KALANDOZÁSOK A ZEMPLÉNBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KALANDOZÁSOK A ZEMPLÉNBEN"

Átírás

1 KALANDOZÁSOK A ZEMPLÉNBEN Erdei iskolai projekt Németh László Általános iskola, ami és óvoda Bocskaikert TARTALOM 1 Készítette: Kollár Erzsébet Pásti csaba Kiss Tibor

2 I.1. A Németh László Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda bemutatása 4. II.A témaválasztás indokoltsága, megalapozottsága, kapcsolódása az intézmény nevelési, pedagógiai programjához, tevékenységéhez Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Belső erőforrások 5. III. Erdei iskola 6. IV. 1. Az erdei iskola céljai Fejlesztendő területek Tantárgyi vonatkozások Az erdei iskolai és a hagyományos tantermi tanítás közötti különbségek Az erdei iskola tervezésénél figyelembe kellett venni az alábbi szempontokat. 9. V. Az erdei iskolai szervező munkánál, a projekt tervezésénél az alábbi pedagógiai elveket vettük figyelembe. 10. VI. Produktumok. 11. VII. Értékelés, cél. 12. VIII. Erőforrások 1. A szülők, társadalmi környezet bevonása Keretek erőforrások IX. Sikerkritériumok 13. X. 1. Szaktárgyi célok Tanórán kívüli célok 14. XI. Innováció újdonságértéke. 14. XII. Innováció várható hasznossága 14. XIII. Milyen intézményeknek ajánlott az innováció alkalmazása 15. 2

3 I. 1. A Németh László Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda bemutatása Intézményünk a Debrecentől mintegy 15 kilométerre északra fekvő településen, Bocskaikertben található. A közel 3000 lakosú község 1993-ban vált önállóvá és fejlődése azóta is töretlen. Az egykori szőlőskertből kialakult település nyugalma már régen is vonzerő volt: Gulyás Pál, Móricz Zsigmond, Dienes János egyaránt szívesen látogatott el a tiszta levegőjű, felüdülést kínáló Bocskay-kertbe akárcsak Németh László, aki műveiben szívesen emlékszik vissza az itt eltöltött időszakra. Nem véletlen tehát, hogy iskolánk felvette nagy írónk nevét. Míg az önállóvá válás előtt csak alsó tagozatosok tanulhattak a településen, óta egy új, háromszintes épület várja nyolc évfolyamon azt a közel 300 gyerekeket, akik ma már nemcsak helyből, hanem a szomszédos településekről is érkeznek tanulni. Miért is olyan népszerű az iskolánk? A szép környezet, az erdő közelsége, a gondozott kert csak a külcsín. A kompetencia alapú oktatás, a számos tanórán kívüli tevékenység, a művészeti képzés, a mindennapos testedzés lehetősége egyaránt biztosítéka annak, hogy a tanulók szívesen járjanak a teljesen akadálymentesített Németh László Általános Iskolába, amely ma már a település óvodájával együtt alkot közös intézményt. A jó hangú gyerekek az énekkart erősítik és komoly érdemeket szereznek az iskolai és települési ünnepségeken. De emelik a rendezvények színvonalát a néptánc-, képzőművészet-, klarinét-, furulya-, zongora-, szolfézsés citera szakokon tanulók is: közreműködésük önmagában is garancia a magas színvonalra. A sportolni vágyó diákok talajtornára, fiú- és lányfocira is járhatnak, de van lehetőség kosárlabdára, kung-fura és gyógytornára is. Az iskola tornaterme és a nemrégiben átadott udvari sportpálya is ideális helyszíne a mozgásos tevékenységeknek. A differenciált képességfejlesztés, a felzárkóztató, felvételi előkészítő és tehetséggondozó foglalkozások több tantárgyból is segítséget nyújtanak a tanulóknak. Az iskolai könyvtár az önművelésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének biztosít helyet. Különös fontossággal bír intézményünkben a környezeti nevelés, olyannyira, hogy elnyertük a megtisztelő Ökoiskola címet is. Az érdeklődő gyerekek madarász suli foglalkozásokon és ökológia szakkörben további ismereteket is szerezhetnek környezetünkről. Iskolánkban minden tanuló találhat számára érdekes és hasznos elfoglaltságot. Az egyre növekvő tanulólétszám miatt azonban már az iskola bővítésére is szükség van, ami idén pályázati támogatással valósulhat meg. A következő tanévet már új szárnnyal kibővített, korszerű informatikateremmel, előadóval és színházteremmel felszerelt épületben kezdhetik meg tanulóink. 3

4 I. 2. Az innovációt kidolgozó fejlesztő bemutatása Az innováció kidolgozója Kollár Erzsébet földrajz-rajz szakos tanár. 29 éve tanítom az általános iskolai korosztályt, de van tapasztalatom az alsó tagozat és gimnázium tanulóinak tanításában is. Az erdei iskolai projekt megvalósításában nagy szeretettel vettem részt, hiszen a természetszeretetem, szakmai tudásom, tapasztalatom a természetismeret és földrajz tanításának mindennapjait is áthatja. Igyekszem átadni a tanulóknak azt a motivációt, amely segít abban, hogy hazájuk természeti szépségei, a táj értékei, az ott élő emberek életének értékei, problémái iránt érdeklődjenek. Igazán sokrétű és izgalmas feladat volt számomra, hogy a gyerekek bevonásával értékes, természet közeli, gyakorlatias, izgalmas, rendhagyó tanítási-tanulási módszerekben gazdag erdei iskolát szervezzünk. A tanulók számára, kollegáim számára is egyértelmű volt a helyszín és témakörök választása. Előzménye az ÖKO iskolai hagyományaink voltak. Iskolánkban Madarász Suli, Ökológiai szakkör is működik, melyet az innováció készítésében segítő Pásti Csaba kollegám tart. A szakkörös tanulókkal a Szitakötő-programban is részt veszünk, idén pedig csatlakoztunk a nemzetközi Beagleprojekthez. Az iskolai környezeti nevelést minden kollegám fontosnak tartja, saját munkájával segíti. II. A témaválasztás indokoltsága, megalapozottsága, kapcsolódása az intézmény nevelési, pedagógiai programjához, tevékenységéhez. 1. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák együttműködésére. 4

5 2. Belső erőforrások Humán erőforrások Feladat, szerepkör Erősségek Iskolavezetőség Tanárok Környezeti nevelési munkacsoport Osztályfőnöki közösség DÖK segítő tanár Támogatja a környezeti nevelési programot, az erdei iskola szervezését. Anyagi forrásokat teremt. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Elkészíti a pedagógiai programnak megfelelően az éves tervet. Elkészíti az erdei iskolai projektet. Dokumentációs és értékelő munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal. Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Erősítik a környezeti nevelés területeinek tevékenységét. Hiteles személyiségek a pedagógusok és a tanulók számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer. Valamennyis szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés. Lehetőséget ad a különböző szakmacsoportok programjainak összehangolására. Lehetőség van az aktualitások azonnali megbeszélésre. Napi kapcsolat a diákokkal. Iskolaorvos Előadásokat tart az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Szakmai kompetencia, személyes ráhatás. 5

6 Diákok Szülők A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt. Külső erőforrások felkutatása. Tanulók felszerelésének, ruházatának biztosítása. A helyi értékek felkutatása, partnerség a felnőtt résztvevőkkel. Tevékeny részvétel a programokban. III. ERDEI ISKOLA Az erdei iskola helyszíne: Pusztafalu Öreg Bence Turistaház Részt vevők köre: 4., 5.a, 5.b, 7. osztályos tanulók, összesen 90 fő és 8 fő kísérő tanár. Kísérők: Orbánné Horváth Éva szakmai vezető, tanítónő Győriné Harangi Zsuzsanna tanítónő, igazgató-helyettes Kollár Erzsébet földrajz-rajz szakos tanár Gorzsás Attila informatika-fizika szakos tanár Pásti Csaba tanító, és egyetemet végzett környezetvédelmi szakon Fási Ágnes tanító és egyetemet végzett magyar szakon Tóth Julianna angol szakos tanár Kiss Tibor tanító Időpont: május ( 5 nap, 4 éjszaka ) IV. 1. Az erdei iskola céljai: 1. Környezeti nevelés: A természetes környezet és a hozzá kapcsolódó emberi tevékenység megismerése, a tanulók környezettudatos magatartásának pozitív irányú befolyásolása a cél. Környezetvédelem feladatainak fontossága, a problémák feltárása, megfigyelése hozzátartozik a programhoz. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók ne veszítsék el a kapcsolatukat a földdel, az évszakok változásával, az élővilág szépségével, titokzatosságával, a természet ritmusával. Feladatunk, hogy a környezeti nevelés pedagógiai programjában is megfogalmazott céljainak, feladatainak, módszereinek megfelelően és az eddig elért eredményeket is hasznosítva a természet kalandos felfedezése. 2. Testi-lelki egészség: Az egészséges életmód sok részlete bekerül az erdei iskola programjába (mozgás, sportolás, helyes táplálkozás, szellemi tevékenységek, stb.). 6

7 Az öt nap mindegyikébe beépül a testmozgás valamilyen formája. A mi alföldön élő tanítványaink számára a legnagyobb élmény a hegységben való túrázás. De a kerékpározás, a focizás, a kosárlabdázás, a reggeli zenés tornák egyaránt fontos szerepet játszottak a napi programokban. 3. Hon és Népismeret: A szülőföldhöz fűződő érzelmi kötődés, a hazaszeretet erősítése fontos feladatunk. Az adott táj népi építészeti emlékei, hagyományai, az ott élő emberekkel való beszélgetés fontos része az erdei iskolának. Lássák meg, érezzék, hogy Magyarország gyönyörű! Elsősorban hazánk megismerése legyen az elsődleges cél és csak ezután a külföld. 4. Kommunikáció: Tanulók a megfigyeléseikről tudjanak írásban és szóban valamint képi úton beszámolni. Tudjanak kommunikálni az adott helyen élő, a csoportot segítő emberekkel. A különleges élethelyzet, az együtt töltött napok, esték, éjszakák alkalmasak a tanulók egymás közötti, a tanulók és a tanárok közötti kapcsolat megerősítésére, barátságok kötésére, konfliktushelyzetek megoldásához. 5. Tanulás: A gyerekek tapasztalják meg és gyakorolják az ismeretszerzésnek a különböző, az iskolától eltérő módjait. A tanulók teljesítményképes tudásra tegyenek szert. Tudjanak információkat gyűjteni adott feladathoz, problémához, az információkat tudják elemezni, tudjanak következtetéseket levonni. Képesek legyenek tudományos és hétköznapi életet érintő problémák felismerésére és megfogalmazására. 6. Gyakorlati képességek fejlesztése: Az érzék-szervek fejlesztése (hallás, tapintás, látás, szaglás), megfigyelőképesség fejlesztése, kreativitás (rajzok készítése) a kiemelt képességfejlesztése az erdei iskolai hétnek. 7. Attitűdformálás: A természet iránti felelősségteljes magatartás megfigyelése, megtapasztalása, az állatok és növények iránti érzékenység fejlesztése, a földrajzi környezet megfigyelése, a természet szépségeinek észrevétele, a személyiségfejlesztés, a pozitív életszemlélet kialakítása fontos feladat. A gyerek a maga korának megfelelően, később pedig felnőttként önállóan, tudatosan cselekedni képes, felelős ember legyen. IV.2. Fejlesztendő területek: a. Problémamegoldó gondolkodás, b. Megfigyelő képesség, c. Kommunikáció képesség, d. Szociális kompetenciák, e. Matematikai kompetenciák, f. Természetismereti kompetencia, g. Művészeti kifejező készségek, h. Állóképesség fejlesztés, i. Információszerzés és kezelés képessége, j. Kreativitás, k. Praktikus (gyakorlati) intelligencia, l. Érzelmi intelligencia, 7

8 IV. 3. Tantárgyi vonatkozások: Természetismeret; (erdő és a víz életközössége), Földrajz; (Zempléni-hegység kialakulása, kőzetek, bányászat), Rajz (vázlatkészítés, alaprajzok, tanulmányrajzok), Műalkotások elemzése; (a középkor várépítészete, eklektika, romantika stílusjegyei), Fizika; (út, idő, sebesség kiszámítása, mágnesesség-iránytű), Matematika;(arány, arányosság, százalékszámítás, hasonlóság, táblázatok, grafikonok), Testnevelés; (szabadidős sporttevékenységek: kerékpározás, futás, túrázás, labdajátékok, gimnasztika, állóképesség-fejlesztés), Ének; (daltanulás, ismert dalok éneklése), Egészségtan; (egészséges életmód: egészséges táplálkozás, mozgás, tisztálkodás szerepe, elsősegélynyújtás), Történelem; (a Füzéri vár története - középkor), Informatika (Információgyűjtés (Füzéri várról). Prezentációkészítés. IV. 4. Az erdei iskolai és a hagyományos tantermi tanítás közötti különbségek: Szem előtt kellett tartanunk a hagyományos tanóra és az erdei iskola projekt közötti alapvető különbségeket: A tantárgyak tanítása során általában elsődleges és adott az elsajátítandó tananyag. A fogalmak bővülését és mélyülését a tananyag egymásra épülése biztosítja, ezért a tananyag tantervi szerkezete a tanulás folyamatát is strukturálja. A környezethez illeszkedő oktatás során a megismerési folyamat az élet természetes komplexitásához igazodik. A tanulás szerves részévé válik a környezet és az ember kapcsolatának megértése. A környezet tulajdonságainak, jelenségeinek, folyamatainak felismerése és értelmezése, problémáinak feltárása és az értékekhez való viszonyulás egyaránt igényli új ismeretek megszerzését és a meglévők új helyzetben való felhasználását. A helyszín által felkínáltak közül a tanuló maga választhatja ki a tananyagot saját érdeklődése alapján. Míg az egyes tantárgyak tanulása az adott tudományág sajátos logikája szerint építkezik, s ennek elsajátítása nélkülözhetetlen a megértéshez, addig a környezetadekvát tanulás során a megismerés rendszerét a tanulónak magának kell létrehoznia. A tanórák során folyó ismeretszerzés elsősorban a valóság elemző, analitikus megismerésére alapoz. Az erdei iskolában a tananyagként kínálkozó valóság összetettsége viszont jó lehetőséget kínál az egészleges, holisztikus megismerés számára is. 8

9 A tantárgyak egy tudományhoz, műveltségi területhez kötődőek. Az erdei iskolai tanulási tartalmak a környezet és az élet összetettségére, természetes integráltságára épülnek. Az egyes tantárgyak inkább a konvergens, míg az erdei iskolában a környezet adottságaira építő tanulási helyzetek elsősorban a divergens gondolkodást fejlesztik. A tantárgyak tananyagának elsajátítása jellemzően tankönyvhöz, taneszközhöz kapcsolódik, az erdei iskolában a tanulást a közvetlen, természetes megismerés eszközeinek használata és technikáinak elsajátítása szervezi. Az erdei iskola élménypedagógiai szemléletet kíván. Azaz a megtanult tananyagnál fontosabb a tanulás folyamatában, mint élményhelyzetben való konstruktív részvétel. A tantárgyi tanulás jobbára individuális tevékenység, az erdei iskolai program elsősorban a közösségi, szociális tanuláshoz nyújt színteret. Az erdei iskola helyszíne, egyszerre értelmezhető valóságos és szimbolikus környezetként. Igen kedvez mindez a dramatikus formák, a drámapedagógiai eszközök alkalmazásának. A tanulási helyzetek, a közösségi tevékenységek és a szabadidő nem válik el élesen az erdei iskolában. IV. 5. Az erdei iskola tervezésénél figyelembe kellett venni az alábbi szempontokat: Az ott alkalmazandó tanulási képességeket előzetesen ki kell alakítanunk. Eredménytelenné teheti a munkát, ha a tanulók ott találkoznak először az együttműködő tanulás formáival, ha elvárnánk tőlük, noha még sohasem gyakorolhatták az önálló ismeretszerzést, ha nehezen kommunikálnak egymással és idegenekkel, ha nincsenek birtokában a megszerzett tudás rögzítésének és rendszerezésének képességével. Az erdei iskola tehát egy hosszabb fejlesztő folyamat egyik eleme, ezért kell - az iskola pedagógia alapelveinek megfelelően megszervezéséről a nevelőtestületnek döntenie. Az erdei iskolában helyi tantervben előírt követelmények megvalósítása folyik: a környezettel kapcsolatos képességeket, készségeket alakítjuk, fejlesztjük; a sajátos, helyben megtervezett tananyag elsajátítását segítjük, ezért e programnak illeszkednie kell az egyes tantárgyak helyi tanterveiben megfogalmazottakhoz is. A terepi program tehát egy hosszabb folyamatnak egyetlen - kétség kívül meghatározó - eleme. Az erdei iskola egy hetének történéseit azonban gondos előkészítő, ismereteket, készségeket alapozó szakasznak kell megelőznie, s a hazatérés után is biztosítanunk szükséges a másodlagos rögzítés, a tanult ismeretek alkalmazásának lehetőségét, s az egész program átfogó értékelését. Az erdei iskolai tanulás során választott módszereknek azt a célt kell szolgálniuk, hogy a tanulók egyre nagyobb biztonsággal, egyre erősebb tanulási késztetéssel legyenek képesek az önálló megismerésre. Minél több tapasztalatuk van a terepi, környezethez illeszkedő tanulásban, annál bátrabban választhatunk nagyobb tanulói önállóságot, tanulói aktivitást kívánó módszereket, s tehetjük lehetővé a tanulók beavatkozását saját tanulási helyzeteik kiválasztásába, megtervezésébe. Az erdei iskolában általában hatékonyabb egy-egy téma minél sokoldalúbb körüljárása, s a lehető legmélyebb feldolgozása, mint sok-sok ismeret halmozása, óránként, naponként új, meg új érdekességek felkínálása. 9

10 Az erdei iskola e különös, nagyon is életszerű megismerésnél, tanulásnál is többet jelent. Olyan együttes élménnyé kell alakulnia, mely kedvezően befolyásolja mind a környezethez, mind az egymáshoz való viszonyunkat. Tanulót, pedagógust egyaránt kimozdít hagyományos "iskolás szerepéből. Az új helyzetekben pedig sajátmagunk és társaink képességeivel, tulajdonságaival is folyamatosan szembesülünk. A tantestület úgy gondolja, hogy minden pedagógusnak különös örömet jelent, ha tanítványai motiváltsága megnő a megismerés, a tanulás iránt, ha érdeklődésük fellángol, ha tevékenyekké, alkotó-késszé válnak. A felkeltett kíváncsiság táplálta érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő, felfedező magatartás mintha kicserélné a hagyományos tanórán olykor csak unottan gubbasztó gyerekeket. Fellélegzünk mi pedagógusok is, hogy kiszabadulhatunk a háromnegyed órányira kiporciózott tanórák ketrecéből. A téma feldolgozására nem csengőtől csengőig van módunk, hanem az érdeklődés felébredésétől kifáradásáig. Ugyanígy szembesülünk azzal is, hogy a helyszín, a terepen való tanulás demokratizálja tanításunk térszervezését is. Szinte önmaguktól jönnek létre a vizsgálódó csoportok, gyakrabban formálunk köröket az egy irányba tekintő padsorok helyett. Nemcsak tanár és diák párbeszédeire épül már a tevékenység, hanem természetessé válik a tanulók egymás közötti kommunikációja is. V. Az erdei iskolai szervező munkánál, a projekt tervezésénél az alábbi pedagógiai elveket vettük figyelembe: Nagyon fontos, hogy a gyerekek a problémákkal közvetlenül találkozhatnak, "saját bőrükön tapasztalhatják meg azokat. Ez nemritkán egészen más érzelmeket gerjeszt, más erkölcsi felismerésekhez vezet, mint a tankönyvi szöveg megértése. A környezet kínálta értékek személyes élményű befogadása teheti igazán örömtelivé a megismerés folyamatát. A pedagógusoktól igen előrelátó tervező és szervező munkát kíván az erdei iskola, hiszen számos bizonytalan elemmel kell számolnunk. Változhat a tananyag, mivel azt a tanulók érdeklődésük szerint alakíthatják, megválaszthatják, sőt az időjárás is közbeszólhat a már jól megtervezett programokba. A hagyományos óravezetésnél bizonytalanabb a megismerés algoritmusának kialakítása is, mert a valóságos tanulási helyzetek csak a helyszínen tisztázódnak. Tapasztaljuk, - tanítsunk bármely tantárgyat - hogy terepen más módszereket kell alkalmaznunk, mint amelyeket eredményesen használtunk az osztályteremben. Jó, hogy éppen azok a tanulási formák válnak be, amelyek nagyobb tanulói önállóságot, egyéni, páros és csoportos megismerő és alkotó helyzetekben való részvételt kívánnak. Tanítványaink számára az új helyzet, a "tiszta lappal indulás lehetősége a képességeknek megfelelő feladatok kiválasztása javíthat a tanulási kudarccal bajlódó gyerekek önértékelésén. Örömteli megismerő helyzeteket biztosíthatunk részükre is. Ugyanígy segíthet a beilleszkedési zavarokkal küzdő gyerekeken az, hogy olyan tevékenységek is kínálkozhatnak számukra, amelyben megmutathatják azokat a jó képességeiket, személyiségük értékeit, amelyekre az iskolai mindennapok során nem volt módjuk. Hamar kiderül, hogy ki a segítőkész, a rendszerető, fegyelmezett, szorgalmas, a társaiért tenni akaró ember, s a "jótanuló nimbuszát is megtépázhatja, 10

11 ha kiderül róla, hogy nem szeret tisztálkodni, hogy tesze-tosza vagy éppen lusta részt venni a számos önkiszolgáló munkában. Az együttműködést nemcsak a tanulóktól várjuk el, hanem a programot tervező, szervező csapattól is. Az egymás szándékainak és lehetőségeinek kölcsönös ismerete lehet az alapja mind a szolgáltatás, mind a program megvalósítása minőségének. Ez a minőség, s annak szigorú és következetes biztosítása pedig az eredményesség és az erdei iskolák szakmai fejlődésének záloga. Az erdei iskola célja: a valóság megismerésének módját a valóságos környezet megtapasztalásával megtanítani. A választott helyszín, annak természeti, ember által létrehozott, sőt metaforikus környezete tehát pedagógiai eszközzé válik az erdei iskolát vezető pedagógus számára. A környezet ugyanis egyrészről a megismernivalót, a tananyagot adja, másrészről viszont a helyszín jellege, problémái, értékei, "dramatikus terei, az ottlét hangulata a tanulás élményét kínálja. Nehéz pedagógiai vállalkozás az erdei iskola, amely a tanév egészére kihat, amely a helyi tantervi dokumentumok, az alkalmazott tanítási és értékelési módszerek, a tanulásszervezési szokások újra gondolására készteti a nevelőközösségeket. A természetben való létezést erdei iskolává nem a hely, nem is a feldolgozandó ismeretek, hanem a tanulás módja, szervezési formája, végső soron tehát a pedagógus tanulásirányító munkája teszi. Noha a választott helyszín fontos, a tevékenységet meghatározó tényező, ám nem pusztán attól válik erdei iskolává programunk, hogy ott tanulunk. Az országjárástól, a tanulmányi kirándulásoktól, terepgyakorlatoktól az erdei iskolát az különbözteti meg igazán, hogy a megismerés folyamatát a tanulók érdeklődéséhez, cselekvőkészségéhez, aktivitásához igazítja, s az a természeti, az alkotott és a szociokulturális környezet összetett valóságára épül. Tanítványainknak nem egyszerűen bemutatjuk a környezetet, hanem öntevékeny felfedezésre alkalmas tanulási helyzetekbe hívjuk őket. Az együttműködést nemcsak a tanulóktól várjuk el, hanem a programot tervező, szervező csapattól is. Az egymás szándékainak és lehetőségeinek kölcsönös ismerete lehet az alapja mind az erdei iskola szolgáltatás, mind a program megvalósítása minőségének. Az erdei iskola, mint összetett projekt természetesebbé, életszerűbbé teszi mind a tanulók, mind a pedagógusok tanításhoz, tanuláshoz való viszonyát. "Égre nyíló tantermekbe hívja a gyerekeket. VI. Produktumok: Projekt napló (tanulói) Fényképek, Plakátok, Rajzok (térképvázlatok, alaprajzok, tanulmányrajzok stb.), Feladatlapok, Leírás készítése (pl. 7. o Füzéri vár története). Prezentáció készítése az erdei iskoláról. Film készítése az erdei iskolai programokról, élményekről. 11

12 VII. Értékelés, cél: Egyéni és kiscsoportos önértékelés, Egyéni és kiscsoportban vállalt önálló feladatok értékelése, Az egyéni haladás, fejlődés értékelése, Az egész projekt haladásának folyamatos, közös értékelése, Értékelések az egyes programrészek lezárásakor, Záró produktum értékelése (Prezentáció az erdei iskolai eseményekről, film, napló és a saját dossziéban gyűjtött feladatlapok, rajzok) A projekt befejezésekor aktuális záró értékelés. VIII. 1. A szülők, társadalmi környezet bevonása: A szülők biztosítják gyermekeik számára a kiránduláshoz szükséges tárgyi eszközöket (felszereléseket, ruházatot, ágyneműt). Pusztafalu helytörténetéről ismeretszerzés a helyi lakosoktól. Szolgáltatások igénybevétele az itt élők segítségével (étkezés, szekerezés, vásárlási lehetőség, idegenvezetés). 2. Keretek erőforrások: Pályázatból nyert támogatás (TÁMOP 3.1.4). Humán erőforrás (8 pedagógus + helyi szakemberek). A Németh László Ált. Isk., AMI és Óvoda által biztosított szükséges eszközök. o Munkanapló, o Rajzlapok, kartonok, rajztáblák, ragasztó, filc, íróeszközök, o Könyvek: Növényhatározó, Állatismeret, térkép, stb., o Távcsövek, nagyítók, tájolók, fényképezőgép, videó kamera, mikroszkóp, o Zseblámpa, zsinór, mérőszalag, o Sporteszközök. Iskolánk pedagógiai programjában szerepelnek az erdei iskolai projektben megfogalmazott pedagógiai elvek és célok. Mindezeket tartalmazza a Környezeti Nevelési Program. 12

13 IX. Sikerkritériumok: Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. X.1. Szaktárgyi célok: a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei), a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre), interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok), tanórán kívüli szakórák szervezése, 13

14 természetvédelmi versenyekre felkészítés, multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon, a számítógép felhasználása a tanórákon. X.2. Tanórán kívüli célok A gyerekek olyan versenyeken indulhatnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. Minden évben nyári tábort szervezünk, ahol jelentős szerepet kap az évközi elméleti tananyag hasznosságának, alkalmazhatóságának bemutatása a természetben, a környezeti, természeti folyamatok megfigyelése a gyakorlatban. Az intézményen belüli médiumokat kiemelt eszköznek tartjuk a környezeti nevelésben. Az iskolarádióban és iskolaújságunkban is rendszeresen foglalkozunk környezetvédelmi, természetvédelmi problémákkal. Rejtvényekkel, feladványokkal, játékokkal segítjük elő a tanulók figyelmének felkeltését, a környezettudatos magatartás kialakítását. Fontosnak tartjuk, hogy megemlékezzünk a környezetvédelmi jeles napokról. Rendezvények, kiállítások segítségével koncentrálunk egy adott témakörre. Különböző akciókban veszünk részt. Az iskolában rendszeresen akciókat (pl. használt elem-, papír és vasgyűjtést) szervezünk. XI. Az innováció újdonságértéke Iskolánkban pozitív, nagyszerű hatása volt az erdei iskolai projekt megvalósításának. Az újdonságértéke nem csak a tartalma, hanem a megvalósulása miatt is volt, hiszen először szerveztünk intézményünkben erdei iskolát. A tanulók, szülők és kollegák is nagy várakozással, izgalommal fogadták. A kollegák számára szakmai kihívás, újdonság volt a projekt tervezésével, szervezésével, megvalósításával kapcsolatos minden feladat. A gyerekek és tanárok egyaránt sokat tanultak, sok új ismeretet szereztek, felejthetetlen élményekkel gazdagodtak az erdei iskola megvalósulása során. XII. Az innováció várható hasznossága, várható eredményei, az eredményességének mérésére szolgáló elképzelések Hogy az erdei iskola mennyire volt hasznos és milyen eredmények várhatók tőle a jövőben, azt természetesen nem könnyű ilyen rövid idő távlatából megítélni. Az azonban már most is megállapítható, hogy sok tanulót sikerült ráébreszteni a természetvédelem, az erdő életközösségének megismerésének jelentőségére. Külön kiemelendő, hogy iskolánkban több 14

15 rendezvény, témahét kapcsolódott a környezeti nevelés komplexitásához. Kamatoztathattuk a ismereteinket, illetve építhettünk az ott elsajátított ismeretekre, az erdei iskolában is fejlesztett kompetenciákra. Továbbra is törekedtünk arra, hogy ne csak a környezetismeretből, természetismeretből vagy biológiából jól teljesítők értsék meg a témanapunk jelentőségét, hanem kis odafigyeléssel bárki. Eredmény lehet az is, ha a jövőben a környezeti nevelést szolgáló programokon, rendezvényeken még aktívabb részvételt tapasztalunk, illetve még népszerűbbé válnak a Madarász Suli és az Ökológia Szakkör foglalkozásai a tanulók körében. A fő eredménye az erdei iskolának azonban az lenne, hogy ha a természet sokszínűségére történő rácsodálkozás révén a gyerekek nagyobb tisztelettel és megbecsüléssel fordulnának az élő környezethez. A tanulók és rajtuk keresztül családjuk környezettudatosabb magatartása pedig elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a jövőben Bocskaikertben legyenek fák, bokrok és unokáink is egy élhető környezetben nőhessenek majd fel. XIII. Milyen intézményeknek ajánlott az innováció alkalmazása Az erdei iskolai innovációnk bátran ajánlható minden alapfokú és középfokú intézménynek, illetve erdei iskoláknak is. Fontos szempont, hogy az erdei iskolát megvalósító intézmény elkötelezett legyen a környezeti nevelési program megvalósításában. Az eredményes megvalósításhoz szükséges az is, hogy az adott intézmény tanulóinak eltérő életkorból, neveltségi szintből adódó különbségeit figyelembe vegyék, és jelen innovatív ismertetőt a saját adottságaikhoz igazítsák. 15

16 Az erdei iskolai projekt megvalósítása 1. Előzmény: Az erdei iskolai projekt a TÁMOP pályázatnak köszönhetően jött létre. A szülők térítésmentesen küldhették gyermekeiket az erdei iskolába a pályázati összegnek köszönhetően. Ez nagyon fontos tényező, hiszen iskolánkban 40% körüli a HH tanuló, a szülők nem tudták volna kifizetni az ellátás és programok költségeit. Az IPR program megvalósulása fontos része az iskolai nevelő oktató munkánknak, ezért elengedhetetlen, hogy a hátrányos helyzetű tanulók is részt tudjanak venni az iskolai élet minden eseményén, rendezvényén. Az erdei iskolai program helyszínének kiválasztásánál is figyelembe vettük azt, hogy a szülők egy része nem tudja hegyvidéki tájra utaztatni gyermekét. 2. Tervezés: A pályázat megvalósításánál a projekt-program feltételeit vettük figyelembe: a) Tantestületi megbeszélést tartottunk, ahol kialakítottuk azt a pedagóguscsoportot, akik a későbbi munkákban, az erdei iskolai programok tervezésében, lebonyolításában részt vettek. Megbeszéltük, ki milyen előzetes szervezési feladatokat vállal. b) Kialakítottuk a részt vevő tanulók körét, létszámát. c) Céljainknak megfelelő helyszínt kerestünk. d) Minden részt vevő kollega olvasta a feladattal kapcsolatos szakirodalmat. e) Tájékozódtunk az erdei iskola helyszínéről és szolgáltatásairól. f) Megrendeltük a szállást, étkezést és néhány szolgáltatást. Az utazáshoz autóbuszt rendeltünk. g) A tanulókat és szüleiket tájékoztattuk az erdei iskola céljáról. (szóban tanítási órákon és szülői értekezleten). Fontos volt támogatásukat elnyerni. h) Szórólapot készítettünk a szülők részére a legfontosabb tudnivalókról. Írásban nyilatkoztak a szülők arról, hogy elengedik-e gyermeküket az erdei iskolába. i) A helyszínt ismertetve felmértük projektfal segítségével a tanulók kérdéseit, igényeit, elképzeléseit az erdei iskolával kapcsolatban. Ezt fontosnak tartottuk, hiszen intézményünk még nem szervezett erdei iskolát. 16

17 j) Előzetes feladatokat adtunk 7. osztályos tanulóknak. Feladtuk IKT alkalmazásával ismeretszerzés volt internet segítségével. ( Füzéri vár ). k) Pedagógusok összeállították az erdei iskola programját, időbeosztását, feladatlapjait. Megbeszéltük az értékelés módjait, az elvárt produktumokat, a visszaérkezés utáni teendőket. l) Alternatív programot állítottunk össze rossz idő esetére. m) A NAT adta tantárgyi keretek és a helyszín adta ismeretanyag figyelembe vételével állítottuk össze a projekt élményeket nyújtó, gyakorlatias feladatait. A Pedagógiai Program Környezeti Nevelési Programjának céljainak, fejlesztési feladatainak megfelelően tartalmas, koncentrált környezeti nevelési projektet állítottunk össze az erdei iskola hetére. n) Az osztályfőnökök előzetesen megbeszélték tanulóikkal a csoportbeosztásokat, szobabeosztásokat, ismertették az erdei iskolai hét tervezett programját, megbeszélték a szükséges felszereléseket. o) Dobozokba összekészítettük a szükséges felszereléseket, írószereket, könyveket, mikroszkópot, távcsöveket, sportszereket stb. 3. Megvalósuló programok: 1.nap: A reggeli indulás után autóbuszunk Nyíregyházára, Sóstóra érkezett a Vadasparkba. Tanulóink a pénztárnál jegyük mellé kitöltendő feladatlapot kaptak. A kérdésekre séta közben, a tájékoztató táblák alapján kellett válaszolni. Ezzel meg kellett oldaniuk az információszerzésnek ezt a számukra szokatlan módját. A figyelemre, a lényegkiemelésre és egymás segítésére, együttműködésre is szükség volt ahhoz, hogy mindenki sikeresen oldja meg a feladatot. A gyerekek megfigyelték a hazai és idegen tájak, kontinensek legjellemzőbb állatait. A 4. és az 5. osztályosok a természetismerethez kapcsolódóan sok új ismeretet szereztek, a 7. osztályosok pedig örömmel figyelhették meg azokat az állatokat, amelyekről már tanultak a biológia órák keretében. Nekik is sok újdonságot nyújtott a vadaspark, különösen a trópusi esőerdő élővilágát, klímáját megismertető bemutatóterem. A több órás vadasparki tanulmányi sétát fóka-show megtekintése zárta. Jó volt látni a gyerekek megnyilvánulásaiban az öröm, a nevetés, a pozitív életérzés jeleit. A feladatlapok ellenőrzése és értékelése a nap végén közös javítással megtörtént. A szállás elfoglalása után a gyerekek megismerkedtek az erdei iskola helyszínével, amire szükség volt, hiszen a több házból álló, nagy területű 17

