KALANDOZÁSOK A ZEMPLÉNBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KALANDOZÁSOK A ZEMPLÉNBEN"

Átírás

1 KALANDOZÁSOK A ZEMPLÉNBEN Erdei iskolai projekt Németh László Általános iskola, ami és óvoda Bocskaikert TARTALOM 1 Készítette: Kollár Erzsébet Pásti csaba Kiss Tibor

2 I.1. A Németh László Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda bemutatása 4. II.A témaválasztás indokoltsága, megalapozottsága, kapcsolódása az intézmény nevelési, pedagógiai programjához, tevékenységéhez Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Belső erőforrások 5. III. Erdei iskola 6. IV. 1. Az erdei iskola céljai Fejlesztendő területek Tantárgyi vonatkozások Az erdei iskolai és a hagyományos tantermi tanítás közötti különbségek Az erdei iskola tervezésénél figyelembe kellett venni az alábbi szempontokat. 9. V. Az erdei iskolai szervező munkánál, a projekt tervezésénél az alábbi pedagógiai elveket vettük figyelembe. 10. VI. Produktumok. 11. VII. Értékelés, cél. 12. VIII. Erőforrások 1. A szülők, társadalmi környezet bevonása Keretek erőforrások IX. Sikerkritériumok 13. X. 1. Szaktárgyi célok Tanórán kívüli célok 14. XI. Innováció újdonságértéke. 14. XII. Innováció várható hasznossága 14. XIII. Milyen intézményeknek ajánlott az innováció alkalmazása 15. 2

3 I. 1. A Németh László Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda bemutatása Intézményünk a Debrecentől mintegy 15 kilométerre északra fekvő településen, Bocskaikertben található. A közel 3000 lakosú község 1993-ban vált önállóvá és fejlődése azóta is töretlen. Az egykori szőlőskertből kialakult település nyugalma már régen is vonzerő volt: Gulyás Pál, Móricz Zsigmond, Dienes János egyaránt szívesen látogatott el a tiszta levegőjű, felüdülést kínáló Bocskay-kertbe akárcsak Németh László, aki műveiben szívesen emlékszik vissza az itt eltöltött időszakra. Nem véletlen tehát, hogy iskolánk felvette nagy írónk nevét. Míg az önállóvá válás előtt csak alsó tagozatosok tanulhattak a településen, óta egy új, háromszintes épület várja nyolc évfolyamon azt a közel 300 gyerekeket, akik ma már nemcsak helyből, hanem a szomszédos településekről is érkeznek tanulni. Miért is olyan népszerű az iskolánk? A szép környezet, az erdő közelsége, a gondozott kert csak a külcsín. A kompetencia alapú oktatás, a számos tanórán kívüli tevékenység, a művészeti képzés, a mindennapos testedzés lehetősége egyaránt biztosítéka annak, hogy a tanulók szívesen járjanak a teljesen akadálymentesített Németh László Általános Iskolába, amely ma már a település óvodájával együtt alkot közös intézményt. A jó hangú gyerekek az énekkart erősítik és komoly érdemeket szereznek az iskolai és települési ünnepségeken. De emelik a rendezvények színvonalát a néptánc-, képzőművészet-, klarinét-, furulya-, zongora-, szolfézsés citera szakokon tanulók is: közreműködésük önmagában is garancia a magas színvonalra. A sportolni vágyó diákok talajtornára, fiú- és lányfocira is járhatnak, de van lehetőség kosárlabdára, kung-fura és gyógytornára is. Az iskola tornaterme és a nemrégiben átadott udvari sportpálya is ideális helyszíne a mozgásos tevékenységeknek. A differenciált képességfejlesztés, a felzárkóztató, felvételi előkészítő és tehetséggondozó foglalkozások több tantárgyból is segítséget nyújtanak a tanulóknak. Az iskolai könyvtár az önművelésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének biztosít helyet. Különös fontossággal bír intézményünkben a környezeti nevelés, olyannyira, hogy elnyertük a megtisztelő Ökoiskola címet is. Az érdeklődő gyerekek madarász suli foglalkozásokon és ökológia szakkörben további ismereteket is szerezhetnek környezetünkről. Iskolánkban minden tanuló találhat számára érdekes és hasznos elfoglaltságot. Az egyre növekvő tanulólétszám miatt azonban már az iskola bővítésére is szükség van, ami idén pályázati támogatással valósulhat meg. A következő tanévet már új szárnnyal kibővített, korszerű informatikateremmel, előadóval és színházteremmel felszerelt épületben kezdhetik meg tanulóink. 3

4 I. 2. Az innovációt kidolgozó fejlesztő bemutatása Az innováció kidolgozója Kollár Erzsébet földrajz-rajz szakos tanár. 29 éve tanítom az általános iskolai korosztályt, de van tapasztalatom az alsó tagozat és gimnázium tanulóinak tanításában is. Az erdei iskolai projekt megvalósításában nagy szeretettel vettem részt, hiszen a természetszeretetem, szakmai tudásom, tapasztalatom a természetismeret és földrajz tanításának mindennapjait is áthatja. Igyekszem átadni a tanulóknak azt a motivációt, amely segít abban, hogy hazájuk természeti szépségei, a táj értékei, az ott élő emberek életének értékei, problémái iránt érdeklődjenek. Igazán sokrétű és izgalmas feladat volt számomra, hogy a gyerekek bevonásával értékes, természet közeli, gyakorlatias, izgalmas, rendhagyó tanítási-tanulási módszerekben gazdag erdei iskolát szervezzünk. A tanulók számára, kollegáim számára is egyértelmű volt a helyszín és témakörök választása. Előzménye az ÖKO iskolai hagyományaink voltak. Iskolánkban Madarász Suli, Ökológiai szakkör is működik, melyet az innováció készítésében segítő Pásti Csaba kollegám tart. A szakkörös tanulókkal a Szitakötő-programban is részt veszünk, idén pedig csatlakoztunk a nemzetközi Beagleprojekthez. Az iskolai környezeti nevelést minden kollegám fontosnak tartja, saját munkájával segíti. II. A témaválasztás indokoltsága, megalapozottsága, kapcsolódása az intézmény nevelési, pedagógiai programjához, tevékenységéhez. 1. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák együttműködésére. 4

5 2. Belső erőforrások Humán erőforrások Feladat, szerepkör Erősségek Iskolavezetőség Tanárok Környezeti nevelési munkacsoport Osztályfőnöki közösség DÖK segítő tanár Támogatja a környezeti nevelési programot, az erdei iskola szervezését. Anyagi forrásokat teremt. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Elkészíti a pedagógiai programnak megfelelően az éves tervet. Elkészíti az erdei iskolai projektet. Dokumentációs és értékelő munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal. Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Erősítik a környezeti nevelés területeinek tevékenységét. Hiteles személyiségek a pedagógusok és a tanulók számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer. Valamennyis szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés. Lehetőséget ad a különböző szakmacsoportok programjainak összehangolására. Lehetőség van az aktualitások azonnali megbeszélésre. Napi kapcsolat a diákokkal. Iskolaorvos Előadásokat tart az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Szakmai kompetencia, személyes ráhatás. 5

6 Diákok Szülők A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt. Külső erőforrások felkutatása. Tanulók felszerelésének, ruházatának biztosítása. A helyi értékek felkutatása, partnerség a felnőtt résztvevőkkel. Tevékeny részvétel a programokban. III. ERDEI ISKOLA Az erdei iskola helyszíne: Pusztafalu Öreg Bence Turistaház Részt vevők köre: 4., 5.a, 5.b, 7. osztályos tanulók, összesen 90 fő és 8 fő kísérő tanár. Kísérők: Orbánné Horváth Éva szakmai vezető, tanítónő Győriné Harangi Zsuzsanna tanítónő, igazgató-helyettes Kollár Erzsébet földrajz-rajz szakos tanár Gorzsás Attila informatika-fizika szakos tanár Pásti Csaba tanító, és egyetemet végzett környezetvédelmi szakon Fási Ágnes tanító és egyetemet végzett magyar szakon Tóth Julianna angol szakos tanár Kiss Tibor tanító Időpont: május ( 5 nap, 4 éjszaka ) IV. 1. Az erdei iskola céljai: 1. Környezeti nevelés: A természetes környezet és a hozzá kapcsolódó emberi tevékenység megismerése, a tanulók környezettudatos magatartásának pozitív irányú befolyásolása a cél. Környezetvédelem feladatainak fontossága, a problémák feltárása, megfigyelése hozzátartozik a programhoz. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók ne veszítsék el a kapcsolatukat a földdel, az évszakok változásával, az élővilág szépségével, titokzatosságával, a természet ritmusával. Feladatunk, hogy a környezeti nevelés pedagógiai programjában is megfogalmazott céljainak, feladatainak, módszereinek megfelelően és az eddig elért eredményeket is hasznosítva a természet kalandos felfedezése. 2. Testi-lelki egészség: Az egészséges életmód sok részlete bekerül az erdei iskola programjába (mozgás, sportolás, helyes táplálkozás, szellemi tevékenységek, stb.). 6

7 Az öt nap mindegyikébe beépül a testmozgás valamilyen formája. A mi alföldön élő tanítványaink számára a legnagyobb élmény a hegységben való túrázás. De a kerékpározás, a focizás, a kosárlabdázás, a reggeli zenés tornák egyaránt fontos szerepet játszottak a napi programokban. 3. Hon és Népismeret: A szülőföldhöz fűződő érzelmi kötődés, a hazaszeretet erősítése fontos feladatunk. Az adott táj népi építészeti emlékei, hagyományai, az ott élő emberekkel való beszélgetés fontos része az erdei iskolának. Lássák meg, érezzék, hogy Magyarország gyönyörű! Elsősorban hazánk megismerése legyen az elsődleges cél és csak ezután a külföld. 4. Kommunikáció: Tanulók a megfigyeléseikről tudjanak írásban és szóban valamint képi úton beszámolni. Tudjanak kommunikálni az adott helyen élő, a csoportot segítő emberekkel. A különleges élethelyzet, az együtt töltött napok, esték, éjszakák alkalmasak a tanulók egymás közötti, a tanulók és a tanárok közötti kapcsolat megerősítésére, barátságok kötésére, konfliktushelyzetek megoldásához. 5. Tanulás: A gyerekek tapasztalják meg és gyakorolják az ismeretszerzésnek a különböző, az iskolától eltérő módjait. A tanulók teljesítményképes tudásra tegyenek szert. Tudjanak információkat gyűjteni adott feladathoz, problémához, az információkat tudják elemezni, tudjanak következtetéseket levonni. Képesek legyenek tudományos és hétköznapi életet érintő problémák felismerésére és megfogalmazására. 6. Gyakorlati képességek fejlesztése: Az érzék-szervek fejlesztése (hallás, tapintás, látás, szaglás), megfigyelőképesség fejlesztése, kreativitás (rajzok készítése) a kiemelt képességfejlesztése az erdei iskolai hétnek. 7. Attitűdformálás: A természet iránti felelősségteljes magatartás megfigyelése, megtapasztalása, az állatok és növények iránti érzékenység fejlesztése, a földrajzi környezet megfigyelése, a természet szépségeinek észrevétele, a személyiségfejlesztés, a pozitív életszemlélet kialakítása fontos feladat. A gyerek a maga korának megfelelően, később pedig felnőttként önállóan, tudatosan cselekedni képes, felelős ember legyen. IV.2. Fejlesztendő területek: a. Problémamegoldó gondolkodás, b. Megfigyelő képesség, c. Kommunikáció képesség, d. Szociális kompetenciák, e. Matematikai kompetenciák, f. Természetismereti kompetencia, g. Művészeti kifejező készségek, h. Állóképesség fejlesztés, i. Információszerzés és kezelés képessége, j. Kreativitás, k. Praktikus (gyakorlati) intelligencia, l. Érzelmi intelligencia, 7

8 IV. 3. Tantárgyi vonatkozások: Természetismeret; (erdő és a víz életközössége), Földrajz; (Zempléni-hegység kialakulása, kőzetek, bányászat), Rajz (vázlatkészítés, alaprajzok, tanulmányrajzok), Műalkotások elemzése; (a középkor várépítészete, eklektika, romantika stílusjegyei), Fizika; (út, idő, sebesség kiszámítása, mágnesesség-iránytű), Matematika;(arány, arányosság, százalékszámítás, hasonlóság, táblázatok, grafikonok), Testnevelés; (szabadidős sporttevékenységek: kerékpározás, futás, túrázás, labdajátékok, gimnasztika, állóképesség-fejlesztés), Ének; (daltanulás, ismert dalok éneklése), Egészségtan; (egészséges életmód: egészséges táplálkozás, mozgás, tisztálkodás szerepe, elsősegélynyújtás), Történelem; (a Füzéri vár története - középkor), Informatika (Információgyűjtés (Füzéri várról). Prezentációkészítés. IV. 4. Az erdei iskolai és a hagyományos tantermi tanítás közötti különbségek: Szem előtt kellett tartanunk a hagyományos tanóra és az erdei iskola projekt közötti alapvető különbségeket: A tantárgyak tanítása során általában elsődleges és adott az elsajátítandó tananyag. A fogalmak bővülését és mélyülését a tananyag egymásra épülése biztosítja, ezért a tananyag tantervi szerkezete a tanulás folyamatát is strukturálja. A környezethez illeszkedő oktatás során a megismerési folyamat az élet természetes komplexitásához igazodik. A tanulás szerves részévé válik a környezet és az ember kapcsolatának megértése. A környezet tulajdonságainak, jelenségeinek, folyamatainak felismerése és értelmezése, problémáinak feltárása és az értékekhez való viszonyulás egyaránt igényli új ismeretek megszerzését és a meglévők új helyzetben való felhasználását. A helyszín által felkínáltak közül a tanuló maga választhatja ki a tananyagot saját érdeklődése alapján. Míg az egyes tantárgyak tanulása az adott tudományág sajátos logikája szerint építkezik, s ennek elsajátítása nélkülözhetetlen a megértéshez, addig a környezetadekvát tanulás során a megismerés rendszerét a tanulónak magának kell létrehoznia. A tanórák során folyó ismeretszerzés elsősorban a valóság elemző, analitikus megismerésére alapoz. Az erdei iskolában a tananyagként kínálkozó valóság összetettsége viszont jó lehetőséget kínál az egészleges, holisztikus megismerés számára is. 8

9 A tantárgyak egy tudományhoz, műveltségi területhez kötődőek. Az erdei iskolai tanulási tartalmak a környezet és az élet összetettségére, természetes integráltságára épülnek. Az egyes tantárgyak inkább a konvergens, míg az erdei iskolában a környezet adottságaira építő tanulási helyzetek elsősorban a divergens gondolkodást fejlesztik. A tantárgyak tananyagának elsajátítása jellemzően tankönyvhöz, taneszközhöz kapcsolódik, az erdei iskolában a tanulást a közvetlen, természetes megismerés eszközeinek használata és technikáinak elsajátítása szervezi. Az erdei iskola élménypedagógiai szemléletet kíván. Azaz a megtanult tananyagnál fontosabb a tanulás folyamatában, mint élményhelyzetben való konstruktív részvétel. A tantárgyi tanulás jobbára individuális tevékenység, az erdei iskolai program elsősorban a közösségi, szociális tanuláshoz nyújt színteret. Az erdei iskola helyszíne, egyszerre értelmezhető valóságos és szimbolikus környezetként. Igen kedvez mindez a dramatikus formák, a drámapedagógiai eszközök alkalmazásának. A tanulási helyzetek, a közösségi tevékenységek és a szabadidő nem válik el élesen az erdei iskolában. IV. 5. Az erdei iskola tervezésénél figyelembe kellett venni az alábbi szempontokat: Az ott alkalmazandó tanulási képességeket előzetesen ki kell alakítanunk. Eredménytelenné teheti a munkát, ha a tanulók ott találkoznak először az együttműködő tanulás formáival, ha elvárnánk tőlük, noha még sohasem gyakorolhatták az önálló ismeretszerzést, ha nehezen kommunikálnak egymással és idegenekkel, ha nincsenek birtokában a megszerzett tudás rögzítésének és rendszerezésének képességével. Az erdei iskola tehát egy hosszabb fejlesztő folyamat egyik eleme, ezért kell - az iskola pedagógia alapelveinek megfelelően megszervezéséről a nevelőtestületnek döntenie. Az erdei iskolában helyi tantervben előírt követelmények megvalósítása folyik: a környezettel kapcsolatos képességeket, készségeket alakítjuk, fejlesztjük; a sajátos, helyben megtervezett tananyag elsajátítását segítjük, ezért e programnak illeszkednie kell az egyes tantárgyak helyi tanterveiben megfogalmazottakhoz is. A terepi program tehát egy hosszabb folyamatnak egyetlen - kétség kívül meghatározó - eleme. Az erdei iskola egy hetének történéseit azonban gondos előkészítő, ismereteket, készségeket alapozó szakasznak kell megelőznie, s a hazatérés után is biztosítanunk szükséges a másodlagos rögzítés, a tanult ismeretek alkalmazásának lehetőségét, s az egész program átfogó értékelését. Az erdei iskolai tanulás során választott módszereknek azt a célt kell szolgálniuk, hogy a tanulók egyre nagyobb biztonsággal, egyre erősebb tanulási késztetéssel legyenek képesek az önálló megismerésre. Minél több tapasztalatuk van a terepi, környezethez illeszkedő tanulásban, annál bátrabban választhatunk nagyobb tanulói önállóságot, tanulói aktivitást kívánó módszereket, s tehetjük lehetővé a tanulók beavatkozását saját tanulási helyzeteik kiválasztásába, megtervezésébe. Az erdei iskolában általában hatékonyabb egy-egy téma minél sokoldalúbb körüljárása, s a lehető legmélyebb feldolgozása, mint sok-sok ismeret halmozása, óránként, naponként új, meg új érdekességek felkínálása. 9

10 Az erdei iskola e különös, nagyon is életszerű megismerésnél, tanulásnál is többet jelent. Olyan együttes élménnyé kell alakulnia, mely kedvezően befolyásolja mind a környezethez, mind az egymáshoz való viszonyunkat. Tanulót, pedagógust egyaránt kimozdít hagyományos "iskolás szerepéből. Az új helyzetekben pedig sajátmagunk és társaink képességeivel, tulajdonságaival is folyamatosan szembesülünk. A tantestület úgy gondolja, hogy minden pedagógusnak különös örömet jelent, ha tanítványai motiváltsága megnő a megismerés, a tanulás iránt, ha érdeklődésük fellángol, ha tevékenyekké, alkotó-késszé válnak. A felkeltett kíváncsiság táplálta érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő, felfedező magatartás mintha kicserélné a hagyományos tanórán olykor csak unottan gubbasztó gyerekeket. Fellélegzünk mi pedagógusok is, hogy kiszabadulhatunk a háromnegyed órányira kiporciózott tanórák ketrecéből. A téma feldolgozására nem csengőtől csengőig van módunk, hanem az érdeklődés felébredésétől kifáradásáig. Ugyanígy szembesülünk azzal is, hogy a helyszín, a terepen való tanulás demokratizálja tanításunk térszervezését is. Szinte önmaguktól jönnek létre a vizsgálódó csoportok, gyakrabban formálunk köröket az egy irányba tekintő padsorok helyett. Nemcsak tanár és diák párbeszédeire épül már a tevékenység, hanem természetessé válik a tanulók egymás közötti kommunikációja is. V. Az erdei iskolai szervező munkánál, a projekt tervezésénél az alábbi pedagógiai elveket vettük figyelembe: Nagyon fontos, hogy a gyerekek a problémákkal közvetlenül találkozhatnak, "saját bőrükön tapasztalhatják meg azokat. Ez nemritkán egészen más érzelmeket gerjeszt, más erkölcsi felismerésekhez vezet, mint a tankönyvi szöveg megértése. A környezet kínálta értékek személyes élményű befogadása teheti igazán örömtelivé a megismerés folyamatát. A pedagógusoktól igen előrelátó tervező és szervező munkát kíván az erdei iskola, hiszen számos bizonytalan elemmel kell számolnunk. Változhat a tananyag, mivel azt a tanulók érdeklődésük szerint alakíthatják, megválaszthatják, sőt az időjárás is közbeszólhat a már jól megtervezett programokba. A hagyományos óravezetésnél bizonytalanabb a megismerés algoritmusának kialakítása is, mert a valóságos tanulási helyzetek csak a helyszínen tisztázódnak. Tapasztaljuk, - tanítsunk bármely tantárgyat - hogy terepen más módszereket kell alkalmaznunk, mint amelyeket eredményesen használtunk az osztályteremben. Jó, hogy éppen azok a tanulási formák válnak be, amelyek nagyobb tanulói önállóságot, egyéni, páros és csoportos megismerő és alkotó helyzetekben való részvételt kívánnak. Tanítványaink számára az új helyzet, a "tiszta lappal indulás lehetősége a képességeknek megfelelő feladatok kiválasztása javíthat a tanulási kudarccal bajlódó gyerekek önértékelésén. Örömteli megismerő helyzeteket biztosíthatunk részükre is. Ugyanígy segíthet a beilleszkedési zavarokkal küzdő gyerekeken az, hogy olyan tevékenységek is kínálkozhatnak számukra, amelyben megmutathatják azokat a jó képességeiket, személyiségük értékeit, amelyekre az iskolai mindennapok során nem volt módjuk. Hamar kiderül, hogy ki a segítőkész, a rendszerető, fegyelmezett, szorgalmas, a társaiért tenni akaró ember, s a "jótanuló nimbuszát is megtépázhatja, 10

11 ha kiderül róla, hogy nem szeret tisztálkodni, hogy tesze-tosza vagy éppen lusta részt venni a számos önkiszolgáló munkában. Az együttműködést nemcsak a tanulóktól várjuk el, hanem a programot tervező, szervező csapattól is. Az egymás szándékainak és lehetőségeinek kölcsönös ismerete lehet az alapja mind a szolgáltatás, mind a program megvalósítása minőségének. Ez a minőség, s annak szigorú és következetes biztosítása pedig az eredményesség és az erdei iskolák szakmai fejlődésének záloga. Az erdei iskola célja: a valóság megismerésének módját a valóságos környezet megtapasztalásával megtanítani. A választott helyszín, annak természeti, ember által létrehozott, sőt metaforikus környezete tehát pedagógiai eszközzé válik az erdei iskolát vezető pedagógus számára. A környezet ugyanis egyrészről a megismernivalót, a tananyagot adja, másrészről viszont a helyszín jellege, problémái, értékei, "dramatikus terei, az ottlét hangulata a tanulás élményét kínálja. Nehéz pedagógiai vállalkozás az erdei iskola, amely a tanév egészére kihat, amely a helyi tantervi dokumentumok, az alkalmazott tanítási és értékelési módszerek, a tanulásszervezési szokások újra gondolására készteti a nevelőközösségeket. A természetben való létezést erdei iskolává nem a hely, nem is a feldolgozandó ismeretek, hanem a tanulás módja, szervezési formája, végső soron tehát a pedagógus tanulásirányító munkája teszi. Noha a választott helyszín fontos, a tevékenységet meghatározó tényező, ám nem pusztán attól válik erdei iskolává programunk, hogy ott tanulunk. Az országjárástól, a tanulmányi kirándulásoktól, terepgyakorlatoktól az erdei iskolát az különbözteti meg igazán, hogy a megismerés folyamatát a tanulók érdeklődéséhez, cselekvőkészségéhez, aktivitásához igazítja, s az a természeti, az alkotott és a szociokulturális környezet összetett valóságára épül. Tanítványainknak nem egyszerűen bemutatjuk a környezetet, hanem öntevékeny felfedezésre alkalmas tanulási helyzetekbe hívjuk őket. Az együttműködést nemcsak a tanulóktól várjuk el, hanem a programot tervező, szervező csapattól is. Az egymás szándékainak és lehetőségeinek kölcsönös ismerete lehet az alapja mind az erdei iskola szolgáltatás, mind a program megvalósítása minőségének. Az erdei iskola, mint összetett projekt természetesebbé, életszerűbbé teszi mind a tanulók, mind a pedagógusok tanításhoz, tanuláshoz való viszonyát. "Égre nyíló tantermekbe hívja a gyerekeket. VI. Produktumok: Projekt napló (tanulói) Fényképek, Plakátok, Rajzok (térképvázlatok, alaprajzok, tanulmányrajzok stb.), Feladatlapok, Leírás készítése (pl. 7. o Füzéri vár története). Prezentáció készítése az erdei iskoláról. Film készítése az erdei iskolai programokról, élményekről. 11

12 VII. Értékelés, cél: Egyéni és kiscsoportos önértékelés, Egyéni és kiscsoportban vállalt önálló feladatok értékelése, Az egyéni haladás, fejlődés értékelése, Az egész projekt haladásának folyamatos, közös értékelése, Értékelések az egyes programrészek lezárásakor, Záró produktum értékelése (Prezentáció az erdei iskolai eseményekről, film, napló és a saját dossziéban gyűjtött feladatlapok, rajzok) A projekt befejezésekor aktuális záró értékelés. VIII. 1. A szülők, társadalmi környezet bevonása: A szülők biztosítják gyermekeik számára a kiránduláshoz szükséges tárgyi eszközöket (felszereléseket, ruházatot, ágyneműt). Pusztafalu helytörténetéről ismeretszerzés a helyi lakosoktól. Szolgáltatások igénybevétele az itt élők segítségével (étkezés, szekerezés, vásárlási lehetőség, idegenvezetés). 2. Keretek erőforrások: Pályázatból nyert támogatás (TÁMOP 3.1.4). Humán erőforrás (8 pedagógus + helyi szakemberek). A Németh László Ált. Isk., AMI és Óvoda által biztosított szükséges eszközök. o Munkanapló, o Rajzlapok, kartonok, rajztáblák, ragasztó, filc, íróeszközök, o Könyvek: Növényhatározó, Állatismeret, térkép, stb., o Távcsövek, nagyítók, tájolók, fényképezőgép, videó kamera, mikroszkóp, o Zseblámpa, zsinór, mérőszalag, o Sporteszközök. Iskolánk pedagógiai programjában szerepelnek az erdei iskolai projektben megfogalmazott pedagógiai elvek és célok. Mindezeket tartalmazza a Környezeti Nevelési Program. 12

13 IX. Sikerkritériumok: Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. X.1. Szaktárgyi célok: a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei), a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre), interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok), tanórán kívüli szakórák szervezése, 13

14 természetvédelmi versenyekre felkészítés, multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon, a számítógép felhasználása a tanórákon. X.2. Tanórán kívüli célok A gyerekek olyan versenyeken indulhatnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. Minden évben nyári tábort szervezünk, ahol jelentős szerepet kap az évközi elméleti tananyag hasznosságának, alkalmazhatóságának bemutatása a természetben, a környezeti, természeti folyamatok megfigyelése a gyakorlatban. Az intézményen belüli médiumokat kiemelt eszköznek tartjuk a környezeti nevelésben. Az iskolarádióban és iskolaújságunkban is rendszeresen foglalkozunk környezetvédelmi, természetvédelmi problémákkal. Rejtvényekkel, feladványokkal, játékokkal segítjük elő a tanulók figyelmének felkeltését, a környezettudatos magatartás kialakítását. Fontosnak tartjuk, hogy megemlékezzünk a környezetvédelmi jeles napokról. Rendezvények, kiállítások segítségével koncentrálunk egy adott témakörre. Különböző akciókban veszünk részt. Az iskolában rendszeresen akciókat (pl. használt elem-, papír és vasgyűjtést) szervezünk. XI. Az innováció újdonságértéke Iskolánkban pozitív, nagyszerű hatása volt az erdei iskolai projekt megvalósításának. Az újdonságértéke nem csak a tartalma, hanem a megvalósulása miatt is volt, hiszen először szerveztünk intézményünkben erdei iskolát. A tanulók, szülők és kollegák is nagy várakozással, izgalommal fogadták. A kollegák számára szakmai kihívás, újdonság volt a projekt tervezésével, szervezésével, megvalósításával kapcsolatos minden feladat. A gyerekek és tanárok egyaránt sokat tanultak, sok új ismeretet szereztek, felejthetetlen élményekkel gazdagodtak az erdei iskola megvalósulása során. XII. Az innováció várható hasznossága, várható eredményei, az eredményességének mérésére szolgáló elképzelések Hogy az erdei iskola mennyire volt hasznos és milyen eredmények várhatók tőle a jövőben, azt természetesen nem könnyű ilyen rövid idő távlatából megítélni. Az azonban már most is megállapítható, hogy sok tanulót sikerült ráébreszteni a természetvédelem, az erdő életközösségének megismerésének jelentőségére. Külön kiemelendő, hogy iskolánkban több 14

15 rendezvény, témahét kapcsolódott a környezeti nevelés komplexitásához. Kamatoztathattuk a ismereteinket, illetve építhettünk az ott elsajátított ismeretekre, az erdei iskolában is fejlesztett kompetenciákra. Továbbra is törekedtünk arra, hogy ne csak a környezetismeretből, természetismeretből vagy biológiából jól teljesítők értsék meg a témanapunk jelentőségét, hanem kis odafigyeléssel bárki. Eredmény lehet az is, ha a jövőben a környezeti nevelést szolgáló programokon, rendezvényeken még aktívabb részvételt tapasztalunk, illetve még népszerűbbé válnak a Madarász Suli és az Ökológia Szakkör foglalkozásai a tanulók körében. A fő eredménye az erdei iskolának azonban az lenne, hogy ha a természet sokszínűségére történő rácsodálkozás révén a gyerekek nagyobb tisztelettel és megbecsüléssel fordulnának az élő környezethez. A tanulók és rajtuk keresztül családjuk környezettudatosabb magatartása pedig elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a jövőben Bocskaikertben legyenek fák, bokrok és unokáink is egy élhető környezetben nőhessenek majd fel. XIII. Milyen intézményeknek ajánlott az innováció alkalmazása Az erdei iskolai innovációnk bátran ajánlható minden alapfokú és középfokú intézménynek, illetve erdei iskoláknak is. Fontos szempont, hogy az erdei iskolát megvalósító intézmény elkötelezett legyen a környezeti nevelési program megvalósításában. Az eredményes megvalósításhoz szükséges az is, hogy az adott intézmény tanulóinak eltérő életkorból, neveltségi szintből adódó különbségeit figyelembe vegyék, és jelen innovatív ismertetőt a saját adottságaikhoz igazítsák. 15

16 Az erdei iskolai projekt megvalósítása 1. Előzmény: Az erdei iskolai projekt a TÁMOP pályázatnak köszönhetően jött létre. A szülők térítésmentesen küldhették gyermekeiket az erdei iskolába a pályázati összegnek köszönhetően. Ez nagyon fontos tényező, hiszen iskolánkban 40% körüli a HH tanuló, a szülők nem tudták volna kifizetni az ellátás és programok költségeit. Az IPR program megvalósulása fontos része az iskolai nevelő oktató munkánknak, ezért elengedhetetlen, hogy a hátrányos helyzetű tanulók is részt tudjanak venni az iskolai élet minden eseményén, rendezvényén. Az erdei iskolai program helyszínének kiválasztásánál is figyelembe vettük azt, hogy a szülők egy része nem tudja hegyvidéki tájra utaztatni gyermekét. 2. Tervezés: A pályázat megvalósításánál a projekt-program feltételeit vettük figyelembe: a) Tantestületi megbeszélést tartottunk, ahol kialakítottuk azt a pedagóguscsoportot, akik a későbbi munkákban, az erdei iskolai programok tervezésében, lebonyolításában részt vettek. Megbeszéltük, ki milyen előzetes szervezési feladatokat vállal. b) Kialakítottuk a részt vevő tanulók körét, létszámát. c) Céljainknak megfelelő helyszínt kerestünk. d) Minden részt vevő kollega olvasta a feladattal kapcsolatos szakirodalmat. e) Tájékozódtunk az erdei iskola helyszínéről és szolgáltatásairól. f) Megrendeltük a szállást, étkezést és néhány szolgáltatást. Az utazáshoz autóbuszt rendeltünk. g) A tanulókat és szüleiket tájékoztattuk az erdei iskola céljáról. (szóban tanítási órákon és szülői értekezleten). Fontos volt támogatásukat elnyerni. h) Szórólapot készítettünk a szülők részére a legfontosabb tudnivalókról. Írásban nyilatkoztak a szülők arról, hogy elengedik-e gyermeküket az erdei iskolába. i) A helyszínt ismertetve felmértük projektfal segítségével a tanulók kérdéseit, igényeit, elképzeléseit az erdei iskolával kapcsolatban. Ezt fontosnak tartottuk, hiszen intézményünk még nem szervezett erdei iskolát. 16

17 j) Előzetes feladatokat adtunk 7. osztályos tanulóknak. Feladtuk IKT alkalmazásával ismeretszerzés volt internet segítségével. ( Füzéri vár ). k) Pedagógusok összeállították az erdei iskola programját, időbeosztását, feladatlapjait. Megbeszéltük az értékelés módjait, az elvárt produktumokat, a visszaérkezés utáni teendőket. l) Alternatív programot állítottunk össze rossz idő esetére. m) A NAT adta tantárgyi keretek és a helyszín adta ismeretanyag figyelembe vételével állítottuk össze a projekt élményeket nyújtó, gyakorlatias feladatait. A Pedagógiai Program Környezeti Nevelési Programjának céljainak, fejlesztési feladatainak megfelelően tartalmas, koncentrált környezeti nevelési projektet állítottunk össze az erdei iskola hetére. n) Az osztályfőnökök előzetesen megbeszélték tanulóikkal a csoportbeosztásokat, szobabeosztásokat, ismertették az erdei iskolai hét tervezett programját, megbeszélték a szükséges felszereléseket. o) Dobozokba összekészítettük a szükséges felszereléseket, írószereket, könyveket, mikroszkópot, távcsöveket, sportszereket stb. 3. Megvalósuló programok: 1.nap: A reggeli indulás után autóbuszunk Nyíregyházára, Sóstóra érkezett a Vadasparkba. Tanulóink a pénztárnál jegyük mellé kitöltendő feladatlapot kaptak. A kérdésekre séta közben, a tájékoztató táblák alapján kellett válaszolni. Ezzel meg kellett oldaniuk az információszerzésnek ezt a számukra szokatlan módját. A figyelemre, a lényegkiemelésre és egymás segítésére, együttműködésre is szükség volt ahhoz, hogy mindenki sikeresen oldja meg a feladatot. A gyerekek megfigyelték a hazai és idegen tájak, kontinensek legjellemzőbb állatait. A 4. és az 5. osztályosok a természetismerethez kapcsolódóan sok új ismeretet szereztek, a 7. osztályosok pedig örömmel figyelhették meg azokat az állatokat, amelyekről már tanultak a biológia órák keretében. Nekik is sok újdonságot nyújtott a vadaspark, különösen a trópusi esőerdő élővilágát, klímáját megismertető bemutatóterem. A több órás vadasparki tanulmányi sétát fóka-show megtekintése zárta. Jó volt látni a gyerekek megnyilvánulásaiban az öröm, a nevetés, a pozitív életérzés jeleit. A feladatlapok ellenőrzése és értékelése a nap végén közös javítással megtörtént. A szállás elfoglalása után a gyerekek megismerkedtek az erdei iskola helyszínével, amire szükség volt, hiszen a több házból álló, nagy területű 17

18 szálláshely sok meglepetést tartogatott. Sportpályákat, patakot, hidat, tavat, erdőterületeket, boltot. A barátokkal történő közös séta, a felfedezés öröme, kommunikáció a helyben lakó, dolgozó emberekkel, az idegen iskola tanulóival történő kapcsolatteremtés a szociális kompetencia-fejlesztés fontos feladata, és ez az erdei iskola minden napján megvalósult és fejlődött. Az öt nap folyamán le kellett rajzolni tanulóinknak a tábor alaprajzát is. Ez a feladat a vizuális kultúrához, a rajztanításhoz kapcsolódott, hiszen el kellet képzelni felülnézetben a tábort. Ez már bizonyos fokú elvont gondolkodást is igényel, így nem csak a rajzkészséget, hanem jó megfigyelőképességet, a térlátást, az absztrahálást is igényli. A vacsora után tábornyitót tartottunk a közösségi helyiségben. Itt a tanulókkal közösen, a tanulók javaslatai alapján összeállítottuk az erdei iskola napirendjét és házirendjét. A közös tervezés a projekt sajátja. Ha a tanulók többsége egyet akar, az vonatkozik minden tanulóra. Ezzel alkalmazkodnak a saját maguk által kialakított szabályokhoz, és ezeket a szabályokat be is tartják és be is tartatják egymással. (pl. a takarodó általuk elfogadott időpontját). Minden tanulónak kiosztottuk az erdei iskolai feladatlapokat, melyeket az elkövetkező napokon kell csoportosan vagy egyénileg megoldaniuk. Minden nap naplóírással zárult, ami során leírhatták élményeiket. A napot közös éneklés, az eső miatt meghiúsult tábortűz helyett játékok, rajzolás, naplóírás zárták. Az éneklés nagyon jó közösségalakító program, ugyanúgy, mint a játék. A mindennapok része kell, hogy legyen mind a két program. Este 22 óra körül kitisztult úgy az égbolt, hogy néhány égitestet meg tudtak figyelni a gyerekek teleszkóp segítségével. Ekkor a csillagképeket (pl.nagymedvét), a látható Vénusz bolygót láthattuk. Megbeszéltük a bolygó és csillag közötti különbséget, és egyéb érdekességet. A természetismereti kompetencia erősítésén belül a csillagászati ismeretek nem csak földrajzi, hanem fizikai ismereteket is tartalmaznak. 2. nap: Ez a nap korán kezdődött a reggeli madármegfigyelésre induló tanulók csoportjának. Az iskola által megvásárolt távcsövek jó szolgálatot tettek a természet megfigyelésekor, a túrák során. Egymásnak átadták mindig a gyerekek, ezzel is segítve társukat. Jó volt látni a tanulókat, hogyan működtek együtt hiszen, ha valaki látott valami érdekeset, az rögtön szólt a körülötte állóknak, hogy ők is nézzék meg az általa látott dolgot. A madármegfigyelések gazdagították a tanulók fajismeretét is. Ezeken a rövid túrákon az alkalmazkodóképesség, a fegyelem, a figyelem fejlesztése is megvalósult, hiszen csendben kellett lenni, figyelni kellett a tanári magyarázatra, figyelni kellett a madarak hangjára, mozgására is. 18

19 A reggeli tornákon mindenki, - a kísérő tanárok is - örömmel vettek részt. A testnevelés tanító pedagógus minden testrészünket, izomcsoportunkat megmozgatta változatos gyakorlatokat bemutatva. Az erdei iskolai reggeleken állandó program volt a torna. A mozgás öröme mindenkire jó hatással volt, jókedvűen indultak a napi programok. Az időjárás bizonytalansága miatt megcseréltük a délelőtti és délutáni programokat. Így reggeli után a füzéri várhoz indult az egész csapat túrázni. Vittük a turistatérképet, az iránytűket, az innivalót és az esőkabátokat és útnak indultunk. A turistajelzéseket is figyelve változatos terepen haladtunk. Útközben figyeltük a táj szépségét, de az emberi beavatkozások eredményeit is. Nem csak réteket, szántókat, erdőgazdálkodás nyomait figyelhették meg a tanulók, hanem illegális szemét lerakóhelyet is. Megbeszéltük a környezetszennyezés problémáit is, de a megoldásra vonatkozó javaslatokat is. A füzéri vár látványa sokáig kísérte utunkat. Közben megbeszéltük a vár alatti hegy keletkezését is (vulkáni kürtő megszilárdult kőzete). A vár területére érve a 7. osztályos tanulók egy csoportja ismertette a többiekkel a vár történetét. A tanulók előzetes feladata volt ez. Az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése, az internethasználattal a digitális kompetenciák erősítése valósult meg. De a kommunikáció és a szociális kompetenciák is fejődtek a beszámoló során. Jó volt látni a túra során, hogy a nehezebb terepen a nagyobbak, az ügyesebbek segítettek társaikon. A környezeti kompetenciák a földrajzi ismeretek gyakorlati megvalósítása során erősödtek. A turistatérkép, az iránytű használata, a térkép jelrendszerének terepen való alkalmazása a használható, gyakorlatias tudásmennyiséget növelte. Az ebéd utáni pihenő elteltével a program szekerezéssel folytatódott. A gyerekek több csoportra osztva vettek részt ezen a programon. A lovak közelsége, az ember és a lovak kapcsolata, a lovak munkavégzésének, majd a program végén a lovak ápolásának, etetésének a megfigyelése maradandó élményt nyújtott a tanulóknak. Fontos volt a faluban lakó bácsival, (a lovak és a szekér tulajdonosával) való kapcsolatteremtés, kommunikáció. A gyerekek szívesen beszélgettek, sokat kérdeztek, érdeklődőek voltak. Szekerezés alkalmával megfigyelték tanulóink a falu településszerkezetét, házait, melyek között szép számban vannak a 20. század elejéből való hagyományos népi építészetet reprezentáló épületek is. A szekerezés mellett forgószínpadszerű szervezéssel a másik csapat kerékpározni indult. Az erdei iskola üzemeltetője biztosította a kerékpárokat a gyerekek számára. Mivel a gyerekek alföldi terephez vannak szokva, a kerékpártúra előtt a hegyvidéki terep adta nehézségek, a lejtőn, emelkedőn való haladás szabályait kellett megbeszélni. A csoport a KRESZ szabályokat is felelevenítve indult a kerékpártúrára, ahonnan kellemesen elfáradva, élményekkel érkeztek meg. 19

20 A forgószínpadszerű szervezés harmadik csoportja sportfoglalkozáson vett részt. Kosárlabdáztak és ping-pongoztak. A tanulók nem csak szervezetten, hanem szabadidejükben is szívesen mozogtak, sportoltak. Mi felnőttek mindig elcsodálkozunk azon, hogy amikor mi már fáradtan leülünk, akkor még a gyereknek még mindig van energiájuk focizni, szaladgálni, labdázni. A vacsora után szabadprogram, filmvetítés is volt. Sajnos az eső ezen az estén nem tette lehetővé az éjszakai égbolt megfigyelését. 3. nap Nap minden reggel madárfigyeléssel indult. Kb.15 fős csoportokban az iskola madarászszakkörének a vezetőjével teleszkóppal és távcsövekkel felszerelve madármegfigyelésre indult. Sok madarat láttak, figyeltek meg, sok madár hangját hallották a hajnali csendben. A fajismeretük sokat gazdagodott. Csendet, fegyelmet, figyelmet igényelt a gyerekektől ez a program. Reggeli torna után hosszú túrára készültünk. Hideg ebédcsomagot kértünk, hogy ne kelljen visszasietnünk. Ráérős, szemlélődős, tapasztalat- és imeretszerzős túrát szerveztünk. Fontos volt, hogy ne kelljen sietnie a csoportnak. A túra célja a szlovákiai Izra-tó volt. A megtett út alkalmas volt a növény- és állatvilág megfigyelésére, az erdő és a tó életközösségének megfigyelésére. A sok csapadék miatt kialakult vízfolyások felszínalakító munkája is érdekes jelenség volt, de legjobban a tanulókat a pocsolyákban megfigyelhető ebihalak, békák érdekelték. A magasban köröző ragadozó madarak, az egyéb madárfajok, a vadászles, de sárban található állatok nyoma is (melyhez feladatlap is kapcsolódott) felkeltették a tanulók érdeklődését. Az Izra-tóhoz vezető erdei úton az egykori határsorompó maradványát találtuk, amely témát adott a közelmúlt történelmi eseményeinek megbeszéléséhez. Útközben riolit kőzetet is gyűjtöttünk, amely a Zempléni-hegység fő hegységalkotó kőzete. A tanulók a kiosztott feladatlap alapján a kőzet és ásvány fogalmával is megismerkedtek. A túra kitartást, akaraterőt, fegyelmet is megkívánt a gyerekektől. A megfigyelőképességük, az ok-okozati összefüggések felfedezése, megértése, az információkezelés képessége, a szociális kompetenciák fejlődtek leginkább. Már délután volt, amikor visszaértünk az erdei iskola szállására. Pihenő után több választható feladat, program volt, ahova a tanulók tetszés szerint bekapcsolódhattak. a) Lehetett rajzolni a tábor területén levő épületeket, növényeket. b) A növényeket meg lehetett határozni növényhatározó segítségével. c) A patak és az Izra-tó vízmintáját mikroszkóp segítségével meg lehetett vizsgálni. d) Időjárás-megfigyelések lejegyzése. 20

Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve

Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve 2018/2019. tanév Az ÖKO munkaterv az alábbi dokumentumok alapján készült: az intézményi Pedagógiai Program, melynek része a helyi tanterv az intézmény

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT ÁPRILIS Beszámoló a Fenntarthatósági Témahétről

FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT ÁPRILIS Beszámoló a Fenntarthatósági Témahétről Avastetői Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Miskolc Beszámoló a Fenntarthatósági Témahétről A témahét résztvevője: Avastetői Általáos Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola valamennyi felső tagozatos

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT. Történetek a kincses erdő állatairól

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT. Történetek a kincses erdő állatairól Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT Történetek a kincses erdő állatairól Készült: Forrás Általános Iskola Dávod 2009. október 19-22.

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

A témahét célja. A témahét kapcsolódási területei

A témahét célja. A témahét kapcsolódási területei A témahét célja - Az egészséges életmód területeinek megismertetése a tanulókkal - Egészségünk megőrzésének lehetőségei: egészséges táplálkozás, mozgás, egészségre káros szenvedélyek - Étkezési kultúra

Részletesebben

Az ökoiskolai munkatervünk 2017/2018

Az ökoiskolai munkatervünk 2017/2018 Az munkatervünk 2017/2018 Tevékenységek, feladatok Határidő Felelősök A/ Alapdokumentumok Az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében kiemelten képviseli a fenntarthatóság pedagógiájának törekvéseit.

Részletesebben

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP / BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való

Részletesebben

Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények HELYI TANTERV Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények A különböző tantervek bevezetési ütemezése Az osítása

Részletesebben

Természetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton.

Természetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton. Természetismeret 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton. 1. Tervezzen egymásra épülő tevékenységeket az élő környezet megismerésére vonatkozóan!

Részletesebben

4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások,

4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, 4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai 4.1 A műveltségterületek és tantárgyak viszonya: Műveltségi területek / Tantárgyak 1-4. 5. 6.

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG 2018-2019.TANÉV A MUNKAKÖZÖSSÉG TAGJAI NÉV Mihály Anikó Békésiné Katona Tünde Nyerges Zoltán Liskáné Farkas Angéla Várnai Beáta TANTÁRGY földrajz kémia fizika kémia A természettudományi

Részletesebben

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014 ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014 I.CÉL: A fenntarthatóság pedagógiájában a környezettudatos gondolkodás, életmód kialakítása, elmélyítése, együttműködve a város önkormányzatával, a szülői házzal, társadalmi

Részletesebben

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015.

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Készítette: Sümeginé Vitális Éva D e b r e c e n, 2014. szeptember 12. Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások:

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelet alapján az alábbi adatokat tesszük közzé. Intézmény neve: Jászboldogházi

Részletesebben

A pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása

A pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása A pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása 08.26-28. Képzési terület: természetismeret tárgyú továbbképzés Téma: Környezettudatos életmódra nevelés Képzési terület:

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2017/2018.

Ökoiskola munkaterv 2017/2018. Ökoiskola munkaterv 2017/2018. Készítette: Vilits Katalin Kőszeg, 2017. szeptember 1. 1/a. Iskola mindennapos működése igazgató 1/b. Iskolai rendezvények, kirándulások környezetre gyakorolt hatása 2. munkaterv

Részletesebben

A pedagógus önértékelő kérdőíve

A pedagógus önértékelő kérdőíve A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0

Részletesebben

TÁMOP3.1.4C Móra EGYMI

TÁMOP3.1.4C Móra EGYMI TÁMOP3.1.4C Móra EGYMI Az intézményben tanulásban és értelmileg akadályozott általános iskolai tanulók gyógypedagógiai nevelése-oktatása folyik. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 47%, hátrányos

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2018/2019.

Ökoiskola munkaterv 2018/2019. Ökoiskola munkaterv 2018/2019. Készítette: Vilits Katalin Kőszeg, 2018. szeptember 1. A/ Általános elvárások: Az iskola tevékenységének környezetre gyakorolt hatása Igényes környezet kialakítása és kialakíttatása

Részletesebben

MANNA - ZSÁLYALIGET - POGÁNY

MANNA - ZSÁLYALIGET - POGÁNY MANNA - ZSÁLYALIGET - POGÁNY Napok Bentlakásos táboroztatás (6 nap / 5 éjszaka) Gyerekek és pedagógusok Egy turnusba 80 fő tanulót, velük 4 fő kísérőtanárt tud fogadni a Manna 6 fős tantestülete. Vigyázók

Részletesebben

A víz szerepe a történelemben

A víz szerepe a történelemben Projektterv A víz szerepe a történelemben Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 7. és 8. évfolyam Készítette: Gerőcsné Berkes Judit Katalin Tiszaújváros, 2015. november 23. A projekt leírása:

Részletesebben

PROJEKTTERV FORRÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA ÉS KÖNYVTÁR DÁVOD

PROJEKTTERV FORRÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA ÉS KÖNYVTÁR DÁVOD PROJEKTTERV FORRÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA ÉS KÖNYVTÁR DÁVOD Ha majd az erdőre kimégy, figyelve járj és lábujjhegyen. Ahogy a fák alá belépsz, és felrebben előtted az első rigó: akkor már tudnod kell,

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Állati Móka Egyhetes projekt

Állati Móka Egyhetes projekt Állati Móka Egyhetes projekt Megvalósítás helye: Sugovica Általános Iskola Projekt felelős: Pásztor Judit Ideje: 2014. október 14 október 18. Bevont tanulók köre: 4. osztály, alkalomszerűen az alsós napközis

Részletesebben

Beszámoló. 1. A gyerekek legyenek tisztában azzal, hogy az egészség kincs. 2. Ismerjék meg az ásványi anyagok fontosságát és azok fő forrásait.

Beszámoló. 1. A gyerekek legyenek tisztában azzal, hogy az egészség kincs. 2. Ismerjék meg az ásványi anyagok fontosságát és azok fő forrásait. Kárpáti János Általános Iskola és AMI, Gyenesdiás FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT: 2018.04.20. 2018.04.26. Beszámoló I. A témahét résztvevője: A gyenesdiási Kárpáti János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti

Részletesebben

Dömsödi Széchenyi István Általános Iskola. Arany János Általános Iskolája

Dömsödi Széchenyi István Általános Iskola. Arany János Általános Iskolája FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT 2018.04.23 04.27. Beszámoló A témahét résztvevője: Iskolánk valamennyi tanulója. 130 fő tanuló 8 osztályból és 8 fő pedagógus valósította meg a témahét programjait. Időtartama:

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához. 18 fő tanító

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához. 18 fő tanító A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógusok által ellátott tantárgyak és szolgáltatások Végzettség, szakképzettség Alsó tagozatos

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata

Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata M e g ú j u l á s a k u l c s f o n t o s s á g ú t e r ü l e t e k e n! " M i n d e n k i m á s, e g y e d i é s f o n- t o s, Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata A

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben A projekt címe: HÉVÍZ A MÚLTBAN ÉS NAPJAINKBAN Intézményi innováció a Hévízi Helytörténeti Múzeum és az Illyés

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

EFOP Érezd jól magad a bőrödben! Változatos tevékenységformák a Jászai Mari Általános Iskolában SZAKMAI BESZÁMOLÓ

EFOP Érezd jól magad a bőrödben! Változatos tevékenységformák a Jászai Mari Általános Iskolában SZAKMAI BESZÁMOLÓ 1 EFOP-1.3.9-17-2017-00011 Érezd jól magad a bőrödben! Változatos tevékenységformák a Jászai Mari Általános Iskolában SZAKMAI BESZÁMOLÓ Idegen nyelvi klub A megvalósítás időszaka: 2018. 02. 15.-2018. 05.

Részletesebben

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Általános Iskola feladatellátási hely Fenntartási időszak: 2010-2015 Kötelezően megvalósított implementációs

Részletesebben

FELSŐS MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2017/2018

FELSŐS MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2017/2018 FELSŐS MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2017/2018 Készítette: Dufla Ildikó munkaközösség vezető Taszár, 2017. szeptember 18. Helyzetelemzés: Felső tagozaton tanító szaktanárok: Osztályfőnök Christ Ildikó 6.a biológia,

Részletesebben

Természetismereti munkaközösség munkaterve

Természetismereti munkaközösség munkaterve Természetismereti munkaközösség munkaterve 2013/2014-es tanév Zalaszentgrót, 2013. augusztus 28. Készítette: Gyuranecz Károly munkaközösség vezet 1 - Személyi feltételek: -2- A munkaközösség tagjai: Tantárgy:

Részletesebben

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére. Szilvási Általános Iskola

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére. Szilvási Általános Iskola Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A nevelő

Részletesebben

Hírek FÖLD PROJEKT április

Hírek FÖLD PROJEKT április Hírek 2016. április 18-22. FÖLD PROJEKT A projekt témája: a FÖLD A projekt megvalósításának helyszíne: Monorierdei Fekete István Általános Iskola A projekt időtartama: 2016. április 18-22. A projekt résztvevői:

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

Körös Tehetséggondozó Egyesület NTP-MTI-14-0146. Madárvárta. Tematika. Időszak: 2015. február 6 2015. június 30.

Körös Tehetséggondozó Egyesület NTP-MTI-14-0146. Madárvárta. Tematika. Időszak: 2015. február 6 2015. június 30. Körös Tehetséggondozó Egyesület NTP-MTI-14-0146. 1 Madárvárta Tematika Időszak: 2015. február 6 2015. június 30. 1. témakör: Tavaszi Madárles (Spring Alive) Cél: tudományos jellegű, azt életkori sajátosságoknak

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. A tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai:

JEGYZŐKÖNYV. A tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai: JEGYZŐKÖNYV Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Dokumentumelemzés Kolompár Gyula Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Megtekintés, interjú, önértékelés

Részletesebben

NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes

NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes A kooperatív technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív technikák Altern füzetek) Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME

Részletesebben

SZÜLŐ-KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE 44 válasz alapján. 1. Hányadik évfolyamra jár legidősebb iskolánkba járó gyermeke?

SZÜLŐ-KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE 44 válasz alapján. 1. Hányadik évfolyamra jár legidősebb iskolánkba járó gyermeke? SZÜLŐ-KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE válasz alapján Az iskola vezetősége novemberében arra kérte a szülőket, hogy e kérdőív kitöltésével segítsék az iskola fejlődését és adjanak visszajelzést arra, hogy látják az

Részletesebben

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nyíregyházai Tankerülete

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nyíregyházai Tankerülete Pályázati azonosító: TÁMOP-3.3.10.B-12-2013-0016. Továbbtanulás erősítő kezdeményezések támogatása pályázati felhívás keretében, Továbbtanulás erősítése a Móricz Zsigmond Iskolában. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A

Részletesebben

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK 5. osztály KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK A SOKSZÍNŰ MATEMATIKA TANKÖNYVCSALÁD TANKÖNYVEIBEN ÉS MUNKAFÜZETEIBEN A matematikatanítás célja és feladata, hogy a tanulók az őket körülvevő világ mennyiségi

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2011/2012.

Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2011. szeptember 30. A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének környezetre gyakorolt hatása 1/a Pedagógusok és diákok környezettudatosságának

Részletesebben

Helyi tantervünk a NAT előírásaira épít, rögzítve a kötelezően tanítandó tananyagot, de szabadsággal élve abban, hogy saját arculatunkat kialakítsuk szabadon választható-tervezhető óráinkkal. Amennyiben

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

Corvina Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája Ökoiskola munkaterv tanév

Corvina Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája Ökoiskola munkaterv tanév Corvina Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája Ökoiskola munkaterv 2013-2014. tanév 2012-ben iskolánk elnyerte az Ökoiskola címet. Oktató nevelő munkánk során arra törekszünk, hogy tanulóink figyelme

Részletesebben

Beszámoló a Fenntarthatósági Témahétről

Beszámoló a Fenntarthatósági Témahétről Beszámoló a Fenntarthatósági Témahétről 2018. áprilisában megtartottuk iskolánkban, az alsó tagozaton a Fenntarthatósági Témahetet Mit mesél a természet? címmel. A szervező pedagógus neve: Bodnárné Léport

Részletesebben

A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Reál munkaközösségének éves munkaterve

A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Reál munkaközösségének éves munkaterve A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Reál munkaközösségének éves munkaterve (2018/2019. tanév) Készítette:.. Horváth Lászlóné tanár Jóváhagyta:.. Szántó Zoltán intézményvezető Fertőszentmiklós,

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat? Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés

Részletesebben

Van új a Nap alatt... Természetismereti- tábor 2010-2011 tanév Berzsenyi Dániel Gimnázium

Van új a Nap alatt... Természetismereti- tábor 2010-2011 tanév Berzsenyi Dániel Gimnázium Van új a Nap alatt... Természetismereti- tábor 2010-2011 tanév Berzsenyi Dániel Gimnázium A tábor időpontja: 2010. szeptember 22-23-24 A tábor helyszíne: Duna-Ipoly Nemzeti Park, Ipolydamásd A tábor célja:

Részletesebben

Szakmai ö sszeföglalö a pröjektteve kenyse gekrö l

Szakmai ö sszeföglalö a pröjektteve kenyse gekrö l Szakmai ö sszeföglalö a pröjektteve kenyse gekrö l Készítette: Kiss Albert szakmai vezető 2015. február 28. A című pályázat megvalósításában a Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h.

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Általános iskola intézményegység 1-8. évfolyam ELLENŐRZÉSI TERVE 2010/2011. tanév Az intézményen belül folyó munka eredményeinek

Részletesebben

Intézkedési terv a es tanévre vonatkozóan, a es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján

Intézkedési terv a es tanévre vonatkozóan, a es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján Intézkedési terv a 2011-2012-es tanévre vonatkozóan, a 2010-2011-es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján Dobó István Gimnázium 3300. Eger, Széchenyi út 19. Készült: 2011. június 30.

Részletesebben

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2014-2015

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2014-2015 ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2014-2015 I.CÉL: A fenntarthatóság pedagógiájában a környezettudatos gondolkodás, életmód kialakítása, elmélyítése, együttműködve a város önkormányzatával, a szülői házzal, társadalmi

Részletesebben

A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola reál munkaközösségének éves munkaterve

A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola reál munkaközösségének éves munkaterve A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola reál munkaközösségének éves munkaterve (2016/2017. tanév) Készítette:.. Horváth Bernadett tanár Jóváhagyta:.. Szántó Zoltán intézményvezető Fertőszentmiklós,

Részletesebben

PROJEKTTERV Értünk, csak mi tehetünk! Diákvezető képzés a kollégiumban

PROJEKTTERV Értünk, csak mi tehetünk! Diákvezető képzés a kollégiumban PROJEKTTERV Értünk, csak mi tehetünk! Diákvezető képzés a kollégiumban Időpont: 2010. február 22. A projekt célja: A diákok jogi tudásának, ismeretének bővítése, gyakorlati feladatok keretében felkészíteni

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

A 2016/2017. tanévben az 1. osztályosok tanítói: Juha Gyöngyi és Molnárné Kondrát Mariann

A 2016/2017. tanévben az 1. osztályosok tanítói: Juha Gyöngyi és Molnárné Kondrát Mariann különkiadás A 2016/2017. tanévben az 1. osztályosok tanítói: Juha Gyöngyi és Molnárné Kondrát Mariann Szeretettel várjuk a szülőket tájékoztató szülői értekezletre 2016. jan. 27 - én, szerdán 18 órakor,,

Részletesebben

2019 szeptemberétől várja az iskolakezdőket a Hunyadi! Bemutatkozik a Dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskola

2019 szeptemberétől várja az iskolakezdőket a Hunyadi! Bemutatkozik a Dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskola 2019 szeptemberétől várja az iskolakezdőket a Hunyadi! Bemutatkozik a Dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskola MIT KÍNÁLUNK A NÁLUNK TANULÓ DIÁKOKNAK? Német nemzetiségi oktatást-nevelést;

Részletesebben

A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Reál munkaközösségének éves munkaterve

A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Reál munkaközösségének éves munkaterve A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Reál munkaközösségének éves munkaterve (2017/2018. tanév) Készítette:.. Horváth Judit tanár Jóváhagyta:.. Szántó Zoltán intézményvezető Fertőszentmiklós,

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelet alapján az alábbi adatokat tesszük közzé. Intézmény neve: Rábatamási Móra

Részletesebben

Felsős munkaközösség munkaterve. 2016/2017. tanév

Felsős munkaközösség munkaterve. 2016/2017. tanév Felsős munkaterve 2016/2017. tanév Célok, feladatok A szóbeli kommunikáció erősítése A kommunikációs Az önálló ismeretszerzés képességének Önértékelés, önbecsülés Élmény alapú tanulás, tanítás alkalmazása

Részletesebben

PÁLYÁZATI LAP -2012 AZ ISKOLA A PÁLYÁZAT TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁSA

PÁLYÁZATI LAP -2012 AZ ISKOLA A PÁLYÁZAT TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁSA AZ ISKOLA Neve: Arany János Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Címe: 2541 Lábatlan Rákóczi út 112. Résztvevő diákok száma: 40 Tervezésben résztvevő pedagógusok száma: 6 Kapcsolattartó neve: Kapcsolattartó

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

ÓRATERV. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

ÓRATERV. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: ÓRATERV 3.. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő

Részletesebben

A kompetencia alapú oktatás tapasztalatai Éves beszámoló

A kompetencia alapú oktatás tapasztalatai Éves beszámoló A kompetencia alapú oktatás tapasztalatai Éves beszámoló INTÉZMÉNY Brunszvik Teréz Napközi Otthonos Óvoda Egregyi Tagintézménye, Hévíz, Zrínyi út 151 IDŐPONT 2011-2012 tanév, 2012. 08. 31. Az idei tanévben

Részletesebben

1.számú melléklet. Projektleírás

1.számú melléklet. Projektleírás 1.számú melléklet Projektleírás PROJEKT CÍME CÉLCSOPORT RÉSZTVEVŐK KARÁCSONYI UTAZÁS Felső tagozatos osztályok Az osztályokban tanuló diákok Projektvezető Az osztályokban tanító pedagógusok IDŐTARTAM ÓRAKERET

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

EFOP Érezd jól magad a bőrödben! Változatos tevékenységformák a Jászai Mari Általános Iskolában SZAKMAI BESZÁMOLÓ

EFOP Érezd jól magad a bőrödben! Változatos tevékenységformák a Jászai Mari Általános Iskolában SZAKMAI BESZÁMOLÓ 1 EFOP-1.3.9-17-2017-00011 Érezd jól magad a bőrödben! Változatos tevékenységformák a Jászai Mari Általános Iskolában SZAKMAI BESZÁMOLÓ Idegen nyelvi klub A megvalósítás időszaka: 2018. 01. 07.-2018. 04.

Részletesebben

ISKOLAHÍVOGATÓ FOGLALKOZÁS

ISKOLAHÍVOGATÓ FOGLALKOZÁS ISKOLAHÍVOGATÓ FOGLALKOZÁS Szülők számára tájékoztató Gyermekek számára iskolahívogató foglalkozás Ismerkedés minden tanítóval Hetente, csütörtök 16,30 óra Kertvárosi iskolaválasztó 2017. február 11. Beiratkozás

Részletesebben

Természetismereti munkaközösség munkaterve

Természetismereti munkaközösség munkaterve Természetismereti munkaközösség munkaterve 2014/2015-ös tanév Zalaszentgrót, 2014. augusztus 26. Készítette: Gyuranecz Károly munkaközösség vezető 1 - Személyi feltételek: -2- A munkaközösség tagjai: Tantárgy:

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ Budapest IX. Kerületi Szent Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ A L SÓ TAGOZAT P edagógiai programunkban célul tűztük ki, hogy minden tanulónkat képességének megfelelő szinten

Részletesebben

Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket!

Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket! A mi iskolánk Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket! Minden család életében fontos esemény az iskolaválasztás és a beiratkozás. Döntésük megkönnyítéséhez szeretnénk

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások

A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások A múzeumi foglalkozások keretében intézményünk hallássérült iskolai tagozatának

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben