. Faanatómia (Fahibák), Jellegzetességek, szabálytalanságok II. http://fahiba.fmk.nyme.hu Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet http://fahiba.fmk.nyme.hu 10. Faanatómia (Fahibák), Jellegzetességek, szabálytalanságok II. Görbeség Görbeség: a hengeres fa hossztengelye íves

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

A fotodegradációs folyamat színváltoztató hatása a bútoriparban felhasználható faanyagoknál

A fotodegradációs folyamat színváltoztató hatása a bútoriparban felhasználható faanyagoknál DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A fotodegradációs folyamat színváltoztató hatása a bútoriparban felhasználható faanyagoknál Persze László Sopron 2014 Az értekezés Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly

Részletesebben

FŐKERT Nonprofit Zrt.

FŐKERT Nonprofit Zrt. FŐKERT Nonprofit Zrt. ÚTI JELENTÉS - beszámoló a Svájci-magyar együttműködés svájci kiküldetéséről - 2015.08.28. FŐKERT Nonprofit Zrt. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...2 ADATLAP...3 A PROGRAM CÉLJA...4

Részletesebben

Fajta Méret Minőség Ft/db

Fajta Méret Minőség Ft/db Jaksics Faiskola Díszfaiskolai Nagykereskedelmi Árlista 2014 ősz-2015 tavasz 1 Fajta Méret Minőség Ft/db Acer campestre 6/8 szgy.** 1900 8/10 szgy.** 2100 10/12 szgy.** SF 3100 10/12 kont.35l SF 6500 10/12

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

A KÖZTERÜLETI NÖVÉNYVÉDELEM KIHÍVÁSAI. Zsigó György NMNK Budapest - Fővárosi Szervezete

A KÖZTERÜLETI NÖVÉNYVÉDELEM KIHÍVÁSAI. Zsigó György NMNK Budapest - Fővárosi Szervezete A KÖZTERÜLETI NÖVÉNYVÉDELEM KIHÍVÁSAI Zsigó György NMNK Budapest - Fővárosi Szervezete A közterületi növényvédelem jellemzői: emberek folyamatos jelenléte az EU vegyszerellenes közege (közterületi kullancsirtás

Részletesebben

A KŐRIS (FRAXINUS EXCELSIOR WESTHOF S GLORIE ) LEVELEINEK GÁZCSERÉJE KÜLÖNBÖZŐ ALKALMAZÁSI KÖRNYEZETBEN

A KŐRIS (FRAXINUS EXCELSIOR WESTHOF S GLORIE ) LEVELEINEK GÁZCSERÉJE KÜLÖNBÖZŐ ALKALMAZÁSI KÖRNYEZETBEN A KŐRIS (FRAXINUS EXCELSIOR WESTHOF S GLORIE ) LEVELEINEK GÁZCSERÉJE KÜLÖNBÖZŐ ALKALMAZÁSI KÖRNYEZETBEN Forrai Mihály Sütöriné Diószegi Magdolna Juhász Ágota Hrotkó Károly Bevezetés 2011-ben műszeres vizsgálatokat

Részletesebben

A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlegi helyzete és közös feladataink

A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlegi helyzete és közös feladataink A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlegi helyzete és közös feladataink Országos Szőlészeti és Borászati Konferencia, Eger Szőnyegi Sándor, Dancsházy Zsuzsanna Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi

Részletesebben

Növényvédelmi Tudományos Napok 2015

Növényvédelmi Tudományos Napok 2015 Növényvédelmi Tudományos Napok 05 Budapest 6. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK Szerkesztők HORVÁTH JÓZSEF HALTRICH ATTILA MOLNÁR JÁNOS Budapest 05. február 7-8. ii Szerkesztőbizottság Kiss Levente Horváth

Részletesebben

Orosháza jelentősebb zöldterületei

Orosháza jelentősebb zöldterületei Orosháza jelentősebb zöldterületei Helyszín Szabadság Modern fa-fém padok, hulladékgyűjtők találhatóak a teljes területén és környezetében. Központi elemként egy üveg plasztika díszíti a teret. A A kertészeti

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Közterület-felügyelők eljárásai

Közterület-felügyelők eljárásai Közterület-felügyelők eljárásai 1. Közterület eltérő használatának bejelentése, közterület-használati engedély Ügyleírás: A közterület eltérő használata csak a tulajdonos engedélyével lehetséges. A közterületet,

Részletesebben

Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról

Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) Észak-Amerikából származó egynemzedékes, kisméretű kártevő. Fő tápnövénye a szőlő, amelynek a levélfonákán szívogat.

