A Beregi Református Egyházmegye rövid története

Átírás

1 A Beregi Református Egyházmegye rövid története Készítette: Fodor Krisztina. Levelezési cím: Ukrajna, Kárpátalja, Munkácsi járás, Dercen, Hegy út 59. cím:

2 Bevezetés A helytörténeti kutatások egyre szélesebb körő ismeretanyagot tárnak az érdeklıdık elé. Mindazonáltal a beregi térség hasonló indíttatású feltérképezése periférikus jellegő. Egyaránt vonatkozik ez nem csupán a régiótörténet, hanem az egyháztörténet tanulmányozására is: így a beregi vármegyére, illetve a beregi református egyházmegyére irányuló kutatások száma szintén elenyészı. Nem véletlen, hogy a vármegye mellett az egyházmegye történetének vizsgálatát hozom fel példaként, hisz a kettı területe tulajdonképpen a trianoni békediktátumig fedte egymást (Bereg vármegye csupán három közigazgatási egysége Nagydobrony, Kisdobrony és Csongor tartozott az ungi református egyházmegyéhez). Jómagam három éve, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fıiskola harmadéves történész hallgatójaként kezdtem el foglakozni a Beregi Református Egyházmegye közötti éveket felölelı történetének tanulmányozásával. Már a kutatás elején érdekes vállalkozásnak ígérkezett, bár a témával kapcsolatos irodalom hiánya miatt több nehézségbe ütköztem. Különbözı tanulmányok természetesen már születtek az egyházmegye történetére vonatkozóan, példának okán Lehoczky Tivadar vármegye-monográfiájában 1 is találhatunk rövid összefoglalót. Ugyanakkor átfogó jellegő munka még nem látott napvilágot. Mindez sajnálatos tény, hiszen a beregi egyházmegye a Tiszántúli Református Egyházkerület perifériavidékén és a magyar nyelvhatár peremvidékén elhelyezkedve sajátságos szerepkörben részesült a többi magyar református egyházmegye között. Adott munkában az egyházmegye as évek közötti történetével foglalkozom. Célom volt egyrészt az elsı világháború, másrészt a trianoni békediktátum e térségben gyakorolt hatásának vizsgálata. A történeti háttér tanulmányozása mellett leginkább az oktatásüggyel, a gyülekezetek, a lelkészek, illetve az egyházmegyei tisztviselık helyzetével foglalkoztam. Bár az eredeti kutatás a pénzügyi területre is kiterjedt, a pályázati anyag maximum 30 oldalas terjedelme folytán, ez most nem kerül bemutatásra. Az anyaggyőjtésnek több színtere volt. A vonatkozó egyházi források egyrészt a Kárpátaljai Református Egyházkerület Levéltárában lelhetıek fel. A beregi egyházmegye történetéhez kapcsolódóan rendkívül fontos és érdekes információkkal szolgálnak az itt ırzött egyházmegyei közgyőlési, tanácsülési, valamint presbiteri jegyzıkönyvek, esperesi jelentések, körlevelek, mindemellett az egyéb hivatalos ügyintézések dokumentumai. Másrészt a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár I. 8. d) jelzető lelkészi személyi adattárának beregi egyházmegyére vonatkozó forrásait is felhasználtam 1 LEHOCZKY Tivadar: Beregvármegye monográphiája. Ungvárott II. k. 2

3 jelen munkához. Az adattár kialakítását 1941-ben Soós Béla egyháztörténész javasolta, aki között az egyházkerület levéltárnoka volt. Céljaként jelölte meg, hogy összegyőjtse a tiszántúli egyházkerületben szolgáló lelkipásztorok és azok családtagjainak adatait, természetesen az egykori prédikátorokra is nagy hangsúlyt fektetett. A 6712/1941. számú püspöki rendelet alapján a lelkészeknek az anyakönyvek alapján kellett jelentésüket össze állítani, valamint saját meggyızıdésük szerint önéletírásukkal is gazdagíthatták az adattár tartalmát. 2 Rengeteg egyházközségtıl érkezett be jelentés, s bár nem volt kötelezı, az adattár önéletírásokban is bıvelkedik. A szakirodalom összegyőjtésének szintén több helyszíne volt. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fıiskola és a Kárpátaljai Református Egyházkerületi Levéltár és Múzeum könyvtárának feltérképezését követıen, az Országos Széchényi Könyvtárban folytattam kutatást egy hónap erejéig. Illetve a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltárban fellelhetı irodalom szintén nagy segítségemre volt. Fontos kiemelnem, hogy a kutatási anyag Szabadi István és Csatáry György útmutatása, segítségnyújtása nélkül nem jöhetett volna létre. 2 Itt viharzott át felettünk I. kötet. Református lelkész-önéletrajzok Kárpátaljáról és Partiumból, 1942-bıl. Kiadja a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár. Debrecen,

4 Historiográfiai áttekintés A magyar református egyház történetével egyre szélesebb körő irodalom foglakozik, s bár a vonatkozó és hozzáférhetı szakirodalomban rengeteg a témához főzıdı adat, a beregi egyházmegyéhez kapcsolódó információkkal ritkán találkozhatunk. Így mindenekelıtt fontos az általam fellelt, illetve a munka során felhasznált szakirodalmak rövid bemutatása. Dr. Nagy István A református egyház helyzete és teendıi Csonka-Magyarországon az 1920-iki trianoni békekötés után. címő könyvének áttanulmányozása rengeteget segített munkám elkészítésében. Az illetve az évre vonatkozóan statisztikai adatokkal tarkított a mő, rengeteg információt téve így hozzáférhetıvé. A szerzı gondolatain át érzékelıdnek azok a kétségek, illetve megoldásra váró problémák, amelyek a csonka Magyarországon tornyosultak nem csupán református lelkészeink, de tanítóink elé is: Cselekednünk kell, mert nem lehet eszményünk: az a lelkész, aki fehér hajjal zöldes papi fövegben, kopott ruhában s zöld palástban jelenik meg; az elhanyagolt külsejő templom; a tisztítatlan és rosszul főtött iskolák; ha a haladást mutató könyveket és tanszereket nem olvashatja és érzékelheti pap, tanár, tanitó és tanulósereg; az egyházunk ügyei iránt közönyös egyháztag. 3 A magyar protestantizmus történetének kutatásával foglakozott Szabó Aladár református lelkész, teológiai tanár is. Egyháztörténeti mőve A magyar protestántizmus története címmel, 1933-ban jelent meg a Magyar Protestáns Almanachban. Az adott korszakra vonatkozóan is ismertetést nyújt a mő. Kiemeli a budapesti zsinatok jelentıségét, ezek közül is legfıképpen a másodikat ( ) és az utolsót ( ), amelyek az 1881-es debreceni zsinatot követıen lényegesebb változtatást vittek végbe a magyarországi református egyház életében, pl. a lelkészi nyugdíjintézet megalapítása, illetve az egységes liturgia kialakítása révén. 4 A kisebbségi sorban lévı magyarok református egyházi életét, illetve oktatásügyük állapotát vizsgálta írásában Tárnok Gyula református lelkész. A könyv a Magyar reformátusok a csehszlovákiai kisebbségi sorsban címet kapta, s leginkább az egyházmegye nevelésügyi helyzetének vizsgálatában tudtam hasznosítani. 5 3 DR. NAGY István: A református egyház helyzete és teendıi Csonka-Magyarországon az 1920-iki trianoni békekötés után. A református és ág. ev. egyházak és évi állapotát feltüntetı táblázatos kimutatással Nyomtatott Borbély Gy. könyvnyomdájában, Mezıtúron, SZABÓ Aladár: A magyar protestántizmus története. Magyar Protestáns Almanach évre (Forrás: Letöltés ideje: ) 5 FLACHBARTH Ernı: A csehszlovákiai népszámlálások és a felvidéki kisebbség nyelvi jogai. Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda R.-T. Pécsett,

5 1939-ben látott napvilágot A Tiszántúli Református Egyházkerület története két kötetben, szerzıje Zoványi Jenı. A munka forráskutatások alapján készült. Az elsı kötet általános képet ad az egyházkerület történetérıl. A tárgyalt idıszakra vonatkozóan nagy szerepet kapott az elsı világháború következtében végbe ment változások fıbb mozzanatainak a bemutatása. 6 A második kötet pedig a kerület egyházközségeinek fıbb jellemzıit tartalmazza. A trianoni békediktátum folytán elcsatolt területek egyházközségeirıl is beszámolt, külön címszó alatt az 1923-ban megalakult Kárpátaljai Református Egyházkerület gyülekezeteirıl. 7 Csomár Zoltán 1940-ben megjelent A Csehszlovák államkeretbe kényszerített Magyar Református Keresztyén Egyház húszéves története ( ) c. könyvét szintén felhasználtam a kutatás során. A mő rendkívül informatív, s adatokban gazdag. A szerzı munkájában rövid történeti visszapillantást ad a cseh megszállás idejére, majd az közötti református iskolaügy, illetve hitélet kapcsán nyújt gazdag információt. 8 Bíró Sándor, Bucsay Mihály, Tóth Endre és Varga Zoltán közös szerzeménye A magyar református egyház története címmel jelent meg 1949-ben Budapesten, a Kossuth Könyvkiadó nyomtatásában. Fontos megjegyeznem, hogy bár az adott irodalomban a tárgyalt idıszakra vonatkozóan kevés információ lelhetı fel, az elızı századok történetével széleskörően foglalkoznak a szerzık, így nyújtva alapot az egyház- valamint társadalomtörténeti kutatásokhoz. 9 Az 1977-ben megjelent Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon az elsı magyar nyelven publikált mő a maga nemében. Szerzıje az elızıekben már említett Zoványi Jenı, aki már fiatal lelkészként elkezdte a könyv írását. A mő fokozatos továbbfejlesztés mellett három kiadást élt meg. A magyar protestáns egyháztörténet áttekintéséhez pedig elengedhetetlen ismeretanyagot tartalmaz. 10 A magyarországi vallásosság kutatásának céljából több éven keresztül folyt munka a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének keretei között, amelynek eredményeirıl A magyar protestantizmus címmel 1987-ben jelentették meg könyvüket a szerzık. A különbözı folyamatok átlátása érdekében a szerzık az elızmények 6 A Tiszántúli Református Egyházkerület története. I. kötet. Írta: DR. ZOVÁNYI Jenı. Debrecen, A Tiszántúli Református Egyházkerület története. II. kötet. Egyházközségek adattára. Összeállította: ifj. Nagy Károly. Debrecen, CSOMÁR Zoltán: A Csehszlovák államkeretbe kényszerített Magyar Református Keresztyén Egyház húszéves története ( ). Ungvár, BÍRÓ Sándor - BUCSAY Mihály - TÓTH Endre - VARGA Zoltán: A magyar református egyház története. Kossuth Könyvkiadó. Budapest, ZOVÁNYI Jenı: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerkesztette: Dr. Ladányi Sándor. Kiadja: A Magyarországi Református egyház zsinati irodájának sajtóosztálya. Budapest,

6 feltérképezésének szükségességét érezték, az így nyert információkat pedig felhasználtam munkám elkészítéséhez. 11 A vonatkozó és hozzáférhetı szakirodalomból kiemelkedik Fritz Peyer-Müller A Kárpátaljai Református Egyház története a két világháború között - kitekintéssel a jelenre c. könyve, amely 1995-ben jelent meg a Református Zsinati Iroda Tanulmányi Osztályának kiadásában. 12 A szerzı nem csupán a hatalomváltásoknak köszönhetı körülményekkel foglalkozik, hanem 1990-ig taglalja a fıbb eseményeket. A beregi egyházmegyére vonatkozó információkat széleskörően adja közre, nagy hangsúlyt fektetve a trianoni békediktátumot követı bizonytalan évekre, illetve a Kárpátaljai Református Egyházkerület megalakulásának körülményeire. A beregi egyházmegyére is vonatkozó tanüggyel kapcsolatos intézkedések válogatott kivonatát jelentette meg 1997-ben Fürj Zoltán. 13 Az író célja olyan gondolatok közlése volt, amelyek a huszadik század elsı felének egyházi vezetıit, valamint oktatóit foglalkoztatták. Ehhez mérten válogatta össze a dokumentumokat, amely így nagy segítséget nyújtott az egyházmegye oktatásügyi helyzetének vizsgálatában. A Tiszántúli Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár munkatársai 2008-ban jelentettek meg egy a maga nemében valóban impozáns mővet, Itt viharzott át felettünk címmel. A két kötetes alkotás emlékiratokat tartalmaz; a levéltár I. 8. d) jelzető állaga tartalmazza azt a lelkészi adattárat, mely a kiadvány alapját képezi. A könyv címe Toldy György (egykori benei lelkész) önéletírásából lett kiragadva: Itt viharzott át felettünk a Károlyi féle forradalom, a komunizmus a maga borzalmaival, a cseh és a román megszállás ma Istennek hála megérve a felszabadulást hittel várjuk reményeink teljes valóraválását. Az elsı kötet református lelkészönéletrajzokat tartalmaz 1942-bıl, Kárpátalja és Partium területérıl. Míg a második kötet Csernák Béla református lelkész naplóját közli. Szabadi István, a Tiszántúli Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár igazgatójának szavaival élve: Az emlékirat, önéletírás, napló sajátos mőfaj Felbecsülhetetlen érték a nemzet önismerete, önbecsülése végett Olyan forráscsoportról van szó, amelyet tudomásom szerint alig kutattak még: az anyakönyveket leggyakrabban családfakutatók forgatják, mellettük nyelvészek régi betegségek neveit kutatva, vagy a történeti statisztika mővelıi, hogy táblázatokat rajzoljanak fel. Számomra szintén elengedhetetlen volt az adattár tüzetesebb áttanulmányozása. Saját 11 A magyar protestantizmus története Tanulmányok. Kossuth Könyvkiadó, Fritz PEYER-MÜLLER: A Kárpátaljai Református Egyház története a két világháború között-kitekintéssel a jelenre. Kiadó: Református Zsinati Iroda Tanulmányi Osztálya. Budapest, Válogatás a magyarországi református egyház mővelıdéspolitikai dokumentumaiból. A dokumentumokat válogatta, a kötetet szerkesztette FÜRJ Zoltán. Debrecen,

7 meglátásom szerint ezeknek az önéletírásoknak az értéke a fennálló szubjektivitás ellenére is felbecsülhetetlen: amellett, hogy széleskörő információt tartalmaznak, az adott személy meglátásai segítenek egy korszak eszmevilágának megértésében is. 14 A beregi egyházmegyére vonatkozó információkat a Protestáns Szemle kiadványai is tartalmaznak, így a szélesebb anyaggyőjtés céljából az Országos Széchényi Könyvtárban ırzött példányok mindegyikét áttanulmányoztam. Rengeteg hasznos információt találtam, amelyek a tényanyag közlésén túl pl. az akkori korszellembe is betekintést nyújtanak. 15 A vizsgált korszak történeti háttere Az elsı világháború kirobbanása a magyarországi református egyházra, így a beregi egyházmegyére is sorsfordító jövıt hozott, hisz a harc az egyházmegye területét sem kímélte, megtépázott családokat, zavart, bizonytalanságot hagyva maga után. Várady Gyula egyházmegyei gondnok március 24-én elhangzott beszédébıl idézve: A középkor borzalmai megismétlıdnek, a civilizátió zászlóvivıinek vélt nemzetek, sárba tiporták a szent jelvényt, az adott szó szentségét, a nemzetközi egyezmények kötelezı erejét pedig, csak annyiban ösmerik, amennyiben czéljaikat szolgálják. Különösen a lelkész uraknak növekedett meg kötelességük Híveinknek nagy része hadba vonult a hazáért, szeretteikért feláldoznak mindent, hullatják a drága vért, meghalnak. Közülök oly sokan, idegen földön, jeltelen hantok alatt alusszák örök álmukat, amely hontokra nincs ki virágot ültessen, nincs ki azokat könnyeivel áztassa a 11-ik honvéd és 65-ik sor-gyalogezred, amelyben fiaink szolgálnak, a legnagyobb megpróbáltatásoknak voltak kitéve: a csatatéren legtöbben közülük hunyták le örökre szemeiket hiszem, hogy az az emberi voltokból kivetkızött rabló had, amely megyénk felsı részét és a szomszéd Galicziát elpusztította, lakóit kifosztotta, hajléktalanná, hazátlanná, földönfutóvá tette, lábát többé hazánk szent földjére nem teszi. 16 Érthetı, hogy lelkészeink reményteljesen tekintettek a jövı felé, hisz akkor talán senki nem gondolt olyan negatív végkimenetelre, amelyben késıbb részük lett. 14 Itt viharzott át felettünk I-II. k im. 15 Pl. az évi Protestáns Szemle közli Révész Imre A reformátusok üzenete a háborús világhoz. Október 31-ikére. c. beszédét, amelyben a reformáció megújítása mellett foglalt állást. Ugyanezen kiadványban pedig a Jeltelen sírok jelei. cím alatt a tábori lelkészség kérdésével kapcsolatban találhatunk bıvebb információt. Mindazonáltal a következı években napvilágot látott beszédek, cikkek szintén hozzá járultak munkám elkészítéséhez. 16 Kárpátaljai Református Egyházkerületi Levéltár és Múzeum (továbbiakban: KRL): A Beregi Református Egyházmegye (továbbiakban: BRE) évi március hó 24-én Beregszászban tartott köz- és bírósági győlésének jegyzıkönyve. Szerkesztette: Sütı Áron egyházmegyei fıjegyzı. Munkács, Grünstein Mór Könyvnyomdája,

8 Az ellenséges erık a Beregi vármegye jó részét hónapokig megszállás alatt tartották, így a háborús események közvetlenül a beregi egyházmegye területét is érintették. Bertók Béla 17 esperes így a fennálló veszélyhelyzet miatt december 15-tıl 27-ig az esperesi irodát kénytelen volt Vásárosnaményba áthelyezni. A felkészültség miatt az esperesi hivatal csupán adminisztrációs munkát látott el, a közgyőlések alkalmával így több ízben bírósági ügyek megtárgyalására sem kerülhetett sor. Az ügyintézéseket az egyházmegye ügyészének hadba vonulása is megnehezítette, valamint problémát okozott a megfelelı postai viszonyok hiánya folytán több napra megtorpanó levélforgalom. 18 A háborús események folytán a hadba vonulás kérdése természetesen az egyházmegye életében is jelen volt, amely leginkább a tanítókat érintette. Ugyanakkor a tábori lelkészség kérdése szintén napirenden maradt. Tábori lelkészség A papok fegyveres szolgálatának kérdése nézeteltérésekhez vezetett. Azonban arra hivatkozva, hogy a papnak a háborúban is lelkésznek kell maradnia, a tábori lelkészséget isteni parancs teljesítéseként hirdették meg a lelkipásztorok között. 19 Az egyházmegye kötelékében lévı lelkészek közül elsıként (1914. augusztus 4-én 20 ) Joó Miklós beregrákosi lelkész kezdte meg szolgálatát. A 39-ik hadosztályhoz osztották be, ahol a beregi vármegye fiai is küzdöttek szeptemberéig 14 hónapot töltött a tőzvonalban. Bár Bertók többször is kérte a püspöki hivataltól szolgálatának felfüggesztését, a lelkész rossz fizikai állapotára, valamint a tábori lelkészi szolgálat elhúzódó idıtartalmára hivatkozva: A beregi egyházmegye kötelékébıl Joó Miklós beregrákosi rendes lelkész aug. 4. óta teljesit 17 Bertók Béla november 3-án született Munkácson Bertók János és Pap Borbála 9. gyermekeként. Az elemi iskolát, illetve a gimnázium alsóbb osztályait Munkácson, a gimnázium felsıbb osztályait, illetve a teológiát pedig Sárospatakon végezte el ben Gyırteleken, 1898-ban Fehérgyarmaton volt segédlelkész. A zápszonyi lelkészi állást 1901 novemberének elején foglalta el. Majd 1903-ban a beregsurányi egyházközség hívta meg lelkészéül, ahol 1914 július végéig munkálkodott augusztus 2-án került a munkácsi gyülekezet élére. A Beregi Református Egyházmegye esperesi székét április 15-én foglalta el, 1922-ben azonban a tisztségrıl lemondott június 7-tıl november 2-ig a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke volt júliusában vonult nyugdíjba. 18 KRL: A BRE évi március hó 24-én Beregszászban tartott köz- és bírósági győlésének jegyzıkönyve, im A magyar protestáns irodalmi társaság kiadványai. Protestáns Szemle. A választmány megbízásából szerkeszti Ravasz László Huszonhatodik évfolyam. I-X. füzet. Hornyánszky Viktor Cs. és Kir. udvari Könyvnyomdája. Budapest, KRL: A Beregi Ref. Egyházmegye évi szeptember hó 28-án Beregszászban tartott köz- és bírósági győlésének jegyzıkönyve. Szerkesztette: Sütı Áron egyházmegyei fıjegyzı. Munkács, Grünstein Mór Könyvnyomdája,

9 tényleges tábori szolgálatot s ez idı alatt szabadsága egyáltalán nem volt s mint hozzám jan. 4-rıl keltezett levelében írja kimerülten és betegen fekszik a neu-sandeci kórházban. 21 Ugyanakkor 1914 novemberétıl Fábián Sándor beregardói és Hörömpı Dezsı bilkei segédlelkészek, illetve Szeles Sándor beregdaróczi rendes lelkész kezdte meg szolgálatát a sebesült szállító lelkészi osztagban. Természetesen a fellépı lelkészhiányt pótolni kellett. Ennek folytán Lánczy Béla beregdédai lelkész lett kinevezve beregdaróczi felügyelı lelkésszé, Beregardóba pedig Fekete János segédlelkészt rendelték ki. Szeles Sándor pedig július 20-án felmentést kapott, így visszatérhetett gyülekezetéhez. 22 Bertók Béla körlevélben szólította fel a lelkészeket a tábori szolgálatra. A jelentkezık névsorát pedig felterjesztette Baltazár Dezsı püspök elé. A tábori lelkészi posztra történı kinevezés így az egyházkerület püspökének feladata volt. A megfelelı személy/személyek kiválasztását több szempont figyelembe vétele elızte meg. Azokat a lelkészeket részesítették elınyben, akik családtalanok voltak, megfelelı fizikai állapottal rendelkeztek, illetve feladataik elvégzésének átruházása nem ütközött nagyobb akadályba. Bertók januári jelentése szerint Róthe Lajos asztélyi és Szendrey István mezıkaszonyi rendes lelkészek, Juhász Imre beregszászi hitoktató-segédlelkész, illetve Fábián Sándor Besztercebányára beosztott betegápoló lelkész jelentkezett tábori lelkészi szolgálatra. Az esperes leginkább Róthét ajánlotta a püspök figyelmébe, mivel a lelkész családtalan volt, egyházközségének irányítását pedig az esperes is el tudta látni. A sebesülteket szállító lelkészi osztagban történı munkavégzésére hivatkozva Fábián Sándor kinevezését is javasolta. Míg Juhász Imre jelentkezését nem látta helyénvalónak, mivel a Beregszászi Fıgimnáziumban végzett hitoktatói munkáját nem tudta másra bízni. Szendreyt pedig be sem ajánlotta a püspök elé, mivel családos ember volt, illetve a lelkészválasztás elıtt álló csonkapapi egyházközséget is ı adminisztrálta, helyettesítése így nem volt megoldható. 23 Hadba vonult egyházmegyei tanítók Bertók szeptember 27-ei jelentése szerint az egyházmegyében munkálkodó tanítók közül szintén többen hadba vonultak. Ez esetben az egyházmegye 24 egyházközsége volt érintve. 21 Tiszántúli Református Egyházkerület és Kollégiumi Levéltár (továbbiakban: TtREL): I. 1. c 226. A tiszántúli református egyházkerület püspöki hivatala. Érk: jan elıszám. A Beregi Református Egyházmegye Esperesi Hivatalától jan szám 22 KRL: A Beregi Ref. Egyházmegye évi szeptember hó 28-án Beregszászban tartott köz- és bírósági győlésének jegyzıkönyve, im TtREL): I. 1. c 226. Érk: jan elıszám, im. 9

10 Hadba vonult egyházmegyei tanítók ( ) 24 Tanító Egyházközség Krasznay Ferenc Balazsér Koszta Zoltán Barabás Szabó Sándor Barkaszó Huszti József Beregdéda Kiss Lajos Beregrákos Nagy Béla Beregsom Kovács Gyula Beregsurány Füsti M. Béni Beregújfalu Horváth János Bótrágy Szász Jenı Csaroda Bán János Csonkapapi Tóth László Gát Huszti Imre Gát Homoki Ferenc Gelénes Bertók László Gulács Kiss Endre Hete Trencséni Pál Kígyós Pataky József Nagygut Lenkei András Nagybégány Füsti Molnár László Nagybereg Maly Sándor Nagyborzsova Sütı István Nagymuzsaly Bitai Dénes Sárosoroszi Balla Lajos Tákos Meleg István Tarpa Közülük Krasznay Ferenc, Huszti József, Kovács Gyula, illetve Füsti Molnár László hadifogságba esett. Kiss Endre, Pataky József (utóbbi április 9-én) 25, Kiss Lajos (1915. május 22-én Ivangorod mellett) 26 pedig hısi halált halt. Emellett Szász Jenı csarodai tanítóról fontos külön említést tennem. A jegyzıkönyvek beszámolnak hazafiasságáról: a tanító bár a katonai szolgálat alól felmentést kapott, nem élt a lehetıséggel. 27 A hadi események 1916-tól már közvetlenül nem érintették az egyházmegye területét. A háború okozta nehézségek azonban tovább éreztették hatásukat. A gyülekezeti tagok, és a 24 KRL: A Beregi Ref. Egyházmegye évi szeptember hó 28-án Beregszászban tartott köz- és bírósági győlésének jegyzıkönyve, im Uo KRL: A Beregi Ref. Egyházmegye évi március hó 23-án Beregszászban tartott köz- és bírósági győlésének jegyzıkönyve. Szerkesztette: Sütı Áron egyházmegyei fıjegyzı. Munkácson, Nyomatott Grünstein Mór Könyvnyomdájában, KRL: A Beregi Ref. Egyházmegye évi szeptember hó 28-án Beregszászban tartott köz- és bírósági győlésének jegyzıkönyve, im

11 tanítók nagy része katonai szolgálatot teljesített, sokan pedig életüket is vesztették. 28 Ugyanakkor az újabb katonai behívások abban az évben sem maradhattak el: Gacsályi József munkácsi, Andorkó László vásárosnaményi és Balla Kálmán vári önálló orgonistavallástanítók vonultak be katonai szolgálatra. 29 Bonyolult egyházpolitikai helyzet az első világháború után Míg 1918 elején 30 általánosságban véve pozitív irányú fejlıdés volt megfigyelhetı pl. az egyházközségek anyagi helyzetét illetıen, szeptember 25. után forradalmi láz ragadta magával az országot. Hazánk nagy része katonai megszállás alá került, ilyen sors várt a Beregi Református Egyházmegye területére is. Az évi április 3-ára tervezett közgyőlést így a személyi biztonság érdekében elhalasztották. Késıbbi megtartása pedig a cseh illetve román katonai megszállás, valamint a politikai viszonyok teljes bizonytalansága folytán lehetetlen volt. 31 A merıben bonyolult helyzetre a trianoni tárgyalások hozták meg a végszót. A békediktátum következtében a magyarországi református egyháztagok száma fırıl fıre csökkent. Csehszlovákia területére hívı került, míg Romániába , Jugoszláviába , Ausztriába 6000, Fiumébe pedig Az anyaország területén az 57 egyházmegyébıl 19 teljes, és 10 csonka, a 2086 anyaegyházból 1010, a 2063 lelkészbıl 1035, az 1753 elemi iskolából 1117, az 5 óvodából 2, a 3215 tanárból 2252, a 27 gimnáziumból pedig 18 maradt. 32 A Csehszlovákiához csatolt Kárpátaljához közel 70 gyülekezet került lélekkel. Ebben az esetben így a területvesztés kapcsán a Magyarországi Református Egyház két egyházkerülete volt érintve: a Tiszántúli és a Tiszáninneni. A Tiszántúli Egyházkerület beregi egyházmegyéjének 42 anya- és egy leányegyháza, ugyanakkor a máramaros-ugocsai egyházmegye 23 anya- és 1 leányegyháza lett elszakítva az anyaországtól. 33 Míg a Tiszáninneni Egyházkerület ungi egyházmegyéjébıl 12 egyházközséget szakítottak le, amely 28 KRL: A Beregi Ref. Egyházmegye évi március hó 23-án Beregszászban tartott köz- és bírósági győlésének jegyzıkönyve, im Uo KRL: A Beregi Ref. Egyházmegye évi szeptember hó 25-én Beregszászban tartott közgyőlésének jegyzıkönyve. Szerkesztette: Sütı Áron egyházmegyei fıjegyzı. Munkácson, Nyomatott Grünstein Mór Könyvnyomdájában, KRL: A Beregi Református Egyházmegye évi november hó 25 napján Bereg-szászban tartott közgyőlésének jegyzıkönyve. Szerkesztette: Sütı Áron egyh. m. fıjegyzı. Nyomtatott: A Kálvin - Nyomdában Beregszász, A magyarországi református egyház története , 1999, im PEYER-MÜLLER, 1994, im

12 gyülekezetek ugyanakkor jogilag a Szlovenszkói Tiszáninneni Egyházkerület ungi egyházmegyéjéhez tartoztak, politikailag azonban Ungvárhoz. 34 Az elszakított területeken az egyház szervezete és anyagi alapja összeomlott. 35 A kormány megkezdte az egyházakkal történı tárgyalásokat: egy önálló, az anyaországtól független egyházi szervezet létrehozását követelve. 36 Természetesen mindez nagy horderejő döntés volt, amely megoldandó kérdéseket vetített az elszakított egyházmegyék vezetıi elé. Mindeközben közgyőlést a beregi egyházmegyében még nem tarthattak, csupán november 25-én 26 hónapnyi szünet után kerülhetett rá sor. Fontos momentum, hogy a rengeteg probléma, s a fennálló nézeteltérések miatt Bertók lemondott esperesi hivataláról. Tisztségét azonban senki nem volt hajlandó átvenni, így kénytelen volt folytatni munkásságát az egyházmegye élén. A megváltozott körülmények folytán az egyházi élet régi megszokott rendje kizökkent a rendes kerékvágásából. Egyházmegyénk-ben is megbénult minden munkásság s bár itt-ott az egyházak tisztviselıi ellen is megnyilatkozott az indulat, meg kell állapi-tanom a tényt, hogy tudtommal számbavehetı személyes sérelem egyik egyházközségben sem érte az egyházi tisztviselıket - mondta Bertók az novemberi közgyőlést köszöntı, megnyitó beszédében. 37 Az egyházi élet megbénulása nem meglepı, hisz a területcsonkítás váratlanul érte az egyházmegyét. Problémát jelentett a Podkarpatszka Rusz elsı évekbeli bizonytalan politikai helyzete is, amely természetesen negatívan hatott az egyházi életre. Sokáig napirenden maradt a hovatartozás kérdése; nehéz volt döntést hozniuk az önálló egyház létrehozásáról. A megszállás elsı éveiben kialakult véleményünk volt az, hogy egyházkerületté nem szervezkedünk, csak ha ratifikálják a békeszerzıdéseket s kénytelenek leszünk megalakulni - emlékezett vissza Bertók Béla önéletírásában. 38 Az ügy tisztázatlanságát bizonyítja, hogy Bertók Béla 1919, 1920 és 1921 folyamán is részt vett még a Tiszántúli Egyházkerület győlésein december 21-én Kassán tartott közgyőlésen megalakult a Szlovenszkói Tiszáninneni Egyházkerület. Püspöke Czinke István lett. Az egyházkerület ügyeinek rendezése céljából 34 PEYER-MÜLLER, 1994, im VISKY Károly: A magyar református egyház elszakított részei a két világháború között. (Forrás: Letöltés ideje: ) 36 CSÁTHY Ferencz: A magyar felvidék szülöttei a világ népeihez. Közzéteszik a Debreczenben és Nagyváradon lakó felvidéki származású polgárok. Magyar Tudományegyetemi Könyvkereskedés és Könyvkiadó Vállalat Kiadása. Debreczen, KRL: A BRE évi november hó 25 napján Bereg-szászban tartott közgyőlésének jegyzıkönyve. Szerkesztette: Sütı Áron egyh. m. fıjegyzı. Nyomtatott: A Kálvin - Nyomdában Beregszász, TtREL: I. 8. d.) 23. Bertók Béla életrajza. Munkács. 39 PEYER-MÜLLER, 1994, im

13 kialakított bizottság egy ideig a kárpátaljai két egyházmegyét is képviselte. A minisztériummal folytatott tárgyalások során egyértelmővé vált, hogy az autonómia, a vallásszabadság, illetve az államsegély biztosításáért nem csupán az önálló egyházi szervezet kialakítását kérik, hanem megkövetelték a lelkészek és gondnokok hőségesküjét is. 40 Czinke levélben kérte a beregi illetve a máramaros-ugocsai egyházmegyék csatlakozását a szlovenszkói egyházkerülethez. A vezetı tisztviselık azonban nem akartak önállóan egyházmegyéjük jövıjének kérdésében dönteni: E. m. közgyőlésünk tisztelettel fogadja ugyan a felhivást, azonban a maga részérıl a kérdés nagy horderejére való tekintettel ez idı szerint érdemleges határozatot nem hozhat. Érezvén azonban az együttmüködés szükségességét, felkéri a maramaros-ugocsai e. megyét, annak elnökségét, hogy a szlovenszkói egyházkerülethez való csatlakozásunk jegyében egy bizottságot válasszon vagy nevezzen meg, amely bizottság e. megyénk bizottságával közösen részletesen megtárgyalná e nagyjelentıségő kérdést 41 Pár héttelkésıbb az 1920 decemberében Kassán megjelenı Esti Újság közölte a kormányzóság tanügyi vezetıségének a hőségesküvel kapcsolatos hirdetményét, felszólítva az egyházi tisztviselıket arra, hogy december 31-ig tegyék le fogadalmukat. Az újságközlemény privát úton már 30-án eljutott Bertókhoz. Az esperes 31-én egy levélben reagált az olvasottakra: azzal a kéréssel fordult a kormányzóhoz, hogy autonómiájuknak megfelelıen oldják meg a kérdést. 42 Elıbb Bertóknak, mint esperesnek kellett letenni a fogadalmat december 27-én 10 órakor. Bertók bár a kitőzött napon és idıponton egy tolmács kíséretében megjelent az alkormányzó úrnál, az Pesek tanügyi referenshez utasította, aki azonban nem tartózkodott otthonában. Bertók ezért annak helyettesénél is megjelent, aki az ügyrıl semmit nem tudva, az egyházügyi referenshez küldte, ahol azt az értesítést kapta, hogy minden lelkésznek külön-külön kell letennie a fogadalmat. A fogadalomtétel így elmaradt. A felmerülı kérdéseket nehéz volt megoldani ilyen körülmények között. Bertók így arra a hírre, hogy Benes január elsején Munkácson lesz, sérelmeiket papírra vetve Benes elé járult. Kérésében nagy hangsúlyt fektetett a református ügyosztály felállításának ügyére, amelyet hozzáértık alkotta csoportnak képzelt el CSOMÁR, 1940, im KRL: A BRE évi november hó 25 napján Bereg-szászban tartott közgyőlésének jegyzıkönyve, im KRL: A BRE évi szeptember hó 15 napján Beregszászban tartott közgyőlésének jegyzıkönyve. Szerkesztette: Sütı Áron egyh. m. fıjegyzı. Nyomtatott A Kálvin - Nyomdában Beregszász KRL: A BRE évi április hó 20. napján Beregszász-ban tartott közgyőlésének jegyzıkönyve. Szerkesztette: Sütı Áron egyházmegyei fıjegyzı. Nyomtatott: a Kálvin - Nyomdában Beregszász,

14 A közös bizottság január 19-ei ülésén sem jutottak megállapodásra: az egyházmegyék a várakozás mellett döntöttek. Ezt az állásfoglalást igazolta az esperesi hivatalhoz pár nappal késıbb érkezett levél a szlovenszkói tiszánnineni püspökségtıl, amely szerint az általuk benyújtott memorandumra adott válaszában a kormányzó kijelentette, hogy a Podkarpatszka Ruszban 44 a református egyháznak külön kell szervezkednie. A csatlakozás kérdése tehát tárgytalanná vált. 45 Az új kerület megalakításának terve természetesen napirenden maradt. E célból került sor augusztus 2-án a kárpátaljai három egyházmegye képviselıinek újabb tanácskozására Beregszászban. 46 Biki Ferenc ugocsai esperes az önálló kerület megalakítása ügyében szólalt fel. A résztvevık azonban nem tudtak egyezséget kötni. Egyesek Biki esperest támogatták, hogy minél hamarabb be tudjanak kapcsolódni a másik két egyházkerülettel együtt összehívandó zsinati munkálatokba. Többen azonban halasztásra ítélték a kérdést, amely döntés mellett maradtak a közgyőlés végén is. Elırelépésnek számítható azonban, hogy elıirányozták egy közös bizottság létrehozását, amelyben mind a három egyházmegye képviselhette magát. A közös bizottság november 29-ei ülésén pedig Bihary Lajos lelkészt választották meg elnökké. Bihary Lajos körlevélben fordult a kárpátaljai gyülekezetek presbitériumaihoz, hogy határozzanak a kerület megalakításának kérdésében. Többségében pedig a Kárpátaljai Református Egyházkerület megszervezése mellett tették le voksukat. Ezért Bihary Lajos meghívta a gyülekezeteket az október 31-én, Beregszászban tartandó alakuló győlésre. Egyelıre azonban csupán egy ideiglenes elnökséget választottak (Biki Ferenc rangidıs esperes és Ráthonyi Ákos személyében), illetve egy újabb bizottságot. A bizottság feladata a kormánnyal történı államsegély ügyének rendezése, költségvetés készítése, valamint a 12 ungi egyházmegyei egyházközség hovatartozásának ügyében való rendezkedés volt. 47 A különálló egyházkerület kialakításának útjában állt továbbra is azonban a fogadalmak kérdése, amelyet 1922-ben a beregi egyházmegye 12 lelkésze az állampolgárság kötelezı érvényének elutasítása miatt még nem tett le. 48 Az állampolgársághoz egyébként sem volt 44 Megválasztották a Podkarpatszka Rusz egyházmegyeközi bizottságának tagjait is. Rendes tagokká: Bertók Béla esperest, Sütı Áron fıjegyzıt, Dr. Szabó Bertalan gondnokot, Sikó Endre tanácsbírót, Dr. Polchy István ügyészt. Ugyanakkor Mizsák Péter, Bary Gyula, Toldy Ignácz, Bakó Bertalan, illetve Füsti M. László póttagnak lett kinevezve. 45 KRL: A Beregi Református Egyházmegye évi szeptember hó 15 napján Be-regszászban tartott közgyőlésének jegyzıkönyve, im. 5.; Uo PEYER-MÜLLER, 1994, im ; 94-98; KRL: A Beregi Református Egyházmegye november 9-én Beregszászban tartott köz- és bírósági győlésének jegyzıkönyve. Szerkesztette: Sütı Áron e.megyei fıjegyzı. Nyomtatott: a Kálvin - Nyomdában Beregszász,

15 könnyő hozzá jutni, valamint akadtak olyanok, akik tartózkodási illetve munkaengedéllyel sem rendelkeztek. 49 Az önálló egyházkerület létrehozásával kapcsolatos ügyek lassan tisztázódni látszottak, a kormány az állami támogatás mellett foglalt állást, illetve folyamatban volt a Kárpátaljai Ungi Egyházmegye megalakulása is. Biki ekkor március 8-ra győlést hívott össze Beregszászba, ahol kimondták az egyházkerület megalakítását és választást írtak ki a tisztségek betöltésére. A Kárpátaljai Református Egyházkerület elsı közgyőlésére így került majd sor június 7-én Munkácson, ahol beiktatták a megválasztott tisztségviselıket is. 50 Bertókot, a beregi egyházmegye korábbi esperesét, választották meg püspökké, amely beosztásban az egyházkerület terület-visszacsatolásáig november 2-ig munkálkodott. 51 Az egyházmegye felépítése, irányítása Az egyházmegyéhez tartozó gyülekezetek és azok lelkészei A református egyház alulról felfelé építkezik, alapegysége tehát az egyházközség. 52 Az egyházmegye községei közül a trianoni békediktátumig mindegyik a Bereg vármegye területén helyezkedett el. Az anyaegyházak mellett rendelkezett egy leányegyházzal (Fejércsével, amely Hete filiája 53 volt), két missziói körrel (Munkács és Bilke), társegyház volt Ugornya és Gergelyi, 54 illetve több szórványegyházközség volt a területén. (A szórványegyházközségek egyházhatósági beosztása az 1. sz. mellékletben található.) Egy-egy különálló egyházközség 55 élén a választott presbitérium és a lelkész állt, illetve az egyházközségi közgyőlés, melynek tagja volt minden adófizetı polgár ben az egyházmegye kötelékében 64 rendes-, 12 segédlelkész, 55 rendes és 2 helyettes tanító, tanítónı, valamint 5 önálló énekvezér, 1 elıkönyörgı, illetve 67 gondnok munkálkodott. 57 A 49 TtREL: I. 8. d.) 23. Bácsy Gyula önéletrajza. Munkács. 50 PEYER-MÜLLER, 1994, im TtREL: I. 8. d.) 23. Bertók Béla életrajza. Munkács, im. 52 KRL: Egyházi törvények az evangélium szerint reformált Magyarországi keresztyén egyházban. Készítette: Tóth Sámuel. Budapest, Filia - latin er., jelentése: leányegyház. 54 KRL: A BRE évi szeptember hó 28-án Beregszászban tartott köz- és bírósági győlésének jegyzıkönyve, im Dr. Csohány János doktori értekezésében a következıképen írt az egyházközség fogalmáról: Az egyházközség az egyház tagjainak meghatározott területen élı és az egyházi törvény szerint szervezett gyülekezete. Az egyházközség területe általában egybeesik a közigazgatási alapegységgel, de az sem kizárt, hogy több helység területére kiterjedjen. A gyülekezet fogalma tehát nem azonos az egyházközség fogalmával, mivel a gyülekezet az egyházközséggel ellentétben nincs jogilag szervezve. 56 Egyházi törvények az evangélium szerint reformált Magyarországi keresztyén egyházban, im KRL: A BRE évi szeptember hó 28-án Beregszászban tartott köz- és bírósági győlésének jegyzıkönyve, im

16 lelkész-, valamint a tanítóállományban mindazonáltal állandó változások mentek végbe a vizsgált idıszakban is, amely egyrészt a világháborús események, másrészt a trianoni békediktátumot követı bonyolult politikai helyzetnek volt az utóhatása. (A vizsgált korszak idején szolgáló lelkészek névsora a 2. sz. mellékletben olvasható.) Néhányan kiléptek az egyházmegye kötelékébıl, illetve több lelkészi állás haláleset útján üresedett meg. A posztokat természetesen pótolni kellett. Mindazonáltal a világháborús események közepette a hiánypótlás sokszor elgördíthetetlen akadályokba ütközött. Lelkészi posztban történı változás ( ) 58 Érintett Lelkész/segédlelké Megjegyzés egyházközség(ek) sz Zápszony Czövek Zoltán Czövek Zoltán zápszonyi segédlelkész 1914-ben kilépett az egyházmegye kötelébıl. Kígyós Fekete János Fekete János kígyósi segédlelkész 1914-ben kilépett az egyházmegye kötelébıl. Nagybereg Urbán Endre Urbán Endre nagyberegi segédlelkész 1914-ben kilépett az egyházmegye kötelébıl. Beregrákos Pap Károly 59 Pap Károly beregrákosi lelkész 1914-ben elhunyt. Munkács Sütı Kálmán Sütı Kálmán munkácsi lelkész, beregi esperes 1914-ben elhunyt. Munkács Bertók Béla Bertók Béla egyházmegyei esperes lett munkácsi lelkésznek megválasztva, beiktatása kapcsán azonban problémák adódtak. Bár augusztus 2-án már elfoglalta a munkácsi lelkipásztori állást, felszentelésére azonban a hadba lépés miatt nem kerülhetett sor, mivel a városban mőködött a hadkiegészítı parancsnokság székhelye. Baltazár Dezsı akkori tiszántúli püspök, így nem tudott elutazni a felszentelésre. A beregi 58 KRL: A BRE évi április hó 15-ik napján Beregszászban tartott köz- és bírósági győlésének jegyzıkönyve, im. 11.; , KRL: A BRE évi március hó 24-én Beregszászban tartott köz- és bírósági győlésének jegyzıkönyve, im. 3-4; 13., KRL: A BRE évi szeptember hó 28-án Beregszászban tartott közés bírósági győlésének jegyzıkönyve, im. 5., KRL: A BRE évi március hó 23-án Beregszászban tartott köz- és bírósági győlésének jegyzıkönyv, im. 2-5, KRL: A BRE évi szeptember hó 20-án Beregszászban tartott köz- győlésének jegyzıkönyve. 3.; 9, KRL: A BRE évi április hó 12-én Beregszászban tartott közgyőlésének jegyzıkönyve, im. 3-4., KRL: A BRE évi szeptember hó 25-én Beregszászban tartott közgyőlésének jegyzıkönyve, im. 3., KRL: A BRE évi november hó 25 napján Bereg-szászban tartott közgyőlésének jegyzıkönyve, im. 4-6., KRL: A BRE évi április hó 20. napján Beregszász-ban tartott közgyőlésének jegyzıkönyve, im. 4-5, TtREL: I. 8. d). 21. Szútor Jenı önéletrajza. Beregszász, 1942 június hó 15-én., TtREL: I. 8. d.) 23. Bertók Béla életrajza, im. Munkács. 59 Pap Károly november 30-án született Nagybégányban. Szülei ısi nemesi család sarjai voltak, édesapja Pap János nagybégányi református lelkész volt, édesanyját pedig Szabó Máriának hívták. Hat lánytestvére mellett nevelkedett. Iskoláit, majd a teológiát is Sárospatakon végezte, jó eredményei folytán külföldi egyetemek is szívesen látták volna, azonban az es forradalom miatt nem tudott elutazni tól édesapja mellett lett segédlelkész Beregrákoson, 1856-ban Munkácsra helyezték át, 1857-ben pedig Balazsérra ben édesapja szolgálatát vette át, emellett pedig édesanyjáról és testvéreirıl is gondoskodott. Rengeteget köszönhetett neki a beregrákosi gyülekezet, leginkább az 1900-ban átadott kétemeletes iskola építésének ügyén fáradozott, amely 52 ezer korona költséggel járt. A rutén iskolák körlátogatója volt, valamint tanácsbíróként is tevékenykedett augusztus 15-én munkássága elismeréseként pedig a koronás arany érdemkereszttel tüntették ki. 16

17 Kígyós Szalacs egyházmegyében mindeközben beiktató lelkészrıl nem tudtak gondoskodni, mivel a hadkiegészítı területrıl az összes, katonai korban lévı lelkész hadba vonult: Ily körülmények között a beiktatandó lelkészt, ki esperesi állását már április 15-én elfoglalta, - mint esperese az E. T. II. tc. megfelelı szakasza alapján maga iktatta be hivatalába. 60 Széles Ferenc Széles Ferenc kígyósi segédlelkészt a püspök február elsejétıl Szalacsra helyezte át, így az egyházmegye kötelékébıl kilépett. Kígyós Dávid Lajos A kígyósi lelkész április 16-án hunyt el. A szigorú katonai szabályok miatt az esperes sem tudott elutazni a temetésére. Bilke Kölcsey Zsigmond Az év elején nyugállományba vonult. Bilke Szabó Zoltán május elsején lett felszentelve a megüresedett bilkei lelkészi posztra. Csonkapapi Darcsy Bertalan Az évben nyugállományba vonult. Csonkapapi Fekete János június elsején lett felszentelve csonkapapi lelkésszé. Beregsurány Beregardó Filep Sándor június elsejétıl Beregsurányból Beregardóba rendelték át segédlelkésznek, októbertıl kezdıdıen pedig az ottani lelkész nyugdíjba vonulása következtében helyettes lelkésszé nevezték ki. Tiszaadony Csatáry Zoltán június elsejétıl Tiszaadonyba lett kirendelve segédlelkészül. Gelénes Hézser Lajos november elsejétıl Gelénesbe helyezték segédlelkészül. Kajdanó Kígyós Tornyay János A megüresedett kígyósi lelkészi állást meghívás útján Tornyay János kajdanói lelkész foglalta el november elsejétıl. Kajdanó Szécsényi István A kajdanói lelkészi állást november 1-jén foglalta el. Nagylónya Ecsedy Károly november 14-én elhalálozott. Beregardó Pataky Imre Az évben nyugállományba vonult. Beregardó Kallós Béla A beregardói posztot november 14-én foglalta el. Beregardó Filep Sándor Az egyházkerület püspöke november 15.-tıl Beregsurányba helyezte át segédlelkészül. Gát Rácz István november 25.-tıl helyezték át Gátra segédlelkészül. Beregszász Kiss János december elsejétıl Beregszászba lett kirendelve segédlelkészül. 60 TtREL: I. 8. d.) 23. Bertók Béla életrajza, im. Munkács. 61 Ecsedy Károly régi papi családban született január 28-án. Felsıbb iskolát és a teológiát is Debrecenben végezte el. Szoboszlai Pap István szuperintendens nevezte ki a debreceni ref. fıgimnázium 4. osztály tanítójának. Majd Nagylónyára került a Lónyay-családhoz nevelıként. Itt érte 1848-ban a szabadságharc. Jelentkezett a Bocskay huszárezredhez február 7-én pedig Mészáros Lázár tábornok kinevezte a 17-es számú Bocskay huszárezredhez tábori lelkészül. A kinevezést február 13-án Szoboszlai is megerısítette. A táborban kapitányi rangot viselt. A szabadságharc után a Lónyay családnál bujkált. E család határozott kérésére választották meg 1851-ben a megüresedett lónyai lelkészi állásra. 64 éven keresztül munkálkodott itt. Elsı felesége Rákóczy Mária volt, 14 gyermekük született. Második felesége Zilahi Kiss Berta volt, akivel még 17 évig éltek együtt. 17

18 Tivadar Sipos Kálmán 62 A lelkész december 13-án hunyt el. Gát Rácz István A segédlelkész január 13-án hunyt el. Badaló Kazay Gyula 63 A badalói lelkész 51 éves hunyt el január 22-én. Gát Rámeszdorfer György március elsejétıl a püspök Gátra rendelte segédlelkésznek. Bátyú Sass Mihály A püspök Sass Mihályt március 15.-tıl Bátyúba rendelte segédlelkészül. Nagylónya Szutor Jenı Beiktatására május 28-án került sor, lelkészi állását pedig június 1-jén foglalta el. Beregszász Molnár Ferenc június 1-jétıl Beregszászban lett segédlelkész. Tivadar Filep Sándor július elsején foglalta el állását, július 9-én pedig sor került beiktatására. Munkács Sass Mihály A püspök Sass Mihályt július 1-tıl Munkácsra rendelte segédlelkészül. Barkaszó Bátyú Ladányi Mihály augusztus elsejétıl Barkaszóra, majd augusztus 28- tól Bátyúba lett kirendelve segédlelkészi posztra. Beregszász Szarka László szeptember 1-jétıl Beregszászba került segédlelkészként. Barkaszó Simon Károly szeptember 1-jétıl lett barkaszói segédlelkész. Munkács Toldy György október 1-jétıl Munkácson lett segédlelkész. Barabás Seres Ábrahám ban elhunyt. Kis- és Nagygut Sárkány Kálmán ban elhunyt. Kis- és Nagygut Ladányi Mihály december 1-jétıl Kis- és Nagygutra került segédlelkészként. Kisharangláb Dayka Ignác Dayka Ignác kisharanglábi lelkész december 24-én elhunyt. Hetyen Tóth Béla Tóth Béla hetyeni lelkész december 30-án elhunyt. Barabás Gacsályi József A barabási lelkészi posztot meghívás útján Gacsályi Tiszakóród Kis- és Nagygut Rámeszdorfer György József tiszakóródi lelkész töltötte be 1917-ben. Rámeszdorfer György gáti segédlelkész lett 1917-ben kinevezve Kis- és Nagyguton lelkésznek. 62 Sipos Kálmán Budapesten született 1883-ban. Középiskoláit Nyíregyházán végezte. Majd elıbb jogot kezdett el tanulni, de késıbb a teológiára váltott, amit Sárospatakon, Pápán és Budapesten végzett el. Elıbb Faddon (1908), majd Drávaiványiban (1909) volt helyettes lelkész, itt kötött házasságot Varga Irmával. Meghívás útján került a tivadari gyülekezet élére 1910 januárjában. 63 Kazay Gyula szeptember 25-én született Szatmár megye Kömörı községében szeptember 1-tıl kezdte meg tanulmányait a szatmári református gimnáziumban. A 7. és 8. osztályt Debrecenben végezte el ıszén kezdte meg teológiai tanulmányait Debrecenben ben kifogástalan magaviseletéért és szorgalmas tanulásáért 50 ft erénydíjat kapott, a debreceni kaszinótól pedig egy pályamunkáért 15 db aranyat nyert február elsejétıl segédlelkész lett Derecskén, 1892.május elsejétıl pedig Nagykunmadarason. Egy év múlva a gyügye-i egyházközség hívta meg lelkészének, ahol nagyapja, Kazay István is szolgált november 28-án választották meg lelkésszé Badalóban. 64 Seres Ábrahám május 19-én született Tiszadadán. A teológiát Sárospatakon kezdte, majd Debrecenben fejezte be február 3-án Révész Bálint püspök ajánlatára Horvát István beregi fıispán házához került nevelınek, és egyben hete-fejércsei segédlelkésszé is kinevezték október 1-én Gutra helyezték, majd 1888 márciusában Hetyenbe, 1890 áprilisában pedig Beregszászba helyezték márciusában ugyanakkor a barabási gyülekezet választotta meg lelkipásztorául ben lelkészi aljegyzıvé, 1907-ben pedig fıjegyzıvé választották, amely tisztséget 1912-ben az egyházmegyei közpénztárnoksággal cserélt fel. 65 Sárkány Kálmán január 13-án született Izsnyétén. A gimnáziumi, illetve a teológiai tanulmányait Sárospatakon végezte júliusától kezdve Gáton szolgált segédlelkészként ban pedig a kis- és nagyguti egyházközség választotta meg lelkészévé. 18

19 Hetyen Pói József január 1-tıl Hetyenben lett segédlelkész. Kisharangláb Pói József február 15.-tıl Kisharanglábra nevezték ki segédlelkésznek. Kisharangláb Pói József 1917-ben lett felszentelve. Hetyen Fekete János Hetyenbe Fekete János csonkapapi lelkész került felügyelıként. (1917) Barkaszó Gát Simon Károly Simon Károly barkaszói segédlelkész március 15.- tıl Gátra helyezték. Barkaszó Fóris Endre Fóris Endre debreceni segédlelkész március 18-án lett barkaszói lelkészként beiktatva. Kisbégány Angyal Viktor március 25-én lett kisbégányi lelkészi állásában megerısítve. Beregrákos Joó Miklós A beregrákosi lelkész bár külön kérvényezésre hagyhatott fel tábori lelkészi szolgálatával, szeptember 14-én távirati parancs folytán újból be kellett vonulnia. Beregrákos Kajdanó Szécsényi István Joó Miklós távolmaradásában lelkészi teendıi ellátásával Szécsényi István kajdanói lelkészt bízták meg. Gát Kovács Dezsı február 15.-tıl Gátra került segédlelkészként. Tiszaadony Csatáry Zoltán július 1-jétıl Tiszaadonyba került segédlelkészként. Munkács Gaál István augusztus 1-jétıl Munkácsra került segédlelkészként. Beregszász Toldy György augusztus 1-jén Beregszászba lett áthelyezve segédlelkészként. Badaló Kóta Lajos év október 17-én halt meg spanyolnáthában. Sárosoroszi Illyés Mihály december 28-án hunyt el a sárosoroszi lelkipásztor. Nagyborzsova Boros Sándor január 1-jén nyugdíjba vonult. Beregszász id. Kallós Tivadar február 19-én hosszú betegség után hunyt el a beregszászi lelkész, egyházmegyei tanácsbíró. Bene Kiss Péter A lelkész március 8-án hunyt el. Csonkapapi Fekete János A csonkapapi lelkész július 7-én hunyt el (31 évesen). Rafajnaujfalu Szabó Géza szeptember 18-án hunyt el (33 évesen). Asztély Róthe Lajos július 20-án váratlanul életét vesztette az asztélyi lelkipásztor. Badaló Rácz Miklós A badalói lelkészi állást meghívás útján Rácz Miklós foglalta el március 2-án. Nagyborzsova Kovács Dezsı Boros Sándor helyét az egyházközség pályázat útján Kovács Dezsı segédlelkésszel töltötte be május 27- én. Bene Toldy György Benei lelkészként lett megválasztva július 18-án. Csonkapapi Illyés István 68 A halálozás folytán megüresedett csonkapapi lelkészi állást október 14-én töltötte be meghívás útján 66 Illyés Mihály szeptember 22-én született Beregardóban, ahol elemi iskoláit is végezte. Majd a beregszászi polgári iskolában tanult. Az 5. osztályt pedig Sárospatakon végezte el ben Czigándra került káplánnak, 1900 szeptemberétıl pedig Mátyuson lett helyettes lelkész-tanító. Egy év múlva pedig rendes lelkésszé is megválasztották tól Sárosorosziban lett lelkész-tanító. 44 évesen hunyt el. 67 Szabó Géza Tiszakerecsenyben született április 19-én. Édesapja is lelkész volt. Gimnáziumi tanulmányait Beregszászban, teológiai iskoláját pedig Debrecenben végezte. Szolgált Nagylónyán, Székelyhidon, majd Beregszászban ben választotta meg a rafajnaujfalui gyülekezet lelkészévé. Spanyol náthában betegedett meg, Beregszászban gyógyítatták, de szeptember 18-án életét vesztette. 19

20 Beregszász Nagylónya Halábor Mátyus Bilke Tiszakeresztur Bilke Kígyós Illyés István mátyusi lelkész, aki szolgálatát november 9-én kezdte meg. Szutor Jenı A nagylónyai lelkész 1920 februárjától Beregszászban kezdte meg lelkészi szolgálatát. Szabó Bertalan Szabó Bertalan halábori lelkész Mátyusra került át ban. Csok József A bilkei helyettes lelkész, Csok József, április 1-tıl Tiszakeresztúrra lett beiktatva rendes lelkészként. Tornyay János A bilkei egyház felügyeletével Tornyay János kígyósi lelkész lett megbízva, aki a kígyósi lelkészi állásáról így le is mondott. Halábor Harsányi Bertalan június 6.-tól Haláboron kezdte meg lelkipásztori tevékenységét. Sárosoroszi Benkı Viktor A sárosoroszi lelkészi állást meghívás útján nem sikerült betölteni, pályázat útján pedig a bonyolult politikai helyzet miatt lehetetlen volt. Egy idıre így a benei lelkész, Toldy György, felügyelete alá helyezték az egyházközséget. A sárosoroszi gyülekezet tagjai azonban engedélyt kértek az esperestıl a lelkészi poszt betöltésére történı újabb meghívásra. Az újabb meghívás törvénytelen voltára, Bertók felhívta figyelmüket, a választani jogosultak azonban a nehéz körülmények miatt kitartottak elhatározásuk mellett. Mindazonáltal a jövıbeni problémák elkerülése végett elhatározásukról nyilatkozatot küldtek Bertók Bélához, amelyben biztosították az esperest arról, hogy amint ez ügyben bármilyen feddésben részesülne, ık támogatni fogják. Bertók végül engedélyezte a másodszori meghívást, amely útján Benkı Viktor dolhai lelkészé lett a poszt július 18-án. Újdávidháza Simon Zsigmond Újdávidházára került helyettes lelkészként. (1920) Munkács Ladányi Zsigmond Munkácson lett segédlelkész. (1920) Szernye Hadar Gyula Szernyén, a betegeskedı Kiss János lelkész mellett lett segédlelkész 1920-ban. Zápszony Rafajnaujfalu Bótrágy Munkács Ifj. Czövek János Boldizsár Bertalan Tóth József Kájel Mihály Ifj. Czövek János zápszonyi lelkész március 31-én hunyt el. A gyülekezet felügyeletével elıbb Boldizsár Bertalan rafajnaujfalusi lelkész, majd Tóth József bótrágyi lelkész lett megbízva. A lelkész pótlására történı intézkedéseket az esperesi hivatal sokáig nem tudta megtenni, mivel a gyülekezet nem akarta biztosítani a javadalmat a megválasztandó lelkész számára. Már az is felmerült eshetıségként, hogy esetleg leányegyházzá alakítsák át a gyülekezetet. Az év folyamán azonban sikerült tisztázni a lelkészi fizetés mértékét, amelynek fényében Bertók a lelkészválasztási eljárást elindította. A szavazatok többségével pedig Kájel Mihály munkácsi segédlelkészt tisztelték meg. 68 Önéletrajzát ld. 3. sz. melléklet. 20