Elemzés a fővárosi fenntartású középiskolák 10. évfolyamának évi kompetenciamérési eredményeiről

Átírás

1 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Elemzés a fővárosi fenntartású középiskolák 10. évfolyamának évi kompetenciamérési eredményeiről május

2 Póta Mária (5. fejezet matematika) és Sáfrányné Molnár Mónika (5. fejezet szövegértés) elemzésének felhasználásával Összeállította Südi Ilona Török József Lektorálta Dr. Majoros Anna Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 2

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 4 2. A mérés eredménye 6 3. Képzéstípusok szerinti teljesítmények Képzéstípusok szerinti teljesítmények szövegértésből A különböző képzéstípusokban tanulók eredményeinek összehasonlítása Szakiskolák Szakközépiskolák Gimnáziumok Képzéstípusok szerinti teljesítmények matematikából A különböző képzéstípusokban tanulók eredményeinek összehasonlítása Szakiskolák Szakközépiskolák Gimnáziumok Az eredmények képességek szerinti megoszlása 2008-ban A teljesítmények képességek szerinti megoszlása szövegértésből Szakiskolák Szakközépiskolák Gimnáziumok A teljesítmények képességek szerinti megoszlása matematikából Szakiskolák Szakközépiskolák Gimnáziumok A feladatok jellemzői, eredménye, fejlesztési javaslatok A szövegértés-feladatok jellemzői A szövegértés-feladatok megoldottsága Javaslatok a szövegértési képesség fejlesztésére A matematikafeladatok jellemzői A matematikafeladatok megoldottsága Javaslatok a matematikai eszköztudás fejlesztésére A tanulói teljesítményeket befolyásoló háttértényezők A tanulói kérdőív A családiháttér-index (CSHI) A fővárosi fenntartású iskolák teljesítménye a CSHI vonatkozásában A szeptemberi bemeneti mérés és a májusi országos kompetencimérés eredményeinek összehasonlítása Felhasznált irodalom Mellékletek 50 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 3

4 1. BEVEZETÉS május 28-án hatodik, a 10. évfolyamon ötödik alkalommal volt Országos kompetenciamérés. Jelen értékelés elsősorban a évi mérés adatait értékeli, emellett összehasonlítja az öt 10. évfolyamos mérés adatait is. A évi fővárosi mérés adatait jelen értékelés nem tartalmazza.1 Az országos kompetenciamérés adatainak jelentősége egyre nagyobb. Ha egy adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység eredményessége a mérés eredményei szerint nem éri el a jogszabályi minimum et, akkor az iskolának intézkedési tervet kell készítenie. Első ízben a 2008/2009. tanévet kell értékelnie az intézményeknek az minőségirányítási program végrehajtása és az országos mérés eredményei alapján. A évi mérés volt az első, amikor a tanulók mérési azonosítójuk segítségével először kaphattak kézhez az elért eredményükről részletes jelentést. A évi országos mérés a tanulók teljes körére kiterjedt és a központi adatfeldolgozás először volt teljes körű. Országosan , Budapesten a fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézményekben tanuló vett részt a felmérésben. Ezen fővárosi tanulók képzéstípusok szerinti megoszlását az 1. ábra szemlélteti. A tanulók kétharmada szakközépiskolai, 21%-uk gimnáziumi tanuló, 12%-uk volt szakiskolás. A gimnáziumi tanulók 87%-a 4 évfolyamos gimnáziumba járt. 0% 2% 12% 8 évfolyamos gimnázium 19% 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium Szakközépiskola 67% Szakiskola 1. ábra. A évi felmérésben részt vett tanulók megoszlása képzéstípusonként A felmérés minden telephelyen ugyanabban az időben, azonos körülmények között zajlott felmérésvezetők irányításával és felügyeletével. A matematika és a szövegértés teszt kidolgozására 1 Az országos kompetenciamérés évi adatainak elemzésében az összehasonlításnál szerepel a évi adatsor is. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 4

5 kompetenciaterületenként kétszer 45perc állt rendelkezésre. Tanulói kérdőívet is kitöltöttek a tanulók (otthon szüleik segítségével), mely adatszolgáltatás önkéntes jellegű volt. A tesztek a Tartalmi keretben 2 meghatározott arányok és elvek szerint a matematikai eszköztudás és a szövegértés mérését szolgáló feladatokból álltak. 2 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 5

6 2. A MÉRÉS EREDMÉNYE A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények tanulóinak átlagos eredménye mind a szövegértés, mind a matematikai eszköztudás területén az országos átlagnak megfelelő (1. táblázat). A két terület eredményét összehasonlítva szövegértésből jobb eredmény született, mint matematikából. A képzéstípusonkénti eredmény is hasonló képet mutat. 1. táblázat. A évi országos kompetenciamérés országos eredményei és a fővárosi fenntartású középiskolák eredményei (standardizált képességpont) 3 A képzés típusa Országos átlag Fővárosi átlag Országos átlag Fővárosi átlag szövegértés szövegértés matematika matematika Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Összesített eredmény Az iskolák átlagos eredményei szövegértés területén 273, matematikából 349 standardpontnyi különbséget mutatnak (2. és 3. ábra). 2. ábra. A fővárosi fenntartású középiskolák tanulóinak teljesítménye szövegértésből 2008-ban 3. ábra. A fővárosi fenntartású középiskolák tanulóinak teljesítménye matematikai eszköztudásból 2008-ban A közötti időszakot vizsgálva a szövegértés teljesítmény minden vizsgálatnál néhány ponttal meghaladta a matematikai átlageredményt, ugyanakkor az országos átlag alatt, annak közelében helyezkedett el (4. ábra, 1. sz. melléklet 1. táblázat) ban az országos és a fővárosi 3 A képességpont valószínűségi modellel számított érték, amely a tanuló teszten elért eredményét egy mesterséges, a matematikai eszköztudást, illetve szövegértési képességet jelképező skálára helyezi. Az első mérési évben az országos átlagot 500, a szórást 100 pontban rögzítették. A következő évek eredményeit ugyanerre a skálára mérik. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 6

7 átlagos eredmény közel azonos értéket mutat. Itt nem szabad elfelejteni, hogy ebben az évben a tanulók teljes körére kiterjedt a mérés. 4. ábra. A fővárosi fenntartású középiskolák matematika és szövegértés teljesítményének változása Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 7

8 Szakiskola Szakközépiskola Gimnázium 3. KÉPZÉSTÍPUSOK SZERINTI TELJESÍTMÉNYEK 3.1. Képzéstípusok szerinti teljesítmények szövegértésből A különböző képzéstípusokban tanulók eredményeinek összehasonlítása A különböző képzéstípusok szövegértés és matematika átlagos eredményét iskolatípusok szerint vizsgálva az elmúlt években tapasztalt trend 2008-ban is látható (5. ábra). A tiszta profilú képzéseknél a szakiskolát kivéve a tanulók magasabb teljesítményt nyújtottak. A különböző iskoláknál a szakközépiskolai képzés átlagos eredménye között 40 standardpontnyi a különbség, a leggyengébben a három képzést felvonultató iskola tanulói teljesítettek. A gimnáziumoknál is ez figyelhető meg, azonban nagyobb, közel 110 standardpontnyi (egy szórásnyi) a különbség. Standardpont Gimnázium Gimnázium és szakközépiskola Gimnázium, szakközépiskola és szakiskola Szakközépiskola Szakközépiskola és gimnázium Szakközépiskola és szakiskola Gimnázium, szakközépiskola és szakiskola Szakiskola Szakiskola és szakközépiskola Gimnázium, szakközépiskola és szakiskola Matematika Szövegértés 5. ábra. Az átlagos eredmények alakulása képzés- és iskolatípusonként 2008-ban A szövegértés teljesítmények képzés- és iskolatípusok szerinti összehasonlításban a legutóbbi két évben nagyon hasonló képet mutatnak (1. sz. melléklet 2. táblázat). A gimnázium, szakközépiskola és szakiskola gimnáziumi képzése tanulói a tiszta profilú szakközépiskolák tanulóival azonosan teljesítenek. Minél vegyesebb profilú egy iskola, az átlagos eredmények rendre annál alacsonyabbak mind a gimnáziumi, mind a szakközépiskolai képzésben. Az öt országos mérés képzéstípusonkénti adatainak összehasonlításánál (6. ábra) megfigyelhető, hogy az iskolák átlagos eredménye között 150 standardpontnyi a távolság a szakiskola és szakközépiskolai képzéseknél, a szakközépiskoláknál az évek alatt ez az érték csökkent. A gimnáziumi képzésnél heterogénebb a tanulók köre, a 2006-os évet kivéve 230 pontnyi a különbség. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 8

9 Standardpont Standardpont Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola ábra. A képzéstípusonkénti legkisebb és legmagasabb átlagos szövegértés eredmény különbségének alakulása az egyes években Szakiskolák Két szakiskola eredménye körülbelül 50 ponttal leszakadva marad el a többiekétől, amelyek mintegy 100 pontnyi intervallumon találhatók egyszórásnyira a fővárosi összátlag alatt (7. ábra) Gimnázium Gimnáziumi átlag 566 pont Szakközépiskola Szakközépiskolai átlag 495 pont Szakiskola Szakiskolai átlag 399 pont ábra. Szövegértés teljesítmények képzéstípusonként 2008-ban Öt év iskolai teljesítményét egyetlen ábrán bemutatva némi romlás állapítható meg. Úgy tűnik, hogy az évek alatt még rosszabb lett a helyzet (8. ábra). A 10. évfolyamon a szakiskolások lemaradása aggasztóan nagy, átlageredményük körülbelül egyszórásnyival az országos átlag alatti. 4 4 Országos kompetenciamérés 2008 Országos jelentés 14. oldal Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 9

10 Standardpont Standardpont ábra. A szakiskolák átlagos szövegértés teljesítményének alakulása az egyes években Szakközépiskolák Az elmúlt évek teljesítményéhez hasonló a 2008-as eredmény (9. ábra). A szakközépiskolai átlag az országosan tapasztaltakkal egybevágóan jelen mérés során is az országos átlaggal esik egybe. A szakközépiskolák teljesítménye szűkebb intervallumban helyezkedik el, s ez ugyan kevesebb alacsonyabb értéket jelent, mint akár a vagy a évi mérés során, azonban a magasabb teljesítményértékek is elmaradnak 2008-ban ábra. A szakközépiskolák átlagos szövegértés teljesítményének alakulása az egyes években Gimnáziumok Az egy leszakadó gimnázium teljesítménye közel 100 ponttal alacsonyabb, mint az utolsó előtti iskolai teljesítmény (7. ábra). Ez az iskola nemzetiségi gimnázium, ahol a szövegértési feladat megoldása a nem anyanyelvi, bizonytalan magyar nyelvi tudás miatt alakul ki. A többi gimnázium közötti távolság közel másfél szórásnyi. Az öt év adatainak együttes ábrája (10. ábra) a gimnáziumi teljesítmények némi javulását mutatja különös tekintettel az átlag alatti intézmények vonatkozásában. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 10

11 Standardpont ábra. A gimnáziumok átlagos szövegértés teljesítményének alakulása az egyes években 3.2. Képzéstípusok szerinti teljesítmények matematikából A különböző képzéstípusokban tanulók eredményeinek összehasonlítása A matematikateljesítmények képzés- és iskolatípusok szerinti összehasonlításban összességében a szövegértésnél látottakhoz hasonló képet nyújtanak (1. sz. melléklet 3. táblázat). A gimnázium, szakközépiskola és szakiskola gimnáziumi képzése tanulói itt a tiszta profilú szakközépiskolák tanulóihoz képest gyengébben teljesítettek. A matematika teljesítményeknél is megfigyelhető, hogy a vegyes képzési típusú iskoláknál a gimnáziumi és a szakközépiskolai képzésnél egyaránt gyengébb a tanulók elért átlagos eredménye. Az országos kompetenciamérések minimális és maximális átlagos matematika eredményeinek képzéstípusonkénti különbségeit áttekintve, ennél a vizsgált területnél is a gimnáziumok mutatnak heterogénebb képet (11. ábra). A szövegértéshez képest itt nagyobb a különbség, az utóbbi két évben csökkent, de így is több, mint két és fél szórásnyi. Standardpont Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola ábra. A képzéstípusonkénti legkisebb és legmagasabb átlagos matematika eredmény különbségének alakulása az egyes években Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 11

