2008. november 30. SZAKMAI PROGRAM HLO. HAJDÚSÁGI LAKÁSOTTHONOK Hajdúnánás Fürdő u. 1.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2008. november 30. SZAKMAI PROGRAM HLO. HAJDÚSÁGI LAKÁSOTTHONOK Hajdúnánás Fürdő u. 1."

Átírás

1 2008. november 30. HLO SZAKMAI PROGRAM HAJDÚSÁGI LAKÁSOTTHONOK Hajdúnánás Fürdő u. 1.

2 A HAJDÚNÁNÁS HAJDÚSÁGI LAKÁSOTTHONOK MŰKÖDÉSÉNEK SZAKMAI PROGRAMJA 1. Előzmények A gyermekotthon története: A gyermekvédelem kezdetei Hajdúnánáson a XVII. sz. elejéig nyúlnak vissza népiskola megalakításának kezdetén is nagy gondot fordítottak Hajdúnánáson az árva- és a szegény sorsú tanulók segélyezésére től árvaház működött Hajdúnánáson től 1953-ig Általános Iskola és Diákotthon tól Leány-nevelőotthon. 1-8 osztályos otthonként működött 1956-tól átalakult felső tagozatos leányotthonná. 1967/68-as tanévtől 40 fő óvodáskorú gyermek elhelyezésére került sor a leány-nevelőotthonban szeptemberétől a Szellőző Művek hajdúnánási gyáregysége 20 fős ifjúsági csoportot szervezett a leány-nevelőotthonban. A fiú-nevelőotthon szeptember 1-én nyitotta meg kapuit. A Művelődésügyi Minisztérium jelentős segítséget nyújtott a berendezés beszerzéséhez. - A fiú-nevelőotthont egy volt szalmakalapgyár épületéből alakították át. A 80 fő alsó tagozatos gyermek nevelését 3 fő nevelő végezte. A tanulócsoport létszáma 40 fő volt, a nevelők heti 48 órában dolgoztak. Az új nevelőotthon a IV. Ötéves terv időszakában épült december 10-én volt az ünnepélyes alapkőletétel szeptember 1-én került átadásra az új nevelőotthon, mely 204 férőhelyes koedukált intézményként kezdte meg működését. Az épület a Belgrádban található korszerű UNESCO Nevelőotthon mintájára épült. 2

3 A 204 férőhelyen belül 60 fős óvodai részleg is működött 3 csoportban, - pavilonrendszeren belül. Az iskoláskorú gyermekek nevelése, gondozása 6 lakóegységben történt, lakóegységenként 4-6 fős hálószoba-, nappali-, vizesblokk. A tornaterem, a könyvtár, az olvasóterem, az ebédlő a szabadidős tevékenység bonyolítását szolgálta. A széles korhatár kialakítása biztosította, hogy 3 éves kortól az általános iskola befejezéséig az intézményben nevelkedtek a gyerekek. Belső iskolája soha nem volt a nevelőotthonnak ben a fenntartó megvásárolt egy épületet, ahol 12 fő részére a törvényt megelőzve lakásotthont alakítottunk ki. Ami 2007-ig folyamatosan üzemelt. Az itt folyó szakmai munka lett az alapja a későbbi lakásotthonokra történő sikeres kiváltásunknak 1999 szeptember 01-én végrehajtottuk a Nevelőotthon és Óvoda kiváltását 11 lakásotthonra Hajdúnánás területén. Az intézmény új neve: HAJDÚSÁGI LAKÁSOTTHONOK 2. A gyermekotthonokra vonatkozó strukturális szabályok 2.1. A gyermekotthon fogalma, típusai, jellemzői Fogalma: A gyermekotthon otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az 3

4 átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek számára /Gyvt. 57. (1)/ a) teljes körű ellátást, b) családi kapcsolatok ápolását segítő családgondozást, vagy ha ez nem lehetséges, az örökbefogadás elősegítése, c) családba történő visszailleszkedéshez önálló élet megkezdéséhez szükséges utógondozás. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított évi XXXI. törvény alapján a hajdúnánási Hajdúsági Lakásotthonok alapító okiratának hatályos szövegét 124/2009.(IV.30) MÖK határozata tartalmazza. Ez alapján intézményként, intézményünk a HAJDÚSÁGI LAKÁSOTTHONOK gyermekvédelmi gyermekotthoni ellátás alaptevékenységgel működik Hajdúnánás városban 10 családi házban (10 telephelyen) 113 fő felvehető maximális létszámmal: Otthont nyújtó ellátást biztosít az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára. Szükség szerint ideiglenes hatályú beutalt gyermekek számára férőhelyet biztosít Szükség szerint speciális ellátást biztosít integrált gondozás-nevelés keretében a lakásotthonok csoportjaiban (maximum 1 fő speciális ellátás/ lakásotthon) Szükség szerint különleges ellátást nyújt Utógondozói ellátást biztosít a fiatal felnőtt számára és utógondozást végez. A lakásotthonokban megvalósítandó családias nevelésnél útmutató kell hogy legyen maga a család, annak felépítése, funkciói és mindaz, ami 8-12 gyermekkel és hozzá engedélyezett létszámú és szakképzettségű munkatársakkal megvalósítható. A gyermekotthonunk önálló épületben, családi házban működik. A családjukból kiemelt gyermekek itt továbbra is gyakorolhatják a mindennapi természetes társadalmi kapcsolatokat. A családi házakban a gondozott gyermekek és fiatalok áttekinthető, a családi otthonhoz hasonlóan berendezett, általuk is alakítható, otthonos és biztonságot sugárzó környezetben élnek. Lakásotthonaink a gondozott gyermekek tekintetében széles korhatárú és koedukált. Így kibontakoztathatóak a különböző nemű- és életkorú gondozott gyermekek és fiatalok együttélésének kapcsolatkészsége, kapcsolati kultúrájuk, szolidaritásérzékükre gyakorolt pozitív hatásai a nevelésben. Tudatosítani kell azt, hogy a lakásotthonokban dolgozók nem apa, anya és nagyszülőmodellek. Ők elsősorban szakemberek, akiknek az intézmény a munkahelyük. A személyiségükkel dolgoznak, különböző életkorú és nemű felnőttekként és a gondjaikra bízott gyermekek segítségére vannak, a család-kiegészítő ellátásban felnőtt modellt nyújtanak. - A 4

5 Hajdúsági Lakásotthonok a családi nevelés kiegészítésén kívül a gondozott gyermekek és fiatalok támogató közösségét biztosítja és szükség szerint teljesíti az egyéni korrekciós nevelésük feladatait. A család az első nevelő közössége, a mikrotársadalom a gyermek számára. Itt tanul meg először alkalmazkodni és tapasztalja meg jobb esetben az együvé tartozás, az egymásról való gondoskodás, a közös tevékenység nevelő, gazdagító örömét. A családtagok kapcsolata az anya és az apa szerepe, az egymás iránt megnyilvánuló érzelmeik, és gyermekük iránti magatartásuk adja azt a mintát, ami érzelmi-akarati életének későbbi alakulását is meghatározza. A családban alakulnak ki szokásai a legelemibb fogalmai és készségei. Ugyanitt alakul életre szólóan a szép és jó iránti érzéke, érdeklődése, akaratereje, állhatatossága, bátorsága, nyíltsága, önbizalma, és bizalma az emberek iránt. A családjában elfoglalt helye, szerepe, a közös tevékenységekben való korai részvétele megalapozzák nézeteit a felelősségről, munkáról. Itt alakul ki igazán rendszeretete, higiénés szokásai, az egészséges vagy egészségtelen életmódja. Itt kaphatja meg az első válaszát kérdéseire, ösztönzéseket a tanuláshoz, információkat, késztetéseket a fejlődéshez. - Mindezek lehetnek pozitív esetünkben inkább negatív illetve sok gyermekek esetében meg sem tapasztalt hatások. A szakellátásban a Hajdúnánás Hajdúsági Lakásotthonokban olyan lehetőségeket, életet, illetve életteret kell teremtenünk a gyermekek, illetve a fiatal felnőttek számára, hogy az érzelmi deficitet meg tudjuk szüntetni, illetve pozitív módon tudjuk befolyásolni a gyermekek személyiségét. Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan: a) állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevő megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön, b) gondozási helyének megváltoztatását, gyermekével vagy testvéreivel való együttes elhelyezését kezdeményezze, c) felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon vegyen részt, d) vallási vagy lelkiismereti meggyőződését szabadon megválassza, kinyilvánítsa és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt, e) véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésről, oktatásról, a személyét érintő kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák f) támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselőjétől családi környezetébe való visszavezetéséhez, g) családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze, h) személyes kapcsolatait ápolhassa, 5

6 i) a személyes tulajdon szokásos tárgyaihoz fűződő jogait gyakorolhassa, j) utógondozásban részesüljön Célok A gyermekotthoni elhelyezés célja, hogy a gondozott gyermekek és a fiatalok számára otthont nyújtó ellátást biztosítson. Ennek részei a teljes körű ellátás, (ami kiterjed az élelem, a tisztasági szerek, a ruházat, a tanszer, a játék, szabadidős és sporteszközök szolgáltatására) a családgondozás és az utógondozás. Célunk a 10 lakásotthonban, hogy a gyermekek és a fiatalok áttekinthető, a családi otthonhoz hasonlóan berendezett, általuk is alakítható, otthonos és biztonságos környezetben éljenek. Cél továbbá, hogy az egyéni elhelyezési tervben foglaltakat team munkában megvalósítsuk és az egyéni gondozási nevelési tervekben megfogalmazott feladatokat teljesítsük. Így különösen, hogy (a gyermekek és a fiatalok) hozzájussanak: az egészségügyi ellátáshoz, személyiségük harmonikus fejlődéséhez, szükség esetén a személyiségkorrekcióhoz, az oktatáshoz, a fejlesztőpedagógiai, gyógypedagógiai fejlesztéshez. a szabadidő tartalmas eltöltéséhez. Felkészíteni őket: a családjukba történő visszakerülésre a pályaválasztásra, az önálló és felelősségteljes életre. Kapcsolatot tartsunk: a gyermekek hozzátartozóival, iskolákkal, munkahelyekkel, a gyermekek érdekében eljáró más intézményekkel, hivatalokkal, gyermekeket támogató szervezetekkel. Elkötelezettségünk: A Hajdúsági Lakásotthonokba bekerült gyermekek családias légkörbe helyezése, az egészséges személyiségfejlődés feltételeinek biztosítása. Elő kell segíteni, hogy gyermekeink család- és utógondozó aktív munkájával erősítsék családi kapcsolataikat, meg kell teremteni a lehetőséget (ahol mód, remény van rá) családjukba való mielőbbi visszakerülésükhöz. El kell érni (team munka, - fejlesztő pedagógus munkája) hogy az iskolai tanulmányaikat 6

7 folytatók körében ne legyen lemorzsolódás, és képességeiknek megfelelően valamilyen szakképzettséget szerezzenek. A lakásotthonainkban naponta láthassanak, tapasztalhassanak a gyermek, a mindennapi élet dolgaival kapcsolatos praktikus ismereteket, legyen lehetőségük azok elsajátítására. A felnőttkort elért fiatalok tudjanak beilleszkedni a társadalomba, ismerjék fel és használják ki lehetőségeiket, tudják megteremteni önálló életük feltételeit, találjanak munkát, tudják mindennapjaikat önállóan irányítani. Az önállóságra kevéssé képes, szakképzetlen növendékeink az intézmény támogatásával, patronálásával próbálkozzanak felnőtt életük kialakítására. 7

8 3. Feladatok Feladatunk a szakmai egységek optimális működtetése és fejlesztése. 8

9 Változnak az aktuális társadalmi elvárások az oktatáspolitikai, gyermekvédelmi feladatok. - Az eltérő és változó feladatok között az egész rendszernek a gyermek személyiségfejlesztését, a sérülések korrigálását kell szolgálnia, lehetővé kell tenni az egyéni képességek minél teljesebb fejlesztését, kiteljesedését. E szerteágazó feladatok megkívánják az egyeztetést, a koordinálást. Tudatos tervszerű munka nélkül a feladatok elvégzése lehetetlen. A Hajdúsági Lakásotthonok fennállása óta ( tulajdonképpen már előtte is) szükség esetén ellátott és ellát különleges nevelési szükségletű gyermekeket (enyhén értelmi fokban sérült gyermekek és fiatalok) is integrált nevelési formában figyelmet fordítva a testvérkapcsolatok megőrzésére, tanulmányaik sikeres befejezésére. Az egységes nevelői követelmények és gyakorlat kialakulását is csak jó szándékú közös erőfeszítéstől várhatjuk. A szakmai program egy átfogó pedagógiai terv, - mellette a szakmai vezetők az adott szakmai egység pedagógiai programjukban határozzák meg a feladatokat, - a lakásotthon-vezetők minden tanév elején elkészítik az adott évre az éves pedagógiai munkatervüket. A lakásotthon-vezetők éves terve konkretizálja, feladatokra bontja a megvalósítás folyamatait, melyeket az adott teamek oldanak meg a mindennapi munkájuk során. A terv elkészítése után a team összeül, és megbeszélik a feladatokat. Figyelembe veszik az adott lakásotthonban nevelkedő gyermekek, a csoport aktuális helyzetét, rögzítik azokat a nevelési feladatokat, melyeket az adott teamnek meg kell oldania. A feladatért végzett közös felelősség csak így biztosítható. Az egységes bánásmód a pedagógiai egység csak így érvényesíthető. A közösen elhatározott célok és tevékenységi formák, közös álláspont azok végrehajtásában, a csoport és egyes tagjainak egységes megítélése, azonos követelmények állításra, következetesség a számonkérésben, értékelésben, a jutalmazás-büntetés gyakoriságában, eszközeiben: ez jelenti az egységes bánásmód alapját. Ehhez az egy teamben dolgozók rendszeres információcseréjére van szükség. Minden lakásotthonban havonta team megbeszélést kell tartani. - Havonta a lakásotthonvezetőknek pedig értekezletet, melyet mindig más-más lakásotthonban tartunk. Ezek az értekezletek részben meghatározott témában való beszámolót jelentenek, részben kötetlen, segítő szándékú, információgazdag szakmai megbeszélések. Fontos, hogy a gyerekeket is bevonják a pedagógusok a feladatok tervezésébe, szervezésébe,végrehajtásába. Lássák ők is tisztán a célokat, a konkrét feladatokat, saját tennivalójukat. A feladatok megvalósítása nem jelentheti a merev szétválasztást, pedagógus és gyermekfelügyelői feladatra. A személyiségfejlesztés, a nevelőmunka minden tevékenységét áthatja sem ezt, sem a gyermeket nem lehet felparcellázni. Egyes feladatkörök ugyan elhatárolhatók, de ezeken belül egymás segítése természetes, és átfedések is előfordulnak. A feladatok végrehajtását rendszeres ellenőrzéssel, értékeléssel, elemzéssel kell nyomon követni. 9

10 A közös értékelés jó lehetősége a közösség formálásának is. Munkánk eredményeit abban tapasztalhatjuk, hogy növendékeink káros szokásai leépülnek, magatartásuk, önkiszolgálásuk, személyiségük magasabb szintre kerül. Beosztástól függetlenül szükséges, hogy minél többet tudjunk meg a ránk bízott gyermekekről, fiatalokról, - szükséges tanulmányozni az iratanyagot a pedagógusnak feladata megismerni az előző (családi) környezetét, amely befolyásolta eddigi fejlődését, - fel kell térképezni a gyermekek érzelmi megnyilvánulásait, tanulási, étkezési, alvási szokásait. Minden gyermek személyisége, szokásrendszere más és más, de eltérő a nevelőké is. Ettől is függ, hogyan közelednek, alakítják kapcsolataikat a gyermekekkel. A szakmai vezető a gyám, a lakásotthon-vezető nevelő felelős azért, hogy az oktatási és nevelési feladatokat, a jelentkező problémákat együttműködve megbeszéljék, keressék a megoldást jelentő eljárásokat. Minden lakásotthonban biztosítani kell a heti csoportmegbeszélést, ahol a gyerekek, fiatalok is elmondhatják problémájukat, véleményüket. Figyelembe kell venni a fogyatékosságokat is, de még inkább az előnyös pozitív tulajdonságokat, amelyekre építhetünk. A fejlődés mércéje mindig a gyermek előző állapotához hasonlított változás legyen! Fontos: hogy az adott teamben dolgozók mindig aktívan, közreműködően vegyenek részt a csoport tevékenységeiben. Jelentősebb eseményeknél (pl. születés- és névnap, szent este) pedig legyen jelen lehetőleg a team valamennyi tagja és a gyermekek gyámja. A gyermekfelügyelő problémái megoldásához kérjen tanácsot a lakásotthon-vezető nevelőtől, illetve a szakmai vezetőtől. A gyám feladata többek között a gyermekek érdekében az iskolákkal való kapcsolattartás. Észre kell venni, ha a gyermeket sérelem éri az iskolában, - mert ez további sérüléseket okozhat. Ezért is fontos az iskola pedagógusaival való folyamatos, rendszeres kapcsolattartás. Az együttműködésen dolgozni kell, el kell érni, hogy a gyermek osztályfőnöke ellátogasson a lakásotthonba. Sok másként nem érthető, értelmezhető nevelési problémára így választ kaphat az iskolai nevelő. Az évi XXXI. tv. és végrehajtási rendeletei alapján biztosítani kell a beutalt gyermekek és fiatalok: adekvát ellátását, személyiség-központú gondozását, nevelését, oktatását, az önmegvalósító, életre felkészítő szocializációját, a családi értékek lehetséges elsajátítását, önállóságukat, családba történő visszahelyezésüket. 10

11 Szemlélet eszközrendszer: elfogadás, hitelesség, következetesség, bizalom, biztonság, szeretet, megértés mint alapvető értékek kell hogy szerepeljenek. Humanisztikus szemlélet- gondolkodás, pedagógiai cselekvés: a gyermekhez való viszonyban domináljon a személyközpontú alapállás, a gyermek és környezete változó, csak a környezetével együtt abba beágyazottan szemlélhető, és érthető meg helyzete, viselkedése, a gyermek megközelítése a mentálhigiéné eszközeivel, módszereivel, tanításaival történjen, a szociális hatóerő meghatározza személyiségüket, egészségüket az ellátottaknak, ezért fontos elem a felnőtt-gyermek sokszínű kapcsolatrendszere, alapvetően fontos tétel az önmaga és mások megbecsülésére nevelés, a nevelésbe és az emberbe vetett hit kérdése, a humanisztikus szemlélet egyik alappillére az empatikus elfogadó attitűd, amely feltételezi a kommunikáció nyílttá válását, az együttműködést a jó légkör megtalálása, melyben mindenki fontosnak, értékesnek, boldognak érezheti önmagát, fontos kialakítani a mentálhigiéné alapfogalmai szerint az önmagunkért való felelősség érzetét, és gyakorlatát, az életkornak megfelelően az önmegvalósító szocializációhoz, a személyiség fogalma szerint: minden ember egyedi, megismételhetetlen, így fejlődési üteme, elakadásai, zavarai is egyedileg érthető meg, és segíthető, változtatható. Az integrált nevelés megvalósítása nem csak a speciális ellátást igénylő gyermekek, hanem az integrált nevelés egyéb szereplőinek vonatkozásában is meg jelennek szakellátásunkban: az integrált nevelésünk természetes életszituációból indul ki, a szükség esetén ellátott speciális vagy különleges szükségletű gyermekek számára biztosítja a folyamatos kapcsolatot az normál viselkedésű társaival. normális szociális készségeket közvetítünk, amely megkönnyíti a későbbi társadalmi beilleszkedést. pozitív szereptanulási modelleket közvetítünk azáltal, hogy a gyermekek nem csupán a hasonlóan speciális vagy különleges szükségletűekkel élnek együtt. 11

12 hozzájárulunk a speciális nevelési szükségletű gyermekek reálisabb önértékelésének alakulásához azáltal, hogy heterogén mércéhez viszonyíthatják erősségeiket és gyengeségeket. egyenlő jogok hangsúlyozásával toleranciára, humanizmusra nevelünk a természetes segítségnyújtás gyakorlásával az adott lakásotthonokban élő gyermekek közelebb kerülnek a másság elfogadásához, az előítélet mentes élet folytatásához az integrált nevelés gyakorlásával elfogadjuk a heterogén adottságokat, biztosítjuk az azokhoz való egyéni alkalmazkodást, és a gyermekek eltérő szükségleteihez igazodó, a gyermekek közötti kooperációra is építő befogadó családias hátteret. nem utolsó szempont, hogy az eltérő nevelési igényű testvérek együtt nevelkedhetnek lakásotthonainkban Alapvető feladataink ennek érdekében: Biztosítani kell a stabil szubjektív, szociális és tárgyi környezetet a megfelelő humanisztikus szemlélettel és cselekvéssel. A gyermekek részére alapvető feltétel a személyes élettér és személyes tulajdonú tárgyak, eszközök biztosítása. A családcsoport légköre, a csoportkohézió, interakciós tér biztosítása gyermeknek, felnőttnek együttesen. Rugalmas, szakszerű, egyéni gondozási-nevelési rendszer gyakorlati megvalósítása, működtetése A családcsoportoknak családi házak szintjén szabályozott napirend, házirend, szokásrendszer alkalmazása, önálló arculatuk fejlesztése A családi szocializáció helyi rendszeréhez kapcsolódó, az önállóságot segítő önálló családgazdálkodási funkció feltételeinek biztosítása a csoportgazdálkodásban. Az individuumra ható nevelés feltételezi az alábbi tételek meglétét: A személyiség lehetőség szerinti teljes körű ismereteit beleértve a gyermek anamnésztikus adatait, családi hátterét. Személyiségfejlesztő nevelőmunka alapjaként kell kezelni a gyermek pozitív tulajdonságainak kiemelését, megerősítését, melyekre lehet az egyéni fejlesztési tervet építeni. Az egyéni fejlesztési tervek, programok együttműködve készüljenek a gyermekkel, közösen kerüljenek meghatározásra a fejlesztendő területek a fejlesztés üteme az elérendő cél. Az individuum fejlesztése feltételezi a rövidebb és hosszabb távú programok készítését a megfelelő motivációs rendszerek beépítését, az eredmények, sikerek értékelését, elismerését, a közös és egyéni pozitív visszajelzést. 12

13 A fent meghatározott feladatoknak fokozatosan be kell épülnie a családcsoportok mindennapi pedagógiai család-szocializációs munkájába. A sérült személyiségállapotú gyermekek személyiségfejlesztése terén jelentkező problémák, melyek fejlesztése kiemelten fontos, alapozó feladat a lakásotthonokban: kapcsolatteremtő és megtartó képesség, alapvető szükségletek, vágyak azonnali kielégítésének időbeni elhalasztása ne csak az aktuális élmény vezérelje a gyermeket! A tanuláshoz, a tartós munkavégzéshez szükséges pszichés és fizikai teherbíró képességek kialakítása. Önismeret, önbecsülés, önmagáért való felelősségtudat kialakítása, fejlesztése, aktuális szinten tartása. Szükség esetén a speciális szükségletű gyermek ellátását is meg tudjuk oldani integráltan a lakásotthonainkban. A speciális ellátás kiterjed a gyermek korához, állapotához és szükségleteihez igazodó oktatásra, szakképzésre, foglalkoztatásra, valamint ápolására, szocializációjára és reszocializációjára, továbbá habilitációs és rehabilitációs kezelésére is. ( Maximum 1 fő speciális szükségletű/ lakásotthon). Ez esetben a gondozási-nevelési tervben foglaltak megvalósítása során figyelembe kell venni a következőket a gyermekkel foglalkozó szakembereinknek, törekedve a még jobban összehangolt munkára: Fejlesztendő területek Tevékenység, módszer, amire figyelnünk kell Serdülők életkori szükségletei ezek kielégítése Az identitás keresése és lezárásának lehetőségei: Optimális zárás Korai zárás Identitásdiffúzió Párkapcsolat, intimitás A disszociális serdülők életkori sajátosságai és az ezzel összhangban lévő nevelői-szülői attitűd, hozzáállás. Egyéni eltérések és sajátosságok A speciális ellátást igénylő gyermekek tüneteinek legfontosabb ismérvei, kialakulásuk oka és következményei, terápiás lehetőségek pontos feltárása ( a disszocialitás, gyermekkori neurotikus állapotok, súlyos pszichés zavarok, pszichoaktív szerekkel él e a gyermek) A gyermek egyéniségének, személyiségének elfogadása, Empátia, tolerancia és hatékony kommunikáció fejlesztése. tiszteletben tartása Érzelemkifejezés és felismerés hatékonysága 13

14 Tolerancia Aktív hallgatás és figyelem gyakorlása Megértés és visszajelzés a gyermekekkel való kapcsolattartásban Kongruencia a kommunikációban (verbális és nemverbális kommunikáció összhangja) Hatékony énközlés, énkifejezés A meggyőzés és a befolyásolás szerepe, technikái Az állandóság (szokások) és a A kötődés formái, kialakulás és jelentősége: változás jelentősége a gyermek A biztos kötődés életében A bizonytalan ambivalens kötődés A bizonytalan elkerülő kötődés Kötődés személyekhez, tárgyakhoz, szokásokhoz- a változás okai, következményei, a változás elfogadása a gyermek és a nevelő szülő részéről. A kortárs kapcsolatok jelentősége A kortárskapcsolatok formái: az együttléttől az együttműködésig. Az átpártolás jelensége. Barátság, szeretet, szerelem a speciális ellátást igénylő gyermekek, serdülők esetében (alapja az ön- és társismeret, valamint önelfogadás) Fegyelmezés, korlátozás Speciális szükségletű gyermeket integrálva neveljük a lakásotthonban ezért kiemelt jelentőségű a gyermekek eltérő szükséglete a gyakori konfliktushelyzetek kezelése. A határok pontos tisztázásának jelentősége a gyermek nevelése során Hatékony agressziókezelési módok, technikák Gyermekek közötti agresszió és megoldása A gyermeki agresszió természete és kezelése A tanulási készség fejlődése, A tanulás formái: a közvetlen tanulási lehető-ségek tanulási nehézségek, segítségnyújtás (kondicionálás), utánzásos tanulás, obszervációs tanulás, komplex tanulási formák, látens tanulás. A tanulás alapkészségei és fejlődésük a speciális ellátást igénylő gyermekeknél: figyelem, emlékezet, problémamegoldás, megértés. A tanulási zavarok, mint primer és mellékhatásként jelentkező tünetek sajátosságai, korrekciós lehetőségek (részképesség-fejlesztés, tanulási technikák elsajátíttatása, hatékony tanulási stratégiák, tanulási motiváció 14

15 optimalizálási lehetőségei) A nehéz helyzetek kezelése Konfliktusok forrásai és következményei Konfliktusleltár készítése Tipikus konfliktushelyzetek a gyermek nevelése során A gyermek igényei és a gondozói helyén nevelőitől, valamint a szülői elvárások közötti eltérések A speciális magatartási minták és problémák mögött meghúzódó okok feltárása, megértése Hatékony konfliktuskezelés, Az egyéni konfliktuskezelés felmérése és optimalizálása. feszültségoldás A konfliktushelyzetek megértése és a hatékony megoldási módok felismerése: az elkerülés, az alkalmazkodás, a versengés, a problémamegoldás és a kompromisszum adekvát alkalmazása A gyermek speciális ellátásban résztvevő belső munkatársak: Az elhelyezést biztosító lakásotthon nevelője és gyermekfelügyelői Az adott szakmai egység fejlesztő pedagógusa, család és utógondozója, pszichológusa, (illetve szükség esetén a három pszichológusunk konzíliumot tart) gyám gyermekvédelmi ügyintéző Külső szakemberek: pszichiáter az ambuláns vagy osztályos kezelések alkalmával, gyermekorvosunk, külső iskolában az osztályfőnök, iskola vezetője, gyermekjóléti szolgálat családgondozója A rendszeres lakásotthoni team-megbeszéléseken történő és a szükség szerint beiktatott esetmegbeszéléseken a résztvevő munkatársak értékelik speciális ellátást igénylő gyermekkel elért eredményeket, kitűzik az újabb feladatokat. Amennyiben az megvalósítható különös tekintettel vannak a családdal való tevékenység gyakorlati formái megtalálására megvalósítására. Így például az egyéni életvezetési tanácsadás a szülő(k) számára, nevelési tanácsadás, nevelési attitűdök optimalizálása. A családdal való szoros együttműködés és a folyamatos kapcsolattartás jelentősége kiemelten fontos a speciális ellátást igénylő (súlyos magatartási és beilleszkedési zavarban szenvedő disszociális) gyermek esetében, hiszen a lakásotthonunkba kerülés folyamán az új környezetbe való sikeres beilleszkedésének előfeltétele és elősegítője lehet az, ha a család ismeri és támogatja a gyermekük fejlődését célzó szakmai tevékenységünket. Ezért fontos, hogy ezen időszakban ne csupán mint információforrás legyen jelen a család, hanem mint a folyamatokat a saját szintjén megismerő is. A gyermek szakellátása alatti rendszeres kapcsolattartás pedig facilitálja mind a terápiás folyamatok és reszocialziáció, mind a későbbi reintegráció lehetőségének sikerességét is. Az egyéni pszichoterápiás eljárás alkalmazása, melynek célja egyrészt azon játszmák és élethelyzetek feltárása, amelyek a gyermek-szülő konfliktus hátterében meghúzódhatnak, és ezzel 15

16 elő segíthetik a gyermek terápiájának hatékonyságát, másrészt pedig, hogy a gyermek tüneteinek újbóli előfordulása, esetleges kiterjedése családjába visszakerülve, illetve hosszabb nevelésére számítva megakadályozhatóvá váljék. A speciális ellátást igénylő gyermekek számára is: Folyamatosan kiemelt szerepet kell kapnii a tevékenykedtetésen alapuló személyiségfejlődésnek, Rendszeresen és folyamatosan szükséges beépíteni a fejlesztő játékokat (pl. kommunikáció, önismeretek) a manuális és kreatív tevékenységeket. Aktívan vegyenek részt a gyermekek, fiatalok az iskola által szervezett rendezvényeket, valamint a város által szervezett rendezvényeken. Alapvető az önellátó, az önkiszolgáló ház körüli munka egyéni felelősségen alapuló jó szintű kialakítása, rögzítése, napi gyakorlása, mint alapvető családtagok közötti munkamegosztás egyéni kötelessége és joga. A családi gazdálkodás alapjaival meg kell ismertetni valamennyi gyermeket és fiatalt. A Hajdúnánás Hajdúsági Lakásotthonok törvényben, rendeletben szabályozott feladati: A lakásotthonokban önálló csoportgazdálkodás folyik. A lakásotthon-vezető nevelő havonta felveszi az ellátmányt, és egyben elszámol az előző havi ellátmánnyal. Az egy gyermekre jutó ellátmány összege a mindenkori költségvetés függvénye. A csoportgazdálkodás szabályát belső szabályzó tartalmazza. A csoportgazdálkodás pedagógiai célja a családi háztartás vezetésének modellezése, annak érdekében, hogy a gondozott gyermek képessé váljon saját háztartás vezetésére. A gyermekotthon alapfeladatai: A törvény végrehajtási rendelete értelmében, mint otthont nyújtó ellátási forma teljes körű ellátást biztosít az elhelyezettek részére, az alábbi fő feladatok meghatározásával. A teljes körű ellátás 15/1998.(IV.30.) NM rendelet: ok alapján biztosítjuk a teljes körű ellátást mindig törekedve a törvényi szabályozás betartására. A gondozás, nevelés terén irányadó a ok 83. (1) A gondozás nevelés célja, hogy a gondozott gyermek testileg, értelmileg, érzelmileg, 16

17 erkölcsileg korának és képességeinek megfelelően fejlődjék, személyisége a lehető legteljesebb módon kibontakozzék, és képessé váljon a vérszerinti családjába való visszailleszkedésre, vagy nevelőszülői, illetve örökbefogadó családba történő beilleszkedésre, vagy az önálló életvitelre. E cél érdekében a gondozását, nevelését, ellátását végző személyek kötelesek együttműködni egymással, valamint mindazon intézményekkel, amelyek a gondozott gyermekkel foglalkoznak. (2)A fogyatékos gondozott gyermek számára az emberi méltóságát biztosító, képességeihez igazodó és azokat a lehető legteljesebb mértékben kibontakoztató gondozást, nevelést kell biztosítani. 84. Az ellátás megkezdésekor a rendelkezésre álló dokumentáció alapján, a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve, el kell készíteni a gondozott gyermekre vonatkozó egyéni gondozási, nevelési programot tartalmazó egyéni gondozási-nevelési tervet. Az egyéni gondozási-nevelési terv célja az egyéni elhelyezési terv megvalósulását biztosító gondozással, neveléssel kapcsolatos feladatok részletes megtervezése és az abban részt vevő szakemberek közötti munkamegosztás meghatározása. A terv elkészítésekor figyelemmel kell lenni különösen a) a gyermekjóléti szolgálat által az alapellátás, illetve a védelembe vétel során készített egyéni gondozási tervre, b) a gyermekvédelmi gondoskodást szükségessé tevő okokra, c) a gondozott gyermek gondozási helyének kijelölése tárgyában készített elhelyezési javaslatra, ezen belül kiemelten a gyermek személyiségvizsgálatának eredményére, illetve az egyéb szakvéleményekre. d) az egyéni elhelyezési tervre, e) a gyermek nevelésében, gondozásában korábban részt vett szakemberek véleményére, f) a gondozott gyermekkel és szülőjével folytatott személyes beszélgetés során szerzett tapasztalatokra, g) egyéb, a gondozott gyermek nevelése, gondozása szempontjából jelentős körülményre. (2)Az egyéni gondozási-nevelési terv kidolgozásába be kell vonni az ítélőképessége birtokában levő gondozott gyermeket, szülőjét (törvényes képviselőjét), illetve gondozóját. (3)Az ellátást nyújtónak az egyéni gondozási-nevelési terv alapján ellátandó feladatai különösen az alábbiak: a) testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődést biztosító, családpótló ellátásban, a szülői gondoskodást helyettesítő védelemben részesíti a gondozott gyermeket b) felkészíti a gondozott gyermeket a családjába való visszailleszkedésre, illetve nevelő- vagy örökbefogadó családba való beilleszkedésre, valamint az önálló életkezdésre és életvitelre, a pályaválasztásra, a munkavállalásra. 17

18 (4)Az ellátást nyújtó a) gondoskodik arról, hogy a gondozott gyermek hozzájusson aa)a megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz, valamint az előírt gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz, ab)a terápiához, amely személyisége korrekciójához az őt ért lelki sérülések gyógyításához szükséges, ac) a külön jogszabályban meghatározott szakértői bizottság javaslatának megfelelő gyógypedagógiai ellátáshoz, ad) a korának és képességeinek megfelelő oktatáshoz, szakképzéshez, továbbá a tanulmányi lemaradásai megszüntetéséhez szükséges segítséghez, illetve azokhoz a feltételekhez, amelyek biztosítják tehetsége, képességei megfelelő kibontakoztatását, ae) a szellemi és erkölcsi fejlődését szolgáló kulturális értékekhez, tájékoztatáshoz, a médiának az ismeretek bővítését szolgáló, erőszakmentes műsoraihoz, af) a szabadideje hasznos és tartalmas eltöltéséhez szükséges feltételekhez, ag) szórakoztató, művészeti és kulturális tevékenységekhez; b) kapcsolatot tart a gondozott gyermek oktatását, szakképzését végző nevelésioktatási intézménnyel, továbbá a szakmai gyakorlatát, illetve foglalkoztatását biztosító munkahellyel, valamint a munkanélkülieket támogató munkaügyi központtal, és ennek keretében ba) fogadóórákon, szülői értekezleteken tájékozódik a gondozott gyermek iskolai előmeneteléről, bb) érdeklődik a munkahelyen a beilleszkedéséről, munkavégzéséről, bc) rendszeresen tájékozódik a munkaügyi központban a munka- és az átképzési lehetőségekről. c) a gondozott gyermeket az önálló életvitelre, a családi háztartás vezetésére történő felkészítése érdekében életkorának megfelelően bevonja ca) a háztartási teendők végzésébe, cb) a családi gazdálkodás megtervezésébe, cc) a pénzkezelésbe. 85. (1) Az ellátást nyújtó megteremti annak a lehetőségét, hogy a gondozott gyermek véleményt nyilváníthasson a számára nyújtott ellátásról és nevelésről, illetve a személyét érintő ügyekről, továbbá gondoskodik arról, hogy a gyermek véleményét a gondozás, nevelés során korára, fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. 18

19 (2)Az ellátást nyújtó a gondozás, nevelés során figyelembe veszi a gondozott gyermek szülőjének (törvényes képviselőjének) a gyermek személyét és ellátását érintő véleményét. (3)Az ellátás nyújtó lehetővé teszi, hogy a gondozott gyermek szabadon gyakorolhassa vallását, továbbá vallásoktatáson vehessen részt. (4)Elő kell segíteni, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gondozott gyermek megőrizhesse kisebbségi önazonosságát, ápolhassa hagyományait, hozzájuthasson a kisebbség kulturális értékeihez. (5)Az ellátást nyújtó biztosítja a) gondozott gyermek környezetének állandóságát, b) a gondozott gyermek személyes tárgyainak elhelyezését, c) azt, hogy a gondozott gyermekről évente legalább egy alkalommal fénykép készüljön. Engedély nélküli eltávozás betartva intézkedünk a lehető legrövidebb idő alatt. 86 (1) Ha a gondozott, illetve egyéb okból ellátásra befogadott gyermek engedély nélkül eltávozott a gondozási helyéről, vagy oda a számára előírt időpontban nem tért vissza (továbbiakban együtt: eltűnt gyermek), az ellátást nyújtó megkíséreli felkutatni a tartózkodási helyét. (2)Ha az eltűnt gyermek 14 éven aluli, vagy betegsége, fogyatékossága miatt magáról gondoskodni nem tud, haladéktalanul, egyéb esetben 24 órán belül az ellátást nyújtó megkeresi az illetékes rendőri szervet az eltűnt gyermek felkutatása érdekében. Egyúttal közli az eltűnt gyermek személyi adatait, személyleírását az azonosítására alkalmas jellegzetességeit (pl. Sebhely, műtéti heg, tetoválás, anyajegy, beszédhiba, terhesség), az eltűnéskor viselt ruházatát, az eltűnés körülményeit, és a vélt feltalálási helyeket, valamint átadja az azonosításra alkalmas fényképet. (3)Az ellátást nyújtó értesíti az eltűnt gyermek szülőjét (törvényes képviselőjét), valamint gondozott gyermek esetében a szakszolgálatot is. (4)Ha az eltűnt gyermeket az ellátást nyújtó megtalálta, vagy ha a gyermek önként visszatért, erről az illetékes rendőre szervet, illetve a szülőt (törvényes képviselőt) haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül értesíteni kell. (5)A rendőrség által megtalált gyermek előkerüléséről a szülőt (törvényes képviselőt), valamint gondozott gyermek esetében a szakszolgálatot is értesíteni kell. (6)Az eltűnt gyermekekről az ellátást nyújtó nyilvántartást vezet, és arról a hatóság megkeresésére az adatvédelmi szabályok betartásával adatokat szolgáltat. (7)A gondozási helyére visszakerült eltűnt gyermekkel a gyámja bevonásával folytatott egyéni beszélgetés keretében fel kell tárni az eltűnése okát és körülményeit, valamint az eltűnés alatt 19

20 vele történteket, tartózkodási helyét, megélhetése forrásait. A beszélgetés megtörténtét és tartalmának lényegét írásban dokumentálni kell, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A családi kapcsolatok, a családgondozás feladataival a 87. -ban rögzített útmutatásokat követjük. Szolgáltatás: Alapvető tételként kell kezelni és a gyakorlatban eredményesen alkalmazni, hogy a családjából kiemelt gyermek fiatal elhelyezése, gondozása, nevelése a legkevesebb sérülést okozza és segítse a családi szocializációt, ha nem is pótolni, de helyettesíteni akarja és ezzel együtt párhuzamosan segítse elő a gondozásból való kikerülés sikerességét, felkészítését a gyermeknek a hazakerülésre, önálló életkezdésre, utógondozásra. Ennek érdekében: Az intézményes rendszerbe került gyermek családjának segítése, a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve az adott közigazgatási egységben. A család elő- illetve felkészítése a gyermek visszafogadására családgondozói együttműködés annak érdekében, hogy a gyermeküket a családjaik neveljék fel. Fontos a lakásotthonok nyitottsága a közvetlen társadalmi környezet, a környék, a szomszédok gyermekeivel fiataljaival, intézményeivel való élő kapcsolat a szegregáció elkerülése. Elvként és a gyakorlatban megvalósítandónak kell tekinteni azt a tételt, miszerint a lehető legkevesebb időre kell csökkenteni a gyermekvédelmi gondoskodásban töltendő időt, - ennek érdekében élővé kell tenni a családi kapcsolattartást. A gyermek a családból való kiemelésének, a környezet változásából adódó traumatizáló hatás csökkentése, elkerülése alapvető eleme munkánknak. Kezelni kell a szakellátásba beutalt gyerekek pszichés problémáit, úgymint a nevelésbe vételt megelőző lelki sérülést, - a nevelésbe vétel traumáját, - a gyermekotthoni életből fakadó problémákat a jellemző magatartási problémákat (túlevés, tárgyak rejtekhelyre dugdosása, regresszió, - figyelemfelkeltés, - átmenetiség. Fontos a jó előkészítettség, ha már a kiemelésnek kiszakításnak meg kell történnie. Alapvető a gyámhivatallal, a szakszolgálattal, nevelési tanácsadóval való együttműködés, - az előzetes vizsgálatok. Az új gondozási helyre kerülés első benyomása kihat a későbbi időre is, a kialakult krízishelyzet (kiemelés) tele van feszültségekkel, fokozott érzékenységgel, ezért is maradandóak az ilyenkor ért hatások. A gyermekotthoni rendszer elhelyezési szempontjainál kiemelt szerepet kapnak az alábbiak: 20

21 alapvető a testvéri, rokoni kapcsolat, korábbi barátság, együtt-nevelődés, az aktuális és várható személyiségállapot, a fejlesztés lehetősége, egészségügyi állapot, betegségek, fogyatékosság, a beutalás várható időtartama, hosszabb vagy átmeneti, a gyermek neme, kora, osztálya, érdeklődési köre Kerülni kell az elhelyezésnél: a stigmatizációt, a szegregációt. A Gyermekjogi Egyezmény az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata alapján megerősíti, hogy a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz ad jogot. A szociális védelem köz- és magán intézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenekfelett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban. A gyermeket a törvény olyan személyiségként kezeli, akit megilletnek az alapvető emberi jogok, sőt azoknak is egy sajátos és komplex együttese, amely kiterjed a gyermek érdekeire és szükségleteire, személyiségfejlődésének biztosítására, amibe az oktatás, a tehetséggondozás, a sport, az egészséges életkörülmények, a szabadidő eltöltése. Szakmai feltételrendszer lehetőségei: heti team-megbeszélések rendszerének kialakítása, esetmegbeszélések rendszeressége, külső kapcsolatrendszerek (család utógondozás) kialakítása, működtetése, gyermekek egyéni fejlesztését dokumentáló fotóalbumok, naplók, emlékkönyvek általánossá tétele, a gyermek alapvető személyiségét igazoló okiratok vagy másolatainak átadása megfelelő életkorban és érettség esetén a gyermek birtokába, gyermeki jogok biztosítása a különböző szervezeti egységek körén belül és kívül, az ENSZ Gyermeki Jogok Nyilatkozata, az évi XXXI. törvény gyermeki jogok és kötelességek érvényesítésének szervezeti és tartalmi kereteinek biztosítása. Közös munka, együttműködés: Az interperszonális kapcsolatok körében zajló együttműködés hatékonysága a munkatársak motiváltságától, beállítottságától, elméleti és gyakorlati tapasztalataitól függ. Emiatt egy gyermekvédelmi szolgáltatás kialakítása első lépéseinek az egymásra hangolódásnak kell lennie, 21

22 majd ezt követi a közös értékrend kialakítása. Ez sikeresen olyan személyekkel valósítható meg, akik önként vállalták azt, hogy a szakmai csoport tagjai lesznek. A közös értékrend kialakításában kiinduló pontnak kell tekinteni azokat az alapértékeket, melyet a társadalom és a szakma elfogad. Ennek érdekében nagyon fontos, hogy a munkatársak átérezzék a felelősséget a szolgáltatást igénybe vevők sorsa iránt. A közös értékrend további kimunkálása és gyakorlati megvalósítása a gyermekvédelmi szolgáltatásban azonban a munkatársak feladata. A szakmai tevékenység minden esetben csoportmunkában történik, az egyéni tevékenység is csak erős háttértámogatással valósíható meg. Ehhez szükséges a folyamatos, mindenre kiterjedő és mindent átfogó: szupervízió, esetmegbeszélés, tanácsadás rendszere, aminek célja a folyamatos tanulás és fejlődés, a munkaerő célszerű érvényesítése, a megújulás lehetőségeinek biztosítása, a korai szakmai kifáradás megelőzése. A közös munka nem csupán a közvetlen munkatársakkal való együttműködésre korlátozódik, hanem mindazokra kiterjed, akik a gyermek (és családja) sorsának rendezésében aktív szerepet töltenek be. A dolgozók között fellépő esetleges konfliktusokat hamar tisztázni kell, mert az elhúzódó viszályok mérgezik a levegőt, és negatív hatással van a szakmai munkára. Egyértelműség: Mind a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek, mind a gyermekek és fiatal felnőttek számára fontos, hogy világosan meghatározott és érthető jogokat és kötelességeket, lehetőségeket és elvárásokat fogalmazzunk meg az együttműködés kezdetén. Itt sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a különböző kor-, és problémacsoportok eltérő módszereket igényelnek. Kiszámíthatóság a döntések meghozatalának átláthatósága: A gyermekekkel kapcsolatos eseményeket fejlődési szintjének megfelelő módon közöljük, törekedve arra, hogy mindig több lehetséges megoldást dolgozzunk ki egy-egy helyzettel vagy eseménnyel kapcsolatban. 4. A gyermekek és a fiatalok létszáma, korösszetétele, nem összetétele Hajdúnánás városban 10 telephelyen, 10 lakásotthonban 113 férőhelyen neveljük-gondozzuk a szakellátásba beutalt gyermekeket. A lakásotthon olyan gyermekotthon, amely legfeljebb 12 gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja önálló családi házban, családias körülmények között. 22

23 Az elhelyezett gyerekek a gyámhivatali határozat alapján: ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti nevelésbe vett, tartós nevelésbe vett, utógondozói ellátott fiatal Személyiségállapot szerint ellátunk: normál értelmi képességű, enyhe tanulási magatartási problémákkal küzdő gyermekek, érzelmileg sérült gyermekek. szükség esetén különleges szükségletű (enyhe fokban sérült képességű )gyermekek, szükség esetén speciális szükségletű gyermekek Életkor szerint 1½ 18 év (gyámhivatali határozat szerint maximum 24. életév. Létszám szerint lakásotthononként fő. I. szakmai egység 34 férőhely. II. szakmai egység 45 férőhely. III. szakmai egység 34 férőhely. 5. Tárgyi feltételek Az intézmény teljes körű kiváltása 1999-ben egy ütemben történt meg. Valamennyi lakásotthon egy településen Hajdúnánáson került megvásárlásra. A lakásotthonok paramétereitől függően 8-12 gyermek elhelyezését szolgálja. Egy-egy lakásotthonban több szoba (egy szobában maximum 4 gyermek) 2 WC, konyha, ebédlő, társalgó, nevelői szoba, raktár, melléképületek, spejz áll a családcsoport rendelkezésére. A humanizált esztétikus környezet biztosítja a gyermekek egyéni életterét kis kuckóját, személyi tulajdonának védelmét, a gyermek biztonságát, otthonérzetét, egyéni tevékenységeinek terét. A lakásotthonok aránylag jól felszereltek, esztétikus környezetet biztosítanak a gyermekeknek. A lakásotthonok háztartási gépei (automata mosógép, keverőtárcsás mosógép, centrifuga, mikrohullámú sütő, hűtők, fagyasztók, vasaló, porszívó stb.) a helyiség bútorzata (heverők, székek, szekrények, polcok, íróasztalok, fotelek, textíliák stb.) a mindenkori költségvetés függvényében cserére, felújításra szorulnak. A lakásotthonok külső homlokzatának felújítása, nyílászárók cseréje, fűtésrendszer felújítása folyamatos karbantartása elengedhetetlen. Külső környezet: A 10 lakásotthon a városban szétszórtan, egymástól aránylag távol helyezkedik el. A város 23

24 lakossága, a szomszédok el- és befogadták a neveltjeinket. Minden ház jó szomszédi kapcsolatot alakított ki, melyet folyamatosan ápolni szükséges. A városban több általános iskola, óvoda, és középfokú oktatási intézmény van, így biztosított a gyermekek, fiatalok tanulási, továbbtanulási lehetősége, esetleges lakásvásárlási feltételek. A városban jól működő művelődési ház, színházterem, játszótér, strand áll a gyermekek rendelkezésére, melyek biztosítják a gyermekek, fiatalok rekreációs tevékenységét. Minden lakásotthon rendelkezik udvarral, ahol a szabad mozgásra, veteményeskert kialakításának meg van a feltétel. 6. Személyi feltételek A Hajdúnánás Hajdúsági Lakásotthonok összdolgozói létszáma től : 75 fő. Munkaköri megoszlás közvetlenül gyermekekkel foglalkozók (lásd: SZERVEZETI DIAGRAM.7.old): 1 fő igazgató 3 fő szakmai vezető (szakmai egységükbe tartozó gyermekek gyámjai) 10 fő lakásotthon-vezető (pedagógus végzettségűek: tanító, tanár, óvodapedagógus) 3 fő család- és utógondozó 3 fő fejlesztő pedagógus 3 fő pszichológus 44 fő gyermekfelügyelő (gyermek- és ifjúsági felügyelő, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gondozó) Egy-egy lakásotthonban 1 fő pedagógus és 4 fő gyermekfelügyelő végzi a mindennapi operatív munkát. A családi házas nevelési forma, a feladatok sikeres megvalósítása, óriási terhet és felelősséget, de ugyanakkor szép szakmai feladatot és komoly kihívást is jelent a nevelők és a gyermekfelügyelők számára. A lakásotthon-vezetője a vezetése alá tartozó családi házon belül önállóan kialakított az intézmény szakmai programjához illeszkedő pedagógiai gyakorlatot alakít ki. Az általa vezetett gyermekcsoport programját szabadon, a gyermekközösség véleményét meghallgatva, munkatársaival egyetértésben készíti és hajtja végre. Gondoskodik arról, hogy családcsoportjába tartozó gyerekekről évente legalább egy fényképfelvétel készüljön. Együttműködik szakmai részegységének család- és utógondozójával és kérésére a nagykorúság előtt álló vagy utógondozói ellátottjai gyámi betétjéből történő pénzfelhasználási kérelmeit véleményezi. Felelős azért, hogy a rá bízott gyermekeket iskolai előmenetel szempontjából megfelelő 24

25 szintekre eljuttassa. Érvényesíti a csoportgazdálkodás és energiatakarékosság elvét. Ütemezi és összehangolja maga és munkatársai szabadságát, éves szabadságolási tervet készít. Regisztrálja és nyilvántartja a szabadságokat, (távolléteket) gondoskodik a szabadságok kiíratásáról, engedélyeztetéséről. A munkaideje alatt engedély nélküli eltávozásra került gyermekekről haladéktalanul jelentést tesz a szakmai vezetőnek, szolgáltatva az eltűnés körülményeivel kapcsolatos adatokat. Ha a gyermek kiskorú vagy fogyatékos haladéktalanul bejelenti az eltűnését a rendőrségen. Egyéb esetben 24 órán belül. A munkáját jól végző gyermekfelügyelő közreműködik a gyermekek egész napi gondozásában, a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. Gyermekszerető viselkedésével, személyes gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson a gyermekek fejlődésére. Tisztelje a gyermeket, a szülőt. Kapcsolataira a tapintat, az elfogadás kell hogy jellemző legyen. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kell hogy kezelje. - A pedagógussal közösen elvégzett tervező munka alapján önállóan végezze a szabadidő szervezését, játéktevékenységeket, gondozási feladatokat, - napirendi feladatokat, szünidei munka irányítását. Alkalmas kell hogy legyen mind felkészültségében, mind személyiségében felelősségteljes munkájának ellátására. Tiszteletben kell hogy tartsa a gyermek és a fiatal személyiségét, fontos hogy gyermekközpontú szemlélettel lássa el munkáját. Mindennapi feladatihoz tartoznak; - a helyes napirend, szokásrend kialakítása, betartása, egészségügyi feladatok ellátása, - önkiszolgáló munka, környezetvédelmi, környezetgondozás, szabadidős tevékenységek szervezése, - kapcsolatok kialakítása a szülőkkel, - adminisztrációs munka. A lakásotthonokban nevelkedő kiskorúak gyámja és vagyonkezelője a szakmai vezető akinek jogai és kötelességei: Csjt (1) törvény eltérő rendelkezése hiányában a gyám a gyámsága alatt állónak gondozója, vagyonának kezelője és törvényes képviselője. (2)A gyámot a gyámsággal járó jogok és kötelességek, ha a gyámhatóság másként nem rendelkezik, a kirendelő határozat kézbesítését követő naptól kezdve illetik meg, illetőleg terhelik. Csjt Ha a törvény mást nem rendel, a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók a gyám jogaira és kötelességeire is. Csjt (1) A gyám működésében a gyámhatóság rendszeres felügyelete és irányítása alatt áll. Működtetéséről, különösen a gyámsága alatt álló kiskorú ügyeiről bármikor köteles felvilágosítást 25

26 adni a gyámhatóságnak. (2)A gyámhatóság a gyám jogkörét korlátozhatja, intézkedéseit az elhelyezés tárgyában tett intézkedés kivételével hivatalból vagy a gyámság alatt álló, illetőleg rokonai kérelmére meg is változtathatja. A kiskorú részére választott életpálya helyett csak annak beleegyezésével jelölhet ki más életpályát. (3)A gyám intézkedésével szemben a szülő és nagyszülő, ha pedig ezek nem élnek, a nagykorú testvér, illetőleg a szülő testvére indíthat pert a kiskorú megfelelőbb elhelyezése iránt. (4)A gyám a vagyonkezelésről a gyámhatóság eltérő rendelkezése hiányában legalább évenként köteles a gyámhatóságnak számot adni. Csjt (1) A gyám működéséért díjazást nem követelhet, a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat (tartásdíj, gondozási díj, árvaellátás stb.) azonban az ő kezéhez kell folyósítani. (2)A gyám a kárt, amelyet kötelessége megszegésével a gyámsága alatt állónak vétkesen okoz, köteles megtéríteni. Csjt A gyámhatóság a gyámság alatt álló kiskorú fontosabb ügyeiben határozathozatal előtt köteles a gyámot, a tizenkettedik életévét betöltött kiskorú gyermeket és kérelmére, de szükség esetén hivatalból is, a kiskorú közeli hozzátartozóit meghallgatni. Nincs abszolút minta a jó nevelő meghatározására, mert többféleképpen lehet jó, egyéni habitusa képességei szerint, de: szeresse munkáját és a gyermekeket, a napi spontán (és szervezett) szocializációs folyamatok szakértő irányítója legyen, biztos pont, példa a gyermek számára, akivel azonosulhat, képes legyen empátiás, elfogadó légkör kialakítására a csoportjában, illetve tudja az egyéni kapcsolatokat és a konfliktusokat szakszerűen kezelni, korszerű ismeretei legyenek (pszichológiai, szociálpszichológiai a gyermek személyiségéről, a kis közösségekről, a csoportokról, legyen néhány szabadidős tevékenységben jártas, érdekelje munkája, személyiségét, ismereteit tartsa karban, illetve fejlessze. Valamennyi gyermekekkel foglalkozó munkatárs szakmai feladatai A gyermekek életének figyelemmel kísérése és irányítása, viselkedésükhöz a határok megszabása. A gyermekek jó fizikai, érzelmi és közösségi életre alkalmas állapotának biztosítása. A gyermekek fizikai, szellemi, érzelmi és szociális fejlődésének ösztönzése. A gyermek értő meghallgatása a csupán számára fontosnak vélt dolgokban is szólni tudás a 26

27 gyermekhez. A gyermek bizalmának növeléséhez, felelősségérzetének, szociális kompetenciájának fejlődéséhez alkalmas keresése, biztosítása. A gyermek jóakaró ügyvédjeként, még a legproblémásabbnak vélt esetben is mindenkire hatni tudás a családias csoporton belül, és még inkább kívül is. A nevelési feladatok végrehajtásához aktuálisan szükséges eszközök, módszerek megtalálása és megfelelő alkalmazása. Közreműködés a gyermek egyéni gondozási-nevelése tervének elkészítésében. Szükséges feljegyzések vezetése a gyermekről, jellemzések, jelentések elkészítése. Annak biztosítása, hogy a gyermek pozitív erőforrásai fejlődjenek, és az összes kidolgozott terv és megkezdett nevelési akció teljes körűen, megfeleljen a gyermekek érdekeinek. Annak biztosítása, hogy a gyermek zökkenőmentesen tudjon elválni ettől a családot, illetve családi funkciókat pótló környezetből, erre fel kell készíteni. Pályázatok írásával segíteni a családcsoport és a benne nevelkedők életfeltételein, - program elképzelések megvalósítása (nyári táborozás, szabadidős tevékenységekhez eszközök vásárlása). A nevelési folyamatban a pedagógus saját személyisége a legfontosabb lélektani munkaeszköz és ezt az eszközt formálni, fejleszteni kell. A jó pedagógus személyiségnek mindamellett, hogy jó ha több mindenhez is ért, - a gyermekvédelemben a szokottnál gazdagabb, több empátia tartalmú, hatékonyabb kommunikációs készség is fontos része, melynek fejlesztéséhez minden segítséget megad a vezetés. ÖSSZEGEZVE: A Hajdúsági Lakásotthonokban dolgozó munkatársaimnak, akik ezt a nehéz hivatást választották, ismerniük, vállalniuk kell saját magukat: érzéseiket, ismereteiket. Valamennyien nevelünk tanítunk, a legnehezebben elsajátítható ismereteket adjuk át: a mindennapi viselkedés szabályait, az elfogadott társadalmi, erkölcsi normákat, a szociális viselkedés mintáit. Ez a tananyag nem tanítható a szó hagyományos értelmében. Készségeket, szokásokat szavakkal átadni nem lehet! - ez csak üres prédikáció lenne. A gyermek lát, tapasztal, utánoz a modellnek (nevelőnek) ezért nemcsak ismernie kell a normákat, hanem ezeknek megfelelően is kell élnie. Nem lehet megmerevedett, változásokra, megújulásra képtelen személyiség. Ha megáll a fejlődésben, mások fejlődését sem képes elősegíteni. 7. Felvétel a lakásotthonokba A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat kijelölése, illetve az ehhez szükséges feltételek megléte alapján lakásotthonainkba ideiglenesen hatályú elhelyezés biztosítható. 27 Az üres férőhelyeink