18 szálláshely sok meglepetést tartogatott. Sportpályákat, patakot, hidat, tavat, erdőterületeket, boltot. A barátokkal történő közös séta, a felfedezés öröme, kommunikáció a helyben lakó, dolgozó emberekkel, az idegen iskola tanulóival történő kapcsolatteremtés a szociális kompetencia-fejlesztés fontos feladata, és ez az erdei iskola minden napján megvalósult és fejlődött. Az öt nap folyamán le kellett rajzolni tanulóinknak a tábor alaprajzát is. Ez a feladat a vizuális kultúrához, a rajztanításhoz kapcsolódott, hiszen el kellet képzelni felülnézetben a tábort. Ez már bizonyos fokú elvont gondolkodást is igényel, így nem csak a rajzkészséget, hanem jó megfigyelőképességet, a térlátást, az absztrahálást is igényli. A vacsora után tábornyitót tartottunk a közösségi helyiségben. Itt a tanulókkal közösen, a tanulók javaslatai alapján összeállítottuk az erdei iskola napirendjét és házirendjét. A közös tervezés a projekt sajátja. Ha a tanulók többsége egyet akar, az vonatkozik minden tanulóra. Ezzel alkalmazkodnak a saját maguk által kialakított szabályokhoz, és ezeket a szabályokat be is tartják és be is tartatják egymással. (pl. a takarodó általuk elfogadott időpontját). Minden tanulónak kiosztottuk az erdei iskolai feladatlapokat, melyeket az elkövetkező napokon kell csoportosan vagy egyénileg megoldaniuk. Minden nap naplóírással zárult, ami során leírhatták élményeiket. A napot közös éneklés, az eső miatt meghiúsult tábortűz helyett játékok, rajzolás, naplóírás zárták. Az éneklés nagyon jó közösségalakító program, ugyanúgy, mint a játék. A mindennapok része kell, hogy legyen mind a két program. Este 22 óra körül kitisztult úgy az égbolt, hogy néhány égitestet meg tudtak figyelni a gyerekek teleszkóp segítségével. Ekkor a csillagképeket (pl.nagymedvét), a látható Vénusz bolygót láthattuk. Megbeszéltük a bolygó és csillag közötti különbséget, és egyéb érdekességet. A természetismereti kompetencia erősítésén belül a csillagászati ismeretek nem csak földrajzi, hanem fizikai ismereteket is tartalmaznak. 2. nap: Ez a nap korán kezdődött a reggeli madármegfigyelésre induló tanulók csoportjának. Az iskola által megvásárolt távcsövek jó szolgálatot tettek a természet megfigyelésekor, a túrák során. Egymásnak átadták mindig a gyerekek, ezzel is segítve társukat. Jó volt látni a tanulókat, hogyan működtek együtt hiszen, ha valaki látott valami érdekeset, az rögtön szólt a körülötte állóknak, hogy ők is nézzék meg az általa látott dolgot. A madármegfigyelések gazdagították a tanulók fajismeretét is. Ezeken a rövid túrákon az alkalmazkodóképesség, a fegyelem, a figyelem fejlesztése is megvalósult, hiszen csendben kellett lenni, figyelni kellett a tanári magyarázatra, figyelni kellett a madarak hangjára, mozgására is. 18

19 A reggeli tornákon mindenki, - a kísérő tanárok is - örömmel vettek részt. A testnevelés tanító pedagógus minden testrészünket, izomcsoportunkat megmozgatta változatos gyakorlatokat bemutatva. Az erdei iskolai reggeleken állandó program volt a torna. A mozgás öröme mindenkire jó hatással volt, jókedvűen indultak a napi programok. Az időjárás bizonytalansága miatt megcseréltük a délelőtti és délutáni programokat. Így reggeli után a füzéri várhoz indult az egész csapat túrázni. Vittük a turistatérképet, az iránytűket, az innivalót és az esőkabátokat és útnak indultunk. A turistajelzéseket is figyelve változatos terepen haladtunk. Útközben figyeltük a táj szépségét, de az emberi beavatkozások eredményeit is. Nem csak réteket, szántókat, erdőgazdálkodás nyomait figyelhették meg a tanulók, hanem illegális szemét lerakóhelyet is. Megbeszéltük a környezetszennyezés problémáit is, de a megoldásra vonatkozó javaslatokat is. A füzéri vár látványa sokáig kísérte utunkat. Közben megbeszéltük a vár alatti hegy keletkezését is (vulkáni kürtő megszilárdult kőzete). A vár területére érve a 7. osztályos tanulók egy csoportja ismertette a többiekkel a vár történetét. A tanulók előzetes feladata volt ez. Az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése, az internethasználattal a digitális kompetenciák erősítése valósult meg. De a kommunikáció és a szociális kompetenciák is fejődtek a beszámoló során. Jó volt látni a túra során, hogy a nehezebb terepen a nagyobbak, az ügyesebbek segítettek társaikon. A környezeti kompetenciák a földrajzi ismeretek gyakorlati megvalósítása során erősödtek. A turistatérkép, az iránytű használata, a térkép jelrendszerének terepen való alkalmazása a használható, gyakorlatias tudásmennyiséget növelte. Az ebéd utáni pihenő elteltével a program szekerezéssel folytatódott. A gyerekek több csoportra osztva vettek részt ezen a programon. A lovak közelsége, az ember és a lovak kapcsolata, a lovak munkavégzésének, majd a program végén a lovak ápolásának, etetésének a megfigyelése maradandó élményt nyújtott a tanulóknak. Fontos volt a faluban lakó bácsival, (a lovak és a szekér tulajdonosával) való kapcsolatteremtés, kommunikáció. A gyerekek szívesen beszélgettek, sokat kérdeztek, érdeklődőek voltak. Szekerezés alkalmával megfigyelték tanulóink a falu településszerkezetét, házait, melyek között szép számban vannak a 20. század elejéből való hagyományos népi építészetet reprezentáló épületek is. A szekerezés mellett forgószínpadszerű szervezéssel a másik csapat kerékpározni indult. Az erdei iskola üzemeltetője biztosította a kerékpárokat a gyerekek számára. Mivel a gyerekek alföldi terephez vannak szokva, a kerékpártúra előtt a hegyvidéki terep adta nehézségek, a lejtőn, emelkedőn való haladás szabályait kellett megbeszélni. A csoport a KRESZ szabályokat is felelevenítve indult a kerékpártúrára, ahonnan kellemesen elfáradva, élményekkel érkeztek meg. 19

20 A forgószínpadszerű szervezés harmadik csoportja sportfoglalkozáson vett részt. Kosárlabdáztak és ping-pongoztak. A tanulók nem csak szervezetten, hanem szabadidejükben is szívesen mozogtak, sportoltak. Mi felnőttek mindig elcsodálkozunk azon, hogy amikor mi már fáradtan leülünk, akkor még a gyereknek még mindig van energiájuk focizni, szaladgálni, labdázni. A vacsora után szabadprogram, filmvetítés is volt. Sajnos az eső ezen az estén nem tette lehetővé az éjszakai égbolt megfigyelését. 3. nap Nap minden reggel madárfigyeléssel indult. Kb.15 fős csoportokban az iskola madarászszakkörének a vezetőjével teleszkóppal és távcsövekkel felszerelve madármegfigyelésre indult. Sok madarat láttak, figyeltek meg, sok madár hangját hallották a hajnali csendben. A fajismeretük sokat gazdagodott. Csendet, fegyelmet, figyelmet igényelt a gyerekektől ez a program. Reggeli torna után hosszú túrára készültünk. Hideg ebédcsomagot kértünk, hogy ne kelljen visszasietnünk. Ráérős, szemlélődős, tapasztalat- és imeretszerzős túrát szerveztünk. Fontos volt, hogy ne kelljen sietnie a csoportnak. A túra célja a szlovákiai Izra-tó volt. A megtett út alkalmas volt a növény- és állatvilág megfigyelésére, az erdő és a tó életközösségének megfigyelésére. A sok csapadék miatt kialakult vízfolyások felszínalakító munkája is érdekes jelenség volt, de legjobban a tanulókat a pocsolyákban megfigyelhető ebihalak, békák érdekelték. A magasban köröző ragadozó madarak, az egyéb madárfajok, a vadászles, de sárban található állatok nyoma is (melyhez feladatlap is kapcsolódott) felkeltették a tanulók érdeklődését. Az Izra-tóhoz vezető erdei úton az egykori határsorompó maradványát találtuk, amely témát adott a közelmúlt történelmi eseményeinek megbeszéléséhez. Útközben riolit kőzetet is gyűjtöttünk, amely a Zempléni-hegység fő hegységalkotó kőzete. A tanulók a kiosztott feladatlap alapján a kőzet és ásvány fogalmával is megismerkedtek. A túra kitartást, akaraterőt, fegyelmet is megkívánt a gyerekektől. A megfigyelőképességük, az ok-okozati összefüggések felfedezése, megértése, az információkezelés képessége, a szociális kompetenciák fejlődtek leginkább. Már délután volt, amikor visszaértünk az erdei iskola szállására. Pihenő után több választható feladat, program volt, ahova a tanulók tetszés szerint bekapcsolódhattak. a) Lehetett rajzolni a tábor területén levő épületeket, növényeket. b) A növényeket meg lehetett határozni növényhatározó segítségével. c) A patak és az Izra-tó vízmintáját mikroszkóp segítségével meg lehetett vizsgálni. d) Időjárás-megfigyelések lejegyzése. 20

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT. Történetek a kincses erdő állatairól

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT. Történetek a kincses erdő állatairól Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0153 TÉMAHÉT Történetek a kincses erdő állatairól Készült: Forrás Általános Iskola Dávod 2009. október 19-22.

Részletesebben

A témahét célja. A témahét kapcsolódási területei

A témahét célja. A témahét kapcsolódási területei A témahét célja - Az egészséges életmód területeinek megismertetése a tanulókkal - Egészségünk megőrzésének lehetőségei: egészséges táplálkozás, mozgás, egészségre káros szenvedélyek - Étkezési kultúra

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014 ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014 I.CÉL: A fenntarthatóság pedagógiájában a környezettudatos gondolkodás, életmód kialakítása, elmélyítése, együttműködve a város önkormányzatával, a szülői házzal, társadalmi

Részletesebben

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015.

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Készítette: Sümeginé Vitális Éva D e b r e c e n, 2014. szeptember 12. Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások:

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

Állati Móka Egyhetes projekt

Állati Móka Egyhetes projekt Állati Móka Egyhetes projekt Megvalósítás helye: Sugovica Általános Iskola Projekt felelős: Pásztor Judit Ideje: 2014. október 14 október 18. Bevont tanulók köre: 4. osztály, alkalomszerűen az alsós napközis

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Természetismereti munkaközösség munkaterve

Természetismereti munkaközösség munkaterve Természetismereti munkaközösség munkaterve 2013/2014-es tanév Zalaszentgrót, 2013. augusztus 28. Készítette: Gyuranecz Károly munkaközösség vezet 1 - Személyi feltételek: -2- A munkaközösség tagjai: Tantárgy:

Részletesebben

A víz szerepe a történelemben

A víz szerepe a történelemben Projektterv A víz szerepe a történelemben Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 7. és 8. évfolyam Készítette: Gerőcsné Berkes Judit Katalin Tiszaújváros, 2015. november 23. A projekt leírása:

Részletesebben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben A projekt címe: HÉVÍZ A MÚLTBAN ÉS NAPJAINKBAN Intézményi innováció a Hévízi Helytörténeti Múzeum és az Illyés

Részletesebben

Körös Tehetséggondozó Egyesület NTP-MTI-14-0146. Madárvárta. Tematika. Időszak: 2015. február 6 2015. június 30.

Körös Tehetséggondozó Egyesület NTP-MTI-14-0146. Madárvárta. Tematika. Időszak: 2015. február 6 2015. június 30. Körös Tehetséggondozó Egyesület NTP-MTI-14-0146. 1 Madárvárta Tematika Időszak: 2015. február 6 2015. június 30. 1. témakör: Tavaszi Madárles (Spring Alive) Cél: tudományos jellegű, azt életkori sajátosságoknak

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2011/2012.

Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2011. szeptember 30. A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének környezetre gyakorolt hatása 1/a Pedagógusok és diákok környezettudatosságának

Részletesebben

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Általános Iskola feladatellátási hely Fenntartási időszak: 2010-2015 Kötelezően megvalósított implementációs

Részletesebben

ÓRATERV. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

ÓRATERV. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: ÓRATERV 3.. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Helyi tantervünk a NAT előírásaira épít, rögzítve a kötelezően tanítandó tananyagot, de szabadsággal élve abban, hogy saját arculatunkat kialakítsuk szabadon választható-tervezhető óráinkkal. Amennyiben

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

BEISKOLÁZÁS 2014/2015

BEISKOLÁZÁS 2014/2015 BEISKOLÁZÁS 2014/2015 Az iskola jellege, célkitűzése: Gimnáziumunkban az általános műveltséget megalapozó, kétszintű érettségi vizsgára, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2014-2015

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2014-2015 ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2014-2015 I.CÉL: A fenntarthatóság pedagógiájában a környezettudatos gondolkodás, életmód kialakítása, elmélyítése, együttműködve a város önkormányzatával, a szülői házzal, társadalmi

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ Budapest IX. Kerületi Szent Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ A L SÓ TAGOZAT P edagógiai programunkban célul tűztük ki, hogy minden tanulónkat képességének megfelelő szinten

Részletesebben

TÉMAHÉT: 1956. OKTÓBER 23.

TÉMAHÉT: 1956. OKTÓBER 23. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4 TÉMAHÉT: 1956. OKTÓBER 23. ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket!

Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket! A mi iskolánk Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket! Minden család életében fontos esemény az iskolaválasztás és a beiratkozás. Döntésük megkönnyítéséhez szeretnénk

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h.

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Általános iskola intézményegység 1-8. évfolyam ELLENŐRZÉSI TERVE 2010/2011. tanév Az intézményen belül folyó munka eredményeinek

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Személyi feltételek Pedagógus-munkakörben Sorszám A pedagógus végzettsége, szakképzettsége 1. Magyar-orosz-német szakos tanár Szakvizsgázott pedagógus: közoktatási

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

PÁLYÁZATI LAP -2012 AZ ISKOLA A PÁLYÁZAT TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁSA

PÁLYÁZATI LAP -2012 AZ ISKOLA A PÁLYÁZAT TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁSA AZ ISKOLA Neve: Arany János Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Címe: 2541 Lábatlan Rákóczi út 112. Résztvevő diákok száma: 40 Tervezésben résztvevő pedagógusok száma: 6 Kapcsolattartó neve: Kapcsolattartó

Részletesebben

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A program megvalósításának helyszíne: Than Károly Ökoiskola Nyelvi előkészítő gimnázium

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

Különös közzétételi lista. a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján

Különös közzétételi lista. a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján Különös közzétételi lista a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A

Részletesebben

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében térségében a fenntarthatóság jegyében Alapadatok TÁMOP 3.2.13/12/1 Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában című felhívásra beadott pályázat. A pozitív támogatói

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2010/2011.

Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2010. szeptember 30. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Természetismereti munkaközösség munkaterve

Természetismereti munkaközösség munkaterve Természetismereti munkaközösség munkaterve 2014/2015-ös tanév Zalaszentgrót, 2014. augusztus 26. Készítette: Gyuranecz Károly munkaközösség vezető 1 - Személyi feltételek: -2- A munkaközösség tagjai: Tantárgy:

Részletesebben

Van új a Nap alatt... Természetismereti- tábor 2010-2011 tanév Berzsenyi Dániel Gimnázium

Van új a Nap alatt... Természetismereti- tábor 2010-2011 tanév Berzsenyi Dániel Gimnázium Van új a Nap alatt... Természetismereti- tábor 2010-2011 tanév Berzsenyi Dániel Gimnázium A tábor időpontja: 2010. szeptember 22-23-24 A tábor helyszíne: Duna-Ipoly Nemzeti Park, Ipolydamásd A tábor célja:

Részletesebben

A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő

A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő 1 A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái Célok Feltételek, szükségletek Mikor? Elvárt eredmény Tevékenységek Tevékenykedtetés-

Részletesebben

Felvételi tájékoztató

Felvételi tájékoztató Felvételi tájékoztató Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium (OM azonosító: 035282) Györgyi Albert) Az iskola dolga, hogy megtanítsa vélünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti

Részletesebben

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős

Részletesebben

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről,

Részletesebben

A kompetencia alapú oktatás tapasztalatai Éves beszámoló

A kompetencia alapú oktatás tapasztalatai Éves beszámoló A kompetencia alapú oktatás tapasztalatai Éves beszámoló INTÉZMÉNY Brunszvik Teréz Napközi Otthonos Óvoda Egregyi Tagintézménye, Hévíz, Zrínyi út 151 IDŐPONT 2011-2012 tanév, 2012. 08. 31. Az idei tanévben

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

- 1 - - tantermek - folyosó. Személy, tantárgy: Tevékenységek: Fejlesztett készségek: Munkaformák: Produktum Matematika

- 1 - - tantermek - folyosó. Személy, tantárgy: Tevékenységek: Fejlesztett készségek: Munkaformák: Produktum Matematika 6. osztály - 1 - Étkezés, egészséges táplálkozás Az innováció közvetlen célja táplálkozás témakörének bemutatása különböző tantárgyak bevonásával, minél szélesebb körű megismerése volt. Fejleszteni kívánt

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista i Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2013/2014. tanév Pedagógus végzettsége Pedagógus szakképzettsége

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2012/2013.

Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2012. szeptember 1. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

BEMUTATKOZUNK 2015/2016. tanév

BEMUTATKOZUNK 2015/2016. tanév BEMUTATKOZUNK 2015/2016. tanév BUDAPEST XXIII. KERÜLETI FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA GYÖNGYHALÁSZOK - TEHETSÉGPONT Cím: 1237 Budapest, Soroksár-Újtelep Nyír u. 22. Tel.: 283-13-82 E-mail: fiai@feketei-bpny.sulinet.hu

Részletesebben

Környezetünk védelmében: A környezetbarát energiaforrások

Környezetünk védelmében: A környezetbarát energiaforrások Környezetünk védelmében: A környezetbarát az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend három oktatási intézményében PIARISTA ÁLTALÁNOS

Részletesebben

A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások

A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások A múzeumi foglalkozások keretében intézményünk hallássérült iskolai tagozatának

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

A feladatlap valamennyi részének kitöltése után, küldje meg konzulensének!

A feladatlap valamennyi részének kitöltése után, küldje meg konzulensének! Beküldendő A feladatlap valamennyi részének kitöltése után, küldje meg konzulensének! 1. Mini-projektterv Záródolgozat Projekt a gyakorlatban Osztály/csoport: 5. osztály Résztvevők száma: 22 fő 9 lány

Részletesebben

Közzétételi lista 2014/2015

Közzétételi lista 2014/2015 Közzétételi lista 2014/2015 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához VÉGZETTSÉG

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014.

TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014. TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014. Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra Készítette: 2013. szeptember 1. ------------------------------------- Dr. Halász Mátyásné Ellenőrizte:.. munkaközösség-vezető

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

PÁLYÁZATI LAP -2012 AZ ISKOLA A PÁLYÁZAT TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁSA. Nyitott szemmel az erdőben

PÁLYÁZATI LAP -2012 AZ ISKOLA A PÁLYÁZAT TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁSA. Nyitott szemmel az erdőben AZ ISKOLA Neve:Móricz Zsigmond Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Címe:2016 Leányfalu, Szent Imre herceg útja 9-13. Résztvevő diákok száma:270 fő Tervezésben résztvevő pedagógusok száma: 3 fő Kapcsolattartó

Részletesebben

BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015.

BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015. BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógusok Végzettség, szakképzettség

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

A TEHETSÉG A TEHETSÉG NEM VÉSZ EL TATÁRSZENTGYÖRGYÖN TÁMOP 3.4.3-08/1-2009-0018

A TEHETSÉG A TEHETSÉG NEM VÉSZ EL TATÁRSZENTGYÖRGYÖN TÁMOP 3.4.3-08/1-2009-0018 A TEHETSÉG Vegyétek észre, ha egy gyermek különleges. Nem azért különleges, mert különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni! (Szabó Magda) A tehetség nem mindig jelentkezik láthatóan, sokszor

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ 2010. A magyar iskolai tehetséggondozásnak jelentős értékei vannak, ezzel Európa élvonalában vagyunk a nemzetközi értékelések alapján, de ahhoz, hogy

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához:

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

Szakmai munkaközösség munkaterve

Szakmai munkaközösség munkaterve Szakmai munkaközösség munkaterve 2011/2012 1. BEVEZETŐ A 2009.-2010-es nevelési évben a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében egy óvodai csoportban kompetencia alapú óvodai programcsomag került bevezetésre,

Részletesebben

Tájékoztató. a novaji Gárdonyi Géza Tagiskola. tanévkezdéséről

Tájékoztató. a novaji Gárdonyi Géza Tagiskola. tanévkezdéséről K L I K 0 9 1 0 2 1 N O S Z V A J I F I G E D Y J Á N O S Á L T A L Á N O S I S K O L A ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI IS K O L A GÁRDONYI GÉZA TAGISKO L Á J A 3327 Novaj, Hősök tere 2. és 3327 Novaj, István út

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Projekt előrehaladási jelentés

Projekt előrehaladási jelentés Projekt előrehaladási jelentés Projektazonosító szám: Pályázat címe: Köznevelés az iskolában Intézmény neve: Jászkarajenői Széchenyi István Általános Iskola OM-azonosító: 032339 Időszak, amire a beszámoló

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

PROJEKT. A víz szerepe Dunaföldváron

PROJEKT. A víz szerepe Dunaföldváron D-B-M MONI Beszédes József Általános Iskola Dunaföldvár (felső tagozat) PROJEKT A víz szerepe Dunaföldváron 2010. 03. 22. 2010. 04. 22. Március 22.: a Víz világnapja Víz! Se ízed nincs, se színed, se zamatod,

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Szakmai összefoglaló a Kompetencia készségek fejlesztése a Gy. Szabó Béla Református Általános Iskolában című projektről

Szakmai összefoglaló a Kompetencia készségek fejlesztése a Gy. Szabó Béla Református Általános Iskolában című projektről Szakmai összefoglaló a Kompetencia készségek fejlesztése a Gy. Szabó Béla Református Általános Iskolában című projektről A Kiskunhalasi Református Kollégium Központi Általános Iskola (6400 Kiskunhalas,

Részletesebben

A Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde különös közzétételi listája

A Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde különös közzétételi listája A Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde különös közzétételi listája Az iskola pedagógusainak végzettsége, szakképzettsége: Sorszám végzettség Tantárgyfelosztás

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben