Helyzetkép szeptember - október

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Helyzetkép szeptember - október"

Átírás

1 Helyzetkép szeptember - október Gazdasági növekedés A világgazdaság harmadik negyedéves teljesítményében érezhető a regionális krízisek mélyülésének hatása. A fejlett országok gazdasági növekedése nem érte el a korábban várt dinamikát, valamivel az alatt maradt. A globális gazdaság egészének bővülése ugyanakkor nem tér el a prognózisokban megfogalmazottaktól, és a feltörekvő ázsiai országok továbbra is számottevő ütemben növelik a teljesítményüket. Az Európai Unió 28 tagországában a bruttó hazai termék a harmadik negyedévben szezonálisan kiigazított adatok szerint 0,3%-kal nőtt az előző negyedévhez, és 1,3%-kal a múlt év azonos időszakához képest. A tavalyi harmadik negyedévben 0,3%-kal emelkedett a GDP az előző negyedévhez, és 0,2%-kal a megelőző év azonos időszakához viszonyítva. Az eurózóna harmadik negyedévi GDP bővülése 0,2% volt az előző negyedévhez, és 0,8% a múlt év azonos időszakához képest. Az előző évi adatok e két relációban 0,1%-os növekedést mutattak az előző negyedévhez, és 0,3%-os zsugorodást az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az európai integráció számára meghatározó német gazdaság növekedésének üteme továbbra is meghaladja ugyan az Európai Unió átlagos bővülési dinamikáját, de a különbség nem meggyőző, és a prognózisok sem túl bíztatóak. A német GDP a harmadik negyedévben 0,1%- kal nőtt az előző negyedévhez, és 1,2%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Az eurózóna második legnagyobb gazdasága, a francia változatlanul gyengélkedik: az előző negyedévhez képest 0,3%-kal, míg a múlt év azonos időszakához viszonyítva 0,4%-kal emelkedett a bruttó hazai termék. Az olasz gazdaság még nem lábalt ki a recesszióból: a GDP 0,1%-kal zsugorodott az előző negyedévhez, és 0,5%-kal az egy évvel azelőttihez képest. A négy meghatározó gazdaság közül az eurózónán kívüli Nagy-Britannia gazdasága dinamikusan bővült: a bruttó hazai termék 0,7%-kal emelkedett az előző negyedévhez, és 3%-kal a múlt év azonos negyedévéhez viszonyítva. Az eurózóna ötödik legnagyobb gazdasága, a holland a valutaunió átlagánál gyorsabban fejlődött: a GDP 0,2%-kal bővült az előző negyedévhez, és 1%-kal az egy évvel azelőttihez képest. Hasonló teljesítményt nyújtott a belga gazdaság: a bruttó hazai termék 0,3%-kal nőtt a

2 2 második negyedévhez, és 0,8%-kal a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva. Recesszió közeli állapotba került az osztrák gazdaság: 0,3%-kal visszaesett a GDP az előző negyedévhez, és stagnált az egy évvel korábbihoz képest. Írország statisztikai szervezete az általános publikációs rendhez képest megkésve szolgáltat adatokat; a legutóbbi negyedévekből kiindulva az ír gazdaság láthatóan kiheverte a válságot: a második negyedévben a GDP dinamikusan, 1,5%- kal emelkedett az előző negyedévhez, és 6,5%-kal a múlt év azonos időszakához képest. Az észak-európai országok közül Svédországban az utóbbi évben stabilizálódott a gazdasági növekedés üteme: a GDP 0,3%-kal bővült az előző negyedévhez, és 2,1%-kal az egy évvel azelőttihez viszonyítva. Dániában szerényebb a dinamika: a bruttó hazai termék 0,5%-kal nőtt az előző negyedévhez, és 0,9%-kal a múlt év azonos időszakához képest. Finnország gazdasága nem tud kilábalni a recessziós helyzetből: a GDP 0,2%-kal nőtt az előző negyedévhez, és 0,3%- kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Dél-Európa gazdaságai láthatóan átvészelték a legnehezebb időszakot, igaz, Olaszország még recesszióban, Ciprus pedig mély recesszióban van. Spanyolországban viszont 0,5%-kal nőtt a bruttó hazai termék az előző negyedévhez, és 1,6%-kal a múlt év azonos negyedévéhez képest. Portugáliában 0,3%-kal, illetve 1,1%-kal bővült a gazdaság a két vizsgált relációban. A görög gazdaság teljesítménye is hosszú idő után érzékelhetően bővült: a rendkívül alacsony bázishoz képest 0,7%-kal nőtt a GDP az előző negyedévhez, és 1,6%-kal az egy évvel azelőttihez viszonyítva. Cipruson némileg enyhült, de nem szűnt meg a recesszió: 0,4%-kal zsugorodott a gazdaság az előző negyedévhez, és 2%-kal a múlt év harmadik negyedévéhez képest. A évet követően csatlakozott országok gazdasága továbbra is az Európai Unió átlagánál gyorsabban bővül. A lengyel gazdaság teljesítménye nőtt a legnagyobb dinamikával: a GDP 0,9%-kal emelkedett az előző negyedévhez, és 3,4%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Szlovéniában véget ért a recesszió: mindkét relációban jelentősen, 0,7%-kal, illetve 3,1%-kal nőtt a bruttó hazai termék. A szlovák gazdaság szintén dinamikusan fejlődött: a GDP 0,6%-kal bővült az előző negyedévhez, és 2,5%-kal a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Csehország is kilábalt a recesszióból: a bruttó hazai termék 0,4%-kal bővült az előző negyedévhez, és 2,4%-kal a tavalyi azonos negyedévhez képest. A balti országokban befejeződött a súlyos válságot követő helyreállítási periódus, így csökkent ugyan, de továbbra is számottevő a gazdaság bővülésének dinamikája. Litvániában 0,4%-kal emelkedett a GDP az előző negyedévhez, és 2,6%-kal a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Lettországban ugyanebben a két relációban 0,5%-kal, illetve 2,5%-kal, míg Észtországban is csaknem ugyanilyen ütemben, 0,2%-kal, illetve 2,4%-kal emelkedett a bruttó hazai termék. A balkáni országok közül Románia gazdasága dinamikusan bővült a harmadik negyedévben: a GDP 1,8%-kal emelkedett az előző negyedévhez, és 3%-kal az egy évvel korábbihoz képest. A bolgár GDP 0,4%-kal nőtt az előző negyedévhez, és 1,5%-kal a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A térségben egyedüliként a legújabb tagállam, Horvátország gazdasága van továbbra is recesszióban: a bruttó hazai termék a harmadik negyedévben 0,5%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.

3 3 A világgazdaság meghatározó országai közül az Amerikai Egyesült Államokban dinamikus a fejlődés: a harmadik negyedévben 1%-kal nőtt a GDP az előző negyedévhez, 2,4%-kal pedig az előző év azonos időszakához képest. A kínai gazdaságban némileg csökkent, de így is kiemelkedő volt a dinamika: 7,4%-kal nőtt a bruttó hazai termék. A japán gazdaság ugyanakkor szerény ütemben, mindössze 0,5%-kal bővült. Az európai országok közül a norvég GDP a harmadik negyedévben 2%-kal, a svájci 1,9%-kal emelkedett. A magyar gazdaság a múlt év közepe óta az alacsony bázishoz képest dinamikusan bővül. A harmadik negyedévben a bruttó hazai termék 0,5%-kal nőtt az előző negyedévhez, nyers adatok alapján 3,2%-kal, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján 3,1%-kal a múlt év azonos időszakához képest. Az első háromnegyed évben a GDP 3,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az idei növekedési ütem kiemelkedő a korábbi évekhez képest; az idén várható 3,2%-os bővülésnél magasabb dinamikát legutóbb 2006-ban ért el a magyar gazdaság: 2004-ben 4,8%-kal, 2005-ben 4,3%-kal, míg 2006-ban 4%-kal nőtt a GDP. A magyar gazdaság teljesítménye az idei bővüléssel sem éri el a válság előtti, évi szintet. Az elvesztegetett éveknél is nagyobb probléma, hogy a gazdaság növekedésének jelenlegi üteme nem fenntartható, 2014-es dinamikája több egyszeri hatás egyidejű érvényesülésének következménye. A múlt évben ért véget az Európai Unió hétéves költségvetési ciklusa; a kormány az előző években sokszori átszervezéssel működésképtelenné tette az uniós projektek fogadására szolgáló szervezeteket, aminek komoly elmaradás lett a következménye. A múlt év végén kapkodással párosuló gyors ütemű pénzlehívás kezdődött, amely érzékelhetően megemelte a beruházások volumenét. Ez a tényező azonban a jövő év első felében már jóval kevésbé, míg azt követően már alig érvényesül, hiszen lejár az előző ciklusban kezdődött fejlesztések lezárásának határideje. Az idei évben a növekedéshez hozzájárult, hogy beléptek a termelésbe a járműipari nagyberuházások, ezért dinamikusan bővül a feldolgozóipari termelés és az export. A múlt évi kedvező termést követően az idei év is az átlagosnál lényegesen jobb volt a mezőgazdaság számára. Nem elhanyagolható e tényezők mellett a választási gazdaságpolitika hatása, amelynek következtében nőtt a reáljövedelem és a lakossági fogyasztás. Az egyszeri tényezők hatása jövőre tehát nem érvényesül. A kormány gazdaságpolitikája kimondottan növekedés ellenes. A konfrontatív kormányzati magatartás, a jogbiztonság, a kiszámíthatóság teljes hiánya miatt menekül a működőtőke, a kormány egyre erőteljesebb államosítási törekvései, a tulajdonviszonyok erőszakos, drasztikus átalakítása elriasztják a potenciális beruházókat, nemzetközi elszigetelődésünk nehezíti a külgazdasági kapcsolatok bővítését. Ez a gazdaságpolitika szükségszerűen csökkenő dinamikához vezet, így folytatódik a lemaradásunk nem csupán az Európai Unió átlagához, hanem a környező országokhoz képest is.

4 4 Foglalkoztatottság, keresetek Az év első tíz hónapjában érzékelhetően nőtt a foglalkoztatottak száma. Míg az előző három évben a kormányzati kommunikáció határozott kreativitására volt szükség a bővülő foglalkoztatás kimutatására, addig az idén valódi növekedést tükröznek az adatok. A foglalkoztatottak száma a piaci szférában 100 ezer fővel bővült; jelentős részük a feldolgozóiparban, különösen a járműgyártásban és a kapcsolódó beszállító ágazatokban, valamint a kereskedelemben talált munkát. Ugyanakkor a számottevő bővülés ellenére még mindig nem dolgoznak annyian a versenyszférában, mint a évi gazdasági válság előtt. A foglalkoztatás bővülésének adataiban szerepel 100 ezret meghaladó külföldön munkát vállaló személy, és a 200 ezernél is több közmunkás. A KSH mintavételes lakossági adatfelvétele szerint az augusztus és október közötti három hónap átlagában a foglalkoztatottak száma ezer fő volt, 192 ezer fővel, 4,8%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. A trimeszter középső hónapjában, szeptemberben a közfoglalkoztatottak száma fő volt, és a munkaerő-felvétel módszertana alapján a harmadik negyedévben külföldön dolgozót is hazai foglalkoztatottnak mutatott ki a KSH. A foglalkoztatottak így meghatározott létszámával számolva a éves népesség foglalkoztatási rátája 62,9% volt, 3,6 százalékponttal magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. Az aktív munkanélküliek száma a megfigyelt trimeszterben 319 ezer fő volt, 114 ezer fővel, 26,4%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A passzív munkanélküliek száma az utolsó ismert adat szerint a második negyedévben fő volt. A munkanélküliségi ráta az augusztus és október közötti három hónap átlagában 7,1% volt, jelentősen, 2,7 százalékponttal kisebb, mint a múlt év azonos időszakában. A 25 éven aluli fiatalok munkanélküliségi aránya rendkívül magas, 19,5% volt, igaz az egy évvel korábbihoz képest számottevően, 7,3 százalékponttal csökkent. A legjobb munkavállalási korúnak tekintett évesek munkanélküliségi rátája 6,2% volt, 2,5 százalékponttal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. Változatlanul súlyos gond a tartós munkanélküliség. Az álláskeresők fele, 49,9%-a egy évnél hosszabb ideje nem talált munkalehetőséget. Az álláskeresés átlagos időtartama meghaladta a másfél évet: az augusztus és október közötti három hónap átlagában 19,4 hónap volt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a regisztrált álláskeresők száma október végén fő volt, 15 ezer fővel, 3,9%-kal több, mint egy hónappal, és fővel, 19,1%- kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Októberben a foglalkoztatók új támogatott álláshelyet jelentettek be, csaknem két és félszer annyit, 148,4%-kal többet, mint a múlt év azonos hónapjában. A nem támogatott álláshelyek száma ugyanakkor csak 16 ezer volt, 10,2%- kal kevesebb az egy évvel azelőttinél. Azaz az új munkahelyek több mint háromnegyede, 77,8%-a közfoglalkoztatásra irányult, a korábban is szerény számban meghirdetett piaci munkahelyek erőteljes szűkülése mellett.

5 5 A regisztrált munkanélküliek csaknem egyhatoda, 16,2%-a 25 éven aluli fiatal volt, több mint négyötödük, 81,8%-uk az első munkahelyét kereste. A munkanélküliek több mint egynegyede, 26%-a az 50 éven felüli korosztályhoz tartozott. Az álláskeresők több mint fele, 51,8%-a a szakképzetlenek köréből került ki. Októberben a regisztrált munkanélküliek mindössze 14%-a, fő volt jogosult álláskeresési támogatásra. A lényegesen kisebb összegű szociális segélyben az álláskeresők kevesebb mint egyharmada, 31,2%-a részesült, míg a munkanélküliek sokkal több mint fele, 54,8%-a az Európai Unióban egyedülállóan semmilyen jövedelmet jelentő ellátást nem kapott. Változatlanul jelentős területi különbségek terhelik a munkaerőpiacot. A közfoglalkoztatottak számának számottevő növelése ellenére emelkedett a kritikus térségekben az utóbbi hónapban a munkanélküliek száma; Észak-Magyarországon 0,9 százalékponttal 17%-ra, Észak-Alföldön pedig 0,5 százalékponttal 15,1%-ra. Öt megyében a munkanélküliségi ráta meghaladta az országos átlag másfélszeresét, ezek közül két megyében a kétszeresét is. A legmagasabb, 20%- os munkanélküliségi arányt Nógrád megyében mértek: a regisztrált álláskereső az egy évvel korábbihoz képest 10%-os csökkenést, az előző hónaphoz viszonyítva ugyanakkor 6,1%- os növekedést jelent. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a munkanélküliek létszáma főt tett ki: tavaly októberhez képest 16,2%-os csökkenés, míg az előző hónaphoz viszonyítva 5,8%- os emelkedés következett be, a munkanélküliségi arány pedig 18,5% volt. Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében szintén nagyon magas, 17,3% volt a munkanélküliségi ráta; fő szerepelt a munkaügyi központ nyilvántartásában, 21,6%-kal kevesebb, mint egy évvel, és 4,4%-kal több, mint egy hónappal korábban. Somogy megyében 15%, Hajdú-Bihar megyében pedig 14,7% volt októberben a munkanélküliségi ráta. A közfoglalkoztatottak száma szeptemberben fő volt, 3,7%-kal több, mint egy hónappal, és 39,2%-kal több, mint egy évvel korábban. A teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások bruttó keresete az első háromnegyed évben 78 ezer forint volt, amely a jogszabályban előírt minimálbér alig több mint háromnegyede, 76,9%-a. A nyilvánosságra hozott adatok alapján sajátosan alakult a közfoglalkoztatás helyzete. Az eddig közzétett statisztikai információk szerint a közmunkások létszáma tavaly márciusban az előző havinak csaknem három és félszeresére, a következő hónapban az utóbbinak több mint másfélszeresére nőtt, és ezt követően folyamatos emelkedéssel az országgyűlési választás időpontjára elérte a 212 ezer főt. Mivel a költségvetésben a választásig tervezték a forrást, májusra megfeleződött a közfoglalkoztatottak létszáma, amely komoly politikai feszültséget keltett. A kormány az önkormányzati választást szem előtt tartva költségvetési források átcsoportosításával hozzájárult a foglalkoztatható közmunkások számának ismételt emeléséhez, amely augusztusra elérte a 195 ezer főt, és szeptemberre megközelítette a tavaszi csúcsot. A KSH azonban a szeptemberről szóló statisztikai jelentésben árnyalta az eddig ismert képet: külön kimutatta a vállalkozásoknál dolgozó közmunkások számát a múlt év elejétől eltelt időszakban. Az újabb információ szerint az egyes hónapokban a közfoglalkoztatottak 7-14%-a, ezer fő dolgozott a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál. Ennek azért van jelentősége, mert ez a típusú foglalkoztatás azt jelenti, hogy az érintett cégek ezáltal a minimálbér alatti bérköltséggel alkalmazható dolgozókhoz jutnak, legalábbis a nyilvánosság számára nem ismert feltételek alapján.

6 6 Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint az első háromnegyed évben a legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési szerveknél és a jelentősebb nonprofit szervezeteknél a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva ezer fő állt alkalmazásban, 5%-kal több, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatottak nélkül az alkalmazottak létszáma 2,5%-kal haladta meg az egy évvel, és 2,1%-kal a két évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél a közfoglalkoztatottak nélkül 694 ezer fő állt alkalmazásban, 4%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Az igazgatásban és a védelemben 2%-kal emelkedett a létszám az egy évvel korábbihoz, és 5%-kal a két évvel korábbihoz képest. Az oktatásban 2,7%-kal dolgoztak többen, mint a múlt év azonos időszakában, de még így is 3%-kal kevesebb volt a pedagógusok száma a két évvel azelőttinél. Az egészségügyben és a szociális ellátásban 9,5%-kal nőtt a közalkalmazotti jogviszonyban dolgozók száma, miután a kormány szinte a teljes intézményhálózatot államosította. A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az első háromnegyed évben 234 ezer forint volt, 2,9%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. A versenyszférában forint volt az átlagos kereset, amely 4,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményekben a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva forint volt a keresetek átlaga, 6,4%-kal magasabb, mint egy évvel azelőtt. A költségvetési intézményeknél a teljes munkaidőben foglalkoztatottak közül 219 ezer fő a nettó keresetének csökkenése miatt átlagosan forint a keresetbe nem tartozó kompenzációt kapott a kedvezőtlen adó- és járulékváltozások részbeni ellentételezésére. A nettó átlagkereset az első háromnegyed évben forint volt, 2,9%-kal több, mint egy évvel ezt megelőzően. A fogyasztói árak az első háromnegyed évben 0,1%-kal mérséklődtek, így a reálkereset 3%-kal emelkedett. A versenyszférában a fizikai dolgozók nettó átlagkeresete, forint volt, 4,4%-kal több az egy évvel korábbinál; a szellemi dolgozók nettó keresete forint volt, 5,2%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. A közszférában a szellemi dolgozók nettó keresete alig több mint kétharmada, 68,8%-a volt a versenyszférában hasonló tevékenységi körben dolgozókénak, annak ellenére, hogy a költségvetési intézményekben a szellemi dolgozók körében lényegesen magasabb a diplomások aránya. Áralakulás A világpiaci tendenciáknak megfelelően itthon is csökkennek a termelői árak, különösen az energiahordozók árszintje mérséklődik látványosan. A mezőgazdasági termelői árak ez évben is stagnálnak, illetve csökkennek a kedvező termés következtében. A fogyasztói árindex valószínűleg előjelet vált a következő hónapokban, és ismét lassú emelkedésnek indul, a jövő év közepére elérheti a 2%-ot. Amennyiben a jövő év elején jelentősen gyengül a forint, akkor a fogyasztói árak már az első negyedévben is gyorsabban nőhetnek. Az ipari termelői árak szeptemberben 0,1%-kal emelkedtek az előző hónaphoz, és 0,3%-kal mérséklődtek az egy évvel korábbihoz képest, az első háromnegyed évben pedig összesen

7 7 0,7%-os termelői árcsökkenés következett be. A szeptemberi árak a textiliparban 5,7%-kal, a kohászatban 5,1%-kal, a gépgyártásban 3,4%-kal nőttek, a villamosenergia-iparban 8,5%-kal, a vízkezelésben 1,4%-kal, a kőolaj-feldolgozásban 0,6%-kal csökkentek a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva. A feldolgozóipari árak szeptemberben stagnáltak az előző hónaphoz, és 1,2%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, az első háromnegyed évben pedig 0,5%-kal haladták meg a múlt év azonos időszakában mért szintet. Az ipari export értékesítési árai szeptemberben 0,1%-kal emelkedtek az előző hónaphoz, és 1%-kal az egy évvel azelőttihez viszonyítva, míg az első három negyedévben csupán 0,3%-kal nőttek. Szeptemberben az exportárak a nyomdaiparban 7,9%-kal, a textiliparban 6%-kal, a kohászatban 5,3%-kal emelkedtek, míg a villamosenergia-iparban 5,2%-kal, a kőolajfeldolgozásban 3,3%-kal csökkentek. Az ipar belföldi értékesítési árai szeptemberben 0,3%- kal nőttek az előző hónaphoz, és 2,3%-kal csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva, míg az első háromnegyed évben összességében 2,2%-kal mérséklődtek. A szeptemberi árak a kohászatban 4,8%-kal, a textiliparban 4%-kal, az építőanyag-iparban 3,5%-kal, a járműgyártásban 2,8%-kal emelkedtek, a villamosenergia-iparban 8,8%-kal, a vízkezelésben 1,4%-kal csökkentek. A feldolgozóipar belföldi értékesítési árai szeptemberben 0,1%-kal haladták meg az egy hónappal, és 1,4%-kal az egy évvel korábbit, míg az első három negyedévben összességében 0,8%-kal nőttek. Az építőipari termelői árak a harmadik negyedévben 0,4%-kal emelkedtek az előző negyedévhez, és 2%-kal a múlt év azonos időszakához képest. Az épületek építésénél érvényesített árak 2,8%-kal, az egyéb építményeknél kialakult árak 1,8%-kal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet. A mezőgazdasági termelői árak szeptemberben 5,1%-kal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest. A növényi és kertészeti termékek ára 6,2%-kal mérséklődött. A gabonafélék termelői ára 0,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, ezen belül a búza ára 9,3%-kal magasabb, a kukoricáé 3,8%-kal alacsonyabb volt, mint a múlt év azonos időszakában. Az ipari növények termelői ára 7,1%-kal, ezen belül az olajos növényeké 6,5%-kal mérséklődött. A zöldségek felvásárlási ára 8,3%-kal, a gyümölcsöké 17,8%-kal, a burgonyáé pedig a magas bázishoz képest 23,1%-kal visszaesett. Az élőállatok és állati termékek termelői ára szeptemberben 3,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A vágóállatok felvásárlási ára 5,8%-kal csökkent; ezen belül a vágómarháé az alacsony bázishoz képest is 10,8%-kal, a vágósertésé 6,3%-kal, míg a vágóbaromfié 4,8%- kal mérséklődött. Az állati termékek felvásárlási ára 1,9%-kal, ezen belül a tejé 0,8%-kal, a tojásé pedig 3,5%-kal emelkedett. A harmadik negyedévben a mezőgazdasági termelés ráfordítási árai 3,4%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest; ezen belül a folyó termelő-felhasználás árszintje 4,1%-kal mérséklődött, míg a mezőgazdasági beruházásoké 1,9%-kal emelkedett. A takarmányárak a magas bázishoz képest 12,3%-kal, a műtrágyaárak az alacsony bázis ellenére 5,8%-kal csökkentek. A mezőgazdaságban felhasznált energia ára 2,9%-kal alatta maradt az egy évvel korábbinak. A növényvédő szerek ára 1,2%-kal, az állatgyógyászati készítményeké 0,9%-kal emelkedett. A mezőgazdasági termelői árak és a ráfordítások árszintjének változását

8 8 összehasonlító agrárolló a harmadik negyedévben 4,1%-kal nyílt, azaz a mezőgazdaság termelői árai nagyobb mértékben csökkentek, mint a ráfordításoké. A fogyasztói árak októberben 0,3%-kal mérséklődtek az előző hónaphoz, és 0,4%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Az első tíz hónapban összességében 0,1%-kal csökkentek a fogyasztói árak. Az előző hónaphoz viszonyítva az élelmiszerárak 0,1%-kal mérséklődtek, ezen belül ugyanakkor az idényáras élelmiszerek 0,9%-kal drágultak. A ruházati termékek ára egy hónap alatt 1,7%-kal, a szeszes italoké, dohányáruké 0,4%-kal emelkedett, az üzemanyagoké 2,4%- kal visszaesett. Az egy évvel korábbihoz képest az élelmiszerek ára nem változott. A sajt ára 3,4%-kal, a tejé 2,4%-kal emelkedett, ugyanakkor jelentősen, 18%-kal csökkent a cukor, 10,5%-kal a liszt, 9,9%-kal az étolaj, 3,4%-kal a péksütemények ára. A szeszes italok és a dohánytermékek ára 3,7%-kal nőtt. A szolgáltatások 1,7%-kal, ezen belül a kulturális, oktatási és szabadidős szolgáltatások 2,5%-kal drágultak, a helyi közösségi közlekedés díja 6,8%-kal visszaesett. A háztartási energia ára jelentősen, 14,1%-kal csökkent, az üzemanyagoké némileg, 0,3%-kal emelkedett. A ruházati termékek ára 0,7%-kal, a tartós fogyasztási cikkeké 0,4%-kal mérséklődött. A nyugdíjas fogyasztói kosárral számított árindex októberben 0,2%-kal csökkent az előző hónaphoz, és 0,7%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Az év tízedik hónapjában a hatósági árak, nyers élelmiszerek és üzemanyagok figyelmen kívül hagyásával számított maginfláció 1,5% volt, azaz átmeneti hatások eredményeként jelentősen mérséklődött a korábbi hónapokhoz képest. Jövedelem és fogyasztás A kiskereskedelmi forgalom volumene szeptemberben naptárhatástól megtisztított adatok szerint 4,5%-kal, az első háromnegyed évben 5,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az élelmiszerek eladása szeptemberben 2,4%-kal, az év elejétől 5,4%-kal bővült. A forgalom több mint háromnegyedét, 77,2%-át adó élelmiszerláncok forgalma augusztusban 2,2%-kal nőtt, ugyanakkor az első három negyedévben összességében 3%-kal mérséklődött; a dohányüzleteket is magukba foglaló szakboltok forgalma szeptemberben 3,1%-kal, az első kilenc hónap egészében 60%-kal emelkedett. A szokatlanul magas dinamika mögött a dohánykereskedelem drasztikus átrendezése rejlik. Az élelmiszeren kívüli termékek eladása szeptemberben 5,9%-kal, az első háromnegyed évben 4,9%-kal nőtt. Az első kilenc hónapban a ruházati termékek forgalma jelentősen, 16%-kal, az iparcikkeké 10%-kal, a gyógyszereké és illatszereké 4,3%-kal, a bútoroké és a műszaki cikkeké az alacsony bázishoz képest 1,1%-kal bővült, míg a könyveké és a számítástechnikai cikkeké 2,7%-kal visszaesett. Az üzemanyagok eladása szeptemberben 7,6%-kal, az év elejétől 4,9%-kal emelkedett. A gépjárművek és járműalkatrészek forgalma az első három negyedévben 3,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

9 9 A KSH hónapokig visszatartotta a szegénység és társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló mutatókat. A felvételt az Európai Unió minden tagországában évente egységes módszertan alapján végzik, és a tavaszi felvétel adatait az Eurostat a következő év őszén hozza nyilvánosságra valamennyi tagországra vonatkozóan, az egyes statisztikai hivatalok pedig közlik a részletes adatokat és a hozzá tartozó elemzéseket is. A tavaszi felvétel jövedelemadatai az előző évre vonatkoznak, mivel éves adatokat gyűjtenek, míg a társadalmi kirekesztődést jellemző társadalomstatisztikai indikátorok a felvétel időpontjára érvényesek. Így a tavaly tavasszal gyűjtött jövedelemadatok 2012-t, az egyéb adatok a évet tükrözik. Ennek a felvételnek az adatait tartotta vissza a KSH, és most kiderült, hogy végleg. A hivatal halasztásról szóló magyarázatai zavarosak voltak; elsőként arra hivatkozva tolták novemberre a publikációt, hogy nem áll rendelkezésükre elegendő erőforrás az elemzéshez; később bejelentették, hogy több adatfelvétel eredményét egyidejűleg publikálják. Nyilvánvalóan nem kapott engedélyt a hivatal a kormánytól arra, hogy a szegénységi adatokat az önkormányzati választás előtt közzétegye. A KSH november végén nyilvánosságra hozott egy kiadványt A háztartások életszínvonala címmel. Ebben valóban több felvétel adatait együttesen elemzik, rendkívül sajátos módon. Az elemzés nagyobb részben a évi vizsgálat előzetes adataira épül, bizonyos elemeiben pedig a tavalyi vizsgálat számadatait idézi. Azaz a KSH azt a megdöbbentő megoldást alkalmazta, hogy nem publikálta a tavalyi felvétel adatait, hanem a teljes körűen még fel sem dolgozott idei felvétel előzetes adatait használta fel a kiadványban. Az ok feltehetően az, hogy a évi adatok rendkívül kedvezőtlenek. A múlt évben bizonyos részterületeken bekövetkezett némi javulás, amelyet az elemzés erősen felnagyít. A kiadványban olvasható elemzés nehezen egyeztethető össze a statisztika alapvető etikai normáival. Az összehasonlítások önkényesen megválasztott bázishoz viszonyítanak, nincsenek az elvárható módon összeállított szöveg közti adattáblák, a statisztikai publikációkban szokásos részletes táblázatok pedig egyáltalán nem találhatók a kiadványban, azok kizárólag a KSH honlapján érhetők el. Ugyanakkor idősorokat, tehát összehasonlításra alkalmas adatokat ezek sem tartalmaznak. A KSH megoldása azért sem érthető, mivel a múlt évi vizsgálat eredményeit a hivatal megküldte az Európai Unió statisztikai főigazgatóságának, és az Eurostat honlapján ezek az adatok megtalálhatók. Igaz, azt az adatbázist nem rendszeresen használók számára nehezen találhatók meg ezek az információk, azaz a hazai nyilvánosság ezekhez gyakorlatilag nem fér hozzá. Az Eurostat közlése szerint a magyar népességben a jövedelmi szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők aránya 2010-ben 31% volt, 2011-ben 32,4%, míg 2012-ben 33,5%. A KSH még nem teljes körűen feldolgozott adatai szerint a múlt évben a népesség 31,1%-a, azaz ezer lakos élt ilyen körülmények között, amely némi csökkenést jelez. A jövedelmi szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők aránya az Európai Unió átlagában ben 24,8%, míg az eurózónában 23,4% volt. A társadalomban az ilyen nehéz körülmények között élők aránya a 28 tagú Unióban a magyarországinál csak Bulgáriában, Romániában, Görögországban és Lettországban volt magasabb a évi vizsgálat szerint, azaz a 24. helyet foglaltuk el. Ugyanakkor legalább ilyen problematikus, hogy a jövedelmi különbségek a KSH jelenlegi adatközlése szerint is tovább nőttek az elmúlt évben. Az egy főre eső nettó jövedelem a múlt évben 2,9%-kal emelkedett; ezen belül azonban az alsó jövedelmi decilisbe tartozók,

10 10 tehát a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 1 millió fő jövedelme 1,7%-kal, azaz csupán a tavalyi infláció mértékével, míg a legmagasabb jövedelmű 1 millió fő jövedelme ennek csaknem kétszeresével, 3,6%-kal nőtt. A jövedelemkülönbségek folyamatos növekedését mutatja az is, hogy a legmagasabb jövedelemmel rendelkező 2 millió fő 2012-ben az összes jövedelem 37,1%-ával, 2013-ban 37,2%-ával rendelkezett. A legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 2 millió fő részesedése ugyanakkor tovább csökkent: 2012-ben a jövedelmek 8,9%-át, míg a múlt évben már csak 8,6%-át birtokolták. Ez a tendencia éppen ellentétes az Európai Unióban megfigyelhető folyamatokkal. A kormányzat családpolitikájának kudarcát tükrözik a családtípusok közötti jövedelemkülönbségek. A gyermek nélküli háztartások egy főre jutó nettó jövedelme a múlt évben az országos átlagnál 25%-kal magasabb volt, míg a gyermekes családoké az országos átlagnak alig több mint háromnegyede, attól 22,5%-kal elmaradt. A kétszülős, háromgyermekes családok egy főre jutó nettó jövedelme az országos átlagnak még a kétharmadát sem érte el, attól igen jelentősen, 39%-kal elmaradt. Azaz a családi adókedvezmény nem jelent érdemi segítséget egy széles kör számára, így hozzájárul a társadalom kettészakításához, és a gyermekek növekvő hányadának nélkülözéséhez. A családi pótlék elértéktelenítése az adatok tanúsága szerint már eddig is súlyos következményekkel járt, és óriási veszélyt jelentene, ha a kormány megvalósítaná azt a tervét, hogy munkaviszonyhoz köti a családi pótlék folyósítását. A kormányzat katasztrofális családpolitikájának következményeként a gyermekes családok több mint egyharmada, 35,3%-a élt a jövedelmi szegénység és társadalmi kirekesztődés körülményei között. Az egyszülős családok ennél is nagyobb kockázatnak voltak kitéve: megdöbbentően magas arányban, 61,5%-ukat érintette meg ez a veszély, amely az előző évhez képest még jelentősen, 2,2 százalékponttal nőtt is. A kormány kirekesztő társadalompolitikája már tavaly is azt eredményezte, hogy a gyermek nélküli háztartásoknak is több mint egynegyede, 25,7%-a kényszerült hasonló körülmények között élni. A társadalom jövőjét is veszélyeztető, sorsát hosszabb távon is determináló kormányzati felfogás következményeként a 18 éven aluli fiatalok elképesztően magas hányada, 41,4%-a élt tavaly a jövedelmi szegénység és társadalmi kirekesztettség állapotában. A 18 és 64 év közöttieknek közel egyharmadát, 31,6%-át, míg a nyugdíjkorúak 18,1%-át sújtotta ez az állapot. Az anyagi depriváció konkrét elemeit illetően az adatfelvétel szerint a lakosság egynegyede, 24,9%-a a múlt évben hátralékban volt a hiteltörlesztéssel vagy a közüzemi számlák, a lakással kapcsolatos díjak fizetésével. A családok háromnegyedének, 75,2%-ának gondot okozott egy 50 ezer forintot elérő váratlan kiadás kiegyenlítése, több mint egynegyedének, 27,2%-ának nem volt elegendő pénze a normális táplálkozásra, így húsfogyasztásra, minden tízedik háztartásban, az összes háztartás 11,2%-ában nem tudták megfelelően fűteni a lakást. A népesség 9,2%-a, 920 ezer fő élt alacsony munkaintenzitású háztartásban, ahol az éves munkaidőalap négyötödében nem volt foglalkoztatott. Az MNB adatai szerint a lakosság bruttó pénzügyi vagyona a harmadik negyedév végén milliárd forintot tett ki, 7,1%-kal többet, mint egy évvel korábban. A kötelezettségek levonásával számított nettó pénzügyi vagyon milliárd forint volt, 11%-kal több, mint a

11 11 múlt év ugyanezen napján. A lakosság birtokában a harmadik negyedév végén milliárd forint készpénz volt, csaknem egyötödével, 19,2%-kal több, mint egy évvel korábban. A készpénzállomány ilyen mértékű növekedése a gazdaság szükségleteivel semmiképpen sem indokolható, ez egyértelműen a tranzakciós illeték bevezetésének, a pénzügyi szolgáltatások drasztikus árszintemelkedésének a következménye. Láthatóan ide vezet a kormányzat bankokkal vívott szabadságharca, és az a gazdaságpolitika, amely a kommunikációban hangoztatott törekvések ellenére a gazdaság kifehérítését hátráltatja. A lakosság birtokában szeptember végén milliárd forint értékű részvény és egyéb tulajdonosi részesedés volt, 12,1%-kal több, mint egy évvel korábban. A részvények állománya 6,6%-kal, a befektetési jegyeké jelentősen, 29%-kal gyarapodott, és ezzel e befektetéscsoportban 27,9%-ra nőtt a részesedése az egy évvel korábbi 24,3%-ról. A biztosítástechnikai tartalékok milliárd forintos állománya 7,9%-kal, ezen belül a nyugdíjpénztári díjtartalék 9,7%-kal nőtt. A kormányzatnak a pénztárak puszta létét is fenyegető magatartása ellenére a lakosság nyugdíjpénztárakban őrzött vagyona a harmadik negyedév végén még elérte az milliárd forintot; igaz ebből 200 milliárd forintot tett ki a még megmaradt magán-nyugdíjpénztári vagyon, amelyet az országgyűlés előtt fekvő törvény szerint a kormány a közeljövőben erőszakkal elvesz a tulajdonosaitól. A háztartások összes tartozása a harmadik negyedév végén milliárd forintot tett ki, 3,1%- kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A devizahitelek állománya egy év alatt 7,4%-kal mérséklődött, a forinthiteleké 0,5%-kal nőtt; a devizahitelek részaránya 47%-ra csökkent. A hosszú futamidejű hitelek az összes lakossági kötelezettségen belül 82%-kal részesedtek, állományuk egy év alatt 4%-kal mérséklődött. A rövidlejáratú kölcsönök 11%-ot képviseltek, és ebben a körben 1,1%-kal csökkent az állomány. A hitelintézetek a harmadik negyedév végéig 111 ezer lakás kényszerértékesítését tartották elkerülhetetlennek. A lakosság betétállománya októberben 61 milliárd forinttal nőtt, és a hónap végén milliárd forintot tett ki. A forintbetétek volumene 43 milliárddal emelkedett, a devizahiteleké tranzakciók eredményeként 26 milliárd forinttal nőtt, míg árfolyamváltozás következtében 8 milliárd forinttal csökkent. Október végén a lakosság birtokában milliárd forint értékű állampapír állomány volt, több mint egyharmadával, 39,4%-kal nagyobb, mint az év elején. A lakosság hitelállománya októberben 73 milliárd forinttal mérséklődött, és a hónap végén milliárd forintot tett ki. A forinthitelek volumene 2 milliárddal csökkent, a devizahiteleké tranzakciók eredményeként 31 milliárd forinttal, árfolyamváltozás következtében pedig 40 milliárd forinttal mérséklődött. A lakossági devizahitelek állománya a tízedik hónap végén milliárd forint volt, a teljes lakossági hitelállomány 52,5%-a.

12 12 Államháztartás, külgazdasági egyensúly A külkereskedelmi forgalom az év eleje óta kisebb ingadozásokkal dinamikusan bővül. A kivitel volumene szeptemberben 9%-kal, a behozatalé 10%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az első háromnegyed évben az export 7,7%-kal, az import 8,8%-kal emelkedett. A külkereskedelmi mérleg aktívuma milliárd forintot, illetve 5 milliárd eurót tett ki, 85 milliárd forinttal, illetve 105 millió euróval többet az egy évvel azelőttinél. Az első háromnegyed évben az export forintban mért árszínvonala 0,7%-kal emelkedett, míg az importé nem változott, így a cserearány 0,8%-kal javult. A forint árfolyama az euróhoz képest 4,1%- kal, az amerikai dollárhoz viszonyítva 1,1%-kal gyengült. Az év első kilenc hónapjában a legnagyobb, az export felét adó gép és szállítóeszköz kivitel 8,9%-kal, a behozatal 7,8%-kal bővült. A közúti járművek kivitele 40%-kal nőtt, és dinamikusan bővült a kapcsolódó alágak külkereskedelmi forgalma is. A híradástechnikai termékek exportjának és importjának volumene egyaránt 25%-kal esett vissza; az ágazat még nem tudta kompenzálni a mobiltelefon gyártás megszűnését. A kivitel egyharmadát kitevő másik árufőcsoport, a feldolgozott termékek exportja 7,1%-kal, importja 9,8%-kal bővült az első kilenc hónapban. A gyógyszeripari kivitel és behozatal egyaránt 5%-kal emelkedett. Az energiahordozók behozatala csökkenő árak mellett 12%-kal nőtt a gáztározók feltöltése következtében; így a földgáz importja 25%-kal, a kőolajé 3%-kal, míg a villamos-energiáé 16%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az élelmiszerek exportja 5,9%-kal, importja ezt meghaladó ütemben, 6,5%-kal nőtt. Az első háromnegyed évben a kivitel 79%-át, valamint a behozatal 75%-át az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le. Az Európai Unióba irányuló export volumene 9,6%-kal, ezen belül a 15 tradicionális tagállamba irányuló 12%-kal, az új tagállamokba kerülő csupán 4,1%- kal emelkedett. Az Európai Unió tagállamaiból érkező import 13,5%-kal, ezen belül a régi tagállamokból érkező 12,6%-kal, az új tagállamokból érkező pedig 16%-kal nőtt. Az Európai Unióval folytatott kereskedelemben a mérleg milliárd forint, illetve 6,1 milliárd euró többletet mutatott, 229 milliárd forinttal, illetve millió euróval kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. Az egyéb országokba irányuló kivitel volumene 1,3%-kal emelkedett, míg a behozatalé 3,1%-kal visszaesett. A külkereskedelmi mérleg hiánya ebben a relációban 345 milliárd forint, illetve 1,1 milliárd euró volt, 314 milliárd forinttal, illetve millió euróval kevesebb, mint egy évvel azelőtt. Az államháztartás önkormányzatok nélküli pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya október végén 810 milliárd forint volt, az éves előirányzat 82,2%-a. Az első tíz hónapban a központi alrendszernek milliárd forint bevétele keletkezett, amely a törvényi előirányzat 83,9%-a, és milliárd forint kiadás teljesült, amely az éves előirányzat 83,8%-át tette ki. A központi költségvetés deficitje az első tíz hónapban milliárd forint volt, amely az egész éves előirányzatot 6,9%-kal haladta meg.

13 13 A gazdálkodó szervezetek az első tíz hónapban 930 milliárd forint adót fizettek, 21,1%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A jelentős növekedésnek két összetevője van: a társasági-adó befizetések 24,9%-kal emelkedtek, mivel megnőtt a cégek előlegfizetési kötelezettsége, valamint a pénzintézetek egyszeri hozzájárulást teljesítettek. Ezen kívül az egyéb központosított bevételek jogcímen 275 milliárd forint érkezett a költségvetésbe, 64,6%- kal több az előző évinél; a különleges mértékű emelkedés a múlt év közepén bevezetett elektronikus útdíjra, a magasabb összegű hulladéklerakási járulékra és a kivetett bírságok emelkedő mértékére vezethető vissza. Fogyasztási adókból az első tíz hónapban milliárd forint bevétel keletkezett, 7,4%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. Általános forgalmi adóból 7,7%-kal több befizetés érkezett a kincstárba. A jövedéki adóbevételek lényegében stagnáltak, 0,1%-kal növekedtek; ezen belül az üzemanyag forgalomból 7,2%-kal, a szeszes italok értékesítéséből 5,6%-kal nagyobb, míg a dohánytermékek forgalmazásából 11,6%-kal kisebb bevétel származott, főként az illegális forgalom, a csempészet széles körű terjedése következtében. Október végéig 228 milliárd forint tranzakciós illetéket fizettek be a kötelezettek az államkincstárba, egynegyedével, 28,3%-kal többet, mint egy évvel korábban, mivel a múlt év nyarán drasztikusan megemelték az adó mértékét, és eltörölték annak felső határát is. A lakosság az első tíz hónapban milliárd forint adót fizetett, 5,9%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. A személyi jövedelemadó befizetések 5,5%-kal, az illetékbefizetések 12,3%-kal emelkedtek. A társadalombiztosítási szervek bevétele milliárd forintot tett ki, 2,3%-kal többet az egy évvel azelőttinél. A költségvetési szervek kiadásai az első tíz hónapban milliárd forintot tettek ki, 7,4%- kal többet, mint egy évvel korábban, és október végéig meghaladták a törvényi előirányzatot, elérték annak 100,6%-át, azaz a költségvetésen belüli átcsoportosítás nélkül jogszerűen nem teljesíthető kifizetés erről a rovatról. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 23%- kal meghaladták az egy évvel azelőttit; e jogcím tartalmazza a kormányzati presztízsberuházásokat, az egyházi intézmények és a hittanoktatás többletfinanszírozását. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai 18%-kal nőttek ugyan az előző év azonos időszakához viszonyítva, de az időarányoshoz képest fennálló 5 százalékpontos elmaradás arra utal, hogy az uniós finanszírozási ciklus tavalyi lezárása nyomán megindult kapkodás ellenére sem képes megoldani a kormány, hogy a teljes uniós keretet felhasználjuk. Szociális és családtámogatásokra az első tíz hónapban 573 milliárd forintot fordított a kormány, jelentősen, 14,1%-kal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. A foglalkoztatási alapból 9,7%-kal nagyobb összegű kifizetést teljesítettek, mint egy évvel korábban; a közmunkaprogramra másfélszer annyit, 49,7%-kal többet, míg álláskeresési támogatásra 4,5%- kal kevesebbet költöttek. A nyugdíjalap kiadásai 2,8%-kal, az egészségbiztosítási alap kiadásai 5,4%-kal emelkedtek. A költségvetési szervek tartozásállománya október végén 118,6 milliárd forint volt, 7,1%-kal több mint egy hónappal, és gyakorlatilag ugyanannyi, 1,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az adósságállomány növekedése azt mutatja, hogy nem volt elegendő az a konszolidációs különjuttatás, amelyet a kormány augusztusban adott az egészségügyi

14 14 intézményeknek; az egészségügyi intézményrendszer elégtelen finanszírozása következtében a hiány rövid idő alatt újratermelődik. A tartozások legnagyobb hányadát, 69,4%-át az Emberi Erőforrások Minisztériumának felügyelete alá tartozó intézmények halmozták fel. Az egészségügyi, a közoktatási és a felsőoktatási intézmények által felhalmozott 82,3 milliárd forintot kitevő tartozásállomány komolyan veszélyezteti az egészségügyi szolgáltatások és az oktatási intézmények működőképességét. A kormányzat államháztartásért érzett felelősségének teljes hiányát mutatja, hogy a másik nagy adós a Miniszterelnökség, amely a teljes tartozásállomány 14,8%-át halmozta fel, ráadásul az adósságának 85,6%-a 60 napnál régebben állt fenn október végén. A költségvetési intézmények tartozásának háromnegyede, 74,8%-a szállítói tartozás, ebből 7,8 milliárd forinttal a közüzemi szolgáltatóknak tartoztak. Az intézményi gazdálkodás súlyos zavaraira utal, hogy október végén a költségvetési intézmények több mint felének, 58,5%-ának volt lejárt határidejű tartozása. E tartozások 17,8%-a egy hónapnál régebben fennálló, de 60 napos késedelmet nem meghaladó adósság volt. A költségvetési szervek tartozásállományának csaknem felénél, 48,6%-ánál a késedelem a két hónapot is meghaladta. Az év első tíz hónapjának államháztartási adatai azt mutatják, hogy a közigazgatásban tapasztalható kaotikus állapot egyre inkább rányomja bélyegét a közszolgáltatások színvonalára. A működőképtelenség határán imbolyog az egészségügyi intézményhálózat, egyre jobban szembekerül a közoktatás tevékenysége a modernizáció alapvető követelményével, és mindinkább a kormányzati akarat közvetítőjévé válik. A szociális ellátásból csak az idén kivont tízmilliárdok tovább mélyítik a társadalomban meglévő már jelenleg is veszélyes szakadékot. Jellemző a kormányzat gazdálkodási fegyelmére, hogy az országgyűlés a jövő évi költségvetés vitájával egyidejűleg sokadszorra módosította az idei költségvetést. A kormány természetesen formailag betartja az államháztartás 3%-os hiányát, de annak már most is nagyon súlyos ára van a társadalom számára. Az országgyűlés vitája a jövő évi költségvetésről azt mutatja, hogy a kormány képtelen szembenézni a valóságos gazdasági folyamatokkal. A törvényjavaslat 2,4%-os államháztartási hiánnyal számol, amelynek eléréséhez számos új adót vezet be. Ezek összességében 150 milliárd forinttal növelik a már jelenleg is igen magas adóterheket. Ugyanakkor igen sok az át nem gondolt adókivetés az élelmiszerlánc felügyeleti díjtól az egészségügyi szolgáltatások járulékának emelésén keresztül az energiaadó növeléséig. Ezek az adók azon túlmenően, hogy komoly társadalmi feszültséget keltenek, a bevezetésükkel tervezett bevételek realizálása is erősen kétséges. Jelentősen csökken a közszolgáltatásokra fordítható keret, amelynek következtében tovább süllyed az egészségügyi ellátás már amúgy is rendkívül kritikus színvonala, és hasonló sors vár a közoktatásra valamint a felsőoktatásra is. Különösen kritikus a szociális ellátások keretének durva megnyirbálása; ehhez társul a költségvetéssel egyidejűleg tárgyalt törvény a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás és az óvodáztatási támogatás, az adósságkezelési szolgáltatás megszüntetéséről. Mindezek az ellátások az önkormányzatok feladatkörébe kerülnek, amelyekhez ugyanakkor a költségvetésben nem kapnak forrást. A kormány arra ösztönzi, illetve kényszeríti az önkormányzatokat, hogy új helyi adók kivetésével teremtsék elő az új szociális feladatokhoz a szükséges bevételt. Erre az önkormányzatok többségének nyilvánvalóan nincs lehetősége, és különösen azok a települések

15 15 kerülnek lehetetlen helyzetbe, amelyekben sok a rászoruló. Az új szabályozás embertelen, és élesen szembemegy az Európai Unióban követett gyakorlattal. Az önkormányzatok lehetőségeit figyelembe véve ezzel a lépéssel a kormány újabb 130 milliárd forintot von ki a szociális ellátásból, amelynek súlyos következményei lehetnek. Beruházás A beruházási tevékenység nagymértékű leépülése az utóbbi négy év kormányzati gazdaságpolitikájának egyik látványos kudarca. A nemzetgazdaságban a beruházási ráta egyik évben sem érte el a bruttó hazai termék 18%-át, amely gátja a gazdasági teljesítmény bővítésének. Ezt követően idén látszólag rendkívüli mértékű a beruházások volumenének növekedése. Ez a fellendülés azonban egyoldalú, és nem fenntartható. A beruházások ez évben döntő részben uniós forrásokból megvalósuló állami fejlesztések; ezen kívül a gépjárműipari nagyberuházásokhoz köthető beszállítói projektek mutatnak élénkülést. A beruházások volumene az idei első negyedévben a rendkívül alacsony bázishoz képest 22,6%-kal, a második negyedévben 21,2%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Ezt követően a harmadik negyedévben 16,3%-kal emelkedett a volumen az előző év azonos időszakához, míg szezonálisan kiigazított adatok szerint 0,8%-kal az előző negyedévhez képest. A dinamikában tehát érződik az uniós projektek fokozatos kifutásának hatása. A feldolgozóipari beruházások 10,8%-kal nőttek, főként a járműgyártáshoz kötődő gumi- és műanyagipari fejlesztések nyomán; élénkült továbbá a beruházási tevékenység a számítógépgyártásban és az élelmiszeriparban is. Az uniós nagyprojekteknek köszönhetően 50,7%-kal nőtt a beruházások volumene a vízellátásban, az ugyancsak uniós finanszírozású útés vasútfejlesztések nyomán 33,5%-kal a szállítási ágazatban, és 37,1%-kal a turizmusban. A környezetvédelemben megvalósuló uniós projektek alapján 51,3%-kal nőtt a beruházások volumene a közigazgatás és védelem területén. Az építőipari beruházások volumene a nagyprojektek kapcsán 19,4%-kal nőtt a harmadik negyedévben. A gépjárműipari fejlesztésekhez kapcsolódóan 21,8%-kal bővültek a beruházások a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén. Az információ és kommunikáció területén 12,9%-kal, a kereskedelemben és gépjárműjavításban 8,4%-kal nőtt a beruházások volumene. A villamosenergia-iparban 5,1%-kal, a pénzügyi ágazatban a rendkívül alacsony bázishoz képest is 25,2%-kal visszaestek a beruházások. Az egészségügyben az alacsony bázishoz viszonyítva uniós forrásból 24,4%-kal, a sportot is magába foglaló szórakoztatás, szabadidős tevékenység területén a stadionépítéseknek köszönhetően 37,4%-kal emelkedett a beruházások volumene. Az oktatási beruházások volumene 7,4%-kal nőtt. A nemzetgazdaság egészében az építési beruházások volumene 12,2%-kal, a gépberuházásoké 22,2%-kal emelkedett a harmadik negyedévben.

16 16 Ipar, építőipar Az ipari termelés a múlt év közepe óta dinamikusan bővül, az utóbbi hónapok adatai ugyanakkor az ütem némi lassulását vetítik előre. Az ipari kibocsátás az első negyedévben 8,4%-kal, a másodikban 10,5%-kal, míg a harmadikban 7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelés volumene szeptemberben szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint 2,7%-kal nőtt az előző hónaphoz, és nyers adatok szerint 7,6%-kal, míg munkanaphatással kiigazított adatok alapján 5,2%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az év első kilenc hónapjában az ipari kibocsátás 8,6%-kal emelkedett. Az ipar húzóágazata változatlanul a járműgyártás: a kibocsátása az első háromnegyed évben jelentősen, 23,5%-kal nőtt, és a járműgyártáshoz kapcsolódóan a textil- és bőripari termelés is 18%-kal bővült. A vegyipar kibocsátása 9,7%-kal, a nyomdaiparé 8,9%-kal, az élelmiszeriparé 5,9%-kal, az elektronikai iparé 1,1%-kal emelkedett. Az energetikai ágazatok termelésének volumene 6,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari termelés volumene szeptemberben 7,9%-kal, az első háromnegyed évben 9,7%-kal emelkedett. A 250 főnél többet foglalkoztató nagyvállalatok termelése évkezdettől 10,6%-kal, a közepes méretű vállalkozásoké 3,8%-kal, míg az 5 főnél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozásoké 4%-kal nőtt. Az első háromnegyed évben minden régióban emelkedett az ipar kibocsátása: Nyugat- Dunántúlon 18,3%-kal, Dél-Alföldön a Mercedes gyár teljes kapacitásának üzembe állításával 17,5%-kal, míg Közép-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon egyaránt 2,9%-kal. Az ipari export szeptemberben 8%-kal, az első háromnegyed évben 11,1%-kal emelkedett. A textil- és bőripar kivitele szeptemberben 20,5%-kal, a vegyiparé 20,3%-kal, a gyógyszeriparé 14,9%-kal, a járműgyártásé 14%-kal bővült. A feldolgozóipar exportértékesítése szeptemberben 8,1%-kal, az első háromnegyed évben 10,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ipar belföldi értékesítése szeptemberben szerény mértékben, 2%-kal, évkezdettől 1,5%-kal nőtt. A vegyipar belföldi értékesítése szeptemberben 30,1%-kal, a járműiparé 18,5%- kal, a nyomdaiparé 17%-kal emelkedett, a villamos berendezések gyártásáé 7,3%-kal, a villamosenergia-iparé 8,1%-kal, a gépgyártásé 10,7%-kal visszaesett. A feldolgozóipar belföldi eladásai szeptemberben 6%-kal, az év első kilenc hónapjában 5,8%-kal nőttek. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál az egy főre jutó termelés az első háromnegyed évben 6,8%-kal emelkedett a foglalkoztatottak létszámának 2,2%-os bővülése mellett. A jelentős súllyal rendelkező feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek volumene szeptemberben 8,8%-kal nőtt; az új exportrendeléseké 8,2%-kal, míg a belföldi rendeléseké az alacsony bázishoz képest 12,9%-kal. Az ipar teljes rendelésállománya a harmadik negyedév végén 17,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőipari termelés hosszú évekig tartó mélyrepülést követően a múlt év eleje óta dinamikusan bővül. Az uniós projektek kifutásával ugyanakkor a növekedési ütem lassul: az első negyedévben a rendkívül alacsony bázishoz képest 26%-kal, a másodikban 20,5%-kal,

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1

Részletesebben

Helyzetkép 2014. június - július

Helyzetkép 2014. június - július Helyzetkép 2014. június - július Gazdasági növekedés Az első félévről eddig rendelkezésre álló adatok némileg kedvezőtlenebb helyzetet tükröznek a prognózisokban megfogalmazottnál annak ellenére, hogy

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2011-ben

A magyar vegyipar* 2011-ben A magyar vegyipar* 2011-ben Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok¹ 2011-ben a globális konjunktúra dinamikája veszített lendületéből. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2011-ben a világgazdaság

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

Bruttó hazai termék, IV. negyedév

Bruttó hazai termék, IV. negyedév Közzététel: 11. március 11. Sorszám: 43. Következik: 11. március 11., Fogyasztói árak, 11. február Bruttó hazai termék, 1. IV. Magyarország bruttó hazai terméke 1 IV. ében 1,9%-kal, a naptárhatás kiszűrésével

Részletesebben

Helyzetkép 2014. december 2015. január

Helyzetkép 2014. december 2015. január Helyzetkép 2014. december 2015. január Gazdasági növekedés A múlt évben ellentétes tendenciák hatottak a globális gazdaságra. Érzékeny területeken bontakoztak ki újabb, illetve erősödtek fel korábbi regionális

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2017. október 12. Célkitűzések

Részletesebben

Helyzetkép október - november

Helyzetkép október - november Helyzetkép 2014. október - november Gazdasági növekedés A múlt évről eddig megismert adatok alapján látható, hogy az elhúzódó regionális krízisek befolyással vannak a gazdasági növekedésre. Nem alaptalanul

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

Helyzetkép 2015. június július

Helyzetkép 2015. június július Helyzetkép 2015. június július Gazdasági növekedés A múlt évben több regionális konfliktus és jelentős területeket érintő lokális válság ellenére valamelyest emelkedett a gazdasági növekedés dinamikája,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Helyzetkép 2014. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2014. augusztus - szeptember Helyzetkép 2014. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Az idei évben felerősödött politikai krízisek egyre inkább kihatnak a világgazdaságra. Az orosz-ukrán válság, a Közel-Kelet elhúzódó konfliktusai

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás Gazdasági környezet...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás Gazdasági környezet...2 2014. május Jelentés a beruházások 2013. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Gazdasági környezet...2 3. Nemzetközi kitekintés...2 4. Beruházások, 2003 2013...3 5. Beruházások

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév 5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. 18. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

Helyzetkép 2015. március április

Helyzetkép 2015. március április Helyzetkép 2015. március április Gazdasági növekedés A múlt évben regionális konfliktusokkal és lokális válságokkal terhelt időszakban némileg emelkedett a gazdasági növekedés dinamikája, a globális gazdaság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2010-ben

A magyar vegyipar* 2010-ben A magyar vegyipar* 2010-ben Nemzetközi gazdasági folyamatok Míg a gazdasági válság kibontakozásával a 2009. év a dekonjunktúra jegyében telt, addig a 2010. évi adatok már a növekedés megindulását mutatják.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés az építőipar 2011. évi teljesítményéről 2012. április Tartalom Az építőipar fejlődése az elmúlt években...2 Az építőipar teljesítménye 2011-ben...2 Az építőipar helyzete

Részletesebben

Helyzetkép december január

Helyzetkép december január Helyzetkép 2013. december 2014. január Gazdasági növekedés A világgazdaság előzetes adatok szerint a múlt évben 3%-kal bővült, amely alig maradt el az előző évi 3,1%-os növekedéstől. A globális gazdaság

Részletesebben

Helyzetkép 2014. július - augusztus

Helyzetkép 2014. július - augusztus Helyzetkép 2014. július - augusztus Gazdasági növekedés Az utóbbi hónapokban némileg pesszimistábbá váltak a prognózisok, romlott a gazdasági környezet. A világgazdaság idei növekedése a vártnál lassabb

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR

4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR 4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése Megnevezés Csehország Lengyelország 1998 1999 1998 1999 Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % kibocsátás 2933 100 12191 100

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

Helyzetkép 2015. április május

Helyzetkép 2015. április május Helyzetkép 2015. április május Gazdasági növekedés Az idei év elején a regionális feszültségek ellenére is folytatódtak a kedvezőnek tekinthető tendenciák a világgazdaságban. A nyersanyagárak továbbra

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 3 Építőipar, lakásépítés... 4 Turizmus...

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. I. negyedév 1 Budapest, 2006. május 19. Az I. negyedévben az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint a

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 18. IV. negyedév Budapest, 19. február 18. - A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Helyzetkép október november

Helyzetkép október november Helyzetkép 2015. október november Gazdasági növekedés Az eddig ismert adatok alapján a világgazdaság a múlt évben a szaporodó és néhol mélyülő lokális konfliktusok ellenére az előző évit megközelítő dinamikával

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Helyzetkép 2014. április - május

Helyzetkép 2014. április - május Helyzetkép 2014. április - május Gazdasági növekedés A világgazdaság növekedési kilátásai valamelyest javultak a múlt év őszén feltételezetthez képest. Az elmúlt két évben tapasztalt csökkenő dinamikát

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a márciusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a márciusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. márciusi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. márciusban 48 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az egyenlegnek az előző év márciushoz mért 97

Részletesebben

Helyzetkép 2015. február március

Helyzetkép 2015. február március Helyzetkép 2015. február március Gazdasági növekedés A múlt évben a sokszor ellentétes hatások ellenére némileg javultak a globális gazdaság növekedési kilátásai. Az előző évinél kissé kedvezőbb konjunkturális

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. szeptemberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. szeptemberben 366 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi szeptemberi egyenleg 12 hiányt mutatott.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar, lakásépítés... 5 Turizmus...

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. IV. negyedév 1 Budapest, 2007. február 21. 2006. IV. negyedévében az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a hosszú lejáratú kötvények részarányának

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól negyedév Budapest, 19. május 17. - A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási

Részletesebben

Helyzetkép 2015. július augusztus

Helyzetkép 2015. július augusztus Helyzetkép 2015. július augusztus Gazdasági növekedés A globális gazdaságban az első félévben a várakozásokhoz közelálló folyamatokat regisztrált a statisztika. A világpolitikában némileg nőtt a regionális

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. októberben 231 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi októberi egyenleg 72 hiányt mutatott. A változásban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a júliusi adatok alapján

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a júliusi adatok alapján KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a 2008. i adatok alapján 2008. ban a monetáris bázis 134,7 milliárd forinttal 2940,9 milliárd forintra csökkent. A monetáris bázis (M0)

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN ERDŐGAZDÁLKODÁS 2013-ban tovább emelkedett a regisztrált szervezetek száma az erdőgazdálkodás területén (+4,8%). Folytatódott

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Helyzetkép 2013. június - július

Helyzetkép 2013. június - július Helyzetkép 2013. június - július Gazdasági növekedés Hosszú idő után először fordult elő, hogy az Eurostat a várakozásoknál valamivel kedvezőbb adatokat hozott nyilvánosságra a gazdasági növekedésről.

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 25. III. 2. I. 2. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. 215. III. 21. I. 21. III. 217.

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Helyzetkép 2015. január február

Helyzetkép 2015. január február Helyzetkép 2015. január február Gazdasági növekedés A múlt évben sokféle hatás érte a globális gazdaságot; több tényező is kedvezőtlenül hatott a fejlődési lehetőségekre. Viszonylag sok regionális konfliktus

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Helyzetkép 2013. szeptember - október

Helyzetkép 2013. szeptember - október Helyzetkép 2013. szeptember - október Gazdasági növekedés A harmadik negyedévről eddig megismert adatok lényegében alátámasztják a korábban közölt mértékadó prognózisok megállapításait: a világgazdaság

Részletesebben

Helyzetkép január - február

Helyzetkép január - február Helyzetkép 2014. január - február Gazdasági növekedés Az év elején csekély mértékben váltak optimistábbá az elemzők. Az idei és a jövő évre készített őszi prognózisok a világgazdaság előző két évben tapasztaltnál

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. 215. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Helyzetkép 2013. március - április

Helyzetkép 2013. március - április Helyzetkép 2013. március - április Gazdasági növekedés Az Európai Unió gazdasága a várakozásoknak megfelelően még nem lábalt ki a válságból, igaz, az első negyedéves adatok a prognosztizáltnál valamivel

Részletesebben

Helyzetkép február - március

Helyzetkép február - március Helyzetkép 2014. február - március Gazdasági növekedés A világgazdaságban az év elején nem következtek be jelentős változások, a korábban megfogalmazott prognózisok szerint alakultak a gazdaságstatisztikai

Részletesebben

Helyzetkép 2013. február - március Gazdasági növekedés

Helyzetkép 2013. február - március Gazdasági növekedés Helyzetkép 2013. február - március Gazdasági növekedés Az Európai Bizottság közzétette szokásos tavaszi prognózisát az Európai Unió és az eurózóna idei és jövő évi gazdasági kilátásairól. A helyzetelemzés

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2005. II. negyedév 1 Budapest, 2005. augusztus 19. A II. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Helyzetkép 2015. május június

Helyzetkép 2015. május június Helyzetkép 2015. május június Gazdasági növekedés Az idei év elején alapvetően pozitívak voltak a globális gazdaság növekedésére készült prognózisok. Az előző két évhez hasonló, annál valamivel kedvezőbb

Részletesebben

A magyar gazdaság, az államháztartás évi folyamatai

A magyar gazdaság, az államháztartás évi folyamatai A magyar gazdaság, az államháztartás 2017-2018. évi folyamatai Dr. Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes GKI Gazdaságkutató Zrt. KT MKT Szakmai Konferencia Budapest, 2017. október 12. Három téma A magyar

Részletesebben

Helyzetkép április május

Helyzetkép április május Helyzetkép 2016. április május Gazdasági növekedés A múlt évben a várakozásokhoz képest valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének dinamikája, amelyben az elhúzódó válsághelyzeteknek és néhol

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben