Monitorozási és Kutatás-Fejlesztési kapacitások, laboratóriumok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Monitorozási és Kutatás-Fejlesztési kapacitások, laboratóriumok"

Átírás

1 Monitorozási és Kutatás-Fejlesztési kapacitások, laboratóriumok Összeállította: Fehérváry Ákos (KvVM), dr Kovács László (Környezettechnológiai Kft.), Lotz Tamás (KGI) a./ A POP kibocsátás monitorozásának célja, szervezeti elhelyezkedése, az egészségügyi, mezõgazdasági és környezetvédelmi háttérintézmények szerepe A monitorozás lehet eseti, rendszeres és folyamatos, valamint a vizsgálat szervezeti kereteit illetõen lehet hazai és nemzetközi. A rendszeres és folyamatos monitorozás többnyire a hatályos jogszabályok által elõírt határértékek betartását hivatott ellenõrizni, míg a ritka, eseti vizsgálatok sokszor éppen egy új jogszabály határértékeinek megállapítására szolgálnak. A jogszabály-alkotás a mindenkori szaktárcák feladata, ugyanakkor a jogérvényesítés vagyis a jogszabályokban elõírtak betartatása és ellenõrzése az erre a célra létrehozott, hatósági jogkörrel rendelkezõ háttérintézmények feladata. A POP kibocsátás ellenõrzését illetõen több tárca is rendelkezik ilyen monitorozási kötelezettséggel. Az országban mûködõ 12 környezetvédelmi felügyelõség feladata, hogy a hatályos környezetvédelmi jogszabályokban elõírt határértékeket ellenõrizze. Erre évente legalább egyszer sor kerül, amikor a gazdálkodó szervek az éves bevallásukat benyújtják az illetékes felügyelõségnek. A monitorozás azt jelenti, hogy ahol a kibocsátási határértékek betartását nem számítással hanem méréssel kell igazolni, ott mérési eredményeket kérnek a felügyelõségek a vállalatoktól. A levegõtisztaság védelem területén a POP-ok közül csak a dioxin és furán kibocsátásokra van határérték elõírva (0,1 ng/m3) a hulladékégetési technológiáknál, a hulladékégetõknek tehát ennek betartásáról kell számot adni évente. A mérés hitelessége fontos követelmény, ezért csak akkredittált laborok mérési eredményei fogadhatók el. A felszini- és felszin alatti vízminõségi törzshálózatok állami forrásból mûködtetett, rendszeres adatokat szolgáltató monitoring rendszerek, amelyeket a környezetvédelmi tárca két háttérintézménye, a KGI és a VITUKI kezel. A vizek POP-vegyület tartalmára vonatkozóan is van határérték elõírva, mégpedig a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben megállapított B szennyezettségi koncentráció -határérték az, amit monitorozni kell. A hulladékgazdálkodás területén a PCB és PCT tartalmú berendezésekrõl kell a gazdálkodóknak beszámolni az 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet szerint. Ugyanakkor a veszélyes hulladékokat köztük a POP tartalmúakat is a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerint kell bejelenteni évente a felügyelõségek számára. A talajok POP szennyezettségérõl az állami finanszírozású Talajinformációs Monitoring (TIM) rendszer szolgáltat adatokat kb. 3 évente, részben pedig az FVM háttérintézményeként mûködõ megyei növényvédelmi szolgálatok monitorozzák a növényvédõszerek által a talajokba bevitt POP hatóanyagokat. Az élelmiszerek, anyatej, testszövetek POP terhelését az egészségügyi tárca egyik háttérintézménye, az OÉTI figyeli. Hazai és nemzetközi programok alapján meghatározott célcsoportok ill. élelmiszerek monitorozása folyik rendszeres gyakorisággal, nemzetközileg elfogadott protokol szerint.

2 b./ A monitorozással kapcsolatos kutatási-fejlesztési tevékenységek A környezeti levegõ szennyezettségének (immisszió) monitorozási rendszere Magyarországon A környezeti levegõ állapotjellemzõi közül a szálló por (PM 10), kéndioxid, nitrogén oxidok, szénmonoxid, ózon, egyes szénhidrogének (BTX) immissziós adatait a környezetvédelmi felügyelõségek által üzemeltetett on-line monitoring rendszer folyamatosan méri. Ugyanakkor a POP immissziós adatok folyamatos megfigyelése nem megoldott. Egyedi felkérés esetén, néhány laboratórium képes mérni a környezeti levegõ POP koncentráció it. A 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben közölt egészségügyi határértékek: 24 órás átlagra 60 perces átlagra SO 2 [µg/m 3 ] NO 2 [µg/m 3 ] NO x [µg/m 3 ] CO [mg/m 3 ] O 3 [µg/m 3 ] Por [µg/m 3 ] A pormintákból laboratóriumban meghatározhatók a levegõben lévõ POP szennyezések koncentrációi, ma már rendelkezésre állnak az ehhez szükséges eszközök. 1. A levegõ szennyezettségének állapotát meghatározó folyamatok kutatása Mivel a POP-ok határokon átterjedõ, nagy távolságra jutó légszennyezõ anyagok, ezért az ezek terjedésére vonatkozó kutatások figyelmet érdemelnek vizsgált témánk szempontjából. A levegõ kémiai összetételének nyomonkövetését, a nyomanyagok koncentrációjának változását és a különbözõ légszennyezõ anyagok terjedésének számítási módszereit, valamint a bioszféra és az atmoszféra között lejátszódó anyagkörforgalom vizsgálatát az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) az alábbi altémák szerint vizsgálja: 1.1 Háttér-légszennyezettség monitoring és értékelés A légköri háttérszennyezettség (légköri nyomgázok és aeroszol részecskék koncentrációja, valamint a csapadékvíz kémiai összetétele) mérése négy állomáson folyt: K-puszta, Nyírjes, Farkasfa és Hortobágy. Ezen túlmenõen módszertani útmutatót nyújtunk két további (az illetékes Környezetvédelmi Felügyelõségek által üzemeltetett) háttérállomás mûködéséhez. Ezek: Fertõújlak és Majlátpuszta. Siófokon és Keszthelyen vett csapadékmintákból becsüljük a Balatonra ülepedõ nitrogén és foszfor ülepedését. A mintavételezést és mérést alapvetõen az EMEP és a WMO GAW által elõírt módokon végzi az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ). 1.2 A hazai transzmissziós szabványok továbbfejlesztése 2

3 Szabályozási célra használt diszperziós modellek a légköri diszperziót próbálják leírni olyan néhány alap paraméter függvényében, amelyek jellemzik az áramlást, a szélsebességet, a felszíni hõfluxust és a keveredési rétegvastagságot. A szabványtervezetek kidolgozásának célja a szennyezõanyagok légköri diszperziójának számításához használt meteorológiai adatok minõségének biztosítása, valamint a származtatott meteorológiai paraméterek számítási módszereinek korszerûsítése és egységesítése. Többéves kutatási tevékenység keretében az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Eötvös Loránd Tudományegyetem szakértõi kidolgozták a légszennyezés-terjedést meghatározó meteorológiai paraméterek elõállításának mérési és számítási módszereit tartalmazó szabvány-tervezeteket. Az alapvetõ paraméterek, amelyek meghatározzák a légköri határréteg felépítését az alábbiak: Felszíni energia egyenleg Keveredési réteg vastagság Profilok Diszperziót jellemzõ mennyiségek ben a szélsebesség, a szélirány és a hõmérséklet vertikális profiljainak számítása a földfelszín és a 850 hpa-os nyomási szint között valamint a diszperziós mennyiségek meghatározására került sor. A szabvány-tervezetek elméleti alapjaiban megegyeznek a fejlettebb EU országokban alkalmazott trans zmisszió számítási módszerekkel. A szabványok használhatóságát az Országos Meteorológiai Szolgálatnál és az ELTE Meteorológiai Tanszékén rendelkezésre álló órás felbontású me teorológiai adatbázison végzett tesztelések bizonyítják. A kidolgozott szabvány-tervezetek tartalmazzák az alkalmazásukat segítõ részletes példa-számításokat is. 1.3 A légkör és a bioszféra közötti kicserélõdési folyamatok vizsgálata Folytattuk a légköri szén-dioxid koncentráció függõleges eloszlásának folyamatos mérését Hegyhátsálon, amelyet a MAKA 162/91 és az OTKA T7282 számú projektek keretében kezdtünk meg. Az eredményeket az amerikai partnerintézmény beépíti a szén-dioxid globális forrásainak és nyelõinek felmérésére irányuló munkába, különös tekintettel az északi félgömb mérsékelt szélességi övében feltételezett szárazföldi nyelõre. Az elsõ eredményeket, amelyek megerõsítették, hogy a bioszféra/talaj rendszer Magyarországon is az antropogén kibocsátással összemérhetõ nettó nyelõként funkcionál, a évi Meteorológiai Tudományos Napokon lettek bemutatva. A nitrogén körforgalom és a fotokémiai folyamatok vizsgálata a légkör és egy erdei ökológiai rendszer között ugyancsak nemzetközi együttmûködésben történik (MAKA, JF No: 95a-503) E projekt fõ célja, mérési eredményeken alapuló adatok gyûjtése a nitrogénmérleg és a fotokémiai folyamatok tanulmányozásához. A mérõhely az Országos Meteorológiai Szolgálat és az Erdészeti Tudományos Intézet által üzemeltetett regionális háttérszennyezettség-mérõ állomás. Az állomás a Mátra-Hegységben, lucfenyvesben helyezkedik el. Az állandó mérési program magában foglalja a nitrogénmérleg és a fotokémiai oxidánsok ciklusának meghatározását. A vizsgálatok részei a EUROTRAC-2 BIATEX-2 alprogramjának. Az alapmérésekkel párhuzamosan a korábbi években fontos kiegészítõ méréseket végeztünk, melyek az állandó mérésekkel együtt nélkülözhetetlenek probléma megoldásához. A évi mérések legfontosabb megállapításai: A légkör és egy lucfenyves állomány közt végzett vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a légkör-erdõ közti nitrogénmérleg az állomány számára pozitív. Az összes 3

4 nitrogénterhelés a területen 1,8 gn m-2év-1. Ez az érték európai összehasonlításban átlagosnak tekinthetõ. A száraz és nedves ülepedés aránya 58, illetve 42 %. Ez az arány általában a közepesen szennyezett területeken figyelhetõ meg. A vizsgált állományban a nitrogén-monoxid és a dinitrogén-oxid esetében emisszió, míg a többi nitrogénvegyületnél ülepedés tapasztalható. 1.4 Mûholdas információk elõállításának kutatása A METEOSAT és a NOAA mûholdak több hullámsávban pásztázzák a légkört. A látható sávban rendelkezésre álló felhõképek mellett számos más a felszínre és a légkörre jellemzõ paraméter állítható elõ a digitális mûholdadások adataiból. Az információk kiaknázását megalapozó kutatómunka az alábbi témák köré csoportosul: Az aktív felszín hõmérsékletének meghatározása és a hõmérséklet napi amplitúdójának vizsgálata A pályázat keretében a nappali és éjszakai NOAA képek alapján kiszámítottuk az 1996 és 97 évekre a felszínhõmérséklet napi amplitúdójának térképeit. Az amplitúdó térképek nagyon részlet gazdagok, segítséget nyújthatnak azon kritikus területek kiválasztásában, ahol a felszínhõmérséklet éjjel túl alacsony, a nappali pedig túl magas értékeket mutat. A Hortobágyon folyamatos üzemben mérjük egy oszlopra rögzített infrahõmérõvel a felszínhõmérsékletet. Az adatok az automata állomások adatgyûjtõ rendszerén keresztül kerülnek az adatbankba. Ezen mérések célja a felszíni emisszió értékének pontosabb meghatározása és a mûholdról mért felszínhõmérsékletek kalibrálása SoDa projekt (EU5) A SoDa projekt az EU5 keretében folyó együttmûködés. A projekt célja intelligens adatbázis létrehozása a napsugárzási adatok környezetgazdálkodásban való felhasználásának elõsegítése céljából. A projekt kapcsán elõáll a teljes Földet lefedõ sugárzási adatbázis. A SoDa projekt keretében sugárzási, és meteorológiai adatokat kerestünk intézeti együttmûködések útján és az Interneten. Az év minden hónapjára elõállítottuk hazánk 5 éves és éghajlatilag reprezentatív havi globálsugárzás és sugárzási egyenleg térképeit az év folyamán kidolgozott új integráció segítségével az közötti idõszak METEOSAT képeinek felhasználásával készült pillanatnyi sugárzási térképekbõl. 2. A felszíni vizek szennyezettségi állapotának monitorozása 2.1 A Duna-medence vízminõsõgének monitorozása A Duna-medence Környezeti Program keretében mûködõ Monitoring Laboratories and Information Management (MLIM) alcsoport feladata az összehangolt vízminõségi adatgyûjtés a Duna-medencében. Ennek elérése érdekében a MLIM alcsoport, valamint az ezen belül mûködõ három (monitoring, laborvizsgálati, információs) munkacsoport keretében végzett tudományos munka elõkészítését és megalapozását kutatási jelentések foglalják össze. A Duna-medencei Környezeti Program része az 1997-ben indult Transnational Monitoring 4

5 Network (TNMN) mûködtetése, melynek keretében Magyarország a Duna vízgyûjtõjének kilenc szelvényében havonkénti gyakorisággal végez laborvizsgálatokat, valamint két alkalommal mederüledék-vizsgálatokat. Ezen monitoring keretében a speciális vízminõségi jellemzõk elsõsorban mikroszennyezõk vizsgálatát a referencialaboratóriumok végzik, Magyarországon ennek megfelelõen a VITUKI Rt. Ezen laboratóriumok vizsgálati eredményeinek összehasonlíthatóságát a hitelesítési programokban való közös részvétel biztosítja. A határvizek vizsgálatával, értékelésével és minõsítésével kapcsolatos nemzetközi egyezmények (Helsinki Egyezmény és Duna Konvenció) irányelveinek figyelembevételével lehetõvé válik a felszíni vízvizsgálati és minõsítési rendszer összehangolása a nemzetközi gyakorlatnak megfelelõen. A Duna-völgyi Vízszennyezés-csökkentési Program nemzetközileg egyeztetett tematikája szerint Ország-jelentés készült a következõ célkitûzések szerint: a jelentõsebb vízszennyezõ források számbavétele és a vízszennyezõ hatások szempontjából történõ rangsorolása, az okozott társadalmi-gazdasági kihatások felmérése, a környezeti á llapot javítását szolgáló beruházások mûszaki-pénzügyi jellemzõinek összefoglalása. A kutatási jelentések a nemzetközi követelményeknek megfelelõen angol nyelven készültek el. A jelentéseket egy Executive Summary foglalja össze. 2.2 Egyéb, a felszini vizek minõségének monitorozását szolgáló programokat, projekteket a vizes fejezet 1. függeléke ismertet. 3. Talajinformációs monitoring rendszer (TIM) A TIM a talajok szennyezettségérõl köztük a POP szennyezésekrõl - részletes adatokat szolgáltat. E megfigyelõ -értékelõ rendszert és az általa szolgáltatott eredményeket a talaj fejezetben behatóan ismertetjük. 4. Élelmiszerek POP tartalmának monitorozása Tekintettel arra, hogy a szervezetünkbe kerülõ POP-oknak több mint 90 %-át a táplálékokkal vesszük magunkhoz, különös figyelmet érdemelnek az élelmiszerek valamint az anyatej POP tartalmára irányuló folyamatos vizsgálatok. Mind hazai (NEKAP) mind nemzetközi projektek (WHO) foglalkoznak a folyamatos megfigyeléssel, hazánk is bekapcsolódott a nemzetkö zi programmokba, az eddigi eredményekrõl részletesen a POP-ok környezet-egészségügyi fejezetében számolunk be. c./ Vizsgáló laboratóriumok, akkreditáció Magyarországon számos vizsgáló laboratórium foglalkozik POP vegyületek meghatározásával. Itt csak azokkal a laboratóriumokkal foglalkozunk, amelyeket a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) alkalmasnak talált és tanúsított rendszerében. A Nemzeti Akkreditáló Testület A évi LV. törvénnyel módosított - a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenõrzõ szervezetek akkreditálásáról szóló évi XXIX. törvénnyel szeptember 28-án létrehozott Nemzeti Akkreditáló Testület a Magyar Köztársaság kizárólagos jogú nemzeti akkreditáló szerve, amely nem nyereségérdekelt köztestületként mûködik, törvényességi felügyeletét a gazdasági miniszter látja el. A NAT-ot a Fõvárosi Bíróság november 30- án, a 11.Pk /95/4 számú végzésével, 6762 sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette. 5

6 A Nemzeti Akkreditálási Rendszer Az akkreditálás annak hivatalos elismerése, hogy egy szervezet alkalmas bizonyos tevékenységek (vizsgálatok, tanúsítás, ellenõrzés) elvégzésére. Az akkreditálás célja az egységes európai elvekre épülõ akkreditálási rendszerekben elismerést nyert szervezetek iránti bizalom növelése, a vizsgálati, tanúsítási és ellenõrzési tevékenység megbízhatóságának emelése, a vizsgálati eredmények és tanúsítványok kölcsönös elfogadásának elõsegítése, megteremtve ezáltal az ismételt vizsgálatok kiküszöbölését és a kereskedelem mûszaki akadályainak elhárítását. A nemzetközi megállapodások megfelelõség tanúsítására vonatkozó cikkei végrehajtásának érdekében az Országgyûlés a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenõrzõ szervezetek akkreditálásáról szóló évi XXIX. törvényben határozott az európai és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelõ nemzeti akkreditálási rendszer kialakításáról és a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: NAT) létrehozásáról. A Nemzeti Akkreditáló Testület - mint szakmai utódszervezet - folytatja a Magyar Szabványügyi Hivatal által 1988-ban, valamint az Országos Mérésügyi Hivatal által 1992-ben megkezdett akkreditálási tevékenységeket. Az akkreditálás alapját a NAT-ra és az akkreditálandó szervezetekre vonatkozóan az MSZ EN és az MSZ EN ISO/IEC szabványsorozatok, a nemzetközi és európai akkreditálási útmutatók, valamint a NAT által kiadott szakma-specifikus követelmények alkotják. Az akkreditálási eljárások lefolytatását a szakterületileg illetékes szakmai akkreditáló bizottságok irányításával független külsõ minõsítõk, szakértõk és a NAT munkatársai végzik. Az akkreditálás kérelmezése önkéntes, a kérelem az Akkreditálási Irodához nyújtható be. Az akkreditálási eljárásra vonatkozó szabályok megtalálhatók a honlap "Dokumentumok" menüpontjában. Az eljárás folyamán a kérelmezõnek a szakmai alkalmasságán túlmenõen igazolnia kell, hogy hatékony minõségirányítási rendszert mûködtet. A kérelmezõ minõsítése a benyújtott minõségirányítási dokumentáció és helyszíni szemlék alapján történik a vonatkozó eljárásrendben leírtak szerint. Sikeres minõsítés után a szakterületileg illetékes szakmai akkreditáló bizottság dönt az akkreditálhatóságról. Az akkreditálási határozatot és okiratot az akkreditált tevékenység és terület megnevezésével a NAT ügyvezetõ igazgatója adja ki. Az akkreditáltság 3 évig érvényes, azzal a feltétellel, hogy a szervezet az éves felülvizsgálaton továbbra is megfelel az akkreditálás követelményeinek. Az akkreditáltság indokolt esetben felfüggeszthetõ vagy visszavonható. Az akkreditált terület kérésre bõvíthetõ és szûkíthetõ, az akkreditáltság annak lejártakor megújítható. Az akkreditált szervezet a NAT eljárásában meghatározott módon jogosult az akkreditáltságra hivatkozni és az akkreditálási jelet alkalmazni. Akkreditált laboratóriumok Az elõzõekbõl következik, hogy az éves felülvizsgálat eredményétõl függõen az akkreditált laborok száma változik. Jelenleg mintegy laboratórium van az országban akkreditálva a szerves szennyezõanyagok mintavételére és elemzésére. Ezek között szerepelnek a környezetvédelmi felügyelõségek és a megyei ANTSZ-ek laboratóriumai, továbbá egyetemi, országos háttérintézményi és néhány vállalati kémiai laboratórium. Mivel a POP-ok közül a dioxinok és furánok mintavételére és elemzésére vonatkozó akkreditáció megszerzése okozza a legnagyobb nehézséget, ezért a továbbiakba n ezeket a laborokat vesszük sorba: Dioxin/furán mintavételre akkreditált laboratóriumok I. 1-én: 1. Környezetgazdálkodási Intézet, Környezetvédelmi Igazgatósága, Bp. (KGI) 2. Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Általános és Analitikai Kémia Tanszék (BME) 3. Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelõség Mérõállomása, Gyõr (ÉDU-KF) 6

7 4. Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelõség Mérõállomása, Veszprém (KDT- KF) 5. Palota Környezetvédelmi Kft. laboratóriuma, Bp. (PALOTA) Dioxin/furán minta-elõkészítésre és elemzésre akkreditált laboratóriumok I. 1-én: (ezek a laborok rendelkeznek GC-MS elemzésre alkalmas berendezésekkel) 1. Környezetgazdálkodási Intézet, Környezetvédelmi Igazgatóság, Bp. (KGI) 2. Fodor József Országos Közegészségügyi Központ, Központi Kémiai Laboratórium, Bp. (FJOKK) 3. ÁNTSZ Budapest Fõvárosi Intézete, Bp. (ÁNTSZ) 4. Bálint Analitika Kft., Bp. (BÁLINT) 5. Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet Központi Laboratóriuma, Bp. (OMMI) 6. Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Általános és Analitikai Kémia Tanszék (BME) d./ A POP-ok hatásaival, vizsgálatával kapcsolatos fontosabb hazai publikációk 1. A Pozsony-Budapest közötti Duna-szakaszon végzett magyar-szlovák kibõvített vízminõség-vizsgálatok p. (LÁSZLÓ Ferenc, VITUKI Rt.) Magyar-Szlovák Határvízi Bizottság (MSzHVB) megállapodása szerint elõírt kibõvített dunai vízminõség-vizsgálatok 1996-ban esedékes feladatai közül végrehajtották a Duna Pozsony-Budapest közötti szakaszára és a jelentõsebb mellékvízfolyásokra vonatkozó vízminõség-vizsgálatokat (a szigetközi vízterek kivételével). Kéthetenkénti gyakorisággal végeztek vizsgálat-sorozatokat a Duna Pozsony-Budapest közötti szakaszának öt szelvényében, hét vízmintavételi ponton, továbbá a Concó, az Átalér, a Kenyérmezei patak és az Ipoly torkolathoz közeli szelvényeiben. A Dunára és mellékfolyásaira vonatkozóan meghatározták a vízhõmérsékletet, az átlátszóságot, a lebegõanyag tartalmat, a ph -értéket, az oldott oxigént, a kémiai oxigényigényt, a biokémiai oxigénigényt, a szerves szént, a fajlagos elektromos vezetõképességet, az ammóniumot, a nitritet, a nitrátot, az összes nitrogént, az ortofoszfátot, az összes foszfort, a fenolokat, az anionaktív deterge nseket, a nehézfémeket, a szerves mikroszennyezõket, a radioaktív szennyezõ anyagokat, a klorofillt, az algaszámot, a coliform baktériumokat, az összes csíraszámot, a fekáliás coliform baktériumokat és a clostridium vízminõségi mutatókat. Elvégezték az között végrehajtott kibõvített dunai vizsgálatok eredményeinek értékelését, amely az egyeztetett mérési adatok statisztikai elemzésén alapult. Az eredmények többek között az MSzHVB Vízügyi Albizottságának ülésén hasznosultak. 2. Magyarországi kritikus terhelési térképezési munkát megalapozó kutatási eredmények és fejlesztési irányok, különös tekintettel a nehézfémek és a POP térképezési módszertanának fejlesztésére p p. mell. (NÉMETH Tamás - SZABÓ József - PÁSZTOR László - et al. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet) A magyar Nemzeti Fokális Központ (NCF), amely az MTA Talajtani és Agrorkémiai Kutató Intézetében mûködik, 1990 óta látja el az ENSZ EGB Kritikus Terhelési Munkacsoportjának és a Terhelési Térképezési Munkacsoportnak hazai szakmai képviseletét és az ezzel járó szakmai fejlesztések költségvetéssel arányos feladatait. Az 1997-es évben és az 1998-as év 7

8 elsõ felében a következõ feladatok ellátására került sor: kapcsolattartás a nemzetközi koordinációs intézettel, a bilthoveni Coordination Centre for Effects (CCE) munkatársaival; részvétel a CCE által szervezett éves munkaértekezleten; részvétel és érdekérvényesítés a Környezeti Hatások Munkacsoportjának (TF on Effects) éves értekezletén; hazai koordináció a jelentõsebb intézetek között az alapadatok összegyûjtése és értékelése terén; különbözõ terhelés szintjeinek, számítási input paramétereinek fejlesztése és javítása, pontosítása; a hatásviselõk (receptors) kiterjesztése (ökoszisztémák adatbázisainak pontosítása, mezõgazdasági kultúrák terhelési szintjének fejlesztése); kritikus terhelési térképek adatainak és a térképi állományainak fejlesztése, javítása. Jelentõs eredmény, hogy megkezdõdött a talaj, ökoszisztéma és mezõgazdasági kultúrák 1 x 1 km-es felbontásban történõ adatgyûjtése, feldolgozása. Emellett a KGI/KVI-ban elkészült a légszennyezõ anyagok ülepedési adatainak számítása az eddigi 150 x 150 km-es felbontást felváltó 50 x 50 km-es felbontásban, amely igen nagy mértékben támogatja a túllépési (exceedance) térképek pontosabb és a terhelési térképek részletesebb felbontását támogató rendszert. 3. Tüzelõanyagfelhasználásból származó környezeti emissziók p. (TAR Mihályné, Környezetgazdálkodási Intézet) Feldolgozták a magyarországi légszennyezõ -anyag-kibocsátásokra (emissziókra) vonatkozó alapadatokat, meghatározva az ország összes, a megyei, a 150 x 150 km-es raszter szerinti és egyes nagyvárosokra vonatkozó jellemzõ paramétereket. A tüzelõanyagfelhasználásból származó légszennyezõanyagok területi megoszlásának vizsgálatához négyzethálós rendszerû emissziókataszterek készülnek. Az európai rendszerekhez való kapcsolódás része az European Monitoring and Evaluation Program (EMEP) hálózati feldolgozási rendszer használata. Meghatározták a szilárdanyag, a szénmonoxid, kén-dioxid és a nitrogén-oxidok kibocsátásának rendjét, a nagyobb hazai városok összesített emisszióit évi adatok alapján, a közlekedésbõl származó emissziókat, valamint az ózonréteget károsító anyagok felhasználási trendjét. 4. Szerves és szervetlen szennyezõ anyagok vizsgálata magyarországi talajokban 1-2.k p. +32 p. mell., 13 p p. mell. (MARTH Péter, Budapest Fõvárosi Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás) A munka célja az ország talajainak, különösen a Dunántúl és az Északi-középhegység talajainak szerves és szervetlen szennyezõ anyag-tartalmának vizsgálata. A vizsgálati eredmények értékelésébõl átfogó kép szerzése az ország, illetve a térség talajállapotáról, valamint határértékek megállapítása a felszín alatti vizek védelmérõl címû készülõ kormányrendelet mellékletében meghatározott paraméterekre. Azért kerültek e két táj talajai a vizsgálódás elõterébe, mert az Alföld talajainak vizsgálata egy másik projekt keretében történt. A feladat a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) pontjainak vizsgálatával teljesült. Fémek esetében az 1992-es az induló év, vagyis a kezdeti állapot elemzése történt meg valamennyi TIM pont mérési eredményének felhasználásával. Szerves talajszennyezõk tekintetében viszonylag kevés adattal rendelkezünk az ország talajairól. Az ezen mérési eredmények iránt felmerülõ egyre nagyobb igény következtében elõször a növényvédõ szer maradékok, majd pedig a szerves szennyezõ anyagok mérésével bõvült a vizsgálatok köre. A laboratóriumi vizsgálatokat olyan laboratóriumokban végezték, melyek az adott vizsgálati paraméterre érvényes nemzeti akkreditációval rendelkeznek. Azt, hogy mely laboratórium mely paramétereket vizsgálta, a jelentés elsõ része tartalmazza részletesen. 8

9 Szintén az elsõ részben található a vizsgálati módszerek leírása. A második kötetet ábrák, táblázatok, mintavételi helyek térképei, valamint szervetlen, szerves és egyéb vegyületek adatainak számítógépes feldolgozása egészíti ki. 5. A szennyezõ anyagok környezeti hatásainak, akkumulációjának, transzformációjának vizsgálata p. (NÉMETH Tamás, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet) Hazánkban napjainkban az országos adatbázisok lehetõséget adnak arra, hogy áttekintõ értékeléseket végezzünk és általánosítható megállapításokat tegyünk. Igaz ez az összefoglalóan nehézfémeknek nevezett elemcsoportra is. Az e csoportba tartozó elemek közül a BFNTÁ TIM, valamint a MÁFI Országos Geokémiai Felvételének adatai alapján a Cd, Pb és Zn elemek határkoncentráció értékei kerültek elemzésre kb. 350 km 2 /minta felosztásban. Megkezdõdött egy olyan adatbázis kiépítése, amely már lehetõséget ad regionális léptékû értékelések elkészítéséhez is. A környezetet érõ terhelések hatásának elbírálásában a talajban mért háttérkoncentrációk ismerete elengedhetetlenül fontos, igaz ez a nehézfémekre és igaz a különbözõ szerves eredetû szennyezõ anyagokra is. A kutatásifejlesztési téma keretében két szerves eredetû anyagcsoport (növényvédõ szerek, egyéb szerves szénhidrogének) talajbani mennyiségének vizsgálatára is sor került. Növényvédõ szerek vizsgálatához mezõgazdaságilag mûvelt területek talajszelvényeinek felsõ három genetikai szintjébõl gyûjtöttek talajmintákat, míg az egyéb szerves szénhidrogéneket a KöM (elõtte a KTM) kívánalmainak megfelelõen a BFNTÁ TIM mérõpontjai közül a speciális (S) pontokon mérték. A három egymást kiegészítõ (és részben egymásra épülõ) vizsgálatsorozat eredményei már önmagukban is értékelhetõk és a KöM hatósági munkájában felhasználhatók. A jelentés negyedik fejezetében található biológiai és ökotoxikológiai módszerek pedig a szennyezettnek bizonyult területek talajainak jellemzésére szolgálnak. 5.2 BIHARI Péter - GÁCS Iván Budapesti Mûszaki Egyetem Az APOPRO légköri szennyezõ anyag terjedést számító program változat p. A kutatás során elkészült az APOPRO program felhasználói kézikönyve, mely segítséget nyújt a program használatához. Ezzel a programmal a témában kevésbé járatos szakemberek is elvégezhetik a hatályos jogszabályok és szabványok által elõírt módon a légköri szennyezõ anyagok terjedésének számítását. A szövegben használt megnevezések is a szabványokból és a jogszabályokból származnak. Ezek részletes magyarázatát, továbbá a számítás és értékelés módszertanát az Útmutató az APOPRO program használatához c. kiadvány tartalmazza. A program felépítése megfelel a Windows alatt futó programok általános felépítésének, így azok, akik rendelkeznek az ilyen programok használatában némi jártassággal, ezt a programot is könnyedén fogják tudni használni. A légköri szennyezõ anyagok terjedésének számítását hatályos jogszabályok és szabványok írják elõ. A program ezen elõírások és módszerek alapján elvégzi a légköri szennyezõ anyagok (gáz és szilárd anyagok) terjedésszámítását. Ezek a számítások a következõk: rövid idejû koncentráció a füstfáklya tengelye alatt, illetve szélirány szektorra átlagolva; rövid idejû kiülepedés (szilárd szennyezõ anyag) szélirány szektorra átlagolva; éves (átlagos) emisszió; éves határérték túllépési gyakoriság; éves kiülepedés; hatásterület (jelenleg javaslat formájában létezõ kritériumok alapján).. 9

10 6. Felszíni vizek területi vízminõség-szabályozásának fejlesztése (III. ütem) 97 p p. mell. (FEHÉR János, VITUKI Rt) A magyarországi kis és közepes vízfolyások vízminõség-szabályozási módszereinek áttekintése keretében értelmezték a vízminõség-szabályozási rendszer szerkezetét és mûködését. Összefoglaló készült az I. és a II. ütemben vizsgált húsz vízfolyás vizsgálatának eredményeirõl és az eredmények értékelésérõl. A III. ütemben került sor a Gerje -Perje vízrendszer és a Pécsi-víz komplex hidrológiai és vízminõségi vizsgálatára. Ennek eredményeként meghatározták a vízfolyások jellemzõ szelvényeire vonatkozó vízminõségi célállapot -koncentrációkat és elvégezték az anyagmérleg-számításokat. Vízminõségi modellvizsgálatokat végeztek és a vízminõség szabályozására vonatkozó javaslatokat fogalmaztak meg. A vízminõség-szabályozás módszertani értékelése és fejlesztése keretében vízminõségi hossz-szelvényeket határoztak meg, továbbá lehatárolták a minimálisan mérendõ vízminõségi komponensek körét, vizsgálták az alkalmazott módszer más vízfolyásokon történõ kiterjeszthetõségének lehetõségeit és feltételeit, valamint a biológiai vízminõsítés figyelembevételének lehetõségeit. A felszíni vizek vízminõség-szabályozás módszertanának továbbfejlesztése szempontjából jelentõs elõrelépés lehet a véletlen folyamatokra vonatkozó események együttes valószínûségeinek figyelembevétele. 7. A Ráckevei (Soroksári) -Dunaág (RSD) vízminõségi célállapotának meghatározása p p. mell. (HOCK Béla, Közép-Duna -völgyi Környezetvédelmi Felügyelõség) A magyarországi integrált környezetgazdálkodás szempontjából is módszertani példaértékû tanulmány készült, amelynek feladata az RSD vízgazdálkodási feltételeinek javítása. Az elõírtaknak megfelelõen a vízminõségi célkitûzéseket az ökológiai, területhasználati és vízkészletgazdálkodási igények alapján határozták meg az RSD vízgazdálkodásának fejlesztése érdekében. A célkitûzések (célállapot) megvalósításához szükséges feltételeket a szennyezõk számára környezetvédelmi hatósági jogkörben fogalmazták meg. Mindezeknek megfelelõen átfogó, értékelõ vizsgálat és elemzés készült az RSD régiójának környezeti állapotáról, a felszíni és a felszín alatt i vizek minõségének alakulásáról, a fõváros ivóvízellátásában jelentõs szerepet játszó Csepel-szigeti vízbázisok helyzetérõl, a szennyvízbevezetések hatásairól, valamint az RSD élõvilágáról. A vizsgálatok eredményeként meghatározott feladatgyûjtemény kiterjed a közvetlen szennyvízterhelésekre, az iszapkotrásra, a csatornázásra, a szennyvíztisztításra, a vízkészlet- és vízbázisvédelemre, a belvízrendszerre, a mezõgazdasági vízgazdálkodásra, a kavicsbányákra, a hulladékgazdálkodásra és a (tudományos) kutatás-fejlesztésre. 8. A veszélyeztetett, károsodott területek rehabilitációjával kapcsolatos gazdasági, jogi kérdések feltárása, problémamegoldó javaslat kidolgozása, a Kármentesítési Program gazdasági megalapozásának kutatása 1-2.r p. (BURGER Ferenc - DÓCSNÉ Balogh Zsuzsanna - KUCSERÁK Katalin - et al., EXTERNAL Kft.) A kutatási téma keretében az elsõ ütemben 1997-ben elkészült tanulmány a Kármentesítési Programhoz kapcsolódó különféle finanszírozási konstrukciókat mutatja be, elsõsorban a gazdálkodókra koncentrálva. A finanszírozási konstrukciókról szóló kormány-elõterjesztés kidolgozásával megvalósult a gazdálkodókra ható szabályok kidolgozása. Az állami szereplõkre ható szabályok kidolgozása a második ütemben 1998-ban kezdõdött. Az állami 10

11 szereplõk különbözõ csoportjaiban az állami tulajdonú vagyon többféle szempont alapján több kategóriába sorolható. Az adott vagyoni kategóriára vonatkozó szabályok igen összetettek, elsõsorban a vagyonkezeléssel, nyilvántartással kapcsolatosak, kifejezeten szakmai kérdésekkel csak igen ritka esetekben foglalkoznak. A Kármentesítési Program számára két terület szempontjából is nagyon lényeges az állami vagyon. Egyfelõl a már bekövetkezett környezeti károk jelentõs része állami vagyont érint, másfelõl az állami vagyontárgyakon a környezeti károk kialakulásának megelõzése csak a vagyongazdálkodásba beépített megfelelõ intézkedések révén valósítható meg. A tanulmány egyrészt áttekintést ad a téma szempontjából releváns hatályos jogszabályi háttérrõl, másrészt javaslatokat tesz a kármentesítési program érdekében szükséges módosításokra. A tanulmány tartalmazza a kármentesítõ területtel kapcsolatos tulajdonosi, használói kérdéseket, amely a Kármentesítési Program számára eljárásrend jellegû szabályokat fogalmaz meg. 9. Környezeti kockázat felmérésének és elemzésének módszertani fejlesztése a Kármentesítési Program céljainak figyelembevételével 1-2.r p.( GRUIZ Katalin - SZVETNIK Natália - DURA Gyula, Budapesti Mûszaki Egyetem) A környezeti kockázat általános értelmezéseire és méréseire vonatkozó alapfogalmak és - elvek áttekintõ összefoglalására alapozott vázlat ismerteti a vegyi anyagokkal szennyezett környezet állapotának megítélési módszereit, különös tekintettel az expoziciós útvonalakat modellezõ számítógépi programokra. Az ökotoxikológiai tesztelés szerepe a környezeti kockázat felmérésében. A környezeti szennyezésbõl eredõ egészségkockázat becslési eljárása, fõbb lépései és feltételei. Humán expoziciós adatbázisok, a környezeti egészségkockázatbecslést támogató modellek adatigényei. A környezeti vegyi anyagok EU adatbázisa. A németországi elhagyott laktanyák környezetszennyezéseinek felszámolásához alkalmazott kockázatfelmérési módszerek ismertetése és alkalmazási tapasztalatainak összefoglalása esettanulmányok tükrében. Ipari technológiai rendszerek környezeti kockázatfelmérési módszereinek értékelõ, elemzõ összefoglalása. A Duna vizének üledékében lévõ trifluralin és rézekvivalens ökotoxikológiai vizsgálatának eredményei a folyam fkm közötti szakaszára vonatkozóan. 10. Környezeti szempontból különösen veszélyes szerves kompnensek mérési módszerének fejlesztése (dibenzo-p-dioxinek és dibenzo -furánok emissziójának mérése) p. (AUER Tibor - LOVÁSZ Csaba, Környezetgazdálkodási Intézet) A jelenleg érvényben lévõ emissziómérési szabvány (MSZ ) szakmailag elavult, a mérésekkel szemben támasztott minimális követelményeket sem tartalmazza. A Környezetgazdálkodási Intézet tapasztalatait felhasználva fejlesztették ki a Magyarországon alkalmazható analitikai módszert a poliklórozott dibenzo -p-dioxin és a dibenzo-furán vegyületek mérésére. Ez a módszer a korábbi VDI 3499 szabványtervezetre épül, amely KHGC-LRMS módszerrel végzi az analitikai vizsgálatokat. A mérési módszer fejlesztése kiterjed a mintavételre, az extrahálásra és tisztításra, valamint a minõségi és mennyiségi elemzésre. Az EN szabvány hazai alkalmazásának lehetõségei. 11. A Helsinki Konvencióval kapcsolatos Monitoring Task Force feladatok ellátása 11

12 p. (LÁSZLÓ Ferenc, VITUKI Rt.) A Helsinki Konvenció szellemében elkészítették a határvizek vízminõségi megfigyelésére és értékelésére kidolgozott ENSZ/EGB irányelvek vízminõségi mintaterületi (Ipoly, Maros) alkalmazását bemutató projektek indulási jelentését az együttmûködõ környezetvédelmi felügyelõségekkel, valamint a szlovák és román partnerekkel. Elõkészítõ javaslatot dolgoztak ki a határvizeken folyó vízminõségi megfigyelés és értékelés, valamint hidrológiai mérések komplex módszertanának a kimunkálásához a magyar-szlovák határvizek vízgyûjtõire. A komplex megfigyelési és értékelési módszertan tematikája, a hidrológiai és vízminõségi monitoring, valamint a rendkivüli szennyezések figyelmeztetõ rendszer célkitûzése ill. a rendszertõl várt információk. A rendszer mûködtetésének szervezeti keretei. Szakértõi munkát végeztek az Ipoly mintaterületi projekttel kapcsolatos munkaértekezleten, valamint a Marosprojekt regionális konferenciáján. 12. Növényvédõszerek hatóanyagainak vizsgálata egyes kö rnyezeti elemekben, a monitoring rendszer fejlesztési szempontjai p. (Dr CSÁKI Ferenc KGI szerk., Dr CSANÁDY Mihály, Dr DURA Gyula, Dr KÁRPÁTI Zoltán, Dr GYÕRFI László, Dr KÁROLY Gabriella, DEÁK József) Összefoglaló értékelés a talajok, a felszini és felszin alatti vizek peszticid tartalmáról. Javaslat az átfogó, egységes vizsgálati program végrehajtásához. A tanulmány a rendelkezésre álló ismeretek teljes körének összefoglaló feldolgozása és bemutatása, felhasználva a Növényvédelmi hálózat, az Országos Közegészségügyi Intézet, a VITUKI és a KGI adatait. A peszticidek gyártási, forgalmazási és felhasználási adatainak ismertetése után a felszini vizek peszticid tartalmának vizsgálata, a mintavételek helye és gyakorisága és a vizsgálati eredmények bemutatása következik. Ezt követik a talajok és a felszin alatti vizek peszticid tartalmának vizsgálata és a Nemzeti Környezetegészségügyi Akció Program (NEKAP) keretében végzett kutatások ismertetése. Végül a monitoring rendszer felépítése, mûködtetése és fejlesztése zárja a tanulmányt. 13. Dioxin és furán emissziómérés mintavétele, a minta elõkészítése és elemzése p. (Dr KÕMÍVES József, Bp-i Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyészmérnöki Kar, Általános Analitikai Kémia Tanszék) Dioxin emisszió meghatározások egységesítése. A környezetvédelmi tárca által finanszírozott tanulmány a helyhez kötött légszennyezõ pontforrások DD/DF kibocsátásának mérésére alkalmazott eljárások egységesítése és a mérések megbízhatóságának növelése céljából készült. E célból körmérést szerveztek néhány akkreditált labor közremûködésével a Gyõri Hulladékégetõ Kft. füstgázából. Az összehasonlító méréseket az MSZ EN ,2,3 sz. szabványok elõírásainak megfelelõen a mintavétel, minta-elõkészítés és analitikai módszer tekintetében végezték el. Ennek során javaslatot tettek a mintavétel során felmerült hibalehetõségek feltárására és megszüntetésére, egységes mintavételi eszközök alkalmazására. Az egyes laboratóriumok minta-elõkészítési eljárásai és a GC -MS analitikai vizsgálati eredményei össze lettek hasonlítva. A kapott eredmények és nemzetközi szakértõi konzultáció alapján több javaslatot fogalmaztak meg a dioxin és furán emisszió mérések egységesítésre. 12

13 14. PCB szennyezésnek kitett emberek vizsgálata p. (TOMPA Anna, JAKAB Mátyás, MAJOR Jenõ Országos Közegészségügyi Központ, Országos Kémiai Biztonsági Intézete) Follow-up Cytogenetic Analysis of Peripheral Blood Lymphocytes in Workers Occupationally Exposed to PCBs és p. (TOMPA, A., JAKAB, M., FODOR, Z. OKK-OKBI) PCB- exponáltak követéses vizsgálata Magyarországon az közötti idõszakban. Az OKK-OKBI között a foglalkozásuk során PCB származékokkal exponált donorokat vizsgált. Összesen 43 vizsgálati alanyon 115 vizsgálatot végeztek a 13 éves periódus során az idõszakos üzemorvosi egészségügyi ellenõrzés keretében (pl. a PCB tartalmú berendezéseket bontó dolgozókat is vizsgálták). A legfontosabb genotoxikológiai biomarkerként elsõsorban a kr omoszóma aberrációt vizsgálták, de a DNS károsodások és más paraméterek vizsgálatára is kitértek. Az eredményeket 51 PCB-vel nem exponált egyén kontroll adataihoz viszonyították. A klinikai laboreredményeket tekintve nem tapasztaltak súlyos, egy irányba mutató eltérést, az eltérések gyakorisága megfelelt az átlag-populáció körében észlelhetõ gyakoriságnak

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2)

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) a NAT-1-1537/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A FETILEV Felsõ-Tisza-vidéki Levegõanalitikai Kft. (4400 Nyíregyháza, Móricz Zsigmond

Részletesebben

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK Hálózat kialakulása Telepítési helyszínek meghatározásánál elsődleges szempont az ipar volt ÁNTSZ hálózat 90-es évek KVVM hálózat 2000-es

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (telephely: 1037 Budapest, Zay u.1-3.) akkreditált mûszaki területe

Részletesebben

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV Budapest, IV. kerület területén végzett levegőterheltségi szint mérés nem fűtési szezonban. (folyamatos vizsgálat környezetvédelmi mobil laboratóriummal) Megbízó: PANNON NATURA KFT.

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1002/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1002/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1002/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A KÖR-KER Környezetvédelmi, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

Az egészségügyi szolgáltatások minőségirányítási rendszere tanúsításának akkreditálása

Az egészségügyi szolgáltatások minőségirányítási rendszere tanúsításának akkreditálása Az egészségügyi szolgáltatások minőségirányítási rendszere tanúsításának akkreditálása Hete Gabriella (Nemzeti Akkreditáló Testület) Akkreditálásról Az akkreditálás harmadik fél által végzett tevékenység,

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

2007. ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) Pénzügyi ütemezés

2007. ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) Pénzügyi ütemezés . ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) 4.sz. melléklet Témaszám 7712/52/696901 7 200 000.06.30 2 200 000 ENSI hálózat Ökoiskola projektje OM-KvVM együttmőködési megállapodás alapján 2005.12.31

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet 4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. szervezetek minõsítési NAR-01M. Hatálybalépés: 2008. november 1. 3. kiadás

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. szervezetek minõsítési NAR-01M. Hatálybalépés: 2008. november 1. 3. kiadás NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET Nemzeti Akkreditálási Rendszer Vizsgáló, ellenõrzõ és tanúsító szervezetek minõsítési eljárása kijelöléshez NAR-01M 3. kiadás Hatálybalépés: 2008. november 1. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1003/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1003/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1003/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi Szolgáltató Bt. (1037 Budapest, Zay utca 1-3.) akkreditált területe

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

A levegőtisztaság-védelem aktuális kérdései, a levegőterheltségiszint vizsgálata, a zavaró környezeti szaghatás értékelése

A levegőtisztaság-védelem aktuális kérdései, a levegőterheltségiszint vizsgálata, a zavaró környezeti szaghatás értékelése A levegőtisztaság-védelem aktuális kérdései, a levegőterheltségiszint vizsgálata, a zavaró környezeti szaghatás értékelése Pusztai Krisztina, Dr. Béres András KVI Plusz Kft A KÖRNYEZETVÉDELMI MÉRÉS ÉS

Részletesebben

DEMIN XV. Hete Gabriella

DEMIN XV. Hete Gabriella Egészs szségügyi gyi szolgáltat ltatók k minőségir girányítási rendszer tanúsítás s akkreditálása DEMIN XV. Nemzeti Akkreditáló Testület Hete Gabriella minőségir girányítási vezető Előad adás s tartalma

Részletesebben

a NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz A Nitrogénmûvek Vegyipari Zrt. Minõségellenõrzõ és minõségbiztosítási osztály Környezetvédelmi laboratórium

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata

A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata Dr. Gyuricza Csaba, dékán XVI. Hulladékhasznosítási Konferencia Gyula, 2014. szeptember 18-19. Témakörök SZIE

Részletesebben

Országos Meteorológiai Szolgálat. Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése

Országos Meteorológiai Szolgálat. Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése Országos Meteorológiai Szolgálat Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése Készítette: ÉLFO Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ 2014 Tartalom Mintavételi program

Részletesebben

Alap levegőterheltség és annak meghatározása méréssel, illetve modellezéssel. Előadó: Iga Benedek, vizsgáló mérnök ENCOTECH Kft.

Alap levegőterheltség és annak meghatározása méréssel, illetve modellezéssel. Előadó: Iga Benedek, vizsgáló mérnök ENCOTECH Kft. Alap levegőterheltség és annak meghatározása méréssel, illetve modellezéssel Előadó: Iga Benedek, vizsgáló mérnök ENCOTECH Kft. Fogalmak, EU előírások Témakörök EU előírások átültetése a magyar jogrendbe

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011.

Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011. Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011. 1 Kalibrálás 2 Kalibrálás A visszavezethetőség alapvető eszköze. Azoknak a műveleteknek az összessége, amelyekkel meghatározott feltételek mellett megállapítható

Részletesebben

tnagy1953@gmail.comgmail.com

tnagy1953@gmail.comgmail.com Légszennyező források közvetlen hatástávolságának becslése - egy lehetséges eszköz - MMK Környezetvédelmi Tagozat Nyíregyháza, 2015. november 2. Dr. Nagy Tibor NAT-NAP NAP Bt., Szolnok tnagy1953@gmail.comgmail.com

Részletesebben

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat 2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat Készült a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya által készített jelentés felhasználásával Idén május 5. és 7. között került lebonyolításra

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

4/2006. (II. 16.) GKM rendelet a Nemzeti Akkreditáló Testület eljárásaiért fizetendõ igazgatási szolgáltatási. (2013. április 7-tõl hatályos szöveg)

4/2006. (II. 16.) GKM rendelet a Nemzeti Akkreditáló Testület eljárásaiért fizetendõ igazgatási szolgáltatási. (2013. április 7-tõl hatályos szöveg) 4/2006. (II. 16.) GKM rendelet a Nemzeti Akkreditáló Testület eljárásaiért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjakról (2013. április 7-tõl hatályos szöveg) A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetérõl,

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

Az E-PRTR adatok minőségbiztosítása és. E-PRTR konzultáció Budapest 2009. június 2-3

Az E-PRTR adatok minőségbiztosítása és. E-PRTR konzultáció Budapest 2009. június 2-3 Az E-PRTR adatok minőségbiztosítása és minőségértékelése Fehérváry Ákos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetmegőrzési Főosztály E-PRTR konzultáció Budapest 2009. június 2-3 A tagállamoknak

Részletesebben

Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014

Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr.Papp Mária c. Egyetemi docens 2014.Július 3.-Szeged Én az oktatást akartam szolgálni Életútja 1928. február 2-án Apácaszakállason születettföldművelő szülők

Részletesebben

A tervezett magyarországi telepítési pontok: új mérési pontok pirossal meglévők kékkel jelölve

A tervezett magyarországi telepítési pontok: új mérési pontok pirossal meglévők kékkel jelölve TÁJÉKOZTATÓ Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2008 évben közös pályázatot nyújtott be három hazai önkormányzattal (Szentgotthárd, Szombathely és Mosonmagyaróvár)

Részletesebben

KÖRNYEZETI LEVEGŐ MINTAVÉTEL VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

KÖRNYEZETI LEVEGŐ MINTAVÉTEL VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV 6500 Baja Szent László u.105. Tel: +36 79 426 080 fax: 36 79 322 390 E-mail: iroda.baja@akusztikakft.hu Internet: http://akusztikakft.hu AKUSZTIKA MÉRNÖKI IRODA KFT. Munka szám BM003642 Oldal: 1/63 KÖRNYEZETI

Részletesebben

Hatályos jogszabályok. Levegőtisztaság-védelem. I. Fejezet. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. Általános rendelkezések. Hatályos szabályozás

Hatályos jogszabályok. Levegőtisztaság-védelem. I. Fejezet. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. Általános rendelkezések. Hatályos szabályozás Hatályos jogszabályok Levegőtisztaság-védelem Hatályos szabályozás 1. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelete a levegővédelméről 2. A vidékfejlesztési miniszter 4/2011. (I. 14.) VM rendelete a levegőterheltségi

Részletesebben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben XI. HONVÉDELMI MINŐSÉGTALÁLKOZÓ A HADIK TERV A MINŐSÉG FÓKUSZÁBAN Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes HM FHH Haditechnikai Intézet Minőségirányítási, Kodifikációs

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Dr. Makai Martina, főosztályvezető FM Környezetfejlesztési Főosztály Budapest 2015. június 1. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European

Részletesebben

2008. ÉVRE ÁTHÚZÓDÓ KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban)

2008. ÉVRE ÁTHÚZÓDÓ KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) 2008. ÉVRE ÁTHÚZÓDÓ KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) 4/a sz. melléklet Pénzügyi ütemezés 2005. évrıl áthúzódó közhasznú feladatok 7712/52/655401 Erdei Iskola programban résztvevı iskolák támogatására pályázati

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. A környezeti minták vételével foglalkozó szervezetek NAR-19-IV. 1. kiadás. 2001.

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. A környezeti minták vételével foglalkozó szervezetek NAR-19-IV. 1. kiadás. 2001. NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET Nemzeti Akkreditálási Rendszer A környezeti minták vételével foglalkozó szervezetek akkreditálása NAR-19-IV 1. kiadás 2001. március 1. Bevezetés A környezeti minták vételével

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

QualcoDuna jártassági vizsgálatok - A 2014. évi program rövid ismertetése

QualcoDuna jártassági vizsgálatok - A 2014. évi program rövid ismertetése QualcoDuna jártassági vizsgálatok - A 2014. évi program rövid ismertetése Szegény Zsigmond WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft., Jártassági Vizsgálati Osztály szegeny.zsigmond@qualcoduna.hu 2014.01.21. 2013.

Részletesebben

Humán használatú vizek egészségkockázatának előrejelzése

Humán használatú vizek egészségkockázatának előrejelzése Humán használatú vizek egészségkockázatának előrejelzése Vargha Márta Országos Könyezetegészségügyi Intézet Vízhigiénés és Vízbiztonsági főosztály Vízzel kapcsolatos betegségek Vízben lévő mikroorganizmusok

Részletesebben

PALOTA KÖRNYEZETVÉDELMI Kft. a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tagja

PALOTA KÖRNYEZETVÉDELMI Kft. a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tagja PALOTA KÖRNYEZETVÉDELMI Kft. a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tagja Cégünk, a Palota Környezetvédelmi Kft. (ill. veszélyeshulladékok kezelése tekintetében jogelôdjének számító céget

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben Németh Tamás, Szabó József, Pásztor P LászlL szló, Koós Sándor A precíziós növénytermesztés c. program célkitűzései! A termőhelyi viszonyok és s a termés

Részletesebben

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. A szállópor fogalma, keletkezése Ha van vízművek, van levegőművek

Részletesebben

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE Sugárvédelmi Nívódíj pályázat A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE Manga László 1, Nagy Gábor 2 1 MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Paks 2 SOMOS Környezetvédelmi

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

TANÚSÍTÁSI ELJÁRÁSOK

TANÚSÍTÁSI ELJÁRÁSOK I. Gyártásellenőrzés TANÚSÍTÁSI ELJÁRÁSOK I. Gyártásellenőrzés a 99/5/EC (R&TTE) Directive, Annex III alapján (5/2004. (IV.13.) IHM rendelet 3.számú melléklete) II. Műszaki konstrukciós dokumentáció a

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM

AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM RÉSZÉT KÉPEZÕ ORSZÁGOS SZÁMBAVÉTEL ADATBÁZISÁBÓL NYERHETÕ INFORMÁCIÓK A NEHEZEN LEBOMLÓ SZERVES SZENNYEZÕANYAGOKKAL

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban

Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban Rikker Tamás tudományos igazgató WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. január 17. Kis történelem 1920-as években, a Bell Laboratórium telefonjainak

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR):

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere, azaz a környezetvédelmi ágazat által egységesen használt országos számítógépes alapnyilvántartási

Részletesebben

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 2. Hazai talajinformációs

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben

72/2007. (IV. 17.) Korm. rendelet. a környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárás során felmerülő egyéb eljárási költségekről

72/2007. (IV. 17.) Korm. rendelet. a környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárás során felmerülő egyéb eljárási költségekről 72/2007. (IV. 17.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárás során felmerülő egyéb eljárási költségekről A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Részletesebben

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf A sugárvédelmi hatósági feladatok átvételével kapcsolatos feladatok és kihívások Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf Országos Atomenergia Hivatal 2015.04.21. Sugárvédelmi hatósági feladatok átvétele 1 Tartalom

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében Ivóvízbázis-védelem konstrukció Távlati vízbázisok

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

Plazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője.

Plazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője. Plazma a villám energiájának felhasználása. A plazmatrónon belüli elektromos kisülés energiája 1,5 elektronvolt, amely az elektromos vonalas kisülés hőmérsékletének, legaláb 15 000 С felel meg. Bazaltszerü

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI Ellentmondás a felszín alatti vizek nitrát szennyezettségének meghatározásában: a Nitrát Irányelv

Részletesebben

Az E-PRTR adatok begyűjtése során eddig. E-PRTR konzultáció Budapest 2009. június 2-3

Az E-PRTR adatok begyűjtése során eddig. E-PRTR konzultáció Budapest 2009. június 2-3 Az E-PRTR adatok begyűjtése során eddig szerzett tapasztalatok Fehérváry Ákos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetmegőrzési Főosztály E-PRTR konzultáció Budapest 2009. június 2-3 Tapasztalatok

Részletesebben

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató

Részletesebben

Szennyezett területek és vizek utógondozása Hatósági felügyelet és önellenőrzés

Szennyezett területek és vizek utógondozása Hatósági felügyelet és önellenőrzés Szennyezett területek és vizek utógondozása Hatósági felügyelet és önellenőrzés Felosztás Bevezetés Jogi alapok Németországban és fogalmak Módszertani megvalósítás a) Az érintett elemek függvényében b)

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján

2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján Országos Meteorológiai Szolgálat 2. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 24. május TARTALOM. A levegőminőség értékelése

Részletesebben

A HACCP rendszer bevezetésének célja

A HACCP rendszer bevezetésének célja HACCP 4.tétel HACCP Lényege: - Nemzetközileg elfogadott módszer arra, hogy lehetséges veszélyeket azonosítsunk, értékeljünk, kezeljük a biztonságos élelmiszerek forgalmazása érdekében, - valamint rendszer

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1107/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1107/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1107/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A FONOR Környezetvédelmi és Munkavédelmi Kft. Vizsgálólaboratórium (1141 Budapest,

Részletesebben

2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS

2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS 2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK BAZ-MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KHT. 2005. 1 Törvény szintű szabályozás 1995. évi LIII. Törvény

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Budapest, 2003. március 20.

Budapest, 2003. március 20. 1. függelék MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZET BUDAPEST II., HERMAN OTTÓ ÚT 15. Telefon: 35-64-644, 212-2265 Levélcím: 1525 Budapest, Postafiók 35. Fax: 214-9007/5; 3564-682

Részletesebben

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Bozó Pál - Mikus Dezső Dr. Takács András Attila kif@mail.kvvm.hu INSPIRE mért szükséges Tengerparti erózió Árvizek Tengerszint változási

Részletesebben

GÁZTŰZHELYEK HATÁSA A BELSŐ KÖRNYEZETRE Dr. Kajtár László Ph.D. Leitner Anita

GÁZTŰZHELYEK HATÁSA A BELSŐ KÖRNYEZETRE Dr. Kajtár László Ph.D. Leitner Anita GÁZTŰZHELYEK HATÁSA A BELSŐ KÖRNYEZETRE Dr. Kajtár László Ph.D. Leitner Anita Egyetemi Docens okl.gm. Ph.D. hallgató BUDAPESTI MŰSZAKI M ÉS S GAZDASÁGTUDOM GTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÜLETGÉPÉSZETI TANSZÉK Témakörök

Részletesebben

Az akkreditálási és felügyeleti

Az akkreditálási és felügyeleti NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET Nemzeti Akkreditálási Rendszer Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásban résztvevõ minõsítõk és szakértõk NAR-06 7. kiadás Hatályos: 2012. december 18. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Országos Környezeti Kármentesítési Program 51.lecke Célja A felszín alatti víz,

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Ellenőrzött beszállítás = Jó minőségű termék! Textilruházati Beszerzési és Gyártói Szakmai Fórum Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes HM FHH Haditechnikai Intézet

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok Új felállás a MAVIR diagnosztika területén VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok Állapotfelmérés, -ismeret 1 Célja: Karbantartási, felújítási, rekonstrukciós döntések megalapozása, Üzem

Részletesebben