Részletesebben

Orosháza város helyi védettségű építészeti értékei

Orosháza város helyi védettségű építészeti értékei Orosháza város helyi védettségű építészeti értékei Sorsz. Hrsz. Cím Leírás 1. 2236 Nyár utca 7. napsugaras ház 2. 1893 Major utca 15. napsugaras ház 3. 3766 Luther utca 17. napsugaras ház 4. 737/2 Lehel

Részletesebben

Az eperfa-pajzstetű elleni küzdelem őszibarackosainkban

Az eperfa-pajzstetű elleni küzdelem őszibarackosainkban Az eperfa-pajzstetű elleni küzdelem őszibarackosainkban 2009. március Az őszibarack-termesztőket évek óta rettegésben tartja az eperfapajzstetű (Pseudaulacaspis pentagona TARG.). A polifág faj, ami Budapest

Részletesebben

BME CAMPUS FAFELMÉRÉSI LISTA. Törzs Ø (CM)

BME CAMPUS FAFELMÉRÉSI LISTA. Törzs Ø (CM) Sorsz. Latin név Magyar név Első csoport 001 Picea pungens f. glauca Ezüstfenyő 20 4 közepes 002 Syringa Vulgaris Orgona 20 4 szétágazó 003 Tilia Hárs 50 5 jó 004 Aesculus hippocastanum Gesztenye 70 7

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA FÖLDHASZNOSÍTÁSI-, MŰSZAKI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZET Meteorológiai mérések hasznosítása döntéstámogató rendszerekben Rácz Csaba Nagy János

Részletesebben

5f!J. számú előterjesztés

5f!J. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről

Részletesebben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2012. (..) önkormányzati rendelete

Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2012. (..) önkormányzati rendelete Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2012. (..) önkormányzati rendelete a közterület igénybevételének, használatának, és a közterületi fák, cserjék telepítési szabályairól Kisújszállás

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

SZENTES VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

SZENTES VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA SZENTES VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA Készítette: Wittek Krisztina f építész ktsz.: TT/É1-01-2382 Nemes Zoltán tájtervez Várkert Kft ktsz: K/1 01-5053 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

Mezőkövesd Város Önkormányzatának 27/2007.(V.31.) ÖK. számú RENDELETE

Mezőkövesd Város Önkormányzatának 27/2007.(V.31.) ÖK. számú RENDELETE Mezőkövesd Város Önkormányzatának 27/2007.(V.31.) ÖK. számú RENDELETE a közterületek tisztántartásáról és a közhasználatú zöldterületek fenntartásáról, védelméről Mezőkövesd Város Képviselő-testülete a

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Kéreg:A fa testének külső, a külvilággal érintkező része. Külső, elhalt pararétegből és a belső rostrétegből áll. Megakadályozza a fa kiszáradását,

Kéreg:A fa testének külső, a külvilággal érintkező része. Külső, elhalt pararétegből és a belső rostrétegből áll. Megakadályozza a fa kiszáradását, Kéreg:A fa testének külső, a külvilággal érintkező része. Külső, elhalt pararétegből és a belső rostrétegből áll. Megakadályozza a fa kiszáradását, védi a környezeti hatásoktól. Háncs: A kéreg belső részén

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

A parlagfű Magyarországon

A parlagfű Magyarországon Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

KEREKEGYHÁZA, SZENT ISTVÁN TÉREN TALÁLHATÓ IDŐS NYÁRFÁK FAVIZSGÁLATA ÉS ÁPOLÁSI JAVASLATTÉTEL

KEREKEGYHÁZA, SZENT ISTVÁN TÉREN TALÁLHATÓ IDŐS NYÁRFÁK FAVIZSGÁLATA ÉS ÁPOLÁSI JAVASLATTÉTEL KEREKEGYHÁZA, SZENT ISTVÁN TÉREN TALÁLHATÓ IDŐS NYÁRFÁK FAVIZSGÁLATA ÉS ÁPOLÁSI JAVASLATTÉTEL 206 JÚNIUS Jelen felérés a Kerekegyházi Városgazdasági Nonprofit Kft. egrendelése alapján készült a Kerekegyháza,

Részletesebben

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE D e b r e c e n M e g ye i J o g ú V á r o s P o l g á r m e s t e r i H i v a t a l Igazgatási Osztály, Vállalkozási Csoport 4026 DEBRECEN, KÁLVIN TÉR

Részletesebben

Kaba Város Településrendezési Tervének készítéséhez

Kaba Város Településrendezési Tervének készítéséhez Kaba Város Településrendezési Tervének készítéséhez Alátámasztó munkarész 2015. július Tervező: Art Vit al Tervező, Ép ít ő és Kereskedelmi Kf t. 2014. Külzetlap Település tervező/ Építész vezető tervező

