Pénzügyi biztosítékok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pénzügyi biztosítékok"

Átírás

1 Pénzügyi biztosítékok Ügyvédi Iroda 2002.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ALKALMAZÁSA A GYAKORLATBAN PIACI TENDENCIÁK A BIZTOSÍTÉKOK HATÁSA A FELEKRE A BIZTOSÍTÉK MENEDZSELÉSE A BIZTOSÍTÉKOK HATÁSA A PÉNZÜGYI RENDSZER EGÉSZÉRE AZ EURÓPAI UNIÓ IRÁNYELVE A SZABÁLYOZÁS HATÁLYA A pénzügyi biztosíték tárgya A biztosíték jogi formája A felek A biztosított követelések A BIZTOSÍTÉKOK LÉTESÍTÉSE BIZTOSÍTÉKI TULAJDONÁTRUHÁZÁS A BIZTOSÍTÉKOK HASZNÁLATA, KIEGÉSZÍTÉSE ÉS CSERÉJE A használat joga A kiegészítés kötelezettsége A kicserélés joga NETTÓSÍTÁS JOGÉRVÉNYESÍTÉS VÉDELEM A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK ELLEN IRÁNYADÓ JOG PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK A MAGYAR JOGBAN A JOGHARMONIZÁCIÓS FELADAT A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉK TÁRGYA Befektetési eszköz Bankszámla A BIZTOSÍTÉK JOGI FORMÁJA Zálogjog és óvadék Jelzálogjog, kézizálogjog A dematerializált értékpapír mint zálogjog tárgya Biztosítéki tulajdonátruházás A BIZTOSÍTÉK LÉTESÍTÉSE Zálogjog létesítése értékpapíron Zálogjog létesítése dematerializált értékpapíron Gyűjtő letétben lévő értékpapír Óvadék létesítése Bankszámlakövetelés HASZNÁLAT, KIEGÉSZÍTÉS, CSERE A használat joga A biztosíték kiegészítése, cseréje NETTÓSÍTÁS IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS A zálogtárgy értékesítése A zálogtárgyból való közvetlen kielégítés A biztosíték értékelése FIZETÉSKÉPTELENSÉG A pénzügyi biztosíték védelme a fizetésképtelenségi eljárásoktól Védelem az ügylet megtámadása ellen Bankszámla a felszámolási eljárásban... 26

3 - 1 - ELŐSZÓ A pénz-és tőkepiac szereplői évek óta panaszkodnak amiatt, hogy a jog nem támogatja, hanem számos tekintetben inkább akadályozza napjaink üzleti gyakorlatát. A jogászok ezzel szemben több száz éves, kódexekben lefektetett, sérthetetlen jogi alapelvekre hivatkoztak. Nem csak Magyarországon, hanem Európa számos országában ugyanez volt a helyzet. Bár eltérő indokok alapján, de mindenhol jogi kifogásokat jelentettek be egyes biztosítéki megoldásokkal és a biztosítékok menedzselésének, karbantartásának különböző módjaival kapcsolatban. Úgy tűnik, ennek most vége. A gyökértelen európai bürokraták, miután felismerték, hogy kilátástalan a biztosítéki jognak az USA-éhoz hasonló, modern alapokon történő átfogó egységesítése, legalább a piac által leginkább igényelt kérdésekben félresöpörték a nemzeti és kontinentális jogi tradíciókat. A pénzügyi biztosítékokról szóló európai uniós irányelv 1 (a továbbiakban: Irányelv ) azokat a szabályokat határozza meg, amelyeknek az Unió területén való egységes érvényesülése szükséges ahhoz, hogy a pénzpiacokon alkalmazott biztosítékok hatékonyan betöltsék rendeltetésüket. A mostani szabály a fizetési és elszámolási rendszerekben alkalmazott fizetési biztosítékokra korábban bevezetett jogelvek alkalmazását terjeszti ki szélesebb körre, a pénzügyi piac szereplőinek kétoldalú ügyleteire általában 2. A tagállamoknak év végéig kell meghozniuk azokat a jogszabályokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek az Irányelv előírásainak évi csatlakozást feltételezve, Magyarországnak is ebben az évben eleget kell tennie e követelményeknek. A következőkben bemutatjuk a pénzügyi biztosítékokkal kapcsolatos piaci gyakorlatot, az Irányelv fő rendelkezéseit és azt, hogy ezekben a kérdésekben mi a magyar jogi helyzet. Minden jót kívánunk kedves barátainknak és ügyfeleinknek az ünnepekre és az új évre (ha biztosítékot nem is tudunk nyújtani azok teljesülésére)! Budapest, december Ügyvédi Iroda

4 A PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK ALKALMAZÁSA A GYAKORLATBAN Piaci tendenciák A pénzügyi intézmények a nagybani pénzügyi piacokon folytatott tevékenységük során a biztosítékokat (ideértve nem csak a jogi értelemben vett biztosítékokat, a zálogjogot és az óvadékot, hanem mindazt az ügyletet, amely gazdasági tartalma szerint ezekhez hasonló, mint például a repó és az értékpapírkölcsön) elsősorban a következő területeken alkalmazzák: (1) a pénzpiacokon a repó- és fordított repó-ügyletekben (ideértve az értékpapírkölcsönügyleteket is), (2) a derivatív piacokon a piaci áralakulás kockázatát felváltó partnerkockázat fedezetére, (3) a fizetési és elszámolási rendszerekben a kockázatok menedzselésére és a likviditás növelésére (különösen a nagy likviditást igénylő valós idejű bruttó elszámolási rendszerekben). A központi bankok működésében is jelentős szerepet játszanak a biztosítékok. A hitelműveleteknél, a repó-tranzakcióknál és a fizetési- és elszámolási rendszereknek nyújtott napközbeni hiteleknél egyaránt biztosítékot követelnek. Az elmúlt években a biztosítékok alkalmazása jelentősen nőtt. Ennek oka, a piaci forgalomnövekedése mellett, a piaci technikák fejlődése és a kockázatokkal szembeni érzékenység fokozódása is. Pénzügyi biztosítékként elvileg az eszközök széles köre jöhet szóba, a gyakorlatban azonban természetesen az alacsony hitelkockázatú likvid eszközök a kedveltek. Ezek között első helyen áll a készpénz (amely elvileg tökéletes biztosíték, a gyakorlatban azonban bankbetét formájában fordul elő és ezért hordoz bizonyos technikai és hitelkockázatot), az állampapírok gyakorlatilag a készpénz helyettesítőjeként szerepelnek a biztosítéki eszközök piacán, ezt követik a jelzálogkötvények, és az újabb időkben kezdenek elterjedni a társasági hitel- és részvénypapírok is. A biztosítékok alkalmazása elsősorban az adós hitelképességének megítélésén és a hitelező kockázatvállaló készségén múlik. Befolyásolja a biztosítékok alkalmazását az is, hogy milyen alternatív eszközök (értékpapírosítás, hitel-derivatívok) állnak rendelkezésre, és miként alakul a biztosíték létesítésének, fenntartásának és érvényesítésének a költsége, miként befolyásolja a biztosíték léte a hitel teljes költségét, így például a hitelnyújtó tartalékképzési kötelezettségét. A

5 - 3 - pénzügyi piacok működése és infrastruktúrája is jelentősen hat a biztosítékok alkalmazására, például a nettósítás és központi szerződő fél alkalmazása csökkentheti a biztosítékok iránti igényt. A biztosítékokkal kapcsolatos költségek csökkenhetők a biztosítékul szolgáló értékpapírok továbbhasznosításával (eladásával, illetve elzálogosításával, attól függően, hogy a biztosíték kedvezményezettje tulajdonjoggal, vagy zálogjoggal rendelkezik a biztosítékul szolgáló értékpapír felett) A biztosítékok hatása a felekre A hitelezők számára a biztosítékok alkalmazásának elsődleges szerepe a hitelezési kockázat mérséklése; a hitelező lehetséges vesztesége elvileg a biztosíték likvidációs értéke mértékéig csökken. A biztosítékot megkövetelő gyakorlatnak közvetett kedvező hatása, hogy nem csupán a hitelezői veszteség bekövetkezésének, de az adós bukásának a valószínűsége is csökken, hiszen a biztosítékadás kényszere objektív korlátot állít az adós számára az adósság növelése elé. A biztosíték ezenfelül csökkenti az adós hitelképességével kapcsolatos vizsgálatok szükségességét és ezáltal csökkenti a hitelezés költségeit, sőt, a kockázatok csökkentésének következtében csökkennek a hitelezéshez kapcsolódó jogszabályi költségek is. Ugyanakkor a biztosíték nyújtása nem szünteti meg teljesen a hitelezési kockázatot. A piaci feltételek változásával fedezetlen kintlevőség keletkezhet, és maga a biztosítékul szolgáló értékpapír is hordozhat hitelezési kockázatot. Ezenfelül, a hitelezőnek a biztosítékkal kapcsolatban likviditási, működési és jogi kockázatokkal is számolnia kell. A biztosíték létrehozása és kezelése további működési költségekkel jár. A hitelfelvevő szempontjából a biztosíték nyújtása elősegítheti a kedvezőbb finanszírozási feltételek és nagyobb mennyiségű finanszírozási forrás elérését is. A hitelfelvevő szempontjából ezért a biztosítéknyújtással kapcsolatos költségek az üzleti lehetőségei kiterjesztése és a fizetendő kockázati prémium mérséklése költségének tekintendő. Ugyanakkor a biztosíték nyújtójának számolnia kell hátrányos következményekkel is, a biztosíték révén szükségszerűen hitelezői kockázatot vállal a biztosíték kedvezményezettjével kapcsolatban, a biztosíték folyamatos kiegészítésére vonatkozó kötelezettség pedig likviditási kockázatot jelent számára.

6 A biztosíték menedzselése A biztosíték révén tehát a hitelező a partnerrel kapcsolatos hitelezési kockázat jelentős részét felcseréli a piaci árral és a likviditással kapcsolatos, valamint bizonyos működési és jogi kockázatokkal. A hitelnyújtó részéről a biztosíték folyamatos menedzselésére van szükség annak érdekében, hogy a biztosíték likvidálásából származó bevétel fedezze a hitelügyletből fakadó biztosított követelését. Ennek során folyamatosan figyelemmel kell kísérni mind az adós kötelezettségének, mind pedig az annak fedezetéül nyújtott biztosítéknak a piaci értékét, és ezeket egymáshoz kell igazítani. Fontos figyelembe venni a biztosíték és a biztosított ügylet értékében bekövetkezett piaci változások közötti összefüggés irányát és erősségét is. A biztosíték létesítésekor kell a feleknek dönteniük és megállapodniuk arról, hogy a hitelezőnek kintlevősége milyen mértékben lesz biztosítékkal fedezve, és ennek változása esetén milyen eljárást alkalmaznak a megállapodás szerinti mérték helyreállítása érdekében. A biztosíték létesítésekor a felek megállapodnak valamilyen, a kockázati kitettség mértékét általában meghaladó biztosíték létesítésében. Ennek technikailag két eljárása létezik, a margin (kezdeti és változó) és haircut. Az előbbi a kötelezettség értékéhez képest nyújtandó többletbiztosíték mértékét határozza meg és a biztosított pozíció értékében bekövetkező növekedésre nyújt fedezetet, az utóbbi pedig magának a biztosítéknak az esetleges leértékelődését fedezi a nyújtott biztosíték értékének diszkontálásával. Fontos figyelembe venni azt, hogy a biztosíték likvidációs értéke sokszor alacsonyabb a létesítés időpontjában érvényesülő piaci értéknél, különösen piaci krízis esetében. A biztosítékul szolgáló eszközök hatékony alkalmazása szempontjából meghatározó kérdés, hogy a szerződés (illetve az arra irányadó jog) megengedi-e a jogosult számára a biztosítékok más célra való időközi felhasználását A biztosítékok hatása a pénzügyi rendszer egészére A biztosítékok szerepét általában az adott egyedi ügylet szempontjából vizsgálják. Valószínűleg a pénzügyi rendszer egésze szempontjából is igaz az, hogy a biztosítékok szerepe alapvetően pozitív. Nem szabad ugyanakkor elfelejtkezni arról, hogy miközben a biztosíték nyújtása csökkenti a hitelezési kockázatot annál a hitelezőnél, aki a biztosítékot kapja, nem csökkenti a kockázatot a pénzügyi rendszer egészében, hiszen a biztosíték nyújtása csökkenti a biztosítékkal nem rendelkező hitelezők számára elérhető eszközök mennyiségét, minőségét és likviditását. Különösen igaz ez, ha a biztosíték nyújtása már

7 - 5 - fennálló hitelekkel kapcsolatban történik. Abban az esetben azonban, ha a biztosítékot új hitelhez nyújtják és ez az új hitel hozzájárul a hitelfelvevő eredményes üzleti tevékenységének bővüléséhez és ennek révén a saját tőkéjének növekedéséhez, akkor a piac egésze számára inkább a biztosíték pozitív oldala dominál. A biztosítéknyújtással kapcsolatos negatív mellékhatások között kell számításba venni annak a veszélyét is, hogy egy vagy több jelentősebb pozíció likvidálása esetén a biztosíték érvényesítése a biztosítékul szolgáló eszközök piaci értékének általános csökkenéséhez vezethet, amely a nem mulasztó adósok esetében is pótlólagos biztosítéknyújtási kötelezettséget eredményez. Ennek révén olyan ördögi kör alakulhat ki, amelyben a csökkenő piaci árak likviditási problémához és mulasztásokhoz vezetnek, amelyek további eszközeladásokat és árcsökkenéseket eredményeznek. A biztosítéknyújtás negatív hatásainak ellensúlyozása szempontjából, biztosítékkal nem rendelkező hitelezők számára különösen, de a pénzügyi piac egésze szempontjából is fontos a piaci szereplőkkel kapcsolatos információk elérhetőségének biztosítása, így különösen hasznos lenne, ha a létesített biztosítékokról megbízható, naprakész nyilvántartás állna rendelkezésre. 2. AZ EURÓPAI UNIÓ IRÁNYELVE 2.1. A szabályozás hatálya A jogalkalmazók a jogszabályok hatályát kizárólag a jogászokra tartozó technikai kérdésnek tekintik. Ez a megközelítés esetünkben annak a lényeges körülménynek a figyelmen kívül hagyásához vezetne, hogy a szóban forgó szabályozás egy kivételes jogi rezsimet teremt a pénzpiacokon nyújtott biztosítékok számára, amely számos tekintetben alapvetően eltér a biztosítékokra vonatkozó szabályoktól. Ezen a speciális területen meghatározó kérdésekben egységes jog fog létrejönni, miközben közmegegyezés mutatkozik abban a kérdésben, hogy, az európai jogok sokfélesége következtében, a közeljövőben a biztosítéki jog egésze tekintetében nem lenne reális a jogi harmonizációt célul kitűzni. A személyi és tárgyi hatályra vonatkozó szabályok e különleges jogi rezsim határait jelölik ki A pénzügyi biztosíték tárgya Az Irányelv által szabályozott biztosítékok megkülönböztető sajátossága, hogy tárgyuk kizárólag készpénz és a tőkepiacon forgalmazott értékpapír. A szokásos jogi szóhasználattól eltérően, készpénz alatt nem a bankjegyet és érmét, hanem az úgynevezett bankszámlapénzt,

8 - 6 - azaz a számlavezető bankkal szembeni számlakövetelést és más hasonló, pénz visszafizetésére szóló követelést (pl. pénzpiaci betéteket) kell érteni. Az Irányelv a hatálya alá tartozó értékpapírok fogalmát igen tágan határozza meg: jogi formájuktól és elnevezésüktől függetlenül beletartozik minden olyan pénzpiaci eszköz és egyéb instrumentum, amely kereskedés tárgyát képezi és amely értékpapírok jegyzésére, megvásárlására vagy cseréjére illetve pénzbeli teljesítésre szóló jogot biztosít. Ez a meghatározás lényegében megegyezik befektetési eszköz fogalmának a Tpt-ben adott meghatározásával A biztosíték jogi formája Az Irányelv egyik célja, hogy, az általa szabályozott körben, a jog által kifejezetten biztosítékként szabályozott ügyletekkel egyező legitimációt és jogi biztonságot nyújtson a repó-ügyleteknek és más a piacon elterjedt olyan megoldásoknak, amelyeknek a célja szintén biztosíték nyújtása, jogi formájuk azonban tulajdonátruházás. Ezért, az Irányelv tárgyi hatálya a hagyományos biztosítékokon felül a biztosítéki tulajdonátruházásra is kiterjed. Ezenfelül, a szabályozás hatálya alá tartoznak az önmagukban biztosítéknak nem minősülő, de a biztosítékokhoz szorosan kapcsolódó olyan gyakorlati megoldások és elszámolási technikák is, amelyeknek a célja szintén a szemben álló felek hitelezési kockázatának a mérséklése vagy a biztosítékok hatékonyságának javítása, mint például a nettósítás, a biztosítékok cseréje vagy pótlása. Ugyanakkor, az Irányelv, a visszaélések megakadályozása végett, a hatályát korlátozza olyan biztosítéki szerződésekre, amelyek létrejötte megfelelően bizonyítható, és olyan biztosítékokra, amelyek a biztosítékul szolgáló eszközök birtokát illetve az azok feletti rendelkezési jogot harmadik személyek számára is egyértelműen felismerhető és bizonyítható formában átadják a kedvezményezett illetve az ő megbízottja részére. Ezt a követelményt kielégíti például az, ha a releváns értékpapír- vagy pénzszámlán a biztosíték létesítése valamilyen módon (jóváírás, terhelés, zárolás) feltüntetésre került A felek Mint említettük, az Irányelv a fizetési és elszámolási rendszerekre néhány évvel korábban bevezetett szabályozást fejleszti tovább és terjeszti ki szélesebb körre, azonban továbbra sem célja minden olyan jogviszony szabályozása, amelyben pénzügyi biztosítékok alkalmazásra kerülnek, hanem csak a pénzügyi, mégpedig elsősorban a nagybani pénzügyi piac támogatása. Ezért az Irányelv személyi hatálya csak azokra a biztosítéki szerződésekre terjed ki, amelyekben legalább az egyik fél pénzügyi intézmény (beleértve ebbe a fogalomba a

9 - 7 - központi bankokat, az államkincstárakat, elszámolóházakat, hitelintézeteket, befektetési vállalkozásokat, biztosítókat és hasonló intézményeket). A másik félként szóba jöhető személyek köre a tagállamok választása szerint lehet szűkebb vagy tágabb. A szűkebb kör választása esetén a másik fél is csak pénzügyi intézmény lehet, a tágabb körbe pedig, természetes személy kivételével, bármely jogalany (jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező társaság) beletartozhat A biztosított követelések Az Irányelv hatálya alá tartozó biztosítékok a pénzügyi kötelezettségek széles körére vonatkozhatnak. A biztosított követelés lehet fennálló vagy jövőbeni, tényleges vagy feltételes, egyedileg vagy fajta szerint meghatározott és olyan is, amely a biztosíték időtartama alatt időnként fennáll, időnként pedig megszűnik A biztosítékok létesítése A szabályozás egyik fontos célja a pénzügyi biztosítékot alkalmazó felek adminisztrációs terheinek, a biztosíték létesítéséhez szükséges időnek és költségeknek a csökkentése. Az Irányelv ezért megtiltja, hogy a tagállamok a pénzügyi biztosítékok létrejöttét, érvényességét vagy érvényesíthetőségét bármilyen formális eljáráshoz kössék. Így tiltott minden olyan előírás, amely szerint a biztosíték csak abban az esetben érvényes illetve érvényesíthető, ha a biztosítéki szerződést meghatározott írásbeli formában kötötték, a biztosítékot valamilyen hatósághoz bejelentették, valamilyen nyilvántartásba bejegyezték, vagy nyilvánosan közzétették. Nem minősül e tilalom megsértésének, ha az irányadó jog az átruházáshoz vagy a biztosíték létesítéséhez a fizikai formában előállított rendeletre szóló értékpapírok esetében forgatmányt, névre szóló értékpapírok esetében a kibocsátó nyilvántartásába való bejegyzést kíván meg. A formai előírásokra vonatkozó tilalom nem mentesít az alól a fentebb említett követelmény alól, amely szerint az irányelv által nyújtott jogi védelem csak azokra a biztosítékokra terjed ki, amelyek létrejötte megfelelő módon bizonyítható Biztosítéki tulajdonátruházás Az Irányelv hatálya alá tartozó jogi konstrukciók bemutatásakor már látható volt, hogy az Irányelv egységesen kezeli a hagyományos biztosítékokat és azokat a piaci gyakorlatban elterjedt konstrukciókat (ilyenek például a repó-ügyletek), amelyek rendeltetése ugyancsak a

10 - 8 - hitelező biztonságának erősítése, jogi formája azonban nem zálogjog vagy óvadék, hanem tulajdonátruházás. Ezekkel az ügyletekkel kapcsolatban jelenleg számos országban fennáll annak a veszélye, hogy jogvita esetén a bíróság ezeket nem fogadja el tényleges tulajdonátruházásnak, hanem átminősíti valamilyen más ügyletté, és így a felek nem érik el a szerződéskötésük célját. Ez különösen az adós ellen indított felszámolási eljárás esetén jelent kockázatot, amikor a leginkább szükség lenne arra, hogy a biztosíték betöltse rendeltetését. E probléma megoldására az Irányelv azt a kötelezettséget rója a tagállamokra, hogy megfelelő jogalkotással biztosítsák, hogy az ilyen ügyletek megtámadhatóságának, bíró átminősítésének kockázata szűnjön meg A biztosítékok használata, kiegészítése és cseréje A használat joga Az Irányelv támogatja a pénzügyi biztosítékok hatékonyságát szolgáló piaci megoldásokat. A pénzügyi piacok likviditása érdekében a gyakorlatban felmerült annak az igénye, hogy a biztosíték kedvezményezettje a biztosítékul lekötött eszközöket a lekötés időtartama alatt felhasználhassa. Az Irányelv jogosnak ismeri el ezt az igényt, és előírja a tagállamoknak, hogy tegyék lehetővé a biztosítékok felhasználását, mégpedig anélkül, hogy ez érintené a biztosítéki jog fennállását. Ennek alapján a biztosíték kedvezményezettje, feltéve, hogy a biztosítéki szerződés ezt a jogot megadja, a rendelkezésére bocsátott biztosítékot sajátjaként használhatja, akár fizetési illetve értékpapírszállítási kötelezettsége teljesítésére, akár pedig ilyen kötelezettsége biztosítására. A biztosítékul adott eszköz felhasználása esetén a biztosíték kedvezményezettje kötelezett lesz arra, hogy legkésőbb a biztosított kötelezettség lejáratakor egyenértékű, azaz ugyanolyan fajtájú és mennyiségű eszközt szállítson a biztosítékot nyújtó fél részére. Az Irányelv preambuluma hangsúlyozza, hogy a felhasználás joga nem sértheti az eszközök elkülönítésére és a hitelezők fair kezelésére vonatkozó szabályokat. A klasszikus jogi felfogás alapján, a legtöbb európai országban, két problémával is szembe kell nézni: A biztosíték jogosultja köteles a részére átadott biztosítékot kvázi letéteményesként gondosan megőrizni, mindaddig, amíg meg nem nyílik kielégítési joga vagy köteles nem lesz a biztosítékot visszaszolgáltatni; adósvédelmi okokból nem érvényes az ezzel ellentétes olyan szerződéses kikötés, amely a zálogjogosultat felhatalmazza a biztosítékul nyújtott eszköz felhasználására. Ezenfelül, ha a megállapodás érvénytelenségének problémájától el is tekintünk, a biztosítéki jog megszűnik azáltal, hogy a biztosíték kedvezményezettje azt felhasználja, és az eszköz, amelyet az általa felhasznált

11 - 9 - eredeti biztosíték helyett szolgáltat, nem az eredetileg létesített biztosíték, hanem, jó esetben, egy újabb biztosíték tárgyának minősül, amely hátrányosan érintheti a biztosíték érvényesíthetőségét és rangsorát. Ez a jogi bizonytalanság természetesen akadálya annak, hogy a biztosítékul nyújtott eszközt fel lehessen használni. Ezért az Irányelv leszögezi, hogy a biztosíték felhasználása nem érinti a biztosíték létét, és az eredetileg nyújtott biztosíték helyébe lépő visszaszolgáltatott eszközt úgy kell tekinteni, mint amelyen a biztosítéki szerződésben rögzített jogok és terhek, a biztosíték létesítésének eredeti időpontjától kezdődően, fennállnak A kiegészítés kötelezettsége Szintén elterjedt piaci gyakorlat, hogy felek az adós kötelezettségének és a nyújtott biztosítéknak a piaci értékét folyamatosan mérik, és ennek eredményeként bizonyos esetekben az adós köteles további biztosítékot szolgáltatni, illetve a jogosult köteles a biztosítékok egy részét felszabadítani. Ezekben az esetekben lényeges, hogy az adós által nyújtott további biztosíték ugyanazt a jogi biztonságot nyújtsa, mint az eredeti, ne csökkentse a hitelező kielégítési lehetőségeit az, hogy ezeket a biztosított kötelezettség keletkezését és az eredeti biztosítékot követően nyújtották A kicserélés joga A biztosítékul alkalmas eszközök hatékony felhasználását segíti az a piaci gyakorlat, hogy az adós, ha valamely egyéb kötelezettsége teljesítéséhez szüksége van a biztosítékul lekötött eszközökre, jogosult azokat kicserélni egyenértékű más eszközökkel. Ezekben az esetekben az eredetileg lekötött eszköz kikerül a biztosítékok köréből, és olyan kerül a helyébe, ami eredetileg nem szolgált biztosítékul. Az előző alpontban írtakhoz hasonlóan fontos, hogy ennek eredményeként a biztosíték jogi megítélése ne változzon, a hitelező kielégítési lehetőségei ne romoljanak Nettósítás Az Irányelv célja az is, hogy megfelelő védelmet nyújtson annak a gyakorlatnak, amely a pénzügyi piacok résztvevőinek a különböző ügyletekből fakadó kockázatait nettó alapon veszi számításba és kezeli. Ennek érdekében előírja, hogy a tagállamok kötelesek biztosítani azt, hogy joguk elismeri az olyan megállapodásokat, amelyek alapján, a kielégítési jog megnyílásakor

12 (1) a felek fizetési kötelezettségei azonnal esedékessé válnak, (2) befektetési eszköz szolgáltatására vonatkozó kötelezettségeiket felváltja az e kötelezettségek értékelése alapján megállapított összegű, azonnal esedékes pénzfizetési kötelezettség, (3) mindkét fél valamennyi fizetési kötelezettségét összesítik, és a szembenálló fizetési kötelezettségek egységes számlán való elszámolás, beszámítás vagy más jogi aktus eredményeként a kisebb összeg mértékéig kioltják egymást és pusztán egyetlen fizetési kötelezettség marad fenn, amelynek összege megegyezik a két összeg különbözetével. A nettósítási megállapodás kiterjedhet a felek különböző ügyleteiből valamint az ugyanazon ügyletből fakadó ellentétes irányú kötelezettségeire. Az egy ügyleten belül keletkező szembenálló kötelezettségekre kézenfekvő például szolgálnak a repó-ügyletek, de hasonló helyzetet eredményez az is, amikor a biztosíték kedvezményezettje, az eredetileg csupán hitelezői pozícióban lévő fél - azért, mert él a biztosítékul szolgáltatott eszköz használatának jogával - kötelezetté válik arra, hogy az ügylet lejáratakor, a másik fél, az adós számára a biztosítékkal egyenértékű eszközt szolgáltasson. Lényeges rendelkezése az Irányelvnek, hogy érvényes megállapodás alapján a nettósításnak nem akadálya az sem, ha időközben valamelyik fél ellen felszámolási, csőd- vagy az adott eszköz tekintetében végrehajtási eljárás indul Jogérvényesítés A pénzügyi stabilitás védelme és valamely szerződő fél mulasztása tovaterjedő hatásának korlátozása érdekében az Irányelv gyors és formalitásoktól mentes igényérvényesítési lehetőséget biztosít arra az esetre, ha a biztosítékot nyújtó fél szerződésszegést követ el vagy egyébként olyan körülmény következik be, amely megnyitja a biztosítékból való kielégítés jogát. Az Irányelv egyik legfontosabb szabálya, hogy a pénzügyi biztosítékból való kielégítési jog gyakorlásának nem akadálya az sem, ha időközben az adós ellen felszámolási eljárás indult. A kielégítési jog megnyílta esetén a hitelező, a biztosíték természete illetve a szerződésben kapott felhatalmazás keretei szerint, többféle eljárás közül választhat. Először is, jogosult a biztosítékul szolgáló eszközt maga értékesíteni, anélkül, hogy ehhez az adóst előzetesen értesítenie kellene, bármilyen bírósági vagy hatósági jóváhagyás kellene szereznie. Az értékesítéshez nem kell igénybe vennie bírósági végrehajtót, nem kell árverést

13 vagy más szabályozott eljárást alkalmaznia. Ezenfelül, a hitelező jogosult arra is, hogy a biztosítékot beszámítás útján vagy egyéb módon, közvetlenül a követelése kielégítésére fordítsa, ha a biztosíték létesítésekor a felek megállapodtak mind a biztosítékból való közvetlen kielégítésről, mind pedig a befektetési eszköz értékelésének a módjáról. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a hitelező önkényesen járhat el. Éppen ellenkezőleg, köteles a követelés illetve a biztosíték értékének a megállapítása és a kielégítési jog érvényesítése során gazdaságilag ésszerű magatartást tanúsítani, és ezt a bíróság, az adós illetve harmadik személyek érdekeinek védelme érdekében, vizsgálhatja is Védelem a fizetésképtelenségi eljárások ellen A biztosítéki megállapodások eredményességét végső soron az minősíti, hogy az abban kikötött jogokat akkor is lehet-e érvényesíteni, ha az adós fizetésképtelenné válik, és ellene felszámolási vagy csődeljárás indul. Ezért az Irányelv úgy rendelkezik, hogy a hatálya alá tartozó pénzügyi biztosítékokat mentesíteni kell a csődjog azon szabályai alól, amelyek kérdésessé teszik ezek érvényességét vagy akadályozzák hatékony érvényesítésüket. Az előzőekben már említettük, hogy az Irányelv kifejezetten védi ezektől a kockázatoktól a biztosítéki tulajdonátruházást, a nettósítást és a biztosíték érvényesítését. Ezeken felül azonban számos ország csődjoga általában megtámadhatóvá teszi azokat az ügyleteket is, amelyeket a felszámolási eljárás kezdetét megelőző bizonyos időn belül kötöttek valamint azokat a biztosítékokat, amelyeket a biztosított kötelezettség keletkezését követően nyújtottak. Az Irányelv ez ellen nyújt védelmet, amikor egyértelművé teszi, hogy a pénzügyi biztosítékok nem támadhatók meg pusztán azon az alapon, hogy a biztosítéki megállapodás kötése vagy a biztosíték nyújtása beleesik ebbe az időszakba. Ugyanez a védelem vonatkozik arra az esetre is, amikor az adós a követelés és a biztosíték piaci értékelése alapján kiegészítő biztosítékot nyújt, csere jogával élve az eredeti biztosítékot azzal egyenértékű új eszközzel helyettesíti, továbbá arra is, amikor a hitelező élt a biztosíték használatára vonatkozó jogával, és erre tekintettel, az általa felhasznált biztosíték helyett szolgáltat másik biztosítékot. Ezeknek a kivételes szabályoknak azért van nagy jelentőségük, mert összességében azt eredményezik, hogy azokat a pénzpiaci hitelezőket, akiknek követelése pénzügyi biztosítékkal van fedezve, lényegében nem érinti az adós fizetésképtelensége, követelésüket a nyújtott biztosíték értéke erejéig a fizetésképtelenségi eljáráson kívül tudják kielégíteni, és ezáltal más hitelezőkkel szemben abszolút elsőbbséget élveznek.

14 Irányadó jog A nemzetközi magánjog széles körben elfogadott elve szerint dologi jogokkal kapcsolatos kérdéseket annak az országnak a joga szerint kell elbírálni, amelyben a kérdéses dolog fekszik. Nyomdailag előállított, tehát kézzel fogható dologként létező és a tulajdonos vagy a zálogjogosult birtokában lévő értékpapírok esetében e szabály alkalmazása általában nem okoz gondot. Nehezebb azonban a kérdés megítélése akkor, ha az értékpapír tulajdonosa az értékpapírt nem közvetlenül, hanem egy vagy több közvetítőn keresztül tartja. Ez az eset például, ha az értékpapír letétben, mégpedig gyűjtő letétben van, ahol az értékpapírokat nem letevők szerint elkülönítve tárolják, különösen, ha többszintű letéti rendszerről van szó, és, ha a letéteményes jogosult az értékpapírt alletétbe, vagy esetleg kölcsön adni. Ezekben a rendszerekben az értékpapír feletti rendelkezés az értékpapír fizikai mozgatása nélkül, a letéti számla megterhelése illetve jóváírása útján történik. Ilyen esetekben már komoly nehézségbe ütközhet az egyedileg be nem azonosítható értékpapír éppen aktuális helyét megtalálni. Dematerializált értékpapírok esetében pedig fogalmilag is kérdéses, hogy lehetséges-e meghatározni az értékpapír fekvésének a helyét. Ezt a problémát az Irányelv azzal oldja meg, hogy azoknak a befektetési eszközöknek az esetén, amelyeken tulajdonjog, biztosítéki vagy más dologi jog keletkezése, átruházása, megszűnése valamely közvetítő által vezetett nyilvántartásba való bejegyzés illetve számla megterhelése és jóváírása útján történik, a biztosítéki jog természetére, keletkezésére, rangsorára és érvényesítésére annak az országnak a joga az irányadó, amelyben a számlát vezetik. 3. PÉNZÜGYI BIZTOSÍTÉKOK A MAGYAR JOGBAN 3.1. A jogharmonizációs feladat Az Irányelv egy modern szabályozás, azért született, mert felismerték, hogy a tagállami szabályozások részben nem felelnek meg a mai kívánalmaknak, részben pedig túlságosan eltérőek. Az Irányelv megalkotói viszonylag könnyű helyzetben voltak, hiszen nem kellett megbirkózniuk jogi hagyományaikkal, mert ilyen az adott területen nem létezik, nem kellett a téma átfogó szabályozását nyújtaniuk, és a szabályozandó kérdésekkel kapcsolatban is elegendő volt a kívánt cél megfogalmazása. Az egyes európai országok jogi hagyományaiba és fennálló szabályaiba való beillesztés már a tagállamok feladata. Ez különösen a

15 kontinentális Európa országainak fog nehézséget okozni, mert az Irányelv által megfogalmazott koncepciók elsősorban az ő jogi hagyományaiktól idegenek. Amikor arra a kérdésre kívánunk válaszolni, hogy vajon a magyar jog mennyire felel meg a pénzügyi biztosítékokkal kapcsolatos Irányelvnek, először is a szabályozás tárgya és módszere tekintetében fennálló különbségre kell felhívni a figyelmet. Amint az a fent írtakból remélhetőleg kitűnt, az Irányelv nem vonatkozik minden biztosítékra, csak az ún. pénzügyi biztosítékokra, azaz meghatározott személyek között, meghatározott eszközökön létesített biztosítékokra. A hazai szabályozás ezzel szemben nem piacok szerint szegmentált, hanem egységes, és a jelenleg folyó polgári jogi kodifikáció is alapvetőn egységes polgári jogot képzel el, bizonyos fogyasztóvédelmi kiegészítésekkel. Másfelől viszont, az Irányelv funkcionális megközelítésben, egységesen kezel minden pénzügyi biztosítékot, azaz nem tesz különbséget sem a biztosítékok egyes fajtái, sem pedig a biztosítékul szolgáló egyes befektetési eszközök szerint. Ez összhangban van a piaci gyakorlatnak azzal az igényével, hogy e biztosítékok felcserélhetőek legyenek. Nincs azonban összhangban azzal, hogy a kontinentális jogokban különböző biztosítékfajták léteznek eltérő szabályokkal, és különböző eszközök különböző biztosítékoknak lehetnek a tárgyai. További nehézség, hogy a magyar jogban nem létezik kellően kidolgozott speciális polgári jogi szabályozás a bankszámla-követelésre, az értékpapírokra (különösen a dematerializált értékpapírra) és az egyéb befektetési eszközökre. Ennek megfelelően, hiányoznak az ezeken az eszközökön alapítható zálogjogra, óvadékra és az esetleges egyéb biztosítékokra vonatkozó külön szabályok, miközben az általános szabályok természetszerűleg nincsenek tekintettel ezeknek az eszközöknek a jogi és forgalmi sajátosságaira A pénzügyi biztosíték tárgya Befektetési eszköz Az Irányelv szerint, amint láttuk, a szabályozás hatálya alá tartozó pénzügyi biztosítékok lehetséges tárgyainak egyik fő csoportja a befektetési eszköz 5. Ez nem jelenti azonban azt, hogy minden befektetési eszköz lehet pénzügyi biztosíték. Erre a kérdésre a nemzeti jogok adnak választ, erre nem terjed ki az Irányelv által előírt harmonizációs kötelezettség. A magyar jog szerint például, a befektetési eszközök alcsoportjait áttekintve, a következőket láthatjuk:

16 (1) A határidős ügyletek, csere-(swap-)ügyletek és opciók nem lehetnek sem zálogjog, sem pedig óvadék tárgyai, és, mivel tulajdonjog tárgyául sem szolgálhatnak, biztosítéki tulajdonátruházási ügylet tárgyai sem lehetnek. (2) A pénzpiaci eszköz értékpapírnak nem minősülő okirat 6. Abból, hogy nem értékpapír, elvileg az következik, hogy a pénzpiaci eszköz mint okirat, az előzőekben említett eszközökhöz hasonlóan, sem tulajdonjog, sem zálogjog, sem pedig óvadék tárgya nem lehet. (3) Az értékpapír szinte az egyetlen jogilag világosan értelmezhető kategória a befektetési eszközök körében, mégis, vele kapcsolatban is vannak tisztázandó kérdések. Így például, bár magától értetődőnek tűnik, a törvény alapján nem állítható kétséget kizáróan, hogy értékpapír zálogjog tárgya lehet. Az egyértelműség kedvéért szükséges lenne kifejezetten kimondani, hogy dolgok, követelések és jogok mellett pénz és értékpapír is (miként tulajdonjog 7, úgy) zálogjog tárgyai lehetnek 8. Ugyanakkor, a befektetési eszközökre általában (tehát nem az egyes említett csoportjaira nevesítetten) számos tartalmi szabályt vagy utalást találunk a törvényben, amelyek alapján a befektetési eszközről a következők derülnek ki: lehet rá ügyletet kötni, meg lehet vásárolni, lehet forgalmazni, lehet vele kereskedni, valamint tulajdonjog és óvadék tárgya is lehet. 9 Alapvetően ellentmondó eredményre jutunk tehát, ha a befektetési eszköz fogalma alá tartozó eszközöket külön-külön, a polgári jog szabályai alapján, és akkor, ha a befektetési eszközöket általában a Tpt. alapján vizsgáljuk. Ez az ellentmondás jogbizonytalanságot eredményez a tekintetben, hogy a befektetési eszközök pénzügyi biztosítékul szolgálhatnak-e. Alapvető kérdésről van szó, úgy tűnik, hogy a Tpt. a biztosítékok körét ki kívánja terjeszteni olyan eszközökre, amelyek a Ptk. alapján e biztosítékok tárgyai nem lehetnek. Ezt nyilvánvalóan nem lehet megoldani elszórt, ráutaló szabályozással. Az Irányelvnek megfelelő jogharmonizáció során arra van szükség, hogy a jogszabály egyértelműen fogalmazza meg, hogy a befektetési eszközök általában, illetve azok egyes csoportjai biztosítékul leköthetőek-e és, ha igen, milyen biztosítékul, mik ennek a biztosítéknak az eszközök sajátosságaiból adódó általánostól eltérő szabályai: hogyan jön létre, mi a tartalma, hogyan érvényesíthető stb.

17 Bankszámla Mint említettük, az Irányelv pénz alatt az úgynevezett bankszámlapénzt érti. Ezen a területen ellentmondás van az elmélet és a gyakorlat között. Dologi jogi értelemben pénz csak a bankjegy és az érme. A bankszámlapénz nem pénz, hanem a számlatulajdonos látra szóló betétje, azaz a bankkal szembeni pénzre szóló követelése. A gyakorlatban azonban ez a követelés pénzként funkcionál, hitel jellege igazán csak szélsőséges esetben, a bank fizetésképtelensége esetén jelenik meg. Pénzként éppen azért fogadják el, mert a bankok fizetésképtelenségét a gazdaság szereplői csupán távoli kockázatnak tekintik azokhoz a gyakorlati előnyökhöz képest, amiket a banki szolgáltatások nyújtanak. Az előzőekből következően, szigorú jogi megítélés szerint, a bankszámlapénzen mint követelésen kizárólag zálogjog alapítható. Ezzel szemben, a gyakorlatban a bankszámlát óvadékul lekötik. A Tpt. is a gyakorlat oldalán áll, amikor kimondja, hogy az elszámolóház (amelynek esetében nem lehet kétséges, hogy, ahol a törvény pénzt említ, valójában számlapénzt kell érteni) javára óvadékul szolgál a klíringtag garanciaalapban lévő vagy egyébként biztosítékul lekötött pénze és értékpapírja, és ezen felül is, minden egyéb, az elszámolóháznál nyilvántartott pénze és értékpapírja 10. Nyilvánvaló, hogy ez önmagában nem oldja meg a bankszámla óvadékul való lekötése körüli szabályozási problémát, és addig, ameddig ez nincs megoldva, a bankszámlán való óvadék alkalmazása jogi kockázatot rejt magában. Az előzőek alapján tehát jogalkotói feladat annak egyértelmű tisztázása, hogy a bankszámla (számlapénz, számlakövetelés) milyen fajta biztosítéknak szolgálhat tárgyául A biztosíték jogi formája Az Irányelv a biztosítékok két fő formáját különbözteti meg: azokat, amelyeket valamely nemzeti jog kifejezetten biztosítékként kodifikál, és a biztosítéki tulajdonátruházási ügyleteket, amelyek azáltal szolgálnak biztosítékul, hogy a hitelező kvázi tulajdonosi helyzetbe kerül Zálogjog és óvadék A magyar jogban a hagyományos jogi biztosítékok közül pénzügyi biztosítékként kettő jön szóba: a zálogjog és az óvadék. A Ptk. nem sok támpontot ad a zálogjog és az óvadék egymáshoz való viszonyára, a két jogintézmény közötti kapcsolatra és különbségre vonatkozó kérdések megválaszolásához. Az óvadék látszólagos egyszerűsége 11 valójában

18 jogi bizonytalanságok forrása. A szabályozásból nem derül ki, hogy az óvadéknak van-e valami kapcsolata a zálogjoggal, irányadóak-e a speciális óvadéki szabályok által nem rendezett kérdésekben a zálogjogi szabályok. Így nem tudunk egyértelműen válaszolni az óvadék jogi természetét alapvetően érintő számos alapvető kérdésre. Teljesen más eredményre vezet, ha az óvadékot a zálogjog egy speciális esetének tekintjük, amelynek sajátossága a biztosíték lehetséges tárgyainak körében és a közvetlen kielégítési jogban áll, mint, ha az óvadék egy önálló biztosítékfajta, amelynek tartalmát kizárólag az óvadéki szabályok alapján kell megpróbálnunk rekonstruálni. Úgy látjuk, hogy nincs szükség arra, hogy az óvadékot egy önálló biztosítékfajtává fejlesszük, ehelyett célszerű lenne az óvadékot a zálogjog speciális esetének tekinteni, és ezt a szabályozásban is egyértelművé tenni. Ez azt eredményezné, hogy lényegében egy dologi jogi biztosítékunk lenne, a zálogjog, amely meghatározott eszközök esetén feltéve, hogy meghatározott feltételek teljesülnek közvetlen kielégítést tesz lehetővé, és ezért óvadéknak minősül Jelzálogjog, kézizálogjog Fizikai értékpapírokkal kapcsolatban felvetődik az a kérdés, hogy elvileg szolgálhatnak-e jelzálogjog tárgyául, vagy csupán kézizálogba lehet venni azokat. Értékpapírok esetében valóban kézenfekvő elsősorban a kézizálogjogra gondolni, hiszen értékpapíron dologi jog alapítása vagy ilyen jog átruházása tipikusan birtokbavétellel történik 12. A jelzálogjog, ezzel szemben, nehezen hozható összhangba az értékpapír sajátosságaival, azokkal a követelményekkel, amelyeknek a teljesülése az értékpapír-forgalom zavartalanságának feltétele. Mivel jelzálogjog esetében a zálog tárgya a kötelezett birtokában marad, a zálogjogról magából az értékpapírból nem, csupán a zálogjogi nyilvántartásból 13 lehet tudomást szerezni. Ez ütközik az értékpapírjog két, az értékpapírok forgalomképessége szempontjából alapvető jelentőségű szabályával, amely szerint az értékpapír megszerzője az értékpapírból kitűnő jogot szerzi meg (nem pedig azt a jogot, amellyel az átruházó ténylegesen rendelkezett) 14, valamint bemutatóra szóló értékpapír megszerzője tulajdonossá lesz akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos 15. E két szabályból logikusan az a megoldás következik, hogy az értékpapír jóhiszemű megszerzőjének zálogjogtól mentes tulajdonjogot kell szereznie abban az esetben is, ha az értékpapír azt megelőzően jelzálogjoggal volt terhelve. Ezt a dilemmát a legújabb zálogjogi szabályozás, az ingó jelzálogjog megszűnése eseteinek széles körre való kiterjesztésével oldotta meg 16. Ez a módosítás a zálogjog dologi

19 hatályával szemben a forgalom, adott esetben az értékpapír-forgalom biztonságának ad elsőbbséget. A fentiek alapján tehát úgy gondoljuk, hogy lehetséges értékpapíron jelzálogjogot érvényesen alapítani. Ez a zálogjog zavartalanul fennáll, és a zálogjogosult a követelése kielégítéséhez azt igénybe is veheti mindaddig, amíg az elzálogosított értékpapír átruházására nem kerül sor. Az értékpapír átruházása azonban, lényegében, a jelzálogjog megszűnését eredményezi A dematerializált értékpapír mint zálogjog tárgya A pénz-és tőkepiacokon túlnyomórészt dematerializált, immobilizált vagy legalábbis valamilyen központi gyűjtő letétben lévő értékpapírok fordulnak elő. Ezeknek sajátossága, hogy az értékpapír-számla és az értékpapírletéti-számla zárolásával technikailag lehetséges mind a zálogjoghoz, mind pedig a forgalom biztonságához fűződő érdekek megfelelő kielégítése, hiszen a zárolás a piaci szereplők számára egyértelműen mutatja az értékpapír megterhelésének tényét. A hatályos szabályozásból az következik, hogy dematerializált értékpapíron is alapítható zálogjog, nem könnyű azonban eldönteni, hogy kézi- vagy jelzálogjog. A kézizálogjog és a jelzálogjog megkülönböztetése azon alapul, hogy a zálogtárgy birtoka kit illet meg, a zálogjogosultat vagy a zálogkötelezettet. A dematerializált értékpapír sajátossága, hogy fizikai megjelenése csupán egy könyvelési tétel. Ebből következően a dematerializált értékpapír hagyományos birtoklása sem lehetséges, ezt helyettesíti egy jóváírás az értékpapírszámlán. Ebből adódik a kérdés, hogy lehet-e egyáltalán dematerializált értékpapírt kézizálogba adni? Erre a kérdésre a válasz csak abban az esetben lehet igen, ha a birtokbavétel fogalmát kiterjesztjük fizikailag meg nem fogható, nem-dologi jelenségekre. Ebben az esetben a zálogjogosult által való birtokbavételt az értékpapírnak a zálogjogosult számlájára való transzferálása és zárolása helyettesíti, amely a birtokba vételhez hasonlóan biztosítja, hogy a zálogjog fennállása felismerhető és a jogosult birtokon belül legyen. Ezek szerint a dematerializált értékpapír esetében a kézi zálogjogot és a jelzálogjogot az különbözteti meg egymástól, hogy a zálogjogosult vagy a zálogkötelezett számláján történt-e a jóváírás. A Tpt. az értékpapírszámlának a zálogjogosult javára való zárolását említi, amely a zálogjog alapítása tényének és a zálogjogosult személyének az értékpapírszámlán való feltüntetését, ezzel együtt a tulajdonos rendelkezési jogának korlátozását jelenti. Ezek szerint a Tpt. szerinti zárolás jelzálogjog alapítását feltételezi, hiszen az értékpapír birtoka

20 megmarad a zálogkötelezettnél. Ez a zárolás ráadásul azt is lehetővé teszi, hogy az értékpapír tulajdonjoga és ezzel együtt birtoka a zálogjoggal terhelten kerüljön átruházása (azaz egy másik számlatulajdonos javára való átírásra), tehát az átruházás ne eredményezze a zálogjog megszűnését. 17 Az értékpapírszámla által nyújtott technikai lehetőség kihasználásának érdekében szükséges lenne, hogy az ezzel kapcsolatos polgári anyagi jogi szabályok világosan meghatározzák, hogy dematerializált értékpapírokon milyen fajta zálogjog alapítható Biztosítéki tulajdonátruházás A biztosítéki tulajdonátruházás (és engedményezés) sokszínű és sokat vitatott jogügylet. Nehéz elhatárolni bizonyos finanszírozási konstrukciókat a tiszta biztosítéki tulajdonátruházástól. A hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapírok leszámítolása, a faktoring, a lízing egyes formái (sale-and-leaseback) valamint a repó-ügylet egyaránt azon alapul, hogy a finanszírozó megszerzi a finanszírozott illetve fedezetül szolgáló eszköz tulajdonjogát. Ezekben az esetekben a tulajdonátruházás az üzleti konstrukció szerves része, szemben azokkal az esetekkel, amelyekben kettéválik a hitelnyújtás és a biztosítéknyújtás. A finanszírozó, a tulajdonátruházás eredményeként, mindegyik esetben olyan biztosítékhoz jut, amelynek révén akkor is ki tudja elégíteni követelését, ha az adós ellen felszámolási eljárás indul. Emiatt természetesen ezek az ügyletek ki vannak téve az ilyen biztosítékkal nem rendelkező hitelezők és a felszámoló támadásának. Az elmúlt években számos ilyen jellegű per folyt le, változó eredménnyel. A bíróság egyes esetekben elismerte a tulajdonátruházást és azt, hogy ennek következtében az adott eszköz kikerült az adós vagyonából, más esetekben viszont a biztosítékot kapó fél kivételezett helyzetét nem ismerték el, követelését csak a felszámolási eljárás során érvényesíthette. A befektetési eszközökkel kapcsolatban a biztosítéki tulajdonátruházás elsősorban a repó-ügyletekkel és az értékpapírkölcsönnel kapcsolatban merül fel. Ezek esetében a kialakult piaci gyakorlat és annak jogszabályi háttere miatt 18 viszonylag kicsi a kockázata az ügylet megtámadásának és bírósági átminősítésének. A biztosítékot kapó félnek a biztosíték felhasználására vonatkozó joga miatt azonban, amint erre később részletesebben is kitérünk, a pénzügyi biztosítékokkal kapcsolatban általában elmosódik a különbség a hagyományos és a tulajdonátruházást magukban foglaló konstrukciók között.

A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN DR. TOMORI ERIKA

A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN DR. TOMORI ERIKA A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2015 A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN (1/12) A témaválasztás indokoltsága értékpapírral való kapcsolat a Házigazda

Részletesebben

ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK

ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK DR. GÁRDOS PÉTER HVG-ORAC SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN BUDAPEST 2014. NOVEMBER 25. SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN

Részletesebben

Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő Zrt. általi kölcsönbe adásra

Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő Zrt. általi kölcsönbe adásra Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő Zrt. általi amely létrejött egyrészről a Takarék Alapkezelő Zrt. (székhely: 1122 Budapest, Pethényi köz 10., cégjegyzékszám: Cg.01-10-045577, adószám:

Részletesebben

JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA

JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA Szerződés száma: amely létrejött egyrészről az ERSTE BANK HUNGARY ZRT. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26., cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság Cg. 01-10-041054, statisztikai

Részletesebben

Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő Zrt. általi kölcsönbe vételre

Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő Zrt. általi kölcsönbe vételre amely létrejött egyrészről Lakcím/Székhely: --- Számlaszám: --- Adóazonosító jel/adószám: --- Telefonszám: --- Elektronikus levélcím: --- Postacím: --- Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Hitelek csoportosítása 61. lecke 1. Pénztömeg nagyságára gyakorolt

Részletesebben

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS JOGI KÉRDÉSEI ÉS AZ ÚJ PTK. RÉSZVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÚJ RENDELKEZÉSEI DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2014 VÁLTOZIK-E AZ ÉRTÉKPAPÍR

Részletesebben

HIRDETMÉNY. Érvényes: 2015. május 20. napjától. Közzététel napja: 2015. május 19.

HIRDETMÉNY. Érvényes: 2015. május 20. napjától. Közzététel napja: 2015. május 19. HIRDETMÉNY Az FHB Bank Zrt. hivatalos tájékoztatója az Egyedi Árfolyamos Azonnali Deviza Adásvételi és Befektetési Szolgáltatási Ügyletek Keretszerződés alapján kötött Ügyletek Óvadéki Követelményeiről

Részletesebben

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

Részletesebben

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám Szerződés száma: BÉRLETI SZERZŐDÉS A szerződő Felek: Bérbe adó: Cím: Adószám: Cégbejegyzés száma: Telefon/fax: a továbbiakban Bérbe adó valamint, valamint Bérlő: Cím: Posta cím: Számlavezető

Részletesebben

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök III. Döntési szintek A Takarékszövetkezet üzleti tevékenysége során keletkező kockázati elemek minimalizálása érdekében a döntéseket a takarékszövetkezeti hierarchia

Részletesebben

Pénzügyi lízing. Széchenyi István Egyetem KGYK. Sándorfi András

Pénzügyi lízing. Széchenyi István Egyetem KGYK. Sándorfi András Pénzügyi lízing Széchenyi István Egyetem KGYK Sándorfi András Lízing története, fogalma Papok-földművesek Urak-rabszolgák II. Világháború után Amerikában 70-es évektől hazánkban A lízing olyan bérbevételi,

Részletesebben

Tansegédlet a DE ÁJK hallgatói számára (Debrecen, 2014. május)

Tansegédlet a DE ÁJK hallgatói számára (Debrecen, 2014. május) Tansegédlet a DE ÁJK hallgatói számára (Debrecen, 2014. május) A tansegédletet Török Éva (DE ÁJK) állította össze a törvényszöveg és az indokolás alapján. 5:86. [A zálogjog] HARMADIK RÉSZ A KORLÁTOLT DOLOGI

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. 2. napirendi pont: Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata folyószámla hitelkeret szerződésének megkötéséről

Jegyzőkönyvi kivonat. 2. napirendi pont: Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata folyószámla hitelkeret szerződésének megkötéséről Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2012. március 8-ai rendkívüli közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 2. napirendi pont: Előterjesztés Sopron Megyei

Részletesebben

SZÁMLASZERZŐDÉS ÉRTÉKPAPÍR- ÉS ÜGYFÉLSZÁMLA VEZETÉSÉRE

SZÁMLASZERZŐDÉS ÉRTÉKPAPÍR- ÉS ÜGYFÉLSZÁMLA VEZETÉSÉRE Ügyfélkód: Ügyfélszámla száma: MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZRT. SZÁMLASZERZŐDÉS ÉRTÉKPAPÍR- ÉS ÜGYFÉLSZÁMLA VEZETÉSÉRE (továbbiakban: számlaszerződés) amely létrejött egyrészt Név/Cégnév: Lakcím/Székhely:

Részletesebben

Az önkormányzati vagyon

Az önkormányzati vagyon Murakeresztúr Község Önkormányzati Képviselő-testületének 8/2004. (IV. 16.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 1 I. AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK HATÁLYA ÉS KÖZZÉTÉTELE...3

Részletesebben

Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok

Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok Előadó: Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2013. június 17. Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások engedményezés jótállás

Részletesebben

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk Önt, hogy a pénzforgalmi keretszerződés részét képező Általános Szerződési Feltételeink

Részletesebben

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK. között. napján kötött KERETSZERZODÉS PÉNZÜGYI ÜGYLETEKHEZ

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK. között. napján kötött KERETSZERZODÉS PÉNZÜGYI ÜGYLETEKHEZ F E D E R A T I O N B A N C A I R E D E L ' U N I O N E U R O P E E N N E BANKING FEDERATION OF THE EUROPEAN UNION BANKENVEREINIGUNG DER EUROPÄISCHEN UNION in co- operation with E U R O P E A N S A V I

Részletesebben

Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok

Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok Ha nem fizet a vevő Szerződéses biztosítékok Előadó: Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2013. szeptember 17. Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások engedményezés jótállás

Részletesebben

ÉRVÉNYES KAMATOK. - egyéb építési bankhitel /felújít/ 2.- 13.- 15.06-18.06 2012.03.31.-ig folyósított hitelekre érvényes

ÉRVÉNYES KAMATOK. - egyéb építési bankhitel /felújít/ 2.- 13.- 15.06-18.06 2012.03.31.-ig folyósított hitelekre érvényes Nyírbélteki Takarékszövetkezet 4372.Nyírbéltek,Kossuth u.16. ÉRVÉNYES KAMATOK Eng.szám:36/1990.05.14. egysz.kez.költs. kamat Hiteldíj mutató Új folyósításu hitelek kamata: % / év % /év várható % 2005.

Részletesebben

JELZÁLOGSZERZŐDÉS. A szerződő felek, egyrészről:

JELZÁLOGSZERZŐDÉS. A szerződő felek, egyrészről: A szerződő felek, egyrészről: JELZÁLOGSZERZŐDÉS a kölcsönt folyósító, mint hitelező és zálogjogosult (továbbiakban: Takarékszövetkezet). (cégjegyzékszám:, adószáma:, statisztikai szj.: ) (a Hitelező nevében

Részletesebben

Biztonságot adunk! KEZESI BIZTOSÍTÁSOK

Biztonságot adunk! KEZESI BIZTOSÍTÁSOK Biztonságot adunk! KEZESI BIZTOSÍTÁSOK Az Európai Unió tagállamaiban mindennapos gyakorlat, hogy a vállalkozások szerződéses, vagy adott esetben jogszabályon alapuló garanciális kötelezettségeiknek nem,

Részletesebben

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu Lízing Lízing A lízingbevevő a lízingszerződésben rögzített lízingdíj megfizetésére vállal kötelezettséget. A lízingszerződés fedezete maga a lízing tárgya, amelynek tulajdonjogát a lízingbevevő csak a

Részletesebben

Boconád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (I. 28) önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás rendjéről

Boconád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (I. 28) önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás rendjéről Boconád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (I. 28) önkormányzati rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás rendjéről Boconád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Vállalkozás. Forrásbevonás. Vállalkozás szereplői. Vállalat

Vállalkozás. Forrásbevonás. Vállalkozás szereplői. Vállalat Nyugat-Pannon Régió Pályázati Tanácsadóinak és Projektmenedzsereinek Egyesülete Vállalkozás Forrásbevonás Az eredményszerzés érdekében végzett rendszeres gazdasági tevékenység, melynek célja a profitszerzés.

Részletesebben

- Befektetési vállalkozások -

- Befektetési vállalkozások - MKVK PTT oktatás 2014. december 8. 2013. évi könyvvizsgálói külön jelentések feldolgozásának, helyszíni ellenőrzések tapasztalatai - Befektetési vállalkozások - Csendes Zsoltné Kiss Szilvia Tartalom 2013.

Részletesebben

T/7037. számú. törvényjavaslat. a pénzügyi tranzakciós illetékről

T/7037. számú. törvényjavaslat. a pénzügyi tranzakciós illetékről MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/7037. számú törvényjavaslat a pénzügyi tranzakciós illetékről Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2012. május 1 2012. évi... törvény a pénzügyi tranzakciós

Részletesebben

A JELZÁLOGJOG NÉHÁNY AKTUÁLIS KÉRDÉSE

A JELZÁLOGJOG NÉHÁNY AKTUÁLIS KÉRDÉSE GÁRDOS ISTVÁN A JELZÁLOGJOG NÉHÁNY AKTUÁLIS KÉRDÉSE 1. Bevezetés Ez év nyarán a kormány az Országgyűlés elé terjesztette a Polgári Törvénykönyv zálogjogi szabályainak átfogó módosítására irányuló javaslatát.

Részletesebben

HUF EUR, USD 3 Esedékesség. a futamidőnek megfelelő BUBOR 4 + 3% / 5% 5

HUF EUR, USD 3 Esedékesség. a futamidőnek megfelelő BUBOR 4 + 3% / 5% 5 Kondíciós lista magánszemélyek részére Fizetési számla követelés vagy állampapír fedezete mellett nyújtott, fizetési számlához kapcsolódó hitelkeretre vonatkozóan, magánszemélyek részére 1. A hitelkeret

Részletesebben

Új Polgári Törvénykönyv: Változások a hitelbiztosítékok körében Jogi hírlevél

Új Polgári Törvénykönyv: Változások a hitelbiztosítékok körében Jogi hírlevél Új Polgári Törvénykönyv: Változások a hitelbiztosítékok körében Jogi hírlevél 2013. szeptember 18. Új Polgári Törvénykönyv - Változások a hitelbiztosítékok körében A Deloitte Legal nemzetközi hálózatában

Részletesebben

Iránymutatások a standard formulával meghatározott piaci és partnerkockázati kitettség kezeléséről

Iránymutatások a standard formulával meghatározott piaci és partnerkockázati kitettség kezeléséről EIOPA-BoS-14/174 HU Iránymutatások a standard formulával meghatározott piaci és partnerkockázati kitettség kezeléséről EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20;

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Tagi Lekötés Szabályzata

Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Tagi Lekötés Szabályzata Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Tagi Lekötés Szabályzata Ezen utasítás továbbadása az Allianz Hungária Nyugdíjpénztár írásos engedélye nélkül nem megengedett. TARTALOMJEGYZÉK 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA...

Részletesebben

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája I. Egyoldalú szerződésmódosítás lakáshitelek esetén

Részletesebben

KELER Csoport Bemutatkozó előadás

KELER Csoport Bemutatkozó előadás KELER Csoport Bemutatkozó előadás Práger Ádám KELER Zrt. Marketing és Ügyfélkapcsolati igazgató 2010. április 26., Budapest KELER Tájékoztató Hotel Carat Budapest 1 Az előadás tartalma 1. KELER Csoport

Részletesebben

Az MKB Bank Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.)

Az MKB Bank Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.) Az MKB Bank Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.) módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Üzletszabályzata a pénztári letétkezelésről 2014. március 15. 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. Jelen Üzletszabályzat

Részletesebben

Balatonederics Települési Önkormányzat. Képvsielő-testületének 16/2004. (XII. 1.) rendelete

Balatonederics Települési Önkormányzat. Képvsielő-testületének 16/2004. (XII. 1.) rendelete Balatonederics Települési Önkormányzat Képvsielő-testületének 16/2004. (XII. 1.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselô-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

MAGYAR BANKSZÖVETSÉG. Alszámla. Bankszámla. Bankszámlanyitás. Babakötvény-számla/Start számla. Bankszámla-tulajdonos Bankváltás.

MAGYAR BANKSZÖVETSÉG. Alszámla. Bankszámla. Bankszámlanyitás. Babakötvény-számla/Start számla. Bankszámla-tulajdonos Bankváltás. MAGYAR BANKSZÖVETSÉG Megnevezés Al Bank Banknyitás Babakötvény-/Start Bank-tulajdonos Bankváltás Bankvezetés Bankzárás Meghatározás, a fogalom tartalma A bank-tulajdonos nevére megnyitott és vezetett bank,

Részletesebben

Származékos (Derivatív) ügyletek feltételei DEGIRO

Származékos (Derivatív) ügyletek feltételei DEGIRO Származékos (Derivatív) ügyletek feltételei DEGIRO Tartalom 1. fejezet Fogalommeghatározások... 3 2. fejezet Szerződéses viszony... 3 3. fejezet Execution only (Csak végrehajtás)... 3 4. fejezet Ügyleti

Részletesebben

Nyilatkozat. Alulírott,...(név) részvényes.... (lakcím/székhely)

Nyilatkozat. Alulírott,...(név) részvényes.... (lakcím/székhely) Nyilatkozat Alulírott,.....(név) részvényes...... (lakcím/székhely) kijelentem, hogy azon részvényekkel, amelyek vonatkozásában jelen nyilatkozat megtételével egyidejűleg tulajdonjogom részvénykönyvbe

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok I. 65. lecke Értékpapír fogalma Jogi: meghatározott

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 11.) Határozza meg az értékpapírok fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásának és értékelésének szabályait! Ismertesse az értékpapírok analitikus nyilvántartását! Mutassa be az értékpapírokhoz (váltó,

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város. Javaslat kamatmentes kölcsön nyújtására a Salgótarjáni Acélárugyár Zrt.,,cs.a. munkavállalói részére

Salgótarján Megyei Jogú Város. Javaslat kamatmentes kölcsön nyújtására a Salgótarjáni Acélárugyár Zrt.,,cs.a. munkavállalói részére Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Iktatószám: 9693/2014. Javaslat kamatmentes kölcsön nyújtására a Salgótarjáni Acélárugyár Zrt.,,cs.a. munkavállalói részére Tisztelt Közgyűlés! A Salgótarján

Részletesebben

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. tv (továbbiakban Bszt.

Részletesebben

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló többször

Részletesebben

EKAER Kockázati biztosíték

EKAER Kockázati biztosíték EKAER _ A kockázati biztosíték EKAER Kockázati biztosíték Vörös Attila Szakmai Főigazgató-helyettes NAV KMRAFI Jogszabályi háttér Art 22/E. (5) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) és c) alpontja szerinti

Részletesebben

Kondíciós lista magánszemélyek részére Fizetési számla követelés vagy állampapír fedezete mellett nyújtott kölcsönre vonatkozóan

Kondíciós lista magánszemélyek részére Fizetési számla követelés vagy állampapír fedezete mellett nyújtott kölcsönre vonatkozóan Kondíciós lista magánszemélyek részére Fizetési számla követelés vagy állampapír fedezete mellett nyújtott kölcsönre vonatkozóan 1. A kölcsön feltételei: Érvényes: 2015. október 1-től, visszavonásig 1.

Részletesebben

Fair számlacsomag kampány Hirdetmény

Fair számlacsomag kampány Hirdetmény Fair számlacsomag kampány Hirdetmény A Sberbank Magyarország Zrt. (székhely: 1088, Budapest, Rákóczi út 7., Cg. szám: 01-10-041720, Nyilvántartásba vevő hatóság a Fővárosi Törvényszék, a továbbiakban Bank

Részletesebben

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a behajthatatlannak minősülő követelések leírásának rendjéről és a pénzügyi követelések elengedéséről szóló 25/2013. (XII. 03.) sz. önkormányzati

Részletesebben

Valós értéken történő értékelés

Valós értéken történő értékelés MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Valós értéken történő értékelés Várkonyiné Dr. Juhász Mária Jogszabályi háttér Hazai 2000.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok II. 66. lecke Csekk Fogalma: a csekk kibocsátója

Részletesebben

MIRE VONATKOZIK? Szerződés értelmezése. AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a

MIRE VONATKOZIK? Szerződés értelmezése. AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a magyar adás-vétel szabályozása (Ptk.) 1987. évi 20. tvr. az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről

Részletesebben

Alulírott (szül. hely, idő, a.n., személyigazolvány száma: )

Alulírott (szül. hely, idő, a.n., személyigazolvány száma: ) Tisztlelt ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy a 2011. október 11. napján hatályba lépett, a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (továbbiakban: KHR tv.) értelmében a központi

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 4 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Pénzügyi szolgáltatások

Pénzügyi szolgáltatások Pénzügyi szolgáltatások Fogalma: Pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a pénzügyi intézmények (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások) által forintban, valutában vagy devizában, üzletszerűen

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

CEE-Lawyers LLP. Budapest. Andrássy út 113. H-1062 Budapest

CEE-Lawyers LLP. Budapest. Andrássy út 113. H-1062 Budapest Budapest Radnóczy & Partners CEE-Lawyers Andrássy út 113. H-1062 Budapest Új hangsúlyok a vállalati banki kapcsolatokban I. A válság hatása a vállalati hitelállományokra Magyarországon II. A hitelezési

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2007. (I. 26.) r e n d e l e t e

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2007. (I. 26.) r e n d e l e t e ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2007. (I. 26.) r e n d e l e t e az önkormányzati vagyonáról és a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásáról egységes szerkezetben az e rendeletet módosító

Részletesebben

T/5299. számú. törvényjavaslat. egyes pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó törvények módosításáról. Előadó: Budapest, 2008. március

T/5299. számú. törvényjavaslat. egyes pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó törvények módosításáról. Előadó: Budapest, 2008. március MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/5299. számú törvényjavaslat egyes pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó törvények módosításáról Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter Budapest, 2008. március 2008. évi. törvény

Részletesebben

/2014. iktatószámú szerződés 1. számú melléklete FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA

/2014. iktatószámú szerződés 1. számú melléklete FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA FOGYASZTÓI ZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA A szerződő felek, egyrészről: név:...... születési név: születési hely, idő : személyi azonosító (személyi szám): személyazonosító okmányának típusa, száma: lakcím:

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

Megbízási Keretszerződés Befektetési Tanácsadásra. név:... lakcím:... szem. ig. sz:... adóazonosító jel:... ügyfél azonosító:...

Megbízási Keretszerződés Befektetési Tanácsadásra. név:... lakcím:... szem. ig. sz:... adóazonosító jel:... ügyfél azonosító:... Megbízási Keretszerződés Befektetési Tanácsadásra Amely létrejött egyrészről név:... lakcím:... szem. ig. sz:... adóazonosító jel:... ügyfél azonosító:... mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó) másrészről

Részletesebben

NYUGDÍJ-ELŐTAKARÉKOSSÁGI SZÁMLÁKRA VONATKOZÓ KERETSZERZŐDÉS

NYUGDÍJ-ELŐTAKARÉKOSSÁGI SZÁMLÁKRA VONATKOZÓ KERETSZERZŐDÉS NYUGDÍJ-ELŐTAKARÉKOSSÁGI SZÁMLÁKRA VONATKOZÓ KERETSZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe (székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 10.; cg.: 01-17-000381), mint

Részletesebben

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2013.év 2014.év a. b. d. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 634 459 587 900 02. 2.Állampapírok 1 959 141 1 928 700 03. a) forgatási célú 1 856

Részletesebben

Hitelek csoportosítása

Hitelek csoportosítása Hitelek csoportosítása Fogalmak Hitel: meghatározott pénzösszeg, követelés vagy áru átengedése meghatározott időtartamra és kamatfizetés ellenében Kölcsön: tényleges pénzfolyósítást jelent Hitel: a pénz

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Izsák Város Önkormányzat Képviselő-testülete 457/3/2015 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Izsák Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. március 23.-án megtartott rendkívüli üléséről - 1 - Izsák Város Önkormányzat

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Tárgy: Az önkormányzat saját bevételei és adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségei a költségvetési évet követő három évben Készítette: Vadászi Tibor,

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(IV.5.) számú RENDELETE

Magyarszerdahely község Önkormányzat KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(IV.5.) számú RENDELETE Magyarszerdahely község Önkormányzat KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(IV.5.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselô-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

KELER Csoport Köszöntő

KELER Csoport Köszöntő KELER Csoport Köszöntő Práger Ádám marketing és ügyfélkapcsolati igazgató KELER Zrt. 2010. június 18., Budapest KELER Tájékoztató Hotel Carat Budapest 1 2 A tájékoztató tervezett programja Délelőtti program:

Részletesebben

A L A P K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T A

A L A P K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T A A BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP A L A P K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T A 2013. 1 I. Általános szabályok 1. Jelen Alapkezelési szabályzatban (továbbiakban: Szabályzat) a Befektető-védelmi Alap (továbbiakban:

Részletesebben

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei 1.. Általános szabályok Az INTER-TRADE KFT minden magyarországi értékesítésére jelen feltételek alkalmazandók, függetlenül az értékesítendő árutól, illetve

Részletesebben

Alulírott,...(név) részvényes. ... (lakcím/székhely) adóazonosító jel...

Alulírott,...(név) részvényes. ... (lakcím/székhely) adóazonosító jel... Kérjük, a kitöltött nyilatkozatot a következő címre küldje el! Címzett: KELER Zrt. 1075 Budapest, Asbóth u. 9-11. NYILATKOZAT (magánszemélyek részére) Alulírott,........(név) részvényes...... (lakcím/székhely)

Részletesebben

Tájékoztató a központi hitelinformációs rendszerről (továbbiakban: KHR)

Tájékoztató a központi hitelinformációs rendszerről (továbbiakban: KHR) 5. sz. melléklet Kérjük az alábbi Tájékoztatást figyelmesen olvassa el! Tájékoztató a központi hitelinformációs rendszerről (továbbiakban: KHR) I. A KHR-be történő adattovábbítás célja: A központi hitelinformációs

Részletesebben

KORMÁNYRENDELET ÖSSZEFOGLALÓ

KORMÁNYRENDELET ÖSSZEFOGLALÓ KORMÁNYRENDELET ÖSSZEFOGLALÓ I. A FELSŐOKTATÁS FINANSZÍROZÁS ÁTSZERVEZÉSÉNEK CÉLJAI a tehetséges és tanulni vágyó fiatalok számára általánosan hozzáférhető, minőségi és fenntartható felsőoktatási rendszer

Részletesebben

Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről

Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről A Lakiteleki Takarékszövetkezet 013/2014. számú saját szabályzata Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről Hatálybalépés időpontja: 2014. október 16. Tartalomjegyzék 1. Az Üzletszabályzat tárgya,

Részletesebben

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék. A zálogjog felülvizsgálata a polgári jogi kodifikáció keretében Gárdos István / 3

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék. A zálogjog felülvizsgálata a polgári jogi kodifikáció keretében Gárdos István / 3 Tartalomjegyzék Tanulmányok A zálogjog felülvizsgálata a polgári jogi kodifikáció keretében Gárdos István / 3 Gondolatok a szerzõdés-engedményezés jogi természetérõl Lászlófi Pál Leszkoven László / 17

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

TERVEZET. ./2012. (.) Korm. rendelet egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

TERVEZET. ./2012. (.) Korm. rendelet egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról ./2012. (.) Korm. rendelet egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. (1) bekezdés k) pontjában

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Összefoglaló

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Összefoglaló Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Összefoglaló az ÁKK Zrt. és partnerei által nyilvántartott hitelek, állampapírok, valamint a kapcsolódó fedezeti és betétügyletek egyeztetéséről

Részletesebben

AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata

AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 3346 Bélapátfalva, Május 1. u. 2/a. 3/9. Lakossági Devizahitelezés Üzletszabályzata TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1. 1. Alkalmazási kör... 3 2. A

Részletesebben

A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE

A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE Dr. Gárdos István ügyvéd (Budapest) 1. ELŐZMÉNYEK A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE Egy időben jelent meg Kovács László Milyen jogi személy is az állam? című cikke és a Legfelsőbb Bíróságnak az

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/6/3/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. március 25-i ülésére Tárgy: Jelentés a lejárt határidejű határozatok

Részletesebben

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,

Részletesebben

GLOBALFX INVESTMENT ZRT. Befektető-Védelmi Alap (BEVA) TÁJÉKOZTATÓ

GLOBALFX INVESTMENT ZRT. Befektető-Védelmi Alap (BEVA) TÁJÉKOZTATÓ GLOBALFX INVESTMENT ZRT. Befektető-Védelmi Alap (BEVA) TÁJÉKOZTATÓ AKTUALIZÁLVA: 2014. JÚLIUS 14. BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP - általános tájékoztató (forrás: www.bva.hu) A jelen összeállítás tájékoztató jellegű,

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

A fuvarozási szerződés

A fuvarozási szerződés További jogszabályok, adattárak, infók: www.stampede.hu XXXVIII. Fejezet (38.) A fuvarozási szerződés 6:257. [Fuvarozási szerződés] Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

AZ SPB BEFEKTETÉSI ZRT. LEGJOBB VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA

AZ SPB BEFEKTETÉSI ZRT. LEGJOBB VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA AZ SPB BEFEKTETÉSI ZRT. LEGJOBB VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA Jelen politika tartalmazza az SPB Befektetési Zrt.-nek (a továbbiakban: Társaság) a 2007. évi CXXXVIII. Törvényben (a továbbiakban: Törvény) meghatározottak

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma az illetékességi területéhez

Részletesebben

Üzleti jog XII. Értékpapír- és tőzsdejog Fizetésképtelenségi jog

Üzleti jog XII. Értékpapír- és tőzsdejog Fizetésképtelenségi jog Üzleti jog XII. Értékpapír- és tőzsdejog Fizetésképtelenségi jog Üzleti jog XII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Gondolatmenet I. Értékpapír- és tőzsdejog I. Értékpapír Az értékpapír lényege Az értékpapírok

Részletesebben

Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 174/2013. (VI.12.) önkormányzati határozata. Napirend megállapítása

Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 174/2013. (VI.12.) önkormányzati határozata. Napirend megállapítása 174/2013. (VI.12.) önkormányzati határozata Napirend megállapítása 1.) Adósságkonszolidáció végrehajtásához szükséges Képviselő-testületi döntés meghozatala Előadó: Dr. Fekete Zoltán Referens: Balog Lászlóné

Részletesebben

A számviteli politika keretében elkészítendő belső 9 szabályzatok és azok tartalma. 10 A prudenciális követelmények.

A számviteli politika keretében elkészítendő belső 9 szabályzatok és azok tartalma. 10 A prudenciális követelmények. 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 M FELADATOK Betartja a pénzügyi szervezetek számviteli politikájára vonatkozó elvárásokat, szükség szerint biztosítja az egyedi szabályozási igényeket. Alkalmazza a kialakított

Részletesebben

A ZÁLOGJOG ÚJ SZABÁLYAI

A ZÁLOGJOG ÚJ SZABÁLYAI A ZÁLOGJOG ÚJ SZABÁLYAI (1996) Ügyvédi Iroda ELŐSZÓ Nem szükséges olvasóink számára hangsúlyoznunk annak fontosságát, hogy a gazdaságban jelentkező hiteligények megfelelően ki legyenek elégítve. Közismertek

Részletesebben

Összefoglaló (A harmadik fél letétkezelők bemutatása a harmadik fél országa, és a harmadik fél típusa szerint)

Összefoglaló (A harmadik fél letétkezelők bemutatása a harmadik fél országa, és a harmadik fél típusa szerint) TÁJÉKOZTATÓ A magyarországi székhelyű befektetési vállalkozások által igénybe vett harmadik fél letétkezelők közreműködésével kapcsolatos kockázatok feltérképezéséről Előzmény Az MF Global UK Limited (valamint

Részletesebben

VÁLLALKOZÓI HITEL- ÉS KÖLCSÖNTERMÉKEK. HIRDETMÉNYE Hatályos: 2015. január 5-t l

VÁLLALKOZÓI HITEL- ÉS KÖLCSÖNTERMÉKEK. HIRDETMÉNYE Hatályos: 2015. január 5-t l A PÁTRIA TAKARÉKSZÖVETKEZET VÁLLALKOZÓI HITEL- ÉS KÖLCSÖNTERMÉKEK HIRDETMÉNYE Hatályos: 2015. január 5-t l Hitelezéssel kapcsolatos egyéb díjtételek módosítása: 2015. január 5-t l Hatályos: 2015. január

Részletesebben