Nro 36. -\ A'FELS. R. TSÁ SZÁRÍT A K ÉS A ; KIRÁLYKÁÉ :KEGYELMES, ENQEDELMÉB ÖL 4

Átírás

1 Nro 36. -\ A'FELS. R. TSÁ SZÁRÍT A K ÉS A ; KIRÁLYKÁÉ :KEGYELMES, ENQEDELMÉB ÖL 4, ' Költ Béisbén Qbtabethek 31 -dik napján iygii /; '; " ",; efztcndöben. ;Í íi^agy.britanniái J^ y Öct. io ik napján/köít Londont tévéiből r olvassuk, hogy "azok közzű), a'kik a'király "entséges fzemélye ellen-yaló őfzve esküvéssel vádoltattak, és a' titkos Tanács által fzoros kér. oore,j' s yönattattak, ketten, u. m. Bayley-és Bar- 'zabádon botsátattak. Sokan oíly véleket"ku a v a Syoak e' tárgy felöl, hogy a' vádoló*

2 úgy volna a' dolog, va'osággal egy nemzetnek sem fzotgál ditfösségére, a* mellyben illy gonofz feitételü tagok találtatnak, noha arról nem te. het az egéfz nemzet. Egy. Uolcroft Tamás nevil ember, a' ki ugyan a'többivel együtt meg nem fogattatott; de a' ki ellen hasonlóképen vádoió Bilt adott be a' bíráknak a' Jury, t. i. a' Királyi fiscalis, önként a' birák eleibe menvén, igy fzóllott a' Tiíkos Tanátsnak eiöüiöjéhez' Uram! úgy hallom, hogy én is a' király ellen való öfzve esküvésnek Vétkével vádoltattam volna, és ime ezen végből jelenek meg a'birák előtt. Ha bűnös vagyok, azt kívánom, hogy vétkemnek egéfz folyamattya ; de ha ártatlan vagyok, ártatlanságomnak okai és környüiállásai is tétessenek közönségesekké. Mellyre igy fzólíott az liloüló-" En, úgymond, az urat nem esmérem, és igy oetn is tudhatom, a' vádoltatott fzeméilyek kozt legyen e', avagy nem. Holcroft: Én sem tudhatom azt. Elöülö: Az' én értelmem fzerént tehát jóbb volna az úrnak halgatnimivel több hasonló nevezetű.emberek ís lehetnek. Mindezekre figyelmetessen halgatván a' Jury, a' fogd megekct bé hivatta, és Hoícroft uramat nyakon kapatván olly helyre dugatta, a' hol nem mindenkor.láthattya, a' napnak világát. A' meg fogattatott azt kivánfa hogy engedtessen meg vele együtt a titoknokjanak is bé menni a' tömlöczbe, holott Ö maga fogja magát és ügyét védelmezni. Mellyre azt válafzolta a' biró, hogy ö azt meg nem engedheti, és hogy annak idejében, fognak melléje prókátorok adattatni. A' napkeleti Indiai kereskedő társaság, Oct. óikén közönséges gyöllést tartott, mellyben leg elsőben is a' jelenvaló Frantzia háborúnak folyamatíya, és az Angliai királynak pénzbeli fel S f g'* '. tetése fordult e!ö. A' Társaságnak elö'ü'loje. Lushington úr Frantzia Orfzágnak mostani állá; pattyát és igazgatásának formáját, az AngUaJ Wonsututióvál öfzve.hasonlítván, azt mondotta,

3 5S5 hogy ennek fenn tartásáért, és meg maradásáért kéfz tehetségének egy harmad, réfzét is fel áldozni. Ficzgerald ur is tódította amannak befzédjét, '$ azt állította, hogy még most elegendő tehetsége legyen a' Társaságnak a' király fel Stgéllésére. Egy Henchmann newii gazdag ka már abban az érielemben volt, hogy jobb vólna a'társaságnak költségén egynehány regementet fei állítani, és < azokat az egéfz háború alatt tartani. Mások azt javaslónak, hogy minekelö-te valamire határoznák még magokat, fzükseg vólna a'jelenvaló környü'áhasokat, a' hadakozásnak kárait, hafz- -Daif, és következéseit jól meg hányni vetni, és fontolni. E r r e a ' Londoni Lord M^jor, az az, f* polgár mester Mssurier úr, a' ki önnön maga is nagy kereskedő - és égy nevezetes tagja a' Tár-'- saságoak (mert NB. a' leg nagyobb rangú ember, ssm fzégyenü Angliában a'kereskedést rugy hogya' meg hólt Gróf Chartámnak II. György király idejében igen híres ministemek egyik fia udvari mínister, az etöttüak igen esméretes Pita úr, ' másik pedig kereskedő, és többaire minden a Angliai nevezetes ' famiiiáknak ősei, kereskedők vólrak, 's az áltat kéízitettenek magoknak utat njéitoságaiknak el érésére) azt fe elte, hogy ezen tárgynak meg határozásával tsak,24. pap, kesédéi! mezni is káros vólna; hogy Hohándiáoak igea vefzedelmís kör nyüláliásai nem engedik a' haiopast; hogy ím Hollandiát el fogialhattya az e>- '? DSE gi Angliai sem menekedhetik meg körmöktől, hogy ha a' tengeren diadalmat vehetnek a? r afuziák, leg elsőben is az Indi-i Társaságnak: örökségeit és gazdagságát fogjak el fogia-ni igye- 's akkor ofztáa mindnyájuknak kó,du.ó Pálczára és tarifznyára kell fzorúioiok. Éztn, s fékhez hasonló hathatos ki fejtések áital arra írattatott a' Táraság, hogy mindnyájan, egyen-! --fzivvel és -akarattal köteleztek magokat a irálynak hatfaatps.segítségére. ' Értésére "esíén'az Admiralitásnak, hogy has

4 55«teaaeswésBssaaa linea hajót küldöttének vóina a' Frantziák napnyugati Indiába ; hogy hat linea hajó és 3 fregattá repült volna ki a' Brcstiai ki kötő helyből a' közép tengerre, a' napkeleti Indiáról viltza jövő gazdag,kereskedő flottánfak felkeresésére és el ragadására, nagy l'éieiembe estének a' Londoni gazdag kereskedők, 's miogvárt azon esedeztek az Admiralitásnáí, hogy eiegendö fedező és kk( serö hájok küídettessenek azoknak eleikbe. El is. küldetett Lord Boxve, és már örömmel hallották, a* nyughatatlan ízivú kalmárok, hogy mind azi ellenség markából, mind áf tengeri vefzedelmes fzélvefzek közül ki menekedtek kereskedő hajóik.- Azomban.más felöl fzámós kereskedő Anglus ha- 1 jókat tsiptenek el a' Frantziák, melly miatt nagyon fel.emelkedett Assecurancnak az árra (h). (h) Assecurance, az Assecuratoroktól vette ere- -' eleiét, ezek pedig ollyaién fzemélyek, és kivaltképen kereskedők á" -tengerre fekvő vara - - sokban, a' kik > a' : tengeren in ásuva küldetett ' ' jófzagért és hajókért, bízónfos jutalom fizetés' alatt jól 'állanak-rés arra kötelezik magokat,' hogyha azon hájó-, vagy a'tengeri fzélvefzek közt exvefzérié, vágy háborúnak idején az eh lenség áttal^ep-vétettetik, ök áz egéfz hajón' ' : ^evő portékának az arrát le fogják'fizetni. A*, ássecuraríce 8,10,-12^ és á' vefzedelmes idők- - ben 20'25,; 'jöt'4o forintból is áll fzizért,- ugyhögyj liá «' hajén 6000 forint ára jófzág ' x "vagyon"'^'"áz assecurator" 000 forintot nyer, V hogyha az a\ hájó fzereniséssen meg érkezik;. -ellenben, ha'vagy el süllyed, 'hagy az ellenség által el vétettetik nem-fsak az assecurutiőjd--, nuk jutalmát elvefzti; hanemennekfelette a' 6000 forintot is te kell'néki fizetni, ts- igf : ez az assecuratio tsak t'supá koczk'ájáték mellfj-' ben sokat nyerni és vefzteni. lehet. Mennél vejzedtlmefebb az idő, árinál jobban öregbedim

5 557 Nagy-Britanniának minden reguláris seregei, akár egéfz' ízánxmal legyenek azok, akár nem, kéfzülni, és Hollandiának védelmezésére menni parabtsoltattak. A' Londoni levelek azt hirlelikj Bogy a' Britanniai és Hannoverai seregeket a" Brunsvigiai uralkodó herczeg fogja ennekutánna; Cümmaudirozni, a' Yorki herczeg pedig amannak vezérlése alatt all - kormányozó hivatalt viselni. A' tengeren is nagy kéfzüietek tétetnek N. Britannia réizérúi, kiváltképen a' mioltá egéfz erejeket ^Hollandia ellen fordították a' Frantziák. Az éfzaki vagy pémet tengerbe két ünea hajó, és 5 fregattá küldetett a' Fr.-rabló hajóknak meg zaboláztatásokra. Madritból áz a' hir ment Londonba, hogy a' Spanyol király, jövó 1795 ik efztendöben is tellyes tehetsége fzerént fogja a* Frantziák ellen való háborút folytatni, meny leg inkább a' fzövetséges fejedelmeknek békességre, vagy hadakozásra lejendő magok meg határozásától fog leg inkább függeni, mivel ha ezek békességre találnak lépni, akként a'madriiti udvarok is másként kell gondolkozni. Frigyes Belgyiom. - - A'múlt postán költ Kurírunknak utolsó lapján emliteitük egy két fzóval, HerzogenbuscAnak Frantziák által, Octob. 10 dikén lett el vétetését. E' történetről azóltatől fogva mi is kettős tudósítást vettünk, a' mellyet Erd. Olvasóinkai is közleni fzoros kötelességüknek tartyuk. Hanem ízükig leg elsőben is annak fekvését, nagyságát, erősségét és egyébb mivoltát esmérnünk. Heraz assecuratiőnak meg jutalmaztatása. Hlyetén assecuraló társaságok vágynak Antverpiában, Amsterdamban, Hamburgban, Londonban és Marsiliában is s. «' í.

6 558 Zogenbutch (deákul Syíva Ducit, Frantziáál Bőit le DucJ Hollandiai Brabantziában fekfzik, nagy, népes, és jól meg erössitetett varas, az Aa és Dommel vizének öfzve folyások közt, mellyek a' Crevecoeuri erősségnél a' Maas kebelébe omlanak. Az emiitett két folyóvíz fzámos tsatornákban foly a'varason kerefztül, és valamennyi ága vagyon a' vizi tsatornának, annyi az azokon lévő hidaknak fzáma is. Köröskörül erös kőfalakkal, bástyákkal, és sántzokkai van kőrűí vétetve, a' vára is nem gyenge, és a' mostani epités mesterségének reguiája fzerént vagyon kéfziltetve. A' lakosok váfzonnal, tövei, és kés mivvel kereskednek, réfz fzerént Catholicusok, réfz fzerént Reformátusok, ezek hatalommal, amazok pedig fzámmal erössebbek. A' varasnak egéfz kör-. nyékét, melly a* Geográfiában Maire de Bois le JDuc, az az Majorátus Sylvae Ducis - magyarul herczeg erdő majorságának neveztetik, háborúnak idején, a'soktsatornáknak segétsége által bé lehet vizzel borítani. Most is bé volt borítva, de tsak ugyan ki nem álhatta sokáig a' Frantzia artillériá tüzét. ~r~ A' feliyebb, említett két túdo-.sitásnak egyike Amsterdamban, a' másika pedig Hágában, de mind kettő ugyan azon egy napon, t. i. Oct. 14 dikén költ. Az elsóbnek rövid summája ez: Herzogenbusch, úgymond, Oct. 10-dikén cafituláit. Az oda való fö kormányozó a'hess^nilipstali herczeg ezen végból Pichegrii Frantzia Generál táborába küldötte Gróf Rechterent, a'i?«- daud regementjének Óbesterét, a* ki a' capituiationak. pontyait a' nevezett Fr. vezérrel feí tette, és tökélletességre is vitte. Tovább is védelmezte volna magát az abban lévő Hollandus őriző sereg, ha az ottan, és kőzte uralkodott nyavalyák engedték volna. E' vőlt leg főbb oka a' vár fel ádatásának. A' Crevecoeuri erősségnek el vefztése is siettette ennek esetét. A' benn volt onzet, a'hova tettzeni fog, oda mehet, hanem Öadi esküvéssel kellett magát arra kötelezni, íiogy valameddig a'háború tart, vagy Fr. rabok-

7 559 kai fel nem tseréltetik, addig nem lefz annak fzabad fegyverre) fzolgálni a' Frantziák ellen. Az ott tartózkodott Frantzia emigránsoknak nem adatott fzabadtság az onnan vájó ki költözésre. Az utolsóbb, az az, a'hágai levél ekként b-fzéllí eíö e' törtéoeet: Tegnap előtt érkezett ide Herzogenluschból Gr. Rechteren, azzal a' fairrel, hogy az oda való erősség, műit pénteken, az az, Octob. ío-dikén capituiatio mellett által adattatott a 5 Frantziáknak. A' mint értésünkre esett, épen azok a' capiiulatiónak'pontyai, a' mellyek voltak a' Crevecoe.uri erősség fel adattatásának. Az ostromlás alatt sok házak meg kárositattak. A* Stutzosok épületében támadt tűz által minden fzomfzéd hazak porrá égtek. Kinsbergen Adtniral Seelaodiából ide érkezett, és a'fő Kormány ízekkel való hoífzas együtt tanátskozása után, a' helytartó Fejedelemmel, és az Oráoiai örökös herczeggel Amsterdamba ment a' tartományt védelmező rendeléseknek meg tételére s. a' t. A* Hollandiai Geldriából, nevezetesen Fin- Vegenbűl ollyatéu tudósítás ment Haagába, hogy annak környékén negy vagy öt ezer főből álló Angliai és Scotziai gyalogság táborozik (i), hogy (i> Geldria (Ducatus Geldriae) egy a' Hollandiai, avagy frigy is Belgiumi öfzve fzóvetkezett hét tartományok közzül. Éfzakra Transisalinaval, és a' Nemet - Tangernek deli öblevei; napkeletre a? Cliviai herczegéggel és a' Monastcriumi püspökséggel; délre a' Jülichi és Limburgi herczegségekkel, napnyugatra pedig a' Brabancziai és Hollandiai tartományokkal határos. Felső és alsó Geldriára ofztatatik fel; a' felső egéfzlen kétfelé vagyon válafztva az, alsótól, és «' Cüviai herczegség, a i Meursi Grófság, a' Kolóniai.Érsekség, á' Lüttichi püspökség, és a' Jülichi 's Brabantziai her*

8 az Oct. 7-dikén ottan által marsirozott Hassiaí gyalog regpment, ismét viflza tért, 's Gravébe ment; hog-v a' nevezett napon négy, vagy Öt Anglus iovas regement ment oda, 's annak mezejéa sátort ütött; hogy a' Yorki herczegnek fő kvártélya Oct. 11 dikén még ott vólt; hogy 3000 Aíiglus gyalogság kvártélyqztatott bé az oda való templomokban, nem találtatván üres hely a' lakosfoknak házaikban ; hogybatenbourg alatt, (Mnwegentöl hét mélföidnire) álialmentek a' Frantziák a' Maas vizán; hogy már az Utrechti tartományba is bé ütöttek, és hpgy nem mtftze legyenekamersfórtól, söt hogy Tielig ki járnak portázó lovasjaik hogy Amersfortnak lakosai nem örömest akarják városoknak környékét vizzel bé boritatni, minthogy ez által sok ezer ember örgkos fzegépységre juttatna s. a' t f ' ) Hadi Történetek. Leg közelebb ázt adja értésünkre a' Fels, hadi Cauceíiária, hogy Gr. Clerfayt hadi Taj. czegségekközt fekfzik, egéfzlen lyí&ik efztendeig a\ Spanyol Monarchiához tartozott, énkor adattatott által mostani urainak; egy réfze az Austriai házhoz, más réfze, a' EoÜuf-' dúsakhoz; harmadik réfze pedig a' Prussiai királyhoz tartozik.. Az Austriai réfz Ka' remondof és annak környékét fjglal/ya magában ; a' Hollandiái rrfz Fenloonak és Ste- vensvctnek vidékét; a' Prussiai réfz pedig Géléi üa városát, Geldriának több és nagyobb r«- fzével. AlsóGeidria egéfzlen a' Hollandiai ''respublikáé y minden egyébb tartományai kört leg nagyobb', magában foglallya a'zütphaniat Grófságot, Hollandia, Utrecht, TransisallanQ tartományok, a' Monastériumi püspökség,f* Kliviai 's Brabancziai herczegségek közt- ffifök J földje jó és böv gabonát terem t.á!t>

9 mester a' Yorki herczeggel lejendö égyességénék efzközlésére, fenn tartására, védelmezésére, és a' Hollandiai tartományoknak fedezése véget, Oct. 2p dikán ismét egynehány bataiiiont és escadront küldött a' Düsseldorf és Wesel közt táborozó WémekCs. R. Feld., M. Lajtinánt seregének öregbítésére, Albert Saxoniai és Tesseni herczeg is azt irja Oct. 20 dikán &chu>etzingeni fö kvártélyából,.' hogy az előtt négyed nappal Zellerhbhen felé menni fzándekozott az ellenség, hanem illendő el fogadására kimenvén eleibe Blücher Prussus Generál Major, ismét viffza vonta magát, és a* bé következett éjjel Albsheim mellett hat batallionnal kötözött áltál a' Pfriem vizén..néhány napokkal ezután, egy Frantzia portázó tsuport ment által Bockenheimon, mellyett efzre vévén BJücher regementjebeli lovas kapitány Kamke, Utáona eredt hul'zárjaival, és réfz fzerént le vagdalta, réfz fzerént pedig el fogdosta. Ugyan azon napnak estéjén 5 vagy 6 fzáz lovas Frantzia indult ki a' Wolfradt regementének külső őrállói ellen, és eleinte viffza is nyomták ezeket, hanem Segítsége érkezvén ezeknek* amazokat viffza hajtoltták. Azon idő tájban ment 500 Frantzia a' Honkeim mellett állott tábori külső vigyázok e'len; hansm jókor efzve vévén fel tételeket Loos fő strázsamester ^Blücher regementéből két escadroonal eleikbe ment, 30 embert kőzzülök le vá- S tt, ugyan annyit, vagy még többet, és 15 loyat el fogott, a' többit pedig viffza Űzte. Azon 'dö közben a' Blücher regementének Commenjjánsa, Plecz Obristiajtioant egy divisio Cs. K, Izabad hufzársággal, kiket Lováfz fö strázsa mester vezetett, és a' Blücher regementének 3 escadro"hnyával Loos fö strazsamesternek segúségére í" e pvén,kéuzer támadta meg a' Frantzia kávalíeriát, és egéfz Kirchheimig viffza nyomta, melly v< - le k v.,ló tsatazásában. Ö maga kevés, de az ellenség s 0 k embereit veízteue el,e' mellett egynehány embere és lova fogattatott el

10 dik az ellenség, hogy az Apennini hegyekből a' Az Olafz Orfzágban táborozó Cs.K. seregek. Bek all- kórmánjozója, Gr. Wallis hadi Tármester, azt irja Oct. ly diken Aquihan lévő.fő kvártélyából, hogy még most is abbao foglalatosko tenger partyára vivő utakat sántzok által bátorságossokká tehesse; hogy Vado és Finale közt egynehány batalliont hol ide, hol amoda küldöz, 's illyenképen akarja seregeinek fzámát el titkolni; és hogy oda még ekkorig semmi segitő seregek nem. mentenek Frantzia Orfzágból; és hogy Octob. 6 ikaig St. Remo és Vintigmilia mellett egynehány fzáz Frantzia lovasoknál egyebet senkit sem láttának kí küldött kémjei, azok is pedig OnegliáUl JSizza felé utaztanak s. a' t. ímé ezek azok,,a' miket a' Fels. udvari hadi Cancellária, a* leg közelebb múlt fzerdán délután, a' Bétsi diarium által közönségesekké tétetett. Minekelőtte a'német - Birodalombeli magános és közönséges leveleknek jelentéseit elő fzámlálnáqk, lássuk, mit befzéjl a' nevezett Bétsi udvari diarium a' Frantzia ármádiának levegő égben repülő hajójáról, és az abban hajókázni ízokott új Frantzia seregről. CoutelJe, a' levegő égben hajókázó seregnek kapitánnyá (igy fzóll a' Bétsi diarium) ekként adja elő az avval való bánásnak módját: Nem fzükség, úgymond, az evvel való élesnek módját, és töketletesitesét, ki nyilatkoztatnom. Ollyaien környülállások ezek, mellycknek titokban való tartása által mi még sokáig, annak, más nemzeteket ki fzoritó jussában maradhatunk. Egyedül.azokat az utakat befzéllem elő, mellyeket ez a levegő égben repülő hájó néhány. napok alatt végbe vitt. Minthogy ez az alkotmány épen azon folyó test hátán hordattatik, a' melly a zűrzavaros időket fiiili, fzükségesképen gyakran kell annak ezekkel küfzködni. Iiiyetén vifzontag- ságp.kkal köfzködőtt Namur felett, mellyek nwatt -vilfca kellett azt Maubegeht vinni, és olly álla-

11 5 6 S patba helyhezter.ni, melly által alkalmatossá tétetett a' levegőég változásainak el viselésére. Sept. 8 dikán onnan, az áz Maubegé b'ól ki indulván, Sept. 18 dikáu Brüsselbe repült. Útjában fzenvedett ellenkező izélek miatt ismét meg sebesittetvén, újra meg kellett azt otvoslani, avagy újjitani. Könnyen képzelhetitek, melly fzámos nép kívánta volna annak alkotmányát látni, de én senkit is ahoz közel nem botsátottam, és tsak annak munkáit; nem pedig mivét engedtem nézői. Bámulással fogjátok a' Brusselieknek arról való pkosrodásoltat hallani..azaristocraták fzomorúsággai tsudálták azt sokan kételkedtenek, hogy ez a' felettébb nagyés töredékeny alkotmány követhesse a' marstrozó ármádiat mások bámultak azoknak vakmerőségeken, a' kik abba ülni, és a' háborgó levegő égbe hajókázni mérelzlett tek, és ménd'zlenek.., Hogy el ne felejtsük, ismét egy űj találmányn yal gazdagitota a' Frantzia termékeny elme hazáját, t. i.a' potásnak avagy hamu zsírnak vad gefztenyéböl való kéfzitésének mesterségével, melly fzerént 24 lat vad gefztenye hamuból 18 lat hamu zsirt lehet ki venni. Erre való nézve, nünden polgári előjáróknak meg parantsolta a* Convent, hogy a' vad gefztenyének idei gazdag termését el vefztegetni ne engedjék, hanem gyűjtsék öfzve, és addig is, míg kéfz pénz fizetésért Parisba küsdenék, fzáraz heiyen tartsák. A* Nemzethez tartozó kertekben és erdőkben termett Vad gefztenye is fzorgalmatossan öfzve gyüjte- (k) Potassche, Cinis Clavellatus, Alumen Ca- Unum, magyarul, hamu zsir, avagy só, füvekből, gyökerekből és fából, kivált tserfából, ^bodzafából 's. a' t. fzokott kefzittetni Lengyel, "Magyar, Prussia és Orofz orfzágakban, és ÍV/-

12 A' Német-Birodalombeli közönséges és magános leyeiek, külombkülőmbféleképeu befzélnek a' jelenvaló hadakozásnak köroyüláilasairóf, úgy hogy azoknak, a' kik azokat tulajdon fzemeikkel nem láttak, állig lehet az igassagot ki tanulni. Egy Octobernek ly ik napján kőit Koblenezi levél azt befzélli, hogy nagy eróvel közelgetnek oda a' Frantziák; hogy SauendorfCs. K. Generál kéntelen vóit magát hátrább húzni, küiomben vagy egéfzlen el fzakafztatött volna a' Gr. Clerfayt ármádiajátol, vagy igen sok viszontagságok kőzt kelletett volna nekie magát az ellenség keze köz; zül ki menteni, és igy Ö is tanátsosabnak lenni itilte cörpusat a' Renusón által vezetni, mint magát az álhatatlan hadi fzerentse kegyelmére bízni. És igy épen ollyatén tábor helyet válafztott magának a' nevezett Generál a' Renus' jóbb partyán, mint a' minemű vólt annak bal partyán. Ugyan ez a' levél emliti azt is, hogy Melas Generál is által ment a' Rénuson, és amavval együtt Ehrenbreitenstein és JSeuvid kőzt felfzik, 's mind kettő a' Gr, Clerfayt ármádiájának bal fzárnyát fedezi. Utóllyára hogy az ott le tétetett Prussus inagaziaumok is által hordattak a' Rénus jóbb partyára, kövelkezésképen egéfzlen magára hagyattatott légyen Koblencz várása.,egy, Oct. 22 ik napján kőit Frankfurti levél bizonyosnak. met Orfzágba, Hollandiába, Frantzia és Anglia Orfzágokba, holott nagy fzüke vagyon az Clé* fának, vitettetni, és el adattatni, mellyre á" Chimiában, az orvosság, fzappan üveg& Kristály ké/zitésben, nem kátömbéh a 1 Jesies- ben nagy fzükség vagyon. A' potaschtol meg maradt hamú igen jó a 1 sovány föld kővéfitésére. Ha a' Vad kefztenyéböl való hamuzsir, kéfzitésének mestersége más Európái nemzeteknél is esméretes lejénd, nem fognak az erdők annyira ki\pufziütatni.

13 lenni mondja^ hogy Koblenczet is el foglalták már a' Frantziák, talám nem is lehet e' hírnek igasságáról kételkednünk, annyival inkább;, hogy Koloniának és Bonnak el vétetését is a.' Franki fia ti levelek, adták tudtunkra.,, :; A'Westfáliai kerületből, nevezetesén Lipp* stadtból igy irnak Oct. i4-ik napján : A' mi vára«1 sunk, úgymond, és az egéfz vidék; tömve van a? I sok honnyábói ki futott emberrel, kiknek tsak fzemlélése is könnyükét fatsar ki a' felebaráti fzeretette! bíró embernek Izeméiből. - Tegnap és nía egynéhány fzekerek érkeztek ide Düsseldorfból PaIatinatusi katonaság fedezése alatt, mely-, lycfc a'ikolóniai V. Fejedelemnek képtárából valő ritka képekkel voltak meg terheltetve. Úgy halylyuk, hogy tsak 400-an voltak azok a' Frantziák, a'kikoct. 6 ikát követett éjjel Düsseldorf alá men-' tek, és a' várasba bombákat és tüzes golyóbisokat hánytak, mellyek által nagy tüz:gerjefztetett. Lehetetlen azt a' félelmet 1, és az abból következett zűrzavart képzelni, a' melly a* lakosokat el foglalta, minden a' kit lábai birtak, futott, honnyát oda hagyta, nem gondolt a' tűz oltásává?- Az ott állott Ts. K. Generál (e' volt Kerpen F. M. Lajtinánt, a' mint előbbi Kurírunkban jelentettük), mingyárt kezére vette a' váras kormányát, m e g némította a' Frantzia ártillériát jól intézett a gyú golyóbisai által. Azomban még is nagyon J» e g kárositattak a' V. Fejedelem palotája, a' 16 stállő., a' posta ház pedig főidig le égett. ' A' Bergi hertzegségnek egy néni utolsó vá*. Fosából, Siegburgból, Hlyeién túdósitást vettünk: Minden falusi lakosoknak, úgymond, erössen meg Parantsoltatott, hogy gabonájának -egy réfzét a* l s ' K. magazinumokba vigye; más ellenségtől el»em- foglaltatott vidékekre is hasonló parantsolat: küldetett ki. Az a'ts. K:tábor, a' melly eddig a' Hénus jobb partyán Bonnon alól 3 órányira, Zunnmellett volt, réfz fzerént rglieh-be, réfz fzerént

14 jamgggsiabaama padig Nemidbe tétetett által, Zunndorf&\s\X egy divisió hufzárnál, és egynéhány pattantyúsnál, 's - egynéhány nehéz ártillériánál több semmi sem ma- Tadt. Mondorftól fogva Brullig katonaságból álló lántz húzatott a 5 Rénus jobb, vagy innenső partyán. Valamint ennekelőtte, úgy most is hallaínak &" Kolóniában fzólló harangok, Oct, 12- dikén, mint a'. V. Fejedelem fzületésének emlékezetes napján, minden harangokat meg engedtek ottan a' Frantziák vonatni, a' közönséges isteni tifzteletet és vallásbeli gyakorlást, nemtsak meg nem akadályoztatták, söt halálos büntetés a atí meg parantsolták az oda való papságnak, hogy fzorgaimatossan végbe vigyék hivataíbeli köte.ességeiket; : -.."' '- t Ugyan onnan,' az az,lippstadtbóliratiky hogy négy Ts. K. batallion ment bé Düsseldorfba', hogy Wernek Generál 6 batallionnal és 16 escadronnal marsirozott Duisbutg alá, a' Wesel es Hannóverai seregekkel való egyességnek további fenn tartása- végett; hogy Nimvegcnnek oltalmazása Hamrncrstein Hannóverai Generálra bizattatott;, és hogy az Anglusok, Hannóveranusok és Ilassusok kiváltképen a? Bőmmel fzigetét, és a' Waal' vizének portyát Jfimvegentől fogva Gorkumigakarják védelmezni. Weselhez 'Ugyan még eddig nem közelitettek 1 a? Ffaníziák, de még is éjjel nappal jobbittamakj; *s új bástyákkal és sántzókk-il ízaporittátoak annak erősségei. Weseltöl fogva Venloig még eddig tellyességgel nem mutatták magokat a' "Frantziák..v - ','.>.- '..'.,».'.:.- ' ' ' ' T ; ' ~ - ; '' l'i A' Rénusnak ajső réfzéröl,* a' 'többi közt,, még; azt. avtudöshást -is vettük,ííhogy a' Maas éú l áal<közttiktelepedett Frantziákatikeménnyen ínég,vériek;'és< 400, embereket éb fogták volna a' Hannóveranusok;, hogy Pichegrü ^és Jourdán Fr. Vezéreknek, ármádiaik igen meg fzaporodiak, és-'

15 hogy ök mind ketten Hollandiában akarnának" téti kvártélyt magoknak kéfziteni, hogy nemtsak Frislandia, hanem a' Transisallanai tartomány is nagyoo sürgetted a' Hágai'fő kormány fzék előtt a' békességet; hogy a' Mastrichti őrizet köziül 4000 eínbér ki tsapott ugyan az ostromló, Frantzíákra, hanem fzerentsétlének voltak á' vé»! lek való tsatában; és hogy a' Koblenczi lakó-\.. sok nagyon rettegnek a' Frantziáktól, úgy gon- I do hozván, hogy a', ha ború előtt oda költözött, 1 és ottan a' Fr. hérczegeknek fzámára verbunk' placzot ütött Frantzia nemesek miatt boffzújokát : fogják állani., /, :. Vágtére lassúk a' Rajnának felső réfzen tör-r' tént hadi dolgokat, és, környúiállásokat is. Egy Prussus hadi tifzt ezeket irja Schvabenheimbol egy barattyához: Még eddig tsendesen, és,rendesen húztuk magunkat viítzá, az ellenség tsak/ távolról követett bennünket, és néha néha ófzve Puskázott hufzárjainkal. Egy Kurir érkezvén,;, hozzánk Berlinből Oct/ifikén, más nap reggel Parolánál ezekét jelentette' ki MöílendorfWe\ám&ír S a ':,,Ö EXcelíeotziájá, ügymond az adjutáns,"á'i e ; géfz Pí.'ár'mádiának ázt. adaltya tudtára, hogya * Anglusokkal való,''segítséget tárgyazó tráktá* lak vége vagyon; és így a' mit ennekütáona mivelünk, mind azt tulajdon fegyvereinknek ditsös- Jégére, és keresett betsületücki ek fenn tartására jogjhk rnivelni." Hogyha tehát fzorongatni akar bennünket az ellenség, meg fogjuk őket verni, annyival inkább, mivel Ő Ekceuencziája a' Feldmarsal jó téli kvártéllyal, és ntm sokára követbezendö békességgel biztat bennünket.". Az Oct. 21 dikén kőit Manhejmi levelek vi- '*g san azt befzéllik, hogy mind a' fent nevezett hadi vezér, mind Hohenlohe örökös hertzeg á l t a l költözzenek a' Rénus vizén, és hogy Mo- S^ntziának vedel mezese JSeu Ts. K. Generálra biztatott légyen. A' Moguntziai levelek is azt

16 erössitik, hogy minekutánna Gr. Kalkstein Prv Generál Lájtinánt, a' páradén butsút vett volna a' vele együtt ott feküdött Moguntziai seregeknek felsőbb és alsóbb rangú tífztjeitöl, ő is által vitte a' vezérlése alatt lévő Prussus seregeket a' Rénus vizén. Helyeitek o vagy 10 ezer főből álló" Austriacusok, Palatinatusbeliek, és Darmstadiak rukkoltak bé a' várasba, és igy már most 18 ezer főre. megyén a' Moguntziában fekvő őrizet. Az óda való hivatalosoknak nagy réfze Aschafferi' íz/r^űr,(frankfurtól 5 mélfőldnire) költözött, el«lenben a' V. Fejedelemnek belső ministere, és udvari Cancellariusa B. Albini néhány tanátsosokkal egyetemben, hogyha a' környülállások engedéndik, egéfz télen ott-fog maradni. Tek. Kefztelényi Pál Urat, a' Magyar Hazában, mind a' két Törvény fzéknek fel esküdt prókátorát, méltóztatott ö Felsége, a' Fels. Magyar Orfzági Cancelláriához, udvari Ágensnek kegyelmessen ki nevezni, melly hivatallyában az\ emiitett udvari Ágens úr a' hitet, e' folyó holnapnak ii dikén nyilván le is tette Lakása vagyon itten, az ügy nevezettsalzgries úttzában,a'443 fzámú háznak második fzakafzában. v D D. S>