Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download ""

Átírás

1 A bankok működésének levezetése! TÖRTÉNELMI VISSZATEKINTÉS: A bankok kialakulása i.e. 6. században indult Babilóniában, majd később a középkorban-itáliában volt először pénzváltás, cserélés, adásvétel. Majd a későbbiekben az Amerikai aranyláz elindulásával kezdődött az aranymegőrzés bizonylattal címkézve majd jelöletlenül. A bank olyan, a kereskedelemből kinőtt üzleti vállalkozás, amely betéti és hitelügyletekkel, valamint pénzforgalmi szolgáltatásokkal foglalkozik. - Betéti üzletág raktárházból nőtt ki - Hitelezés áruvásárláshoz vételár megelőzés - Pénzforgalmi szolgáltatás - kereskedők külföldi ügynöknél hagyták a pénzt, később csak könyveltek pénzmozgás nélkül A bankok működésének alapja a kölcsönös bizalom, feltétele a stabil társadalmi helyzet! A MODERN BANKRENDSZER, A BANKOK TÍPUSAI: A bank a pénzügyi közvetítők egyike, Léteznek univerzális és speciális pénzintézetek: - kereskedelmi bankok - takarékpénztárak - befektetési bankok - fejlesztési bankok - jelzálogbankok - szövetkezeti bankok

2 BANKI ALAPFUNKCIÓK: A banki alapfunkciók lényegében változatlanok, csak korszerűsödnek és strukturálódnak. - Hitel többféle pénznemben - Beruházás és forgóeszközhitel - Lakás- és személyi kölcsön - Betéti konstrukciók - Kombinált termékek SPECIÁLIS BANKI SZOLGÁLTATÁSOK: Az alaptevékenységen kívüli speciális szolgáltatások: - Tanácsadás (üzleti és befektetési) - Információs szolgáltatás - Vagyonkezelés - Holding szervezetben teljes pénzügyi közvetítés (biztosítás, lízing) - Garanciák BANKI KOCKÁZATOK: - Fizetésképtelenség (további működés kétséges) - Likviditási kockázat - Ügyfélkockázat (hitel és garancia kockázat) - Piaci kockázatok (kamat- és árfolyamkockázat) - Szabályozási kockázat - Koncentrációs kockázat - Működési kockázat Banki alapdilemma: jövedelmezőség versus kockázat (moral hazard)

3 KÉTSZINTŰ BANKRENDSZER KIALAKULÁSA: - A XIX. században sok bankcsőd tovagyűrűző hatás - Központi szabályozás és garancia iránti igény - Először a többiek által megbízott kereskedelmi bank, majd jegybank - A kétszintű bankrendszer: o I. szint Jegybank o II. szint Kereskedelmi bankok, szakosított pénzintézetek, takarékszövetkezetek stb. - USA-ban 1913-ban jött létre szövetségi bankként - Magyarországon 1924-ben alakult meg jegybankként Jegybank Jegybank és kereskedelmi bank (egyszintű bankrendszer) 1987-től Jegybank 1991-től Külön törvény szabályozza A JEGYBANK FELADATAI: A jegybank önálló hatalmi ág, feladata a monetáris szabályozás és esetenként a felügyelet is. - Funkciói vezeti a pénzintézetek számláit övé a pénzkibocsátás monopóliuma szabályozza a monetáris folyamatokat - A monetáris szabályozás eszközei tartalékráta szabályozás nyíltpiaci műveletek leszámítolási kamatláb politika (tartalék kölcsönzés a jegybanktól) refinanszírozás kamatláb előírás

4 KÖTELEZŐ TARTALÉKRÁTA RENDSZER, NYÍLTPIACI MŰVELETEK: - Kötelező tartalékráta rendszer mértéke szabályozza a bankrendszer pénzteremtő képességét kamat mértéke a bankok jövedelmezőségét is - Nyíltpiaci műveletek állampapír eladás, vétel devizapiaci műveletek JELENLEGI HELYZET ÉS PROBLÉMÁK: - pénzügyi innovációk és áttételek - a bankrendszeren kívüli pénzügyi közvetítők súlya - a tartalékvaluták rendszerének átalakulása A BASEL II. BASEL I. ÉS BASEL II. KIDOLGOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA A nemzetközi bankrendszer destabilizálódásának elkerülése végett valamint a nemzetközi síkon működő minden egyes bank számára egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében 1988 júliusában a Basel Bizottság egy jelentést tett közzé a tőkefelmérésről és tőkeszabványokról (International Convergence of Capital Measurement and Capital Standards), amelyet a szakirodalom az 1988-as Baseli Egyezmény néven ismer. Kiemelendő, hogy habár eredetileg a Baseli Egyezmény elvei a nemzetközi síkon működő bankokra vonatkoztak, utólag ezeket kiterjesztették a belföldi bankokra, jelenleg pedig ezek az elvek több mint száz országban a minimális tőkekövetelmények meghatározásának alapját képezik. Mindent összevetve, az 1988-as Baseli Egyezmény előírta a bank által vállalt kockázat és az azon saját pénzalapok közötti összefüggés felállítását, amelyekkel rendelkeztek a tőke megfeleltetési index alapján, amelynek kisebbnek kell lennie 8 %-nál. A bankok kockázati profilját különféle típusú tevékenységekhez mechanikusan hozzárendelt egyetemes értékek alapján határozták meg, amely

5 tevékenységek négy fő csoportra oszlanak. Habár az 1988-as Baseli Egyezmény nagymértékben hozzájárult a nemzetközi síkon tevékeny bankok tőkésítésének javításához, ennek ellenére elfogadása óta számos kritika tárgya volt, amelyek közül a legfontosabbak azt vetették fel, hogy nem veszi számításba az összes kockázattípust, amelynek a bankok ki vannak téve, és hogy a kockázati értékek hozzárendelése merev, és nem veszi figyelembe az alanyok sokféleségét egy ügyfélcsoporton belül. A fenti körülmények között a Bizottság intézkedett egy új tőke megfeleltetési index elfogadtatása érdekében. Egy hosszas tanácskozási folyamat után tehát 2004 júniusában nyilvánosságra hozták egy új egyezmény végleges formáját, amelyet hivatalosan az International Convergence of Capital Measurement and Capital Standards a revised framework (A tőkefelmérés és tőkeszabványok nemzetközi konvergenciája átdolgozott keret) címet viseli. A gyakorlatban ezt az egyezményt az Új Baseli Egyezményként, a II. Baseli egyezményként vagy egész egyszerűen Basel II-ként emlegetik. A bizottság szempontjából az Új Baseli egyezmény alkalmazásának határideje a 2006-os év vége. Az magasabb szintű életbe léptetés esetén a határidő a 2007-es év vége. BANKI KOCKÁZATOK: Kockázat alatt valamilyen esemény bekövetkezése körüli bizonytalanságot értünk. Kockázatkezelés a kockázatok: - Felmérése - a kockázatvállalás ésszerű szintjének meghatározása - a változások folyamatos mérésére irányul Ezzel az időben történő beavatkozást, a veszteségek illetve az elmaradt hozamok minimalizálását teszi lehetővé. A bank köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal úgy gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa likviditását és szolvenciáját. AZONNALI FIZETŐKÉPESSÉG MINDENKORI FIZETŐKÉPESSÉG LIKVIDITÁS SZOLVENCIA

6 BANKMŰVELETEK: A pénzügyi szolgáltatásokat bankműveleteknek, bankügyleteknek is nevezzük. Ezeket három nagy csoportba soroljuk: - Passzív - Aktív - Egyéb bankügyletek A kockázatok csoportosításának egyik szempontja a megosztás. A HITELEZÉSI ELJÁRÁS: A hitelezés a legkockázatosabb banki művelet. A kockázat abban rejlik, hogy: - HOL - KINEK - MIRE - MILYEN FELTÉTELEK MELLETT nyújt hitelt a bank. Ez egy összetett kockázati struktúra megfelelő felmérését, kezelését igényli. A BANKOK KIHELYEZÉSEINEK KOCKÁZATI STRUKTÚRÁJA: 1. Környezeti kockázat 2. Ügyfélkockázat 3. Ügyletkockázat I. Környezeti kockázat: o Ország kockázat o Politikai kockázat o Ágazati kockázat

7 II. Ügyfélkockázat: Üzleti kockázat: Pénzügyi kockázat: - eszközfelhasználás - likviditás - jövedelmezőség - tulajdonosi struktúra - piac - forrásszerkezet - vezetés - árfolyam - terv III. Ügyletkockázat: o kamat o futamidő o hiteltípus o fedezet A HITELKÉRELEM BANKI VIZSGÁLATA: - A hitelkérelem összeállítása, benyújtása a bankhoz - A hitelkérelem banki vizsgálata, elbírálása - A hitelszerződés megkötése vagy a hitelkérelem elutasítása - A hitel folyósítása a kölcsönszerződés szerint - A hitel visszafizetése (kamat és tőkefizetés) A hitelkérelem banki vizsgálata, elbírálása a hitelfelvevő hitelképességének megállapítására irányul. Ennek érdekében a bank szabja meg a hitelkérelem formai és tartalmi kellékeit. A hitelkérelem vizsgálatának négy szakasza: 1. A hitelt kérelmező adós minősítése. 2. A hitelkérelemben foglalt ügylet minősítése 3. Az adós kockázatviselő képessége és a hitel fedezetére felajánlott biztosítékok értékelése. 4. A hitelkérelemben megjelölt konkrét kölcsönfeltételek értékelése

8 Az adósminősítés vizsgálatai: Az adósminősítésnél feltétlenül vizsgálni szükséges: 1. Számszerűsíthető adatok: - a saját vagyon részaránya - likviditás rövid és középtávon - jövedelmezőség - adósságszolgálat 2. Szubjektív tényezők: - tulajdonosi struktúra, a tulajdonosok magatartása - (osztalékpolitika, esetleges tőkeemelési szándék kapcsolódási pontok) - a menedzsment szakmai megítélése - a jövőbeni kilátások értékelése, a tervezés minősége - piaci helyzet és várható alakulása, monopolhelyzet, a rendelésállomány összetétele - az ágazatra, szakágazatra vonatkozó információ, az attól való lényeges eltérések indokai Ügyletminősítés: Ügyletminősítésre általában éven túli hitelkérelem esetén kerül sor: - projekt vagy vállalkozás szemlélete - a projekt vagy beruházás megtérülése - ügyleti kockázat elemzés (tőke és kamatkockázat, fedezetkockázat) - felmérése alapján Az ügyletminősítés célja megállapítani, hogy érdemes, vagy nem, az adott célra hitelt nyújtani, a tervezett fejlesztés milyen eredménnyel járhat és ez hogyan hat a vállalkozás egészére. Fontos a terv realitásának megítélése is, amelyhez pénzügyi szakértőkön kívül speciális, az adott ágazatot ismerő szakértőkre is szükség van. Az adósminősítés és az ügylet kockázatának függvényében állapítja meg a bank a megkívánt biztosíték értékét. A biztosítékok: A hitel visszafizetésének elsődleges fedezetét az adós várható működési bevétele, illetve az ügylet várható eredménye képezi. Miután valószínűsített fedezetről van szó, ezért másodlagos fedezetre, un. biztosítékra van szükség.

9 A biztosítékok lehetnek: - Dologi biztosítékok - Személyi biztosítékok - Egyéb biztosítékok Dologi biztosítékok: Személyi biztosítékok: Egyéb biztosítékok: - jelzálogjog - kezesség - (ár)bevétel - közraktárjegy - bankgarancia - engedményezés - óvadék - állami garancia - hitel biztosítás - alapítványok garanciái - vételi jog (opció) A felajánlott biztosíték minősítése, a biztosíték elfogadhatóságának megítélését és az un. biztosítéki érték megállapítását takarja. A kiváló és a jó adós könnyebben, kevesebb biztosíték lekötése mellett és kedvezőbb és kedvezőbb kamatfeltételekkel juthat hitelhez. Ez az üzletpolitika járul hozzá a betétek biztonságához. A FIZETŐKÉPESSÉG MÉRÉSE, TŐKEKÖVETELMÉNYEK: A szavatolótőke számítása: A pénzügyi intézmény szavatoló tőkéje a saját tőkéből, az alárendelt és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből, valamint az általános kockázati céltartalék társasági adóval csökkentett részéből áll. A szavatolótőkét két csoportra osztjuk: az alapvető és a járulékos tőkeelemekre. Az alapvető tőke elemek a következők: - jegyzett tőke - tőketartalék - eredménytartalék - lekötött tartalék - mérleg szerinti eredmény - általános tartalék - általános kockázati céltartalék a társasági adóval csökkentve

10 A szavatoló tőke számításakor bizonyos korrekciókat kell végrehajtani, csökkenteni kell a következő tételekkel: o a jegyzett tőke be nem fizetett része o a visszavásárolt saját részvény értéke o a számviteli jogszabályokban meghatározott immateriális javak értéke o a tárgyi eszközöknél a nem banküzemi célt szolgáló ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok o a kockázati céltartalék hiánya o az évközi negatív eredmény A korrigált alapvető tőkeelemek összegének mértékéig lehet figyelembe venni a járulékos tőkeelemeket. Ezen belül az alárendelt kölcsöntőke az alapvető tőkeelemek korrigált értékének maximum 50%-át érheti el. A járulékos tőkeelemek a következők: - az értékelési tartalék 70%-a - alárendelt kölcsöntőke - kiegészítő alárendelt kölcsöntőke A korrigált alapvető tőkeelemek és a járulékos tőkeelemek együttes összegéből további tételek kerülnek levonásra. Ezek a következők: - más pénzügyi intézményekhez befizetett hozzájárulás - nyújtott alárendelt kölcsöntőke NÉZZÜK MEG EZT EGY PÉLDÁN KERESZTÜL: EGY BANK ADATAI (millió forintban) - Saját tőke: ,- o Ebből jegyzett tőke: 7.000,- - Tőketartalék: 1.000,- - Eredménytartalék: 3.800,- - Lekötött tartalék: 0,- - Mérleg szerinti eredmény: 150,- - Általános tartalék: 250,- - Értékelési tartalék: 300,- - Általános kockázati céltartalék: 800,- - Alárendelt kölcsöntőke: 7.000,-

11 A jegyzett tőke 100%-ban befizetett. - A visszavásárolt saját részvény 100,- - Immateriális javak értéke 50,- - Tárgyi eszközöknél vagyoni jog 0,- - Évközi negatív eredmény 50,- - Hiányzó céltartalék ill. értékvesztés 100,- - Leánybankban való részesedés 2.000,- Alapvető tőkeelemek: x 0,84 = ,- millió forint Az alapvető korrigált tőkeelemek 50%-a millió forint < millió forint alárendelt kölcsöntőke; tehát a figyelembe vehető alárendelt kölcsöntőke maximum millió forint Járulékos tőkeelemek: x 0,7 = millió forint Szavatoló tőke: = millió forint, amely csökkentendő a részesedéssel, vagyis Így a korrigált szavatoló tőke összege ebben az esetben ,- millió forint Az így számított szavatoló tőkét kell figyelembe venni a prudenciális előírásokhoz, mint számítási alapot, kivéve a tőke megfelelési mutatót. o A kockázatvállalás korlátozásánál (nagykockázat tulajdonszerzés) és a likviditási szabályoknál ( mely szerint a szavatoló tőke nem lehet kevesebb, mint az előírt minimális jegyzett tőke követelmény) ezt a szavatoló tőkét vesszük alapul. o A kockázatvállalási korlátok túllépésével viszont a tőke megfelelési mutatóhoz alkalmazott szavatoló tőkét a túllépés értékével csökkenteni kell. az így korrigált szavatoló tőkét nevezzük a hitelintézet tőkealapjának. A BÁZELI ÚJ TŐKESZABÁLYOZÁS OKAI: - A pénzügyi piacok fejlődése - A termékek innovációja - A bankcsoportok térnyerése következtében o Új típusú kockázatok megjelenése

12 A korábbi szabályozás főbb problémái - a tőkeszükségletet nem kezelte eléggé differenciáltan - azonos tőkekövetelmény mellett magasabb kockázatú eszközökbe való kihelyezésre adott lehetőséget - figyelmen kívül hagyta a működési kockázatot - korlátozott mértékben ismerte el a kockázatcsökkentési technikák szerepét A BASEL II szakított azzal a megközelítéssel, hogy a hitelintézetek tőkéjének elégséges voltát minden intézményre azonos mércével lehet mérni. A BASEL II. HÁROM PILLÉRE: 1. A hitel és működési kockázat számszerűsítése alapján meghatározott minimum tőkekövetelmény 2. A bankfelügyeleti ellenőrzés hangsúlyosabb szerepe 3. A piac fegyelmező szerepe, amelyet transzparens beszámolási követelmények segítenek Az új szabályozás egyik fő célja a kockázatérzékenység erősítése volt. Ezt szolgálja az, hogy a kockázatok fedezését célzó minimális tőkeszükséglet számításához a hitelintézetek kockázatkezelésük, továbbá belső irányítási és ellenőrzési folyamataik fejlettségének függvényében többfajta módszer közül választhatnak. A hitel- és a működési kockázat minimális tőkeszükségletének fejlettebb mérési módszerei is a nem várható veszteséghez kapcsolódnak, közelítve ezzel egymáshoz a szabályozói és a gazdasági tőkeszükségletet. A hitelintézeteknél alkalmazott belső hitelkockázati mérésekkel ellentétben az új szabály a várható veszteséggel csak az értékvesztés és a kockázati céltartalék formájában megképzett fedezetet állítja szembe, a kockázati felár számszerűsítésével előállított bevételi fedezetet nem ismeri el. Egyelőre az intézmények saját hitelkockázati modelljeit sem fogadja el a szabályozás. Ennek feltételeit még vizsgálják. A fejlettebb módszerek alkalmazásának egyöntetű feltétele a felügyeleti jóváhagyás és meghatározott nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése. Az utóbbi révén a piac erős ösztönzője lehet a fejlettebb módszerek alkalmazásának, hiszen a felügyelet által is elismert fejlett kockázatkezelés alacsonyabb kockázati felárat jelent a piacon. A hitelkockázat standard módszerrel történő mérése lényegében a jelenlegi kockázati súlyozáshoz hasonlít, a hitelezési kockázatokat néhány standard kockázati súlyozási csoportba sorolja. Az új súlyozás viszont kockázatérzékenyebb: - figyelembe veszi a külső, tehát a független ügynökségek által adott minősítéseket; - több súlyozási csoportot alkalmaz, s a magas kockázatú tételekre 150 százalékos súlyt, azaz 12 százalékos tőkekövetelményt határoz meg; - elismeri a lakossági üzletág alacsonyabb kockázatát, a lakossági hitelekre/lakáshitelekre kisebb kockázati súlyok (75, illetve 35 százalék) alkalmazását írja elő; - a 90 napon túl lejárt hitelekre, ha az elszámolt értékvesztés hányada alacsony, 150 százalékos súlyt szab.

13 A tőkekövetelmény - a hatályos szabályozáshoz hasonlóan - a kockázati súly 8 százaléka. A standard módszert alkalmazó magyar hitelintézeteknek a külső minősítésekre épülő új rendszerben azonban a hatályos szabályozáshoz képest nagyobb tőkével kell fedezniük többek között a magyar állammal szembeni, devizában fennálló követeléseket, a bankközi devizaköveteléseket és a három hónapon túli lejáratú bankközi forintköveteléseket. Az utóbbi szabály a bázeli javaslatban már benne volt, de az európaiban új elem. A hitelkockázat belső minősítésre épülő módszerei egy olyan felügyeleti modellt takarnak, amelynek a konfidenciaszintje 99,9 százalék, s amelybe saját méréseik alapján a hitelintézetek helyezik be a paramétereket: az alapmódszer keretében csak a nem teljesítési valószínűséget, a fejlett módszert alkalmazva a veszteségrátát és a nemteljesítéskori kockázati kitettséget is. Alapelv, hogy ha a hitelintézet valamely jelentős portfóliójára a belső minősítés módszerét kívánja alkalmazni, akkor meghatározott időterv alapján a többi portfólióra is be kell vezetnie azt. Mivel ez több nehézségbe ütközik, több portfólióra, illetve részportfólióra vonatkozóan vannak a belső minősítésre épülő módszer keretében alkalmazható olyan "helyettesítő" módszerek, amelyek lényegében egyfajta standardizálást takarnak (például egyszerű súlyozási módszer, felügyeleti besorolás). Az európai szabályozási javaslat emellett lehetővé teszi, hogy a hitelintézetek a szuverén, valamint az intézményi portfóliókra (a hitelintézetekkel, befektetési vállalkozásokkal, önkormányzatokkal szembeni kockázatokra) tartósan standard módszert alkalmazzanak, miközben a többi eszközcsoport tőkekövetelményét a belső minősítésre épülő módszerek egyikével számolják, amennyiben az adott portfólió csekély számú partnert érint. Ez a lehetőség a kevéssé bonyolult tevékenységet folytató hitelintézetek számára kívánja elérhetővé tenni a belső minősítésre épülő módszerek alkalmazását. A bázeli szabályozásban ez a kedvezmény nem lelhető fel. Új elem az európai bizottsági javaslatban az, hogy a belső minősítésen alapuló módszerek használatára feljogosított hitelintézetek a központi kormányzattal, az állammal azonos kockázatú önkormányzatokkal, helyi hatóságokkal és egyéb közszolgálati gazdálkodóegységekkel szembeni kockázati kitettségekre is tartósan standard módszert alkalmazhatnak. Ez a kedvezmény, ami valójában ezekre a kitettségekre nulla százalékos súlyozást jelent, azonban csak a legjobb (gyakorlatilag AAA, AA) hitelminősítéssel rendelkező államokra és azok intézményeire érvényesíthető. Ez a bázeli egyezményben szintén nem található előírás elsősorban a legfejlettebb és erős tartományi vagy önkormányzati struktúrákkal rendelkező európai országok számára ad kedvezményt. A kockázatmérés és benne a limitszámítás állami szabályozásában változás következett be január 1-jén. A hitelintézeti törvény kibővült a Bázel II.-höz kapcsolódó előírásokkal, emellett új kormányrendeletek is születtek. Napjainkban a hitelkockázat aktuális szabályozását a következő négy jogszabály tartalmazza: Hitelintézeti törvény (1996 évi CXII törvény a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról), ennek főképpen a 76. -a; 196/2007. (VII. 30.) Kormányrendelet a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről; 200/2007. (VII.30.) Kormányrendelet a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről; valamint a 250/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 7. sz. melléklete.

14 A HITELINTÉZETEKRE VONATKOZÓ PRUDENCIÁLIS ELŐÍRÁSOK A hitelintézetek a saját és a rájuk bízott idegen forrásokért is felelősséggel tartoznak. Ezért működésükre és kockázatvállalásukra különleges, ún. prudenciális szabályok vonatkoznak. A prudenciális szabályok olyan speciális gazdálkodási követelményeket állítanak fel a bankokkal szemben, amely garanciát jelenthet mindenkori és tartós fizetőképességük megőrzésében. Fő szabályként tehát a hitelintézetnek fenn kell tartania azonnali fizetőképességét (likviditását) és szolvenciáját (hosszútávú fizetőképességét). Az azonnali fizetőképesség azt jelenti, hogy képesnek kell lennie a vele szemben jogosan felmerült követelésnek eleget tenni, míg a szolvencia fenntartása a saját vagyon megőrzését, vagyis azt jelenti, hogy a hitelintézet eszközeinek értéke mindenkor meg kell haladja a kötelezettségeinek értékét. Fontos szabály, hogy a hitelintézet saját tőkéjének összege tartósan nem csökkenhet a jegyzett tőke alá. Prudenciális szabályok: 1. A szavatoló tőke nagyságára vonatkozó előírás: A fizetőképesség fenntartásához szükség van arra, hogy folyamatosan rendelkezésre álljon az a tőkemennyiség, amellyel a hitelintézetnél bekövetkezett esetleges veszteségeket fedezni tudják. Ennek meghatározására szolgál a szavatoló tőke számítása, amelynek során a saját tőkéből figyelmen kívül kell hagyni azokat az elemeket, amelyek tényleges fedezetet nem jelentenek a veszteségekre, ill. módosítják a saját tőke értékét. A pénzügyi intézmény szavatoló tőkéje alapvető és járulékos tőkeelemekből áll. Alapvető tőkeelemek: jegyzett tőke: amit a tulajdonosok jegyezetek és befizettek tőketartalék: a részvények kibocsátási értéke és névértéke közötti különbség eredménytartalék: korábbi évek adózott eredménye általános tartalék: az adózott eredményből kell képezni, mértéke 10% mérleg szerinti eredmény: tárgyévi adózott eredmény Járulékos tőkeelemek: értékelési tartalék: a befektetett eszközök piaci értéke és könyv szerinti nettó értéke közötti különbség alárendelt kölcsöntőke: olyan kölcsön, amely adósság rendezésre bevonható, futamideje 5 évtől több 2. Általános tartalékképzési kötelezettség: A hitelintézetek a mérlegfőösszeg és a vállalt kötelezettségek aránya alapján az adózott eredményből általános tartalékot képeznek. Ez egyrészt tartalékul szolgál a veszteségekre, másrészt biztosítékot nyújt a hullámzó jövedelmezőség kiegyenlítésére. 3. Tőkemegfelelés: A tőkemegfelelési mutató a hitelintézetek kockázatát méri. Mértéke legalább 8% kell hogy legyen. A szavatoló tőke nem csökkenhet a jegyzettőke alá. 4. Kockázati céltartalék képzése: A tevékenységgel együtt járó kockázatok fedezésére szolgál. Kockázati céltartalkképzés szempontjából a hitelezési, a kamat-, az árfolyam-, a befektetési, az ország-, valamint egyéb kockázatokat kell figyelembe venni. Az adózás előtti eredményből kell képezni. Ráfordítás lesz belőle.

15 5. Kockázatvállalás korlátozása: A szavatoló tőke arányában korlátozott az egy ügyféllel szemben vállalható teljes kockázat nagysága és az összes ügyféllel szemben vállalt, összes nagykockázat mértéke is. Nagy kockázat: az egy ügyfél részére történt összes kockázatvállalás nagysága meghaladja a hitelintézet szavatoló tőkéjének 10%-át. az ügyféllel szembeni kockázatvállalás együttes összege nem haladhatja meg a szavatoló tőke 25%-át a hitelintézet által vállalt nagykockázat együttes összege nem haladhatja meg a szavatoló tőke 8szorosát. Betétbiztosítás: A különféle betétbiztosítási rendszerek funkciója, hogy a betétes bankba tett pénzének visszafizetésére egy bizonyos mértékig garanciát vállaljanak, vagyis a fizetésképtelenné vált hitelintézetben elhelyezett követeléshez ezeken az intézményeken keresztül egy bizonyos összeghatárig hozzáférjen a betéttulajdonos. Ennek érdekében hozták létre hazánkban az Országos Betétbiztosítási Alapot (OBA). Az OBA a hitelintézetek befizetéséből működik. Minden hitelintézet köteles csatlakozni hozzá. Az egyszeri csatlakozási díj befizetése után éves, rendszeres biztosítási díj fizetési és adatszolgáltatási kötelezettség terheli őket. Az OBA cserébe 1 millió Ft összeghatárig biztosítja a betétesek által a hitelintézeteknél elhelyezett névre szóló betéteket. A hitelintézetek létrehozhatnak további, önkéntes betétbiztosítási intézményeket is. A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK TEVÉKENYSÉGE A HITELINTÉZETEK VONATKOZÁSÁBAN: A pénzügyi szféra összes felügyeleti szervének integrálásával, április 1-jén jött létre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A PSZÁF a Kormány felügyelete alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv, amelynek működését külön törvény (az évi CXXIV tv.) szabályozza. A Felügyelet jogi személy, amely önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működik, szervezeti és működési szabályzatát a Kormány hagyja jóvá. Hatásköre kiterjed a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, a tőkepiacról, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj pénztárakról, a közraktározásról, az egyes szakosított hitelintézetekről, a kockázati tőkebefektetésekről, és a kockázati tőkealapokról szóló törvények hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére. A Felügyelet elnökét a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés választja és hívja vissza. Elnökhelyettesét pedig a pénzügyminiszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Kinevezésük időtartama 6 év. A PSZÁF-nek vannak saját bevételei, amelyek igazságszolgáltatási díjból, felügyeleti díjból, felügyeleti bírságból, ill. egyéb bevételekből állnak.

