Előbeszéd a 2. számhoz

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Előbeszéd a 2. számhoz"

Átírás

1 A királyi központ lapja 3 Előbeszéd a 2. számhoz Krónikásaink kezdték mindig egy előbeszéddel a históriás könyveiket, amelyekben valamilyen aktuális dologról szóltak, legtöbbször a megbízójuk dicséretét zengték, kiemelve erényeiket, hogy mennyire pártolják az írói munkájukat, mecénálják a művészeteket stb. Megemlítették ezekben a prológusokban, hogy épp milyen viszonyok uralkodtak a hazában vagy a nagyvilágban, amelyen úrrá kellett lennie a nemzetnek, és az uralkodónak. A Dobogókő bevezetői is ez utóbbit kívánják szolgálni a jelenben és a jövőben is, persze a Pilisre helyezve bennük a hangsúlyt. A Pilisre kétféleképpen is lehet tekinteni. Kívülről, némi romantikával is fűszerezett gondolatisággal, a dicső múltat a szemünk elé helyezve, felfedezve benne magunk számára az örökséget, akár megismerve ott a különleges erőtereket, vagy a gyógyító és csodatévő helyeket. Aki így tekint rá, előbb-utóbb megtalálja a régiek lába nyomát, a lelkébe is valami különleges erő költözik. Elkezd az ember vágyódni, hogy közelebb kerüljön a helyhez, ne csak kirándulásokon vegyen részt, hanem itt élje az életét. Ismerős lehet ez az érzés sokak számára, és ennek megfelelve, az ismeretségi körömben is tucatnyian, az elmúlt években a Pilisbe vagy a közelébe költöztek. Az áttelepülést követően viszont hamar rájön az ember, hogy igaz ugyan, hogy a vágyott területre, (haza)érkezett, de szembesülnie kell, az adott településen zajló emberi viszonyokkal, amely ott kicsiben ugyan, de tökéletesen szimbolizálja azt, ami nagyban, az országban vagy épp a világban zajlik. Ahogy kicsiben, úgy nagyban alakíthatjuk át a hermész triszmegisztoszi ( Amint fent, úgy lent ) mondatot. Pontosan ugyanazzal találkozunk a pilisi településeken, mint országos viszonylatban. Akár a helyi újságokat figyeljük, akár az ott élőkkel beszélgetünk, egyértelművé válik számunkra, hogy a különböző politikai erők és oldalak ugyanazt az ádáz harcot vívják kicsiben, amit a nagypolitika is művel. Sárdobálás, szitkozódás, már-már a becsületsértésig elmenő lózungok, persze mindenki a saját igazát bizonygatva. Eközben pedig azt látjuk, hogy a települések egymásután mennek pénzügyileg csődbe, az emberi együttélés csődjéről nem is beszélve. Legyen az a legkisebb falu a hegyek között vagy épp az egykori, történelmi korszakban, az ország fővárosaiként is működő nagyobb városok. Úgy tűnik, hogy a napi politikai szinten, itt az egykori királyi központban, semmi nem érzékelhető a különleges történelmi és spirituális erőkből. Eszébe sem jut a mai káoszon uralkodóknak, hogy ezzel a rövidlátó gondolkodással még jobban aláássák a nemzet lelkét, és erősítik azt az szellemet, amelynek az az érdeke, hogy soha többet ne is tudjunk kiemelni a fejünket a mocsárból, ahova betaszított minket az elmúlt néhány évszázad és a jelenkor minden magasztost lehúzó szennye. Pedig a nemzet megmaradásának egyik reménye, hogy onnan támad fel valamilyen megújító erő, amiből mondhatjuk ezer évekig táplálkozott, merítkezett az egész ország, amelyben a legkorábbi időktől kezdve együtt élt, küzdött és nemesedett több náció, nemzetiség. Akkor egy dolog biztosan egységes volt; a magyarok Szent Hegyének (a Pilisszívnek) tisztelete. Ezt a tiszteletet kell újra helyreállítani, itt kicsiben, hogy aztán nagyban is megtörténjen. Ez a szív ugyanis, a mi saját, emberi szívünknek is szimbóluma. Ha őt nem tiszteljük, magunkat, az embert sem! Ezért legyen örök érvényű a pilisszántói gondolat: Pilist tisztelni jöjjetek! Áldott Karácsonyt és boldog újévet kívánunk a Dobogókő olvasóinak! Lapunk előfizethető rózsaszínű postautalványon a Két Hollós Könyvesbolt címén: Bp Kenyérmező u. 3/a. Előfizetési díj: 3000 Ft/év Megjelenik negyedévenként az adott hónap utolsó napján Fõszerkesztõ: Aradi Lajos Kiadja: Két Hollós Könyvesbolt 1081 Bp. Kenyérmező u. 3/a. telefon: 06 (1) Felelõs kiadó: a kiadó vezetõje Elõfizetéssel kapcsolatos információk: Dobogókő A királyi központ lapja (1. évfolyam 2. szám) A lap elõfizethetõ rózsaszínû postautalványon a Két Hollós Könyvesbolt címén. világháló: ISSN (nyomtatott) ISSN (online) A lapban megjelent cikkekért felelõsséget vállalunk!

2 4 Dobogókő Szent erdeinkben... Kutatási rajzolatok a királyi Pilis térségéből (2. rész) VETRÁB JÓZSEF KADOCSA Szikambria, Buda, Au-Buda Idáig jutván olvasmányunkban felvetődik a kérdés bennünk arra nézvést, hogy földrajzilag, a Pilis térségén belül, hol érdemes azon város után kutatnunk, amelyet a trójai eredetű magyarországi sicane-ok avagy ahogy mi ismerjük: a szikamberek királya Francio király alapított a Kr. e. II. század elején. Tudjuk azt a Nagy Lajos királyunk számára készült, Kálti Márk fehérvári kanonoknak tulajdonított Képes Krónika soraiból, hogy a hunok, vagyis magyarok (hunni sive hungari) első bejövetelekor a hunok Szikambriánál keltek át a Dunán, hogy megütközzenek Detre és Macrinus egyesített haderejével. Szintén ebből az írott forrásból merítve ismerjük a második bejövetelnek az időpontját: Kr. u. 600 vagy 677. esztendő. Mit ír erről Kézai Simon mester: A magyarok cselekedeteiről című krónikájában? A magyarok hét vezérlő kapitány vezetésével fegyveressel, feleségeikkel és gyermekeikkel Pestnél figyelem: a pilisi Pestről tesz említést, és a szobi révnél keltek át a Dunán. Anonymus, I. Béla király jegyzője a megye-ri révről tudósít, de jegyezhette volna az Ipolytorkolat melletti szobi révnek is, hiszen Szobbal szemben, a Duna folyó jobb partján volt egy MeGyeR nevű kis település néhány más kis falu társaságában, amelyeket II. András királyunk Kr. u évben keltezett határbejáró oklevele 15 is nevesít (a két Pazanduk falu, Megyerrel). Pontosítja a földrajzi meghatározást Kézai mester azzal az adalékkal is, hogy a szobi átkeléssel egyidejűleg említi egy bizonyos Duna menti vár ostromát is, melynek során itt esett el Marót fejedelem egy éltes rokona, mások szerint maga Marót fejedelem. 16 Nem feledhetjük, hogy a szobi-megyeri révhez mintegy 2 km-re fekszik Marót falva, mai nevén: Pilismarót. A folyami átkelés, és az ostrom hadmozdulataiban megfáradt harcosok és a köznép megpihent. Másnap Párducos Árpád vezértársaival belovagolt Atilla király városába (Szikambriába). A szakrális uralom központját Atilla nagy-király leszármazottja Turul nembéli Árpád 17 vezetésével, Roga hunjai első bejövetelének útvonalát követve az Ipoly-folyócska völgyén keresztül, annak torkolatánál érte el az Isztert (a Duna régi magyar neve), és Helemba földjén, illetve azon a területen, amelyen most Szob városa találtatik, felfejlődve kezdte meg az átkelést, majd levervén a gyenge ellenállást, vette újra birtokába Atilla városát: Szikambriát. Szent volt ez a hely és szent ma is az igaz magyarok számára, mert hunok vére szentelte meg földjét. Szikambria közelében temették el szkíta szokás szerint Béla, Keve, Kadocsa kapitányokat és sírjuk fölé orut, mai szóval élvén, kőszobrot állítottak. Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy ez nem mai értelemben vett kőszobor volt, hanem sokkal inkább olyan kun (chun-hun) babára emlékeztető lehetett, mint amilyet Sashegyi Sándor amatőr régész talált a múlt század harmincas éveinek a végén, negyvenes éveinek az elején a Holdvilág-árokban, és amelyet a magyarellenes erők kiragadván Sashegyi kezéből a szentendrei kőtörőben megsemmisítettek. Ez az emlékkő, amelyet a hálás utókor Szamárkőnek nevezett 1733-ban még állt Bitóc határában 18, a régi Buda előhegyén. Visszatérvén Szikambriára jegyezzük meg; a nagy Nimród unokája, Bendegúz fia: Atilla nagykirály 19, a Szkíta, innen irányította a nyugati hunok birodalmát, innen indult egy milliós fős hadseregével mint Isten ostora, felkötvén a szkíta hadistentől kapott kardját, hogy az Istenéből kifordult, bűnös és tévelygő világon végigsuhintson figyelmeztetőn: - Térjetek meg atyáitok Istenéhez! És végül életének fonala itt szakadt meg szikambriai palotájában, mint ahogy Marcianus császárról feljegyezte a Képes Krónika azt, hogy azon az éjszakán, amikor Atilla Szikambriában meghalt, Marcianusnak álom jövendölte meg 20 a világ urának kiválását a földi létezés síkjaiból. Jól jegyezzük meg; Atilla Szikambriában halt meg, így tudósít a Képes Krónika, amennyiben így történt, ugye elképzelhetetlen, mert a józanésszel ellenkezik, hogy a Duna szent folyama mellől vas-, ezüst-, és aranykoporsóba zárt testét leszekereztették volna a Tiszához, és vizének fősodrát elterelve a folyóágyba temettetik. A mondának egyetlen pontja hangsúlyos: a titkos temetés. A szkíta fajtájú népek magas rangú halottaikat titkos, rejtett helyre temették és gondoskodtak arról is, hogy e titok ki ne tudódjon, nehogy a szent halott nyugalmát megzavarják, sírját megbolygassák. Kézen fekvő a gondolat, ha Atilla király a Pilisben, Szikambriában hunyt el, akkor teste is a Pilis szent határai között nyugszik valahol székhelye közelében. Hol vagy Szikambria? Szikambria földrajzi helyzetét behatárolandó írott források mozaikdarabkái kirakásával közelítjük. Vértessy György átfogó tanulmányából 21 idézzük Franciscus Iustinianus velencei katonadiplomata naplójának vonatkozó részletét, aki I. Mátyás királyunk uralkodása idején járt Magyarországon. Hunyadi Mátyás, a pápa úr által szkítáknak nevezett magyarok fejedelme megbecsülését és engedélyét bírván latin feliratos, vésett köveket keresett a pilisi Óbuda környékén. Alba Ecclesia (Fehéregyháza) mellett talált kőről írván lejegyzi, hogy a király városától 2000 lépésnyi távolságban lelte meg a műtárgyat. A római mértékegységeket véve alapul a 2000 lépés első esetben, ha passussal (1,5m) számolunk, akkor ez 3Km-t tesz ki, ha a gradussal (0,75m), akkor 1,5Km-t kapunk. Ezek a távolságok csak a pilisi Buda (Ó-Buda) viszonylatában értelmezhetőek Fehéregyházára vonatkoztatva. Iustinianus ezen feljegyzéséből megértettük Buda (Ó-Buda) és Alba Ecclesia térbeli viszonyát, a következő idézettel eljutunk Alba Ecclesia és Szikambria térbeliségéhez. Iustinianus így ír kövének feltalálási helyéről a XV. század utóján: Fehéregyháza közelében a mezőn a város mellett, amelyről azt mondják, hogy Sicambria volt, melynek falai a határát képező magas sziklán a Duna felé terjednek. 22 Sicambria (Szikambria) falai a határát képező magas sziklán a Duna felé ter-

3 A királyi központ lapja 5 jednek. Egy római korból fenn maradt notitia (feljegyzés) szerint Herculia, Castra ad Herculem, Cirpi Mansio (Dunabogdány) és Salva Mansio (a mai Esztergom) között terült el írja az Itinerarium Antonini 23. A történelmi léptékkel mérve a kárász életű pannóniai római jelenlét alatt ezen oppida-k (provinciális városok) között más település nem említtetik. Az Árpád-korból viszont több településről van tudomásunk a Duna jobb partjáról; VíZ SZeG GaRáD =Visegrád, DeMeS hangzó váltással TeMeS vagy Dömös, Marót, Pazanduk falvak, Megyer, Gézavására (Fori de Geysa) és 1248-tól kezdve a benépesített Új-Buda. Abraham Ortelius belga földrajztudós 1597-ben kiadott térképén Herculiát Szikambriával azonosítja térképrajzolatán ily módon: Herculia sive Sicambria. Ezt a Sicambriát azonosította a régi Budával Bonfini Antal magyar nemessé vált itáliai történetíró, Mátyás kortársa is. Nos, összegezzük, amit eddig tudunk: Szikambria, Atilla városa falai az Ipoly-torkolat melletti Szob térségével szemben a Duna jobb partján lévő középkori Megyer és a két Pazanduk falu közelében egy a Duna fölé magasodó magas sziklán állottak. Ebben a térségben csak egy ilyen földrajzi pont nyomai mutatható ki, bár a Duna felé eső részét kőbánya létesítés és kőkitermelés okán elpusztították, s ezáltal a vár alapjainak, falainak jelentős része, és feltehetően a régészeti leletek is megsemmisültek. A hegyvonulatok felé eső déli részen néhány falvonulat és építményrom nyomaiban fennmaradt. A romokhoz vezető árok alján faragott kőtörmelékek, épületkő maradványok, töredékek nehezítik a feljutást. A hegyorom tetejéről gyönyörű kilátás kínálkozik a Duna kék szalagjára, szigeteire a Szent Mária (Boldogságos Szűz Mária), és Helemba szigetére, valamint szemben a bal parti Ipolyság hegyeire. Észak-nyugat irányában a Szamár (Zamar) hegy látható. Ennek a magaslatnak a déli részén egy ős-vár romjai találhatóak. Ez a vár már a XIII. század végén romokban állt tudjuk meg Déda ispán örökösei kérésére kiállított határbejáró oklevélből. 24 A középkori diplomákból, adóösszeírásokból kiderül az a tény, hogy az Árpád-korban a Búbánatvölgy térsége, a Felhévízek környéke sűrűn lakott volt. Itt voltak a Buda szigeti- Esztergom szigeti apácanővérek malmai és a király úr birtokában is állott itt néhány malom a bővizű, gátakkal duzzasztott meleg vizű patakon. Ezek eladományozásáról, jogállásáról királyi oklevél maradt fenn. A Zamar (Szamár) hegy a Búbánatvölgy felé eső oldalán volt az esztergomi Szt. István lovagrend szervezeti irányítása alá tartozó felhévízi keresztesek kórháza. Alba Ecclesia Fehéregyháza A Boldogságos Szűz Mária temploma földrajzi helyzetének meghatározásához a középkori források vonatkozó utalásai adhatnak támpontokat. Az előzőekben említettük Iustinianus velencei diplomata naplójegyzeteit, amelyek kizárják azt a törekvést, amely a mai Buda vonzatában képzeli Alba Ecclesia helyzetét meghatározni, építésének helyszínét beazonosítani. Ezt a kérdést Vértessy György: Fehéregyháza kérdése című tanulmányában határozottan vizsgálja és arra a megállapításra jut, hogy jelzett templom Pilismarót közelében volt. Noszlopi Németh Péter az Árpád-kori Buda nyomai a Pilisben című dolgozatában úgy véli, hogy Esztergom közelében lehetett. E két állítás kijelöl egy települést és egy várost, melyek közötti területen kellett lennie az arányait tekintve, mai fogalommal templomként nem leírható vallási épületnek. A krónikás hagyomány I. István királyunk alapításának tartja Albát, amelyet fogadalmi ajándékként építtetett a magyarok Nagyaszszonyának tiszteletére Keán bolgár fejedelem legyőzetését követően. Méretére nézvést kör alapú kora Árpád-kori templom volt. Épp csak akkora, hogy oltára mellett két-három szolgálattevő pap fért el. E tornyocskát, nagyobb sugarú körben oszlopos, körfal vette körül. Az Istenanya tiszteletére érkező ünneplő emberek sokasága a hegyvonulat lábánál elterülő mezőn tartózkodott a szabad ég alatt Mária-ünnepek alkalmával úgy, mint napjainkban az évente összegyűlő pünkösdölő katolikus magyarság a Somlyó hegy nyergében, Csíksomlyón. Lássuk hogyan ír Fehéregyházáról egy 1517-ben kiadott ajándékozó levél, amelyben Tholvay Máté szőlőt ajándékoz a fehéregyházi pálos atyáknak: Boldogságos Szűz Mária Fehér Egyházát Óbuda felett (alba ecclesia Beate Marie virginis supra Veterem Budam), és a Boldogságos Szűz Mária nagy oltárát az ugyanott elhelyezkedő kápolnában, melyet egykor Fehéregyházának neveztek (in capella ibidem situata, que olim titulo albe ecclesie denominabatur fundatum). Értsük meg világosan! Szűz Mária nagy oltáráról tesz említést, amely kápolnájában áll és a közelében álló fehéregyházi pálosok rendházát, mint két közelálló épületet jelzi Óbuda felett. Okleveleinkben többször visszatér ez a latin helyhatározó szócska; supra (supra Veterem Budam) Óbuda felett, de olvasható a prope is, amelyet mellett, közelében értelemben fordítunk. Bátran értelmezhetjük úgy, hogy minkét szóhasználat helyes abban az értelemben, hogy a supra földrajzi értelemben egy folyóvíz (bővizű patak, folyó) felső folyását jelenti, s ugyanakkor jelenti két település egymáshoz való viszonyát. Amikor azt olvassuk, hogy Óbuda felett, akkor a régiek vehették viszonyítási alapként Felhévíz folyót, amely a Duna felé törekedve több mint húsz malmot hajtott völgyében századok során. Ma már hiába is keresnénk Felhévíz folyóját, mert völgyében három duzzasztott halastavat találunk, amelyeket vízerecskék táplálnak, tisztítanak. A vizsgált korszakban csak egy tavat említenek a források: Kerekedet (mai nevén Kerek-tó), amelynek hegyek felöli részén van egy rét, amely felkaptat a hegyoldalra öreg fák árnyékába. Hunyadi Mátyás, jó királyunk egyik levelében (1479) említi Fehéregyház vonatkozásában imígyen; (Fehéregyház) Vért mezején fekszik, alig egy mérföldnyi távolságra a Régiától és az Isten Anya minden ünnepén az itt összegyűlő hívek sokasága és felajánlásaik miatt nagy és tiszteletre méltó szertartásokat tartanak, ez egykor egyházközség volt, mostanság teljesen elhagyatottan áll a mezőn, a hegyek alján. Fontos ismeret, hogy megtudtuk a rét nevét; Vért mezeje (Campo Vért), amelyet Szikambria mezejének majd Barát-rétnek is hívtak. Egy kis rét, amely a régi vár Kurchan nevű helye, a királynői lak és az apácák zárdája között a nagy útig terjed íratja Zsigmond királyunk megerősítő levelében 1406-ban. Kurchan, Kurszán Árpád fejedelem uralkodótársa, a szakrális fejedelem volt, akit Kr. u. 904-ben tárgyalás ürügyén tőrbe csaltak volt a németek és méreg által orvul meggyilkolák. Kurszán vára e rét közelében magasodó Dobogó-hegy tetején emelkedett, ez ma a Maróti hegyek része. Ezt a kiterjedt erdőkben, vadban gazdag területet még a XVI. században is Vértesnek hívták. Alba Ecclesia azaz Fehéregyháza kérdéséhez szervesen kap-

