111 pont a XXI. század eleji nemzeti közszolgálati rádióról

Átírás

1 dr. Such György 111 pont a XXI. század eleji nemzeti közszolgálati rádióról Pályázati anyag a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriuma Elnökségének december 12-én kelt nyilvános pályázati felhívására Budapest, június 12.

2 T a r t a l o m j e g y z é k Bevezetés...3 Általános alapelvek...6 A piac...7 A tartalom...10 A gazdálkodás...18 A szervezet...22 A közszolgálati rádiózás értelme és perspektívái...24 Zárszó

3 Bevezetés Több mint tíz évvel az évi I. törvény (közkeletű nevén médiatörvény) elfogadása után sajnos kevés olyan lényeges terület van a Magyar Rádió Zrt.- ben amely maradéktalanul megfelel a korszerű közszolgálati rádiózás követelményeinek. Gyakran érzékelheti a hallgató, hogy hanyatlik a műsorok minősége, szakszerűsége, frissessége és hangzáskultúrája. A rádiós alkotók egy része elszürkült, csak kevesen képesek a megújulásra, az éter hullámain néha eluralkodik a középszerűség, az igénytelenség és a politikai függőség. Egyre kevesebb a hiteles, nagyformátumú személyiség (szerkesztő, riporter műsorvezető, bemondó), pedig nélkülük fogalmilag kizárt a népszerű és sikeres rádiózás. Az ún. nemzeti főadó, a Kossuth, az utóbbi öt-hat évben elvesztette a napi hallgatóinak kb. ötven százalékát, és általában is a rendszeres rádiózók közel fele ma már egyáltalán nem hallgatja a Magyar Rádiót. Akik pedig hallgatják, azoknak több mint kétharmada ötven éven felüli. Mindezen térvesztés olyan időszakban történt, amelyben noha a hirdetők megnyeréséért egyre élesebbé vált a verseny az érdemi rádiós tartalmi piacon alig-alig volt vetélytársa a közrádiónak. Természetesen a hallgatottság nem az egyetlen mérce a közszolgálati intézmény megítélésénél, de a tendencia riasztó és veszélyes. Azt üzeni, hogy a Magyar Rádió folyamatosan elveszíti a hallgatók bizalmát, s ezzel párhuzamosan azt a lehetőségét, hogy érdemi befolyást tudjon gyakorolni hazánk politikai-, társadalmi- és kulturális folyamataira. Egyetértek azokkal, akik szerint a közszolgálati rádió nemzeti funkcióját is korszerűtlenül tölti be. Továbbra is folytatja a nemzetállami rádiózás jól megszokott gyakorlatát, ahelyett, hogy felismerné, e tekintetben a kulturális állampolgárság értelmezési kerete, a kisebbségi sorban élő magyarok társadalmi 3

4 valóságának megjelenítése sokkal adekvátabb stratégia lenne. Ennek hiányában tovább gyengülhet a magyar nyelvű mediális jelenlét a határon túli vegyes lakosságú közösségekben. Alacsonyak a bérek, miközben jelentős a túlfoglalkoztatás. Továbbra is korszerűtlen az intézmény infrastruktúrája, jórészt elavult a műszaki eszközparkja, noha értékesek, a korszerű rádiózásra alkalmatlanok és célszerűtlenek az ingatlanai. Az eddigi gyógymódok (ha voltak egyáltalán) nem váltak be, a közrádió állapota az elmúlt évek során nem javult. Olyan beavatkozásra van tehát szükség, amely képes megindítani az intézmény gazdasági, szakmai és morális fellendülését. Létszámában és tevékenységében karcsúsítja, szemléletében és technikai infrastruktúrájában pedig modernizálja a Magyar Rádió minden részlegét. Az átalakítás munkái során legfőképpen a közszolgálatiság és a közgazdasági racionalitás követelményeit kell szem előtt tartani. Valamint azt az egyre feltartóztathatatlanabb tényt, hogy a rádiózásnak a földi műsorszórás és a kábelrendszerek általi terjesztési korszaka az eddig megismert formájában végéhez közeledik, és napjainkra kialakulófélben van a globális médiatér olyan új dimenziórendszere, amely megváltoztatja az információhoz, a társadalomhoz, a közösséghez fűződő korábbi viszonyokat. Nem kerülhetem meg a választ arra a kérdésre, hogy vajon miért pályázom az elnöki tisztségre, ha sok tekintetben ennyire problémásnak tartom a kiinduló helyzetet. Erre a rövid válaszom az, hogy éppen ezért. A hosszabb választ az alábbi három pontban foglalom össze: A Magyar Rádió az egyik legnagyobb magyar nyelvű tartalomipari vállalkozás a világon, s mint ilyen hallatlan lehetőségeket rejt magában a magyar újságírás, tágabban pedig az egész magyar kultúra fennmaradása és alakítása szempontjából. Kissé talán pesszimistán hangzik, de én is azok táborát gyarapítom, akik szerint a digitális forradalom korában magyar nyelvű 4

5 multimediális tartalomipar nélkül hosszú távon kihalás fenyegetheti a magyar kultúrát. Szintén jelentős gazdasági tartalékokat látok a közrádióban, mind a költségmegtakarítás, mind pedig a bevételnövelés területén. Ezek kihasználásával példát lehetne állítani a többi magyar közszolgálati intézmény elé, hogy szakértelemmel és elszántsággal nem lehetetlen az üzleti siker sem. Végezetül hiszek abban, hogy a Magyar Rádió pártatlan és kiegyensúlyozott hírszolgáltatásával, valamint politikai- és közéleti háttérműsoraival nemcsak a híripar többi szereplője számára jelenthet zsinórmértéket a jövőben, de jótékonyan hathat a magyar közbeszédre is. 5

6 Általános alapelvek 1. A Magyar Rádiónak, mint a magyar nemzeti hangzáskultúra és a köznyilvánosság alapintézményének, ismét az ország egyik legnagyobb hatású és tekintélyű kultúra-előállító és -közvetítő intézményévé kell válnia! 2. A közszolgálati rádiónak kiemelkedő szerepe van a történelmi- és nemzeti önismeret elmélyítésében, a demokratikus értékrend megszilárdításában, a közéletben való részvételhez szükséges készségek és képességek elsajátításában. Nagymértékben hozzájárulhat a nemzet mentális és erkölcsi állapotának javulásához, a politikai-, vallási- és nemzetiségi tolerancia növekedéséhez. 3. A közszolgálatiság azt jelenti, hogy a Magyar Rádió teljesíti a közösség céljait, viszonyítási alap más rádióknak, szerkesztésében független a kormánytól és a kereskedelmi érdekektől, hatékony és értéket teremt az adófizetők pénzéből, kommunikál az adófizetőkkel, és megfontolja a véleményüket. 4. A közszolgálati rádiónak egyszerre kell nevelnie az alkotmány és a törvények tiszteletére, a közösségi együttélés normáinak betartására, valamint biztatnia polgárait bírálatra, a káros és veszélyes társadalmi beidegződések elutasítására! 5. A Magyar Rádiónak elkötelezettnek kell lennie a jövő két legfontosabb záloga, a természeti környezet megóvása, és a fiatal generáció szellemi és erkölcsi gyarapodása iránt! 6. A társadalom sohasem homogén, a politikai közösség sohasem egységes, hanem különböző (esély)egyenlőtlenségek, törésvonalak, ellentétek, konfliktusok mentén szabdalt. A közszolgálati rádiónak ezért kötelessége biztosítani a pártatlan, kiegyensúlyozott, sokoldalú és hiteles tájékoztatást, szolgálnia kell a hátrányos helyzetűek érdekérvényesítő képességének növelését, illetve csökkentenie kell lemaradásukat azzal, hogy olyan kulturális 6

7 javakat tart kínálatában, amelyeket e társadalmi csoportok a piacon, helyzetüknél fogva, nem képesek megszerezni! 7. A közszolgálatiság fentiekben felsorolt elveinek gyakorlatba való átültetése során ügyelni kell a megvalósítás módjára és a befogadói közeg értékvilágára. A gyártott műsorok meg kell, hogy feleljenek a minőség, az életszerűség, az érthetőség és az érdekesség követelményeinek, különben a közszolgálat vagy az olyan értelmiségiek puszta frázisa marad, akik közpénzekből kívánják kielégíteni saját kulturális preferenciáikat, és/vagy olyan műsorok fennkölt és didaktikus láncolatává válik, amelyet legkevésbé azok hallgatnak, akiknek, vagy akikre hivatkozva készült! 8. Jóllehet a Magyar Rádió működését a gazdasági racionalitásnak kell áthatnia, terméke, a műsor, nem a bevétel megszerzését célozza. A közszolgálati rádió alapfunkciójával összeférhetetlen az a szemlélet, amely szerint a kereskedelmi csatornákkal kellene versenyeznie a fogyasztókért. A műsor itt az állampolgárnak szól, nem pedig a vásárlónak. A cél az alternatíva állandó felmutatása a kereskedelmi adók műsorkínálatának többségével szemben. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a közszolgálati működés fenntartásához állami (adófizetői) segítségre van szükség, mert a végtermék nem föltétlenül jó kereskedelmi üzenethordozó. A piac 9. A Magyar Rádió korábbi vezetése szerette a hallgatottságot rendkívül pozitív színben feltüntetni, amelynek illusztrálására rendszerint nagy aggregált mutatószámokat használt (és rendszerint a három adót egybeszámolta). Ha valaki azonban kicsit is e paraván mögé néz, sokkal differenciáltabb képet kaphat a magyar rádiók reklám- és hallgatói piacáról. 7

8 10.Mielőtt azonban erre rátérek, néhány szóban röviden a hallgatottságmérésről. Az elektronikus (broadcast) média közönségmérése történhet aktív és passzív módon. A tévé nézettségmérése tipikusan passzív, mert a méréshez kevéssé kell a néző közreműködése, így az a tényeket rögzíti. A rádiós hallgatottság Magyarországon viszont kizárólag naplós módszerrel történik, amely ún. aktív mérés: azaz a kutatások a válaszadók emlékeit mutatják és nem a tényleges hallgatottságot. Nagy szerepe van tehát az úgynevezett top-of-mind márkaismertségnek, vagyis a legelőször idézett rádióállomás márkaneve erősségének. 11.Innen adódik, hogy a kimutatott hallgatottságot a tényleges rádióhallgatás mellett két tényező befolyásolja leginkább. Egyrészt a rádiók kommunikációjának intenzitása. Még pontosabban az a terjedő gyakorlat, amelyben a kereskedelmi rádiók kihasználják, hogy a hallgatottság mérése minden hónap meghatározott és mindenki által előre ismert hetein zajlik, s e hétre fókuszálnak kommunikációjukban. 12.Másrészt a spontán márkaismertség. Az ismert rádiókat nagyobb valószínűséggel írják a megkérdezettek a rádiónaplóba. A spontán márkaismertség építése (növelése) hosszú és költséges folyamat, melynek fontos jellemzője, hogy ha időről időre nem frissül a kommunikáció, akkor az ismertség erodálódik, illetve szépen lassan az idősebbekre szűkül. 13.Míg a közszolgálati műsorkészítők számára minden hallgató fontos, addig a hirdetők, illetve a médiaügynökségek a éves korcsoportot tekintik legfontosabb fogyasztói célcsoportnak. Ennek oka, hogy e társadalmi csoportban a legjelentősebb a vásárlóerő. Illusztrációképpen csak egyetlen példa: míg a 15 évesnél idősebb népességben (a hallgatottságmérés szempontjából ezt tekintik a kutatók a teljes népességnek ) 55 százalék a gazdaságilag inaktívak aránya (s ebből 30 százalék nyugdíjas), addig a éveseknek csak 36 százaléka inaktív. 14.Rátérve a hallgatottságra megállapíthatjuk, hogy mindkét célcsoportban egyértelmű tendencia a közszolgálati adók mért hallgatottságának folyamatos esése. Míg azonban a teljes népesség körében a Kossuth adó stabil 8

9 piacvezető pozícióból lett harmadik, de még így is fontos szereplő, addig a éveseknél jelentős a közszolgálati adók elmaradása: napi közönségük mindössze negyede (!) az országos kereskedelmi adók közönségének. (Lásd a 2. mellékletet!) 15.Ha megvizsgáljuk a évesek reprezentáltságát az egyes rádiók hallgatói körében (vagyis az ún. affinitás indexet), azt látjuk, hogy a közszolgálati adók közönsége nemcsak hogy folyamatosan csökken, de évről évre idősödik is. A kereskedelmi adóknál a évesek tartósan fölülreprezentáltak (az affinitás 120 és 130 százalék között van). A közszolgálati adók viszont egyre öregedő közönséggel rendelkeznek: Tavaly a Kossuth közönségében már 45 százalék alatti, a Petőfiében pedig 60 százalék alatti volt az aktív lakosság (alul)reprezentáltsága. (Lásd az 5. mellékletet!) 16.A hallgatottság nézői alcsoportok szerinti megoszlásának bemutatása előtt lássunk egy összképet! A TGI 2002-es pozícionálási térképén a rádiók és a sajtótermékek elhelyezkedését figyelhetjük meg. (Lásd a 3. mellékletet!) A klaszteranalízis a három közszolgálati adót nagyjából egy csoportba teszi a többi médiumhoz képest. Az e csoportba tartozó fogyasztók jellemzője a magasabb végzettség mellett az érettebb, éves kor, valamint az, hogy médiaválasztásukban a minőségi információt keresik, a szórakozást keresők médiumaival szemben. 17.A Magyar Rádió adóinak alapdemográfiai szempontok szerint közönségmegoszlását részletesen bemutatta a korábbi pályázati dokumentációban található Szonda Ipsos anyag. E szerint mindhárom adónál felülreprezentált, kor szerint az idősebb korosztály (50 éven felüliek), foglalkozás tekintetében pedig a nyugdíjasok (még a Petőfi adónál is), és alulreprezentáltak a középrétegek (középiskolai végzettségűek, és a középső jövedelmi kategóriákba tartozók). Kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy jelentős részben azok maradtak a közrádió hallgatói, akiket nem akart elcsábítani egyik aktív kereskedelmi adó sem. (És még az is lehet, hogy már ők sincsenek itt, csak úgy emlékeznek lásd a közönségmérésnél mondottakat!) 9

10 18.Ami a rádióhallgatás napi alakulását illeti, a kereskedelmi adóknál mindkét vizsgált célcsoportban hasonló folyamatot látunk: a hallgatottság kb. délig nő, a délután folyamán pedig lassan, de biztosan csökken amiben a kisebb adóknál műsorspecifikus kivételek vannak. (Lásd a 4. mellékletet!) A közszolgálati adók hallgatottsági profilja egészen mást mutat. Míg a teljes népesség körében például a Kossuth reggeli és déli műsora piacvezető, addig a kereskedelmi célcsoportban ez a két műsor csak egy a sok közül a Danubius-Sláger képezte nagy harang alatt. E célcsoportban a Magyar Rádió adói a kisebb kereskedelmi adókhoz hasonló műsororientált mintát mutatnak, ellentétben a Danubius-Sláger páros életmódszerű azaz kevéssé műsorspecifikus hallgatásához. A tartalom 19.A Magyar Rádiónak, illetve adóinak nincs átgondolt műsorstruktúrája. A műsorfolyam sokszor aprózódik szét tucatnyi tíz-tizenöt perces műsorblokkra. Érthetetlen módon nincsenek ismétlések, illetve ami van, az teljesen esetleges. Ez utóbbi gyakorlat mind gazdasági, mind pedig tartalmi szempontból megengedhetetlen pazarlás. 20.A közrádió programját annak a felelősségnek a tudatában kell összeállítani, hogy sajnálatos módon igen jelentős azon hallgatók száma, akik számára a kulturális javakhoz való hozzájutás egyetlen megfizethető válfaja a közszolgálati rádió műsora! A közszolgálati témaválasztás ugyanakkor nem lehet indoka, unalmas, érdektelen és szegényes produkciók születésének. 21.A közszolgálatiság követelményéből nem következik, hogy minden jól-rosszul körülhatárolható társadalmi csoportnak, rétegnek önálló műsora kell, hogy legyen. Valószínűleg erős nyomás nehezedik ez ügyben a Magyar Rádióra, de meg kell értetni az ebben érdekelt felekkel, hogy a közszolgálatiság elveinek aprópénzre váltása egyrészt az önálló műsorok végeláthatatlan 10

11 igényét gerjesztheti, másrészt hallgatói fogadtatásában teljességgel kontraproduktív! 22.Minél kisebb egy országban a médiapiac, annál kevésbé van esély az érdemi újságírásra, mert a kereskedelmi média kiszolgáltatott a hirdetőknek. Magyarországon is egyre inkább ez a helyzet: a rendszerváltozás eufóriája után a nemzetközi vállalatok fokozatosan átvették a sajtópiac irányítását, de az újságírás minőségével szemernyit sem foglalkoznak. Sőt, a külső megfigyelőnek sokszor az az érzése, hogy végső céljuk az újságírók nélküli újságírás megvalósítása. Persze ennek is gazdasági okai vannak, hiszen hazánkban nincsenek sokszázezres, vagy milliós példányszámú orgánumok, amelyek megengedhetnék maguknak a minőségi újságírás luxusát. 23.A Magyar Rádió a közfinanszírozás okán kivételesen szerencsés helyzetben van: minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy a tartalmi (újságírói) minőség szempontjából az első számú viszonyítási ponttá váljon hazánkban. Célom, hogy a közrádióban vibráló rádiós műhelymunka és emberi légkör uralkodjon, meghonosodjon a citoyen kérdezési- és vitakultúra, és az intézménynek egész magyar kulturális életre termékenyen ható szellemi aurája legyen. 24.A Magyar Rádió műsorainak kiválóknak, megkülönböztethetőknek és szórakoztatóknak kell lenniük! 25.Ez bővebben a következőket jelenti: magas legyen a műsorok minősége (mind technikailag, mind pedig a szerkesztés tekintetében); késztessenek gondolkodásra, állásfoglalásra, legyenek eredetiek, innovatív szemléletűek (azaz ne másokat utánzók), legyenek lebilincselőek és rokonszenvesek! 26.Ezen túlmenően a Magyar Rádiónak a jövőben fokozottan kell ügyelnie arra, hogy a szolgáltató rádióként úgy legyen képes lemondani gyakran tetten érhető értelmiségi arroganciájáról, hogy eközben megőrizze kritikai szemléletét! 27.A közrádió jövőbeli programingjában a BBC-hez hasonlóan a következő alapelveket kívánom szem előtt tartani: informálás, oktatás, tanulás, kulturális 11

12 kiválóság, Magyarország önreprezentációja, és a külföld reprezentációja hazánkban. 28.Bővebben: A Magyar Rádió informálja hallgatóit, hírszolgáltatásán, illetve a hírmagyarázatokon és a napi események, gondolatok elemzésén keresztül szélesítse és mélyítse ismereteiket Magyarországról és a világról! 29.A Magyar Rádió népszerűsítse az oktatást és a tanulást: mindenki által elérhető műsorain keresztül keltse fel érdeklődésünket és formális vagy műkedvelő tanulásra ösztönözzön! 30.A Magyar Rádió serkentse a kreativitást és a kulturális kiválóságot: gazdagítsa kulturális életünket kiváló, egyedi és eredeti műsoraival! Táplálja a kreativitást és gondozza a tehetséget, azaz az adófizetők pénzét részben a kreativitásba fektetesse! Növelje az érdeklődést, a részvételt és az elkötelezettséget a kulturális események iránt az új generációk számára is! 31.A Magyar Rádió jelenítse meg Magyarországot, az itt lakó nemzetiségeket, régiókat és közösségeket! Erősítse nemzeti identitásunkat országos és regionális szinten eredeti programokkal reflektáljon a nemzeti hagyományokra! Különleges alkalmakkor közös élményre, emlékezésre kínáljon lehetőséget! Tudatosítsa bennünk a kulturális különbözőséget, a különböző nézeteket és szempontokat olyan műsorain keresztül, amelyek kulturális és nemzeti kisebbségek életét mutatják be! 32.A Magyar Rádió ismertesse meg a magyar hallgatókkal a különböző kultúrákat és az országunk határain kívül élők gondolkodását, nézőpontjait! 33.Végül szem előtt kell tartanunk egy fontos és egyre aktuálisabb általános hatodik célt is: a Magyar Rádió járuljon hozzá a digitális Magyarország felépítéséhez! Játsszon fontos szerepet abban, hogy a jelentős kulturális tartalmak az új technológiai platformokon is mindenki számára hozzáférhetők legyenek csökkentve ezzel a szakadékot a korszerű technológia korai adaptorai és a leszakadók között! 12

13 34.Mivel a részvénytársaság nem kizárólag közpénzeket használ fel működésének finanszírozására, kereskedelmi szempontokat is figyelembe kell venni a három csatorna műsorstruktúrájának kialakításakor! Ez nem jelent mást, mint hogy a programingban alkalmazkodni kell a releváns célcsoportok általános rádióhallgatási-, információ- és kulturális fogyasztási szokásaihoz. 35.Számtalan apró részletkérdés tisztázatlansága, illetve a szerződéses kötöttségek ismeretének hiánya miatt az általános elvek érvényesítésének mikéntjéről, a három adó programingjának részleteiről korai volna még e pályázatban nyilatkozni. A fő irányokat azonban fontosnak tartom már most kijelölni. 36.Mindhárom adónál be kívánom vezetni a szigorú sávos műsorstruktúrát, amelyben főszabályként óra egészkor és félkor kezdődnek a műsorok. 37.Átlagosan a mostaninak a duplájára, legalább 15 százalékosra tervezem növelni az (adón belüli) ismétlések arányát. 38.Mindhárom csatornának lesznek saját hangjai, jó értelemben vett sztárjai, akik a külvilág felé megszemélyesítik, reprezentálják a Magyar Rádió adóit. (Ne feledjük a rádió is azon médiatípusok közé tartozik, amelyek személyiség nélkül hosszútávon érdektelenek és versenyképtelenek!) 39.A Kossuth adóból egy hír- és beszélgetős ( news/talk ) rádiót szándékozom formálni, amely a nemzetközi rádiós piacon széles körben (el)ismert és alkalmazott formátum. Ez az jelenti, hogy programszerűen a Kossuth az eddigieknél ritkábban sugároz majd zenét, (jellemzően inkább csak a műsorokon belül elválasztóként, illetve a műsorok között a pontos kezdés végett). Helyette a reggeli- és esti drive-time-okban félóránként, egyébként pedig óránként lesznek hírek, közte pedig közéleti, tudományos, irodalmi, művészeti, vallási, stb. magazinműsorok. 40.Terveim szerint a Petőfi az igényes fiatalok rádiója lesz, sporttal, könnyed hangvételű magazinműsorokkal, sok értékes könnyűzenével (kiemelten figyelve magyar szerzőkre és előadókra). Azoknak szól majd, akik szeretik az 13

14 igényes kortárs könnyűzenét, de akiket irritál és taszít a kereskedelmi rádiók igénytelensége, színvonaltalansága és műveletlensége. 41.A Bartók marad a par exellence magaskultúra adója. Többségében komolyzenével (ezen belül nagyobb nyitottsággal az ismertebb és népszerűbb zenék iránt), illetve kisebb részben komoly könnyűzenével (jazz) és kortárs zenével, valamint irodalmi és művészeti műsorokkal. 42.A regionális szerkesztőségek szerepét, funkcióját és tevékenységeinek kereteit esetleges megválasztásom után, a releváns információk birtokában szándékozom átgondolni csakúgy, mint a megmaradt csekély számú külföldi tudósítók értelmét és nem utolsó sorban költséghatékonyságát! 43.A hír- és a napi aktuális műsorok kiegyensúlyozottságának és pártatlanságának megteremtéséhez a szerkesztőknek közösen kialakított egységes értékrenddel és szempontrendszerrel, részletes és naprakész belés külpolitikai ismeretekkel, a riportereknek és műsorvezetőknek pedig a kérdezni tudás képességével és bátorságával kell rendelkezniük, akik nem hozhatók zavarba és nem befolyásolhatók! 44.Az egységes szempontrendszert és szerkesztési elveket azonban nem lehet vezényszóra bevezetni. Ehhez olyan hosszú idő alatt, folyamatos műsorértékelési vitákban kiérlelt csoportnorma kialakulása szükséges, amelyet csak tartósan együtt dolgozó stáb alakíthat ki magában. 45.Általában növelni kell a hírérzékenységet az összes szerkesztőségben! (Kötelezni kell pl. minden produkciót, hogy amennyiben hírértékű információ hangzik el nála, vagy hírértékű személyt szólaltat meg, akkor vágjon ebből egy maximum 1 perces ún. news-flash -t, amelyet lead a hír- és aktuális műsorok szerkesztőségébe!) 46.A külpolitikai híradásokban hasonlóan a világ bármely más országában követett gyakorlathoz előnyben kell részesíteni a saját térségünk eseményeit az egyéb világpolitikai történésekkel szemben! Nem szerencsés, ha a magyar hallgató sokkal többet tudhat meg a japán gazdaság aznapi 14

15 problémáiról, vagy iraki megszállás aktuális eseményeiről, mint arról, mi történt a szomszédos Romániában, vagy a közeli Lengyelországban. 47.Az EU-ról szóló híradásokban nagyobb hangsúlyt kell fektetni az edukatív funkcióra! Elmélyültebben kell megismertetni a hallgatókkal az Unió alapelveit, intézményrendszerét, és működési mechanizmusát! Kifejezetten károsnak tartom azokat a felületes uniós tudósításokat, amelyek a világpolitika egyik meghatározó gazdasági- és politikai entitását főleg partikuláris érdekek mentén cselekvő, kicsinyes, pénzeken veszekedő, bürokrata vízfejként mutatják be. 48.A jelzett elvek és arányok érvényre juttatása a műsorstruktúrában természetesen csak fokozatosság jegyében lehetséges. Részben a szervezeti, részben pedig a személyi feltételek akadályozzák a gyors váltást. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a jelenleg érvényben lévő műsorszerkezet valószínűleg érvényes szerződések sokaságán alapul. Ezek sorsáról csak körültekintő egyedi jogi- és gazdasági mérlegelés után szabad dönteni, a felmondások várható hozadékának és esetleges költségeinek összevetésével. 49.Külföldi példák alapján szigorítanám a Magyar Rádió összes műsorkészítéssel, illetve összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályzatát, etikai kódexét, stb. Csak néhány javasolt passzus példálódzó jelleggel: bemondó, tudósító nem mondhatja el a véleményét politikai kérdésekről soha, sehol, más műsorban sem, elemezhet, de nem mondhatja valamire, hogy jó vagy rossz, és a többiek se kérdezhetnek ilyet a műsorokban (kivéve sport, szórakoztatás), esetről esetre kell megvizsgálni a közéleti emberek magánéletével kapcsolatos információk relevanciáját, a hirdetés elmozdítható, ha azt a benyomást kelti, hogy a cégnek köze van a hírhez, senki nem lehet semminek a szóvivője, arcát, nevét, hangját, kijelentését, nem használhatják semminek a reklámozására csak előzetes írásbeli engedéllyel, bármilyen közönség előtti beszéd csak engedéllyel mondható, semmilyen nyilvános eseményen, rendezvényen nem ajánlott részt venni, ami vitatható, ellentmondásos témáról szól (pl. bármilyen politikai, vagy civil 15

16 tüntetés, felvonulás stb.), tilos azzal az információval pénzt keresni, amelyről a Magyar Rádió hírt ad, és valaki, mint munkavállaló tud meg egy adott céggel kapcsolatos jó, vagy rossz információt előbb, mint mások, stb., stb. 50.Más tekintélyes média-intézményekhez hasonlóan hosszú évek fáradságos és aprólékos munkájával létre kívánom hozni a Magyar Rádió Stíluskönyvét, amely összefoglalóan tartalmazza azt a nyelvezetet, azokat a fordulatokat, amelyeket a műsorokban és különösen a hírműsorokban irányadóan használni kell! 51.Formai tekintetben bizonyos fokig mindhárom csatornán alkalmazkodni kell a kereskedelmi rádiókhoz, valamint a felgyorsult világhoz, ha nem akar a Magyar Rádió örökre lemondani a fiatalabb generációról! 52.A programstruktúra változásával meg kell teremteni a csatornák hangzó arculatát (állomáshang, szignálok)! A végső cél olyan markáns és egyedi akusztikus aura megteremtése, amely alapján a mindhárom adó azonnal felismerhetővé válik az éppen odatévedő hallgató számára is. 53.Sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni az önreklámozásra (on air promóció)! A Magyar Rádió rendelkezésére áll az egyik leghatékonyabb médiafelület műsorai propagálására, népszerűsítésére, amelyet nem lehet ilyen mértékben kihasználatlanul hagyni! 54.Áramvonalasítani kell a Magyar Rádió internetes jelenlétét! A mostani koncepció szemmel láthatólag sok pénzbe került, de az eredmény tipikusan az, amire azt szokták mondani, hogy kevesebb, több lett volna. Áttekinthetőbbé, felhasználóbarátabbá kell tenni a honlapot, és ezzel párhuzamosan meg kell vizsgálni, mi indokolja a műszaki igazgatóság külön bejáratú internetes jelenlétét! 55.A hangok a nemzeti identitás fontos alkotóelemei. A Magyar Rádió archívumának ezért kulcsfontosságú szerepe van a nemzeti emlékezetkultúrában. A közrádió archívuma azonban nem kizárólag egy hangzó múzeum, hanem a hangok új kontextusban történő interpretációjának ma még kihasználatlan potenciálja is. A kihasználás előfeltétele, hogy a 16

17 Magyar Rádió újraértelmezze a saját archívumához fűződő viszonyát, és felismerje, hogy a digitalizált korban e szervezeti egység léte fontos versenyelőnnyé konvertálható. 56.Ahhoz, hogy a régi hangzó anyagok gyakrabban kerülhessenek ki az archívum mélyéről, és e nemzeti kincsekkel a fiatalabb generáció is rendre megismerkedhessen, további jelentős erőfeszítésekre van szükség. A pénzhiány okozta elmaradott infrastruktúra ugyanis az Archívum állapotán is meglátszik. A különféle rendszerű adathordozókon tárolt anyagok méltó megőrzése csak a digitalizálás rendületlen folyatatásával oldható meg. 57.Jelentős többletterhet okoz ugyanakkor a szerzői jogi törvénynek az a passzusa, amely az állagmegóvási célú digitalizálást is szerzői jogi díjfizetésre kötelezi. Kezdeményezni kívánom ezért a Magyar Televízióval karöltve az említett törvényi szabályozás módosítását. 58.A Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriuma, illetve Kuratórium Elnöksége (a továbbiakban: Kuratórium, illetve Elnökség) többsége számára nyilvánvaló, hogy a mai körülmények között a Magyar Rádiónak nem tartozik az alaptevékenységi körébe a mégoly színvonalas és nagy tradícióval rendelkező művészeti együttesek fenntartása. Ezen együttesek, miközben jelentős számú külföldi turnén népszerűsítik a magyar kultúrát, a hasonló kvalitású magyarországi művészeti együttesek rendelkezésére álló pénzügyi források felével is alig rendelkeznek. 59.Tekintve, hogy arra nincs reális esély, hogy a jelen gazdasági körülmények között a kulturális kormányzat biztosítja a Magyar Rádió művészeti együtteseinek önálló működéséhez szükséges pénzügyi- és intézményi kereteket, az egyetlen lehetőség a közrádió érdekkörén belüli további működés plusz források felkutatásával (amelybe beletartoznak a későbbiekben említendő szervezeti változtatások is). 60.Ugyanakkor jobban kell törekedni arra, hogy a művészeti együttesek az eddigieknél népszerűbb és/vagy jelentősebb kulturális visszhangot kiváltó produkciókat adjanak elő, illetve ilyenek részeseivé váljanak! Ez egyrészt 17

18 növelné az együttesek ismertségét, másrészt hozzájárulna a Magyar Rádió brand presztízsének növeléséhez, és mindezek természetesen a finanszírozási forrásokért folytatott versenyben is előnyt jelentenének. A gazdálkodás 61.Elöljáróban le kell szögezni, hogy a Magyar Rádió minden problémája ellenére viszonylag kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott, ami ugyan korántsem független a kvázi-adóként funkcionáló, a működés nagy részét fedező állami támogatástól, de mégis jelentős különbség pl. a közszolgálati Magyar Televízió Zrt.-hez képest, amely időről időre sokmilliárdos veszteséget produkál. E tény mindenképpen a korábbi elnökök tevékenységét dicséri. Ugyanakkor azt is világosan látni kell, hogy megfelelő átalakítások nélkül a tartósan veszteséges működés nem kerülhető el. 62.A pályázati kiíráshoz csatolt dokumentumokból az derül ki, hogy a jelenlegi létszám kicsivel több, mint fő, amely még mindig erősen túlméretezett. A személyi jellegű ráfordítások összege jelentős, közel 50 százalékos arányt jelent a társaság költségei között. Eközben sokan még mindig azért kapnak fizetést, mert érvényes munkaszerződésük van (azt sem lehet mondani, hogy a jelenlétért, mert esetenként ez sem valósul meg). 63.A fentiek miatt a Magyar Rádió állományi létszámát az elkövetkező időszakban, éves átlagban legalább 5 százalékos mértékben folyamatosan csökkenteni kell. Az új szervezeti struktúra bevezetése, valamint a műsorstruktúra megreformálása után a menedzsmentnek sokkal világosabb képe lesz arról, hogy mely területeken a legnagyobb a létszámfelesleg. 64.A hatékonyabb létszám- és költséggazdálkodásból származó megtakarításokat mindenekelőtt a technológiai megújulásra, illetve a munkavállalók béremelésére kell fordítani! (Nem kis összegről van szó, 18

19 hiszen 1 dolgozó elbocsátása éves szinten közel 5 millió Ft megtakarítást jelent a társaság számára!) 65.Minden egyéb területen szigorítani kell a költséggazdálkodást, amelynek megvalósítására a 2004-ben bevezetett egységes pénzügyi-ügyviteli rendszer, illetve a következő évben ebbe integrálódó újabb elemek egyre bővülő lehetőséget adnak. 66.A Gazdasági Alelnök, a Kereskedelmi- és Marketing Igazgató és a Vállalkozási Igazgató, illetve a reklámértékesítést közvetlenül végző munkatársak javadalmazásában érdekeltségi rendszert szándékozom bevezetni oly módon, hogy az alapbért előre rögzített eredményességi mutatók eléréséhez kötött prémium egészítse ki. 67.A reklámértékesítéssel foglalkozó igazgatóságot át kívánom szervezni, alkalmassá téve e szervezeti egységet arra, hogy a mai kutatás-orientált és koncentrálódó nemzetközi médiaügynökségi világban magabiztosan, szakmai érvekkel felvértezve tudja értékesíteni a Magyar Rádió reklámidejét. 68.Ahhoz, hogy a közrádió meg tudja őrizni pozícióját a jövő rádiós piacán, fokozódó erőfeszítéseket kell tennie, hogy, meggyőzze a hallgatókat saját tartalomszolgáltatásának értékéről és erős márkaértéket kell felépítenie mindenféle tartalom-továbbítási platformon! 69.A sikerre törő Magyar Rádiónak kommunikálnia kell a hallgatóival, a hirdetőivel és a munkatársaival egyaránt! Amint a rádiós hallgatottságmérésnél már szó esett róla, a több versenyzős piacon a közrádió első számú kommunikációs prioritása az kell legyen, hogy adóinak neve a célcsoport(ok) emlékezetében maradjanak, illetve, hogy azok az emlékek rangsorán belül magasabb pozíciót érjenek el (top-of-mind). 70.Ezért a társaságnak piaci pozíciójának javítása érdekében a megfelelő módon és időben élnie kell a korszerű marketingkommunikáció teljes eszközrendszerével (PR, ATL- és BTL reklám, márkaépítés, műsor-promóció stb.)! A kommunikáció erősségének igazodnia kell a közrádió piaci súlyához! 19

20 Más-más pozícionálással, külön brand-et kell felépíteni a Magyar Rádió néven kívül a Kossuth, a Petőfi és a Bartók nevekből is! 71.Egységesíteni és szigorítani fogom az részvénytársaság szerződéskötési gyakorlatát. A számonkérhetőség miatt a külső munkatársaknál rögzíteni kell a műsor címét, tartalmát, szerkesztési elveit, a megrendelő szerkesztőség döntési jogkörét, az elkészült műsor továbbfelhasználási jogosultságát, szerzői jogait, az esetleges hibás teljesítés utáni kötbérfizetési és kártérítési kötelezettség mértékét, titoktartási klauzulát, stb.! 72.Véget kell vetni a Magyar Rádió tartalmai szabad rablásának! Manapság minden könyvre rá van írva, hogy azt kiadójának előzetes írásbeli hozzájárulás nélkül részben, vagy egészben tilos lemásolni, sokszorosítani, vagy más módon rögzíteni és hasznosítani. Ehhez képest a legkülönfélébb médiafigyelő szolgálatok üzleti modellje épül arra, hogy egyebek mellett közrádió előzetes engedélye nélkül műsorait hanghordozóra rögzítik, sokszorosítják, illetve az elhangzott anyagokról leiratot készítenek, és ezeket megrendelőiknek pénzért árusítják. Minden lehetséges jogi eszközzel fel kívánok lépni ezzel a gyakorlattal szemben. 73.A bevételek kiegészítésének egyik hatékony módja a pályázati úton elnyerhető források feltérképezése, illetve a sikeres pályázás. Manapság rengeteg magyar államigazgatási- és EU-pénz lelhető fel, amelyek elnyerése érdekében külön stábot kívánok felállítani a Vállalkozási Igazgató felügyelete alatt. 74.Az RTV Részletest gyökeresen meg kell újítani, mert a jelenlegi vizuálisan és tartalmilag is súlyos kihívásokkal küzdő, idejétmúlt, jellegtelen formájában versenyképtelen a műsorújságok piacán! Abból kell előnyt faragnunk, ami a közszolgálati rádiózás legfőbb értéke: a lapot értelmiségi műsorajánló orgánummá kell formálni, amely a legfőbb hangsúlyt, és a legnagyobb terjedelmet a kulturális értékeknek szenteli! A megújult RTV Részletes reklámértékesítését a mostani házon belüli gyakorlat helyett a Kereskedelmi Igazgatóságnak kell végeznie! 20