Részletesebben

Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2015.05.21.) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára

Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2015.05.21.) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2015.05.21.) a Móri Borvidék szőlőtermesztői számára Kiadva: 2015.05.21. 12:00-kor. Érvényes: 2015.05.28-ig. Várható frissítés: 2015.05.28. 12:00-kor. A gyors növekedésnek

Részletesebben

( ompartmentalization f ecay n rees)

( ompartmentalization f ecay n rees) ( ompartmentalization f ecay n rees) Erdészeti (fa) patológia Elsősorban a fák leromlásának, korhadásának folyamatát kutató tudományág. George Henry Hepting (1907 1988) 1935 - Először ír a fák korhadások

Részletesebben

A védetté nyilvánítás célja

A védetté nyilvánítás célja Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2015. (VI.26.) önkormányzati rendelete az egyes helyi jelentőségű természeti emlékek védetté nyilvánításáról Kiskunhalas Város Önkormányzatának

Részletesebben

Egyszerűsített tanulmány egynyári virágokról

Egyszerűsített tanulmány egynyári virágokról Egyszerűsített tanulmány egynyári virágokról Egyszerűsített tanulmány a 2013-ban ültetett egynyári virágokról gyökéritató-agrooter alkalmazásával. Készítette: Zákányi Tamás a Székesfehérvár MJV Városgondnokságának

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖTELEZŐEN JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ Egyeztetési anyag Gyula, 2007 2 A L Á Í R Ó L A P Köröstarcsa község településrendezési tervéhez Vezető tervező:

Részletesebben

A káposztafélék védelme

A káposztafélék védelme A káposztafélék védelme Talajfertôtlenítés A káposztafélék növényvédelmében meghatározó szerepe van a fajta tenyészidejének. Egyes károsítók a rövid tenyészidejû, míg mások inkább a kései káposztaféléket

Részletesebben

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán Barkász Zsuzsanna Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2009. Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi

Részletesebben

www.syngenta.hu A burgonya védelme A póréhagyma védelme

www.syngenta.hu A burgonya védelme A póréhagyma védelme www.syngenta.hu A burgonya védelme A póréhagyma védelme Fusilade Forte Az első és ma is egyik leghatékonyabb szuperszelektív posztemergens egyszikű irtó a Fusilade Forte. A legjobb hatás a gyomok intenzív

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5.

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Jászszentlászló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (IX.15) önkormányzati

Részletesebben

VARGA-ERDŐMESTER Kft. 9491 Hidegség, Petőfi Sándor utca 27. tel: +36-309-791-671

VARGA-ERDŐMESTER Kft. 9491 Hidegség, Petőfi Sándor utca 27. tel: +36-309-791-671 VARGA-ERDŐMESTER Kft. 9491 Hidegség, Petőfi Sándor utca 27. tel: +36-309-791-671 Munkaszám:295/2014. BÁBOLNA VÁROS KÖZCÉLÚ ZÖLDFELÜLETEINEK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2014 1 VARGA-ERDŐMESTER Kft. 9491 Hidegség,

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A fenntartható szőlőtermesztés fajtaválasztékának bővítése új nemes-rezisztens fajtákkal, fajta specifikus környezetkímélő termesztés-technológia kialakítása és innovatív bio termék prototípusának kifejlesztése

Részletesebben

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa, a zöld jövő Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa fejlődése A kiültetéskor 3 év múlva Az előző évben ültetett, a fagyok után tarra vágott Smaragdfa növekedése A 30, a 80 és a 100 napos facsemete

Részletesebben

Tárgyszavak: városökológia; biodiverzitás; növény; természetvédelem; őshonos faj; betelepített faj; Berlin; Németország.

Tárgyszavak: városökológia; biodiverzitás; növény; természetvédelem; őshonos faj; betelepített faj; Berlin; Németország. KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS Biodiverzitás Berlinben A Rio de Janeiróban 1992-ben tartott konferencia egyik természetvédelmi célkitűzése a biológiai diverzitás (sokféleség) fenntartása volt. A közelmúltban

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

A városi zöldfelületek hatásának vizsgálata a levegőminőség szempontjából. * kardos.levente@kertk.szie.hu

A városi zöldfelületek hatásának vizsgálata a levegőminőség szempontjából. * kardos.levente@kertk.szie.hu Angyal Zsuzsanna 1 Kardos Levente 2 * Sepsi Panna 2, 3 A városi zöldfelületek hatásának vizsgálata a levegőminőség szempontjából Összefoglalás 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezettudományi Centrum

Részletesebben

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 Jenei Attila Okl. környezetmérnök környezetvédelmi szakértő MMK szám: 01-11827 Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök T F E W 1133

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501.

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501 A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelõ mezõgazdasági beruházásokhoz

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

DÉVAVÁNYA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

DÉVAVÁNYA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE DÉVAVÁNYA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 2 Megbízó: Békés Mérnök Kft Békéscsaba, Pásztor u. 34. Tervező: Tér és Terület BT. Gyula, Hajnal utca 25. Területfelhasználás, szabályozás: Torma Gyöngyi okl. építészmérnök

Részletesebben

Borászati technológia I.

Borászati technológia I. Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Közterületi növényvédelem és munkavédelem Zsigó György NMNK Budapest - Fővárosi Szervezete

Közterületi növényvédelem és munkavédelem Zsigó György NMNK Budapest - Fővárosi Szervezete Közterületi növényvédelem és munkavédelem Zsigó György NMNK Budapest - Fővárosi Szervezete A közterületi növényvédelem jellemzői: emberek folyamatos jelenléte az EU vegyszerellenes közege (közterületi

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

ÁRJEGYZÉK 2010 ŐSZ KONTÉNERES DÍSZFÁK

ÁRJEGYZÉK 2010 ŐSZ KONTÉNERES DÍSZFÁK ÁRJEGYZÉK 2010 ŐSZ KONTÉNERES DÍSZFÁK Acer campestre SUH. kont. 8 l. 150/200 1.800 Ft Acer n. Kelly s Gold 12/14 kont. 45 l. PF. 4.800 Ft Acer platanoides kont. 12 l. 200/250 2.400 Ft Acer saccharinum

Részletesebben

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Aktualizálta 2011-ben: Finta Krisztián kistérségi menedzser 1 BEVEZETÉS A területfejlesztési politikát érvényesítő

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme

www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme A ribiszke és a köszméte termesztése során évről-évre jelentős gazdasági kárt okoznak a lisztharmat a lombozat fertőzésével és a különböző levéltetű fajok

Részletesebben

DuPont termékek a kiskertekben

DuPont termékek a kiskertekben DuPont termékek a kiskertekben Tanos 50 DF Tanos 50 DF szôlôben Különleges tulajdonsággal rendelkezô, kombinált hatóanyagú gombaölô szer szôlôperonoszpóra ellen. A Tanos a DuPont kutatás egyik gombaölô

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2016. március 24-i ülésére Tárgy: Borzavári úti temető kerítésének felújítása, valamint a kerítés mentén lévő veszélyes fák kivágása

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Natura 2000 Fenntartási Terv

Natura 2000 Fenntartási Terv Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő

Részletesebben

Az alma organikus növényvédelme

Az alma organikus növényvédelme Az alma organikus növényvédelme Rész 2: Növényápolás Az Európai Unió Lifelong Learning Programja támogatásával. Az Európai Bizottság támogatást nyújtott a projekt költségeihez. A kiadvány (közlemény) a

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben

Részletesebben

Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei

Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A szarvasfélék túlszaporodásából eredő problémák áttekintő vizsgálata és a megoldás lehetőségei Buzgó József Sopron 2006 Doktori

Részletesebben

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Bevezető a kő magnószalag Földünk éghajlati rendszerében történt ősi változások kőbe vannak vésve. A por és jég felhalmozódásai, tavak és tengeri

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Kõszeg Város Polgármesteri Hivatala Kõszeg, Jurisics tér 8. Tervezõ: Dr. Józsa Miklósné... okl. kertészmérnök

Kõszeg Város Polgármesteri Hivatala Kõszeg, Jurisics tér 8. Tervezõ: Dr. Józsa Miklósné... okl. kertészmérnök Megbízó: Kõszeg Város Polgármesteri Hivatala Kõszeg, Jurisics tér 8. A dokumentációhoz 7 rajzi melléklet tartozik. 2.0 Aláíró-lap: Tervezõ: Dr. Józsa Miklósné... okl. kertészmérnök Lóránthné Karácsony

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21)

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) 2011. november 30. Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Local Agenda 21... 5 A fenntartható fejlődés és a Local Agenda 21 kapcsolata... 5 A Balatoni

Részletesebben

polgármester városi főépítész

polgármester városi főépítész Előterjesztő: Készítette: Szitka Péter polgármester Lautner Emőke városi főépítész Tájékoztató a Kazincbarcika Városi Köztemető fejlesztési tanulmánytervének döntés előkészítő koncepciótervének tervezetéről

Részletesebben