Objektum detektálás LiDAR adatokból a pontsűrűség függvényében
|
|
- Tamás Lakatos
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Objektum detektálás LiDAR adatokból a pontsűrűség függvényében Neuberger Hajnalka 1 Dr. Juhász Attila 2 1 PhD hallgató, BME Fotogrammetria és Térinformatika Tsz., neuberger.hajnalka@epito.bme.hu; 2 adjunktus, BME Fotogrammetria és Térinformatika Tsz., juhasz.attila@epito.bme.hu Abstract: There is a persistent challange in LiDAR data processing because of the large amounts of points. In our modern age archaeological research we also have to deal with this problem. Our research topic is military historical object and event reconstruction. We developed different filters to decrease the number of LiDAR points to support efficient data handling. Our goal is to define a resolution limit in pointcloud processing and in generating digital terrain modell, which is sufficient to achieve qualitative comparison of the filters and, besides, still enables to identify the military objects (mostly fire-trenches and anti tank trenches). Bevezetés LiDAR (Light Detection and Ranging) pontfelhők esetén komoly kihívást jelent az állományok rendkívül nagy mérete. Ha egy átlagos felmérést nézünk, egy km 2 es területről 4 pont/m 2 pontsűrűség esetén is 4 millió pontot kell feldolgoznunk. Ez a pontmennyiség a kezelhetőség határát súrolja, viszont rendszerint nem csak egyetlen szelvényt kell feldolgoznunk és időnként nagyobb pontsűrűségű állományok állnak rendelkezésre. A pontfelhő feldolgozó és a térinformatikai programokban korlátozva van a feldolgozható, illetve megjeleníthető pontfelhő nagysága (általában 1-2 millió pont). Megoldás lehet a nagymennyiségű adatok kezelésére, ha a pontfelhőt feldaraboljuk kisebb részekre, vagy a vizsgálandó területekről kivágatokat készítünk. A legtöbb LiDAR nézegető és feldolgozó alkalmazás lehetőséget nyújt a pontfelhők egyszerű és szabályos ritkítására. Ekkor a pontfelhőnk méretét úgy csökkentjük, hogy megtartunk például minden 5., 10. stb. pontot. A cikkünkben igyekszünk ezt az egyszerű megoldást kiváltani adaptív szűrök használatával. Célunk, hogy olyan eljárást dolgozzunk ki, mely segítségével tetszőleges pontfelhőn lövész- és harckocsi árkokat hatékonyan tudunk detektálni, majd csupán a detektált árkokat vizsgálni. Ennek megfelelően az árkok területén nagyméretarányú, míg a körülötte lévő terepről topográfiai méretarányú modellezésre alkalmas pontsűrűséget megtartani. Első megoldásként területegységenként azonos számú, de lehetőleg a legjellegzetesebb pontokat megtartva modellezük a terepet. A második megközelítésben a számunkra fontosabb területeken igyekszünk minél nagyobb pontsűrűséget megtartani, viszont az érdektelen területeken a pontsűrűséget a terep modellezéséhez feltétlenül szükséges mennyiségre csökkenteni. 1
2 A felhasznált adatok A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága jóvoltából kaptunk LiDAR állományokat a Miskolctól délkeletre elhelyezkedő Kisgyőr térségéről. A mintaterület a településtől délkeletre fekvő erdős rész. A LiDAR felvételeken vélhetően II. világháborús árkokat fedeztek fel. A pontfelhő rendkívül sűrű, ~32 pont/m 2 a teljes állományra, míg talajpont leválgotás után ~18 pont/m 2. A feldolgozás során a talajpont leválogató algoritmust külön nem vizsgáltuk, a domborzatmodell előállításához lasground alkalmazást használtuk erdős területet feltételezve. Az általunk kiválasztott árok területéről 9623 m 2 -es kivágatot készítettünk, amelyre összesen talajpont esett. Minden elemzést ezen a mintaterületen végeztünk (1. ábra). 1. ábra A mintaterületen lévő lövészárkok XX. századi erődítési elemek, a kutatott objektumok Kutatási területünk, a modernkori régészet részeként, a védelmi rendszerek rekonstrukciója. Ebben a fejezetben röviden áttekintjük azokat a védelmi objektumokat, amelyekkel találkozhatunk. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert a pontfelhő csökkentése nem történhet az objektumok felismerhetőségének és azonosíthatóságának kárára. A XX. századi háborúk során alkalmazott tábori jellegű katonai objektumokat két nagy csoportba sorolhatjuk: a vonalas geometriával rendelkező árkok (harckocsi-, és lövészárkok) és a pontszerű állások (légvédelmi-, tüzérségi-, stb. állás). Az objektumok főbb méretei viszonylag tág határok között mozognak az építésük időpontjától, a rendelkezésre álló időtől és a topográfiai és környezeti elemektől függően. A harckocsiárkok jellemzően több méteres szélességgel és mélységgel rendelkeznek, az állások vízszintes értelemben szintén, de a mélységük már nem annyira jelentős; a lövészárkok mélysége és szélessége 1 méter körül mozog. A mintaterületünkön lévő árok a háború után használt lőtér része, ezért kissé nagyobb (3m széles, 0,8 m mély) méretekkel rendelkezik. A felsorolt méretek egyértelműen lehetővé teszik a légi lézerszkennelt adatok felhasználását az objektumok felderítésében, hiszen a felmérésekre általában legalább 3-4 pont/m 2 pontsűrűség és cm körüli magassági pontosság a jellemző (LOVAS T.ET AL. 2012). Igaz ez még akkor is, ha tudjuk, hogy a háborúkban használt árkok, állások hol mesterségesen, hol természetes úton többé-kevésbé feltöltődtek az idők
3 során. Az 2. ábrán néhány jellemző erődítési elem képét mutatjuk be korabeli erődítési utasításokból. Természetesen még a lézerszkennerek által produkált nagyon nagy mennyiségű pont sem alkalmas arra, hogy az árkok, állások kulcspontjait (pl. rézsűpontok) direkt módon mérhessük, hiszen nincs garancia arra, hogy egyes pontok ezekre a helyekre esnek. Mellesleg megjegyezzük, hogy a tapasztalataink szerint a helyszíni mérések sem vezetnek sokkal jobb eredményre, hiszen a földművek sokszor nagymértékben errodálódtak, rombolódtak, így a terepen sem könnyű eldönteni, hogy éppen hol helyezkednek el az árkok kulcspontjai. 2. ábra Néhány erődítési elem (A: harckocsi árok, B: légvédelmi állás, C: lövészgödör, D: lövészárok) Az alkalmazott eljárások A nyers pontfelhő méretének csökkentését a korábban említetteknek megfelelően nem egy szabályos ritkítással, hanem az egyes pontok meghatározott környezetét vizsgálva hajtanánk végre; így törekedve arra, hogy megmaradjanak a terep és a keresendő objektumok kulcspontjai. Kétféle keresési eljárást próbáltunk egy pont egységnyi környezetének meghatározására: szekvenciális keresési kört és rácsalapú pontfelhő indexelést. Mindkét esetben a kiinduló méretet 1 m 2 ben határoztuk meg. Ennek több oka is van: 3
4 Általában az LIDAR állományok átlagos pontsűrűségét négyzetméterre vetítve adjuk meg. A keresési kör sugarának vagy a rács oldalhossz felének kisebbnek kell lennie az árok szélességénél. A mintaterületünkön lévő árkok mérete akár kisebb felbontást is lehetővé tenne, de a gyakorlatban a világháborús árokmaradványok keskenyebbek, ezért az 1 m 2 indokolt. A felbontás növelésének az átlagos ponttávolság és a futási idő szab határt. Ezeknek a kritériumoknak is megfelel az 1 m 2 ; a futási idő már ebben az esetben is 20 percre adódott, amit nem szerettünk volna tovább növelni. A pontfelhőnk csökkentésére három különböző algortimust próbáltunk ki. Elsőként 1 m 2 -es körzetben csak azokat a pontokat tartottuk meg, amelyek magassága egy bizonyos küszöbértéknél nagyobb mértékben eltér a leválogatott rész első pontjától (Algoritmus:THn). Ezzel kitöröltük a pontfelhőből azokat a pontokat, amik az adott környezetben nem mutatnak nagy magassági eltérést, így nem hordoznak plusz információt. Ezt az eljárást elvégeztük különböző küszöbértékekkel, mind a kereső kör, mind rács alapú indexelés használatával. Mivel csak a magassági küszöböt adtuk meg paraméterként és nem szabályoztuk más módon a pontmennyiséget, a módszer rendkívül jó indikátor a két keresési eljárás összehasonlítására is. A magassági küszöb növelésével a pontfelhőnk egyre csökken, és végül csak a magasságilag kiugróan eltérő pontok maradnak meg. Azonban mindkét esetben van egy minimális pontmennyiség, ami alá még nagyon nagy magassági küszöb esetén sem csökkenhet a pontmennyiség. Ennek oka, hogy az algoritmus minden esetben megtartja legalább azt a pontot, amihez képest az elemzést végzi, elkerülve ezzel, hogy a pontfelhőt megsemmisítsük. Kereső kör alkalmazása esetén a pontfelhőnket nem tudjuk a tényleges terület és a keresési kör területének hányadosa alá csökkenteni (esetünkben ez 9623 pont), rács alapú indexelés során pedig a rácsok száma alá (esetünkben ez 12778). Táblázat 1. A megmaradt pontmennyiségek a magassági küszöbök függvényében (az eredeti pontmennyiség volt) Magassági küszöb (m) Keresési kör (pontszám) Ekvivalens szabályos ritkítás léptéke Rács alapú indexelés (pontszám) Ekvivalens szabályos ritkítás léptéke 0, , , , ,
5 Habár a rácsok 1 m 2 területűek, a mintaterület szélein gyakori, hogy a szabályos elrendezés miatt egyes rácsokba csak egy pont kerül, megnövelve a rácsszámot. Az 1. táblázatban bemutatjuk a magassági küszöb és a megmaradt pontmennyiségek kapcsolatát, majd megvizsgáljuk, hogy milyen léptékű szabályos ritkítással érhetjük el közelítőleg ugyanezeket a pontmennyiségeket. Második elgondolásunk az volt, hogy ne adott pontokhoz képést vizsgáljuk a magassági eltéréseket, hanem a terület átlagos magasságához (Algoritmus:ÁTL). Kiszámoltuk az átlagmagasságtól való eltérések abszolút értékeinek átlagát, majd azokat a pontokat tartottuk meg, amelyek eltérése ennél az átlagnál nagyobb. Keresési kör alkalmazása esetén a pontfelhő a hatodára, míg rácsok használatával a felére csökkent. A következő algoritmusok meghatározott pontmennyiséget tartanak meg az adott keresési környezetekben. Eredményként n darab, az átlagos magasságkülönbségtől legjobban eltérő pontokat tartanak meg (Algoritmus:MAXn). Ez azonban nem jelenti azt, hogy a keresési területenként 4 pont megtartása négyszer akkora pontmennyiséget jelent, mint a területenkénti 1. Ennek magyarázata az, hogy vannak olyan egységnyi környezetek, ahol eredendően kevesebb pont van, mint amennyit meg akarunk tartani. Ilyenkor ezeket automatikusan meghagytuk. A területegységenként megtartandó pontok számát, a megmaradt pontmennyiségeket és a közelítő szabályos ritkítás léptélét a 2. táblázatban mutatjuk be. Táblázat 2. A megmaradt pontmennyiségek a vizsgálatonként megszabott pontszám függvényében függvényében (az eredeti pontmennyiség volt) Megtartandó pontok száma ter. egységenként Keresési kör (pontszám) Ekvivalens szabályos ritkítás léptéke Rács alapú indexelés (pontszám) Ekvivalens szabályos ritkítás léptéke Az eredmények és az eljárások minősítése Mivel a légi lézerszkennelés már többéves múltra tekint vissza, ezért a szakirodalomban számos példát találni arra, hogy különböző, egyéb távérzékelési eljárásokkal vetik össze minőségi szempontból a szkennelt pontfelhőket. Az egyik lehetséges eljárás esetén a felmért terület topográfiai és növényzetborítottsági szempontból jellegzetes részeiről mintaprofilokat generálhatunk és azok összehasonlításából vonhatjuk le a következtetéseinket (MOUGINIS-MARK ET AL. 2005). A vizsgálatot a harmadik dimenzióra is kiterjesztve, elemezhetjük az egyes felmérési eljárások adataiból generált domborzatmodellek közötti különbségeket. Ez gyakorlatilag térfogatszámítást és 5
6 térfogatkülönbségek számítását, valamint elemzését jelenti (C. H. GROHMANN ET AL. 2011). Ez utóbbi módszert választottuk ki a minősítési eljárásunk alapjául. A mi esetünkben a különböző újramintavételezési és szűrési eljárások eredményeképpen előállt pontfelhőkből generált terepmodelleket (DTM) kell összevetnünk az eredeti, nagy pontsűrűséggel rendelkező felmérésből származó terepmodellel. Azaz a minősítés lényege, hogy az egyes ritkított pontfelhőkből képzett modellek mennyire jól közelítik az eredeti adatokból levezetett modellt. Így tehát közvetett módon magukat a szűrési eljárásokat tudjuk minősíteni. Azzal természetesen tisztában kell lennünk, hogy a kapott eredmények alapvetően felmérés-specifikusak, azaz csak a konkrét adathalmazra érvényesek, de a kidolgozott módszer bizonyos feltételek mellett rutinszerűen alkalmazható más adatokra is. Ahhoz, hogy a minősítés megfelelő megbízhatóságú eredményt biztosítson, több fontos tényezőt és körülményt kell tisztáznunk: A pontfelhőkből generált terepmodellek vízszintes értelmű felbontásának azonosnak kell lennie, különben félrevezető adatokat kapunk. Az eredeti és a levezetett pontfelhőnek azonos területi kiterjedéssel kell rendelkeznie. Pontosabban: az összehasolítandó rácshálóknak egybevágónak kell lennie. Az első feltétel kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy hol van az a határérték a felbontás tekintetében, ahol a vizsgált földművek méreteinek figyelembevételével és egy adott térfogateltérési határ alatt maradva, megfelelő biztonsággal elvégezhetjük a DTM-ek összehasonlítását. Számítási kapacitás és idő szempontjából igen hasznos egy ilyen felbontási küszöbérték definiálása. A saját adatainkból kiindulva végrehajtottuk ezt a vizsgálatot. Elsőként az alapadatokból különböző felbontású raszteres terepmodelleket állítottunk elő lineráis interpolációval. Ezek alapján egyszerű szemrevételezéssel meghatároztuk azt a legkisebb felbontási értéket, amelyben még egyértelműen azonosíthatók a lövészárkok. Ez az érték 2 méter volt. Ezután a raszterméretet egészen 2,5 centiméterig csökkentettük és vizsgáltuk a futási időket, illetve egy referencia síkhoz képest a térfogatokat. A referencia sík magasságának a legalacsonyabb abszolút magasságú pont lefelé egész számra kerekített értékét vettük, minimalizálva ezzel a térfogat számértékét ugyanakkor elkerülve a negatív magasságkülönbségeket. A vizsgálatok kimutatták (3. ábra), hogy az 1 m 2 es modellfelbontás tökéletesen megfelel az elemzések elvégézéséhez, mivel ekkor a térfogat kevesebb, mint egy százalékban tér el a 2,5 centiméteres felbontású modell térfogatához képest. Tehát értelmetlen ennél jobb felbontást alkalmazni, főleg mivel a futási idő ugrásszerűen megnő.
7 A szűrő algoritmusainkat tehát az eredeti pontokból előállított 1 m-es raszterméretű modellhez viszonyítottuk. A minősítést kétféle, a korábban idézett publikációban közölttől (C. H. GROHMANN ET AL. 2011) eltérő, de azzal ekvivalens módszerre végeztük el. Számunkra a legfontosabb mutató az abszolút térfogat különbség ΔV, amely úgy állt elő, hogy az egyes raszterelemek különbségeinek abszolútértékéből számítottunk térfogatot a raszterméret felhasználásával. A mikrodomborzat vizsgálatának szükségessége is indokolja az abszolút értékek használatát a valós különbségekkel szemben, utóbbiak lehetséges kiegyenlítődése miatt. 3. ábra A térfogatok és a futási idők változása az eredeti adatokból kiindulva Az egyes szűrési eljárások korrekt minősítéséhez megközelítőleg azonos pontszámokkal kell dolgozni. Ezért is közöltük a korábbi táblázatokban a megfelelő szabályos ritkítási léptékeket. Ezen kívül közel véletlenszerűen kiválasztott pontokból levezetett modellel is elvégeztük az összehasolítást. Egyenletes eloszlással és a saját algoritmussal szűrt pontokkal azonos számú pontot előállítva a Matlab random szám genertorával. Elmondhatjuk, hogy a saját algoritmusokkal szűrt pontokból képzett modellek esetében mindig jobb eredményt kaptunk az abszolút térfogatkülönbségekre ΔV, mintha szabályosan szűrtük volna le a pontfelhőt vagy véletlenszerűen tartottunk volna meg pontokat. A valós térfogatkülönbségek esetén azonban sok esetben rosszabb eredményt kapunk, ugyanis a valós térfogatkülönbség relatív alacsony értékei úgy is előállhatnak, hogy az egyes helyeken előforduló nagyobb pozitív, illetve negatív értékű eltérések kiegyenlítik egymást. Azaz, az alacsony valós eltérések mögött viszonylag nagy magassági eltérések lehetnek az összevetett modellek között. Mivel a fő célunk az árkok detektálása és minél realisztikusabb modellezése, ezért az abszolút térfogateltéréseket kell elsődlegesen felhasználnunk a minősítés során. 7
8 Az alábbiakban tömören ismertetjük az egyes algoritmusok minősítésének eredményeit: A legjobb abszolút térfogateltérés ΔV értékekkel a THn nevű algoritmus rendelkezik, abban az esetben, amikor rács alapú indexelést használunk. A legjobb eredményt n=0,4 méteres küszöb esetén kaptuk, ahol a ΔV 37,6 %-kal jobb, mint a szabályosan ritkított (minden 13. pont meghagyása) közel azonos pontmennyiségű modellnél ΔVreg13. A véletlenszerűen ritkított pontfelhőből generált modellhez ΔVrnd képest pedig 38,7 %-kal értünk el jobb eredményt. Az ÁTL algoritmus is jobb ΔV eredmények szolgáltat, mint a ΔVreg és ΔVrnd. Viszont nem csökkenti kellő mértékben a pontfelhő méretét. A MAXn algoritmus ΔV értékei kis mértékben rosszabbak a THn algoritmushoz képest, viszont itt a valós térfogateltérések jobbak. További tervek Az algoritmusok további optimalizálása elengedhetetlen, mivel jelenleg nagyon sok erőforrást pazarol a pontfelhő teljes egészének kezelése, ami nem is indokolt. Ha egy pont környezetét vizsgáljuk, akkor nincs szükség arra, hogy a feldolgozó függvények a teljes pontfelhő mátrixát kezeljék, elég lenne kisebbet is, ezzel nagymértékben gyorsíthatók lennének az algoritmusok. További pontsűsűség csökkentő eljárásokat szeretnénk kidolgozni és tesztelni, illetve vizsgálni ezek kombinációit. Később szeretnénk áttérni C++ nyelvre, elszakadni a Matlab mátrixkezelő környezetétől, gyorsítva ezzel a feldolgozást és saját önálló feldolgozó szoftver készíteni. Felhasznált irodalom C. H. GROHMANN, A.O. SAWAKUCHI,V. R.MENDES (2011): Cell size influence on DEM volume calculation, Geomorphometry 2011, Redlands, pp f LOVAS T., BERÉNYI A., BARSI Á. (2012): Lézerszkennelés, Budapest, TERC, p P. J. MOUGINIS-MARK, H. GARBEIL (2005): Quality of TOPSAR topographic data for volcanology studies at Kilauea Volcano, Hawaii: An assessment using air-borne lidar data, Remote sensing of environment 96(2), Hawaii, pp graphic_data_for_volcanology_studies_at_kilauea_volcano_hawaii_an_assessm ent_using_airborne_lidar_data
XX. századi katonai objekumrekonstrukció LiDAR
XX. századi katonai objekumrekonstrukció LiDAR adatok felhasználásával Budapesti műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék Neuberger Hajnalka Dr. Juhász Attila Előzmények/célok
RészletesebbenLOKÁLIS IONOSZFÉRA MODELLEZÉS ÉS ALKALMAZÁSA A GNSS HELYMEGHATÁROZÁSBAN
LOKÁLIS IONOSZFÉRA MODELLEZÉS ÉS ALKALMAZÁSA A GNSS HELYMEGHATÁROZÁSBAN Juni Ildikó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem BSc IV. évfolyam Konzulens: Dr. Rózsa Szabolcs MFTT 29. Vándorgyűlés,
RészletesebbenDigitális Domborzat Modellek (DTM)
Digitális Domborzat Modellek (DTM) Digitális Domborzat Modellek (DTM) Digitális Domborzat Modellek (DTM) DTM fogalma A földfelszín számítógéppel kezelhető topográfiai modellje Cél: tetszőleges pontban
RészletesebbenTANTÁRGYI ADATLAP I. TANTÁRGYLEÍRÁS
TANTÁRGYI ADATLAP I. TANTÁRGYLEÍRÁS 1 ALAPADATOK 1.1 Tantárgy neve Fotogrammetria és lézerszkennelés 1.2 Azonosító (tantárgykód) BMEEOFTAG43 1.3 A tantárgy jellege kontaktórás tanegység 1.4 Óraszámok típus
RészletesebbenA Margit híd pillérszobrának 3D-s digitális alakzatrekonstrukciója Nagy Zoltán 1 Túri Zoltán 2
A Margit híd pillérszobrának 3D-s digitális alakzatrekonstrukciója Nagy Zoltán 1 Túri Zoltán 2 1 hallgató, Debreceni Egyetem TTK, e-mail: zoli0425@gmail.com 2 egyetemi tanársegéd, Debreceni Egyetem Természetföldrajzi
RészletesebbenSzakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató
Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen Szakdolgozat Raisz Péter Geoinformatikus hallgató Székesfehérvár, 2011.04.16 Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai
RészletesebbenAdatgyűjtés pilóta nélküli légi rendszerekkel
Adatgyűjtés pilóta nélküli légi rendszerekkel GISOpen-2015 2015.03.26. Miről lesz szó? Az eljárásról Eddigi munkáinkról A pontosságról A jogi háttérről csak szabadon:) Miért UAS? Elérhető polgári forgalomban
Részletesebben3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció
3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 14. Digitális Alakzatrekonstrukció - Bevezetés http://cg.iit.bme.hu/portal/node/312 https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/viiima01 Dr. Várady Tamás, Dr.
RészletesebbenMagyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje
Magyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje Iván Gyula Földmérési és Távérzékelési Intézet Földminősítés, földértékelés és földhasználati információ A környezetbarát gazdálkodás versenyképességének
Részletesebben3D-s számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció
3D-s számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 14. Digitális Alakzatrekonstrukció - Bevezetés http://cg.iit.bme.hu/portal/node/312 https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/viiiav08 Dr. Várady Tamás,
RészletesebbenDigitális topográfiai adatok többcélú felhasználása
Digitális topográfiai adatok többcélú felhasználása Iván Gyula Földmérési és Távérzékelési Intézet GIS OPEN 2003. Székesfehérvár, 2003. március 10-12. Tartalom A FÖMI digitális topográfiai adatai Minőségbiztosítás
RészletesebbenTakács Bence: Geodéziai Műszaki Ellenőrzés. Fővárosi és Pest Megyei Földmérő Nap és Továbbképzés március 22.
Takács Bence: Geodéziai Műszaki Ellenőrzés Fővárosi és Pest Megyei Földmérő Nap és Továbbképzés 2018. március 22. VÁZLAT Mit jelent a geodéziai műszaki ellenőrzés? Példák: Ki? Mit? Miért ellenőriz? résfal
Részletesebben29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról
29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 9 IX. ROBUsZTUs statisztika 1. ROBUsZTUssÁG Az eddig kidolgozott módszerek főleg olyanok voltak, amelyek valamilyen értelemben optimálisak,
RészletesebbenA lézerszkennelés lehetőségei a modern kori régészetben, hadtörténeti kutatásokban. Dr. Juhász Attila
A lézerszkennelés lehetőségei a modern kori régészetben, hadtörténeti kutatásokban Dr. Juhász Attila A lézerszkennelés földi és légi változatai mára gyakran használt adatgyűjtési eljárássá váltak számos
RészletesebbenMEGHATÁROZOTT FÖLDRAJZI TÉRSÉGEKBEN ELHELYEZKEDŐ LOKÁLIS TEREPFELSZÍNI ANOMÁLIÁK, OBJEKTUMOK FELDERÍTÉSE TÉRINFORMATIKAI RENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL
MEGHATÁROZOTT FÖLDRAJZI TÉRSÉGEKBEN ELHELYEZKEDŐ LOKÁLIS TEREPFELSZÍNI ANOMÁLIÁK, OBJEKTUMOK FELDERÍTÉSE TÉRINFORMATIKAI RENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL Dr. Winkler Gusztáv, Dr. Juhász Attila A következőkben leírt
RészletesebbenSzimuláció RICHARD M. KARP és AVI WIGDERSON. (Készítette: Domoszlai László)
Szimuláció RICHARD M. KARP és AVI WIGDERSON A Fast Parallel Algorithm for the Maximal Independent Set Problem című cikke alapján (Készítette: Domoszlai László) 1. Bevezetés A következőkben megadott algoritmus
RészletesebbenFotogrammetria és távérzékelés A képi tartalomban rejlő információgazdagság Dr. Jancsó Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar MFTTT rendezvény 2012. Április 18. Székesfehérvár Tartalom
RészletesebbenLégi távérzékelési projektek a Károly Róbert Főiskolán
Légi távérzékelési projektek a Károly Róbert Főiskolán Készítette: Dr. Tomor Tamás főiskolai docens, intézetigazgató Károly Róbert Főiskola Távérzékelési és Vidékfejlesztési Kutatóintézet GIS Open 2015
RészletesebbenEEE Kutatólaboratórium MTA-SZTAKI Magyar Tudományos Akadémia
DElosztott I S T R I B U T EEsemények D EV E N T S A NElemzé A L Y S I S se R E SKutatólaboratór E A R C H L A B O R A T Oium R Y L I D A R B a s e d S u r v e i l l a n c e Városi LIDAR adathalmaz szegmentációja
RészletesebbenPontfelhő létrehozás és használat Regard3D és CloudCompare nyílt forráskódú szoftverekkel. dr. Siki Zoltán
Pontfelhő létrehozás és használat Regard3D és CloudCompare nyílt forráskódú szoftverekkel dr. Siki Zoltán siki.zoltan@epito.bme.hu Regard3D Nyílt forráskódú SfM (Structure from Motion) Fényképekből 3D
RészletesebbenRÉGÉSZEK. Félévvégi beszámoló Térinformatikai elemzések tárgyból. Damak Dániel Farkas Vilmos Tuchband Tamás
RÉGÉSZEK Félévvégi beszámoló Térinformatikai elemzések tárgyból Konzulens: Dr. Winkler Gusztáv Készítették: Biszku Veronika Damak Dániel Farkas Vilmos Tuchband Tamás FELADAT KIÍRÁSA Winkler Gusztáv tanár
RészletesebbenNagy pontosságú rövidtávú ivóvíz fogyasztás előrejelzés Készítette: Bibok Attila PhD Hallgató MHT XXXIV. Vándorgyűlés
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Nagy pontosságú rövidtávú ivóvíz fogyasztás előrejelzés Készítette: Bibok Attila PhD Hallgató MHT
RészletesebbenUAV felmérés tapasztalatai
Mérnökgeodézia Konferencia 2018. UAV felmérés tapasztalatai Multikopteres térképezés kis méretű munkaterületeken Felmérések pontossága, megbízhatósága Budapest, 2018. 10. 27. Lennert József - Lehoczky
RészletesebbenAz INTRO projekt. Troposzféra modellek integritásvizsgálata. Rédey szeminárium Ambrus Bence
Az INTRO projekt Troposzféra modellek integritásvizsgálata Rédey szeminárium Ambrus Bence A projekt leírása Célkitűzés: troposzféra modellek maradék hibáinak modellezése, a modellek integritásának vizsgálata
RészletesebbenDIGITÁLIS TEREPMODELL A TÁJRENDEZÉSBEN
DIGITÁLIS TEREPMODELL A TÁJRENDEZÉSBEN DR. GIMESI LÁSZLÓ Bevezetés Pécsett és környékén végzett bányászati tevékenység felszámolása kapcsán szükségessé vált az e tevékenység során keletkezett meddők, zagytározók,
RészletesebbenAz éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban
Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR hatásvizsgálói konzultációs workshop 2015. június 23.
RészletesebbenDr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet
Ideális interpolációs módszer keresése a talajvízszint ingadozás talajfejlődésre gyakorolt hatásának térinformatikai vizsgálatához Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar
RészletesebbenMinõségbiztosítás és adatminõség 1
Minõségbiztosítás és adatminõség 1 Iván Gyula, a FÖMI osztályvezetõje 1. Bevezetés A földügyi szakágban a minõségirányítás, -biztosítás, -ellenõrzés régóta ismert fogalom, hiszen az egyes szabályzatok,
RészletesebbenTávérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés
Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés I. A légifotók tájolása a térkép segítségével: a). az ábrázolt terület azonosítása a térképen b). sztereoszkópos vizsgálat II. A légifotók értelmezése:
RészletesebbenTéradatokkal kapcsolatos elemzések és fejlesztések a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán
Téradatokkal kapcsolatos elemzések és fejlesztések a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán Dr. Kristóf Dániel Képes Attila GISOpen 2013 NyME GEO, Székesfehérvár, 2013.03.12-14. Földmérési és Távérzékelési
RészletesebbenFELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag
FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI LÉTESÍTMÉNYEK (RÉGÉSZETI OBJEKTUMOK) FELDERÍTÉSE oktatási anyag (RÉGÉSZETI) É OBJEKTUM-FELDERÍTÉS (ALAPOK) TERMÉSZETES MESTERSÉGES ELLENTÉTBŐL KIINDULVA felismerés alakzat és struktúra
RészletesebbenTelepülési tetőkataszterek létrehozása a hasznosítható napenergia potenciál meghatározására a Bódva-völgyében különböző térinformatikai módszerekkel
Települési tetőkataszterek létrehozása a hasznosítható napenergia potenciál meghatározására a Bódva-völgyében különböző térinformatikai módszerekkel Szalontai Lajos Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika
RészletesebbenÖsszeállította: Forner Miklós
Tartalomjegyzék 1. A légifényképezés célja... 2 2. Javaslat a Magyarország légifényképezése 2000 adataiból előállítható termékek kidolgozására... 3 2.1. Fotografikus úton előállított termékek (az eredeti
RészletesebbenA glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel. Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter
A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet VIII. Kárpát-medencei Környezettudományi
RészletesebbenTANTÁRGYI ADATLAP I. TANTÁRGYLEÍRÁS
TANTÁRGYI ADATLAP I. TANTÁRGYLEÍRÁS 1 ALAPADATOK 1.1 Tantárgy neve Távérzékelés 1.2 Azonosító (tantárgykód) BMEEOFTAG44 1.3 A tantárgy jellege kontaktórás tanegység 1.4 Óraszámok típus óraszám előadás
RészletesebbenVárosi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával
Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések
RészletesebbenA Megyeri híd terhelésvizsgálatának támogatása földi lézerszkenneléssel
A Megyeri híd terhelésvizsgálatának támogatása földi lézerszkenneléssel Dr. Lovas Tamás 1 Berényi Attila 1,3 dr. Barsi Árpád 1 dr. Dunai László 2 1 Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék, BME 2 Hidak
RészletesebbenOsztott algoritmusok
Osztott algoritmusok A benzinkutas példa szimulációja Müller Csaba 2010. december 4. 1. Bevezetés Első lépésben talán kezdjük a probléma ismertetésével. Adott két n hosszúságú bináris sorozat (s 1, s 2
RészletesebbenFotogrammetria és Térinformatika Tanszék, BME 2. Hidak és Szerkezetek Tanszék, BME 3. Piline Kft. lézerszkenneléses eljárás milyen módon támogathatja
A dunaújvárosi Pentele híd terhelésvizsgálatának támogatása földi lézerszkenneléssel Dr. Lovas Tamás 1 dr. Barsi Árpád 1 Polgár Attila 3 Kibédy Zoltán 3 dr. Detrekői Ákos 1 dr. Dunai László 2 1 Fotogrammetria
RészletesebbenCSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN
MFTTT 30. VÁNDORGYŰLÉS 2015. július 03. Szolnok CSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN Kovács Gergő Földmérő és földrendező szak, IV. évfolyam Verőné Dr.
RészletesebbenA GVOP keretében készült EOTR szelvényezésű, 1: méretarányú topográfiai térkép továbbfejlesztésének irányai
A GVOP keretében készült EOTR szelvényezésű, 1:10 000 méretarányú topográfiai térkép továbbfejlesztésének irányai Iván Gyula Földmérési és Távérzékelési Intézet GIS OPEN 2007 konferencia A földméréstől
RészletesebbenTúl szűk vagy éppen túl tágas terek 3D-szkennelése a Geodézia Zrt.-nél Stenzel Sándor - Geodézia Zrt. MFTTT 31. Vándorgyűlés, Szekszárd
Túl szűk vagy éppen túl tágas terek 3D-szkennelése a Geodézia Zrt.-nél Stenzel Sándor - Geodézia Zrt. MFTTT 31. Vándorgyűlés, Szekszárd 3D-szkennelés könnyedén Conti-kápolna (Bp. X.) Megyaszói Ref. Templom
Részletesebben1. ábra Egy terület DTM-je (balra) és ugyanazon terület DSM-je (jobbra)
Bevezetés A digitális terepmodell (DTM) a Föld felszínének digitális, 3D-ós reprezentációja. Az automatikus DTM előállítás folyamata jelenti egyrészt távérzékelt felvételekből a magassági adatok kinyerését,
RészletesebbenDigitális Domborzat Modellek (DTM)
Dgtáls Domborzat Modellek (DTM) DTM fogalma A földfelszín számítógéppel kezelhető topográfa modellje Cél: tetszőleges pontban magasság érték nterpolálása a rendelkezésre álló támpontok alapján Interpolácós
Részletesebben3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció
3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 15. Digitális Alakzatrekonstrukció Méréstechnológia, Ponthalmazok regisztrációja http://cg.iit.bme.hu/portal/node/312 https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/viiima01
Részletesebben3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás
3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás 15. Digitális Alakzatrekonstrukció Méréstechnológia, Ponthalmazok regisztrációja http://cg.iit.bme.hu/portal/node/312 https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/viiiav54
RészletesebbenHOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA
Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY
RészletesebbenA Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Damjanich János Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciaméré sének értékelése
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Damjanich János Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciaméré sének értékelése Készítette: Knódel Éva 2017. június 20. I. A telephely épületének állapota
RészletesebbenHÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE
HÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE Csécs Ákos * - Dr. Lajos Tamás ** RÖVID KIVONAT A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszéke megbízta a BME Áramlástan Tanszékét az M8-as
RészletesebbenModern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2011.09.27. A mérés száma és címe: 2. Elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011.10.11. A mérést végezte: Kalas György Benjámin Németh Gergely
RészletesebbenFöldi lézerszkennelés mérnökgeodéziai célú alkalmazása PhD értekezés tézisei
Földi lézerszkennelés mérnökgeodéziai célú alkalmazása PhD értekezés tézisei Berényi Attila Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Témavezető:
RészletesebbenA fotogrammetria fejlődési tendenciái
A fotogrammetria fejlődési tendenciái Dr. Engler Péter Dr. Jancsó Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar Fotogrammetria és Távérzékelés Tanszék GIS Open 2011. Fejlődési irányt befolyásoló
RészletesebbenKUTATÁSI JELENTÉS. Multilaterációs radarrendszer kutatása. Szüllő Ádám
KUTATÁSI JELENTÉS Multilaterációs radarrendszer kutatása Szüllő Ádám 212 Bevezetés A Mikrohullámú Távérzékelés Laboratórium jelenlegi K+F tevékenységei közül ezen jelentés a multilaterációs radarrendszerek
RészletesebbenA Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése
XXXII. OTDK - Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció FiFöMa A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése Pályamunka A dolgozat lezárásának dátuma: 2014.
RészletesebbenGyümölcsös ültetvények térinformatikai rendszerének kiépítése
Gyümölcsös ültetvények térinformatikai rendszerének kiépítése Nagy Attila 1 Fórián Tünde 2 Tamás János 3 1 egyetemi tanársegéd, Debreceni Egyetem, Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet, attilanagy@agr.unideb.hu;
RészletesebbenTávérzékelés. Modern Technológiai eszközök a vadgazdálkodásban
Távérzékelés Modern Technológiai eszközök a vadgazdálkodásban A távérzékelés Azon technikák összessége, amelyek segítségével információt szerezhetünk a megfigyelés tárgyáról anélkül, hogy azzal közvetlen
RészletesebbenIntelligens Közlekedési Rendszerek 2
Intelligens Közlekedési Rendszerek 2 Máté Miklós 2016 Október 11 1 / 14 Szenzor (érzékelő): mérés, detektálás Mérés elmélet emlékeztető Jó mérőműszer tulajdonságai Érzékeny a mérendő tulajdonságra Érzéketlen
RészletesebbenTávérzékelés a precíziós gazdálkodás szolgálatában : látvány vagy tudomány. Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata
Távérzékelés a precíziós gazdálkodás szolgálatában : látvány vagy tudomány Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata Az előadás felépítése Trendek a Föld megfigyelésében (hol kezdődött, merre tart ) Távérzékelés
RészletesebbenAZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)
RészletesebbenLáthatósági kérdések
Láthatósági kérdések Láthatósági algoritmusok Adott térbeli objektum és adott nézőpont esetén el kell döntenünk, hogy mi látható az adott alakzatból a nézőpontból, vagy irányából nézve. Az algoritmusok
RészletesebbenNagytömegű adatfeldolgozás Adatgyűjtés. Szigeti Ferenc Országos Vízügyi Főigazgatóság szigeti.ferenc@ovf.hu
Nagytömegű adatfeldolgozás Adatgyűjtés Szigeti Ferenc Országos Vízügyi Főigazgatóság szigeti.ferenc@ovf.hu Nagytömegű adatok köre Felmérési adatok - Folyók, kisvízfolyások adatai - Terepi vízterelő objektumok
RészletesebbenKorrigendum: Vállalkozási szerződés térinformatikai felmérések, feldolgozások beszerzésére. Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/82
Korrigendum: Vállalkozási szerződés térinformatikai felmérések, feldolgozások beszerzésére Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/82 1 Beszerzés tárgya: Vállalkozási szerződés térinformatikai felmérések, feldolgozások
RészletesebbenMilyen északi irány található a tájfutótérképen?
Milyen északi irány található a tájfutótérképen? A felmérést a Hárshegy :000 méretarányú tájfutótérképén végeztem. Olyan pontokat választottam ki, amik a terepen és a térképen is jól azonosíthatók. ezeket
RészletesebbenAl-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása
l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék
Részletesebben1. ábra Modell tér I.
1 Veres György Átbocsátó képesség vizsgálata számítógépes modell segítségével A kiürítés szimuláló számítógépes modellek egyes apró, de igen fontos részletek vizsgálatára is felhasználhatóak. Az átbocsátóképesség
RészletesebbenA fotogrammetria ismeretek és a szakmai tudás fontossága
Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézet A fotogrammetria ismeretek és a szakmai tudás fontossága 3. Légifotó Nap, Székesfehérvár, 2018. február 7. A fotogrammetria fogalma A fotogrammetria
RészletesebbenA DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK
A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK - két féle adatra van szükségünk: térbeli és leíró adatra - a térbeli adat előállítása a bonyolultabb. - a költségek nagyjából 80%-a - munkaigényes,
RészletesebbenMINTAFELADATOK. 1. Az alábbi diagram egy kiskereskedelmi lánc boltjainak forgalomkoncentrációját szemlélteti:
1. Az alábbi diagram egy kiskereskedelmi lánc boltjainak forgalomkoncentrációját szemlélteti: 100% 90% 80% 70% 60% 50% 2010 2011 40% 30% 20% 10% 0% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% a) Nevezze
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenFöldmérési és Távérzékelési Intézet. GISopen 2013: Jogi változások informatikai válaszok. 2013. március 13. NymE - Geoinformatikai Kar, Székesfehérvár
Az állami digitális távérzékelési adatbázisok létrehozása, kezelésének feladatai Zboray Zoltán igazgató Távérzékelési és Kozmikus Geodéziai Igazgatóság (TKGI) GISopen 2013: Jogi változások informatikai
RészletesebbenŰrfelvételek térinformatikai rendszerbe integrálása
Budapest, 2005. október 18. Űrfelvételek térinformatikai rendszerbe integrálása Molnár Gábor ELTE Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoport Témavezető: Dr. Ferencz Csaba Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizikai
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenDRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN
DRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN KÖRÖSPARTI JÁNOS NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (ÖVKI) Szaktanári továbbképzés Szarvas, 2017. december 7. A drónok használata egyre elterjedtebb
RészletesebbenÖnálló labor beszámoló Képek szegmentálása textúra analízis segítségével. MAJF21 Eisenberger András május 22. Konzulens: Dr.
Önálló labor beszámoló Képek szegmentálása textúra analízis segítségével 2011. május 22. Konzulens: Dr. Pataki Béla Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Források 2 3. Kiértékelő szoftver 3 4. A képek feldolgozása
RészletesebbenTávérzékelés a vízgazdálkodás szolgálatában. Bíró Tibor Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar
Távérzékelés a vízgazdálkodás szolgálatában Bíró Tibor Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar Távérzékelés Távérzékelés alkalmazásával két vagy háromdimenziós objektumok és természeti képződmények
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenKéprekonstrukció 3. előadás
Képrekonstrukció 3. előadás Balázs Péter Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék Szegedi Tudományegyetem Computed Tomography (CT) Elv: Röntgen-sugarak áthatolása 3D objektum 3D térfogati kép Mérések
RészletesebbenGrafikonok automatikus elemzése
Grafikonok automatikus elemzése MIT BSc önálló laboratórium konzulens: Orosz György 2016.05.18. A feladat elsődleges célkitűzései o eszközök adatlapján található grafikonok feldolgozása, digitalizálása
RészletesebbenE-Kataszteri rendszer ismertető
E-Kataszteri rendszer ismertető Az E-Szoftverfejlesztő Kft. által fejlesztett KATAwin kataszteri és eszköznyilvántartó rendszert 2,600 db önkormányzat alkalmazza évek óta. Teljeskörű Certop minősítéssel
RészletesebbenMÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI
MÉRÉSI EREDMÉYEK POTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI. A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk
RészletesebbenI. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE
I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Komplex termékek gyártására jellemző, hogy egy-egy termékbe akár több ezer alkatrész is beépül. Ilyenkor az alkatrészek általában sok különböző beszállítótól érkeznek,
RészletesebbenStatisztikai programcsomagok gyakorlat Pót zárthelyi dolgozat megoldás
Statisztikai programcsomagok gyakorlat Pót zárthelyi dolgozat megoldás A feladatok megoldásához használandó adatállományok: potzh és potolando (weboldalon találhatók) Az állományok kiterjesztése sas7bdat,
RészletesebbenA GEOINFORMÁCIÓS TÁMOGATÁS KORSZERŰ ELEMEI, AVAGY ÚJ SZÍNFOLTOK A GEOINFORMÁCIÓS TÁMOGATÁS PALETTÁJÁN
IV. Évfolyam 4. szám - 2009. december Koós Tamás koos.tamas@zmne.hu A GEOINFORMÁCIÓS TÁMOGATÁS KORSZERŰ ELEMEI, AVAGY ÚJ SZÍNFOLTOK A GEOINFORMÁCIÓS TÁMOGATÁS PALETTÁJÁN Absztrakt A szerző bemutatja a
Részletesebben(Solid modeling, Geometric modeling) Testmodell: egy létező vagy elképzelt objektum digitális reprezentációja.
Testmodellezés Testmodellezés (Solid modeling, Geometric modeling) Testmodell: egy létező vagy elképzelt objektum digitális reprezentációja. A tervezés (modellezés) során megadjuk a objektum geometria
RészletesebbenA HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE
A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,
RészletesebbenAZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT TALÁLKOZÁSA A TÉRINFORMATIKÁBAN VI. THEORY MEETS PRACTICE IN GIS
AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT TALÁLKOZÁSA A TÉRINFORMATIKÁBAN VI. THEORY MEETS PRACTICE IN GIS Szerkesztette: Boda Judit ISBN 978-963-318-488-2 Lektorálták: Dr. Szabó Szilárd, Pajna Sándor, Kákonyi Gábor,
RészletesebbenTávérzékelés és Fotogrammetria a Térinformatika Szolgálatában
Távérzékelés és Fotogrammetria a Térinformatika Szolgálatában A földmérés/térképészet Szerepe? SZOLGÁLTATÁS Mit? Kinek? A tér képét (információt) rajzolt térkép fénykép alapú térkép digitális térkép pontfelhő
RészletesebbenDOMBORZATMODELLEK ALKALMAZÁSA A TÉRKÉPKÉSZÍTÉSBEN. Ungvári Zsuzsanna tanársegéd
DOMBORZATMODELLEK ALKALMAZÁSA A TÉRKÉPKÉSZÍTÉSBEN Ungvári Zsuzsanna tanársegéd TARTALOM Domborzatmodellek ismertetése Térinformatikai műveletek lehetnek szükségesek a domborzatmodellek előkészítéséhez:
RészletesebbenA KLT (Kanade Lucas Tomasi) Feature Tracker Működése (jellegzetes pontok választása és követése)
A KL (Kanade Lucas omasi) Feature racker Működése (jellegzetes pontok választása és követése) Készítette: Hajder Levente 008.11.18. 1. Feladat A rendelkezésre álló videó egy adott képkockájából minél több
RészletesebbenHATÉKONY KIÉRTÉKELÉSI LEHETŐSÉGEK AZ MGCP PROJEKT SORÁN
III. Évfolyam 3. szám - 2008. szeptember Farkas Imre Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem farkas.imre@geodezia.hu HATÉKONY KIÉRTÉKELÉSI LEHETŐSÉGEK AZ MGCP PROJEKT SORÁN Absztrakt A 90 -es években végbement
RészletesebbenA DTA-50 felújítása. Dr. Mihalik József (PhD.)
Dr. Mihalik József (PhD.) HM Zrínyi Közhasznú NKft. Térképész Ágazat szolgáltató osztályvezető (ágazati igazgató-helyettes) mihalik.jozsef@topomap.hu www.topomap.hu A DTA-50 felújítása A HM Zrínyi Nonprofit
RészletesebbenA technológiáról. A GeoDrone projektek jellemzői:
A technológiáról kis területekről (néhány km2) vagy 10-20 km vonalas létesítményről kis magasságból (50-300 m) nagy felbontású-, nagy sűrűséggel készített légifénykép-sorozat Ortofotó-mozaik Digitális
RészletesebbenKépfeldolgozási módszerek a geoinformatikában
Képfeldolgozási módszerek a geoinformatikában Elek István Klinghammer István Eötvös Loránd Tudományegyetem, Informatikai Kar, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék, MTA Térképészeti és Geoinformatikai
RészletesebbenA nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén
A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén Maller Márton projekt felelős ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII.
RészletesebbenTANTÁRGYI ADATLAP I. TANTÁRGYLEÍRÁS
TANTÁRGYI ADATLAP I. TANTÁRGYLEÍRÁS 1 ALAPADATOK 1.1 Tantárgy neve TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSEK 1.2 Azonosító (tantárgykód) BMEEOFTA-J1 1.3 A tantárgy jellege kontaktórás tanegység 1.4 Óraszámok típus előadás
RészletesebbenR ++ -tree: an efficient spatial access method for highly redundant point data - Martin Šumák, Peter Gurský
R ++ -tree: an efficient spatial access method for highly redundant point data - Martin Šumák, Peter Gurský Recenzió: Németh Boldizsár Térbeli indexelés Az adatszerkezetek alapvetően fontos feladata, hogy
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Síkgeometria
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Síkgeometria 1) Döntse el, hogy a következő állítások közül melyik igaz és melyik hamis! a) A háromszög köré írható kör középpontja mindig valamelyik súlyvonalra
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenFöldfelszín modellezés
Földfelszín modellezés A topográfia és kartográfia a digitális világban Dr. Juhász Attila 2011. Tartalom Előszó... 4 1. A digitális topográfia és kartográfia alapfogalmai... 5 1.1. A topográfiai modellezés...
Részletesebben