BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR. Levelező tagozat. Szolgáltatás és nonprofit szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR. Levelező tagozat. Szolgáltatás és nonprofit szakirány"

Átírás

1 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR ÚJABB DIPLOMÁS KÉPZÉS NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJESKÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Levelező tagozat Szolgáltatás és nonprofit szakirány A NON PROFIT SZERVEZETEK (ALAPÍTVÁNY, KHT) MŰKÖDÉSÉNEK BEMUTATÁSA JOGI, GAZDASÁGI ÉS MARKETINGSZEMPONTBÓL A 90-ES ÉVEK VÁLTOZÁSAINAK TÜKRÉBEN. Készítette: dr. Stankovics Éva Budapest, 2004.

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés - A dolgozat célja 4 I. FEJEZET 7 I. RÉSZ - AZ ALAPÍTVÁNYI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE 7 Nemzetközi történelmi előzmények 7 Az alapítványi intézmény magyarországi története 1945-ig 8 Az alapítvány szerepe a szocialista jogrendben és a rendszerváltás után 10 Az alapítványteremtés módja és az alapítványok fogalmi elemei 11 II. RÉSZ - A KÖZHASZNÚ TÁRSASÁGOK 13 A közhasznú társaság jellemzői 13 II. FEJEZET 16 A NONPROFIT IRÁNYÍTÁS GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON 16 III. FEJEZET 19 A NON PROFIT SZERVEZETEK GAZDASÁGI KÖRNYEZETE MAGYARORSZÁGON AVAGY A JELENLEGI HELYZET 19 A gazdasági környezet jogi szabályozottsága 20 Pénzügyi és közgazdasági tényezők 23 IV. FEJEZET 26 TERVEZÉS, MARKETING, PR AVAGY HOGYAN CSINÁLJUK 26 I. RÉSZ - A NONPROFIT SZERVEZETEK TERVEZÉSI SAJÁTOSSÁGAI 26 A non-profit szervezetek tervezését meghatározó (és korlátozó) sajátosságok 26 Tervezési alapelvek 27 Mikor ne tervezzünk? 28 Mik a tervezés előnyei? 28 Mi a tervezés? 29 II. RÉSZ - NONPROFIT MARKETING 35 A működéséhez szükséges források megteremtése 35 Néhány alapvetés 35 A sikeres támogatásszerzés lépései 39 Támogatásszerzés, partneri kapcsolat kialakítása. 40 Pénz- és támogatásszerzési, forrásteremtő módszerek 42 III. RÉSZ - A NONPROFIT PR 46 A PR alapfogalmai és értelmezésük 46 A PR helye és szerepe a nonprofit szektorban 47 A szervezet belső és külső PR-ja 48 2

3 V. FEJEZET 50 JAVASLATOK 50 Összefogás és képviselet 50 Jogszabályi reform 52 Partnerkapcsolatok a pénzügyi szolgáltató ágazattal 54 Álláspontok és hangulatok 55 Bibliográfia, szakirodalom sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet tábla tábla 76 2/a. tábla tábla tábla tábla tábla tábla 83 3

4 Bevezetés - A dolgozat célja Dolgozatom egy fontos és még a mai társadalom számára is szinte új társadalmi képződményt próbál bemutatni és elemezni. A 20. század diktatórikus berendezkedése nem tette lehetővé a társadalmi szervezetek létét és működését. A demokratikus átalakulások hozták meg ismételten a társadalmi szerepvállalás leghatékonyabb formájának működési lehetőségeit a non-profit szervezeteket. A dolgozat arra próbál választ keresni, hogy egyes területeken működő non profit szervezetek: hogyan, mi módon tudnak érvényesülni, hogyan tudnak forrásokat találni egyes céljaik megvalósításához, miképp tartják fenn kapcsolatukat támogatóikkal, miképp szereznek új támogatókat, hogyan kommunikálnak a társadalmi csoportokkal, és mindezekhez milyen marketingeszközöket használnak. Ezen az információk birtokában fogunk tudni felelősen képet alkotni a gyerekcipőben lévő non-profit marketing helyzetéről. A témaválasztás indokait az alábbiakban feltett egy-egy kérdés megválaszolásával szeretném alátámasztani. Hogyan is tud a civil társadalom a társadalmi folyamatok alakításában, szemléletformálásában szerepet vállalni? A Magyar Köztársaság Alkotmánya, valamint a köznyelvben csak nonprofit törvénynek becézett (hivatalosan az Egyesülési jogról szóló évi II. törvény) jelentős jogokat adott a társadalom tagjainak ahhoz, hogy ne csak felülről irányítsák, formálják őket, hanem egyénként megfogalmazott gondolataik, az egyének szervezetbe tömörülésével törvényes meghallgatásra találjanak. 4

5 Egy szervezet a törvény szerint csak akkor jegyezhető be, ha legalább 10 tagot tud igazolni. Ha minden szervezet csak a kötelező 10 követőjét sorakoztatja fel, már akkor is az 50 ezret közelítő szervezetek számát figyelembe véve, félmillió állampolgár fejezi ki ebben a formában azon véleményét, hogy részt kíván venni a társadalmi folyamatokban. Az 1997-es közhasznú törvény tovább finomította a civil társadalom szabályozását azzal, hogy közhasznú, illetve kiemelten közhasznú szervezetekként megnevezte és ezzel együtt el is ismerte a köz javáért dolgozó, közfeladatokat ellátó, humánszolgáltatást biztosító szervezeteket. Meghatározta 21 tevékenységi körben a közfeladatokat, és ezek ellátásához további kedvezményeket biztosított. Milyen szerepük van a civil szervezeteknek a szemléletformálásban? Az egész társadalmat lefedik, az élet minden területén megnyilvánul az önszerveződés igénye. Bélyeggyűjtők klubja, lokálpatrióta, városszépítő egyletek, sportkörök, a beteg gyerekeket segítő alapítványok, az egy-egy szakmát tömörítő, érdekképviseletet is felvállaló egyesületek. Sorolhatnánk napestig a különféle érdeklődésű, elkötelezettségű csoportosulásokat. Még a harcos békepárti tüntetések mögött is nagyobb részt civil szervezetek állnak. A civil szervezetek tulajdonképpen magát a társadalmat képezik le, és miközben a társadalmat formálják, eközben saját maguk is alakulnak. A közhasznú törvény kizárja a politikai elköteleződést is, így az ebbe a körbe bejelentkezett szervezetek politikamentes, mindenkitől független, folytonos, célirányos működésükkel biztosítani tudják a négyéves ciklusokhoz kötött politikai irányítás mögött, illetve mellett az állandóságot, szakmai szervezetek esetében a stabil szakmai hátteret. Éppen ezért értelmes kormányzati hozzáállás esetén a vezetők nagyon is számítanak, adnak a civil szervezetek munkájára és támogatják működésüket!(1.sz. melléklet) Mit tudnak a civilek? A civil szervezeteket nem kötik túlzottan szigorú jogszabályok, ezért rugalmasak, gyorsan tudnak alkalmazkodni a változásokhoz, és olyan hiányterületeken is pillanatok 5

6 alatt képesek megjelenni, ahol a kormányzati, közigazgatási szervezetek, állami intézmények nem éppen problémaérzékenyek, vagy merev szabályozásuk, bürokratikusságuk miatti lassúságuknál fogva sokkal nehezebben lépnek. Így a civil szervezetek állandó kontrollt jelentenek. Indikátorként azonnal jelzik, ha valami nem jól szabályozott, nem jól működik, ha érdeksérelem történik. Jó példával járnak elől, és a társadalmi változásokra erjesztően hatnak. Szerkezetileg az I. és II. fejezetben a non profit szervezetek kialakulásának történeti áttekintését és kutatások által körülírt gyakorlati működésüket kívánom bemutatni, a további fejezetekben pedig az általam elvégzett primer kutatás (3. sz. melléklet) segítségével a gazdálkodási, tervezési és marketing sajátosságokat és problémákat elemezni. 6

7 I. FEJEZET I. RÉSZ - AZ ALAPÍTVÁNYI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE Nemzetközi történelmi előzmények Az alapítvány jogintézményének gyökerei a római korba nyúlnak vissza: a római jog klasszikus időszakában közjogi formában jöttek létre az első alapítványok. A római jog elméletéből hiányzik a jogi személy fogalom, e konstrukcióval a jog a gyakorlati szabályozás szempontjából foglalkozik. A középkori Európa alapítványi palettája sokszínű képet mutat. Megtalálható a vagyontömegen alapuló, római jogi mintájú; a szervezetre épülő jogi személy alapítvány, a kötelmi természetű felajánlás (donatio sub modo) és a hitbizomány intézménye. A túlnyomó többségben egyházi indíttatású alapítványok mellett, a reformáció idején jelentek meg, majd azt követően szaporodtak el a világi alapítványok. Az egyházitól a világi alapítványokat elkülönítő szabályozási mód serkentően hatott az alapítványi jog fejlődésére is. Az alapítványi jog és az alapítványok működésének gyakorlata - az állami finanszírozás és az állami szabályozás közötti kapcsolat függvényében - másként alakult a francia, és másként az angolszász világban. A francia típusú, erősen központosított államokban a "társadalmi szerződés" elve szerint a közérdek az állam ügye. Az állampolgárok - a kevés számú önkéntes jótékonysági kezdeményezés kivételével - nem felelősek ezekért. Az alapítványok működését, jellegét az állami törvények szabályozzák. Európában állami felhatalmazás kell az alapítvány jogi létrehozására: Franciaországban, Ausztriában, Spanyolországban, Finnországban, Belgiumban, Olaszországban, Görögországban, Luxemburgban, Portugáliában és Németországban. Az angolszász típusú liberális, kevésbé központosított államokban a közérdek az állampolgároké is. Ezekben az országokban magas a magánkezdeményezéssel létrejött intézmények és alapítványok száma az oktatás, a kultúra, az egészségi és a szociális ellátás területén. Nem szükséges állami felhatalmazás az alapítványi jog létrehozására: Angliában, Hollandiában, Svédországban, Svájcban, Törökországban, a volt angol gyarmatokon. 7

8 Az alapítványok számára mindkét típus esetén biztosított a szabad pénzszerzés, de az állami támogatást - köztük az adókedvezmények mértékét - mindenütt az állami prioritások elfogadása szerint mérik, melyért - leegyszerűsítve - az autonómia csökkenésével kell fizetni. A gyakorlati példák azt mutatják, hogy a közérdeket szolgáló szervezetek - köztük az alapítványok - először válnak függővé az állami támogatásoktól, és azt követően születnek meg az autonómiájukat korlátozó szabályozások. A 19. század eleji polgári törvények - az 1804-es francia Code Civil, az 1811-es osztrák ABGB - nem tartalmaznak még elkülönítő szabályokat az alapítványokra vonatkozóan. Az 1900-ban hatályba lépett német BGB az első jelentős polgári törvénykönyv, mely részletes alapítványi jogot foglal magában. Az alapítványi jog leginkább típusosnak tekinthető fejlődése a német jogtörténetben ment végbe. E fejlődés a római jogi vagyoni orientációtól a szervezetorientáció irányába mutat. Alaptípusa a jogi személyiséggel rendelkező alapítvány, de a német jog ismeri a családi, az egyházi, a magánjogi, valamint a közjogi formában működő alapítványt is. Az alapítványi intézmény magyarországi története 1945-ig A magyar törvények hosszú időn át nem ismerték az alapítvány fogalmi meghatározását, mégis a gyakorlatban alapítványi intézménynek számított - az egyházi szervezetek fenntartására - adományozott birtok, vagyonrész rendelés. Az első alapítványok szinte egyidősek az állam kialakulásával. Szent István király az általa alapított püspökségek, monostorok számára megfelelő javadalmakat is adományozott. A jelentős alapító tőkével rendelkező világi alapítványok királyi és királynői adományozással jöttek létre (III. Ferdinánd, Mária Terézia). Az 1800-as évek végétől a világi jellegű alapítványokat is be kellett jelenteni. A király gyakorolta a legfőbb felügyeleti jogot, mely az ellenőrzéssel együtt kizárólag a szokásjogon alapult. Az 1900-as évek bírói gyakorlata megkívánta, hogy az alapítvány alapítólevelét a kormányhatóság jóváhagyja, és csak ezt követően tekintették azt jogi szempontból megfelelőnek. Egyházi hatásra a magyar alapítványi jog a vagyonra és a szervezeti keretre helyezte a hangsúlyt, és a jogi személyre vonatkozó utalásokat a magyar jog még a 19. században sem tartalmazta, bár a szokásjogból soha nem hiányzott e fogalom. Hasonló a helyzet az alap, alapítvány, közalapítvány kifejezésével is, melyek a 20. század közepéig egymás 8

9 szinonimái voltak. Az alapítvány definíciójával az évi sz. BM körrendeletben került sor először hivatalosan.,,...alapítványnak kell minősíteni általában minden olyan vagyont, melyet az adományozó (alapító) meghatározott célra olyan módon rendel, hogy a vagyont az adományozó akarata szerint csorbítatlanul fenn kell tartani és csak a jövedelmet szabad a kitűzött célra felhasználni..." A definíció után még sokáig keveredik az alap az alapítvánnyal. A joggyakorlat tapasztalatait a magyar magánjogi törvény 1928-ban kodifikálta, és akkor került bele a jogalkotásba a jogi személy elnevezés is. A törvénynek az erre vonatkozó fejezete részletesen szabályozza az alapítvány létrejöttét, felügyeletét, megszűnését és felszámolását. Az alapítványi juttatásokra és az alapítványokra vonatkozó törvények és jogszabályok gyűjteményét Schuler Dezső székesfővárosi tanácsnok állította össze 1935-ben. Az egyházak mellett a megyék és a városok is sok alapítványt tartottak fenn az évszázadok során. Ezek bemutatására nem térek ki. Külön figyelmet érdemelnek a nagy múltú intézmények köré csoportosult alapok és alapítványok, pl.: a Magyar Tudományos Társaság, majd utódja, a Magyar Tudományos Akadémia jutalmai és pályadíjai, vagy a kiegyezést követően létrejött - a Vallás- és Közoktatási Minisztérium Közalapítványi Ügyigazgatóságához tartozó - (katolikus) vallási alap, az (országos) tanulmányi alap, az izraelita iskolai alap, a (fővárosi székhelyű) egyetemi alap. A nevezett alapok felügyeletére, tevékenységükre és gazdálkodásukra vonatkozóan a mindenkori pénzügyi tárcától és a költségvetéstől való függetlenségük kérdése gyakran volt országgyűlési vita tárgya. A körük egyre bővült, szervezeti önállóságuk alapján költségvetési intézményként kerültek a nyilvántartásba. A rájuk vonatkozó jogi konstrukció jól elkülöníthető, működő formákról tanúskodik. Az 1942-ből való definíció napjainkban is érvényes fogalmi elemeket rögzít az alapokra és az alapítványokra. Érdemes felidézni a meghatározásokat. Az alapok vagy a költségvetésből vagy külön járulékból származó olyan összegek, amelyekre nem vonatkozik a számviteli törvénynek az a rendelkezése, hogy a tételek az év végén túl nem használhatók fel, és hogy a hitelmaradvány más célra átruházható. Az alapítványok olyan jogi személyek, amelyek az alapító által elkülönített vagyon alapjai. Itt a kedvezményezett aktív közreműködése teljesen hiányzik. Az alapítvány céljaira szánt vagyont sem ők, sem maga az alapító nem veszélyeztethetik. 9

10 Az elkülönítő meghatározásokból következik, hogy az alapítvány meghatározott célra létrejött jogi személy, és a működésére rendelt vagyonának csak a jövedelmét szabad felhasználni. Az alapító nem befolyásolhatja az alapítványi célra szánt összeg/vagyon kiosztását. Az alap állami pénz, a létesítésekor meg kell határozni a rendeltetését, a bevételi forrásait. Napjaink jogállása szerint állami pénzalapot csak kormány létesíthet. A mai alapítványi jogból jelenleg hiányzik a közalapítványi konstrukció. Az alapítvány szerepe a szocialista jogrendben és a rendszerváltás után után az államhatalom nem tartott igényt a civil társadalom erőforrásaira. A paternalista politika államosította az alapítványt, mint a szocialista államrendtől és tulajdonformáktól idegen konstrukciót. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának évi II. sz. törvényerejű rendelete az alapítványok vagyonát állami tulajdonba vette. Ugyanakkor 1959-ig lehetett új alapítványokat létesíteni magánjogi formában, az alapítvány célja szerint illetékes miniszter jóváhagyásával. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) évi IV. törvényéből az alapítványi intézmény kimaradt, és a jogi személyisége megszűnt. A "kötelezettségvállalás közérdekű célra" elnevezéssel létrehozott, tisztán kötelmi jellegű forma maradt meg, amely megengedte a magán- és jogi személynek az ingyenes vagyoni szolgáltatást. A közfeladatokkal kapcsolatos állami szerepvállalás kisajátításával hazánkban az egyébként is fejletlen civil társadalom kibontakozásának lehetőségeit korlátozták. Az állami feladatok ellátásának társadalmasítási folyamata az 1980-as évek végén kezdődött el. Az alapítvány intézménye 38 évi szünet után, az egyes polgári jogi szabályok módosításáról szóló évi 11. sz. törvényerejű rendelettel, majd ennek a Ptk-ba történő beemelésével újra megjelent a polgári jogunkban, mintegy megerősítve, hogy az állam nem nélkülözheti a közérdekű feladatoknál a civil társadalom önzetlen segítségét. A közfeladatokkal kapcsolatos állami szerepvállalás csökkenésével párhuzamosan az olyan közcélokat szolgáló, alapvetően nonprofit jelleggel működő, közhasznú szervezetek alaptípusainak kialakítása kezdődött el, amelyek hosszabb távon is 10

11 meghatározó szerepet tölthetnek be a közszolgálatok nyújtásában, de többségük - egyelőre alapítványként került bejegyzésre. A Ptk. 74/A (1) pontjának értelmezése szerint az alapítvány törvényi meghatározása a következő: "Magánszemély és jogi személy (továbbiakban együtt: alapító) - tartós közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Az alapítvány jogi személy, amely a tartós közérdekű cél megvalósításához szükséges vagyonnal rendelkezik". Az alapítvány jogi szempontból kettősséget mutat: részben kötelmi jellegű jogintézmény, közérdekű kötelezettségvállalás; másrészt új jogalany jön létre, amely független mind az alapítótól, mind az alapítvány kedvezményezettjeitől. Az alapítvány jogi fejlődésében a legjelentősebb módosítás az évi I. törvénnyel történt, amely megszüntette az alapítványok államigazgatási jóváhagyását és állami felügyeletét. Ezzel az alapítvány nyilvántartásba vételére és megszűnésére a bírósági, felügyeletére pedig az ügyészi hatáskört állapította meg. A szabályozás szerint az alapítvány bejegyzését csak akkor lehet megtagadni, ha az alapító okirat a Ptk. idevonatkozó szabályaiba ütközik. A bíróság nem mérlegeli azt, hogy az alapítványokra szükség van-e, illetve a létrehozása összhangban áll-e a társadalmi érdekkel. Az érvényes jogszabályok szerint az alapító lehet természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. Az utóbbi esetben a természetes személyek egyenként és összességében hozzák létre az alapítványt. A bíróság által bejegyzett alapítvány jogi személyisége azt jelenti, hogy az önálló felelősséggel és vagyonnal bíró szervezet célját az állam elismeri. Az alapítványteremtés módja és az alapítványok fogalmi elemei Az alapító szándékának meghagyására az alapító okirat szolgál. Ebben kell megjelölni az alapítvány nevét, székhelyét, képviselőjét, a tartós közérdekű célt, az ehhez szükséges induló vagyont és annak felhasználási módját, továbbá a csatlakozás lehetőségét (nyitott vagy zárt-e az alapítvány). 11

12 A tartós közérdekű cél fogalma az állam akaratérvényesítésének legfontosabb eszköze. Mivel ezt az adórendszeren belüli és egyéb állami kedvezményezettségek is követik, az alku tárgyát képező közérdekű célok köre változó. A leggyakoribbak az oktatás, kultúra, vallás, egészségügy, szociális és ifjúsági célú tevékenységek. A közérdekűség eldöntésében az évi I. törvény megalkotásáig szűrőként működtek az államigazgatási felügyeleti szervek (tanácsok, minisztériumok és más főhatóságok). Azt követően viszont az alapítvány tevékenységének ellenőrzése ellentmondásossá vált. A közérdekűséggel járó kedvezményezettség megítélését az adóhatóságra bízza a törvény, mintegy utólagos kontrollal, de az ellenőrzés számos pontja - így a kuratóriumi összetétele, a döntések nyilvánosságra hozatalának kötelezővé tétele - nyitva maradt. A cél tartóssága szempontjából különbséget kell tenni a közérdekű kötelezettségvállalás és az alapítvány között. A kisebb jelentőségű célra vagy az egyszeri szolgáltatásra nem érdemes alapítványt létesíteni, mert az adókedvezmény a közérdekű kötelezettségvállalással is biztosítható. Az alapítványi cél megvalósításáért a kötelezettségeket és jogokat vállaló kuratórium felel. Az okiratban rendelkezni kell a kuratórium döntési jogköréről, a kuratóriumi tagság időtartamáról és megszűnéséről, továbbá az alapítvány vagyonát kezelő szervezet ügyrendjéről, határozatképességének formáiról. Fontos annak meghatározása, hogy az alapítvány nevében kik jogosultak a vagyon feletti rendelkezési képviseletre. Ha az alapítóvagyon felhasználására vonatkozó rendelkezés hiányzik az alapító okiratból, a bíróság dönti el, hogy milyen közcélra vagy hasonló célú alapítvány vagyonrészeként éljen tovább a megszűnt alapítványi vagyon. Ha az alapítvány vállalkozói tevékenységet is akar folytatni, ennek tényét is rögzíteni kell az okiratban. A dolgozatban az alapítványrendelés főbb kérdéseit érintettem. Az alapítványokra vonatkozó szabályokat a Ptk. 74/A-74/F fejezetei tartalmazzák. Az alapítvány létesítésénél a viszonylag kevés számú törvényi rendelkezés ellenére sok részletkérdésre kell figyelni. A Ptk szellemiségén kívül az egyéb jogszabályok is irányadók, pl. a névviseléssel kapcsolatosan. A vagyonra vonatkozóan több törvény (a hitelek, kölcsönök nyújtásánál a pénzintézetekről szóló törvény; a vagyon átutalásánál a vállalkozási, az önkormányzati, a gazdasági szervezetek átalakulására vonatkozó törvények) ismerete szükséges. Folyamatban van a Polgári Törvénykönyv alapítványi rendelkezéseinek újraalkotása, és készül a nonprofit törvény, mely a civil társadalom egészét egységes szerkezetben fogja újraszabályozni. Beiktat bizonyos típusú 12

13 szervezeteket és számukra nagyobb kedvezményt ad, attól függően, hogy e szervezetek milyen mértékben tehermentesítik az állami költségvetést. Ilyen például a közalapítványi forma, mely a költségvetésből kapott pénzt alapítványi szisztémával - pályázattal és kuratóriumi döntéssel - mozgatja jelenleg is (pl. Magyar Könyvalapítvány, Magyar Mozgókép Alapítvány). A joggyakorlatban jelen van a közalapítvány, csak éppen a szabályozási körből maradt ki. Szakdolgozatomban az alapítványoknak a nonprofit törvénnyel való összefüggéseit nem érintem. Remélhetőleg e törvény majd megkönnyíti az alapítók és a hatóság dolgát időálló szabályozásaival. II. RÉSZ - A KÖZHASZNÚ TÁRSASÁGOK A 90-es években végbement társadalmi és gazdasági változások; a piacgazdaság kiépítése, az államháztartás reformjának szükségessége elkerülhetetlenné tette, hogy létrejöjjön az állami és a piaci szektor között annak harmadik eleme, az ún. nonprofit szektor. Ennek a folyamatnak egyik eredményeként született meg az évi XCII. törvény (Ptk. novella), amely január 1-jei hatállyal iktatta be a Ptk-ba - többek között - a közhasznú társaságokra (kht.), mint a jogi személyek egy új típusára vonatkozó rendelkezéseket. Ezek központi szerepet töltenek be az állam, illetve annak helyi szintjei, az önkormányzatok egyes feladatainak átvállalásában. A közhasznú társaság jellemzői A közhasznú társaság ún. nonprofit társaság. A közhasznú társaságra a Ptk-ban meghatározott eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályait, valamint a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. A társasági szerződésnek nélkülözhetetlen tartalmi eleme mind a közhasznú mind a kiegészítő vállalkozási tevékenység pontos meghatározása. Kht-t külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyaránt alapíthatnak. Az általános szabálytól eltérően (gazdasági társaság alapításához legalább két tag szükséges), ahogyan létrehozható egyszemélyes kft., ugyanúgy lehetséges (és igen gyakori), hogy a Kht-nak egyetlen alapítója van. A közhasznú társaság tagjait nyilvános felhívás útján is lehet gyűjteni. 13

14 A társaság alapításához több tag esetén társasági szerződés megkötése, egy alapító esetén alapító okirat elkészítése szükséges. A közhasznú társaság elnevezést - vagy annak "kht." rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni. A cégjegyzéket vezető, a Kht székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság, vagyis a cégbíróság veszi a Kht-t nyilvántartásba. A társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre, jogi személyiségét a bejegyzéssel nyeri el. Ez azt jelenti, hogy ettől az időponttól ismeri el a jog, mint jogok és kötelezettségek teljes értékű alanyát. A társaság legfőbb szerve többszemélyes társaság esetén: a taggyűlés. A társaság minden tagja jogosult a társaság taggyűlésének tevékenységében részt venni. A társaság alapításakor a vezető tisztségviselőket és a felügyelő bizottság tagjait, valamint a könyvvizsgálót az alapítók a társasági szerződésben jelölik ki. Ezt követően a társaság vezető tisztségviselőit, felügyelő bizottságának tagjait és a könyvvizsgálót a társaság taggyűlése választja meg, kivéve, ha a társasági szerződés az ügyvezető megválasztását, visszahívását és díjazása megállapítását, valamint a társasági szerződésben meghatározott jogügyletek jóváhagyását a felügyelő bizottságra ruházza át. Az ügyvezetési feladatokat a tagok közül vagy kívülálló személyek köréből választott egy vagy több ügyvezető látja el. Az ügyvezetők a társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét látják el. Ezen kívül az ügyvezetők vezetik a tagjegyzéket és a határozatok könyvét. A tagjegyzék egy nyilvántartás a társaság tagjairól. A közhasznú társaságnál felügyelő bizottság létrehozása minden esetben kötelező. Felügyelő bizottsági taggá a társaság egyéb tisztségviselőin, illetve ezek hozzátartozóin kívül bárki megválasztható. A felügyelő bizottsági tagok megbízatásának időtartama eltérhet attól az időtartamtól, amelyre vonatkozóan a társaság taggyűlése a vezető tisztségviselőket megválasztotta. A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért. A felügyelő bizottság 14

15 kötelezően ellátandó feladata, hogy a társaság taggyűlése részére ellenőrizze a társaság ügyvezetését. A felügyelő bizottság jogai: A felügyelő bizottság a vezető tisztségviselőktől, illetve a társaság vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság könyveit és iratait megvizsgálhatja. Ezen kívül a felügyelő bizottság tagjai a társaság taggyűlésének ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. A felügyelő bizottság kötelességei: A felügyelő bizottság köteles megvizsgálni a társaság taggyűlése ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a társaság taggyűlése kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a társaság taggyűlése csak a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. A felügyelő bizottság eljárása testületként történik. A felügyelő bizottság tagjai sorából elnököt (szükség esetén elnökhelyettest vagy elnökhelyetteseket) választ. A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A cégbíróság a közhasznú társaságot - megszűnése esetén - törli a cégjegyzékből, a társaság a törléssel szűnik meg. Közhasznú társaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a törzsbetétjeik alapításkori értéke adható ki, az ezt meghaladóan megmaradó vagyont közhasznú célra kell fordítani. 15

16 II. FEJEZET A NONPROFIT IRÁNYÍTÁS GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON A BoardSource (amerikai szervezet, amely világszerte foglalkozik nonprofit szervezetek irányítási gyakorlatának fejlesztésével) és a Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány hamarosan publikálásra kerülő közös tanulmánya részletes képet nyújt a magyarországi nonprofit irányítással és a nonprofit irányító testületek tevékenységével kapcsolatban kialakult benyomásokról, illetve gyakorlatról. Az alábbiakban a tanulmány legfontosabb megállapításait ismertetem. A tanulmány alapjául az a kérdőív szolgált, amely véletlen mintavétellel 2700 magyar nonprofit szervezet részére került kiküldésre november és január között. A kérdőívet 1124 szervezet töltötte ki és küldte vissza, amely 42%-os válaszadási aránynak felel meg. A tanulmány ismerteti a magyar nonprofit szervezetekre vonatkozó legfontosabb statisztikai adatokat. A válaszadók 49 százaléka alapítvány, 44 százaléka egyesület, 4 százaléka közalapítvány és 2 százaléka közhasznú társaság. Az oktatással, kutatással, egészségüggyel foglalkozó, illetve vallási tevékenységet folytató szervezetek elsősorban alapítványokként működnek, míg az egyéb tevékenységi körökre inkább az egyesületi forma a jellemző. A magyar nonprofit szervezetek többsége nem foglalkoztat teljes- vagy részmunkaidős, fizetett munkatársakat. A szervezetek több mint felének éves bevétele Ft alatt van. A magyar nonprofit szervezetekben az irányítási feladatokat leggyakrabban a kuratórium vagy a közgyűlés látja el. A szervezetek 44 százaléka az irányítási funkciót egy olyan tényleges irányító testületre bízza, amely nem azonos a szervezet legfőbb irányító testületével. A szervezetek megközelítőleg kétharmadánál öttagú irányító testület működik. Az irányító testületi tagok átlagosan 41 százaléka nő, míg az elnöki tisztséget a szervezetek mintegy egyharmadában töltik be nők. A szervezetek kétharmadában az 16

17 alapító tagja az irányító testületnek. Az alapítók 76 százaléka a szervezet ügyvezetője és az irányító testület elnöke is egyben. A válaszadó szervezetek több mint felében a stábtagok szintén részt vesznek az irányító testület munkájában, ahol többnyire szavazati joggal is rendelkeznek. Alapítványok esetében rendszerint az alapító nevezi ki vagy választja meg az irányító testület tagjait, míg az egyesületeknél ez általában a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A szervezetek több mint fele nem rendelkezik arról, hogy a testületi tagok mennyi ideig tölthetik be funkciójukat. Több mint 90 százalékuk nem szabja meg az egyes tagok által letölthető hivatali időszakok számát. A testületi tagok a szervezetek 95 százalékánál nem kapnak fizetést vagy honoráriumot, és hasonló azon testületi tagok aránya is, akik nem részesülnek anyagi juttatásban a szervezetnél végzett szakmai munkájukért. Az anyagi ellentételezés a szakmai, gazdasági érdekképviseleteknél a leggyakoribb. Az irányító testületek többsége évente négy alkalommal ülésezik. A programok értékelésére rendszerint éves gyakorisággal kerül sor. Ezt a munkát többnyire az irányító testület (70%), a felügyelő bizottság (18%) illetve a stáb (6%) végzi. A szervezetek mindössze 4 %-a bízza külső szakértőre a programértékelést. A stratégiai tervezést a válaszadók megközelítőleg egynegyede sorolja az irányító testület fontos feladatai közé. Az 1995 óta eltelt időszakban a szervezetek 20%-ánál készült több évre szóló terv, míg háromnegyedük esetében a közelmúltban nem került sor ilyen jellegű tervezésre. A válaszadók 69 százaléka a szervezet pénzügyeinek, 77 százaléka programjainak monitorozásában látta az irányító testület legfontosabb feladatát. Szintén sokan tartották fontosnak a kapcsolatok ápolását a szervezet klienseivel és támogatóival. A szervezet napi működtetését a válaszadók 43 százaléka szintén a testület alapvető tevékenységei közé sorolta. A szervezetek gazdálkodásának ellenőrzésére az esetek 75 százalékában évenként kerül sor. Ezt a feladatot az esetek 83 százalékában az irányítótestület, a felügyelő bizottság vagy a stáb végzi. A nonprofit szervezetek 81 százaléka készít éves jelentést, ez azonban csak az esetek 32 százalékában hozzáférhető a szervezeten kívül is. Az ügyvezetők döntő többsége (86 százalék) önkéntes alapon végzi munkáját. Kétharmaduk nem rendelkezik munkaköri leírással. A válaszadó ügyvezetők 17

18 leggyakrabban a tervezés és a programok megvalósítása során működnek együtt az irányító testülettel. A tanulmány bevezetője felvázolja a magyar nonprofit szektorban 1989 óta végbemenő fejlődési folyamatot, hangsúlyt fektetve a mennyiségi növekedésből a minőségi fejlődésbe történő átmenetre. A záró fejezetben a szerzők értékelik a kutatási eredményeket, és ajánlásokat fogalmaznak meg. A tanulmány készítői megállapítják, hogy a magyar nonprofit szervezetek még nem látják egyértelműen a menedzsment és az irányítás közötti különbséget, és többnyire nem ismerik fel az érdekkonfliktusokat az irányító testületeken belül. Véleményük szerint a kormányzatnak és fejlesztő szervezeteknek aktívabb szerepet kellene vállalniuk abban, hogy a magyar nonprofit szervezetek megértsék az irányítási funkció jelentőségét és fontosságát, illetve megfelelő szervezeti struktúrákat és működési gyakorlatot valósítsanak meg. 18

19 III. FEJEZET A NON PROFIT SZERVEZETEK GAZDASÁGI KÖRNYEZETE MAGYARORSZÁGON AVAGY A JELENLEGI HELYZET A magyar civil szervezetek sebezhetősége igen nagy az állandóan változó gazdasági feltételekkel, a kormányzati intézkedésekkel, valamint a figyelemért és pénzügyi támogatásért versengő hasonló szervezetekkel szemben. A szektor erősen átpolitizált, és belefáradt már az elmúlt évtized folyamatos küzdelmeibe. A szervezetek hajlamosak csak az akadályokra összpontosítani, és önelégült magatartásukra keresnek igazolást. Az általam készített mélyinterjúk is arra engednek következtetni, hogy a szervezetek vezetői figyelmüket inkább azokra a lehetőségekre kell irányítsák, amelyek segíthetnek a szektornak kilábalni a jelenlegi problémákból. A megkérdezettek és szerény véleményem szerint ez úgy érhető el, ha létrehozzák a szektor képviseleti szerveit, melyek elkötelezettek a szektor ügyeinek napirenden tartása, az elért eredmények megismertetése és a szakmai fejlődés támogatása mellett. A siker létfontosságú eleme lesz egy kölcsönösen előnyös stratégiai partneri viszony kialakítása a pénzügyi szolgáltató ágazattal. Ez a két alkotóelem növelni fogja a civil szervezetek képességét a világos, egységes szabályozás és méltányos adókedvezmények elérésére a törvényhozók környezetében. A magyar civil szervezetek közösségét innovatív, segítőkész magatartás, valamint mélyen elkötelezett vezetők jellemzik. Ezek a tulajdonságok jól szolgálták a szektort. Ennek ellenére, a jelenlegi környezet annyira bonyolulttá vált, hogy új szervezetek létrehozására lett szükség. Ezekben a szervezetekben olyan munkatársakra van szükség, akik értenek a pénzügyi gazdálkodáshoz, a marketinghez, akik képesek szót emelni egy ügy érdekében, azt előmozdítani, másokkal együttműködni. A magyar civil szervezetek jövőjét nagymértékben befolyásolja majd az, hogy képesek lesznek-e létrehozni ezeket a szektorális szervezeteket, melyek felismerik a környezetre hatással lévő, átfogó jellegű problémákat, és azokra megoldást tudnak kínálni. 19

20 E fejezetnek az a célja, hogy tájékoztatást adjon a magyarországi civil szervezeteket körülvevő, azok hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát meghatározó környezetről. Kitér a jogi, szabályozási kérdésekre, pénzügyi befektetési alternatívákra, a pénzügyi gazdálkodásbeli jártasságra, melyek a hosszú távú pénzügyi stabilitást meghatározzák. Az általam lefolytatott vizsgálat többek között azokra a területekre terjedt ki, amelyek a hosszú távú pénzügyi fenntarthatóság szempontjából létfontosságúak. A kutatás 2004 októberében zajlott le. A kutatás elsődleges eszközei a témában jártas szakemberekkel készített mélyinterjúk voltak óta robbanásszerű fejlődésnek indult a magyar non profit szektor. Jelenleg több mint 50,000 non-profit szervezet működik Magyarországon. Sok kicsi is található közöttük, melyek érdekeltségi körük vagy támogató szervezetük közvetlen igényeit igyekszik kielégíteni, mint például a sport- és hobbikörök. Dolgozatom elsődleges érdeklődési körébe a széleskörű társadalmi, kulturális és gazdasági célokat kitűző, kormányzati és vállalati befolyástól független, a hosszú távú pénzügyi stabilitás megteremtését szem előtt tartó szervezetek tartoznak. A civil szervezeteket eddig a társadalmi igényekre való érzékenység jellemezte: probléma-megközelítéseikben és - megoldásaikban innovatívak, ügyfeleikkel és adományozóikkal szoros személyes kapcsolatokat építenek ki; és nagyfokú szakmai tudatosságot képviselnek. Ezeket az erősségeket ellensúlyozza a szektor pénzügyi sebezhetősége, a vezetési problémák, az együttműködés hiánya, valamint a gyenge szektor-tudatosság. Bár ezek a problémák elkeserítőnek tűnhetnek, a magyar non profit közösség továbbra is segítőkészségéről, innovációiról és elkötelezettségéről tesz tanúbizonyságot, mialatt a gyengeségekkel küzdenek. A siker záloga az lesz, hogy e folyamat során képesek lesznek-e jelenlegi tevékenységük fenntartásához elegendő anyagi forrást biztosítani. A gazdasági környezet jogi szabályozottsága A pénzügyi fenntarthatóságot érintő törvényeket és jogszabályokat három kategóriába sorolhatjuk: vannak a civil szervezetek irányítására és szervezésére ható jogszabályok, vannak olyanok, melyek korlátozzák ezek vállalkozói és befektetési tevékenységét, végül 20

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség Forrásteremtés, Forrásszervezés Civilek és az Önkéntesség Ifjúsági civil szervezetek forrásteremtési lehetőségei Alapfogalmak o Forrásteremtés vagy forrásszervezés o Projekt o Projektmenedzsment o Civil

Részletesebben

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt Civil szervezetek gazdálkodása Civil szervezetek gazdálkodása Alapfogalmak Gazdálkodó tevékenység [Ectv. 2. 10.]: A civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére eredményt gyakorló gazdasági

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/16/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 17-ei ülésére Tárgy: Az Eplényi Gyermekekért

Részletesebben

Civil változások 2012. Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26.

Civil változások 2012. Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26. Civil változások 2012 Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26. 2011. évi CLXXV. Tv. fogalmak Közhasznúság fogalma: minden olyan tevékenység, amely közfeladat teljesítését

Részletesebben

mint Alapító, létrehozta a Nyomdász Támasz Alapítványt, melyet a Fővárosi Bíróság 1189. szám alatt vett nyilvántartásba.

mint Alapító, létrehozta a Nyomdász Támasz Alapítványt, melyet a Fővárosi Bíróság 1189. szám alatt vett nyilvántartásba. A L A P Í T Ó O K I R A T /a 2010. április 10.illetve május 27. napján elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben/ A Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete /NYDSZ/ /1068 Budapest, Benczúr utca 37./,

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet az iskolába járó tanulók nevelésének, oktatásának segítése érdekében

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet az iskolába járó tanulók nevelésének, oktatásának segítése érdekében A Közhasznú Alapítvány alapítója a Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet általános jogutódjaként az Ajkai Szakképző Iskola és Kollégium a közhasznú jogállás megszerzése érdekében

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A vállalkozás jellege és üzemelési formái III. 38. lecke Előadás vázlat 1. Közös

Részletesebben

2014. május 29-i rendes ülésére

2014. május 29-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Minősített többség (mindhárom határozati javaslat) ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzati közalapítványok

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása Öttevény Községért Közalapítvány Alapító Okiratának módosítása 1. Az alapító okirat preambuluma a következő bekezdéssel egészül ki: A létrehozott közalapítvány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

Részletesebben

Segédlet a 2014. március 15-én jogerőre emelkedő Polgári Törvénykönyv (Ptk) által bevezetendő és civil szervezetekre vonatkozó új szabályokhoz

Segédlet a 2014. március 15-én jogerőre emelkedő Polgári Törvénykönyv (Ptk) által bevezetendő és civil szervezetekre vonatkozó új szabályokhoz Segédlet a 2014. március 15-én jogerőre emelkedő Polgári Törvénykönyv (Ptk) által bevezetendő és civil szervezetekre vonatkozó új szabályokhoz 2014. március 15-én életbe lép az új Polgári Törvénykönyv.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Alulírott alapítók a PTK-ban meghatározottak szerint tartós közérdekû célra ALAPÍTVÁNYT hozunk létre az alábbi feltételek szerint:

ALAPÍTÓ OKIRAT. Alulírott alapítók a PTK-ban meghatározottak szerint tartós közérdekû célra ALAPÍTVÁNYT hozunk létre az alábbi feltételek szerint: ALAPÍTÓ OKIRAT Alulírott alapítók a PTK-ban meghatározottak szerint tartós közérdekû célra ALAPÍTVÁNYT hozunk létre az alábbi feltételek szerint: 1. Az alapítvány neve: Simonyi Károly Szakközépiskola és

Részletesebben

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések.

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések. TISZTA LAP Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY ( a módosítással egységes szerkezetben ) I. Általános rendelkezések. 1. (1) Az Egyesület neve: Tiszta lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület

Részletesebben

KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN) KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN) Kapuvár Lakosainak Egészségért Közalapítvány jogi személyiséggel rendelkező, közfeladatok biztosítása céljából határozatlan időre létrehozott

Részletesebben

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, szerződésminta 1 társasági szerződését: alkalmazásával, a következők szerint állapítják meg az alábbi betéti társaság 1. A társaság

Részletesebben

ÜGYREND. Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány. Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12.

ÜGYREND. Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány. Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12. ÜGYREND Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12. Tartalomjegyzék 1. A Felügyelő Bizottság működése...3 1.1.

Részletesebben

KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKTARISZNYA ALAPÍTVÁNY MONOR ALAPÍTÓ OKIRAT 2 Ezen alapító okirat azért készült, hogy az 1. pontban megnevezett alapító az 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyv

Részletesebben

Egyesületi alapszabály

Egyesületi alapszabály EASZ-01 - Egyesület adatai 1. Kötelező rendelkezések az általános rendelkezések körében 1.1. az egyesület neve Nemzeti Ifjúsági Tanács Egyesület 1.2. az egyesület székhelye Irányítószám Község, város Közterület

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az alapítók ezen okirattal kinyilvánítják, hogy az 1989. évi II. törvény és a 2000. évi CXLV. törvény alapján, határozatlan időre jogi személynek minősülő

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

A MÚLT JOGI STÁTUSZA SZABÁLYOZÁSA MIRE NEM HOZHATÓ LÉTRE MIRE JÖN LÉTRE? 2015.02.25. ALAPÍTVÁNY. Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál

A MÚLT JOGI STÁTUSZA SZABÁLYOZÁSA MIRE NEM HOZHATÓ LÉTRE MIRE JÖN LÉTRE? 2015.02.25. ALAPÍTVÁNY. Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál A MÚLT ALAPÍTVÁNY Jogi személyiséggel felruházott célvagyon Közcélú örökhagyás görögöknél, rómaiaknál Ie.387 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2015. 2 SZABÁLYOZÁSA JOGI STÁTUSZA 2011. évi CLXXV.

Részletesebben

Kapolcs Vigántpetend Egészségügyi Alapítvány

Kapolcs Vigántpetend Egészségügyi Alapítvány Kapolcs Vigántpetend Egészségügyi Alapítvány ALAPÍTÓ OKIRAT A 2011. július 18-i módosítással egységes szerkezetbe foglalva. Az alapító okirat módosítását a Kapolcs-Vigántpetend Egészségügyi Alapítvány

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi korlátolt felelősségű

Részletesebben

CIVIL FÓRUM. Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3.

CIVIL FÓRUM. Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3. CIVIL FÓRUM Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3. 2015.február 9. Pakod Mit jelent a közhasznúság a törvény szerint? Érdemese-e

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta alkalmazásával

Részletesebben

72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról.

72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 15-én megtartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

a Képviselő-testület 2014. november 28-i nyilvános ülésére TISZTELT KÉPVISELŐ-TESTÜLET!

a Képviselő-testület 2014. november 28-i nyilvános ülésére TISZTELT KÉPVISELŐ-TESTÜLET! 19. NAPIREND Ügyiratszám: 1/314-8/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. november 28-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívott: A dr. Burján Imre

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. március 26-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. március 26-i ülésére ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. március 26-i ülésére Tárgy: A Szent Flórián Tűzvédelmi Alapítványban való részvétel Az előterjesztést készítette: Bartha Erika

Részletesebben

14. NAPIREND Ügyiratszám: 1/314-2/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. szeptember 26-i nyilvános ülésére

14. NAPIREND Ügyiratszám: 1/314-2/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. szeptember 26-i nyilvános ülésére 14. NAPIREND Ügyiratszám: 1/314-2/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. szeptember 26-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívott: A dr. Burján

Részletesebben

I. Az Együtt Magyarországért Alapítvány 2014. évi egyszerűsített éves beszámolója Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege.

I. Az Együtt Magyarországért Alapítvány 2014. évi egyszerűsített éves beszámolója Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege. Az Együtt Magyarországért Alapítvány 2014. évi jelentése a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló törvény szerint Székhely: 1122

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat

7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat 7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/12/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. október 1-jei ülésére Tárgy: Az Eplényi Gyermekekért Alapítvány

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

Új szabályok a civil szférában

Új szabályok a civil szférában Új szabályok a civil szférában Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Új jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT Alapító ( - Fővárosi Bíróságon 60468/96 nyilvántartási szám alatt bejegyzett) Budafoki Nyolcévfolyamos Oktatásért Alapítvány (Alapítvány) Alapító Okiratát -

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog Dr. Szalay András munkajogász A jog: tenger. Nem kimerni kell, hanem hajózni rajta. I. Gazdasági társaságok Gazdasági társaságok közös jellemzői

Részletesebben

POLGÁRMESTERI ELŐTERJESZTÉS

POLGÁRMESTERI ELŐTERJESZTÉS ....napirendi pont POLGÁRMESTERI ELŐTERJESZTÉS Tájékoztató a hatályban lévő közérdekű kötelezettségvállalásokról, illetve új közérdekű kötelezettségvállalások szervezéséről Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Részletesebben

Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ. Alapító Okirat és Működési Szabályzat

Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ. Alapító Okirat és Működési Szabályzat Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ Alapító Okirat és Működési Szabályzat 1. A Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ adatai 1.1. Az Inkubátorház alapítása A Csomádi

Részletesebben

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6.

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6. BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6. Ikt. sz.: 23/2014. NYIL V ANOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal minősített többséget igényel! Tárgy: ALAPÍTÓI DÖNTÉS A Békéscsaba Vagyonkezelő

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (3. sz. módosítással egységes szerkezetben, a 3. sz. módosítás dőlt betűvel szedve Hatályos: 2014. április 1-től)

ALAPÍTÓ OKIRAT (3. sz. módosítással egységes szerkezetben, a 3. sz. módosítás dőlt betűvel szedve Hatályos: 2014. április 1-től) ALAPÍTÓ OKIRAT (3. sz. módosítással egységes szerkezetben, a 3. sz. módosítás dőlt betűvel szedve Hatályos: 2014. április 1-től) Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete (cím: Kerekegyháza, Fő

Részletesebben

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 12-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből.

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 12-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 12-én megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2015.(II. 12.) határozata

Részletesebben

A BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI FŐISKOLA SZOCIÁLPOLITIKAI ALAPÍTVÁNYÁNAK A L A P Í T Ó O K I R A T A

A BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI FŐISKOLA SZOCIÁLPOLITIKAI ALAPÍTVÁNYÁNAK A L A P Í T Ó O K I R A T A A BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI FŐISKOLA SZOCIÁLPOLITIKAI ALAPÍTVÁNYÁNAK A L A P Í T Ó O K I R A T A 2 A Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola tartós, közérdekű célt szolgáló szociálpolitikai Alapítványt

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006.

Részletesebben

EMLA ALAPÍTVÁNY. a Környezeti Oktatás Támogatására. 1076 Budapest, Garay u. 29-31. I/1. Alapító Okirat EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT

EMLA ALAPÍTVÁNY. a Környezeti Oktatás Támogatására. 1076 Budapest, Garay u. 29-31. I/1. Alapító Okirat EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT EMLA ALAPÍTVÁNY a Környezeti Oktatás Támogatására 1076 Budapest, Garay u. 29-31. I/1. Alapító Okirat EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT LEGUTÓBBI MÓDOSÍTÁS IDŐPONTJA: 2012. MÁJUS 7. Alapító Okirat

Részletesebben

AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Ü G Y R E N D J E. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Ü G Y R E N D J E. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK Ü G Y R E N D J E módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Hatályos: 2010. október 26. napjától AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ

Részletesebben

T/2940. számú. törvényjavaslat

T/2940. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2940. számú törvényjavaslat az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2013..

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2013.. HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Hatályba lépés: 2013.. TARTALOMJEGYZÉK I. A HTE működése... 3 1. A HTE képviselete... 3 2. Titkárság... 3 3. Ügyvezető

Részletesebben

A Non-propfit Szervezetek Tervezési Sajátosságai

A Non-propfit Szervezetek Tervezési Sajátosságai A Non-propfit Szervezetek Tervezési Sajátosságai A világ folyamatai csak akkor történhetnek tervezetten, ha abban az embernek szerepe van, de ebben az esetben sem biztos, hogy a folyamat egyrészt tervszerű,

Részletesebben

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Palik Zoltán: Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Mi a civil szervezet? 2011. évi CLXXV. törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

EGYESÜLETEK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

EGYESÜLETEK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK EGYESÜLETEK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK 2014. november Szentgyörgyi Magdolna Fontosabb hatályos jogszabályok 2011. ÉVI CLXXV TÖRVÉNY AZ EGYESÜLÉSI JOGRÓL, A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSRÓL, VALAMINT A CIVIL

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Kőbányai Szivárvány Nonprofit Kft. Felügyelő bizottsága Ügyrendjének jóváhagyásáról

Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Kőbányai Szivárvány Nonprofit Kft. Felügyelő bizottsága Ügyrendjének jóváhagyásáról Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 461. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Kőbányai Szivárvány Nonprofit Kft. Felügyelő bizottsága Ügyrendjének

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPÍTVÁNY LÉTREHOZÁSÁRA a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan.

ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPÍTVÁNY LÉTREHOZÁSÁRA a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan. ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPÍTVÁNY LÉTREHOZÁSÁRA a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan. Kovács Gábor Személyi szám: 1 591020 1141 Lakcím: 2854 Dad, Badacsonyi utca 14. Fülöp Pál Személyi szám: 1 610920

Részletesebben

S/_2M/ 501 U*o. BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE. Tárgy: Javaslat a Reménysugár Alapítvány helyzetének rendezésére.

S/_2M/ 501 U*o. BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE. Tárgy: Javaslat a Reménysugár Alapítvány helyzetének rendezésére. BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE '' ' l,; >, - \, ki-rület Kőbányai '. vj,: ««']'')-testülct ülése S/_2M/ 501 U*o. Tárgy: Javaslat a Reménysugár Alapítvány helyzetének rendezésére.

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T Püspökladány Város Önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 88. -ában megfogalmazott jogosultságával élve közérdekű alapítványt hozott létre a város sportfeladatai ellátásának

Részletesebben

Az adományozás és az SZJA 1% jogszabályi környezete Magyarországon

Az adományozás és az SZJA 1% jogszabályi környezete Magyarországon Az adományozás és az SZJA 1% jogszabályi környezete Magyarországon Hartay Eszter Európai Nonprofit Jogi Központ Fundraising konferencia 2014. március 20. 1 Témák Irányadó jogszabályok Definíciók Alapelvek

Részletesebben

Alkalmazott Tudományért Kutatási és Fejlesztési Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata

Alkalmazott Tudományért Kutatási és Fejlesztési Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata 1 Alkalmazott Tudományért Kutatási és Fejlesztési Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata Kelt: Budapest, 2006.november 16. 2 Az Alapítvány adatai: Az Alapítvány cégneve: Alkalmazott Tudományért

Részletesebben

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés)

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) I. fejezet Általános rendelkezések 1.) A társadalmi szervezet neve: MAGYAR

Részletesebben

Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007

Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007 Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület 1051 Budapest, Hercegprímás u. 11. Adószám: 1810727-1-41 Bírósági nyilvántartási szám: Pk. 60.695/2001 Közhasznúsági jelentés 2007 Számviteli beszámoló A Magyar

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 14/2015.(V.27.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról Módosított

Részletesebben

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Hivatalos

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (MÓDOSÍTÁSSAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

ALAPÍTÓ OKIRAT (MÓDOSÍTÁSSAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN) ALAPÍTÓ OKIRAT (MÓDOSÍTÁSSAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN) mely létrejött: Mátrai Károlyné (3580 Tiszaújváros, Bolyai J. köz 13. fsz. 3.), mint alapító által elkülönített vagyon terhére az alábbiak szerint: 1.

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Támogató döntéssel, támogatási

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. 3. napirendi pont: Előterjesztés a Soproni Kommunikációs Központ Kft. létrehozásáról

Jegyzőkönyvi kivonat. 3. napirendi pont: Előterjesztés a Soproni Kommunikációs Központ Kft. létrehozásáról Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2015. július 9-ei I. rendkívüli közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 3. napirendi pont: Előterjesztés a Soproni

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

Dunakeszi Szent István Általános Iskoláért Alapítvány 2120 Dunakeszi, Táncsics u. 4.

Dunakeszi Szent István Általános Iskoláért Alapítvány 2120 Dunakeszi, Táncsics u. 4. Dunakeszi Szent István Általános Iskoláért Alapítvány 2120 Dunakeszi, Táncsics u. 4. 2012. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE Dunakeszi, 2013. május 21. Tyimofejevné Iványi Réka a kuratórium elnöke Az alapítvány

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2014. november 27-I ÜLÉSÉRE GIRÁN JÁNOS ALPOLGÁRMESTER

E L Ő T E R J E S Z T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2014. november 27-I ÜLÉSÉRE GIRÁN JÁNOS ALPOLGÁRMESTER IKTATÓSZÁM: 08-8/339-6/2014 TÁRGY: DÖNTÉS A PÉTÁV KFT. 2015. ÉVI BANKGARANCIA-VÁLLALÁS ÉS BANKSZÁMLAHITEL ÖSSZEGÉRŐL, A FELÜGYELŐBIZOTTSÁGI TAGOK, KÖNYVVIZSGÁLÓ VÁLASZTÁSÁRÓL ÉS A MÓDOSÍTOTT TÁRSASÁGI

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről szóló átláthatósági

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV törvény 41 (6) bekezdés, 50 (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011 évi CXCVI törvény 3 (1) 1 pontjának való megfelelésről I Törvény erejénél

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T

A L A P Í T Ó O K I R A T A L A P Í T Ó O K I R A T Alapító által alapított, a 2013. évi V. tv. (Ptk.), valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 18478554 8621 06 Statisztikai számjel Cégjegyzék száma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2011 Medicinus Alapítvány 6933 Nagylak, Gyár u. 1. Telefon: +36 70 310 73 70 http://www.medicinus.org Közhasznúsági jelentés

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés TORNATEREMÉRT Kiemelten Közhasznú alapítvány Kuratóriumának 1/2013. (13.04.24.) sz. határozata:(kivonat a jegyzőkönyvből): A Kuratórium elfogadta a 2012. évi TORNATEREMÉRT alapítvány

Részletesebben

3. Az Alapítvány tevékenysége és célja: szociális tevékenység, családsegítés

3. Az Alapítvány tevékenysége és célja: szociális tevékenység, családsegítés Alapító Okirat 1. címe: Az alapító neve, címe dr. Herczeg Sándorné dr. Xantus László 2. Az alapítvány neve: Békésy Alapítvány 3. Az Alapítvány tevékenysége és célja: szociális tevékenység, családsegítés

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Adószám 19171339-1-13 Bejegyző szervezet Pest Megyei Bíróság Pk.60038/1989 Regisztrációs szám TE34 Alkotó Gyermekműhely és Kulturális Iskolaegyesület 2000 Szentendre, Jókai utca 3. Közhasznúsági jelentés

Részletesebben

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek:

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek: Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Pályázat benyújtásához I.

Részletesebben