A 2009/2010. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A 2009/2010. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése"

Átírás

1 E L E M Z É S A 2009/2010. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése február

2 Póta Mária (matematika) és Sáfrányné Molnár Mónika (szövegértés) elemzésének felhasználásával Összeállította Südi Ilona Lövei Mária Lektorálta Sáfrányné Molnár Mónika Török József Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 2

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Helyzetelemzés A mérés célja A mérés résztvevői A mérés tartalma A mérőeszközök bemutatása A matematika mérőeszköz A szövegértés-szövegalkotás mérőeszköz A mérés lebonyolítása Eredmények Az eredmények összesített értelmezése A matematika eredmények összesített értelmezése A szövegértés-szövegalkotás eredmények összesített értelmezése Az eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint A matematika eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint A szövegértés-szövegalkotás eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint Az eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban A matematika eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban A szövegértés-szövegalkotás eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban Háttértényezők Javaslatok, tapasztalatok A matematika fejlesztésére vonatkozó megállapítások Reflektálás a mérés kiinduló hipotéziseire A mért terület fejlesztésére vonatkozó, a mérés eredményeivel alátámasztott megállapítások, javaslatok Fejlesztési javaslatok rendszerszemléletű megközelítés szerinti csoportosításban A szövegértés-szövegalkotás fejlesztésére vonatkozó megállapítások Mellékletek: iskolasoros adatok A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a matematika feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a szövegértésszövegalkotás feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a feladatlapon elért teljesítmény alapján Mellékletek: idősoros adatok Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Budapest, Vas u

4 1. BEVEZETÉS 1.1. Helyzetelemzés A 2000-ben Lisszabonban ülésező Európai Tanács Európai együttműködés az iskolai oktatás minőségének értékelésében" címmel összegezte az Európai Unió stratégiai céljait. Az EU-2010 munkaprogram az Európai Unió tízéves projektje, mely az élethosszig tartó tanulást, mint minél szélesebb körben megvalósítandó célt, tűzi ki annak elérésére, hogy 2010-re az Európai Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú társadalmává válhasson. Ebben a folyamatban az oktatásnak kulcsszerepe van. A programot fémjelző indikátorok és benchmarkok egyik legfontosabbika az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az iskolai minőségértékeléshez (2001/166/EC). Ennek értelmében a nemzetközi képesség- és teljesítményvizsgálatok, mint az OECD (PISA, SIALS) és az IEA (TIMSS, PIRLS) mérései speciális indikátorvizsgálatokkal bővülnek, amelyeket az Európai Unió munkacsoportjai (INES, EaG) terveznek. Ezekhez szervesen kapcsolódnak az EU-2010 munkaprogram tematikus vizsgálatai, melyeknek értékeléséhez az Európai Unió ajánlásokat fogalmazott meg. Ezek alapján célként javasolt kitűznünk többek között az alábbiakat: 1/C az iskolai önértékelésnek, mint olyan módszernek a támogatása, amely a tanulást és az iskolai munka javítását bátorítja az iskolai önértékelés és a külső értékelés kiegyensúlyozott keretei között ; 1/F erősítendő a külső értékelés fejlesztése annak érdekében, hogy módszertani segítséget nyújtson az iskolai önértékelés számára, és olyan külső képet nyújtson az iskolának, amely bátorítja a folyamatos javulást. 1 Ezeket az ajánlásokat egészítik ki az OECD PISA és IEA bizottsági ajánlásai a belső, nemzeti keretek között szervezendő mérés-értékeléshez. A PISA-mérés nem túl biztató értékeit követően a 2007-es TIMSS-mérés matematika és természettudományos eredményei egyaránt igen kedvezőek voltak Magyarország szempontjából. Aggodalomra adott okot viszont az a tény, amelyet mind a nemzetközi, mind pedig a hazai mérések kapcsán évről évre megállapítunk: hazánkban a szülők iskolai végzettsége és ezzel összefüggésben a család gazdasági és szociális háttere jóval erősebben befolyásolja a diákok eredményeit és jövőbeni kilátásait, mint más országokban. A fenti célok elérése érdekében az Európai Unió támogatásának köszönhetően egyre több iskolánk tér át a legmodernebb oktatási formák, elvek alkalmazására, a kompetenciaalapú tantárgyi oktatás megszervezésére. A HEFOP és a TÁMOP-pályázatokon eddig jó közelítéssel az ország iskoláinak egyharmad része nyert el támogatást oktatási struktúrája modernizálásához. A pályázatokon eredményesen szerepeltek a nagy számban induló általános iskolák is, amelyekben az oktatás új formáit ennek köszönhetően már több éve bevezethették. Joggal bízhatunk tehát abban, hogy ezek jótékony hatása a bemeneti mérés eredményein is előbb-utóbb tükröződni fog. A Nemzeti alaptanterv az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakításához és fejlesztéséhez - ami az oktatási intézményekből kikerülő fiatal felnőttek karrierépítéséhez, munkaerő-piaci boldogulásához elengedhetetlen - a kulcskompetenciák fejlesztését tűzi ki az oktatási intézmények feladatául. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyeknek birtoklása alkalmassá teheti az állampolgárokat egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és tartalmának befolyásolásához. Így jutott fontos szerephez a kulcskompetenciák között az anyanyelvi kommunikáció, amely magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás). Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajá- 1 https://www.okm.gov.hu/kozoktatas/kozoktatasi/europai-egyuttmukodes Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 4

5 tításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. 2 Ezért kell foglalkoznunk a középfokú oktatásba belépő korosztály szövegértési- és alkotási képességének amelynek csak egy részterülete a helyes olvasási technika elsajátítása vizsgálatával, mérésével A mérés célja A 2001 őszén elkezdődött országos kompetenciamérések a közoktatásról szóló törvényben meghatározott 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók csoportjának gyakorlatilag teljes körén mérték a szövegértés és a matematikai eszköztudás fejlettségét. A Fővárosi Önkormányzat a fenntartásában működő középfokú oktatási intézmények 9. évfolyamán bonyolítja le a bemeneti mérést ezeken a kompetenciaterületeken, hogy a pedagógusok felmérhessék az iskolájukba frissen bekerült tanulók képességeit, hogy ennek ismeretében tudják a tanulási-tanítási folyamatot tervezni. Természetesen a bementi mérés célja az is, hogy összehasonlítási alapot jelentsen a 10. évfolyam országos kompetenciamérésének eredményeivel. Ezért a mérőlap elkészítésénél az országos mérés Oktatási és Kulturális Minisztérium által összeállított tartalmi keretének elvárásai, szöveg- és feladattípusai, valamint tartalmi területei és gondolkodási műveletei szerint dolgozunk. A mérésben alkalmazott feladatok nem valamely tudástartalom elsajátításának mértékét mérik, hanem a mérés célja a használható, alkalmazható tudás feltérképezése, csatlakozva a nemzetközi elvárásokhoz, amelyek az élethosszig történő tanulás, képzés igényét fogalmazzák meg. Meg kell jegyeznünk, hogy az eddigi mérések tapasztalatai szerint nemcsak a feladatokhoz tartozó szövegek értelmezése jelenthet problémát egy-egy feladat megoldásakor, hanem magának a feladat szövegének az értelmezése is. Ehhez hasonló nehézséget ettől a szövegértés-szövegalkotás feladatlaptól is vártunk. Valószínűsíthető, hogy az egyes iskolatípusok közötti különbségek az előző évekhez képest nem változnak jelentős mértékben. Az eredmények csekély mértékű közeledése az iskolák közötti különbségek csökkenését jelentené A mérés résztvevői A 2009/2010. tanévi bemeneti mérésben, az előző tanévihez hasonlóan, a 9. évfolyamos tanulókból kiválasztott reprezentatív minta vett részt, azonban ebben a tanévben csak 30%-os mintán történt a mérés. A mintaválasztáshoz az iskolák szolgáltattak elektronikus formában adatokat, melyek a tanuló nevén kívül minden olyan fontos információt tartalmaztak, amelyek a több szempontú minta kiválasztásához hozzájárultak. Mindkét vizsgált területre a mintába került, valamint az adatot ténylegesen szolgáltatott tanulók számát és megoszlásának arányát az 1. táblázat tartalmazza. Az így kialakított minta a bontások alapjául szolgáló szempontok szerinti reprezentativitás alapján, az arányok megtartásával lehetőséget biztosít az összes fővárosi középfokú oktatási intézmény minden tanulójára vonatkozó megállapítások megtételére. A mérésben ténylegesen részt vevő tanulók számának és arányának eltérését a tervezett mintától elsősorban a mintába választott tanulók iskolai hiányzása okozta. A 2. táblázat a két mérési területen egyaránt részt vett, háttérkérdőívet kitöltő tanulók számát és arányát mutatja be. 2 Nemzeti alaptanterv Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 5

6 Képzéstípus 1. táblázat. A mérési minta összetételének megoszlása a matematika és szövegértés vonatkozásában A bontás szempontja A nyelvoktatás jellege A populáció A minta Matematika A résztvevők Szövegértés fő arány fő arány fő arány fő arány gimnázium % % % % szakközépiskola % % % % szakiskola % % % % normál % % % % nyelvi előkészítő % % % % kéttannyelvű 873 7% 256 7% 222 8% 234 8% Összesen % % % % Képzéstípus 2. táblázat. A mérési minta összetételének megoszlása a háttérkérdőívekre vonatkozóan A bontás szempontja A nyelvoktatás jellege A populáció A minta Kérdőív I. A résztvevők Kérdőív II. fő arány fő arány fő arány fő arány gimnázium % % % % szakközépiskola % % % % szakiskola % % % % normál % % % % nyelvi előkészítő % % % % kéttannyelvű 873 7% 256 7% 193 8% 169 8% Összesen % % % % A matematika és a szövegértés mérésében a mintába választott tanulók 80%-a vett részt. A kérdőívek kitöltése önkéntes volt, ezért a hiányzások mellett itt a kitöltési arány már csak 66-58%- os. Az I. kérdőívet osztályfőnöki órán töltik ki a tanulók, a II. kérdőív kitöltése szülői segítséget is igényelhet, így azt a tanulók hazavihették, ezért kevesebb érkezett vissza A mérés tartalma A korábbi tanév eleji mérésekhez hasonlóan a 2009/2010. évi bemeneti mérés során is a tanulók matematikai és szövegértés-szövegalkotás területén mérhető képességeit vizsgáltuk kompetenciaalapú feladatokat tartalmazó mérőeszközökkel. A tanulói teljesítményeket befolyásoló családi szociokulturális és gazdasági háttértényezőkre, a motivációra és a neveltségre vonatkozóan a mintába kiválasztott tanulóktól külön tanulói kérdőíven kértünk adatokat A mérőeszközök bemutatása A matematika mérőeszköz A 2006 óta zajló fővárosi és a 2001 óta folyó országos kompetenciamérés, valamint a TIMSS és a PISA-mérés tapasztalatait felhasználva, a feladatlapokat a kompetenciaalapú követelményeknek megfelelően készítve mérte fel a fenntartó kérésére intézetünk a tanulók képességeit, kompetenciáit matematikából a bemeneti méréssel, ezzel biztosítva a folyamatos visszajelzést és naprakész tájékoztatást az iskoláknak. A mérés előzetesen bemért matematikai és annak gyakorlati alkalmazását igénylő kompetenciák meglétét vizsgáló, a tudományok más területeiről származó feladatokból összeállított feladatlapokkal történt. A mérőeszközök elsősorban az eszköztudást, nem pedig a tantervi követelmények elsajátítását mérték. A mérés célja a használható, alkalmazható tudás feltérképezése volt, alkalmazkodva a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 6

7 nemzetközi elvárásokhoz, amelyek az élethosszig történő tanulás, képzés igényét fogalmazzák meg, és alapul szolgálva a tízedik évfolyamon esedékes országos méréssel való összehasonlításhoz. A mérőeszközöket a MFPI szakértői, szaktanácsadói és vezető tanárai állították össze. A feladatlapból két változat (A és B) készült, az azonos feladatok sorrendjét variálva. Így valójában minden tanuló ugyanazokat a feladatokat oldotta meg. Az országos kompetenciamérés tesztmátrixának mintájára a később, 2011-ben esedékes országos kompetenciaméréssel való összehasonlíthatóság érdekében a mérésben szereplő feladatokat a gondolkodási műveletek és a mérés tartalmi területei szerint a 3. táblázatban lévőknek megfelelően soroltuk be. 3. táblázat. A évi bemeneti matematika eszköztudás-mérés feladatainak megoszlása és eredménye tartalmi területek és gondolkodási műveletek szerint Tartalmi területek Gondolkodási Mennyiségek és műveletek műveletek Hozzárendelések és összefüggések Alakzatok síkban és térben Események statisztikai jellemzői és valószínűsége Gondolkodási műveletek összesített eredménye Tényismeretek és rutinműveletek feladat eredmény (%) Modellalkotás feladat eredmény (%) Komplex megoldások feladat eredmény (%) Tartalmi területek összesített eredménye (%) db 40 3 db 47 3 db feladat A szövegértés-szövegalkotás mérőeszköz A szövegértés komplex fogalom, amely az egymásra épülő gondolkodási műveletek alkalmazását is magában foglalja. Ezért szövegértési- és alkotási tesztünk feladatainak megoldásakor a tanulóknak különböző gondolkodási műveleteket kellett végrehajtaniuk a konkrét információ visszakeresésétől a szöveg rejtett tartalmainak feltárásáig az országos kompetenciaméréshez hasonlóan. A feladatok megfogalmazásánál arra törekedtünk, hogy tesztünk elsősorban a szövegértési, másodsorban a szövegalkotási képességeket mérje. Ezek a képességek univerzális jellegük miatt az állandósult tudás körébe tartoznak, vagyis szokásos élethelyzeteinkben bármikor felidézhetőek, aktiválhatóak, használhatóak, és sokéves fejlődés eredményei. Ezért a feladatok csak olyan tudáselemekre kérdezhettek rá, amelyek benne voltak a szövegben, és nem feltételeztek olyan tárgyi tudást, előismereteket, amelyeknek hiánya miatt a tanulóknak nehézségei támadhattak a tesztlap kitöltésénél. A szövegértés- és alkotás tantárgyközi kulturális kompetencia, ezért nem köthető kizárólagosan a magyar nyelv és irodalom műveltségi területhez. Ez a sajátossága megjelenik a tesztlap szövegeinek sokféleségében is, hiszen irodalmi és nem irodalmi szöveget egyaránt tartalmaz a mérőlap. Tesztünk összeállításánál különböző típusú szövegeket válogattunk össze az országos kompetenciaméréshez hasonlóan, ügyelve arra, hogy a szövegek megszerkesztettsége, szókincse és stílusa alkalmazkodjon a mérésben részt vevő korosztály életkorból fakadó sajátosságaihoz, és témája az érdeklődésüket is ébren tartsa. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 7

8 A mérőeszköz feladatainak művelettípusok és szövegtípusok szerinti összetételét a 4. táblázat tartalmazza, bemutatva az adott feladatelemeken elért eredményt is. A feladatlap két változatban készült azonos feladatokat tartalmazva, a feladatok sorrendjének variálásával. 4. táblázat. A évi bemeneti szövegértés-szövegalkotás mérés feladatainak megoszlása és eredménye szövegtípusok és művelettípusok szerint Művelettípusok Szövegtípusok Elbeszélő Információvisszakeresés 3 item 1, 2, 4, 5, 8, 9, 11, 12, 15, 16, 18, 19, 20, 30 eredmény (%) 45 Kapcsolatok, összefüggések felismerése 4 Értelmezés 5 Szövegtípusok item 3, 6, 7, 10, 13, 14, 17, 21, 22, 23 eredmény (%) 54 item 26, 27, 28, 29 eredmény (%) összesített eredménye Magyarázó 33, 34, 35, 36, , , 39, 40, Dokumentum , 43, 44, Művelettípusok összesített eredménye 20 item item item Összesen négy rövidebb szöveget használtunk, ebből kettő szépirodalmi jellegű, elbeszélő típusú 6 szöveg volt (egy a világirodalomból, egy a magyar irodalomból; egy-egy hosszabb terjedelmű szépirodalmi alkotás részlete, amely önmagában is értelmezhető), a harmadik magyarázó típusú 7, 3 Az információ-visszakeresés művelete egy vagy több szó szerinti vagy rejtetten jelen lévő elem visszakeresését és azonosítását kívánja meg a tanulóktól. Az ilyen típusú feladatokhoz olyan, az aktuális olvasási élményen alapuló tudásra van szükség, amely a szövegben való tájékozódás feltétele. A művelet nehézsége a visszakeresendő elemek számától, azok kapcsolódásának módjától, a visszakeresést meghatározó kritériumok mennyiségétől és minőségétől függ elsősorban. E művelettípusba tartoznak egyrészt a ki, mit, mikor stb. típusú kérdések, másrészt a kérdésben szereplő kifejezések szinonimáinak azonosítását igénylő feladatok. 4 A szöveg olvasása közben a befogadó különféle, szövegen belüli és szövegek közötti kapcsolatok, tartalmi és logikai összefüggések hálózatát alkotja meg. A szövegkörnyezetből kell egy adott cselekedetnek, történésnek az okaira vagy céljaira vonatkozó következtetéseket levonni. Ebbe a művelettípusba soroljuk a szöveg tartalmi, logikai és szerkesztésbeli elemeire vonatkozó kérdéseket, valamint az általánosítást, a szöveg belső összefüggésrendszerének és utalásainak felismerését igénylő feladatokat. Itt természetesen a hosszabb szöveges feleletalkotó választ igényelő feladatok a jellemzőek. 5 A szöveg értelmezése a megértésre támaszkodik, de egyben alkotó tevékenység is. Az értelmezés műveletéhez tartozó feladatok esetében reflektálni kell a szövegre, értékelni kell a szöveg egészének vagy egy-egy részletének a szöveg egészében betöltött szerepét, megalkotottságát. 6 Elbeszélő típusúnak nevezzük azokat a folyamatos, összefüggő írásos szövegeket, amelyek célja egy történet elbeszélése vagy események személyek, tárgyak, problémák stb. leírása. Fő jellemzőjük, hogy az olvasó érzelmi bevonására irányulnak. Gyakran fiktív, képzeletbeli elemeket tartalmaznak, ezáltal az olvasót aktív befogadói részvételre késztetik. 7 Magyarázó típusúnak nevezzük azokat a tudományos, illetve ismeretterjesztő szövegeket, amelyek elsősorban ismeretet közölnek, hangvételük higgadt, tárgyszerű, és fő céljuk a tájékoztatás. A tankönyvi szövegek többsége is e típusba sorolható. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 8

9 esszé jellegű, a negyedik pedig dokumentum típusú 8, amely a mindennapi életből vett szöveget modellezte. Elbeszélő típusú szövegek: Paulo Coelho: Az alkimista (Rövid, a hagyományos időrendet alkalmazó szépirodalmi jellegű szöveg, regényrészlet, világirodalom.) Schmuck Ottó: A kelyhesek titkos temploma (Szépirodalmi jellegű regényrészlet, magyar irodalom.) Magyarázó típusú szöveg: Kovács Zsolt: Teknősök a lakásban és a kertben (Könnyűnek mondható szöveg a biológia területéről.) Dokumentum típusú szöveg: A Palace Mammut honlapjának részlete (tájékoztató jellegű szöveg.) A szövegek terjedelmének meghatározásakor figyelembe vettük a tesztlap megírására szánt idő mennyiségét, mivel egy tanítási óra állt csak a tanulók rendelkezésére. A szövegértés területen a különböző szövegekhez kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben az országos kompetenciaméréshez hasonlóan A mérés lebonyolítása A 2009/2010. tanévi mérési naptárban jelzett időintervallumban, az elmúlt évi mérési gyakorlattal megegyezően zajlott a évi 9. évfolyamos tanulók bemeneti mérése. A mérések egységes útmutató szerint, szeptember a között az intézmény által kiválasztott időpontban, két egymást követő tanórán az igazgató és a mérésvezető irányítása mellett kerültek lebonyolításra. Az intézményi mérések lebonyolításáról előre megadott szempontok szerinti jegyzőkönyv készült, melyet az intézményvezető és a mérésvezető aláírásával hitelesített. A mérések egy esettől eltekintve az útmutató előírásai szerint zajlottak. Egy esetben nem a két egymást követő órán, hanem két egymást követő napon valósult meg a matematika és szövegértés mérése. Az intézményi mérésvezető irányította a konkrét mérés lebonyolítását, készítette fel az intézményi felmérésvezetőket, akik a méréssel kapcsolatos kérdéseiket neki tehették fel, és ő tartotta a kapcsolatot az MFFPPTI-vel. Az intézmények a mérőeszközöket a mintába kiválasztott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben sokszorosítva kapták meg. Saját döntés alapján lehetőségük nyílt arra, hogy a továbbsokszorosítás költségét és a kódolás-adatrögzítés feladatait átvállalva az iskola minden tanulójával kitöltessék, és helyben feldolgozzák a többi tanuló feladatlapját. 8 A dokumentum típusú szövegek verbális közlést és tipográfiai jeleket, képeket, rajzokat is tartalmaznak, megértésükben a szöveg elrendezésének, a verbális és nem verbális jelek összjátékának különösen nagy a szerepe. E szövegtípus segítségével kaphatunk képet arról, hogy a tanuló hogyan igazodik el a mindennapi szituációkban és az azokhoz tartozó köznapi szövegekben. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 9

10 Létszám (fő) 2. EREDMÉNYEK 2.1. Az eredmények összesített értelmezése A matematika eredmények összesített értelmezése A mérés a kilencedikes középiskolások alapvető matematikai eszköztudását vizsgálta. A kitűzött feladatok felölelték azokat a képesség- és tudáselemeket, melyeknek megléte a sikeres középiskolai tanulás feltételeit jelentik, illetve melyeknek hiánya esetén nehézségekre, eredménytelenségre lehet számítani. Az 5. táblázatban részletezzük a főbb mutatókat. 5. táblázat. A évi kilencedikes bemeneti mérés eredményei matematikai eszköztudásból összteljesítmény szórás 36% 18 pont 21% 10 pont jegy-teszt korreláció 0,55 Cronbach-alfa (megbízhatóság) 0,93 A nyolcadikos matematikajegyek megoszlása, mely az 1. ábrán látható, kissé a jobb eredmények felé tolódik el, a középfokra lépő tanulók között kétszer annyinak értékelték a tudását közepesre vagy elégségesre, mint ahánynak jóra vagy jelesre. A teszt eredménye és az év végi osztályzat a választ nem adók jelentős száma ellenére viszonylag erős korrelációt mutat ábra. A nyolcadikos év végi matematikaosztályzatok megoszlása A 2009/2010. tanévi mérésnél ismét vizsgáltuk, hogy az egyes feladatokkal milyen arányban foglalkoztak a mérésben részt vevő tanulók. Az alábbi, 2. ábra azt mutatja, hogy a tanulók igyekeztek minél több feladat megoldását megadni, elenyésző volt azok száma (8 tanuló), akik teljesen üres feladatlapot adtak be, és viszonylag kevesen voltak azok is, akik 7-nél több feladattal nem foglalkoztak. Az előző évek ezzel kapcsolatos negatív tapasztalatai (amelyek a javítás során mindig látszottak ugyan, de számszerűsítve először tavaly mutattuk meg) jelentősen tompultak, és ez mindenképpen az iskolák, a pedagógusok e méréshez való pozitív viszonyulását is jelzi. A tanulók 27%-a mindegyik feladattal próbálkozott, és abban általában el is ért néhány pontnyi eredményt. A feladatok részlépésekre, itemekre bontása (ami eltér az országos kompetenciamérés értékelésétől) tehát ismételten hasznosnak bizonyult, elősegítette az árnyaltabb értékelést Nem válaszolt Év végi matematikaosztályzat Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 10

11 Mennyiségek és műveletek Hozzárendelések és összefüggések Alakzatok síkban és térben Események statisztikai jellemzői és valószínűsége Tényismeretek és rutinműveletek Modellalkotás Komplex megoldások Teljesítmény 2. ábra. A kihagyott feladatok számának megoszlása matematikai eszköztudásból A feladatok megoldási szintjének vizsgálata a gondolkodási módszerek tükrében Az egyes gondolkodási műveleteket azonos számú feladaton mértük (3. táblázat). Nem meglepő, hogy a komplex megoldások, a több témakört átfogó feladatok igényeltek jobb felkészülést, mélyebb tudást. A mérőlapok feladatai közül egyikben szerkesztési feladatot, majd azt követően területszámítási feladatot kellett megoldani, a másikban a térbeli tájékozódást mértük, a harmadik pedig egy térfogat-számítási feladat volt gyakorlati kiindulóponttal (medence-víztöltés). Ezek közül a második adta a viszonylag legjobb eredményt, hiszen egy-két részlépést azok a tanulók is el tudtak helyesen végezni, akik a teljes feladatot annak földrajzi és térgeometriai háttere miatt nem oldották meg végig (3. táblázat, 3. ábra). 60% 50% Fővárosi átlag 40% 30% 20% 10% 0% Tartalmi területek Gondolkodási műveletek 3. ábra. A matematika teljesítmények alakulása a tartalmi területek és a gondolkodási műveletek szerint Meglepő volt a szerkesztési és területszámítási feladatban mutatott gyenge eredmény: a tanulók jelentős része nincs tisztában az alapvető szerkesztési lépésekkel, transzformációkkal. Külön problémát jelentett a szerkesztés eredményeként adódó alakzat megnevezése, a terület kiszámítása pedig a legnehezebb feladatnak bizonyult, annak ellenére, hogy jól ismert összefüggést kellett alkalmazni. A térbeli tájékozódás nehézségei legelsőként az égtájak meghatározásánál mutatkoztak meg. A dél-keleti irány ismeretének hiánya nemcsak a matematika, hanem a teljes természettudományos ismeretrendszer gyengéje. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 11

12 A térfogat-számítási feladatot jól kezdték el a tanulók, a befejezéssel azonban gondok adódtak. Gyakorlati ismereteik, tapasztalataik e téren nincsenek, a problémát nem tudták a fürdőkád töltésére transzformálni. A tanulók legtöbbször nem értették meg a komplex megoldásokat igénylő feladatokat, a szövegértési problémák itt mutatkoztak meg leginkább, minden tekintetben jó választ igen ritkán kaptunk. A 24%-os megoldási szinttel, mely a tavalyi 21,7%-os és a tavalyelőtti 19%-os eredményhez képest egyenletes javulást mutat, még mindig nem lehetünk elégedettek, hiszen az alkalmazásszintű feladatok megoldása is tartalmazott szükségképpen alacsonyabb műveleti szintet igénylő itemeket, részlépéseket. Ugyanezt mondhatjuk el a tényismeretek és rutinműveletek eredményére, és a modellalkotás terén is akad fejlesztenivaló. Matematikai alapműveletek hibátlan elvégzése, törtekkel végzett számítások, mértékváltási feladatok, arányok, százalékszámítási alapfeladatok, egyszerű grafikonok értelmezése és elemzése tartozik ebbe a körbe. Gondot jelentett a feladatok szövegének értelmezése, az alapvető tájékozottság hiánya, ami gyakran hibás választ eredményezett. Bár a mobiltelefon mindennapjaink része, a diákok sokszor és sokoldalúan használják, mégsem tudják, hogyan érdemes döntést hozni a különféle szolgáltatók díjcsomag-ajánlatai között. Koncertjegyeket is vásárolnak, és bizonyára végigélték már, ahogyan szüleik tankolni készülnek, és mérlegelik, hogy ezt melyik benzinkútnál tegyék, de a probléma még nem érintette mélyen őket, úgy tűnik, az anyagiakkal nekik még nem kell törődniük. A rutinműveletek, tényismeretek terén célszerű lenne elérni a közel 70%-os megoldási szintet ahhoz, hogy az ennél magasabb szintű gondolkodási műveletet igénylő feladatok megoldásában sikeresek legyenek tanulóink. Ettől 30 százalékponttal negatívan tér el a mostani eredmény. A sémákban való gondolkodás jobbára lehet hasznos is, de az ahhoz való merev ragaszkodás sokszor megbénítja a kombinatív készségek kibontakozását. Kiválóan tapasztaltuk ezt a zárójelek kitételét, majd azt követően a pontos számolás elvégzését igénylő feladatnál. A műveletek helyes sorrendben történő elvégzése igen nagy problémát jelentett, pedig ez az ötödik évfolyam óta szinte a mindennapi tevékenység része nemcsak a matematikában, hanem az azt alkalmazó tantárgyakban is. A problémát tovább mélyítette, hogy a zárójeleket különböző értékeket adó helyekre kellett kitenni. A matematikai alapismeretek hiányán kívül ismét felmerülnek szövegértési, értelmezési gondok is. Gyakran olyan válaszokat adnak a tanulók, amilyen típusú kérdést nem tartalmazott a feladat. Mindez azt mutatja, hogy az új fogalmak kialakításakor, a régiek magasabb szintű tárgyalásakor érdemes nagy hangsúly fektetni a modellalkotásra, ügyelve és kiemelve a modellek flexibilitását, konvertálhatóságát. Ennek minden témakörben alapvető fontosságúnak kell lennie. Örvendetes ugyanakkor, hogy e téren érték el tanulóink a legmagasabb eredményt, közel 47%-ot, ami jelzi, hogy az alkalmazható tudás a fent jelzett gondok ellenére egyre inkább jelen van tanulóink gondolataiban. A mérés tartalmi területei A mennyiségek és műveletek témakörbe tartozik a törtekkel végzett művelet, az eltérő formájú, de azonos értékű kifejezések vizsgálata, az elsőfokú egyenlet megoldása, a mérési, az oszthatósági feladat, valamint az algebrai mennyiségek arányossági viszonyaival kapcsolatos feladat. Igen gyengének tekinthető az egyszerű következtetéssel megoldható szövetvásárlási feladat 31%-os eredménye, csakúgy, mint a három részre való arányos felosztást kívánó festékes példa 24%-os megoldási szintje. A szövetes feladatnál cm-m átváltásra volt szükség, ez jelentette sok tanuló számára a kiinduló problémát. E feladat arra is rámutatott, hogy a számolási készség, az alapvető átváltások ismerete, az arányossági számításokat igénylő feladatok értelmezése és helyes elvégzése iskoláinkban nem éri el a legalább 50%-os szintet, ami a továbbiakban jelentős nehézségeket okozhat nemcsak a matematika, hanem az azt felhasználó tárgyak tanulása kapcsán is. Ez az a terü- Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 12

13 let, amely a szakiskolák tanulóinál is kiemelt fejlesztést igényelne, hiszen körükben a számolási készség aggasztóan alacsony szintű. Az arányossági, a szöveges egyenletes feladatok, a szabályjátékok, a halmazelméleti és logikai feladatok köthetők a hozzárendelések és összefüggések témakörhöz. A kerekítés szabályait általában jól ismerik a tanulók, és a logikai gondolkodás is szépen fejlődik, igaz, apró lépésekben. Az e területen elért 51%-os átlagos eredmény, mely a figyelmetlenségből eredő, bosszantó hibák elkövetését is tükrözi, összességében jónak mondható. A mérés geometriai tartalmú kérdései szerkesztési, alakzatok tulajdonságaival kapcsolatos és geometriai számítási feladatokat egyaránt tartalmazhatnak az alakzatok síkban és térben témakör keretében. Jelenleg az ábrakészítés, a geometriai transzformáció, majd az azt követő területszámítás elvégzése, térkép-rajzolás és a mértékváltással összekötött térfogat-számítási feladat szerepelt a mérésben 24%-os, viszonylag gyenge összesített megoldási szinttel. A tanulók jelentős része hozzá sem fogott a derékszögű háromszög szerkesztéséhez és a tengelyes tükrözéshez, még csak vázlatrajzot sem készített. Ez azért probléma, mert e témával szinte az alsó tagozattól kezdve foglalkoznak nap mint nap, a matematika és a természettudományos órákon csakúgy, mint rajzórán. A mérőlap az események statisztikai jellemzői és valószínűsége témakörből egyetlen olyan feladatot tartalmaz, amely statisztikai számításokkal, kombinatorikai és valószínűség-számítási elemekkel tűzdelt. Az előző években az általános iskolai mérések és a felvételi feladatok riasztó kérdései közé tartozó statisztika feladat most már 43%-os megoldottságú lett, ezzel is mutatva, hogy a kapcsolódó fejlesztések eredményesek voltak, a statisztikus szemlélet egyre inkább elterjed, az értelmezések mind jobb és jobb eredményűek. A parkolóhelyeket jelző táblázatot tiszta logikai alapon is ki lehetett volna tölteni, és valójában ahhoz sem kellett előzetesen sok valószínűségszámítási tudás, hogy a kedvező és az összes esetek számát annak alapján jól határozza meg a tanuló. A matematika műveltségi terület jelentős részt vállal mind az Európai Unió, mind pedig a NAT 2007 által javasolt, kiemelt kompetenciaterületek legtöbbjének fejlesztésében. Törekedtünk arra, hogy a mérőlapon szereplő feladatok többsége hasonlítson a tanulók által korábbról ismert matematikai jellegű, vagy annak alkalmazását igénylő, társtudományokhoz, gyakorlati élethez köthető problémákhoz, ugyanakkor olyan feladatok legyenek, amelyek megmutatják azoknak az alapvető képességeknek a szintjét, amelyek a többi tantárgy tanulása szempontjából is meghatározóak, ezért kiemelten fontos szerepet játszanak. Az eredmények vizsgálatánál ezt szem előtt tartjuk. Mivel a fentieknek megfelelően eleve több szempontot tartalmazó, viszonylag összetett feladatokból állítottuk össze a mérőlapot, így az eredmények is ezt a nehézségi szintet tükrözik. Nem vártunk átlagosan 50%-os megoldási szintet, de azt igen, hogy a 10% körüli eredmények száma csökkenjen. A tavalyi évhez képest e téren nem történt nagy változás, az eredmények stagnálnak. A tanulói teljesítmények megoszlása a 4. ábrán látható. A mérés 36%-os átlagos eredménye, a teljesítménygörbe gyengébb eredmények felé tolódása az alapismeretek egyértelmű hiányára utal, tehát a folyamatos fejlesztés igényére hívja fel a figyelmet. A feladatok megoldottságából arra is következtethetünk, hogy a matematikai ismeretek menynyire mozgósíthatók ezeknek a többnyire gyakorlati tartalmú problémáknak a megoldásában (5. ábra). Megállapítható, hogy azok a feladatok nem okoztak problémát a tanulóknak, amelyeknek matematikai, fizikai, esetenként földrajzi, kémiai háttere az általános iskolában több oldalról megvilágított, begyakorlott volt. A tanulók ilyen típusú kérdésekre adott válaszai megbízhatóan jó teljesítményt mutatnak, az ismert kiindulás után az alkalmazás is sikeres. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 13

14 Teljesítmény Gyakoriság (%) Teljesítmény (%) 4. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása matematikai eszköztudásból 60% 50% 50% 50% 52% 43% 50% 40% 30% 20% 22% 27% 24% 31% 23% 10% 0% feladatok sorszáma 5. ábra. A évi bemeneti matematika mérés eredménye feladatonként A 4. (kirándulás) és a 9. (medence töltése) feladat alapvetően geometriai jellegű, ugyanakkor összetett gondolkodást is igényel, megoldásukhoz többfajta ismeretet kellett mozgósítani. Megoldási színvonalát és felépítését tekintve elég erősen kapcsolódik e csoporthoz a 6. (festék keverése) feladat, amelyben az arányos felosztás elvét kellett a tanulónak alkalmaznia. Ugyancsak jól illeszkedik e feladatokhoz a 8. (kabátszövet) példa, amely bújtatott geometriai tartalma miatt mondható a feladatkörbe tartozónak. Mind a négy feladat mérte az alapvető fontosságú számolási készséget, a mértékváltási ismereteket és különböző szinteken a kombinatív készséget is. A 3. (koncertjegy) és a 10. (hármasok) feladat alapvető számolási és modellalkotási készséget mért. E feladatok a legegyszerűbbnek számítanak, mindenkitől elvárható minimális tudás- és alkalmazásszintet mérnek. A tanulók teljesítménye is viszonylag elfogadható, bár az 50%-os szinttel korántsem lehetünk elégedettek. A tanulók mindennapjaiban is gyakran előforduló élethelyzeteket modellezett az 1. (mobiltelefon), az 5. (tankolás) és a 7. (parkolás) feladat. Elenyésző volt azon tanulók száma, akik ezekből a feladatokból nem értek el részpontszámokat. Ez is azt jelzi, hogy a témakör tanítása egyre nagyobb szerepet kap már az általános iskolában is, és eredményessége évről évre növekvő tendenciát mutat. A kombinációs készséget, a lehetőségek összeszámlálását, a valószínűségi gondolkodás fejlettségét mérő 7. feladat kevéssé érintette meg a tanulókat, viszont szerepe igen jelentős a kombinatorikai és statisztikai tanulmányok megalapozásában. A szerkesztési-területszámítási 2. feladat egyszerűsége ellenére igen nehéznek bizonyult a tanulók számára. Sokuknak jelentett problémát az ábra elkészítése, a derékszögű háromszög megszerkesztése, és így az erre épülő számításokat sem tudták elvégezni. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 14

15 Létszám (fő) A mérési eredmények azt is jelzik (5. ábra), hogy a tanulók jelentős része még mindig nem rendelkezik a tudás megszerzéséhez szükséges technikákkal, és e téren kiemelt figyelmet kell fordítani a szövegértés fejlesztésére. A feladatonkénti teljesítményeket vizsgálva kitűnik, hogy a tanulók főként az olyan feladatokban voltak kevésbé sikeresek, amelyekhez elengedhetetlen a folyamatos, rendszeres tanulás, gyakorlás, ami egyébként a mért műveltségterület jellegénél fogva az egyik kulcsa a sikeres haladásnak. A mindennapi életben és az iskolai tanulmányok szempontjából egyaránt lényeges, hogy a tanulók biztos számolási készséggel rendelkezzenek, hiszen ez a matematikát felhasználó tárgyak, valamint a mindennapi élet és természetesen a matematika további eredményes tanulása szempontjából alapvető fontosságú A szövegértés-szövegalkotás eredmények összesített értelmezése A szövegértés-szövegalkotás mérési eredményeinek fontosabb mutatószámait a 6. táblázat tartalmazza. 6. táblázat. A évi kilencedikes bemeneti mérés eredményei szövegértés-szövegalkotásból összteljesítmény szórás 52% 23 pont 20% 9 pont jegy-teszt korreláció 0,50 Cronbach-alfa (megbízhatóság) 0,90 A tanulók 8. évfolyamos magyar irodalom és nyelvtan év végi osztályzatának eloszlását tekintve a tanulók kétharmadának eredménye átlag feletti (6. ábra) Irodalom Nyelvtan Nem Év végi osztályzat válaszolt 6. ábra. A nyolcadikos év végi irodalom és nyelvtan osztályzatok megoszlása A tanulók 20%-a mind a 19 feladatot megoldotta valamilyen szinten, egyetlen egyet sem hagyott üresen. Összesen nyolc tanuló adott be teljesen üres feladatlapot, és 2% alatti azon tanulók aránya, akik 11-nél több feladattal nem foglalkoztak. A tanulók feladatlapon elért teljesítmény szerinti eloszlását a 7. ábra szemlélteti. A teljesítmények széles skálán helyezkednek el. A tanulók közel egyötöde 50-60% közötti teljesítményt nyújtott, 30-80% közötti az eredménye a tanulók 75%-ának. Az elért átlagos teljesítmény 52%. Az ábrán a 60%-os teljesítmény után látható újabb kiugró érték mögött a különböző képzéstípusokban részt vevő tanulók eltérő eredménye húzódik meg. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 15

16 Teljesítmény Gyakoriság (%) Teljesítmény (%) 7. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása szövegértés-szövegalkotásból A tesztben idén is a következő szövegértési-gondolkodási műveletek végrehajtására volt szükség (4. táblázat): a szöveg információinak azonosítása, visszakeresése (a teszt ilyen jellegű iteme volt A változat esetén az 1-2., 4-5., 8-9., , , , 30. és ); a szövegben lévő logikai és tartalmi kapcsolatok, összefüggések felismerése, egyes szövegelemek funkciójának meghatározása (a teszt ilyen jellegű iteme volt A változat esetén a 3., 6-7., 10., 13-14, 17., és ); a szöveg konkrét tartalmi elemeinek értelmezése, a szöveg megformáltságára való reflektálás (a teszt ilyen jellegű iteme volt - A változat esetén a , és a item). Az egyes gondolkodási művelettípusok szétválasztása a mérés technikai szükséglete, de minden művelettípus a globális megértés, a szöveg egészéről kialakult kép oldaláról is értelmezhető. Az egyes feladatelemek megoldás során elért eredményeinek alakulását művelettípusok és szövegtípusok szerinti csoportosításban a 8. ábra mutatja be. 70% 60% Fővárosi átlag 50% 40% 30% 20% 10% 0% Elbeszélő Magyarázó Dokumentum Információ Kapcsolatok, visszakeresés összefüggések felismerése Értelmezés Szövegtípus Művelettípus 8. ábra. A szövegértés-szövegalkotás teljesítmények alakulása a tartalmi területek és a gondolkodási műveletek szerint Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 16

17 Teljesítmény A tanulóknak a teszt kitöltése közben két alapvető feladattípust kellett megoldaniuk: feleletválasztós kérdéseket 9, valamint nyílt végű, szöveges választ igénylő feleletalkotó feladatokat 10. Feleletválasztós kérdés (alternatív választás) az 1.,3., 5., 13., 18. és 19. feladat volt, amelyet 58, 62, 59, 39, 67 és 55%-ban oldottak meg a tanulók. A 67% kimondottan jó eredmény. A görög teknős tartásával kapcsolatban kellett a tanulóknak dönteniük az állítások helyességéről, illetve hamisságáról. Az 55% fölötti teljesítmények azt mutatják, hogy a tanulók találkoztak már hasonló jellegű feladattal, bár az állítások értelmezése idén is sokszor jelentett nehézséget. Ez főleg a 13. feladatnál mutatkozott meg, ahol azt az állítást kellett a négy közül kiválasztani, amelyik a keresztre vonatkozott. Ezt a helyes választ a tanulóknak csak 39%-a találta meg. Az összes többi feladat feleletalkotó típusú volt, többségében rövid, egy szavas vagy szintagmás választ igényelt, hosszabb szöveges választ igénylő feladatok esetében jellemzően egy mondatnyi terjedelmet vártunk el, kivéve az esszé típusú választ igénylő 12. feladatot. A két leggyengébben, 28%-ban megoldott feladat közül az egyik egy mondat átfogalmazását várta el a tanulóktól, hogy tartalma megfeleljen a szövegben olvasottaknak, ügyelve arra, hogy a szórend ne változzon meg. A tavalyi méréshez hasonlóan nehézséget okozott a tanulók majdnem háromnegyedének ennek az egyetlen szónak az átírása, amit nem neveznénk nehéz feladatnak, hiszen egyetlen szót kellett volna csak módosítani. Hasonlóan rossz eredmény született az esszé típusú válasz esetében, amely 3 itemből tevődött össze: a 26. item a terjedelmet (25%), a 27. a tartalmat (34%), a 28. a nyelvi megformáltságot (24%) mérte. Ez a feladat nemcsak a szövegértést, hanem a szövegalkotást is vizsgálta, és főleg ezen a területen születtek nagyon gyenge eredmények. A 9. ábra az egyes feladatok és itemek megoldottságát mutatja százalékos arányban. 80% 70% 60% 50% 40% 58% 48% 62% 45% 59% 34% 42% 65% 51% 55% 69% 39% 57% 69% 56% 67% 55% 30% 28% 28% 20% 10% 0% feladatok sorszáma 9. ábra. A feladatonkénti teljesítmények alakulása szövegértés-szövegalkotásból A 12. és a 14. feladat 28%-os teljesítménye nagyon alacsony, míg a 8., 11., 16. és a 18. feladat megoldottsága átlag feletti, közel 70%-os Az eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint 9 A feleletválasztós feladatokat az jellemzi, hogy a diáknak a felkínált, előre megadott, viszonylag kis számú lehetőség közül kell kiválasztania a helyeset, illetve több állítás igaz vagy hamis voltát kell eldöntenie. Ezek a feladatok elsősorban a tudás egyszerűbb elemeinek, az ismeret-jellegű tudásnak a mérésére alkalmasak, kevésbé használhatóak az általános képességeknek, a gondolkodás rugalmasságának, a megértésnek, a szintézisnek a vizsgálatára. 10 A nyílt végű, feleletalkotó feladatok esetében a diáknak rövidebb-hosszabb választ kell adnia írásban. A rövid szöveges választ igénylő feladatok közé olyan kérdések tartoznak, amelyekre a tanulónak egy-egy rövid elemmel (szó, szintagma) kell válaszolnia. A hosszabb szöveges választ igénylő feladatok bővebb kifejtést (egy teljes mondat, felsorolás), illetve esszé típusú választ (több mondatból álló, összefüggő szöveg megalkotása) igényelnek a diáktól. Ez a feladattípus a tudás bonyolultabb összetevőinek a mérésére is alkalmas. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 17

18 Teljesítmény A matematika eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint Az egyes feladatok itemenkénti megoldottsági görbéje (10. ábra) több érdekességre hívja fel a figyelmet. A grafikonokból jól látszik, hogy a három fő iskolatípusba tartozó osztályok teljesítménye jelentősen különbözik. A nagy eltérések közül egyesek indokoltak, mások viszont aggasztóak. Komoly aggodalomra ad okot például, hogy az alapvető számolási feladatokban a szakközépiskolásoknak közel fele, a szakiskolai tanulóknak pedig a háromnegyed része sikertelen, és azt is meg kell állapítanunk, hogy az arányossággal kapcsolatos számítási megoldások ismeretében csak a gimnáziumi tanulóknál lehet számítani 50%-nál jobb eredményre, a szakközépiskolások tudása esetleges, részleges volt, a szakiskolai tanulók pedig csaknem teljes tájékozatlanságot mutattak ezen a területen. A grafikon mindezeket igen érzékletesen mutatja. 100% 90% Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Fővárosi átlag 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% item 10. ábra. A matematikai eszköztudás feladatainak itemenkénti megoldottsága képzéstípusonként Általában az első két-három item, részlépés megoldásában sikeresek a tanulók, majd hibáznak, vagy további ötletek hiányában egyszerűen csak félbehagyják a megoldást. A feladatokat záró utolsó egy-két item, amely általában a válaszadás, a kerekítés, az átváltás, a legtöbb lehetőség megadása, igen alacsony megoldási szintű. Erre kiemelten felhívjuk a figyelmet, hiszen az érettségi vizsgán ezekre értékes pontokat lehet kapni. A válaszadás mikéntjét meg kell tanítanunk, és rendszeresen gyakoroltatnunk kellene minden iskolatípusban. Még a gimnáziumokban is kevés az olyan tanuló, aki komplett, kifogástalan megoldást ad a feladatokra, a válaszadás valamiféle jelzése esetükben sem jellemző. A matematikai eszköztudás mérési eredményeinek elemzése mind az egyes kitűzött feladatok szempontjából, mind tematikusan, mind pedig a kulcskompetenciákat vizsgálva a középiskolai indulási helyzet nagy eltéréseit mutatja iskolatípusonként, illetve osztályonként. A 7. táblázatban foglaltak azt mutatják, hogy a fővárosi teljesítmény összességében a tavalyi, 2008-as bemeneti eredménnyel egyező, tehát e téren érdemi változás nem történt. A szórás átlagosan 21%. A három iskolatípus eredményei a mérésben nagyon nagy különbségeket mutatnak. Az átlagok százalékpont körüli különbséggel követik egymást szakiskola, szakközépiskola, gimnázium sorrendben. Az egyes iskolák, illetve osztályok között azonos iskolatípuson belül is jelentős eltérések tapasztalhatók, amit a szórás-értékek is mutatnak. A szakiskolák teljesítménye egyre gyengébbé válik, 2 százalékponttal nagyobb az eredményük eltérése a szakközépiskolákétól a tavalyihoz viszonyítva. A szakközépiskolák 20 százalékpontos lemaradása a gimnáziumokhoz képest nem csökkent. Összességében, a szórás-értékeket figyelembe véve a matematika területén, az egyes képzéstípuso- Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 18

19 Teljesítmény kon belüli homogenitás növekedése tapasztalható. A nemzetközi elvárások azonban nem ezt a tendenciát tartják kívánatosnak, hanem az iskolatípusok közötti különbségek jelentős csökkenését. E mérésnél ezt nem tapasztaltuk. 7. táblázat. A évi bemeneti kompetenciamérés eredményei matematikai eszköztudásból iskolatípusonként A képzés típusa Matematika átlag (%) Matematika szórás (%) Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Összesített eredmény A legváltozatosabb, legheterogénebb képet a gimnáziumok és a szakközépiskolák matematika eredménye mutatja. Ezek az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a középiskolai oktatás folyamán különböző tennivalói vannak a fejlesztést megtervező munkaközösségnek, szaktanárnak, annak szem előtt tartásával, hogy az érettségit adó középiskoláknak egységes kimeneti követelményekre kell felkészíteniük tanítványaikat. Az iskolatípusonkénti összteljesítményeket összevetve a fővárosi átlaggal (11. ábra) azt a megállapítást tehetjük, hogy a feladatlap a szakközépiskolások teljesítményeihez igazodott legjobban, a fővárosi átlag és a szakközépiskolai átlag grafikonja csaknem teljesen fedi egymást. A mérőlap tehát leginkább az ő eredményeiket tükrözi, ami megfelel a létszámarányos mintavételnek. A matematikai eszköztudás feladatsorán nyújtott teljesítmények csupán a szakközépiskolák esetén nem mutatnak jelentős különbséget a fővárosi átlagteljesítménytől, a gimnáziumok és még inkább a szakiskolák esetén az eltérés azonban igen jelentős. Ez egyben azt is jelenti, hogy a feladatok a gimnáziumi tanulók számára könnyebben megoldhatónak tűntek, mint a szakközépiskolásoknak, a szakiskolai tanulók számára viszont igazi kihívást jelentettek. A szakiskolai eredmények viszonylag alacsony szórása a csoportok homogén voltát mutatja, ami azt sejteti, hogy a jobb eredményt nyújtó tanulók valójában hiányoznak e körből. 80% 70% 60% 50% 40% Gimnázium Gimnáziumi átlag Szakközépiskola Szakközépiskolai átlag Szakiskola 30% 20% 10% 0% feladat 11. ábra. A képzéstípusonkénti és feladatonkénti összteljesítmény matematikai eszköztudásból, a fővárosi és a képzéstípusonkénti átlag feltüntetésével Az ábrából ugyanakkor az is leolvasható, hogy a szakiskolások 17%-os teljesítménye még kevés az érettségi vizsgán már megfelelő minősítést hozható 20%-os szinthez, ami azt jelenti, hogy mind a fejlesztés, mind pedig az új anyag feldolgozása terén jelentős feladatok várnak a szaktanárokra. Biztató azonban, hogy volt néhány olyan feladat is, amelyet a szakiskolai tanulók is nagy biztonsággal oldottak meg, és a 31%-os szintet is elérték: ezek a mindennapjainkban előforduló alkalmazások Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 19

20 Teljesítmény voltak, a mobiltelefon, a koncertjegy és a tankolás témakörét érintették, és csupán a tükrözéses geometriafeladat jelentett számukra áthidalhatatlan akadályt. Ez figyelemre méltó, hiszen a matematika kötelező érettségi tárgy, és a szakiskolások jelentős része készül arra, hogy érettségi vizsgát tegyen. Ez egyben a fejlesztés irányát is mutatja, hiszen a gyengébb teljesítményt mutató matematikai területek, részfejezetek fejlesztése kiemelt feladat kell, hogy legyen. Ennek mikéntje a munkaközösségek és a szaktanárok módszertani repertoárjának függvénye. Igaz ugyan, hogy az érettségin nem csupán a transzfer szintjét elérő (kompetenciaalapúnak mondható), hanem annál alacsonyabb értelmi tevékenységi szintet igénylő feladatok is szerepelnek, azok aránya és pontszámbeli értéke azonban csak a feladatsor ezen részeinek hibátlan teljesítése esetén éri el összességében az elégséges megszerzéséhez szükséges szintet A szövegértés-szövegalkotás eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint A szövegértés-szövegalkotás itemenkénti eredményeinek alakulását a 12. ábra szemlélteti. 100% 90% Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Fővárosi átlag 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% ábra. A szövegértés-szövegalkotás feladatainak itemenkénti megoldottsága képzéstípusonként item A legalacsonyabb érték (16%-os megoldottság) az 5. itemnél született, amely az első szöveghez tartozó (Paulo Coelho: Az alkimista) második feladat utolsó, információt visszakereső eleme volt. A feladat így hangzott: Az olvasott részlet alapján válaszolj röviden a következő kérdésekre: Mikben hordják az arab asszonyok a vizet a kútról? A tanulók figyelmét elkerülte a kérdés többes száma, ezért megelégedtek egy válaszelem megadásával (4. item), ami egyébként magas arányban jó is volt: 72% találta meg a helyes információt, de csak az egyiket. Az 5. item alacsony megoldottsága a második válaszelem elmaradásából fakadt. Itt utalnánk arra, amit már a bevezetőben is említettünk, vagyis hogy nemcsak a feladatokhoz tartozó szövegek értelmezése jelenthet problémát egy-egy feladat megoldásakor, hanem magának a feladat szövegének az értelmezése is. Erre (a tavalyihoz hasonlóan) több példát is említhetünk ebből a tesztből: elkerülte a tanulók figyelmét a magyarázd meg idézetekkel a lábjegyzetből utasítás, pedig a feladat még az idézés szabályainak betartására is felhívta a figyelmet; szintén nem vették figyelembe a 4-5 mondatos terjedelmi korlátot, általában kevesebb, 1-3 mondatos válaszok születtek; a húzd alá azt a teljes mondatot utasításból elkerülte a figyelmüket a teljes mondat kívánalma; a milyen két hagyományra utal a szöveg utasításból nem vették figyelembe a hagyomány szót; Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 20

Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén

Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén Póta Mária 2009. 0 1 i e π 1 A matematikai eszköztudás kompetencia alapú mérése Méréssorozat első fázisa, melynek a hozzáadott értéket

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

A 2008/2009. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése

A 2008/2009. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet A 2008/2009. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek

Részletesebben

A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése

A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése E L E M Z É S A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése 2011. február Póta Mária (matematika) és Sáfrányné

Részletesebben

Az Országos kompetenciamérés (OKM) tartalmi kerete. a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. melléklete alapján

Az Országos kompetenciamérés (OKM) tartalmi kerete. a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. melléklete alapján Az Országos kompetenciamérés (OKM) tartalmi kerete a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. melléklete alapján Az OKM tartalmi keret Célja: definiálja azokat a tényezőket és szempontrendszereket, amelyek

Részletesebben

TÖRÖK JÓZSEF. Az idegen nyelvi longitudinális mérés tapasztalatai

TÖRÖK JÓZSEF. Az idegen nyelvi longitudinális mérés tapasztalatai TÖRÖK JÓZSEF Az idegen nyelvi longitudinális mérés tapasztalatai 2007/2008. tanév bemenet 2008/2009. tanév követés A vizsgált időszak A longitudinális vizsgálat célja bemeneti mérés 9. évfolyam kezdetén

Részletesebben

A telephely létszámadatai:

A telephely létszámadatai: Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

E L E M Z É S. Elemzés a fővárosi fenntartású középiskolák 10. évfolyamának 2012. évi kompetenciamérési eredményeiről. 2013.

E L E M Z É S. Elemzés a fővárosi fenntartású középiskolák 10. évfolyamának 2012. évi kompetenciamérési eredményeiről. 2013. E L E M Z É S Elemzés a fővárosi fenntartású középiskolák 10. évfolyamának 2012. évi kompetenciamérési eredményeiről 2013. július Póta Mária (4. fejezet matematika) elemzésének felhasználásával Összeállította

Részletesebben

I. AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSRŐL

I. AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSRŐL AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSRŐL, AZ ERDEI FERENC KERESKEDELMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA, A MAKÓI OKTATÁSI KÖZPONT, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM TAGINTÉZMÉNYE EREDMÉNYEIRŐL I. AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSRŐL

Részletesebben

Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése

Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése E L E M Z É S Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése 2010. szeptember Balázs Ágnes (szövegértés) és Magyar

Részletesebben

SEGÉDLET A 2009/2010. TANÉVI 10. ÉVFOLYAMOS ISKOLAJELENTÉSÉNEK ÉRTELMEZÉSÉHEZ KÖVETŐ TÖRTÉNELEM- ÉS IDEGENNYELV-MÉRÉS

SEGÉDLET A 2009/2010. TANÉVI 10. ÉVFOLYAMOS ISKOLAJELENTÉSÉNEK ÉRTELMEZÉSÉHEZ KÖVETŐ TÖRTÉNELEM- ÉS IDEGENNYELV-MÉRÉS Ú T M U T A T Ó SEGÉDLET A 2009/2010. TANÉVI 10. ÉVFOLYAMOS KÖVETŐ TÖRTÉNELEM- ÉS IDEGENNYELV-MÉRÉS ISKOLAJELENTÉSÉNEK ÉRTELMEZÉSÉHEZ 2010. október A 2009/2010. tanévi követő mérés eredményeiről egyetlen

Részletesebben

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK Statisztikai alapfogalmak Item Statisztikai alapfogalmak Átlag Leggyakrabban: számtani átlag Egyetlen számadat jól jellemzi az eredményeket Óvatosan: elfed Statisztikai alapfogalmak

Részletesebben

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE: IKT.SZ.: 34 78 / 28 1 / 2015. O R S Z Á G O S K O M P E T E N C I A M É R É S I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

Részletesebben

Az Országos kompetenciamérés

Az Országos kompetenciamérés Az Országos kompetenciamérés Az OKM 2006 FIT-jelentés szoftver Balázsi Ildikó Értékelési Központ Visszajelzés Visszajelzés az iskoláknak és fenntartóiknak saját eredményeikről és az országos eredményekről

Részletesebben

A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában

A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában Összeállította: Szentmiklósi Miklós mérés-értékelés munkaközösség vezető Vályiné Pápai Viola igazgató A mérésre 2014.

Részletesebben

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10. OM azonosító: 201122 ELEMZÉS

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10. OM azonosító: 201122 ELEMZÉS Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10. OM azonosító: 201122 ELEMZÉS A FŐVÁROSI FENNTARTÁSÚ KÖZÉPISKOLÁK 2007. ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉSI EREDMÉNYEIRŐL

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A sikeres életvitelhez, a társadalmi folyamatokba való beilleszkedéshez is folyamatosan megújuló tudásra van szükség. Tudásunk egy

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

A 2008. és 2009. évi bemeneti mérés eredményei új csoportosítási szempontok szerint

A 2008. és 2009. évi bemeneti mérés eredményei új csoportosítási szempontok szerint E L E M Z É S A 28. és 29. évi bemeneti mérés eredményei új csoportosítási szempontok szerint 1. rész Teljesítmények 21. november Összeállította Südi Ilona Lektorálta Török József Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály Szövegértés, matematika SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 1 Fit jelentés 2011-es tanév, 6-8. osztály (matematika, szövegértés) A 2011-es mérés

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS Az Országos kompetenciamérés céljai Iskolák, fenntartók: a visszajelzés az intézmény, tanulócsoportok és a tanulók egyéni teljesítményéről saját elemzések készítése saját mérések

Részletesebben

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen Általános iskola 8. osztály matematikából és szövegértésből Matematika Szövegértés Iskolánkban Ált. iskolákban Budapesti ált. iskolákban Iskolánkban

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában

FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában 1. Létszámadatok: A 2011-es kompetenciamérésben, a 6.évfolyamosok közül 64, míg a nyolcadik évfolyamosok közül 76 tanuló

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013. Karinthy Frigyes Gimnázium 1183 Budapest, Thököly u. 7. OM azonosító: 035252 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2013. Karinthy Frigyes Gimnázium 1183 Budapest, Thököly u. 7. OM azonosító: 035252 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2013 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Karinthy Frigyes Gimnázium 1183 Budapest, Thököly u. 7. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 4 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban a 10.

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2012. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2012. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2012 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 4 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban a 10. évfolyamon

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2012. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola

FIT-jelentés :: 2012. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola FIT-jelentés :: 2012 10. évfolyam :: Szakközépiskola Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye 6640 Csongrád,

Részletesebben

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től

Részletesebben

Közoktatás-értékelési programok. Pongrácz László Oktatási Hivatal Közoktatás-értékelési Programok Főosztálya főosztályvezető

Közoktatás-értékelési programok. Pongrácz László Oktatási Hivatal Közoktatás-értékelési Programok Főosztálya főosztályvezető Közoktatás-értékelési programok Pongrácz László Oktatási Hivatal Közoktatás-értékelési Programok Főosztálya főosztályvezető Közoktatás-értékelési programok PIRLS (szövegértés (5)) TIMSS (matematika, természettudomány

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2012. Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 7754 Bóly, Rákóczi u. 2/a OM azonosító: 027445 Telephely kódja: 001

FIT-jelentés :: 2012. Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 7754 Bóly, Rákóczi u. 2/a OM azonosító: 027445 Telephely kódja: 001 FIT-jelentés :: 2012 10. évfolyam :: Szakiskola Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 7754 Bóly, Rákóczi u. 2/a Létszámadatok A telephely létszámadatai a szakiskolai képzéstípusban

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2014. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola

FIT-jelentés :: 2014. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola FIT-jelentés :: 2014 10. évfolyam :: Szakközépiskola Puskás Tivadar Távközlési Technikum Infokommunikációs Szakközépiskola 1097 Budapest, Gyáli út 22. Létszámadatok A telephely létszámadatai a szakközépiskolai

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Kispesti Deák Ferenc Gimnázium 1192 Budapest, Gutenberg krt. 6. OM azonosító: 035253 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2011. Kispesti Deák Ferenc Gimnázium 1192 Budapest, Gutenberg krt. 6. OM azonosító: 035253 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2011 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Kispesti Deák Ferenc Gimnázium 1192 Budapest, Gutenberg krt. 6. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 4 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban

Részletesebben

Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés

Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés Karcag, 2011. április 4. Horváthné Pandur Tünde munkaközösség vezető Kiskulcsosi

Részletesebben

A mérés-értékelés és az országos kompetenciamérés szerepe a közoktatásban. Brassói Sándor Oktatási és Kulturális Minisztérium

A mérés-értékelés és az országos kompetenciamérés szerepe a közoktatásban. Brassói Sándor Oktatási és Kulturális Minisztérium A mérés-értékelés és az országos kompetenciamérés szerepe a közoktatásban Brassói Sándor Oktatási és Kulturális Minisztérium Nemzetközi kitekintés Hangsúlyeltolódás EU-2010 munkaprogram (indikátorok és

Részletesebben

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak Matematika feladatbank I. Statisztika Elméleti összefoglaló és feladatgyűjtemény középiskolásoknak ÍRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Dugasz János 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dugasz János Tartalom Bevezető 7 Adatok

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011 Telephelyi jelentés 10. évfolyam :: Szakközépiskola Közgazdasági Szakközépiskola

FIT-jelentés :: 2011 Telephelyi jelentés 10. évfolyam :: Szakközépiskola Közgazdasági Szakközépiskola FIT-jelentés :: 2011 10. évfolyam :: Szakközépiskola Közgazdasági Szakközépiskola 4200 Hajdúszoboszló, Gönczy P. u. 17. Létszámadatok A telephely létszámadatai a szakközépiskolai képzéstípusban a 10. évfolyamon

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013. Derkovits Gyula Általános Iskola 9700 Szombathely, Bem J u. 7. OM azonosító: 036611 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2013. Derkovits Gyula Általános Iskola 9700 Szombathely, Bem J u. 7. OM azonosító: 036611 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2013 8. évfolyam :: Általános iskola Derkovits Gyula Általános Iskola 9700 Szombathely, Bem J u. 7. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban a 8. évfolyamon

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013. Telephelyi jelentés. 8. évfolyam :: Általános iskola

FIT-jelentés :: 2013. Telephelyi jelentés. 8. évfolyam :: Általános iskola FIT-jelentés :: 2013 8. évfolyam :: Általános iskola Bulgárföldi Általános és Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola 3534 Miskolc, Fazola H u. 2. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Elemzés a fővárosi fenntartású középiskolák 10. évfolyamának 2008. évi kompetenciamérési eredményeiről

Elemzés a fővárosi fenntartású középiskolák 10. évfolyamának 2008. évi kompetenciamérési eredményeiről Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Elemzés a fővárosi fenntartású középiskolák 10. évfolyamának 2008. évi kompetenciamérési eredményeiről 2009. május Póta Mária (5. fejezet

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Rózsakerti Általános Iskola 1223 Budapest, Rákóczi u. 16. OM azonosító: 035200 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2011. Rózsakerti Általános Iskola 1223 Budapest, Rákóczi u. 16. OM azonosító: 035200 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2011 8. évfolyam :: Általános iskola Rózsakerti Általános Iskola 1223 Budapest, Rákóczi u. 16. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban a 8. évfolyamon

Részletesebben

Kispesti Deák Ferenc Gimnázium

Kispesti Deák Ferenc Gimnázium 27 Kispesti Deák Ferenc Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. évfolyam gimnázium szövegértés Előállítás ideje: 28.3.3. 1:4:4 1 Az Önök telephelyének átlageredménye

Részletesebben

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests)

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests) A Tisza-parti Általános Iskola angol szintmérőinek értékelése (Quick Placement Tests) Készítette: Hajdú Erzsébet Tóth Márta 2009/2010 Ismertető a szintmérésről Mért tanulók: 8. évfolyam és 6. évfolyam,

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2010. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola

FIT-jelentés :: 2010. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola FIT-jelentés :: 2010 10. évfolyam :: Szakközépiskola Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola Déri Miksa Tagintézménye 6724 Szeged, Kálvária tér 7. Figyelem! A 2010. évi Országos kompetenciaméréstől

Részletesebben

\'Agy\' Tanoda Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

\'Agy\' Tanoda Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 27 \'Agy\' Tanoda Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam szövegértés Előállítás ideje: 28..23. 1:38:34 1 Az Önök telephelyének

Részletesebben

Móricz Zsigmond Általános Iskola és Óvoda

Móricz Zsigmond Általános Iskola és Óvoda 27 Móricz Zsigmond Általános Iskola és Óvoda Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 28.6.23. 1:39: 1 Az Önök telephelyének átlageredménye

Részletesebben

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 26 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 27.3.5. 12:21:25 182

Részletesebben

ÉRTÉKELÉS A VÁCI MIHÁLY GIMNÁZIUM MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK 2008/2009. TANÉVI VÉGREHAJTÁSÁRÓL, INTÉZKEDÉSEK A 2009/2010.

ÉRTÉKELÉS A VÁCI MIHÁLY GIMNÁZIUM MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK 2008/2009. TANÉVI VÉGREHAJTÁSÁRÓL, INTÉZKEDÉSEK A 2009/2010. ÉRTÉKELÉS A VÁCI MIHÁLY GIMNÁZIUM MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK 2008/2009. TANÉVI VÉGREHAJTÁSÁRÓL, INTÉZKEDÉSEK A 2009/2010. TANÉVBEN 1. Intézményi minıségirányítási munkacsoportunk 4+1 fıvel mőködik.

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2011. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2011 8. évfolyam :: 6 évfolyamos gimnázium Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 6 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban a 8. évfolyamon

Részletesebben

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 26 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. évfolyam gimnázium matematika Előállítás ideje: 27.3.. 12:2:16

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége.

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége. Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda

Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda 27 Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam szövegértés Előállítás ideje: 28.3.22. 15:59:14 1 Az Önök telephelyének

Részletesebben

Karinthy Frigyes Gimnázium

Karinthy Frigyes Gimnázium 27 Karinthy Frigyes Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. évfolyam gimnázium szövegértés 1 Az Önök telephelyének átlageredménye szövegértésből a többi

Részletesebben

mérés.info A Mérés-értékelési Osztály hírei 2011. április CÍM 1088 Budapest, Vas utca 8-10. HONLAP www.fppti.hu

mérés.info A Mérés-értékelési Osztály hírei 2011. április CÍM 1088 Budapest, Vas utca 8-10. HONLAP www.fppti.hu mérés.info A Mérés-értékelési Osztály hírei 2011. április CÍM 1088 Budapest, Vas utca 8-10. HONLAP www.fppti.hu Ha a tükörben nem azt látod, amit látni szeretnél, ne a tükröt hibáztasd! A tükrök szerepe

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Cecei Általános Iskola 7013 Cece, Árpád u. 3. OM azonosító: 038726 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2011. Cecei Általános Iskola 7013 Cece, Árpád u. 3. OM azonosító: 038726 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2011 8. évfolyam :: Általános iskola Cecei Általános Iskola 7013 Cece, Árpád u. 3. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban a 8. évfolyamon Tanulók száma

Részletesebben

A Kempelen Farkas Gimnázium országos kompetenciaméréseinek elemzése (2008-tól 2014-ig)

A Kempelen Farkas Gimnázium országos kompetenciaméréseinek elemzése (2008-tól 2014-ig) A Kempelen Farkas Gimnázium országos kompetenciaméréseinek elemzése (2008-tól 2014-ig) 1. A mérésről általánosságban Az országos kompetenciamérés bevezetésére 2001-ben került sor. Iskolánk ettől az időtől

Részletesebben

A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti angol és német nyelvi mérések eredményeinek elemzése

A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti angol és német nyelvi mérések eredményeinek elemzése E L E M Z É S A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti angol és német nyelvi mérések eredményeinek elemzése 2011. április Kákonyi Lucia és Török József elemzésének felhasználásával

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához:

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2012.10.30. TANULMÁNYI TERÜLETEK

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2010. Gárdonyi Géza Általános Iskola 2030 Érd, Gárdonyi Géza u. 1/b. OM azonosító: 037320 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2010. Gárdonyi Géza Általános Iskola 2030 Érd, Gárdonyi Géza u. 1/b. OM azonosító: 037320 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2010 8. évfolyam :: Általános iskola Gárdonyi Géza Általános Iskola 2030 Érd, Gárdonyi Géza u. 1/b. Figyelem! A 2010. évi Országos kompetenciaméréstől kezdődően a szövegértés, illetve a

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2011.10.01. TANULMÁNYI

Részletesebben

SIOK Széchenyi István Általános Iskola A 2008-as évi kompetenciamérés eredményeinek intézményi hasznosítása; fejlesztési területek meghatározása

SIOK Széchenyi István Általános Iskola A 2008-as évi kompetenciamérés eredményeinek intézményi hasznosítása; fejlesztési területek meghatározása A 2008-as évi kompetenciamérés eredményeinek intézményi hasznosítása; fejlesztési területek meghatározása Siófok, 2009-05-09 1 Készítette: Gáthy Péterné minőségügyi vezető, alsós munkaközösségvezető Részt

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2012. Szent Imre Katolikus Általános Iskola 6792 Zsombó, Móra Ferenc utca 8. OM azonosító: 201629 Telephely kódja: 001

FIT-jelentés :: 2012. Szent Imre Katolikus Általános Iskola 6792 Zsombó, Móra Ferenc utca 8. OM azonosító: 201629 Telephely kódja: 001 FIT-jelentés :: 2012 8. évfolyam :: Általános iskola Szent Imre Katolikus Általános Iskola 6792 Zsombó, Móra Ferenc utca 8. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban a

Részletesebben

Hétvezér Általános Iskola

Hétvezér Általános Iskola 27 Hétvezér Általános Iskola Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 28..19. 1:9:8 1 Az Önök telephelyének átlageredménye matematikából

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Pázmány Péter Utcai Óvoda és Általános Iskola 7634 Pécs, Pázmány Péter u. 27. OM azonosító: 027246 Telephely kódja: 005

FIT-jelentés :: 2011. Pázmány Péter Utcai Óvoda és Általános Iskola 7634 Pécs, Pázmány Péter u. 27. OM azonosító: 027246 Telephely kódja: 005 FIT-jelentés :: 2011 8. évfolyam :: Általános iskola Pázmány Péter Utcai Óvoda és Általános Iskola 7634 Pécs, Pázmány Péter u. 27. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban

Részletesebben

Széchenyi István Gimnázium

Széchenyi István Gimnázium 27 Széchenyi István Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 28.1.4. 19:34:1 1 Az Önök telephelyének átlageredménye

Részletesebben

8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017

8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017 8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017 2015. OKTÓBER 15. Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskolája 1011 Budapest,

Részletesebben

E L E M Z É S. Elemzés a fővárosi fenntartású középiskolák 10. évfolyamának 2011. évi kompetenciamérési eredményeiről. 2012. május

E L E M Z É S. Elemzés a fővárosi fenntartású középiskolák 10. évfolyamának 2011. évi kompetenciamérési eredményeiről. 2012. május E L E M Z É S Elemzés a fővárosi fenntartású középiskolák 10. évfolyamának 2011. évi kompetenciamérési eredményeiről 2012. május Póta Mária (4. fejezet matematika) Sáfrányné Molnár Mónika (4. fejezet szövegértés)

Részletesebben

T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben. Tata 2014.01.30.

T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben. Tata 2014.01.30. T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben Tata 204.0.30. Stratégia Nemzetközi és hazai helyzetelemzésen alapszik Rövid és középtávú konkrét beavatkozások 204-2020- as időszakra

Részletesebben

A PISA-ról közhelyek nélkül ami az újságcikkekből kimaradt

A PISA-ról közhelyek nélkül ami az újságcikkekből kimaradt A PISA-ról közhelyek nélkül ami az újságcikkekből kimaradt Balázsi Ildikó sulinova Kht., Értékelési Központ ÉRTÉKEK ÉS ÉRTÉKELÉS A KÖZOKTATÁSBAN VIII. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia HAJDÚSZOBOSZLÓ

Részletesebben

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5.

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5. AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT Szakmai Nap II. (rendezvény) 2015. február 5. (rendezvény dátuma) Nagy Éva (előadó) Bemeneti mérés - német (előadás)

Részletesebben

Országos kompetenciamérés 2007

Országos kompetenciamérés 2007 Országos kompetenciamérés 2007 Év végi értékelés Váci Utcai Ének-zenei Általános Iskola Bevezető Az Országos kompetenciamérés 2007. május 30-án ötödik alkalommal zajlott le, a mi iskolánkban a negyedikes,

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2010.10.01. TANULMÁNYI

Részletesebben

Nagyvázsonyi Kinizsi Pál Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola K O M P E T E N C I A M É R É S 2013

Nagyvázsonyi Kinizsi Pál Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola K O M P E T E N C I A M É R É S 2013 Nagyvázsonyi Kinizsi Pál Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola K O M P E T E N C I A M É R É S 2013 Kompetenciamérés célja: Hatékony eszköz az intézményi önértékelés elősegítéséhez visszajelzés,

Részletesebben

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 2014. OKTÓBER 28. Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola 1011 Budapest, Ponty utca 3. TANULMÁNYI TERÜLETEK (TAGOZATOK)

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

MATEMATIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

MATEMATIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA MATEMATIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc Egy téma összefüggő II. I. II. kifejtése megadott 135 perc szempontok szerint I. 45 perc Definíció, ill. tétel kimondása

Részletesebben

A KOMPETENCIA MÉRÉSEK EREDMÉNYEINEK HASZNOSÍTÁSA AZ INTÉZMÉNYI MUNKÁBAN

A KOMPETENCIA MÉRÉSEK EREDMÉNYEINEK HASZNOSÍTÁSA AZ INTÉZMÉNYI MUNKÁBAN 2. sz. melléklet A KOMPETENCIA MÉRÉSEK EREDMÉNYEINEK HASZNOSÍTÁSA AZ INTÉZMÉNYI MUNKÁBAN 1. Törvényi háttér 1.1. Kt. 40. (11) A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos

Részletesebben

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén Diagnosztikus mérések fejlesztése (TÁMOP 3.1.9/08/01) Oktatáselméleti

Részletesebben

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5.

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5. AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT Szakmai Nap II. (rendezvény) 2015. február 5. (rendezvény dátuma) Orbán Róbert (előadó) Bemeneti mérés - természetismeret

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista i Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2013/2014. tanév Pedagógus végzettsége Pedagógus szakképzettsége

Részletesebben

Intézményi jelentés. 8. évfolyam

Intézményi jelentés. 8. évfolyam FIT-jelentés :: 2011 Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Szakképző Iskola és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet 1035 Budapest, Raktár u. 1. Létszámadatok A telephelyek kódtáblázata A 001 - Alternatív

Részletesebben

Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei. A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja.

Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei. A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja. Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei Célkitűzések Kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Digitális kompetencia A tanulás tanulása Személyközi

Részletesebben

Intézményi jelentés. 10. évfolyam

Intézményi jelentés. 10. évfolyam FIT-jelentés :: 2008 Berzsenyi Dániel Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium 8700 Marcali, Petőfi S. u. 16. Matematika Országos kompetenciamérés 1 1 Átlageredmények Az iskolák átlageredményeinek

Részletesebben

Kompetencia mérések eredményeinek elemzése

Kompetencia mérések eredményeinek elemzése Kompetencia mérések eredményeinek elemzése Eredmények: Matematika Országos átlag/járási iskolák átlaga/helyi iskolai átlag/helyi iskolai hhh átlag Szövegértés Országos átlag/járási iskolák átlaga/helyi

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

Hallgatói elégedettségi felmérés

Hallgatói elégedettségi felmérés Hallgatói elégedettségi felmérés 2012/2013. tanév 1. és 2. félév Kérdések k4 k5 k6 k7 k8 k9 k10 k11 k12 k13 k14 Az oktató mennyire felkészült az órákra? Mennyire érthető az oktató által átadott ismeret?

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2010. Tátra Téri Általános Iskola 1204 Budapest, Tátra tér 1. OM azonosító: 035165 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2010. Tátra Téri Általános Iskola 1204 Budapest, Tátra tér 1. OM azonosító: 035165 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2010 6. évfolyam :: Általános iskola Tátra Téri Általános Iskola 1204 Budapest, Tátra tér 1. Figyelem! A 2010. évi Országos kompetenciaméréstől kezdődően a szövegértés, illetve a matematika

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben