Szakdolgozat. A CSORVÁSI KÖNYVTÁR TÖRTÉNETE az olvasó népköröktıl 1995-ig

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakdolgozat. A CSORVÁSI KÖNYVTÁR TÖRTÉNETE az olvasó népköröktıl 1995-ig"

Átírás

1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA TANÁRKÉPZİ FİISKOLAI KAR Könyvtártudományi Tanszék Szakdolgozat A CSORVÁSI KÖNYVTÁR TÖRTÉNETE az olvasó népköröktıl 1995-ig Konzulens: dr. Hajdu Géza nyugalmazott könyvtárigazgató Készítette: Kissné Gyuricza Mária III. évf. levelezı informatikus könyvtáros hallgató Szeged, 2006

2 2 T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal BEVEZETÉS 3 1. A TELEPÜLÉS RÖVID TÖRTÉNETE 4 2. CSORVÁS KÖRI, EGYLETI ÉLETE között Csorvási Olvasó Népkör Csorvási Olvasó Egylet CSORVÁSI KÖZMŐVELİDÉS, KÖNYVTÁRAK között Iskolakönyvtárak Kiscsorvási Iskola Katolikus Iskola Szakkönyvtárak Csorvási Iparos Kör Csorvási Méhészkör CSORVÁSI KÖZMŐVELİDÉS, KÖNYVTÁRAK között Kultúra helyzete a II. világháború után Könyvtárügy a politika szolgálatában. A politikai pártok könyvtárai FKGP MKP SZDP NPP NÉPKÖNYVTÁRTÓL A BARTÓK BÉLA KÖNYVTÁRIG között Népkönyvtár 1949-tıl 1960-ig Községi Könyvtár ig Bartók Béla Közmővelıdési és Ifjúsági Könyvtár A DINAMIKUS FEJLİDÉS IDİSZAKA A könyvtár története 1981-tıl 1988-ig Átmeneti könyvtárhelyiségben 1989-tıl 1991-ig A korszerő könyvtár 1992-tıl 1995-ig 44 BEFEJEZÉS 51 FELHASZNÁLT IRODALOM 52 FÜGGELÉK 55

3 3 B E V E Z E T É S A csorvási könyvtár történetének rövid ismertetését tartja a kezében a kedves Olvasó. Csorvás mővelıdésügyében, kulturális életében a Bartók Béla Könyvtár fontos szerepet játszik. Szeretjük településünknek ezt a darabját. S vajon nem jobban tudjuk-e becsülni, ha többet tudunk róla, ha alaposabban megismerjük múltját? Fontos a múlt ismerete, és az emlékeké, akár jók, akár kevésbé azok. S fontos az is, hogy kiknek köszönhetjük a már elért eredményeket. Én e dolgozatban arra vállalkoztam, hogy a teljesség igénye nélkül rövid áttekintést adjak a múltról, s felvillantsam, milyen út vezetett az olvasómozgalmak óta eltelt több mint száz éven át a mai könyvtárig. A dolgozat két különálló, de szervesen egymáshoz kapcsolódó részbıl tevıdik öszsze. Az elsı részben Csorvás rövid történetérıl írok, mely település többszöri megpróbáltatás után mégis talpon tudott maradni, s önálló községként, nagyközségként létezni, fejlıdni. A másik rész a község könyvtárának történetét meséli el az olvasómozgalmaktól ig. Az összeállításnál az idırendiséget vettem figyelembe. Több megválaszolatlan kérdés vár feleletre: - hogyan volt képes ez a kis falu önálló könyvtárat létrehozni, s vajon miféle erı és kitartás hajtotta a többszöri újrakezdés felé? - kik voltak azok, akik segítették ebben a folyamatban? Szakdolgozatom megírásával ezekre a kérdésekre keresem és próbálom megadni a választ, valamint tisztelettel emlékezem azokra a nagyszerő és elhivatott emberekre, akik szívüket, lelküket a csorvási oktatásnak és mővelıdésnek szentelték. Köszönetet kívánok mondani két jeles amatır helytörténeti kutatónak, név szerint Kasuba Istvánnak és Zalai Györgynek, akik tudásukat és kutatási eredményeiket rendelkezésemre bocsátották, Csepreginé Vida Viktóriának, hogy záródolgozatának részeit felhasználhattam, valamint Szabó Istvánnak és Szente Károlynak, akik a fotók átadásával, illetve digitalizálási munkával segítették elı a szakdolgozat elkészültét.

4 4 1. A TELEPÜLÉS RÖVID TÖRTÉNETE Nem nagy ez a falu habár nagyközség. A nagyléptékő térképek méretaránya nem is teszi lehetıvé, hogy feltüntessék rajta 1 Hogy a tatárjárás elıtti Békés megye 150 falva között ott volt Csorvás is, ezt a régészeti leletek mellett valószínősítik a kor olyan történeti eseményei, társadalmi, gazdasági körülményei, amelyeknek meghatározó szerepük volt a falu keletkezésében. A tatárjárás elıtt kialakult településszerkezet a nemzetségek szállásterületén, a királyi és hercegi birtokon, a várbirtok területén jött létre. Békés megye jelentıs része a Vata-nemzetség szállásterülete volt. Az a terület, amelyen Csorvás keletkezett, e szállásterületnek a Körösöktıl D-re, DNY-ra fekvı részén volt 2. A falu története régészeti források ismeretében követhetı nyomon. A tatárjáráskor Békés megye területe teljesen elnéptelenedett. Csorvás neve csak a tatárjárás után kétszáz évvel fordul elıször elı 3. Csorvást elıször 1456-ban említik, mint Szentetornyához tartozó pusztát. Mint birtokról, Hunyadi János majd fia, Mátyás király korában bukkan fel adat. /Egy idıben Chorva-nak, illetve Cyorvas-nak is írják./ Mátyás király oklevelében ez szerepel: Csorvás Magyarország térképén " Mátyás, Isten kegyelmébıl Magyarország...királya... üdvöt és kegyet, megfontolván Gerla-i Ábrahámffy Tamás hő szolgálatainak érdemeit... a Békés megyében lévı Gerendás, Csorvás, Keth Sopron, Apacza nevő birtokokat... elıbb mondott Gerla-i Ábrahámffy Tamásnak 4 és összes örököseinek adjuk. Kelt, Budán, 1458.július 25-én" 5 /Függ. 1. kép/ 1 Nagyközség a Viharsarokból. Fejezetek Csorvás rövid történetébıl. Zrínyi Kiadó, Budapest p. 2 Magyarország régészeti lelıhelyei. Békés megye, Szarvasi járás. 6. tábla Budapest, Zalai György: Csorvás a középkorban. Telekgerendás, p.

5 5 A mohácsi vész után csak a jobbágyság maradt helyben nagy számban. Nekik köszönhetı, hogy Békés megye és Csorvás község is fennmaradt. A faluban földmőveléssel foglalkoztak ben a falu 52 családból állt ban 285 fıre tehetı Csorvás népessége. A falu 33 esztendıvel késıbb, sok más kisebb - nagyobb településsel együtt újból a pusztulás sorsára jutott. Tehát a második Csorvás csak 150 esztendıt élt, földig rombolták, felégették a török - tatár hadak 1596-ban. A pusztulás után Csorvás 250 éven át a pusztai lét különbözı szakaszait élte. A falu 1723-ban Harruckern János 6 bécsi udvari szállító kezére jutott, aki ekkor kapta meg adományként Békés és Zaránd vármegyéket. Az új földbirtokos, aki bárói címet is kapott s egyben a megye fıispánja is lett, az ország más részeirıl hívott letelepedni vágyókat. 150 év után hasította eke az elsı barázdát, a pásztorok mellett megjelentek a földmővelık is. Az újratelepítés csak a Rákóczi - szabadságharc utáni idıszakban indult meg, különösen az 1700-as évek második felében. Lassan benépesült a terület, kisebb - nagyobb gazdaságok jöttek létre. Kialakult a növénytermesztés és állattenyésztés egyensúlyára törekvı gazdálkodás és 1745 között Csorvás-pusztát a bolgár származású Kacsemag Miklós 7 bérli, majd 1745-tı1 gyulai jobbágyok kapják meg évi forint bérleti díjért. A puszta ebben az idıben szinte csak legelı. A Harruckern család az 1700-as évek végére kihalt, Csorvás-pusztát /ekkor még így nevezték/ a Wenckheim család 8 örökölte. Csorvásra a lakosság nagymértékő betelepülése a XIX. század második harmadától veszi kezdetét. Mind többen kapnak kedvet a letelepülésre, illetve az ideköltözésre ban a családok száma már 40, a lélekszám 180 fı, 1851-ben már 360 fıt számlálnak es évekre Csorvás "kinıtte" pusztakorát. Létrejöttek annak feltételei, hogy történelmében harmadszor újra önálló községként fejlıdjön tovább. Az évi IX. törvénycikk eltörölte a jobbágyságot, megszőnt a hőbéri kötelesség, amely az úrbéri szerzıdésekben meghatározta a Gyulához tartozó Csorvás-puszta életét. A puszta népessége gyorsan növekedett. A puszta fejlıdése sok más olyan igényt támasztott, amely már önálló helyi "ügyintézést" követelt. 4 Nagyközség a Viharsarokból 2. Fejezetek Csorvás történetébıl. Kasuba István, Csorvás p. 5 Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendı a források tükrében. Békéscsaba, p. 6 Nagyközség a Viharsarokból 2. Fejezetek Csorvás történetébıl. Kasuba István, Csorvás p. 7 U.o p. 8 U.o p.