4 6 Dobogókő csolódik a magyar pálos rend megjelenése, és a Boldogságos Szűz Mária szentélyének felügyelete, továbbá szakrális működtetése. I. Remete szent Pál rendje Albában Mátyás király július 23-i dátummal IV. Sixtus pápához küldött levelében felhatalmazást kér azon szándékához, hogy a Fehér egyház plébániatemplomában a pálosokat behelyezhesse és a helyet a szerzeteseknek adhassa február 15. II. Ulászló király kéri VI. Sándor pápát, hogy az elődje, IV. Sixtus pápa Mátyás királynak az Óbuda felett lévő Fehéregyháza ügyében tett adományait erősítse meg és a fent említett templom plébánia-jellegét megszüntetve azt a Szent Pál első remete szerzetesrendjének monostorává emelje. 26 A két király kézjegyével ellátott, pecsétes mintegy két és félszáz éves adományozó-, és birtokban megerősítő diploma bemutatása jó szolgálatot tesz a törökök kiűzése után, amikor a királyi Magyarországról, a Felvidékről, a Nyitra melletti Elefántiból, visszatérnek a pálos atyák és a régi Buda térségében létező volt, elpusztított főmonostoruk közelében, Maróton Bitóc néven, uradalmi központot hoznak létre. A régi birtokjogot bizonyítandón pereskedniük kellett. Így ítélték vissza a Zamár-hegy (Szamárhegy) déli lábánál, s a hajdani Alba Ecclesia (Fehéregyháza) közelében lévő török háborúk alatt elpusztított Zamárd falu földjét és Ákos palota tetejét, amit maróti uradalmukhoz csatolhattak. Akkus palotája A Tárnok-völgy a Garam (GARAN) folyó torkolatával átellenben a Szent György-mezőnél kezdődve, a Szent György-hegy és a (s)zamar-hegy között húzódva éri el főjét a Kerek-tó felett, majd itt északi irányba fordulván ereszkedhet le az úton járó egy völgyecskén, amely a (s)zamar-hegy keleti- és a Hosszú-hegy (régi nevén: Buda előhegye) nyugati oldala között fut le a Dunára. E völgy dunai bejáratánál egy római őrtorony maradványaira bukkantak, valamint egy zsilip-rendszer nyomaira. Ma ezt a völgyet Búbánat-völgyként találhatjuk meg a térképeken. A Tárnok-völgy fejénél, s a középkori Felhévíz-patakának, folyója völgyének találkozásánál lévő rétecske (Vért mezeje, Barát-rét) felett, a Dobogó-hegy Kurchan (Kurszán) várának romterülete alatt állt egy völgyre néző magaslaton Ákos mester palotája, kőháza, aki magas udvari -, s egyházi bizalmi tisztségeket töltött be a XIII. század derekán, IV. Béla király uralkodása alatt szolgálván Mária királynét. Ákos volt ig udvari káplán; ig fehérvári őrkanonok-kincstárnok; ig királynői kancellár; ig, haláláig, pedig mindezek mellett budai prépost. Mária királyné 1248-ban kiállított oklevele ezekkel a szavakkal ér véget magyar fordításban; Kelt a Nyulak szigetén (Datum in Insula Leporum), Ákos az Úrnak esz-tendejében, kancellárunk és Fehéregyházi kincstartónk; (thesaurarii Albensis ecclesiae) Ákos mester (magister) kézírásával. Az a tény, hogy Ákos palotája írott források alapján bizonyított módon e földrajzi térségben volt található, több e kérdéssel foglalkozó kutató szerint 27 is, meg-erősít bennünket abban a több mint vélekedésünkben, hogy a magas királyi tisztségeket ellátó főember lakhelye nem lehetett messze a régi Budától, s a Nyulak szigetétől (Szt. Mária-sziget), Szikambriától, Atilla városától továbbá Alba Ecclesiatól. Noszlopi Németh Péter írja egyik tanulmányában a múlt század derekán: Ákos kancellár, udvari káplán, Alba Ecclesia-i kincstárnok, budai prépost és a Szűz Mária-szigeti apácák ügyeinek hű szolgálója, patrónusa az Esztergom határvonalán lévő Búbánat-völgy oldalában épített magának palotát és élete végéig ott lakott. Ennek a palotának maradványait ezen a területen ma már mindenki ismeri. (Folytatjuk) Jegyzetek: II. Endre király a budai káptalan jogosítványait, amelyeket Imre királytól nyert, ő maga azonban elvett a káptalannak visszaadja, és a káptalant illető budai terület határait megállapítja. A Szent Háromság és az Oszthatatlan Egység nevében. András, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Halics; Lodoméria királya mindörökké. A mérgének enyvével a gyalázkodók nyelvére ragadt viszálykodó hamisság a tisztesség Leple alatt szokta saját rosszakaratát elkendőzni, hogy hallgatóját könnyebben megfertőzze és megrontsa, ezáltal gyakran kárt szenved az igazság és látjuk, hogy a jogok jogtalanságba fordulnak. Ám az eltemetett igazság, ámbátor egy időre megvetetten rejtőzik, a fényre visszatérve azonban korábban elveszített kedvezését visszanyeri, miként a sárba ejtett arany is értékének érdemét a napsugarak ragyogásában bizonyítja. Mivel tehát az emberi törékenység botlása folytán megesett velünk, hogy egyesek rosszindulatú sugalmazására túl hiszékeny fülünket olyannyira odafordítottuk, hogy a budai egyházat bizonyos viszonyaiban, melyek alább feljegyeztettek, és amelyekkel elődeink régtől fogva megadományozták, kevésbé méltányos módon megkárosíttattuk, mi azután Ielkiismeretünket még mélyebb belátással megvizsgálván főembereinknek, akik ennek: az ügynek a megtárgyalására a királyi tanácsban összegyűltek, közös és egybehangzó vélemény-nyilvánításából megtudtuk,, hogy jó emlékezetű elődeink, Magyarország felséges királyai mindazokat a dolgokat, amelyekben mint fentebb mondtuk megkárosítottuk azt, régi időktől fogva adományozták a budai egyháznak törzsvagyonul és ugyanazon egyház mindezeknek, miként saját törzsvagyona békés birtoklásának egészen az említett megrablás idejéig örvendezett, tudniillik a földnek, amelyen úgy az egyház, mint a budai falu elhelyezkedik, az egész falu feletti ítélkezésnek, a vásárvámnak a szőlőcsöbrökkel és a mellette fekvő birtokterülttel, melynek határait jelen írásunkban szorgalmasan feljegyeztettük. Mi tehát, kínek érdekéhen áll eltörölni hazugságot és az igazságot és igazságosságot, megvédeni, fő-embereink tanácsából az említett budai egyháznak a fentebb érintett érdekeit, melyeket elraboltunk, ugyan őneki teljes egészében visszaállítottuk és azt ezeknek a birtokába hívünk, Marcell ispán által újólag bevezettettük, érvénytelenítve mindazt, amit csak ezzel ellentétben az ellenfél sugalmazására úgy tűnik, hogy megengedtünk vagy királyi írásokkal megerősítettünk. A budai egyház birtokterületét tehát a következő határok veszik körül: az első határjel Buda és Hévíz (Caliidae Aquae) között áll, tudniillik egy fedett kerek kőlap a földben és innét a völgy széléig megy, és felemelkedik egy helyre, melyet Wzahashege-nek neveznek, és innét egy hegyhez jut, melyet Morolhel-nek mondanak. Innét egy kőhöz, melyet népnyelven Chemarkw-nek neveznek és innét lemegy a völgybe és két út között vezet és innét a Verhardy szeglethez megy és ezután felemelkedik a Guerchey szőlőkhöz és ott van egy földből lévő határjel és innét Guerchey falu széléhez jut és ott van egy határjel és innét feljebb megy egy átfúrt kőhöz és innét aláereszkedik a Hyges hegy alá, és ott van egy földből lévő határjel és innét megy határjeleken át az úthoz átkelvén egy dombon és ott van egy határjel és innét határjeleken át jut addig a hegyig, amelyet Pilishegynek mondanak és innét határjeleken át leereszkedik az esztergomi nagy úthoz és ott van egy határjel és innét felemelkedik a Tebewra hegynek a derekáig és azután három faluval, tudniillik Meger-tel és két Pazanduk faluval közösen jut egészen a Dunáig. Megfontoltuk pedig, hogy többet árt a beforradt seb újfent való bevágása, mint

5 A királyi központ lapja 7 a sebnek első behatolása, a fent említett budai egyházról, nehogy ezután hasonló megrablással károsíttassék meg, a jövőben gondoskodván, erősen és kifejezetten elhatároztuk és királyi tekintélyünkkel szentesítjük, hogy ugyanezen egyház az egész földet, melyet a fentebb említett határok magukba zárnak, és az ugyanezen föld fölötti bíráskodást és az azon elhelyezkedő faluét vagy falukét is, ha valamelyeket ezen a birtokterületen a továbbiakban építenének, nemkülönben a vásárvámot a szőlők csöbreivel, miként ez fényes emlékezetű Imre testvérünket, a felséges királynak a kiváltságlevelében még világosabban ugyanezen Imre király ugyanezen egyháznak lelke üdvösségéért átengedett, ugyanazon egyháznak lelke üdvösségéért átengedett, ugyanazon szabadsággal, mely ugyanezen királynak hiteles oklevelében ki van fejtve, egészen az ország határáig szállíthatóan örökké és teljes joggal birtokolja. A budai préposton kívül senki ne merészeljen a budai faluban vagy birtokterületén ítélkezni, senki sem merészeljen ezen egyháztól a vásárvámot vagy a szőlők csöbreit ugyanennek a kiváltságlevele ellenére elvenni. Ha pedig valaki az említett egyház földjén élő vagy ennek utána odaköltöző megvetné, hogy a prépost ítélete elé odaálljon, ugyanannak az egyháznak a földjétől teljességgel fosztassék meg és a határait máshová költözve hagyja el. És hogy ez érvényesen megmaradjon és semely időben ne lehessen visszavonni, ezen lapra pecsétünk tanúbizonyságát rátetettük. Kelt Tamás mesternek, a királyi udvar kancellárjának, szebeni és veszprémi prépostnak a kezéből az Úr megtestesülésétől számított ezerkettőszáztizenkettedik évben, midőn a tisztelendő János volt az esztergomi érsek, a tiszteletreméltó Bertold volt a kalocsai érsek és a vajda, Kalaman a pécsi, Boleszláv a váci, Katapán az egri, Simon a váradi, Dezső a Csanádi, Vilmos az erdélyi, Gotthárd a zágrábi, Péter a győri, Róbert a veszprémi püspökként kormányozták az egyházakat szerencsésen, Bánk a nádor és körösi ispán, Mihály volt a bán, Gyula a bácsi ispán és udvarbíró, András a bodrogi ispán, Myke a bihari ispán, Ochuz a soproni ispán, Miklós a pozsonyi ispánságokat tartották kezükben, országlásunknak nyolcadik esztendejében. Latin szöveg Mon. Bp., L k o. 5. sz. F: Kovács Zsuzsanna 16 Kézai Simon írja krónikájában. 17 A Képes Krónika ily módon közli Árpád vezérlőfejedelem származási vérvonalát; Almus (Álmos), aki Eleud (Előd), aki Ugek(Ügyek), aki Ed (Ede), aki Chaba, aki Ethele (Atilla), aki Bendekus (Bendegúz), aki Turda (Torda), aki Scemen, Aki Ethei (Etej), aki Opus, aki Kadicha (Kadicsa), aki Berend, aki Zulca, akibulchu (Bulcsu), aki Bolug (Balog), aki Zambur (Zsombor), aki Zamur, aki Leel (Lél), aki Leuente (Levente), aki Kulche (Kölcse), aki Ompud, aki Miske, aki Mike, aki Beztur, aki Budli, aki Chanad (Csanád), aki Buken, Aki Boudofard, aki Farkas, aki Othmar, aki Kadar (Kádár), aki Beler (Belér), aki Kear, aki Keue (Keve), aki Keled, aki Dama, aki Bor, aki Hunor, aki Nemphrot (Nemrót, Ménrót, Nimród), aki Thana, aki Iaphet, aki Noé fia volt. Árpád nemzette Zoltan-t, Zoltan nemzette Toxunt (Taksonyt). 18 BITÓCÉRT FOLYÓ PER Tanúvallomások jegyzőkönyvi részletei a Bitóc és környékéért folyó perben /Részben magyar nyelvű/ Kérdések Első: Tudgyaé avagy hallottai a Tanu, hogy Bitócz nevő Puszta török ideiben is, midőn tudnillik Esztergámban lakott, Bitócznak neveztetett, s az után is, midün Pater Paulinus Uraimék ususába léptek /lett/ volna, annak hivatott, s most is ugy hivattatik? Harmadik: Tudgyai avagy hallottai a Tanú, hogy azt a hegyet, mellyet most Szamár keőnek hinak, soha sem hitak Szamár hegynek, mert más az Szamár keő, s más peniglen az Szamár hegy? Negyedik: Vallya meg a Tanu, hogy azon rét, melyet Szamár keőtül emlétett Pusztának határa megyen, mindenkoron, s még török időben is Barát réttyének hivatott, s most is anak neveztetik. S nem de nem Török elmenetele után, midőn Pater Paulinus Uraimék birtokába estenek, az utántúl fogvást mindétig békességes ususágában /háborítatlan használatában/ voltanak emiétett Páterek? Hetedik: Tudgyai a vagy hallottai a Tanu, hogy Barát réttyétűl Palota keő teteig, Palota Keőtül /Ákos-palotája/ Csókás rétig, Csokás rétnél egész keöves Utigh, mely a Paloták alá lejár egész Bérczik /? a bércig/, s azon Bérczeken Somkerűlő háta megett Ráró keőigh, amit Fehér keöig a Bitócznak, Marothnak és Szt. Léleki klastromának megyen az határja. S nem de nem a szerint tartották és békességessen birták Marotiak azon határokat mindenkoron? Komárom-Esztergom Megyei Levéltár-Evl. 1. Folyamodványok év nélkül es évek telepulesek _ertekei/pilismarot/pages/pti_005_forrasszemelvenyek_2.htm Letöltés: A titulus, amit Athyla használt így hangzott: Athyla, Bendegúz fia, a nagy Némrót (Nimrud) unokája, Engadiban nevelkedett, Isten kegyelméből a hunok, médek, gótok, dánok királya, a világ félelme. Később egy remete szava nyomán ehhez hozzáfűzte: Isten ostora (Flagellum Dei). (Oláh Miklós: Athyla) 20 Azon az éjszakán, amikor Atyla Sicambria-ban meghalt, Marciánus császár, aki ekkor Constantinopolis-ban tartózkodott, álmában eltörve látta Atyla íját, s ebből megértette, hogy meghalt. ( Nocte autem illa, qua Atyla mortuus est in Sicambria, vidit Marcianus imperator in sompnis arcum Atyle fractum, ex hoc intelligens ipsum esse mortuum; qui tunc Constantinopolim morabatur. ) Kálti Márk: Képes Krónika. 21 Vértessy György: Fehéregyháza kérdése (Szabó Ervin Könyvtár/Budapest gyűjtemény) 22 Vértessy György kizárásos alapon a Pilisben csak egy ilyen helyet ismer, a Sashegy alatti magaslatot, a Búbánatvölgy közelében. 23 Itinerarium Antonini Antonius utikönyve. Noszlopi Német Péter adata , május 1. - Domonkos az esztergomi Szent István kórház mestere átírja, az esztergomi egyház káptalanjának, a zamard"-i Deda ispán földjére vonatkozó oklevelét. -. az utolsó két határjel pedig egy bizonyos elhagyott szőlő és az említett Zamard földről kifelé vezető közút - melyen Zamarwar irányába lehet menni között emeltetett, ahol is az említett Szent Luca földjével való szomszédság és határosság befejeződik; és innét azon Baranya földtől, melyen Akus palotája áll, a régi árok halmán keresztül előrehaladva állandóan tudniillik a végső határjelekig és azután a lerombolt, Zamarwar nevezetű vár helye alatt délről fekvő földektől a régi határjeleken és törvényes elhatárolásokon keresztül, valamint az egyik tóból ott a Dunába folyó folyón és ugyanazon Duna partján keresztül annak a szigetnek az érintésével visszakanyarodik és visszafut észak felé a legelső határjelekhez, ahol ugyanazon Zamard föld határjeleinek, határainak és határvonalainak a futása a gyakran említett Wrkutha földnek a szomszédságában július 23. Mátyás király IV Sixtus pápától felhatalmazást kér azon szándékához, hogy a Fehér egyház plébániatemplomában a pálosokat behelyezhesse és a helyet a szerzeteseknek adhassa. Szentatyám (IV Sixtus)... Buda nevű városom közelében van egy templom, mely az Isten anyjának van szentelve s a királyi udvartól alig egy mérföldnyi távolságban fekszik, régiségénél fogva híressé lett, mert azt mondják, hogy már a keresztény hitre térés kezdetén, minden más egyháznál előbb létesült és az Isten anyjának minden ünnepén odasereglő hívek nagy száma miatt messze földön nevezetessé vált..... korábban plébániaként működött, de most már elhagyatott, a hegyek alján a puszta mezőben csupán maga az épület emelkedik......méltóztassék...megengedni, hogy Szent Pál remete szerzetes testvéreit abba a templomba behelyezhessem és... az említett szerzetesrendnek adhassam... Latin szöveg: Mon. hespr. Ill. k a. CDVll..sz. Ford.: Soós Imre február 15. II. Ulászló király kéri VI. Sándor pápát, hogy az elődje, IV Sixtus pápa Mátyás királynak az Óbuda felett lévő Fehér egyháza ügyében tett adományait erősítse meg és a fent említett templom plébánia-jellegét megszüntetve azt a Szent Pál első remete szerzetesrendjének monostorává emelje. Szentatyám! (VI. Sándor pápa - B. K.) Magyarország... királya, Mathias, azon megkülönböztetett tisztelettől indíttatva, mellyel a Szent Ágoston szabályai szerint élő Szent Pál első remete szerzetesrendje iránt a rendtagok életszentsége, tiszta erkölcse és példás életmódja miatt viseltetett, azt kívánta, hogy a plébániaként működő Boldogságos Szűz Mária Fehér egyházában, mely Óbuda fölött fekszik (ecclesia Albe beate Marie virginis supra Budam Veterem"), a fent említett szerzetesrendnek veszprémi egyházmegyei testvérei rendszeresíttessenek és a templom az ő használatukba adassék......iii. Sixtus pápa a jelzett rend előző rendfőnökének... megparancsolta, hogy a jelzett templomot elődjének egy másik oklevele alapján vegye birtokba......wladíslavs, Magyarország mostani királya... szintén behelyezni kívánja e szerzetestestvéreket......a mondott templomot, megszüntetvén annak plébánia-jellegét, a mondott szerzetesrend monostorává emelni kegyeskedjék... Latin szöveg: Mon. hespr. IV. k o. XXI. sz. Ford.: Soós Imre 27 Knauz Nándor, Rupp Jakab, Noszlopi Német Péter, Aradi Lajos, Szántai Lajos, Vetráb József Kadocsa.

