AZ EU VÍZ KERETIRÁNYELV HAZAI ALKALMAZÁSA VÍZTESTEK KIJELÖLÉSE BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Zárójelentés, Budapest, 2003.

Átírás

1 AZ EU VÍZ KERETIRÁNYELV HAZAI ALKALMAZÁSA VÍZTESTEK KIJELÖLÉSE BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Zárójelentés, Budapest, Felszíni víztestek kijelölése A VKI követelményei: Felszíni víztest: a felszíni víznek egy olyan különálló és jelentős elemét jelenti, amilyen egy tó, egy tározó, egy vízfolyás, folyó vagy csatorna, ezeknek egy része, (2. cikk, 10. pont) A víztestek kijelölését a Keretirányelv nem szabályozza közvetlenül, azonban három közvetett szempont létezik: - tipológia, - mesterséges vagy erősen módosított jelleg, - az általánostól eltérő környezeti célkitűzés. Kijelölésének határideje: december A jelentős eltérések miatt célszerű kettéválasztani a vízfolyások és az állóvizek tárgyalását. Vízfolyások: Jelenlegi helyzet A végrehajtás eddigi lépései: 1. A VKI a tipológiához kötelező és opcionális elemeket jelöl meg. A kötelező tipológia két legfontosabb eleme (vízgyűjtő méret, tengerszint feletti magasság ) szerint a kijelölés megtörtént, ezek kategóriái: tengerszint feletti magasság: < 200 m B.f m B.f m B.f > 800 m B.f. vízgyűjtőterület: km km km km2 > km2 A VKI által megadott kategória határok között nem szerepel az 500 m B.f. terepszint az 500 km2-es vízgyűjtőterület, ezeket a hazai sajátosságok miatt iktattuk be. A harmadik kötelező elem a víz hidrogeokémiai jellege (szilikátos, karbonátos és szerves anyag tartalmú). Hazánk vízfolyásainak többsége az első csoportba tartozik. Mivel erre vonatkozó adatbázis nem áll rendelkezésre, az ettől való eltéréseket csak az opcionális paraméterek szerinti finomítással együtt fogjuk kezelni. Az opcionális paraméterek még nem véglegesek, az ezzel foglalkozó EU 1

2 munkacsoport is csak az év második felére zárja le a témakört. A jelenlegi hazai javaslat szerint a figyelembe veendő további paraméterek a vízhozamból, a mederméretekből és a parti sáv jellemzőiből levezethetők. Ezzel a témakörrel külön munkacsoport foglalkozik regionális vízgyűjtőt jelöltünk ki, ami biztosítja a csoportosítás lehetőségét, ugyanis ezeken belül a domborzat függvényében már elég jól becsülhető a fajlagos lefolyás és ezen keresztül a természetes állapotnak megfelelő sokévi átlagos vagy kisvízi vízhozam. A természetes medrek mérete is általában újabb paraméterek felhasználása nélkül tipizálható. 3. A vízgyűjtőkön belüli csoportosítás végrehajtása, vagyis a 100 km 2 -nél kisebb, valamint a km 2 közötti víztestek csoportosítása külön az 500 m B.f. feletti (kevés van), külön a m B.f. közötti és a < 200 m B.f domborzati kategóriában. (egy későbbi fázisban esetleg hasonló lefolyási jellemzőkkel rendelkező szomszédos vízgyűjtők csoportjai összevonhatók). A vízgyűjtőterület szerinti szakaszhatárok kijelölésének alapját jelentő 100, 500 és 1000 km 2 -es vízgyűjtőterületeket próbálgatás útján határoztuk meg. 4. A nagy folyók szakaszolása a jelentősebb összefolyások szerint történt. A fentiek szerint kijelölt víztestek alkalmasak a jellemzéshez szükséges adatgyűjtés megkezdésére. A mellékelt ArcView állományban (felsz.apr), illetve térképen (felszíni_víztestek.wmf) megjelenő víztestek kijelöléséhez az OTAB 3.1 verziójához tartozó, a VITUKI Consult által felülvizsgált vízfolyás állományt használtuk (OVF által elfogadott hivatalos verzió). (A térképek felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokkal külön foglalkozunk.) 2

3 felszíni víztestek Viztestek.shp < 100 km km km2 >1000 km2 csatorna Dombor.shp < 200 m B.f m B.f. > 500 m B.f. 3

4 A fentiek szerint kijelölt 149 víztest(csoport) összetétele: km2-es vízgyűjtő > 500 m B.f., : 0 (az 5 kis szakasz besorolható a m B.f. kategóriába) m B.f., : 13 csoport < 200 m B.f., : 18 csoport km2-es vízgyűjtő m B.f. : 16 < 200 m B.f., : 16 csoport + 17 (amelyiknek van 500 km2-nél nagyobb szakasza is) km2-es vízgyűjtő m B.f. : 1 < 200 m B.f.: km2-es vízgyűjtő m B.f. : 2 < 200 m B.f.: 27 > km2-es vízgyűjtő < 200 m B.f. : 22 A víztestek kijelölésének további fázisai: 1. A tipológia finomításával belépő új paraméterek (és ide tartozik a kötelező hidrogeokémiai jelleg is) értékeinek meghatározása az pont szerint kijelölt víztestekre. Csak abban az esetben javasolunk további szakaszolást, ha a kijelölt víztesteken belül valamelyik új paraméter esetében szignifikáns a különbség. 2. A víztestek jellemzéséhez kapcsolódva, az erősen módosított szakaszok és az ökológiai (vízminőségi) szempontból kritikus szakaszok kijelölése. Ezek kritériumai egyelőre EUszinten sem világosak). Ha a víztest egy csoport tagja, akkor onnan ki kell emelni és/vagy a kritikus szakasz lokalizálása miatt további felosztás szükséges. 3. A Keretirányelv hatálya alá tartozó (= amelyikre az ökológiai potenciál értelmezhető) mesterséges vízfolyások bevonása. Ezek értelmezésével szintén célszerű megvárni az EU munkacsoport ajánlásait. 4

5 Jelenleg elkezdhető feladatok: Általános feladat a víztestek kijelölésével kapcsolatos koncepció véleményezése. VIZIG-eket érintő feladat a jelenleg hivatalosnak tekinthető OTAB 3.1 állomány felülvizsgálata: A kijelölt víztestek térképi ábrázolása korrekt-e? Hiányoznak-e a térképról 10 km 2 -nél nagyobb, nem mesterséges víztestek? A mesterséges vízfolyásokról milyen információk állnak rendelkezésre? Megjegyzések: A javított térképek alapján a jelenlegi digitális állomány javítása központilag, egy most kiírt téma keretében történik. A tipológiával kapcsolatos vizsgálatok lezárása decemberre várható, az eszerinti finomítás március áprilisra végrehajtható. A víztesteket érő emberi tevékenység jellemzésének határideje december, tehát az erősen módosított állapot szerinti finomítás határideje március április. A jellemzésből származó információkat (vízkivételek, átvezetések, pontszerű és nempontszerű szennyezések, morfológiai változások és okaik) térinformatikai alapon lehet a víztestekhez kapcsolni. Későbbi feladat! Állóvizek: Jelenlegi helyzet: Állóvizek esetén a feladatok lényegesen eltérnek a vízfolyásokra megadottaktól, hiszen ebben az esetben első lépésben az egy állóvíz egy víztest megközelítés érvényesül. A hazai felfogás szerint az állóvizek közé tartoznak a holtágak és a vizenyős területek is. A tipológia kötelező elemei közé tartozik a vízfolyások esetén is említett domborzat és hidrogeokémiai jelleg, valamint a vízfelület: 0,5 1 km2, 1 10 km2, km2, > 100 km2 és a vízmélység: < 1 m, 1-3 m, 3-5 m, 5-15 m, > 15 m. A tipológia hazai viszonyok alapján javasolt elemei: tartózkodási idő, vízhozamingadozás. Véglegesítése ez év decemberre várható. A fenti információkat minden természetvédelmi szempontból kiemelt és az összes egyéb, 50 ha-nál nagyobb állóvízre meg kell adni. Egy következő fázisban az azonos típusba sorolt állóvizek régiónként csoportokba gyűjthetők, vagy a lényegesen eltérő vízterekkel rendelkező tavak több, különböző típusú, illetve állapotú (erősen módosított, vagy vízminőségi szempontból kritikus) víztestre oszthatók. Az emberi tevékenység miatt erősen módosított vagy mesterséges, illetve a vízminőségi okok miatt kritikusnak minősülő állóvizeket, ha ezek csoportokba kerültek, külön kell választani. A mellékelt CD-n a felsz.apr projekten belül a foto és to fedvény, illetve az alloviz.wmf térkép mutatja a az OTAB állományban szereplő állóvizeket. Ez a sok hiányosság miatt csak tájékoztató jellegű. 5

6 Jelenleg elkezdhető feladatok: Általános feladat az állóvíz víztestek kijelölésére vonatkozó koncepció véleményezése. VIZIG-eket érintő feladatok: Az állóvizek jellemzésének alapját jelentő állóvíz kataszter aktualizálása (VIZIG-enként jelentősen eltérő), ehhez kapcsolódva az OTAB és a CORINE térképi állományának értékelése, kiegészítése papír térkép vagy digitális formában. A kiegészítéshez távérzékelési adatok (egyelőre nem eldöntött központi téma keretében), légifotók és végső esetben helyszíni felmérés adatai használhatók. Megjegyzés: A víztest csoportok kialakítása a jellemzés után lehetséges (tipológia, állapot, emberi tevékenység mesterséges és erősen módosított állapot alapján). Ez a jellemzés határideje után, vagyis március áprilisig hajtható végre. 6

7 AZ EU VÍZ KERETIRÁNYELV HAZAI ALKALMAZÁSA felszíni víztestek v kijelölése és s jellemzése Simonffy Zoltán MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport Fonyó György MTA VízgazdV zgazdálkodási Kutatócsoport Baranya Sándor S BMGE, egyetemi hallgató

8 A víztest definició szerint: a felszíni víznek egy olyan különálló és jelentős elemét jelenti, amilyen egy tó, egy tározó, egy vízfolyás, folyó vagy csatorna, illetve ezeknek egy része Felszíni víztestek Állóvizek Természetes tavak Vízfolyások Természetes vízfolyások Természetes, de emberi tevékenység által erősen módosított felszíni víztestv Mesterséges felszíni víztest (tározó, csatorna)

9 Miért fontos kijelölni lni a víztesteket? v Ezen a szinten történik: a környezeti állapot értékelése az emberi tevékenys kenység hatásának elemzése a környezeti célkitűzések meghatároz rozása a célkitűzések teljesítéséről szóló beszámol moló a monitoring üzemeltetése ez közvetve k szempontokat ad kölcsönhatások sok a feladatok és a víztestek kijelölése között

10 Ökológiai referencia típusonként (tavakra és állóvizekre külön) k A víztestek v kijelölésének elsődleges szempontja a tipológia Egyelőre induljunk ki a kötelező paraméterekből.

11 A tipológia hatása a víztestek v kijelölésére Kötelező paraméterek vízfolyv zfolyások esetére: vízgyűjtőterület km km km km 2 > km 2 domborzat < 200 m m m geológiai jelleg kimarad! (később, ha szükséges) de 18 regionális vízgyűjtő

12 Regionális vízgyv zgyűjtők Pragmatikus szempontok: kis vízgyv zgyűjtővel rendelkező víztestek csoportosítási si lehetősége meteorológiai különbsk nbségek közvetve k ? ? 7

13 Vízfolyások víztestei alapok Vízgyűjtőterület (km 2 ) > 1000 domborzat (m B.f.): Ο < > 500 < > km2-es km2-es vízgyűjtővel vízgyűjtővel rendelkező rendelkező vízfolyások folyók tovább regionális A térképen a javított OTAB-állomány szerinti vízfolyások osztva szerepelnek, vízgyűjtőnként részvízgyűjtők csoportokat szerint alkotnak --- domborzati kategóriák szerint kivéve a csatornákat

14 Vízfolyások víztestei módszertan az ellenőrzött állományban szerepel az OTAB 3.1 vízfolyások fedvénye

15 Vízfolyások víztestei Alapváltozat ltozat a tipológia következetes k alkalmazásával, < 100 km 2 szakaszok csoportokat alkotnak V g y. t e r. Domborzat > 500 m m < 200 m összesen <100 (cs( cs) ) > összesen

16 Vízfolyások víztestei 1. változatv (alap + a rövid r szakaszok más m s besorolása) sa) V g y. t e r. Domborzat > 500 m m < 200 m összesen <100 (cs( cs) ) > összesen

17 Vízfolyások víztestei 2. változatv (1. Vált. V + a km2-es kategóriában az egymással kapcsolatban állók összevonásával) val) V g y. t e r. Domborzat > 500 m m < 200 m összesen <100 (cs( cs) ) > összesen

18 Vízfolyások víztestei 3. változatv (1. Vált. V + a km2-es kategóriában csoportosítás kivéve ve azokat, amelyeknek van > 500 km-es szakasza is) V g y. t e r. Domborzat > 500 m m < 200 m összesen <100 (cs( cs) ) cs > összesen

19

20

21 Víztestek kijelölésének finomítása vízfolyv zfolyásokon Új j paraméterek a tipológi giában? Megfelelő informatikai hátth ttér r a számításokhoz sokhoz Hol jelent valójában új j víztestet? v Egy másik m megközel zelítés

22 Térinformatikai és s adatbázis hátth ttér Kód: Kód: 7_0_3_395 7_0_3_395 Név: Név: Fekete Fekete víz víz p. p. Vízgy. Vízgy. terület: terület: km2 km2 Hossz: Hossz: km km Szélesség: Szélesség: m A hullámtér hullámtér szélessége: szélessége: m Középvízi Középvízi átl. átl. mélység: mélység: m Közepes Közepes befolyás: befolyás: m3/s m3/s Közepes Közepes kifolyás: kifolyás: m3/s m3/s.... Average Averagetravel traveltime: time: 0,2nap 0,2nap....

23 Víztestek kijelölésének finomítása vízfolyv zfolyásokon Új j paraméterek a tipológi giában? Megfelelő informatikai hátth ttér r a számításokhoz sokhoz Hol jelent valójában új j víztestet? v Egy másik m megközel zelítés Az emberi tevékenys kenység g hatása: a típusra t (a tipológia paramétereire) ható tevékenys kenységek az erősen sen módosm dosított víztestek v lehatárol rolása a vízminv zminőséget befolyásol soló tevékenys kenységek kritikus vízminv zminőségi állapotú vízterek lehatárol rolása

24 Víztestek kijelölése állóvizek esetén Szempontok állóvizek esetén: ivóvíztározók, természetvédelem alatt álló állóvizek kiválasztása sa 50 ha-nál nagyobb állóvizek egy tó/tározó --> egy víztér, (kivéve, ve,, ha összevonhatók vagy fel kell bontani, mint pl. Kis-Balaton) tipológia szerinti besorolás tipológia és s előzetese állapotértékelés után esetleges összevonások sok régiónként nt

25 Víztestek kijelölése állóvizek esetén Csoportosítási si lehetőségek

26 A felszíni vizek jellemzéséhez szüks kséges adatok A víztesteket 2004-ig a típusba soroláshoz kiválasztott paraméterek alapján n kell jellemezni morfológiai, geológiai, meteorológiai, hidrológiai, természetes vízminőségi jellemzők (?) Dönteni kell a természetes,, a mesterséges vagy az erősen módosított állapotról igen nem Az emberi tevékenys kenység megváltoztatta a vízfolyás s jellegét, elfogadható? igen Az emberi tevékenység g jellemzői

27 Az emberi tevékenys kenység g jellemzői Jelentős vízkivételek (hely, mennyiség, évszakos ingadozás) Jelentős beavatkozások a lefolyási viszonyokba (tározás, átvezetés, földhasználat, belvízvédelem) Jelentős mederrendezési, kotrási munkák Települési, ipari és mezőgazdasági eredetű pontszerű szennyezőforrások jellemzői Nem-pontszerű szennyezőforrások jellemzői A földhasználat jellemzői Kiegészítő információk az emberi és a környezeti kockázat értékeléséhez

28 Az állapotértékeléshez és s a minősítéshez shez szüks kséges adatok (monitoring!) biológiai jellemzők: fitoplankton (csak tavak esetén), növényzet, gerinctelenek, halak hidrológiai jellemzők, folyók esetén: lefolyás, áramlási viszonyok, folytonosság, a felszín alatti vizekkel való kapcsolat hidrológiai jellemzők, tavak esetén: hozzáfolyás, tartózkodási idő, a felszín alatti vizekkel való kapcsolat morfológiai jellemzők geometriai jellemzők, üledék, mederanyag, partmenti sáv jellege fizikai és általános kémiai jellemzők: hőmérséklet, oxigén-ellátottság, sótartalom, savasodási állapot, tápanyagok egyéb kémiai komponensek: bármilyen mennyiségben bevezetett kiemelt szennyezőanyagok és jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok

29 A felszín alatti víztestek kijelölése A VKI követelményei: Felszín alatti víztest: vízvezető rétegek telített zónájában lehatárolt víztömeg. (2. cikk, 2., 11. és 12. pontok), A felszín alatti víztesteket, ahol határaik nem esnek egybe, a felszíni vízgyűjtőhöz kell rendelni (3.cikk, 1. pont). Kijelölésének határideje: december Jelenlegi helyzet: A felszín alatti víztestek kijelöléséhez a Keretirányelv nem ad konkrét útmutatást. A hazai hagyományokat szem előtt tartva a következő hierarchikus megközelítést alkalmaztuk: 1. A víztartó kőzet típusa szerinti elkülönítés (karsztos, porózus és hasadékos). 2. A karsztos víztestek lehatárolása szerkezeti egységek, illetve hőmérséklet szerint; ezek alapján 10 hideg (Soproni hgs. is) és 7 melegvizű víztestet különítettünk el. 3. A porózus kőzetek víztesteit vertikálisan három részre osztottuk: talajvizek (az első, 10 m-nél mélyebb féligáteresztő réteg feletti, de legfeljebb 50 m vastag réteg telített zónája), rétegvizek és termálvizek, vízszintesen pedig kétszintű felbontást alkalmaztunk: 15 regionális hidrogeológiai egység (vízkivétel nélküli állapotban ezek peremein az oldalirányú áramlás elhanyagolható, tehát az összetartozó utánpótlódási és megcsapolási területek egy régióba tartoznak), illetve ezen belül a le- és feláramlási területek (ez utóbbi felosztás a talajvizek és a rétegvizek esetén re növelte a víztestek számát); A mellékelt CD-n található víztestek a fenti szempontok szerint lettek kijelölve, felhasználva a VITUKI-ban rendelkezésre álló információkat (a feltártáság jelenlegi szintjét). A fav.apr projekt a fenti fedvények mellett tartalmazza a természetvédelmi szempontból kiemelt területeket, a sérülékeny működö vízbázisok már kijelölt és a távlati vízbázisok védőterületeit, valamint a 33/2000-es kormányhatározathoz tartozó érzékenységi térkép szerint az érzékeny felszín alatti vizek területeit. A karszt_víztestek.wmf, a porozus_viztestek1.wmf és a porozus_viztestek2.wmf file-ok a víztestek térképeit tartalmazzák (lásd a következő oldalakon)

30 - 2 -

31 - 3 -

32 - 4 -

33 A víztestek kijelölésének további fázisai: 1. A hasadékos kőzetek víztesteinek kijelölése, amennyiben a munkacsoport ezt szükségesnek látja. Ebben az esetén szintén a szerkezeti egységek jelenthetik a szétválasztás alapját. 2. A porózus termálvíztartók esetén a vízszintes felosztás a használathoz kötődő további feladat; 3. A hasadékos kőzetekbe beágyazódott lokális jelentőségű porózus vízadók víztest csoportokat alkotnak, ezek térképei a MÁFI-ban rendelkezésre állnak, a feladat csak a jelenlegi állománnyal való összefűzés. 4. Bármely típus esetén további felbontások lehetségesek és szükségesek a mennyiségi vagy minőségi szempontból kritikus állapot miatt (talajvízre érzékeny szárazföldi ökoszisztémák, alaphozamra érzékeny vízfolyásszakaszok utánpótlódási területei, veszélyben lévő védett területek, szennyezett vízterek). 5. A határokkal osztott víztestek esetén nemzetközi egyeztetés. A fentiek szerinti feloszás megfelelően rugalmas megközelítés biztosít a problémától függő felbontáshoz (hasznosítható vízkészlet, nem-pontszerű szennyezőforrások, pontszerű szennyezőforrások, érzékeny ökoszisztémákkal való kapcsolat). A felszíni vízgyűjtők (csak a három nagy vízgyűjtőt figyelembe véve) és a felszín alatti víztestek összhangja három területen igényel korrekciót: - a Mecsek teljes karsztos víztestét, illetve a kapcsolódó meleg karsztos víztesteket a Drávához célszerű sorolni, - a Tisza vízgyűjtője alá benyúló, de a dunántúli karsztos területekkel kapcsolatban álló termál karsztokat a Dunához soroljuk, - a Duna-Tisza közét a felszíni vízgyűjtő határokhoz kapcsolódva osztjuk fel, azzal, hogy a felszín alatti víztestek szempontjából közös tervezés szükséges (esetleg, mint speciális tervezési egység)

34 Jelenleg elkezdhető feladatok: A víztestek kijelölésével kapcsolatos egyetlen aktuális feladat a fentiekben ismertetett koncepció véleményezése (a többi feladat már a jellemzéshez kapcsolódik). Vízgyűjtő-gazdálkodási egységek kijelölése VKI követelmények: nincs Jelenlegi helyzet: A víztestek és a rész-vízgyűjtő közötti átmenetet jelentik a vízgyűjtő-gazdálkodási egységek. A legfontosabb szempont, hogy a nemzetközi rész-vízgyűjtő medencékhez való csatlakozás további felbontás nélkül megoldható legyen. Eszerint a Duna, a Dráva, a Tisza részvízgyűjtőjét kell elkülöníteni. (Az Ipoly vízgyűjtőjének leválasztása esetleg szintén szükséges lehet, de egyelőre ez nem áll fenn, a Dunához kapcsolva kezelhető). Ezen a szinten a felszín alatti víztestek is csatolhatók a kivételekkel kapcsolatban l. a felszín alatti víztestekről szóló részt. A három nagy vízgyűjtőre a VKI által megkövetelt vízgyűjtőgazdálkodási tervezés minden fázisát el kell végezni, az EU követelményeknek megfelelő dokumentáció azonban nem szükséges (a jelenlegi helyzet szerint csak országos jelentést kell leadnunk). Különleges szempontok indokolhatják, hogy egyes területekkel kiemelten foglakozzunk, ez azonban nem teljeskörű, a tervezésnek csak egyes részfeladatait jelenti. Ebbe a körbe tartozhat a Balaton vízgyűjtője, a Dunántúli-középhegység karsztvidéke, a Szigetköz, a Rába vízgyűjtője (az Ausztriával történő egyeztetések miatt), a Tisza Tokaj és Szolnok közötti jobb parti vízgyűjtője (az Északiközéphegység és a Szlovákiával való kapcsolatok miatt). A fenti lehetséges változatot foglaltuk össze a vízgazdalkodasi_egysegek.wmf fileban (lásd a következő oldalon). Más tervezési egységek is javasolhatók, illetve ezek köre a releváns problémákhoz kapcsolódva tervezési ciklusonként változhat. Természetesen a kijelölésnek lehetnek egyéb, adminisztratív szempontjai is, ezzel most nem foglalkozunk. Jelenleg elkezdhető feladat: A Kormányhatározat által megadott határidő szeptember 30. Döntést igényelő feladat, amelynek előkészítéséhez kérjük a területi hatóságok véleményét

35 - 7 -

36 AZ EU VÍZ KERETIRÁNYELV HAZAI ALKALMAZÁSA felszíni alatti víztestek v kijelölése és s jellemzése Simonffy Zoltán MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport Liebe Pál l VITUKI Rt. Albert Kornél l VITUKI Rt. Fonyó György MTA VízgazdV zgazdálkodási Kutatócsoport

37 A víztest definició szerint: a felszín n alatti víznek v egy víztartón n vagy víztartókon belül lehatárolható részét t jelenti A felszín alatti vizek esetén nincsenek kötelező típusok, de a hazai sajátosságokat figyelembe véve v ve érdemes, szempontok: a víztartó típusa: karszt hasadékos (csak ott ahol használják, illetve forrásokat táplál) l) porózus vízföldtani (szerkezeti) egységek, gek, illetve felszín alatti vízgyűjtők áramlási jelleg (le és s feláramlási területek)

38 Víztestek karsztos vízadóban Hideg karszt: utánpótlódási (nyílt karszt) és megcsapolási (források) területek egy szerkezeti egységen belül Meleg karszt: az utánpótlódást biztosító hideg karszt szerint szeparálva 10 Hideg és 6 meleg karszt víztest

39 Víztestek porózus vízadv zadókban Az összetartozó utánpótlódási tlódási és megcsapolási si területek egy vízföldtani egységen gen belül 15 regionális vízföldtani egység

40 Víztestek porózus vízadv zadóban Lokális jelentőségű porózus vízadó talajvíz rétegvíz Hideg karszt termál karszt- (> 30 o C) termálvíz (> 30 o C) Porózus kőzetben Hasadékvíz

41 terep talajvíztest rétegvíztest termálv lvíztest

42 Víztestek porózus vízadv zadóban Leáramlási (beszivárgási területek további felosztása a megcsapolási hely szerint feláramlási leáramlási terület víztest a talaj- és rétegvíz tartóban a termálvíztartóban kb. 10 lokális víztest csoport hegyvidéki területen Az ezen belüli li heterogenitásokat a víztestek v szempontjából elhanyagoljuk

43 Kritikus állapotú víztestek vízkivételek miatt minőség miatt Települések alatti szennyezett talajvíztest Lokális jelentőségű víztestek Érzékeny felszíni víz melletti talajvíztest, növényzet, természetvédelem Vízbázisok védőidomai Esetleg védett területek természetvédelem vízbázisok zisok védőidomai (elérési idő?) Nyílt karszt csoportosítási si lehetőségek!!

44 Felszín alatti víztestek jellemzése Első fázis az utánp npótlódási területek fedőrétegeinek típusat van-e e kapcsolat felszíni vizekkel és szárazf razföldi ökoszisztémákkalkkal az emberi tevékenys kenység g jellemzői vízkivételek (hely, mennyiség), mesterséges vízpv zpótlás s jellemzői települési, ipari és s mezőgazdas gazdasági gi eredetű pontszerű szennyezőforr források jellemzői nem-pontszer pontszerű szennyezőforr források jellemzői

45 Felszín alatti víztestek jellemzése Második fázis, csak kritikus víztestekre részletes geológiai giai és hidrogeológiai giai informáci ciók sokévi átlagos beszivárg rgás vízforgalom a kapcsolódó felszíni vizekkel és szárazf razföldi ökoszisztémákkalkkal az utánp npótlódási területek földhasználatának jellemzői a víztest kémiai összetétele, kimutatva az emberi hatásokat vízkivételek és visszatápl plálások minőségi jellemzői

46 Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Jó mennyiségi állapot: a vízkivétel kisebb, mint az utánpótlódás, tlódás,, csökkentve a felszíni víztest v számára szükséges alaphozammal és és s az ökoszisztémáknak knak fontos talajvízpárolgással a vízszintek v megfelelnek a kapcsolódó felszíni víztestek és s szárazföldi ökoszisztémák k jój állapotának a vízkivételek hatására megváltozó áramlási irány nem okoz vízminőség g romlást Jó minőségi állapot: valamennyi komponens megfelel a környezeti k követelményeknek a felszín n alatti víztest v kémiai k állapota a tőle t függő felszíni víztestek v és s szárazföldi ökoszisztémák állapotát t nem veszélyezteti