12 Standardpont Standardpont Szakiskolák Matematikából sem kiugró, sem leszakadó szakiskolákkal nem találkoztunk, ám megközelítőleg ugyanolyan legmagasabb teljesítmény mellett a legalacsonyabb teljesítmény mintegy fél szórásnyival alacsonyabb, mint szövegértésből. A teljesítmények 150 pontnyi intervallumon helyezkednek el, ami a szakiskolai tanulók képességeit illető nagyfokú heterogenitást jelez (12. ábra) Gimnázium Gimnáziumi átlag 551 pont Szakközépiskola Szakközépiskolai átlag 485 pont Szakiskola Szakiskolai átlag 399 pont ábra. Matematika teljesítmények képzéstípusonként 2008-ban Öt év iskolai teljesítményét egyetlen ábrán bemutatva látható, hogy a évi teljes körű mérés eredménye alatta marad az összes megelőző évi mintán mért eredményeknek (13. ábra). Tovább súlyosbítja a képet, hogy ezenközben a legalacsonyabb iskolai teljesítményértéket is a évi mérés produkálta, és a jelen évi mérés legmagasabb értéke is alatta marad a megelőző évek legmagasabb mérési értékeinek ábra. A szakiskolák átlagos matematika teljesítményének alakulása az egyes években Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 12

13 Standardpont Standardpont Szakközépiskolák Relatíve egységes a szakközépiskolák teljesítménye, nem jellemzik kiugró teljesítmények. Öt év adatait együtt szemlélve azonban látható, hogy az utóbbi két év legmagasabb mérési eredményei mintegy fél szórásnyival elmaradnak a megelőző évek legmagasabb matematikateljesítményeitől (14. ábra) ábra. A szakközépiskolák átlagos matematika teljesítményének alakulása az egyes években A teljes körű évi mérés matematikaeredményei, ha nem is olyan mértékben, mint a szakiskolák esetén tapasztaltuk, a szakközépiskolák esetén is rendre alatta maradnak a 2007., az országos átlag alatti teljesítmények esetén pedig a évi eredményeknek is Gimnáziumok A gimnáziumok teljesítményét minden korábbi éven szélsőséges kiugró teljesítményértékek jellemezték, s ez a teljes körű mérés során ismételten tapasztalható (15. ábra) ábra. A gimnáziumok átlagos matematika teljesítményének alakulása az egyes években Nem a teljesítmények teljes intervallumán, de az alacsonyabb négyötöde esetében azonban a gimnáziumok esetén is alatta maradnak a matematikaeredmények a évi teljesítményeknek. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 13

14 Gyakoriság (%) 4. AZ EREDMÉNYEK KÉPESSÉGSZINTEK SZERINTI MEGOSZLÁSA 2008-BAN Az adatok értelmezésében fontos szerepet játszanak képességek. Ezek segítségével a tanulókat képességük szerint kategóriákba sorolva képet kaphatunk arról, hogy milyen képességeket tudhatnak magukénak az azonos be tartozók, és mi az, amiben elmaradnak a magasabb en található tanulóktól. A képességek leírása a 2. sz. mellékletben található. A évi országos kompetenciamérés tanulói képesség-határait a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat. A 10. évfolyamos tanulók képességjeinek határai a standard képességpontok skáláján 5 Képesség Matematika Szövegértés 1. alatt 357,5-ig 345-ig ,5 452, ,5 547, ,5 642, ,5-től 645-től A matematika és a szövegértés teszten a tanulók képesség szerinti eloszlását mutató ábrán a már korábban felvázoltak látszanak (16. ábra). A középiskolások teljesítménye közel normál eloszlást mutat, a tanulók közel fele a 2. képességen teljesített. A szakiskolások 70%-a nem érte el a továbbhaladáshoz szükséges 2. képességet. A gimnáziumi képzésben tanulók közel háromnegyede a 2. képesség fölött teljesített Gimnázium matematika Szakközépiskola matematika Szakiskola matematika Gimnázium szövegértés Szakközépiskola szövegértés Szakiskola szövegértés alatt ábra. A tanulók képesség szerinti eloszlása képzéstípusonként és vizsgált területenként 2008-ban /2009. tanév rendje 5. sz. melléklet Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 14

15 alatti 4.1. A teljesítmények képességek szerinti megoszlása szövegértésből A szövegértés-teljesítmények fővárosi képességenkénti arányai nagymértékben megegyeznek mind az országos arányokkal, mind a fővárosi szakközépiskolai tanulók képességenkénti arányával, bár a fővárosban a másik két képzéstípus befolyásoló ereje éppen a két szélső kategóriában kifejti módosító hatást (17. ábra). Főváros Szakiskola Szakközépiskola 1. alatt Gimnázium 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 17. ábra. A tanulók szövegértés teljesítményének képesség szerinti eloszlása képzéstípusonként 2008-ban Az egyes teljesítményeken elért teljesítmények különbségeit szemlélve láthatjuk, hogy a két szélső kategóriát jellemzik kiugró értékek (18. ábra). Standardpont Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola ábra. A minimális és maximális tanulói teljesítmény közötti különbség szövegértésből képességenként és képzéstípusonként 2008-ban Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 15

16 Az 1. képesség alatti (nemzetiségi) gimnazisták teljesítménykülönbségei is egy szórásnál nagyobb értéket vesznek fel, a szakiskolai tanulóké ennél még nagyobb, azonban a szakközépiskolások esetén riasztóan magas, több mint kétszórásnyi a teljesítménykülönbség. Nincs szakiskolai tanulói szövegértés-teljesítmény a legmagasabb, 4. képességen, a szakközépiskolások teljesítménykülönbségei átlagosak, a gimnazistáké azonban közel olyan arányúak, mint az 1. képesség alatt tapasztaltuk. Az iskolák átlagos eredménye között a gimnáziumoknál nagyobb a különbség, a szakközépiskolai tanulóknál az egyéni eredményeket tekintve tapasztaltunk nagyobb különbségeket, ami a szakközépiskolások szövegértés-képességei közötti szélsőségesen nagy heterogenitást jelzi. A tanulók képességenkénti eloszlásának idősoros összehasonlítása tanulságos megállapításra ad lehetőséget (19. ábra). 100% 90% 80% 70% 60% 50% alatt 40% 30% 20% 10% 0% Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola 19. ábra. A szövegértés teljesítmények képesség szerinti eloszlása képzéstípusonként a vizsgált években A fővárosi gimnazisták körében a teljesítmények vonatkozásában szemtanúi lehetünk egy a magasabb képességkategóriák irányába történő átrendeződésnek: negyedére csökkent az 1. teljesítményen levők aránya, kevesebben vannak a 2. képességen is, és 2004-hez képest majdnem másfélszeresével nőtt a 3. en levők aránya. Összességében tehát a gimnazista tanulók esetében tapasztalható növekedés a szövegértés-képességek vonatkozásában. A statisztikai ingadozást nem meghaladó mértékű, és főleg nem tekinthető trendjellegűnek a látható változás a teljesítménykategóriák arányaiban az egyes évek között a szakközépiskolások körében, ahol pedig évről évre a vizsgált összetétel ötöde-negyede nem éri el a 2. képességet. Nagyjából hasonló állapítható meg a szakiskolásokról az arányok különbségével: a 2. képesség alatti arányuk egyik éven sem volt kevesebb, mint a mérésben részt vett tanulók kétharmada. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 16

17 Míg a gimnáziumi tanulók esetében örvendetesnek tekinthetjük a tapasztalt jelenséget függetlenül attól, hogy az tudatos fejlesztőmunka vagy más hatás eredménye, ha volt is szövegértés területén fejlesztő beavatkozás a szakközépiskolában és a szakiskolában annak a hatékonysága nem állapítható meg Szakiskolák A szakiskolai tanulók egynegyede az 1. képesség alatt, összesen pedig több mint kétharmada az önálló ismeretszerzés és önfejlesztés képességének alapját képező 2. alatt helyezkedik el. 2. és 3. képességű szövegértés-teljesítmény csak közel egyharmaduk tudott nyújtani, s a legmagasabb képességkategóriába nem került szakiskolai tanuló. A fővárosi képességenkénti eloszlás a szakiskolások esetében a nem túl megnyugtató kép ellenére még mindig kedvezőbb, mint az országos: a fővárosban kevesebb szakiskolás található az 1. képesség alatt, és több a 2. képességen, mint amit az országos szakiskolai bontású értékek mutatnak. A leggyengébb eredményt elért (171 pont) és a legjobb eredményű (617 pont) tanuló teljesítmények között 446 standardpontnyi a különbség Szakközépiskolák A szakközépiskolai tanulók szövegértés képességenkénti eloszlása a fővárosban megegyezik az országos megoszlás arányaival. Közel azonos mértében találhatók tanulók az 1. képesség alatt és a 4. képességen, s a tanulók közel fele a 2. képességen helyezkedik el. A leggyengébb eredményt elért (132 pont) és a legjobb eredményű (740 pont) tanuló teljesítménye között 608 standardpontnyi a különbség Gimnáziumok A fővárosi gimnazista tanulók képességek közötti megoszlása sem különbözik az országos gimnáziumi megoszlástól leszámítva az arányaiban magasabb 1. képesség alatti fővárosi populációt. A leggyengébb eredményt elért (222 pont) és a legjobb eredményű (782 pont) tanuló teljesítménye között a szakközépiskolánál tapasztaltnál kisebb, 560 standardpontnyi a különbség A teljesítmények képességek szerinti megoszlása matematikából A matematika-teljesítmények fővárosi képességenkénti arányai is nagymértékben megegyeznek az országos arányokkal, azonban a fővárosi szakközépiskolai tanulók képességenkénti aránya már nem képezi le olyan pontossággal a fővárosi arányt, ahogy a szövegértés esetén láttuk (20. ábra). Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 17

18 alatti Főváros Szakiskola Szakközépiskola 1. alatt Gimnázium 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 20. ábra. A tanulók szövegértés teljesítményének képesség szerinti eloszlása képzéstípusonként 2008-ban Az egyes teljesítményeken elért teljesítmények különbségeit szemlélve matematika esetén láthatjuk, hogy a két szélső kategóriát jellemzik kiugró értékek, ha nem is olyan mértékben, amint azt a szövegértés esetén láthattuk (21. ábra). Standardpont Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola ábra. A minimális és maximális tanulói teljesítmény közötti különbség matematikából képességenként és képzéstípusonként 2008-ban Az 1. képesség alatti (nemzetiségi) gimnazisták teljesítménykülönbségei másfél szórásnál nagyobb értéket vesznek fel, s ettől rendre nagyobb a szakközépiskolásoké, illetve a szakiskolásoké. Nincs szakiskolai tanulói matematika-teljesítmény a legmagasabb, 4. képességen, a szakközépiskolások teljesítménykülönbségei is másfél szórásnyiak, a gimnazistáké azonban kiugróan magas. A tanulók képességenkénti eloszlásának idősoros összehasonlítása matematika esetében is tanulságos megállapításra ad lehetőséget (22. ábra). Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 18

19 100% 90% 80% 70% 60% 50% alatt 40% 30% 20% 10% 0% Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola 22. ábra. A matematika teljesítmények képesség szerinti eloszlása képzéstípusonként a vizsgált években A fővárosi gimnazisták körében a teljesítmények vonatkozásában szemtanúi lehetünk egy a magasabb képességkategóriák irányába történő átrendeződésnek: csökkent, ha nem is a szövegértés esetén tapasztalt arányban, az 1. teljesítményen levők aránya, kevesebben vannak a 2. képességen is, és a gimnazisták egyharmadáról felére nőtt a 3-4. képességen levők aránya. A magasabb teljesítménykategóriák arányának növekedése a tehetséggondozásban rejlő további lehetőségek kiaknázása felé ad jelzést. A statisztikai ingadozást alig meghaladó mértékű, ám ezzel együtt sem tekinthető trendjellegűnek a látható változás a teljesítménykategóriák arányaiban az egyes évek között matematikából a szakközépiskolások körében. A szakiskolások körében azonban szembetűnően megnőtt a legalacsonyabb, 1. képesség alatt levők aránya, s együttesen az 1. képességen levőkkel arányuk már közel az összes szakiskolás háromnegyedét teszi ki. Ez az átrendeződés sürgős fejlesztő beavatkozás végrehajtását teszi elodázhatatlanná Szakiskolák A szakiskolai tanulók közel egyharmada az 1. képesség alatt, összesen pedig háromnegyede az önálló ismeretszerzés és önfejlesztés képességének alapját képező 2. alatt helyezkedik el. 2. és 3. képességű matematikateljesítmény csak egynegyedük tudott nyújtani, s a legmagasabb képességkategóriába nem került szakiskolai tanuló. A fővárosi képességenkénti eloszlás a szakiskolások esetében egybeesik a szakiskolások teljesítménykategóriáinak arányával. A leggyengébb eredményt elért (172 pont) és a legjobb eredményű (631 pont) tanuló teljesítmények között 459 standardpontnyi a különbség. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 19

20 Szakközépiskolák A fővárosi szakközépiskolai tanulók matematika képességenkénti eloszlása is megegyezik az országos megoszlás arányaival. Körülbelül feleannyian találhatók a 4. képességen, mint az 1. képesség alatt, s a tanulók majdnem fele a 2. képességen helyezkedik el. A leggyengébb eredményt elért (193 pont) és a legjobb eredményű (785 pont) tanuló teljesítménye között 592 standardpontnyi a különbség Gimnáziumok A fővárosi gimnazista tanulók képességek közötti megoszlása sem különbözik az országos gimnáziumi matematikai képességmegoszlástól. A leggyengébb eredményt elért (203 pont) és a legjobb eredményű (833 pont) tanuló teljesítménye között a szakközépiskolánál tapasztaltnál nagyobb, 630 standardpontnyi a különbség. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 20

21 5. A FELADATOK JELLEMZŐI, EREDMÉNYE, FEJLESZTÉSI JAVAS- LATOK 5.1. A szövegértés-feladatok jellemzői A 2008 májusában megírt szövegértés-teszt az elmúlt évekhez hasonlóan - különböző műfajú levél, regényrészlet, ismeretterjesztő szöveg, használati útmutató, újságcikk, szórólap és típusú elbeszélő, magyarázó, dokumentum - szövegeket tartalmaz (3. táblázat), melyeknek megszerkesztettsége, szókincse és stílusa alkalmazkodik a mérésben részt vevő korosztály életkorból fakadó sajátosságaihoz, és melyeknek témái alkalmasak az érdeklődés ébren tartására ban is fontos szempontként érvényesült a szövegek stiláris sokszínűsége, és hogy ne csak szépirodalmi vagy rangos publicisztikai, hanem köznyelvi szövegek is szerepeljenek a tesztben. Művelettípusok Szövegtípusok 3. táblázat. A feladatok megoszlása művelettípusok és szövegtípusok szerint Információvisszakeresés Kapcsolatok, összefüggések felismerése Értelmezés Szövegtípus összesen Elbeszélő 7 10% 6 9% 9 13% 22 Magyarázó 7 10% 7 10% 9 13% 23 Dokumentum 8 12% 8 12% 8 12% 24 Művelettípus összesen 22 32% 21 30% 26 38% 69 Elbeszélő típusú szövegek: Ellis Weiner: Levelek Alaszkából (A szöveg tartalma egy levél, amelyben egy orvosi aszszisztens számol be egy ismerősének egy, a rendelőben történt furcsa esetről.) Rejtő Jenő: Tizennégykarátos autó (A humoros szöveg Rejtő Jenő: Tizennégykarátos autó című regénye első fejezetének eleje.) Elbeszélő típusúnak nevezzük azokat a folyamatos, összefüggő írásos szövegeket, melyeknek célja egy történet elbeszélése vagy események, személyek, tárgyak, problémák stb. leírása. Fő jellemzőjük, hogy az olvasó érzelmi bevonására irányulnak. Gyakran fiktív, képzeletbeli elemeket tartalmaznak, ezáltal az olvasót aktív befogadói részvételre késztetik. Magyarázó típusú szövegek: Egy bangladesi közgazdász kapta a Nobel-békedíjat (A szöveg rövid áttekintést ad Mohamed Junusz munkásságáról és arról, miért éppen ő kapta az adott évben a Nobel-békedíjat.) Nem bolygó többé a Plútó (A szöveg egy tudományos témájú újságcikk egy csillagászati konferenciáról, ahol a bolygók státusza volt a fő téma.) Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 21

22 Magyarázó típusúnak nevezzük azokat a tudományos, illetve ismeretterjesztő szövegeket, amelyek elsősorban ismeretet közölnek, hangvételük higgadt, tárgyszerű, és fő céljuk a tájékoztatás. A tankönyvi szövegek többsége is e típusba sorolható. Dokumentum típusú szövegek: Libinfo (A szöveg egy online könyvtárszolgáltatás útmutatója, amelyből az olvasók megtudhatják, hogyan, milyen feltételekkel használhatják az adott oldalt.) Véradás (A szöveg egy véradásra buzdító szórólap, amelyből a legáltalánosabb tudnivalókat lehet megtudni.) Magyar Természettudományi Múzeum (A szöveg a Természettudományi Múzeum egy szórólapja, amelyből néhány általános tudnivalót tudhatnak meg a tanulók a múzeum kiállításaival kapcsolatban.) A dokumentum típusú szövegek verbális közlést és tipográfiai jeleket, képeket, rajzokat is tartalmaznak, megértésükben a szöveg elrendezésének, a verbális és nem verbális jelek összjátékának különösen nagy a szerepe. E szövegtípus segítségével kaphatunk képet arról, hogy a tanuló hogyan igazodik el a mindennapi szituációkban és az azokhoz tartozó köznapi szövegekben. 6 A szövegek olvasását követően a feladatok megoldásakor a tanuló különböző szövegértési műveleteket hajt végre, ezekkel bizonyítja, hogy megértette és felhasználta a szöveget. Minden művelettípus a szöveg globális megértését szolgálja. A tesztben a következő szövegértési műveletek végrehajtására volt szükség: - a szöveg információinak azonosítása, visszakeresése (3402, 3403, 3404, 3406, 4102, 4105, 4111, 2704, 2705, 2706, 2714, 2001, 2003, 2005, 3601, 3604, 3605, 5002, 5006, 5603, 5604, 5605 feladat); - a szövegben lévő logikai és tartalmi kapcsolatok, összefüggések, következtetések felismerése, egyes szövegelemek funkciójának meghatározása (3409, 3410, 3413, 4107, 4109, 4113, 2703, 2707, 2711, 2002, 2008, 3603, 3607, 3708, 3610, 5005, 5008, 5009, 5606, 5609, 5611 feladat); - a szöveg konkrét tartalmi elemeinek értelmezése, a szöveg megformáltságára való reflektálás (3408, 3411, 3412, 3414, 3415, 4101, 4108, 4115, 2701, 2702, 2712, 2713, 2717, 2007, 2010, 3611, 3613, 3614, 3615, 5001, 5010, 5013, 5602, 5618, 5619, 5620). A tanulóknak a teszt kitöltése közben két alapvető feladattípust kellett megoldaniuk: feleletválasztós kérdéseket, valamint nyílt végű, szöveges választ igénylő feleletalkotó feladatokat. A feleletválasztós feladatokat az jellemzi, hogy a diáknak a felkínált, előre megadott, viszonylag kis számú lehetőség közül kell kiválasztania a helyeset, illetve több állítás igaz vagy hamis voltát kell el- 6 Országos kompetenciamérés 2008 Feladatok és jellemzőik 10. évfolyam OH KMÉO Budapest, 2009 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 22