PARTISZŰRÉSŰ IVÓVÍZBÁZISOK DIAGNOSZTIKÁJÁNAK TAPASZTALATAI. Előzmények

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PARTISZŰRÉSŰ IVÓVÍZBÁZISOK DIAGNOSZTIKÁJÁNAK TAPASZTALATAI. Előzmények"

Átírás

1 PARTISZŰRÉSŰ IVÓVÍZBÁZISOK DIAGNOSZTIKÁJÁNAK TAPASZTALATAI Balassa Géza 1 Gondár Károly 1 Gondárné Sőregi Katalin 1 dr. Horváth Adorján 1 Pethő Sándor 1 Előzmények Partiszűrésű ivóvízbázisaink felszínközeli helyzetükből adódóan sérülékeny földtani környezetben találhatók, nagyobb folyóink fiatal, a negyedidőszakban épített kavicsteraszain. Kisebb-nagyobb mértékben veszélyeztetettek is, részben a kitermelt víz 85-90% át adó felszíni vízfolyás és medrének állapota, a vízfolyáson levonuló lehetséges havária jellegű szennyeződések, valamint a háttérben lévő, potenciális szennyezőforrásként üzemelő területhasználatok és tevékenységek miatt. A jelenleg üzemelő 54 parti szűrésű vízbázis mellett 75, még nem kihasznált, kedvező vízbeszerzési adottságokkal rendelkező távlati vízbázist tartanak nyilván, melyek jelentős részben szintén folyópart menti területek. A víztermelésben betöltött jelentős szerepük miatt a parti szűrésű ivóvízbázisok diagnosztikája az államilag koordinált vízbázis-védelmi program egyik kiemelt feladata. A parti szűrésű vízbázisok a felszíni és felszín alatti vizek természetes, illetve szabályozott szoros kapcsolatának vizsgálata miatt speciális kutatási módszereket igényelnek. Ezeket a módszereket, illetve fejlődésüket a parti szűrésű ivóvízbázisok kutatása terén szerzett sokrétű tapasztalatunk (1. ábra) alapján jelen dolgozatban kíséreljük meg összefoglalni, a korlátozott terjedelem miatt a teljesség igénye nélkül. A parti szűrésű vízbázisokon végzett kutatásainknak a porózus közegű vízbázisokra vonatkozó általános vizsgálatok elvégzésén túlmenően a következő speciális kérdésekre kellett választ adni: a kitermelt vízben mekkora a felszíni folyóvíz eredetű víz és a háttérvíz részaránya; mekkora az aktív mederszakasz kiterjedése és milyen a mederalászívás geometriája; hogyan alakul a mederellenállás; hogyan alakul a termelt víz minősége; 1 SMARAGD-GSH Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft.., 1115 Budapest, Bartók B. út. 29.U.79 1

2 mi az optimális termelési hozam a lehető legjobb állandó vízminőség elérése érdekében; távlati telep esetén a kijelölt szakasz(ok) alkalmas(ak)-e parti szűrésű vízbeszerzésre; távlati vízbázisok megvalósításakor az előirányzott víztermelés hány kútból álló kútmező és milyen kialakítású kutak révén valósítható meg; a folyók telep feletti szakaszán bekövetkező havária esetek ellen milyen vízbázis üzemeltetéssel kapcsolatos védekezési intézkedések lehetségesek. A speciális kérdések természetesen speciális mérési módszereket igényelnek. Érdekes módon azonban, míg maga a partiszűrés mechanizmusa viszonylag jól ismert és fogalomköre tisztázott, addig nincsenek kidolgozott méréstechnikai módszerek, pedig az első partiszűrésű vízbázisunk, a Fővárosi Vízművek Duna balparti kútsora már 1889-ben üzemelt. A nehézséget természetesen a folyó erejével való küzdelem jelenti. A parti szűrésű vízbázisok áramlási terének geometriája A parti szűrésű vízbázisok vizsgálata során elsőrendű kérdés a meder geometriájának és a medret felépítő üledékanyag vastagságának megállapítása. A működő vízbázisok létesítésekor sok helyen mederfúrásokkal vizsgálták a meder kőzettani alkalmasságát. A pontszerűen kapott információk azonban a mai modellek számára nem elégségesek, a modellt egységes felületekkel kell ellátni. A meder geometriájának megadására a VITUKI mederfelvételei alapján szerkesztett szintvonalas térképek már alkalmasak voltak, azonban ezek a mérések csak a meder topográfiáját ábrázolták. A diagnosztikai vizsgálatok indulásakor jelent meg Magyarországon a sekélyszeizmikus medergeofizikai vizsgálat, amely már alkalmas volt a mederüledék vastagságának felmérésére is. A Duna különösen alkalmas e mérési módszer alkalmazására, hiszen a kavics, homok és iszap alkotta mederüledék feküje kőzettanilag jól elkülönülő agyagmárga. Medergeofizikai mérést a diagnosztikai programban először cégünk alkalmazott a Leányfalui vízbázison. A mérést és kiértékelést a Geomega Kft. végezte (2. ábra). A háttér felőli oldalon az áramlási tér meghatározására szintén a geofizikai kutatás bizonyult a leghatékonyabbnak. A mérések célja minden esetben a modellezett terület réteg- és kőzettani kifejlődéseinek, réteg-geometriai és szerkezetföldtani viszonyainak tisztázása, az adott kutatás 2

3 céljával összhangban lévő mélységig (2. ábra). A geofizikai mérések, valamint a területre vonatkozó archív geológiai, geofizikai adatok mellett minden esetben felhasználjuk az aktuális kutatás során mélyült sekély-fúrások, kútfúrások rétegsorait is az áramlási tér geometriájának meghatározásához. Nagyon fontos szempont a réteggeometria folytonosságának megőrzése, azaz a parti- és a medergeofizika révén meghatározott felületek összekapcsolása. Erre a 2. ábrán szintén egy leányfalui példát mutatunk be. A háttérben a VESZ méréseket az ELGI a meder-geofizikai mérést a Geomega Kft. végezte. A mérések pontosságát mutatja a két felület összekapcsolhatósága. A medergeofizikai mérések nemcsak a meder geometriájának meghatározására alkalmasak. Feltárják a mederüledék vastagsági viszonyait és így általában fény derül a mederkotrások okozta károkra is. A mérés elvégzésére a diagnosztika során csak egyszer van lehetőség, holott a VITUKI kétévente végzett meder domborzati mérései alapján megállapítható, hogy a meder nagyon változó. Tekintve, hogy a védőövezetek meghatározását szolgáló modellezés kiindulópontja a helyes geometria, ezért a védőövezetek jövőbeni felülvizsgálata során minden alkalommal célszerű lenne mederfelvételt készíteni. A partiszűrésű vízbázisoknál nagyon fontos a feliszapolódás kérdése is. A feliszapolódó partszakaszok romló vízminőséget idéznek elő, amely az ammónia- és a vastartalom növekedésében nyilvánul meg. Ilyen feliszapolódást idézett elő például a Nagymarosi vízbázison a nagymarosi körtöltés megépítése. A romló vízminőség miatt csáposkutakat kellett leállítani. A vízbázis kutatása során így fő szempont volt a meder iszapvastagságának vizsgálata (3. ábra), a feliszapolódás menetének meghatározása és prognózisa. Ez utóbbira a későbbiekben visszatérünk. Az iszapvastagság megállapítására multielektródás méréseket végeztettünk a Nagymarosi vízbázison. A méréseket a Geomega Kft. végezte. Paraméterek mérése A vízbázist felépítő földtani képződmények megismerése, feltérképezése és ez alapján az áramlási tér geomeriájának meghatározása után a különböző egységek paramétereinek mérése következik a földtani közeg hidrosztratigráfiai tagolása érdekében. Erre a háttérben a sekélyfúrások és kútfúrások furadékmintáiból végzett szemcseeloszlás vizsgálatok és ezekből a szivárgási tényezők meghatározása, valamint az egyedi, kútcsoportos és egymásrahatás vizsgálatok adnak lehetőséget. A termelőkút környezetében jó megközelítést ad a vízadóba 3

4 bejuttatot nyomjelző anyagok segítségével mért vízáramlási sebesség. Ennek a Darcy-féle sebességhez való viszonya alapján a szivárgási tényező érték kiszámítható. Anyagvizsgálatra a mederben is van lehetőség. A mintavételezés merítőharanggal történik. A Duna esetén 4-5 mintavételi pontból álló, ~200 m távolságú, partra merőleges szelvényeket célszerű felvenni úgy, hogy a pontok többsége a vizsgált partszakasz és a sodorvonal között helyezkedjen el. Maguk a vizsgálatok a fúrásokból származó mintákhoz hasonló módon és hasonló céllal készülnek. A mederanyagra így kapott szivárgási tényezők azonban nem jellemzik a meder felületén a termelés hatására kialakult kolmatált rétegben lejátszódó ultralassú szűrési folyamatot (Kontur Á., 1993, Kontur Á., 1998). A kolmatáció a folyóban lebegtetve szállított finom szemcseösszetételű hordalékanyag és apró szervezetek beszűrődését jelenti a vízadó rétegbe a víztermelő mű szívó hatására. A meder kolmatáltságának függvényében alakul ki a hidraulikai kapcsolat a felszín alatti víz és a felszíni víz között (Rózsa A., 2000). A mederellenállás nemcsak a kolmatáció következtében alakul ki, hanem akkor is felléphet, ha a folyó nem harántolja teljes vastagságban a vízvezető réteget, így a parti víztermelés esetén lehetséges, hogy a túlparti talajvíztömegeknek kisebb ellenállást kell legyőznik a kutak felé, mint a folyó vizének (Völgyesi I., 1993). A mederellenállás, a meder beszivárgási folyamatainak direkt mérése nem megoldott feladat. Völgyesi István mederellenállás-számítási módszere működő vízbázis esetén nem használható, mert a számítások elvégzéséhez egy konkrét geometriájú kút-piezométer rendszerre van szükség. A távlati parti szűrésű vízbázisok tervezésénél azonban mindenképpen figyelembe kell venni az általa javasolt kútkiosztást. A mederfelületen lezajló beszivárgás vizsgálatára Rózsa Attila végzett in situ vizsgálatot a Szentendrei-sziget keleti partján (Rózsa A., 2000). A mérés egy ponton határozta meg a mederparamétereket. Egy 2-3 km-es partszakasz teljes végigmérése azonban fizikálisan lehetetlen munka, és az azonos állapotok mellett történő mérés megoldhatatlan. Maga a szerző is megállapítja, hogy az általa meghatározott szivárgás-hidraulikai jellemzők a vizsgált időtartományra és az akkor kitermelt vízhozamra érvényesek. 4

5 Ez a megállapítás egyébként a parti szűrésű vízbázisokon végzett összes vizsgálatra igaz. A diagnosztikai munkák során az egyik legnagyobb gond az állandóan változó rendszer adta lehetőségek és a diagnosztikai vizsgálatok merev költségvetéséből adódó kötöttség összehangolása a tervezésben. A fentiek alapján talán az egyetlen jól, és akármikor felhasználható módszer a mederviszonyok vizsgálatára az ideiglenes és az állandó mederszondákkal történő mérés (4., 5., 6., 7. ábra). Cégünk a parti szűrésű rendszerek vizsgálatánál ezeket használta. Az alkalmazásnak természetesen a Duna itt is határt szab. A mederszondákkal lényegében a víztermelőkutak vízkivételének hatására kialakuló depressziós felületet lehet kimérni. A mért potenciálszinthez kalibráljuk a későbbieken a modellt. Fontos, hogy ez ne csak a háttérben történjen meg, hanem a mederben is, mert így a modellezés végén az aktív mederfelület megadhatóvá válik. Az egyes mederszondáknál a folyó és a talajvízszint hidraulikus potenciálkülönbségének ismeretében hidraulikus gradiens-esés számítható. A mederanyag szivárgási tényező átlagos értékének ismeretében, a Darcy-féle törvény segítségével így lokális mederbeszivárgásbecslés adható. A számítás homogén, még nem, vagy csak alig kolmatálódott mederanyanyag és enyhén lejtő, feliszapolódás nélküli partszakasz esetén ad megbízható becslést a meder felöli utánpótlódás mértékére az adott mérési pontok környezetében. Az áramlási tér jellemzése A parti sáv áramlási viszonyait elsődlegesen a Duna vízjárása határozza meg. A nyílt tükrű víztartóban a termelő és észlelő kutakban mért nyomásszintek közvetlenül és szinte azonnal reagálnak a Duna vízszintjének változására. A folyómeder bevágódik a víztartó összletbe, amelyből a vízbázis kútjai termelnek. Ez vízáramlást idéz elő a két közeg között. Ennek irányát a potenciálviszonyok szabják meg, azaz a nagyobb hidraulikus emelkedési magasságú hely felől a kisebb felé irányul az áramlás. Az áramlás irányát a földtani képződmények vízföldtani jellemzői (a víztartó réteg vastagsága, vízvezető képessége és a meder ellenállása), a folyó vízszintváltozásai és termelés nagysága határozza meg. Az áramlási teret a termelő-, és észlelőkutakban, valamint a mederszondákban mért vízszintek alapján jellemezhetjük. A termelő és észlelőkutak kiosztása üzemelő vízbázis esetén adott, 5

6 távlati vízbázis esetén azonban lehetőség van arra, hogy a kísérleti telepet úgy alakítsuk ki, hogy azon a mérések optimálisan elvégezhetők és a forgalomban lévő szoftverekkel kiértékelhetők legyenek. A tudományosan elvégzett tervezésnek erősen gátat szab a tulajdonosi hozzáállás azokon a területeken, ahol a kutakat kellene lemélyíteni. A távlati partiszűrésű vízbázisok környezetében általában kárpótlási földek találhatók, amelyeknek több tulajdonosa van (az eddigi maximum 70 tulajdonos/ingatlan volt). A hozzájárulás elmaradása esetén a tervezetthez képest a kutakat máshová kell helyezni. A kísérleti telep próbatermelő-kútból, állandó figyelőkutakból figyelő-kútcsoportokból, ideiglenes figyelőkutakból (piezométerekből) és mederszondákból áll (8-9. ábra). A telepet úgy kell kialakítani és megfelelő ideig általában napig üzemeltetni, hogy az onnan származó információ reprezentatívan tükrözze a teljes tervezett vízbázis kialakítása után várható üzemi viszonyokat, hidrogeológiai folyamatokat. Ezért a vízadó rétegre optimálisan szűrőzött próbatermelő kutat egyedileg tervezett hozamlépcsőkkel, leállási-újraindulási eseményekkel kell tesztelni a réteg vízadóképességének, a vízáramlási irányoknak, a különböző eredetű vizek keveredési arányainak és a felszín alatti vízkémiai, -fizikai állapotváltozásoknak a nyomonkövetése céljából. Ezek a lépcsők általában 3-5 naposak és 1/3Q max, 1/2Q max, 2/3Q max és Q max hozamúak. A szakaszok vagy folyamatosan, vagy leállási események közbeiktatásával következnek egymás után. Célszerű ezeket a termelési állapotokat permanens kis-, közepes- és nagy folyóvíz-állás mellett, egy-egy adott napon, három órás közökkel is beállítani, mivel így az azonos víztermelés hatására kialakuló hidraulikai helyzetek három különböző folyóvízállás mellett is értékelhetők. A parti szűrésű vízbázisok környezetében a monitoring hálózat újonnan létesített és meglévő, észlelésbe vonható kutak révén épül fel, általában az előzetesen meghatározott hidrogeológiai B védőzóna külső határáig. Tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a hálózatból származó hidrogeológiai információ megfelelő területi eloszlású legyen a partra merőlegesen és a parttal párhuzamosan, valamint képet nyújtson a tanulmányozott vertikum egészéről. Különös figyelmet kell fordítani a vizsgált partszakaszra, ahol a vízbázis alatt és fölött szóló figyelőkutak létesítése, továbbá egyes termelőkutak, illetve a próba termelőkút és a mederél között kútpárok, kúthármasok kialakítása célszerű. Az egyedi kutakkal a folyó vízadóra gyakorolt természetes hidraulikai és hidrogeokémiai hatásai tanulmányozhatók egy pontban, 6

7 míg a különböző mélységbe szűrőzött kútcsoportokkal ezeken túl a termelés hatására fellépő lokális változások vertikálisan is nyomonkövethetőekké válnak a leginkább kérdéses zónában. A megfigyelésekből, mérésekből választ várunk a vízbázis környezetében fennálló kisregionális felszín alatti vízáramlási kép jellegére, a vízadó, mint egység viselkedésére, az alsóbb rétegek felé történő kapcsolat erősségére, a termelő kút/kutak távolhatására, a folyó hidrodinamikus távolhatására és a terület talajvízszint és -kémiai viszonyainak időbeli változására. A megfigyelő hálózat üzemeltetésének (meghatározott időközönkénti vízmintázás, vízszintészlelés) ideális időtartama legalább egy év, ami alatt változékony időjárási és felszín alatti felszíni vízállási viszonyok között kaphatunk választ a fent ismertetett kérdésekre. A megfigyelés alatt ügyelni kell a kellő számú, folyamatos, egyenlő időközönkénti mintavételezésre, mérési eseményre, amelyekkel a feldolgozásból kapott eredmények megbízhatóságát növelhetjük. A parti régió hidrodinamikai viszonyai a térséget lefedő kutakban heti rendszerességgel mért nyugalmi vízszintek változásai és a Duna adott partszakaszon mért, illetve adott partszakaszra számított vízszint-idősora alapján megismerhetővé, értelmezhetővé válik. A 10. ábrán jól látható a termelés és a Duna parti régióra gyakorolt hatása, valamint a nagy dunai árvízesemények hatásai. Vízkémiai vizsgálatok Az esetleges szennyezettség megítélésén túl fontos szempont a változó termelés és a különböző környezeti állapotok (évszakos változékonyság, felszín alatti vízállás, felszíni vízjárás) hatására fellépő hidrogeokémiai változások nyomon követése. Megcsapolódási területeken, a parti szűrés hátterében lévő talajvizes rendszereknél a konzervatív klorid ion felszín közeli dúsulása nemcsak szennyeződésre utalhat, hanem a bepárlódásra, azaz permanens feláramlásra és a beszivárgás szempontjából negatív talajvízháztartási mérlegre. A kutakban terepen mért vízhőmérséklet-, ph- és fajlagos vezetőképesség-értékek segítségével a termelés hatására a rendszerbe belépő, a talajvíztől eltérő karakterű folyó-eredetű víz követhető nyomon. A 11. ábra például a Tolna megyei Fadd-Dombori-Bogyiszló távlati vízbázisán két mérési időpont között fellépő kémhatás-változást szemlélteti, ami a 7

8 fokozatosan növekvő termelés hatására a vízadó parti régiójának Duna-vízzel való átöblítődését jelzi. A parti szűrésű vízbázisokon a vizek eredetének nyomozására rendkívül alkalmas a stabil oxigénizotóp arányok vizsgálata. A magyarországi holocén beszivárgású talaj- és rétegvizek δ 18 O értékei a -8,8-9,7 VSMOW tartományba, a jégkorszaki beszivárgásúak δ 18 O értékei pedig a VSMOW tartományba esnek. A Duna vizének δ 18 O értéke évszakosan változik -10 és -12,5 VSMOW között. Így kizárólag a stabilizotópos adatok alapján a holocén beleértve a jelenkori csapadékból beszivárgott vizek jól elkülönülnek az egyéb vizektől, azonban tekintettel kell lenni arra, hogy a Dunából beszivárgott, valamint a jégkorszaki beszivárgású idős vizek stabilizotópos összetételi tartománya némileg átfed. A Váli-víz torkolat távlati vízbázison a próba termelőkútra kapott keveredési arány eredményei a δ 18 O értékek alapján számolva 83% dunavíz, 17% háttérvíz; a δd értékek alapján számolva 91% dunavíz, 9% háttérvíz, ami igen jó megegyezést ad a többi módszerrel számított értékkel. Természetes eredetű és mesterségesen bejuttatott nyomjelző anyagok segítségével nyomon követhető a felszín alatti víz szivárgási, áramlási iránya és számítható az áramlási sebessége is. Ezekhez a megfigyelésekhez porózus kőzetek esetén, kis vizsgálati távolságra leggyakrabban a konzervatív klorid iont használjuk, mert a felszín alatti vizes környezetben mindig jelen van és környezeti, vagy direkt hatásra bekövetkező változása általában jól vizsgálható. A mintavételezést azonos napszakban napi rendszerességgel célszerű végezni a termelőkút és a folyó vizéből. A Fejér megyei Váli-víz torkolat távlati vízbázison végzett vizsgálat eredményeit a 12. ábrán mutatjuk be. Az értelmezés érdekében ezen a mért kloridkoncentráció értékek mellett fel lett tüntetve a Duna vízállás-idősora és a termelési hozamok is. A grafikonról leolvasható a termelés hatására a kloridkoncentrációban bekövetkező csökkenői trend (mely ugyanakkor más okból a Duna vizében is jelentkezik), valamint a leállási, újraindulási, hozamváltási eseményekhez kapcsolódó anomáliák, melyek pontosabb nyomonkövetésére ezekben az időszakokban sűrűbb, hat órán keresztül tartó óránkénti mintavételezés célszerű. 8

9 Mesterséges kísérlethez szintén a klorid ion az egyik legalkalmasabb jelzőanyag, mivelkonyhasó oldásával könnyen bejuttatható a rendszerbe és kémiai elemzés, valamint geoelektromos mérések segítségével is detektálható. A 13. ábrán a Drávagárdonyi távlati vízbázis rétegvizes rendszerének vízáramlási irányai láthatók az idő függvényében. A méréseket a KBFI-Triász Kft. végezte. Biztonságba-helyezés A 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint az üzemelő és a távlati ivóvízbázisok, így a parti szűrésű vízbázisok védelme érdekében meghatározott vízrészecske elérési idővel jellemezhető felszín alatti védőidomokat és a hidrogeológiai viszonyok tükrében felszíni védőterületeket kell kijelölni. Ezeket a vízkivétel mennyiségi, minőségi védelme érdekében a környezetüknél fokozottabb biztonságban kell tartani, az ott folytatott és az ott tervezett tevékenységekre vonatkozó jogszabályi korlátozások, tiltások érvényre juttatásával. A parti szűrésű vízbázisok modellezésének eredményeképpen nemcsak az adott elérési időkhöz tartozó védőövezetek rajzolódnak ki, (14. ábra), hanem az áramlási irányokon és a terület nagyságán túl megfigyelhető a Duna-meder aktivitása is, ami a felhasznált program segítségével számított vízmérleg révén számszerűsíthető is. Megadható ezen kívül a kitermelt víz folyó/háttér aránya is. A partiszűrésű vízbázisok védőövezetének meghatározásánál a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet csak az elérési időkkel számol, nem teszi lehetővé a keveredés figyelembe vételét. A jogszabály továbbá nem rendelkezik a mederoldali védelemről és a védőövezetek kijelölésének módjáról sem. A partiszűrésű rendszerek pedig, ha jó kavicsterasz a vízadó, a kitermelt víz akár 90 %-át is kaphatják a folyó felől. A keveredés közbeni felhígulás eredményezi, hogy a háttér felől érkező szennyezőhatások még olyan városi környezetben lévő vízműnél, mint a 120 éve Budapesten lakóházakkal és ipari objektumokkal övezetten működő Budaújlaki vízbázisban sem érvényesülnek. A folyó irányából sokkal nagyobb a szennyeződés lehetősége. A vízbázis feletti nagyobb ipari centrumok állandó szennyvíz kibocsátása, illetve a havária esetén napok alatt levonuló 9

10 szennyezőhullámok ellen a hatályos jogszabályok alapján nem védhetők a parti szűrésű vízbázisok. Nagyon nagy szükség lenne a Duna teljes hosszán kiépített vízminőségi monitoring rendszerre. A folyók haváriaesetei, a potenciális szennyezőanyag vizsgált partszakasz előtt történő levonulása, hígulása numerikus transzport modellel szimulálhatók, melynek eredményei rendkívül fontosak a biztonságban tartási tervben javasolt védelmi intézkedések megtételéhez. A 15. ábrán a Fejér megyei Váli-víz torkolat távlati vízbázis partszakasza előtt A MOL Dunai Finomító sodorvonalbeli szennyvízbevezetéséből származó potenciálisan levonuló szénhidrogén szennyezés egy fázisa látható. A modellezést a VITUKI INNOSYSTEM Kft. végezte. Az ország legnagyobb működő partiszűrésű vízbázisai a Dunakanyartól a Csepel-sziget aljáig terjedő szakaszon találhatók. A védelembe helyezésnél nagy problémát jelent, hogy ez az ország legdrágább üdülő és lakóterülete, így a kisajátítási és kártalanítási összegek várhatóan nagyon magasak lesznek. Mivel a terület a budapesti agglomeráció egyik legdinamikusabban fejlődő része, a védelemre vonatkozó elképzelések rendszerint alapvetően ellentétesek a helyi önkormányzati érdekekkel. Ráadásul a partiszűrésű rendszerek regionális rendszereket látnak el ivóvízzel, így a korlátozni kívánt települések nem egyeznek meg a fogyasztók által lakott településekkel, ami ellenérzést vált ki a lakosokból. Éppen ezért a több évig elhúzódó munkálatokról, vizsgálatokról a vízbázisvédelemmel kapcsolatos bizalom kialakítása és megőrzése érdekében folyamatos, a közérthetőséget szem előtt tartó lakossági tájékoztatási tevékenységet szükséges végezni, amely a leggyakrabban az önkormányzatok és a lakosság közvetlen bevonásával érhet célt. Összefoglalás Magyarországon a felszín alatti ivóvízbázisok védelmét szolgáló intézkedések között jelentős hányadot képez a partiszűrésű vízbázisokkal kapcsolatos tennivalók köre. Ezért nagyon fontos, hogy a védőövezetek meghatározását megalapozó mérések minél több irányból közelítsék meg a parti szűrés mechanizmusának megismerését. Az elmúlt öt évben az ezirányú mérések nagy mértékben fejlődtek, ma már a diagnosztikai vizsgálatoknál használatuk elengedhetetlen. 10

11 Irodalom Kontur Á. (1993): Parti szűrésű vízbeszerzés a Fővárosi Vízműveknél. - Hidrológiai Közlöny, 1993/3. Rózsa A. (2000): Beszivárgási vizsgálatok a Szentendrei-Duna medrében. - Hidrológiai Közlöny 2000/2. Völgyesi I. (1993): Mederkapcsolati hatásfok: a parti szűrésű víztermelés fontos paramétere. Hidrológiai Közlöny 1993/5. 11

12 1. ábra A SMARAGD-GSH Kft. parti szűrésű vízbázisokon végzett kutatásainak helyszínei 12

13 2. ábra A vízadó kavicsösszlet feküjének domborzata 13

14 3. ábra Geofizikai szelvény a mederben Nagymarosi vízbázison 4. ábra A Dunára merőleges hidraulikai szelvény a Váli-víz torkolat távlati vízbázis VPT-1 próba termelőkútjának távolhatását és mederalászívási viszonyait szemlélteti 1475 l/min hozam mellett 14

15 5. ábra 7. ábra: Eredeti Wein féle vízföldtani szelvény a Budaújlaki vízbázis területén. A meder alatt kialakult depressziót már az 1800-as évek végén is mérték. Állandó mederszonda Leányfalun.A szondát a SMARAGD-GSH Kft. fejlesztette ki. Min. 6, max. 10 mederszelvény menti pontra kaphatunk folyamatosan vízszint és vízkémiai adatokat 6. ábra Partra merőlegesen és parttal párhuzamosan kialakított ideiglenes mederszonda-sorok 15

16 8. ábra Egy parti szűrésű kísérleti telep elvi sémája szelvényben ábrázolva. 9. ábra A Fejér megyei Váli-víz torkolat távlati vízbázis megvalósult kísérleti telepe a Duna felől. 16

17 Váli-víz torkolat távlati vízbázis VF-1 figyelőkút vízszint idősora a teljes monitoring időszakban től ig ( tól ig heti mérések) Vízszint (mbf) Duna mért vízszint Dunaújvárosnál Duna számított vízszint a vízbázisnál Duna mért vízszint a vízbázisnál VF-1 figyelőkút Dátum (hó.nap) 10. ábra Vízszint idősor a Váli-víz távlati vízbázison a kísérleti telep egyik figyelőkútjában 11. ábra A víztermelés hatására a vízadóban fellépő kémhatás-változás jelzi a Duna vizének térhódításást a parti régióban a termelőkút környezetében. 17

18 12. ábra Váli-víz torkolat távlati vízbázis. A Duna és a VPT-1 próba termelőkút kloridkoncentráció-értékek alakulása között. A diagramon feltüntetve a termelési hozam alakulása és a Duna vízállás-idősora. 18

19 13. ábra Drávagárdony távlati vízbázis. A vízadóban nyomjelzéses és geoelektromos módszerrel kimutatott vízáramlási irányok. Jól megfigyelhető a szivattyúzás megkezdése után kialakuló éles vízáramlási irányváltás. A méréseket a KBFI-Triász Kft. végezte 19

20 14. ábra Leányfalui vízbázis, 180 napos elérési időhöz tartozó áramvonalak 20

21 15. ábra A modellezés eredményei 21

Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében

Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében Dr. Füle László Kiss Szabolcs XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5. Siófok A munka keretei Távlati Vízbázisok

Részletesebben

Parti szűrés? biztos?

Parti szűrés? biztos? Parti szűrés? biztos? Az egyiptomiak ivóvíz után ástak a folyó partján, mert nem tudták meginni a folyó vizét. 2Móz.7, 24 Parti szűrésű víz? vízadó? vízkészlet? Parti szűrésű víz? vízadó? vízkészlet? vízbázis!!!

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Liebe Pál 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető

Részletesebben

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzése és az alkalmazkodási intézkedések megalapozása érdekében Szőcs Teodóra, Kovács Attila,

Részletesebben

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal Deák József Maginecz János Szalai József Dervaderits Borbála Földtani felépítés Áramlási viszonyok Vízföldtani kérdések

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza

Részletesebben

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal Új utak a földtudományban előadássorozat MBFH, Budapest, 212. április 18. Hidrogeológiai giai kutatási módszerek m Bátaapátibantiban Molnár Péter főmérnök Stratégiai és Mérnöki Iroda RHK Kft. A tárolt

Részletesebben

Sérülékeny vízbázisok és a vízminőség védelme a parti szűrésen alapuló Rainey-kutakkal történő víztermelés figyelembe vételével

Sérülékeny vízbázisok és a vízminőség védelme a parti szűrésen alapuló Rainey-kutakkal történő víztermelés figyelembe vételével Sérülékeny vízbázisok és a vízminőség védelme a parti szűrésen alapuló Rainey-kutakkal történő víztermelés figyelembe vételével A sérülékeny vízbázisok védelme három fő irányból közelíthető meg Adminisztratív

