DOROGI ZRÍNYI ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV. Értékközvetítő és képességfejlesztő alternatív program évfolyamra

Átírás

1 A DOROGI ZRÍNYI ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV Értékközvetítő és képességfejlesztő alternatív program évfolyamra Az Országos Köznevelési Tanács április 15-én Jóváhagyás megjelöléssel elfogadott kerettanterve

2 Helyi tanterv I. Az értékközvetítő és képességfejlesztő program adaptációja 3 Tantárgyi rendszer és heti óraszám (összesítő tábla) 6 A szabadon választható tevékenységek, egyéni foglalkozások és önkormányzati órák 7 II. Kiegészítő magyarázatok a tantárgyi rendszer és óraszámok táblázatához 8 1. Ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer A tanulók tanulmányi munkájának értékelése Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Belső vizsgarendünk A tanulók magatartása és szorgalma elbírálásának helyi minősítése A magasabb évfolyamba lépés feltételei A szöveges értékelés 17 NYIK 17 Matematika 28 Idegen nyelv 34 Bábozás 35 Ének-zene, furulya 36 Természetismeret 36 Testnevelés 43 Barkács 49 Néptánc 49 Vizuális kultúra 50 Néprajz 52 Virágrendezés A pedagógiai (pedagógusi) munka ellenőrzésének, értékelésének alapelvei 53 2

3 I. AZ ÉRTÉKKÖZVETÍTŐ ÉS KÉPESSÉGFEJLESZTŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM ADAPTÁCIÓJA 1. A tantervek adaptálása A Zrínyi Ilona Általános Iskola 1991-ben vezette be az ÉKP programot dr. Zsolnai József törökbálinti iskolakísérleteit követően. Az ÉKP tarterve ekkor már elfogadott, alternatív program volt Magyarországon. A Nemzeti alaptanterv bevezetésekor az átdolgozott ÉKP-s tanterveket alkalmazta nevelőtestületünk, néhány helyi segédlet kiegészítésével (társadalomismeret, helytörténet). Ennek a programnak a folytatását határoztuk el a szülői munkaközösség és az iskolaszék támogatásával a tanévben. Ennek jegyében dolgoztuk át korábbi pedagógiai programunkat. A törvényi előírásoknak megfelelően 2004-ben megerősítjük korábbi döntéseinket. Tudatosan vállaljuk a nevelési program kifejezést, jelezve, hogy ez a pedagógia a nevelés a fejlődés, a fejlesztés felől közeledik a tanulási-tanítási folyamatokhoz. A részletesen kidolgozott tantervek adaptálását lehetővé teszi: a tizenhárom éves gyakorlat, melynek során az ÉKP megvalósításában praxist szereztünk, néhány helyi tehetséggondozó, képességfejlesztő, felzárkóztató program, melyek elsősorban a pedagógiai folyamatokban (differenciált tanóraszervezés, iskola- és városi könyvtári együttműködés), másrészt a szabadon választható tevékenységekben (sport- és szakkörök, helytörténeti kutatómunka, kézművesség, tudományos diákkörök), továbbá a tanórán kívüli tanulási formákban (művelődési intézményekkel együttműködés, táborok) valósulnak meg; pedagógusaink felkészültek az elmúlt években az ÉKP-s pedagógiára, annak alkalmazására, illetve folyamatosan törekszünk tudásunk állandó fejlesztésére. 2. A kötelező tantárgyi rendszer és óraszámok választása A pápai központ által javasolt tantervek óraszámait ahogyan ajánlásaikban is megfogalmazták bizonyos módosításokkal, a központi kerettantervi óraszámokhoz közelítve terveztük meg. 3

4 Erősségeink, hagyományaink is szerepet játszanak abban, hogy saját (eltérő) óraszámokkal adaptáljuk a tanterveket (ének-zenei hagyományok; idegen nyelv/ek/ oktatása 3. osztálytól). Az osztályfőnöki órák tantervét a választási lehetőségek figyelembevételével terveztük meg az önművelés ÉKP-s tantervéből, mert erre vagyunk felkészülve. A csoportbontások igényével a helyi lehetőségek alapján élünk az eddigi hagyományoknak megfelelően (idegen nyelv, báb-tánc-színjátszás, technikaháztartástan, számítástechnika). Ezek a tevékenységek azok, melyek tananyaguknál, vagy helyigényüknél fogva csoportbontást kívánnak. A mindennapos testedzés megvalósulását az alábbi tevékenységekkel biztosítjuk: testnevelés órák, néptánc órák, sportköri foglalkozások, túrák, kirándulások, iskolaotthon (1-3. o.) szabadidős sávban végzett testedzés, tartásjavító torna, gyógytorna, könnyített testnevelés (városi szervezésben). Az ÉKP-s kerettantervek dokumentációja kiterjed minden olyan kérdésre, amelyeket előír az Oktatási törvény: A továbbhaladás minimumfeltételére (elégséges követelményszint kiegészítve a jeles szinttel!); az ÉKP, a NAT és a Kerettanterv viszonyának jellemzőire; a tantárgyak tanulási céljaira; a taneszközökre és tanulási segédletekre; a tematikus tananyagra és a tanulási programra. Mindezek a kötelező előírásokon túli információkat is tartalmaznak. 3. Szabadon választható tevékenységeink között prioritást élveznek olyanok, melyek helyi erősségeink: énekkari kultúra, sportélet, képzőművészeti, kézműves hagyományaink, helytörténeti (publikációkban is bizonyítható) munkásságunk, 4