6 6 " A Békés - Csanádi Megyehatóság június 26-án hozott határozatával elrendelte Csorvás adóközséggé alakítását. Az új adóközség mőködésének megkezdését november elsejével jelöli meg." 9 Ezzel hivatalosan is véget ért Csorvás pusztakora. Az új község hamar beilleszkedett a csabai járás községeinek sorába. Az elsı bírója Paraszka János 10 középparaszt, jegyzıje Putics János 11 volt ben elrendelték a 6-12 éves korú gyermekek iskolába járását, azonban nem rendelték el ehhez az iskolák építését. A házhelyek kiosztása ben megkezdıdött. A lakóházak, középületek építése azonnal megindult. Az elöljáróság ezt azzal segítette, hogy téglaverıket fogadott, szalmát, nádat, vásárolt és győjtött, téglát égetett az építkezéshez. Az elkészült téglából az elöljáróság 62 ezer darabot a református egyház által iskola építésére adományozott, 60 ezer darabot községháza építésére, a többit eladta. Széles összefogással az iskola már 1859 ıszén tanulókat fogadott ben készült el a Szeged Orosháza - Békéscsaba vasútvonal, amely Csorvás gazdasági és kulturális fejlıdését nagymértékben elımozdította ben készült el az elsı deszkapalló-járda a községházától a református és a római katolikus templomig. A házakat elıször 1880-ban számozták ben épült a község belterületén az elsı kövesút. A népesség száma népszámláláskor Népesség összesen ebbıl belterület 2757 külterület 2929 Csorvás népessége 50 év alatt közel /7/ hétszeresére növekedett. Ugyanezen idı alatt Békés megye népessége 84 %-al nıtt 12. A kezdeti idıben a külterületeken összességében több lakos élt, mint a belterületen. A tanyák sajátos módon /szándékosan vagy véletlenül/ csoportosan jöttek létre. Ezek általában vallási csoportokat, elkülönüléseket is jelentenek. A majorok nemcsak külön csoportot alkottak, hanem 1895-ig nagy önállósággal is rendelkeztek. Ennek jogát nem csorbította a község vezetısége, mert a majorok készek voltak a közigazgatástól elszakadva önálló község szervezésére is. 9 BM Levéltár IV.5145/1856. Zalai György: A harmadik Csorvás Békéscsaba p. alapján 10 Nagyközség a Viharsarokból 2. Fejezetek Csorvás történetébıl. Kasuba István, Csorvás p. 11 U.o p. 12 KSH. Magyarország községeinek és városainak népessége az és 1870-es években. Budapest, 1881.

7 7 A majorok a falutól többnyire 4 8 km. távolságra helyezkedtek el. Ezeket keskenynyomtávú, lóvontatású gazdasági vasút kötötte össze. Ez elsısorban az uradalmak gazdasági érdekeit szolgálta, mert így szállították az eladásra szánt terményüket a vasútállomásra, nyáron pedig a mezıgazdasági munkásokat, aratókat a majorba. Az uradalmaknak távbeszélı összeköttetésük is volt, amellyel a csendırségre is lehetett telefonálni. A vezetékeket a kisvasút mellett építették ki. Ez az 1800-as évek végének technikai fejlettségéhez képest óriási dolognak számított. Csorvás egyre gyorsabb ütemben fejlıdött óta van községi orvos és bába is ban 3 tagú csendırséget állítottak fel, melynek egyik tagja lóháton a levélhordói feladatot is ellátta. A községben 1889-ben létesült az elsı nagyobb üzem: Elekes József 13 gızhengermalma. A malom a daráláson és vámırlésen kívül kereskedelmi ırlést is végzett, és az elıállított lisztet Ausztriába exportálta. A másik nagyobb üzem a Csorvási Hengermalom, mely Wenckheim Matild 14 grófi birtokos tulajdona volt. Ez ugyancsak darálást és vámırlést végzett. A két üzem a faluban embernek adott munkalehetıséget novemberében elkészült az artézi kút a piactéren tıl nevet kaptak az utcák, terek, 1902-tıl a majorok is júliusában hatalmas jégvihar pusztított, a legtöbb gazdának még a vetımag sem termett meg. Pusztított emellett a filoxéra /szılıtető/ is, és a faluban hosszantartó betegségek tizedelték a sertésállományt. A gazdasági nehézségek ellenére az újabb betelepülések eredményeként folytatódtak az építkezések. Kölcsönöket vettek fel, cserépgyárat létesítettek a falu határában. Több alkalommal felmerült, hogy a községháza nagyon rossz állapotban van, ezért javítására pénzt kell biztosítani. Végül is nem javítanak, hanem építkeznek: 1912-ben elkészül a teljesen új épület. Felépülnek a templomok és iskolák is. Az elsı világháború kitörése szomorú fordulatot hozott a község életébe. A behívottak közül sokan a harcmezın maradtak, fogságba estek, vagy rokkantan tértek haza. A gazdasági élet visszaesett, a termelés csökkent, a határban rekvirálók jelentek meg, kellett a termény a hadseregnek. Rövid idı alatt kimerült a község, de erısen tiltakozott azon megyei terv ellen, miszerint a községet a Békéscsabai Járáshoz kívánnák csatolni. Az 1920-as évekre jellemzı általános munkanélküliség az 1930-as évek elsı felében még fokozódott. Ennek enyhítésére ínségmunkát vezettek be. Az építıipari szakmába tartozó kımővesek és ácsok sem kaptak munkát a községben, mert az épülı házak túlnyomó része földbıl /vert fal vagy vályog/ épült és azt az építtetık a legtöbb esetben sajátmaguk, 13 Nagyközség a Viharsarokból 2. Fejezetek Csorvás történetébıl. Kasuba István, Csorvás p. 14 U.o p.

8 8 családtagjaik segítségével, házilagosan készítették. A kisiparosok mőhelyei a község fıutcáján, a mai Rákóczi utcán és az ezzel párhuzamosan haladó Kossuth és István király utcákban helyezkedtek el. Ugyanitt kezdte mőködését a gyógyszertár, a posta, a takarékpénztár és a mozi is. A többi kisebb üzlet a község területén szétszórtan helyezkedett el. Legjelentısebb a kereskedık közül Weiczner Bernát épület-, tőzifa és vaskereskedı, aki fateleppel, sıt korlátolt italmérési engedéllyel is rendelkezett. Az as években lezajlott gazdasági válság a gazdaságilag gyengébb kereskedıket tönkretette. A 30-as évek végén a kereskedelem átmenetileg kissé fellendült. Még újabb üzletek is nyíltak, de az áruellátás 1942-tıl fokozatosan szőkült, s a kereskedelem napról napra mind nagyobb áruhiánnyal küzdött. A község történetének új fejezete október 6-án kezdıdött. Ekkor érte el területünket a Malinovszkij marsall vezette 2. Ukrán Front Plijev lovas-gépesített csoportja és az 53. hadsereg egységei. Csanádapáca felıl Gerendáson át nyomultak elıre, Csorváson gyorsan áthaladtak, nem ütköztek német, illetve magyar ellenállásba. A község elöljárói elmenekültek, elhagyták hivatalukat áprilisában megkezdték a földosztást: családonként 5 kh. föld és gyermekenként plusz egy kh. jutott. A grófok földjének szétosztása után megtörtént a házhelyek kijelölése, az uradalmi épületek lebontása, az építési anyagok szétosztása is. Még ezév decemberében megalakult a helyi földmővesszövetkezet. A község fı jövedelmi forrását ezután a földmővelés képezte, de igen jelentıs még a szarvasmarha-, ló-, sertés- és baromfitenyésztés, valamint a tojástermelés.

9 9 Csorvás iparilag gyengén fejlett. A lakosok közül sokan foglalkoztak háziipari tevékenységgel, kenderbıl, rongyból készítettek szınyeget, pokrócot. A szövıszékek is házilag készültek, a seprőkötésnek is nagy hagyománya volt a faluban ben Csorváson 70 önálló kisiparos dolgozott. A lakáskörülmények is sokat fejlıdtek tól 1944-ig a községben alig épült új lakás tıl 1954-ig 250 új ház épült és több mint 100-at újítottak fel. Ezek már nem azonosak az egykori vert falú, földes, egyszobás, kisablakos lakásokkal. Nagy alapterülető, téglából épült, villanyvilágításos otthonok. A községet 1951-ben kapcsolták be az országos villamoshálózatba. Az egészséges ivóvízellátást a mai Szabadság téren lévı artézi kút, 5 db. szivattyús kút és egy ásott közkút biztosította ben megnyílt a 7 ágyas községi szülıotthon, amely nagy esemény volt a község életében. Többszöri javaslatra 1967-ben kiépítették az ivóvízhálózatot és még 4 kutat fúrattak a jó minıségő ivóvíz biztosítására. Egyre több járda épült, majd a 47-es fıközlekedési út belterületi szakaszát és a Bajcsy Zs. utcát szélesítették, korszerősítették ben döntés született a HÓDIKÖT 15 csorvási üzemének telepítésére, így helyben kapott munkát 180 asszony és lány, akik addig a háztartásban dolgoztak. A Minisztertanács január 1. napjával az országban az elsık között adta Csorvásnak a nagyközség címet. Csorvás egyre ütemesebben fejlıdött. Megalakult az Öregek Hetes Napközi Otthona, kialakult a színvonalas egészségügyi ellátás /3 körzeti orvos, 2 fogorvos, 1 gyermekorvos, 3 védını dolgozik a községben/. Emelkedik a szolgáltatások színvonala is: vágóhíd, benzinkút, sütıüzem épül. Elkészülnek a földgázvezetékek, rekonstruálják az elektromos hálózatot, fejlesztik a közvilágítást. Sok lakásba eljutott a kábeltévé is. A lakosság számának változása az eltelt évek során: A népesség száma népszámláláskor Népesség összesen Hódmezıvásárhelyi Divat Kötöttárugyár 16 Nagyközség a Viharsarokból. Fejezetek Csorvás rövid történetébıl. Zrínyi Kiadó, Budapest p.

10 10 Jellemzı volt a falura a szocializmus idején a háztartások szolidáris gazdasági együttmőködése a mezıgazdasági munkákban. Kinek mije volt, azzal segítette ki a másikat, és kalákába végezték a munkákat is. Amikor elkezdtek járni a városba dolgozni az emberek, akkor ezek a viszonyok kezdtek gyengülni, a közös mezıgazdasági munkák áttolódtak a második gazdaságra. A rendszerváltás óta a gazdaság válsága és a privatizáció komoly megpróbáltatásokat hozott a különbözı csoportoknak. Ebben a térségben ez úgy mutatkozott meg, hogy a szomszédos városokban, ahová a falu nagy része bejárt dolgozni, a gyárak és termelı üzemek elvesztették piacaik jelentıs részét. Ezeken a munkahelyeken leépítések kezdıdtek. Elsı lépésben a vidéki dolgozók váltak munkanélkülivé. A privatizáció is magával hozta a munkanélküliséget. Az új tulajdonosok átszervezték az egységeket, sok esetben teljesen más célra használták az épületeket. Szükség volt átképzésekre, amit nehezen viseltek az emberek, mert hozzá voltak szokva, hogy dolgozni járnak, amiért bért kapnak, eddigi munkában töltött éveik alatt fel sem merült az, hogy tanulniuk kelljen. A faluban mőködı üzemegységek, amiket nagyobb vállalatok helyeztek ki, szintén bezártak a piacvesztés miatt. Ezek a dolgozók is a munkanélküliség áldozatai lettek. A mezıgazdasági struktúra átalakítása során a szövetkezeti gazdálkodásról inkább a családi gazdálkodás felé tolódott a gazdálkodási forma Csorváson. Akik kárpótlás útján hozzájutottak földhöz, valamilyen géphez, azok megpróbáltak gazdálkodni. Azok, akik munkanélküliek lettek és nem tudtak továbbra sem elhelyezkedni, nagy reményekkel fogtak bele a mezıgazdasági gazdálkodásba. A munkanélküli élethelyzetben ez kitörési esélyként kecsegtetett. A kezdeti sikerek hamar elkeseredésbe fulladtak. A mezıgazdasági termelés növekedése és profitképessége csökkenni kezdett, gyengült a világpiaci versenyképesség, a gazdasági reform elé állított mezıgazdaság stagnálásához vezetett. A nemzetközi élelmiszerkereslet és a belsı fogyasztás egyaránt visszaesett. Ezek a változások érintették a Csorvási Gazdák METÉSZ termelıszövetkezetet is, itt is elbocsátásokra került sor. A helybeli munkahelyek nagy része megszőnt, felerısödött a két közeli város Békéscsaba és Orosháza elszívó hatása. Az elvándorlás jórészt a fiatal és képzettebb lakosságra jellemzı, így megindult a nagyközség fokozatos elöregedése, lakossági és gazdasági erodálódása.

11 11 2. CSORVÁS KÖRI, EGYLETI ÉLETE között A csorvási polgárosodás folyamatában döntı jelentıséggel bírt a körök, és egyletek megjelenése a közéletben az 1880-as években. Korábban nincs nyoma, hogy polgárok csoportjai érdeklıdésüknek, vagy foglalkozásuknak megfelelı egyesületet alakítottak volna. Az elsı csorvási egyesület: 2.1. Csorvási Olvasó Népkör ben alakult. Elsısorban Csorvásra települt orosházi lakosokból, alapszabályát is a hasonló orosházi körtıl vette át. Tagjai túlnyomóan protestáns vallású helyiek közü1 kerültek ki. Iparosokat, tisztviselıket, mezıgazdasági dolgozókat találunk a tagok között. A szervezet a 48-as függetlenségi politikát támogatta, a Függetlenségi Párt helyi bázisa lett. /Függ. 2. kép/ 2.2. Csorvási Olvasó Egylet18 A helyi vallásfelekezet korabeli elkülönülésébıl adódóan az egyletbe többségében a katolikus vallásúak léptek be. Vezetıje Grócz Béla19 katolikus plébános lett: A tagok a község legtehetısebb rétegeibı1 kerültek ki. Itt találjuk Sztojanovics Gyula és Rácz Lipót20 földbirtokost, Müller Náthán és Deutsch Adolf kereskedıt, Voith Lajost21 és Korossy Camillót22 is. Az egylet megalakulásával Csorváson is kialakult a politikai élet két pólusa. Az új egylet célja: társulás, szellemi, erkölcsi önmővelıdés és a tagjai sorába várt vallás és rangkülönbség nélkül minden fedhetetlen élető csorvási polgárt. /Függ. 3. kép/ A kör újságot rendel: a Nép Zászlója, Kossuth Hírlap, Függetlenségi Hírlap, Orosházi Újság, késıbb a Népszava. 17 Kasuba István: Csorvási évfordulók II. Csorvási Híradó szám 3.p. 18 BML. Egyleti Alapszabályok Győjteménye V Nagyközség a Viharsarokból 2. Fejezetek Csorvás történetébıl. Kasuba István, Csorvás p. 20 U.o p. 21 U.o p. 22 U.o p.

12 12 Könyvtárat alapít, viszont alapszabálya tiltja az egylet helyiségeiben a vallási és politikai vitákat. Mivel tagjainak anyagi helyzete rendkívül jó, könyvtára gyorsan gyarapodik. A közmővelıdés helyi bázisa lehetett volna az egylet, ha a tagok száma lehetıvé tette volna ben új plébános kerül Csorvásra, Kozma Gusztáv 23. Azonnal bekapcsolódik az egyleti munkába, és látja, hogy az egyszerőbb néprétegek nem kötıdnek az egyesülethez. Az évtized végére a két csorvási olvasókörben megjelennek a munkások, elsısorban a Népkör tagjai között. A Népkörben terjedtek a szocialista nézetek, melynek hatására a tagok többsége megalakítja a Csorvási Munkáskört június 13-án 24. Elnöke Horváth András 25, jegyzıje Puskás János, pénztárosa Szász Pál 26. Taglétszáma 1891-ben 441 fı. A kör tagjai kubikusok, nincstelenek, 1-2 holdas proletárok, szegényparasztok. A munkáskör mozgalom a Viharsarokból indult, Csorváson másodikként alakítják meg. A Munkáskör már nemcsak kulturális missziót teljesít, hanem Csorvás elsı érdekvédelmi szervezete lett. Kozma Gusztáv látta hívei problémáit, azt is, hogy az egyházak befolyása csökken a dolgozó rétegek körében. Ezért egy új szervezet megalakítását látta célszerőnek az Olvasó Egylet mellett. Így alakult meg június 30-án a Csorvási Katolikus Kör 27, melynek elsı elnöke Kozma. Gusztáv plébános, jegyzıje pedig Gremsperger József 28 lett. /Függ. 4. kép./ Ezek után a két katolikus vezetéső olvasókör egymás mellett párhuzamosan mőködik. Viszont a Katolikus Kör választmánya nagyobb volt, mint az Olvasó Egylet teljes létszáma február 22-én a Csorvási Katolikus Kör a könyvtár javára táncmulatságot rendezett, amelynek eredménye: Belépti díjakból bevétel 103 Ft 40 kr. Felülfizetésekbıl bevétel 28 Ft 60 kr. 29 A felülfizetık között ott vannak a falu módosabb polgárai, Csausz István 30, Gremsperger József, Merza János, Sebestyén András stb. 23 Nagyközség a Viharsarokból 2. Fejezetek Csorvás történetébıl. Kasuba István, Csorvás p. 24 BML. Fıispáni Iratok MMI. 3301/ Nagyközség a Viharsarokból 2. Fejezetek Csorvás történetébıl. Kasuba István, Csorvás p. 26 U.o p. 27 BML. Egyleti Alapszabályok győjteménye V. 28 Nagyközség a Viharsarokból 2. Fejezetek Csorvás történetébıl. Kasuba István, Csorvás p. 29 Adalékok a Római Katolikus Egyház történetéhez (Historia Domus) 30 Nagyközség a Viharsarokból 2. Fejezetek Csorvás történetébıl. Kasuba István, Csorvás p.

13 13 A táncmulatság /bál, vigalom/ rendezése általános gyakorlat volt, bevétele általában több volt, mint befizetett tagdíj. A körök ebbı1 (is) fedezték kiadásaikat. A századforduló után az olvasókörök felett eljár az idı. Elıtérbe kerülnek a rétegszervezetek, majd késıbbiekben a politikai pártok. Közben Csorvásnak ismét új plébánosa lett Szirtes Antal 31 személyében. Ez a nagymőveltségő tankönyvíró plébános megmozgatja a katolikus szervezeteket. Azonnal átlátta, hogy a baloldali szervezetek térhódítását Csorváson a munkástömegek problémáinak felvállalásával lehet megállítani ben a Csorvási Munkáskör szervezetébı1 megalakul az MSZDP 32 Csorvási Szervezete ben pártszakadás folytán megalakul a Független Szocialista Párt Csorvási Szervezete. Tevékenységük csak kulturális tevékenységre korlátozódik, ami baloldali könyvek, újságok olvasását jelentette ben mivel politikai lehetıség nincs a mőködésre az FSZP fedıszerveként megalakul a Csorvási Földmívelı Egylet, melynek bázisát az FSZP könyvtára jelentette. Az MSZDP Csorvási Szervezete is hasonló sorsra jut, ık is a párt könyvtárára építve megalakítják 1905-ben a Csorvási Általános Közmővelıdési Egyletet január 10-én megalakul a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének helyi csoportja. Elnöke Szász Pál, pénztárnok Bertók György, jegyzı Gabnai Ádám lett 33. A csoport könyvtárából fennmaradt könyv, Csizmadia Sándor Csak vissza nem címő könyve. A könyvben lévı feliratból tudjuk, hogy a könyvet 14 napra lehetett kölcsönözni, és tilos volt a levél behajtás. /Függ. 6. kép/ Ez a könyvtár a 30-as évekig marad fenn, a könyvek utána az SZDP könyvtárába kerülnek. A Csorvási Munkáskör és utódszervezeteinek a megalakulásával az Olvasó Népkör elvesztette tagságának a felét, a mezıgazdaságban dolgozókat. A Csorvási Iparoskör megalakulása, 1907 után a másik nagy munkásréteg, az iparosok is kiválnak az Olvasó Körbıl ben a Csorvási Olvasó Egylet mőködését hivatalosan beszüntette. Vagyonát az alapszabály értelmében koronát - a csorvási szegényeknek adományozta. A politikacsinálás feladatát a pártok veszik át, a rétegszervezetek pedig jobban képviselik a tagság gazdasági érdekeit, és a kulturális funkciót is be tudják tölteni. 31 Nagyközség a Viharsarokból 2. Fejezetek Csorvás történetébıl. Kasuba István, Csorvás p. 32 Magyarországi Szociáldemokrata Párt 33 Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége. Jegyzıkönyv BML. Fıispáni Iratok MMI. 539/1906

14 14 3. CSORVÁSI KÖZMŐVELİDÉS, KÖNYVTÁRAK között Az elsı világháború a közmővelıdést Csorváson teljesen elsorvasztotta. A körök, egyletek tevékenységüket szüneteltették, vagy feloszlottak után azonban megindult a körökben a kulturális élet, és háttérbe szorult a politika. "A könyvek a nép ismeretszerzésének legfontosabb forrásai közé tartoznak, és a népmőveltség terjedésének is legalkalmasabb eszközei. Az a nép, mely gyönyört, élvezetet talál hasznos, tanulságos, értékes, szívet-lelket nemesítı olvasmányokban, a biztos haladás útján áll, azt nem kell félteni sem az anyagi, sem az erkölcsi romlástól." 34 A helyi kulturális élet központjai a Csorvási Iparoskör és a Csorvási Kisgazdák Egylete, valamint a Katolikus Kör lett. Ezek a szervezetek saját székházzal, több száz kötetes könyvtárral, színházteremmel rendelkeztek. Könyvtárukban szépirodalmi könyvek, Jókai, Mikszáth, Herczeg Ferenc, Verne Gyula könyvei mellett megtalálható volt a szakirodalom, elsısorban mezıgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozó könyvek. A mőkedvelı színjátszás a 20-as évek végére vált tömegmozgalommá. Ekkorra már az Iparoskör a Kisgazda Egylet és a Levente Egyesület is rendezett mőkedvelı elıadásokat. Ezekben az idıkben az elıadások színhelye a Kisgazda Egylet székháza, valamint az Ipartestület. A színjátszó gárda is erre a két csorvási szervezetre épült. Az így kialakult, mintegy 50 fıs szereplıgárda a körülményekhez képest magas színvonalon közvetítette a magyar irodalmat, erısítette a színház szeretetét Csorváson. Mára csak nagyon kevés dokumentum maradt fenn ezekbıl az idıkbıl. Biztosan csak az 1927-ben játszott csorvási sikerdarab: a Jairus lánya sikerérıl tudunk, amelyet az Iparoskör adott elı: A fıpapok a Jarius lánya c. darabból 34 Békésvármegye törvényhatósági iskolánkívüli népmővelési bizottságának Évkönyve MCMX~CVIII. Nép és közkönyvtárügy. 168.p.

15 15 Szintén nagy sikere volt a Kisgazda Egylet május 17-én elıadott Elnémult harangok címő darabjának is: A csorvási mőkedvelı színjátszás elsı szakasza a világháborúig tartott. Megjelentek a szakfolyóiratok, vallásos irodalom az egyletek, körök könyvtárában. A 20-as években újból engedélyezik a Kisgazda színjátszók az Elnémult harangok c. darabban Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségé-t, majd megalakul a Munkásotthoni Szövetkezet is. Ezzel szegényebb rétegek is olvasási és mővelıdési lehetıségekhez jutnak Iskolakönyvtárak A község képviselı testülete december 14-én úgy dönt, hogy új állami elemi népiskolát épít 35. Ennek fedezésére az állami egyenes adók öt százalékát fordítja. Kölcsönt is kell felvenni. Így a telket és az iskolát telekkönyvileg a kincstár tulajdonába kell bejegyezni. Feltétel még, hogy az iskola elkészültével felekezeti oktatást nem támogat a község. A szegény családok gyerekeinek az iskola tandíjmentességet adott, azonban köteles volt 50 fillért fizetni, amely összeget könyvtáralapítás céljára fordítottak. Tóth László 36, aki követte az államhatalom pillanatnyi törekréseit, megszervezte a levente mozgalmat. E mellett jut ideje a csorvási Sport Klub szervezésére, vezetésére is. Kovács István 37 az iskola új igazgatója igyekszik túlteljesíteni az elvárásokat, a nevelést a háború, olykor a fasiszta célok érdekébe állítja ben a zsidótörvények értelmében többek között Bródy Sándor és Molnár Ferenc könyveit az iskolakönyvtárból eltávolíttatja. A háború kezdetén a Magyar Hiszekegy 38 után a diákokkal elmondatja a németek által elfoglalt orosz városok nevét. 35 Kasuba István: A csorvási protestáns iskolák története. Csorvási Híradó szám. 5-6~p. 36 Nagyközség a Viharsarokból 2. Fejezetek Csorvás történetébıl. Kasuba István, Csorvás p. 37 U.o p. 38 Trianon után 1920-ban Papp-Váry Elemérné, született Sziklay Szeréna által költött háromsoros fohász, hazafias vagy irredenta jellegő. Késıbb tizenöt szakaszos verssé formálja.

16 Kiscsorvási Iskola A tanítás március 1-én kezdıdött meg az iskolában. Az elsı évfolyamra 29 gyereket írattak be a szülık, akik uradalmi cselédek, tanyás béresek és földmívesek voltak. Az iskola legnagyobb egyénisége Supkégel Aladár volt. Rendkívül sokat tesz az iskolán kívüli népnevelésért, a körzetben lakó felnıttekért is ben az ı kezdeményezésére alakult meg a Kiscsorvási Kisgazda Egylet, melynek jegyzıje, az egylet kulturális életének az irányítója. Az iskolában "klubszoba" volt, kis asztalokkal székekkel. A könyvtár közel 600 kötet könyvet tartalmazott szeptember 1-én szőnt meg a tanítás Katolikus iskola Az 1890-es évben győjtés indult a községben egy új katolikus iskola építése érdekében, melynek eredményeként Rudolf-majorban is iskola épült. Az iskolával egy kisebb könyvtár is helyet kapott. Elsısorban egyházi erkölcső könyveket tartalmazott. Elsı tanítója Sántha Sándor 40 volt. Irodalmi körökben is nevet szerez magának, Csorvásra érkezése után a Békés megyei Közlöny állandó munkatársa lett. Írt verseket, templomi énekek szövegét. A leghosszabb idıt Sasvári Margit tölti az iskolában, 21 évet. Nem csak az iskolai oktatás, hanem az iskolán kívüli népmővelés egyik legnagyobb csorvási alakja lett. Szendrei Nándor több idegen nyelvet beszélı tanító volt, szenvedélyesen szerette a repülımodellezést, a tevékenységébe a gyerekeket is bevonta, akik a tanulás után szívesen modelleztek. Felesége, aki nem volt pedagógus, a tanulókból színjátszó csoportot szervezett, emlékezetes elıadásaikat máig emlegetik az egykori gyerekek Kasuba István: Kiscsorvási Iskola március szeptember 1. Csorvási Híradó szám 3. p. 40 Nagyközség a Viharsarokból 2. Fejezetek Csorvás történetébıl. Kasuba István, Csorvás p. 41 Kasuba István: Csorvási Évfordulók 7. Csorvási Híradó szám.3.p.

17 Szakkönyvtárak Csorvási Iparos Kör A községben 1907-tıl 1939-ig jóváhagyott alapszabállyal mőködı Iparos Kör volt. Az Ipartestület 1923-ban alakult. Alapszabályát 1924-ben hagyták jóvá. Székháza a mai Rákóczi utca 37. számú épület helyén volt. A tagok száma 1930-ban 110 fı 42. A tagok kulturális tevékenységet is folytattak. Színjátszó csoportot, könyvtárat szerveztek. Sokan tagjai voltak a helyi dalárdának is. A székházukban elıbb italmérést, majd késıbb 1930-tı1 vendéglıt tartottak fenn. Az italmérés jövedelmébıl és a tagdíjakból tartották fenn a testületet. A községben a különféle szakmák széles skáláját találjuk meg. Elsısorban a mezıgazdasággal szorosan összefüggı kovács, bognári és kerékgyártó mesterek vannak szép számmal, de megtalálhatók cipészek, csizmadiák, asztalosok, szabók, borbélyok, pékek...stb. Iparostanonc- iskola mőködött 1927-tıl 1932-ig elıtt 27 kiskereskedı és a Hangya Szövetkezet látta el áruval a lakosságot. A helyi kereskedık érdekeinek összehangolására, és megvédésére 1933-ban alakult meg a Csorvási Kereskedelmi Kör, amely jóváhagyott alapszabállyal rendelkezett. Elsı elnöke Elekes József malomtulajdonos volt. Lényege az volt, hogy a kereskedıket szakmai és jogi tanácsokkal lássa el. Az as években lezajlott gazdasági válság a kereskedıket tönkretette. A zsidótörvény bevezetésének hatására 1944-ben a kereskedelem teljesen leromlott Csorvási Méhészkör március 1-én alakult meg a Csorvási Méhészkör. Alapszabállyal rendelkezett, amely kimondja, hogy a Méhészkör "anyagilag is támogatja, továbbá szervezi az irodalmi és egyéb kulturális megmozdulásokat. Tevékenységüket elsısorban a tagság lakóterületén fejtik ki, de a tagság érdekében ezt a tevékenységet a lakóterületen túlterjeszve is végzi. 43 Elnöke Pásztor Rezsı, titkára és pénztárosa Hárshegyi Antal volt. 15 taggal alakult meg a kör, a tagok száma folyamatosan nıtt. 42 Nagyközség a Viharsarokból. Fejezetek Csorvás rövid történetébıl. Zrínyi Kiadó, Budapest p. 43 Méhészkör Alapszabályának tervezete

18 18 A Méhészkörnek megalakulásától kezdve szakkönyvtára volt. A könyveket a vásárlás sorrendjében számmal látták el. /Függ.12.kép/ A könyveket tizennégy napra lehetett kölcsönözni. A tagok tagdíjból, majd különféle méhészfelszerelések kölcsönzési díjából tartották fenn magukat, és könyvtárukat is ebbıl a bevételbıl gyarapították. Különféle méhészeti szakfolyóiratokat is járattak, ezeket viszont nem lehetett kölcsönözni. /Függ.13. kép/ Rendszeresen kiállításokat és bemutatókat szerveztek tó1 Csorvási Méhészeti Szakcsoport néven mőködik, 1988 végéig aktívan tevékenykedik a csoport az ÁFÉSZ 44 keretén belül. 4. CSORVÁSI KÖZMŐVELİDÉS, KÖNYVTÁRAK között 4.1. Kultúra helyzete a II. világháború után A magyar könyv- és könyvkultúra gazdag történetében a két világháború közötti idıszak nem tartozik a kiemelkedı szakaszok közé. A háborús pusztítások még tovább rontottak rajtuk után legsürgısebb feladat a közmővelıdési könyvtárak létrehozása volt, mivel az országban néhány városi könyvtáron kívül nem volt közmővelıdési könyvtári ellátás ben a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére a Népkönyvtárakat Szervezı Országos Bizottság 1100 könyvcsomagot küldött szét a falvakba ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 600 vándorkönyvtárat szervezett. Ezek az akciók a gyors segítséget szolgálták, de ezek a korábbi népkönyvtári elképzelésekre emlékeztettek ben a Népkönyvtári Központ korszerő és idıálló könyvtárak szervezéséhez fogott ben egymás után alakultak a falusi könyvtárak. Igaz, hogy egy-egy népkönyvtár állománya kötetet tett ki, de dokumentálta a szándékot: az új rendszer könyvet, mőveltséget is akar adni az embereknek. A népkönyvtárakba szánt mőveket az Országos Könyvtári Központ népkönyvtári osztálya központilag vásárolta meg, beköttette, ellátta katalógus cédulákkal, kölcsönzési kartonokkal, majd körzeti könyvtárak útján letétként juttatta el a falvakba Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet 45 Csapodi Csaba - Tóth András - Vértesy Miklós: Magyar Könyvtártörténet. Budapest Gondolat Kiadó, p.

19 Könyvtárügy a politika szolgálatában. A politikai pártok könyvtárai A Független Kisgazdapárt a Csorvási Kisgazda Egylet tagjaiból alakult meg. A két szervezet vezetésében ugyanazok a személyek foglaltak helyet. Gyakorlatilag örökölte a párt az egyletnek a székházát, színháztermét, melyet 1948-ban Ortutay Gyula avatott fel. Politikai rendezvényeiket kulturális elıadásokkal színesítették. 800 kötetes könyvtára volt, szépirodalmi és szakmai jellegő könyveket lehetett kölcsönözni végén a Magyar-Szovjet Társaság 46 vette át, elıször a színháztermet, kellékeiket, jelmezeket. Ebbıl a könyvtárból alakult meg 1949-ben Csorvás elsı népkönyvtára, melynek tagja lehetett Csorvás minden lakója. A könyvtár állományába kerültek a késıbbiekben megszőnt vagy megszüntetett szervezetek, így a Katolikus Kör és más politikai pártok könyvtáraiból a szépirodalmi mővek Magyar Kommunista Párt könyvtára A párt könyvtárában kifejezetten politikai jellegő könyvek voltak, a marxizmus klasszikusai, Rákosi Mátyás munkái, a pártértekezletek anyagai /Függ.14. kép/. Szépirodalmi könyveket a párt nem tartott. Ez a könyvtár a szeminárium céljait szolgálta és kevésbé a közmővelıdést. Komoly színjátszó tevékenység volt a pedagógusok segítségével Szociáldemokrata Párt Könyvtára 1943-ban a Szent Imre /a mai Bajcsy-Zsilinszky Endre u./ 34. számú házban volt a szervezet, a FÉKOSZ 48 -szal együtt. Legnagyobb könyvtára volt a községben. Külön-külön könyvszekrénye volt a két szervezetnek. Az SZDP-t 1944-ben betiltották, vezetıi egy részét internálták. A párt könyvtára azonban márciustól októberig nem szóródott szét, ezért az 1944 decemberében újjáalakuló párt mintegy 200 kötetes könyvtárat vitt magával új helyére a Hangya Szövetkezethez. Elmondások szerint több évfolyam újságot és folyóiratot is ıriztek a könyvtárban. Többek között a Népszavát, és a Nımunkást. E körül a könyvtár körül alakul ki a párt kultúrgárdája, mely nagyszerő színielıadásokat tartott ban az egyesülés után a párt könyvtára a politikai rostálás után a Földmővesszövetkezet könyvtárába került. 46 Késıbb Magyar-Szovjet Baráti Társaság 47 Nagyközség a Viharsarokból. Fejezetek Csorvás rövid történetébı1. Zrínyi Kiadó. Budapest, p. 48 Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége

20 Nemzeti Parasztpárt könyvtára A párt 1945 márciusában alakult. Mivel alapító atyái a népi írók voltak, ezért könyvtárában elsısorban Veres Péter, Erdei Ferenc, Féja Géza mővei voltak fellelhetık. Emellett a két világháború között írt szociológia munkákat, valamint a párt vezetıinek aktuális politikai írásait és a Sarló kiadványait lehetett megtalálni re elsorvad, könyvtára a politikai válogatás után a Népkönyvtár állományba kerül. 5. NÉPKÖNYVTÁRTÓL A BARTÓK BÉLA KÖNYVTÁRIG között 5.1. Népkönyvtár 1949-tıl 1960-ig 1949 végére megalakul Csorvás elsı nyilvános könyvtára, a Népkönyvtár. Könyvanyagát a megszőnt és megszüntetett egyletek, körök, pártok szépirodalmi anyagából állították össze. A közmővelıdési - kulturális élet központja a Kisgazdakör épülete volt a Kossuth u.11.szám alatt 49. A régi kisgazdakör épülete 49 Nagyközség a Viharsarokból. Fejezetek Csorvás rövid történetébı1. Zrínyi Kiadó. Budapest, p.

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl.

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl. OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl. Az önkormányzat kötelezı feladata a helyi közmővelıdési tevékenység

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

Bevezetı, helyzetelemzés

Bevezetı, helyzetelemzés Tengelic Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 5/2002./VI.26./ számú önkormányzati rendelete a közmővelıdésrıl a módosításáról szóló 16/2007.(IX.26.) és a 12/2009 (VIII.19.) számú rendelettel egységes

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 2. A könyvtári szolgáltatások és a használók viszonya... 5. 3. A vizsgálat... 12. 3.1 A könyvtár bemutatása... 12

TARTALOMJEGYZÉK. 2. A könyvtári szolgáltatások és a használók viszonya... 5. 3. A vizsgálat... 12. 3.1 A könyvtár bemutatása... 12 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetı... 3 2. A könyvtári szolgáltatások és a használók viszonya... 5 3. A vizsgálat... 12 3.1 A könyvtár bemutatása... 12 3.1.1 A könyvtár története... 12 3.1.2 A könyvtár jelenlegi

Részletesebben

XII. évfolyam, 2. szám Úny Község Önkormányzatának Kiadványa 2008. július

XII. évfolyam, 2. szám Úny Község Önkormányzatának Kiadványa 2008. július ÚNYI ÚJSÁG XII. évfolyam, 2. szám Úny Község Önkormányzatának Kiadványa 2008. július T A R T A L O M Fejezetek Úny község történelmébıl Óvodai hírek Iskolai hírek Testületi Tallózó Anyakönyvi hírek Berhidai

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015. 1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája 2008 2015. Tartalomjegyzék Bevezetés Az országos kulturális stratégia fontosabb célkitőzései 3 A helyi kulturális stratégia elvei

Részletesebben

Beszámoló a Kernstok Károly Mővészeti Alapítvány (2801. Tatabánya, Fı tér 4. Pf. 1244.) 2007. évi tartalmi tevékenységérıl

Beszámoló a Kernstok Károly Mővészeti Alapítvány (2801. Tatabánya, Fı tér 4. Pf. 1244.) 2007. évi tartalmi tevékenységérıl Beszámoló a Kernstok Károly Mővészeti Alapítvány (2801. Tatabánya, Fı tér 4. Pf. 1244.) 2007. évi tartalmi tevékenységérıl A Kernstok Károly Mővészeti Alapítvány és kuratóriuma elsısorban pályázati támogatások

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

POLLACK MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA

POLLACK MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA 2. számú melléklet POLLACK MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRI GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT Készítette: Pataki Sándorné Szathmáry Péterné könyvtáros ISKOLAI KÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT A Pollack Mihály Általános Iskola

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Békés Városi Könyvtár Békés, Széchenyi tér 4. SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Békés Városi Könyvtár Békés, Széchenyi tér 4. SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT Békés Városi Könyvtár Békés, Széchenyi tér 4. SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1./ A Szervezeti és Mőködési Szabályzat célja A Szervezeti és Mőködési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy rögzítse

Részletesebben

rségi Foglalkoztatási trehozása

rségi Foglalkoztatási trehozása Ajka TérsT rségi Foglalkoztatási Partnerség g létrehozl trehozása és mőködtetése Kedvezményezett: Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Székhely: 8400 Ajka, Szabadság tér 12. Támogatás összege: 20

Részletesebben

Mozgókönyvtári feladatellátás 2012-ben a hévízi városi könyvtárban

Mozgókönyvtári feladatellátás 2012-ben a hévízi városi könyvtárban Mozgókönyvtári feladatellátás 2012-ben a hévízi városi könyvtárban A mozgókönyvtári feladatellátást nyújtó szervezet: Gróf Festetics György Műv. Kp. Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény Igazgató: Halász

Részletesebben

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról A Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Gyıri Levéltára, a Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, a MOKK

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

A SZARVASI SZAKMUNKÁSKÉPZÉS-SZAKKÉPZÉS TÖRTÉNETE

A SZARVASI SZAKMUNKÁSKÉPZÉS-SZAKKÉPZÉS TÖRTÉNETE A SZARVASI SZAKMUNKÁSKÉPZÉS-SZAKKÉPZÉS TÖRTÉNETE A Szarvasi szakképzés-iparosképzés a XIX. sz. második felére nyúlik vissza. A mővelıdésre és tudásra vágyó iparosság szorgalmazta, hogy ne csak szakmájukban

Részletesebben

2./ Rendezvények biztosításában való részvétel: ( A teljesség igénye nélkül )

2./ Rendezvények biztosításában való részvétel: ( A teljesség igénye nélkül ) Sárospataki Polgárır Egyesület 2012. évi beszámolója Egyesületünk 2004. június 4-én alakult. Taglétszámunk 31 fı. A 31 fıbıl 15 fı alapító tag. Megalakulásunk óta nagyon sok energiát fordítottunk arra,

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete. 14/2000.(XI. 15.) számú. rendelete. a nagyközségi önkormányzat közmővelıdési feladatairól

Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete. 14/2000.(XI. 15.) számú. rendelete. a nagyközségi önkormányzat közmővelıdési feladatairól Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete 14/2000.(XI. 15.) számú rendelete a nagyközségi önkormányzat közmővelıdési feladatairól I. A nagyközség általános jellemzıi, körülményei Kadarkút nagyközség

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Sorszám:8. Ügyiratszám: 1-3/2012. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012.

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

GYŐJTİKÖRI SZABÁLYZAT. Ady Endre Városi Könyvtár és Mővelıdési Központ, Baja. Helye a könyvtári rendszerben: városi könyvtár

GYŐJTİKÖRI SZABÁLYZAT. Ady Endre Városi Könyvtár és Mővelıdési Központ, Baja. Helye a könyvtári rendszerben: városi könyvtár GYŐJTİKÖRI SZABÁLYZAT Ady Endre Városi Könyvtár és Mővelıdési Központ, Baja Helye a könyvtári rendszerben: városi könyvtár Típusa: nyilvános közmővelıdési könyvtár Alapfunkciói Az információkat szabadon,

Részletesebben

PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM

PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM szeptember 01 2014. augusztus 31. Készítette: igazgató Szakközépiskolánk 2007. szeptember 01. napjával kezdte mőködését. Jelen tanévben 10 pedagógus álláshelyünk van, amibıl

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

melyet Devecser Város Önkormányzatának Képviselıtestülete

melyet Devecser Város Önkormányzatának Képviselıtestülete DEVECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELİTESTÜLETE 8461. Devecser, Petıfi tér 1.Tel: 512-730 Devecser Város Önkormányzatának Képviselı-testülete megállapítja az államháztartásról szóló többször módosított

Részletesebben

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól.

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. I. A község általános jellemzıi körülményei LAD község az ország dél-nyugati

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA RÁBATAMÁSI

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA RÁBATAMÁSI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA (2009. szeptember 1.-tıl) RÁBATAMÁSI Rábatamási Község Önkormányzata az államháztartásról

Részletesebben

Hírlevél. Közel a csillag

Hírlevél. Közel a csillag RÉPCESZEMEREI Hírlevél IV. évfolyam, 2. szám 2008. December Közel a csillag A csillag közelít. Lángoló csóvája fényesen hasítja az égbolt fekete palástját. A világ, mint forró nyáron tikkadt föld az esıt,

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. augusztus 27-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. augusztus 27-i ülésére Tárgy: Tájékoztató az Önkormányzat tulajdonába kerülı lakóingatlanok mőszaki állapotáról, az önkormányzati tulajdonú lakások lakbérérıl szóló 5/2003. (III. 28.) rendelet módosítása Elıkészítette: Váczi

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

Határozati javaslat. Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének./2010.(XI.30.) számú határozata

Határozati javaslat. Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének./2010.(XI.30.) számú határozata E L İ T E R J E S Z T É S a Krúdy Gyula Városi Mővelıdési Központ és Könyvtár SZMSZ-ének módosítására. Készült: Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2010. november 30-i ülésére Elıterjesztı:

Részletesebben

Magyar Mezıgazdasági Múzeum Könyvtára

Magyar Mezıgazdasági Múzeum Könyvtára MAGYAR MEZİGAZDASÁGI MÚZEUM 1146 Budapest, Városliget, Vajdahunyadvár Levélcím: 1367 Bp. 5., Pf. 129. Tel: (36-1) 364-0071 Fax: (36-1) 364-0076 E-mail: foigazgato@mmgm.hu Honlap: www.mmgm.hu Magyar Mezıgazdasági

Részletesebben

AKTUÁLIS. A belgyógyászati angiológia helyzete Magyarországon

AKTUÁLIS. A belgyógyászati angiológia helyzete Magyarországon 1 AKTUÁLIS A belgyógyászati angiológia helyzete Magyarországon Írta: DR. MESKÓ ÉVA Ha jelenlegi érbeteg-ellátásunkról beszélünk, át kell tekintenünk azt az idıszakot, amelyben a magyarországi belgyógyászati

Részletesebben

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2004. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSİ ÁLLAPOTA,

Részletesebben

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

KÖRZETI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA RÁBATAMÁSI ALAPÍTÓ OKIRATA

KÖRZETI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA RÁBATAMÁSI ALAPÍTÓ OKIRATA KÖRZETI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA RÁBATAMÁSI ALAPÍTÓ OKIRATA Rábatamási Község Önkormányzata az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv., a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. és a költségvetési

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Helyszín: Nick Ideje: 2014. szeptember 20. 10.00 óra Szeptember 20-án ismét egy kedves meghívásnak

Részletesebben

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ Recsk Nagyközségi Önkormányzat 3245. Recsk, Kossuth L. út 165. Tel.: 36/578-310, Fax: 478-022 Email: polghiv.recsk@axelero.hu SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2004. Készült: 2004. december Jóváhagyta:

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/27. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján a Képviselı-testület

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

A Babus Jolán Középiskolai Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

A Babus Jolán Középiskolai Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A Babus Jolán Középiskolai Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2009-2013 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETİ... 4 2 FENNTARTÓI MINİSÉGPOLITIKA... 7 2.1 FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK... 7 3 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 8

Részletesebben

Program- és feladatterv 2014. évre

Program- és feladatterv 2014. évre HONVÉD BAJTÁRSI EGYESÜLET SÁRBOGÁRD Program- és feladatterv 201 évre Fsz. Központilag szervezett rendezvények: 1. BEOSZ küldöttgyőlés, választmányi ülés 201 április 2. BEOSZ-KDR tagegyesületi ök értekezlete

Részletesebben

XI. ORSZÁGOS TEXTILES KONFERENCIA BÉKÉSCSABA 2008. MÁRCIUS 7-9.

XI. ORSZÁGOS TEXTILES KONFERENCIA BÉKÉSCSABA 2008. MÁRCIUS 7-9. XI. ORSZÁGOS TEXTILES KONFERENCIA BÉKÉSCSABA 2008. MÁRCIUS 7-9. A KONFERENCIA ÉS A PÁLYÁZATOK MEGHIRDETÔI: Békés Megyei Népmûvészeti Egyesület Hagyományok Háza Népmûvészeti Egyesületek Szövetsége A konferencia

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. június 25-i ülésére

E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. június 25-i ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 1228 /2009 E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. június 25-i ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Napok programja

Részletesebben

Belsı ellenırzési jelentés

Belsı ellenırzési jelentés Enying Város Önkormányzata Belsı Ellenırzés 8130 Enying Kossuth u. 26. Tel/fax: 22/372-002 Iktatószám: Ellenırzés száma: 9/2010 Azonosító: 9-3/2010 Belsı ellenırzési jelentés Enying Város Önkormányzata

Részletesebben

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola Eötvös József Székhelyintézmény Készítette: Pap Éva

Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola Eötvös József Székhelyintézmény Készítette: Pap Éva Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola Eötvös József Székhelyintézmény Készítette: Pap Éva Hódmezővásárhely, 2010. március 20. Az iskolai könyvtárhasználati útmutatója

Részletesebben

Kiegészítés a Csengey Gusztáv Általános Iskolában indítható osztályok számának meghatározásához

Kiegészítés a Csengey Gusztáv Általános Iskolában indítható osztályok számának meghatározásához Aszód Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 2170Aszód, Szabadság tér 9. Kiegészítés a Csengey Gusztáv Általános Iskolában indítható osztályok számának meghatározásához Tisztelt Képviselı-testület! A

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Az iparosodás stációi a hazai pékségeknél. Hagyományok és innováció. III. rész

Az iparosodás stációi a hazai pékségeknél. Hagyományok és innováció. III. rész Az iparosodás stációi a hazai pékségeknél. Hagyományok és innováció. III. rész Dr. Oláh András Elızmények: Katonapékség a komáromi erıdben Oszmán Birodalom terjeszkedése során, 1541-ben Buda török kézre

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Integrált Városfejlesztési Stratégia NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM Városközpontok funkcióbıvítı megújítása a nem megyei jogú városokban NYDOP-2009-3.1.1./A Integrált Városfejlesztési Stratégia Csorna, 2009. október 29. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Az Ady Endre Könyvtár kérdőíve az olvasók elégedettségének értékeléséhez

Az Ady Endre Könyvtár kérdőíve az olvasók elégedettségének értékeléséhez Az Ady Endre Könyvtár kérdőíve az olvasók elégedettségének értékeléséhez Kedves Könyvtárhasználónk és Látogatónk! Szeretnénk megismerni, hogy könyvtárunk szolgáltatásai mennyire felelnek meg az Ön igényeinek.

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV a képviselı-testület 2012. április 10-én megtartott rendkívüli ülésérıl

JEGYZİKÖNYV a képviselı-testület 2012. április 10-én megtartott rendkívüli ülésérıl SZANK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE 4/2012. JEGYZİKÖNYV a képviselı-testület 2012. április 10-én megtartott rendkívüli ülésérıl Határozat száma: 39-41. TARTALOMJEGYZÉK HATÁROZATOK: 39/2012.(IV.10.)

Részletesebben

A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT.

A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT. Continental Danubia Kft. Bejegyzett Könyvvizsgáló Társaság MKVK Tagsági Ig.szám: 001262 Független Könyvvizsgálói Jelentés A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT. Készült: Pécsett, 2007. március 19-én A könyvvizsgálói

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v. Jelen vannak: Rédai János polgármester, Ács Gyuláné, Bana Lajosné és Gelléné Tokai Erzsébet képviselık

J e g y z ı k ö n y v. Jelen vannak: Rédai János polgármester, Ács Gyuláné, Bana Lajosné és Gelléné Tokai Erzsébet képviselık J e g y z ı k ö n y v Készült: Kuncsorba Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 2013.december 17-i rendes ülésén. Az ülés helye: Községháza tanácskozó terme Jelen vannak: Rédai János polgármester,

Részletesebben

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA 1. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület (a továbbiakban: egyesület). 2. Székhelye: 3422

Részletesebben

Feladatok a múzeumi kiállításban

Feladatok a múzeumi kiállításban 1., Kiss Bálint református lelkész fia, ifj. Kiss Bálint, festımővész lett. Egyik, 1836-ban alkotott képét megtalálod a kiállítás elsı, történeti részében, azt a személyt ábrázolja, akit késıbb a város

Részletesebben

Kérdıív az iskolai (kollégiumi) könyvtárak szakfelügyeletéhez

Kérdıív az iskolai (kollégiumi) könyvtárak szakfelügyeletéhez Kérdıív az iskolai (kollégiumi) könyvtárak szakfelügyeletéhez A yvtár elérhetıségei A fenntartó Létszám-adatok képzés Intézménytípus Az intézmény elérhetıségei jellege 1. Azonosító 2. neve 2.1. OM azonosítója

Részletesebben

Előterjesztés A Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás 2012. április 24-én tartandó Társulási Tanácsi ülésére

Előterjesztés A Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás 2012. április 24-én tartandó Társulási Tanácsi ülésére Lengyeltóti Városi Művelődési Ház és Könyvtár 8693 Lengyeltóti, Rákóczi u.22. Tel: 85/331-500; 85/330-852; fax: 85/530-034 e-mail: postmaster@totikonyv.t-online.hu Ügyiratszám: /2012. Pogányvölgyi Többcélú

Részletesebben

Kistérségi Gyermekvédelmi Tanácskozás Kapoly gyermekvédelmi tájékoztatók összegzı értékelése 2009. március 27.

Kistérségi Gyermekvédelmi Tanácskozás Kapoly gyermekvédelmi tájékoztatók összegzı értékelése 2009. március 27. Marczaliné Németh Erika /intézményvezetı, Koppány-völgyi Gyermekjóléti és Családsegítı Szolgálat/ elıadása: Kistérségi Gyermekvédelmi Tanácskozás Kapoly gyermekvédelmi tájékoztatók összegzı értékelése

Részletesebben

A három hetet meghaladó projekt rövid összefoglalása

A három hetet meghaladó projekt rövid összefoglalása Három hetet meghaladó projekt szakmai beszámol molója A három hetet meghaladó projekt rövid összefoglalása A projekt címe: Zenetörténeti áttekintés a kezdetektıl a XX. századig. A projekt megvalósításának

Részletesebben

Elıszó 1 ELİSZÓ A könyv, amit a Tisztelt Olvasó a kezében tart, az új Országgyőlés alakuló ülésére készült. Elsısorban az Országgyőlés tagjainak, különösen a most elıször megválasztott képviselıknek a

Részletesebben

A XIII. kerületi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság

A XIII. kerületi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság XIII. kerületi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú nonprfofit Korlátolt Felelısségő Társaság Ügyvezetı igazgató 1139 Budapest, Szegedi út 17. Tel: 452-4201 Ikt.sz.: 1654/9/2007. A XIII. kerületi Egészségügyi

Részletesebben

Családok helyzete 2007

Családok helyzete 2007 SORSZÁM 1 2 3 4 BLOKKSZÁM 0 1 5 6 Családok helyzete 2007 02 2 SORSZÁM 1 2 3 4 BLOKKSZÁM 0 2 5 6 A HÁZTARTÁSFİ KIVÁLASZTÁSA: A háztartásfı a legidısebb 18-62 év közötti (1987-1943 között született) férfi.

Részletesebben

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1878-1955

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1878-1955 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1878-1955 Az intézmény névváltozásai: - Sümegi M. Kir. Állami Kisfaludy

Részletesebben

3100 Salgótarján Kassai sor 2. ; Tel.: +36-32-521-550 ; Fax: +36-32-521-555 E-mail: mbbmk@bbmk.hu ; Web: www.bbmk.hu

3100 Salgótarján Kassai sor 2. ; Tel.: +36-32-521-550 ; Fax: +36-32-521-555 E-mail: mbbmk@bbmk.hu ; Web: www.bbmk.hu SZAKMAI BESZÁMOLÓ A TALÁLKOZZUNK A KÖNYVTÁRBAN! ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK RENDEZVÉNYEI NÓGRÁD MEGYÉBEN címmel benyújtott nyertes pályázatra Pályázati azonosító: 3508-01184 A 2014-es évben is az Nemzeti

Részletesebben

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ DÉR NAPOK RENDEZVÉNYSOROZAT Mottó: A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ Iskolánk 2003-ban vette fel Dér István festőművész (1937 1993) nevét. A település

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL FROM THE MAYOR OF MAKÓ 1/ 193-1/2013/I. Tárgy: Dr. Buzás Péter polgármester Üi.: Dénesné Szőcs Henrietta tájékoztatója az elızı ülés óta történt fontosabb tárgyalásokról. Makó

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

TOP CSOMÓPONT BT. 2800 Tatabánya, Ságvári Endre út 13./1. lh II/7. telszám: 34/302-010

TOP CSOMÓPONT BT. 2800 Tatabánya, Ságvári Endre út 13./1. lh II/7. telszám: 34/302-010 Tartalomjegyzék UT-001 Mőszaki leírás UT-002 Átnézeti helyszínrajz UT-003 Jelenlegi állapot Kossuth tér-várkanyar és környéke UT-004 Jelenlegi állapot Ady Endre út és környéke UT-005 Jelenlegi állapot

Részletesebben

Jelentés. a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetérıl

Jelentés. a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetérıl NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA H-1051 Budapest, Nádor u. 22. www.kisebbsegiombudsman.hu Iktatószám: NEK-411/2011. Jelentés a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1868-1955

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1868-1955 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1868 1955 Az intézmény névváltozásai: Sümegi M. Kir. Állami Kisfaludy

Részletesebben

VARGA JÁNOS BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK KÉPZÉSI REAKCIÓK

VARGA JÁNOS BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK KÉPZÉSI REAKCIÓK VARGA JÁNOS BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK KÉPZÉSI REAKCIÓK A változó társadalmi környezetben a rendészettel összefüggı kihívások tudományos igényő megvitatása során nem kerülhetı meg a képzés sem. A tanulmány hipotézise,

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

Hajdu Anita. A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium története a dualizmus korában

Hajdu Anita. A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium története a dualizmus korában Hajdu Anita A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium története a dualizmus korában A dolgozat témájául a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium dualizmuskori történetét választottam.

Részletesebben

Apáczai Nevelési és Általános Mővelıdési Központ Mővelıdési Ház FELADATTERVE. 2011. évre. Intézményegység-vezetı: Dombi Erzsébet

Apáczai Nevelési és Általános Mővelıdési Központ Mővelıdési Ház FELADATTERVE. 2011. évre. Intézményegység-vezetı: Dombi Erzsébet Apáczai Nevelési és Általános Mővelıdési Központ Mővelıdési Ház FELADATTERVE 2011. évre Intézményegység-vezetı: Dombi Erzsébet A Mővelıdési Ház feladattervét az ANK MUNKATERVÉNEK részeként, az ÁMK jóváhagyott

Részletesebben

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 A Szociális Koncepció célja, törvényi háttere 4 1.2. Elvi alapok 4 1.2.1. Jövıkép (vízió) 5

Részletesebben

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 1 100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 2 A CSILLAGHEGYI POLGÁRI KÖR 1912-1947-IG Még elképzelni is nehéz azt a sok változást, ami az elmúlt 100 év alatt Csillaghegyen végbement. A település

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 5. Kiemelt fejlesztésekre fordítható források biztosítása kötvény kibocsátásával (Írásbeli)

M E G H Í V Ó. 5. Kiemelt fejlesztésekre fordítható források biztosítása kötvény kibocsátásával (Írásbeli) M E G H Í V Ó Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselıtestület 2007. december 19-én (szerdán) 10.00 órai kezdettel, a Városháza tanácskozó termében (Bp. III., Fı tér 3. I. em. 21.) tartandó ülésére. NAPIREND

Részletesebben

MÉGIS. Kertész Imre atya emlékére

MÉGIS. Kertész Imre atya emlékére MÉGIS A legjobbat add a világnak, amid csak van, s ha verést kapsz érte cserébe, MÉGIS A LEGJOBBAT ADD A VILÁGNAK, AMID CSAK VAN! ( a calcuttai gyermekotthon faláról ) Kertész Imre atya emlékére Kertész

Részletesebben

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től.

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től. Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat Érvényes: 2009. november 31-től. Jóváhagyta: Fischerné Szilasi Gabriella igazgató 1. Az iskolai

Részletesebben