A 2009/2010. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A 2009/2010. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése"

Átírás

1 E L E M Z É S A 2009/2010. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése február

2 Póta Mária (matematika) és Sáfrányné Molnár Mónika (szövegértés) elemzésének felhasználásával Összeállította Südi Ilona Lövei Mária Lektorálta Sáfrányné Molnár Mónika Török József Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 2

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Helyzetelemzés A mérés célja A mérés résztvevői A mérés tartalma A mérőeszközök bemutatása A matematika mérőeszköz A szövegértés-szövegalkotás mérőeszköz A mérés lebonyolítása Eredmények Az eredmények összesített értelmezése A matematika eredmények összesített értelmezése A szövegértés-szövegalkotás eredmények összesített értelmezése Az eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint A matematika eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint A szövegértés-szövegalkotás eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint Az eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban A matematika eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban A szövegértés-szövegalkotás eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban Háttértényezők Javaslatok, tapasztalatok A matematika fejlesztésére vonatkozó megállapítások Reflektálás a mérés kiinduló hipotéziseire A mért terület fejlesztésére vonatkozó, a mérés eredményeivel alátámasztott megállapítások, javaslatok Fejlesztési javaslatok rendszerszemléletű megközelítés szerinti csoportosításban A szövegértés-szövegalkotás fejlesztésére vonatkozó megállapítások Mellékletek: iskolasoros adatok A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a matematika feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a szövegértésszövegalkotás feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a feladatlapon elért teljesítmény alapján Mellékletek: idősoros adatok Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Budapest, Vas u

4 1. BEVEZETÉS 1.1. Helyzetelemzés A 2000-ben Lisszabonban ülésező Európai Tanács Európai együttműködés az iskolai oktatás minőségének értékelésében" címmel összegezte az Európai Unió stratégiai céljait. Az EU-2010 munkaprogram az Európai Unió tízéves projektje, mely az élethosszig tartó tanulást, mint minél szélesebb körben megvalósítandó célt, tűzi ki annak elérésére, hogy 2010-re az Európai Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú társadalmává válhasson. Ebben a folyamatban az oktatásnak kulcsszerepe van. A programot fémjelző indikátorok és benchmarkok egyik legfontosabbika az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az iskolai minőségértékeléshez (2001/166/EC). Ennek értelmében a nemzetközi képesség- és teljesítményvizsgálatok, mint az OECD (PISA, SIALS) és az IEA (TIMSS, PIRLS) mérései speciális indikátorvizsgálatokkal bővülnek, amelyeket az Európai Unió munkacsoportjai (INES, EaG) terveznek. Ezekhez szervesen kapcsolódnak az EU-2010 munkaprogram tematikus vizsgálatai, melyeknek értékeléséhez az Európai Unió ajánlásokat fogalmazott meg. Ezek alapján célként javasolt kitűznünk többek között az alábbiakat: 1/C az iskolai önértékelésnek, mint olyan módszernek a támogatása, amely a tanulást és az iskolai munka javítását bátorítja az iskolai önértékelés és a külső értékelés kiegyensúlyozott keretei között ; 1/F erősítendő a külső értékelés fejlesztése annak érdekében, hogy módszertani segítséget nyújtson az iskolai önértékelés számára, és olyan külső képet nyújtson az iskolának, amely bátorítja a folyamatos javulást. 1 Ezeket az ajánlásokat egészítik ki az OECD PISA és IEA bizottsági ajánlásai a belső, nemzeti keretek között szervezendő mérés-értékeléshez. A PISA-mérés nem túl biztató értékeit követően a 2007-es TIMSS-mérés matematika és természettudományos eredményei egyaránt igen kedvezőek voltak Magyarország szempontjából. Aggodalomra adott okot viszont az a tény, amelyet mind a nemzetközi, mind pedig a hazai mérések kapcsán évről évre megállapítunk: hazánkban a szülők iskolai végzettsége és ezzel összefüggésben a család gazdasági és szociális háttere jóval erősebben befolyásolja a diákok eredményeit és jövőbeni kilátásait, mint más országokban. A fenti célok elérése érdekében az Európai Unió támogatásának köszönhetően egyre több iskolánk tér át a legmodernebb oktatási formák, elvek alkalmazására, a kompetenciaalapú tantárgyi oktatás megszervezésére. A HEFOP és a TÁMOP-pályázatokon eddig jó közelítéssel az ország iskoláinak egyharmad része nyert el támogatást oktatási struktúrája modernizálásához. A pályázatokon eredményesen szerepeltek a nagy számban induló általános iskolák is, amelyekben az oktatás új formáit ennek köszönhetően már több éve bevezethették. Joggal bízhatunk tehát abban, hogy ezek jótékony hatása a bemeneti mérés eredményein is előbb-utóbb tükröződni fog. A Nemzeti alaptanterv az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakításához és fejlesztéséhez - ami az oktatási intézményekből kikerülő fiatal felnőttek karrierépítéséhez, munkaerő-piaci boldogulásához elengedhetetlen - a kulcskompetenciák fejlesztését tűzi ki az oktatási intézmények feladatául. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyeknek birtoklása alkalmassá teheti az állampolgárokat egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és tartalmának befolyásolásához. Így jutott fontos szerephez a kulcskompetenciák között az anyanyelvi kommunikáció, amely magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás). Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajá- 1 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 4

5 tításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. 2 Ezért kell foglalkoznunk a középfokú oktatásba belépő korosztály szövegértési- és alkotási képességének amelynek csak egy részterülete a helyes olvasási technika elsajátítása vizsgálatával, mérésével A mérés célja A 2001 őszén elkezdődött országos kompetenciamérések a közoktatásról szóló törvényben meghatározott 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók csoportjának gyakorlatilag teljes körén mérték a szövegértés és a matematikai eszköztudás fejlettségét. A Fővárosi Önkormányzat a fenntartásában működő középfokú oktatási intézmények 9. évfolyamán bonyolítja le a bemeneti mérést ezeken a kompetenciaterületeken, hogy a pedagógusok felmérhessék az iskolájukba frissen bekerült tanulók képességeit, hogy ennek ismeretében tudják a tanulási-tanítási folyamatot tervezni. Természetesen a bementi mérés célja az is, hogy összehasonlítási alapot jelentsen a 10. évfolyam országos kompetenciamérésének eredményeivel. Ezért a mérőlap elkészítésénél az országos mérés Oktatási és Kulturális Minisztérium által összeállított tartalmi keretének elvárásai, szöveg- és feladattípusai, valamint tartalmi területei és gondolkodási műveletei szerint dolgozunk. A mérésben alkalmazott feladatok nem valamely tudástartalom elsajátításának mértékét mérik, hanem a mérés célja a használható, alkalmazható tudás feltérképezése, csatlakozva a nemzetközi elvárásokhoz, amelyek az élethosszig történő tanulás, képzés igényét fogalmazzák meg. Meg kell jegyeznünk, hogy az eddigi mérések tapasztalatai szerint nemcsak a feladatokhoz tartozó szövegek értelmezése jelenthet problémát egy-egy feladat megoldásakor, hanem magának a feladat szövegének az értelmezése is. Ehhez hasonló nehézséget ettől a szövegértés-szövegalkotás feladatlaptól is vártunk. Valószínűsíthető, hogy az egyes iskolatípusok közötti különbségek az előző évekhez képest nem változnak jelentős mértékben. Az eredmények csekély mértékű közeledése az iskolák közötti különbségek csökkenését jelentené A mérés résztvevői A 2009/2010. tanévi bemeneti mérésben, az előző tanévihez hasonlóan, a 9. évfolyamos tanulókból kiválasztott reprezentatív minta vett részt, azonban ebben a tanévben csak 30%-os mintán történt a mérés. A mintaválasztáshoz az iskolák szolgáltattak elektronikus formában adatokat, melyek a tanuló nevén kívül minden olyan fontos információt tartalmaztak, amelyek a több szempontú minta kiválasztásához hozzájárultak. Mindkét vizsgált területre a mintába került, valamint az adatot ténylegesen szolgáltatott tanulók számát és megoszlásának arányát az 1. táblázat tartalmazza. Az így kialakított minta a bontások alapjául szolgáló szempontok szerinti reprezentativitás alapján, az arányok megtartásával lehetőséget biztosít az összes fővárosi középfokú oktatási intézmény minden tanulójára vonatkozó megállapítások megtételére. A mérésben ténylegesen részt vevő tanulók számának és arányának eltérését a tervezett mintától elsősorban a mintába választott tanulók iskolai hiányzása okozta. A 2. táblázat a két mérési területen egyaránt részt vett, háttérkérdőívet kitöltő tanulók számát és arányát mutatja be. 2 Nemzeti alaptanterv Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 5

6 Képzéstípus 1. táblázat. A mérési minta összetételének megoszlása a matematika és szövegértés vonatkozásában A bontás szempontja A nyelvoktatás jellege A populáció A minta Matematika A résztvevők Szövegértés fő arány fő arány fő arány fő arány gimnázium % % % % szakközépiskola % % % % szakiskola % % % % normál % % % % nyelvi előkészítő % % % % kéttannyelvű 873 7% 256 7% 222 8% 234 8% Összesen % % % % Képzéstípus 2. táblázat. A mérési minta összetételének megoszlása a háttérkérdőívekre vonatkozóan A bontás szempontja A nyelvoktatás jellege A populáció A minta Kérdőív I. A résztvevők Kérdőív II. fő arány fő arány fő arány fő arány gimnázium % % % % szakközépiskola % % % % szakiskola % % % % normál % % % % nyelvi előkészítő % % % % kéttannyelvű 873 7% 256 7% 193 8% 169 8% Összesen % % % % A matematika és a szövegértés mérésében a mintába választott tanulók 80%-a vett részt. A kérdőívek kitöltése önkéntes volt, ezért a hiányzások mellett itt a kitöltési arány már csak 66-58%- os. Az I. kérdőívet osztályfőnöki órán töltik ki a tanulók, a II. kérdőív kitöltése szülői segítséget is igényelhet, így azt a tanulók hazavihették, ezért kevesebb érkezett vissza A mérés tartalma A korábbi tanév eleji mérésekhez hasonlóan a 2009/2010. évi bemeneti mérés során is a tanulók matematikai és szövegértés-szövegalkotás területén mérhető képességeit vizsgáltuk kompetenciaalapú feladatokat tartalmazó mérőeszközökkel. A tanulói teljesítményeket befolyásoló családi szociokulturális és gazdasági háttértényezőkre, a motivációra és a neveltségre vonatkozóan a mintába kiválasztott tanulóktól külön tanulói kérdőíven kértünk adatokat A mérőeszközök bemutatása A matematika mérőeszköz A 2006 óta zajló fővárosi és a 2001 óta folyó országos kompetenciamérés, valamint a TIMSS és a PISA-mérés tapasztalatait felhasználva, a feladatlapokat a kompetenciaalapú követelményeknek megfelelően készítve mérte fel a fenntartó kérésére intézetünk a tanulók képességeit, kompetenciáit matematikából a bemeneti méréssel, ezzel biztosítva a folyamatos visszajelzést és naprakész tájékoztatást az iskoláknak. A mérés előzetesen bemért matematikai és annak gyakorlati alkalmazását igénylő kompetenciák meglétét vizsgáló, a tudományok más területeiről származó feladatokból összeállított feladatlapokkal történt. A mérőeszközök elsősorban az eszköztudást, nem pedig a tantervi követelmények elsajátítását mérték. A mérés célja a használható, alkalmazható tudás feltérképezése volt, alkalmazkodva a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 6

7 nemzetközi elvárásokhoz, amelyek az élethosszig történő tanulás, képzés igényét fogalmazzák meg, és alapul szolgálva a tízedik évfolyamon esedékes országos méréssel való összehasonlításhoz. A mérőeszközöket a MFPI szakértői, szaktanácsadói és vezető tanárai állították össze. A feladatlapból két változat (A és B) készült, az azonos feladatok sorrendjét variálva. Így valójában minden tanuló ugyanazokat a feladatokat oldotta meg. Az országos kompetenciamérés tesztmátrixának mintájára a később, 2011-ben esedékes országos kompetenciaméréssel való összehasonlíthatóság érdekében a mérésben szereplő feladatokat a gondolkodási műveletek és a mérés tartalmi területei szerint a 3. táblázatban lévőknek megfelelően soroltuk be. 3. táblázat. A évi bemeneti matematika eszköztudás-mérés feladatainak megoszlása és eredménye tartalmi területek és gondolkodási műveletek szerint Tartalmi területek Gondolkodási Mennyiségek és műveletek műveletek Hozzárendelések és összefüggések Alakzatok síkban és térben Események statisztikai jellemzői és valószínűsége Gondolkodási műveletek összesített eredménye Tényismeretek és rutinműveletek feladat eredmény (%) Modellalkotás feladat eredmény (%) Komplex megoldások feladat eredmény (%) Tartalmi területek összesített eredménye (%) db 40 3 db 47 3 db feladat A szövegértés-szövegalkotás mérőeszköz A szövegértés komplex fogalom, amely az egymásra épülő gondolkodási műveletek alkalmazását is magában foglalja. Ezért szövegértési- és alkotási tesztünk feladatainak megoldásakor a tanulóknak különböző gondolkodási műveleteket kellett végrehajtaniuk a konkrét információ visszakeresésétől a szöveg rejtett tartalmainak feltárásáig az országos kompetenciaméréshez hasonlóan. A feladatok megfogalmazásánál arra törekedtünk, hogy tesztünk elsősorban a szövegértési, másodsorban a szövegalkotási képességeket mérje. Ezek a képességek univerzális jellegük miatt az állandósult tudás körébe tartoznak, vagyis szokásos élethelyzeteinkben bármikor felidézhetőek, aktiválhatóak, használhatóak, és sokéves fejlődés eredményei. Ezért a feladatok csak olyan tudáselemekre kérdezhettek rá, amelyek benne voltak a szövegben, és nem feltételeztek olyan tárgyi tudást, előismereteket, amelyeknek hiánya miatt a tanulóknak nehézségei támadhattak a tesztlap kitöltésénél. A szövegértés- és alkotás tantárgyközi kulturális kompetencia, ezért nem köthető kizárólagosan a magyar nyelv és irodalom műveltségi területhez. Ez a sajátossága megjelenik a tesztlap szövegeinek sokféleségében is, hiszen irodalmi és nem irodalmi szöveget egyaránt tartalmaz a mérőlap. Tesztünk összeállításánál különböző típusú szövegeket válogattunk össze az országos kompetenciaméréshez hasonlóan, ügyelve arra, hogy a szövegek megszerkesztettsége, szókincse és stílusa alkalmazkodjon a mérésben részt vevő korosztály életkorból fakadó sajátosságaihoz, és témája az érdeklődésüket is ébren tartsa. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 7

8 A mérőeszköz feladatainak művelettípusok és szövegtípusok szerinti összetételét a 4. táblázat tartalmazza, bemutatva az adott feladatelemeken elért eredményt is. A feladatlap két változatban készült azonos feladatokat tartalmazva, a feladatok sorrendjének variálásával. 4. táblázat. A évi bemeneti szövegértés-szövegalkotás mérés feladatainak megoszlása és eredménye szövegtípusok és művelettípusok szerint Művelettípusok Szövegtípusok Elbeszélő Információvisszakeresés 3 item 1, 2, 4, 5, 8, 9, 11, 12, 15, 16, 18, 19, 20, 30 eredmény (%) 45 Kapcsolatok, összefüggések felismerése 4 Értelmezés 5 Szövegtípusok item 3, 6, 7, 10, 13, 14, 17, 21, 22, 23 eredmény (%) 54 item 26, 27, 28, 29 eredmény (%) összesített eredménye Magyarázó 33, 34, 35, 36, , , 39, 40, Dokumentum , 43, 44, Művelettípusok összesített eredménye 20 item item item Összesen négy rövidebb szöveget használtunk, ebből kettő szépirodalmi jellegű, elbeszélő típusú 6 szöveg volt (egy a világirodalomból, egy a magyar irodalomból; egy-egy hosszabb terjedelmű szépirodalmi alkotás részlete, amely önmagában is értelmezhető), a harmadik magyarázó típusú 7, 3 Az információ-visszakeresés művelete egy vagy több szó szerinti vagy rejtetten jelen lévő elem visszakeresését és azonosítását kívánja meg a tanulóktól. Az ilyen típusú feladatokhoz olyan, az aktuális olvasási élményen alapuló tudásra van szükség, amely a szövegben való tájékozódás feltétele. A művelet nehézsége a visszakeresendő elemek számától, azok kapcsolódásának módjától, a visszakeresést meghatározó kritériumok mennyiségétől és minőségétől függ elsősorban. E művelettípusba tartoznak egyrészt a ki, mit, mikor stb. típusú kérdések, másrészt a kérdésben szereplő kifejezések szinonimáinak azonosítását igénylő feladatok. 4 A szöveg olvasása közben a befogadó különféle, szövegen belüli és szövegek közötti kapcsolatok, tartalmi és logikai összefüggések hálózatát alkotja meg. A szövegkörnyezetből kell egy adott cselekedetnek, történésnek az okaira vagy céljaira vonatkozó következtetéseket levonni. Ebbe a művelettípusba soroljuk a szöveg tartalmi, logikai és szerkesztésbeli elemeire vonatkozó kérdéseket, valamint az általánosítást, a szöveg belső összefüggésrendszerének és utalásainak felismerését igénylő feladatokat. Itt természetesen a hosszabb szöveges feleletalkotó választ igényelő feladatok a jellemzőek. 5 A szöveg értelmezése a megértésre támaszkodik, de egyben alkotó tevékenység is. Az értelmezés műveletéhez tartozó feladatok esetében reflektálni kell a szövegre, értékelni kell a szöveg egészének vagy egy-egy részletének a szöveg egészében betöltött szerepét, megalkotottságát. 6 Elbeszélő típusúnak nevezzük azokat a folyamatos, összefüggő írásos szövegeket, amelyek célja egy történet elbeszélése vagy események személyek, tárgyak, problémák stb. leírása. Fő jellemzőjük, hogy az olvasó érzelmi bevonására irányulnak. Gyakran fiktív, képzeletbeli elemeket tartalmaznak, ezáltal az olvasót aktív befogadói részvételre késztetik. 7 Magyarázó típusúnak nevezzük azokat a tudományos, illetve ismeretterjesztő szövegeket, amelyek elsősorban ismeretet közölnek, hangvételük higgadt, tárgyszerű, és fő céljuk a tájékoztatás. A tankönyvi szövegek többsége is e típusba sorolható. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 8

9 esszé jellegű, a negyedik pedig dokumentum típusú 8, amely a mindennapi életből vett szöveget modellezte. Elbeszélő típusú szövegek: Paulo Coelho: Az alkimista (Rövid, a hagyományos időrendet alkalmazó szépirodalmi jellegű szöveg, regényrészlet, világirodalom.) Schmuck Ottó: A kelyhesek titkos temploma (Szépirodalmi jellegű regényrészlet, magyar irodalom.) Magyarázó típusú szöveg: Kovács Zsolt: Teknősök a lakásban és a kertben (Könnyűnek mondható szöveg a biológia területéről.) Dokumentum típusú szöveg: A Palace Mammut honlapjának részlete (tájékoztató jellegű szöveg.) A szövegek terjedelmének meghatározásakor figyelembe vettük a tesztlap megírására szánt idő mennyiségét, mivel egy tanítási óra állt csak a tanulók rendelkezésére. A szövegértés területen a különböző szövegekhez kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben az országos kompetenciaméréshez hasonlóan A mérés lebonyolítása A 2009/2010. tanévi mérési naptárban jelzett időintervallumban, az elmúlt évi mérési gyakorlattal megegyezően zajlott a évi 9. évfolyamos tanulók bemeneti mérése. A mérések egységes útmutató szerint, szeptember a között az intézmény által kiválasztott időpontban, két egymást követő tanórán az igazgató és a mérésvezető irányítása mellett kerültek lebonyolításra. Az intézményi mérések lebonyolításáról előre megadott szempontok szerinti jegyzőkönyv készült, melyet az intézményvezető és a mérésvezető aláírásával hitelesített. A mérések egy esettől eltekintve az útmutató előírásai szerint zajlottak. Egy esetben nem a két egymást követő órán, hanem két egymást követő napon valósult meg a matematika és szövegértés mérése. Az intézményi mérésvezető irányította a konkrét mérés lebonyolítását, készítette fel az intézményi felmérésvezetőket, akik a méréssel kapcsolatos kérdéseiket neki tehették fel, és ő tartotta a kapcsolatot az MFFPPTI-vel. Az intézmények a mérőeszközöket a mintába kiválasztott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben sokszorosítva kapták meg. Saját döntés alapján lehetőségük nyílt arra, hogy a továbbsokszorosítás költségét és a kódolás-adatrögzítés feladatait átvállalva az iskola minden tanulójával kitöltessék, és helyben feldolgozzák a többi tanuló feladatlapját. 8 A dokumentum típusú szövegek verbális közlést és tipográfiai jeleket, képeket, rajzokat is tartalmaznak, megértésükben a szöveg elrendezésének, a verbális és nem verbális jelek összjátékának különösen nagy a szerepe. E szövegtípus segítségével kaphatunk képet arról, hogy a tanuló hogyan igazodik el a mindennapi szituációkban és az azokhoz tartozó köznapi szövegekben. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 9

