Szakdolgozat. Készítette: Husvéth Rita biológia-környezettan tanár szak. Témavezető: Horváth Ákos Tanári konzulens: Böddiné Schróth Ágnes

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakdolgozat. Készítette: Husvéth Rita biológia-környezettan tanár szak. Témavezető: Horváth Ákos Tanári konzulens: Böddiné Schróth Ágnes"

Átírás

1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Atomfizikai Tanszék Szakdolgozat A napenergia hasznosítása a családi házakban Készítette: Husvéth Rita biológia-környezettan tanár szak Témavezető: Horváth Ákos Tanári konzulens: Böddiné Schróth Ágnes Budapest, 2007 Eötvös Loránd Tudományegyetem

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 1.1. A 21. sz társadalmainak energiakérdése, fosszilis energiahordozók felhasználásának problémái Megújuló energiaforrások a világon Energiapolitika az EU-ban és Magyarországon Energiahatékonysági célkitűzések, energiatakarékossági támogatások Magyarországon Kibocsátási kvóta, emissziókereskedelem A napenergia hasznosítása a családi házakban 2.1. A napenergia-felhasználás története A napenergia hasznosításának tudományos háttere A napsugárzás A földre jutó napenergia sorsa, és a napsugárzás energetikai kérdései A felhasználható napenergia számításának fizikai alapjai Magyarország napenergia-potenciálja Napenergia felhasználhatóságának lehetőségei az épületgépészetben Napházak a 20. század elején A napenergia felhasználásának modern módszerei: A passzív napenergia hasznosítás általános, legfontosabb elemei A passzív napenergia-felhasználás optimalizálása egy most épülő energiatakarékos családi ház esetében Az energiatakarékos háztervezés Az ablakok passzív napenergia-nyereségének számítása A szerkezeti falak minősége A passzív napenergia hasznosítását támogató építészeti megoldások segítségével megtakarított energiamennyiség előzetes becslése A napenergia aktív hasznosításának lehetősége, elsősorban melegvízkészítésre A bemutatott példaház és ehhez hasonló műszaki tulajdonságokkal rendelkező házak költségeinek és megtakarításainak áttekintése A megújuló energiaforrások tanítása 4.1. A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés története fejlődése Környezeti nevelés megjelenése a Magyar törvényekben A környezeti nevelés színterei, módszerei, eszközei Energiatakarékosság, megújuló energiák tanítása a tanórán a középiskolában A megújuló energiafelhasználás oktatása tanórán kívüli iskolai foglalkozás keretein kívül Összegzés 6. Mellékletek 2

3 1. Bevezetés 1.1. A 21. sz társadalmainak energiakérdése, fosszilis energiahordozók felhasználásának problémái. Az energiaellátás az emberiség egyik legnagyobb problémájává és a technika ill. természet- és műszaki tudományok legnagyobb kihívásává válik a 21. században. Civilizációnk fejlődésének alapja az energiahordozók felhasználása, minél nagyobb mértékű kiaknázása. Kezdetben ez csupán az emberi és állati izom -energiát, ill. a természet megújuló energiáinak (víz, szél, biomassza) használatát jelentette később, pedig a fosszilis energiahordozók felfedezésével és a gépek megjelenésével, végül is eljutottunk a mai kor, döntően fosszilis tüzelőanyag ellátáson alapuló társadalmi, gazdasági felépítéséhez. Az energiahordozók felhasználásának robbanásszerű növekedését az ipari forradalom hozta el. Ez egyben a környezetszennyezés forradalma is volt. Ettől kezdve romboljuk környezetünket és éljük fel a rendelkezésünkre álló energiahordozókat. Az emberiség energiaigénye, azóta folyamatosan növekszik. Csak 1970 és 2002 között mintegy 90%-kal nőtt a felhasznált energia mennyisége.(1. ábra) Gazdaságkutató szakemberek egyetértenek abban, hogy ez a tendencia a XXI. században is tovább tart majd. A világ népessége folyamatosan nő, 2050-re az ENSZ előrejelzése szerint a mostani 6-ról 10 milliárdra. 1. ábra. A világ energiafogyasztása várhatóan 2020-ig (Forrás: 2004 Magyar Euratom Fúziós Szövetség) 3

4 Jelenleg a fejlett országok (OECD) a világ energiaforrásainak több-mint felét használják, pedig népességük a világ népességének csak alig 20 %-a. A fejlődő országokban az egy főre jutó átlagos energiafogyasztás hatoda a fejlett országokéinak. Ez a jövőben biztosan megváltozik. A népesség növekedést elsősorban egyes régiók kimagasló demográfiai növekedése okozza. Ezek a területek pedig, pont a fejlődő országok. Ha a következő 50 évben, akár csak kétszeresére nő az egy főre jutó energiafelhasználás a fejlődő országokban (ami biztos), a várható népességnövekedéssel együtt ez legalább kétszeres energiafelhasználást eredményez. Egyes országok (távol-keleten, Kína, India területén, dél- amerikai régióban) gazdasága igen gyorsan növekszik. Ezek az országok egyrészt új felvevőpiacot jelentenek az olajiparnak, másrészt hasonlóan a fejlett világ gazdaságaihoz képest először egyre növekvő mértékű energiaigényt, ezzel együtt növekvő CO 2 kibocsátást eredményeznek. Miért is lenne ez másként? Talán pont ezekkel a lehetőségekkel számolva, a vezető olaj szén és gázexportőrök, a gazdaság törvényszűrségei alapján, alacsonyan tudják tartani az árakat. Ez a világ minden országára nézve késlelteti az alternatív energiahordozók használatának elterjedését Fosszilis tüzelőanyagok -olaj -szén - földgáz Nukleáris energiahordozók Hasadó anyagok: -urán - tórium Megújuló energiaforrások -vízenergia -szélenergia -napenergia -árapály-energia 1. táblázat Az energiahordozók palettája Fúziós anyagok: -hullámenergia -geotermikus-energia -trícium -óceánok hőáramlási energiája -deutérium - biomassza Az 1. táblázatban listáztam az energiahordozókat. Jól látszik, nem csak a fosszilis készletek állnak rendelkezésre az energetika számára. Ennek ellenére jelenleg az emberiség energiaszükségletének túlnyomó részét, majdnem 80%-át olaj, szén és földgáz elégetéséből nyeri. 4

5 Ezek a források természetesen egyszer elfogynak, kérdés csak az, mikor? 2. ábra. Az olaj felhasználás növekedése 1970-várhatóan 2020-ig (Forrás: 2004 Magyar Euratom Fúziós Szövetség) Legfőbb energiaforrásunk közel 35%-kal az olaj, főként azért, mert a közlekedés és szállítás túlnyomó része erre az energiaforrásra épül és ez a közeljövőben biztosan így is marad. A felhasznált napi 80 millió hordós mennyiség évi 2-3%-al nőni fog a következő 20 évben. Becslések szerint a jelenlegi felhasználási ütem mellett körülbelül évre elegendő (Kiss-Horváth: 2006) az úgynevezett hagyományos olajkészlet, vagyis amit a mai olajkutakkal termelünk ki (persze valószínű, hogy ez a szám azért valószínűleg nagyobb. Az előbbi érték csak az, amit ma becsülnek a szakemberek, és ami a feltárások folytatásával valamelyest nőhet). A Föld mélye még ennek 2-3 szorosát rejti magában olyan formában, melyet csak nagyobb energia befektetéssel és drágább technológiák alkalmazásával lehet a felszínre hozni. Az úgynevezett nehézolaj, a kátrányhomok, és az olajpala azokat a készleteket alkotják, melyeket ma ugyan még nem hasznosítanak az alacsony piaci árak miatt, de amint a hagyományos készletek fogyása miatt jelentősen megnőnek az olajárak, gazdaságossá válhat kitermelésük. 5

6 3. ábra. A földgáz felhasználás növekedése várhatóan 2020-ig (Forrás: 2004 Magyar Euratom Fúziós Szövetség) A földgáz az a tüzelőanyag, amelynek felhasználása gazdasági és környezetvédelmi okokból (abban az értelemben, hogy elégetése kevesebb káros anyag emissziót eredményez, és hatásfoka is nagyobb) kifolyólag is a legerőteljesebben növekszik. A gázturbinás erőművek világszerte terjedőben vannak óta egyre több energiát termel földgázzal az emberiség. 4..ábra. A szénfelhasználás növekedése várhatóan 2020-ig (Forrás: 2004 Magyar Euratom Fúziós Szövetség) A szénnek, amely a XIX. században még a gazdasági fejlődés motorja volt, egyre csökkenő részesedése van az energiatermelésben. Bár éves felhasznált mennyisége, főleg India és Kína "jóvoltából" 2020-ra mintegy 40%-kal növekszik, az összes energia felhasználás ennél gyorsabban nő, ezért a szén részaránya egyre alacsonyabb lesz. A Föld készletei a mai fogyasztás mellett egyes szakemberek szerint még mintegy évre elegendőek.(kiss-horváth:2006) Egy ENSZ megbízásából készült tanulmány szerint 2000-ig a világ szénkészletének mindössze 2%-át használták el, és még hosszú 6

7 ideig fedezhet az energiaszükségletet a rendelkezésre álló szénvagyonból. Változatlan felhasználást alapul véve a biztosan kitermelhető kőolajkészletet kb. 40 évre (2043-ig) becsülik. Ehhez hozzávéve a ma is feldolgozható olajpala és olajhomok készletet, a becsülhető időtartam 100 évnél több lehet.(szenti: 2006) Érdekes, hogy pl. a magyarországi energetikus társadalom egy jó része lát óriási lehetőséget a magyar lignit bányászatban, az energiahordozók tekintetébeni importfüggőség megszüntetése miatt. Hasonló megfontolásokat követ néhány EU-s tagország is. Sajnos úgy tűnik még mindig nagyobb hajlandósággal, gondolkodnak a szakemberek a hagyományos energiaforrásokban mintsem nagy erőkkel az alternatívát keresnék) Az a tény, hogy az emberiség ma a fosszilis tüzelőanyagokra építi civilizációját, két fő problémát vet fel: 1. A jelenlegi energiastruktúra a készletek fogyása miatt már a század végéig sem tartható fenn. Ma úgy számolhatunk, hogy legkésőbb a 2050-es években mindenképpen hiány jelentkezik. Ez persze még nem holnap lesz, de a most fiatal generációkat már érinteni fogja. 2. Az energiahordozók kimerülésénél is nagyobb problémát jelent azonban, az óriási környezetszennyezés, amit a fosszilis tüzelőanyagok használata okoz. Ez egyrészt azoknak a kén és nitrogén oxidoknak köszönhető, amelyek a levegőbe kerülve közvetlenül felelősek a légzőszervi megbetegedések számának növekedéséért, a savas esőkért, a talaj és az édesvizek savasodásáért, a nagyvárosi szmogért. A Föld jövője szempontjából azonban van még egy ennél jóval jelentősebb környezetszennyező hatás: az üvegházhatást okozó gázok keletkezése. Egyik legjelentősebb ezek közül a CO 2 (emellett a víz, a metán és a salétrom oxid játszik fontos szerepet). A legtöbb üvegházhatást okozó gázt a szén elégetése termeli. Ma az egyre növekvő CO 2 kibocsátás 50%-áért az olaj, 30%-áért a szén, 20%-áért pedig a földgáz a felelős. Évezredekig az emberiség energiaigényét (hőigényét) a fa és más növényi szervezetek eltüzelésével elégítette ki. Az ezek elégésénél felszabaduló széndioxid a fejlődő növényzetbe beépült, így az egyensúlyban nem történt változás. Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy jóval kevesebb ember igényeiről volt szó. A CO 2 kibocsátás az ipari 7

8 forradalom kezdetétől folyamatosan nő. Az ipari forradalom kezdetétől rohamosan növekvő szénfogyasztás olyan tömegű CO 2 -t bocsát ki, melyet az egyre fogyatkozó növényzet már nem tud feldolgozni és növeli az üvegházhatást óta a légkör CO 2 tartalma ppm-ről ppm-re növekedett. Azóta a Föld légkörének hőmérséklete 0,9 C-kal emelkedett. Ami aggodalomra ad okot, az, hogy ebből 0,7 C az utolsó 30 évben állt elő és a változást leíró grafikon exponenciális emelkedést mutat. 5. ábra. A CO 2 kibocsátás alakulása 1990-től kezdődően. (Forrás: 2004 Magyar Euratom Fúziós Szövetség) Jelenleg a fejlett országok felelősek a CO 2 kibocsátás 50%-áért, ennek felét egyedül az Egyesült Államok okozza, ennek ellenére politikai vezetésük mereven elzárkózik az emisszió csökkentésével kapcsolatos egyezségek és törekvésekben való részvételtől. Sajnos a fejlődő országok iparosodása azt eredményezi (már fentebb is említet okokból), hogy CO 2 kibocsátásuk a jövőben jelentősen megnő, és 2020-ra átvehetik a vezető szerepet. Persze, mint mindenhol a klímaváltozás témában is találkozhatunk a szkeptikusok véleményével, akik szerint csupán egy periodikus felmelegedésnek vagyunk résztvevői, amilyenek kb évenként követik a lehűléseket. Ennek ellentmond, hogy a geológiai vizsgálatok tanúsága szerint a felmelegedés, ill. lehűlés üteme kb évenként volt 1 C, tízszer lassúbb, mint a most mért. De ha nem is lenne teljesen bizonyítható az emberi hatás a klímánkra, akkor is alá tudjuk támasztani azt a tényt, hogy az évmilliókal ezelőtt felhalmozódott és raktározódó, ha úgy tetszik a természetes Földi anyag és energia-körforgásból földtörténeti léptékben időlegesen kivonódott szén 8

9 felszabadítása körforgásba visszajuttatása emberi léptékben mérhető idő alatt biztosan hatással van a felszíni, vagy akár légköri folyamatokra. Egy működő egyensúlyi rendszerként kezelve a világot annak élő es élettelen részét egyaránt el kell fogadnunk, hogy minden, mindennel összefügg, emiatt a folyamat bármely pontján beavatkozva, változást érünk el az azt követő folyamatokban. A fosszilis energiahordozók felváltására sokáig csak egy alternatíva volt elfogadott, ez a nukleáris energia. Az atomreaktorok a II Világháború után kapcsolódtak be az energiatermelésbe. Részesedésük azóta folyamatosan növekedett, ma a világ energiafelhasználásának közel 7%-át biztosítják atomenergia termeléssel (az atomenergia az elektromos energia termelésből 17%-al veszi ki a részét, ez Magyarországon 40%). Az atomreaktorok üzemanyagát uránércből nyerik. A benne lévő uránnak csak 0,7%- a hasadóanyagnak alkalmas 235U, amelyet aztán mesterségesen feldúsítanak, és ebből készül az erőműben használt fűtőelem. A jelenlegi felhasználási ütem mellett (mely ma úgy tűnik, többé-kevésbé állandó marad) a Föld mélye évre elegendő uránt rejt magában. Nukleáris szakemberek azonban kidolgoztak egy olyan technológiát, amely segítségével a földben, hatalmas mennyiségben megtalálható tóriumot, mely eredetileg nem alkalmas hasadóanyagnak, át lehet alakítani üzemanyaggá. Az eljáráshoz úgynevezett tenyésztő reaktorokat kell építeni. Ha ez a ciklus megvalósul, akkor a tórium készletek még további évre (!) elegendő energiaforrást biztosítanak Földtani felmérések szerint világ jelenlegi ismert uránérckészlete kt U 3 O 8, az éves termelés, pedig 1999-ben 308 kt volt. Legalább ugyanennyi a még fel nem tárt, potenciális uránérc-vagyon. A világ tóriumérc-készletei nagyságrendben megegyeznek az uránércével, és ezeket eddig nem vonták termelésbe.(bárdossy: 2001) Valóban az atomerőművek, nem bocsátanak ki káros anyagokat, és normál körülmények között a környezet radioaktív anyagokkal való terhelése is elhanyagolható azonban az elhasznált, de erősen radioaktív fűtőelemeket, valamint a működés során, és az atomerőmű lebontásakor keletkező, szintén radioaktív hulladékokat biztonságosan tárolni kell. Az atomenergia tehát egy olyan ellentmondásos energiatermelési forma, 9

10 mely bár képes lenne biztosítani az emberiség energiaszükségletét, számos veszéllyel is jár Megújuló energiaforrások a világon A megújuló energiaforrásokról főleg az utóbbi két évtizedben a környezetvédelem és a fenntarthatóság kapcsán nagyon sokat lehetet hallani. Megújuló energiaforrásoknak nevezzük mindazokat az energiafajtákat, melyek az emberi felhasználás eredményeként nem csökkennek, vagy a felhasználás ütemében újratermelődnek. A zöld szervezetektől mást sem hallani, mint hogy az emberiségnek a környezetszennyezés csökkentése és a fenntarthatóság biztosítása érdekében a fosszilis tüzelőanyagok, és az atomenergia használata helyett a megújuló energiaforrásokra kellene áttérnie. Ma az emberiség összes energiaszükségletének csak 0,5%-át fedezi a nap-, szél-, és egyéb megújuló energiaforrásokból. Ez rendkívül csekély mennyiség. Miért nem használjuk a környezetbarátnak mondott megújuló energiaforrásokat? Valóban olyan környezetbarátak? Valóban képesek biztosítani az emberiség növekvő energiaigényeit? Sajnos több megújuló energiaforrásról elmondható hogy nem olyan környezetbarát, mint gondoljuk, vagy tényleg nem vagyunk képesek olyan hatásfokkal kitermelni, ami egymagában fedezné az energiaszükségletet. 1. kép. Hoover gát, Nevada (Forrás: Starline-tours) A vízenergiának a megújuló energiaforrások között kitüntetett szerepe van, mert a biomassza hasznosítás kivételével jelenleg az egyetlen, amely számottevő szerepet játszik a világ energiaigényének kielégítésében (2,3 %). Az elektromos energiatermelés 10

11 hőskorában, a XX. század első felében sokáig úgy tűnt, a vízenergia lehet az elektromos áramtermelés legfőbb forrása, és a ma fejlett országokban sorra épültek a vízerőművek. A vízenergia részaránya azonban néhány évtizede mégis folyamatosan csökken. Előállítási költsége ugyanis nagyban függ attól, hogy milyen adottságú helyre telepítik az erőműveket. Először természetesen a legjobb helyekre kerültek. Miután azonban ezeket már felhasználták, a rosszabb adottságú területek már egyre kevésbé voltak versenyképesek az olcsó kőolajjal és földgázzal szemben. A fejlett országokban a vízenergia termelés az elmúlt 30 évben nem nőtt jelentősen és várhatóan már nem is fog. Más a helyzet a fejlődő országokban, ahol még nem használták ki az összes kedvező földrajzi helyzetű területet (például jelenleg is építik a világ majdan legnagyobb energiatermelő mamutját Kínában a Jangce folyón, mely 2009-re készül el és 18,2 GW teljesítményű lesz). Ha számításba vesszük az összes olyan helyet a Földön, ahol egyáltalán érdemes vízerőművet építeni (ezt energiagazdálkodási szakemberek megtették), akkor kiderül, hogy ezek összesen mintegy 3 TW teljesítménnyel tudnának üzemelni. Az emberiség jelenleg mintegy 14TW-ot használ, tehát, ha ma minden szóba jöhető helyen lenne vízerőmű, akkor is alig több mint 20%-át tudná fedezni a mai szükségleteknek, amely arány a jövőben tovább romlik. Ma még a 3TW-nak csak mintegy 12%-át használják ki, tehát elvileg mód van a vízenergia felhasználásának bővítésére, de a további építkezéseket akadályozza az a tény is, hogy a vízerőmű építés jelentős környezeti károkat okoz. A gátak, víztározók, csatornák, zsilipek építése a környezet nagymértékű átalakításával jár, ami a helyi ökoszisztéma összeomlását eredményezheti, ahogy azt számos példa mutatja. A vizienergia egyik formája az árapály energia. Az alkalmas tölcsértorkolatba épített ár-apály erőműt úgy tervezik meg, a dagály és az apály vízszint különbségét felhasználva energiát tudjanak előállítani, turbinák segítségével. A potenciális energia a gát két oldala közötti vízszint különbségből fakad, ami kinetikus energiává alakul, ahogy a víz átfolyik a turbinán. A turbina meghajtja a generátort, ami elektromos áramot termel. az erőmű által termelt teljesítmény az ár és az apály közötti vízszint különbség négyzetével egyenlő. A Rajna (Rance) folyó torkolatában, Bretagnenál épült gát 240 MW-ot termel, több mint 25 éve. Egy 18 MW-os turbinát az 1980-as évek közepén helyeztek üzembe Annapolis Royalban, a kanadai Új-Skóciában. Európa össz ár-apály energiájának a felét az UK- 11

12 ban állítják elő. Az Egyesült Királyság teljes ár-apály potenciálja elméletileg kb. 53 TWh/év ez úgy 17%-a a jelenlegi elektromos áram termelésnek. Az erőmű a vízszint emelkedéséből és csökkenéséből származó energiát hasznosítja, és mint tudjuk az ár és apály 12.4 óránként váltja egymást. 2. kép. Napkollektormező, a naptoronyra fókuszálva (Forrás:http://www.nrel.gov/data/pix ) Az emberiség által kiaknázható napenergia készlet megdöbbentően nagy. Ha azt mondtuk, hogy jelenleg évente 14TW év energiát használunk, akkor a Földre évente érkező kb TW évből (!) a mai becslések szerint kiaknázható 1000TW év energia valóban hatalmas mennyiség. Adott tehát egy kimeríthetetlen, hatalmas mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrás, amelynek kihasználása ráadásul nem szennyezi a környezetet. A napsugárzás hasznosítása ma a fő energiaforrásokhoz képest mégis elenyésző. Ennek magyarázata a napenergia tulajdonságaiban és a napenergia hasznosítás jelenlegi kis hatásfokában keresendő. A napsugárzás hasznosítható mennyiségének időjárásfüggése rendkívül megnehezíti a napenergia ipari méretű hasznosítását, ugyanis az általa termelt energia mennyisége a Föld jelentős részén nem tervezhető előre. Mégis a benne rejlő óriási potenciálok miatt aktívan fejlesztendő terület az energetika és a technika számára. A megbízhatatlanság mellett a napenergia hasznosítás másik akadálya az, hogy az energiát óriási területről kell összegyűjteni. Egy naperőmű telep körülbelül szor akkora helyet foglal el, mint egy ugyanannyi energiát előállító atom, vagy hőerőmű. Ahhoz például, hogy a Magyarország számára ma szükséges energiát napelemekkel elő tudjuk állítani, az ország területéből nagyságrendileg 100 km 2 -t kellene lefedni. Viszont teljesen tiszta, széndioxid- emissziótól mentes az energia előállítása. Nem hiszem, hogy a kiépítéssel nagyobb kárt okoznánk a természetnek, mint a bányászattal vagy bármelyik hagyományos technológiával. A napenergia termelés elterjedésének harmadik gátja az ára. A napelemek és napkollektorok jelenleg még túlságosan drágák ahhoz, hogy 12

13 versenyezni tudjanak a nem megújuló energiaforrásokkal (az a néhány naperőműtelep a világon, amely a hálózatba áramot termel, mind jelentős állami támogatással épült). Ez a napelemek esetében a jövőben valószínűleg változni fog. A napelemek előállításához ugyanis félvezetőket használnak, és a félvezetőipar mögött olyan hatalmas kutatófejlesztő apparátus áll, hogy azok előállítási költsége jelentősen csökkenhet. Ezzel párhuzamosan hatásfokuk is nőni fog, ami kisebb területeken való megépítésüket teszi lehetővé. A napenergia hasznosítás előtt mindent összevetve szép jövő áll, hála mikroprocesszor-gyártás iránti világméretű érdeklődésnek. Itt jegyzem meg, hogy teljesen zöld megoldást az ipari méretekben történő energiatermelésre nem találunk. Akár az előbb említetteket figyelembe véve, akár azt, hogy ezen eszközök előállítása, legyártása majd elhasználódásuk utáni hulladékként megjelenése is komoly környezetvédelmi kérdéseket vet fel, amire e dolgozat keretébe nem térek ki. 3. kép. Off-shore szélturbinák (Forrás: Gaiasolar Kft) Egyes energetikai szakemberek ma a szélenergiát tartják a legígéretesebb megújuló energiaforrásnak. Bár becsült kiaknázható éves mennyisége lényegesen kisebb a napenergiáénál - mintegy 10TW év - ez bőven elegendő arra, hogy meghatározó szerepet játszhasson az energiatermelésben. Az emberiség már évszázadok óta használja ezt az energiaforrást. A szélenergia hasznosítására szolgáló gépek lényegében ma is ugyanazon az elven működnek, mint a régi szélmalmok, legfeljebb alakjuk változott kissé, na meg az, hogy ma elektromos energia termelésére használják őket és nem őrlésre. Technológiájukból adódóan a szélgépek turbinái nemcsak szélcsendben, hanem kis szélsebesség (9-18 km/óra) mellett sem tudnak üzemelni, túl nagy sebesség (a szélturbina fajtájától függően km/óra körül) mellett pedig, a berendezések biztonsága érdekében kell őket leállítani, vagyis csak viszonylag állandó, közepes szélsebességű helyeken használhatók gazdaságosan. A legalkalmasabb ilyen helyek a tengerpartok, de szélerőművek a kontinensek belsejében is találhatók. A szélenergia a fejlett országokban ma az egyik 13

14 leggyorsabban növekvő megújuló energiaforrás. Európa ebben élen jár a világon: Németország a világ legnagyobb szélenergia termelője, Dánia elektromos energiájának 12%-át szélerőművek termelik. Nagy szélenergia potenciálokkal rendelkeznek a tengerparti országok, mint Franciaország, Anglia, Írország stb. A szélenergia hasznosítás sem mentes azonban a problémáktól. A napenergiához hasonlóan ez is nagyságrendileg 100-szor nagyobb területet igényel egy fosszilis tüzelőanyagot használó erőműnél, mivel a szélturbinák között az optimális hatásfokhoz megfelelő távolságot kell tartani. Sokan támadják a szélerőműveket azért, mert a nagy sík területen álló magas szélturbinák hatalmas részt vesznek el a természettől, ráadásul képtelenek beilleszkedni abba, rontva ezzel a tájképet. Ez persze megint csupán nézőpont kérdése. Sokan azzal érvelnek ellene, hogy a turbinák rendkívül veszélyesek a madarakra. (1991-ben az akkor 1731MW-os amerikai szélerőmű park, becslés szerint egy év alatt mintegy 10 ezer szárnyast kaszabolt le.) Talán érdemes bízni az állatvilág alkalmazkodó, és tanulási képességeiben, hiszen a CO 2 és más súlyosan környezetkárosító gáz kibocsátás olyan változásokat generál a földi rendszerekben, amihez való alkalmazkodás csupán evolúciós léptékben képzelhető el, csökkentése minden ma élő faj, szervezet számára létfontosságú kérdés. Kompromisszumos megoldásként (és a szélviszonyok kedvező volta miatt a tenger felett) már épültek szélerőművek tengerpart közeli vizekben. (Ez persze némi rombolást jelent ott a tengeri élővilág számára de még mindig kevésbé káros, mint egy tankerhajó elsűlyedése, kilyukadása) Másik probléma a zajos működés, amelynek megoldására komoly technikai fejlesztésekkel készülnek. 4. kép. Telepített erdősáv (Forrás: Gaiasolar Kft) Az emberiség legősibb energiaforrása a biomassza. A biomassza gyűjtőfogalom, az élő szervezetekből származó, folyamatosan termelődő, energiatermelésre felhasználható anyagokat jelenti. Máig legelterjedtebb ezek közül a fa, de ide tartoznak a mezőgazdasági termelésből visszamaradt növényi hulladékok, állati termékek, az ipari és kommunális szemét, de azok a növények is, melyek 14

15 magvaiból üzemanyagot lehet gyártani. A biomasszát többféleképpen használhatják fel. Egyrészt közvetlenül elégethetik, ez a hagyományos biomassza hasznosítás. A biomasszából származó energia túlnyomó részét így termelik, a fa ma is a világ energiaszükségletének tetemes részét fedezi. Másrészt később felhasználható energiaforrást, például belsőégésű motorok üzemanyagát (ebben Brazília jár élen, a világon, ahol cukornádból biztosítják az ország üzemanyag szükségletének 60 %-át!!!!), vagy biogázt állíthatnak elő belőle, ezek a módszerek a modern biomassza hasznosítást képviselik. A biomassza erősen kilóg a megújuló energiaforrások sorából amiatt, hogy használata a fosszilis tüzelőanyagokhoz hasonlóan környezetszennyezéssel jár, azonban ha az elégetett biomassza mennyisége ugyanannyi, mint a megtermelté, akkor a CO 2 gáz kibocsátása a fenntartható fejlődéssel összeegyeztethető, mert a felszabaduló CO 2 mennyisége pontosan annyi, amennyit az adott növény korábban megkötött. A Világ éves biomassza potenciálját a Világ mai éves energiafelhasználásának mintegy kétszeresére becsülik. A biomassza versenyképessége a felhasznált alapanyagtól és az adott lejárás technológiai fejlettségétől függően nagyon változó. Ha arra a kérdésre keressük a választ, lehet-e primer energiaforrás az emberiség számára, nemmel kell felelnünk. Ekkor ugyanis csak az energiaültetvények (vagyis a kifejezetten energiatermelés céljára termesztett növények) jönnek szóba. Ehhez a természettől újabb területeket kell mezőgazdasági termelés alá fogni, ami újabb környezeti problémakör, az öntözés a műtrágyázás miatt, hogy csak e kettőt említsem. 5. kép. Üzemagyag-gyártáshoz termesztett repce (Forrás: Gaiasolar Kft) A legnagyobb olajfelhasználó közlekedést pedig, teljesen lehetetlen a bioüzemanyaggal kielégíteni melynek gyártása egy sor megoldandó környezettani kérdést eredményez ma is. 15

16 6. kép. Gejzír (Forrás: Sulinet) A felszínről sugárirányban a Föld középpontja felé haladva 1 km-enként átlag 30 C-szal emelkedik a hőmérséklet, de bizonyos területeken ennél nagyobb a hőmérsékletemelkedés. Magyarországon is C, és 2 km mélységben már eléri a 100 C-t. Ez a kőzetek hőtartalmából adódó geotermikus energia. Felszínre hozatala történhet mélyfúrással, hő formájában, a leggyakrabban azonban gőz vagy termálvíz közvetítésével. Ahol gőz hozható fel, ott a geotermikus energiával elektromos áram termelhető, de ilyen terület viszonylag kevés van (elsősorban Izlandon, Új-Zélandon és az USA-ban), szemben a szinte mindenütt található C-os termálvizes területekkel. Magyarország közismerten gazdag hévizekben: különösen a Duna-Tisza közén és a Nagyalföldön jelentős a hévízkészlet. A geotermikus energia hosszú idejű hasznosíthatóságát demonstrálja a Lardelerro mező Olaszországban, amely 1913 óta működik. A Wairakei mező Új-Zélandon óta, a Geysers mező Kaliforniában óta szolgáltat energiát. A geotermikus energia hasznosításának feltétele a forró geotermikus folyadék alacsony gáz és ásványi anyag tartalommal, megfelelő víztartó réteg a folyadék kinyeréséhez és visszajuttatásához. A felszínre érkező folyadék hőmérséklete minimum 150 C legyen, bár az erőművek mindössze 99 C hőmérsékletű folyadékkal dolgoznak. A vízmennyiség függ a folyadék hőmérsékletétől, a környezet jellemzőitől. Egy geotermikus erőműnek kb liter 150 C hőmérsékletű folyadékra van szüksége percenként 1 MW energia előállításához - 15 C külső hőmérséklet esetén. A geotermikus energia a napenergiához hasonlóan korlátlan, el nem fogyó, de azzal ellentétben nem szakaszosan érkező, hanem folytonos, viszonylag olcsón kitermelhető és a levegőt nem szennyezi. Termálvíz formájában nem mindig kiapadhatatlan, kivéve, ha a hőkinyerés után visszapótlása is megtörténik. A termálvizek többé-kevésbé magas sótartalmuk miatt elfolyásukkal a talaj és a befogadó vizek minőségét jelentősen ronthatják, viszont nagy előnyük, hogy - számos talajvízzel 16

17 szemben - ipari vagy más humán tevékenységből származó szennyezéseket nem tartalmaznak. Összegezve elmondható hogy a világ energiaszükségletét csupán egyféle energiahordozóval kielégíteni lehetetlen. A korszerű technológiáknak nemcsak az energiahatékonyságra koncentrálva kell megfelelniük az elvárásoknak, hanem a különböző energiahordozók együttes kihasználásának lehetőségét is biztosítaniuk kell. A megújuló energiaforrások hasznosításának legnagyobb előnye az, hogy az energiaellátás decentralizáltságát biztosítaná. A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatás-fejlesztési tevékenység az 1973-as olajárrobbanást követően kapott igazán nagy lendületet. Azóta minden megújuló energiaforrás fajlagos költsége jelentősen csökkent. A vízenergia és a biomasszából származó energia kivételével azonban ezek az energiaforrások még mindig nem versenyképesek, és a jövőben is csupán egymást kiegészítő rendszerekben képzelhető el nagyarányú használatuk Energiapolitika az EU-ban és Magyarországon Az energiapolitika még nagyobb mértékű zöldítése a legsürgetőbb intézkedés, amely globális méretekben alkalmazva eredményesen befolyásolhatja a fenntarthatósági törekvések sikerességét. Kiotói Jegyzőkönyv (1992) létrejötte megmutatta, hogy lehetséges a nemzetközi összefogás. A Kiotói Jegyzőkönyv azonban csak a kezdet, a folyamatnak ki kell teljesednie. A kezdetben a megegyezést nem vállaló országok vezetőit újra és újra meghívva tárgyalóasztalhoz kell ültetni. A világ országai közül, az Egyesült Államok bocsát ki legnagyobb mennyiségben üvegházhatást okozó gázt, s a tendencia egyre csak erősödik. Az amerikai elnök azonban makacsul elveti, hogy olyan kényszerítő erejű intézkedéseket vezessen be országában a kibocsátás csökkentése érdekében, amilyeneket a kiotói egyezmény irányoz elő. Ausztrália mellett az Egyesült Államok a világ egyetlen olyan fejlett ipari állama, amely 17

18 elutasítja a kiotói egyezményt. Washington azzal érvel, hogy a jegyzőkönyvben foglaltak alkalmazása túl nagy terhet róna az amerikai gazdaságra. A globális környezeti érdekekben gondolkodva, a lokális cselekedetek fontosságát kell kihangsúlyozni, és példamutató energiapolitikával és eredményekkel küzdeni az emisszió csökkentésért. Európai Unió energiapolitikai célkitűzése, mely 2010-ig a megújuló energiahordozó felhasználás jelenlegi 5,3%-os részarányát 12%-ra, a megújuló energiával termelt villamos energia részarányát, pedig 22,1%-ra kívánja növelni (2001/77/EK direktíva). Ez természetesen a teljes EU-ra vonatkozó átlag, ezen belül az egyes tagországok adottságaiktól, és elkötelezettségüktől függően változó részarányokat vállaltak. Magyarország energiafelhasználása a nemzetközi olajválság előtti évekig gyorsan növekedett, majd ezt követően a növekedés lelassult. A rendszerváltást kísérő gazdasági átalakulás következtében az energiafelhasználás jelentősen 1992-re mintegy 20 százalékkal csökkent. Azóta lényegében stagnál. A szén aránya csökkent, az olaj és olajtermékek viszonylagos felhasználása az áremelkedés ellenére valamelyest növekedett. Legjelentősebben a földgáz felhasználása emelkedett. Ma már a települések többsége, beleértve a vidéki településeket is, földgázzal ellátott. A nukleáris energia részaránya lényegében változatlan maradt. A megújuló energiaforrások felhasználása változatlanul nagyon alacsony. Előrejelzések szerint a szilárd fűtőanyagok szerepe Magyarországon is tovább csökken, a kőolaj és földgáz felhasználás állandó marad, és várhatóan az atomenergia és a megújuló energiák szerepe fog növekedni. A Kormány jelenlegi energiapolitikája a 21/1993.(IV. 9.) sz. országgyűlési határozaton alapszik. Az energiapolitika olyan fontos stratégiai elemeket tartalmaz, mint az energiaellátás diverzifikációjának növelése, a volt Szovjet Köztársaságoktól való importfüggőség csökkentése, az energiahatékonyság növelése, a környezet fokozott védelme, szennyezésének minimalizálása, valamint a külföldi tőke bevonása ben Energiatakarékossági hitelprogram indult, amely helyi önkormányzati tulajdonban lévő intézmények energiatakarékossági beruházásaihoz nyújt hitelt. Az energiatakarékossági programok megvalósulása, s ezzel összefüggésben a megújuló energiahordozók arányának növelése lassú ütemben haladt előre. Gyakorlatilag valamennyi fejlett 18

19 országban megfigyelhető, hogy a jelentős befolyással bíró energia-lobby nem érdekelt az energiatakarékossági és energiahatékonysági programok megvalósulásában. A megújuló energiahordozók felhasználása sok tekintetben kapcsolódik a magyar környezetvédelmi politika célkitűzéseihez. Az Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) közötti időszakra meghatározott 97 célkitűzése közül az egyik a megújuló energiafelhasználás akadályainak elhárítása és a támogatási rendszer fokozatos kialakítása. E feladat megvalósításához az NKP javasolta egy rövid/középtávú megújuló energiaforrás fejlesztési program kidolgozását. A megújulók felhasználásának elősegítését szolgáló célkitűzés azonban más, az NKP-vel összehangolt országos stratégiába és politikába is integrálódott. A környezetvédelem és a természeti erőforrások fenntartható kihasználása és kezelése az Országos Területfejlesztési Koncepciónak is egyik fő célkitűzése. A Nemzeti Környezetvédelmi Program intézkedési terve, vagy az 1997-ben indított Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram szintén felvette célkitűzései közé a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítését. A megújuló energiafelhasználás arányát 2010-re a jelenlegi 3%-ról 5-6%-ra kell növelni. Ez a célkitűzés a megújulók arányának megduplázását jelenti, amely megegyezik az Európai Unió terveivel. Az EU azonban a megújulók arányát ez idő alatt kb. 6%-ról 12%-ra emeli, amely azt jelenti, hogy 2010-ben az EU és Magyarország közötti különbség a mostani 3%-ról 6%-ra nő. Kiotóban Magyarország elfogadta, hogy az első vizsgálati időszakra ( ) az üvegházhatású gázok kibocsátását 6%-kal csökkenti 1990-hez viszonyítva. Ennek a vállalásnak a teljesítése azonban nem tűnik nehéznek, mivel a tüzelésből származó széndioxid kibocsátás a bázisidőszak és 1995 között csaknem 28%-kal csökkent (80,1 Mt ról 57,8 Mt -ra), ezen kívül a lekötési kapacitás is növekszik. A gazdaság fejlődésével a kibocsátás várhatóan növekedni fog, de előrejelzések szerint az első vizsgálati időszak alatt az előírt szint alatt marad. Ennek ellenére, valamint a jövőbeli emissziónövekedés megakadályozására, Magyarország számos program és politika aktualizálását fontolgatja a CO 2 emisszió csökkentése érdekében. Az országos energiatakarékossági program egyes elemeinek megvalósulása, mint pl. a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása a széndioxid kibocsátás további csökkenését eredményezi. A megújulók fokozott felhasználása főleg a biomasszára 19

20 vonatkozik, mivel ez a potenciál Magyarországon lényegesen nagyobb, mint a nap- szélvagy geotermikus energia potenciálé. Az egyezmény szerint Magyarország kötelezte magát, hogy az SO 2 emissziót 2000-re 45%-kal, 2005-re 50%-kal és 2010-re 60%-kal csökkenti. A széntüzelésről gázra történő átállás, az atomenergia fokozott felhasználása, párosulva a fűtőolaj kéntartalmának csökkentésével, valamint az 1990-es évek elején a gazdaság általános visszaesése azt eredményezte, hogy 1995-ben a SO 2 emisszió 57%- kal volt kisebb, mint 1980-ban. A jelenlegi a SO 2 emisszió a 2005-ös határérték alatt van, és csak 8%-kal haladja meg a 2010 évi határértéket. Mivel az SO 2 emisszió jelentős része (közel 60%-a) az energia szektorból származik, további csökkenés az alacsonyabb emissziót okozó tüzelőanyagokra (pl. földgázra és megújuló energiahordozókra) való áttéréstől, valamint az energiahatékonyság növelésétől várható. A megújuló energiahordozók versenyképességének megítélését rontja az a körülmény, hogy a környezetkárosítás költségeit nem terhelik a fosszilis energiahordozókra. A megújuló energiahordozók néhány évtizeden belül így is versenyképesek lehetnek, mivel a készletek kimerülése fokozatos megdrágítja az ásványi eredetű energiahordozókat. Amiatt, hogy a kőolaj világpiaci árát szabályozzák, az áremelkedések nem drasztikusan, hanem lépésről-lépére következnek be. A kőolaj világpiaci árának közelmúltban bekövetkezett hordónkénti dolláros szintről dollárra emelése ennek egyik lépcsőfoka. Az elmúlt években a földgáz volt a legkényelmesebb és egyik legolcsóbb energiaforrás. Jelentős állami támogatással és lakossági hozzájárulással megvalósult gázprogram csaknem valamennyi közületi fogyasztóhoz és háztartásba eljuttatta a földgázt. Árának jelentős növelése az elkövetkező években elkerülhetetlen Energiahatékonysági célkitűzések, energiatakarékossági támogatások Magyarországon A globális felmelegedés mérsékléséhez, Magyarország messze a legalacsonyabb vállalást tette, így az EU tagországok között az előkelőnek éppen nem nevezhető abszolút utolsó helyet foglalja el. Sajnos ez a helyezés jól mutatja azt, hogy a hivatalos magyar energiapolitika mennyire tartja fontosnak a megújuló energiák hasznosításának ösztönzését. (stratégia a megújuló energiák alkalmazásáról (1107/1999. számú 20

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie. SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,

Részletesebben

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010 Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~

Részletesebben

Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI. titkár CEAB

Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI. titkár CEAB Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI dr Miklos Nemeth MIGSZ főtitkf titkár Főtitkár CEPI-CEAB CEAB CEPI Nemzetközi non-profi szervezet, Brüsszeli székhellyel,

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

8. Energia és környezet

8. Energia és környezet Környezetvédelem (NGB_KM002_1) 8. Energia és környezet 2008/2009. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE MTK BGÉKI Környezetmérnöki Tanszék 1 Az energetika felelőssége, a világ

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:

Részletesebben

Az önkormányzati energiagazdálkodás néhány esete Dr. Éri Vilma Éghajlatváltozás, energiatakarékosság, környezetvédelem és kármentesítés VIII. Környezetvédelmi Konferencia Dunaújváros, 2006. június 6. Amiről

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

I. rész Mi az energia?

I. rész Mi az energia? I. rész Mi az energia? Környezetünkben mindig történik valami. Gondoljátok végig, mi minden zajlik körülöttetek! Reggel felébredsz, kimész a fürdőszobába, felkapcsolod a villanyt, megnyitod a csapot és

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA

A GEOTERMIKUS ENERGIA A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin

NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL Darvas Katalin AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatára használt

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Napenergia Vízenergia Szélenergia Biomassza SZÉL TERMÉSZETI ELEM Levegő vízszintes irányú mozgása, áramlása Okai: eltérő mértékű felmelegedés

Részletesebben

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. 2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén Alaprajz Tervezői Napok - BME, Magasépítés Tanszék - Ea: Medgyasszay Péter PhD Fenntartható ház. Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház mentén Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök,

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

Passzív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.

Passzív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum. Passzív házak Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.com 2014.08.12. 1 Passzív ház Olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám

A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám Tematika Dolgozat célja Szélenergia negatív hatásai Zajmérés Szélenergia pozitív hatásai Összefoglalás

Részletesebben

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL Mayer Petra Környezettudomány M.Sc. Környezetfizika Témavezetők: Mádlné Szőnyi Judit Tóth

Részletesebben

Medgyasszay Péter PhD

Medgyasszay Péter PhD 1/19 Megvalósítható-e az energetikai egy helyi védettségű épületnél? Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök, MBA BME Magasépítési Tanszék Belső Udvar Építésziroda Déri-Papp Éva építész munkatárs Belső

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG?

KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG? KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG? Energiatudatos építészet, megvalósult projektek. Kormos Gyula Építész, épületenergetikai szakértő A globális átlaghőmérséklet alakulása 1860 és 2000 között Forrás: Harnos Zs; Gaál

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17.

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. 2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez, kérem,

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2015.

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT!

ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! 24. Távhő Vándorgyűlés Épület-felújítások üzemviteli tapasztalatai dr. Zsebik Albin zsebik@energia.bme.hu BME, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék NYÍREGYHÁZA,

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben