Átírás

1 A bankok működésének levezetése! TÖRTÉNELMI VISSZATEKINTÉS: A bankok kialakulása i.e. 6. században indult Babilóniában, majd később a középkorban-itáliában volt először pénzváltás, cserélés, adásvétel. Majd a későbbiekben az Amerikai aranyláz elindulásával kezdődött az aranymegőrzés bizonylattal címkézve majd jelöletlenül. A bank olyan, a kereskedelemből kinőtt üzleti vállalkozás, amely betéti és hitelügyletekkel, valamint pénzforgalmi szolgáltatásokkal foglalkozik. - Betéti üzletág raktárházból nőtt ki - Hitelezés áruvásárláshoz vételár megelőzés - Pénzforgalmi szolgáltatás - kereskedők külföldi ügynöknél hagyták a pénzt, később csak könyveltek pénzmozgás nélkül A bankok működésének alapja a kölcsönös bizalom, feltétele a stabil társadalmi helyzet! A MODERN BANKRENDSZER, A BANKOK TÍPUSAI: A bank a pénzügyi közvetítők egyike, Léteznek univerzális és speciális pénzintézetek: - kereskedelmi bankok - takarékpénztárak - befektetési bankok - fejlesztési bankok - jelzálogbankok - szövetkezeti bankok

2 BANKI ALAPFUNKCIÓK: A banki alapfunkciók lényegében változatlanok, csak korszerűsödnek és strukturálódnak. - Hitel többféle pénznemben - Beruházás és forgóeszközhitel - Lakás- és személyi kölcsön - Betéti konstrukciók - Kombinált termékek SPECIÁLIS BANKI SZOLGÁLTATÁSOK: Az alaptevékenységen kívüli speciális szolgáltatások: - Tanácsadás (üzleti és befektetési) - Információs szolgáltatás - Vagyonkezelés - Holding szervezetben teljes pénzügyi közvetítés (biztosítás, lízing) - Garanciák BANKI KOCKÁZATOK: - Fizetésképtelenség (további működés kétséges) - Likviditási kockázat - Ügyfélkockázat (hitel és garancia kockázat) - Piaci kockázatok (kamat- és árfolyamkockázat) - Szabályozási kockázat - Koncentrációs kockázat - Működési kockázat Banki alapdilemma: jövedelmezőség versus kockázat (moral hazard)

3 KÉTSZINTŰ BANKRENDSZER KIALAKULÁSA: - A XIX. században sok bankcsőd tovagyűrűző hatás - Központi szabályozás és garancia iránti igény - Először a többiek által megbízott kereskedelmi bank, majd jegybank - A kétszintű bankrendszer: o I. szint Jegybank o II. szint Kereskedelmi bankok, szakosított pénzintézetek, takarékszövetkezetek stb. - USA-ban 1913-ban jött létre szövetségi bankként - Magyarországon 1924-ben alakult meg jegybankként Jegybank Jegybank és kereskedelmi bank (egyszintű bankrendszer) 1987-től Jegybank 1991-től Külön törvény szabályozza A JEGYBANK FELADATAI: A jegybank önálló hatalmi ág, feladata a monetáris szabályozás és esetenként a felügyelet is. - Funkciói vezeti a pénzintézetek számláit övé a pénzkibocsátás monopóliuma szabályozza a monetáris folyamatokat - A monetáris szabályozás eszközei tartalékráta szabályozás nyíltpiaci műveletek leszámítolási kamatláb politika (tartalék kölcsönzés a jegybanktól) refinanszírozás kamatláb előírás

4 KÖTELEZŐ TARTALÉKRÁTA RENDSZER, NYÍLTPIACI MŰVELETEK: - Kötelező tartalékráta rendszer mértéke szabályozza a bankrendszer pénzteremtő képességét kamat mértéke a bankok jövedelmezőségét is - Nyíltpiaci műveletek állampapír eladás, vétel devizapiaci műveletek JELENLEGI HELYZET ÉS PROBLÉMÁK: - pénzügyi innovációk és áttételek - a bankrendszeren kívüli pénzügyi közvetítők súlya - a tartalékvaluták rendszerének átalakulása A BASEL II. BASEL I. ÉS BASEL II. KIDOLGOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA A nemzetközi bankrendszer destabilizálódásának elkerülése végett valamint a nemzetközi síkon működő minden egyes bank számára egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében 1988 júliusában a Basel Bizottság egy jelentést tett közzé a tőkefelmérésről és tőkeszabványokról (International Convergence of Capital Measurement and Capital Standards), amelyet a szakirodalom az 1988-as Baseli Egyezmény néven ismer. Kiemelendő, hogy habár eredetileg a Baseli Egyezmény elvei a nemzetközi síkon működő bankokra vonatkoztak, utólag ezeket kiterjesztették a belföldi bankokra, jelenleg pedig ezek az elvek több mint száz országban a minimális tőkekövetelmények meghatározásának alapját képezik. Mindent összevetve, az 1988-as Baseli Egyezmény előírta a bank által vállalt kockázat és az azon saját pénzalapok közötti összefüggés felállítását, amelyekkel rendelkeztek a tőke megfeleltetési index alapján, amelynek kisebbnek kell lennie 8 %-nál. A bankok kockázati profilját különféle típusú tevékenységekhez mechanikusan hozzárendelt egyetemes értékek alapján határozták meg, amely

5 tevékenységek négy fő csoportra oszlanak. Habár az 1988-as Baseli Egyezmény nagymértékben hozzájárult a nemzetközi síkon tevékeny bankok tőkésítésének javításához, ennek ellenére elfogadása óta számos kritika tárgya volt, amelyek közül a legfontosabbak azt vetették fel, hogy nem veszi számításba az összes kockázattípust, amelynek a bankok ki vannak téve, és hogy a kockázati értékek hozzárendelése merev, és nem veszi figyelembe az alanyok sokféleségét egy ügyfélcsoporton belül. A fenti körülmények között a Bizottság intézkedett egy új tőke megfeleltetési index elfogadtatása érdekében. Egy hosszas tanácskozási folyamat után tehát 2004 júniusában nyilvánosságra hozták egy új egyezmény végleges formáját, amelyet hivatalosan az International Convergence of Capital Measurement and Capital Standards a revised framework (A tőkefelmérés és tőkeszabványok nemzetközi konvergenciája átdolgozott keret) címet viseli. A gyakorlatban ezt az egyezményt az Új Baseli Egyezményként, a II. Baseli egyezményként vagy egész egyszerűen Basel II-ként emlegetik. A bizottság szempontjából az Új Baseli egyezmény alkalmazásának határideje a 2006-os év vége. Az magasabb szintű életbe léptetés esetén a határidő a 2007-es év vége. BANKI KOCKÁZATOK: Kockázat alatt valamilyen esemény bekövetkezése körüli bizonytalanságot értünk. Kockázatkezelés a kockázatok: - Felmérése - a kockázatvállalás ésszerű szintjének meghatározása - a változások folyamatos mérésére irányul Ezzel az időben történő beavatkozást, a veszteségek illetve az elmaradt hozamok minimalizálását teszi lehetővé. A bank köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal úgy gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa likviditását és szolvenciáját. AZONNALI FIZETŐKÉPESSÉG MINDENKORI FIZETŐKÉPESSÉG LIKVIDITÁS SZOLVENCIA

6 BANKMŰVELETEK: A pénzügyi szolgáltatásokat bankműveleteknek, bankügyleteknek is nevezzük. Ezeket három nagy csoportba soroljuk: - Passzív - Aktív - Egyéb bankügyletek A kockázatok csoportosításának egyik szempontja a megosztás. A HITELEZÉSI ELJÁRÁS: A hitelezés a legkockázatosabb banki művelet. A kockázat abban rejlik, hogy: - HOL - KINEK - MIRE - MILYEN FELTÉTELEK MELLETT nyújt hitelt a bank. Ez egy összetett kockázati struktúra megfelelő felmérését, kezelését igényli. A BANKOK KIHELYEZÉSEINEK KOCKÁZATI STRUKTÚRÁJA: 1. Környezeti kockázat 2. Ügyfélkockázat 3. Ügyletkockázat I. Környezeti kockázat: o Ország kockázat o Politikai kockázat o Ágazati kockázat

7 II. Ügyfélkockázat: Üzleti kockázat: Pénzügyi kockázat: - eszközfelhasználás - likviditás - jövedelmezőség - tulajdonosi struktúra - piac - forrásszerkezet - vezetés - árfolyam - terv III. Ügyletkockázat: o kamat o futamidő o hiteltípus o fedezet A HITELKÉRELEM BANKI VIZSGÁLATA: - A hitelkérelem összeállítása, benyújtása a bankhoz - A hitelkérelem banki vizsgálata, elbírálása - A hitelszerződés megkötése vagy a hitelkérelem elutasítása - A hitel folyósítása a kölcsönszerződés szerint - A hitel visszafizetése (kamat és tőkefizetés) A hitelkérelem banki vizsgálata, elbírálása a hitelfelvevő hitelképességének megállapítására irányul. Ennek érdekében a bank szabja meg a hitelkérelem formai és tartalmi kellékeit. A hitelkérelem vizsgálatának négy szakasza: 1. A hitelt kérelmező adós minősítése. 2. A hitelkérelemben foglalt ügylet minősítése 3. Az adós kockázatviselő képessége és a hitel fedezetére felajánlott biztosítékok értékelése. 4. A hitelkérelemben megjelölt konkrét kölcsönfeltételek értékelése

8 Az adósminősítés vizsgálatai: Az adósminősítésnél feltétlenül vizsgálni szükséges: 1. Számszerűsíthető adatok: - a saját vagyon részaránya - likviditás rövid és középtávon - jövedelmezőség - adósságszolgálat 2. Szubjektív tényezők: - tulajdonosi struktúra, a tulajdonosok magatartása - (osztalékpolitika, esetleges tőkeemelési szándék kapcsolódási pontok) - a menedzsment szakmai megítélése - a jövőbeni kilátások értékelése, a tervezés minősége - piaci helyzet és várható alakulása, monopolhelyzet, a rendelésállomány összetétele - az ágazatra, szakágazatra vonatkozó információ, az attól való lényeges eltérések indokai Ügyletminősítés: Ügyletminősítésre általában éven túli hitelkérelem esetén kerül sor: - projekt vagy vállalkozás szemlélete - a projekt vagy beruházás megtérülése - ügyleti kockázat elemzés (tőke és kamatkockázat, fedezetkockázat) - felmérése alapján Az ügyletminősítés célja megállapítani, hogy érdemes, vagy nem, az adott célra hitelt nyújtani, a tervezett fejlesztés milyen eredménnyel járhat és ez hogyan hat a vállalkozás egészére. Fontos a terv realitásának megítélése is, amelyhez pénzügyi szakértőkön kívül speciális, az adott ágazatot ismerő szakértőkre is szükség van. Az adósminősítés és az ügylet kockázatának függvényében állapítja meg a bank a megkívánt biztosíték értékét. A biztosítékok: A hitel visszafizetésének elsődleges fedezetét az adós várható működési bevétele, illetve az ügylet várható eredménye képezi. Miután valószínűsített fedezetről van szó, ezért másodlagos fedezetre, un. biztosítékra van szükség.

9 A biztosítékok lehetnek: - Dologi biztosítékok - Személyi biztosítékok - Egyéb biztosítékok Dologi biztosítékok: Személyi biztosítékok: Egyéb biztosítékok: - jelzálogjog - kezesség - (ár)bevétel - közraktárjegy - bankgarancia - engedményezés - óvadék - állami garancia - hitel biztosítás - alapítványok garanciái - vételi jog (opció) A felajánlott biztosíték minősítése, a biztosíték elfogadhatóságának megítélését és az un. biztosítéki érték megállapítását takarja. A kiváló és a jó adós könnyebben, kevesebb biztosíték lekötése mellett és kedvezőbb és kedvezőbb kamatfeltételekkel juthat hitelhez. Ez az üzletpolitika járul hozzá a betétek biztonságához. A FIZETŐKÉPESSÉG MÉRÉSE, TŐKEKÖVETELMÉNYEK: A szavatolótőke számítása: A pénzügyi intézmény szavatoló tőkéje a saját tőkéből, az alárendelt és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből, valamint az általános kockázati céltartalék társasági adóval csökkentett részéből áll. A szavatolótőkét két csoportra osztjuk: az alapvető és a járulékos tőkeelemekre. Az alapvető tőke elemek a következők: - jegyzett tőke - tőketartalék - eredménytartalék - lekötött tartalék - mérleg szerinti eredmény - általános tartalék - általános kockázati céltartalék a társasági adóval csökkentve

10 A szavatoló tőke számításakor bizonyos korrekciókat kell végrehajtani, csökkenteni kell a következő tételekkel: o a jegyzett tőke be nem fizetett része o a visszavásárolt saját részvény értéke o a számviteli jogszabályokban meghatározott immateriális javak értéke o a tárgyi eszközöknél a nem banküzemi célt szolgáló ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok o a kockázati céltartalék hiánya o az évközi negatív eredmény A korrigált alapvető tőkeelemek összegének mértékéig lehet figyelembe venni a járulékos tőkeelemeket. Ezen belül az alárendelt kölcsöntőke az alapvető tőkeelemek korrigált értékének maximum 50%-át érheti el. A járulékos tőkeelemek a következők: - az értékelési tartalék 70%-a - alárendelt kölcsöntőke - kiegészítő alárendelt kölcsöntőke A korrigált alapvető tőkeelemek és a járulékos tőkeelemek együttes összegéből további tételek kerülnek levonásra. Ezek a következők: - más pénzügyi intézményekhez befizetett hozzájárulás - nyújtott alárendelt kölcsöntőke NÉZZÜK MEG EZT EGY PÉLDÁN KERESZTÜL: EGY BANK ADATAI (millió forintban) - Saját tőke: ,- o Ebből jegyzett tőke: 7.000,- - Tőketartalék: 1.000,- - Eredménytartalék: 3.800,- - Lekötött tartalék: 0,- - Mérleg szerinti eredmény: 150,- - Általános tartalék: 250,- - Értékelési tartalék: 300,- - Általános kockázati céltartalék: 800,- - Alárendelt kölcsöntőke: 7.000,-

11 A jegyzett tőke 100%-ban befizetett. - A visszavásárolt saját részvény 100,- - Immateriális javak értéke 50,- - Tárgyi eszközöknél vagyoni jog 0,- - Évközi negatív eredmény 50,- - Hiányzó céltartalék ill. értékvesztés 100,- - Leánybankban való részesedés 2.000,- Alapvető tőkeelemek: x 0,84 = ,- millió forint Az alapvető korrigált tőkeelemek 50%-a millió forint < millió forint alárendelt kölcsöntőke; tehát a figyelembe vehető alárendelt kölcsöntőke maximum millió forint Járulékos tőkeelemek: x 0,7 = millió forint Szavatoló tőke: = millió forint, amely csökkentendő a részesedéssel, vagyis Így a korrigált szavatoló tőke összege ebben az esetben ,- millió forint Az így számított szavatoló tőkét kell figyelembe venni a prudenciális előírásokhoz, mint számítási alapot, kivéve a tőke megfelelési mutatót. o A kockázatvállalás korlátozásánál (nagykockázat tulajdonszerzés) és a likviditási szabályoknál ( mely szerint a szavatoló tőke nem lehet kevesebb, mint az előírt minimális jegyzett tőke követelmény) ezt a szavatoló tőkét vesszük alapul. o A kockázatvállalási korlátok túllépésével viszont a tőke megfelelési mutatóhoz alkalmazott szavatoló tőkét a túllépés értékével csökkenteni kell. az így korrigált szavatoló tőkét nevezzük a hitelintézet tőkealapjának. A BÁZELI ÚJ TŐKESZABÁLYOZÁS OKAI: - A pénzügyi piacok fejlődése - A termékek innovációja - A bankcsoportok térnyerése következtében o Új típusú kockázatok megjelenése

