A szociálpolitika történeti kérdései. Dr. Mélypataki Gábor

Átírás

1 A szociálpolitika történeti kérdései Dr. Mélypataki Gábor

2 Ókori előképek Ebben az időszakban még nem beszélhetünk szociálpolitikáról, viszont általános volt a szociális gondoskodás. Ahogy a szükség diktálta úgy változott a tüneti kezelésre, az utólagos korrekcióra, vagy már a probléma megelőzésére irányuló törekvés A fő szempont mindig a közösség érdekeinek a kiszolgálása volt, az egyéni élet és a család fenntartása e három szempont érvényesülésének rendeltek alá mindent, még a vezető választását, vagy a megtűrést is.

3 Ókori előképek Az ókori civilizációk alapvető törekvése volt az állam fenntartása, a folytonosság biztosítása, amihez meg kellett tartani a hitet a közösség erejében. A társadalomnak ki kellett elégítenie a polgárok igényeit, ami a létfenntartás biztonságában, a családi fészek háborítatlanságában, az utódlás biztosításában és a lelki-szellemi szükségletek kielégítésében csúcsosodott ki. A kritikus pontokon illetve időkben alkalmazták a szociális gondoskodás különböző módszereit.

4 Mezopotámia A sumér társadalom szerkezetében fejtett rétegződést tapasztalunk, amely a gazdasági célszerűségre épül fel. Palotagazdaság A rendszer jellegéből fakadt, hogy városállamon belül közvetlen személyes kapcsolatok voltak jellemzőek, a fejadagok biztosították a megélhetést. A nagyobb munkabírásúak, a tehetségesek jobban éltek, de a szegényeknek és a rabszolgáknak sem kellett félnie a teljes ellehetetlenüléstől. A tempomgazdaságokban és a királyi birtokokon dolgozók tették ki a társadalom jelentős részét. A lakosság jövedelme két forrásból származott: központi forrás és saját egyéni gazdasági teljesítmény.

5 Mezopotámia A szervezett formájú szociális gondoskodás nem alakult ki, mert a közösség életvitele, a kialakult rendszer nem termelte ki a reménytelenül szűkölködő rétegeket, még a rabszolgáknak sem kellett tartaniuk a létbizonytalanságtól. A központi elosztási rendszer tette lehetővé a mindenkiről való gondoskodást.

6 Egyiptom A társadalom működésének alapja a hit volt. Az emberek fő céljuknak a túlvilági életre szóló jog megszerzését tekintették. Az egyiptomiak igyekeztek minél jobban betartani a törvényeket, hiszen időben el akarták kezdeni a túlvilági életre való felkészülést. A rétegzett társadalomban az egyes címeket és rangokat örökölni lehetett. A gazdasági élet döntően a faluközösségben zajlott, ezen belül is a család jelentette a közösségi élet alapegységét. A családalapítás életük fontos mozzanata volt, mert ettől függött a túlvilági élethez jutás esélye. A családon belül erős munkamegosztás működött. Gyakran a házasságot szerződésbe is foglalták.

7 Egyiptom Tényleges egyenjogúság volt férfiak és nők között a családon és a társadalmon belül is. Erről tanúskodnak a férfiak és a nők sírjainak felszereltsége is. Egyiptom a tagjairól gondoskodó társadalom volt. A közösségi élet a templomokhoz és a vallási ünnepekhez kötődött. Nem alakultak ki szerveződések a szegénységbe csúszottak megsegítésére. Ezt a problémát általában családon belül rendezték le. A közéletben a köz- és magánügyletek rendezésében nagy szerepe volt a szerződéskötésnek.

8 Inka Birodalom Fő törekvésük a mindenható jóindulatának megnyerésére irányult, ezért az isteneknek mindig a legjobbat próbálták meg átnyújtani. Ez a felfogás a népességre is rányomta bélyegét, nem volt ritka, hogy erős jól képzett férfiakat áldoztak az isteneknek. Az élet települési közösségekre osztottan, illetőleg bennük való tömörülésben folyt. Az önálló élet a felnőttkor elérésével kezdődött (14-19 éves kor). Ekkor kötelező volt házasságra lépni. Amelyik férfi nem talált, amellé adtak feleséget. A kapott földdarabon pedig gazdálkodniuk kellett. Minden egyes gyermekáldással növekedett a rendelkezésre álló földdarab.

9 Inka Birodalom A túlszaporodás esetén a születésszámot szabályozni kellett. De hogy ne kelljen lemondani az örömszerzésről eltűr és megengedett volt a homoszexualitás. Az Inka volt a birodalom minden javának ura, a köznép a földet és az eszközöket használatba kapták, így öröklési kérdések sem merültek fel. Az uralkodótól a faluközösségek kapták meg a javakat, amit közösen használtak. Az egyéni élet legfőbb problémájaként a munkaképtelenség jelentkezett. Ezek megoldására a központi ellátórendszer alkottak meg. A betegség idejére, illetve a már magukat fenntartani képtelen öregek élelemmel történő ellátása a központi rendszerből. Ezt adókból fedezték. Az egyedül maradt nők a Kiválasztott nők házába vitték, ahol vagy kézműves munkát, vagy házi munkával foglalatoskodtak De nem maradtak ellátás nélkül.

10 Kínai Birodalom Kultúrájuk alaptétele, miszerint a tudás emberi eredetű. Társadalmi létezésük alapja az elődök által megszerzett tudás és annak gyarapítása. Ebből a gondolatból táplálkozik az idősek tisztelete, a róluk való gondoskodás kötelessége. Meggyőződésük volt, hogy a holtak szellemének nincs öntudatuk, amiből viszont az következik, hogy az embernek a földi szükségleteivel kell törődniük, így az uralkodónak is legfőbb kötelessége alattvalóinak javát szolgálnia. A társadalom felfogását Konfucius foglalta kerek egységbe. Mindenkinek tisztelnie kell a társadalmi együttélés szabályait, továbbá gyakorolnia kell a kölcsönösség erényét. Ebből következően mindenkinek megvolt a maga helye a társadalomban, és feladata a köz szolgálata volt.

11 Kínai Birodalom Megszabadítani az embereket a szegénységtől éppoly legfőbb kötelességünk, mint kimenteni őket a tűzből, vagy kihúzni a vízből. Konfucius A társadalom nem nézheti tétlenül, hogy bármely tagjának ellehetetlenülését, mert akkor a többi tagja sem érezheti magát biztonságban, így elvesztik a bizalmukat az állammal és a császárral szemben. A közösségi életet áthatotta az egymásról való gondoskodás

12 Görög városállamok Az államok elhelyezkedése és a földrajzi adottságok miatt központi kérdésként merült fel a lakosság létszámnövekedésének szabályozása. Ennek a problémának a megoldása első számú érdek és gond volt a társadalom számára. A népességrobbanást az egyéni és társadalmi szintű feszültségek keletkezése követte. A társadalmi megoldások a születés szabályozására és az idősekre vonatkoztak elsős sorban.

13 Görög városállamok A fő cél a bő gyermekáldás elkerülése. A család fennmaradását férfiágon számolták, ezért szabályozták, hogy a férfiak éves koruk körül házasodhattak, ezen belül a pontos korhatár többször is változott. Mivel bizonyos időpontig tilos volt a családalapítás, de az örömszerzés nem, ezért engedélyezett volt a prostitúció, és elfogadott volt a homoszexualitás is. A felnőttkori népességszabályozás eszköze volt a zsoldosság, és gyakori volt a gyermekkitétel is. Ismert és elfogadott, és bizonyos esetekben kikényszerített volt az öregek öngyilkossága. Mérgezett borókaitalt végzett a 60 év felettiekkel.

14 Görög városállamok A szociális ellátások közül az elsők között volt az egészség védelme. A gyógyítás Aszklépiosz isten dolga volt. Létezett ugyan orvos képzés, de az elsősorban elméleti volt. Törvényben szabályozott módon gondoskodtak a sebesültekről. Athénban a hadirokkantak segélyben részesültek. A nincstelenek pedig a theorika nevű ellátásban részesültek. Később állampolgári jogon járó életjáradékká vált. A pénzbeli segélyek mellet gabonaosztásokat és élelmiszeradományozást is tartottak. Önsegélyező egyesületek, ún. eranoszok jöttek létre. Kölcsönös segélypénztárakként működtek.

15 Római Birodalom A rómaiak a családi tűzhelyt és az oltárt tartották legnagyobb becsben. A házasságon kívül született gyermeknek például az apjával nem volt jogi értelemben vett kapcsolata. A római közmondást Panem et circensis a szociális gondoskodás alaptételeként is felfogható. A társadalom igényeinek kielégítése biztosítja az uralkodó rétegek hatalmát. A római egy rabszolgatartó katonaállam volt.

16 Római Birodalom Az egyén boldogulásának jelentős szerepet tulajdonítottak. A görögökhöz hasonlóan fontosnak tartották az orvoslást. Itt már fizikai orvoslásról beszélhetünk. Az orvosok díjazásban részesültek, hasonlóan a mai háziorvosi rendszerhez. Az állandó háborúk nyomán a veteránokról való gondoskodás előtérbekerült. A későbbiekben már a táradalom szélesebb rétegeire is gondolni kellett, így gyakoriak lettek a gabonaosztások a közraktárakból. De ünnepnapokon akár a nép közé történő pénzszórást is rendeztek.

17 Római Birodalom Foglalkoztak a hajléktalanokkal is, akik díjtalanul kaphattak szállást. A görögöktől pedig átvették az egyesületi rendszert. Hasonlóan a példához a szegényebb sorsú személyek önsegélyező pénztáraiként működtek. Ezeknek jelentősebb válfaját képeztek a késői császárkorban létesített alapítványok. A római jogrendszer számos szociális elemet tartalmazott, a szerződésre vonatkozó szabályoktól kezdve a nőkre vonatkozó rendelkezésekig. A nők a társadalom vonatkozásában kiszolgáltatottak voltak, viszont szociálisan védett helyzetet élveztek.

18 Szociális gondoskodás a középkorban A középkort jellemző társadalmi berendezkedés a feudalizmus volt. A hatalom alapja a föld volt. A társadalom leegyszerűsödött beszélhetünk arisztokráciáról és a társadalom több rétegeiről. A születés lényegében az adott személy hátralévő életét determinálta. Igen alacsony volt a társadalom eltartó képessége. A társadalmi gondoskodás igen szűk területre korlátozódott és egyértelműen egyházi feladatként volt meghatározható. A családban az elsőszülöttek joga érvényesült, de az állam amúgy sem szólt bele jelentősen a családok dlgaiba A városok fejlődése hozott új színt és szociális vtületet a korszak fejlődésébe.