16 A Felügyelet pénzügyi vállalkozásokkal kapcsolatos feladatai: az engedélykérelmek és más beadványok elbírálása; a törvényben előírt nyilvántartások vezetése, a pénzügyi intézmények információszolgáltatásának és adatszolgáltatásának ellenőrzése; a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet meghatározó szabályok érvényesülésének ellenőrzése, vizsgálata; a pénzügyi intézmények prudens működésének, a betétek és más visszafizetendő források biztonságának vizsgálata, elemzése és értékelése, ill. a független és szakszerű irányítást, valamint a vezetést veszélyeztető körülmények ellenőrzése; intézkedés az észlelt szabálytalanságok megszüntetésére; kivételes intézkedések meghozatala a súlyos szabálytalanságok megszüntetésére; a feltárt szabályszegés miatti bírságolás; az OBA igazgatótanácsa által hozott döntések előkészítésének és végrehajtásának segítése; vitás esetben annak az eldöntése, hogy valamely tevékenység pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek minősül-e. A Felügyelet a pénzügyi intézményektől megköveteli a részletes és rendszeres adatszolgáltatást. A kért adatok kiterjednek a likviditás, a szolvencia, a kockázatvállalás, a pénzügyi és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység szabályainak betartására, ill. a szervezet működésének, valamint belső ellenőrzésének rendszeres figyelemmel kísérésére. A felügyeleti tevékenység két alappillére a helyszíni, ill. a nem helyszíni ellenőrzés. A nem helyszíni ellenőrzés a különböző jelentési kötelezettségeket jelenti. A helyszíni ellenőrzés alapvetően a prudenciális szabályok, és a Felügyeleti határozatok megtartásának vizsgálatára terjed ki. A Felügyelet a jogszabályokban foglaltak betartása érdekében a pénzügyi intézményekkel szemben intézkedéseket, kivételes intézkedéseket és szankciókat alkalmazhat. DEVIZAÁRFOLYAMOK JEGYZÉSE, AZ ÁRFOLYAM-LEÉRTÉKELŐDÉS ÉRTELMEZÉSE: Az árfolyam a nyitott nemzetgazdaságok legfontosabb ár-jellegű változója. Az árfolyam egyrészt meghatározza a belföld exportjavainak a világpiaci árát, s így azok termelőinek nemzetközi versenyképességét, másrészt meghatározza az importjavak hazai árát, ami közvetlen hatással van az infláció mértékére, valamint a reáljövedelemre. A gyakorlati életben leggyakrabban a bilaterális nominális árfolyammal találkozhatunk. Ez két pénznem cserearányát fejezi ki, ami lehet valuta és deviza is. A valuta valamely ország törvényes fizetőeszköze (készpénz), a deviza pedig a valutára szóló követelés (számlapénz). Az árfolyam jegyzése során kétféle eljárás is lehetséges. Az árfolyam direkt (közvetlen) jegyzése során a külföldi pénznem 1 egységének az árát adják meg a hazai pénznemben (pl. 1 EUR = 250 HUF vagy 250HUF/EUR). Az árfolyam indirekt (közvetett) jegyzése során a hazai pénznem 1 egységének az árát adják meg a külföldi pénznemben (pl. 1 HUF = 0,0040 EUR vagy 0,0040EUR/HUF). A devizapiacon a direkt jegyzést alkalmazzák. A devizapiac elemzéséhez használható a Marshall-kereszt, ahol a jószág lesz a külföldi pénz, az ár pedig az árfolyam. A devizapiac keresleti oldalát az áruk és szolgáltatások importőrei és a tőke exportőrei képezik. A keresletről feltesszük, hogy az árfolyam negatív függvénye. A kínálati függvény alakja viszont általában elég sajátos.

17 (Tk o) E0-ból indul ki, vagyis létezik olyan árfolyam, mely alatt a devizatulajdonosok nem hajlandók eladni a birtokukban lévő devizát. Az E1 pontban a kereslet és a kínálat egyensúlyban van. Egy adott időpontban ez a piac egyensúlyi árfolyama. Az E2 árfolyam pedig az, melynél a kínálati függvény visszahajlik, vagyis annak ellenére kívánnak egyre kevesebb devizát eladni a tulajdonosai, hogy azt egyre magasabb áron tehetnék. Így a normál piaci körülmények között a kínálati függvény eltérései nem juthatnak érvényre, ezért a továbbiakban a devizakínálatról feltesszük, hogy az árfolyamnak pozitív függvénye. Ha a devizapiacon változatlan kínálat mellett megnő a kereslet, akkor az az árfolyam emelkedését, vagyis a hazai pénz leértékelődését idézi elő. Ilyen helyzet állhat elő, pl. akkor, ha ceteris paribus a belfödnek kereskedelmi mérleg passzívuma képződik a külfölddel szemben. A többletkeresletet ebben az esetben a többletimport generálja. (Tk o.) NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK IMF, VILÁGBANK CSOPORT, EBRD, BIS FUNKCIÓI: A legfontosabb nemzetközi intézmények: 1.Nemzetközi Valutalap (IMF) Az IMF-et 1945-ben hozták létre. Tevékenysége a tagállamok árfolyam-politikájának felügyeletére; a velük folyatott gazdaságpolitikai konzultációra; a középtávú, elsősorban szerkezetátalakítási célokat szolgáló hitelek nyújtására; és a fizetési mérleggel kapcsolatos céloknak alárendelt rendkívüli hitelprogramok kidolgozására irányul. Az IMF az egyetlen olyan nemzetközi szervezet, amely ha korlátozottan is, de képes hatást gyakorolni tagállamai fizetési mérleg pozíciójának alakulására, ill. pénznemük stabilitására. Hitelfolyósításának feltétele a vállalt gazdaságpolitikai intézkedések teljesítése. Az IMFtagállamok kvótáik arányában rendelkeznek szavazatokkal, ill. jutnak hozzá az egyes hitelprogramokhoz. 2.Világbank-csoport (IBRD, IFC, IDA, MIGA, GEF) A Nemzetközi újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) beruházási célú kölcsönöket folyósít a magyar államnak (infrastrukturális, környezetvédelmi jellegű), ill. közgazdasági környezettanulmányokat készít. A Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) finanszírozza a fejlesztési jellegű programokat, valamit támogatja a magánbefektetői szándékokat.

18 A Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) a legszegényebb fejlődő országoknak nyújt segélyjellegű hiteleket. A Multilaterális Beruházási Garancia Ügynökség (MIGA) átvállalja a működő-tőke politikai kockázatát a fejletlen országok külső finanszírozásának közvetett támogatása érdekében. A Globális Környezetvédelmi Alap (GEF) támogatást nyújt a kiemelt környezetvédelmi célokhoz. (pl. Mo. a határokon átnyúló környezetvédelmi problémák megelőzéséhez remél forrást). 3. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Az EBRD 1991-ben kezdte meg működését regionális fejlesztési bankként. Fő részvényesei az EU (60%), az USA (10%) és Japán (8,5%). Célja a piacgazdaságra történő átmenet segítése a közép- és kelet-európai országokban, valamint a magánvállalkozások támogatása kölcsön nyújtás, tőkebefektetés, és garanciavállalás révén. (pl. M1 autópályánál garanciavállalás). 4. Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) A BIS a nemzetközi monetáris kooperáció egyik legfőbb szervezője. Részvényesei a jegybankok. Számukra igény esetén aranyügyleteket végez, tartalékokat őriz és rövid lejáratú (áthidaló) hiteleket nyújt. A BIS szervezte meg a nemzetközi tevékenységet folytató bankok teljeskörű adatszolgáltatását, és kidolgozta a banktevékenység ellenőrzésének normáit. A BIS működteti a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságot, melynek feladata a nemzetközi pénzügyi rendszer biztonságának védelme, és a kockázatkezelés globális módszereinek a kialakítása is. Ezen kívül a BIS működteti a Nemzetközi Fizetések és Elszámolások Bizottságát is, amely a pénzintézetek összekötő infrastruktúra fejlesztésével és biztonságos üzemeltetésével foglalkozik. A KÖZJAVAK ÉS AZ EXTERNÁLIÁK PROBLEMATIKÁJA ( PIACI ALLOKÁCIÓS MECHANIZMUS HIÁNYOSSÁGAI ): A piaci allokációs mechanizmus hiányosságai: 1. Tökéletes verseny hiánya, melynek oka a méretgazdaságosság, vagy a magas piacra lépési költségek következtében kialakuló természetes monopóliumok, oligopóliumok létezése, vagy az egyes piaci szereplők magatartása. Ez esetekben nem érvényesül a tökéletes piac egy tulajdonsága, miszerint a versenyző vállalatok egyike sem képes a piaci ár befolyásolására. 2. Magas kockázatú vagy lassú megtérülésű beruházások finanszírozása. (pl. infrastrukturális beruházások). 3. Az információhiány (gazdasági döntések meghozatalához). 4. Közjavak és vegyes javak előállítása. Ezen kollektív javak esetében a piac egyáltalán nem vagy csak részlegesen működőképes. 5. Az externáliák. A tiszta közjavak problémája a jellemzőikben keresendő. o A közjavak közösségileg fogyasztható (kollektív) javak. o Valamely közjószág adott mennyiségének igénybevétele független az egyén döntésétől, mindenki ugyanazt a mennyiséget fogyasztja, függetlenül attól, hogy milyen egyéni preferenciái kapcsolódnak a jószág fogyasztásához, vagy egyáltalán szüksége van-e rá. Ez teljesül pl. olyan klasszikus közjavaknál mint a honvédelem, vagy az igazságszolgáltatás, de a kollektív javak nagy részénél (pl. oktatás, tömegközlekedés vagy eü. szolgáltatás) nem érvényesül. o Közjavak esetében nincs lehetőség valamely fogyasztó fogyasztásból történő kizárására. o Valamely közjószág fogyasztása során az egyes fogyasztók semmilyen befolyást nem gyakorolnak egymás fogyasztására, nincs köztük rivalizálás. A közjavakkal kapcsolatos allokációs nehézségek forrása az a felismerés, hogy a fogyasztásból történő kizárás megvalósíthatatlansága miatt a közjavak esetében a piaci mechanizmus nem

19 működik. Mivel a közjavak esetében hiányzik a fogyasztásból történő kizárás és a piaci ár érvényesítésének lehetősége, a piac nem alkalmas ezen javak előállítására. Az externáliák okozta allokációs probléma lényege, hogy elmarad a valamely gazdasági szereplő magatartása által más gazdasági szereplők számára előidézett többletköltség (negatív externália) vagy többlethasznosság (pozitív externália) piaci ellentételezése. Ezen többletköltség vagy többlethasznosság társadalmi szintű ellentételezése (internalizálása) részben az állam és az államháztartás feladata lehet. Az extern hatások a piaci rendszeren kívül jelentkeznek. A negatív extern hatások esetében a megoldandó allokációs probléma alapja az egyéni és a társadalmi határköltség, vagyis az egyéni és a társadalmi kínálati függvény eltérése, ennek következményeként az előállított jószágmennyiség meghaladja a társadalmilag optimális mennyiséget. A negatív extern hatás állami internalizálásának klasszikus eszköze az okozott társadalmi többletköltségek adó formájában történő érvényesítése. A pozitív extern hatások esetében az allokációs probléma lényege az egyéni és a társadalmi határhaszon, vagyis az egyéni és a társadalmi keresleti függvény elérése, emiatt az előállításra kerülő jószágmennyiség elmarad a társadalmilag optimális mennyiségtől. A pozitív extern hatás állami internalizálásának klasszikus eszköze az adott tevékenység által előidézett társadalmi többlethaszon szubvenciók (támogatások) formájában történő megjelenítése. TŐZSDETÍPUSOK, KERESKEDETT INSTRUMENTUMOK: Tőzsdei tevékenység végzésére kizárólagosan jogosult a részvénytársaság. Tőzsdei tevékenység: tőzsdei termék szervezett, szabványosított kereskedésének üzletszerű lebonyolítása. A tőzsde egy sajátos piac, olyan hely, ahol meghatározott árukat, meghatározott időben, szigorú eljárási szabályok (szokványok) szerint, meghatározott személyek (tőzsdetagok) adhatnak-vehetnek. Tőzsdei szokvány: a tőzsdei kereskedés szokásainak írásba foglalása. A tőzsdei kereskedelem szekciókban történik. A szekció a tőzsdei kereskedés egy-egy elkülönült, sajátosan szabályozott része. Tőzsde Árutőzsde Értéktőzsde (Mo ) (Mo ) BÁT BÉT általános speciális általános speciális ép. deviza nemesfém

20 Tőzsde jellemzői: speciális szabályozás alá eső gazdasági társaság, kizárólag jogosult jőzsdei tevékenység végzésére ill. kiegészítő tevékenység végzésére (elszámolóházi, oktatási, informatikai, kiadvány-előállítási, -terjesztési tevékenység, adatszolgáltatási tevékenység), alapításához a PSZÁF engedélye szükséges a társaság kizárólag dematerializált részvényekkel rendelkező részvénytársaság, ill. külföldi tőzsde fióktelepe formájában alapítható, árualapú ügyletek, valamint deviza kereskedése esetén legalább 150 millió Ft, egyéb tőzsdei termék kereskedése esetén legalább 500 millió Ft pénzben befizetett alaptőkével alapítható, egyik tulajdoni hányad sem haladhatja meg a 10%-ot, szigorú összeférhetetlenségi szabályok érvényesek a tőzsdével munkaviszonyban álló személyekre és azok közeli hozzátartozóira, gazdálkodási szabályok (szabad pénzeszközeinek befektetésére vonatkozó korlátozások) Szervezete: A tőzsde legfőbb szerve a közgyűlés, amely tagjainak összességéből áll és évente legalább egyszer hívják össze. (A tőzsdetagok szavazati joga nem arányos a tulajdoni hányaddal.). A tőzsdetanács a közgyűlésnek alárendelt általános irányító testület, amely elsősorban a tőzsde működését biztosító stratégiai döntések meghozataláért felelős. A Felügyelő Bizottság a tőzsdetagok érdekeit és a jogszabályi rendelkezéseket szem előtt tartva, a tőzsde és szervei működését, gazdálkodását, valamint a tőzsdei szabályzatok betartását ellenőrzi. A tőzsdetitkárság egy operatív szervezet, a tőzsde munkaszervezete. Az ügyvezető igazgató feladata a tőzsdetitkárság irányítása és kontrollálása. Ő gyakorolja a Tőzsde munkavállalói felett a munkáltatói jogokat. A közgyűlés által létrehozott szakmai bizottságok a tőzsdetagság és a piaci szereplők véleményének megfogalmazása révén a döntések előkészítésében történő részvétellel a döntések szakmai kontrolljának intézményes lehetőségét hivatottak biztosítani. A tőzsdei kereskedelmet a kereskedési joggal rendelkezők végezhetik. A kereskedési jog tartamát és gyakorlásának módját a tőzsde szabályzata határozza meg. A tőzsdei ügylet az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén tőzsdei termékre vonatkozóan köt. Lehet: azonnali (spot vagy promt): a szerződés megkötése és az ügylet teljesítése nem szakad el, csak a lebonyolítás időigényével kell számolni. határidős (termin) az adásvételt egy későbbi időpontban fogják teljesíteni az előre meghatározott feltételek szerint (mennyiség, ár, határidő). opciós: feltételes határidős szerződés, vagyis a jogosultnak lehetősége van arra, hogy egy későbbi időpontban nyilatkozzon arról, hogy a felajánlott ép. ügyletet elfogadja-e. A kötelezettnek pedig kötelezettségét teljesítenie kell. Az opciós jog biztosításáért a jog vevője opciós díjat fizet. Vételi opciónál a vevő vehet, és az eladó köteles eladni. Eladási opciónál az eladó eladhat, és a vevő köteles venni. Tőzsdeindex: Az adott tőzsdén forgó papírokat jól jellemző (a tőzsdei forgalomban meghatározó) részvénycsomag értékének változását mutatja egy bázisidőponthoz viszonyítva. Pl.: 1. BUX: 1991-től jegyzik a BÉT-en, 1000 pontról indult. Kosara nem állandó, a benne szereplő értékpapírok összetételére, rögzített szabályok alapján egy bizottság tesz javaslatot. Felülvizsgálatára évente kétszer kerül sor. A BUX korába maximum 25 részvény vehető fel. A BUX-on belül az egyes részvények súlyát a cégek mérete, tőzsdei kapitalizációjuk (tőzsdére bevezetett részvények árfolyamösszértékének) aránya határozza meg.

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M)

A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M) A bankok hitelezési tevékenységének szabályai és eljárásai Hitelintézetek ellenőrzése (GTUPZ204M) A bankok mágikus háromszöge Az előadás tartalma 1. A hitelintézetek prudens működésének szabályai. 2. Kockázatosnak

Részletesebben

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 214-12-31 215-12-31 1. Pénzeszközök 41 42 MTB-nél lévő elszámolási számla 22 23 pénztár és egyéb elszámolási számlák 19 19 2. Értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Részletesebben

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:

Részletesebben

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai Hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeinek változásai Seregdi László 2006. december 11. 2006. november 16. Előadás témái I. Bevezetés a hitelintézetek tőkekövetelmény számításába

Részletesebben

Pénzügyi szolgáltatások

Pénzügyi szolgáltatások Pénzügyi szolgáltatások Fogalma: Pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a pénzügyi intézmények (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások) által forintban, valutában vagy devizában, üzletszerűen

Részletesebben

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai Stratégiai és Pénzügyi Divízió Befektetői Kapcsolatok és Tőkepiaci Műveletek Hivatkozási szám: BK-049/2015 Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai A 2013. évi V. törvény (a

Részletesebben

Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár VAGYONKEZELÉSI IRÁNYELVEK

Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár VAGYONKEZELÉSI IRÁNYELVEK Első Rendőri Kiegészítő Nyugdíjpénztár VAGYONKEZELÉSI IRÁNYELVEK Jóváhagyta: A Pénztár Igazgatótanácsa 2016. április 14-én Hatályos : 2016. április 28. A Pénztár befektetési tevékenysége során 2016. április

Részletesebben

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés - KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai Stratégiai és Pénzügyi Divízió Befektetői Kapcsolatok és Tőkepiaci Műveletek Hivatkozási szám: BK-099/2014 Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai A 2013. évi V. törvény (a

Részletesebben

Bankmérleg jellegzetességei

Bankmérleg jellegzetességei Bankmérleg jellegzetességei Befektetési társaság és hagyományos kereskedelmi bank tételek együtt Likviditási sorrend Eszközöknél-kötelezettségeknél csoportosítás módja: Jövedelemtulajdonos Lejárat Befektetés

Részletesebben

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök III. Döntési szintek A Takarékszövetkezet üzleti tevékenysége során keletkező kockázati elemek minimalizálása érdekében a döntéseket a takarékszövetkezeti hierarchia

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

Lamanda Gabriella március 28.

Lamanda Gabriella március 28. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2014. március 28. Transzformációs szerepkör Bankári alapelvek Bankok bankja szerepkör Bankmérleg Banktőke Beszámoló egyéb részei Banki kockázatok és kezelésük Hitelkockázat

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

Tartalomjegyzék. GÁL ERZSÉBET: Bankok, bankügyletek Miskolci Egyetemi Kiadó 2009

Tartalomjegyzék. GÁL ERZSÉBET: Bankok, bankügyletek Miskolci Egyetemi Kiadó 2009 GÁL ERZSÉBET: Bankok, bankügyletek Miskolci Egyetemi Kiadó 2009 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1 BEVEZETŐ...6 1. FEJEZET...7 A BANK FOGALMA, MIKRO- ÉS MAKROÖKONÓMIAI FUNKCIÓI...7 1.1. MI IS A BANK?...

Részletesebben

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek Pénz és tőkepiac Intézményrendszer és a szolgáltatások Befektetési vállalkozások - Értékpapír bizományos - Értékpapír kereskedő - Értékpapír befektetési társaság Befektetési szolgáltatók Működési engedélyezésük

Részletesebben

Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás

Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás Bevezetés előtt az új tőkeszabályozás Jogszabályok, felügyeleti módszerek, ajánlások Előadó: Seregdi László igazgató Szakmai fórum 2007. október 30-31. Legfontosabb témák 1. Az új tőkeszabályozás alapelvei

Részletesebben

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31.

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31. MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) adatok millió forintban 2013 2014 1. Pénzeszközök 39,870 459,330 2. Állampapírok 153,646 70,686 a) forgatási célú 92,910 16,462 b) befektetési célú 60,736 54,224 2/A. Állampapírok

Részletesebben

Befektetési szolgáltatások

Befektetési szolgáltatások Bank - Tőkepiaci alaptan Befektetési szolgáltatások Tőkepiac szerepe Tőkepiac szabályozása Tőkepiaci tevékenység Tőkepiac felügyelete 2014 ősz MsC képzés 1 Bank Pénzügyi közvetités Fizetések bonyolítása

Részletesebben

Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők

Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők Tőkekövetelmények és azok számítása a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - könyvvizsgálói teendők Seregdi László PSZÁF 2009. november 24. Témakörök 1. Tőkekövetelmény számítás szabályozása 3. Várható hazai

Részletesebben

T/5299. számú. törvényjavaslat. egyes pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó törvények módosításáról. Előadó: Budapest, 2008. március

T/5299. számú. törvényjavaslat. egyes pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó törvények módosításáról. Előadó: Budapest, 2008. március MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/5299. számú törvényjavaslat egyes pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó törvények módosításáról Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter Budapest, 2008. március 2008. évi. törvény

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 52. -a alapján a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság az alábbiakban teszi közzé

Részletesebben

5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is

5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is KSH: 10044427641912209 Cg.: 09-02-000061 Biharkeresztesi Takarékszövetkezet ZÁRÓMÉRLEG adatok: ezer Ft-ban Sor szám M e g n e v e z és 2010. év 2011. év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01

Részletesebben

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Kis Gábor Magyar Nemzeti Bank Statisztika Monetáris Statisztika vezetője

Részletesebben

E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K

E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K KSH: 10043691641912205 Cg.: 05-02-000266 Ricse és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z és 2013.év 2014.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01 1.Pénzeszközök

Részletesebben

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2013.év 2014.év a. b. d. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 634 459 587 900 02. 2.Állampapírok 1 959 141 1 928 700 03. a) forgatási célú 1 856

Részletesebben

A Random Capital Zrt március 25. napjára összehívott éves rendes közgyűlésén az alábbi döntések születtek:

A Random Capital Zrt március 25. napjára összehívott éves rendes közgyűlésén az alábbi döntések születtek: A Random Capital Zrt. 2010. március 25. napjára összehívott éves rendes közgyűlésén az alábbi döntések születtek: 1. A Közgyűlés a Társaság 2009. évi éves beszámolóját az igazgatóság által előterjesztett

Részletesebben

2004. évi XXXV. törvény az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről 1

2004. évi XXXV. törvény az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről 1 2004. évi XXXV. törvény az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről 1 Az Országgyűlés a készpénz-helyettesítő fizetési módok körének további bővítése érdekében és a Magyar Köztársaságnak

Részletesebben

KELER Zrt. Hitelintézeti MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák)

KELER Zrt. Hitelintézeti MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) Hitelintézeti MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) 1. 1. Pénzeszközök (MNB nostro + MNB betét) 10 717 0 146 714 2. 2. Állampapírok (3.+4. sorok) 140 954 0 28 301 3. a) forgatási célú (MÁK + DKJ) 140 954 0 28 301

Részletesebben

I. Az önkéntes nyugdíjpénztárak nyilvánosságra hozatali kötelezettsége - valamennyi pénztárra vonatkozó szabályok

I. Az önkéntes nyugdíjpénztárak nyilvánosságra hozatali kötelezettsége - valamennyi pénztárra vonatkozó szabályok Artisjus Kardos Gyula Nyugdíjpénztár 281/2001. (XII. 26.) kormányrendelet 25. -a által meghatározott adatokat nyilvánosságra hozza 2015. évre vonatkozóan: I. Az önkéntes nyugdíjpénztárak nyilvánosságra

Részletesebben

Az AEGON Magyarország Önkéntes Nyugdíjpénztár évi gazdálkodásáról nyilvánosságra hozandó adatok

Az AEGON Magyarország Önkéntes Nyugdíjpénztár évi gazdálkodásáról nyilvánosságra hozandó adatok Az AEGON Magyarország Önkéntes Nyugdíjpénztár 2015. évi gazdálkodásáról nyilvánosságra hozandó adatok Az Önkéntes Nyugdíjpénztár működés megkezdésének időpontja: 1995. november 22. A pénztár tisztségviselőinek

Részletesebben

15EB 02 15EB 02/A. Cégadatok (A) BROKERGOLD MAGYARORSZÁG KFT. Cégjegyzékszáma:

15EB 02 15EB 02/A. Cégadatok (A) BROKERGOLD MAGYARORSZÁG KFT. Cégjegyzékszáma: Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat 1055 Budapest, Kossuth tér 4. Cégadatok (A) Cég neve: 15EB 02 Cégjegyzékszáma: 05 09 018640 Székhelye: BROKERGOLD

Részletesebben

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel IX. előadás Saját tőke, céltartalékok SAJÁT TŐKE Áttekintés Mérleg Saját tőke Eszközök Idegen tőke A tulajdonos juttatja A tulajdonos a vállalkozónál hagyja A saját tőke csoportosítása

Részletesebben

MÉRLEG KSH: Cg.: DRB Dél-Dunántúli Regionális bank ZRt.

MÉRLEG KSH: Cg.: DRB Dél-Dunántúli Regionális bank ZRt. MÉRLEG KSH: 14819131-6919-2 Cg.: 02-10-060351 DRB Dél-Dunántúli Regionális bank ZRt. MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z és 2012.év 2013.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01

Részletesebben

A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása.

A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása. A KBC Equitas Zrt kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó tájékoztatása. A KBC Equitas Zrt (székhely: 1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8.; cégjegyzékszám: 01-10- 042685, a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk

15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk 15. Tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk A tőkekövetelmény számításához Takarékszövetkezetünk a hazai és EU szabályok, előírásainak megfelelően különböző eljárásokat alkalmaz. Hitelintézet tőkekövetelmény

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal Az Erste Befektetési Zrt. alábbi közzététele a 164/2008-as a befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról szóló

Részletesebben

ESZKÖZÖK (aktívák) KSH: Cg.: adatok: eft-ban. Kelt, Lövő, Április 28.

ESZKÖZÖK (aktívák) KSH: Cg.: adatok: eft-ban. Kelt, Lövő, Április 28. a b d 1. 1. Pénzeszközök 390.477 444.835 2. 2. Állampapírok 3.344.645 3.316.016 3. a) forgatási célú 3.286.315 3.257.686 4. b) befektetési célú 58.330 58.330 5. 2/A. Állampapírok értékelési különbözete

Részletesebben

EREDMÉNYKIMUTATÁS I. (függőleges tagolás)

EREDMÉNYKIMUTATÁS I. (függőleges tagolás) EREDMÉNYKIMUTATÁS I. (függőleges tagolás) A tétel megnevezése Az előző év év(ek) Tárgyév a b d 01. 1. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek 2 960 398 3 526 440 02. a) rögzített kamatozású hitelviszonyt

Részletesebben

MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z és 2009.év 2010.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01 1.

MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z és 2009.év 2010.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01 1. KSH: 10117066-6419-122-14 Cg.: 14-02-000327 Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z és 2009.év 2010.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01 1.Pénzeszközök

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2010. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2010. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 159 267 192 484 2. Állampapírok 4 310 515 0 4 762 679 a) forgatási célú 4 257 225 4 709 389 b) befektetési célú 53 290 53 290 2/A. Állampapírok értékelési különbözete

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K

E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K KSH: 10043732 6419 122 05 Cg.: 05 02 000269 Szerencs és KörnyékeTakarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z és 2012. év 2013. év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01

Részletesebben

Főnix Takarékszövetkezet

Főnix Takarékszövetkezet MÉRLEG Főnix Takarékszövetkezet KSH: 10044575-6419-122-09 Cg.: 09-02-000063 MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2012.év 2013.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01 1.Pénzeszközök

Részletesebben

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ MÉRLEG 2014.12.31. HATVAN ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ MÉRLEG 2014.12.31. HATVAN ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET MÉRLEG 2014.12.31 Hatvan, 2015. március 26... Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet Juhász Ferenc Turányikné Borsik Éva elnök ügyvezető ügyvezető igazgató MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z

Részletesebben

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER Aktuális gazdaságpolitikai esettnulmányok 10. Előadás 2012-13. tanév, tavaszi félév Fazekas Tamás BANKRENDSZER - ALAPFOGALMAK A pénzügyi közvetítés közvetett

Részletesebben

E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K

E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K MÉRLEG KSH: 10043158 6419 122 03 Cg.: 03 02 000162 Borotai Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z és 2011.év 2012.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01 1.Pénzeszközök

Részletesebben

AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Mérleg 2013.05.07-2013.12.31

AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Mérleg 2013.05.07-2013.12.31 AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság Mérleg 2013.05.07-2013.12.31 Cégnév: AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. Székhely: 1091 Budapest, Üllői út 1. Cégjegyzékszám:

Részletesebben

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Bankmenedzsment Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Tananyag: Pénzügytan II. Szöveggyűjtemény 7-8-9-10 fejezet (oktatási segédlet) Dr. Huszti Ernő: Banktan Tas Kft. 2003. Vizsgára bocsátás feltétele: Kiválasztott

Részletesebben

Befektetési Politika Kivonata

Befektetési Politika Kivonata "H O N V É D" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 1135 Budapest, Aba utca 4. Tel/Fax: 329-6651, HM 269-77, 268-79, 269-37. www.hnyp.hu Befektetési Politika Kivonata Önkéntes Nyugdíjpénztár A Befektetési Politikát

Részletesebben

ESZKÖZÖK (aktívák) A tétel megnevezése Az előző év Tárgyév

ESZKÖZÖK (aktívák) A tétel megnevezése Az előző év Tárgyév KSH: 10044276-6419-122-08 Cg. 08-02-000916 Sorszám ESZKÖZÖK (aktívák) A tétel megnevezése Az előző év Tárgyév a b c d 1. 1. Pénzeszközök 1 938 211 1 686 753 2. 2. Állampapírok 14 542 341 16 807 748 3.

Részletesebben

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tölti ki! Végelszámolás, beolvadás, összeolvadás esetén benyújtott éves beszámoló. Pannónia Nyugdíjpénztár

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tölti ki! Végelszámolás, beolvadás, összeolvadás esetén benyújtott éves beszámoló. Pannónia Nyugdíjpénztár 73K PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE Vonatkozási idő : 2 0 1 3 0 1 0 1 -tól (év / hónap / nap) 2 0 1 3 0 6 3 0 -ig (év / hónap / nap) Kitöltés dátuma: 2 0 1 3 0 7 3 0 (év / hónap / nap) Bizonylat

Részletesebben

MÉRLEG MÉRLEG KSH:10045916-6512-122-16. Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet. Cg.:16-02-001531

MÉRLEG MÉRLEG KSH:10045916-6512-122-16. Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet. Cg.:16-02-001531 MÉRLEG KSH:10045916-6512-122-16 Cg.:16-02-001531 Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z és 2012.év 2013.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V

Részletesebben

GAZDASÁGTUDOMÁNYI K A R. Források

GAZDASÁGTUDOMÁNYI K A R. Források MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI K A R P É N Z Ü G Y I É S S Z Á M V I T E L I I N T É Z E T S Z Á M V I T E L I N T É Z E T I TA N S Z É K Források MÉRLEG,... év... A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások A bank a konszolidálást könyv szerinti értéken végezte el. A leányvállalatok az éves beszámolók elkészítése

Részletesebben

KSH: 10043897 6419 122 06 Cg.: 06-02-000014 PILLÉR Takarékszövetkezet

KSH: 10043897 6419 122 06 Cg.: 06-02-000014 PILLÉR Takarékszövetkezet KSH: 10043897 6419 122 06 Cg.: 06-02-000014 PILLÉR Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z és 2009.év 2010.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01 1.Pénzeszközök

Részletesebben

Egyes választható portfóliókra vonatkozó prudenciális elvárások, befektetési előírások

Egyes választható portfóliókra vonatkozó prudenciális elvárások, befektetési előírások ARANYKOR ORSZÁGOS ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR BEFEKTETÉSI POLITIKA (KIVONAT) A Pénztár a Befektetési Politika rendelkezéseit a következő vagyonkezelési irányelvekben rögzíti: A Pénztár elsődleges célja a befektetett

Részletesebben

Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet

Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet 4/2015. sz. igazgatósági Pénzforgalmi Üzletszabályzat S6.sz. melléklete Általános Szerződési Feltételek Matrac betétjegy S6. sz. melléklete A Matrac Betétjegy számlabetét

Részletesebben

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon 1. A pénz fogalma és funkciói! 2. Mit nevezünk kamatnak, kamatlábnak és reálkamatlábnak? 3. Mi a jövőérték? Milyen kamatozási módok és módszerek

Részletesebben

E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K

E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K Adószám:10044465-1-09 Cégjegyzékszám:09-02-000180 Hajdúdorog és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.s z. M e g n e v e z és 2013.év 2014.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á

Részletesebben

Bankismeretek 5. Lamanda Gabriella Március 16.

Bankismeretek 5. Lamanda Gabriella Március 16. Bankismeretek 5. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2016. Március 16. Miről volt szó? Pénzintézet Pénzügyi intézmény Hitelintézet Kereskedelmi bank Intézményi befektetők Transzformációs szerepkör

Részletesebben

MEGTAKARÍTÁS HIRDETMÉNY

MEGTAKARÍTÁS HIRDETMÉNY MEGTAKARÍTÁS HIRDETMÉNY Meghirdetve: 2012. december 12. Hatályos: 2012. december 27. 1 I. Lakossági megtakarítások I.1. Látra szóló számlák I.1.1. Látra szóló számlák kamatozása Mecsek lakossági folyószámla

Részletesebben

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 2015. 07. 02. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 15EB 02 15EB 15EB/A 15EB/M/A1 15EB/M/A2 15EB/E

Részletesebben

Közlemény a CIB Bank Zrt évi üzleti évére vonatkozó auditált éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról

Közlemény a CIB Bank Zrt évi üzleti évére vonatkozó auditált éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról Közlemény a CIB Bank Zrt. 2005. évi üzleti évére vonatkozó auditált éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról A CIB Bank Zrt. (1027 Budapest, Medve u. 4-14., cégjegyzék szám: 01-10-041004,

Részletesebben

Biztosítéki konstrukciók megítélése hitelkockázati fedezetként történő elismerhetőség szempontjából ( közvetett-közvetlen biztosítékok)

Biztosítéki konstrukciók megítélése hitelkockázati fedezetként történő elismerhetőség szempontjából ( közvetett-közvetlen biztosítékok) Biztosítéki konstrukciók megítélése hitelkockázati fedezetként történő elismerhetőség szempontjából ( közvetett-közvetlen biztosítékok) I. TÉNYÁLLÁS A Bank állásfoglalás iránti kérelmében foglalt tényállás

Részletesebben

2009. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok Erste Bank Hungary Nyrt.

2009. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok Erste Bank Hungary Nyrt. 2009. évi kockázatkezelési jelentés Kvantitatív adatok Erste Bank Hungary Nyrt. A közzétett adatok 2009.12.31-i állapotot tükröznek Minden közzétett adat millió forintban került megadásra (az eltérések

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

- Befektetési vállalkozások -

- Befektetési vállalkozások - MKVK PTT oktatás 2014. december 8. 2013. évi könyvvizsgálói külön jelentések feldolgozásának, helyszíni ellenőrzések tapasztalatai - Befektetési vállalkozások - Csendes Zsoltné Kiss Szilvia Tartalom 2013.

Részletesebben

KELER Csoport Bemutatkozó előadás

KELER Csoport Bemutatkozó előadás KELER Csoport Bemutatkozó előadás Práger Ádám KELER Zrt. Marketing és Ügyfélkapcsolati igazgató 2010. április 26., Budapest KELER Tájékoztató Hotel Carat Budapest 1 Az előadás tartalma 1. KELER Csoport

Részletesebben

2012. évi... törvény

2012. évi... törvény 2012. évi... törvény a lakosság állampapír állományának növeléséhez szükséges intézkedésekről szóló 1101/2012. (IV. 5.) Korm. határozat végrehajtásához kapcsolódó törvények módosításáról I. A hitelintézetekró1

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének február 12-i ülése 8. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének február 12-i ülése 8. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. február 12-i ülése 8. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzat saját bevételeinek és adósságot keletkeztető ügyleteinek

Részletesebben

Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai

Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése A teljeskörû

Részletesebben

H I R D E T M É N Y LÉBÉNY-KUNSZIGET TAKARÉKSZÖVETKEZET KAMATAI

H I R D E T M É N Y LÉBÉNY-KUNSZIGET TAKARÉKSZÖVETKEZET KAMATAI Lébény-Kunsziget Takarékszövetkezet 9155 Lébény, Fő út 85. H I R D E T M É N Y LÉBÉNY-KUNSZIGET TAKARÉKSZÖVETKEZET KAMATAI Hpt. 279.. 15. bekezdés értelmében tájékoztatjuk Kedves Ügyfeleinket, hogy a hirdetményben

Részletesebben

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája I. Egyoldalú szerződésmódosítás lakáshitelek esetén

Részletesebben

Portfólió jelentés értékpapíralapra Alapadatok Alap neve, lajstromszáma: Nyilasi 2015 Spekulatív Származtatott Befektetési Alap lajstromszám 1112-218 Alapkezelő neve: Concorde Alapkezelő zrt. Letétkezelő

Részletesebben

Chinoin Nyugdíjpénztár 281/2001. (XII. 26.) kormányrendelet 25. -a által meghatározott adatokat nyilvánosságra hozza 2015.

Chinoin Nyugdíjpénztár 281/2001. (XII. 26.) kormányrendelet 25. -a által meghatározott adatokat nyilvánosságra hozza 2015. Chinoin Nyugdíjpénztár 281/2001. (XII. 26.) kormányrendelet 25. -a által meghatározott adatokat nyilvánosságra hozza 2015. évre vonatkozóan: I. Az önkéntes nyugdíjpénztárak nyilvánosságra hozatali kötelezettsége

Részletesebben

OTP BANK NYRT. AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL ELFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT KÉSZÍTETT NEM KONSZOLIDÁLT SZŰKÍTETT BESZÁMOLÓ

OTP BANK NYRT. AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL ELFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT KÉSZÍTETT NEM KONSZOLIDÁLT SZŰKÍTETT BESZÁMOLÓ AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL ELFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK SZERINT KÉSZÍTETT NEM KONSZOLIDÁLT SZŰKÍTETT BESZÁMOLÓ A MÁRCIUS 31-ÉVEL ZÁRULT NEGYEDÉVRŐL TARTALOMJEGYZÉK Az Európai Unió által

Részletesebben

MÉRLEG. KSH: Cg.: Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet

MÉRLEG. KSH: Cg.: Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2014.év 2015.év a. b. d. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 587 900 404 993 02. 2.Állampapírok 1 928 700 1 759 645 03. a) forgatási célú 1 926

Részletesebben

MEGTAKARÍTÁS KONDÍCIÓS LISTA

MEGTAKARÍTÁS KONDÍCIÓS LISTA MEGTAKARÍTÁS KONDÍCIÓS LISTA Meghirdetve: 2013. április 08. Hatályos: 2013. április 26. 1 I. Lakossági megtakarítások I.1. Látra szóló számlák I.1.1. Látra szóló számlák kamatozása Mecsek lakossági folyószámla

Részletesebben

Lamanda Gabriella március 18.

Lamanda Gabriella március 18. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2014. március 18. Hasznos információk: Tárgy teljesítésének feltételei Tematika átfogó kép Pénzügyi közvetítés és intézményrendszere Árnyék-bankrendszer Bankok

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

Pénzügyi számvitel VI. előadás. Értékpapírok

Pénzügyi számvitel VI. előadás. Értékpapírok Pénzügyi számvitel VI. előadás Értékpapírok Az értékpapír fogalma Forgalomképes Okirat, amely megtestesíti a benne foglalt jogot Átruházása a jog átruházását is jelenti Nyomdai úton előállítható, vagy

Részletesebben

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET Székhely: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Adószám: 11017897-2-02 KSH: 11017897-6419-122-02 Cg.: 02-02-060334 Honlap: www.mvhsz.hu ELŐTERJESZTÉS A 2. NAPIRENDI PONTHOZ Beszámoló

Részletesebben

1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal) Sorszám Sorkód Megnevezés 1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal) 001 1AB0 Eszközök összesen (2+10+75+102+114+275+302+316+333+357) 002 1AB1 Pénztár és elszámolási számlák (3+

Részletesebben

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2015. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2015. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2015. évi előirányzat BEVÉTELEK 1.1. sz. melléklet Bevételek táblázat C. oszlop 9 sora = 2.1. számú melléklet C. oszlop 13. sor + 2.2. számú melléklet

Részletesebben

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen

Részletesebben

Befektetési Politika Kivonata

Befektetési Politika Kivonata Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár Székhely: 1135 Budapest Aba utca 4. Levelezési cím: 1397 Budapest, Pf.: 528. Befektetési Politika Kivonata A Befektetési Politikát a Honvéd Közszolgálati Önkéntes

Részletesebben

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére

Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet. Treasury termékei és szolgáltatásai. Lakossági Ügyfelek részére Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet Treasury termékei és szolgáltatásai Lakossági Ügyfelek részére 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Befektetési szolgáltatások és termékek... 3 1.1 Portfoliókezelés... 3 2. Pénz-és

Részletesebben

HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK 2009. DECEMBER 31-i MÉRLEGE ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁSA

HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK 2009. DECEMBER 31-i MÉRLEGE ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁSA Statisztikai számjel: 10044393641912208 Téti Takarékszövetkezet vállalkozás megnevezése 9100 Tét, Fı u. 86. címe 96/561-240 telefonszáma HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK 2009. DECEMBER 31-i MÉRLEGE

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

KONSZOLIDÁLT MÉRLEG 2010.

KONSZOLIDÁLT MÉRLEG 2010. HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet 4026 Debrecen, Bethlen u. 10-12. Cg.: 09-02-000644 KONSZOLIDÁLT MÉRLEG 2010. KSH: 13975410641912209 Cg.: 09-02-000644 HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet ÖSSZEVONT (konszolidált)

Részletesebben

Vagyonkezelési irányelvek (Befektetési politika tartalmi kivonata) Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár

Vagyonkezelési irányelvek (Befektetési politika tartalmi kivonata) Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Vagyonkezelési irányelvek (Befektetési politika tartalmi kivonata) Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár 2014. augusztus 1. napjától Az Allianz Hungária Nyugdíjpénztár a befektetések során az egyes

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 11.) Határozza meg az értékpapírok fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásának és értékelésének szabályait! Ismertesse az értékpapírok analitikus nyilvántartását! Mutassa be az értékpapírokhoz (váltó,

Részletesebben

Tiszavasvári Takarékszövetkezet HIRDETMÉNY

Tiszavasvári Takarékszövetkezet HIRDETMÉNY Tiszavasvári Takarékszövetkezet HIRDETMÉNY Betéti Okiratok és számlán belül lekötött betétek Lakossági ügyfelek, Vállalkozók és egyéb szervezetek részére 2 Betéti okiratok Az éves kamat mértéke Betétkönyv

Részletesebben

Könyvvizsgálói külön kiegészítő jelentések tapasztalatai

Könyvvizsgálói külön kiegészítő jelentések tapasztalatai Könyvvizsgálói külön kiegészítő jelentések tapasztalatai a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók 2008. évi éves beszámolójáról készített külön jelentések alapján 2009. november 24. 1

Részletesebben

Lamanda Gabriella március 31.

Lamanda Gabriella március 31. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. március 31. Intézményi befektetők: Befektetési alapok Biztosítások Pénztárak Semleges bankműveletek Pénzforgalom lebonyolítása Aktív bankműveletek Hitelnyújtás

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke A pénz

Részletesebben