12 A korábbi szabályozás főbb problémái - a tőkeszükségletet nem kezelte eléggé differenciáltan - azonos tőkekövetelmény mellett magasabb kockázatú eszközökbe való kihelyezésre adott lehetőséget - figyelmen kívül hagyta a működési kockázatot - korlátozott mértékben ismerte el a kockázatcsökkentési technikák szerepét A BASEL II szakított azzal a megközelítéssel, hogy a hitelintézetek tőkéjének elégséges voltát minden intézményre azonos mércével lehet mérni. A BASEL II. HÁROM PILLÉRE: 1. A hitel és működési kockázat számszerűsítése alapján meghatározott minimum tőkekövetelmény 2. A bankfelügyeleti ellenőrzés hangsúlyosabb szerepe 3. A piac fegyelmező szerepe, amelyet transzparens beszámolási követelmények segítenek Az új szabályozás egyik fő célja a kockázatérzékenység erősítése volt. Ezt szolgálja az, hogy a kockázatok fedezését célzó minimális tőkeszükséglet számításához a hitelintézetek kockázatkezelésük, továbbá belső irányítási és ellenőrzési folyamataik fejlettségének függvényében többfajta módszer közül választhatnak. A hitel- és a működési kockázat minimális tőkeszükségletének fejlettebb mérési módszerei is a nem várható veszteséghez kapcsolódnak, közelítve ezzel egymáshoz a szabályozói és a gazdasági tőkeszükségletet. A hitelintézeteknél alkalmazott belső hitelkockázati mérésekkel ellentétben az új szabály a várható veszteséggel csak az értékvesztés és a kockázati céltartalék formájában megképzett fedezetet állítja szembe, a kockázati felár számszerűsítésével előállított bevételi fedezetet nem ismeri el. Egyelőre az intézmények saját hitelkockázati modelljeit sem fogadja el a szabályozás. Ennek feltételeit még vizsgálják. A fejlettebb módszerek alkalmazásának egyöntetű feltétele a felügyeleti jóváhagyás és meghatározott nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése. Az utóbbi révén a piac erős ösztönzője lehet a fejlettebb módszerek alkalmazásának, hiszen a felügyelet által is elismert fejlett kockázatkezelés alacsonyabb kockázati felárat jelent a piacon. A hitelkockázat standard módszerrel történő mérése lényegében a jelenlegi kockázati súlyozáshoz hasonlít, a hitelezési kockázatokat néhány standard kockázati súlyozási csoportba sorolja. Az új súlyozás viszont kockázatérzékenyebb: - figyelembe veszi a külső, tehát a független ügynökségek által adott minősítéseket; - több súlyozási csoportot alkalmaz, s a magas kockázatú tételekre 150 százalékos súlyt, azaz 12 százalékos tőkekövetelményt határoz meg; - elismeri a lakossági üzletág alacsonyabb kockázatát, a lakossági hitelekre/lakáshitelekre kisebb kockázati súlyok (75, illetve 35 százalék) alkalmazását írja elő; - a 90 napon túl lejárt hitelekre, ha az elszámolt értékvesztés hányada alacsony, 150 százalékos súlyt szab.

13 A tőkekövetelmény - a hatályos szabályozáshoz hasonlóan - a kockázati súly 8 százaléka. A standard módszert alkalmazó magyar hitelintézeteknek a külső minősítésekre épülő új rendszerben azonban a hatályos szabályozáshoz képest nagyobb tőkével kell fedezniük többek között a magyar állammal szembeni, devizában fennálló követeléseket, a bankközi devizaköveteléseket és a három hónapon túli lejáratú bankközi forintköveteléseket. Az utóbbi szabály a bázeli javaslatban már benne volt, de az európaiban új elem. A hitelkockázat belső minősítésre épülő módszerei egy olyan felügyeleti modellt takarnak, amelynek a konfidenciaszintje 99,9 százalék, s amelybe saját méréseik alapján a hitelintézetek helyezik be a paramétereket: az alapmódszer keretében csak a nem teljesítési valószínűséget, a fejlett módszert alkalmazva a veszteségrátát és a nemteljesítéskori kockázati kitettséget is. Alapelv, hogy ha a hitelintézet valamely jelentős portfóliójára a belső minősítés módszerét kívánja alkalmazni, akkor meghatározott időterv alapján a többi portfólióra is be kell vezetnie azt. Mivel ez több nehézségbe ütközik, több portfólióra, illetve részportfólióra vonatkozóan vannak a belső minősítésre épülő módszer keretében alkalmazható olyan "helyettesítő" módszerek, amelyek lényegében egyfajta standardizálást takarnak (például egyszerű súlyozási módszer, felügyeleti besorolás). Az európai szabályozási javaslat emellett lehetővé teszi, hogy a hitelintézetek a szuverén, valamint az intézményi portfóliókra (a hitelintézetekkel, befektetési vállalkozásokkal, önkormányzatokkal szembeni kockázatokra) tartósan standard módszert alkalmazzanak, miközben a többi eszközcsoport tőkekövetelményét a belső minősítésre épülő módszerek egyikével számolják, amennyiben az adott portfólió csekély számú partnert érint. Ez a lehetőség a kevéssé bonyolult tevékenységet folytató hitelintézetek számára kívánja elérhetővé tenni a belső minősítésre épülő módszerek alkalmazását. A bázeli szabályozásban ez a kedvezmény nem lelhető fel. Új elem az európai bizottsági javaslatban az, hogy a belső minősítésen alapuló módszerek használatára feljogosított hitelintézetek a központi kormányzattal, az állammal azonos kockázatú önkormányzatokkal, helyi hatóságokkal és egyéb közszolgálati gazdálkodóegységekkel szembeni kockázati kitettségekre is tartósan standard módszert alkalmazhatnak. Ez a kedvezmény, ami valójában ezekre a kitettségekre nulla százalékos súlyozást jelent, azonban csak a legjobb (gyakorlatilag AAA, AA) hitelminősítéssel rendelkező államokra és azok intézményeire érvényesíthető. Ez a bázeli egyezményben szintén nem található előírás elsősorban a legfejlettebb és erős tartományi vagy önkormányzati struktúrákkal rendelkező európai országok számára ad kedvezményt. A kockázatmérés és benne a limitszámítás állami szabályozásában változás következett be január 1-jén. A hitelintézeti törvény kibővült a Bázel II.-höz kapcsolódó előírásokkal, emellett új kormányrendeletek is születtek. Napjainkban a hitelkockázat aktuális szabályozását a következő négy jogszabály tartalmazza: Hitelintézeti törvény (1996 évi CXII törvény a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról), ennek főképpen a 76. -a; 196/2007. (VII. 30.) Kormányrendelet a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről; 200/2007. (VII.30.) Kormányrendelet a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről; valamint a 250/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 7. sz. melléklete.

14 A HITELINTÉZETEKRE VONATKOZÓ PRUDENCIÁLIS ELŐÍRÁSOK A hitelintézetek a saját és a rájuk bízott idegen forrásokért is felelősséggel tartoznak. Ezért működésükre és kockázatvállalásukra különleges, ún. prudenciális szabályok vonatkoznak. A prudenciális szabályok olyan speciális gazdálkodási követelményeket állítanak fel a bankokkal szemben, amely garanciát jelenthet mindenkori és tartós fizetőképességük megőrzésében. Fő szabályként tehát a hitelintézetnek fenn kell tartania azonnali fizetőképességét (likviditását) és szolvenciáját (hosszútávú fizetőképességét). Az azonnali fizetőképesség azt jelenti, hogy képesnek kell lennie a vele szemben jogosan felmerült követelésnek eleget tenni, míg a szolvencia fenntartása a saját vagyon megőrzését, vagyis azt jelenti, hogy a hitelintézet eszközeinek értéke mindenkor meg kell haladja a kötelezettségeinek értékét. Fontos szabály, hogy a hitelintézet saját tőkéjének összege tartósan nem csökkenhet a jegyzett tőke alá. Prudenciális szabályok: 1. A szavatoló tőke nagyságára vonatkozó előírás: A fizetőképesség fenntartásához szükség van arra, hogy folyamatosan rendelkezésre álljon az a tőkemennyiség, amellyel a hitelintézetnél bekövetkezett esetleges veszteségeket fedezni tudják. Ennek meghatározására szolgál a szavatoló tőke számítása, amelynek során a saját tőkéből figyelmen kívül kell hagyni azokat az elemeket, amelyek tényleges fedezetet nem jelentenek a veszteségekre, ill. módosítják a saját tőke értékét. A pénzügyi intézmény szavatoló tőkéje alapvető és járulékos tőkeelemekből áll. Alapvető tőkeelemek: jegyzett tőke: amit a tulajdonosok jegyezetek és befizettek tőketartalék: a részvények kibocsátási értéke és névértéke közötti különbség eredménytartalék: korábbi évek adózott eredménye általános tartalék: az adózott eredményből kell képezni, mértéke 10% mérleg szerinti eredmény: tárgyévi adózott eredmény Járulékos tőkeelemek: értékelési tartalék: a befektetett eszközök piaci értéke és könyv szerinti nettó értéke közötti különbség alárendelt kölcsöntőke: olyan kölcsön, amely adósság rendezésre bevonható, futamideje 5 évtől több 2. Általános tartalékképzési kötelezettség: A hitelintézetek a mérlegfőösszeg és a vállalt kötelezettségek aránya alapján az adózott eredményből általános tartalékot képeznek. Ez egyrészt tartalékul szolgál a veszteségekre, másrészt biztosítékot nyújt a hullámzó jövedelmezőség kiegyenlítésére. 3. Tőkemegfelelés: A tőkemegfelelési mutató a hitelintézetek kockázatát méri. Mértéke legalább 8% kell hogy legyen. A szavatoló tőke nem csökkenhet a jegyzettőke alá. 4. Kockázati céltartalék képzése: A tevékenységgel együtt járó kockázatok fedezésére szolgál. Kockázati céltartalkképzés szempontjából a hitelezési, a kamat-, az árfolyam-, a befektetési, az ország-, valamint egyéb kockázatokat kell figyelembe venni. Az adózás előtti eredményből kell képezni. Ráfordítás lesz belőle.

15 5. Kockázatvállalás korlátozása: A szavatoló tőke arányában korlátozott az egy ügyféllel szemben vállalható teljes kockázat nagysága és az összes ügyféllel szemben vállalt, összes nagykockázat mértéke is. Nagy kockázat: az egy ügyfél részére történt összes kockázatvállalás nagysága meghaladja a hitelintézet szavatoló tőkéjének 10%-át. az ügyféllel szembeni kockázatvállalás együttes összege nem haladhatja meg a szavatoló tőke 25%-át a hitelintézet által vállalt nagykockázat együttes összege nem haladhatja meg a szavatoló tőke 8szorosát. Betétbiztosítás: A különféle betétbiztosítási rendszerek funkciója, hogy a betétes bankba tett pénzének visszafizetésére egy bizonyos mértékig garanciát vállaljanak, vagyis a fizetésképtelenné vált hitelintézetben elhelyezett követeléshez ezeken az intézményeken keresztül egy bizonyos összeghatárig hozzáférjen a betéttulajdonos. Ennek érdekében hozták létre hazánkban az Országos Betétbiztosítási Alapot (OBA). Az OBA a hitelintézetek befizetéséből működik. Minden hitelintézet köteles csatlakozni hozzá. Az egyszeri csatlakozási díj befizetése után éves, rendszeres biztosítási díj fizetési és adatszolgáltatási kötelezettség terheli őket. Az OBA cserébe 1 millió Ft összeghatárig biztosítja a betétesek által a hitelintézeteknél elhelyezett névre szóló betéteket. A hitelintézetek létrehozhatnak további, önkéntes betétbiztosítási intézményeket is. A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK TEVÉKENYSÉGE A HITELINTÉZETEK VONATKOZÁSÁBAN: A pénzügyi szféra összes felügyeleti szervének integrálásával, április 1-jén jött létre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A PSZÁF a Kormány felügyelete alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv, amelynek működését külön törvény (az évi CXXIV tv.) szabályozza. A Felügyelet jogi személy, amely önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működik, szervezeti és működési szabályzatát a Kormány hagyja jóvá. Hatásköre kiterjed a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, a tőkepiacról, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj pénztárakról, a közraktározásról, az egyes szakosított hitelintézetekről, a kockázati tőkebefektetésekről, és a kockázati tőkealapokról szóló törvények hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére. A Felügyelet elnökét a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés választja és hívja vissza. Elnökhelyettesét pedig a pénzügyminiszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Kinevezésük időtartama 6 év. A PSZÁF-nek vannak saját bevételei, amelyek igazságszolgáltatási díjból, felügyeleti díjból, felügyeleti bírságból, ill. egyéb bevételekből állnak.

16 A Felügyelet pénzügyi vállalkozásokkal kapcsolatos feladatai: az engedélykérelmek és más beadványok elbírálása; a törvényben előírt nyilvántartások vezetése, a pénzügyi intézmények információszolgáltatásának és adatszolgáltatásának ellenőrzése; a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet meghatározó szabályok érvényesülésének ellenőrzése, vizsgálata; a pénzügyi intézmények prudens működésének, a betétek és más visszafizetendő források biztonságának vizsgálata, elemzése és értékelése, ill. a független és szakszerű irányítást, valamint a vezetést veszélyeztető körülmények ellenőrzése; intézkedés az észlelt szabálytalanságok megszüntetésére; kivételes intézkedések meghozatala a súlyos szabálytalanságok megszüntetésére; a feltárt szabályszegés miatti bírságolás; az OBA igazgatótanácsa által hozott döntések előkészítésének és végrehajtásának segítése; vitás esetben annak az eldöntése, hogy valamely tevékenység pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek minősül-e. A Felügyelet a pénzügyi intézményektől megköveteli a részletes és rendszeres adatszolgáltatást. A kért adatok kiterjednek a likviditás, a szolvencia, a kockázatvállalás, a pénzügyi és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység szabályainak betartására, ill. a szervezet működésének, valamint belső ellenőrzésének rendszeres figyelemmel kísérésére. A felügyeleti tevékenység két alappillére a helyszíni, ill. a nem helyszíni ellenőrzés. A nem helyszíni ellenőrzés a különböző jelentési kötelezettségeket jelenti. A helyszíni ellenőrzés alapvetően a prudenciális szabályok, és a Felügyeleti határozatok megtartásának vizsgálatára terjed ki. A Felügyelet a jogszabályokban foglaltak betartása érdekében a pénzügyi intézményekkel szemben intézkedéseket, kivételes intézkedéseket és szankciókat alkalmazhat. DEVIZAÁRFOLYAMOK JEGYZÉSE, AZ ÁRFOLYAM-LEÉRTÉKELŐDÉS ÉRTELMEZÉSE: Az árfolyam a nyitott nemzetgazdaságok legfontosabb ár-jellegű változója. Az árfolyam egyrészt meghatározza a belföld exportjavainak a világpiaci árát, s így azok termelőinek nemzetközi versenyképességét, másrészt meghatározza az importjavak hazai árát, ami közvetlen hatással van az infláció mértékére, valamint a reáljövedelemre. A gyakorlati életben leggyakrabban a bilaterális nominális árfolyammal találkozhatunk. Ez két pénznem cserearányát fejezi ki, ami lehet valuta és deviza is. A valuta valamely ország törvényes fizetőeszköze (készpénz), a deviza pedig a valutára szóló követelés (számlapénz). Az árfolyam jegyzése során kétféle eljárás is lehetséges. Az árfolyam direkt (közvetlen) jegyzése során a külföldi pénznem 1 egységének az árát adják meg a hazai pénznemben (pl. 1 EUR = 250 HUF vagy 250HUF/EUR). Az árfolyam indirekt (közvetett) jegyzése során a hazai pénznem 1 egységének az árát adják meg a külföldi pénznemben (pl. 1 HUF = 0,0040 EUR vagy 0,0040EUR/HUF). A devizapiacon a direkt jegyzést alkalmazzák. A devizapiac elemzéséhez használható a Marshall-kereszt, ahol a jószág lesz a külföldi pénz, az ár pedig az árfolyam. A devizapiac keresleti oldalát az áruk és szolgáltatások importőrei és a tőke exportőrei képezik. A keresletről feltesszük, hogy az árfolyam negatív függvénye. A kínálati függvény alakja viszont általában elég sajátos.

17 (Tk o) E0-ból indul ki, vagyis létezik olyan árfolyam, mely alatt a devizatulajdonosok nem hajlandók eladni a birtokukban lévő devizát. Az E1 pontban a kereslet és a kínálat egyensúlyban van. Egy adott időpontban ez a piac egyensúlyi árfolyama. Az E2 árfolyam pedig az, melynél a kínálati függvény visszahajlik, vagyis annak ellenére kívánnak egyre kevesebb devizát eladni a tulajdonosai, hogy azt egyre magasabb áron tehetnék. Így a normál piaci körülmények között a kínálati függvény eltérései nem juthatnak érvényre, ezért a továbbiakban a devizakínálatról feltesszük, hogy az árfolyamnak pozitív függvénye. Ha a devizapiacon változatlan kínálat mellett megnő a kereslet, akkor az az árfolyam emelkedését, vagyis a hazai pénz leértékelődését idézi elő. Ilyen helyzet állhat elő, pl. akkor, ha ceteris paribus a belfödnek kereskedelmi mérleg passzívuma képződik a külfölddel szemben. A többletkeresletet ebben az esetben a többletimport generálja. (Tk o.) NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK IMF, VILÁGBANK CSOPORT, EBRD, BIS FUNKCIÓI: A legfontosabb nemzetközi intézmények: 1.Nemzetközi Valutalap (IMF) Az IMF-et 1945-ben hozták létre. Tevékenysége a tagállamok árfolyam-politikájának felügyeletére; a velük folyatott gazdaságpolitikai konzultációra; a középtávú, elsősorban szerkezetátalakítási célokat szolgáló hitelek nyújtására; és a fizetési mérleggel kapcsolatos céloknak alárendelt rendkívüli hitelprogramok kidolgozására irányul. Az IMF az egyetlen olyan nemzetközi szervezet, amely ha korlátozottan is, de képes hatást gyakorolni tagállamai fizetési mérleg pozíciójának alakulására, ill. pénznemük stabilitására. Hitelfolyósításának feltétele a vállalt gazdaságpolitikai intézkedések teljesítése. Az IMFtagállamok kvótáik arányában rendelkeznek szavazatokkal, ill. jutnak hozzá az egyes hitelprogramokhoz. 2.Világbank-csoport (IBRD, IFC, IDA, MIGA, GEF) A Nemzetközi újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) beruházási célú kölcsönöket folyósít a magyar államnak (infrastrukturális, környezetvédelmi jellegű), ill. közgazdasági környezettanulmányokat készít. A Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) finanszírozza a fejlesztési jellegű programokat, valamit támogatja a magánbefektetői szándékokat.

18 A Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) a legszegényebb fejlődő országoknak nyújt segélyjellegű hiteleket. A Multilaterális Beruházási Garancia Ügynökség (MIGA) átvállalja a működő-tőke politikai kockázatát a fejletlen országok külső finanszírozásának közvetett támogatása érdekében. A Globális Környezetvédelmi Alap (GEF) támogatást nyújt a kiemelt környezetvédelmi célokhoz. (pl. Mo. a határokon átnyúló környezetvédelmi problémák megelőzéséhez remél forrást). 3. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Az EBRD 1991-ben kezdte meg működését regionális fejlesztési bankként. Fő részvényesei az EU (60%), az USA (10%) és Japán (8,5%). Célja a piacgazdaságra történő átmenet segítése a közép- és kelet-európai országokban, valamint a magánvállalkozások támogatása kölcsön nyújtás, tőkebefektetés, és garanciavállalás révén. (pl. M1 autópályánál garanciavállalás). 4. Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) A BIS a nemzetközi monetáris kooperáció egyik legfőbb szervezője. Részvényesei a jegybankok. Számukra igény esetén aranyügyleteket végez, tartalékokat őriz és rövid lejáratú (áthidaló) hiteleket nyújt. A BIS szervezte meg a nemzetközi tevékenységet folytató bankok teljeskörű adatszolgáltatását, és kidolgozta a banktevékenység ellenőrzésének normáit. A BIS működteti a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságot, melynek feladata a nemzetközi pénzügyi rendszer biztonságának védelme, és a kockázatkezelés globális módszereinek a kialakítása is. Ezen kívül a BIS működteti a Nemzetközi Fizetések és Elszámolások Bizottságát is, amely a pénzintézetek összekötő infrastruktúra fejlesztésével és biztonságos üzemeltetésével foglalkozik. A KÖZJAVAK ÉS AZ EXTERNÁLIÁK PROBLEMATIKÁJA ( PIACI ALLOKÁCIÓS MECHANIZMUS HIÁNYOSSÁGAI ): A piaci allokációs mechanizmus hiányosságai: 1. Tökéletes verseny hiánya, melynek oka a méretgazdaságosság, vagy a magas piacra lépési költségek következtében kialakuló természetes monopóliumok, oligopóliumok létezése, vagy az egyes piaci szereplők magatartása. Ez esetekben nem érvényesül a tökéletes piac egy tulajdonsága, miszerint a versenyző vállalatok egyike sem képes a piaci ár befolyásolására. 2. Magas kockázatú vagy lassú megtérülésű beruházások finanszírozása. (pl. infrastrukturális beruházások). 3. Az információhiány (gazdasági döntések meghozatalához). 4. Közjavak és vegyes javak előállítása. Ezen kollektív javak esetében a piac egyáltalán nem vagy csak részlegesen működőképes. 5. Az externáliák. A tiszta közjavak problémája a jellemzőikben keresendő. o A közjavak közösségileg fogyasztható (kollektív) javak. o Valamely közjószág adott mennyiségének igénybevétele független az egyén döntésétől, mindenki ugyanazt a mennyiséget fogyasztja, függetlenül attól, hogy milyen egyéni preferenciái kapcsolódnak a jószág fogyasztásához, vagy egyáltalán szüksége van-e rá. Ez teljesül pl. olyan klasszikus közjavaknál mint a honvédelem, vagy az igazságszolgáltatás, de a kollektív javak nagy részénél (pl. oktatás, tömegközlekedés vagy eü. szolgáltatás) nem érvényesül. o Közjavak esetében nincs lehetőség valamely fogyasztó fogyasztásból történő kizárására. o Valamely közjószág fogyasztása során az egyes fogyasztók semmilyen befolyást nem gyakorolnak egymás fogyasztására, nincs köztük rivalizálás. A közjavakkal kapcsolatos allokációs nehézségek forrása az a felismerés, hogy a fogyasztásból történő kizárás megvalósíthatatlansága miatt a közjavak esetében a piaci mechanizmus nem

19 működik. Mivel a közjavak esetében hiányzik a fogyasztásból történő kizárás és a piaci ár érvényesítésének lehetősége, a piac nem alkalmas ezen javak előállítására. Az externáliák okozta allokációs probléma lényege, hogy elmarad a valamely gazdasági szereplő magatartása által más gazdasági szereplők számára előidézett többletköltség (negatív externália) vagy többlethasznosság (pozitív externália) piaci ellentételezése. Ezen többletköltség vagy többlethasznosság társadalmi szintű ellentételezése (internalizálása) részben az állam és az államháztartás feladata lehet. Az extern hatások a piaci rendszeren kívül jelentkeznek. A negatív extern hatások esetében a megoldandó allokációs probléma alapja az egyéni és a társadalmi határköltség, vagyis az egyéni és a társadalmi kínálati függvény eltérése, ennek következményeként az előállított jószágmennyiség meghaladja a társadalmilag optimális mennyiséget. A negatív extern hatás állami internalizálásának klasszikus eszköze az okozott társadalmi többletköltségek adó formájában történő érvényesítése. A pozitív extern hatások esetében az allokációs probléma lényege az egyéni és a társadalmi határhaszon, vagyis az egyéni és a társadalmi keresleti függvény elérése, emiatt az előállításra kerülő jószágmennyiség elmarad a társadalmilag optimális mennyiségtől. A pozitív extern hatás állami internalizálásának klasszikus eszköze az adott tevékenység által előidézett társadalmi többlethaszon szubvenciók (támogatások) formájában történő megjelenítése. TŐZSDETÍPUSOK, KERESKEDETT INSTRUMENTUMOK: Tőzsdei tevékenység végzésére kizárólagosan jogosult a részvénytársaság. Tőzsdei tevékenység: tőzsdei termék szervezett, szabványosított kereskedésének üzletszerű lebonyolítása. A tőzsde egy sajátos piac, olyan hely, ahol meghatározott árukat, meghatározott időben, szigorú eljárási szabályok (szokványok) szerint, meghatározott személyek (tőzsdetagok) adhatnak-vehetnek. Tőzsdei szokvány: a tőzsdei kereskedés szokásainak írásba foglalása. A tőzsdei kereskedelem szekciókban történik. A szekció a tőzsdei kereskedés egy-egy elkülönült, sajátosan szabályozott része. Tőzsde Árutőzsde Értéktőzsde (Mo ) (Mo ) BÁT BÉT általános speciális általános speciális ép. deviza nemesfém

20 Tőzsde jellemzői: speciális szabályozás alá eső gazdasági társaság, kizárólag jogosult jőzsdei tevékenység végzésére ill. kiegészítő tevékenység végzésére (elszámolóházi, oktatási, informatikai, kiadvány-előállítási, -terjesztési tevékenység, adatszolgáltatási tevékenység), alapításához a PSZÁF engedélye szükséges a társaság kizárólag dematerializált részvényekkel rendelkező részvénytársaság, ill. külföldi tőzsde fióktelepe formájában alapítható, árualapú ügyletek, valamint deviza kereskedése esetén legalább 150 millió Ft, egyéb tőzsdei termék kereskedése esetén legalább 500 millió Ft pénzben befizetett alaptőkével alapítható, egyik tulajdoni hányad sem haladhatja meg a 10%-ot, szigorú összeférhetetlenségi szabályok érvényesek a tőzsdével munkaviszonyban álló személyekre és azok közeli hozzátartozóira, gazdálkodási szabályok (szabad pénzeszközeinek befektetésére vonatkozó korlátozások) Szervezete: A tőzsde legfőbb szerve a közgyűlés, amely tagjainak összességéből áll és évente legalább egyszer hívják össze. (A tőzsdetagok szavazati joga nem arányos a tulajdoni hányaddal.). A tőzsdetanács a közgyűlésnek alárendelt általános irányító testület, amely elsősorban a tőzsde működését biztosító stratégiai döntések meghozataláért felelős. A Felügyelő Bizottság a tőzsdetagok érdekeit és a jogszabályi rendelkezéseket szem előtt tartva, a tőzsde és szervei működését, gazdálkodását, valamint a tőzsdei szabályzatok betartását ellenőrzi. A tőzsdetitkárság egy operatív szervezet, a tőzsde munkaszervezete. Az ügyvezető igazgató feladata a tőzsdetitkárság irányítása és kontrollálása. Ő gyakorolja a Tőzsde munkavállalói felett a munkáltatói jogokat. A közgyűlés által létrehozott szakmai bizottságok a tőzsdetagság és a piaci szereplők véleményének megfogalmazása révén a döntések előkészítésében történő részvétellel a döntések szakmai kontrolljának intézményes lehetőségét hivatottak biztosítani. A tőzsdei kereskedelmet a kereskedési joggal rendelkezők végezhetik. A kereskedési jog tartamát és gyakorlásának módját a tőzsde szabályzata határozza meg. A tőzsdei ügylet az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén tőzsdei termékre vonatkozóan köt. Lehet: azonnali (spot vagy promt): a szerződés megkötése és az ügylet teljesítése nem szakad el, csak a lebonyolítás időigényével kell számolni. határidős (termin) az adásvételt egy későbbi időpontban fogják teljesíteni az előre meghatározott feltételek szerint (mennyiség, ár, határidő). opciós: feltételes határidős szerződés, vagyis a jogosultnak lehetősége van arra, hogy egy későbbi időpontban nyilatkozzon arról, hogy a felajánlott ép. ügyletet elfogadja-e. A kötelezettnek pedig kötelezettségét teljesítenie kell. Az opciós jog biztosításáért a jog vevője opciós díjat fizet. Vételi opciónál a vevő vehet, és az eladó köteles eladni. Eladási opciónál az eladó eladhat, és a vevő köteles venni. Tőzsdeindex: Az adott tőzsdén forgó papírokat jól jellemző (a tőzsdei forgalomban meghatározó) részvénycsomag értékének változását mutatja egy bázisidőponthoz viszonyítva. Pl.: 1. BUX: 1991-től jegyzik a BÉT-en, 1000 pontról indult. Kosara nem állandó, a benne szereplő értékpapírok összetételére, rögzített szabályok alapján egy bizottság tesz javaslatot. Felülvizsgálatára évente kétszer kerül sor. A BUX korába maximum 25 részvény vehető fel. A BUX-on belül az egyes részvények súlyát a cégek mérete, tőzsdei kapitalizációjuk (tőzsdére bevezetett részvények árfolyamösszértékének) aránya határozza meg.