6 8 (részlet a könyvből) A Pilis pálos lelke A látomás után Özséb haladéktalanul hozzálátott az isteni akarat megvalósításához. Hetedmagával együtt fogott hozzá nem messze a hármas barlangtól egy kis templom és egy kis monostor építéséhez. Ez 1250-ben történt. A templomocskát a Szent Kereszt tiszteletére emelte, mely egyetlen kincse és ékessége volt a pilisi remeteségnek; ez előtt imádkozott sokszor társaival Özséb és bizonyára misézett is. A monostor pedig a remeteélet magányából a szerzetesi élet közösségébe lépő új Rend jelképe volt. A pilisszentkereszti rezidencia, bár nem az első volt időrendben (1225 Szentjakabhegy, 1240 Remete Zágráb mellett, 1244 Dubica, 1248 Sátoraljaújhely), a coenobitikussá fejlődött anachoretikus Rend első három Provinciális Perjelének: székhelye révén, még is annyira híressé lett, hogy több, mint félszázad után Gentile bíboros, pápai legátus a Szent Kereszt Remetéi számára nyújtotta át a pápa nevében Szent Ágoston Reguláját az akkor már Budaszentlőrincen székelő Rendfőnöknek. Ne hallgassuk el talán azt sem, hogy erről meg azután egyes helyeken Szent Ágoston rendi testvéreknek akarták elnevezni őket. De Özséb Atya minden kétséget kizáróan így írta alá a nevét az 1256-i esztergomi nemzeti zsinaton: Özséb, Első Remete Szent Pál Rendjének Provinciális Perjele. Ezért nevezték el azután e remetéket pálosoknak. A fejlődés szükségszerű és logikus menete a magyar földön éppúgy, mint az egyetemes Egyházban a remeteségből szerzetességgé alakult át. Gondviselés-szerűnek kell tartanunk, hogy a Pálosrend éppen a XIII. században lép a magyar történelem porondjára. A legjobbkor jött. Előbb nem is jöhetett. Szent István király túlnyomórészt idegenből hozott papokkal térítgette népét. A Szent László idejében felnövekedett magyar papság erkölcsi szintjének mélységéről szomorú képet mutatnak az akkori zsinatok. A XII. század pártviszályokban hánykódó kora sem volt alkalmas arra, hogy egy mélységekből fakadó vallásosság híján új Rendet adjon a magyar katolicizmusnak. III. Béla birodalmának ragyogó pompája és hatalma sem tudta erre megadni az első lökést. A tatárveszedelem minden szörnyűségének kellett reánk szakadnia, hogy a magyar lélek gyötrelmeinek izzó mélységeiből elődobbanjon egyszerre fehéren és sugárzón és Istentől áldottan ez a Rend, mely Mohács után is kivette derekasan részét a nemzet lassú magához Dobogókő Gyéressy Ágoston: Boldog Özséb élete térésében és most, Trianon után is itt van, visszatért másfélszázados száműzetéséből, hogy a magyar föltámadáson dolgozzék... A magyar remeteségből fejlődött Pálosrend mind a mai napig magán viseli eredetének anyajegyeit. Hiszen igaz, közös az élet, közös a munka, közös az ima, a szerzetesek kifelé is dolgoznak, gyóntatnak, prédikálnak, lelkigyakorlatokat, missziókat tartanak, de a szívük mindig visszahúzza őket a cellába, a magányba, az Istenbe. Ha nem is kizárólag kontemplatív Rend, de az aktivitás mellett sohasem felejtkezik el a befelé, a magának való életről, melyet csak azért hagy ott időről-időre, hogy testvérein segítsen. Hajós György igen találóan hasonlította a pálos kolostorokat sasfészkekhez, melyek elhagyott sziklák között szédítő magasban vannak; a madarak királya,,büszkén és méltóságosan úszik a sötét völgyek fölött s ha olykor le-lecsap, zsákmányát magával viszi a magasba ben kezdett hozzá tehát Boldog Özséb hetedmagával együtt a pilisszentkereszti monostor és kápolna építéséhez. Ez a csodaszép hely úgyszólván még ma is érintetlen a civilizációtól. Az óbudai gyárak mocskos füstje messze mögöttünk maradt. Autónk magányos szerpentinen kanyarog. Délen elhagytuk a Nagy-Kevélyt, majd a Kis-Kevélyt. Az Oszoly festői sziklabordája is elmaradt mögöttünk, melyről anynyiszor nézte álmodozva a nagy Prohászka püspök Pilis több mint 700 méteres gerincét, melynek csúcsain a pálosok mécseit, vagy talán fehér lelkeit látta lobogni az alkonyatban... Elhagytuk a gyönyörű Margitligetet is, hol később valóra válthattam egyik álmomat: tíznapos lelkigyakorlatomat azon a helyen, melynek közelében Boldog Özséb és az első pálosok éltek... Északon Kis- és Nagy-Csikóvár hegyláncolata húzódik, melynek egyik csöndes és áldott, erdőkoszorús és festői halmán keressük a pilisszentkereszti pálos kolostor romjait. Körülöttük némán és csodálkozva virraszt már hét évszázad óta a pilisi hegyek zengő koszorúja. Megilletődve állok meg és becéző szeretettel simogatom szememmel ezeket a lábam előtt heverő ősi köveket. Milyen édes ez a csöpp kápolna, melynek szentély-apszisa szépen kivehető alapfalainak félkörében s hol éppen hét szent barát férhetett el a zsolozsmán s hol Özséb Atya mindennap bemutathatta a Szeplőtelen Áldozatot. A kápolna mellett voltak fölépítve a kolostor közös szobái: a káptalan-terem, az ebédlő-terem, a háló-terem. Elfogódva lépegetek a szerteheverő kövek között. Az archeológus szakszerűen magyarázza a felásott falak mentén az alaprajzot, mutat néhány faragásos követ,... de csak félig figyelek sza-

7 A királyi központ lapja 9 vaira. Az én lelkem messze jár, kiszakadt az időből. Csaknem hétszáz év távolában bolyong és nyugtalanul és lázasan próbálja tetemre hívni az örökre néma romoknál az ősi lelket, mely itt imádkozott és énekelt, vezekelt és böjtölt és megtelt a Végtelennel! Ezt a lelket ébresztgetem a szerteheverő kövekből, a suttogó lombokból, a hegyvonulatok artisztikusan finom hajlataiból... Mint Illés próféta az élettelen fiúra, úgy borul rá, olyan kétségbeesett, halottidéző vággyal az én lelkem is erre a gyönyörű tájra, hogy lássa a fölszántott erdők zúgó fái alatt Özséb és az első pálosok elvonult és csodálatos életét. Hogy elmerüljön ebbe az édes Titokba, mely hét század ködén át sugárzik feléje s vonzza kimondhatatlanul... Többen próbálták már ezt a titkot megfejteni s hogy nem tévedtek, bizonyság rá, hogy ugyanarra az eredményre jutottak el, bár különböző elindulások után. Gondán Felicián magyar nyelvű pálos kódexeink (Czech és Festetich, XV. sz.) alapján, Fülöp Kálmán a Pálosrend történetéből rajzolta meg a pálos lelket s a pilisi pálos romoknál mi is arról győződhetünk meg, hogy ezt a Rendet: először az Isten-szeretet jellemzi. Ezzel a gigászi akkorddal kezdődik Regulája, mint valami Pathétique-szonáta, melyet Szent Ágostontól tanult, a láthatatlan Szépség szerelmesétől : Mindenekelőtt, Kedves Testvérek, Istent szeressük... Ez az Isten- szeretet ragyog fel csodálatos izzásban Özsébtől kezdve a Pálosrend százhúsz magyar szentjében mind. Ez teszi olyan buzgóvá, jóhírűvé, szigorúvá szerzetesi életét, hogy tömegestől tódulnak hozzá az Isten igaz szolgálatára vágyó lelkek s a pálos kolostorok elszaporodnak a hazában, sőt a külföldön is és a pápák a karthauziak kiváltságaival ékesítik a Rendet. A pápák, a magyar királyok s az ország apraja-nagyja versenyez a pálosok szeretetében s a história sok megható példáját jegyezte föl ennek. Nagyon szerették a magyarok ezt a Rendet, mert érezték, hogy test ez a testükből és vér ez a vérükből s ezeknek a magyar szerzeteseknek imádságtömjéne s önsanyargatása értük száll föl esdekelni s engesztelni: az Isten szívéhez! Az Isten-szeretetet így fűzte egybe a Pálosrend a hazaszeretettel. Ez a titokzatos fehér virág, mely a pilisi erdők mohos és mélységes csendjében fakadt, a Fölséges zsámolyánál ezért az elárvult országért leheli áldozatos szent életének illatát. Mert az Isten és a felebarát szeretete elválaszthatatlan, azért mondja a Regula is:,,mindenekelőtt, Kedves Testvérek, Istent szeressük, azután felebarátunkat, mert ezt a parancsot legfőképp nekünk adták... Ez a szeretet buzdítja őket egyre erősebben, hogy lelkeket mentsenek, hogy hagyják ott időről-időre celláik békés csendjét s a lelkipásztorkodás, gyóntatás, prédikálás, missziózás termékeny munkájába egyre jobban belekapcsolódjanak, anélkül azonban, hogy pl. parochiák gondozásának elvállalásával végleg lekössék magukat s háttérbe engedjék szoríttatni minden parancsoló szükség nélkül szerzetesi eszményüket! Másodszor a művészet szeretete jellemzi a pálos lelket. Van érzéke a szép iránt. A pilisszentkereszti alapfalak arányossága sejtteti a monostor művészi elgondolását. A Rend későbbi szobrászmű-vészfráterei, tüskevári fafaragásos csodái, a budapesti egyetemi templom tökéletes szépsége: mind bizonyítja ennek a szerzetnek fejlett művészi érzékét. És Pilis legszebb helyén épül ez a kolostor és sorban a többi mind! Az ország legszebb pontjain emelkednek az első pálos monostorok s oly sűrűn, szinte tervszerűen, hogy nem lehet mindezt csupán a véletlennek tulajdonítani! Igen, ezekből a szépséges magyar tájakból parthenogenezis-szerűen sarjadtak az első pálos kolostorok. A magyar lélek, a csöndet, a harmóniát, a szépet szerető magyar lélek, melynek tökéletes népművészetét az egész világ csodálja, erre a lelkéből lelkedzett Rendre is ráütötte faji bélyegét. Magyar erdők mélyén ebben a magyar Rendben virágzott ki hófehéren és illatosan és titokzatosan a magyarság metafizikai vágya a Végtelen felé. Csak természetes, hogy a szépre, az Ős-szépre szomjas magyar lélek, vagyis a pálos lélek itt érezte jól magát, itt húzódott meg szívesen, itt húzódott közelebb Istene szívéhez: a természet ünnepi csöndjében és pompájában... Ennek a Rendnek magyar lelke tehát szereti a szépet, a békét, az Istent! Végül harmadszor a tudomány szeretete is jellemzi a pálosokat. Özséb nagyműveltségű, tudós kanonok volt. S a Rend mindig megkívánta tagjaitól az alapos felkészültséget Isten igéjének hir-detésében. Közülük nem egy európai hírnévre is szert tett (pl. Fr. Gergely, kit exegetikus munkái révén Coelius Pannoniusnak ismert a külföld). A pálosok tudományszeretetét bizonyítják azok a gyönyörű és gazdagon fölszerelt könyvtárak, melyek nemcsak koruk egyéb (pl. jezsuita) könyvtáraival is fölvették a versenyt, hanem sokszor felül is múlták azokat. Elég egy ilyen könyvtárat megtekinteni, akár Budapesten a mostani Papnevelőben, s meggyőződhetünk róla, hogy a templom után a legnagyobb gondot erre fordították. S meg kell jegyeznünk, hogy a tudomány kultusza sohasem tette gőgössé és elbizakodottá őket; szerények maradtak mindvégig és kerülték a feltűnést éppúgy, mint a magyar ember... Íme tehát, ha szabad erre a három alaptónusra leegyszerűsíteni a pálos lélek tulajdonságait és jellemzőit: az Isten, a művészet és a tudomány szeretetére. Ennek a csírái már itt el voltak szórva Pilis csöndes rengetegében, hogy később egyre szebben, egyre gazdagabban, egyre tökéletesebben bontakozzanak ki. Forrás: (A könyv 1938-ban jelent meg a Pálos Rendház kiadásában)

8 január 6-án a Budapest, III. Bécsi út 269. sz. telken egy irodaház alapozása közben két nagyméretű kőládára bukkantak. A lelet érthetően nagy izgalmat és érdeklődést váltott ki, ugyanis mintegy másfél évszázada ezen a környéken keresik a honszerző Árpád fejedelem hamvait. Az első föltételezések szerint a nagyobbik kőládában Árpádot, a kisebbikben pedig a fejedelem lovát temették el. A kezdeti föltevések azonban nem igazolódtak. A kőépítmény Kőszegi Frigyes, a Budapest Történeti Múzeum főigazgató-helyettesének nyilatkozata szerint (Népszava, február 23.) valószínűleg egy római kori nagy szobor vagy kőemlék talapzata lehetett. Erre vall az alapozás módja, a fedőlapok faragása. Az óbudai ásatások következő feladata mint arról az Esti Hírlap január 30-i számában olvashatunk Fehéregyháza és a környék emlékeinek föltárása. Ezektől a kutatásoktól várják a választ arra, hogy hol volt a fejedelem szálláshelye, s hol temették el Árpád fejedelmet. Ezért látjuk szükségét annak, hogy fölvázoljuk Árpád sírja fölkutatásának új lehetőségét, illetve ismertessük a Fehéregyháza történetével kapcsolatos vizsgálatunk eddigi eredményeit. (1) Anonymus műve, a hosszú ideig a bécsi császári könyvtárban őrzött Gesta Hungarorum az egyetlen forrásmű, amelyben Árpád fejedelem eltemetésének körülményeiről említés történik. A Névtelen szerző úgy tudja, hogy Árpád fejedelem sírja annak a kis folyó forrásának a feje fölött található, melynek vize kőmederben folyik alá Attila király városába, ahol a magyarok megtérésekor a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egy templom épült, amelyet fehérnek (közismertebb nevén: Fehéregyházának) mondanak. (2) Ez a följegyzés adott alapot annak föltevésére, hogy Fehéregyháza földerítése révén lehet rábukkanni Árpád fejedelem sírjára is. A kutatók a múlt században Óbuda különböző pontjain vélték megtalálni ezt a templomot, de azt, hogy a földerített romok közül végül is melyik volt Fehéregyháza maradványa, nem tudták eldönteni. A legtöbb kutató arra a következtetésre jutott, hogy Fehéregyháza a múlt század második felében, a Bécsi és a Vörösvári út közelében lévő Victória-téglagyár területén föltárt templom és kolostor maradványaival azonosítható. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Más források ugyanis Attila városát még Óbudának és Sicambriának nevezik, ám az elmúlt kétszáz év kutatásai során egyetlen bizonyítékot sem találtak arra, hogy a mai Óbuda területén lett volna Attila székhelye vagy Sicambria. Sőt, egyes kutatók még azt is föltételezik, hogy Sicambria valójában nem is létezett. De ez nem így van. Franciscus Iustinianus velencei követ ugyanis maga látta Sicambriát, melynek falai, mint azt vonatkozó följegyzésében olvassuk a határát képező magas sziklán a Duna felé terjednek. Ez a leírás természetesen nem a mai Óbudára vonatkozik. Az óbudai Dunaparton ugyanis nincs olyan magas szikla, mint amilyenről a velencei követ említést tesz. Árpád sírjának földerítését még az is megnehezíti, hogy a rendelkezésre álló források háromféleképpen Dobogókő Gondolatok Árpád fejedelem sírjáról Az írás a FÖLDMÉRŐ című újság XXIV. Évf számában jelent meg. (1978. július-augusztus, old.) VÉRTESSY GYÖRGY határozzák meg Fehéregyháza földrajzi helyzetét. Vegyük sorjában őket! Zsigmond király nov. 15-i oklevelében arról olvasunk, hogy az óbudai apácák hévíz-patakon működő malma Fehéregyháza kapui előtt, Buda előhegyén van. (3) De nemcsak a malom található Buda előhegyén, hanem a vele szomszédos Fehéregyháza is. Elegendő, ha ennek igazolására IX. Bonifác pápa július 1-i oklevelére hivatkozunk, amelyben Buda előhegyének templomát hivatalosan és teljes címén a Boldogságos Szűz Mária Fehéregyházának nevezi. (4) Ez a Buda azonban nem a mai Buda. Ez utóbbinak ugyanis nincs sem hévízpatakja, sem előhegye. Zsigmond király idézett okleveléből tehát egy magaslati fekvésű, hévízpatakkal kapcsolatos Buda létezésére lehet következtetni. Ez a Buda Anonymusnál is megtalálható. Amikor Attila a rómaiakat elkergetve írja a Névtelen az országot birtokba vette, királyi székhelyet állított magának a Duna mellett a hévizek fölött, amelyet a magyarok Budavárának, a németek pedig Ecilburgnak mondanak. (5) Ezek a szavak azt is jelenthetik, hogy Budavár egy Duna partja közelében lévő magaslaton található, melynek tövében hévizek fakadnak. Vizsgáljuk meg, hogy más források erről mit mondanak? A XVII. század második felében ( ) egy török világutazó járja be a hódoltsági Magyarországot, Evlia Cselebi. Utazásairól készült följegyzésének egyik helyén azt írja, hogy Győr városa Buda és Esztergom földjével szemközt van. (6) Persze egy szemtanú is tévedhet, azonban a török világutazó bizonyítékát adja annak, hogy e helységek kapcsolatát ismerte. Följegyzésének egy másik részében ugyanis azt írja, hogy Esztergom tizenhat városrésze közül az egyiket Budin kálászi -nak, vagyis Budavárának nevezték! Följegyzéseit eddig figyelmen kívül hagytuk, pedig nem ő az egyetlen szerző, aki ezen a véleményen van. Albericus szerzetesnél (megh. 1251) például arról olvasunk, hogy 1223-ban Magyarországon véletlen tűz pusztította el Esztergomot és Budavárát. (8) Ez a két létesítményre kiterjedő tűzvész csak úgy fordulhatott elő, ha Esztergom és Budavára egymás mellett volt. Arról, hogy az Esztergom melletti Szent Tamás-hegyen hajdan egy vár állott, számos korabeli forrás tanúskodik. Ezek az adatok adhatnak alapot annak föltevésére, hogy az előbb idézett szerzőknél erről a várról történik említés. Az általunk keresett Budának azonban hévizeknél kell lennie. Nos, a hévizek és a hévíz patak (melyeket azóta feltöltöttek) Krey András katonai mérnök XVIII. században készült, Esztergom és környékét ábrázoló térképen a Szent Tamás-hegy tövében látható. Mivel ez a hegy és a hévíz-tó a Duna közelében van, így Anonymus és Zsigmond király Budájának ismertetőjegyei erre a létesítményre illenek. A Buda-előhegyi Fehéregyháza földrajzi helyzetét illetően már nehezebb helyzetben vagyunk. Bár az 1840-es években készített második osztrák katonai földmérés dunakanyari szelvényén Esztergom alatt egy helyrajzi pontot Fehér ház - nak neveznek, ám ez a sík területen jelzett napjainkban már nem látható építmény a Buda-előhegyi Fehéregyházával nem azonosítható. De ugyanakkor elképzelhető, hogy ez a név a hajdani Fe-

9 A királyi központ lapja 11 héregyháza emlékét őrzi. Az Előhegy elnevezés viszont Esztergom közelében ma is megtalálható. Már mondottuk, hogy az elmúlt kétszáz év kutatásai során egyetlen bizonyíték sem került elő arra, hogy a mai Óbuda területén lett volna Sicambria. Mégis a rendelkezésre álló források arról tanúskodnak, hogy a XVI. században valamit Sicambriának neveztek a budai oldalon. Oláh Miklós esztergomi érsek egy január 14-i levelében például azt írja, hogy ugyanazé a királynéé volt Óbuda helység Sicambria közelében. (9) Talán nem tévedünk annak megítélésében, hogy ebben a levélben a mai Óbuda és Aquincum kapcsolatáról van szó. Foglalkozzunk a következőkben azzal, hogy ez a Sicambria hol volt? A XV. század első felében a margitszigeti Szent Mihály-egyház prépostja és budafelhévízi keresztesek egy hévizeknél lévő malom birtokjogáért pörösködnek, amely a vonatkozó oklevelek szerint Pazanduk pusztán van. (10) Egy XIII. századi oklevélben pedig az áll, hogy ez az utólag vitatott malom Pazanduk falunál található. (11) A falu kifejezés alapján önkéntelenül is egy lakott településre gondolunk, azonban a vizsgálatok során azt tapasztaltuk, hogy Pazanduk falunak a középkorban már nincsenek lakosai. E faluban senki sem pörösködik; ott semmiféle vétel, csere vagy eladás nem történik; ennek a falunak nincs se papja, se temploma: vagyis Pazanduk falu történeti szempontból egy arc nélküli halott település. Ez nem véletlen. I. Lajos király évi határjáró oklevele alapján ugyanis Pazanduk mező a Békásmegyer alatti, illetve Aquincum fölötti mezővel azonosítható. Ebből nyilvánvaló, hogy a Pazanduk falu kifejezés Aquincumra vonatkozik, amely a régészeti kutatások szerint a középkorban lakatlan volt. Ezt a kérdéses mezőt azonban a XVI. század elején már nem Pazanduk, hanem Sicambria mezőnek nevezik. (12) Pilis megye február 11-i oklevelében pedig arról olvasunk, hogy az egyik tanú a felhévízi keresztesek malma melletti rétről azt vallotta hogy az a Sicambria építészeti emlékeiből fönnmaradt kőtől kezdve a nevezett malomhoz tartozott. Mindebből az állapítható meg, hogy a Sicambria név csak a XV. század végén vagy a XVI. század elején válik használatossá a mai Óbudán. Ezek az adatok teszik világossá Oláh Miklós esztergomi érsek följegyzését, amely így hangzik: Észak felé egyrészt más szőlőtermő hegyek emelkednek, melyek tövében az isteni szűznek szentelt remete-monostor áll, amelyet Fehér Máriának mondanak, másrészt Sicambria maradványai még láthatók... (14) Először vizsgáljuk meg ennek a hegyek tövében található remetemonostornak az újabb kori történetét ben a Bécsi és a Vörösvári út közelében lévő Victoriatéglagyár területén az agyag kitermelése közben egy csúcsíves templom és egy kolostor maradványaira bukkantak. Az MTA archaeológiai bizottsága Rómer Flórist bízta meg, hogy derítse ki azok eredetét. Rómer a romokat Fehér Máriának nevezi, tehát ezt a helyet először ő jelöli meg Fehéregyháza helyéül. Henszlmann Imre régész-műtörténész viszont határozottan kijelenti, hogy ezek a maradványok Fehéregyházával nem azonosíthatók. Kinek van ebben igaza? Ahhoz, hogy e kérdésben dönteni tudjunk, tisztáznunk kell a kolostor létrejöttének körülményeit. A magyarok megtérésekor alapított Fehéregyháza fénye a XV. századra elhalványul, hírneve megkopik. Mátyás király ezért július 23-án arra kér IV. Sixtus pápától engedélyt, hogy Fehéregyházát a pálosoknak adhassa. (15) De mi történt azután? Kezdjük az események ismertetését azzal, hogy a pápa a monostor alapítására az engedélyt megadja, azonban a pálosok nem teljesítik a király óhaját. Erre a két mozzanatra IV. Sixtus pápa április 24-i okleveléből következtethetünk, amelyben kiközösítéssel fenyegeti meg a pálosokat arra az esetre, ha nem teljesítenék az erre vonatkozó rendeletét. (16) A késlekedés oka mint Gárdonyi Albert véli az lehetett, hogy a pálosok a templomot nem találták megfelelőnek. Erre mutat egyébként Mátyás király augusztus 20-i oklevele, melyben arra kér a pápától engedélyt, hogy az óbudai prépostság régi templomának köveit Fehéregyháza tervbe vett építkezéseinél fölhasználhassa. A pápa már ugyanazon évben a bontási engedélyt megadja, és a pálosok - mint Gyöngyösi Gergely a rend életéről szóló művében írja szám szerint nyolcan 1484-ben vonulnak be Fehéregyházába. (17) Ezzel a bevonulással azonban valami baj van! Ha Fehéregyháza átépítése nyarán még csak tervbe van véve és a pálosok (elméletileg legkésőbb) december 31-én költöztek be a fehéregyházi monostorba, akkor az építkezésekre leszámítva a téli munkaszünetet és az ünnepnapokat legföljebb mintegy 9 hónapot fordíthattak. Valljuk be őszintén: ilyen rövid időn belül még napjainkban sem készülne el a pálosok temploma és monostora. Az, hogy Fehéregyháza átépítése valójában megtörtént-e vagy sem, csupán közvetett adatok révén bizonyítható. Tholvay Máté óbudai polgár október 13-i oklevelében például az áll, hogy az Óbudafölötti Boldogságos Szűz Mária egyházánál lévő szőlőjét a kápolnában lévő Boldogságos Szűz Mária nagy oltárára hagyja, amelyet (mármint Szűz Mária egyházát) azelőtt Fehéregyházának neveztek. (18) Ez az adat kétségtelenül arra utal, hogy a hajdani Fehéregyházának nevezett kápolna egy nagyobb templom részévé vált. Ez a körülmény egyébként Henszlmann Imrének a Victoria-téglagyár területén föltárt romokról készített fölmérésén is látható, melynek C pontja egy kör alakú kápolnát jelez, amely egy nagyméretű gótikus templomhoz csatlakozik. Tudjuk, hogy a pálos eredetű monostorok mindig az adott templomok északi oldalán találhatók. (19) Mivel a Bécsi úti monostor ennek a feltételnek is megfelel (20), így megállapítható, hogy ez a létesítmény a pálosok hajdan Fehéregyházának nevezett monostora volt. De mindebből még nem következtethetünk arra, hogy ez a Fehéregyháza azzal a Fehéregyházával azonos, amelyről Anonymus, illetve Mátyás király beszél. Nézzük az ellenérveket! Mátyás király a magyarok megtérésekor alapított Fehéregyházáról a már említett július 23-i oklevelében azt írja, hogy a hívők seregétől megfosztva a sík mezőn egyedül emelkedik. Nos, a Henszlmann-féle fölmérésen látható a hajdan Fehéregyházának nevezett - kör alakú létesítmény olyan kicsi, hogy még kápolnának is alig nevezhető (Henszlmann fölmérése szerint: r = 0,80-1m. Ebből: ter.= 2,009, max. 3,14 négyzetméter). Ezt a pici kápolnát amelyben a miséző papon kívül legföljebb 2-3 ember vehetett részt egy-egy misén aligha lehetett a hívők seregétől megfosztani. De az sem közömbös, hogy a Bécsi úti Fehéregyháza nem a sík mezőn, hanem mint Oláh Miklós írja a hegyek tövében emelkedett. Erről a monostorról talán még annyit, hogy föltárt maradványait a múlt században fölrobbantották, majd az utolsó kőig elhordták. Ezek az adatok adhatnak alapot annak föltevésére, hogy a pálosok 1484-ben nem a Bécsi úti Fehéregyházába költöztek be, hanem máshová.

10 12 Dobogókő Franciscus Iustinianus velencei követ magyarországi tartózkodása idején régi római kövek föliratait gyűjtötte. Az egyik fölirat lelőhelyét így írta le: Fehéregyháza közelében a mezőn a város mellett, amelyről azt mondják, hogy Sicambria volt, melynek falai a határát képező magas sziklán a Duna felé terjednek. (21) A következő kérdésünk az, hogy ez a Sicambria hol található? Wolfgang Lazius bécsi orvostudós aki I. Ferdinánd uralkodása idején ( ) járt Magyarországon, azt írja, hogy Sicambriát hajdan Herculiának nevezték. Állítása új és meglepő, mivel ezzel az azonossággal a középkori okiratokban nem találkozunk. Abraham Ortelius antwerpeni tudós XVI. századi térképe alapján azonban megállapítható, hogy Lazius állítása korának ismereteit tükrözi. Ortelius térképén ugyanis Solva mansio (vagyis Esztergom) alatt, illetve Aquincum fölött egy földrajzi pont a következőképpen van föltüntetve: Herculia, sive Sicambria. Bár a térkép rendkívül pontatlan, mégis elegendő bizonyíték arra, hogy nem a mai Óbuda, illetve Aquincum volt Sicambria. Herculia - s ezzel tulajdonképpen Sicambria földrajzi helyzetét csak a múlt század végén sikerült földeríteni. Frőlich Róbert 1893-ban megállapította, hogy a hajdani Herculia (vagyis Sicambria) maradványai a pilismaróti Kis-hegyen találhatók. (22) Frőlich Róbert kutatása sajnos épp úgy a feledésbe merült, mint Finály Gáboré, aki 1906-ban a Kis-hegyen érdekes épületmaradványokat talált. (22/a) Sicambria pedig azóta is pusztul! De mi a bizonyítéka annak, hogy ezt a Sicambriát még Óbudának is nevezték? A budai prépostság Szent Péter egyháza a tatárjárás idején elpusztult. Bizonyos körülmények azonban arra mutatnak, hogy e templom sorsát nem az 1241, hanem az évi tatárjárás pecsételte meg. Magyarország püspökei ugyanis április 19-én ebben a templomban gyűltek össze a pápai követ által elrendelt zsinat megtartására. (23) A Szent Péter-egyház mint arra XXII. János pápa december 8-i okleveléből következtethetünk még akkor sem pusztult el teljesen. Megfelelő anyagi fedezet mellett bármikor kijavíthatták volna. Erzsébet királyné, I. Lajos király hitvese azonban másképpen határozott táján az óbudai Szent Péter egyház mellet egy új prépostsági templomot építtetett. (24) Döntő e kérdésben, hogy az új templomot Szűz Máriaegyháznak nevezik, illetve az, hogy a régi óbudai Szent Péter-egyház 1483 nyarán teljesen romos. Mégis VIII. Ince pápa 1484-ben búcsút engedélyez a Boldogságos Szűz oltára részére, amelyet Ezeny István bécsi prépost és az óbudai kanonokok az óbudai Szent Péter-egyházban fölállítani szándékoznak. (25) Lehetséges, hogy egyazon időben két Szent Péter-egyháza is létezett? Igen, lehetséges. Erzsébet királyné ugyanis a mai Óbudán alapította az új prépostsági templomot. Ezzel szemben XXII. János pápa az előbb már említett dec. 8-i, Károly Róbertnek a dömösi Szent Margit egyház és az óbudai prépostság egyesítési tervével foglalkozó oklevelében a dömösi vár, illetve Szent Margit egyház szomszédságában határozza meg az óbudai Szent Péter-egyház földrajzi helyzetét.(26) A dömösi Szent Margit egyház és Sicambria mindössze 1,5 km-re van egymástól. Most pedig vizsgáljuk meg azt, hogy a pilismaróti Sicambria közelében lévő Fehéregyházáról mit tudunk? Pilismarót lakosai (kétszáz évvel azután, hogy II. József / / a szerzetesrendeket föloszlatta) ma is tudják, hogy hol van a fehér barátok, vagyis a pálosok hajdani kolostora. Induljunk ki abból a tényből amelyet eddig még senki nem vont kétségbe, hogy a pálosok már a XV. században Maróton voltak, illetve abból, hogy a maróti rendház a török hódoltság idején is az övék maradt. (27) Ebből először is arra következtethetünk, hogy az a XVIII. századi Pilismarót és környékét ábrázoló térkép (amelyen többek közt a pálosok monostora és temploma is jelölve van) a maróti rendház épületeinek középkori elrendezését tükrözi. Ennek alapján viszont arra következtethetünk, hogy a maróti rendház épületegyüttese nem eredeti pálos építkezés. A lakóépületek ugyanis a templom délnyugati oldalához csatlakoznak, holott a pálos építészetben a monostor az adott templomnak mindig az északi részén található. Ennek az eltérésnek az lehet a magyarázata, hogy a pálosok Maróton egy régebbi eredetű templomnak lettek a birtokosai. Helyszíni vizsgálatunk során azt is megtudtuk, hogy a község néhány idősebb lakosa még látta a pálosok hajdani kolostorának templomát. A szemtanúk elmondották, hogy a kis templom szentélye gömbölyű, ablakainak formája pedig csúcsíves volt. Ebből egy román eredetű templom gótikus átépítésére következtethetünk. Tornyának formájára senki nem emlékezett. Ez nem véletlen. A templomoknak a pálos építészetben tornyot ugyanis nem építenek. A meghallgatottak egybehangzó közlése szerint 1934 tavaszán bontották le ezt a régi de egyébként jó állapotban lévő templomot. Már említettük, hogy a korabeli források háromféleképpen határozzák meg Fehéregyháza földrajzi helyzetét. Mátyás király idézett oklevele szerint a megtérés kezdetekor alapított Fehéregyháza a hegyek alatt a sík mezőn egyedül emelkedik. A pálosok maróti kolostorának templomáról a következőket lehet megállapítani. Attól jobbra mintegy 300 méternyire egy magas névtelen dombot találunk, amelyen a református templom van. A kolostortól balra attól mintegy 800 méternyire pedig a Kis-heggyel, Sicambria várának dombjával találkozunk. A pálosok maróti temploma hajdan valóban a hegyekhez közel, de a sík mezőn emelkedett. Mátyás király idézett oklevele szerint Fehéregyháza alig egy mérföldre van a királyi palotától. De kérdés, hogy az egy mérföld a XV XVI. században milyen távolságot jelent? A rendelkezésre álló adatokból csupán Oláh Miklósnak évi levelét említjük meg, amelyben az áll, hogy Csepel-sziget Budától fél mérföldre van. (28) Ha Budavár déli és Csepel-sziget északi csúcsa távolságának kétszeresét vesszük, mintegy 10 km-nek megfelelő távolsági értéket kapunk. Ha a XVI. században 1 mérföld = 10 km, akkor az alig egy mérföld legföljebb mintegy 9,5 9,9 kmnyi távolságot jelenthet. Nos, a pálosok maróti templomától 9,8 9,9 km (vagyis alig egy mérföld ) megtétele után a visegrádi királyi palotához érkezünk. A felvázoltakat egy érdekes párhuzammal egészítjük ki ben Hetényi Imre és Szombathelyi György saját költségükön ásatásokat végeztek a mai Óbudán, melyek célja a Fehéregyháza felé vezető, a középkori oklevelekből ismert (római eredetű) nagy út földerítése volt. Hetényitől tudjuk, hogy a Victoria-téglagyár közelében elterülő mezőt az óbudai sváb gazdák még az 1910-es években is Ismariesen -nek ( Is-Maria-Wiesen ), azaz Szűz Mária rétnek nevezték. (29) Hetényiék ebből arra következtettek, hogy azon a környéken kellett lennie Fehéregyházának. (Ma már tudjuk, hogy Hetényiék következtetése helyes volt.) Abból, hogy a maróti kolostor melletti mezőt még a XVIII. század végén is Boldog Asszonynak nevezték, hasonló következtetést vonhatunk le, mint Hetényiék.

11 A királyi központ lapja 13 Annak eldöntésében, hogy a pálosok maróti kolostorának temploma volt-e a magyarok megtérésekor alapított Fehéregyháza vagy sem, Gyöngyösi Gergely vonatkozó följegyzésére támaszkodunk. Ennek végén ugyanis azt írja, hogy Nagy Károly, a frankok királya alapította ezt a kérdéses templomot. Persze följegyzését az első pillanatban nem lehet megérteni, mivel Anonymus nem az avarok, hanem a magyarok megtérésekor alapított Fehéregyházáról beszél. Ennek a látszólagos ellentmondásnak az a magyarázata, hogy a magyarokat és az avarokat azonosnak tartották nyugaton. Andreas Eggerer pálos szerzetes például a Fragmen panis corvi... című munkájában a következőket írja:... a templomnak, amelyet Fehéregyházának neveznek, és az Isten szolgálatában és éveinek számában az összesek közül a legrégibb, és állítólag Nagy Károly császár a legyőzött magyaroknak fennhéjjázó pogány vallásuk helyébe Mária tiszteletére a királyi városon kívül alapított... (30) (arról, hogy a frankok a mai Óbuda területét is ellenőrzésük alá vonták volna, nem tudunk.) Ezek szerint Anonymus magyarjai akár avarok is lehetnek. Természetesen nem közömbös de pillanatnyilag nem is lényeges, hogy az avar magyar azonosság igaz-e vagy sem, de tény, hogy a már említett Franciscus Iustinianus a Nagy Károlynak tulajdonított templomalapítás hagyományát a sicambriai Fehéregyháza kapcsán említi meg. Döntő lehet e kérdés megoldásában, hogy Mátyás király mint Gyöngyösi Gergely írja 1484-ben a Nagy Károly által alapított Fehéregyházába vezette be a pálosokat. És Árpád sírja? A XIX. században, a Fehéregyháza-kutatás hőskorában kézenfekvőnek látszott annak föltevése, hogy a magyarok megtérésekor alapított Fehéregyháza földrajzi helyzetének földerítése révén Árpád fejedelem sírja is megtalálható. Ebben azonban még most sem lehetünk egészen biztosak. A rendelkezésre álló forrásokban ugyanis arról olvasunk, hogy a steppei népek igen nagy titokban temetik el a főrangú halottaikat és szigorúan őrzik temetőiket. Ezek az adatok vezetnek arra bennünket, hogy Anonymus tiszteletben tartva az ősök emlékét és az ősi hagyományokat Árpád fejedelem sírjának helyéről szándékosan homályos, megtévesztő adatot közöl. A fölvázoltak azonban remélhetőleg közelebb visznek bennünket ahhoz, hogy előbb vagy utóbb rátaláljunk a honszerző fejedelem sírjára is. 12 Bártfai, 1938., 364. old. 13 Gárdonyi A.: Az óbudai Fejéregyház problémája. Történetírás. 1937/1. sz. 12. old. 14 Oláh M.: Hungaria et Athila. Vindobonae, 1763., Fraknói V.: Mátyás király oklevelei.ll. Bp., old. 16 Décsényi Gy.: Olaszországi történelmi kutatások, Századok, 1892., 472. old. 17 Gyöngyösi G.: Fabula, sive Index in vitas fratrum Eremitarum in libro hoc contentorum. Egyetemi Könyvtár. Ab. 151/a. 86 old. 18 Knauz N.: A budai káptalan regestái. Magy. Tört. Tár old. 19 Horváth I. : Klastrom puszta - a pálos rend bölcsője. Vigilia. 1974/9. 20 Bártfai Sz. L.: Miért nem találták meg eddig Árpád sírját. Magyar Kultúra. 1934/5. sz old. 21 Mommsen, T.: Corpus Inscriptionum Latinarum. ill. I Frőlich R.: A pilis-maróthi római tábor. Archaeologiai Értesítő /a Finály Gábor részleges kutatásait illetően a következőket érdemes megemlíteni. A feltárások során római kori leletek kerültek elő, amelyek az általunk fölvázoltaknak ellentmondanak. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a Kishegy délnyugati lejtőjét emberemlékezet óta szántó földnek használják, melynek következtében e kérdéses létesímény középkori rétege lepusztulhatott. 23 Gárdonyi A.: Buda és Pest a tatárjárás előtt. Bp., 1941., 22. old., 24 Fraknói V.-Lukcsics J.: A veszprémi püspökség római oklevéltára. II old. 25 M. e. III old. 26 M. e. II. 40. old....ecclesie Sancti Petre de veteri Buda... loco videlicet cathedrali ipsus regis, predicto castro et ecclesie Dimisiensi vicino. 27 Kisbán E.: A magyar pálosrend története. I. Bp , 156. old. 28 Ld. 9. jegyzet. 29 Hetényi Imre nyilatkozata a Magyarság c. napilapban jelent meg január 12-én. 30 Eggerer A.: Fragmen panis corvii... I. Viennae, 1663., 293. old. Jegyzetek: 1 Jelen írásunk egy nagyobb munka rövid összefoglalása, ezért a fölhasznált irodalomból csak a legfontosabbak közlésére szorítkozunk. 2 Anonymus: Gesta Hungarorum, 52. fejezet. 3 Fejér Gy.: Codex diplomaticus Hungariae... X/ old. 4 Bártfai Sz. L.: Óbuda egyházi intézményei a középkorban. Bp old. 5 Anonymus, i. m., 1. fej. 6 Karácsony I.: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai II., Bp., 1908., 141. old. 7 Karácsony I.: i. m. I. Bp., 1904., 278. old. 8 Gombos F. A.: Catalogus fontium historiae Hungaricae. I. Bp , 31. old. 9 Bártfai Sz. J.: Pest megye történetének okleveles emlékei. Bp , 377. old. 10 Bártfai, 1938., 139., 194., 204. old. 11 Gárdonyi A.: Budapest történetének okleveles emlékei. Bp., 1936., 19. old. Oláh Miklós esztergomi érsek (1493. január január 15.)

12 14 Dobogókő december 15. Három éve hunyt el Árva Vince pálos testvér Munkásságát főleg az utolsó éveiben ismerték meg sokan, amikor is haláláig harcolt a régi, özsébi Pálos rend újjáélesztésén. Pilisszántón, ahol plébánosként munkálkodott nyugdíjazásáig, felkeresték azok, akik az ország és a világ különböző helyeiről jöttek a pálosok ősi kolostorának helyét felkeresni. Akinek volt szerencséje, beülhetett egy-egy miséjét meghallgatni, a régi temetőben, a volt kolostor helyén lévő emlékkereszt alatt hallgatni az ősi pálosokról szóló történeteit. A Dobogókő folyóirat egy régebbi miséjének szövegrészletével emlékezik Vince atyára!...annyit kell mondanom, hogy Özséb, Esztergomban született, 1200-as évek elején, papnak ment. Mint fiatal papot érseke hamarosan kiemeli, és az esztergomi káptalan tagjává, tehát káptalanná nevezi ki. A tatárjárás után lemond kanonoki méltóságáról és a pilisi hegyek rengetegébe vonul remetének. Az egyik imádsága alatt látomása támadt, azt látja, hogy a pilisi hegyek hatalmas erdősége telis-tele van apró kis tüzekkel, lángokkal, de a következő pillanatban ezek a lángok megindulnak, megmozdulnak és mind az ő keresztje előtt egyesülnek egy hatalmas tűzlánggá, és hallja az Isteni hangot: Özséb a szétszórtan élő remetéket gyűjtsd össze egy szeretetközösségbe, egy szerzetescsaládba. Így alapítja meg az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrendet, a pálosokat ben halt meg, halála után szentként tisztelik ben először, legalábbis a mostani ismeretek szerint, megpróbálják szentté avatását elindítani, de az akkori idők miatt nem sikerült tovább folytatni. Majd másodszor 1947-ben megindul a hivatalos szentté avatási eljárás, de ismerjük, akkor is a történelmi idők viharai miatt hamarosan abba maradt, szentté avatása nem folytatódik. Azonban az isteni gondviselés mindig őrködik azon, hogy az Isten terve megvalósuljon, mégpedig akkor, amikor ő kívánja, akarja. Lékai bíboros úr hihetetlen finom történelmi érzéktől áthatva felismerte, hogy Boldog Özséb szentté avatására mennyire nagy szüksége van a magyar egyháznak, mert egy szentté avatás nemcsak annyit jelent, hogy egy szent képpel több legyen az imakönyvünkben., mert ha csak ennyi volna, kár volna nekem egy fél lépést tenni érte. A szentté avatásnak vallásos társadalmi rétegeket meg kell, hogy rázzon, felrázzon, öntudatra ébresszen, a hanyagokat felrázza pöffedtségből, a buzgókat pedig még buzgóbbá, még vallásosabbakká, még egyház hűbbekké, még jobb Krisztuskövetőkké alakítja, változtassa. Ha esztergomi Boldog Özséb életét nézem, hogy mi az aktualitás, mert sokan mondták már nekem, hogy miért nem valami fiatal szentet veszünk elő, erre azt mondhatom, hogy minden szent annyira aktuális, annyira időszerű, amennyire komolyan vesszük. Gondoljunk csak bele, hát maga az Úr Jézus nem elég öreg, az apostolok nem elég öregek, egy Szent Benedek, egy Szent Ferenc, Páduai Szent Antal, hát ugyanolyan régi szent, mégis ha kimernék tenni a templomból a Szent Antal szobrot, micsoda zúgolódás, lázongás támadna a hívek között. Tehát, az hogy régi a szentek között az nem minősítés! Esztergomi Boldog Özsébnek úgy látszik az isteni gondviselés szerint a mai magyar társadalomhoz, elsősorban a templomba járó, vallásos emberekhez van küldetése. De talán minden magyar emberhez, ahogy jó Lékai bíboros úr elmondogatta, hogy ez a látomás, amit Özséb kapott, annak van nagy jelentősége, hogy az ő remete lángja gyűjtse össze az öt világrészen szétszóródott magyarokat, hitben, szeretetben. Milyen nagyszerű dolog lenne, ha legalább a magyarok egymást szeretnék, arról nem is beszélek, hogy mi minden van mögött, ha igazán össze tudnánk kapcsolódni. Az egész világon élő magyarság egymás megbecsülésében, egymásnak a megértésében, egymásnak a szeretetében, egymás kölcsönös segítésében. De a saját portánkon nézzük ezt a látomást, ezt a küldetést, mert boldog Özsébnek küldetése van. A tatárjárás után mintegy fizikailag áldozta fel éltét a népért, Isten oltára elé odavetette volna magát, napjainkban pedig mintegy lelkileg áll oda Isten trónja elé, hogy könyörögjön értünk, hogy közbejárjon értünk, ezért mondhatom Istenben boldogult Lékai bíboros úr szavaival, hogy milyen nagyszerű, jó lenne, ha Esztergomi Boldog Özséb remetelángja összegyűjtené a szétszakadt, szétszóródott magyar családokat. Mennyire kell hogy boldog Özséb szeretetlángja, az a remeteláng bevilágítson a magyar fiatal házasoknak a szívébe, hogy merjenek és tudjanak áldozatot vállalni, hisz az együttélés türelem és szeretet nélkül nem lehetséges. Mennyire szükség Boldog Özséb közbenjárására az idősek számára is, a betegek számára is, hogy ez a remeteláng világítson be az ő lelkükbe, hogy az önként türelmesen vállalt szenvedés mi-

13 A királyi központ lapja 15 lyen nagy érték Isten előtt. Csodákat lehet művelni, ha valaki szenvedéseit, a fájdalmait felajánlja a Jó Istennek, a különböző szándékokra, hazáért, egyházért, ifjúságért, családokért, betegekért, a világ és a hazánk békéjéért. Kedves testvérek! Sorolhatnám tovább Esztergom Boldog Özsébnek közbenjáró szerepét. Ezért járok sokfelé prédikálni, híveknek, papoknak is elmondani, hogy fogjunk össze, hisz a szentté avatás kell, hogy felrázzon bennünket. Így az egész országot kell, hogy áthassa, aztán még egy valamit kell, hogy minden ember Özsébtől átvegyen, az ő lelkiségéből a mélységes nagy imádkozásnak a lendületét. Hisz gondoljuk el, mint remete éjtnappalt imáságban töltött, a maga faragta, ácsolt fakereszt előtt, imádkozott éjjel-nappal. Ki tudott annyit imádkozni? Ez a szenteknek a nagy titka! Ezt kellene megtanulni nekünk is, imádságos lelkületre szert tenni, mindig Istennel kapcsolatba élni, amit régen úgy fejeztek ki, Isten jelenlétében élni. Nézem Jézus Öt Szent Sebét, elgondolkoztató: Öt seb, öt világrész. Eloszthatnám így is a szent sebeket. De én most nem osztom el, nem az öt világrészre, hanem az öt világrészre szétszóródott magyar testvérekre gondolok. Kanadában, Ausztráliában, vagy ki tudja melyik földrészen dolgoznak, futnak, szaladnak. Talán mi vagyunk középen, nem tudom, úgy érzem, de mindegyikük idetartozik hozzánk, mint ahogy a szív középen van, és a többi négy seb középen van, és a többi négy seb hozzá tartozik, valahogy úgy érzem, hogy a többi négy világrészen élő magyarok egybetartoznak, ehhez a kis országhoz, itt dobog az ő szívük is. Ide kell, hogy dobbanjon! És nekünk is, rájuk is kell gondolni szeretettel, imádsággal, hisz tudjuk, hogy a világon sehol sem könnyű az élet, mindenütt meg kell küzdenünk. De ne feledkezzenek meg arról a pici kis hazáról, ahonnan ők távoztak, ahonnan elindultak, ahonnan kapták a tudatot, hogy ők magyarok, mert napjainknak egyik nagy betegsége, hogy ezt a szót: magyar vagyok, alig lehet hallani, mintha szégyen lenne. Nem szégyen. Az Öt Szent Seb kapcsoljon össze bennünket szeretetben, imádságban. Ne egymás ellen, hanem egymást támogatva, egymást szeretve, egymást megbecsülve. Mennyivel más lenne az ő életük is, talán meg a mienk is, ha megértés, megbecsülés vezetne mindannnyiunkat. A szentekre ezért szükség van. Ők szépen, észrevétlenül vissza tudnak térni. Adja a jó Isten, hogy az ő visszatérésük amilyen csendes, olyan eredményes, és olyan hatásos legyen mindannyiunk szívében. Ámen! ÁRVA VINCE NYUGODJ BÉKÉBEN! Forrás: Piliskék HÍREK A PILIS ÉLETÉBŐL Újabb lakatosmunka a dömösi prépostság területén Sajnos nem egy örömteli hírről számolunk be, amelyben arról szólhatnánk, hogy a különleges múltemléknek számító, Álmos herceg által alapított, prépostág romkertjében folytatódik a helyreállítás, és például szép kovácsoltvas kerítést kapott a terület. Ellenkezőleg, olyan lakatosmunka zajlott Szent Imre ünnepének környékén a romkertben, amellyel szakemberek ismét jelentős kárt okoztak. Ellopták ugyanis a templom alá vezető lejárat súlyos kovácsoltvas kapuját. A prépostsági romterület, a felügyelő esztergomi Balassi Múzeum nehéz anyagi helyzete miatt, amúgyis mostohagyermeknek számít évek óta, alig van pénz a jelenlegi állapot fenntartására, ezért szinte biztos, hogy az eltulajdonított kapu pótlása megoldatlan lesz, amennyiben nem egészben kerül elő. Erre valljuk be kevés az esély, hiszen a híradásokból tudható, hogy a fémtolvajok, az ilyen tárgyakat szétdarabolják és úgy értékesítik. Abban csak bízhatunk, hogy a jövőben a hatóságok jobban ügyelnek erre a páratlan pilisi értékre!

14 16 Dobogókő Pilis Anno... Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól (1574) Az vármegyéknek száma (részlet, eredeti helyesírással) 13. vármegye a pilissiei, melly a Dunára megyen. Ennek mind hegyes földe vagyon, rakva szőlővel. De miérthogy ennyi bányák és hévvizek forrnak ki az hegyekből, ezért lészen a hegyeknek az bora könyköves, és ezért részegülnek meg az emberek ollyan hamar. Ez vármegyében vagyon mind a két Buda, mind Új-, mind Óbuda, mellyek mellett alláfolly a Duna. Nevesztettenek kedig e névvel a budinusoktól, az igen régi scíthiai népektől, kik Atilával, az hunnosoknak fejedelmével, bejöttenek Magyarországba. Mert kijöttenek Ásiából az hunnosok, és általkelvén a Tanais nagy follyóvizet, bementenek annak a Scíthiának középire, melly Európában vagyon, és sokáig laktanak együtt a budinusokkal még azelőtt, hogy bejöttenek vólna Pannóniába, és aszt elbírták vólna. A Duna-parton Óbuda felett tetszik még a nagy darab falakból és a körítésekből egy igen nagy régi váras, mellyet a mostani emberek Sicambriának neveznek. Eszt az várast épűtötték régemen a sicambrisok, régi német népek. Mert légiót adtak azzok mindenha segítségül a rómaiaknak. És miérthogy azzokat odavetették a földnek őrzésére és mególtalmazzására, úgy rakták meg aszt a nagy várast, és neveszték aszt az ő nevek után Sicambriának. Mert Máttyás király üdejében ástanak ott ki egy követ, kin szép betűkkel írva vala: Sicambriusoknak legiója, melylyet ide őrüzésre vetettek, épűtették meg eszt a várast, és az ő nevek után neveszték aszt Sicambriának. Vagyon még azon Duna-parton két igen régi puszta váras. Az egyik a nagy lapácon vagyon Esztergom mellett, Komáromnak ellenébe, Tata mellett, mellyet a német tizedik légió épűtett vólt. A másik, melly Buda felett mintegy tizenhat hagyításni földre vagyon. Eszt is a német hadakozók, a tizennégyedik légió rakták vólt, holott mostan Szent András egyháza vagyon és fenn a hegyen egy falu. Még meglátszanak nyihólnihól a körítések és egyéb rakások is, mellyek még nem omlottanak le, noha igen régiek. Nem igen messze attól a Duna-parton vagyon Vissegrád váras, hol elein lakóhellyek vólt a magyari királyoknak. Mostan csak egy szép falu és valami várashoz hasonló, melylyet megépűtötte a felséges Máttyás király, kiváltképpen a királyi várat, mellynél szebb épűtett házat és mesterségesbet nem láthat senki, melly vár fenn az magas hegyen vagyon, és igen erős, holott az országnak koronáját szokták megtartani. Egy kevéssel fellyebb ott vagyon a pilisi apátúrság. 18. vármegye az esztergomi. Ebben vagyon az Esztergom váras, érsekség helly. Mellyben két nagy templom vagyon. Egyik az érsekség temploma, mellyet Szent István király épűtett az várban, fenn a hegyen. A másik az hegy allatt vagyon, az várasban, mellyet az negyedik Béla király épűttetett a Szent Ferenc nevében. Nagy és igen kazdag érsek lakott e hellyen nagy káptalannal, sok papokkal és szörzettessekkel. Grandpierre Atilla és társainak előző két lemeze aranylemez lett. A három év válogatott termését bemutató új lemezen kilenc vadonatúj felvétel hallható: az ősi eurázsiai dallamvilágú Hajnali szél és a heráti kádis-hun népzenével rokon Gyönyörű vágy (a VHK-s Aláírhatatlan történelem feldolgozott, 2011-es változata), a magyar néptánc legtombolósabb válfajában kiteljesedő Tábortűznél, a különleges tudatállapotba varázsló Borzongás és Éjféli Varázs, a moldvai motívumokból építkező Égről a földre, a hajmeresztően felszabadító Lovasnépek indulója, az ősi székely népballadát felelevenítő Júlia Szép Leány, és a lemez címadó dala, a sámánisztikus Csillaglovaglás. A kritikák szerint nagyszerű érzés, mellbevágó az a magától értetődő természetesség, ahogy kinyílik egy másik világ az albumot hallgatva. Nemcsak maguk a dalok, hanem a hangszerelés is mesésen színes és gazdagon rétegzett, érzékletes, magába szippantó, eget-földet, pusztátcsillagokat bejáró, barátságokat, lovasnépek életminőségét, új valóságokat megéneklő ez a hetven perc. Megnyitja a Kaput, elröpít a Valóságba, és rájövünk, hogy sohasem vagyunk egyedül. Ezt a lemezt, aki beteszi a lejátszóba, bizony nehezen fogja kivenni. A lemezbemutató koncert egy különleges karácsonyi rendezvény keretében december 23-án lesz az A38 Hajón. A lemezt a FONÓ adta ki.

15 A királyi központ lapja 17 Turul-túra a Téli napforduló idején december 21. Több mint egy évtizede, hogy december 21-én a délutáni órákban felkerekedünk mikor többen, mikor kevesebben, hogy a Téli napfordulat idején Dobogókőre látogassunk egy szakrálisnak is nevezhető rövid túra erejéig. Legyen bármilyen az időjárás, legyen akár munkanap, összegyűlünk, hogy végigjárjuk az egyik különleges, mondhatni rejtélyes rajzolatot a Szívközpontban, a Turult. Az elmúlt bő évtizedben amióta nyilvánosságra hoztam a rajzot, hiszen ez a Pilis-rejtély kutatásom egyik fontos mérföldköve tízezrek járták már körbe az utat, tudván, hogy hol és milyen erőhatások vonalán járnak. Néhány csoport, társaság, szervezet megpróbálta ugyan magának tulajdonítani a felfedezését, de akik figyelemmel kisérték a Pilis-rejtély címmel futó kutatásomat és előadásaimat tudják az eredetét, így csak mosolygunk velük együtt azokon, akiknek csak a morzsaszedés maradt jussként. Idén is megyünk és bejárjuk a királyi központunk eme nevezetes útját, hiszen egykor, a régiségben is ekkor december 21-ről 22-re virradókor történt meg az egyik legmeghatóbb szertartása őseinknek. Ezen az éjjelen, hajnalhasadtakor, amikor a Nap megpróbálja utolsó erejével az éj sötét bilincsét széttörni, a régiek tudván ez milyen nehéz, segítségére siettek és a szent, napmadarakat, a kerecsenyeket reptették fel, hogy azok karmaik közé véve a Napot, emeljék egyre feljebb és feljebb. Ezzel kezdetét vette a téli napünnep, az új fény születésének szolgálatában, amely, ha minden rendjén valón történt, 3 nappal később, december 25-én meg is született. Ehhez járulnunk hozzá mi is, a magunk sajátos módján, nem valódi sólyomreptetéssel, hanem a királyi központ mélyén megbúvó, rejtező állapotban lévő szentmadár erejének felszabadításával saját magunkon keresztül. A 2011-es túra menetrendje: Találkozó december 21-én (szerdán) 14 órakor Dobogókőn, a parkolóban. Innen indulunk a Turul-ösvény bejárására a kilátó és a Mária-kegyhely közbeiktatásával. Visszaérkezés a parkolóba 16 óra körül. Aki busszal kíván érkezni, a járatok indulásáról érdeklődjön a busztársaságnál! A túra idejének hossza az időjárás függvényében változhat, amennyiben hó vagy jég nehezíti az utat. Ennek értelmében csakis megfelelő öltözetben, téli terepviszonyoknak megfelelő lábbeliben (bakancs, túracipő) lehet a túrán részt venni! Ennek hiányában, a saját biztonság érdekében nem ajánlott a részvétel. A túrán mindenki csakis a saját felelősségére vehet részt! Aki nem szokott hozzá a téli terepviszonyokhoz, inkább hagyja ki, vagy várjon meg minket a dobogókői fennsíkon sétálva! Mindenkit szeretettel vár: Aradi Lajos

16 18 Dobogókő Szent őseink nyomában maradva... történelmi barangolás Dobogókőn SZÁNTAI LAJOS A pilisi térképeket is utolérte a minden egészet széttörő, minden egységet feldaraboló különös, ám korunk betegségnek nevezhető jelenség. A jól értesültség tudományos álarcát felöltve szabdalják részekre azt, ami földrajzi értelemben egységes, összetartozik, szervesen illeszkedik. Pedig néhány évtizeddel ezelőtt még általánosnak számított e varázslatos szépségű tájat a maga jól azonosítható egységében ismertetni. Érdemes idéznünk az 1974-ben megjelent útikönyv idevonatkozó megállapításait: A Pilis hegység tulajdonképpen egy nagy háromszög alakú területen fekszik. Két befogóját a Duna folyója alkotja Esztergomtól, Budapest északi határáig; átfogóját pedig a vörösvári völgy amelyet vasútvonal követ Óbudáig... Az első pillanatra igencsak találónak tűnő megállapítást érdemes tovább-gondolni, illetve pontosítani. Akár domborzati térkép alapján, vagy a magasból tájékozódunk, azonnal feltűnik, hogy egy természet alkotta, méretében kiterjedésében lenyűgöző nagyságú, leginkább szívre emlékeztető forma rajzolódik ki a tájból. Ezt a jelentéstartományt tovább erősíti, hogy e táj belsejében, magjában ott találjuk azt a széleshátú hegyet, amely nevében éppen a szív működésére utal vissza: Dobogó-kő. Bátran mondhatjuk tehát, hogy nyelvében él e táj. Köztudott, hogy a magyar nyelv telis-tele van egy alakú, ám kétjelentésű szavakkal. Ennek megfelelően Dobogókő nevének általánosan elfogadott egyik magyarázata, hogy az idelátogató, a hegycsúcsra, mint egy dobogó tetejére fellépve gyönyörködhet a táj feltáruló szépségében. A névszói jelentésben megmutatkozó dobogó e fenséges tájban további jelentéssel bővül. Az ban Nagy Lajos király számára készült Képes Krónika miniatúrái között külön vonulatot képeznek a dobogó alakú királyi trónusok. A kis festményeken ábrázolt királykoronázási jelenetek hegyes, sziklás tájban elhelyezett dobogón ülve mutatják az uralkodókat. Magától értetődő természetességgel merülhet fel az a kérdés, hogy a Képes Krónika koronázásokat ábrázoló miniatúrái milyen összefüggésben vannak a pilisi tájjal? A válasz egyszerű. A középkori magyar királyságnak e terület adott otthont... A dobogó igei jelentését pedig, különösebben nem is kell magyaráznunk, hiszen egy szív alakú tájra, mi is lehetne jellemzőbb, mint az életenergiát fakasztó lüktetés, dobogás. Hát valóban itt dobogna a Föld szíve? A táj ugyan nem, a hitetlenkedő viszont annál inkább tiltakozik ez ellen. De erre mit is felelhetnénk: nem a viták fogják eldönteni azt, hogy a teremtett rend hogyan működik a világban. Középkori krónikák és oklevelek a királyi városokkal, többek között Esztergommal, Dömössel, Visegráddal, a pilisi Alba Regiával, Budával körbe vett területet igen gyakran nevezik országunk belsejének, országunk közepének, országunk szívének. Ez utóbbi kijelentés tehát méltán erősíti a földrajzi tájjal való bensőséges kapcsolatot. Várak a Pilisben A pilisi tájnak szinte minden egyes területe bővelkedik régészeti emlékekben, például a Dunakanyar mentén Esztergomtól Visegrádig követhető nyomon a várak, erődítmények maradványait olykor szinte már tüntetőleg mutató hegyek láncolata. Érdekes módon a régészeti szakmunkák nem titkolják, de a közvélemény még sem tud róluk. Ezért minden okunk meg van feltételezni, hogy a Dobogókő körül csoportosuló régészeti emlékek gondoljunk csak a pilisszentkereszti templomváros nemzetközi hírű maradványaira, a szentléleki pálos kolostor romjaira, vagy a Dobogókő alatt található Árpád-vár középkori erődítésmaradványaira. Nehéz elképzelni tehát, hogy a stratégiailag, hadászatilag és szakrális értelemben is központi helyen lévő Dobogókő pusztán a középkori turisták kedvelt kiránduló helye lett volna. Dobogókő kőzettani felépítését tekintve vulkánikus eredetű, s ez kétségbe vonhatatlan tény. Azonban szükséges figyelmeztetnünk arra, az ugyancsak kétségtelen tényre, hogy a természet által megerősített hely jól látható módon magán viseli az emberi kultúra hihetetlenül monumentális várépítő tevékenységének látványos nyomait is. Dobogókő híres látványosságaihoz tartozó Thirring-sziklák, a Szer-kövek és a déli oldalon található Zsivány-sziklák, turistacsalogató, bizarr sziklaformái még a mai, szinte természeti alapokig visszabontott állapotában is jól őrzik az ősi erődítmény rendszer kiemelt csomópontjainak alakzatait. De szinte alaprajzi pontossággal tárulnak fel a Duna festői szorosára tekintő északi oldal kelet-nyugati irányba vonuló megközelítőleg méter magasságú falai is. Aki e tájat turistaként vagy zarándokként felkeresi ne felejtse tehát, hogy itt régi dicsőség évezredei üzennek ma is a jóakaratú, tisztaszándékú embernek.

17 A királyi központ lapja 19 Kincs-kereső A tudást nemcsak azáltal lehet fejleszteni, hogy olvasunk vagy hallgatunk másokat, hanem úgy is, hogy a korábban már megszerzett ismereteket előbányásszuk tudatunkból, vagy épp a könyvespolcról! A Kincs-kereső rovatunkban játékra hívunk minden kedves olvasót, könnyebb és néha nehezebb kérdésekkel inspirálva, hogy még jobban magáévá tegye az olvasottakat! Természetesen nyerhetnek is azok, akik helyesen fejtik meg az aktuális kérdéseket és be is küldik nekünk a megadott elérhetőségeken! Ha az előző számunk kérdéseire és a mostani rejtvényünkre is helyes választ küld be a Kedves Olvasó (együtt a kettőt), akkor lehetősége lesz megnyerni a visegrádi Pillangós-ház (http://pillangos-haz.hu) által felajánlott két fő részére szóló ajándékutalványt! Az egyéves előfizetést Oszwald Edit nyerte, gratulálunk! KÉRDÉSEK: 1. Melyik volt az 1930-as és 40-es években Sashegyi Sándor legfőbb kutatási területe? a. Rám-szakadék b. Holdvilágárok c. Árpádvár 2. Ki írta az Árpádkori Buda nyomai a Pilisben című könyvet? a. Andrássy-Kurta János b. Szántai Lajos c. Noszlopy Németh Péter 3. Honnan rabolja el a Szent Koronát 1440 januárjában Kottanner Jánosné? a. A visegrádi Fellegvárból b. A fehérvári Koronázó templomból c. Az esztergomi Bazilikából A jó megfejtést beküldők között az alábbi nyereményeket sorsoljuk ki: Azok között, akik az előző és a mostani lapszámunkban megtalálható kérdéseinkre is pontos választ küldenek be, a visegrádi Pillangós-ház két fő részére szóló ajándékutalványát sorsoljuk ki, amelyet időpont egyeztetés után lehet majd igénybe venni! Azok, akik a megjelenést követő hónap (január) 31. napjáig beküldik a mostani lapszám kérdéseinek megfejtését, azok között Dobogókő-előfizetést sorsolunk ki! A nyerteseket a következő számban közöljük! A megfejtéseket az alábbi elektronikus címen várjuk: Beküldési határidő: január 31.

18 20 Dobogókő Kitekintő Önkéntesként a piramisnál Az alábbi írás Boszniából érkezett a Dobogókő szerkesztőségébe, illetve egész pontosan a szerző hazaérkezése után már itthon született meg. A bosnyák piramisok ügye, felfedezésük óta lázban tartja a magyar közvéleményt is, leginkább annak köszönhetően, hogy az egyik járatban pár éve rovásírásra emlékeztető jeleket találtak mélyen talán több ezer éve a napfénytől elzárva, a piramis belsejében. Az évek során sok magyar érdeklődő járt szervezett turistaút formájában a helyszínen ismerkedve a világtörténelem eddigi ismereteit is átformálásra serkentő felfedezéssel, és sok-sok ezren látták azokat a filmeket, videókat, amelyek a helyszínen készültek. Most egy olyan beszámolót olvashatnak lapunk hasábjain, amelyben egy magyar fiatalember, aki részt vett az ásatásokban, osztja meg élményeit, tapasztalatait olvasóinkkal. (a szerk.) Közvetlen tudósítás a Nap Piramistól Három éve hallottam először a boszniai piramisokról egyik barátomtól. Azonnal rákerestem a témára a weben és nagyon vegyes kép alakult ki bennem. Ott megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy ezt egyszer látnom kell a saját szememmel, mert addig senkinek sem hiszek. Párom találta meg a lehető legjobb megoldást, regisztrált minket, mint önkénteseket a feltárásokat vezető alapítvány weboldalán. Két hetes turnusokban, júniustól szeptemberig tartanak a feltárások, gondoltuk idén aktívan nyaralunk. Augusztus közepén érkeztünk Visokóba, a Budapest Szarajevó vonattal, így volt a legegyszerűbb. Fejenként napi két euróért az önkénteseket a Piramida Sunca Motelben szállásolják el, ebben az árban háromszori étkezés van naponta és a balesetbiztosítás. A munkaidő reggel 8.30-tól délután 3-ig tartott félórás ebédszünettel, de bármikor lehetett pihenni, ha elfáradtál, és az persze garantált volt, hogy el is fáradunk alaposan. a mai technikával előállított beton. Amenynyire én meg tudom állapítani az ismereteim szerint, a természet nem hord így össze kisebb-nagyobb folyami, valamint csiszolt köveket és kavicsot ily módon ömlesztve egy, míg máshol több rétegben, és főleg nem mindezt egyenletes vastagságban elosztva a hegy teljes felszínén. Azon gondolkodtam folyamatosan az ottlétem alatt, az ásatás során, hogy miért nem akar tudomást venni a világ persze ez alatt a tudósvilágot értem elsősorban erről a felfedezésről. Amikor a piramis oldalában már csak mindössze hetven centiméterre volt a kőfejtő gép a feltételezett bejárattól, egyetlen tévétársaságtól sem volt ott megörökíteni az eseményt, és az alapítvány archeológusán kívül Visoko 1979 Keményebb a betonnál A feltárás 2011-ben két fő területre koncentrált. Az egyik a Nap Piramis földradarral feltérképezett lehetséges bejárata volt, a másik a Ravne Labirintusban végzendő munka, amely a feltételezések szerint a Nap Piramisba vezet. Csoportokba osztottak minket, mert több helyen is folytak a munkák egy-egy helyszínen. Párommal a labirintus feltárásában vettünk részt. Kőkemény kubikus munkát kell elképzelni, csákányozás, ásás, lapátolás, vödörhordás, talicskázás. Testedzésnek is kiváló volt! A Nap Piramis oldalában kijelölt 5x7 méteres területen kellett letakarítani a földréteget. Ez kb. 2 méter vastag volt, majd elérkeztünk egy olyan kőréteghez, amin már nem tudott áttörni a lánctalpas betontörő sem. Három órán keresztül próbálkozott, és kb centi mély lyukat tudott ütni az anyagon. A vizsgálatok ezt követően arra a megállapításra jutottak, hogy ez a kőréteg nem természetes kialakulású, összetétele eltér az alapkőzettől. Olyannak tűnt, mintha valamilyen ősrégi beton lenne. Az eredmények azt mutatták, hogy ötször keményebb, mint egyetlen régész sem volt ott. Ha másért nem is, de legalább szakmai kíváncsiságból is érdekes lehetett volna minden őstörténésznek, régésznek, gondolom én. Ez elgondolkodtató és minimum furcsa! Több ezer évvel Egyiptom előtt Turistaként párommal megnéztük a többi piramist is, de azokon idén nem folytak munkálatok. A második szemmel is jól kivehető piramisalakzat, a Hold Piramis. Itt már előbbre tartanak a feltárások. Kiderült, hogy ennek a piramisnak az oldalában egy körkörös járdaszerűség fut. A piramis alján nagyobb lapok borítják a feltételezett utat, a teteje felé egyre kisebbek és a piramis fala felé lejt az út. Mintha egy hatalmas vízgyűjtő lenne? Voltak érdekes elképzelések, mire és hogyan használhatták az akkoriak ezeket a hegyeket, épületeket, gépeket(?). Érdekes adat lehet, hogy a Hold Piramis feltárása közben talált organikus anyag C-14-es kormeghatározó vizsgálata Kr. e (+/- 40) éves kort mutatott ki. Ez

19 tisztán tudományos megállapítás, nem spirituális ráérzés. És ettől még lehet régebbi is a piramis Minden esetre legalább 4000 évvel idősebb, mint az egyiptomi piramisok. Számomra ez nagyon érdekes, elgondolkodtató adat volt, a korábbi tanulmányaim tükrében. A királyi központ lapja 21 Visoko 1952 Semir Osmaganic az egyik rovásírásos kőnél láthattunk. Például rádió technikusok igazolták a Nap Piramis tetejéből kiáradó energianyaláb létezését, történész elemezte a talált leleteket, de talán a legfontosabb információt Klaus Dona hozta, aki bemutatott egy ábrát, ami a legmodernebb katonai technikával készített felvételen alapult. A szkennelés adatai alapján kirajzolódik egy folyosórendszer, ami több szint mélységben fut a Nap Piramisban. A felvételek szerint feltételezhetően egy sírra is bukkanhatnak a hegy belsejében, ha sikerül bejutni oda. De ennél többet ott a konferencián még nem árult el. Úgy érzem, nincs még kész Viszokó városa a turisták özönére, és az archeológus társadalom sem hisz a boszniai piramisok létezésében. Nem lehet egyszerű ekkora szembeszélben navigálni a feltárásokat végző alapítványt. Sok sikert kívánok Semir Osmanagicnak és csapatának, amelynek idén mi is részesei lehettünk! Mi megyünk jövőre is! Mihályi János A Nap piramis járatai A Ravne Labirintus kb. 3 kilométerre van a Nap Piramistól, és feltételezik, hogy összeköttetésben lehetett a Piramisokkal, de valakik, valamikor teljesen feltöltötték, így lezárták a régi labirintusrendszert. A munka célja kihordani a töltelék anyagot. Ha akarod, itt kitalicskázhatod a lelked! Ami meglepett, hogy nagyon jó volt a levegő még 500 méterre a bejárattól is. Kiderült, hogy a negatív ionok koncentrációja többszöröse az átlagosnak, és valahogy leárnyékolja a labirintus kőzete és elrendezése, a földsugárzásokat és egyéb káros frekvenciákat. Szinte, mint egy szanatóriumban... Itt találták azokat a hatalmas köveket, amelyeken rovás-szerű jelek vannak és teljesen felbolygatta a magyar közvéleményt és kutatókat. Még akár lehet a mi székely-magyar rovásírásunk elemeiből is, nincs ez a vidék olyan túlságosan messze, hiszen kevesebb, mint 600 kilométer Budapesttől és egykoron a Magyar Királyság része is volt. De távolabbi megfejtésbe nem bonyolódnék, vizsgálja és értelmezze a tényeket az Akadémia. Piramis konferencia Annyira belejöttünk a munkába és elkelt a segítség is, hogy maradtunk még két hetet az utolsó turnus önkéntessel. Így a harmadik hét is munkával telt, a negyedik héten, hatalmas szerencsénkre részt vehettünk a Szarajevó helyett Viszokóban megrendezett Második Piramis Konferencián. Szédületes előadásokat A RAVNE labirintus járata

20 22 Dobogókő Szeretettel meghívjuk Önt és kedves Családját december 17-én, 13 órai kezdettel Az angyalföldi Láng Művelődési Központban (Bp. XIII. Rozsnyai u. 3. a Metró Forgách utcai megállója mögött) tartandó 10 éves a Dobogó és a Két Hollós című rendezvényünkre Pontosan 10 évvel ezelőtt született meg a Dobogó című lap, és szinte vele egyidőben a Két Hollós könyvesbolt. Azóta sok-sok minden történt a mi életünkben is, de egy valami változatlan maradt. Szolgálni a nemzet megmaradásának, haladásának ügyét tűzön-vízen keresztül. Ma már megkerülhetetlenné vált, ha a szerves műveltségről, vagy a magyar őstörténetről esik szó e két név. Most, hogy eltelt 10 év egy kicsit mi is pihenni, ünnepelni szeretnénk. De nem egyedül! Hanem azokkal az emberekkel akikkel együtt harcoltuk végig ezeket az éveket. Jöjjön el közénk, hiszen Ön is, aki most ezt a meghívót olvassa éppen olyan fontos nekünk, mint azok akik a Két Hollós színpadán, vagy a Dobogó hasábjain tettek minket bölcsebbé, felkészültebbé. Az estére meghívtuk minden barátunkat akik nagy örömmel vállalták el a részvételt. (Akik ismernek minket tudják kikről van szó...) Műsorvezetők: Aradi Lajos és Sárosi Zoltán A nagy terem aulájában karácsonyi kézműves vásár! Belépés ingyenes! Az est programja meglepetés! Mivel a hely befogadó képessége korlátozott, kérjümk előre jelezze részvételi szándékát. Ellenkező esetben nem tudjuk garantálni, hogy velünk együtt tud ünnepelni helyhiány miatt... (telefon: , Az est költségeihez kérjük, ha teheti adományával járuljon hozzá!

Vértessy György GONDOLATOK ÁRPÁD FEJEDELEM SÍRJÁRÓL

Vértessy György GONDOLATOK ÁRPÁD FEJEDELEM SÍRJÁRÓL Vértessy György GONDOLATOK ÁRPÁD FEJEDELEM SÍRJÁRÓL 1978. január 6-án a Budapest, III. Bécsi út 269. sz. telken egy irodaház alapozása közben két nagyméretű kőládára bukkantak. A lelet érthetően nagy izgalmat

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

Az összetartozás építõkövei

Az összetartozás építõkövei Klamár Zoltán Az összetartozás építõkövei Gondolatok Silling István Szenttisztelet és népi vallásosság a Vajdaságban címû könyvérõl Folyamatosan változó mikrovilágunkban sok érték menne veszendőbe, ha

Részletesebben

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 Nr. 321/2016. SZENTJOBB EGYHÁZMEGYÉNK ŐSI KEGYHELYE Az Irgalmasság Évében tervezett lelkipásztori programok között, ahogyan azt Főtisztelendő Paptestvéreim

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Visegrád. Esztergom. KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI

Visegrád. Esztergom. KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI Visegrád Esztergom KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI 0 A Dunakanyar legszebb városai Duna folyó Esztergom Visegrád Szentendre Vác Budapest Duna folyó 1 ESZTERGOM VISEGRÁD A Duna

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921)

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921) Krúdy Gyula Magyar tükör (1921) 2011 AZ ÉGETT EMBERHEZ Ne hajtsd búbánatnak fejed, jó magyarom; amit elvettek tőled a hegyszorosban, ahová bekergettek a viszontagságok, balsorsok: amit elvett a rossz szomszéd,

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 1 Megrendülten tudatjuk, hogy 2013. január 26-án 87 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt. Szeretett halottunk hamvait 2013. február 10-én 10.30 órakor a Budafoki Temetőben a Római Katolikus Egyház

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

- Kézirat. Budapest, 1980. -

- Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - - 2 - Vértesszőlős lakói

Részletesebben

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK MEGJELENIK A HÓNAP UTOLSÓ VASÁRNAPJÁN 2013. JÚNIUS 29. Alapítva: 2003. XI. évfolyam VI. szám SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK 2. OLDAL VISSZAPILLANTÓ 5. OLDAL SZENT MÓNIKA 3. OLDAL KEDVES CSALÁDOK 6. OLDAL

Részletesebben

MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET I. KÖZÉPKOR. 4. rész A GÓTIKUS VÁROS SZAKRÁLIS ÉPÍTÉSZETE. RABB PÉTER Ph.D.

MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET I. KÖZÉPKOR. 4. rész A GÓTIKUS VÁROS SZAKRÁLIS ÉPÍTÉSZETE. RABB PÉTER Ph.D. MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET I. KÖZÉPKOR 4. rész A GÓTIKUS VÁROS SZAKRÁLIS ÉPÍTÉSZETE RABB PÉTER Ph.D. ÚJ RENDEK A XIII. SZÁZADBAN ( KOLDULÓRENDEK ) Ferencesek Dominikánusok Pálosok Ordo Fratum Minorum Ordo

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t tar é vít!és Hi u. :k' t Baráth Zsolt Országgyűlési képviselő Iro iac', S g2ám : 1 dc ' Érkezzit : "013 0KT 3 Módosító javaslat! Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással

Részletesebben

Budapesti középkori emlékek webes atlasza

Budapesti középkori emlékek webes atlasza EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM INFORMATIKAI KAR Budapesti középkori emlékek webes atlasza DIPLOMAMUNKA TÉRKÉPÉSZ MESTERSZAK Készítette: Vörös Kinga Cecília térképész hallgató Témavezető: Dr. Gede Mátyás

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

Az aranyhal Illusztrálta: Szabó Enikő

Az aranyhal Illusztrálta: Szabó Enikő Benedek Elek Az aranyhal Illusztrálta: Szabó Enikő Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren túl, a hármas üveghegyen is túl, túlonnan túl Megálljatok csak, nem jól kezdettem Hát: volt egyszer

Részletesebben

TRIANONI MOZAIK. Dr.Váry Albert könyve

TRIANONI MOZAIK. Dr.Váry Albert könyve 1 TRIANONI MOZAIK Dr.Váry Albert könyve 2 3 Szűcs László /1934-2008/: T A V A S Z Édesanyám: született Szatmári Teréz még a XIX. Század utolsó éveiben nyitotta sírós szemét a szép, de borzasztóan terhes

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Japánnak a történelem során olyan politikai rendszere volt, amelyben mértéktelen politikai ambíció általában nem ütötte fel a fejét. A hatalmi problémák egy lépcsőfokkal

Részletesebben

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS Harmadik sétánk a Duna jobb partjára vezet. Ez a rész nem képez külön időrendi egységet, Lisztnek nem volt itt lakása, viszont mind ifjú, mind időskori látogatásai

Részletesebben

örög ondolatok A Nyíregyházi Görög Katolikus Egyházközség lapja 2008/4

örög ondolatok A Nyíregyházi Görög Katolikus Egyházközség lapja 2008/4 örög ondolatok A Nyíregyházi Görög Katolikus Egyházközség lapja 2008/4 Lelket az életbe! Pár nappal ezelõtt szomorúan búcsúzni hívtak a harangok. Hisz szomorú volt a szí- vünk, kinek ne fájt volna belül

Részletesebben

1. IDÉZETEK. Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre!

1. IDÉZETEK. Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre! 1. IDÉZETEK Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre! ( elemenként 1 pont, összesen 8 pont ) 1. Az említett nemesek, a szászok és a székelyek között testvéri egyezséget létrehoztunk, és

Részletesebben

A visegrádi királyi palotakertek

A visegrádi királyi palotakertek A visegrádi királyi palotakertek Volt a magyar díszkertkultúrának egy olyan ragyogó korszaka a XV. században, amikor szinte együtt haladtunk a legkiemelkedõbb nyugat-európai áramlatokkal, sõt a korabeli

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

Érintsd meg a Holdat!

Érintsd meg a Holdat! Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a

Részletesebben

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire

Részletesebben

Bajsa. Bajsa történelme

Bajsa. Bajsa történelme Terényi Annamária Bajsa A falum 2001-tõl kezdve rendelkezik címerrel. A címeren található a fõ szimbólum, ami egy kakas, mely az egyszerûséget, szabadságot és a falusi tájat, hangulatot jelképezi. A kakas

Részletesebben

IRODALOM. emlékei a külföldön és a hazában czímen. A hivatalos jelleg. építési korai czímű. Möller tanulmánya tulajdonképpen nekünk,

IRODALOM. emlékei a külföldön és a hazában czímen. A hivatalos jelleg. építési korai czímű. Möller tanulmánya tulajdonképpen nekünk, IRODALOM Magyarország műemlékei. III. kötet. Szerkeszti báró Forster Gyula. Budapest. Franklin-Társulat. 1913. 4-rétű 314 lap. A Műemlékek Országos Bizottságának ez a kiadványa is rendkívül becses tartalommal

Részletesebben

A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA

A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA A Kárpát-medence népei és kultúrájuk a honfoglalás előtt V. század: népvándorlás germán népek, mongol-türk eredetű lovas-nomád népek, avarok, szlávok A magyarok eredete

Részletesebben

VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) Horváth Géza. Lekció: Márk 10.

VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) Horváth Géza. Lekció: Márk 10. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT Lekció: Márk 10. Alapige: Márk 10,45 Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak,

Részletesebben

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1986. 638285 GYULA Műemlékek Gyula Budapesttől 220 km-re az ország délkeleti határszélén fekszik, s a várostól néhány száz méternyire

Részletesebben

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás)

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) 138 Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) A most következő előadásban két kérdésre keresem a választ. 1. A múltra nézve: Hogyan kezdte ünnepelni a keresztyénség karácsonykor Jézus Krisztus születését?

Részletesebben

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET I. évfolyam 3. szám szeptember, október Akarod hallani a jó hírt? Mindennek Királya Mindennek Királya, az Istennek Fia, égnek, földnek Ura Akinek véd minket a karja tőlünk

Részletesebben

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele Mt 17,1-9 Totális kommunikáció

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele Mt 17,1-9 Totális kommunikáció 2014. Március 16. hogy egyek legyenek Jn 17,20 A komáromi Szent András Plébánia hírlevele Mt 17,1-9 Totális kommunikáció II/11. szám Íme a totális kommunikáció! A tanítványok minden érzékszervükkel vesznek

Részletesebben

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010. 1. Melléklet AKTUALIZÁLVA 2013. 1. MELLÉKLET Budakalász

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

HAJDÚBAGOS. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre

HAJDÚBAGOS. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre Terület: 37,44 km 2 Lakosság: 2054 fő Polgármester: Szabó Lukács Imre HAJDÚBAGOS Elérhetőség: Hajdúbagos Község Önkormányzata 4273 Hajdúbagos Nagy u. 101. Telefon: 52/567-212 Fax: 52/374-018 Hajdúbagos

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Csúcshegyi Villany-Harsona

Csúcshegyi Villany-Harsona Beruházási körkép Ebben a lapszámban a környéket érintő nagyberuházásokról gyűjtött információkat adjuk közre, benne a Harsány lejtő lakópark Ürömi leágazás 110-es út és vasút felújítás. Az információkat

Részletesebben

Rotary Club Sátoraljaújhely H 3980 Sátoraljaújhely, Kazinczy u. 3. www.rotarysatoraljaujhely.hu E-mail: rcsatoraljaujhely@gmail.

Rotary Club Sátoraljaújhely H 3980 Sátoraljaújhely, Kazinczy u. 3. www.rotarysatoraljaujhely.hu E-mail: rcsatoraljaujhely@gmail. Rotary Club Sátoraljaújhely 2 ZEMPLÉN A LEGEK FÖLDJE - A legészakibb magyarországi térség, szomszédos Szlovákiával. - A legtisztább levegőjű, legérintetlenebb hazai vidék. - Hazánk legváltozatosabb természeti

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján

Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Dömötör Gábor Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Európa nagy építészei közül valaki azt mondta: Ahol a homlokzatokról hullik a vakolat, az utcák pedig elhanyagoltak,

Részletesebben

A hit átadása a mûvészet segítségével

A hit átadása a mûvészet segítségével HAMILTON REED ARMSTRONG A hit átadása a mûvészet segítségével Már a kereszténység kezdeteitôl fogva a római katakombák legkorábbi temetkezési helyein a hit megjelenítését és átadását célzó képek széles

Részletesebben

Hodinka Antal: A Munkácsi Görög-katholikus Püspökség Története (Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 1909)

Hodinka Antal: A Munkácsi Görög-katholikus Püspökség Története (Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 1909) A munkácsi görögkatolikus püspökség története Hodinka Antal: A Munkácsi Görög-katholikus Püspökség Története (Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 1909) Részlet az I. Rész, C) Szakasz, I. Fejezet, c) czikkből:

Részletesebben

JÁNOS 6,38. Alsóvárosi Harangszó 2013. szeptember. A nagykanizsai Szent József Plébánia lapja VIII. évfolyam 9. szám 2013.

JÁNOS 6,38. Alsóvárosi Harangszó 2013. szeptember. A nagykanizsai Szent József Plébánia lapja VIII. évfolyam 9. szám 2013. H A R A N G S Z Ó Alsóvárosi Harangszó 2013. szeptember A L S Ó V Á R O S I A nagykanizsai Szent József Plébánia lapja VIII. évfolyam 9. szám 2013. szeptember Mert nem azért szálltam alá a mennybõl, hogy

Részletesebben

SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS!

SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS! SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS! Urunk, Jézus Krisztus, te azt mondtad:,,ahol ketten-hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok köztük.'' És az egyház így énekel:,,ahol

Részletesebben

MARY WARD (1585-1645)

MARY WARD (1585-1645) MARY WARD (1585-1645) Az Úr mellém állt és erőt adott (2Tim 4,17) Az Úr oltalmaz engem, nem félek. (Zsid 13,6) A szerzetesnı, akit Isten nagy kegyelmekkel és nagy keresztekkel látogatott meg. KISGYERMEKKOR

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása

ELŐ TERJESZTÉS Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása Tolmács Község Önkormányzata Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása 1. Napirend ELŐ TERJESZTÉS Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

GHESAURUS. Tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapjára. Szerkesztette CSÖRSZ RUMEN ISTVÁN

GHESAURUS. Tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapjára. Szerkesztette CSÖRSZ RUMEN ISTVÁN GHESAURUS Tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapjára Szerkesztette CSÖRSZ RUMEN ISTVÁN rec.iti Budapest 2010 3 A kötet megjelenését támogatta Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata és a szerzők

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2009/2010 ORSZÁGOS DÖNTİ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2009/2010 ORSZÁGOS DÖNTİ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2009/2010 ORSZÁGOS DÖNTİ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhetı elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetőivel jelöltük.

Részletesebben

Erdélyi körutazás. 2011. július 31. - augusztus 05.

Erdélyi körutazás. 2011. július 31. - augusztus 05. Erdélyi körutazás 2011. július 31. - augusztus 05. Indulás: 2011. július 31-én, az iskola elől, az esti órákban (1192 Gutenberg krt. 6. kb. 21.00) Érkezés: 2011. augusztus 05-én az esti órákban, az iskola

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

Kedves Szent Benedek Leányai, Tisztelt Atyák, Tisztelt Képviselő Úr, Kedves Tanárok, Kedves Gyerekek, Kedves Vendégek, ünnepi Gyülekezet!

Kedves Szent Benedek Leányai, Tisztelt Atyák, Tisztelt Képviselő Úr, Kedves Tanárok, Kedves Gyerekek, Kedves Vendégek, ünnepi Gyülekezet! Áldott az Isten, aki vezérel minket! - Vezérelte őket az Isten, és Általa csodálatos munkát végzett Berecz Erzsébet missziója Pipics csaba és Szent Benedek Katolikus Általános Iskola irodalmi színpadának

Részletesebben

A környék legjobb sulija

A környék legjobb sulija A környék legjobb sulija Szerintem minden diák egyetért velem, ha azt mondom, hogy egy jó suliban rengeteg a program. Persze az még jobb lenne, ha a gyerekeknek kellene tanítania a tanárokat, de ezt sajnos

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

Javaslat a. Szoborkert. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. Szoborkert. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Szoborkert települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Langó Csaba 2. A javaslatot benyújtó személy,

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben

Szakmai nap, amely a szellemi hanyatlásra, a szellemi betegségekre irányította a figyelmet

Szakmai nap, amely a szellemi hanyatlásra, a szellemi betegségekre irányította a figyelmet http://www.soprontv.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6051&catid=51:2 015-hirek&Itemid=100 Szakmai nap, amely a szellemi hanyatlásra, a szellemi betegségekre irányította a figyelmet 2015.

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

Nemzeti színeink a moldvai csángómagyaroknál 1

Nemzeti színeink a moldvai csángómagyaroknál 1 188 TÓTH ZSÓKA HALÁSZ PÉTER Nemzeti színeink a moldvai csángómagyaroknál 1 A közelmúltban kezembe került egy csángó népdal, vagy legalábbis annak tulajdonított daltöredék, ami a maga módján a csángók pirosfehér-zöld

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

Ciszterciek, eszmény és valóság Országos Középiskolai Történelem Verseny 3.forduló november 19.

Ciszterciek, eszmény és valóság Országos Középiskolai Történelem Verseny 3.forduló november 19. Ciszterciek, eszmény és valóság Országos Középiskolai Történelem Verseny 3.forduló november 19. Kedves Versenyzők! Játékunk első része ezzel a fordulóval befejeződik. A mostani forduló elsősorban művelődéstörténeti

Részletesebben

Németh Péter ISMERETLEN ROMOK A PILISBEN Új történelmi feltételezések

Németh Péter ISMERETLEN ROMOK A PILISBEN Új történelmi feltételezések Németh Péter ISMERETLEN ROMOK A PILISBEN Új történelmi feltételezések Bártfai Szabó László 1935-ben, a régi Buda felkutatásáról írt egyik könyvében a következőket írja: "Az óbudai hegyek között barangolva,

Részletesebben

Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről)

Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről) T a n u l m á n y o k Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről) GAVALLÉR PÁL Nagybánya máig ismert legrégibb pecsétjéről és a hozzá tartozó typariumról, magyarul pecsételőről (1) sokan írtak

Részletesebben

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán Az Erdélyi-medence szívében fekvő Mezőség, talán az egész Kárpát-medence egyik legkarakterisztikusabb

Részletesebben

E gyházközségi L evél

E gyházközségi L evél E gyházközségi L evél 2012. évi 3. szám pünkösd 1 Már Krisztus mennybe költözött, Szentlélek Isten, szállj le ránk, ahonnan egykor földre jött, tedd oltároddá hű szívünk, hogy ossza Atyja kincseit, erénnyel

Részletesebben

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Volt egyszer a világon egy király, akit a népe nagyon szeretett. Csak egy búsította az ország népét. A király hallani sem akarta, amikor arról beszéltek neki, hogy ültessen

Részletesebben

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 15. július 21. FŐVÉDNÖK: P. DR. NÉMET LÁSZLÓ SVD NAGYBECSKEREKI MEGYÉSPÜSPÖK A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 17. 2012.

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

A Katolikus Egyházban a húsvétot követő negyedik vasárnapot Jó Pásztor vasárnapjának nevezik, mely egyben a papi hivatások világnapja is.

A Katolikus Egyházban a húsvétot követő negyedik vasárnapot Jó Pásztor vasárnapjának nevezik, mely egyben a papi hivatások világnapja is. A Katolikus Egyházban a húsvétot követő negyedik vasárnapot Jó Pásztor vasárnapjának nevezik, mely egyben a papi hivatások világnapja is. E nap idén április 13-ára esik. Ekkor a szentmiséken világszerte

Részletesebben

Puskás Gyula István: Svájc rövid történelme

Puskás Gyula István: Svájc rövid történelme 1 Puskás Gyula István: Svájc rövid történelme A svájci állam kialakulása hétévszázados történelmi összerakó játék, mégpedig a legkülönfélébb színű, nagyságú és felületű elemekből. Létrejötte számtalan

Részletesebben

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ A Zsigmond-kor és Hunyadi János kormányzósága

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ A Zsigmond-kor és Hunyadi János kormányzósága liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ A Zsigmond-kor és Hunyadi János kormányzósága II. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. TOTÓ

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN?

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? Matuska Márton, újvidéki újságíró a Délvidéki Mártírium 1944-45. Alapítvány kuratóriumi tagja MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? (A Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány megalakításának közvetlen előzménye)

Részletesebben

A Szent Kereszt templom tájékoztatója - 2007. Karácsony

A Szent Kereszt templom tájékoztatója - 2007. Karácsony Sosem láttam oly termőfát, Mint Krisztusnak keresztfáját. Piros vérrel virágozik, Szentlélekkel illatozik. (Erdélyi népének) É letfa A Szent Kereszt templom tájékoztatója - 2007. Karácsony Minden kedves

Részletesebben

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA 1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA A mi Urunk Jézus Krisztus így szól: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28) Tőle kaptuk ezt

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN 1 IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden

Részletesebben

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Pastyik László Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Költőnk neve és műve a délszlávországi magyar irodalomban viszonylag hamar, már a húszas évek második felében feltűnik, jelképpé azonban

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

Az apostolok szinte mindig böjtöltek

Az apostolok szinte mindig böjtöltek XI.évfolyam 6. Szám 2013. június Pünkösd után, Apostolok böjtjének üzenete Május 27-től Az apostolok szinte mindig böjtöltek (Aranyszájú Szent János 57. homíliája a Máté evangéliumához.) Az apostolfejedelmekről

Részletesebben