28 terhére átmeneti gondozásra befogadunk az alapító okiratunkban, működési engedélyünkben meghatározott mértékig a rendőrség által beszállított, otthonából önkényesen eltávozott, a gondozási helyükről önkényesen eltávozott gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekeket, illetve hatósági intézkedéssel súlyos veszélyeztetettként családjukból kiemelt gyermekeket ideiglenes hatályú elhelyezettként. Szükség szerint megoldható illetve megoldandó lakásotthonainkban biztosított otthont nyújtó ellátás keretén belül az ideiglenesen elhelyezett gyermek(ek) állapotára, a körülményekre tekintettel, szükségleteihez mérten külön szobában való elhelyezése azon célt szem előtt tartva, hogy a gyermek minél hamarabb ( lehetőleg 30 napon belül), minél kisebb sérülések árán visszakerülhessen a saját családjába. Amennyiben erre nincsen lehetőség, úgy minél hamarabb kerüljön végleges elhelyezésre. Az átmeneti nevelésbe illetve tartós nevelésbe vett gyermekeket az üres férőhelyeink betöltéséig az illetékes gyámhivatalok elhelyezési határozata alapján vesszük fel lakásotthonainkba. Az elhelyezési értekezleten a gyermekvédelmi gondoskodás alá vont gyermek(ek)nek és szüleiknek lehetősége van intézményünk lakásotthonairól, szolgáltatásainkról készült fényképes bemutató anyagot megtekinteni és a lehetséges üres férőhellyel rendelkező lakásotthonok között választani, amennyiben a javaslat az intézményünkben való elhelyezésről szól. Az elhelyezési értekezleten igyekszünk képviselni, hogy akkor vagyunk megfelelőbbek az ellátásra, ha a gyermek 50 km- es körzeten belül érkezik hozzánk, megkönnyítve a kapcsolattartást a szülőknek, gyermeknek egyaránt. Felkészültnek kell lennünk arra is, ha a gyermek saját gyermekét is be kell fogadnunk. A befogadásról haladéktalanul értesítjük: a beutaló szervet, illetve a gyámhivatalt a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot a gondozott gyermek törvényes képviselőjét az ideiglenes hatállyal elhelyezett és átmeneti nevelt gyermek vér szerinti szülőjét a pártfogói felügyelet alatt álló gondozott gyermek hivatásos pártfogóját Szakértői bizottság javaslata alapján, gyámhivatali határozattal átmeneti neveltként és saját kérelmére utógondozói ellátottként gyámhivatali határozat alapján vehetünk fel otthont nyújtó ellátásra szoruló gyermekeket és fiatalokat, valamint az utógondozása alatt olyan élethelyzetbe került fiatalt, ami indokolja az újra felvételét utógondozói ellátottként. Az utógondozói ellátás keretében befogadott fiatallal minden esetben megállapodást kell kötnünk az ellátásának feltételeiről és időtartamáról, térítési díjáról. 28

29 8. Újoncokkal való bánásmód Ha új gyermek érkezik a lakásotthonba, az ott nevelkedő gyermekeket fel kell készíteni a fogadásra. A gyermeket érkezésének estéjén be kell mutatni a társainak. Fontos, hogy a beszélgetés derűs, vidám, közvetlen légkörben történjen, hogy oldódjon az új gyermek a számára teljesen idegen környezetben. Kölcsönös bemutatkozás, de nem szabad faggatni a gyermeket a bekerülése körülményeiről. Az új gyermek beszoktatása különösen sok körültekintést, türelmet és gyöngédséget igényel. Ha jól felkészítik a gyerekeket az új gyermek fogadására elkerülhető a féltékenység, - így a gyermekek is sokat segíthetnek a dolgozóknak az új élethez, életmódhoz való alkalmazkodásban. Szükséges beszélni a szobája, az ágya az egyéb helyiségek bemutatása után röviden a házrendről, a napirendről, valamint tájékoztatni, hogy mik a jogai, kötelességei. 9. Jutalmazás, büntetés A lakásotthonokban nevelkedő gyermekeknél, fiataloknál folyamatosan fejleszteni kell az értékelés iránti érzékenységüket. Cél, hogy a neveltjeink érezzék a nonverbális megerősítést vagy elmarasztalást. A magatartásszabályokat a házirend állapítja meg. Figyelembe kell venni az egyéni különbözőségeket is. A jutalmazás fokozatait a lakásotthonok önállóan kell hogy kialakítsák, tudatosítani kell a gyermekekben, hogy milyen teljesítményért jár elismerés, dicséret, jutalom. A jutalmazásnál, csakúgy mint a büntetéseknél következetesnek kell lenni. A büntetés nem lehet öncélú, kollektív, megszégyenítő, nem sértheti a gyermekek, fiatalok emberi, gyermeki jogait. A büntetés kiszabásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a szakellátásban nevelkedő gyermekek valamennyien valamilyen fokon traumatizálódtak. A gyakori büntetés szorongást kelt, rombolja a neveltek önbizalmát. Arra kell törekedni, hogy arányukat tekintve a jutalmazások gyakoribbak legyenek, mint az elmarasztalások. A felelősségre vonás során kerüljön sor egy segítő célzatú terápiás beszélgetésre is, hogy rögtön tudatosuljon a cselekmény súlya és annak következménye. Fontos hogy érvényesüljön a nevelő és a nevelt közötti bizalomra épülő, segítő kapcsolat. A büntetés nem lehet alapvető jogok megvonása. Megszívlelendő tézis Hatékony dicséret: A dicséretet úgy használd, mint a fűszert; sem a fűszerezetlen, sem a túlfűszerezett étel nem ízletes. Soha ne dicsérj ellenőrizhetetlen teljesítményeket. Ne dicsérd az átlagos teljesítményeket, csak az átlagnál jobbakat. 29

30 Csak azokat az eredményeket dicsérd meg, amelyek valóban az illető gyermek eredményei, nem pedig másoké, esetleg a véletlennek köszönhetőek. Fontold meg a dicséret előtt, vajon más gyermeknek azonos vagy esetleg még jobb teljesítménye felett nem siklottál-e el. Az elismerés formájánál tarts mértéket, hogy mindig legyen tartalékod a még jobb teljesítmények elismeréséhez. Ne dicsérd mindig ugyanazokat a gyermekeket, még akkor sem, ha egyébként megérdemlik, ugyanis hátrányosan befolyásolja helyzetüket a csoportban és gyengíti a többiek önbizalmát. Ne dicsérj sematikusan és sablonosan, az ilyen dicséretnek inkább negatív hatása van. Az elismerésnél indulj ki mindig az adott helyzetből és légy tekintettel a gyermek személyiségére. Ne feledkezz meg arról, hogy a kevésbé kiemelkedő teljesítményt is meg kell dicsérni (gyengébb képességű gyermek esetében) ezzel is teljesítményének javítására ösztönzöd. A hatásos figyelmeztetés: A figyelmeztetés kellemetlen dolog, törekedj tehát arra, hogy az inkább kivétel legyen, mint szabály. Mielőtt valakit figyelmeztetnél, először fontold meg, igazságos vagy e, a hibához nem járultál esetleg te is hozzá azzal, hogy helytelenül fogalmaztad meg. Ne kifogásolj apróságokat, hogy figyelmedet a fontos hibák ne kerüljék el. A figyelmeztetést soha ne irányítsa a gyermek személyére, mindig a hibákat vedd célba. Ne kifogásolj hibákat, ha ingerült vagy. Figyelmeztetésed során ne alkalmazz mindig azonos módot, kerüld itt is a sablonosságot. A gyermeket lehetőleg rövid mondatokban figyelmeztesd és a kifogásolt hibákat jellemezd pontosan, érthetően. Mindig abból indulj ki, hogy a gyermeket a jó szándék, jó akarat vezette, ezzel kedvező légkört teremtesz a kérdések tárgyilagos megbeszéléséhez. Ne tanúsíts indokolatlan keménységet azokkal a gyermekekkel szemben, akik esetleg neked nem szimpatikusak. Ne feledkezz meg sohasem arról, hogy figyelmeztetésedet ösztönzéssel (a helyes viselkedés és megoldás feltárásával) kell befejezned. A gyermekvédelmi ellátásban felnövő fiatalok teljesítményeinek az elismerése és megünneplése nemcsak a megdicsért fiatalok önbecsülését növeli, hanem a többi fiatal várakozásait, lehetőségeit is növeli, követendő példát adhat számukra. Ugyanígy a fiatalok önbecsülését növeli, ha lehetőséget kapnak arra, hogy az életüket befolyásoló döntéseknél szavuk legyen, ha az eseményeket maguk 30

31 tudják formálni. 10. Családokkal való kapcsolattartás A gyermekotthonban dolgozóknak számolni kell azzal, hogy a lakásotthonokban nevelkedő gyermek érzelmi élete, valamint a felnőttekhez és társakhoz való kötődés módja eltér a családban nevelkedőkétől. A család felbomlása, a konfliktusok, a gyermekvédelmi gondoskodásba vétel sérülést okozó tényezők. - Következményei érzelmi kiegyensúlyozatlanságban, szorongásban vagy agresszivitásban, esetleg alacsony kudarctűrésben jelentkeznek. A gyermekotthoni élet során a gyerek állapota kedvező esetben rendeződik, megnyugszik. A kedvezőtlen családi állapot szinte minden gyermekotthonban nevelkedő gyermeket foglalkoztat, súlyosan terhelve személyiségfejlődésüket. Feladatunk a meglévő családi kapcsolatok erősítése, ápolása. Ez magában foglalja a család, a hozzátartozó látogatását az otthonban; a gyermek a fiatal hazalátogatásait, a gyermekotthon, a család és egyéb a családot segítő állami, civil, egyházi szervezet együttműködését. A családi kapcsolatokat erősíti a lakásotthonok családgondozója, aki a gyermekjóléti szolgálat családgondozójával, valamint a társintézmények családdal foglalkozó szakembereivel együttműködve végzi tevékenységét. A gyámhivatal határozata alapján a gyámmal, családgondozóval együttműködve a következő fő feladatokat határozzuk meg. a lakásotthonba kerülés után erősítjük a gyermek vérszerinti kapcsolatait, családlátogatás idejére zavartalan körülményeket teremtsünk elősegítjük a rendszeres családba történő hazautazást, lehetőséget teremtünk a levelezésre, telefon kapcsolatra, jeles ünnepekre (születés, névnap, karácsony, húsvét) ajándék vásárlás, vagy apró ajándék készítés. Ennek érdekében: lehetőséget biztosítunk a hozzátartozók rendszeres látogatására, lehetővé tesszük a gyermek hazautazását (gyámhivatali határozat alapján) rövidebb-hosszabb időre, segítjük, figyelemmel kísérjük a gyermek levelezését. Az eltávozás, a szabadság rendjét a lakásotthon házrendjében szabályozzuk. A lakásotthonok családgondozója, illetve a gyermekek gyámja folyamatosan (látogatások alkalmával) tájékoztatják a hozzátartozót a gondozott gyermek: neveléséről, fejlődéséről, 31

32 fontosabb eseményekről. Ahol rendszeres a szülő-gyermek kapcsolat, ott megbeszéljük a szülővel a gyermek iskolaválasztását. A találkozások többnyire főleg a gyámhivatal által meghatározott látogatási napokra korlátozódik. A szülők értékrendje, életvitele sokszor ellentétes az általunk megkívánttal. Ez esetben a szolgálatot teljesítő munkatárs felhasználhatja a találkozásokat a szülők formálására, nevelésére is (amennyiben lehetséges). Sok szülő érdektelen, nem törődik az iskolai előmenetellel, gyermeke magatartásával. Kíséreljük meg a szülők érdeklődését felkelteni. Ha azt halljuk, hogy a szülő hitegeti a gyermeket, hogy rövid időn belül hazaviszi, tapintatosan ezt is meg kell beszélni a szülővel, lehetőleg négyszemközt. Sokszor hosszú időre felbolygatják ezzel a szülők a gyermek érzelmeit. Sok türelemre, szeretetteljes bánásmódra van szükség, míg ismét rendezhető a gyermek állapota. A szünidőre távozáskor nem feledkezhetünk meg a szülő tájékoztatásáról az esetleges gyógyszerelését illetően. A gyermek gyámja félévenként írásban tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek- és hozzátartozója kapcsolatáról, a szülői együttműködésről, a szülő esetleges jogsértéséről. A családgondozást az egyéni elhelyezési terv szerint kell végezni. A családgondozó a gyermek befogadását követően két hónapon belül személyesen felkeresi a gyermek egyéni elhelyezési tervében megjelölt szülőt vagy más hozzátartozót, valamint az illetékes gyermekjóléti szolgálatot. A nevelésbe vétel időtartama alatt, folyamatosan kapcsolatot tart az illetékes gyermekjóléti szolgálattal. A családgondozó feladata különösen a gondozott gyermek és családja közötti folyamatos és egymás elfogadására irányuló kapcsolat elősegítése, szükség esetén javaslattétel a kapcsolattartás formájának, helyszínének és időtartamának megváltoztatására, a gondozott gyermek felkészítése a családdal való találkozásra, szükség esetén a gyermeknek a kapcsolattartás helyszínére kísérése és ha a gyermek és a szülő közötti kapcsolat helyreállításához szükséges, a találkozáson való részvétel, az okok mielőbbi felderítése és azoknak a gondozott gyermekekkel való közlése, ha a szülő nem jelentkezik a szokásos módon és időben, a gondozott gyermek felkészítése a családba való visszakerülésre, a hazakerülést követő teendők és életvitel a gondozott gyermekkel és a szülőkkel közös 32

33 megtervezése. 11.A Hajdúsági Lakásotthonok kapcsolatrendszere Az intézményt külső kapcsolataiban hivatalosan elsősorban az igazgató képviseli. A vezető helyettese és a szakmai vezetők a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. A különböző típusú feladatok végzése során a dolgozók munkaköri leírásuknak megfelelő mértékben és felelősséggel tartják a kapcsolatot az egyes intézményekkel Külföldi patronáló kapcsolatok keresésével, elérhető, hogy adományok, és ellenőrzött külföldi üdültetésekkel bővüljön az ellátás színvonala. Karitatív szervezetek által megszerezhető támogatási lehetőségek elérése szintén segítséget nyújthat, keresni kell azokat. A gondoskodás alatt lévő gyermekek vallási hovatartozása (egyáltalán igénye erre) meghatározza, mely egyházakkal lehetne kapcsolatot létesíteni, azért, hogy az adott gyermekeket még egy biztonságot, támogatást, segítséget nyújtó közösséghez, rendszerhez tudjuk kapcsolni, amely önálló életkezdésük után is, utógondozói ellátásuk lejártát követően lelki és fizikai támaszt nyújthat bárhová is veti a sors őket. Lakásotthonok napi gyakorlatában kapcsolatrendszerbe tartoznak napi szinten még azok a helyi élelmiszer és ruhaboltok, posta, piac, körzeti orvos, stb., ahol a hétköznapi élet praktikumait felnőtt 33

34 támogatással, illetve önállóan is gyakoroltatni lehet gondozott gyermekeinkkel, fiataljainkkal. A gondozott gyermekek gyámja, a családgondozó, és a lakásotthon-vezető folyamatosan kapcsolatot tart a városban működő valamint a környező települések azon iskoláival, az iskola pedagógusaival ahova gyermekeink járnak ugyanígy élő és folyamatos a kapcsolat az óvodákkal is. 12. Minőségbiztosítás Ha az intézményünket szolgáltatóként határozom meg, akkor az a szolgáltató aki a gyermekek gondozását, nevelését, oktatását, életre történő felkészítésüket vállalja, az új követelmények között is meghatározó, hogy a szolgáltatással minden gyermekéért felelősséget is kell vállalnia. Folyamatosan szükséges vizsgálni szakmai egységenként azon belül lakásotthononként az eredményességet a hatékonyságot. Amikor kritikusan értékeljük a munkánkat, próbálni kell megszüntetni a kudarcainkat előidéző okokat, körülményeket. A Hajdúsági Lakásotthonokban dolgozóknak munkaköri feladata, kötelessége a mindennapi munkában keresni a jobb és eredményesebb megoldásokat a gyermekek személyiségfejlesztése érdekében. A struktúraváltás idején konkrétan személyre szabottan lettek megfogalmazva a feladatok, ehhez szükség szemléletváltozás megtörtént, gondolkodásmód és cselekvések megfelelően módosultak a dolgozók részéről. A lakásotthonokban felújítottuk a családdal való kapcsolattartásunkat is, családgondozói státuszban dolgozó munkatársak munkája a biztosíték arra, hogy minden évben nagy számban tudnuk családjába hazavezetni gyermekeket és sikeresen tudjuk önálló életkezdését elindítani az utógondozói ellátottjainknak.. Az intézményvezető, a szakmai vezetők elkészítették a szakmai programot. Az új SZMSZ-ben a munkakör és feladatkör meghatározásokat egyértelművé tettük. A vezetőség, valamint a különböző szintű munkatársi beosztásokban dolgozók a szolgáltatás legfontosabb eszközei mely a minőséget meghatározza. Folyamatosan fontosnak tartjuk, hogy az egyes munkakörökbe megfelelően felkészült és megfelelő szakmai végzettségű munkatársak kerüljenek. Igyekszünk megfelelni annak a követelménynek is, mely szerint az egyes munkaköri feladatokhoz a legalkalmasabb munkatársakat válasszuk ki, és figyelemmel kíséri a vezetés, hogy a feladatának milyen minőségben képes megfelelni (gyermekfelügyelőink 100 %-a képzett, többen közülük egyre többen felsőfokú gyógypedagógiai asszisztensi ráképzéssel is rendelkeznek). 34

35 A gyermekek védelméről szóló törvény és végrehajtási rendeletei feltételezik az egyértelmű célok megfogalmazását és e célok eredményes megvalósítását. A minőségbiztosítás állandó eleme kell hogy legyen az önértékelés és a folyamatok szabályozása, értékelése, mely lehetővé teszi az önálló arculat kialakítását a lakásotthonokban, összességében a Hajdúsági Lakásotthonokban. Feladat: a pedagógusok, speciális szakemberek, gyermekfelügyelők, gondozók motiválása. A lakásotthonokban dolgozók magatartása, felkészültsége és teljesítőképessége közvetlenül befolyásolja a szolgáltatás minőségét (felnőtt-gyermek kapcsolat). A munkatársak motiválásának lehetőségei: A munkatársakat annak alapján választja ki a vezetőség, hogy a konkrétan meghatározott munkaköri leírásnak hogyan képesek megfelelni. A munkatársak részére biztosítjuk a kreatív munkamódszerek alkalmazását, a hatékonyság növelését. A vezetőség biztosítja, hogy az elvégzendő feladatokat és az elérendő célokat a munkatársak megértsék (team megbeszélések-, tantestületi értekezletek-, lakásotthon-vezetői értekezletek) valamint az összefüggéseket a kapcsolódó területekkel (családgondozó-, fejlesztő pedagógus-, pszichológus) a minőségbiztosítás érdekében. A minőséget folyamatosan értékelni kell, és biztosítani az elismerést. Biztosítjuk a munkatársaknak a szakmai továbbképzéseket kihelyezett képzés megoldásával. 13. Elbocsátás az otthonból Bármilyen okból szűnik meg a gyermek, vagy a fiatal elhelyezése ez az élethelyzetében jelentős változást okoz. Ahhoz igazodva, hogy mi az elhelyezés megszüntetésének oka, elő kell őt arra készíteni (előgondozás) ugyanakkor életkorához és személyiségállapotához igazodó módon értékelni kell vele a gyermekotthonban eltöltött időszakot. Segíteni kell a (családgondozó) a jövője tervezésében. A gyermekvédelmi gondoskodás utolsó fázisa, a fiatal jól előkészített, sikeres kibocsátása, utógondozása hogy ne kelljen ismételten a szakellátás rendszerébe kerülnie. Az elhelyezés megszüntetése 18. életév előtt, a 18. életév betöltése utáni életkezdés. Az elhelyezés megszűnése 18. életév előtt alapvető tartalmi feladatok: A családgondozói munka szemléletének, gyakorlatának újszerű működése, a hazakerülés esélyének állandó növelése, együttműködve az illetékes gyermekjóléti szolgálattal, 35

36 iskolával, gyámhivatallal, szakszolgálattal, a hazakerülés, családban nevelés előzetes megtervezése, nevelési stratégiák együttes kidolgozása. 18.életév utáni önálló életkezdés: ki kell dolgozni a személyre szabott egyéni szocializációs programot a kikerülés előtt álló fiatalok részére, különös figyelemmel kell végezni a kikerülés előtti felkészítést, mely a család- és utógondozó, nevelő együttes feladatává kell hogy váljon, egyénre szabottan biztosítani kell az intenzív utógondozást, biztosítva a fokozatos leválást, az önálló egzisztenciateremtést, fel kell készülni az alkalmankénti eseti utógondozásra. 14. Utógondozás utógondozói ellátás A gyermekotthon kétféle formában vesz részt a volt gyermekek, fiatalok utógondozásában. Egyrészt hogy amikor az átmeneti és tartós nevelés megszűnt, elősegítjük a volt növendékek családi környezetébe való visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését, együttműködve a gyermekjóléti szolgálattal, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat utógondozójával és más közreműködőkkel. Másrészt utógondozói ellátás keretében ha a fiatal felnőtt létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, ha nappali tagozaton tanulmányokat folytat, illetve ha szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja, és a gyámhivatal elrendelte a további utógondozói ellátást. A családgondozói munka eredményességének beteljesülése a gyermek családba történő visszahelyezése. Utógondozás Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után, a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását, feltéve hogy az utógondozást a fiatal felnőtt maga is kéri. Az utógondozás célja, hogy elősegítse a gyermek, illetve a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését. A fiatal felnőtt utógondozását intézményünk utógondozója látja el. A gyámhivatal az utógondozást az otthonteremtési támogatás iránti kérelem előterjesztésekor ismételten elrendeli, melynek során elsősorban a fiatal felnőtt volt utógondozóját, ha ez nem 36

37 lehetséges (pl. nagy a földrajzi távolság) a fiatal felnőtt lakóhelye szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgálat utógondozóját rendeli ki. A gyámhivatal az utógondozást az annak időtartama alatt nyújtott otthonteremtési támogatás elszámolásának időpontjáig meghosszabbítja. Az utógondozó feladatai: ha az utógondozott visszakerül a családjába vagy önálló életet kezd, a hazakerülést követően figyelemmel kíséri illetve segíti az utógondozottnak a családjába való beilleszkedését segítséget nyújt önálló életvitelének kialakításához, kiemelten kezelve az önálló lakhatásának megoldását, segíti az utógondozottat a képességeinek, tehetségének megfelelő közoktatási, szakképző, illetve felsőoktatási intézmény, vagy munkahely kiválasztásában és a felvétellel kapcsolatos teendők intézésében, a jogszabályok által biztosított támogatási lehetőségek ismertetésével segíti a fiatalt szociális gondjai megoldásában, tanácsot ad, segítséget nyújt az utógondozottnak konfliktushelyzetei megoldásához, szükség szerinti rendszerességgel de legalább havonta egyszer felkeresi az utógondozottat és tájékozódik az utógondozott körülményeinek és életvezetésének alakulásáról legalább heti egy fogadónapon (minden kedden) lehetőséget biztosít arra, hogy az utógondozott problémái megbeszélésére felkereshesse. Az utógondozók felkészültségének javítása Intézményünk célja többek között, hogy az utógondozók minél felkészültebbek legyenek, minél szélesebb körű információkkal rendelkezzenek az illetékességű területük oktatási, munkaerő-piaci és lakáshelyzetéről, a városban és a környező településen működő, a fiatal felnőttek ellátásába bevonható állami, önkormányzati, egyházi és civil intézményekről. A megfelelő eljárások és módszerek birtokában megfelelő segítséget tudjanak nyújtani a fiatal felnőtteknek hatósági ügyei intézésében, iskoláztatási, lakhatási, munkahelyi, illetve elhelyezkedési és társas kapcsolataiban felmerülő problémái megoldásában, szabadideje eltöltésében. Cél az, hogy a fiatal felnőttek kerüljenek ki nagykorúságuk elérése után (ha az iskoláit befejezte) intézményünkből, térjenek vissza családjukba, vagy legyenek képesek önálló életvitel kialakítására ezáltal elkerülve az utógondozói ellátás igénybevételét. Meg kell találni a megfelelő középutat, hogy az utógondozói ellátás ne okozzon további hospitalizációt vagyis a fiatal felnőttet ne arra szocializálja, hogy egész életében ellátásra szoruljon. Az utógondozóknak együttműködés kialakításán kell fáradozni a munkájukat segítő intézményekkel 37

38 és személyekkel. Gátló tényezők ami megakadályozza hogy a 18. életévüket betöltött fiatalok önálló életüket elkezdjék: egyre több gyermek kerül gyermekvédelmi gondoskodásba 14 éves kora után, egyre rosszabb személyiségi állapotban (ami magatartási, tanulási, beilleszkedési zavarokban, idegrendszeri problémákban és bűncselekmények elkövetésében nyilvánul meg) így a terápiás folyamat nem érhet véget a nagykorúság elérésével és ez gátolja az önálló életvitel kialakítását a nagykorúság elérése után a családok többnyire maguk is devianciákkal, problémákkal terheltek, amelyek nem oldódnak meg automatikusan a gyermek nagykorúvá válásával így ezek a családok általában nem alkalmasak a fiatal felnőttek fogadására és sok esetben a fiatal felnőttek maguk sem kívánnak visszatérni családjukba a legtöbb fiatal felnőtt nem rendelkezik erős családi kapcsolatokkal, a tapasztalat az, hogy minél több időt tölt egy gyermek gyermekvédelmi gondoskodásban, annál nagyobb az esélye, hogy további ellátásra fog szorulni. Utógondozói ellátás A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja. Az utógondozói ellátását a fiatal felnőtt 24. évének betöltéséig kérheti. Az utógondozói ellátás elrendelése előtt a gyámhivatal megkéri az ellátást biztosító gyermekotthon befogadó nyilatkozatát. Az utógondozói ellátásban részesülő ha tanulmányokat nem folytat köteles a munkaügyi központtal együttműködni. Az utógondozói ellátottat szükség esetén teljes körű ellátásban kell részesíteni. Az utógondozói ellátottal az intézmény megállapodást köt. A megállapodás megkötésekor figyelembe kell venni a következőket: a fiatal vagyoni, jövedelmi viszonyai, egészségi állapota, személyisége, családi körülményei, kötelezettségei. Az utógondozói ellátást igénybe vevő fiatal felnőtt az ellátásért belső szabályzóban 38

39 meghatározottak szerint térítési díjat fizet. Megszűnik az utógondozói ellátás a meghatározott idő elteltével, 24. életévének betöltésével, illetve a felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató fiatal felnőtt esetén a tanulmányok befejezésével, de legkésőbb 25. évének betöltésével. A gyámhivatal az utógondozói ellátást megszünteti ha a fiatal felnőtt ellátásának feltételei már nem állnak fenn, ellátását szociális bentlakásos intézmény biztosítja, a lakásotthon dolgozóival, illetve az iskola pedagógusaival szemben elfogadhatatlan, az együttélés szabályait súlyosan sértő magatartást tanúsít, a házirendet többször súlyosan megsérti és az ellátás megszüntetésével az intézmény érdekképviseleti fóruma is egyetért. Otthonteremtési támogatás (1997. évi XXXI. törvény ai alapján) 25. (1) Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartás lakhatása megoldását elősegítse. (2) Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek a) legalább hároméves időtartamú folyamatos gondozási helyén töltött nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szűnt meg és b) készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. (3) A készpénz vagyonba a fiatal felnőtt árvaellátásából és keresményéből származó megtakarítást nem lehet beszámítani. A nevelésbe vétel időtartamába az ideiglenes hatályú elhelyezés időtartamát is be kell számítani, feltéve, ha a gyermeket ideiglenesen nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezték el. (4) Akkor is jogosult a fiatal felnőtt a támogatásra, ha a három évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vételére a 80. (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott okból került sor. (5) A támogatás felhasználható részben vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő építési telek, életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, illetve építésére, lakhatóvá tételére, tulajdon vagy tulajdonrész szerzéssel járó felújítására vagy bővítésére, bérlakás bérleti díjának kifizetésére, önkormányzati bérlakásának felújítására, bérlő jogviszony megvásárlására, államilag támogatott lakásprogramban való részvételre, valamint otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére. Indokolt esetben az otthonteremtési támogatás felhasználható a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnőtt megfelelő ellátását biztosító, az Szt. hatálya alá tartozó bentlakásos szociális intézménybe fizetendő egyszeri 39

40 hozzájárulásra is. (6) Az otthonteremtési támogatás iránti kérelemben nyilatkoznia kell a (2)-(4) bekezdésben meghatározott feltételekről, valamint arról, hogy a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatás felhasználása során az utógondozójával együttműködik. (7) A gyámhivatal az otthonteremtési támogatás megállapításával egyidejűleg az utógondozás vagy utógondozói ellátás alatt nem álló fiatal felnőtt részére a lakóhely szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgálat utógondozóját rendeli ki. Az otthonteremési támogatás céljának megvalósulásához az utógondozó a támogatásról való elszámolásig, de legfeljebb egy évig segítséget nyújt. 26. (1) Az otthonteremtési támogatás mértékét a folyamatos nevelésben eltöltött évek és a jogosult készpénz és ingatlan vagyonának együttes értéke alapján úgy kell megállapítani, hogy a vagyonnal nem rendelkező jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkező jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkező jogosult esetén pedig a vagyonnal együtt érje el a) a négy évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét. b) a négy évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötvenszeresét. c) az öt évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. (2) A fiatal felnőtt köteles az otthonteremtési támogatás gyámhivatal által elfogadott célra történő felhasználásáról a szerződés (pl. Adásvételi vagy bérleti szerződés) megkötésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a támogatás megállapításától számított 1 éven belül okmányokkal igazoltan elszámolni. (3) A gyámhivatal határozata alapján a székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője az otthonteremtési támogatást a központi költségvetés terhére biztosítja. (4) A gyámhivatal jogosult 5 évi időtartamra elidegenítési tilalmat bejegyeztetni a magyar állam javára az ingatlan-nyilvántartásba, az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlanra. (5) Az otthonteremtési támogatásra jogosult fiatal felnőtt kérelmére, körülményeinek lényeges változása esetén a gyámhivatal az általa bejegyeztetett elidegenítési tilalmat feloldhatja. A gyámhivatal ismételten jogosult a (4) bekezdésben meghatározott elidegenítési tilalmat bejegyeztetni a korábbi ingatlan felhasználásával megszerzett újabb ingatlanra, legfeljebb az előzőleg előírt elidegenítési tilalom időtartamának lejártáig. (6) A (4)-(5) bekezdésben meghatározott elidegenítési tilalomból eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban a Magyar Államot a Kincstári Vagyoni Igazgatóság képviseli. 27. (1) A gyámhivatal a gyermeket nagykorúságának elérése előtt 6 hónappal írásban tájékoztatja 40

41 az otthonteremtési támogatás lehetőségéről. (2) Az otthonteremtési támogatás iránti igényt a kérelmező a) a nagykorúvá válást követően, de legkésőbb a 24. évének betöltéséig, b) ha a nagykorúvá vált fiatal felnőtt még tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban áll, a tanulmányinak befejezéséig, de legkésőbb a 25. évének betöltéséig nyújthatja be. E határidő elmulasztása jogvesztő. 15. Szakmaetika Az intézmény dolgozója tevékenységét csak a neveltek és a munkatársai személyhez fűződő jogainak és vagyoni érdekeinek messzemenő figyelembevételével végezheti. A dolgozók gondozó-nevelő tevékenysége során a gyermek személyes szabadságát és szeméremérzetét köteles tiszteletben tartani. Az intézményünk dolgozói munkahelyi és munkaidőn kívüli viselkedésével sem a gyermek emberi méltóságát, sem az intézmény jó hírét nem sértheti. Az intézményünk dolgozói az általuk végzett tevékenységekért okozott kárért, mulasztásukért felelősséggel tartoznak. Dolgozóink a nevelésükre bízott gyermekek biztosítás kedvezményesei nem lehetnek, illetve vagyonukból hasznot nem húzhatnak. Dolgozóink, - a gyermekek gyámjai, - a nevelésükre bízott gyermekektől munkájukért ellenszolgáltatást, pénzt nem fogadhatnak el. A pedagógus munkája közben kétféle módon kötődik etikai szálakhoz. Egyfelől a saját tevékenységét szabályozó hivatásetika vonatkozik rá. A másik kötődését az jelenti, hogy alapvető tevékenysége a nevelés etikailag meghatározott. Pedagógiai cselekedeteinknek végső célja nem más, mint az erkölcsileg fejlett, autonóm személyiség kifejlődésének segítése. Az önmagáért felelősséget viselni még nem tudó gyermek kiszolgáltatott a felnőtteknek. Nevelőmunkája során a pedagógus naponta arra kényszerül hogy döntsön: mi a jó, és mi a helytelen. Éppen ezért tettei, szavai és személyes példája meghatározók a gyermekek fejlődésének életkilátásainak szempontjából. A lakásotthonokban, a gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő gyermekek nevelése bizonyos szempontból a gyermekek, fiatalok szolgálata. A dolgozók olyan szoros közvetlen kapcsolatban élnek a neveltekkel, hogy elsősorban nem a szavukkal, hanem inkább személyiségükkel nevelik a gyermekeket, fiatalokat. 41

42 A pedagógus saját világnézetének és értékrendjének elfogadására a gyermekeket nem kényszerítheti, vagy késztetheti. Egyébiránt a szakmai munkaközösségünk által elfogadott ETIKAI KÓDEX-ünk az iránymutatónk. A Hajdúsági Lakásotthonokban elengedhetetlennek tartjuk a következő szempontoknak való megfelelést a munkatársak részéről: nevelési kényszer jellemezze a gyermekekkel közvetlenül foglalkozó munkatársakat, tehát belső késztetés arra, hogy gyermekeket tanítson, neveljen, a gyermekek a fiatalok önzetlen szeretete, bizonyos területeken való ismeretek és tudás, elfogadni tudás, a célról és az odavezető útról alkotott világos kép, pedagógiai tapintat, legyen képes arra, hogy a gyermeket megismerje és tekintettel legyen rá. Ahhoz hogy a pedagógus hosszú távon egészségesen teljesíteni tudja feladatait és emellett örömét is lelje szakmájában, elengedhetetlen, hogy tudatosan élje meg pedagógusi létét és végezze munkáját. Az igényesen végzett munkához hozzátartozik a szakirodalomban való tájékozódás, a folyamatos továbbképzés. A pedagógus munkájának lényege az, hogy tudását átadva, és a gyermekekben rejlő képességeket kibontakoztassa, biztosítsa a fejlődésüket és hozzásegítse őket az értékeket, javakat teremtő élethez. A mindennapokban a gyermekekkel foglalkozó munkatársak a teljes személyiségükkel vesznek részt és a gyermekeknek is a teljes személyiségükre hatnak. A gyermekekre való pozitív irányú hatni tudás a dolgozók legfontosabb kívánatos személyiségvonása. Elvárások feladatok a gyermekekkel közvetlenül foglalkozókkal szemben a Hajdúsági Lakásotthonokban: emberszeretet; optimizmus, lelkiismeretesség; igazságérzet; megbocsátani tudás; nyíltság; türelem; empátia; önzetlenség; a másság elfogadása; áldozatkészség; önismeret; önkontroll és felelősségvállalás; együttműködési készség fejlesztése; döntésképesség, határozottság, kreativitás; rugalmasság, tudatosság, szervezőkészség, konfliktuskezelés, kommunikációs és problémamegoldó képesség, a gyermekek a fiatalok egyéniségét és emberi méltóságát tiszteletben tartja, nem bántalmazza nem alázza meg, törekvéseinek, céljainak elérésére sem testi sem lelki erőszakot nem alkalmaz, 42

43 eljárásait a gyermekek életkorához, egyéniségéhez és mentális képességéhez igazítja, semmi olyan tevékenységet nem fejt ki, vagy nem kezdeményez, amely káros hatással lehet, a gyermekek testi vagy lelki épségére döntéseit a gyermekek érdekeit és érdeklődését szem előtt tartva hozza meg, minden egyes gyermekkel törődik, fejleszti, hátrányos megkülönböztetést nem alkalmaz, érvényre juttatja a Hajdúsági Lakásotthonok szakmai programjában megfogalmazott nevelési elveket, eljárásokat, törekszik a nevelés során keletkező konfliktusok helyes kezelésére, segítséget nyújt a gyermekek, fiatalok személyes konfliktusainak problémáinak megoldásában, szabadidős programokat szervez segíti a gyermekek, fiatalok pályaválasztását, mentális problémák észlelése esetén segítséget nyújt, kéri a szakember (pszichológus) segítségét éves nevelési tervének (munkaterv) megvalósulását figyelemmel kíséri és szükség esetén felülvizsgálja, szilenciumi foglalkozásokra felkészül, - gondoskodik azok differenciált megszervezéséről, csak olyan ismereteket és véleményeket közvetít a gyermekeknek, amelyeknek igazságtartalmáról meg van győződve, nem vezeti félre, nem csapja be őket, de nyitott marad a más viselkedésekről történő tájékoztatás előtt, személyre szóló fejlesztő feladatokkal egyénileg és egyéni bánásmódot alkalmazva foglalkozik a gyermekekkel, - arra törekszik hogy pozitív érzelmeket közvetítő, elfogadó, elsősorban a gyermekek testi, szellemi, erkölcsi növekedését előmozdító, önmegvalósítását szem előtt tartó, azt segítő nevelő legyen. Titoktartási kötelezettség Az intézmény dolgozóját a gyermek és hozzátartozói egészségügyi állapotával családi vagyoni és egyéb körülményeivel kapcsolatban tudomására jutott adat, tény vonatkozásában időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli, függetlenül attól hogy az információkat milyen módon ismerte meg. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha jogszabály adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. 16. Dokumentációk A Hajdúsági Lakásotthonok szakmai részegységeinek működtetésének legfontosabb dokumentumai a szakmai program, alapító okirat, működési engedély, szervezeti és működési szabályzat, házirend, adott évre elfogadott költségvetés, a szakszervezet reprezentativitásának függvényében kollektív 43

44 szerződés vagy közalkalmazotti szabályzó. A gyermek személyi anyagait az adatkezelés érvényes szabályai szerint kell kezelni, tárolni. Az alábbi nyilvántartások vezetése feltétlenül szükséges: Dokumentáció fajtája Dokumentációt Keletkezés,időtartam készíti, vezeti, nyilvántartja, felelőse 1. Gyermekvédelmi ügyintéző, igazgatóhlyettes gondozási napok 2. havi létszámjelentések lakásotthononként Gyermekvédelmi ügyintéző (életkor, iskolatípus/osztályfok szerinti felosztásban) folyamatos Havonta, év végén összesítő 3. gyermekek adatairól törzs adatbázis (az adatkezelés c. részben meghatározott szempontok szerint Gyermekvédelmi ügyintéző, gyám Bekerüléskor, változáskor 4. Lakásotthon vezető, gyv-i ügyintéző, gyám 24 órán belül, különleges ellátott esetén azonnal 5. dolgozók munkarendje lakásotthononként Szakmai egység vezető folyamatosan 6. Szakmai egységvezető Szükség szerint 7. a gyermekek illetékes gyámjai és vagyonkezelői Gyámhivatal Ellátás kezdete, évenkénti felülvizsgálat 8. lakcím-nyilvántartás ideiglenes lakcím folyamatos bejelentéseihez, kijelentéshez Gyermekvédelmi ügyintéző Szükség szerint 9. Gyám, lakásotthon Elhelyezés kezdetekor, vezető, cs- és folyamatosan utógondozó, fejlesztő pedagógus engedély nélküli eltávozások túlmunka elrendelő/nyilvántartó gondozási nevelési tervek 10. gyámhivatalok elhelyezési határozatai, valamint utógondozói ellátást elrendelő határozatai Gyámhivatal, gyám, Határozatok cs. ss utógondozó érkeztetésétől gyermekvédelmi folyamatosan ügyintéző 11. megállapodások utógondozói ellátottakkal igazgató 12. vagyonnyilvántartások gyám 44 Nagykorúság előtt egy hónappal, felülvizsgálat esetén Folyamatos, eseti számadáskor, évente, végszámadáskor

45 13. utógondozói ellátottak térítési kötelezettségének határozatai Igazgató, család és utógondozó Ellátás kezdetekor, térítési díj változásakor 14. dolgozók személyi anyagai Adminisztrátor, igazgató folyamatos 15. adatok a KSH számára Szakmai vezetők, gazdasági referens, igazgató Negyedéves, éves jelentések készítésekor évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben rögzített adminisztrátor közalkalmazotti alapnyilvántartás folyamatos /1998.(XII.30.) Korm.rendelet az államháztartás működési rendjéről szóló rendelkezésben meghatározott, - előirányzat változás nyilvántartása Gazdasági referens, igazgató Költségvetés készítésekor /1997. Korm.rendelet által a pedagógusok továbbképzéséről és elszámolásáról Gazdasági referens, igazgató Ötéves továbbképzési és éves továbbtanulási terv készítésekor, és elszámolásakor 19. Belső szabályzókban rögzített nyilvántartási kötelezettségek Igazgató, gazdasági referens folyamatos 20. Gazdálkodási szabályzatban rögzített zsebpénz-, élelem-, gyermekruha-, kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartása Lakásotthon vezető, gazdasági referens folyamatos A lakásotthonokban használandó dokumentációk A gyermekek egészségügyi anyagát (benne TAJ és Közgyógy igazolvány a lakásotthonokban elzárt, de szükség esetén mindig hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Lakásotthononként programnaplót kell megnyitni, melyben vezeti kell folyamatosan: A szakmai részegység otthonvezetője által meghatározott rendszerességgel készített ciklusterveket és értékeléseket. A lakásotthonban ellátott gyermekek legfontosabb adatait, férőhelyszámot, a napi tényleges létszámot (feltüntetve a hiányzók hol és miért vannak távol). A napi információkat a más időpontban dolgozóknak. Fontos és rendkívüli eseményeket. A lakásotthonban dolgozók érkezését, távozását, illetve az adott munkaidőben általuk végzett munka rövid leírását aláírásukkal hitelesítve. A lakásotthonban hozzátartozók, egyéb vendégek látogatásait. A lakásotthonban ellátott gyermekek zsebpénzének felvételéről és kiadásáról meghatározott formátumú nyilvántartást kell vezetni. (15/1998.(IV.30.) NM. 3. számú melléklet). 45

46 A teljes körű ellátásban meghatározott gyermekruházatokról, textíliákról anyagszámadást kell vezetni. A lakásotthonokban a ház berendezési tárgyairól helyiségenként készült leltárait, a tűzriadó tervet, valamint a házirendet mindenki számára elérhető helyen kell tartani. A lakásotthon házvezető nevelője gazdálkodási szabályzóban meghatározott formájú nyilvántartást vezet a gyermekek ellátásához vásárolt dolgokról. Lakásotthon gazdasági-pénzügyi kötelező nyilvántartásait külön szabályzó határozza meg. 17. Gyermekeink védelmében nyilvántartási rendszer Gyermekeink védelmében nyilvántartási rendszer lehetővé teszi, hogy az ellátásban résztvevők (a gondozott gyermekek és fiatalok és a szolgáltatók) minden színtéren és fázisban meghatározhassák a saját helyüket és szerepüket a rendszerben, valamint átlássák a többiekét, megállapíthatjuk hogy hol tartunk most, mi történt eddig és mi a szükséges következő lépés. Helyünket a a gyermekeink védelmében nyilvántartási rendszerben az alábbi folyamatábra szemlélteti. GH-1 Az adatlap funkciója: a nevelésbe vett gyermek egyéni gondozási-nevelési terve. A feladatok változása a megfelelő rubrikában dátummal együtt rögzítendő, illetve pótlapon csatolandó. Az adatlap kitöltője: a nevelőszülő és nevelőszülői tanácsadó vagy a gondozó intézmény/gyám. A kitöltés ideje: Az adatlap a gyermekjóléti szolgálat által töltött adatlapok és a gyámhivatal által jóváhagyott elhelyezési javaslat és elhelyezési terv (TESZ-1, TESZ-2) kézhezvételétől számított 30 napon belül kitöltendő, azt követően pedig szükség szerint pótlapon folyamatosan bővíthető, módosítható. Az adatlap továbbítása: a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a gyermekjóléti szolgálat részére. GH-2 Az adatlap funkciója: az átmeneti nevelésbe vett gyermek és szülei kapcsolattartását segítő tevékenység tervezése, rögzítése. Az adatlap kitöltője: A gondozó intézmény családgondozója/nevelőszülői tanácsadó A kitöltés ideje: megegyezik a GH-1 kitöltésével. Az adatlap továbbítása: külön kérésre továbbítandó. 46

47 Hajdúnánás, május 07. Bíró István igazgató 47

48 Útravaló a sokszor sikeres, sokszor sikertelen, reménytelennek tűnő munkánkhoz: Dr. Gyökössy Endre: A Boldogmondások margójára (Máté ev. 5. rész versekhez) Boldogok, akik tudják, miért élnek, mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek. Boldogok, akik összhangban vannak önmagukkal, mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz. Boldogok, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek, mert örömes lesz az életük. Boldogok, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza, mert békesség lesz körülöttük. Boldogok, akik nevetni tudnak önmagukon, mert nem lesz vége szórakozásuknak. Boldogok, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól, mert sok zavartól kímélik meg magukat. Boldogok, akik észreveszik egy diófában a bölcsőt, az asztalt és a koporsót, és mindháromban a diófát, mert nemcsak néznek, hanem látnak is. Boldogok, akik lenni is tudnak, nemcsak tenni, mert megcsendül a csöndjük és titkok tudóivá válnak. Leborulók és nem kiborulók többé. Boldogok, akik mentség keresése nélkül tudnak pihenni és aludni, mert mosolyogva ébrednek fel és örömmel indulnak útjukra. Boldogok, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba és nem lesznek magányosak. Boldogok, akik figyelnek mások hívására anélkül, hogy nélkülözhetetlennek hinnék magukat, mert ők az öröm magvetői. Boldogok, akik komolyan tudják venni a kis dolgokat és békésen a nagy eseményeket, mert messzire jutnak az életben. Boldogok, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort, mert útjuk napfényes lesz. Boldogok, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait, akkor is, ha naivnak tartják őket, mert ez a szeretet ára. Boldogok, akik el tudnak hallgatni, ha szavukba vágnak, ha megbántják őket, és szelíden szólnak, mert Jézus nyomában járnak. Boldogok, akik mindebből meg is tudnak valósítani valamit, mert életesebb lesz az életük. 48

Gyermekvédelmi ellátás rendszere II.

Gyermekvédelmi ellátás rendszere II. TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere II. Előadó: Kátainé Lusztig Ilona gyermekjogi képviselő 2013. október

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ lakásotthoni ellátásra vonatkozó szakmai programja 2011. június 01.

Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ lakásotthoni ellátásra vonatkozó szakmai programja 2011. június 01. Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ lakásotthoni ellátásra vonatkozó szakmai programja 2011. június 01. 1 Tartalom 1.Alapelvek... 4 2. Célok... 5 3. Lakásotthoni ellátásra vonatkozó strukturális

Részletesebben

Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ szakmai programja 2012. február 14.

Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ szakmai programja 2012. február 14. Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ szakmai programja 2012. február 14. 1 Tartalom Tartalom... 2 Előzmények... 4 1. Általános információk:... 5 2. Alapelvek... 7 3. Lakásotthoni ellátásra vonatkozó

Részletesebben

Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ szakmai programja 2014. január 01.

Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ szakmai programja 2014. január 01. Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ szakmai programja 2014. január 01. 1 Tartalom Tartalom... 2 Előzmények... 4 1. Általános információk:... 5 2. Alapelvek... 7 3. Lakásotthoni ellátásra vonatkozó

Részletesebben

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése 2. sz. melléklet II. fejezet Gyermekjóléti Szolgálat működtetése Jogszabályok és a fenntartó által előírt feladatok. A gyermekjóléti szolgálat feladatai: 1997. évi XXXI. tv., a 235/1997 ( XII.17.) sz.

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23.

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23. A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében 2014. szeptember 23. Szempontsor Eddigi tapasztalatok: Teljes körű adatszolgáltatás a gyámhivatalok felé Egyre jobb minőségű,

Részletesebben

GYERMEKJOGI ISMERETEK I.

GYERMEKJOGI ISMERETEK I. dr. Jásper András gyermekjogi képviselő GYERMEKJOGI ISMERETEK I. Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 24. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és

Részletesebben

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata dr. Sipos László PhD docens A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata Digitális oktatási segédanyag Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2015. A gyermeki jogok testi, értelmi, érzelmi,

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015.

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mentuszné dr. Terék Irén Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mit jelent a családi napközi? Szolgáltatás. A családi napközi a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek napközbeni

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ LEENDŐ NEVELŐSZÜLŐKNEK

TÁJÉKOZTATÓ LEENDŐ NEVELŐSZÜLŐKNEK TÁJÉKOZTATÓ LEENDŐ NEVELŐSZÜLŐKNEK Kedves Leendő Nevelőszülők! A nevelőszülői hivatásról számos hiedelem, kedvező, vagy éppen kimondottan negatív vélemény hallható, olvasható. A közvélemény gyakran fogalmaz

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.)

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) A házirendben foglaltak biztosítják a Gyermekjóléti Központ szolgáltatásait

Részletesebben

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

A rendelet célja, hatálya

A rendelet célja, hatálya A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 6/2009.(II.25.) KR számú, valamint a 8/2010.(IV.23.) KR számú rendelettel módosított 11/2008. (IV.30.) számú rendelete a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Az intézmény neve: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: Földes, Karácsony Sándor tér 1. Telephelyek:

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat 15/2007. (VI. 27.) önkormányzati RENDELETE

A Tolna Megyei Önkormányzat 15/2007. (VI. 27.) önkormányzati RENDELETE A Tolna Megyei Önkormányzat 15/2007. (VI. 27.) önkormányzati RENDELETE a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátások formáiról, igénybevételéről és a fizetendő térítési díjról A Tolna Megyei

Részletesebben

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól 2011. január 1. napján hatályba lépett a 2010. évi CLXXI. törvény, mely módosította a gyermekek védelméről

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK MÁJUS 29-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 852/2008.

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK MÁJUS 29-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 852/2008. E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK MÁJUS 29-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 852/2008. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ alapító okiratának módosítása ELŐTERJESZTŐ:

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tartalomjegyzék I. FEJEZET ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

T/4448. számú törvényjavaslat

T/4448. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4448. számú törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

5. Hatályon kívül helyező rendelkezések. 6. Hatályba léptető rendelkezések

5. Hatályon kívül helyező rendelkezések. 6. Hatályba léptető rendelkezések 89036 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 222. szám 29. E rendelet 15. (7) bekezdésétől eltérően a közigazgatási szerv 2014-ben a 2014. január 1-jei állapotnak megfelelően köteles adatot szolgáltatni legkésőbb

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

Felelős: Határidő: 2012. december 1. MÓDOSÍTÓ OKIRAT

Felelős: Határidő: 2012. december 1. MÓDOSÍTÓ OKIRAT 685/2012. (XI.29.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja a Városi Nevelési Tanácsadó, Pályaválasztási és Logopédiai Intézet Alapító Okiratának módosítását 2012.

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai.

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai. ESETTANULMÁNY Eset leírása: Fogyatékos személyeket ellátó bentlakásos intézményben az ellátottak napközben 40-45 fős csoportokban töltik szabadidejüket. A helyiségek tárgyi felszereltsége nem biztosítja

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T M Ó D O S Í T Ó O K I R A T /2012. (10. 25.) sz. határozat 5. melléklete Dunakeszi Oktatási Központ 2120 Dunakeszi, Táncsics u. 4. Dunakeszi Város Képviselő-testülete jóváhagyta a Dunakeszi Oktatási Központ

Részletesebben

21/2010. (III. 3.) Kgy. határozat. A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ alapító okiratának módosítása

21/2010. (III. 3.) Kgy. határozat. A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ alapító okiratának módosítása 21/2010. (III. 3.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ alapító okiratának módosítása 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ alapító

Részletesebben

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Az utógondozói elhelyezés Szabályzata 2015.

Az utógondozói elhelyezés Szabályzata 2015. Az utógondozói elhelyezés Szabályzata 2015. A Szakmai Program 5. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. I. Utógondozói elhelyezés Személyi hatálya Kiterjed az utógondozói elhelyezésben részesülő fiatalkorúakra

Részletesebben

Hallgató neve: EHA kódja: Szak: Évfolyam: Munkarend (nappali/levelező):

Hallgató neve: EHA kódja: Szak: Évfolyam: Munkarend (nappali/levelező): 1 Hallgató neve: EHA kódja: Szak: Évfolyam: Munkarend (nappali/levelező): 2 Kedves Hallgató! Kezében a Csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó szak hospitálási naplóját tartja, amellyel könnyíteni és rendszerezni

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T A

A L A P Í T Ó O K I R A T A A Jó Pásztor Református Óvoda módosítással egységes szerkezetbe foglalt A L A P Í T Ó O K I R A T A Az óvodai nevelésünkben a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának

Részletesebben

A Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és a kerületi gyermekjóléti szolgáltatók együttműködésének szakmai alapelvei

A Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és a kerületi gyermekjóléti szolgáltatók együttműködésének szakmai alapelvei A Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és a kerületi gyermekjóléti szolgáltatók együttműködésének szakmai alapelvei közösen megfogalmazott szabályok, alapvetések 2014. július 1. Az együttműködés általános

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Pécsely Község POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Átfogó értékelés Pécsely Község Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2014. évi ellátásáról "A gyermekek

Részletesebben

Alapító Okiratot módosító okirat 2

Alapító Okiratot módosító okirat 2 Alapító Okiratot módosító okirat 2 Kippkopp Óvoda és Bölcsőde, Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. december 13. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 január-június között végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

A rendelet célja 1. II. A rendelet hatálya

A rendelet célja 1. II. A rendelet hatálya 1 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 52/2003.(XI.11.) sz. rendelete az önkormányzat fenntartásában lévő személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi intézmények által biztosított ellátások formáiról,

Részletesebben

Csibi Enikő 2012. április 11.

Csibi Enikő 2012. április 11. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A VÁROS 15/2012. (VI. 28.) önkormányzati rendelete

C S A N Á D P A L O T A VÁROS 15/2012. (VI. 28.) önkormányzati rendelete C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2012. (VI. 28.) önkormányzati rendelete a gyermekek védelmét biztosító pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Az ellátott jogvédelemhez kapcsolódó gyermekvédelmi szabályozás

Az ellátott jogvédelemhez kapcsolódó gyermekvédelmi szabályozás Az ellátott jogvédelemhez kapcsolódó gyermekvédelmi szabályozás Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. május 30. DR. BERDÁR VALÉRIA (OBDK) TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

KÁROLYI ISTVÁN GYERMEKKÖZPONT KÜLÖNLEGES GYERMEKOTTHON FÓT

KÁROLYI ISTVÁN GYERMEKKÖZPONT KÜLÖNLEGES GYERMEKOTTHON FÓT KÁROLYI ISTVÁN GYERMEKKÖZPONT KÜLÖNLEGES GYERMEKOTTHON FÓT A hely, ahol nemcsak szeretik a gyermeket -bár az sem árt nekihanem a szükségleteihez igazodó viszonyulásban részesítik: ez az igazi otthon (

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

SZAKMAI PROGRAM KÜLSŐ FÉRŐHELYES UTÓGONDOZÓI ELLÁTÁS MŰKÖDTETÉSÉRE

SZAKMAI PROGRAM KÜLSŐ FÉRŐHELYES UTÓGONDOZÓI ELLÁTÁS MŰKÖDTETÉSÉRE 1 Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága SZAKMAI PROGRAM KÜLSŐ FÉRŐHELYES UTÓGONDOZÓI ELLÁTÁS MŰKÖDTETÉSÉRE Törvényi szabályozás alapjai 2007 A Külső férőhelyes

Részletesebben

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról 1 1 Módosította: 5/2012.(II.14.) számú

Részletesebben

Megállapodás. 1997.XXXI.tv. 32. (7) alapján

Megállapodás. 1997.XXXI.tv. 32. (7) alapján 7.számú melléklet Megállapodás 1997.XXXI.tv. 32. (7) alapján mely létrejött egyrészről: Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete fenntartásában működő Lenvirág Bölcsőde és Védőnői Szolgálat,

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium MENTOROK TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium mentor szó a következőket jelentheti: Mentór, Alkumusz fia Odüsszeia című epikus költeményben Télemakhosz atyai jóbarát A mai szóhasználatban egy olyan személyt

Részletesebben

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban:

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban: 29 I. számú melléklet 1. számú táblázat 0-18 éves gyermekek korcsoport szerinti megoszlása 2004. év 2005. év korosztály férfi (fő) nő (fő) összesen férfi (fő) nő (fő) összesen 0-2 éves 2265 2122 4387 2364

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 A Tervezést segítő Dokumentumok: 2011. évi törvény a nemzeti köznevelésről 2010. évi LXIII. törvény a közoktatási törvény módosításáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról 2 Homokbödöge Község Önkormányzat

Részletesebben

Aranykapu Kistérségi Humán Szolgáltató Központ, Pétervására ALAPÍTÓ OKIRATA

Aranykapu Kistérségi Humán Szolgáltató Központ, Pétervására ALAPÍTÓ OKIRATA Aranykapu Kistérségi Humán Szolgáltató Központ, Pétervására ALAPÍTÓ OKIRATA jóváhagyta a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulásának Társulási Tanácsa a 7/2009. (IV. 28.) határozatával, módosította a

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

TÁMOP-5.3.1.B-1-11/1-2012-0001. Akkr. szám.: AL 0008 Nyilv. sz.: 01-0790-04 Ügyletkód:...

TÁMOP-5.3.1.B-1-11/1-2012-0001. Akkr. szám.: AL 0008 Nyilv. sz.: 01-0790-04 Ügyletkód:... SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ A képzésbe jelentkező hallgatóinknak - akik a szociális ellátás, ápolás, idősgondozás területén szeretnének tevékenykedni kívánunk olyan szakmai ismereteket közvetíteni, melyek

Részletesebben

Módszertani feladatellátás

Módszertani feladatellátás Sidlovics Ferenc Módszertani feladatellátás A korábban kijelölt módszertani intézmények kijelölése 2012. december 31-én megszűnt. 2013. január 1-től a Főigazgatóság látja el az országos szociális, illetve

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

Arany János Kollégiumi Program (AJKP)

Arany János Kollégiumi Program (AJKP) Tisztelt Osztályfőnök/Pályaválasztási Felelős! Az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezéshez szeretnénk tájékoztatást nyújtani a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adott válaszok segítségével. Milyen

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 25-i ülésére. Tárgy: Beszámoló Dorog Város Gyámhatóságának 2007.

E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 25-i ülésére. Tárgy: Beszámoló Dorog Város Gyámhatóságának 2007. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG E L N Ö K E E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 25-i ülésére Tárgy: Beszámoló Dorog Város Gyámhatóságának 2007. évi munkájáról Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013.

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013. Körösladányi Általános Művelődési Központ Zöldág Napköziotthonos Óvodája és Bölcsődéje 5516 Körösladány, Arany János utca 7. E-mail: klovoda@fuzestv.hu; zoldagovi@gmail.com / Web: www.amkkorosladany.hu

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

(Egységes szerkezetben a 15/2014. (VI. 30.), a 23/2014. (VIII. 27.) a 4/2015.(III. 27.) a 16/2015.(VI. 29.) önkormányzati rendelettel)

(Egységes szerkezetben a 15/2014. (VI. 30.), a 23/2014. (VIII. 27.) a 4/2015.(III. 27.) a 16/2015.(VI. 29.) önkormányzati rendelettel) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 10/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról és a gyermekétkeztetés térítési díjairól (Egységes

Részletesebben

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 30-án megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből.

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 30-án megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 30-án megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 85/2013. (V.30.) határozata

Részletesebben

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET! (honlapra) Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása Budapest,

Részletesebben

JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László

JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 53-73/2011.ikt.sz. 6. sz. napirendi pont Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a HARMÓNIA Rehabilitációs Intézet és Ápoló Gondozó Otthon

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Intézmény bemutatása

Intézmény bemutatása Intézmény bemutatása A Szivárvány Bölcsőde és Védőnői Szolgálat jelenleg egy székhelyen és két telephelyen működik. Az intézmény élén egy vezető áll, akinek a munkáját egy gazdasági vezető, egy élelmezésvezető,

Részletesebben

Az értékelés rendszere

Az értékelés rendszere Az értékelés rendszere Terület, szempont Információforrás Indikátorok Súlyozás. Adminisztráció Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet. Haladási és értékelő napló vezetése;

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Társulási ülés 2012. december 11. 10. napirend ALAPÍTÓ OKIRAT

Társulási ülés 2012. december 11. 10. napirend ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRAT A Jászsági Óvodai Intézménynek, mint a Jászsági Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Köznevelési Intézmény jogutód Intézményének a Jászsági Többcélú Társulás Társulási Tanácsa

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Kisgyermekgondozó, -nevelő szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 61 02 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma:

Részletesebben