Aneszteziológia és intenzív terápia. Szerkesztette. Bogár Lajos

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Aneszteziológia és intenzív terápia. Szerkesztette. Bogár Lajos"

Átírás

1 Aneszteziológia és intenzív terápia Szerkesztette Bogár Lajos

2

3 Aneszteziológia és intenzív terápia Szerkesztette Bogár Lajos Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2008

4 Támogatók (???) Dr. Bogár Lajos, 2008 E könyv szövege, ábraanyaga és mindenféle tartozéka szerzôi jogi oltalom és a kizárólagos kiadói felhasználási jog védelme alatt áll. Csak a szerzôi jog tulajdonosának és a könyv kiadójának elôzetes írásbeli engedélye alapján jogszerû a mû egészének vagy bármely részének felhasználása, illetve többszörözése akár mechanikai, akár fotó-, akár elektronikus úton. Ezen engedélyek hiányában mind a másolatkészítés, mind a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz való közvetítés, mind a digitalizált formában való tárolás, mind a számítógépes hálózaton átvitt mû anyagi formában való megjelenítése jogszerûtlen. ISBN MEDICINA A kiadásért felel a Medicina Könyvkiadó Zrt. igazgatója Felelôs szerkesztô: dr. Bánki Judit Mûszaki szerkesztô: Hajósi Lajosné Az ábrákat dr. Bodor Zoltán rajzolta A borítót Bede Tamásné tervezte Terjedelem:? (A/5) ív Azonosító szám:

5 5 A könyv szerzôi Dr. Babik Barna egyetemi docens Szegedi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet Szeged Dr. Barna Béla ny. osztályvezetô fôorvos Magyar Honvédség Központi Kórháza Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Budapest Dr. Bátai István egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs Dr. Bede Antal osztályvezetôô fôorvos Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Budapest Dr. Berényi Tamás osztályvezetô fôorvos Sürgôsségi Ellátó Egység Szent Imre Kórház, Budapest Dr. Bobek Ilona Országos Gyógyintézeti Központ Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Budapest Dr. Bogár Lajos egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs Dr. Csontos Csaba egyetemi adjunktus Pécsi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs Prof. Dr. Darvas Katalin egyetemi tanár Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest Dr. Debreceni Gábor Consultant in Anaesthetics and ICU St Mary s Hospital Newport, Isle of Wight, Egyesült Királyság Dr. Diószeghy Csaba Consultant in Emergency Medicine Accident and Emergency Department Yeovil District Hospital, Yeovil, Egyesült Királyság Dr. Farkasfalvi Klára egyetemi adjunktus Pécsi Tudományegyetem Szívgyógyászati Klinika, Pécs Dr. Fazakas János Semmelweis Egyetem Transzplantációs Klinika, Budapest Dr. Futó Judit osztályvezetô fôorvos Intenzív Terápiás Egység Szent Imre Kórház, Budapest Prof. Dr. Fülesdi Béla tanszékvezetô egyetemi tanár Debreceni Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék Debrecen Prof. Dr. Gál János klinikaigazgató egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika Budapest Prof. Dr. Gondos Tibor fôiskolai tanár Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest Dr. Horváth J. Attila ny. egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet Pécs Dr. Iványi Zsolt egyetemi docens Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika Budapest Dr. Janecskó Mária egyetemi docens Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika Budapest

6 6 A KÖNYV SZERZÔI Dr. Jobbágy Lajos osztályvezetô fôorvos Szent Pantaleon Kórház Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Dunaújváros Prof. Dr. Károvits János Consultant Anaesthetist Honorary Senior Lecturer Guy s & St Thomas Hospital Trust London, Egyesült Királyság Dr. Kerényi Mónika egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet, Pécs Dr. Kertai Miklós egyetemi docens Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika Budapest Dr. Kövesi Tamás egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs Dr. Mándli Tamás egyetemi adjunktus Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika Budapest Dr. Marjanek Zsuzsa osztályvezetô fôorvos Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Jávorszky Ödön Városi Kórház, Vác Dr. Márton Sándor egyetemi adjunktus Pécsi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs Prof. Dr. Méray Judit egyetemi tanár Szegedi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet Szeged Dr. Molnár Csilla egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék Debrecen Dr. Molnár Tihamér egyetemi adjunktus Pécsi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs Prof. Dr. Molnár Zsolt egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs Dr. Morvay Géza klinikai fôorvos Pécsi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs Dr. Mühl Diána klinikai fôorvos Pécsi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs Dr. Nagy Géza osztályvezetô fôorvos Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály Miskolci Semmelweis Kórház, Miskolc Dr. Nagy Katalin Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest Dr. Ökrös Ilona osztályvezetô fôorvos Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház, Miskolc Dr. Szénás-Máthé Jenô klinikai fôorvos Pécsi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs Dr. Szentkereszty Zoltán osztályvezetô fôorvos Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Kenézy Gyula Kórház, Debrecen Dr. Ther Gábor Semmelweis Egyetem Transzplantációs Klinika, Budapest Dr. Tornai Zoltán klinikai fôorvos Pécsi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs Dr. Tóth Krisztina egyetemi adjunktus Semmelweis Egyetem Fül-orr-gége Klinika, Budapest Dr. Verzár Zsófia osztályvezetô fôorvos Baranya Megyei Kórház Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály, Pécs Dr. Zöllei Éva egyetemi adjunktus Szegedi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Szeged

7 7 Tartalom 1. Elméleti és klinikai alapok A központi és perifériás idegrendszer Fülesdi Béla A tudatzavarok differenciáldiagnosztikája A vegetatív idegrendszer élettana A légzés élettana Babik Barna, Molnár Zsolt A keringési rendszer Zöllei Éva Keringésélettani alapok A szívelégtelenség A keringési elégtelenség Pulmonalis hypertonia Az anyagcsere Folyadékterek és infúziós oldatok Molnár Zsolt Sav bázis-egyensúly és zavarai Molnár Zsolt Elektrolit-háztartás kórélettana Jobbágy Lajos Fizikai alapok, anesztéziai és intenzív terápiás diagnosztika Fizikai alapok Molnár Zsolt Gázkoncentráció-mérés Bogár Lajos Invazív vérnyomásmérés, hemodinamika Molnár Zsolt A központi idegrendszer mûködésének monitorozása Fülesdi Béla Ultrahang-diagnosztika Jobbágy Lajos Echokardiográfia Gál János, Farkasfalvi Klára Szervezés és statisztika Az intenzív osztályok és az ébredôk mûködési rendje Bogár Lajos A bizonyítékokon alapuló anesztézia és intenzív terápia Bogár Lajos A statisztikai elemzés alapfogalmai Molnár Zsolt Kommunikáció az anesztéziában és az intenzív terápiában Bogár Lajos Az informatika szerepe az anesztéziában és az intenzív terápiában Nagy Géza Gyógyszertani alapok A farmakokinetika és a farmakodinámia alapjai Károvits János A központi idegrendszer gyógyszertana Inhalációs narkotikumok Bátai István Intravénás anesztetikumok Darvas Katalin, Janecskó Mária A neuromuscularis mûködés gyógyszertana Barna Béla Cardiovascularis szerek Gondos Tibor Az általános anesztetikumok molekuláris hatásmechanizmusa Bogár Lajos Antibiotikumok Kerényi Mónika, Bátai István Aneszteziológia Az altatógép Molnár Zsolt Az anesztézia elôkészítése Preoperatív elôôkészítés Darvas Katalin, Janecskó Mária Légútbiztosítás, nehéz intubatio Méray Judit

8 8 TARTALOM.. Anesztéziai szövôdmények és megelôzésük Méray Judit Speciális anesztéziai módszerek Általános anesztézia Méray Judit Regionális anesztézia Barna Béla Nagy kockázatú betegek anesztéziája Kórosan elhízott beteg Márton Sándor Nagy cardiovascularis kockázatú beteg anesztéziája Babik Barna Májcirrhosisos beteg anesztéziája Bobek Ilona Endokrin betegségek anesztéziai kockázata Bogár Lajos Központi idegrendszeri betegségek Molnár Tihamér Neuromuscularis betegségek Molnár Tihamér Krónikus tüdôbetegségek és az anesztéziai kockázat Bogár Lajos Szakterületek anesztéziája Szülészeti anesztézia Károvits János Újszülött- és gyermekanesztézia Kövesi Tamás Idegsebészeti anesztézia Fülesdi Béla Fül-orr-gégészeti anesztézia Tóth Krisztina Mellkassebészeti anesztézia Debreceni Gábor Érsebészeti anesztézia Verzár Zsófia Szívsebészeti anesztézia Gál János, Kertai Miklós Urológiai anesztézia Tornai Zoltán, Szénás-Máthé Jenô, Morvay Géza A polytraumatizált beteg ellátása Csontos Csaba Transzplantációs anesztézia Fazakas János, Mándli Tamás, Ther Gábor Egynapos sebészeti anesztézia Darvas Katalin, Janecskó Mária Mûtôn kívüli és diagnosztikus célú anesztézia Méray Judit Endokrinsebészeti anesztézia Darvas Katalin Szájsebészeti anesztézia Bogár Lajos Szemészeti anesztézia Bogár Lajos Intenzív betegellátás A központi és a perifériás idegrendszer betegségei Központi idegrendszeri kórképek Futó Judit Neuromuscularis betegségek Futó Judit Szedálás és fájdalomcsillapítás Darvas Katalin Agyhalál megállapítása, donorgondozás Ökrös Ilona A légzôrendszer betegségei Oxigénadósság és oxigénterápia Molnár Zsolt A légutak és a tüdôszövet betegségei Molnár Zsolt Gépi lélegeztetés Iványi Zsolt Infekció, szisztémás gyulladásos válaszreakció, szepszis, szeptikus sokk, többszervi elégtelenség Bogár Lajos A keringés betegségei Mühl Diána Akut kardiológiai betegségek A szív ingerületképzési és -vezetési zavarai Tüdôembólia Akut veseelégtelenség Marjanek Zsuzsa A máj és gyomor bél-rendszer betegségei Bobek Ilona Hematológiai betegségek Bede Antal Polytraumatizált beteg intenzív terápiája Csontos Csaba Akut endokrin betegségek intenzív terápiája Bogár Lajos Táplálásterápia Nagy Katalin Mérgezéses kórképek Berényi Tamás Speciális intenzív terápiás eljárások Centrális vénás és artériás kanülálás Bogár Lajos

9 TARTALOM A pneumothorax és a mellkascsövezés Bogár Lajos Percutan dilatációs tracheostomia és légzési fizioterápia Szentkereszty Zoltán Pacemaker-terápia Bogár Lajos Hemodialízis, hemofiltráció Marjanek Zsuzsa Mellkasi és hasi punkciók Bogár Lajos Betegszállítás Szentkereszty Zoltán Fájdalomterápia Horváth J. Attila Cardiopulmonalis resuscitatio Diószeghy Csaba Tárgymutató

10 10

11 11 Elôszó Az aneszteziológia és az intenzív terápia az orvostudomány világszerte gyorsan fejlôdô szakterületei. Hazánkban 50 évvel ezelôtt, 1958-ban alakult meg a sebésztársaságon belül az aneszteziológiai szekció. Ekkor vált a szakmánk hivatalosan önállóvá. Néhány év múlva, 1966-ban a szekció társasággá alakult azzal a céllal, hogy a két szakterületen az ápolók, asszisztensek és orvosok szakképzésének és tudományos munkájának fejlôdését szolgálja ben jelent meg az elsô aneszteziológiai egyetemi tankönyv Jakab Tivadar és Lencz László szerkesztésében. Két fô szakfeladatunkat, amelynek együttes mûvelése szépségesen nehéz, kettôs hivatás, hátrányos lenne szétválasztani. Az egységes anesztéziai és intenzív osztályos orvosi munkaközösség valószínûleg nagyobb betegbiztonságot eredményez, mint az egymástól elkülönített. Ugyanis a súlyos állapotú betegek többségén megterhelô operációt is kell végezni, továbbá az intenzív osztályos és az anesztéziai tevékenység ismeretanyaga és gyakorlattal megszerezhetô értékei hasonlóak, több területen megegyeznek. Mindazonáltal bizonyos, hogy a kórházainkban a szakmai feladataink (anesztézia, intenzív terápia, fájdalomcsillapítás és reanimatológia) munkacsoportonként történô szétválasztása lehetetlen lenne. Ehhez ugyanis az orvosaink számát kellene jelentôsen növelnünk, azonban évtizedek óta a minimális létszámunk fenntartása is alig lehetséges. Nem vagyunk híján a magas szakmai színvonalú, külföldi és hazai anesztéziai és intenzíves szakkönyveknek. A világhálón hatalmas mennyiségû, nagyon friss adatot és ajánlást érhetünk el. Ennek ellenére szükség van új, magyar tankönyvre, mert a képzésünk és továbbfejlôdésünk, napi munkánk gyönyörû eszköze a magyar szakmai nyelv, amelyet ha nem használunk, sorvadhat. A XXI. század elején a magyar anesztéziai és intenzív terápiás szaknyelv mûvelése és az ismeretek megjelenítése is nemes feladatunk. E tankönyv elsôsorban a szakorvosképzést szeretné szolgálni. A több mint 40 szerzô akkora tudásmennyiséget próbált átadni az olvasóknak, amelyet a szakvizsga elôtt álló kollégáinktól követelhetünk. Ezen túl a fô- és alfejezetek rendszere talán lehetôvé teszi, hogy belôlük hasznos információkhoz juthatnak az orvostanhallgatók és más szakterületek orvosai is. Köszönöm a szerzôtársaknak a lelkes és értékes írói munkát, az olvasószerkesztônek és a grafikusnak a figyelmes, pontos szöveggondozást, ábrarajzolást. A Medicina Könyvkiadó minden munkatársának odaadó segítsége is köszönetet érdemel. Ha ezzel a tankönyvvel fiatal kollégáink számára megkönnyítjük a szakmai tudás megszerzését, akkor a szerzôk elérték a céljukat. Örömmel ajánljuk a kötetet a tanulni vágyók figyelmébe, és izgalommal várjuk a kritikai észrevételeiket is. Pécs, június Bogár Lajos

12 12 ELÔSZÓ

13 Elméleti és klinikai alapok 1. FEJEZET

14 1

15 1.1. A központi és a perifériás idegrendszer FÜLESDI BÉLA Tudatzavarok differenciáldiagnózisa A tudatzavarok felismerése rendszeres ellenôrzése és korrekt leírása az intenzív osztályos dokumentáció egyik legfontosabb részét képezi. A tudatzavar mint tünet részben a központi idegrendszeri érintettség egyik fokmérôje, másrészt a kritikus állapotú betegben zajló kórélettani folyamatokra gyakorta a tudatzavar figyelmeztet elsôként ( táblázat). A tudatzavarok elsô megközelítésben hypnoid és nem hypnoid csoportba sorolhatóak. A hypnoid tudatzavarok esetén alvásra emlékeztetô állapot alakul ki. Súlyossági fokozat szerint az alábbi alcsoportokat különböztethetjük meg. Somnolentiában a beteg ébreszthetô, de magára hagyva újból visszaalszik. Soporosus a beteg, ha csak erôs ingerekre reagál, rövid ideig tartható éber állapotban, reakciói inadekvátak, de reflexei jól kiválthatóak. A comatosus beteg a legintenzívebb ingerekre sem ébred, felszínes és mélyreflexei hiányoznak. A hypnoid tudatzavarokat általában a formatio reticularis károsodása vagy mindkét oldali félteke együttes károsodása okozza. A nem hypnoid tudatzavarok esetén a beteg látszólag éber, a környezetében lejátszódó eseményeket érzékelhetôen követi, de kapcsolata a külvilággal nem szokványos. A nem hypnoid tudatzavarok leggyakoribb formái. Delíriumra a zavartság, tájékozatlanság (térben és idôben) és nyugtalanság jellemzô, idônként érzékcsalódások is kialakulnak, de a beteg éber tudatú. A delírium leggyakrabban valamilyen endogén (pl. hypoxia, hypercapnia, ureaemelkedés, hyperglikaemia, ammónia stb.) vagy exogén (toxikus anyagok, gyógyszerek stb.) mérgezés bevezetô tünete. Az úgynevezett metabolikus encefalopathiák (pl. a szeptikus, uraemiás stb.) egyik vezetô tünete. Korai felismerésének jelentôsége azért nagy, mert a háttérben álló alapfolyamatra felhívhatja a figyelmet, és az alapfolyamat súlyosbodása esetén végül hypnoid tudatzavarba mehet át. A ködös állapotoknak két formája ismeretes. Az orientált ködös állapotban az amnézia a legjellegzetesebb tünet. Ilyennel például magas láz, ill. propofol- vagy midazolamanesztézia után találkozhatunk. Dezorientált ködös állapotban a viselkedésben és a beszédben bizonyos összefüggések megmaradnak, de a beteg magatartása és cselekvése is zavart szenved. Leggyakrabban pszichiátriai betegségekben találkozhatunk vele. A tudatzavarok észlelése és korai felismerése azért is különleges jelentôségû, mert a strukturális és a metabolikus eredetû comák igen gyakran nem hypnoid tudatzavarral vagy a hypnoid tudatzavarok enyhébb formáival kezdôdnek, és az alapbetegség súlyosbodásával párhuzamosan alakul ki a comatosus tudatállapot. A teljesség igényével meg kell említenünk két olyan állapotot, amelyek a tudat megváltozásával járnak, de a fenti tudatzavarok egyikébe sem sorolhatók. Ismeretük mégis azért fontos, mert a neurointenzív ellátás során gyakran találkozunk velük. Locked-in szindrómában a beteg tetrapareticus vagy tetraplegiás, csak vertikális szemmozgásokkal képes kommunikálni, de az eldöntendô kérdésekre megfelelô választ ad ilyen módon. A corticospinalis és bulbaris pályák károsodása okozza (pl. az agytörzs ventralis részét érintô vérzés, tumor). Az apalliumos szindrómában az agykéreg kétoldali, diffúz, súlyos károsodása miatt (pl. postresuscitatiós diffúz kérgi károsodás) jön létre. A beteg tetrahypotoniás, semmilyen kapcsolatba nem vonható, de az agytörzsi mûködései épek: üres tekintettel elôrefelé tekint, a körülötte zajló eseményeket tudatosan nem követi. A tudatzavarban szenvedô betegek vizsgálata A tudatzavarban szenvedô beteg vizsgálatának két fontos összetevôje van: (1) az idegrendszeri tünetek vizsgálata és (2) a laboratóriumi és képalkotó diagnosztika.

16 16 1. ELMÉLETI ÉS KLINIKAI ALAPOK táblázat 1 A coma osztályozása a leggyakoribb okok szerint és az akut diagnosztika eszközei Kóroki tényezô Patológiás következmény Vizsgálati módszer Strukturális eredetû comák Trauma Szubdurális Koponya-CT (csontablakkal) Epidurális Diffúz axonkárosodás Agyi contusio Penetráló agysérülés Intracranialis vérzés Subarachnoidealis Koponya-CT Intracerebralis: a hátsó skálában (pontin, cerebellaris) vagy supratentorialisan Ischaemiás stroke Arteria cerebri media területi nagy infarktus Koponya-CT herniatióval Koponya-MR Kiterjedt agytörzsi ischaemia Angiográfia Arteria basilaris oszlás szindróma, a thalamus és a középagy kétoldali károsodásával Diffúz microvascularis abnormalitás Thrombocytopeniás thromboticus purpura Koponya-CT Agyi malária Koponya-MR Tumorok Térfoglalással járó primer vagy metasztatikus Koponya-CT daganatok kontrasztanyaggal Koponya-MR Egyéb Centrális pontin myelinolysis Koponya-MR Metabolikus vagy gyógyszeres eredetû comák Gyógyszer-túladagolás Benzodiazepinek Toxikológiai vizsgálat: Barbiturátok vér, vizelet, gyomormosó Opioidok folyadék Triciklikus antidepresszánsok Infekciós eredet Meningitis Liquorsejtszám Encephalitis és -fejérjetartalom Súlyos szepszis Endokrin okok Hypoglikaemia Vércukor Diabeteses ketoacidosis Sav bázis-háztartás Hyperosmolaris coma Hormonszint-meghatározás Myxoedema Hyperthyreosis Metabolikus okok Hypoxia Ionstátusz vizsgálata Hyponatraemia Urea, kreatinin Hypernatraemia Ammónia Uraemia Hepaticus encephalopathia Hypertensív encephalopathia Hypomagnesaemiás pseudocoma Toxikus reakciók Szénmonoxid-mérgezés Methaemoglobin-meghatározás Alkoholmérgezés Toxikológia Etilén-glikol-mérgezés Sav bázis-háztartás

17 1.1. A KÖZPONTI ÉS A PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER táblázat folytatása Kóroki tényezô Patológiás következmény Vizsgálati módszer Gyógyszerek mellékhatásaként Malignus neurolpeticus szindróma Anamnézis + klinikai tünetek Centrális anticholinerg szindróma Toxikológiai vizsgálat Izoniacid-mérgezés 1 Hiányállapotok Wernicke-encephalopathia (tiaminhiány) Koponya-MR Pellagra (niacinhiány) B1-vitamin Hypothermia Maghômérséklet-mérés Pszichogén coma decorticatiós testtartás decerebratiós testtartás ábra. Jellegzetes testtartások A legfontosabb idegrendszeri tünetek vizsgálata A neurointenzív ellátás során a beteg észlelésének legfontosabb eszköze a klinikai tünetek monitorozása. Az alábbiakban ezért az intenzív osztályon általában monitorozott legfontosabb idegrendszeri tüneteket foglaljuk össze. A neurológiai beteg vizsgálata a részletes külsô leírással kezdôdik. Ennek során a koponyacsontok alaki eltéréseit, sérülést követôen létrejövô elváltozásait (pl. subgalealis haematoma, periorbitalis bevérzések), az esetleges eszméletvesztés okozta másodlagos sérüléseket (pl. nyelvharapás epilepsiás roham kapcsán), a gerincoszlop veleszületett vagy szerzett alaki rendellenességeit rögzítjük. Ide tartozik, hogy a beteg milyen jellegzetes testtartást vesz fel. Az úgynevezett vadászkutyafekvést alább ismertetjük. Ezen kívül még két jellegzetes, és a neurointenzív gyakorlatban fontos testtartást kell megemlíteni. Decorticatiós testtartás: a felsô végtagokban flexió és addukció, az alsó végtagokban extenzió (lényegében kétoldali Wernicke Mann-tartás); a középagy fölött elhelyezkedô károsodásra utal, ami mindkét agyféltekét érinti. Decerebratiós testtartás: mind a négy végtagban extenzió, a karokban adductio és befelé rotáció is ( ábra). A meningealis izgalmi tünetek vizsgálata számos kórfolyamatra hívhatja fel a figyelmet: A tarkókötöttség, mint tünet, nem specifikus. Elôfordulhat súlyos exsiccosis esetén is, de arra is felhívhatja a figyelmet, hogy a liquortérben idegen anyag (gyulladásos exsudatum vagy vér) szaporodott fel. Ennek megfelelôen a tarkókötöttség meningitis, subarachnoidealis, vagy kamrába törô állományi vérzés esetén is elôfordulhat. Meningealis izgalom esetén a beteg jellegzetes módon fekszik, ún. vadászkutyatartást vehet fel: az ágyon oldalra fordul, végtagjait behajlítja. Meningealis izgalom gyanúja esetén a további vizsgálat részeit képezi a Brudzinsky-jel vizsgálata, melynek pozitivitása esetén a fekvô beteg fejét megemelve a térd hajlítása következik be, továbbá az ún. Kernig-jel, melynek során a csípôben behajlított alsó végtagot a térdízületben extendálni próbáljuk de ez a teszt pozitivitása esetén nem sikerül, a beteg fájdalmat jelez. A II. agyideg vizsgálatára az intenzív osztályon általában egyszerû próbákat alkalmazunk. Éber tudatú betegnél ujjolvasást vizsgálunk (hány ujjamat mutatom?), esetleg a fénylátásról tájékozódunk (látja-e, hogy belevilágítok a szemébe?). Ha a betegnek tudatzavara van, akkor az ujjunkat hirtelen a beteg látóterébe mozdítva az ún. optico-palpebralis reflexet vizsgálhatjuk. Normális esetben a beteg látóterébe mozdított ujjunkkal a szemhéjak reflexes zárását váltjuk ki. Ha az optico-palpebralis reflex hiányzik, az ellentétes oldali látókisugárzás vagy az agykéreg károsodására utalhat. A szemmozgatásért felelôs agyidegek (III-IV-VI.) vizsgálata a klinikai tünetek monitorozásának egyik legfontosabb része. A vizsgálat a pupillák megtekintésével kezdôdik. Ennek során meg kell állapítanunk, hogy milyen a pupillák tágassága (közepesen tág, a közepesnél tágabb vagy szûkebb), nyilatkoznunk kell a két oldal közötti eset-

18 18 1. ELMÉLETI ÉS KLINIKAI ALAPOK 1 leges különbségekrôl (anisocoria) és a fényreakcióról (a pupilla a megvilágításakor normális esetben mindkét oldalon szûkül). Fontos a kétoldali szemgolyók állásának rögzítése. Normális esetben a szemgolyók párhuzamosan, egyenesen elôre tekintenek (conjugált szemállás), kóros esetben azonban a szemtengelyek egymás felé convergálnak, vagy egymástól távolodnak (divergáló bulbusállás). A szemtekék conjugált mozgását éber tudatállapotú betegekben a különbözô irányokba való tekinttetéssel szintén vizsgálni kell. Az V. agyideg funkciói közül az intenzív gyakorlatban két fontos funkciót szokás vizsgálni. A cornea reflex hiánya a híd (pons) károsodására utal. Kiváltásához összesodort vattadarabot érintünk a cornea széléhez, normális esetben ez az inger a szemhéjak záródását okozza. A másik fontos funkció a trigeminalis fájdalomingerek vizsgálata. Ennek során a trigeminus supraorbitalis végágainak kilépési pontjára gyakorolt nyomással azt vizsgáljuk, hogy az agyideg fájdalomérzô mûködése megtartott-e. Mivel ez a szervezet egyik legintenzívebb fájdalomingere, vizsgálatát csak tudatzavarral terhelt betegben tanácsos végezni. Az arcideg (VII. agyideg, nervus facialis) mûködésének vizsgálata a kritikus állapotú betegekben általában az arc megtekintésével lehetséges. Lokalizációs diagnosztikus jelentôsége miatt fontos, hogy biztonsággal el tudjuk különíteni a perifériás (az agytörzsi magvat vagy attól perifériásabban a nervus facialist érintô folyamat) és a centrális (az agytörzsi mag fölötti központokat érintô) facialis laesiót. Perifériás laesio esetén a homlok két oldalán a ráncok különbözô mélységûek (az érintett oldal ráncai simábbak), azonos oldalon a pislogáskor a szempillacsapás elmarad és a szájzug is lejjebb áll. Centrális eredetû károsodás esetén az ellenoldalon csak a száj körüli izomzat mozgása károsodott, a többi funkcióé nem. Amennyiben a betegnek tudatzavara van, a trigeminalis fájdalomingerek alkalmazásakor (lásd elôbb) jelentkezô grimaszolás is segíthet a kétfajta facialis lasio elkülönítésében. Az agyidegek közül ezen kívül a IX. és X. agyideg funkcióit szokás az intenzív osztályon vizsgálni. Ezek közül elsôsorban a lágyszájpadi és garatreflexek vizsgálata emelhetô ki (a lágyszájpadhoz és a hátsó garatfalhoz érintett spatulával szoktuk vizsgálni), hiszen ezek alapján képet kaphatunk arról, hogy a neurointenzív beteg nyelési képességei megtartottak-e. Agyhalál gyanúja esetén ezen kívül a köhögési reflexek (az intratrachealis tubus fel-le mozgatása, mély intratrachealis leszívás) vizsgálatára is sor kerül. Ide tartozik még a spontán légzés mintájának vizsgálata is, amely az agyi normális légzés Cheyne Stokes-légzés centrális neurogén hiperventiláció ataxiás légzés ábra. Jellegzetes patológiás légzéstípusok (A: normális légzés, B: Cheyne Stokes-légzés, C: Centrális neurogen hiperventiláció, D: ataxiás légzés) károsodás lokalizációjára, ill. súlyosságára utalhat. A klinikai szempontból legfontosabb, kóros légzésminták az alábbiak ( ábra): Cheyne Stokes-légzés: periodikus légzés, amelynek során az apnoe és a hyperpnoe váltakoznak. Az agyféltekék kétoldali károsodásához vagy metabolikus zavarokhoz társul. Centrális neurogen hiperventiláció: tartós, szabályos, gyors és mély légzés, hyperpnoe. Középagyi károsodásban jellemzô. Ataxiás légzés: irreguláris kapkodó légzés, amely nyúltvelôi károsodásban jelentkezik. A mozgatókör vizsgálata során az izomzat összes tömegét (elsôsorban az izomatrophiák megállapítására), az izmok tónusát és az izomerôt szokás vizsgálni. Az izomtónus csökkenésének (hypotonia) oka lehet perifériás (alsó motoneuron, perifériás ideg és ideg-izom-junctio zavara), de lehet centrális is (hirtelen kialakult centrális bénulás, pl. a stroke akut szaka vagy cerebellaris féltekei károsodás). A fokozott izomtónussal járó tünetek lehetnek spasticusak (rugalmas ellenállás fokozódása a végtagok hajlításakor, pl. piramispálya-károsodás esetén), vagy rigorosak (fogaskerékjel a végtagok passzív mozgatásakor, pl. parkinsonos betegekben). Az izomerô megítélését az intenzív osztályon fekvô betegekben általában akaratlagos izommunka-végeztetéssel (pl. kézszorítás, alsóvégtag elemelése az ágyról), ill. a fájdalomingerre adott mozgásválaszok vizsgálata alapján szoktuk végezni (lásd késôbb). Az érzôköri funkciók közül az intenzív gyakorlatban szinte kizárólag a fájdalomingerre adott válaszokat szoktuk vizsgálni. A fájdalomingert a nervus trigeminus supraorbitalis ágainak kilépési pontjaira alkalmazott nyomással, ill. a könyök- és a térdhajlat medialis bôrének csípésével szoktuk

19 1.1. A KÖZPONTI ÉS A PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER 19 elérni. A beteg állapotától függôen célzott elhárító mozgásokat, az illetô végtag flexióját, a végtagok extenziós tónusbelövellését, esetleg csak a pulzusszám fokozódását váltja ki a fájdalmas inger. A reflexek közül a sajátreflexek (biceps-, triceps-, radius-, ulna-, patella- és Achilles-reflexek) vizsgálata mellett a piramistünetek közül a leginkább érzékeny Babinski-tünet vizsgálatára kerül sor (hegyes tárggyal a talp laterális szélét alulról felfelé megkarcoljuk, a lábujjak alatt medial felé fordulva). Pozitív esetben az inger hatására az öregujj dorsalflexiója alakul ki, ami a piramispálya károsodásának jele. A mindennapi gyakorlatban fontos lehet néhány lebenyfunkció károsodásának felismerése is. Motoros aphasia esetén a beteg megértô funkciója ép, de nem képes a szavakat megfelelôen kimondani. Sensoros aphasia esetén a beszéd megértésének funkciójával van baj. Ebben az esetben a beteg látszólag ép szavakat helyezhet egymás mellé minden rendszer nélkül (a saját maga által mondott beszédet sem érti), a beszédkésztetés fokozott (salátabeszéd), ami a vizsgálóban tévesen a zavartság érzetét keltheti. A kezelés szempontjából fontos tünet lehet az anosognosia. Ebben az esetben a beteg a központi idegrendszeri károsodása miatt (a subdominans félteke parietalis lebenye károsodik) nem észleli az ellenoldali végtagjainak bénulását, ezért az ágyról elindulhat, és sérülést szenvedhet. A megváltozott tudatállapotú betegek leírására alkalmas módszerek A tudatzavar mélységét könnyen dokumentálható, numerikus formában a Glasgow Coma Score (GCS) segítségével jelezhetjük ( táblázat). Az intenzív osztályos betegek tudatszintjének leírására a Ramsay-féle beosztás alkalmas. 1. A beteg éber, feszült, agitált, nyugtalan 2. Éber, kooperáló beteg, tájékozott, nyugodt. A beteg aluszékony, utasítást teljesít 4. A beteg alszik, de a glabella kopogtatására vagy kiabálásra élénken reagál 5. A beteg alszik, renyhén reagál a különbözô stimulusra 6. A beteg nem reagál a körömágy nyomására vagy más fájdalmas ingerre Egy másik az intenzív osztályos betegek tudatzavarának, illetve agitáltságának leírására alkalmas beosztás a Richmond agitation-sedation skála (RASS, táblázat). A szedáltság foka, illetve az agitáltság mértéke a sedation-agitation scale (SAS) segítségével is megítélhetô ( táblázat) táblázat Glasgow Coma Score Választípus Reakció Pont Szemnyitás Spontán 4 Felszólításra Fájdalomra 2 Nem nyitja 1 Motoros Felszólításra végrehajt 6 válasz A fájdalmas ingert lokalizálja (elhárít) 5 Fájdalomra normál flexió 4 Fájdalomra spasticus flexió Fájdalomra extenzió 2 Nincs mozgásválasz 1 Verbális Orientált 5 válasz Ködös 4 Nem megfelelô szóhasználat Érthetetlen hangok 2 Nincs válasz táblázat Richmond agitation-sedation skála Pont Megnevezés Leírás Inger + 4 Hadakozó Nyíltan hadakozik, Nincs erôszakos, környezetére veszélyes + Nagyon zavart Kitépi a katétert, tubust, Nincs agresszív + 2 Zavart Gyakori akaratlan Nincs mozgások, küzd a lélegeztetôgéppel + 1 Nyugtalan Feszült, de nem mozog, Nincs nem agresszív, 0 Éber, nyugodt Nincs 1 Aluszékony Nem teljesen éber, Hang de azonnal ébred, szemnyitás, a szemkontaktus rövidebb, mint 10 s 2 Enyhén Rövid idôre ébred, szem- Hang szedált nyitás és kontaktus < 10 s Közepesen Mozgás, vagy szemnyitás Hang szedált hangra, de nincs szemkontaktus 4 Mély Nincs válasz hangingerre, Fizikai szedáció de fizikai ingerre szemnyitás és mozgásválasz van 5 Ébreszthe- Sem hang, sem fizikai Fizikai tetlen ingerre nem reagál 1

20 20 1. ELMÉLETI ÉS KLINIKAI ALAPOK táblázat 1 Sedation-agitation scale Pont Megnevezés Leírás 7 Veszélyesen agitált Kiszedi magából az endotrachelis tubust, a katétereket, megpróbál kimászni az ágyból, bántalmazza a kiszolgáló személyzetet, dobálja magát az ágyban 6 Nagyon agitált A verbalis megnyugtatási kísérlet ellenére sem nyugszik meg, elharapja az endotrachealis tubust, fizikai kényszert igényel 5 Agitált Szorong, vagy kissé agitált, megpróbál felülni, de verbálisan megnyugtatható. 4 Nyugodt és kooperáció képes Nyugodt, könnyen ébreszthetô, az utasításokat teljesíti Szedált Nehezen ébreszthetô, verbálisan vagy enyhe fizikai ingerekkel, az utasítások egy részét teljesíti, de visszaalszik 2 Mélyen szedált Fizikai ingerekre ébredési reakció van, de nem kommunikál és utasításokat sem teljesít. Spontán mozgásai lehetnek 1 Ébreszthetetlen A fájdalmas ingerekre adott reakció minimális, vagy hiányzik, utasításokat nem teljesít A tudatzavarban szenvedô betegeknél a sürgôsségi diagnosztikában alkalmazott képalkotó és laboratóriumi vizsgálatokat illetôen a tudatzavarok okait bemutató táblázat diagnosztikával foglalkozó oszlopára utalunk A vegetatív idegrendszer élettana A vegetatív idegrendszer a belsô szervek mûködésének szabályozásáért és a belsô környezet homeostasisának fenntartásáért felelôs. A belsô szervek mûködésének irányítása részben az endokrin rendszerrel való kölcsönhatás, másrészt az autonóm (vegetatív) reflexek révén valósul meg. Célja, hogy a szervezet gyorsan reagáljon a belsô környezet változásaira és gyorsan állítsa helyre a szervezet homeostasisát. A vegetatív hatásokat elsô megközelítésben két csoportra bonthatjuk: a sympathicus reakciók esetén a szervezet az ôt ért támadás ill. stresszhelyzet ellen mozgósítja erôtartalékait, ebben az esetben a védekezés szempontjából nem lényeges funkciók (pl. bélmotilitás, széklet- és vizeletürítés, stb.) háttérbe szorulnak. A parasympathicus hatások esetén a szervezet nyugalomba helyezi magát, itt elsôsorban az anyagcserére, az erôtartalékok gyûjtésére kerül a hangsúly. A legtöbb szerv kettôs vegetatív beidegzésû, tehát mind sympathicus, mind parasympathicus beidegzéssel rendelkezik. A legtöbb célszerven a sympathicus és a parasympathicus rendszer ellentétes hatást fejt ki. A sympathicus és parasympathicus válaszreakciókat az táblázatban foglaltuk össze. A vegetatív idegrendszer felépítése A belsô szervek mûködési állapotát a szervekben elhelyezkedô specializált receptorok érzékelik, majd az ingerületek eljutnak az agy vegetatív központjaiba és átkapcsolódnak a vegetatív efferens rendszerre. A vegetatív idegrendszer eredô sejtjei az agytörzsben és a gerincvelôben helyezkednek el. Az idegrostok az agyidegeken és a gerincvelôi mellsô gyökéren keresztül lépnek ki a központi idegrendszerbôl (preganglionaris rostok) és synapsist alkotnak a ganglionokban elhelyezkedô másodlagos neuronokkal. A másodlagos neuronok axonjai (postganglionaris rostok) innerválják közvetlenül a simaizmokat, a szívizmot és a mirigyek szekretoros mûködését. A vegetatív idegrendszer központja a hypothalamusban van, de nagyon szoros kapcsolatban áll a limbicus rendszerrel is. A vegetatív idegrendszert általában két fô részre osztják: a sympathicus (thoracolumbalis) és a parasympathicus (craniocervicalis) rendszerre. A vegetatív idegrendszer felépítését sémásan az ábra mutatja be. Az ábrán kékkel jelölt idegi kapcsolatok a parasympathicus, a narancsszínûvel jelölt kapcsolatok a sympathicus idegrendszernek felelnek meg. A sympathicus beidegzés szegmentális. A preganglionáris rostok sejtteste a thoracalis és felsô lumbalis gerincszakasz (Th1-L2) szürkeállományának intermediolateralis magcsoportjában helyezkedik el. Az idegrostok a mellsô gyökéren keresztül hagyják el a gerincvelôt (ramus communicans albus) és mindkét oldalon a paravertebralis sympathicus ganglionokba lépnek be.

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia Ez az anyagrész az önálló fejfájások pathomechanizmusát foglalja össze. A tüneti fejfájások kóreredetét terjedelmi okokból nem tárgyaljuk. III./2.2.1.: Anatómiai

Részletesebben

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer anatómiája felső légutak: orr- és szájüreg, garat - külső orr: csontos és porcos elemek - orrüreg: 2 üreg (orrsövény); orrjáratok és orrmandula

Részletesebben

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.

Részletesebben

Vegetatív idegrendszer

Vegetatív idegrendszer Vegetatív idegrendszer AUTONÓM VAGY VEGETATÍV IDEGRENDSZER Fő feladata: külső és belső környezet változásainak érzékelése, arra adandó válasz, valamint életfolyamatok szabályozása. Belső szerveink egyensúlyát

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai Súlyos (különösen a hipnoid) tudatzavarban szenvedő beteg ellátása halasztást nem tűr. Az értékelhető fizikális vizsgálatok sora limitált,

Részletesebben

FELNŐTT ANESZTEZIOLÓGIAI ÉS INTENZÍV SZAKÁPOLÓ SZAK ÓRAREND Helye: Centrumelnöki Hivatal Földszint Nagytanácsterem 2013. március 19.

FELNŐTT ANESZTEZIOLÓGIAI ÉS INTENZÍV SZAKÁPOLÓ SZAK ÓRAREND Helye: Centrumelnöki Hivatal Földszint Nagytanácsterem 2013. március 19. 2013. március 18. Ápolás lélektani ismeretek az intenzív betegellátásban Ápolás lélektani ismeretek az intenzív betegellátásban Ea:Gál Lászlóné Az intenzív szakápolók mentálhigiénéje Ea:Gál Lászlóné Folyadék

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

Idegrendszer és Mozgás

Idegrendszer és Mozgás Idegrendszer és Mozgás Dr. Smudla Anikó ÁOK Egészségügyi Ügyvitelszervezői Szak 2012. november 16. Vizsga tételek Az idegrendszer anatómiai, funkcionális felosztása A vegetatív idegrendszer Az agyhalál

Részletesebben

2334-06 Intenzív ellátást igénylő betegek megfigyelése, monitorizálása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2334-06 Intenzív ellátást igénylő betegek megfigyelése, monitorizálása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat A mentőegység által 45 éves keringési rendszer megbetegedésében szenvedő, kritikus állapotú férfi beteg érkezik az intenzív osztályra. Tanítsa meg a pályakezdő ápolótársának milyen eszköz nélküli

Részletesebben

Az agyhalál megállapítása

Az agyhalál megállapítása ORSZÁGOS VÉRELLÁTÓ SZOLGÁLAT Az agyhalál megállapítása Szervkoordinációs Iroda Mihály Sándor Országos Vérellátó Szolgálat Szervkoordinációs Iroda Transzplantációs koordináció, mint az ápolás speciális

Részletesebben

1. Emlődaganatok neoadjuváns kezelésének hatása a műtéti technikára Témavezető: Dr. Harsányi László PhD egyetemi docens

1. Emlődaganatok neoadjuváns kezelésének hatása a műtéti technikára Témavezető: Dr. Harsányi László PhD egyetemi docens SZAKDOLGOZAT TÉMAJAVASLATOK A 2012/2013 tanévre Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. sz. Sebészeti Klinika SEBÉSZET 1. Emlődaganatok neoadjuváns kezelésének hatása a műtéti technikára 2.

Részletesebben

Anisocoria. Anisocoria

Anisocoria. Anisocoria Anisocoria Orvosa anisocoriát állapít meg. Ebben az esetben a jobb és a bal szem pupillája nem azonos nagyságú. Kisfokú anisocoria, azaz a pupillák méretének különbözősége, fiziológiás. Előfordul, hogy

Részletesebben

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!

Részletesebben

5. FEJEZET - MASSZÁZS 5/1. EGYSZERŰ FELELETVÁLASZTÁS

5. FEJEZET - MASSZÁZS 5/1. EGYSZERŰ FELELETVÁLASZTÁS 5. FEJEZET - MASSZÁZS 5/1. EGYSZERŰ FELELETVÁLASZTÁS 1. Az alábbi klasszikus svéd masszázsfogások közül melyik vált ki erős vasodilatatiót? A) simítás B) terhelt tenyérrel végzett simítás C) dörzsölés

Részletesebben

Hemodinamikai alapok

Hemodinamikai alapok Perifériás keringés Hemodinamikai alapok Áramlási intenzitás (F, flow): adott keresztmetszeten idıegység alatt átáramló vérmennyiség egyenesen arányos az átmérıvel Áramlási ellenállás (R): sorosan kapcsolt,

Részletesebben

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.

Részletesebben

Endokrin betegek perioperatív ellátása Továbbképző tanfolyam

Endokrin betegek perioperatív ellátása Továbbképző tanfolyam Endokrin betegek perioperatív ellátása Továbbképző tanfolyam Célcsoport: endokrinológia, aneszteziológia-intenzív terápia, családorvos, belgyógyászat, sebészet, gyermeksebészet, gyermekgyógyászat, idegsebészet,

Részletesebben

Csigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése. Kasó Gábor Pécsi Tudományegyetem, Idegsebészeti Klinika

Csigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése. Kasó Gábor Pécsi Tudományegyetem, Idegsebészeti Klinika Csigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése Kasó Gábor Pécsi Tudományegyetem, Idegsebészeti Klinika Csigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése traumás poroticus pathologias craniocervicalis, cervicalis,

Részletesebben

Engedélyszám: 6195-11/2009-0003EGP Verziószám: 1.

Engedélyszám: 6195-11/2009-0003EGP Verziószám: 1. 1. feladat Új dolgozó kollégájának magyarázza el a beteg felvétel rendjét a sürgősségi osztályon, a triage kategória jelentőségét, megállapításának módját, mutassa be az első állapot felmérés során alkalmazható

Részletesebben

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat A sejtek funkcionális jellemzése 1. A sejt, a szövet, a szerv és a szervrendszer fogalma. A sejt, mint alaki és működési egység.

Részletesebben

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk.

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. Az eseteink túlnyomó részét neuro-, immunológiai eredetű kórképek adják.

Részletesebben

2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Munkahelyi vezetője megbízásából anatómiai kiscsoportos gyakorlatot tart. Az ön feladata az anatómiai bevezető rész ismertetése. Az előadásában térjen ki a következőkre: - az emberi test fő

Részletesebben

Újszülöttek és koraszülöttek újraélesztése. Dr. Szabó Miklós 2010. Április 1.

Újszülöttek és koraszülöttek újraélesztése. Dr. Szabó Miklós 2010. Április 1. Újszülöttek és koraszülöttek újraélesztése Dr. Szabó Miklós 2010. Április 1. A megszületéskor adaptálódik 1/ légzés, keringés, idegi mőködések, érzékszervek metabolizmus, tápcsatorna, kültakaró, immunrendszer,

Részletesebben

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások

Részletesebben

Alapfokú elsősegélynyújtás. www.szegedizoltan.hu

Alapfokú elsősegélynyújtás. www.szegedizoltan.hu Alapfokú elsősegélynyújtás www.szegedizoltan.hu 1997. évi CLIV. törvény 5. (3)e, Mindenkinek kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi

Részletesebben

Légzés 1. A légzés mechanikája, légzési munka. Jenes Ágnes

Légzés 1. A légzés mechanikája, légzési munka. Jenes Ágnes Légzés 1. A légzés mechanikája, légzési munka Jenes Ágnes Légzés: O 2 felvétel, CO 2 leadás Az oxigén transzportútvonala: áramlás alveolusokba (légcsere) vérbe külsı v. tüdılégzés diffúzió szövetekhez

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

PTX. Mellűri folyadékgyülem. Thoracocentesis

PTX. Mellűri folyadékgyülem. Thoracocentesis A sürgősségi diagnosztika és terápia alapjai a kisállat- Dr. Németh Tibor Ph.D tanszékvezető egyetemi docens Szent István Egyetem, ÁOTK Sebészeti és Szemészeti Tanszék és Klinika Sürgősségi esetek a kisállat-

Részletesebben

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2. Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom

Részletesebben

Szakmai Grémiumok JAVASLATAI szakmánként a 22/2012. (IX.14.) EMMI rendelet szerinti akkreditációra 2012.09.01. és 2016.09.

Szakmai Grémiumok JAVASLATAI szakmánként a 22/2012. (IX.14.) EMMI rendelet szerinti akkreditációra 2012.09.01. és 2016.09. Szakmai Grémiumok JAVASLATAI szakmánként a 22/2012. (IX.14.) EMMI rendelet szerinti akkreditációra 2012.09.01. és 2016.09.01 között Aneszteziológia és intenzív terápia szakképzés Aneszteziológiai gyakorlat

Részletesebben

Útmutató a Jegyzőkönyv az agyhalál megállapításáról nevű dokumentum kitöltéséhez

Útmutató a Jegyzőkönyv az agyhalál megállapításáról nevű dokumentum kitöltéséhez Útmutató a Jegyzőkönyv az agyhalál megállapításáról nevű dokumentum kitöltéséhez Vonatkozó jogszabályok: 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az egészségügyről szóló

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 0 /0. tanévre Csecsemő és gyermekápoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 3 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai

Részletesebben

Vérkeringés. A szív munkája

Vérkeringés. A szív munkája Vérkeringés. A szív munkája 2014.11.04. Keringési Rendszer Szív + erek (artériák, kapillárisok, vénák) alkotta zárt rendszer. Funkció: vér pumpálása vér áramlása az erekben oxigén és tápanyag szállítása

Részletesebben

A tengerszint feletti magasság. Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK Embertani Tanszék, 2011

A tengerszint feletti magasság. Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK Embertani Tanszék, 2011 A tengerszint feletti magasság Just Zsuzsanna Bereczki Zsolt Humánökológia, SZTE-TTIK Embertani Tanszék, 2011 Stressz faktorok Sugárzás: kozmikus és UV Alacsony hőmérséklet: az Egyenlítőnél 5000 m magasságban

Részletesebben

Sürgősségi ellátás a neurológiában

Sürgősségi ellátás a neurológiában Csiba László - Fülesdi Béla Sürgősségi ellátás a neurológiában * Sürgős ellátást igénylő neurológiai betegségek * * Gyakran használt neurológiai gyógyszerekkel okozott mérgezések * Egyes neurológiai betegségek

Részletesebben

Szakorvosjelöltek számára kötelező szakvizsga előkészítő tanfolyam programja 2007. május 21-június 1.

Szakorvosjelöltek számára kötelező szakvizsga előkészítő tanfolyam programja 2007. május 21-június 1. Szakorvosjelöltek számára kötelező szakvizsga előkészítő tanfolyam programja 2007. május 21-június 1. Sorsz. 1. 2007.05.21. hétfő 9:00 45 A tanfolyam megnyitása. A primer és áttéti májdaganatok sebészete

Részletesebben

Meghívó. Sürgősségi Orvostani Fórum. Helyszín Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann utca 49. Időpont 2015. május 15.

Meghívó. Sürgősségi Orvostani Fórum. Helyszín Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann utca 49. Időpont 2015. május 15. Meghívó Sürgősségi Orvostani Fórum tudományos ülés Debrecenben Helyszín Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann utca 49. Időpont 2015. május 15. A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi

Részletesebben

Meghívó. Sürgősségi Orvostani Fórum. tudományos ülés Debrecenben. Helyszín Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann utca 49.

Meghívó. Sürgősségi Orvostani Fórum. tudományos ülés Debrecenben. Helyszín Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann utca 49. Meghívó tudományos ülés Debrecenben Helyszín Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann utca 49. Időpont 2015. május 15. REGISZTRÁCIÓS LAP tudományos ülés Helyszín Debreceni Akadémiai

Részletesebben

LÉGZŐRENDSZER. Meixner Katalin

LÉGZŐRENDSZER. Meixner Katalin LÉGZŐRENDSZER Meixner Katalin Légzőrendszer részei - cavum nasi, orrmelléküregek - larynx - trachea - bronchi - pulmo Anatómiai áttekintés A légzés élettana Külső légzés: - O2- CO2 transzport - alveolusokban

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

A környéki (perifériás) idegrendszer

A környéki (perifériás) idegrendszer A környéki (perifériás) idegrendszer A testet behálózó neurális struktúrák (idegek, dúcok) összessége. Eredet szerint: enterális idegrendszer 31 pár gerincvelői ideg 12 pár agyideg Ellátási terület alapján:

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

Az idegrendszer érzı mőködése

Az idegrendszer érzı mőködése Idegi szabályozás Az idegrendszer érzı mőködése Pszichológiai alapfogalmak Érzet (érzéklet): a külvilág visszatükrözıdésének legelemibb formája, szubjektív élmény Észlelet (észrevevés): integratív funkció,

Részletesebben

Fájdalomcsillapítás, altatás, kíméletes végpontok, eutanázia

Fájdalomcsillapítás, altatás, kíméletes végpontok, eutanázia Fájdalomcsillapítás, altatás, kíméletes végpontok, eutanázia Dr. Érces Dániel Sebészeti Műtéttani Intézet 2013-2014. I. félév TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt A fájdalom : A fájdalom fogalma: : egy

Részletesebben

Contramal. a sürgősségi betegellátásban. Ács Gábor dr. 2000.

Contramal. a sürgősségi betegellátásban. Ács Gábor dr. 2000. Contramal a sürgősségi betegellátásban Ács Gábor dr. 2000. A FÁJDALOM an unpleasant sensory and emotional experience associated with actual or potential tissue damage...pain is always subjective. (IASP

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT TÉMÁK. 1.) A stroke képalkotó diagnosztikája és differenciál diagnosztikája.

SZAKDOLGOZAT TÉMÁK. 1.) A stroke képalkotó diagnosztikája és differenciál diagnosztikája. PTE ETK KAPOSVÁRI KÉPZÉSI KÖZPONT KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI ANALITIKA SZAKIRÁNY SZAKDOLGOZAT TÉMÁK 1.) A stroke képalkotó diagnosztikája és differenciál diagnosztikája. 2.) Az agy fejlődési rendellenességeinek

Részletesebben

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása Periódikus táplálékfelvétel Sejtek folyamatos tápanyagellátása (glükóz, szabad zsírsavak stb.) Tápanyag raktározás Tápanyag mobilizálás Vér glükóz

Részletesebben

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ Információk A kongresszus ideje: 2012. február 3-4. Helyszíne: NOVOTEL Hotel 8000 Székesfehérvár, Ady Endre utca 19-21. A tudományos program szervezője:

Részletesebben

Akut pankreatitisz. 1. Személyes adatok OPR BETEGSZÁM Név:.. Születési dátum:. TAJ szám:.. KÓRHÁZ. mennyiség (cigaretta/nap): mióta (év):

Akut pankreatitisz. 1. Személyes adatok OPR BETEGSZÁM Név:.. Születési dátum:. TAJ szám:.. KÓRHÁZ. mennyiség (cigaretta/nap): mióta (év): FORM-A A kérdőívet FELVÉTELKOR kell kitölteni! A beteg vizsgálatát és statuszának rögzítését FELVÉTELKOR kell elvégezni! A kötelező laborparamétereket a FELVÉTELKOR levett vérből kell elvégezni! A képalkotó

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

Dengue-láz. Dr. Szabó György Pócsmegyer

Dengue-láz. Dr. Szabó György Pócsmegyer Dengue-láz Dr. Szabó György Pócsmegyer Történelem Az ókori Kínában leírták. 1906-ban igazolták, hogy szúnyog terjeszti a betegséget. 1907-ben igazolták, hogy vírus. A II. világháború után kezdett megvadulni

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

II. félév, 5. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Légzés rendszere TÜDİ, LÉGUTAK (PULMONOLÓGIA)

II. félév, 5. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Légzés rendszere TÜDİ, LÉGUTAK (PULMONOLÓGIA) II. félév, 5. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Légzés rendszere TÜDİ, LÉGUTAK (PULMONOLÓGIA) Mit tanulunk? Megismerkedünk a légzés, a külsı és belsı légzés fogalmaival. Hallunk

Részletesebben

Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium irányelvei, útmutatói, módszertani levelei, ajánlásai

Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium irányelvei, útmutatói, módszertani levelei, ajánlásai irányelvei, útmutatói, módszertani levelei, ajánlásai Az egészségügyi miniszter 33/1981. (Eü.K. 21.) EüM számú utasítása az anaesthesiológiai és intenzív betegellátó osztályok, az égési sérülteket ellátó

Részletesebben

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Klinikai Radiológiai Tanszék által a 2010/2011-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Klinikai Radiológiai Tanszék által a 2010/2011-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Klinikai Radiológiai Tanszék által a 2010/2011-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TK témák V Védőnő szakirány GY Gyógytornász szakirány Képalkotó iagnosztikai

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

2006 biológia verseny feladatsor FPI

2006 biológia verseny feladatsor FPI 2006 biológia verseny feladatsor FPI 1. feladat Karikázza be a helyes válasz betűjelét, csak egy jó válasz van! 1. Mi az eredménye az életfolyamatok szabályozásának? A, a belső környezet viszonylagos állandósága,

Részletesebben

Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika

Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika Neurológiai kórképek rehabilitációja - neurorehabilitáció Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika WHO meghatározások (1980-2013) Károsodás impairment: a szervezet biológiai működés zavara (pl.:

Részletesebben

Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet

Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet Molekuláris Medicina Mindenkinek Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika 2012. December 4. Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet Felosztás Neurofibromatózis I. (Recklinghausen

Részletesebben

Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai. Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF

Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai. Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF Saját gondolataim tapasztalataim a labdarúgó sportoló állóképességének fejlesztéséről: Kondicionális

Részletesebben

Perspiráció insensibilis / párolgás: Perspiratio sensibilis/verejtékezés.

Perspiráció insensibilis / párolgás: Perspiratio sensibilis/verejtékezés. HŐHÁZTARTÁS Dr Mezei Zsófia 2008/09 AZ EGÉSZSÉGES EMBER HOMEOTHERM (HOMOIOTHERM): A TESTHŐMÉRSÉKLET MÉRÉSE: Maghőmérséklet, azaz a test belsejében levő hőmérséklet Köpenyhőmérséklet, azaz a test felszínének

Részletesebben

A fizika törvényei szerint bántalmazás vagy baleset

A fizika törvényei szerint bántalmazás vagy baleset A fizika törvényei szerint bántalmazás vagy baleset Ferenczi Andrea, Czégeni Árpád Attila Gárdos László Zala Megyei Kórház Bántalmazás vagy baleset Csecsemőket és kisdedeket ért súlyos sérülések esetén

Részletesebben

GOTTSEGEN GYÖRGY ORSZÁGOS KARDIOLÓGIAI INTÉZET. C:secsemoszívsebészeti Osztály. Mutéti tájékoztatás és nyilatkozatok

GOTTSEGEN GYÖRGY ORSZÁGOS KARDIOLÓGIAI INTÉZET. C:secsemoszívsebészeti Osztály. Mutéti tájékoztatás és nyilatkozatok GOTTSEGEN GYÖRGY ORSZÁGOS KARDIOLÓGIAI INTÉZET C:secsemoszívsebészeti Osztály 10. Mutéti tájékoztatás és nyilatkozatok A beteg / szülo / törvényes gyám mutéttel kapcsolatos tájékoztatása, orvosi felvilágosítása

Részletesebben

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A mechanikai és kémiai tevékenység koordinációja a GI rendszerben A gatrointestinalis funkciók áttekintése. A mechanikai tevékenység formái

Részletesebben

ANESZTEZIOLÓGIA ÉS INTENZÍV TERÁPIA

ANESZTEZIOLÓGIA ÉS INTENZÍV TERÁPIA SZAKKÉPZÉS KÜLSŐ KÉPZŐHELYI REAKKREDITÁCIÓJA Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szak- és Továbbképzési Központ 2013. CSONGRÁD MEGYEI DR. BUGYI ISTVÁN KÓRHÁZ, SZENTES A 2007.09.30-től

Részletesebben

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Dr Élő György Miért szükséges ismeretek ezek? Tudni kell a funkció károsodás okát, ismerni a beteg általános állapotát, hogy testi, szellemi és lelki állapotának

Részletesebben

Vizsgálataink. EKG (Elektrokardiogramm) A míg az lész, a mi vagy. (Goethe)

Vizsgálataink. EKG (Elektrokardiogramm) A míg az lész, a mi vagy. (Goethe) Kardiológiai Szakrendelés Dr. Füsi Gabriella Kardiológus Főorvos Élni való minden élet, Csak magadhoz hű maradj. Veszteség nem érhet téged, A míg az lész, a mi vagy. (Goethe) Vizsgálataink EKG (Elektrokardiogramm)

Részletesebben

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza

Részletesebben

Anamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben

Anamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben Anamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben Dr. Vincze Áron egyetemi docens PTE KK I.sz. BelgyógyászaA Klinika Hepatológia szakvizsga- előkészítő tanfolyam, Balatonfüred 2011. március 8-10. Májbetegségek

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Ápolási asszisztens szakképesítés Betegápolás modul. 1. vizsgafeladat október 09.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Ápolási asszisztens szakképesítés Betegápolás modul. 1. vizsgafeladat október 09. Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013 NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013 LOKALIZÁCIÓS ALAPSÉMA Tünetek Centrális Perifériás Agy Gerincvelő Ideg Izom ANAMNÉZIS, FIZIKÁLIS VIZSGÁLAT Anamnézis (kezesség) Jelen

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

Az újszülöttek ellátása Széll András

Az újszülöttek ellátása Széll András Az újszülöttek ellátása Széll András Peter Cerny Alapítvány Az újszülöttellátás célja A cardiorespiratoricus adaptatio elősegítése Az adaptatiót zavaró tényezők kiküszöbölése A megzavart adaptatio élettani

Részletesebben

Vénás véráramlás tulajdonságai, modellezése. 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme.

Vénás véráramlás tulajdonságai, modellezése. 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme. Vénás véráramlás tulajdonságai, modellezése 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: 463 16 80 Fax: 463 30 91 www.hds.bme.hu Előadások áttekintése Bevezetés Vénás rendszer tulajdonságai Összeroppanás

Részletesebben

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai I.

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai I. A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai I. Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza Zavartsággal járó állapotok (1) Craniocerebralis sérülés Subduralis

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

GYERMEKGYÓGYÁSZAT Commotio cerebri (enyhe és közepes fokú koponya- és agysérülés)

GYERMEKGYÓGYÁSZAT Commotio cerebri (enyhe és közepes fokú koponya- és agysérülés) Commotio cerebri (enyhe és közepes fokú koponya- és agysérülés) Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium Definíció és alapvetõ megállapítások A koponya sérülései következtében funkcionális és

Részletesebben

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban Jegyzőkönyv dr. Kozsurek Márk A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban című doktori értekezésének házi védéséről Jegyzőkönyv dr. Kozsurek

Részletesebben

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű

Részletesebben

Triage alfa, béta, gamma... omega. Bognár Zsolt Heim Pál Gyermekkórház Sürgősségi Betegellátó Osztály

Triage alfa, béta, gamma... omega. Bognár Zsolt Heim Pál Gyermekkórház Sürgősségi Betegellátó Osztály Triage alfa, béta, gamma... omega Bognár Zsolt Heim Pál Gyermekkórház Sürgősségi Betegellátó Osztály Feladatok alfa: allokáció béta: besorolás, osztályozás gamma: kritikus állapotú beteg ellátásában

Részletesebben

2, A hátsó koponyagödörből kivezető nyílás/csatorna: a, canalis pterygoideus b, canalis nervi hypoglossi c, foramen rotundum d, canalis condylaris

2, A hátsó koponyagödörből kivezető nyílás/csatorna: a, canalis pterygoideus b, canalis nervi hypoglossi c, foramen rotundum d, canalis condylaris Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések funkcionális anatómiából Összeállította:

Részletesebben

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ

FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK. 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ FEHÉRVÁRI KARDIOLÓGIAI NAPOK 2012. február 3-4. MEGHÍVÓ Információk A kongresszus ideje: 2012. február 3-4. Helyszíne: NOVOTEL Hotel 8000 Székesfehérvár, Ady Endre utca 19-21. A tudományos program szervezője:

Részletesebben

THERMOGRÁFIAI KÉPALKOTÓ RENDSZER

THERMOGRÁFIAI KÉPALKOTÓ RENDSZER 1 of 6 12/1/2008 2:33 AM THERMOGRÁFIAI KÉPALKOTÓ RENDSZER Az infravörös monitorozás emisszión alapuló noninvazív képalkotó eljárás. A Budapesti Mûszaki Egyetemen kidolgozott thermográfiai vizsgálati rendszer

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gerincvelői shock A gerincvelő teljes harántsérülését követően alakul

Részletesebben

Semmelweis Egyetem Budapest Ér- és Szívsebészeti Klinika. CPB indul Melegítés kezdete CPB vége Műtét vége. Bőrmetszés

Semmelweis Egyetem Budapest Ér- és Szívsebészeti Klinika. CPB indul Melegítés kezdete CPB vége Műtét vége. Bőrmetszés Indukció Intubálás Semmelweis Egyetem Budapest Bőrmetszés CPB indul Melegítés kezdete CPB vége Műtét vége 1. ábra 72 éves beteg nyitott szívműtétje során készült AAI grafikon. Az anesztézia teljes folyamata.

Részletesebben

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése Pszichológia BA gyakorlat A mérést és kiértékelést végezték:............

Részletesebben

Az MPS kezelési és követési protokollok változásai. Dr. Varga Norbert Toxikológia és Anyagcsere Osztály

Az MPS kezelési és követési protokollok változásai. Dr. Varga Norbert Toxikológia és Anyagcsere Osztály Az MPS kezelési és követési protokollok változásai Dr. Varga Norbert Toxikológia és Anyagcsere Osztály MPS-k MPS I MPS II MPS III MPS IV MPS VI MPS VII MPS IX Hurler-Scheie Hunter Sanfilippo Morquio Maroteaux

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés

Gyakorló ápoló képzés Ápolásról általában www.lemtrener.hu 1 A modellek összetevői Célok Nézetek Ismeretek Gyakorlat www.lemtrener.hu 2 Ápolási Modellek Az ápolást vezérlő és tartalmát meghatározó szemlélet Összetevők Virginia

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Ápolási asszisztens szakképesítés. 2369-06 Megfigyelés-tünetfelismerés modul. 1. vizsgafeladat. 2009. július 16.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Ápolási asszisztens szakképesítés. 2369-06 Megfigyelés-tünetfelismerés modul. 1. vizsgafeladat. 2009. július 16. Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

A radiológus szakorvosképzés tematikája (a Radiológiai Szakmai Kollégium 2005. 01. 16-i állásfoglalása alapján)

A radiológus szakorvosképzés tematikája (a Radiológiai Szakmai Kollégium 2005. 01. 16-i állásfoglalása alapján) A radiológus szakorvosképzés tematikája (a Radiológiai Szakmai Kollégium 2005. 01. 16-i állásfoglalása alapján) Általános szempontok I.: Követelmények: A képzés eredményeként a radiológia szakvizsgát tett

Részletesebben

NEURORADIOLÓGIA. Esetmegbeszélés

NEURORADIOLÓGIA. Esetmegbeszélés NEURORADIOLÓGIA Esetmegbeszélés Vörös CT2012 32 éves nő 10 éves kora óta epilepsiás Migrációs és gyrifikációs zavar 32 éves nő 3-4 éve kezdődő bal oldali látásromlás, csőlátás N. opticus meningeoma 26

Részletesebben

Szakvizsga előkészítő kötelező tanfolyam 2013 Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika Igazgató: dr. Losonczy György egyetemi tanár

Szakvizsga előkészítő kötelező tanfolyam 2013 Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika Igazgató: dr. Losonczy György egyetemi tanár 1 Szakvizsga előkészítő kötelező tanfolyam 2013 Igazgató: dr. Losonczy György Tanfolyam ideje: 2013. március 4. 2013. március 26. Tanfolyam helye: ÁOK II. e. tanterem 1125 Budapest, Diós árok 1/c. Előadás

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

4. előadás Idegrendszer motoros működése

4. előadás Idegrendszer motoros működése 4. előadás Idegrendszer motoros működése Szomatomotoros funkciók: Elemi reflex Testtartás Helyváltoztatás Létfenntartó működések (légzési, táplálkozási mozgások) Szexuális aktus egyes részei Emóciók Intellektuális

Részletesebben

Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma.

Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. A magasvérnyomásos populációban emelkedett vércukor értéket (5,6 mmol/l

Részletesebben

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán

A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán (klinikai tanulmány terv) Péley Iván, Janszky József PTE KK Neurológiai Klinika Az (emberi) agy egyik meghatározó

Részletesebben