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Karsztforrások az ÉRV ZRt. területén

Karsztforrások az ÉRV ZRt. területén Karsztforrások az ÉRV ZRt. területén Molnár Attila műszaki igazgató 3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1. Levélcím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117. Tel.: (48) 514-500 Telefax: (48) 514-582 E-mail: info@ervzrt.hu

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

Mennyiségi és minőségi problémák, lehetséges megoldások a Gödöllői rétegvizes vízbázisok esetében

Mennyiségi és minőségi problémák, lehetséges megoldások a Gödöllői rétegvizes vízbázisok esetében Mennyiségi és minőségi problémák, lehetséges megoldások a Gödöllői rétegvizes vízbázisok esetében 1. Előzmények, feladat pontosítása KDV VIZIG beruházásában 2000.-2003. diagnosztikai vizsgálatok (É-D)

Részletesebben

Talajvízszint idősorok vizsgálata statisztikai módszerekkel a 4-es metró építésének pesti területén A D J U N K T U S

Talajvízszint idősorok vizsgálata statisztikai módszerekkel a 4-es metró építésének pesti területén A D J U N K T U S Talajvízszint idősorok vizsgálata statisztikai módszerekkel a 4-es metró építésének pesti területén S Z E R Z Ő : B Ó T A M Á R T O N T É M A V E Z E T Ő : K O V Á C S J Ó Z S E F A D J U N K T U S A szakdolgozat

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,

Részletesebben

A projekt részletes bemutatása

A projekt részletes bemutatása HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése Finta Béla Gyula Gergő Ligeti Zsolt BGT Hungaria Környezettechnológai Kft. www.bgt.hu OpenGIS konferencia

Részletesebben

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN JÁKFALVI SÁNDOR 1, SERFŐZŐ ANTAL 1, BAGI ISTVÁN 1, MÜLLER IMRE 2, SIMON SZILVIA 3 1 okl. geológus (info@geogold.eu, tel.: +36-20-48-000-32) 2 okl. geológus (címzetes egyetemi tanár ELTE-TTK; imre.muller

Részletesebben

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS

Részletesebben

Visszasajtolás pannóniai homokkőbe

Visszasajtolás pannóniai homokkőbe Visszasajtolás pannóniai homokkőbe Szanyi János 1 Kovács Balázs 1 Szongoth Gábor 2 szanyi@iif.u-szeged.hu kovacs.balazs@gama-geo.hu posta@geo-log.hu 1 SZTE, Ásványtani Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2

Részletesebben

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás

Részletesebben

Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése

Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése H-1134 Budapest, Váci út 23-27. Postacím: 1325 Bp., Pf.: 355. Telefon: (36-1) 465 2429 Fax: (36-1) 349 1990 www.vizmuvek.hu vizvonal@vizmuvek.hu Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése

Részletesebben

SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN

SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72. kötet (2007) SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN Dr. Füle László - Korcsog Attila Aquaprofit RT. Környezetvédelmi és

Részletesebben

A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig

A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig Péntek Csilla Környezettudomány 2011. június 1. Vázlat Célkitűzések Módszerek A terület bemutatása Archív

Részletesebben

Egerszalóki víztermelő kutak vizsgálata és aszimmetrikus egymásrahatása

Egerszalóki víztermelő kutak vizsgálata és aszimmetrikus egymásrahatása VIII. Kárpát-medence Ásvány-, Termál- és Egerszalóki víztermelő kutak vizsgálata és aszimmetrikus egymásrahatása Prohászka András, Galsa Attila Geo-Log Környezetvédelemi és Geofizikai Kft. 1145 Bp. Szugló

Részletesebben

Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján

Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján Bagi Márta Taba Gabriella - Zöldi Irma VITUKI Nonprofit Kft. Tartalomjegyzék Probléma felvetés aktualitása Korábbi konferenciákon felvetett kútvizsgálati eredmények

Részletesebben

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében Ivóvízbázis-védelem konstrukció Távlati vízbázisok

Részletesebben

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens 4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben

Részletesebben

Vízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György

Vízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György Vízminőségi adatok értékelési módszerei Bagyinszki György Mikor van rá szükség? Felszín alatti vizek jellemzése, állapotleírása Vízbázis állapotértékelés Tényfeltáró dokumentáció Monitoring jelentés Vízbázisok

Részletesebben

Kolencsikné Tóth Andrea

Kolencsikné Tóth Andrea Folyók és s felszín n alatti vizek kapcsolatának vizsgálata Kolencsikné Tóth Andrea Kovács Balázs KÚTFŐ Projekt záróz rendezvény, ny, 2015. április 22. Budapest A KUTATÁSI IRÁNYOK ÉS S TERÜLETEK Mérés,

Részletesebben

Ivóvízbázis-védelem Fejér megyében

Ivóvízbázis-védelem Fejér megyében Magyar Műszaki Értelmiség Napja A mérnökök szerepe a fenntartható fejlődés terén Ivóvízbázis-védelem Fejér megyében Tóth Sándor Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. május 11. Vízbázis-védelem

Részletesebben

geofizikai vizsgálata

geofizikai vizsgálata Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési

Részletesebben

XXIV. Almássy Endre konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, Büki Attila Imre /Dunántúli Regionális Vízmű Zrt./

XXIV. Almássy Endre konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, Büki Attila Imre /Dunántúli Regionális Vízmű Zrt./ Keszthely és térsége regionális vízellátó rendszer vízbázisai, biztonságba helyezési terv-felülvizsgálatok, vízbázis-felhagyások üzemeltetési tapasztalatok alapján Büki Attila Imre /Dunántúli Regionális

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN

ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN SZAKDOLGOZAT Készítette: VISNOVITZ FERENC KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Környezetfizika-környezetföldtan szakirány Témavezető: Mádlné Dr.

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

MVM PAKS II. ZRT. A PAKSI TELEPHELYEN TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS. 35700/4299-6/2015.ált. iktatószámú végzés alapján

MVM PAKS II. ZRT. A PAKSI TELEPHELYEN TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS. 35700/4299-6/2015.ált. iktatószámú végzés alapján MVM PAKS II. ZRT. ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS 35700/4299-6/2015.ált. iktatószámú végzés alapján File név: PAKSII_KHT_Tenyall_tiszt_35700_4299-6_2015_alt_2015_0610_vegleges

Részletesebben

TERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN

TERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN KORSZERU TECHNOLÓGIÁK A TERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÉS GYAKORLATI TAPASZTALATOK 2013 Tartalomj egyzék Kóbor B, Kurunczi M, Medgyes T, Szanyi ], 1 Válságot okoz-e a visszasajtolás? 9

Részletesebben

Lossos László-TIKÖVIZIG. 2010. November 19.

Lossos László-TIKÖVIZIG. 2010. November 19. Kutatási program a Körös-medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszínalatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére (HURO/0801/047) Magyar oldali munkák ismertetése Lossos

Részletesebben

7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma

7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma 7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma 1. Alapadatok a) Az érintett terület (a szennyezőforrás, a szennyezett terület) pontos lehatárolása,

Részletesebben

aa./ A számított belső védőidomnak (20 napos) nincs felszíni metszéke, ezért a felszíni belső védőterület 10 m sugarú kört kell kijelölni.

aa./ A számított belső védőidomnak (20 napos) nincs felszíni metszéke, ezért a felszíni belső védőterület 10 m sugarú kört kell kijelölni. ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Internet: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu

Részletesebben

Felszín alatti közegek kármentesítése

Felszín alatti közegek kármentesítése Felszín alatti közegek kármentesítése Dr. Szabó István egyetemi adjunktus Környezetbiztonsági és Környezettoxikológiai Tanszék szabo.istvan@mkk.szie.hu Bevezetés Környezetvédelem Az emberi faj védelme

Részletesebben

Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató

Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató 3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1. Levélcím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117. Tel.: (48) 500-000 Telefax:

Részletesebben

II. Vízbázisvédelem alapjai

II. Vízbázisvédelem alapjai II. Vízbázisvédelem alapjai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Felszín alatti vizeink Ivóvizek Ásványvizek

Részletesebben

A víztermelő kutak kivitelezésének minőségi értékelése

A víztermelő kutak kivitelezésének minőségi értékelése A víztermelő kutak kivitelezésének minőségi értékelése Siófok, 2010. március hó 24-25. Rózsa Attila (PÓRUSVÍZ Mérnöki Iroda) PÓRUSVÍZ Az előadás vázlata 1. Működést ellenőrző vizsgálatok (minőségi teljesítés);

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE

A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE Dallos Emília Bernadett Környezettudomány szak Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék Témavezető: Mádlné

Részletesebben

Természetes nyomjelzők alkalmazása vízföldtani modellekben a Szentendreisziget

Természetes nyomjelzők alkalmazása vízföldtani modellekben a Szentendreisziget Természetes nyomjelzők alkalmazása vízföldtani modellekben a Szentendreisziget példáján Kármán Krisztina I. éves Ph.D hallgató Környezeti földtudomány program Témavezetők: Szabó Csaba, Ph.D Fórizs István,

Részletesebben

Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22

Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22 Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22 Fő feladat: radionuklidok aktivitáskoncentrációjának és az ebből származó dózisok számítása vízi terjedés

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaszentimrei halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG998 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély

Részletesebben

XX. Konferencia a felszín alatti vizekről

XX. Konferencia a felszín alatti vizekről XX. Konferencia a felszín alatti vizekről Visszatekintés az elmúlt 20 évre 1993-2013 1993 : Almássy Endre : 25 éve annak, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság felvállalta a felszín alatti vizekkel való

Részletesebben

9. FEJEZET MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE

9. FEJEZET MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE 9. FEJEZET MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE 9.1 MELLÉKLET AZ EGYES VÁLTOZATOK KATEGÓRIÁNKÉNTI, SÚLYOZOTT KRITÉRIUMOKRA VONATKOZÓ ÉRTÉKELÉSI TÁBLÁZATAI 9.2 MELLÉKLET AZ

Részletesebben

Az EU Víz Keretirányelvvel kapcsolatos feladatok végrehajtása

Az EU Víz Keretirányelvvel kapcsolatos feladatok végrehajtása Az EU Víz Keretirányelvvel kapcsolatos feladatok végrehajtása Simonffy Zoltán - Tóth György Fonál 2. rész Tóth György (tudományos főmunkatárs) (Magyar Földtani és Geofizikai Intézet) szemszögéből MÁFI

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Talajvízszintek változása Debrecenben - különös tekintettel a Nagyerdőre

Talajvízszintek változása Debrecenben - különös tekintettel a Nagyerdőre Talajvízszintek változása Debrecenben - különös tekintettel a Nagyerdőre XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2010. március 24-25. Újlaki Péter Debreceni Vízmű Zrt. 2010.04.23. 1 A talajvízszint

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Hegyi Róbert Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. NeKI VgyFo felszín alatti vizes feladatai Vízgyűjtő-tervezési

Részletesebben

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács

Részletesebben

Veszélyeztetett-e a Perőcsény-Tésa felszín alatti és a Komravölgyi-tározó felszíni vízbázis? Mit tehetünk a megóvásukért?

Veszélyeztetett-e a Perőcsény-Tésa felszín alatti és a Komravölgyi-tározó felszíni vízbázis? Mit tehetünk a megóvásukért? HUSK/1101/2.1.1/0153 Az EU Víz Keretirányelv végrehajtása érdekében szükséges intézkedések összehangolása az Ipoly vízgyűjtőjén Zjednotenie potrebných opatrení rámcových smerníc Európskej Únie v oblasti

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Kútvizsgálat a romániai projektterületen Általános és vízminőségi jel emzés

Kútvizsgálat a romániai projektterületen Általános és vízminőségi jel emzés Kútvizsgálat a romániai projektterületen Általános és vízminőségi jellemzés A kútvizsgálatok célja A felszínalatti víztestek vízföldtani alapállapotának rögzítése: - Vizsgáljuk a felszínalatti víztestek

Részletesebben

A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ:

A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási

Részletesebben

A Maros hordalékkúp felszín alatti vizeinek vízminőségi értékelése

A Maros hordalékkúp felszín alatti vizeinek vízminőségi értékelése Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság DIRECTORATE WATER MANAGEMENT OF LOWER TISZA DISTRICT WASSERWIRTSCHAFTDIREKTION NIEDER TISZA TAL Postacím: H-6720 Szeged, Stefánia 4. Telefon: 62 / 599-500 * e-mail:

Részletesebben

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management T-JAM Thermal Joint Aquifer Management Közös felszín alatti termálvíztest lehatárolási és termálvíz-gazdálkodási javaslat a magyar-szlovén határmenti régióban Szőcs Teodóra Magyar Állami Földtani Intézet

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Hegyi Róbert OVF Gál Nóra Edit MFGI Tolmács Daniella - MFGI FAVA 2016.04.06-07. Siófok Háttér Komplex érzékenységi és

Részletesebben

Nagykálló Városi Vízmű

Nagykálló Városi Vízmű Ngykáll lló Városi Vízmű 3600 3600 m 3 3 /d /d védendő vízhozmot három három működő termelő szolgálttj, (1/., (1/., 1/b. 1/b. 5. 5. sz. sz. )) egy egy pedig pedig strndfürdő hideg hideg vizes vizes j

Részletesebben

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSE DEBRECEN

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSE DEBRECEN MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSE DEBRECEN FELSZÍN ALATTI VIZEKTŐL FÜGGŐ ÖKOSZISZTÉMÁK HIDROLÓGIÁJA: MÓDSZERTANI ELŐRELÉPÉS, NÖVEKVŐ ISMERETIGÉNY Ács Tamás, Dr. Kozma Zsolt Budapesti

Részletesebben

FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN

FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK A PAKS ALATTI DUNA-VÖLGYBEN File név: PAKSII_KHT_14_Dunavolgy 1/68 File név: PAKSII_KHT_14_Dunavolgy 2/68 TARTALOMJEGYZÉK 14 FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK

Részletesebben

A homokkő hévíztárolók tesztelésének tanulságai

A homokkő hévíztárolók tesztelésének tanulságai A homokkő hévíztárolók tesztelésének tanulságai Szanyi János, Kóbor Balázs, Medgyes Tamás, Gyenese István, Czinkota Imre, Kovács Balázs, Bálint András, Kiss Sándor Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani,

Részletesebben

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer (BKÉR) (Észak-Magyarország) g) 1992-2010 2010 közötti k működése és s főbb f kutatási eredményei Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring

Részletesebben

Vízminőségvédelem km18

Vízminőségvédelem km18 Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek

Részletesebben

Folyami hidrodinamikai modellezés

Folyami hidrodinamikai modellezés Folyami hidrodinamikai modellezés Dr. Krámer Tamás egyetemi docens BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Numerikus modellezés 0D 1D 2D 3D Alacsony Kézi számítások Részletesség és pontosság Bonyolultság

Részletesebben

Térségi problémák: Hévíz

Térségi problémák: Hévíz A termálvíz (geotermikus energia, termálkarszt-balneológia) és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kapcsolódásai, intézkedések és feladatok Térségi problémák: Hévíz Tóth György Magyar Állami Földtani Intézet

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.

Részletesebben

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Pálfi Gergely DHI Hungary Kft. 2016.07.07. MHT, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen Villám árvíz modellezés A villámárvizek általában hegy és dombvidéki

Részletesebben

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed

Részletesebben

illeték felhívás 7./ A hidrogeológiai védőidom horizontális kiterjedése és a hidrogeológiai védőterület:

illeték felhívás 7./ A hidrogeológiai védőidom horizontális kiterjedése és a hidrogeológiai védőterület: ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.

Részletesebben

Új eredmények a Tokaji-hegység. hidrogeológiai viszonyainak leírásában beszivárgástól a hévízhasznosításig

Új eredmények a Tokaji-hegység. hidrogeológiai viszonyainak leírásában beszivárgástól a hévízhasznosításig Szűcs Péter Fejes Zoltán Kompár László Zákányi Balázs Fekete Zsombor Turai Endre Új eredmények a Tokaji-hegység Gyulai Ákos Hartai Éva Székely Ferenc Deák József Palcsu László hidrogeológiai viszonyainak

Részletesebben

10 ÉVE A GEOTERMIA SZOLGÁLATÁBAN IX. Geotermikus Konferencia Szeged, 2013. március 21. Húsz szentesi hévízkút teljeskörű kútvizsgálatának eredményei

10 ÉVE A GEOTERMIA SZOLGÁLATÁBAN IX. Geotermikus Konferencia Szeged, 2013. március 21. Húsz szentesi hévízkút teljeskörű kútvizsgálatának eredményei 10 ÉVE A GEOTERMIA SZOLGÁLATÁBAN IX. Geotermikus Konferencia Húsz szentesi hévízkút teljeskörű kútvizsgálatának eredményei Szongoth Gábor (Geo-Log Kft.) dr. Galsa Attila (ELTE) Steierlein Ildikó (Geo-Log

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Regionális termálvíz áramlási rendszerek és jelentőségük

Regionális termálvíz áramlási rendszerek és jelentőségük Regionális termálvíz áramlási rendszerek és jelentőségük A regionális áramlási rendszerek modellezése, a hévíz- és a geotermikus energia-gazdálkodás támogatására a TRANSENERGY szupra-területén Tóth György

Részletesebben

FAVA XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5-6. Siófok. Tartalom

FAVA XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5-6. Siófok. Tartalom FAVA XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5-6. Siófok Szongoth Gábor A Geo-Log (első) 20 éve a Vízkutatásban Tartalom Bevezetés A Geo-Log története A Geo-Log szakmai (tudományos)

Részletesebben

Hogyan szennyezik el a (víz)kutak a felső vízadókat?

Hogyan szennyezik el a (víz)kutak a felső vízadókat? Új utak a földtudományban Budapest Szongoth Gábor * Hogyan vízadókat? * az ábrák egy része Buránszki Józseftől (Geo-Log Kft.) származik Tartalom Bevezetés Kút típusok, kútszerkezetek Gyűrűstér tömedékelés

Részletesebben

Természetes nyomjelzők alkalmazása vízföldtani modellekben a Szentendrei-sziget példáján

Természetes nyomjelzők alkalmazása vízföldtani modellekben a Szentendrei-sziget példáján Természetes nyomjelzők alkalmazása vízföldtani modellekben a Szentendrei-sziget példáján Kármán Krisztina II. évfolyam Témavezetők: Szabó Csaba Fórizs István L RG ANNO 1998 ELTE FACULTAS SCI. NAT. * UNIV.

Részletesebben