Ifjúság és jog Módszertan

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ifjúság és jog Módszertan"

Átírás

1 Módszertan

2

3 Ifjúság és jog Módszertan Az ifjúság a jog által egységesen meg nem határozott fogalmak közé tartozik. A különböző szakmák, illetve jogágak mást és mást értenek e csoport alatt. Az évi ifjúsági törvény már régóta nem hatályos, utódját pedig mind ez ideig nem alkotta meg az Országgyűlés. Több szabályozási koncepció és normaszöveg készült, azonban a törvény elfogadása még várat magára. Az ifjúsági szakma által támogatott törvénytervezet szövege a következő címen érhető el: ifjusagitorveny.hu/downloads/trv.pdf Az ifjúságot érintő jogszabályi környezet áttekintésekor meg kell állapítanunk, hogy nem létezik egyetlen olyan jogszabály sem, amely kifejezetten az ifjúság helyzetével, az ifjúsággal foglalkozik ugyanakkor a terület vizsgálatakor sok olyan jogszabályt találunk, amely érinti az ifjúság helyzetét, ügyeit. A területen levő jogi rendelkezések felsorolásakor érdemes külön csoportba sorolni az ifjúsággal, az ifjúsági közösségekkel, illetve az ifjúsági igazgatással kapcsolatos jogszabályokat. A jelenleg hatályban levő jogszabályok közül több száz azoknak a száma, melyek közvetlenül vagy közvetve az ifjúsági korosztály tagjaira vonatkozó rendelkezéseket állapítanak meg. Az ifjúságról beszélve a jogszabályok a korosztályok mint életkori csoportok meghatározását szolgálják, e csoportok életkori sajátosságaira, tagjaik sajátos helyzetére való figyelemmel. A jogszabályok által meghatározott ifjúsági csoport nem esik egybe az ifjúsággal foglalkozó szakemberek által használt meghatározással: a fiatalságnak nincs a gyermekkorhoz* hasonló pontos meghatározása, életkori határa. Másként határozza meg a fiatalkor életkori határát a gyermekvédelmi törvény (24 év), a Gyermek és Ifjúsági Alapról szóló törvény (15 26 éves korosztály), de másként definiálja e határt a Büntető Törvénykönyv is (a bűncselekmény elkövetésekor éves korosztály ). Az ifjúság, illetve a fi a t a l fogalmi meghatározását * A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, november 20-án kelt Egyezmény szerint a 0-18 éves korosztályba tartozók csoportja. P1/3

4 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv tekintve pedig a jog nem tartalmaz a gyermek-fogalomhoz hasonlóan életkori határokat. Az ifjúsági szakma életkor-meghatározása a fenti jogszabályok által használt életkori határokhoz képest tágabban értelmez: fiatalnak, ifjúnak tekinti a éves korosztályt (alkalmanként kiterjesztve ezt a 35. életévig). Ahogy nem esik egybe az ifjúsági szakma ifjúság-meghatározása a jogszabályok által meghatározottakkal, úgy az állami kötelezettségeket vizsgálva is eltérő helyzetet találunk a gyermekekkel és a fiatalsággal kapcsolatban: míg a gyermekek jogainak biztosítása és a gyermeki jogok védelme állami kötelezettség, addig az államnak az ifjúsággal kapcsolatosan más típusú és kevésbé szigorú kötelezettségei vannak. Az ifjúság támogatása nem kötelezettségnek számít: az állam csupán támogatja az ifjúságot, de nem kötelezően nyújt ifjúsági szolgáltatásokat. Az ifjúsággal kapcsolatos feladatok ellátását, annak kereteit befolyásoló jogszabályok nagy fontosságúak. Azok a jogszabályok tartoznak ebbe a csoportba, amelyek nincsenek összefüggésben a fiatalokkal, de előírásaikat rendszeresen alkalmazzuk az ifjúsággal kapcsolatos tevékenységek közben (ilyen többek között az egyesülési törvény is, hiszen a civil ifjúsági tevékenységekben az egyesületek nagy szerepet játszanak). A fentiek mellett külön érdemes említést tenni azokról a jogszabályi előírásokról, melyek az ifjúsági igazgatás bizonyos részeiről (intézményeiről, szervezeteiről, a különféle források megosztásáról, felhasználásáról) szólnak. Az Alkotmány 16. -a kifejezetten utal ifjúsági jogalkotásra, azonban az állam mint ahogy nem kötelezhető szolgáltatások, támogatások nyújtására ifjúsági jogalkotásra sem kötelezhető. A hazai jogalkotásban eddig az intézmények működtetése, illetve az ifjúsági igazgatás mentén történt ifjúsági jogalkotás. Az ifjúsági igazgatás szereplőinek tevékenységén túl a helyi, települési ifjúsági ügyek legfőbb alakítói az önkormányzatok területén működő ifjúsági referatúrák. Mindaddig, míg a helyben működtetendő ifjúsági P1/4

5 Ifjúság és jog Módszertan szolgáltatásokkal kapcsolatban az önkormányzatokat nem köti részleteiben meghatározott jogszabályi előírás, számon kérhető kötelezettség, a településen zajló ifjúsági cselekvések javarészt az ifjúsági referens rátermettségén, érdekartikulációs tevékenységén és érdekérvényesítő szerepén múlnak. Az ifjúsági referensnek azonban munkája hatékony végzéséhez olyan környezetre van szüksége, amely az elvégzendő feladatokhoz idomul és segíti őt. Az alábbi felsorolás azokat a ma hatályos fontosabb jogszabályokat tartalmazza, amelyek érintik a köznyelvben fi a t a l o k alatt értett korcsoportot. az évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya az évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről a évi C. törvény az Európai Szociális Karta kihirdetéséről az évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról az évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről az évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről az évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről az évi XIX. törvény a büntetőeljárásról az évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről az évi LXXIX. törvény a közoktatásról az évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról az évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról a 12/2001. kormányrendelet a lakáscélú állami támogatásokról az évi II. törvény az egyesülési jogról a évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről a évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről P1/5

6 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv az évi LXIV. törvény a Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről a 2/1999. (IX. 24.) ISM rendelet a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és a Regionális Ifjúsági Irodák működéséről az évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról A lista nem teljes, hiszen egyrészt a törvények döntő többsége mindenkire vonatkozik, így természetesen a fiatalokra is, másrészt sok olyan rendelet is van, amely közvetlenül érinti a fiatalokat. Tekintsük át, hogy a listában szereplő jogszabályok miért fontosak ifjúsági szempontból. P1/6

7 Ifjúság és jog Módszertan Az évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya Az Alkotmány jelentőségét témánk szempontjából két tény adja. 1. Mint a jogforrási piramis tetején elhelyezkedő szabály a jogrendszer egészére nézve ad eligazítást. A Magyar Köztársaságban egyetlen jogi aktus sem lehet ellentétes az Alkotmánnyal, azaz az Alkotmány az Országgyűlést is köti. 2. Az Alkotmány teremti meg a gyermekek, fiatalok iránti állami felelősség alapját. Az Alkotmány az alábbi, az ifjúságot érintő célokat fogalmazza meg: 16. : A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, illetve védelmezi az ifjúság érdekeit. 67. : A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. A családok és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák. E megállapítások az alaptörvény jellegének megfelelően deklaratív jellegűek ugyan, de lehetőséget biztosítanak a bővíthető ágazati szabályozásra. Tételesen az alábbi szakaszok érintik közvetlenül az ifjúsági területet: 66. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nők egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében. (2) A Magyar Köztársaságban az anyáknak a gyermek születése előtt és után, külön rendelkezések szerint, támogatást és védelmet kell nyújtani. (3) A munka végzése során a nők és a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják. P1/7

8 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv 67. (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. (2) A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. (3) A családoknak és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák. 70/J. A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. Mint látható, az Alkotmányból közvetlenül nem következik az ifjúsági törvény megalkotásának kötelezettsége, az azonban igen, hogy az állam a gyermek részére támogatást és védelmet nyújtson. P1/8

9 Ifjúság és jog Módszertan Az évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről Az ENSZ november 20-án hirdette ki a Gyermek jogairól szóló Egyezményt, amelyhez Magyarország is csatlakozott, és az évi LXIV. törvénnyel az a magyar jogrend része lett. Az egyezmény kitér a gyermekek állampolgári és politikai jogaira, a szociális és kulturális jogokra (oktatás, egészségügy, anyagnyelv, szociális biztonság, gyermekjólét biztosítása), a család nélkül maradt és/ vagy egyéb védelemre szoruló gyermekekről való gondoskodásra, a különleges védelemre jogosult (menekült, fogyatékos, kisebbséghez tartozó) gyermekekről való gondoskodásra, valamint a szabadságuktól megfosztott gyermekekkel való bánásmódra és eljárásra. Külön hangsúlyt kap a dokumentumban a társadalom káros hatásai, mint a dohányzás, alkohol, drog, prostitúció, a szexuális, munka és szervkereskedelmi célú gyermekkereskedelem elleni védelem, a háborús konfliktusba került gyermekek védelme, valamint a tömegkommunikáció által közvetített veszélyes és káros tartalmak elleni fellépés és védelem. Az egyezményben foglalt elvek és rendelkezések betartásának kötelezettje részben az állam, részben a szülő utóbbi azzal a kitétellel, hogy az állam kötelezettsége a szülőket segíteni abban, hogy maradéktalanul be tudják tölteni feladataikat, azaz köteles a családokat segíteni szociális, kulturális, lakhatási, nevelési területen, ha arra rászorulnak. Fontos, korábban meg nem fogalmazott jog a gyermek mindenek felett álló érdekének hangsúlyozása, amelynek minden, a gyermekekkel kapcsolatos politikában, intézkedésben, programban meg kell jelennie; a gyermek meghallgatáshoz való joga, amelyet a releváns információk biztosítása után életkorára, belátási képességére való tekintettel minden őt érintő kérdésben számára biztosítani kell; valamint a gyermekek békés gyülekezési és egyesülési joga. Meg kell jegyezni, hogy az egyezmény horizontális jellege a mai napig újdonságként hat. Újdonság a kormányzati feladatellátásban, a kormányzatban elfog- P1/9

10 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv lalt szint megtalálásában, valamint újdonság a korábban kialakult szakpolitikák (oktatás, egészségügy, gyermekvédelem stb.) számára is. Az állam feladatainak végrehajtása biztosítottnak látszik a szakági törvények végrehajtásának a települések különböző szintjeire telepítésével, a zömmel már kialakult támogatási metódus biztosításával. Így, míg e szakpolitikák elsősorban problémaalapú megközelítés alapján jöttek létre, addig a holisztikus szemléletű gyermekpolitika átfogó, komplex megközelítést igényel. Ez elsősorban koordinatív és kooperatív tevékenységet jelent, másodsorban pedig a gyermekek részvételére, aktivitására, bevonására kell építenie, elő kell segítenie, hogy a társadalom a gyermekekre lehetőségként és erőforrásként tekintsen. Az egyezmény részes államai tekintetbe vették, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában meghirdetett elveknek megfelelően az emberi közösség valamennyi tagja veleszületett méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése a szabadság, az igazságosság és a világbéke alapja. Emlékeztettek az Egyesült Nemzetek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában kimondottakra, miszerint a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz ad jogot. Az egyezményt a Magyar Köztársaságban az egyezmény kihirdetéséről szóló évi LXIV. törvény hatálybalépését követően, azaz lassan húsz éve alkalmazni kell. Az egyezmény vonatkozásában gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve, ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri. Az egyezmény egészét áthatja a következő négy alapelv: a hátrányos megkülönböztetés tilalma (2.cikk), a gyermek mindenek felett álló érdeke (3.cikk), az élethez, életben maradáshoz és fejlődéshez való jog (6.cikk), a gyermek véleményének tiszteletben tartása (12.cikk). A hátrányos megkülönböztetés tilalma talán nem igényel külön magyarázatot, a gyermek mindenek felett álló érdeke azonban igen. P1/10

11 Ifjúság és jog Módszertan Az egyezmény 3. cikke a következőképpen szól: 1. A szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban. 2. Az Egyezményben részes államok kötelezik magukat arra, hogy a gyermek számára, figyelembe véve szülei, gyámjai és az érte törvényesen felelős más személyek jogait és kötelességeit, biztosítják a jólétéhez szükséges védelmet és gondozást, e célból meghozzák a szükséges törvényhozási és közigazgatási intézkedéseket. 3. Az Egyezményben részes államok gondoskodnak arról, hogy a gyermekkel foglalkozó és védelmét biztosító intézmények, hivatalok és létesítmények működése megfeleljen az illetékes hatóságok által megállapított szabályoknak, különösen a biztonság és az egészség területén, valamint ezek személyzeti létszámával és szakértelmével, továbbá a megfelelő ellenőrzés meglétével kapcsolatban. Mint ez a fenti idézetből is látszik, a gyermek mindenek felett álló érdeke a döntéshozó részére kötelezettséget jelent: annak kötelezettségét, hogy a döntései során megvizsgálja, mi szolgálja a gyermek érdekét, és ennek megfelelően döntsön. E tekintetben az ifjúsági szakma képviselőinek alapvető feladatai közé kell tartoznia, hogy a döntések előtt mindent megtegyenek a gyermek mindenek felett álló érdekének vizsgálata és bemutatása érdekében. Az egyezményt aláíró államok arra is kötelezettséget vállaltak, hogy a gyermek életben maradását és fejlődését a lehetséges legnagyobb mértékben biztosítják. P1/11

12 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv A negyedik alapelv a gyermek véleményének tiszteletben tartását írja elő a 12. cikkben: 1. Az Egyezményben részes államok az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára biztosítják azt a jogot, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét, a gyermek véleményét, figyelemmel korára és érettségi fokára, kellően tekintetbe kell venni. 2. Ebből a célból nevezetesen lehetőséget kell adni a gyermeknek arra, hogy bármely olyan bírói vagy közigazgatási eljárásban, amelyben érdekelt, közvetlenül vagy képviselője, illetőleg arra alkalmas szerv útján, a hazai jogszabályokban foglalt eljárási szabályoknak megfelelően meghallgassák. Ha ezt összevetjük a gyermek mindenek felett álló érdekére vonatkozó előírással, akkor látható, hogy a gyermeket érintő kérdésekben a gyermek meghallgatása és véleményének kellő tekintetbevétele nem mellőzhető. Ebből az is következik, hogy a participáció, a döntésben való részvétel joga a gyermekeket képviselő testületeket (pl.: gyermek- és ifjúsági önkormányzatok) is megilleti. Az egyezmény által megállapított gyermeki jogok a következő főbb csoportokba sorolhatóak: polgári és politikai jogok gazdasági, szociális, kulturális jogok gyermekek speciális védelme a családban és a társadalomban gyermekvédelem a gyermekek speciális csoportjaiban gyermekvédelem rendkívüli helyzetben Érdemes megemlíteni, hogy bár az egyezmény deklaratív jellegű, része a magyar jognak, így hivatkozható a közigazgatási, illetve bírósági eljárások során is. P1/12

13 Ifjúság és jog Módszertan Az Európai Szociális Karta kihirdetéséről szóló évi C. törvény Az Európai Szociális Karta szövegéből három, a gyermekeket és fiatalokat érintő szabályt kell kiemelni annak hangsúlyozásával, hogy a dokumentum a nemzetközi szerződést aláíró magyar állam részére határoz meg kötelezettségeket. A gyermekek és fiatalok védelemhez való joga A gyermekek és fiatalok védelemhez való joga tényleges gyakorlásának biztosítására a Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges minimális életkort a 15. életévben* határozzák meg, olyan kivételekkel, amikor a gyermek előírt alkalmazása egészségére, erkölcsére vagy oktatására veszélytelen könnyű munkára történik; 2. biztosítják, hogy a veszélyesnek vagy egészségtelennek tekintett előírt foglalkoztatás esetén a munkába lépéshez magasabb minimális életkort szabjanak meg; 3. biztosítják, hogy a még kötelező oktatásban részesülő gyermekek nem kerülnek alkalmazásra olyan munkában, amely megfosztaná őket oktatásuk teljes körű előnyétől; 4. biztosítják, hogy a 16 évnél fiatalabb személyek munkaidejét fejlődésük szükségleteinek megfelelően korlátozzák, különös tekintettel szakmai képzésük szükségességére; 5. elismerik a fiatal dolgozók és ipari tanulók jogát a méltányos bérhez vagy egyéb megfelelő juttatáshoz; 6. biztosítják, hogy a fiataloknak a rendes munkaidő alatt a munkaadó egyetértésével szakmai képzésben eltöltött idejét a munkanap részének tekintik; 7. biztosítják, hogy a 18 éven aluli dolgozók legalább 3 hét fizetett évi szabadságra legyenek jogosultak; * De Magyarországon ennél szigorúbb a szabály, a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény) 72. szerint a munkavállalás alsó korhatára 16. év. P1/13

14 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv 8. biztosítják, hogy a 18 éven aluliakat ne alkalmazzák éjszakai munkára, kivéve a nemzeti törvények vagy rendelkezések által meghatározott egyes foglalkozásokat; 9. biztosítják, hogy a nemzeti törvények és rendelkezések által meghatározott munkakörökben foglalkoztatott 18 évnél fiatalabbak rendszeres orvosi felülvizsgálaton vegyenek részt; 10. speciális védelmet biztosítanak azon fizikai és morális veszélyekkel szemben, amelyeknek a gyerekek és a fiatalok ki vannak téve, különösen amelyek közvetlenül vagy közvetve a munkájukból erednek. A pályaválasztási tanácsadáshoz való jog A pályaválasztási tanácsadáshoz való jog tényleges gyakorlásának biztosítására a Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy szükség szerint olyan szolgáltatást hoznak létre vagy mozdítanak elő, amely a hátrányos helyzetűeket is beleértve mindenkinek segítséget nyújt a pályájuk megválasztásával és a szakmai fejlődéssel összefüggő gondjaik megoldásához, kellő figyelemmel az egyéni tulajdonságokra és azoknak a foglalkoztatási lehetőségekhez való viszonyára. Ezt a segítséget fiataloknak ideértve az iskolás gyermekeket is és felnőtteknek egyaránt ingyenesen kell megadni. Az anyák és gyermekek joga szociális és gazdasági védelemhez Az anyák és gyermekek szociális és gazdasági védelemhez való joga tényleges megvalósulásának biztosítására a Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megteszik az e célt szolgáló megfelelő és szükséges intézkedéseket, beleértve a megfelelő intézmények és szolgáltatások létrehozását vagy fenntartását is. P1/14

15 Ifjúság és jog Módszertan Az évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért való felelősséget és előmozdítsa az ifjúság fejlődését és nevelését. A törvény első része a házasságot szabályozza. Itt tisztázza a jogalkotó, hogy milyen alaki kellékei vannak a jogilag érvényes házasságnak, sorra veszi az érvénytelenségi okokat, a házastársak jogait és kötelességeit, valamint kitér a házasság megszűnésére is. Ifjúsági szempontból fontos a házassággal kapcsolatos nagykorúság kérdése. Csjt. 10. (1) Házasságot nagykorú férfi és nő köthet. (2) Kiskorú csak a gyámhatóság előzetes engedélyével köthet házasságot. (3) A gyámhatóság a házasságkötésre indokolt esetben is csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló a tizenhatodik életévét betöltötte. (4) Az engedély megadásáról vagy megtagadásáról a gyámhatóság a szülő (törvényes képviselő) meghallgatása után határoz. (5) Érvénytelen az a házasság, amelyet a házasuló a gyámhatóság engedélye nélkül, vagy a (3) bekezdésben megjelölt életkor elérése előtt kötött. A törvény második része a családról szól. A család jogállásának szabályozása során a törvény végigveszi a rokonság, az apaság, a családi jogállás megállapítására irányuló perek szabályait. A jogalkotó itt rögzíti az örökbefogadás alapvető szabályait, a rokonok eltartására vonatkozó előírásokat. Ifjúsági szempontból különösen fontosak a gyermek tartásáról, a szülői felügyeletről és a kiskorúakról való állami gondoskodásról szóló szabályok. P1/15

16 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv Csjt. 70. A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. Csjt. 71. (1) A szülői felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni. A szülőknek biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük az őt érintő döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson. A gyermek véleményét korára, érettségére figyelemmel tekintetbe kell venni. (2) A szülői felügyelet a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát foglalja magában. Csjt. 72. (1) A szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják ellentétes megállapodásuk hiányában akkor is, ha már nem élnek együtt. (2) Ha a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése iránti perben a gyermeket a szülők megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülőnél elhelyezték, a felügyeletet ez a szülő gyakorolja, kivéve, ha a szülők kérelmére a bíróság a gyermekelhelyezéssel egyidejűleg közös szülői felügyeletet rendelt el, illetve a szülőknek a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségét jóváhagyta. (3) Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők már nem tudnak együttműködni, a közös szülői felügyeletet a bíróság bármelyik szülő kérelmére megszünteti, feltéve, hogy a megszüntetés a gyermek fejlődése szempontjából is indokolt. (4) A szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál. Csjt. 75. (1) A szülői felügyelet körében a szülők kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, tartsák, a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését elősegítsék. (2) A gyermek köteles szülei iránt tisztelettel viseltetni, nekik engedelmeskedni és fáradozásaik eredményességét tőle telhetőleg elősegíteni. Csjt. 77. (1) A szülők saját háztartásukban kötelesek gondoskodni a kiskorú gyermekük állandó lakásáról. A gyermek állandó lakásának ha P1/16

17 Ifjúság és jog Módszertan jogerős ítélet vagy gyámhatósági határozat másként nem rendelkezik a szülők állandó lakását kell tekinteni, akkor is, ha a gyermek ideiglenesen máshol tartózkodik. (2) A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll. (3) A szülőnek a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatához a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. Csjt. 78. (1) Azt, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön, a gyermek hajlama, testi és értelmi képessége, valamint az egyéb körülmények figyelembevételével a szülői felügyeletet gyakorló szülők és a gyermek közösen döntik el. (2) A szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével kapcsolatban felmerült vitában a gyámhatóság dönt. Csjt. 86. (1) A szülői felügyeletet gyakorló szülő joga és kötelessége, hogy kiskorú gyermekét mind személyi, mind vagyoni ügyeiben képviselje. A Gyermek jogairól szóló ENSZ Egyezménnyel összhangban a Csjt tartalmazza a kiskorú meghallgatásának követelményét A gyámhatóság a gyámság alatt álló kiskorú fontosabb ügyeiben határozathozatal előtt köteles a gyámot, a tizenkettedik életévét betöltött kiskorú gyermeket és kérelemre, de szükség esetén hivatalból is, a kiskorú közeli hozzátartozóit meghallgatni. Fontos kiemelni, hogy az Országgyűlés elfogadta az Új Polgári Törvénykönyvet. Ez tartalmazza a családjogi szabályokat is. P1/17

18

19 Ifjúság és jog Módszertan Az évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről A Magyar Köztársaság Országgyűlése annak tudatában alkotta meg a törvényt, hogy a fogantatással induló magzati élet tiszteletet és védelmet érdemel; a magzati élet védelme a gyermeket váró nőkről történő fokozott gondoskodással valósítható meg, ugyanakkor a magzat egészséges fejlődését biztosító feltételek megteremtése elsődlegesen a szülők felelőssége; a terhességmegszakítás nem a családtervezés és a születésszabályozás eszköze; a családtervezés a szülők joga és felelőssége. A jogszabály rögtön az 1. -ban rögzíti, hogy a női és férfi ivarsejt egyesüléséből létrejött, az anyaméhben kifejlődő magzatot és a gyermeket váró nőt támogatás és védelem illeti meg. Ezt követően megállapítja, hogy az egészség és az emberi élet értékéről, az egészséges életmódról, a felelősségteljes párkapcsolatokról, az emberhez méltó családi életről, az egészségre ártalmatlan születésszabályozási módszerekről szóló oktatás az alap- és középfokú oktatási intézményekben történik. A családvédelmi szolgálat végzi a tanácsadást, válsághelyzet esetén segítséget ad annak feloldásában, valamint szervezi az oktatási intézményeken kívül a családtervezéssel kapcsolatos ismeretek terjesztését. A törvény szabályozza az állam feladatait, valamint a térítésmentes terhesgondozásra jogosultak körét és a terhesgondozás minimális taralmát. E törvény szól a terhesség megszakításáról is. A jogszabály szerint a terhesség csak veszélyeztetettség, illetőleg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén, az e törvényben meghatározott feltételekkel szakítható meg. Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz. P1/19

20

21 Ifjúság és jog Módszertan Az évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről* Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat ha eltérően nem rendelkeznek e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. Ez a törvény több, ifjúsági szempontból is jelentős területet szabályoz. Ilyen például a személyek jogairól szóló második rész. A jogalkotó itt tisztázza az ember jogképességének alapvető kérdéseit. Ptk. 8. (1) A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek. (2) A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő. A jogok tehát mindenkit, így a gyermekeket, fiatalokat is megilletik. A felnőttek többségéhez képest a különbség abban van, hogy míg a felnőttek a jogaikat önmaguk gyakorolhatják, a gyermekeknek ehhez segítségre, képviselőre van szükségük. Ezt a kérdést a törvény II. fejezete szabályozza a cselekvőképesség címszó alatt. Pontosan rögzíti például a kiskorúság miatti cselekvőképtelenség és korlátozott cselekvőképesség eseteit. * Az Országgyűlés elfogadta az Új Polgári Törvénykönyvet. Ennek bevezetése azonban több ütemben történik előreláthatólag 2010 májusától kezdve. Az itt leírtak a ma hatályos régi Ptk. figyelembevételével készültek. P1/21

22 Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv A törvény a természetes személyekre vonatkozók mellett a jogi személyekre vonatkozó alapvető szabályokat is megállapítja. Témánk szempontjából különösen fontos az egyesületekről és az alapítványokról szóló szabályok megemlítése. Szintén fontos a személyek polgári jogainak védelmét taglaló rész. A törvény e körben szabályozza a személyhez és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat: Ptk. 76. A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. A törvény harmadik része a tulajdonnal kapcsolatos kérdéseket szabályozza. A kötelmi jogról szóló negyedik rész rögzíti a szerződésekre vonatkozó szabályokat, valamint a kártérítés szabályait. A törvény ötödik része az öröklési jog szabályait állapítja meg. P1/22

23 Ifjúság és jog Módszertan Az évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről A Büntető Törvénykönyv (Btk.) az alapvető kódexek közé tartozik, hiszen kijelöli azon cselekmények körét, amelyeket a jogalkotó olyan veszélyesnek ítél a társadalomra, hogy ellenük a büntetőjog eszközeivel kell fellépni. A törvény két nagy részből áll: az ún. Általános és a Különös részből. Az Általános rész előírásait minden esetben figyelembe kell venni, és ezen előírások mellett alkalmazandó a Különös rész azon előírása, amely a konkrét cselekményre vonatkozik. A törvény szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. A törvény egyértelművé teszi, hogy a bűncselekmény elkövetőjének tekinti azt is, aki mást szándékosan rávesz az elkövetésre, illetve aki az elkövetéshez szándékosan segítséget nyújt. A gyermek a büntetőjog eszközeivel nem büntethető. Büntetőjogi szempontból gyermek az, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be. A törvény VII. fejezete tartalmazza a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezéseket. A jogszabály szerint fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. E fejezet szerint speciális, a felnőttekre vonatkozóktól eltérő szabályokat kell alkalmazni a fiatalkorúakkal szemben a tevékeny megbánás esetén, a büntetések és intézkedések alkalmazása során. Fiatalkorúakkal szemben alkalmazható javítóintézeti nevelés. Ezt a bíróság akkor rendeli el legfeljebb három évre ha a fiatalkorú eredményes nevelése érdekében intézeti elhelyezése szükséges. A bíróság azt, aki a javítóintézetben legalább egy évet eltöltött, ideiglenesen elbocsátja az intézetből, ha a kiszabott javítóintézeti nevelés felét már letöltötte, és alaposan feltehe- P1/23

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Változásban az önkormányzati ifjúságügy

Változásban az önkormányzati ifjúságügy Változásban az önkormányzati ifjúságügy Téglásy Kristóf főosztályvezető 2011. október 13. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Ifjúságügyi Főosztály Tartalom Bevezető Jelenlegi szabályozás ifjúságügyi vonatkozásai

Részletesebben

A családjog kézikönyve

A családjog kézikönyve Dr. Bajory Pál Dr. Kiss Éva Dr. Bencze Lászlóné Dr. Kőrös András Dr. Brávácz Ottóné Dr. Makai Katalin Dr. Csiky Ottó Némethné dr. Bokor Klára Dr. Filó Erika Dr. Söth Lászlóné Dr. Katonáné dr. Pehr Erika

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület május 21-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület május 21-i ülésére PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 Pápa, Fő utca 12. Tel.: 89/515-000 Fax.: 89/313-989 50. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2009. május 21-i ülésére Tárgy: Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének

Részletesebben

A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások kapcsolata

A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások kapcsolata TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT 1. számú melléklet a 3/2013.(I.22.) sz. határozathoz A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT A 103/2012.(VI.25.) számú határozattal elfogadott alapító okirat

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK ALAPÍTÓ OKIRATA. Egységes szerkezetben

ATKÁR KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK ALAPÍTÓ OKIRATA. Egységes szerkezetben ATKÁR KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK ALAPÍTÓ OKIRATA Egységes szerkezetben Egységes szerkezetbe foglalva: 2012. április 20. A 24/2012. (IV. 20.) számú Képviselő-testületi

Részletesebben

Diákjogi szektor 2008.

Diákjogi szektor 2008. Diákjogok érvényesülése 14, 15 Diákjogi szektor 2008. Hatóságok és szervezetek a diákjogok iskolán belüli védelmében dr. Jásper András előadása Kezdeményezze, hogy az ellenőrzési joggal rendelkezők végezzenek

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Gyermekvédelmi Gyámi Csoportvezető: Varga Gabriella. A gyámi csoport feladatai és működése

Gyermekvédelmi Gyámi Csoportvezető: Varga Gabriella. A gyámi csoport feladatai és működése Gyermekvédelmi Gyámi Csoportvezető: Varga Gabriella A gyámi csoport feladatai és működése A családjogi törvény fogalmazása szerint, Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik.

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

2003. évi CXXV. törvény

2003. évi CXXV. törvény 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve,

Részletesebben

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban:

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban: 29 I. számú melléklet 1. számú táblázat 0-18 éves gyermekek korcsoport szerinti megoszlása 2004. év 2005. év korosztály férfi (fő) nő (fő) összesen férfi (fő) nő (fő) összesen 0-2 éves 2265 2122 4387 2364

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. HATÁLYBA LÉPÉS: - 2012. 09. 01. - 2013. 01. 01. - 2013. 09. 01. -2014. 09. 01. 2016. 01. 01. TANKÖTELEZETTSÉG az óvoda 3

Részletesebben

A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMRÓL

A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMRÓL A NEMZETI, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMRÓL HUJBER ILDIKÓ YŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK VEZETŐ-FŐTANÁCSOSA kihirdetése XII. 29. hatálybalépése

Részletesebben

2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (kivonat)

2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (kivonat) 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (kivonat) 1. Ki lehet önkéntes? (4. ) - aki a 10. életévét betöltötte 2. Milyen tevékenységet láthat el önkéntes? (4. ) - amelyre vonatkozóan

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Önkormányzat: a helyi önkormányzás testülete és szervezete, feladat- és hatáskörébe tartozó

Részletesebben

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE A gyermekvédelem önkormányzati rendszeréről, az önkormányzat által biztosított pénzbeli ellátásokról valamint a gyermekvédelmi

Részletesebben

Nyíregyháza, március 27. Szabó István Köznevelésért Felelős Államtitkári Kabinet

Nyíregyháza, március 27. Szabó István Köznevelésért Felelős Államtitkári Kabinet Nyíregyháza, 2014. március 27. Szabó István Köznevelésért Felelős Államtitkári Kabinet istvan.szabo@emmi.gov.hu Jogszabályi háttér Kötelező alkalmazandó 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szóló

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az

Részletesebben

Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportj a. T/... számú törvényjavasla t

Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportj a. T/... számú törvényjavasla t Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportj a Lei, 2010 MM 17. T/... számú törvényjavasla t a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekébe n a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.) Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.

Részletesebben

(Egységes szerkezetben a módosításról szóló 8/2007. (VI. 28.)önkormányzati rendelettel.)

(Egységes szerkezetben a módosításról szóló 8/2007. (VI. 28.)önkormányzati rendelettel.) Füzesgyarmat Város Önkormányzat Képviselőtestületének 20/2005. (XI. 30.) önkormányzati rendelete a térítési díj- és tandíjfizetési kötelezettség helyi szabályozásáról (Egységes szerkezetben a módosításról

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat ISZTI

Szervezeti és Működési Szabályzat ISZTI Szervezeti és Működési Szabályzat Innovációs Szakképző, Továbbképző Iskola Központ és Gimnázium ISZTI OM azonosító: 100 534 Készítette: Boldog István, igazgató Tartalom 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2. A

Részletesebben

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 8105 Pétfürdő, Hősök tere 10., Telefon: 88/476-211, fax: 88/476-042 Adószám: 18926631-1-19 OM 100522 E-mail: kolping@kolpingpet.hu TÉRÍTÉSI

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK I HATÁLLYAL

A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK I HATÁLLYAL A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK 2016.09.01-I HATÁLLYAL 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 6. (4) A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kömlő Község Önkormányzatának Képviselő Testülete, a gyermekek védelméről

Részletesebben

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 10 /2001. (V. 25.) rendelete A személyes gondoskodást nyújtó helyi gyermekvédelmi ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról.

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE

2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE TEMATIKA GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE dr. Jásper András gyermekjogi képviselő Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS

Részletesebben

Statisztikai adatok a teleházakról

Statisztikai adatok a teleházakról Statisztikai adatok a teleházakról A teleházak megoszlása működtetői kör szerint Működtető db Valós % 1,00 civil szervezet 78 55,7 2,00 önkormányzat vagy önkormányzati intézmény 55 39,3 3,00 vállalkozás

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2014. (IV. 10.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének április 28-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének április 28-i ülésére Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. április 28-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó térítési

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Apátfalva Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2/2007.(I.31.)Ör a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról

Apátfalva Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2/2007.(I.31.)Ör a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról Apátfalva Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2/2007.(I.31.)Ör a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról 1. Apátfalva Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tartalomjegyzék I. FEJEZET ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat Jelenlegi szabályozás Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE A gyermekek védelméről Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban:

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

Humánigazgatási Osztály Köznevelési Csoportja

Humánigazgatási Osztály Köznevelési Csoportja Humánigazgatási Osztály Köznevelési Csoportja a. Közreműködés a i döntések előkészítésében, végrehajtásában (kiemelten) a következő esetekben: Feladat Jogszabály Címzett (1) A köznevelési intézmény e törvényben

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő

Szent István Egyetem Gödöllő Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 5/B. melléklete A HALLGATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK ÉS KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJE Gödöllő, 2006. augusztus 1.

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A törvény 2012. szeptember 1-jén lép hatályba, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre,

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

Tájékoztatás a művészetoktatásban igénybe vehető díjkedvezményről

Tájékoztatás a művészetoktatásban igénybe vehető díjkedvezményről Tájékoztatás a művészetoktatásban igénybe vehető díjkedvezményről Kedves Szülők! Kedves Diákok! Az alábbiakban szeretnénk tájékoztatni Önöket arról, hogy az alapfokú művészetoktatásban a hatályos jogszabályok

Részletesebben

Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének

Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2004. /VI. 25./ RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről Sármellék Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2014. (IV. 10.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Részletesebben

A rokonság. Alapja: leszármazás, örökbefogadás - teljes rokonság (4:97. )

A rokonság. Alapja: leszármazás, örökbefogadás - teljes rokonság (4:97. ) A rokonság Alapja: leszármazás, örökbefogadás - teljes rokonság (4:97. ) Az apai jogállás keletkezése Vélelmet keletkeztető tények (sorrend!): 1. házassági kötelék (4:99. ) 2.élettársak reprodukciós eljárásban

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

Az óvoda. Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés

Az óvoda. Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés Az óvoda Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés Magyarországon.. a közoktatásnak három szintje van: - Az (I) iskola előtti nevelés az óvodában folyik. Az óvodai ellátás a gyermek

Részletesebben

1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf)

1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf) Legkisebb munkabér megállapítása 1./ "A legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárásról szóló 1928. évi Egyezmény"(ILO 26. sz. Egyezmény, 1928. június 16., Genf) kihírdette: 1932. évi XIX. tv.

Részletesebben

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL IZSÓFALVA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 12/2006. (IX. 8.) RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL (egységes szerkezetben Izsófalva Nagyközségi Önkormányzat 12/2006. (IX. 8.) sz. rendeletének módosításaival)

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzat 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról (a 2/2008. (I.22.) Önk., a 32/2009. (IX.30.)

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: től

1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: től A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG VERSENYSZABÁLYZATA 1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: 2016.10.12-től Átdolgozta: Dr. Szilasi András, Somogyi Attila A kiadmány hiteléül: P.H. Such György elnök Dömötör Róbert a Versenybírósági

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról 2 Homokbödöge Község Önkormányzat

Részletesebben

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33.

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33. Okirat száma: A 39/2015.(III.19.) határozat 1. melléklete Módosító okirat A Sajószentpéteri Polgármesteri Hivatal Sajószentpéter Városi Önkormányzat képviselő-testülete által 2014. február 27. napján kiadott,

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Esélyegyenlőségi terv 2011. Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja

Részletesebben

Arany János Kollégiumi Program (AJKP)

Arany János Kollégiumi Program (AJKP) Tisztelt Osztályfőnök/Pályaválasztási Felelős! Az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezéshez szeretnénk tájékoztatást nyújtani a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adott válaszok segítségével. Milyen

Részletesebben

A MEZŐBERÉNYI PETŐFI SÁNDOR EVANGÉLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM. térítési díj és tandíjfizetési szabályzata

A MEZŐBERÉNYI PETŐFI SÁNDOR EVANGÉLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM. térítési díj és tandíjfizetési szabályzata A MEZŐBERÉNYI PETŐFI SÁNDOR EVANGÉLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM térítési díj és tandíjfizetési szabályzata Hatályos: 2016. év szeptember hó 1. napjától I. Törvényi háttér a térítési díj

Részletesebben

Laczkóné Kottner Erzsébet gyámhivatal-vezető fszt. 14. sz. 47/ Balázs Ildikó ügyintéző fszt. 12. sz. 47/

Laczkóné Kottner Erzsébet gyámhivatal-vezető fszt. 14. sz. 47/ Balázs Ildikó ügyintéző fszt. 12. sz. 47/ GYÁMHIVATAL Ügyintézők Laczkóné Kottner Erzsébet gyámhivatal-vezető fszt. 14. sz. 47/565-276 Balázs Ildikó ügyintéző fszt. 12. sz. 47/565-278 ügyintéző fszt. 12. sz. 47/565-280 ügyintéző fszt. 13. sz.

Részletesebben

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete A gyermekvédelmi támogatásról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Sárpilis Község Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és működési szabályzat melléklete 2012. szeptember T A R T A L O M J E G

Részletesebben

Pásztó Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 10/2006./II. 15./ rendelete

Pásztó Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 10/2006./II. 15./ rendelete Pásztó Város Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2006./II. 15./ rendelete az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekben igénybe vett szolgáltatásokért fizetendő térítési díjak és tandíjak megállapításának

Részletesebben

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetben

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetben Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetben Költségvetési szerv Neve: Köröstarcsa Község Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Idegen neve: - Rövid neve: - Székhelye: 5622 Köröstarcsa Kossuth tér

Részletesebben

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

2015.09.25. OKTATÁSJOGI ALAPISMERETEK AZ OKTATÁSHOZ VALÓ JOG ÉS A TANKÖTELEZETTSÉG

2015.09.25. OKTATÁSJOGI ALAPISMERETEK AZ OKTATÁSHOZ VALÓ JOG ÉS A TANKÖTELEZETTSÉG JOGSZABÁLYI HÁTTÉR OKTATÁSJOGI ALAPISMERETEK AZ OKTATÁSHOZ VALÓ JOG ÉS A DR. JÁSPER ANDRÁS Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 25. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 34/2012.(IX.28.) önkormányzati rendelete

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 34/2012.(IX.28.) önkormányzati rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 34/2012.(IX.28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményekben fizetendő térítési díjakról és tandíjakról Miskolc Megyei Jogú

Részletesebben

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról Kőröshegy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A. (2) bekezdésének

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Részletesebben

Hatályos: től

Hatályos: től MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 2015 Hatályos: 2015.01.01-től Készítette: Szentesi Zsuzsanna humánpolitikai csoportvezető Szivák Ildikó gazdasági igazgató Budapest Jogszabályi

Részletesebben

Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2012.(IX.14.) önkormányzati rendelete

Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2012.(IX.14.) önkormányzati rendelete Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2012.(IX.14.) önkormányzati rendelete A közigazgatási bírsággal sújtható tiltott, közösségellenes magatartásokról és a közigazgatási bírság kiszabásának

Részletesebben

Orfű Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 4/1995.(I.30.) számú önkormányzati rendelete

Orfű Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 4/1995.(I.30.) számú önkormányzati rendelete Orfű Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 4/1995.(I..) számú önkormányzati rendelete a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény végrehajtásáról. Orfű Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték. Ügyintézéshez szükséges dokumentumok

Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték. Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

A Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata

A Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata ROSTI PÁL GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA A Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata Dunaújváros, 2013. 2013. 1 S Z K A Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata A szülői munkaközösség

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/2000.(V.1.) számú r e n d e l e t e a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 46/1999.(X.1.)számú

Részletesebben

Szálkai Önkormányzat 9/2006. (VI.14.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról, a módosításokkal egységes szerkezetben

Szálkai Önkormányzat 9/2006. (VI.14.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról, a módosításokkal egységes szerkezetben Szálkai Önkormányzat 9/2006. (VI.14.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról, a módosításokkal egységes szerkezetben Bevezető rész Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben