A retina működés tér-időbeli dinamikája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A retina működés tér-időbeli dinamikája"

Átírás

1 A retina működés tér-időbeli dinamikája

2 Készítette: Nagy Dénes Ákos PPKE-ITK Mérnök Informatikus Bsc AN Témavezető: Karacs Kristóf 2012

3 Nyilatkozat: Alulírott Nagy Dénes Ákos, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának hallgatója kijelentem, hogy ezt a szakdolgozatot meg nem engedett segítség nélkül, saját magam készítettem, és szakdolgozatomban csak a megadott forrásokat használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen a forrás megadásával megjelöltem. Ezt a szakdolgozatot más szakon még nem nyújtottam be. Nagy Dénes Ákos

4 Tartalomjegyzék 1. Tartalmi összefoglaló! 6 2. Bevezetés! 8 3. A feladat ismertetése! 9 4. Előzmények! A retina klasszikus szövettani felosztása! A retinában előforduló sejttípusok:" A retina rétegei" A retina funkcionális anatómiája! Külső retina" Belső retina" A csatornák biológiai rendeződése a retinában" A tervezés részletes leírása! Csatornák dinamikája! Külső retina" Belső retina, Retinacsatornák" Retinacsatornák szimulációja" Alapelemek" 24

5 5.2.3 Konvenciók a szimulátor működésében" A szimulátor sematikus működése" A szimulátorban vizsgált csatornák" Értékelés! A retinacsatornák információtartalma! A horizontális interakcióból fakadó információvesztés" A retinacsatornák információszenzitivitása" További tervek, lehetőségek! Összefoglalás! Köszönetnyilvánítás! Kifejezések és rövidítések! Felhasznált irodalom! Mellékletek! 35

6 1. Tartalmi összefoglaló A retinában nem kizárólag a fényingerek elektromos jelekké történő átalakítása valósul meg, hanem rögtön az elektromos jel megjelenésekor elkezdődik a kép feldolgozása is, hogy aztán a retinát már legalább 15 egymástól különböző képfolyam hagyja el. Ezeket a képfolyamokat nevezzük retinacsatornáknak. A retinacsatornák képfeldolgozási képessége több szempontból is rendkívül figyelemre méltó. Egyrészről rendkívül hatékony valósidejű képfeldolgozást valósítanak meg, másrészt a szűrés már itt a figyelem számára fontos pontokat emeli ki. A dolgozatban egy összegzést adok arról, amit ma a retinacsatornák felépüléséről tudunk, a részt vevő építőelemek (idegsejtek) ismertetésével, és az ismert retinacsatornák bemutatásával

7 Abstract The retina not only converts the light beams into electric signals, but the processing of the image starts immediately, once the electric signal appears, and 15 distinct, independent image streams leave the retina. The image processing of the retina channels are very remarkable in many aspects. On one hand, they perform highly efficient real time image processing, on the other hand, the filtering selects points that are relevant from the attention point of view at this early stage of the processing. In this thesis I give a summary of what we know about the structure of retina channels together with the building components (the neurons) and I also describe the known retina channels

8 2. Bevezetés Sokáig az idegrendszeri struktúrákról kizárólag szerkezeti ismeretek álltak rendelkezésre, ez alapján volt lehetőség következtetni a funkcióra. Nagyjából az elmúlt évtized eredményeinek köszönhetően ma már lehetőségünk van a különböző idegsejtek funkcióját is vizsgálni. Szakdolgozatomban azt a rendkívül hatékony képfeldolgozási struktúrát vizsgálom, amelyet a retina vertikálisan egymásra épülő idegsejthálózatokkal valósít meg. Ennek a rendkívül összetett mechanizmusnak a megértéséhez először a retina sejtjeit tekintem át a klasszikus anatómia a felosztása szerint, majd a sejtek funkcióját vizsgálom. Végül azt a modellt mutatom be, amelyet ezen építőelemek felhasználásával létrehoztam

9 3. A feladat ismertetése Munkám során célom a retina működésének pontosabb megismerése volt. Ehhez először a retina sejtjeinek funkcióját kellett áttekintenem, hogy később ez alapján a teljes hálózat vizsgálatát elvégezhessem. A retina által megvalósított képfeldolgozás vizsgálatakor először a rendelkezésre álló szimulációs programokat vizsgáltam meg, melyek közül az egyik leglényegesebb a Bálya Dávid által készített Refine-C program. Célom ezek alapján egy szimulációs program létrehozása melyben a retina csatornák vizsgálata tovább folytatható. A program elkészítése során támaszkodni kell a rendelkezésre álló programok eredményeire. A program segítségével először a csatornák válaszát szeretném vizsgálni különböző bemeneti képekre, majd ez alapján becsülni meg a retinacsatornákban megjelenő információt, és az esetleges információvesztést. Végül annak a lehetőségét vizsgálom meg, hogy a jövőben milyen lehetőségek vannak ezen információk alapján az eredeti képet visszaállítani a retinacsatornákból

10 4. Előzmények Az emberi szem a vizuális ingerek érzékelésére kialakult szervünk. A környezetből érkező fény először a szaruhártyán halad keresztül majd a szemlencse a képet a szem hátulsó felszínére fókuszálja. A szemgolyó kívülről befelé haladva 3 fő rétegből épül fel: külső burok (ínhártya/ tunica fibrosa), középső burok (érhártya/tunica vasculosa), belső burok (retina/tunica nervosa). A retinában valósul meg a fényingerek elektromos jelekké történő átalakítása. Az átalakítás során a retina legalább egy tucat képet állít elő, ami rendkívül hatékony képtömörítési eljárást jelent, és egyben a vizuális jelek az agyba már bizonyos szinten előre feldolgozottan érkeznek

11 4.1 A retina klasszikus szövettani felosztása A retinában előforduló sejttípusok: (ehhez a fejezethez a [1] szolgált alapul) Fotoreceptor sejtek: A fényingerek érzékelésére kialakult erősen specifikus neuronok. Egy külső és egy belső szegmensből állnak, a sejtek ~70-80µm hosszúak és 1.5µm átmérőjűek. pálcikák: RH1 opsin csoport (VP 499): pálcika-bipoláris sejtekkel, és horizontális sejtek axon terminálisaival létesítenek szinaptikus kapcsolatot. Mivel a pálcikák gyorsan telítődnek, szerepük leginkább sötté körülmények között fontos. Nappali világosságban a fényingerek feldolgozásáért a csapok felelősek. Fontos megjegyezni, hogy a csapok és pálcikák között gyenge elektromos szinapszis van (connexin36), ezáltal sötétlátás során a pálcikák által detektált fényinger áttevődhet a csap jelútra. csapok: Három típusukat különítjük el az emittált spektrum csúcsintenzitása szerint: Kék csapok (SWS1 opsin csoport - V 420) : szinaptikus kapcsolatai horizontális sejtekkel és leginkább ON Bipoláris sejtekkel vannak. vörös csapok (LWS opsin csoport - VP 530) zöld csapok (LWS opsin csoport VP 560) a vörös és zöld csapoknak szinaptikus kapcsolatai horizontális, és bipoláris sejtekkel vannak, de az kék csapok ON bipoláris sejtjeivel nem létesítenek kapcsolatot horizontális sejtek: H-I és H-II típusuk ismert. A fotoreceptor sejtek bármely típusával állhat szinaptikus kapcsolatban. A horizontális sejt az axonjával szinaptikus kapcsolatban álló fotoreceptor sejten inhibitorikus hatást fejt ki

12 bipoláris sejtek: A bipoláris sejteknek két nagy csoportját különítjük el: fényingerre aktiválódó ON és a fényinger hiányakor (sötétben) aktív OFF bipoláris sejteket. Ezen a két csoporton belül legalább 10 bipoláris sejt típust különböztethetünk meg. Ezek nagy többsége minden csap típussal létesíthet szinaptikus kapcsolatot, ez alól a kivételek: db2 csap Bipoláris sejt: kizárólag vörös/zöld csapok ON Midget Bipoláris sejt: kizárólag vörös/zöld csapok Kék csap Bipoláris sejt: kizárólag kék csapok Pálcika Bipoláris sejt: kizárólag pálcikák amakrin sejtek: Az amakrin sejtek a belső retina gátló hatásó sejtjei. Fontos megjegyezni, hogy ezeknek a sejteknek a felderítése nehéz, mivel a sejttesten nem mérhető potenciálváltozás, ezért a klasszikus patch clamp technika nem alkalmas az amakrin sejtek vizsgálatára. ganglion sejtek: A Ganglion sejtek a retinális jelút utolsó állomásai, rajtuk összegződik az előző sejtek által közvetített információ. A ganglion sejtek axonjai a vakfolton elhagyák a szemet és a n. opticus-t alkotva közvetítik az információt a felsőbb rétegek felé. (a ganglion sejttípusokról részletesen a csatornáknál lesz szó) Müller-sejtek: A gliasejtek megfelelői a szemben. A látás folyamatában nem vesznek részt

13 4.1.2 A retina rétegei (ehhez a fejezethez a [2] szolgált alapul) A klasszikus anatómia a retinának 10 rétegét különíti el, ezek (kívülről befelé haladva): 1. str. pigmenti retinae: A pigmenthámnak több funkciója van. Elsődleges szerepe van a vér-retina gát képzésében, a látás szempontjából nélkülözhetetlen retinol (A vit.) előállításában, továbbá a beérkező fényt elnyeli ezzel meggátolva a további reflexiókat. 2. str. bacilli et coni: A fotoreceptor sejtek kül- és beltagjait tartalmazza. 3. membrana limitans ext.: fotoreceptorok beltagja és a külső magvas réteg között kapcsolatot teremtő, egy sorba rendezett ezért membránnak látszó zonula adherens típusú struktúrák sora. 4. str. granulosum ext.: a fotoreceptorsejtek prikaryonjait tartalmazza (ez a réteg vékonyodik el a fovea területén, mivel a csap sejttestek egy sorban helyezkednek el) 5. str. plexiforme ext.: ebben a rétegben [1. ábra] A retina fénymikroszkópos képe Hematoxilin Eosin festés 400x helyezkednek el a fotoreceptor-bipoláris sejt synapsisok, továbbá a fotoreceptor-horizontális sejt synapsisok. 6. str. granulosum int.: bipoláris, horizontális, Müller és amakrin sejtek sejttestjei. 7. str. plexiforme int.: bipoláris-ganglion sejt synapsisok, bipoláris-amakrin synapsisok. 8. str. ganglionare.: ganglion sejtek sejttestjei. 9. str. neurofibromatorum: ganglion sejtek axonjai (a rostok a vakfolt felé haladnak) 10.membrana limitans int.: nem tökéletes egybefüggő membrán: Müller-sejtek végtalpai, és az üvegtest lamina basilarisa alkotja

14 4.2 A retina funkcionális anatómiája Külső retina A külső retinán a fotoreceptor sejteket és a velük szinaptikus kapcsolatban álló horizontális sejteket értjük. A külső retina feladata, hogy a rá vetülő fényt elektromos jelekké alakítsa, és a képen közel állandó legyen a fényintenzitás [3]. [2. ábra]: A külső retina felépítése A fény elektromos jelekké alakításáért a csapok és pálcikák felelősek. Ezt a folyamatot nevezzük fototranszdukciónak [4]. Fototranszdukció: Rodopszin (fotoaktiváció) Transducin aktiváció Foszfodiészteráz aktiválás cgmp [Külső szegmentum] kationcsatornák zárnak Hiperpolarizáció Transzmitterleadás A képfeldolgozás során elsődleges feladat, hogy a kép részletgazdagságát minél nagyobb mértékben megőrizzük. Ez nem valósul meg ha bizonyos területek kiégnek, míg a kép más területei sötétben maradnak. Ezt a problémát a retina már az első lépésben, a külső retinában megoldja. A horizontális sejtek bemenetüket a fotoreceptor sejtektől kapják ezáltal róluk elvezetett kép az eredetinek egy homályos, elmosott változata lesz. A gerjesztett horizontális sejt ennek hatásár, a gerjesztéssel arányos mértékű inhibiciós hatást fejt ki a vele szinaptikus kapcsolatban álló fotoreceptor sejtekre. Mivel a belső retina a bemenetét szigorúan a külső retinától kapja [3] ez a hatás minden retinacsatornán megjelenik, ezért számunkra ez sosem válhat tudatossá. Erre a hatásra épül több vizuális illúzió is lásd. [3. ábra]

15 [3. ábra] Optikai illúzió Készítette: Edward H. Adelson; forrás: checkershadow [4. ábra] A bemeneti kép és a párhuzamos retina rétegek állapota. A függőleges tengelyen az idő van, míg a vízszintes tengelyen egy sor a kép egy állapotát mutatja

16 4.2.2 Belső retina A belső retina bemenetét kizárólag a külső retinától kapja, optikai ingerek feldolgozására már nem képes [3]. Az első lépésben a fotoreceptorokról az ingerület a bipoláris sejtekre kerül át. A bipoláris sejtek az IPL területén létesítenek szinaptikus kapcsolatot a ganglionsejtekkel. A belső retinában a laterális gátlást az amacrin sejtek valósítják meg. A ganglionsejteket két nagy csoportra oszthatjuk fel aszerint, hogy fényre aktiválódik (ON ganglion), vagy sötétben aktív (OFF ganglion). A ganglionsejtek további alcsoportokra bonthatók aszerint, hogy a dendritek az IPL melyik szintjéből kapják a bemenetüket. Eszerint a ganglionoknak legalább 10 további alcsoportját különíthetjük el. (v.ö. 5. ábra) Az OFF ganglionok működéséhez szükséges gátló hatás létrejöttéért az amacrin sejtek felelnek. A gátló transzmitter a retinában GABA-c, azonban meg kell említeni, hogy kis térbeli megvilágításra adott válasz létrejön a GABA-c farmakonokkal történő gátlása során is, ebből arra következtethetünk, hogy léteznie kell olyan gátló pályáknak is ami farmakológiailag nem gátolható [5]. Erre példa a 3-as pálya (OFF local edge Detector) ahol GABA-c-t gátolva 5-ös (ON brisk transient nonlinear) csatornának megfelelő jeleket mérhetünk. A különböző ganglionsejtekről elvezetett aktivitásokat mérve kalkulálhatók, hogy az azonos típusú ganglionok milyen kimeneti képet reprezentálnak a felsőbb neuronális rétegek felé. Ezeket a ganglion elvetésekből modellezett képfolyamatokat hívjuk retina csatornáknak. (Részletesen lásd a csatornáknál a következő, és az 5. fejezetben.)

17 4.2.3 A csatornák biológiai rendeződése a retinában Az ON csatornák a prox. IPL-ben kapcsolódnak át, míg az OFF csatornák inkább a distális IPL-re jellemzőek. Bizonyos speciális ganglionok (csatornák) az IPL teljes szélességében rendelkeznek szinapszisokkal ilyen pl a 9-es csatorna. Ezt a térbeli elrendeződést mutatja be a [5. ábra] [5. ábra] A retinacsatornák elrendeződése az IPL-ben (A), és a hozzájuk tartozó mért aktivitás (B, C) és a ganglionsejtek morfológiája (D) (forrás: Roska, B. & Werblin, F. ;Vertical interactions across ten parallel, stacked representations in the mammalian retina; Nature, 2001, Vol. 410(29), pp )

18 5. A tervezés részletes leírása 5.1 Csatornák dinamikája [6. ábra] Retinacsatornák szerveződése (forrás: Werblin, F., Roska, B., Bálya, D. & Roska, T.; Implementing a Retinal Visual language in CNN: A Neuromorphic Study; IEEE, 2001, Vol. III, pp. 334) Külső retina A külső retina működésének ismerete elengedhetetlen a retinacsatornák vizsgálata során, mivel az információn az első késleltetések, és transzformációk ezen a szinten hajtódnak végre. A külső retina által megvalósított transzformációt lásd a 4. fejezetben. A további modellezés során a belső retina funkcióit vizsgálom (mivel a belső retina minden esetben azonos bemenetet kap a külső retinától) Belső retina, Retinacsatornák Az 1-es táblázatban láthatjuk a különböző csatornák válaszát azonos (a kép közepén felvillanó majd eltűnő négyzet) bemenetre adott válaszát. A szimuláció a Refine-C programmal készült. A képeken a vízszintes tengelyen a képnek egy 1 Dimenziós metszete van, a függőleges tengelyen pedig időben tudjuk követni ennek a metszetnek az alakulását. A modellel vizsgált stimulus egy a kép közepén az időtartomány feléig felvillanó négyzet volt

19 [1. táblázat] Retinacsatornák Csatorna működése Funkció ismertetése Bistratisfied excitatorikus: Ez a csatorna a fényinger megjelenésére gyorsan reagál, és az ingerhez gyorsan adaptálódik. (kis aktivitás azonban a teljes időintervallum alatt megmarad.) Bistratisfied inhibitorikus Az előző csatornának az OFF csatornán megfelelő párja. Jól látszik, hogy jelaktivitást lényegében csak a négyzet elsötétülése után láthatunk. Bistratisfied sp.: Az aktivitás a fényinger megjelenésekor jelentkezik, azonban a csatorna gyorsan adaptálódik. Gyenge aktivitás fennmarad a teljes megvilágítás ideje alatt. Off Brisk Linear excitatorikus: Az aktivitás a fényinger megszűnésére jelentkezik és sokáig fenn is marad. Off Brisk Linear inhibitórikus: Kizárólag a megvilágítás ideje alatt aktiválódó csatorna. Az aktivitás közel maximális a megvilágítás teljes időtartama alatt

20 Csatorna működése Funkció ismertetése Off Brisk Linear sp: Az aktivitás a fényinger megszűnésére jelentkezik és sokáig fenn is marad. Off Brisk transient excitatoricus: Fényinger megszűnésére gyorsan reagáló csatorna, az aktivitás rövid ideig marad fenn. Off Brisk transient inhibitorikus: Fényinger megjelenésére és megszűnésére egyaránt reagáló csatorna, a fényinger megjelenésére erősebb aktivácót mutat. Off Brisk transient sp.: Fényinger megszűnésére gyorsan reagáló csatorna, az aktivitás rövid ideig marad fenn. On Brisk transient Nonliear excitatorikus: Fényinger megjelenésére reagáló csatorna, az aktivitás a fényinger megjelenése után folyamatosan csökken

21 Csatorna működése Funkció ismertetése On Brisk transient Nonlinear inhibitorikus: Fényinger megjelenésére és megszűnésére egyaránt reagáló csatorna. A fényinger megszűnésekor nagyobb jelaktivitást mutat. Az aktivitás nem korlátozódik szigorúan a megvilágított területre. On Brisk transient Nonlinear sp.: Fényinger megjelenésére reagáló csatorna, az aktivitás a fényinger megjelenése után folyamatosan csökken. On Sluggish excitatorikus: A maximális jelintenzitást közvetlenül a fényinger megjelenése után mérhetjük azonban jelentős aktivitás marad fenn a megvilágítás teljes ideje alatt. On Sluggish inhibitorikus: Fényinger megjelenésére és megszűnésére egyaránt reagáló csatorna. A fényinger megjelenésekor nagyobb jelaktivitást mutat. Az aktivitás jelentősen túlterjed a megvilágított terület határain. On Sluggish sp.: Megvilágításra lassan reagáló, és lassan deszenzitizálódó csatorna

22 [2. táblázat] Az állatmodelleken felfedezett retinacsatornák. forrás: [1]

23 5.2.1 Retinacsatornák szimulációja Mivel a Refine-C forráskódja nem elérhető, a retinacsatornák részletesebb megismeréséhez és a további vizsgálatokhoz szükséges volt egy hasonló szimulációs programot készíteni. Ennek a programnak az elkészítése során Nagy Zoltán által FPGA-ra készített szimulációs programra támaszkodtam, azt grafikus megjelenítőfelülettel egészítettem ki, és az operációs rendszer függő kódrészeket cross-platform megoldásokkal helyettesítettem. A programot C++ programozási nyelven írtam, és a grafikát a QT környezetben valósítottam meg. A program az aránylag rövid szimulációs idő szükséglete miatt alkalmas volt különböző bemeneti esetek megvizsgálására, több csatorna egyidejű vizsgálatára. [7. ábra] A kiindulási FPGA programban használt modell, és a különböző rétegek elnevezései. Az alapstruktúrát, és a névkonvenciókat a későbbi szimulátorban is megtartottam. forrás: [6]

24 5.2.2 Alapelemek A rétegen belüli (horizontális) jelterjedést CNN fv. biztosítja. Minden réteg esetében egy Laplace template-et futtatunk. Ezt a template a következő paraméterekkel rendelkezik: template: LAPLACE peremfeltétel: Zero Flux Zero Flux peremfeltétel esetén ha olyan elemre hivatkozunk amely a valós kép határain túl van, akkor a hivatkozott virtuális cella értéke a hozzá legközelebb eső létező cella értéke lesz. A rétegek között a kapcsolat átviteli mátrixokon keresztül valósul meg, tehát minden egyes kapcsolatban kiszámolunk egy új képet, amelyet a célrétegben beállítottak szerint súlyozva átadunk Konvenciók a szimulátor működésében A retina sejtjeinek állapotát sorfolytonosan egy dimenziós vektorban tároljuk, kétszeres (double) pontossággal (az értékek -1 és 1 közé esnek) std::vector<double> mptr_cone,mptr_cone2,mptr_horizontal,mptr_ber,mptr_bed,mptr_bir,mptr_bid,mptr _afb,mptr_aff,mptr_ganglion; A csatorna megváltozását az előbbihez hasonló vektorokban tároljuk, a nevében _d - vel jelölve, hogy ez a tömb tartalmazza a sejt változását (a deriváltat) std::vector<double> mptr_cone_d,mptr_cone2_d,mptr_horizontal_d,mptr_ber_d,mptr_bed_d,mptr_bir_d,m ptr_bid_d,mptr_afb_d,mptr_aff_d,mptr_ganglion_d; A bemenetet úgy kezeljük mint egy sejtréteget amelynek kimenete az első csaprétegre van állítva, az állapotát pedig kívülről közvetlenül határozzuk meg. std::vector<double> mptr_input;

25 5.2.4 A szimulátor sematikus működése step 1: init:! Minden réteg inicializálása 0-ra, inputon a!!! bemeneti képfolyam első képének megadása. step 2: euler:!az információátadás helye - deriváltak számolása: derivs() - Laplace operátor alakalmazása - _d számolása: feedback, és feed forward csatornák számolása, horizontális terjedés hozzáadása, súlyozás tau (időállandó)-val - réteg módosítása a deriváltakkal [h] súllyal - szigmoid correkció step 3: Out: csatorna adatok elvezetése A szimulátorban vizsgált csatornák [8. ábra] A szimulátor indítás utáni állapota, telítődés előtt. (függőleges tengelyen az idő)

26 [9. ábra] Telítés után kialakult állapot [10. ábra] csatornák vizsgálata 1 dimenziós esetben

27 6. Értékelés 6.1 A retinacsatornák információtartalma A horizontális interakcióból fakadó információvesztés A retina modellezése során a horizontális rétegeket mint CNN rétegeket használtuk, a horizontális terjedést pedig a LAPLACE template futtatásával valósítottuk meg. A következőkben azt mutatom be, hogy ez a jelterjedés milyen esetekben jár, és milyen esetekben nem jár információvesztéssel. Először az 5.2 pontban már felírt paramétereket idézzük fel: A LAPLACE template olyan CNN művelet ahol minden körülvevő paraméter megegyezik és gátló hatású, a középső érték megegyezik a körülvevők összegének negáltjával, így a végső bemeneti súly 0. 2 Dimenziós esetben: template: LAPLACE peremfeltétel: Zero Flux 1 Dimenzióban: template: LAPLACE peremfeltétel: Zero Flux

28 Példa a template alkalmazására: A kezdeti információ egy a képen átlósan meghúzott vonal (bal felső kép). Minden képnek az előző kép a bemenete. Jól látható, hogy amennyiben a bal alsó kép (a stabil állapot) a bemenet akkor a kimenet megegyezik a bemenettel, teát az információ hiánytalanul megjelenik. Azonban ugyanezt a kimenetet kapjuk ha az előző (jobb középső) képet adjuk a bemenetre. Időben minél távolabb kerülünk a stabil állapottól annál inkább kiszélesedik az a tér amiben az eredeti képet keresni kell. [11.ábra] A LAPLACE Template hatása a képre

29 6.1.2 A retinacsatornák információszenzitivitása Konstans jelre válaszoló csatornák Közel konstans választ adó ON csatorna [3. táblázat] Off brisk linear h. Nem deszenzitizálódó ON csatornák (A jelintenzitás nem konstans, a kezdeti aktivációkor lényegesen magasabb) [4. táblázat] Bistratified exc. Bistratified sp. On brisk tr. nonlin. exc. On brisk tr. nonlin. sp. On sluggish exc. On slug sp

30 Időbeli változásra (gradiensre) reagáló csatornák Megvilágításra aktiválódó csatornák [5. táblázat] Off brisk tr. inh. On Sluggish inh. Megvilágítás megszűnésére aktiválódó csatornák [6. táblázat] Bistratified inh. Off brisk. linear exc. Off brisk linear sp. Off brisk transient exc. Off Brisk transiens sp. On brisk tr. nonlin. inh

31 6.2 További tervek, lehetőségek A retina a bemeneti képet rendkívül hatékonyan kódolja, és közvetíti a felsőbb rétegek felé. Ez a kódolás nem csupán egy rendkívül hatékony algoritmus, hanem már ebben a lépésben megtörténik a fontos információk kiemelése, és az állandónak, az ismertnek az elcsendesítése, így a figyelem már itt az első lépésben fókuszálódik. A későbbiekben érdemes megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az eredeti bemenet milyen mértékben állítható vissza a retinacsatornák által generált kimenetből. Ennek a kérdésnek a megválaszolására jó kiindulópontot adhat a retinacsatornáknak az előző fejezetben bemutatott felosztása. Ezen felosztás jó támpontot adhat mind az analitikus invertáláshoz, mind pedig egy erre a célra fejlesztett gépi tanuló algoritmushoz

32 7. Összefoglalás Ezen dolgozatban bemutatásra kerültek a retinát alkotó idegsejtek nagyobb csoportjai, és azoknak hálózatokba rendeződése. Áttekintést nyújt az ismert retinacsatornákról és azok működéséről. A retinacsatornák bemutatásához a Refine-C program által szolgáltatott eredményeket használtam fel, továbbá létrehoztam egy a Refine-C-vel hasonló elven működő programot, amellyel lehetőségem volt a retina behatóbb vizsgálatára A szimulációs program a retinacsatornák előállításakor az elvárt eredményeket mutatta, ezért jó kiindulási alapot jelenthet további vizsgálatokhoz, egy komplexebb rendszer létrehozásához. 8. Köszönetnyilvánítás Szeretnék köszönetet mondanikaracs Kristófnak a téma feldolgozásában nyújtott segítségéért, és Nagy Zoltánnak amiért rendelkezésemre bocsájtotta azt a kódot mely végül a szimulátor alapját szolgáltatta

33 9. Kifejezések és rövidítések str.# - stratum ext.# - externa int.# - interna IPL# - Inner plexiform layer GABA#- Gamma amino vajsav excitáció# inhibició # laterális# perikaryon# dendrit# axon# # - depolarizáló hatású - hiperpolarizáló hatású - széli, középvonaltól távoli - sejttest - idegsejt rövid nyúlványa (nincs rajta akciós potenciál) - idegsejt hosszú nyúlványa (lehet rajta akciós potenciál) synapsis# - két sejt közötti kapcsolat (elektromos, vagy kémiai) gap junction# - elektronikus synapszis (szoros kapcsolat amin a potenciál átterjed) fovea## - sárgafolt

34 10. Felhasznált irodalom [1]! R. E. Mark, Principles and Practice of Ophtalmology, 3. ed. Eds. Albert and Jakobiec, [2]! P. Röhlich, Szövettan. Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió, [3]! F. Werblin, B. Roska, D. Bálya, and T. Roska, Implementing a Retinal Visual language in CNN: A Neuromorphic Study, IEEE, vol. III, pp , [4]! A. Fonyó, L. Hunyady, M. Kollay, E.Ligeti, and G. Szűcs, Az orvosi élettan tankönyve, 3. ed. Medicina könyvkiadó RT, [5]! B. Roska and F. Werblin, Vertical interactions across ten parallel, stacked representations in the mammalian retina, Nature, vol. 410, no. 29, pp , Mar [6]! Zoltán Nagy, FPGA-s retinacsatorna modellhez készített ábra. [7]! D. Bálya, B. Roska, T. Roska, and F. Werblin, A CNN framework for modeling parallel processing in a mammalian retina, International Journal of Circuit Theory and Applications, vol. 30, pp , [8]! D. Bálya, C. Rekeczky, and T. Roska, A Realistic Mammalian Retinal Model Implemented on Complex Cell CNN Universal Machine, IEEE, vol. IV, pp , [9]! D. Bálya, Refine-C Receptive Field Network Calculus - Reference Manual, 2.5 ed.. [10]! C. Rekeczky, B. Roska, E. Nemeth, and F. Werblin, The network behind spatio-temporal patterns: building low-complexity retinal models in CNN based on morphology, pharmacology and physiology, International Journal of Circuit Theory and Applications, vol. 29, pp , [11]! F. Werblin, The retinal hypercircuit: a repeating synaptic interactive motif underlying visual function, The Journal of Physiology, vol , pp , Apr

35 11. Mellékletek CD:# Szimulátor program forráskódja# # Szimulátor válaszok különböző bemenetekre: 11 képsorozat # #

Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás

Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás Az emberi szemfelépítése a látóideg b vakfolt c ínhártya d érhártya e ideghártya, retina f hátulsó csarnok g szivárványhártya h csarnokvíz i első csarnok

Részletesebben

Váz. Látás-nyelv-emlékezet Látás 2. A szemtől az agykéregig. Három fő lépés:

Váz. Látás-nyelv-emlékezet Látás 2. A szemtől az agykéregig. Három fő lépés: Váz Látásnyelvemlékezet Látás 2. A szemtől az agykéregig Dr Kovács Gyula gkovacs@cogsci.bme.hu Tereprendezés A látópálya: retina V1 A vizuális rendszer funkcionális organizációja: receptív mezők. http://cogsci.bme.hu/~ktkuser/jegyzetek/latas_nyelv_emlekezet/

Részletesebben

10/8/ dpr. n 21 = n n' r D = Néhány szó a fényről nm. Az elektromágneses spektrum. BÓDIS Emőke Október 2.

10/8/ dpr. n 21 = n n' r D = Néhány szó a fényről nm. Az elektromágneses spektrum. BÓDIS Emőke Október 2. 10/8/12 Néhány szó a fényről 400-800 nm 300-850nm BÓDIS Emőke 2012. Október 2. Az elektromágneses spektrum A teljes spektrum pusztán 1/70-ed részét látjuk! A szem vázlatos szerkezete Optikai leképezés

Részletesebben

A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA. A szem törőközegei. D szem = 63 dioptria, D kornea = 40, D lencse = 15+

A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA. A szem törőközegei. D szem = 63 dioptria, D kornea = 40, D lencse = 15+ A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM Két kérdés: Sötétben minden tehén fekete Lehet-e teniszt játszani sötétben kivilágított hálóval, vonalakkal, ütőkkel és labdával? A szem törőközegei

Részletesebben

LÁTÁS FIZIOLÓGIA A szem és a látás

LÁTÁS FIZIOLÓGIA A szem és a látás LÁTÁS FIZIOLÓGIA A szem és a látás Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Az emberi szem felépítése Az emberi szem legfontosabb részei Az emberi

Részletesebben

Látás. Látás. A környezet érzékelése a látható fény segítségével. A szem a fényérzékelés speciális, páros szerve (érzékszerv).

Látás. Látás. A környezet érzékelése a látható fény segítségével. A szem a fényérzékelés speciális, páros szerve (érzékszerv). Látás A szem felépítése és működése. Optikai leképezés a szemben, akkomodáció. Képalkotási hibák. A fotoreceptorok tulajdonságai és működése. A szem felbontóképessége. A színlátás folyamata. 2014/11/18

Részletesebben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben A nyugalmi potenciál jelentősége Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben Transzportfolyamatok a sejt nyugalmi állapotában a sejt homeosztázisának (sejttérfogat, ph) fenntartása ingerlékenység érzékelés

Részletesebben

LÁTÁS FIZIOLÓGIA II.RÉSZ

LÁTÁS FIZIOLÓGIA II.RÉSZ LÁTÁS FIZIOLÓGIA II.RÉSZ Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 A 2. rész tartalma: A látás 3 fázisa: inger, érzet, észlelet A látás pigment-folyamatai

Részletesebben

OPTIKA. Optikai rendszerek. Dr. Seres István

OPTIKA. Optikai rendszerek. Dr. Seres István OPTIKA Dr. Seres István Nagyító képalkotása Látszólagos, egyenes állású nagyított kép Nagyítás: k = - 25 cm (tisztánlátás) 1 f N 1 t k t 1 0,25 0,25 1 t 1 t 0,25 f 0,25 Seres István 2 http://fft.szie.hu

Részletesebben

Látás. A retina és a pályák

Látás. A retina és a pályák Látás A retina és a pályák Vizuális percepció kezdete... ÚT: fény cornea szem belső része Itt: egy speciális érzékszerv (retina) segítségével elektromos jel generálódik nervus opticus magasabb központok

Részletesebben

A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA FOTORECEPTOROK A LÁTÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM

A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA FOTORECEPTOROK A LÁTÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA FOTORECEPTOROK A LÁTÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM Két kérdés: Sötétben minden tehén fekete Lehet-e teniszt játszani

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból

Részletesebben

A GANGLIONSEJTEK MORFOLÓGIÁJÁNAK ÉS ELOSZ-

A GANGLIONSEJTEK MORFOLÓGIÁJÁNAK ÉS ELOSZ- Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar Anatómiai és Szövettani Tanszék A GANGLIONSEJTEK MORFOLÓGIÁJÁNAK ÉS ELOSZ- LÁSÁNAK VIZSGÁLATA JUHOK RETINÁJÁBAN Készítette: Turbók Janka, V. évfolyam Témavezető:

Részletesebben

LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ

LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 Az 1.rész tartalma: A fény; a fény hatása az élő szervezetre 2. A szem 1. Különböző

Részletesebben

Tanulás tanuló gépek tanuló algoritmusok mesterséges neurális hálózatok

Tanulás tanuló gépek tanuló algoritmusok mesterséges neurális hálózatok Zrínyi Miklós Gimnázium Művészet és tudomány napja Tanulás tanuló gépek tanuló algoritmusok mesterséges neurális hálózatok 10/9/2009 Dr. Viharos Zsolt János Elsősorban volt Zrínyis diák Tudományos főmunkatárs

Részletesebben

Látás. Az emberi szem a kb 400 nm 800 nm közötti tartományt érzékeli, ez a látható elektromágneses tartomány.

Látás. Az emberi szem a kb 400 nm 800 nm közötti tartományt érzékeli, ez a látható elektromágneses tartomány. Látás FIZIKAI ALAPOK Elektromágneses spektrum A teljes elektromágneses spektrum: ~10 14 m (kozmikus sugárzás) ~10 6 m (rádióhullámok) hullámhossz tartományba esik Az emberi szem a kb 400 nm 800 nm közötti

Részletesebben

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban Jegyzőkönyv dr. Kozsurek Márk A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban című doktori értekezésének házi védéséről Jegyzőkönyv dr. Kozsurek

Részletesebben

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fénytechnika A szem, a látás és a színes látás Dr. Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Mi a szín? (MSz 9620) Fizika: a szín meghatározott hullámhosszúságú

Részletesebben

OPTIKA. Szín. Dr. Seres István

OPTIKA. Szín. Dr. Seres István OPTIKA Szín Dr. Seres István Additív színrendszer Seres István 2 http://fft.szie.hu RGB (vagy 24 Bit Color): Egy képpont a piros, a kék és a zöld 256-256-256 féle árnyalatából áll össze, összesen 16 millió

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. ÉRZÉKSZERVEK 1 Ingerlékenység: az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket. A külvilág

Részletesebben

Mikroelektródás képalkotó eljárások Somogyvári Zoltán

Mikroelektródás képalkotó eljárások Somogyvári Zoltán Somogyvári Zoltán Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske és Magfizikai Intézet Elméleti Osztály Elméleti Idegtudomány és Komplex Rendszerek Kutatócsoport Az agy szürkeállománya

Részletesebben

A látás. A látás specialitásai

A látás. A látás specialitásai A látás A látás specialitásai 2/28 a látás a környezetrıl legfinomabb felbontású információkat szállító telereceptor a receptor apparátus a KIR kihelyezett része: a receptorsejtek ingerülete elızetes feldolgozás

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

Alapfogalmak folytatás

Alapfogalmak folytatás Alapfogalmak folytatás Színek Szem Számítási eljárások Fényforrások 2014.10.14. OMKTI 1 Ismétlés Alapok: Mi a fény? A gyakorlati világítás technika alap mennyisége? Φ K m 0 Φ e ( ) V ( ) d; lm Fényáram,

Részletesebben

OPTIKA. Hullámoptika Színek, szem működése. Dr. Seres István

OPTIKA. Hullámoptika Színek, szem működése. Dr. Seres István OPTIKA Színek, szem működése Dr. Seres István : A fény elektromágneses hullám A fehér fény összetevői: Seres István 2 http://fft.szie.hu Színrendszerek: Additív színrendszer Seres István 3 http://fft.szie.hu

Részletesebben

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás Az emberi test 23. Megnyílik a világ A látás Ne csak nézd! Miért nevezik világtalannak a nem látókat? 23.1. Az emberi szem 23.2. A szem helyzete a koponyában szemgolyó köt hártya könnymirigy könnycsatorna

Részletesebben

A látás. A szem anatómiája

A látás. A szem anatómiája A látás A szem anatómiája 1:posterior chamber 2:ora serrata 3:ciliary muscle 4:ciliary zonules 5:canal of Schlemm 6:pupil 7:anterior chamber 8:cornea 9:iris 10:lens cortex 11:lens nucleus 12:ciliary process

Részletesebben

ROBOT IRÁNYÍTÁS INFRAVÖRÖS LED TÖMBBEL

ROBOT IRÁNYÍTÁS INFRAVÖRÖS LED TÖMBBEL TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-212-4 infokommunikációs technológiák ROBOT IRÁNYÍTÁS INFRAVÖRÖS LED TÖMBBEL A KUTATÁSI TERÜLET RÖVID MEGFOGALMAZÁSA TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-212-4 Célok: Növekvő érdeklődés a non-boolean

Részletesebben

I. LABOR -Mesterséges neuron

I. LABOR -Mesterséges neuron I. LABOR -Mesterséges neuron A GYAKORLAT CÉLJA: A mesterséges neuron struktúrájának az ismertetése, neuronhálókkal kapcsolatos elemek, alapfogalmak bemutatása, aktivációs függvénytípusok szemléltetése,

Részletesebben

Az idegsejtek diverzitása

Az idegsejtek diverzitása Az idegsejtek diverzitása Készítette Dr. Nusser Zoltán előadása és megadott szakirodalma alapján Walter Fruzsina II. éves PhD hallgató A neurobiológia hajnalán az első idegtudománnyal foglalkozó kutatók

Részletesebben

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7.

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7. Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7. előadás Szederkényi Gábor Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs

Részletesebben

Tanulás az idegrendszerben. Structure Dynamics Implementation Algorithm Computation - Function

Tanulás az idegrendszerben. Structure Dynamics Implementation Algorithm Computation - Function Tanulás az idegrendszerben Structure Dynamics Implementation Algorithm Computation - Function Tanulás pszichológiai szinten Classical conditioning Hebb ötlete: "Ha az A sejt axonja elég közel van a B sejthez,

Részletesebben

Az egyedi neuronoktól az EEG hullámokig Somogyvári Zoltán

Az egyedi neuronoktól az EEG hullámokig Somogyvári Zoltán Az egyedi neuronoktól az EEG hullámokig Somogyvári Zoltán MTA KFKI Részecske és Magfizikai Intézet, Biofizikai osztály Az állati elektromosság felfedezése 1792 Galvani, De Viribus - Electricitatis in Motu

Részletesebben

Hibadetektáló rendszer légtechnikai berendezések számára

Hibadetektáló rendszer légtechnikai berendezések számára Hibadetektáló rendszer légtechnikai berendezések számára Tudományos Diákköri Konferencia A feladatunk Légtechnikai berendezések Monitorozás Hibadetektálás Újrataníthatóság A megvalósítás Mozgásérzékelő

Részletesebben

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő

Részletesebben

AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin

AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin 1 AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin Az idegszövet elektromos impulzusok generálására és gyors továbbítására specializálódott szövetféleség, idegsejtekből és gliasejtekből épül fel. Az egyedfejlődés során a

Részletesebben

Szimulációs technikák

Szimulációs technikák SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Műszaki Tudományi Kar Informatikai tanszék Szimulációs technikák ( NGB_IN040_1) 2. csapat Comparator - Dokumentáció Mérnök informatikus BSc szak, nappali tagozat 2012/2013 II.

Részletesebben

Orvosi Fizika 2. Az érzékszervek biofizikája: a látás. Bari Ferenc egyetemi tanár. SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

Orvosi Fizika 2. Az érzékszervek biofizikája: a látás. Bari Ferenc egyetemi tanár. SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Orvosi Fizika 2. Az érzékszervek biofizikája: a látás Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Szeged, 2012. március 19. A hallás fizikája 1 Látószervünk működése

Részletesebben

A képfeldolgozás matematikája I.

A képfeldolgozás matematikája I. 1 A képfeldolgozás matematikája I. Bevezetés Dr. Fazekas Attila Attila.Fazekas@inf.unideb.hu Polányi Mihály: A személyes tudás A sikeres kommunikáció kedvéért az üzenet feladója 2 Polányi Mihály: A személyes

Részletesebben

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai Intelligens Rendszerek Elmélete dr. Kutor László Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html Login név: ire jelszó: IRE07 IRE 2/1 Az érzékelés

Részletesebben

KÉSZÍTETTE: BALOGH VERONIKA ELTE IDEGTUDOMÁNY ÉS HUMÁNBIOLÓGIA SZAKIRÁNY MSC 2015/16 II. FÉLÉV

KÉSZÍTETTE: BALOGH VERONIKA ELTE IDEGTUDOMÁNY ÉS HUMÁNBIOLÓGIA SZAKIRÁNY MSC 2015/16 II. FÉLÉV KÉSZÍTETTE: BALOGH VERONIKA ELTE IDEGTUDOMÁNY ÉS HUMÁNBIOLÓGIA SZAKIRÁNY MSC 2015/16 II. FÉLÉV TÉNYEK, CÉLOK, KÉRDÉSEK Kísérlet központja Neuronok és réskapcsolatokkal összekötött asztrocita hálózatok

Részletesebben

Gépi tanulás és Mintafelismerés

Gépi tanulás és Mintafelismerés Gépi tanulás és Mintafelismerés jegyzet Csató Lehel Matematika-Informatika Tanszék BabesBolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 2007 Aug. 20 2 1. fejezet Bevezet A mesterséges intelligencia azon módszereit,

Részletesebben

OPTIKA. Hullámoptika Diszperzió, interferencia. Dr. Seres István

OPTIKA. Hullámoptika Diszperzió, interferencia. Dr. Seres István OPTIKA Diszperzió, interferencia Dr. Seres István : A fény elektromágneses hullám A fehér fény összetevői: Seres István 2 http://fft.szie.hu : A fény elektromágneses hullám: Diszperzió: Különböző hullámhosszúságú

Részletesebben

-Két fő korlát: - asztrogliák rendkívüli morfológiája -Ca szignálok értelmezési nehézségei

-Két fő korlát: - asztrogliák rendkívüli morfológiája -Ca szignálok értelmezési nehézségei Nature reviewes 2015 - ellentmondás: az asztrociták relatív lassú és térben elkent Ca 2+ hullámokkal kommunikálnak a gyors és pontos neuronális körökkel - minőségi ugrás kell a kísérleti és analitikai

Részletesebben

Nagyon köszönöm a disszertáció alapvetően pozitív megítélését és a gondos bírálatot. A következőkben válaszolok a feltett kérdésekre.

Nagyon köszönöm a disszertáció alapvetően pozitív megítélését és a gondos bírálatot. A következőkben válaszolok a feltett kérdésekre. Válasz Dr. Tamás Gábor bírálói véleményére Tisztelt Professzor Úr, Nagyon köszönöm a disszertáció alapvetően pozitív megítélését és a gondos bírálatot. A következőkben válaszolok a feltett kérdésekre.

Részletesebben

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Panyi György 2014. November 12. Mesterséges membránok ionok számára átjárhatatlanok Iontranszport a membránon keresztül:

Részletesebben

Neurális hálózatok bemutató

Neurális hálózatok bemutató Neurális hálózatok bemutató Füvesi Viktor Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet Miért? Vannak feladatok amelyeket az agy gyorsabban hajt végre mint a konvencionális számítógépek. Pl.:

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

A membránpotenciál. A membránpotenciál mérése

A membránpotenciál. A membránpotenciál mérése A membránpotenciál Elektromos potenciál különbség a membrán két oldala közt, E m Cink Galvani (1791) Réz ideg izom A membránpotenciál mérése Mérési elv: feszültségmérő áramkör Erősítő (feszültségmérő műszer)

Részletesebben

Útjelzések, akadályok felismerése valós időben

Útjelzések, akadályok felismerése valós időben Útjelzések, akadályok felismerése valós időben Dr. Hidvégi Timót Széchenyi István Egyetem Győr, 9026, Egyetem tér 1. hidvegi@sze.hu 1. Bevezető Sajnos a közúton a balesetek egy része abból adódik, hogy

Részletesebben

A teszt a következő diával indul! The test begins with the next slide!

A teszt a következő diával indul! The test begins with the next slide! A teszt a következő diával indul! The test begins with the next slide! A KÖVETKEZŐKBEN SZÁMOZOTT KÉRDÉSEKET VAGY KÉPEKET LÁT SZÁMOZOTT KÉPLETEKKEL. ÍRJA A SZÁMOZOTT KÉRDÉSRE ADOTT VÁLASZT, VAGY A SZÁMOZOTT

Részletesebben

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)

Részletesebben

Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán

Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán MTA KFKI Részecske és Magfizikai Intézet, Biofizikai osztály Az egy adatsorra (idősorra) is alkalmazható módszerek Példa: Az epileptikus

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

Fiatal lány vagy öregasszony?

Fiatal lány vagy öregasszony? Zöllner-illúzió. A hosszú, átlós vonalak valójában párhuzamosak, de a keresztvonalkák miatt váltakozó irányúnak látszanak. És bár egyiküket sem látjuk párhuzamosnak a szomszédjával, ha figyelmesen és tudatosan

Részletesebben

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Interdiszciplináris Műszaki Tudományok Doktori Iskola Képzési Terve

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Interdiszciplináris Műszaki Tudományok Doktori Iskola Képzési Terve Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar Interdiszciplináris Műszaki Tudományok Doktori Iskola Képzési Terve Bevezetés A doktori iskolában a doktoranduszok munkáját a témavezető szervezi

Részletesebben

Haszongépj. Németh. Huba. és s Fejlesztési Budapest. Kutatási. Knorr-Bremse. 2004. November 17. Knorr-Bremse 19.11.

Haszongépj. Németh. Huba. és s Fejlesztési Budapest. Kutatási. Knorr-Bremse. 2004. November 17. Knorr-Bremse 19.11. Haszongépj pjármű fékrendszer intelligens vezérl rlése Németh Huba Knorr-Bremse Kutatási és s Fejlesztési si Központ, Budapest 2004. November 17. Knorr-Bremse 19.11.2004 Huba Németh 1 Tartalom Motiváció

Részletesebben

Mérnök informatikus mesterszak mintatanterve (GE-MI) nappali tagozat/ MSc in, full time Érvényes: 2011/2012. tanév 1. félévétől, felmenő rendszerben

Mérnök informatikus mesterszak mintatanterve (GE-MI) nappali tagozat/ MSc in, full time Érvényes: 2011/2012. tanév 1. félévétől, felmenő rendszerben Mérnök informatikus mesterszak mintatanterve (GE-MI) nappali tagozat/ MSc in, full time Érvényes: 2011/2012. tanév 1. félévétől, felmenő rendszerben Tantárgy Tárgykód I. félév ősz II. félév tavasz Algoritmusok

Részletesebben

"Vizuális informatikai tantárgyak" oktatási tapasztalatai

Vizuális informatikai tantárgyak oktatási tapasztalatai "Vizuális informatikai tantárgyak" oktatási tapasztalatai Berke József PATE, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Szaktanácsadási, Továbbképzési és Informatikai Központ, Keszthely Gábor Dénes Főiskola,

Részletesebben

Láthatósági kérdések

Láthatósági kérdések Láthatósági kérdések Láthatósági algoritmusok Adott térbeli objektum és adott nézőpont esetén el kell döntenünk, hogy mi látható az adott alakzatból a nézőpontból, vagy irányából nézve. Az algoritmusok

Részletesebben

Jellegzetességek, specialitások

Jellegzetességek, specialitások Fájdalom Jellegzetességek, specialitások Szomatoszenzoros almodalitás Védelmi funkcióval bír Affektív/emocionális aspektusa van A pillanatnyi környezetnek hatása van az intenzitásra Ugyanaz az inger másoknál

Részletesebben

Szem, látás. 4.ea 2015.12.07. BME - VIK

Szem, látás. 4.ea 2015.12.07. BME - VIK Szem, látás 4.ea 2015.12.07. BME - VIK 1 Látószervünk működése bemenő optikai rendszer fiziológiai - biológiai jelfeldolgozás agyi mechanizmusok: pszichológiai jelfeldolgozás környezetből származó fény-inger,

Részletesebben

Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése

Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése Központi idegrendszer egyedfejlődése: Ektoderma dorsális részéből velőcső Velőcső középső és hátsó részéből: gerincvelő Velőcső elülső részéből 3 agyhólyag:

Részletesebben

Tartalom. 1. Állapotegyenletek megoldása 2. Állapot visszacsatolás (pólusallokáció)

Tartalom. 1. Állapotegyenletek megoldása 2. Állapot visszacsatolás (pólusallokáció) Tartalom 1. Állapotegyenletek megoldása 2. Állapot visszacsatolás (pólusallokáció) 2015 1 Állapotgyenletek megoldása Tekintsük az ẋ(t) = ax(t), x(0) = 1 differenciálegyenletet. Ismert, hogy a megoldás

Részletesebben

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák

Részletesebben

Előadó: Nagy István (A65)

Előadó: Nagy István (A65) Programozható logikai áramkörök FPGA eszközök Előadó: Nagy István (A65) Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,

Részletesebben

Modern fizika laboratórium

Modern fizika laboratórium Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid

Részletesebben

Az elektromágneses spektrum

Az elektromágneses spektrum A látás élettana Az elektromágneses spektrum 1 Az elektromágneses spektrum, a fény fizikai tulajdonságai, quantitatív jellemzők: fényerősség: candela fénymalom Laser fényáram: lumen LED izzó diffractios

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport SZAKDOLGOZAT. Fertői Ferenc

Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport SZAKDOLGOZAT. Fertői Ferenc Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport SZAKDOLGOZAT Fertői Ferenc 2010 Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport 3-dimenziós táj generálása útvonalgráf alapján Szakdolgozat Készítette:

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

Tanulás az idegrendszerben. Structure Dynamics Implementation Algorithm Computation - Function

Tanulás az idegrendszerben. Structure Dynamics Implementation Algorithm Computation - Function Tanulás az idegrendszerben Structure Dynamics Implementation Algorithm Computation - Function Tanulás pszichológiai szinten Classical conditioning Hebb ötlete: "Ha az A sejt axonja elég közel van a B sejthez,

Részletesebben

Ex vivo elektrofiziológia. Élettani és Neurobiológiai Tanszék

Ex vivo elektrofiziológia. Élettani és Neurobiológiai Tanszék Ex vivo elektrofiziológia Élettani és Neurobiológiai Tanszék Bevezetés Def.: Élő sejtek vagy szövetek elektromos tulajdonságainak vizsgálata kontrollált körülmények között Módszerei: Klasszikus elektrofiziológia

Részletesebben

Fénynek, vagyis az emberi szem számára látható fénynek az elektromágneses hullámok kb. 400-800 nm-es tartományát nevezzük. A 400 nm-nél rövidebb

Fénynek, vagyis az emberi szem számára látható fénynek az elektromágneses hullámok kb. 400-800 nm-es tartományát nevezzük. A 400 nm-nél rövidebb LÁTÁS Fénynek, vagyis az emberi szem számára látható fénynek az elektromágneses hullámok kb. 400-800 nm-es tartományát nevezzük. A 400 nm-nél rövidebb hullámok az ultraibolya, a 800 nm-nél hosszabbak az

Részletesebben

11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA

11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA 11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA Ma a feszültséglogika számít az uralkodó megoldásnak. Itt a logikai változó két lehetséges állapotát két feszültségérték képviseli. Elvileg a két érték minél távolabb kell, hogy

Részletesebben

Automaták. bemenet: pénz, kiválasztó gombok stb. állapot: standby, pénz van behelyezve stb. kimenet: cola, sprite, visszajáró

Automaták. bemenet: pénz, kiválasztó gombok stb. állapot: standby, pénz van behelyezve stb. kimenet: cola, sprite, visszajáró 12. előadás Automaták egyszerű eszközök tulajdonságok: véges számú állapota van átmenet egyik állapotból a másikba érzékeli a környezetet esetleg megváltoztatja a környezetet új állapotba megy át kóla

Részletesebben

11.2.1. Joint Test Action Group (JTAG)

11.2.1. Joint Test Action Group (JTAG) 11.2.1. Joint Test Action Group (JTAG) A JTAG (IEEE 1149.1) protokolt fejlesztették a PC-nyák tesztelő iapri képviselők. Ezzel az eljárással az addigiaktól eltérő teszt eljárás. Az integrált áramkörök

Részletesebben

LÁTÁS FIZIOLÓGIA. A szem; a színes látás. Dr Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

LÁTÁS FIZIOLÓGIA. A szem; a színes látás. Dr Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem LÁTÁS FIZIOLÓGIA A szem; a színes látás Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Mi a szín? (MSz 9620) Fizika: a szín meghatározott hullámhosszúságú

Részletesebben

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban 17. Központi idegrendszeri neuronok ingerületi folyamatai és szinaptikus összeköttetései 18. A kalciumháztartás zavaraira

Részletesebben

Idegrendszer 1. systema nervosum. Általános jellemzés, idegszövet

Idegrendszer 1. systema nervosum. Általános jellemzés, idegszövet Idegrendszer 1. systema nervosum Általános jellemzés, idegszövet Idegszövet (tela nervosa) Az idegrendszert építi fel. Sejttípusai: Idegsejt (neuron): ingerületvezetésre alkalmas Gliasejt: burkot képez

Részletesebben

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert Az akciós potenciál (AP) 2.rész Szentandrássy Norbert Ismétlés Az akciós potenciált küszöböt meghaladó nagyságú depolarizáció váltja ki Mert a feszültségvezérelt Na + -csatornákat a depolarizáció aktiválja,

Részletesebben

Procontrol Device Detector. Felhasználói leírás

Procontrol Device Detector. Felhasználói leírás Procontrol Device Detector Felhasználói leírás Létrehozás dátuma: 2010.10.26 14:45 1. oldal, összesen: 9 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Ismerkedés a programmal... 4 Készülék lista... 5 Funkció menü...

Részletesebben

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 8.

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 8. Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 8. előadás Szederkényi Gábor Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs

Részletesebben

Az utóbbi két évben több olyan cikk is megjelent amelyben leírták, hogy állatokba juttatva a

Az utóbbi két évben több olyan cikk is megjelent amelyben leírták, hogy állatokba juttatva a Közvetlenül rákapcsolódni az agyra fény segítségével - ennek a lehetősége már nem vad képzelgés. Mikrobák fényérzékeny fehérjéit idegsejtekbe ültetve szabályozni lehet működésüket a rájuk eső fény színével

Részletesebben

IX. Az emberi szem és a látás biofizikája

IX. Az emberi szem és a látás biofizikája IX. Az emberi szem és a látás biofizikája IX.1. Az emberi szem felépítése A szem az emberi szervezet legfontosabb érzékelő szerve, mivel a szem és a központi idegrendszer közreműködésével az elektromágneses

Részletesebben

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál Membránpotenciál Vig Andrea 2014.10.29. Nyugalmi membránpotenciál http://quizlet.com/8062024/ap-11-nervous-system-part-5-electrical-flash-cards/ Akciós potenciál http://cognitiveconsonance.info/2013/03/21/neuroscience-the-action-potential/

Részletesebben

DR. SZABÓ LÁSZLÓ 1 DOBOS GÁBOR 2

DR. SZABÓ LÁSZLÓ 1 DOBOS GÁBOR 2 Szolnoki Tudományos Közlemények XIII. Szolnok, 2009. DR. SZABÓ LÁSZLÓ 1 DOBOS GÁBOR 2 JAK-52 OKTATÓ REPÜLŐGÉP EGY KONSTRUKCIÓS PROBLÉMÁJÁNAK MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEI FESTO FLUIDSIM SZOFTVER FELHASZNÁLÁSÁVAL

Részletesebben

Az idegsejt elektrokémiai és

Az idegsejt elektrokémiai és Mottó: Mert az angyal a részletekben lakik. Petri György: Mosoly Az idegsejt elektrokémiai és fiziológiai működésének alapjai. ELTE, 2006. október 6. Tartalom Az idegsejt felépítése Az idegi elektromosság

Részletesebben

Számítógéppel irányított rendszerek elmélete. A rendszer- és irányításelmélet legfontosabb részterületei. Hangos Katalin. Budapest

Számítógéppel irányított rendszerek elmélete. A rendszer- és irányításelmélet legfontosabb részterületei. Hangos Katalin. Budapest CCS-10 p. 1/1 Számítógéppel irányított rendszerek elmélete A rendszer- és irányításelmélet legfontosabb részterületei Hangos Katalin Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék Folyamatirányítási

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Szem járulékos szervei. A szem védőkészüléke

Szem járulékos szervei. A szem védőkészüléke Látószerv Járulékos szervek Védőberendezések (szemhéjak, szempillák) Könnyrendszer (könnymirigy és könnyelvezető készülék) Szemmozgató izmok Szemgolyó Szemideg és látópálya Látókéreg Szerk.: Vizkievicz

Részletesebben

Jármű optika Dr. Ábrahám, György Dr. Kovács, Gábor Dr. Antal, Ákos Németh, Zoltán Veres, Ádám László

Jármű optika Dr. Ábrahám, György Dr. Kovács, Gábor Dr. Antal, Ákos Németh, Zoltán Veres, Ádám László Jármű optika Dr. Ábrahám, György Dr. Kovács, Gábor Dr. Antal, Ákos Németh, Zoltán Veres, Ádám László Jármű optika írta Dr. Ábrahám, György, Dr. Kovács, Gábor, Dr. Antal, Ákos, Németh, Zoltán, és Veres,

Részletesebben

ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN

ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN REFINEMENT AND CALIBRATION OF THE FLOW SYSTEM IN TOKAJ-MOUNTAIN WITH ISOTOPES AND WATER CHEMICAL SURVEYS

Részletesebben

Az érzékszervek feladata: A környezet ingereinek felvétele Továbbítása a központi idegrendszerhez. fény hő mechanikai kémiai

Az érzékszervek feladata: A környezet ingereinek felvétele Továbbítása a központi idegrendszerhez. fény hő mechanikai kémiai ÉRZÉKSZERVEK 1 Ingerlékenység: az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket. A külvilág

Részletesebben

Info-bionika és érzékelô számítógépek

Info-bionika és érzékelô számítógépek ROSKA TAMÁS Info-bionika és érzékelô számítógépek Roska Tamás villamosmérnök az MTA rendes tagja 1940-ben született Budapesten. 1964-ben kitüntetéssel diplomázott a Budapesti Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki

Részletesebben

Információ megjelenítés Diagram tervezés

Információ megjelenítés Diagram tervezés Információ megjelenítés Diagram tervezés Statisztikák Háromféle hazugság van: hazugságok, átkozott hazugságok és statisztikák A lakosság 82%-a nem eszik elég rostot. 3-ból 2 gyerek az USA-ban nem nem tudja

Részletesebben