SZÜLETÉSÉNEK 120. ÉVFORDULÓJA

Átírás

1 SZÜLETÉSÉNEK 120. ÉVFORDULÓJA 1 / 21

2 GYERMEKÉVEK ÉLETRAJZA Csehimindszent Bécs március 29-én született a Vas megyei Csehimindszenten a Pehm földmőves családban gimnáziumi tanulmányait Szombathelyen a premontrei gimnáziumban végezte pappá szentelték PAPI ÉVEK kápláni szolgálata Felsıpatyon 1917 februárjától Zalaegerszegen gimnáziumi hittantanár februárjától a kommunista hatóságok ırizetbe vették és internálták tıl zalaegerszegi plébános PÜSPÖKI ÉVEK 1944 márciusában veszprémi püspökké nevezték ki novemberében a nyilas hatóságok bebörtönözték, majd öt hónapon át fogva tartották augusztusában XII. Piusz pápa esztergomi érsekké, majd bíborossá nevezte ki Felemelte szavát a választási csalások, az egyházi iskolák államosítása és az áttelepítések ellen. BÖRTÖNÉVEK Karácsony másnapján az esztergomi prímási palotából az ÁVH emberei elhurcolták februárjában folyamatos kínzások után, koncepciós perben életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték Börtönbüntetését megszakítva Felsıpetényben tartották fogságban. A SZÁMÜZETÉS ÉVEI október 31-én forradalmárok és katonák kiszabadították és Budapestre kísérték november 4-én a forradalmat leverı szovjet támadás hírére az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült Távollétében az 1956-os fellépéséért is elítélték szeptemberében az Apostoli Szentszék és a Magyar Kormány megállapodása értelmében elhagyta az amerikai követséget és az országot A bécsi Pázmáneumba költözött, és a külföldön élı magyarok lelki gondozását tartotta fı feladatának VI. Pál pápa megüresedettnek nyilvánította a bíboros érseki székét május 6-án hunyt el Bécsben. Végakaratának megfelelıen Mariazellben temették el. Ott nyugodott mindaddig, amíg Magyarországon le nem hull az ateizmus vörös csillaga. Hite által még holtában is tanít (Zsid 11,4) A Legfelsı Bíróság megsemmisítette a Mindszenty József ellen hozott ítéletet május 4-én helyezték végsı nyugalomra az esztergomi Bazilika prímási sírkápolnájában Megkezdıdött a boldoggá avatási eljárása. 2 / 21

3 és ami közben történt szeptember Az új tanévre 28 ezer tanulót írattak be katolikus gimnáziumokba és általános iskolákba. Ez a szám több ezerrel nagyobb, mint az elızı évben szeptember Rendeletileg eltörölték el az iskolai kötelezı hitoktatást június Az ateista állam megvonta a szerzetesrendek mőködési engedélyét. Több tízezer szerzetest embertelen körülmények között hurcoltak el és deportáltak szeptember A budapesti Regnum Marianum plébániatemplomot városrendezés miatt felrobbantották december Az Állami Egyházügyi Hivatal nyomására lefejezték a Hittudományi Akadémiát, eltávolították a hallgatókat június A klerikális összeesküvık nagy pere március Koncepciós perek során 120 világi keresztényt, papot és szerzetest ítéltek el szeptember Aláírták a Magyar Katolikus Egyház és a Magyar Állam közötti ún. részleges megállapodást szeptember Tiltott szervezkedés miatt letartóztattak öt ifjúsági lelkipásztort május VI. Pál pápa közbenjárására kiengedték a börtönbıl Lénárd Ödön piarista atyát, az utolsó elítélt papot is január Az Egyesült Államok kormánya visszaadta a Szent Koronát a magyar népnek október 23. Kikiáltották a III: Magyar Köztársaságot szeptember Antall József miniszterelnököt fogadta II. János Pál pápa augusztus II. János Pál pápa elsı ízben látogatott Magyarországra szeptember II. János Pál pápa második magyarországi látogatása Adatok az 1948 és 1951 közötti erıszakos egyházüldözésrıl Bebörtönöztek, házi ırizetben tartottak vagy internáltak 14 püspököt (a püspökök ⅔-a) 1300 papot (a papság ¼-e) 2400 szerzetest (a szerzetesek ¼-e). Államosítottak, azaz elraboltak 636 szerzetesek tulajdonában lévı intézményt, iskolát, rendházat, valamint egyházmegyei tulajdonból 20 nyomdát, 46 kiadót. Feloszlattak 59 szerzetesrendet, és deportáltak vagy előztek szerzetest. Betiltottak 60 újságot, folyóiratot a kiadókkal együtt. A felszámolt egyesületek taglétszáma meghaladta a fıt. Vértanú ferences atyák Kapucinus szerzetesek 1950-ben A budapesti Regnum Marianum templom és felrobbantott romjai A Szent Korona és a koronázási ékszerek 3 / 21

4 PLÉBÁNOSI SZOLGÁLATA Fölépítette a zalaegerszegi ferences templomot és kolostort. Fölépítette a Notre Dame nıvérek anyaházát valamint tanítónıképzıjét, elemi és polgári iskoláját. Átépítette a zalaegerszegi plébánia épületét. Szegények számára 34 fıt befogadó szeretetotthont alapított. Tisztséget vállalt a Keresztény Párt vármegyei elnökségében. Püspöki biztosként felügyelte 19 új templom, 7 plébániaépület, 9 kápolna és 12 iskola építését. Vezetıként dolgozott a magyar keresztény-nemzeti értékeket védı Nemzetpolitikai Szolgálatban. Folyamatosan gondoskodott szegény sorsú falusi fiúkról gimnáziumi tanulmányuk idején. Kialakította a plébániai házapostolok hálózatát. Hitbuzgalmi egyesületeket szervezett. Fölújította a katolikus mővelıdési ház mőködését. Részt vett a Göcseji Múzeum létrehozásában. Részt vett a városi nyomda létrehozásában. VISSZAEMLÉKEZÉS Harminc éven át a pasztorációban dolgozott. Feltőnhetett: nem volt a teológia tudósa, nem végzett hazai, vagy külföldi egyetemi fakultáson, nem volt filozófiai, vagy teológiai doktor, akadémiai tanár. Három évtizeden át, mint lelkipásztor élt hívei körében. Ellenfelei késıbb így gúnyolták: parasztpüspök, plébános-érsek. Ez a lenézı becsmérlés tulajdonképpen a legnagyobb dicséret, hiszen a püspöknek magasabb szinten ugyanez a legfıbb hivatása és küldetése, mint a plébánosnak: pasztoráció a nép között, minden mást ennek alárendelve. (Mészáros Istvántól) Ferences templom és kolostor Zalaegerszegen Zalaegerszeg város címere Mindszenty plébános úr szülei és rokonai körében 4 / 21

5 A VESZPRÉMI PÜSPÖK SZOLGÁLATA Gazdasági tervet dolgozott ki a püspöki és egyházmegyei földbirtokok fölosztására októberében a dunántúli püspökökkel együtt emlékiratban szólított fel a harcok befejezésére, valamint az életek és az ország értékeinek védelmére. Rövid veszprémi püspöksége alatt 34 új plébániát, 11 új falusi iskolát alapított. Fıpásztori teendıim között fontos helyet szántam a papsággal való foglalkozásnak. Minden eszközzel támogattam a papi lelkigyakorlatokat, rekollekciókat és a lelkipásztori konferenciákat. Szorgalmaztam a házapostolok munkába állítását és a hitbuzgalmi egyesületek élénkebb tevékenységét minden egyházközségben. Papjaimnak ajánlottam a rendszeres lelkipásztori családlátogatásokat is. Egyik legfıbb gondom volt, hogy a hívı nép mellett az élet legdöntıbb pillanatában, halálos ágyuknál legyen jelen és segítséget nyújtson a lelkipásztor. A püspöki kar 1944 júniusában körlevélben és személyesen is tiltakozott a zsidó emberek gettóba zárása ellen. Bárkinek veleszületett jogait, amilyenek: jog az élethez, a vallás szabad gyakorlásához, a munka szabadságához, a megélhetéshez, a magántulajdonhoz ( ) igazságosan semmiféle földi hatalom nem csorbíthatja és el nem veheti, csak Isten, vagy az akinek Isten erre törvényes hatalmat adott. VISSZAEMLÉKEZÉS Jól ismerte a kommunista tanokat, tudta, hogy Isten-és emberellenesek. S neki, mint Magyarország prímásának kötelessége mindent megtenni, hogy védje a magyarságot ezektõl a tévtanoktól. Eszményképe Szt. Ambrus püspök volt, akinek a tanítását magáénak vallotta. A bíbor nem ad a császárnak papi hatalmat. A császárnak semmi joga Isten tulajdonához. (Füzér Julián atyától) Veszprém püspöki palota, ahonnan 1944-ben a nyilasok elhurcolták A fiatal püspök Szent István és Boldog Gizella szobra A veszprémi vár 5 / 21

6 A nyilas hatalomátvétel után, október 31-én a Dunántúl fıpásztorai Mindszenty püspök kezdeményezésére memorandumban fordultak az ország vezetıihez: Alulírottak, mint a Dunántúl fıpásztorai, magyar fıpapi felelısségünk tudatában arra kérjük ( ) Magyarország sorsának mostani intézıit, hogy a még ép Dunántúlt ne vessék oda visszavonulási harcok martalékának, mert ezzel a magyar haza utolsó darabja és vele a magyar jövı és felépülés utolsó reménye és odavész. ( ) Felemeljük a szavunkat, mert magyarok vagyunk, elszakíthatatlan sorsközösségben élünk és akarunk élni a nemzettel. Országvezetésnek vagyunk Istentıl rendelt tényezıi. A felmerült élethalál kérdés ma már nem politikai, hanem erkölcsi. Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök Apor Vilmos gyıri megyéspüspök Mindszenty József veszprémi megyéspüspök Kelemen Krizosztom pannonhalmi fıapát A nyilasok november 27-tıl április 20-ig több papjával és kispapjával együtt a püspöki palotából elhurcolták és bebörtönözték. Veszprémben, Sopronkıhidán és Sopronban raboskodott. Fogva tartása alatt, december 7-én a 16 kispapból 9 ötödévest pappá szentelt. Különös papszentelés volt ez. A kispapoknak egyetlen gyertyája volt, és egyetlen karingje, egyetlen miseruhája, de mindegyikükre jutott egy fegyveres ır. Jelen volt a törvényszék derék és hívı elnöke. Rajta kívül még néhány világi fogoly. Nagy csendıri fedezettel december 23-án átszállítottak Sopronkıhidára. Mivel a fegyházban nem volt számunkra hely, az iskola udvarán szálltunk le a teherautóról. Az asszonyok és gyerekek összefutottak s elámulva nézték a reverendás foglyokat, köztük a püspököt is. A Hitler-Sztálin teremtette állapotoknak kellett elérkezniük ahhoz, hogy az iskolában vésztörvényszék mőködjék és reverendás vádlottak ügyeivel foglalkozzék. A szentmisét házi kenyérrel mutattam be. Mise közben hallottuk elıször a kivégzı sortüzeket. A vértanúkat mementómba foglaltam. Fájdalmas éjféli mise volt Karácsony szentestéjén. Az odavezetı út nyomasztó és megrendítı volt derék hazafiak friss akasztófa-erdeje és kihőlt tetemei között. Talán a mohácsi nagy temetıben lehetett csak együtt annyi vezetı magyar, mint amennyit ebben a börtönben fogva tartottak. Magyarországi egyházmegyék a trianoni felosztás után A felrobbantott Szabadság híd A sopronkıhidai fegyházban kispapjaival Papszentelés 6 / 21

7 SZEMBEN AZ ÁRRAL A diktatúra évei és eredményei A Kommunista Párt 1948-ban választási csalással megszerezte a teljhatalmat. Ezzel és a szovjet megszálló hadsereg jelenlétével nyílt meg az út az ország megfélemlítése és diktatórikus leigázása elıtt. Létrehozták a titkosrendırséget, a rettegett Államvédelmi Hatóságot (az ÁVH-t a korábbi neve az Államvédelmi Osztály után ÁVO-nak, tagjait ávósoknak hívták). Az ÁVH elsınek az egyházakat vette célba. A prímás élesen tiltakozott az egyházi iskolák államosítása ellen. Felemelte a szavát a felvidéki magyarok és a magyarországi svábok jogfosztása és az erıszakos kitelepítések ellen Karácsonyán letartóztatták Mindszenty bíborost, és a bírósági tárgyalás végéig folyamatosan kínozták. A bíróság1949. február 11-én koncepciós per után életfogy tiglani szabadságvesztésre ítélte. Ordass Lajos evangélikus püspököt szintén bebörtönözték. Ravasz Lászlót, a református egyház magyarországi lelkészi elnökét lemondásra kényszerítették. Grısz József kalocsai érseket engedményekre kényszerítették, majd bebörtönözték. Üldözték és zaklatták a lelkipásztorkodó papságot, A templomba járó hívıket folyamatosan megfélemlítették. A harmadik világháború hisztériájában hatalmas hadsereg és a fegyvergyártáshoz szükséges nehézipar megteremtését tőzték ki célul. Az állami kiadásokat a dolgozók életszínvonalának csök kentésével fedezték. A nyomorért a mindenütt jelen lévı ellenséget okolták. Egymást követték a koncepciós perek és kivégzések. Recsken, kényszermunkatáborban 1580 embert tartottak rabszolgasorban. Budapest és a nagyvárosok polgárait és tisztviselıit, katonaés rendırtisztjeit hortobágyi istállókba telepítették ki. Lakásaikat a párt alkalmazottai és ávósok kapták meg. A parasztságtól a beszolgáltatások során még a saját élelmét is elkobozták. A falvak lakossága éhezett, mert szovjet mintára kolhozokba, termelıszövetkezetekbe kényszerítették a parasztokat. Bőnbakként a legszorgalmasabb, nagyobb birtokkal rendelkezı gazdákat kezelték, ıket kuláknak bélyegezték. Ez már a kommunizmus,vagy lesz ennél még rosszabb is? (Elmondhatatlan vicc 1953-ból) Recsk, 1580 ember rabságának helyszíne A kényszermunkatábor 1950 és 1953 között Hortobágy, a kitelepítettek barakkja az elhallgatott magyar Gulágon Kitelepítettek 1950-ben Városliget, / 21

8 A BÍBOROS, ESZTERGOMI ÉRSEK SZOLGÁLATA Érseki székfoglalója október 7-én volt az esztergomi Bazilikában. Akarok jó pásztor lenni, aki ha kell életét adja juhaiért, Egyházáért, hazájáért... Akarok lenni népem lelkiismerete, hivatott ébresztıként kopogtatok lelketek ajtaján, a föltetszı tévelyek ellenében az örök igazságokat közvetítem népemnek és nemzetemnek február 21-én XII. Piusz pápa a római Szent Péter Bazilikában bíborossá kreálta.,,az új kardinálisok közül Te leszel az elsı, akinek vállalnod kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot. Magyarország II. világháború utáni, újraevangelizálási programjában kiemelt helyet kapott az engesztelés gondolata, az ıszinte isten- és emberszeretetbıl fakadó folyamatos imádság, a Mária-tisztelet, a magyar szentek követése, a családi élet és a közélet erkölcsi tisztasága A Boldogasszony Éve gazdag lelkiségi programsorozata zajlott augusztus 20. Félmilliós részvétellel vezette az országos Szent Jobbkörmenetet októberében elnökletével ülésezett a Nemzeti Mária-kongresszus és 1948 között körleveleiben fellépett a vallás- vagy lelkiismereti szabadság érdekében. Kiállt az iskolák, a mővelıdés szabadsága, az alapvetı szabadságjogok érvényesítéséért. Megszólalt a felvidéki magyarság deportálása, a délvidéki magyarok tömeges lemészárlása, a német kitelepítés embertelensége miatt, az ítélet nélkül bebörtönzöttek és internáltak érdekében ben és 1947-ben a Püspöki Kar körlevélben hívta fel a hívek figyelmét, hogy olyan pártokra szavazzanak, melyek programja evangéliumi szellemő októberétıl a kommunista hatóságok tudatosan törekedtek a fıpapság, a papság és a hívek szétzilálására, megfélemlítésére. Ennek érdekében a sajtóban, győléseken, rádióban folyamatosan támadták Mindszentyt, a püspököket, papokat, szerzeteseket és a katolikus iskolákat. A szovjet típusú diktatúra létrehozásának programjában fontos rész volt a tudatosan megszervezett egyházellenes-egyházromboló hadjárat. A prímás címere Esztergomi érseki beiktatása 1945-ben Szent Péter tér, Róma Szent István napi körmenet A Szent Jobb 8 / 21

9 1948 ıszén titkárát, majd december 26-án, Karácsony másnapján a bíborost Esztergomból, a Prímási Palotából elhurcolták, bebörtönözték és folyamatos kínvallatásnak vetették alá. Intézkedtem arról is, hogy bebörtönzésem után milyen sorrendben kövessék egymást az általános helynöki tisztségben a fıkáptalan tagjai. Nyilatkozatomban megírtam, hogy nem mondok le érseki tisztségemrıl és hogy semmiféle úgynevezett vallomást nem fogok tenni. Ha ellenkezıleg cselekednék, az csak a kínzásoknak és egyéniségem erıszakos megtörésének volna a következménye. ( ) Budapestrıl jött egy autókaraván. Ebédidıben, délután fél kettı tájban rendırök rohanják meg a házat. Engedély, vagy bármiféle felhatalmazás nélkül egyszerően betörtek az érseki palotába és hozzáláttak minden zug átkutatásához. Felforgatták a hivatalokat, az irattárat, a könyvtárat és a lakásokat. A házkutatás öt órán át tartott. Amikor a letartóztatási végzést kérem, nyeglén odavetik, ilyenre nekik nincs szükségük. Hazaárulókat, kémeket és valutaüzéreket az éber demokratikus rendırség akkor is kézre keríti, ha valaki bíborosi talárban van. A legsilányabb reverendámat öltöm fel és a legegyszerőbb püspöki győrőt és láncot viselem. Magamhoz veszek egy töviskoronás Krisztus-képet is, ezzel a felírással Devictus vincit Legyızetve gyız. Kivettem szekrényembıl a télikabátomat és kezembe fogtam a breviáriumot. Az utazás közben ötlöttek fel bennem Tertullián szavai: bizonyos vádlók vádja nekünk a dicsıségünk. (részletek: az Emlékirataim -ból) HÁROM DIKTATÚRA FOGLYA február 9-tıl május 15-ig a vörös kormányzat Szombathelyen tartotta fogva, majd augusztus elejéig szülıfalujába internálták november 27-én a nyilasok letartóztatták és a veszprémi pincebörtönbe zárták több papjával és kispapjával együtt. December 23 és 27 között Sopronkıhidán raboskodott december 28-tól Sopronban tartották fogva, ahonnan április 20 án szabadult december 26-án a kommunista hatóságok Esztergomból elhurcolták. Megkínozták, koholt vádak alapján, koncepciós perben életfogytig tartó fegyházra ítélték. Hat év budapesti börtön után augusztus 17- tôl Püspökszentlászlón, majd november 2-tól Felsıpetényben tartották fogva október. 30-án éjjel magyar katonák szabadították ki. Megfélemlített diákok tüntetése 1947-ben Esztergom, Bazilika Budapest, Bazilika Esztergom Prímási Palota, 1948 karácsonyi elhurcolásának színhelye Bebörtönzéseinek és fogva tartásainak helyszínei 9 / 21

10 A BEBÖRTÖNZÖTT PRÍMÁS SZOLGÁLATA SZENVEDÉS ÉS ENGESZTELÉS Heteken át testileg-lelkileg kínozták, majd koholt vádak alapján, koncepciós perben 1949 februárjában életfogytiglani fegyházra ítélték. XII. Pius pápa, az ENSZ közgyőlése és a keresztény világ tiltakozott az igazságtalan és jogtipró ítélet ellen. MINT A BÁRÁNY, AMELYET LEÖLNI VISZNEK Megalázása és kínzása Budapesten, az Andrássy út 60-ban, a hírhedt ÁVH épületében kezdıdött. megfenyeget ( ) cinikusan mondja: Ha úgy viselkedik, mint tegnap, jön a gumibot! Décsi alezredes ezen az éjszakán kétszer is megveret. Megint csak a hajnal vet véget kínjaimnak. Egyik következı éjszaka a kihallgatók nem is kérdeznek. Egész éjjelre átengednek a kínzóknak. Elém áll és felteszi az elsı kérdést. ( ) Nem felelek. Újra rám rivall. Én megint hallgatok. Erre elıveszi kihallgató szerszámait: egyik kezében van a gumibot, a másikban kinyitott, hosszú, éles kést tart. Parancsokat ad, nagyot kiált, és mint lovardában a lovat, ügetésre fog. Hátamra és lágyékomra hullanak a gumibotütései. Hatalmában van egész testem; kerget, őz. Percig szünetet tart s így fenyeget: Szétverlek, felaprítalak reggelig. Hulládat darabokban a kutyáknak vetem és a csatornába dobom. Most mi vagyunk az urak! A lábamat fájósan szúrják a szálkák. Kimerülten lihegek a futástól; de futok, mert így kevesebb botot kapok. Gyenge vagyok, kimerült, minden idegszálam és egész testem kínban van. Lehet úgy éjfél után 2-3 óra, amikor belátja, hogy az ütlegelés és a futás, bár elcsigáz és gyötör, nem hozza meg az eredményt az ı számára. De tanúja volt két héttel elıbb a prímási palotában, ahogy fájdalmasan és könnyekkel a szemében édesanyám búcsúzott tılem, amikor elhurcoltak. Nyilván erre emlékezve mondja: Ha meg nem vallod (kínzás közben máskor is élvezettel letegez), hajnalra ideszállíttatom az anyádat. Meztelenül állítalak eléje. Anyádat itt üti meg a guta, de meg is érdemli, mivel téged hozott a világra! Te leszel a gyilkosa! Aztán tovább ütlegel, miközben nyargalnom kell. Én azonban hallgatok. Emlékszem, rettegés fogott el a gondolatra, hogy idehozatja szegény édesanyámat. A félelemérzések befolyása alatt kezdem elhinni, hogy ezt megteszi. Csak arra a gondolatra nyugodtam meg végül, hogy édesanyámat Mindszentrıl 200 km távolságból lehetetlen lesz idehozatnia hajnalig. Ne csak ıriz, győlöld is! (Plakát az ÁVH börtöneiben) Budapest Andrássy út 60., az ÁVH központja. Ma múzeum. Emlékiratait Bécsben adhatta ki Az ÁVH az intézményesített terror szervezete 10 / 21

11 A vallató tovább kérdez és ver. A szívem, a lábam már nem bírja. Idegrendszerem szinte vitustáncba kezd. Senki sem ismerne rám, aki csak egy hónappal is elıbb látott. Sokat elbírunk, de mégis véges az erınk. Ez a nyargalás és a gumibotozás hajnalig tart. Ebben az idegállapotomban gondolok arra késıbb a nap folyamán, hogy a következı éjjel vetek valami csontot nekik. Így a második éjjel megnevezek két halottat és egy emigránst. Idıt akarok nyerni. Vontatva, adagolva adom elı a dolgot. (A megnevezetteknek volt valami közük az ügyhöz.) Kínzóm megörül a neveknek. Én pedig megkönnyebbülten reméltem, hogy talán egy hét is eltelik, amíg rájön, hogy a megnevezettek régen sírban nyugosznak vagy a vas-függönyön túljutottak. A felültetésre azonban korábban rájött. Ezért a következı éjszakán is úgy ütlegelt és kínzott, mint az elızın tette. Az itt elmondott éjszakai futtatást késıbb a fegyházban állítottam össze emlékezetfoszlányokból, amidın ott ráléptem este egy szálkára és lábamban meg emlékezetemben mőködni kezdtek a»korábbi szálkák«. ( ) Éjjel két-három óra lehet, amikor azt hallom, mintha valakinek a teste lehullott volna az akasztófáról. Imádkozom a kivégzettek lelki üdvéért, azután eléjszakázom azzal a gondolattal: mikor kerül a rablógyilkosok után hasonló sorsra a Római Szent Egyház bíborosa? Halálbüntetést a nép ellenségeire! MINT ARANYAT AZ OLVASZTÓKEMENCÉBEN A baj gyökere, a megpróbáltatások legfıbb forrása a kommunista államokban nem csupán a szegénység, a gazdasági elmaradottság, a túlfeszített norma, hanem mindenekelıtt a lelkiismeret szabadságának elfojtása, az az állapot, amelyben az emberek nem mernek egymással bizalmasan beszélni. Hitler idejében megkérdeztek egy német püspököt, mi a baj a Harmadik Birodalommal? Ez azt válaszolta: az, hogy ez a rendszer a Tízparancsolat egyetlen pontját sem tiszteli. Ezt mondhatom én is a mai magyarországi rendszerre. A KONCEPCIÓ...szembeállított a demokratikus fejlıdéssel... egyéb rétegeket is szembeállított vele... megosztotta a magyar dolgozó népet... a legcsekélyebb kétség sem lehetne Mindszenty Józseffel szemben, a halálbüntetés (!!!) alkalmazandósága felıl A kiegészített bőnösségi körülményeknek éppolyan kevés köze van tehát a joghoz, mint a minısítés indokolásának. Minden, ami a bőnösségi körülmények címén itt leíratott, tömény kommunista politikai propaganda. Miként a halálbüntetés kiszabásának mellızése sem más. Mindszenty József letartóztatása, majd a vele szemben folytatott eljárás, végül az életfogytiglani fegyházat kiszabó elsı bírói ítélet, egyre jobban és jobban, a dolgozó nép egységének (!) helyreállítását eredményezte... A kiszabott büntetés elsırendő feladatát elérte. (Részletek a korabeli sajtóból) Mindezen vádak éppoly kevéssé voltak igazak, mint minden más a homo szovjeticus hazugságainak a világában. Hazudtunk reggel, hazudtunk este, hazudtunk minden hullámhosszon. (Részlet a Magyar Rádió október 25-i adásából.) Az 1949 évi koncepciós per vádlottja A béketábor sajtója a bíborosra halálos ítéletet követel Ítélethirdetés Börtön belsı 11 / 21

12 AZ ÍTÉLET Az ítélet, amelyet a különtanács a Magyar Köztársaság nevében hirdetett ki, bőnösségét az alábbi bőncselekményekben állapította meg: A demokratikus államrend és köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bőntettében (1946: VII. tc. 1. (1) bek.), folytatólagosan elkövetett hőtlenség bőntettében (1930: III. tc. 58. ), hőtlenség bőntettében (1930: III. tc pont és az 1934: XVIII. tc. 2. (1) bek.), valamint négy rendbeli deviza-bőncselekményben : külföldi fizetési eszközök zárolt letétbe helyezésének elmulasztásával elkövetett bőntett (8400/1946. ME. sz. rendelet 1. (1) bek. a/ pont, (2) bek. b/ pont, 17. (1) bek., (2) bek.) külföldi fizetési eszközzel elkövetett üzérkedés bőntette (1922: XXVI. tc. 1. (1) bek. 1. pont, 1933: XIV. tc /1946. ME. sz. rendelet 20. (2) bek.) külföldi fizetési eszköznek engedély nélkül az ország területérıl való kijuttatásával elkövetett bőntett (8400/1946. ME. sz. rendelet 4. (1) bek. d/ pont, 17.. (1) bek. I.tétel.) bejelentés alá esı értéknek engedély nélkül való rendelkezéssel elkövetett bőntette (8400/1946. ME. sz. rendelet 3. (3) bek., 17. (1) bek. I. tétel). Összbüntetésül: életfogytig tartó fegyházat, tíz évi hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlásának tíz évi felfüggesztését, valamint egész vagyonának elkobzását ítéli. Devictus vincit Legyızetve gyız ben a Legfelsı Bíróság megsemmisítette a Mindszenty bíboros ellen 1949-ben hozott ítéletet. Hat év börtön után megromlott egészsége miatt Püspökszentlászlón, majd Felsıpetényben tartották fogva. Az 1956-os forradalom kitörése után magyar katonák kiszabadították, majd október 30-án érkezett a budavári Prímási Palotába november 3-án este 8 órakor rádiószózatban szólt a nemzethez október 3o és november 4-között a budai Prímási Palotában 12 / 21

13 Rádióbeszéde november 3-án (részletek) Igen gyakori mostanában annak a hangsúlyozása, hogy a nyilatkozó a múlttal szakítva ıszintén beszél. Én ezt így nem mondhatom: nem kell szakítanom múltammal. Isten irgalmából ugyanaz vagyok, mint aki voltam bebörtönzésem elıtt. Ugyanazzal a testi és szellemi épséggel állok meggyızıdésem mellett, mint nyolc éve, bár a fogság megviselt. Azt sem mondhatom, hogy most már ıszintén beszélek, mert én mindig ıszintén beszéltem; vagyis kertelés nélkül mondtam azt, amit igaznak és helyesnek tartok. Ezt csak folytatom itt, amikor közvetlenül, személyesen, tehát nem magnetofon-hangfelvétel útján szólok az egész világhoz és a magyar nemzethez. Mindenekelıtt a Szentatyának, XII. Pius pápa İszentségének fejezem ki személyes hálámat, hogy a magyar katolikus Egyház fejérıl oly sokszor megemlékezett. Mellette mély hálámat küldöm azoknak az államfıknek, a katolikus Egyház vezetıinek, a különbözı kormányoknak, parlamenteknek, közéleti és magántényezıknek, akik a börtönömben töltött idı alatt hazám és sorsom iránt részvéttel és segítı szándékkal viseltettek. Most történt elıször a történelem folyamán, hogy Magyarország a többi kultúrnép valóban hathatós rokonszenvét érdemli. Mi meg vagyunk illetıdve s egy kis nemzet minden tagja szívbıl örül, hogy szabadságszeretetéért a többi nép felkarolja ügyét. Természetszerő okoknál fogva: fizikai életfeltételeik szerint is mindjobban egymásra utaltak a népek. Mi magyarok, az európai népek családi, bensıséges békéjének zászlóvivıiként akarunk élni és cselekedni. Nem mesterségesen hirdetett, de valódi barátsággal mindegyikkel. Tudja meg mindenki az országban, hogy a lefolyt harc nem forradalom volt, hanem szabadságharc. A rendszert az egész magyar nép söpörte el. Az örökösök ne kívánjanak errıl még egy bizonyságot. A világon páratlan szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel népünk élén. A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen. Új, visszaélésmentes választá szükséges, amelyben minden párt indulhat. A választás történjék nemzetközi ellenırzés mellett. A bukott rendszer örököseinek eddigi visszatekintı leleplezései feltárták, hogy a törvényes felelısségre vonásoknak minden vonalon, éspedig független és pártatlan bíróság útján kell bekövetkezniök. Magánbosszúkat el kell kerülni, ki kell küszöbölni. A bukott rendszer részesei és örökösei külön felelısséget viselnek saját tevékenységükért, mulasztásért, késedelemért vagy helytelen intézkedésért. A bukott rendszer erıszakának és csalárdságának minden nyomát egyházi vonalon felszámoljuk. Ez nálunk ısi hit- és erkölcstanunkból és az Egyházzal egyidıs jogszabályokból önként adódik. A keresztény hitoktatá szabadságának azonnali rendezését, a katolikus Egyház intézményeinek és társulatainak, köztük sajtójának visszaadását joggal elvárjuk. Figyelünk és elımozdítani kívánjuk az egész nép javát, bízunk a Gondviselésben. S nem hiába. Újságírók és katonák társaságában október 3o és november 4- között a budai Prímási Palotában 13 / 21

14 AGGODALMAK A VILÁGESEMÉNYEK MIATT XII. Piusz pápa november 10-i rádiószózata Atyai szívünk aggódik a magyar nép ellen elkövetett gonosztettek miatt, amelyeket azért szenved, mert elkövette azt a bőnt, hogy az alapvetı emberi jogok tiszteletben tartására törekedett. Ehhez hozzájárul másik aggodalmunk a veszélybe került béke miatt. Ki tagadhatná, hogy a béke és a szabadság ügyében a haladás megkezdett útján jelentıs lépések történtek visszafelé, ismét árnyékba borítván a reményeket november 4-én hajnalban a szovjet csapatok támadása és a forradalom eltiprása után az amerikai nagykövetségen kapott menedéket. THE GOVERNMENT OF THE UNITED STATES OF AMERICA GAVE SHELTER TO CARDINAL JOSEPH MINDSZENTY IN THIS BUILDING BETWEEN NOV- EMBER 4, 1956 SEPTEMBER 28, 1971 Az Amerikai Egyesült Államok kormánya ebben az épületben adott menedéket Mindszenty József bíborosnak november 4. és szeptember 28. között. A forradalmat szovjet csapatokkal leverı kormányzat folytatta a törvénytelenségeket. A prímást nem engedte visszatérni érseki székébe, és megakadályozta, hogy külföldre távozzon. Belsı számőzetésében is követelte a szabad hitoktatást és papnevelés, az egyesületek alapítását, valamint a cenzúra megszüntetését. Amíg élt, édesanyám negyedévenként eljöhetett hozzám a követségre. Úgyszintén a gyóntatóm is. Édesanyám elköltözése után a két nıvérem, és 1964 ıszétıl kezdve más családtagjaim és meglátogathattak. Aranymisémre gyóntatómon kívül csupán a két húgom és három unokaöcsém jöhetett el. Amikor az Egyház arany papi jubileumot ünnepel, sohasem a személyt és az állást hangsúlyozza, hanem csak a szentségi méltóságot és állapotot. Különösek a mai körülmények. Nincs ünnepi szónok és a jubiláns sem mehet újmisés templomába. Az amerikai követség félrabságában készítette el Emlékiratait, melyet Bécsben adtak ki. Emlékirataim úgy mutatják meg az olvasónak - mintegy belülrıl - a valóságot, ahogyan az végbement. A számkivetésben sem érzek keserőséget. A hit állandó öröme indít arra, hogy dolgozzam a lelkekért a menekült magyarság körében. Ezt kezdtem meg Zalaegerszegen, folytattam Veszprémben, Esztergomban és az országban. Ez a feladat hárul rám most is: keresni, vigasztalni és erısíteni enyéimet.»nem azt keresem, ami nekem hasznos, hanem ami másoknak van javára, hogy üdvözüljek (1Kor 10,33) szeptemberében Franz König bécsi bíboros közbenjárására, valamint VI. Pál pápa kérésére elhagyta Magyarországot A Szentatya Rómában kiemelkedı megbecsüléssel fogadta és a mellkeresztjével ajándékozta meg. XII. Piusz pápa Szabadságharc Budapest, október Az amerikai követség épülete a Szabadság téren A belsı számőzetésben élı prímás Emléktábla Budapesten a nagykövetség falán 14 / 21

15 TÁRSAK A MÁRTIROMSÁGBAN Boldog Scheffler János vértanú szatmári püspök 1942-tıl 1951-ig Márton Áron erdélyi püspök 1935-tól 1980-ig Boldog Bogdánffy Szilárd vértanú nagyváradi püspök 1949-tıl 1953-ig Jozef Beran prágai bíboros érsek 1946-tól 1969-ig Boldog Alojzije Stepinac zágrábi bíboros érsek 1943-tól 1960-ig Stefan Wyszynski krakkói bíboros érsek 1948-tól 1981-ig Boldog Romzsa Teodor vértanú, kárpátaljai görögkatolikus püspök 1944-tıl 1947-ig Ordass Lajos evangélikus püspök 1945-tı 1950-ig és 1956-tól 1958-ig Ravasz László református püspök 1921-tı 1948-ig és 1956-ban 15 / 21

16 A MAGYAR FÖLD VÉRTANÚKAT TEREM Boldog Meszlényi Zoltán vértanú esztergomi segédpüspök 1937-tıl 1951-ig Kistarcsára internálva, ahol a zárkában megfagyott. Hamvas Endre csanádi püspök Internálva. Kisberk Imre székesfehérvári segédpüspök Kitelepítve és felfüggesztve. Boldog Apor Vilmos vértanú gyıri püspök 1941-tıl 1945-ig Szovjet katona lıtte agyon a nık védelmében fellépı püspököt. Pétery József váci püspök 15 évig internálva. Szabó Imre esztergomi segédpüspök Kitelepítve, majd kiesett az érsekség elsı emeleti ablakából. Grısz József kalocsai érsek Megállapodás után 15 év börtönre ítélték. Badalik Bertalan veszprémi püspök 9 évig házi ırizetben és internálva. Belon Gellért pécsi püspök 23 éven át nem engedték a püspöki szolgálatát. Bárd János kalocsai segédpüspök 32 évig házi ırizetben. Zadravecz István tábori püspök Börtönben, internálva, kitelepítve, házi ırizetben. Endrey Mihály egri segédpüspök 6 évig internálva. 16 / 21

17 A SZÁMŐZÖTT PRIMÁS SZOLGÁLATA Az amerikai követséget és Magyarországot 1971-ben elhagyva a Vatikánban, majd haláláig Bécsben, a Pázmáneum épületében lakott. Távozása után értesült róla, hogy a kommunista rezsim úgymond amnesztiába részesítette. Ezt írta a magyar kormány igazságügy miniszterének: Pár nap múltán, hogy hazámat elhagytam, értesültem, hogy rendszerük amnesztiát küldött utánam. Ezt az amnesztiát, ahogy 15 év alatt nem kértem és nem fogadtam el, most is visszautasítom azzal, hogy a justizmord jóvátétele csak a rehabilitáció lehet és semmi más. Lelkipásztori munkája során látogatta a világban szétszórt magyarságot. Így jutott el Kanadába, az Egyesült Államokba, Dél-Amerikába, Dél-Afrikába, Ausztráliába, Új- Zélandba. VI. Pál pápa engedve a magyar kormányzat nyomásának, melyet Agostino Casaroli vatikáni diplomata közvetített 1974-ben megüresedettnek nyilvánította az esztergomi széket. Ezzel megfosztotta érseki címétıl ben Bécsben adta vissza lelkét Teremtıjének, Mariazellben temették el. Ez a márványkı fedi most - míg a felszabadult haza földjébe megtérhet - Mindszenty József maradék porait. Született Csehimindszenten 1892 március 29-én; pappá szentelték Szombathelyen 1915-ben, négy év múlva Zalaegerszeg plébánosa, majd 25 év után veszprémi püspök; 1945-ben esztergomi érsek, Magyarország bíboros hercegprímása. Helytállt Istenért, Egyházért és szenvedı népéért. az elnyomó hatalom kétszer vetette fogságba; 1949-ben pedig életfogytiglani börtönre ítélte. Bilincseit 1956-ban a felkelt nép verte le. Miután a szovjet erıszak leigázta az országot, 15 évig az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségén kapott menedéket. Engedelmességbıl vette magára a számkivetés nehéz keresztjét s aggastyánként lett a világban szétszórt magyarság hő pásztora és igaz atyja. Meghalt Bécsben május 6-án. JOSEPHUS CARDINALIS MINDSZENTY PRIMAS HUNGARIAE MDCCCXCII - MCMLXXV VIXIT ET VIVAT PANNNONIAE SACRAE MINDSZENTY JÓZSEF BÍBOROS MAGYARORSZÁG PRÍMÁSA ÉLT ÉS HALT SZENT PANNÓNIÁÉRT VI. Pál pápa 1971-ben fogadja és a saját mellkeresztjét adja neki Lelkipásztor a világ magyarsága körében Ideiglenes nyughelye a mariazelli bazilika 17 / 21

18 ÁLLOK ISTENÉRT, EGYHÁZÉRT, HAZÁÉRT MINDSZENTY BÍBOROS LATIN NYELVŰ SÍRFELIRATA AZ ESZERGOMI BAZILIKA ALTEMPLOMÁBAN VITA HUMILIAVIT MORS EXALTAVIT S.R.E. TIT. S.STEPHANI IN COELIO MONTE PRESB. CARDINALIS ULTIMUS PRINCEPS PRIMAS HUNGARIAE ARCHIEP. STRIGON. FIDELISSIMUS IN TRIBULATIONE PASTOR JOSEPHUS MINDSZENTY 29. MART MAI BELLI IMPETUS FIRMUS TYRANNICA POTESTATE CRUCIATUS AD CARCEREM DAMNATUS PATRIAE EXSUL OBEDIENS ROMANAE MATRIS ECCLESIAE FILIUS AMATISSIMAE PATRIAE HONESTATIS CULTOR USQUE AD MORTEM PERMANSIT IN CELLA MARIAE SEPULTUS ANNO XVIo POST OBITUM TRANSLATUS HIC IN PACE QUIESCIT AZ ÉLET MEGALÁZTA - A HALÁL FELMAGASZTALTA RÓMÁBAN A COELIUS-HEGYI SZENT ISTVÁN TEMPLOM PRESBITER BÍBOROSA, MAGYARORSZÁG UTOLSÓ HERCEGPRÍMÁSA, ESZTERGOMI ÉRSEK. AZ ÜLDÖZTETÉS IDEJÉN A LEGHŰSÉGESEBB PÁSZTOR. MINDSZENTY JÓZSEF ( MÁRCIUS MÁJUS 6.) A HÁBORÚ VIHARÁBAN SZILÁRDAN HELYTÁLLT, A ZSARNOKI HATALOM MEGKÍNOZTA ÉS FEGYHÁZRA ÍTÉLTE. HAZÁJÁNAK SZÁMŰZÖTTJE LETT, A RÓMAI ANYASZENTEGYHÁZ ENGEDELMES FIA, HŐN SZERETETT HAZÁJÁNAK BECSÜLETÉT MINDHALÁLIG ERŐSÍTENI AKARTA. MARIAZELLBEN TEMETTÉK EL, HALÁLA UTÁN 16 ÉVVEL HAZAHOZTÁK. ITT BÉKÉBEN NYUGSZIK. 18 / 21

19 EMLÉKE ÉS PÉLDÁJA ÉL Harminc éve annak, hogy fıpásztor elıdünk, Mindszenty József visszaadta lelkét Teremtıjének. Ebben a történelmi órában alkalmunk van arra, hogy visszatekintsünk az elmúlt 60 év vértanúinak és hitvallóinak példájára. Hányan voltak hazánkban püspökök és papok, szerzetesek és világi hívık, akik a nácizmus idején vagy a kommunizmus hosszú évtizedei alatt üldöztetést, megaláztatást, testi és lelki szenvedést, börtönt, sıt halált is vállaltak hitükért, Krisztus tanítása és az Egyház iránti hőségükért! Ha van egymillió imádkozó magyar, akkor nem félek a jövıtıl! Tisztelettel tekintünk fel tanúságtételükre. Áldozatuk és helytállásuk erıforrás katolikus közösségünk számára. Olyan lelki kincs, amelybıl a jövıben is meríthetünk. Hálát adunk értük a Gondviselı Istennek. Örökségüket megilletıdött lelkülettel magunkénak valljuk. Fájdalommal emlékezünk arra, hogy voltak olyan keresztények, sıt egyes egyházi vezetık is, akik a körülmények nyomása alatt nyilvánosan elhatárolódtak üldözött testvéreinktıl, és elfogadták az ellenük gyakran felhozott koncepciós vádakat. A múlt sebeinek begyógyítását és Isten irgalmát kérjük egész magyar katolikus közösségünk számára. Ezzel a lelkülettel imádkozunk azért, hogy Isten szolgáját, Mindszenty József bíborost mielıbb a boldogok sorában tisztelhessük. Erdı Péter bíboros április 30-án 19 / 21

20 DEVICTUS VINCIT - LEGYİZETVE GYİZ Isten szolgája, Mindszenty József bíboros, március 29-én született. Mindenki elismeri, hogy bátor, szókimondó, sıt mint VI. Pál pápa mondta róla halála után rettenthetetlen volt. Nagyon szerette Egyházát és hazáját. Védte népét, védte a hitet, az emberséget egy olyan korban, amikor elemi történelmi erık pusztították az országot és a világot. A földi hatalmak mércéjével mérve gyenge volt, de az igazság ereje sugárzott belıle. Ezért féltek tıle. Alakja, tisztelete ma is lelkünk mélyét érinti. Boldoggá avatási ügye Rómában folyik évek óta ban Püspöki Karunk is belépett a perbe: mi magunk is hivatalosan kérjük boldoggá és szentté avatását. Azért tesszük ezt, mert szentnek tartjuk ıt. Milyen lélekkel emlékezünk rá most, születésének 120. évfordulóján? Nem láthatunk benne pusztán politikust. Bár sok megnyilatkozása olyan kérdésekrıl szólt, amelyeket elıtérbe állított a politika, személyes állásfoglalásai mégis katolikus hitébıl fakadtak. Amikor felemelte szavát a rasszizmus és a zsidóüldözés ellen, amikor egyesek szerint naivul, de prófétai módon azt követelte, hogy a nácik és a nyilasok adják fel harc nélkül a Dunántúlt, és ne folytassák az értelmetlen pusztítást, akkor nem taktikázott. Egész életére jellemzı volt, hogy politikai rendszertıl függetlenül rendíthetetlenül kitartott az igazság mellett. Isten képmását, az embert védte, az emberi életet, a Ne ölj! parancsának örök igazságát. Amikor a háború után a svábok kitelepítése ellen és a Csehszlovákiából előzött magyarok érdekében szólt, ugyanez a hívı meggyızıdés vezette. Népéért és Egyházáért aggódott, amikor ellenállt a sztálinista diktatúra vallást és kultúrát pusztító nyomásának. Személye jelképpé magasodott: a magyar katolikus közösség és az egész megkínzott és elnyomott magyar nép jelképévé. Mindszenty bíborost a börtönben lélektanilag és fizikailag is meg akarták törni. Kegyetlenség és fıleg keserő tévedés lenne azon megütközni, hogy hosszas kínzás után még elítélése elıtt maga is elhitte: ki akarják szabadítani ıt. Akkor és ott ez puszta lejáratási kísérlet volt ban azonban tényleg kiszabadították. Érte jöttek. Nem maga akarta elhagyni a fogságot. Ugyancsak a lényeget tévesztenénk szem elıl, ha csak azt kérdeznénk, mennyire reálisan látta a politikai helyzetet annyi év elszigeteltség után. A mélyebb történelmi igazságot, az isteni gondviselés és a valóság rendíthetetlen erejét nagyon is élesen látta. Születésére emlékezve hajoljunk meg nagysága elıtt. Akkor lesz hozzá méltó az ünneplésünk, ha ma is tiszteljük történelmünk teljes igazságát, ha Krisztus fényében szemléljük az embert és a világot. Ha nem egy-egy érdekcsoport elfogultságával, hanem a mindenkit elfogadni és mindenkivel kiengesztelıdni kész szeretet bátorságával nézzük múltunkat és jelenünket. Ha hitünk elszántságával utasítunk el minden rasszizmust és nemzetiségi győlölködést. Ha úgy szeretjük népünket, hogy közben mindenki másban is megbecsüljük Isten képmását és a Teremtı kultúrákat alkotó bölcsességét. Mindszenty bíborosról szokás néha úgy is beszélni ismét csak politikai szintre szállítva le alakját, hogy élesen szembeállítják ıt a katolikus világegyház és a magyarországi egyház többi vezetıjével. Pedig ı elsısorban hívı ember volt. Látta a többi püspökök, papok, szerzetesek, világiak szenvedését és helytállását. Tudott szeretettel és megértéssel szólni azokról is, akiket megtört az üldözés. Szent Péter utóda iránt pedig mindig engedelmes volt. Akkor is, amikor ez lelkileg nehezére esett. József bíboros sírján Esztergomban ez olvasható: Devictus vincit legyızetve gyız. Legyen az isteni igazság, amit életében szolgálni akart, ma is éltetı erı, lelki megújulás, megbékélés és bizalom forrása mindannyiunk számára! Budapest, január Az MKPK Állandó Tanácsa: Erdı Péter bíboros, Ternyák Csaba érsek, Bábel Balázs érsek, Veres András püspök 20 / 21