5 tudományos diákköri kutatásaink (melynek keretében a Veszprémi Egyetem kutatóiskolájaként dolgozunk); vöröskeresztes hagyományaink; illetve olyan tevékenységek, melyek a fentieket kiegészítik, az ÉKP programjának erősségei, és gazdagítják kínálatunkat: néprajz virágrendezés, honismeret, társadalomismeret, képzőművész szakkör. A felzárkóztatás, a képességfejlesztés speciális formái együtt vannak jelen a tanóra szervezésében és a szabadon választható, ajánlott tevékenységekben: differenciálás, korrepetálás, kompenzáció. Az Értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógiai program a tantestület közös döntésével, a szülők, az iskolaszék támogatásával, a fenntartó önkormányzat egyetértésével olyan kínálat Dorog városában, mely a minőségi de nem az elit oktatás érdekében valósult meg az elmúlt évtizedben. Sokoldalúságot, a kipróbált értékek választását jelenti. Az értéket társadalmi és pedagógiai aspektusból kívánja megközelíteni és közvetíteni. Az alábbi táblázatok részletesen ismertetik a megvalósulás módját, illetve a személyi feltételek pillanatnyi meglétét. 5

6 Tantárgyi rendszer és heti óraszám az ÉKP-ban Tantárgy - kötelező 1. o. 2. o. 3. o. 4. o. 5. o. 6. o. 7. o. 8. o. Anyanyelv, irodalom , ,2 4 9,2 3,5 9, 3,5 9 és kommunikáció Történelem 2 3,5,7,8 2 3,5,7,8 2 5,8,9 2 5,6,8,9 Idegen nyelv 2 2, /német-angol/ Matematika 4 4 3, Informatika Természetismeret 1 1 1, Biológia, egészségtan 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 6 Fizika 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Ének-zene 1,5 1,5 1,5 4 1,5 4 1,5 1,5 1,5 1,5 Környezet- és vizuális 1,5 1,5 1,5 4 1,5 4 1,5 8 1,5 8 1,5 8 1,5 11 kultúra Barkácsolás Technika és életvitel Testnevelés és sport ,5 2,5 2,5 2,5 Osztályfőnöki 1 1 0,5 0,5 (önismeret, egészségtan) Összesen ,5 22,5 22, Iskolaotthon (5x4 óra) Napközi 4-8. osztály Szabadidő (étkezés: 5, játék és testedzés: 4) Tanulás (h.f.) Kompenzáció Furulya Bábozás 0,5 (b)=1 0,5 (b)=1 0,5 (b)=1 Néptánc 0,5 (b)=1 0,5 (b)=1 0,5 (b)=1 Ügyelet napközi Összesen ,5 Mindössz./oszt ,5 22,5 22, ,5 Mindössz. /iskola ,5 Más tantárgyakkal integrálva tanított tantárgyak: 1. Bábozás 2. Dráma, színjátszás 3. Hon- és népismeret 4. Néprajz 5. Társadalomismeret 6. Gazdálkodási ismeretek 7. Vallástan, erkölcstan 8. Művészettörténet 9. Helytörténet 10. Egészségtan 11.Mozgókép- és médiaism. 6

7 A SZABADON VÁLASZTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK, EGYÉNI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁS ÓRASZÁMAINAK HETI FELHASZNÁLÁSA 1. Szabadon választható órák össz.: 68 óra a) csoportbontásra: technika 5. o o o o. 2 szám. techn. 6. o. 2 b) sportkör 10 c) tánc (4-8. o.) 5 d) színjátszás (4-8. o.) 5 e) sakkozás (4-8. o.) 4 f) alsós énekkar 2 g) felsős énekkar 4 h) tehetségfejlesztő szakkörök 1-8. o. 26 i) testedzés 4. (a-b) o Önkormányzati órák össz.: 40 óra a) idegen nyelv csoportbontásra 3. o o o o o o. 6 b) számítástechnika 7. o o. 2 c) munkaközösség-vezetők (3 fő) 3 3. Az 52. /11/c (6 %) össz.: 21,3 óra - Tehetséggondozásra (TDK, pályázatok stb.) - Korrepetálásokra (4-8. osztályokban szükség szerint) Mindösszesen: 129,3 óra 7

8 II. Kiegészítő magyarázatok a tantárgyi rendszer és óraszámok táblázatokhoz A program gazdája által javasolt ÉKP-s kerettanterv Az 1-3. Osztályban iskolaotthonos keretek között dolgozunk: ebből napi 2 órában szabadidős tevékenységekben vesznek részt a tanulók (ebédeltetés, játékos foglalkozás és testedzés, szabadon választható munka pl. énekkar stb.), esetenként magánórák (nyelv, zeneiskola) vagy hitoktatás szerepel programjukban; napi 1 órában a házi feladat elkészítését, gyakorlását, az önművelési tevékenységeket segítő foglalkozásokat vagy a tehetséggondozás speciális formáit vezetik a pedagógusok), ebben az időkeretben biztosítunk szülői kérésre felügyeletet; a szülői igényekhez igazítottuk a lehetséges mértékig a kötelező órák számát az idegen nyelv tanításában; a német mellett igényként fogalmazódik meg az angol nyelv oktatása (beiskolázással készül fel egy nevelőnk), bevezetésére felmenő rendszerben kerül sor az óvodai nyelvtanulás megszakításának elkerülésére tanfolyami jelleggel gondoskodunk a nyelvtanítás játékos formájáról az 1-2. Osztályokban, a matematika oktatásában bevezetjük a szabadon választható órák terhére a tehetséggondozó, középiskolára felkészítő szabadon tevékenységeket, illetve a felzárkóztató jellegű korrepetálásokat, a számítástechnika oktatásában; ugyanakkor be kell vezetnünk Osztályban szabadon választható órakeretünk terhére a szakköri jellegű tehetségfejlesztést a báb-tánc-színjátszás alsó tagozatos (4. Osztályig kiterjesztett) bontásos oktatása az ÉKP tevékenységközpontú filozófiájának egyik erőssége, melynek választhatóvá tétele a 4. Osztálytól eddigi gyakorlatunkban is jelen volt, ezért a kötelező tantárgyak közül az iskolaotthonos órák sávba kerül; a tánc tananyaga az 1-4. Osztályokban is meghaladja a központi kerettantervi előírásokat; 8

9 a kerettantervi modul, a drámatanítás eddig is két éven át önálló tankönyvvel a NYIK program szerves része volt az ÉKP programjában; ez a jelenlegi ÉKP-s alternatív tantervben is hasonlóan valósul meg, önálló drámatankönyv is segíti a modul ÉKP-s megvalósulását; az osztályfőnöki tantervként ajánlott változatok közül az Önismeret tantervét oktatjuk, erre felkészült a nevelőtestület; a tananyag tartalmazza a kötelezően előírt egészségnevelési témákat; iskolánk évtizedes hagyománya a helytörténet, a honismeret speciális, értékmegőrző szerepének hangsúlyozása; ezt a célt szolgálják egész éves tudományos kutató munkáink, pályázatokon és versenyeken való szerepléseink, tábori programjaink, valamint ezek publikációs termékei, a Dorogi értékek nyomában füzetsorozatunk. A kutatóiskola címet is e tevékenységünk sikereként nyertük el, kiegészítve a tudományos diákköri mozgalom kutatási programjával. Az ÉKP-s iskolák ebben a pedagógiai programban kiszélesítették a korábban csak középiskolás tevékenységnek tekintett tudományos munkát, igazolva, hogy megfelelő algoritmusok mentén évesek is képesek szakszerű segítség mellett ilyen munkára. 9

10 III. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 1. Ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer 1.1. Értékelő tevékenységünk alapelvei Az iskola (szervezet) szintjén folyamatosan meg kell felelnünk az iskolahasználók, a fenntartó által megfogalmazott színvonalas elvárásoknak. Ellenőrzésre jogosultak Ellenőrzött tevékenység Gyakoriság Módszer Hatáskör Vezetőség (ig., ig. h.) pedagógiai munka, ügyvitel, adminisztráció munka-, tűzvédelem, techn. dolg. munkája munkaterv szerint óralátogatás, dokumentumok ellenőrzése, megfigyelés, beszámoltatás minősítés Munkaközössé g vezetője pedagógiai munka, dokumentum, mérés éves terv látogatás, dokumentum ell., mérés javaslattétel Minőségi körök vezetői a team munkája minőségbizt. program szerint a tervben előírtak szerint javaslattétel Egyéb felelős beosztásban (pl. tűzvédelem) szakterület törvény, rendelet, szabályzat szerint előírás szerint javaslattétel 1.2. Módszerek: kérdőíves felmérések (kétévenként), interjúk (szülői munkaközösség, iskolaszék, diákönkormányzat), beszámolók (írásban és szóban) formájában kapcsolattartás a fenntartóval (oktatási bizottság, képviselő-testület), családlátogatások (otthoni élet-és munkakörülmények figyelembevétele), differenciált önművelési feladatok (a tehetséggondozás és a 10

11 felzárkóztatás érdekében, a képességközpontú értékelési rendszer fejlesztésére). Az iskolavezetéssel kapcsolatos méréseket vezetői ciklus közben, külső szakértő felkérésével végeztetjük el Az értékközvetítő programból fakadóan ellenőrzési-értékelési rendszerünkben szorosan egymásra épül az értékelés három funkciója: tanév elején, egy-egy tantárgyi egység (fejezet) elején prioritást élvez a diagnosztikus értékelés (előzetes tudás feltárása: alapismeretek erősségének, megbízhatóságának ellenőrzése a korábban megtanított értékek beépülésének ellenőrzése tanári tájékozódás, önellenőrzés); a formatív értékelés a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérője; cél az eredményes tanulás (nem csak a minősítés, osztályozás), a javítás, és pótlás. Tudáselemekre, résztudásra irányul; a szummatív (lezáró-minősítő) értékelést a tanulási folyamat nevezetes szakaszainak befejezésekor alkalmazzuk (téma, szemeszter vége). Célja: a megszerzett tudás minősítése a követelmények tükrében (osztályozás). (Báthory Zoltán nyomán.) A minden tantárgyat, műveltségi területet, egész tevékenységrendszerünket átható permanens differenciálás következtében kritériumorientált értékelést gyakorlunk. Módszer: A szabatos követelményeket az ÉKP-s tankönyvek mellékletei alapján, a szülői értekezletek segítségével a tanulókkal és a szülőkkel megismertetjük. A programorientált értékelést a szummatív értékelés során, esetenként külső tudásszintmérések során szorgalmazzuk. Az iskola törekszik az átvett alternatív program alkotó adaptációjára, ezért a folyamatok beválását követő mérésekkel és saját vizsgarendszerünkkel igyekszünk nyomon követni. Módszer: mérésmetodikai kultúránk folyamatos fejlesztése továbbképzéseken, önképzéssel. 2. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése Diagnosztikus értékelés: különösen a tanév eleji ismétlések, az új témakör eleji tájékozódás céljából osztályozás nélkül. 11

12 A formatí értékelés során hangsúlyozottan - a szöveges értékelést állítjuk előtérbe, - lehetőleg havonta érdemjeggyel is minősítünk, - arányosan lehetőséget adunk a szóbeli és írásbeli számonkérésre. A program szellemiségéből fakadóan hangsúlyt helyezünk az egyes tantárgyak holdudvarában, az önművelés keretében keletkező tanulói teljesítményekre (szakköri munka, tábori teljesítmények, publikációk, tanulmányiverseny-eredmények, kiállítások, bemutatók stb.) Osztályzattal kifejezett szummatív értékelést végzünk témakörök lezárásaként és tanév végén. Módszerek: szóbeli feleltetések, szóbeli beszámolók, tantárgyi teljesítmények, feladatlapok, tantárgyi tesztek, dolgozatok. Az írásbeli beszámolót (dolgozatot) egy héttel a megírása előtt be kell jelenteni. Egy tanítási napon ugyanabban az osztályban kettőnél több dolgozat nem íratható. A szummatív értékelések osztályzatai a szóbeli beszámoltatásokkal azonos mértékben határozzák meg a tanulók tudását. A vizsgák éveiben a vizsgatárgyakból a tanév teljesítménye és a vizsga eredménye fele-fele arányban határozza meg az osztályzatot. Ha a két eredmény nem ad egész osztályzatot, akkor a tanító-szaktanár dönt. A korábban nem programunkban haladó tanulók zökkenőmentes bekapcsolódása érdekében más értékelési időintervallumokat állapítunk meg a teljesítésre differenciált (egyéni) foglalkoztatással készítjük fel a tanulót. 3. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Péntekről hétfőre jelentős memoritereket és írásbeli feladatokat nem adhatunk. 12

13 Tanulástechnikai elvként szorgalmazzuk és követeljük, hogy a tanulók a hét elejére nem a hét végén feladott házi feladatokat ütemezve végezzék el. Önművelési feladatként meghatározott, nem hagyományos, személyre szabott házi feladatokkal ösztönözzük a szabadidő értelmes eltöltésére a bevonható diákokat. Tanítási szünetek idejére házi feladatot meghatározni nem szabad. Az otthoni munka mennyisége nem haladhatja meg az egy tanórai tananyag mennyiségét! Egy tanórára feladott házi feladat egyszerre ne tartalmazzon jelentős szóbeli és írásbeli munkát! Önálló feldolgozást igénylő otthoni munka mellett más típusú (gyakorló, összefoglaló) feladattól mentesítsük a tanulókat! 4. Belső vizsgarendünk A kimeneti szabályozás erősödése következtében a következő belső vizsgarendszert állítjuk fel: 4.1. A 4. évfolyam végén 4 tárgyból tesznek vizsgát a tanulók 2 kötelező, egy választható és egy zsűrizett produkció-alkotás alapján: kötelező: anyanyelv, matematika, választható: természetismeret, ének-zene, zsűrizett: vizuális kultúra, néptánc, testnevelés A 8. évfolyam végén öt tárgyból kell vizsgát tenni, három kötelező, egy választott és egy zsűrizett tárgy teszi teljessé a vizsgát: kötelező: anyanyelv, matematika, német nyelv, választható: biológia, földrajz, történelem, ének-zene, számítástechnika, fizika, honismeret, helytörténet. zsűrizett: vizuális kultúra, néptánc, testnevelés. Az ÉKP-s iskolák 8. osztályos tanulóinak a pápai kutatóközpont által végzett tantárgyi méréseit beépítjük vizsgarendünkbe (a kétszeres vizsgáztatás elkerülése érdekében). A TDK-s dolgozatok készítői regionális döntőbe történő meghívásuk esetén mentesülnek a dolgozat szaktárgyának és az anyanyelv vizsgája alól. 13

14 5. A tanulók magatartása és szorgalma elbírálásának helyi minősítése A magatartás az értékközvetítő programból fakadóan az illem ismeretrendszerével egészül ki. A példás (5) magatartás jellemzői: - ismeri és betartja a teljes házirendet, - társait is erre ösztönzi, - törődik társaival, szívesen segít másokon, - aktív a közösségi munkában, egyénileg is szívesen vállal feladatot, - udvarias, tiszelettudó, - a naponta adódó kommunikációs helyzetekben tud a szociális szerepének, helyzetének megfelelően viselkedni - véleményét, sérelmét tudja udvariasan, jó kapcsolattartással közvetíteni, - tud informálni, útbaigazítani a kommunikáció szabályai szerint. A jó (4) magatartás jellemzői: - ismeri és betartja a házirendet, - udvarias és tisztelettudó, - a rábízott feladatokat az elvárásoknak megfelelően elvégzi, - a naponta adódó kommunikációs helyzetekben szociális szerepének, a helyzetnek megfelelően tud viselkedni, - tud udvariasan, jó kapcsolattartással informálni, útbaigazítani, - megjelenése a szubkultúrától mentes. A változó (3)magatartás jellemzői: - a házirendet csak gyakori figyelmeztetés mellett tartja be, - magatartása ellen többször merül fel kifogás, - figyelme ingadozó, - a naponta adódó kommunikációs helyzetekben nem mindig szociális szerepének, a helyzetnek megfelelően viselkedik, - véleményét vagy sérelmét nem tudja (vagy nem akarja) udvariasan elmondani, - szavaival sért, - mások munkáját hátráltatja, 14

15 - megjelenése tudatosan eltér az elfogadhatótól. A rossz (2) magatartás jellemzői: - a házirendet nem tartja be, - bomlaszt, rossz példát mutat, a házirend megszegésére ösztönöz, hibáit nem látja be, - szándékosan rongálja környezetét, annak eszközeit, felszerelését, - véleményét, sérelmét tiszteletlenül, udvariatlanul vagy agresszívan mondja el, - időnként verekszik, - másokat hátráltat munkájuk elvégzésében, - igazolatlanul mulaszt. A szorgalom helyi értékelése ugyancsak programunkból adódóan a munkakultúra követelményeivel egészül ki: A példás (5) szorgalom jellemzői: - munkavégzése pontos, megbízható, - tanulása, felkészülése rendszeres, értelmi képességeinek megfelelően aktív a tanórai munkában, - törekszik arra, hogy felkészülése önálló, alapos és rendszeres legyen, - tanulótársait is segíti, - az önművelésben élen jár, - képességeinek megfelelően verseny(ek)en vesz részt, ezért többletmunkát is vállal, - önműveléséhez igénybe vesz minden lehetőséget a házirend kínálatából, - felszerelése, taneszköze esztétikus és rendezett. A jó (4) szorgalom jellemzői: - munkavégzése általában megbízható, - tanulása, felkészülése rendszeres, csak ösztönzésre aktív a tanórákon, rendszeres munka végzésére képes, - az önművelésben támogatásra szorul, ezt ösztönzésre igénybe veszi, - többletmunkát ritkán, vagy csak kérésre vállal, - felszerelése, taneszköze rendezett. A változó (3) szorgalom jellemzői: - munkavégzése pontatlan, figyelme ingadozó, 15

16 - tanulmányi eredménye képességeihez mérten gyengébb vagy hullámzó, - a tanórán passzív, felületes, - feladatait hiányosan látja el, lazításra hajlamos, vállalásait sem teljesíti rendszeresen, - az önművelésre nem fordít elegendő figyelmet, - felszerelése, tanszerei időnként hiányosak, rendetlenek, - írásbeli munkái rendezetlenek. A hanyag (2) szorgalom jellemzői: - munkavégzése pontatlan, rendszeresen ingadozó, figyelmetlen, - tanulmányi eredménye messze elmarad képességeitől, - az órán nem figyel, érdektelenül, közönyösen viselkedik, - feladatokat nem vállal és nem teljesít, - másokat zavar a tanulásban, akadályozza a munkát, - önművelésre nem hajlandó, - felszerelése, tanszerei, írásbeli munkái rendetlenek. 6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei Alapfeltétel: legalább elégséges osztályzat minden tantárgyból a tanév végén a követelményekben megfogalmazottak szerint. Az ÉKP szintezett követelményrendszere valamennyi tantárgyból alapja a tanév végi értékelésnek. A minimális követelmények elsajátítása jelenti a továbblépés feltételét a következő évfolyamba. Amennyiben kötelező vagy választott vizsgatárgyról van szó, az értékelés fejezetben részletezett módon válik elérhetővé a tanév végi továbblépést biztosító osztályzat. A program alapszakaszában (1-3. osztály) legfontosabb célunk az évismétlés elkerülése. Ez a felzárkóztatás, a hátrányos helyzet kompenzálásának kiemelt eszköze. Csak akkor élünk az évismétlés lehetőségével, ha egyértelműen bizonyítható, hogy ezzel nem növeljük tovább a kudarc és a lemaradás lehetőségét, illetve ha ezért egyértelműen a diák és családja okolható. Feltétele az évismétlésnek (a törvényi előírásnak megfelelve) a szülő egyetértése vagy kezdeményezése. A további szakaszokban az évismétlés elkerülésének lehetőségei: egy vagy két tantárgy esetén augusztusban javítóvizsga lehetősége, kettőnél több tantárgy esetén tanári konferencia döntése a javítóvizsga lehetőségéről. 16

17 (Sikeres javítóvizsga esetén csak szülői kérésre ismételhető meg a tanév.) Igazgatói döntéssel szakvélemény alapján felmentést kaphat a tanuló az osztályozás alól. Türelmi időt kell biztosítanunk azon tanulók számára, akik más intézményekből érkeznek, és programunktól eltérő követelményrendszer szerint dolgoztak. Esetükben hangsúlyos szerepet kap a differenciált, személyre szabott felzárkóztatás. Fokozatos felzárkózásuk érdekében legalább negyed évig (3 hónap) csak osztályozás nélküli értékelésben részesülnek! 7. A szöveges értékelés A törvényileg szabályozott feladat megoldásához az alábbi sajátos programunk filozófiájához igazodó alapelveket fogalmaztuk meg: - az ÉKP értékelési rendszerében gondolkodunk - elsősorban a kompetenciák, képességek értékrendje legyen meghatározó - tantárgyanként, tevékenységenként szabályozzuk szempontjainkat - egységes szemlélet kialakítására, alkalmazására törekszünk - az értékelés fő funkciói: visszacsatolás, tájékoztatás - az értékelés (szakmai alapon) elsősorban a szülőknek, a tanulóknak nyújtson információt. (Zárójelben az átváltás osztályzatát szerepeltetjük. Ahol évfolyamonként azonos normákat határoztunk meg, nem jelöljük minden évben az osztályzatot. Az 1-es, 2-es osztályzat esetén érvényes a törvény felzárkóztatásra szorul megjegyzése.) NYIK 1. osztály Olvasás- szövegértés Betűismerete Biztos, pontos (5), néha téveszt (4), sokszor téveszt (3), bizonytalan (1-2) Hangos olvasása Akadozó (2). szótagoló (3-4), szóképes (4-5),, folyamatos (5) Megfelelő tempójú, gyors tempójú, lassú tempójú (nem osztályozzuk) Szöveghű (5), többször újrakezd (3-4), gyakran mást olvas (2-3) Időtartam, hangsúlyok és hanglejtés: pontos (5-4), bizonytalan (3), sok javítást igényel (1-2) 17

18 Néma, értő olvasás Megérti, amit olvas, önálló feladatmegoldással bizonyítja. (5) Megérti, amit olvas, kevés segítséggel oldja meg a feladatot. (4) Megérti, amit olvas, csak segítséggel oldja meg a feladatot (2-3) Nem érti meg, amit olvas. (1) Az Ablak-Zsiráf gyermeklexikonból a szavakat önállóan keresi és értelmezi (4-5), tanítói segítséggel keresi és értelmezi (2-3). Szöveg tartalmának elmondása Önállóan (5), összefüggő, választékos mondatfűzéssel / Önállóan, egyszerű mondatokkal (4) / Kevés segítséggel (3) / Csak kérdések segítségével (2) / Nem tudja elmondani (1) Írás-helyesírás Külalak, füzetvezetés Szép, gondos (5) törekszik a szép külalakra (3-4) elfogadható (2-3) rendetlen (2) Betűalakítás, kapcsolás Szabályos, jól olvasható (5), néha pontatlan (4), gyakran pontatlan olvashatatlan (2-3) Írástempó: Gyors (5), megfelelő (3-4), lassú (1-2) Másolás: Hibátlan (5), kevés hibát ejt (4), sok hibával másol (2-3) Helyesírás Időtartam jelölése: hibátlan (5), kevés hibát ejt (4), sok hibát ejt (2-3) Ly és j betűs szavak: hibátlan (5), kevés hibát ejt (4), sok hibát ejt (2-3) Tulajdonnevek: hibátlan (5), kevés hibát ejt (4), sok hibát ejt (2-3) Mondatkezdő nagybetűk írása: hibátlan (5), kevés hibát ejt (4), sok hibát ejt (2-3) Mondatvégi és mondatközi írásjelek alkalmazása: hibátlan, kevés hibát ejt, sok hibát ejt (u.az) Elválasztás: hibátlan, kevés hibát ejt, sok hibát ejt (u.az) Irodalom Irodalmi szövegek reprodukálása Tekintettartás: folyamatos (5), néha elkalandozó (3-4), nem tarja a kapcsolatot (2) Helyesejtési normákhoz való igazodás: Hibátlan, kevés hibát ejt, sok hibát ejt (mint fentebb) Szöveghűség: Hibátlan, kevés hibát ejt, sok hibát ejt (u.az) Verstani ismeretek Költői képek ismerete: Biztos (5), bizonytalan (3-4), nem ismeri fel (1-2) Rímek felismerése: Biztos, bizonytalan, nem ismeri fel (u.az) 18

19 Ritmizálása: Biztos, bizonytalan, nem tud ritmizálni (u.az) Irodalom olvasásával kapcsolatos szokásai: Érdeklődő, szívesen végez gyűjtőmunkát (5) Érdeklődő, de nem szívesen végez gyűjtőmunkát (3-4) Kevésbé érdeklődő, nem végez gyűjtőmunkát (1-2) NYIK 2. osztály Olvasás- szövegértés Betűismerete: Biztos, pontos, néha téveszt, sokszor téveszt, bizonytalan Hangos olvasása Akadozó (2). szótagoló (3-4), szóképes (4-5),, folyamatos (5) Megfelelő tempójú, gyors tempójú, lassú tempójú Szöveghű, többször újrakezd, gyakran mást olvas Időtartam, hangsúlyok és hanglejtés: pontos, bizonytalan, sok javítást igényel Néma, értő olvasás Megérti, amit olvas, önálló feladatmegoldással bizonyítja. Megérti, amit olvas, kevés segítséggel oldja meg a feladatot. Megérti, amit olvas, csak segítséggel oldja meg a feladatot Nem érti meg, amit olvas. A szövegben lévő ismeretlen szavakat az Ablak-Zsiráf gyermeklexikonban önállóan keresi és értelmezi; tanítói segítséggel keresi és értelmezi. Szöveg tartalmának elmondása Önállóan, összefüggő, választékos mondatfűzéssel Önállóan, egyszerű mondatokkal Kevés segítséggel Csak kérdések segítségével Nem tudja elmondani Írás-helyesírás Külalak, füzetvezetés Szép, gondos törekszik a szép külalakra elfogadható rendetlen Betűalakítás, kapcsolás Szabályos, jól olvasható, néha pontatlan, gyakran pontatlan olvashatatlan 19

20 Írástempó: Gyors, megfelelő, lassú Másolás: Hibátlan, kevés hibát ejt, sok hibával másol Helyesírás Időtartam jelölése: hibátlan, kevés hibát ejt, sok hibát ejt Ly és j betűs szavak: hibátlan, kevés hibát ejt, sok hibát ejt Tulajdonnevek: hibátlan, kevés hibát ejt, sok hibát ejt Mondatkezdő nagybetűk írása: hibátlan, kevés hibát ejt, sok hibát ejt Mondatvégi és mondatközi írásjelek alkalmazása: hibátlan, kevés hibát ejt, sok hibát ejt Elválasztás: hibátlan, kevés hibát vét, sok hibát ejt Nyelvtan Mondatfajták felismerése Biztosan felismeri a tanult mondatfajtákat (5) / segítséggel ismeri fel a tanult mondatfajtákat (2-4) / nem ismeri fel a tanult mondatfajtákat (1). A megfelelő írásjeleket önállóan tudja alkalmazni (5) / csak segítséggel tudja alkalmazni (2-4) / nem tudja alkalmazni (1). Szószerkezetek felismerése: Biztos (5), bizonytalan (3-4), sok hibával (2), nem ismeri fel (1). Mondatok bővítése, szűkítése Önálló (5), kevés segítséggel (4), sok segítséggel (2-3), nem tudja megoldani (1). Hangtani ismeretek Mássalhangzók és magánhangzók felismerése Biztos (5), bizonytalan (3-4), sok hibát ejt (2-3), nem tud különbséget tenni (1) A magas és mély magánhangzókat önállóan nevezi meg (5), kevés segítséggel nevezi meg (3), csak segítséggel nevezi meg (2). Tanult toldalékolt felismerése Biztos (5), bizonytalan (4), sok hibát ejt (2-3), nem tud különbséget tenni (1) Egyszerű és összetett szavak felismerése Biztos, bizonytalan, sok hibát ejt, nem tud különbséget tenni (u.az) Helyesejtés Nem követ el időtartam-, hangsúly- vagy hanglejtési hibát (5) Elkövet időtartam-, hangsúly- vagy hanglejtési hibát, de figyelmeztetésre javítani tudja (4) Nem leppeg, nem hadar (5) leppeg, hadar (3) helyesen artikulál (5) nem artikulál helyesen (2-3) 20

21 Szóbeli szövegalkotás Aktív szókincse Gazdag (5), sokat fejlődött (3-5), megfelelő (3-4), szegényes (2-3), kevés fejlődés tapasztalható ((2) Kifejezőkészsége Választékos, összefüggő mondatokat használ (5) Törekszik a hosszabb mondatok használatára (4) Gyakori a helytelen mondatfűzés, toldalékolás (3) Mondatai közt nincs vagy kevés az összefüggés (1-2) Kapcsolatfelvétel, szándéknyilvánítás, véleménynyilvánítás Udvarias, pontos, tapintatos, szakszerű (4-5), udvariatlan, pontatlan, bizonytalan (2-3) Fogalmazás Hír, hirdetés, meghívó szerkesztése Önálló (5), kis segítséget igényel (4), sok segítséget igényel (2-3) Rövid elbeszélő, leíró szöveg írása Hibátlan (5), kevés mondatkapcsolási vagy mondatszerkesztési hibát ejt (4), sok mondatkapcsolási vagy mondatszerkesztési hibát ejt (2-3) Irodalom Irodalmi szövegek reprodukálása Tekintettartás: folyamatos, néha elkalandozó, nem tarja a kapcsolatot Helyesejtési normákhoz való igazodás: hibátlan, kevés hibát ejt, sok hibát ejt Szöveghűség: hibátlan, kevés hibát ejt, sok hibát ejt Verstani ismeretek Költői képek ismerete: Biztos, bizonytalan, nem ismeri fel Rímek felismerése: Biztos, bizonytalan, nem ismeri fel Ritmizálása: Biztos, bizonytalan, nem tud ritmizálni Irodalom olvasásával kapcsolatos szokásai Érdeklődő, szívesen végez gyűjtőmunkát Érdeklődő, de nem szívesen végez gyűjtőmunkát Kevésbé érdeklődő, nem végez gyűjtőmunkát NYIK 3. osztály 21