10 Létszám (fő) 2. EREDMÉNYEK 2.1. Az eredmények összesített értelmezése A matematika eredmények összesített értelmezése A mérés a kilencedikes középiskolások alapvető matematikai eszköztudását vizsgálta. A kitűzött feladatok felölelték azokat a képesség- és tudáselemeket, melyeknek megléte a sikeres középiskolai tanulás feltételeit jelentik, illetve melyeknek hiánya esetén nehézségekre, eredménytelenségre lehet számítani. Az 5. táblázatban részletezzük a főbb mutatókat. 5. táblázat. A évi kilencedikes bemeneti mérés eredményei matematikai eszköztudásból összteljesítmény szórás 36% 18 pont 21% 10 pont jegy-teszt korreláció 0,55 Cronbach-alfa (megbízhatóság) 0,93 A nyolcadikos matematikajegyek megoszlása, mely az 1. ábrán látható, kissé a jobb eredmények felé tolódik el, a középfokra lépő tanulók között kétszer annyinak értékelték a tudását közepesre vagy elégségesre, mint ahánynak jóra vagy jelesre. A teszt eredménye és az év végi osztályzat a választ nem adók jelentős száma ellenére viszonylag erős korrelációt mutat ábra. A nyolcadikos év végi matematikaosztályzatok megoszlása A 2009/2010. tanévi mérésnél ismét vizsgáltuk, hogy az egyes feladatokkal milyen arányban foglalkoztak a mérésben részt vevő tanulók. Az alábbi, 2. ábra azt mutatja, hogy a tanulók igyekeztek minél több feladat megoldását megadni, elenyésző volt azok száma (8 tanuló), akik teljesen üres feladatlapot adtak be, és viszonylag kevesen voltak azok is, akik 7-nél több feladattal nem foglalkoztak. Az előző évek ezzel kapcsolatos negatív tapasztalatai (amelyek a javítás során mindig látszottak ugyan, de számszerűsítve először tavaly mutattuk meg) jelentősen tompultak, és ez mindenképpen az iskolák, a pedagógusok e méréshez való pozitív viszonyulását is jelzi. A tanulók 27%-a mindegyik feladattal próbálkozott, és abban általában el is ért néhány pontnyi eredményt. A feladatok részlépésekre, itemekre bontása (ami eltér az országos kompetenciamérés értékelésétől) tehát ismételten hasznosnak bizonyult, elősegítette az árnyaltabb értékelést Nem válaszolt Év végi matematikaosztályzat Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 10

11 Mennyiségek és műveletek Hozzárendelések és összefüggések Alakzatok síkban és térben Események statisztikai jellemzői és valószínűsége Tényismeretek és rutinműveletek Modellalkotás Komplex megoldások Teljesítmény 2. ábra. A kihagyott feladatok számának megoszlása matematikai eszköztudásból A feladatok megoldási szintjének vizsgálata a gondolkodási módszerek tükrében Az egyes gondolkodási műveleteket azonos számú feladaton mértük (3. táblázat). Nem meglepő, hogy a komplex megoldások, a több témakört átfogó feladatok igényeltek jobb felkészülést, mélyebb tudást. A mérőlapok feladatai közül egyikben szerkesztési feladatot, majd azt követően területszámítási feladatot kellett megoldani, a másikban a térbeli tájékozódást mértük, a harmadik pedig egy térfogat-számítási feladat volt gyakorlati kiindulóponttal (medence-víztöltés). Ezek közül a második adta a viszonylag legjobb eredményt, hiszen egy-két részlépést azok a tanulók is el tudtak helyesen végezni, akik a teljes feladatot annak földrajzi és térgeometriai háttere miatt nem oldották meg végig (3. táblázat, 3. ábra). 60% 50% Fővárosi átlag 40% 30% 20% 10% 0% Tartalmi területek Gondolkodási műveletek 3. ábra. A matematika teljesítmények alakulása a tartalmi területek és a gondolkodási műveletek szerint Meglepő volt a szerkesztési és területszámítási feladatban mutatott gyenge eredmény: a tanulók jelentős része nincs tisztában az alapvető szerkesztési lépésekkel, transzformációkkal. Külön problémát jelentett a szerkesztés eredményeként adódó alakzat megnevezése, a terület kiszámítása pedig a legnehezebb feladatnak bizonyult, annak ellenére, hogy jól ismert összefüggést kellett alkalmazni. A térbeli tájékozódás nehézségei legelsőként az égtájak meghatározásánál mutatkoztak meg. A dél-keleti irány ismeretének hiánya nemcsak a matematika, hanem a teljes természettudományos ismeretrendszer gyengéje. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 11

12 A térfogat-számítási feladatot jól kezdték el a tanulók, a befejezéssel azonban gondok adódtak. Gyakorlati ismereteik, tapasztalataik e téren nincsenek, a problémát nem tudták a fürdőkád töltésére transzformálni. A tanulók legtöbbször nem értették meg a komplex megoldásokat igénylő feladatokat, a szövegértési problémák itt mutatkoztak meg leginkább, minden tekintetben jó választ igen ritkán kaptunk. A 24%-os megoldási szinttel, mely a tavalyi 21,7%-os és a tavalyelőtti 19%-os eredményhez képest egyenletes javulást mutat, még mindig nem lehetünk elégedettek, hiszen az alkalmazásszintű feladatok megoldása is tartalmazott szükségképpen alacsonyabb műveleti szintet igénylő itemeket, részlépéseket. Ugyanezt mondhatjuk el a tényismeretek és rutinműveletek eredményére, és a modellalkotás terén is akad fejlesztenivaló. Matematikai alapműveletek hibátlan elvégzése, törtekkel végzett számítások, mértékváltási feladatok, arányok, százalékszámítási alapfeladatok, egyszerű grafikonok értelmezése és elemzése tartozik ebbe a körbe. Gondot jelentett a feladatok szövegének értelmezése, az alapvető tájékozottság hiánya, ami gyakran hibás választ eredményezett. Bár a mobiltelefon mindennapjaink része, a diákok sokszor és sokoldalúan használják, mégsem tudják, hogyan érdemes döntést hozni a különféle szolgáltatók díjcsomag-ajánlatai között. Koncertjegyeket is vásárolnak, és bizonyára végigélték már, ahogyan szüleik tankolni készülnek, és mérlegelik, hogy ezt melyik benzinkútnál tegyék, de a probléma még nem érintette mélyen őket, úgy tűnik, az anyagiakkal nekik még nem kell törődniük. A rutinműveletek, tényismeretek terén célszerű lenne elérni a közel 70%-os megoldási szintet ahhoz, hogy az ennél magasabb szintű gondolkodási műveletet igénylő feladatok megoldásában sikeresek legyenek tanulóink. Ettől 30 százalékponttal negatívan tér el a mostani eredmény. A sémákban való gondolkodás jobbára lehet hasznos is, de az ahhoz való merev ragaszkodás sokszor megbénítja a kombinatív készségek kibontakozását. Kiválóan tapasztaltuk ezt a zárójelek kitételét, majd azt követően a pontos számolás elvégzését igénylő feladatnál. A műveletek helyes sorrendben történő elvégzése igen nagy problémát jelentett, pedig ez az ötödik évfolyam óta szinte a mindennapi tevékenység része nemcsak a matematikában, hanem az azt alkalmazó tantárgyakban is. A problémát tovább mélyítette, hogy a zárójeleket különböző értékeket adó helyekre kellett kitenni. A matematikai alapismeretek hiányán kívül ismét felmerülnek szövegértési, értelmezési gondok is. Gyakran olyan válaszokat adnak a tanulók, amilyen típusú kérdést nem tartalmazott a feladat. Mindez azt mutatja, hogy az új fogalmak kialakításakor, a régiek magasabb szintű tárgyalásakor érdemes nagy hangsúly fektetni a modellalkotásra, ügyelve és kiemelve a modellek flexibilitását, konvertálhatóságát. Ennek minden témakörben alapvető fontosságúnak kell lennie. Örvendetes ugyanakkor, hogy e téren érték el tanulóink a legmagasabb eredményt, közel 47%-ot, ami jelzi, hogy az alkalmazható tudás a fent jelzett gondok ellenére egyre inkább jelen van tanulóink gondolataiban. A mérés tartalmi területei A mennyiségek és műveletek témakörbe tartozik a törtekkel végzett művelet, az eltérő formájú, de azonos értékű kifejezések vizsgálata, az elsőfokú egyenlet megoldása, a mérési, az oszthatósági feladat, valamint az algebrai mennyiségek arányossági viszonyaival kapcsolatos feladat. Igen gyengének tekinthető az egyszerű következtetéssel megoldható szövetvásárlási feladat 31%-os eredménye, csakúgy, mint a három részre való arányos felosztást kívánó festékes példa 24%-os megoldási szintje. A szövetes feladatnál cm-m átváltásra volt szükség, ez jelentette sok tanuló számára a kiinduló problémát. E feladat arra is rámutatott, hogy a számolási készség, az alapvető átváltások ismerete, az arányossági számításokat igénylő feladatok értelmezése és helyes elvégzése iskoláinkban nem éri el a legalább 50%-os szintet, ami a továbbiakban jelentős nehézségeket okozhat nemcsak a matematika, hanem az azt felhasználó tárgyak tanulása kapcsán is. Ez az a terü- Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 12

13 let, amely a szakiskolák tanulóinál is kiemelt fejlesztést igényelne, hiszen körükben a számolási készség aggasztóan alacsony szintű. Az arányossági, a szöveges egyenletes feladatok, a szabályjátékok, a halmazelméleti és logikai feladatok köthetők a hozzárendelések és összefüggések témakörhöz. A kerekítés szabályait általában jól ismerik a tanulók, és a logikai gondolkodás is szépen fejlődik, igaz, apró lépésekben. Az e területen elért 51%-os átlagos eredmény, mely a figyelmetlenségből eredő, bosszantó hibák elkövetését is tükrözi, összességében jónak mondható. A mérés geometriai tartalmú kérdései szerkesztési, alakzatok tulajdonságaival kapcsolatos és geometriai számítási feladatokat egyaránt tartalmazhatnak az alakzatok síkban és térben témakör keretében. Jelenleg az ábrakészítés, a geometriai transzformáció, majd az azt követő területszámítás elvégzése, térkép-rajzolás és a mértékváltással összekötött térfogat-számítási feladat szerepelt a mérésben 24%-os, viszonylag gyenge összesített megoldási szinttel. A tanulók jelentős része hozzá sem fogott a derékszögű háromszög szerkesztéséhez és a tengelyes tükrözéshez, még csak vázlatrajzot sem készített. Ez azért probléma, mert e témával szinte az alsó tagozattól kezdve foglalkoznak nap mint nap, a matematika és a természettudományos órákon csakúgy, mint rajzórán. A mérőlap az események statisztikai jellemzői és valószínűsége témakörből egyetlen olyan feladatot tartalmaz, amely statisztikai számításokkal, kombinatorikai és valószínűség-számítási elemekkel tűzdelt. Az előző években az általános iskolai mérések és a felvételi feladatok riasztó kérdései közé tartozó statisztika feladat most már 43%-os megoldottságú lett, ezzel is mutatva, hogy a kapcsolódó fejlesztések eredményesek voltak, a statisztikus szemlélet egyre inkább elterjed, az értelmezések mind jobb és jobb eredményűek. A parkolóhelyeket jelző táblázatot tiszta logikai alapon is ki lehetett volna tölteni, és valójában ahhoz sem kellett előzetesen sok valószínűségszámítási tudás, hogy a kedvező és az összes esetek számát annak alapján jól határozza meg a tanuló. A matematika műveltségi terület jelentős részt vállal mind az Európai Unió, mind pedig a NAT 2007 által javasolt, kiemelt kompetenciaterületek legtöbbjének fejlesztésében. Törekedtünk arra, hogy a mérőlapon szereplő feladatok többsége hasonlítson a tanulók által korábbról ismert matematikai jellegű, vagy annak alkalmazását igénylő, társtudományokhoz, gyakorlati élethez köthető problémákhoz, ugyanakkor olyan feladatok legyenek, amelyek megmutatják azoknak az alapvető képességeknek a szintjét, amelyek a többi tantárgy tanulása szempontjából is meghatározóak, ezért kiemelten fontos szerepet játszanak. Az eredmények vizsgálatánál ezt szem előtt tartjuk. Mivel a fentieknek megfelelően eleve több szempontot tartalmazó, viszonylag összetett feladatokból állítottuk össze a mérőlapot, így az eredmények is ezt a nehézségi szintet tükrözik. Nem vártunk átlagosan 50%-os megoldási szintet, de azt igen, hogy a 10% körüli eredmények száma csökkenjen. A tavalyi évhez képest e téren nem történt nagy változás, az eredmények stagnálnak. A tanulói teljesítmények megoszlása a 4. ábrán látható. A mérés 36%-os átlagos eredménye, a teljesítménygörbe gyengébb eredmények felé tolódása az alapismeretek egyértelmű hiányára utal, tehát a folyamatos fejlesztés igényére hívja fel a figyelmet. A feladatok megoldottságából arra is következtethetünk, hogy a matematikai ismeretek menynyire mozgósíthatók ezeknek a többnyire gyakorlati tartalmú problémáknak a megoldásában (5. ábra). Megállapítható, hogy azok a feladatok nem okoztak problémát a tanulóknak, amelyeknek matematikai, fizikai, esetenként földrajzi, kémiai háttere az általános iskolában több oldalról megvilágított, begyakorlott volt. A tanulók ilyen típusú kérdésekre adott válaszai megbízhatóan jó teljesítményt mutatnak, az ismert kiindulás után az alkalmazás is sikeres. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 13

14 Teljesítmény Gyakoriság (%) Teljesítmény (%) 4. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása matematikai eszköztudásból 60% 50% 50% 50% 52% 43% 50% 40% 30% 20% 22% 27% 24% 31% 23% 10% 0% feladatok sorszáma 5. ábra. A évi bemeneti matematika mérés eredménye feladatonként A 4. (kirándulás) és a 9. (medence töltése) feladat alapvetően geometriai jellegű, ugyanakkor összetett gondolkodást is igényel, megoldásukhoz többfajta ismeretet kellett mozgósítani. Megoldási színvonalát és felépítését tekintve elég erősen kapcsolódik e csoporthoz a 6. (festék keverése) feladat, amelyben az arányos felosztás elvét kellett a tanulónak alkalmaznia. Ugyancsak jól illeszkedik e feladatokhoz a 8. (kabátszövet) példa, amely bújtatott geometriai tartalma miatt mondható a feladatkörbe tartozónak. Mind a négy feladat mérte az alapvető fontosságú számolási készséget, a mértékváltási ismereteket és különböző szinteken a kombinatív készséget is. A 3. (koncertjegy) és a 10. (hármasok) feladat alapvető számolási és modellalkotási készséget mért. E feladatok a legegyszerűbbnek számítanak, mindenkitől elvárható minimális tudás- és alkalmazásszintet mérnek. A tanulók teljesítménye is viszonylag elfogadható, bár az 50%-os szinttel korántsem lehetünk elégedettek. A tanulók mindennapjaiban is gyakran előforduló élethelyzeteket modellezett az 1. (mobiltelefon), az 5. (tankolás) és a 7. (parkolás) feladat. Elenyésző volt azon tanulók száma, akik ezekből a feladatokból nem értek el részpontszámokat. Ez is azt jelzi, hogy a témakör tanítása egyre nagyobb szerepet kap már az általános iskolában is, és eredményessége évről évre növekvő tendenciát mutat. A kombinációs készséget, a lehetőségek összeszámlálását, a valószínűségi gondolkodás fejlettségét mérő 7. feladat kevéssé érintette meg a tanulókat, viszont szerepe igen jelentős a kombinatorikai és statisztikai tanulmányok megalapozásában. A szerkesztési-területszámítási 2. feladat egyszerűsége ellenére igen nehéznek bizonyult a tanulók számára. Sokuknak jelentett problémát az ábra elkészítése, a derékszögű háromszög megszerkesztése, és így az erre épülő számításokat sem tudták elvégezni. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 14

15 Létszám (fő) A mérési eredmények azt is jelzik (5. ábra), hogy a tanulók jelentős része még mindig nem rendelkezik a tudás megszerzéséhez szükséges technikákkal, és e téren kiemelt figyelmet kell fordítani a szövegértés fejlesztésére. A feladatonkénti teljesítményeket vizsgálva kitűnik, hogy a tanulók főként az olyan feladatokban voltak kevésbé sikeresek, amelyekhez elengedhetetlen a folyamatos, rendszeres tanulás, gyakorlás, ami egyébként a mért műveltségterület jellegénél fogva az egyik kulcsa a sikeres haladásnak. A mindennapi életben és az iskolai tanulmányok szempontjából egyaránt lényeges, hogy a tanulók biztos számolási készséggel rendelkezzenek, hiszen ez a matematikát felhasználó tárgyak, valamint a mindennapi élet és természetesen a matematika további eredményes tanulása szempontjából alapvető fontosságú A szövegértés-szövegalkotás eredmények összesített értelmezése A szövegértés-szövegalkotás mérési eredményeinek fontosabb mutatószámait a 6. táblázat tartalmazza. 6. táblázat. A évi kilencedikes bemeneti mérés eredményei szövegértés-szövegalkotásból összteljesítmény szórás 52% 23 pont 20% 9 pont jegy-teszt korreláció 0,50 Cronbach-alfa (megbízhatóság) 0,90 A tanulók 8. évfolyamos magyar irodalom és nyelvtan év végi osztályzatának eloszlását tekintve a tanulók kétharmadának eredménye átlag feletti (6. ábra) Irodalom Nyelvtan Nem Év végi osztályzat válaszolt 6. ábra. A nyolcadikos év végi irodalom és nyelvtan osztályzatok megoszlása A tanulók 20%-a mind a 19 feladatot megoldotta valamilyen szinten, egyetlen egyet sem hagyott üresen. Összesen nyolc tanuló adott be teljesen üres feladatlapot, és 2% alatti azon tanulók aránya, akik 11-nél több feladattal nem foglalkoztak. A tanulók feladatlapon elért teljesítmény szerinti eloszlását a 7. ábra szemlélteti. A teljesítmények széles skálán helyezkednek el. A tanulók közel egyötöde 50-60% közötti teljesítményt nyújtott, 30-80% közötti az eredménye a tanulók 75%-ának. Az elért átlagos teljesítmény 52%. Az ábrán a 60%-os teljesítmény után látható újabb kiugró érték mögött a különböző képzéstípusokban részt vevő tanulók eltérő eredménye húzódik meg. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 15

16 Teljesítmény Gyakoriság (%) Teljesítmény (%) 7. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása szövegértés-szövegalkotásból A tesztben idén is a következő szövegértési-gondolkodási műveletek végrehajtására volt szükség (4. táblázat): a szöveg információinak azonosítása, visszakeresése (a teszt ilyen jellegű iteme volt A változat esetén az 1-2., 4-5., 8-9., , , , 30. és ); a szövegben lévő logikai és tartalmi kapcsolatok, összefüggések felismerése, egyes szövegelemek funkciójának meghatározása (a teszt ilyen jellegű iteme volt A változat esetén a 3., 6-7., 10., 13-14, 17., és ); a szöveg konkrét tartalmi elemeinek értelmezése, a szöveg megformáltságára való reflektálás (a teszt ilyen jellegű iteme volt - A változat esetén a , és a item). Az egyes gondolkodási művelettípusok szétválasztása a mérés technikai szükséglete, de minden művelettípus a globális megértés, a szöveg egészéről kialakult kép oldaláról is értelmezhető. Az egyes feladatelemek megoldás során elért eredményeinek alakulását művelettípusok és szövegtípusok szerinti csoportosításban a 8. ábra mutatja be. 70% 60% Fővárosi átlag 50% 40% 30% 20% 10% 0% Elbeszélő Magyarázó Dokumentum Információ Kapcsolatok, visszakeresés összefüggések felismerése Értelmezés Szövegtípus Művelettípus 8. ábra. A szövegértés-szövegalkotás teljesítmények alakulása a tartalmi területek és a gondolkodási műveletek szerint Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 16

17 Teljesítmény A tanulóknak a teszt kitöltése közben két alapvető feladattípust kellett megoldaniuk: feleletválasztós kérdéseket 9, valamint nyílt végű, szöveges választ igénylő feleletalkotó feladatokat 10. Feleletválasztós kérdés (alternatív választás) az 1.,3., 5., 13., 18. és 19. feladat volt, amelyet 58, 62, 59, 39, 67 és 55%-ban oldottak meg a tanulók. A 67% kimondottan jó eredmény. A görög teknős tartásával kapcsolatban kellett a tanulóknak dönteniük az állítások helyességéről, illetve hamisságáról. Az 55% fölötti teljesítmények azt mutatják, hogy a tanulók találkoztak már hasonló jellegű feladattal, bár az állítások értelmezése idén is sokszor jelentett nehézséget. Ez főleg a 13. feladatnál mutatkozott meg, ahol azt az állítást kellett a négy közül kiválasztani, amelyik a keresztre vonatkozott. Ezt a helyes választ a tanulóknak csak 39%-a találta meg. Az összes többi feladat feleletalkotó típusú volt, többségében rövid, egy szavas vagy szintagmás választ igényelt, hosszabb szöveges választ igénylő feladatok esetében jellemzően egy mondatnyi terjedelmet vártunk el, kivéve az esszé típusú választ igénylő 12. feladatot. A két leggyengébben, 28%-ban megoldott feladat közül az egyik egy mondat átfogalmazását várta el a tanulóktól, hogy tartalma megfeleljen a szövegben olvasottaknak, ügyelve arra, hogy a szórend ne változzon meg. A tavalyi méréshez hasonlóan nehézséget okozott a tanulók majdnem háromnegyedének ennek az egyetlen szónak az átírása, amit nem neveznénk nehéz feladatnak, hiszen egyetlen szót kellett volna csak módosítani. Hasonlóan rossz eredmény született az esszé típusú válasz esetében, amely 3 itemből tevődött össze: a 26. item a terjedelmet (25%), a 27. a tartalmat (34%), a 28. a nyelvi megformáltságot (24%) mérte. Ez a feladat nemcsak a szövegértést, hanem a szövegalkotást is vizsgálta, és főleg ezen a területen születtek nagyon gyenge eredmények. A 9. ábra az egyes feladatok és itemek megoldottságát mutatja százalékos arányban. 80% 70% 60% 50% 40% 58% 48% 62% 45% 59% 34% 42% 65% 51% 55% 69% 39% 57% 69% 56% 67% 55% 30% 28% 28% 20% 10% 0% feladatok sorszáma 9. ábra. A feladatonkénti teljesítmények alakulása szövegértés-szövegalkotásból A 12. és a 14. feladat 28%-os teljesítménye nagyon alacsony, míg a 8., 11., 16. és a 18. feladat megoldottsága átlag feletti, közel 70%-os Az eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint 9 A feleletválasztós feladatokat az jellemzi, hogy a diáknak a felkínált, előre megadott, viszonylag kis számú lehetőség közül kell kiválasztania a helyeset, illetve több állítás igaz vagy hamis voltát kell eldöntenie. Ezek a feladatok elsősorban a tudás egyszerűbb elemeinek, az ismeret-jellegű tudásnak a mérésére alkalmasak, kevésbé használhatóak az általános képességeknek, a gondolkodás rugalmasságának, a megértésnek, a szintézisnek a vizsgálatára. 10 A nyílt végű, feleletalkotó feladatok esetében a diáknak rövidebb-hosszabb választ kell adnia írásban. A rövid szöveges választ igénylő feladatok közé olyan kérdések tartoznak, amelyekre a tanulónak egy-egy rövid elemmel (szó, szintagma) kell válaszolnia. A hosszabb szöveges választ igénylő feladatok bővebb kifejtést (egy teljes mondat, felsorolás), illetve esszé típusú választ (több mondatból álló, összefüggő szöveg megalkotása) igényelnek a diáktól. Ez a feladattípus a tudás bonyolultabb összetevőinek a mérésére is alkalmas. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 17

18 Teljesítmény A matematika eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint Az egyes feladatok itemenkénti megoldottsági görbéje (10. ábra) több érdekességre hívja fel a figyelmet. A grafikonokból jól látszik, hogy a három fő iskolatípusba tartozó osztályok teljesítménye jelentősen különbözik. A nagy eltérések közül egyesek indokoltak, mások viszont aggasztóak. Komoly aggodalomra ad okot például, hogy az alapvető számolási feladatokban a szakközépiskolásoknak közel fele, a szakiskolai tanulóknak pedig a háromnegyed része sikertelen, és azt is meg kell állapítanunk, hogy az arányossággal kapcsolatos számítási megoldások ismeretében csak a gimnáziumi tanulóknál lehet számítani 50%-nál jobb eredményre, a szakközépiskolások tudása esetleges, részleges volt, a szakiskolai tanulók pedig csaknem teljes tájékozatlanságot mutattak ezen a területen. A grafikon mindezeket igen érzékletesen mutatja. 100% 90% Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Fővárosi átlag 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% item 10. ábra. A matematikai eszköztudás feladatainak itemenkénti megoldottsága képzéstípusonként Általában az első két-három item, részlépés megoldásában sikeresek a tanulók, majd hibáznak, vagy további ötletek hiányában egyszerűen csak félbehagyják a megoldást. A feladatokat záró utolsó egy-két item, amely általában a válaszadás, a kerekítés, az átváltás, a legtöbb lehetőség megadása, igen alacsony megoldási szintű. Erre kiemelten felhívjuk a figyelmet, hiszen az érettségi vizsgán ezekre értékes pontokat lehet kapni. A válaszadás mikéntjét meg kell tanítanunk, és rendszeresen gyakoroltatnunk kellene minden iskolatípusban. Még a gimnáziumokban is kevés az olyan tanuló, aki komplett, kifogástalan megoldást ad a feladatokra, a válaszadás valamiféle jelzése esetükben sem jellemző. A matematikai eszköztudás mérési eredményeinek elemzése mind az egyes kitűzött feladatok szempontjából, mind tematikusan, mind pedig a kulcskompetenciákat vizsgálva a középiskolai indulási helyzet nagy eltéréseit mutatja iskolatípusonként, illetve osztályonként. A 7. táblázatban foglaltak azt mutatják, hogy a fővárosi teljesítmény összességében a tavalyi, 2008-as bemeneti eredménnyel egyező, tehát e téren érdemi változás nem történt. A szórás átlagosan 21%. A három iskolatípus eredményei a mérésben nagyon nagy különbségeket mutatnak. Az átlagok százalékpont körüli különbséggel követik egymást szakiskola, szakközépiskola, gimnázium sorrendben. Az egyes iskolák, illetve osztályok között azonos iskolatípuson belül is jelentős eltérések tapasztalhatók, amit a szórás-értékek is mutatnak. A szakiskolák teljesítménye egyre gyengébbé válik, 2 százalékponttal nagyobb az eredményük eltérése a szakközépiskolákétól a tavalyihoz viszonyítva. A szakközépiskolák 20 százalékpontos lemaradása a gimnáziumokhoz képest nem csökkent. Összességében, a szórás-értékeket figyelembe véve a matematika területén, az egyes képzéstípuso- Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 18

19 Teljesítmény kon belüli homogenitás növekedése tapasztalható. A nemzetközi elvárások azonban nem ezt a tendenciát tartják kívánatosnak, hanem az iskolatípusok közötti különbségek jelentős csökkenését. E mérésnél ezt nem tapasztaltuk. 7. táblázat. A évi bemeneti kompetenciamérés eredményei matematikai eszköztudásból iskolatípusonként A képzés típusa Matematika átlag (%) Matematika szórás (%) Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Összesített eredmény A legváltozatosabb, legheterogénebb képet a gimnáziumok és a szakközépiskolák matematika eredménye mutatja. Ezek az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a középiskolai oktatás folyamán különböző tennivalói vannak a fejlesztést megtervező munkaközösségnek, szaktanárnak, annak szem előtt tartásával, hogy az érettségit adó középiskoláknak egységes kimeneti követelményekre kell felkészíteniük tanítványaikat. Az iskolatípusonkénti összteljesítményeket összevetve a fővárosi átlaggal (11. ábra) azt a megállapítást tehetjük, hogy a feladatlap a szakközépiskolások teljesítményeihez igazodott legjobban, a fővárosi átlag és a szakközépiskolai átlag grafikonja csaknem teljesen fedi egymást. A mérőlap tehát leginkább az ő eredményeiket tükrözi, ami megfelel a létszámarányos mintavételnek. A matematikai eszköztudás feladatsorán nyújtott teljesítmények csupán a szakközépiskolák esetén nem mutatnak jelentős különbséget a fővárosi átlagteljesítménytől, a gimnáziumok és még inkább a szakiskolák esetén az eltérés azonban igen jelentős. Ez egyben azt is jelenti, hogy a feladatok a gimnáziumi tanulók számára könnyebben megoldhatónak tűntek, mint a szakközépiskolásoknak, a szakiskolai tanulók számára viszont igazi kihívást jelentettek. A szakiskolai eredmények viszonylag alacsony szórása a csoportok homogén voltát mutatja, ami azt sejteti, hogy a jobb eredményt nyújtó tanulók valójában hiányoznak e körből. 80% 70% 60% 50% 40% Gimnázium Gimnáziumi átlag Szakközépiskola Szakközépiskolai átlag Szakiskola 30% 20% 10% 0% feladat 11. ábra. A képzéstípusonkénti és feladatonkénti összteljesítmény matematikai eszköztudásból, a fővárosi és a képzéstípusonkénti átlag feltüntetésével Az ábrából ugyanakkor az is leolvasható, hogy a szakiskolások 17%-os teljesítménye még kevés az érettségi vizsgán már megfelelő minősítést hozható 20%-os szinthez, ami azt jelenti, hogy mind a fejlesztés, mind pedig az új anyag feldolgozása terén jelentős feladatok várnak a szaktanárokra. Biztató azonban, hogy volt néhány olyan feladat is, amelyet a szakiskolai tanulók is nagy biztonsággal oldottak meg, és a 31%-os szintet is elérték: ezek a mindennapjainkban előforduló alkalmazások Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 19

20 Teljesítmény voltak, a mobiltelefon, a koncertjegy és a tankolás témakörét érintették, és csupán a tükrözéses geometriafeladat jelentett számukra áthidalhatatlan akadályt. Ez figyelemre méltó, hiszen a matematika kötelező érettségi tárgy, és a szakiskolások jelentős része készül arra, hogy érettségi vizsgát tegyen. Ez egyben a fejlesztés irányát is mutatja, hiszen a gyengébb teljesítményt mutató matematikai területek, részfejezetek fejlesztése kiemelt feladat kell, hogy legyen. Ennek mikéntje a munkaközösségek és a szaktanárok módszertani repertoárjának függvénye. Igaz ugyan, hogy az érettségin nem csupán a transzfer szintjét elérő (kompetenciaalapúnak mondható), hanem annál alacsonyabb értelmi tevékenységi szintet igénylő feladatok is szerepelnek, azok aránya és pontszámbeli értéke azonban csak a feladatsor ezen részeinek hibátlan teljesítése esetén éri el összességében az elégséges megszerzéséhez szükséges szintet A szövegértés-szövegalkotás eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint A szövegértés-szövegalkotás itemenkénti eredményeinek alakulását a 12. ábra szemlélteti. 100% 90% Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Fővárosi átlag 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% ábra. A szövegértés-szövegalkotás feladatainak itemenkénti megoldottsága képzéstípusonként item A legalacsonyabb érték (16%-os megoldottság) az 5. itemnél született, amely az első szöveghez tartozó (Paulo Coelho: Az alkimista) második feladat utolsó, információt visszakereső eleme volt. A feladat így hangzott: Az olvasott részlet alapján válaszolj röviden a következő kérdésekre: Mikben hordják az arab asszonyok a vizet a kútról? A tanulók figyelmét elkerülte a kérdés többes száma, ezért megelégedtek egy válaszelem megadásával (4. item), ami egyébként magas arányban jó is volt: 72% találta meg a helyes információt, de csak az egyiket. Az 5. item alacsony megoldottsága a második válaszelem elmaradásából fakadt. Itt utalnánk arra, amit már a bevezetőben is említettünk, vagyis hogy nemcsak a feladatokhoz tartozó szövegek értelmezése jelenthet problémát egy-egy feladat megoldásakor, hanem magának a feladat szövegének az értelmezése is. Erre (a tavalyihoz hasonlóan) több példát is említhetünk ebből a tesztből: elkerülte a tanulók figyelmét a magyarázd meg idézetekkel a lábjegyzetből utasítás, pedig a feladat még az idézés szabályainak betartására is felhívta a figyelmet; szintén nem vették figyelembe a 4-5 mondatos terjedelmi korlátot, általában kevesebb, 1-3 mondatos válaszok születtek; a húzd alá azt a teljes mondatot utasításból elkerülte a figyelmüket a teljes mondat kívánalma; a milyen két hagyományra utal a szöveg utasításból nem vették figyelembe a hagyomány szót; Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 20

Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén

Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén Póta Mária 2009. 0 1 i e π 1 A matematikai eszköztudás kompetencia alapú mérése Méréssorozat első fázisa, melynek a hozzáadott értéket

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése A 2008. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése Bevezetés A közoktatásért felelős minisztérium megbízásából 2008-ban hatodik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre.

Részletesebben

A 2008/2009. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése

A 2008/2009. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet A 2008/2009. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2010 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület A fejlesztés célja Kommunikáció-központúság Tevékenység centrikusság Rendszeresség Differenciáltság Partnerség

Részletesebben

A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése

A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése E L E M Z É S A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése 2011. február Póta Mária (matematika) és Sáfrányné

Részletesebben

JA45 Cserkeszőlői Petőfi Sándor Általános Iskola (OM: ) 5465 Cserkeszőlő, Ady Endre utca 1.

JA45 Cserkeszőlői Petőfi Sándor Általános Iskola (OM: ) 5465 Cserkeszőlő, Ady Endre utca 1. ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE LÉTSZÁMADATOK Intézményi, telephelyi jelentések elemzése SZÖVEGÉRTÉS 2016 6. a 6. b osztály 1. ÁTLAGEREDMÉNYEK A tanulók átlageredménye és az átlag megbízhatósági

Részletesebben

Idegen nyelvi mérés 2018/19

Idegen nyelvi mérés 2018/19 Idegen nyelvi mérés 2018/19 A feladatlap Évfolyam Feladatszám Itemszám Összes megszerezhető pont 6. Olvasott szövegértés: 3 Hallott szövegértés: 3 5+5+5 5+5+5 15 15 8. Olvasott szövegértés: 3 Hallott szövegértés:

Részletesebben

Előzetesen a 10. évfolyamos angol és német nyelvi követő mérésről

Előzetesen a 10. évfolyamos angol és német nyelvi követő mérésről 8. szám 2009. szeptember mérés.info A mérés-értékelési osztály hírei Előzetesen a 10. évfolyamos és német i követő mérésről Ami a jegyzőkönyvekből kiolvasható A 2007/2008. tanévi 9. évfolyamos fővárosi

Részletesebben

Az Országos kompetenciamérés (OKM) tartalmi kerete. a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. melléklete alapján

Az Országos kompetenciamérés (OKM) tartalmi kerete. a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. melléklete alapján Az Országos kompetenciamérés (OKM) tartalmi kerete a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. melléklete alapján Az OKM tartalmi keret Célja: definiálja azokat a tényezőket és szempontrendszereket, amelyek

Részletesebben

1/8. Iskolai jelentés. 10.évfolyam matematika

1/8. Iskolai jelentés. 10.évfolyam matematika 1/8 2009 Iskolai jelentés 10.évfolyam matematika 2/8 Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja A kidolgozásra kerülő programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás,

Részletesebben

A 2016.évi kompetenciamérés értékelése és intézkedési terve

A 2016.évi kompetenciamérés értékelése és intézkedési terve A 2016.évi kompetenciamérés értékelése és intézkedési terve Az iskola önmeghatározása (PP alapján) Iskolánk nyolc évfolyamos, koedukált, katolikus általános iskola. Iskolánkban prioritása van a teljes

Részletesebben

Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése

Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése E L E M Z É S Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése 2010. szeptember Balázs Ágnes (szövegértés) és Magyar

Részletesebben

A 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján

A 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján A 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján 2012 tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS INTÉZMÉNYI EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE tanév

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS INTÉZMÉNYI EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE tanév AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS INTÉZMÉNYI EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE 2015-2016. tanév Ányos Pál Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Nagyesztergár A kompetenciamérésről A 6., a 8. és a 10. évfolyamos

Részletesebben

Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva

Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva 2017. június 17. I. A telephely épületének állapota és

Részletesebben

TÖRÖK JÓZSEF. Az idegen nyelvi longitudinális mérés tapasztalatai

TÖRÖK JÓZSEF. Az idegen nyelvi longitudinális mérés tapasztalatai TÖRÖK JÓZSEF Az idegen nyelvi longitudinális mérés tapasztalatai 2007/2008. tanév bemenet 2008/2009. tanév követés A vizsgált időszak A longitudinális vizsgálat célja bemeneti mérés 9. évfolyam kezdetén

Részletesebben

Országos kompetenciamérés eredménye az EKF Gyakorlóiskolában

Országos kompetenciamérés eredménye az EKF Gyakorlóiskolában Országos kompetenciamérés eredménye az EKF Gyakorlóiskolában A mérések és a hozzá tartozó dokumentumok itt tekinthetõk meg. Intézményi jelentés A 2001 õszén elkezdõdött Országos kompetenciamérések sorában

Részletesebben

Országos kompetencia mérés 2017

Országos kompetencia mérés 2017 Országos kompetencia mérés 2017 Átlageredmények Iskolánk átlageredményét az országos átlaghoz, a megyeszékhelyeken működő általános iskolák átlagához és a megyeszékhelyeken működő nagy általános iskolák

Részletesebben

Az Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei

Az Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei Az Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei 1. Az Országos Kompetenciamérés eredményeinek értékelése (2014-2017) Iskolánk tanulói

Részletesebben

Elemzés és intézkedési terv - kompetenciamérés

Elemzés és intézkedési terv - kompetenciamérés Elemzés és intézkedési terv - kompetenciamérés Jedlik Ányos Gimnázium 2018. június 29. 1 A KOMPETENCIAMÉRÉS ELEMZÉSE, INTÉZKEDÉSI TERV Tartalom A KOMPETENCIAMÉRÉS ELEMZÉSE, INTÉZKEDÉSI TERV... 2 TÖRVÉNYI

Részletesebben

A SIOK Beszédes József Általános Iskola évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása

A SIOK Beszédes József Általános Iskola évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása A SIOK Beszédes József Általános Iskola 2011. évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása A jelentésben szereplő tanulók száma 2011. évi méréskor 6. a osztály: 24 fő 6. b osztály: 32 fő

Részletesebben

2. A 2016.évi Országos kompetencia mérés eredményeinek feldolgozása

2. A 2016.évi Országos kompetencia mérés eredményeinek feldolgozása 2. A 2016.évi Országos kompetencia mérés eredményeinek feldolgozása A 2016.évi Országos kompetenciamérésen résztvevő 10 évfolyamos osztályok osztályfőnökei; a könnyebb beazonosíthatóság végett: 10.A: Ányosné

Részletesebben

A telephely létszámadatai:

A telephely létszámadatai: Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

mérés.info A Mérés-értékelési Osztály hírei november CÍM 1088 Budapest, Vas utca HONLAP

mérés.info A Mérés-értékelési Osztály hírei november CÍM 1088 Budapest, Vas utca HONLAP mérés.info A Mérés-értékelési Osztály hírei 2010. november CÍM 1088 Budapest, Vas utca 8-10. HONLAP www.fppti.hu 14. szám 2010. november 2 Tartalom Südi Ilona Előzetesen a 2010. évi 9. évfolyamos bemeneti

Részletesebben

A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Magyar Ilona Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése

A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Magyar Ilona Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Magyar Ilona Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése 2016. június 10. Készítette: Karenyukné Major Ágnes I. A telephely épületének

Részletesebben

Mérési eredmények adatai, elemzése (országos mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg):

Mérési eredmények adatai, elemzése (országos mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg): Mérési eredmények adatai, elemzése (országos mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg): Országos kompetenciamérés: A Telephelyi jelentésből megállapítható, hogy az épület közepes állagú,

Részletesebben

HELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN

HELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN 2017/2018 Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta

Részletesebben

Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2014-es évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva

Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2014-es évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2014-es évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva 2015. június 17. I. A telephely épületének állapota és

Részletesebben

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés Készítette: Gáthy Péterné Siófok, 2012. április 9. minőségügyi vezető 1 1. Tanulási környezet A telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján az épületünk jó állagú.

Részletesebben

mérés.info A Mérés-értékelési Osztály hírei szeptember CÍM 1088 Budapest, Vas utca HONLAP

mérés.info A Mérés-értékelési Osztály hírei szeptember CÍM 1088 Budapest, Vas utca HONLAP mérés.info A Mérés-értékelési Osztály hírei 2010. szeptember CÍM 1088 Budapest, Vas utca 8-10. HONLAP www.fppti.hu 13. szám 2010. szeptember 2 Standardpont A mérések órája és a teljesítmények kapcsolata

Részletesebben

E L E M Z É S. Elemzés a fővárosi fenntartású középiskolák 10. évfolyamának 2012. évi kompetenciamérési eredményeiről. 2013.

E L E M Z É S. Elemzés a fővárosi fenntartású középiskolák 10. évfolyamának 2012. évi kompetenciamérési eredményeiről. 2013. E L E M Z É S Elemzés a fővárosi fenntartású középiskolák 10. évfolyamának 2012. évi kompetenciamérési eredményeiről 2013. július Póta Mária (4. fejezet matematika) elemzésének felhasználásával Összeállította

Részletesebben

I. AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSRŐL

I. AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSRŐL AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSRŐL, AZ ERDEI FERENC KERESKEDELMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA, A MAKÓI OKTATÁSI KÖZPONT, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM TAGINTÉZMÉNYE EREDMÉNYEIRŐL I. AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSRŐL

Részletesebben

A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése

A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése 2016. június 10. Készítette: Karenyukné Major Ágnes I. A telephely épületének

Részletesebben

Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva

Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva 2015. június 17. I. A telephely épületének állapota és

Részletesebben

Szandaszőlősi Általános Iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Szandaszőlősi Általános Iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szandaszőlősi Általános Iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény OM azonosító: OM 035883 ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS 2008 Az Országos kompetenciamérés 2008-ban ötödik alkalommal mérte

Részletesebben

Az értékelés a Móricz Zsigmond Gimnázium 3 gimnáziumi osztályának eredményei alapján készült, 102 tanuló adatai kerültek feldolgozásra.

Az értékelés a Móricz Zsigmond Gimnázium 3 gimnáziumi osztályának eredményei alapján készült, 102 tanuló adatai kerültek feldolgozásra. I. A Gimnáziumi ágazat Az értékelés a Móricz Zsigmond Gimnázium 3 gimnáziumi osztályának eredményei alapján készült, 102 tanuló adatai kerültek feldolgozásra. matematika Az eredmények szerint a 4 évfolyamos

Részletesebben

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK Statisztikai alapfogalmak Item Statisztikai alapfogalmak Átlag Leggyakrabban: számtani átlag Egyetlen számadat jól jellemzi az eredményeket Óvatosan: elfed Statisztikai alapfogalmak

Részletesebben

A évi OKM iskolai szintű eredményeinek elemzése

A évi OKM iskolai szintű eredményeinek elemzése A 2016. évi OKM iskolai szintű eredményeinek elemzése Az elmúlt évek országos, helyi és intézményi szintű kompetenciaeredményeink visszajelzései és az aktuális OKM 2016. intézményi szintű jelentés alapján

Részletesebben

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből

Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen Általános iskola 8. osztály matematikából és szövegértésből Matematika Szövegértés Iskolánkban Ált. iskolákban Budapesti ált. iskolákban Iskolánkban

Részletesebben

Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2017-es évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva

Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2017-es évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2017-es évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva 2018. július 17. I. A telephely épületének állapota és

Részletesebben

kompetenciakompetenciakompetenci akompetenciakompetenciakompeten ciakompetenciakompetenciakompete nciakompetenciakompetenciakompet

kompetenciakompetenciakompetenci akompetenciakompetenciakompeten ciakompetenciakompetenciakompete nciakompetenciakompetenciakompet kompetenciakompetenciakompetenci akompetenciakompetenciakompeten ciakompetenciakompetenciakompete nciakompetenciakompetenciakompet A 2017. évi kompetenciamérés eredményei enciakompetenciakompetenciakomp

Részletesebben

BEVEZETŐ. Grúber György igazgató

BEVEZETŐ. Grúber György igazgató BEVEZETŐ 2015. május 25-én került sor az Országos Kompetenciamérésre a 10. évfolyamos tanulók csoportjának körén. A felmérés célja a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése

Részletesebben

A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában

A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában Összeállította: Szentmiklósi Miklós mérés-értékelés munkaközösség vezető Vályiné Pápai Viola igazgató A mérésre 2014.

Részletesebben

SEGÉDLET A 2009/2010. TANÉVI 10. ÉVFOLYAMOS ISKOLAJELENTÉSÉNEK ÉRTELMEZÉSÉHEZ KÖVETŐ TÖRTÉNELEM- ÉS IDEGENNYELV-MÉRÉS

SEGÉDLET A 2009/2010. TANÉVI 10. ÉVFOLYAMOS ISKOLAJELENTÉSÉNEK ÉRTELMEZÉSÉHEZ KÖVETŐ TÖRTÉNELEM- ÉS IDEGENNYELV-MÉRÉS Ú T M U T A T Ó SEGÉDLET A 2009/2010. TANÉVI 10. ÉVFOLYAMOS KÖVETŐ TÖRTÉNELEM- ÉS IDEGENNYELV-MÉRÉS ISKOLAJELENTÉSÉNEK ÉRTELMEZÉSÉHEZ 2010. október A 2009/2010. tanévi követő mérés eredményeiről egyetlen

Részletesebben

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE: IKT.SZ.: 34 78 / 28 1 / 2015. O R S Z Á G O S K O M P E T E N C I A M É R É S I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

Részletesebben

A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Magyar Ilona Általános Iskolája 2014-es évi kompetenciamérésének értékelése

A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Magyar Ilona Általános Iskolája 2014-es évi kompetenciamérésének értékelése A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Magyar Ilona Általános Iskolája 2014-es évi kompetenciamérésének értékelése 2015. június 17. Készítette: Karenyukné Major Ágnes I. A telephely épületének

Részletesebben

FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában

FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában 1. Létszámadatok: A 2011-es kompetenciamérésben, a 6.évfolyamosok közül 64, míg a nyolcadik évfolyamosok közül 76 tanuló

Részletesebben

Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola kompetenciamérésének 2015-es évi intézményi értékelése Készítette: Knódel Éva

Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola kompetenciamérésének 2015-es évi intézményi értékelése Készítette: Knódel Éva Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola kompetenciamérésének 2015-es évi intézményi értékelése Készítette: Knódel Éva 2016. június 17. 6 évfolyam A hatodik évfolyamon összesen 296 diák tanult

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó

T á j é k o z t a t ó T á j é k o z t a t ó Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézmények 2009. évi Országos kompetenciamérésen elért eredményeirõl Bevezetés Országos kompetenciamérésre elõször

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A sikeres életvitelhez, a társadalmi folyamatokba való beilleszkedéshez is folyamatosan megújuló tudásra van szükség. Tudásunk egy

Részletesebben

A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciamérésének értékelése

A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciamérésének értékelése A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciamérésének értékelése 2017. június 10. Készítette: Karenyukné Major Ágnes I. A telephely épületének

Részletesebben

A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Damjanich János Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciaméré sének értékelése

A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Damjanich János Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciaméré sének értékelése A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Damjanich János Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciaméré sének értékelése Készítette: Knódel Éva 2017. június 20. I. A telephely épületének állapota

Részletesebben

Intézkedési terv a es tanévre vonatkozóan, a es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján

Intézkedési terv a es tanévre vonatkozóan, a es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján Intézkedési terv a 2011-2012-es tanévre vonatkozóan, a 2010-2011-es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján Dobó István Gimnázium 3300. Eger, Széchenyi út 19. Készült: 2011. június 30.

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEI 2016/2017-ES TANÉV

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEI 2016/2017-ES TANÉV Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta Ökoiskola

Részletesebben

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10. OM azonosító: 201122 ELEMZÉS

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10. OM azonosító: 201122 ELEMZÉS Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10. OM azonosító: 201122 ELEMZÉS A FŐVÁROSI FENNTARTÁSÚ KÖZÉPISKOLÁK 2007. ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉSI EREDMÉNYEIRŐL

Részletesebben

es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben

es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben 2010-2011-2012-2013-2014-es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben Az országos kompetenciamérés azt a célt szolgálja, hogy információkat nyújtson az oktatásirányítók és

Részletesebben

Követelmény a 7. évfolyamon félévkor matematikából

Követelmény a 7. évfolyamon félévkor matematikából Követelmény a 7. évfolyamon félévkor matematikából Gondolkodási és megismerési módszerek Elemek halmazba rendezése több szempont alapján. Halmazok ábrázolása. A nyelv logikai elemeinek helyes használata.

Részletesebben

SEGÉDLET A 2009/2010. TANÉVI BEMENETI MÉRÉS ISKOLAJELENTÉS ÉRTELMEZÉSÉHEZ

SEGÉDLET A 2009/2010. TANÉVI BEMENETI MÉRÉS ISKOLAJELENTÉS ÉRTELMEZÉSÉHEZ Ú T M U T A T Ó SEGÉDLET A 2009/2010. TANÉVI BEMENETI MÉRÉS ISKOLAJELENTÉS ÉRTELMEZÉSÉHEZ 2009. december A 2009/2010. tanévi bemeneti mérés eredményeiről egyetlen Iskolajelentést kap az iskola. Ez egy

Részletesebben

Országos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése 6. és 8. évfolyamokon 2012

Országos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése 6. és 8. évfolyamokon 2012 Országos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése 6. és 8. évfolyamokon 2012 A hatodik osztályban 12 tanulóból 11 írta meg az országos kompetenciamérést. Ebből 1 fő SNI-s, 3 fő BTMN-es tanuló. Mentesítést

Részletesebben

Az Országos kompetenciamérés

Az Országos kompetenciamérés Az Országos kompetenciamérés Az OKM 2006 FIT-jelentés szoftver Balázsi Ildikó Értékelési Központ Visszajelzés Visszajelzés az iskoláknak és fenntartóiknak saját eredményeikről és az országos eredményekről

Részletesebben

ELEMZÉS A FŐVÁROSI FENNTARTÁSÚ KÖZÉPISKOLÁK ÉVI KILENCEDIKES BEMENETI KOMPETENCIAALAPÚ MÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI 2007.

ELEMZÉS A FŐVÁROSI FENNTARTÁSÚ KÖZÉPISKOLÁK ÉVI KILENCEDIKES BEMENETI KOMPETENCIAALAPÚ MÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI 2007. ELEMZÉS A FŐVÁROSI FENNTARTÁSÚ KÖZÉPISKOLÁK 2007. ÉVI KILENCEDIKES BEMENETI KOMPETENCIAALAPÚ MÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI 2007. Tartalom 1. Bevezetés 3 2. A mérés eredményei 9 3. Mérési eredmények szövegértésből

Részletesebben

Gyöngyössolymosi Nagy Gyula Katolikus Általános Iskola és AMI

Gyöngyössolymosi Nagy Gyula Katolikus Általános Iskola és AMI 2015. évi OKM Gyöngyössolymosi Nagy Gyula Katolikus Általános Iskola és AMI Intézményi összefoglaló jelentés 2015. évi Országos Kompetenciamérés eredményeiről Gyöngyössolymos, 2016. április 2015. évi OKM

Részletesebben

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése A 2015. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése Matematika 6. osztály A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya (%) A tanulók képességeloszlása

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Nyolcosztályos gimnázium Matematika Évfolyam: 7 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli Követelmények, témakörök: Gondolkodási

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola

Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály. Szövegértés, matematika. SIOK Balatonendrédi Általános Iskola Kompetenciamérés eredményei 2011 tanév - 6. és 8. osztály Szövegértés, matematika SIOK Balatonendrédi Általános Iskola 1 Fit jelentés 2011-es tanév, 6-8. osztály (matematika, szövegértés) A 2011-es mérés

Részletesebben

Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Béke Általános Iskolája 2014-es évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva

Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Béke Általános Iskolája 2014-es évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Béke Általános Iskolája 2014-es évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva 2015. június 17. I. A telephely épületének állapota és szaktantermi

Részletesebben

A 2008. és 2009. évi bemeneti mérés eredményei új csoportosítási szempontok szerint

A 2008. és 2009. évi bemeneti mérés eredményei új csoportosítási szempontok szerint E L E M Z É S A 28. és 29. évi bemeneti mérés eredményei új csoportosítási szempontok szerint 1. rész Teljesítmények 21. november Összeállította Südi Ilona Lektorálta Török József Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola 2014-es évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva

Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola 2014-es évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola 2014-es évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva 2015. június 17. I. A telephely épületének állapota és szaktantermi ellátottsága Az

Részletesebben

Elemzés a fővárosi fenntartású középiskolák 10. évfolyamának évi kompetenciamérési eredményeiről

Elemzés a fővárosi fenntartású középiskolák 10. évfolyamának évi kompetenciamérési eredményeiről E L E M Z É S Elemzés a fővárosi fenntartású középiskolák 10. évfolyamának 2009. évi kompetenciamérési eredményeiről 2010. június Póta Mária (5. fejezet matematika) Sáfrányné Molnár Mónika (5. fejezet

Részletesebben

FIT-jelentés :: Katona József Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium 1138 Budapest, Váci út 107. OM azonosító: Telephely kódja: 001

FIT-jelentés :: Katona József Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium 1138 Budapest, Váci út 107. OM azonosító: Telephely kódja: 001 FIT-jelentés :: 2015 10. évfolyam :: Szakközépiskola Katona József Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium 1138 Budapest, Váci út 107. Létszámadatok A telephely létszámadatai a szakközépiskolai képzéstípusban

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS Az Országos kompetenciamérés céljai Iskolák, fenntartók: a visszajelzés az intézmény, tanulócsoportok és a tanulók egyéni teljesítményéről saját elemzések készítése saját mérések

Részletesebben

A Kecskeméti Református Általános Iskola évi országos kompetenciamérés eredményének értékelése. 1. táblázat

A Kecskeméti Református Általános Iskola évi országos kompetenciamérés eredményének értékelése. 1. táblázat A Kecskeméti Református Általános Iskola 2014. évi országos kompetenciamérés eredményének értékelése Hatodik évfolyam. Létszámadatok: 1. táblázat A hatodik évfolyamon a 91 tanulóból 8 fő SNI és egyéb rész-képesség

Részletesebben

Elemzés a májusi kompetenciamérés iskolai eredményeiről (8. és 10. évfolyam)

Elemzés a májusi kompetenciamérés iskolai eredményeiről (8. és 10. évfolyam) Elemzés a 26. májusi kompetenciamérés iskolai eredményeiről (8. és 1. évfolyam) Bevezetés A kompetenciamérés keretei A 26 tavaszi kompetenciamérés eredményeit a nyolcadik évfolyamról teljes körűen, a tizedik

Részletesebben

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től

Részletesebben

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium FIT-jelentés :: 2014 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Xántus János Két Tanítási Nyelvű, Gyakorló Gimnázium és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Szakképző Iskola 1055 Budapest, Markó utca

Részletesebben

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium FIT-jelentés :: 2015 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Xántus János Két Tanítási Nyelvű, Gyakorló Gimnázium és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Szakképző Iskola 1055 Budapest, Markó utca

Részletesebben

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola FIT-jelentés :: 2014 10. évfolyam :: Szakközépiskola Xántus János Két Tanítási Nyelvű, Gyakorló Gimnázium és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Szakképző Iskola 1055 Budapest, Markó utca 18-20.

Részletesebben

A 2014.évi országos kompetenciamérés értékelése Kecskeméti Bolyai János Gimnázium

A 2014.évi országos kompetenciamérés értékelése Kecskeméti Bolyai János Gimnázium A 2014.évi országos kompetenciamérés értékelése Kecskeméti Bolyai János Gimnázium Iskolánkban a 10 évfolyamban mérik a szövegértés és a matematikai logika kompetenciákat. Minden évben azonos korosztályt

Részletesebben

Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva

Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva 2016. július 17. I. A telephely épületének állapota és szaktantermi ellátottsága Az

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013. Karinthy Frigyes Gimnázium 1183 Budapest, Thököly u. 7. OM azonosító: 035252 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2013. Karinthy Frigyes Gimnázium 1183 Budapest, Thököly u. 7. OM azonosító: 035252 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2013 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Karinthy Frigyes Gimnázium 1183 Budapest, Thököly u. 7. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 4 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban a 10.

Részletesebben

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium FIT-jelentés :: 2016 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium és Szakközépiskola 1055 Budapest, Markó utca 18-20. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 4 évfolyamos

Részletesebben

5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS

5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS MATEMATIK A 9. évfolyam 5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR Matematika A 9. évfolyam. 5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2012. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2012. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2012 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 4 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban a 10. évfolyamon

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2012. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola

FIT-jelentés :: 2012. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola FIT-jelentés :: 2012 10. évfolyam :: Szakközépiskola Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye 6640 Csongrád,

Részletesebben

Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés

Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés Karcag, 2011. április 4. Horváthné Pandur Tünde munkaközösség vezető Kiskulcsosi

Részletesebben

Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Béke Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva

Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Béke Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Béke Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva 2017. június 17. I. A telephely épületének állapota és szaktantermi

Részletesebben

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola FIT-jelentés :: 2016 10. évfolyam :: Szakközépiskola Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium és Szakközépiskola 1055 Budapest, Markó utca 18-20. Létszámadatok A telephely létszámadatai a szakközépiskolai

Részletesebben

SEGÉDLET A 2010/2011. TANÉVI BEMENETI MÉRÉS ISKOLAJELENTÉS ÉRTELMEZÉSÉHEZ

SEGÉDLET A 2010/2011. TANÉVI BEMENETI MÉRÉS ISKOLAJELENTÉS ÉRTELMEZÉSÉHEZ Ú T M U T A T Ó SEGÉDLET A 2010/2011. TANÉVI BEMENETI MÉRÉS ISKOLAJELENTÉS ÉRTELMEZÉSÉHEZ 2011. január A 2010/2011. tanévi bemeneti mérés eredményeiről egyetlen Iskolajelentést kap az iskola. Ez egy több

Részletesebben

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola FIT-jelentés :: 2014 10. évfolyam :: Szakközépiskola Berzeviczy Gergely Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola 1047 Budapest, Baross utca 72. Létszámadatok A telephely létszámadatai a szakközépiskolai

Részletesebben

A 2015.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában

A 2015.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában A 2015.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában Összeállította: Szentmiklósi Miklós mérés-értékelés munkaközösség vezetője A mérésre 2015. május 25-én került sor a

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2012. Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 7754 Bóly, Rákóczi u. 2/a OM azonosító: 027445 Telephely kódja: 001

FIT-jelentés :: 2012. Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 7754 Bóly, Rákóczi u. 2/a OM azonosító: 027445 Telephely kódja: 001 FIT-jelentés :: 2012 10. évfolyam :: Szakiskola Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 7754 Bóly, Rákóczi u. 2/a Létszámadatok A telephely létszámadatai a szakiskolai képzéstípusban

Részletesebben

2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A nevelők tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik,

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2014. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola

FIT-jelentés :: 2014. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola FIT-jelentés :: 2014 10. évfolyam :: Szakközépiskola Puskás Tivadar Távközlési Technikum Infokommunikációs Szakközépiskola 1097 Budapest, Gyáli út 22. Létszámadatok A telephely létszámadatai a szakközépiskolai

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Kispesti Deák Ferenc Gimnázium 1192 Budapest, Gutenberg krt. 6. OM azonosító: 035253 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2011. Kispesti Deák Ferenc Gimnázium 1192 Budapest, Gutenberg krt. 6. OM azonosító: 035253 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2011 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Kispesti Deák Ferenc Gimnázium 1192 Budapest, Gutenberg krt. 6. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 4 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban

Részletesebben

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola FIT-jelentés :: 2014 10. évfolyam :: Szakközépiskola Kövessi Erzsébet Baptista Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium 1089 Budapest, Dugonics utca 17-21. Létszámadatok A telephely létszámadatai a szakközépiskolai

Részletesebben