A magyar felsőoktatás története a dualizmus korában. Írta: Kelemen Elemér

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar felsőoktatás története a dualizmus korában. Írta: Kelemen Elemér"

Átírás

1 Forrás: option=com_content&task=view&id=70&itemid=35 A magyar felsőoktatás története a dualizmus korában Írta: Kelemen Elemér *Az 1867-es kiegyezés a közjogi-politikai viszonyok kompromisszumos rendezésével megnyitotta az utat Magyarországon a nemzetállami keretek között kibontakozó tőkés gazdasági fejlődés és a polgári jellegű társadalmi átalakulás számára. E változások lényeges mozzanata s egyben a gazdasági-társadalmi átalakulás egyik fontos feltétele a modern oktatási rendszer állami eszközökkel is szorgalmazott és támogatott megteremtése, az alsó és középfokú oktatás, a szakképzés és a felsőoktatás kiépítése, összehangolt fejlesztése volt. Az oktatás, a közműveltség állapota ugyanis döntő módon meghatározta a fejlődő gazdaság és az átalakuló társadalmi munkamegosztás növekvő és differenciálódó igényeinek a kielégíthetőségét, azaz a társadalom munkavégző-képességét, a mobilitást és az életminőséget. A belső arányokat illetően a korszak oktatáspolitikájában bizonyos hangsúlyváltozások figyelhetők meg. Amíg Eötvös a közoktatást emelte nagyobb fontosságú közügyeink első sorába, Trefort véleménye szerint előtérben állnak az egyetemek. 1 Ennek következményei a fejlesztések irányát és a költségvetési ráfordítások arányait tekintve egyaránt kimutathatóak, a felsőoktatás erősödő presztízséről és növekvő támogatásáról tanúskodnak. 2 A felsőoktatásfejlesztés stratégiáját, a tartalmi és szervezeti modernizációra irányuló erőfeszítéseket illetően ugyanakkor az államháztartás helyzetének alakulását tükröző, időszakos hullámvölgyek ellenére egyfajta következetes állandóság és szemléletbeli folytonosság figyelhető meg. Ebben a folytonosságban a dualista korszak lényegében hasonló gondolkodású, liberális szemléletű miniszterei mellett nagy szerepet tulajdoníthatunk a személyi körülmények szerencsés alakulásának, miszerint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban az egyetemifelsőoktatási ügyek előadói posztját ezekben az évtizedekben két elismert, nagy tekintélyű, tudós szakember töltötte be Markusovszky Lajos ( ) és Tóth Lajos ( ) orvosprofesszorok személyébe. A korszak felsőoktatási eredményei nem kis mértékben az ő tevékenységükhöz, szakmai teljesítményükhöz kötődnek. A dualizmus felsőoktatás-politikájának egyik sarkalatos kérdése az egyetemi autonómia értelmezése és gyakorlati megvalósíthatósága volt, elsősorban a pesti (1873-tól budapesti) tudományegyetem, de értelemszerűen más felsőoktatási intézmények vonatkozásában is. A kiegyezés után a pesti egyetem felügyeletét az 1848-as egyetemi törvény szellemében a VKM vette át. A következő évek éles parlamenti felsőoktatási vitái jórészt az egyetem vagyonáról és ezzel összefüggésben az egyetem jellegéről folytak. A sokfelől vitatott hivatalos álláspont Deák Ferenc, Eötvös és mások véleményével alátámasztottan kimondta ugyan az egyetem királyi, tehát állami jellegét, ugyanakkor nem vitatta, nem vitathatta el az egyetemi vagyon egy részének római katolikus egyházi eredetét és tulajdonjogát. A vagyonjogi helyzet a későbbi évtizedekben is sajátos kettősséget eredményezett, erőteljes katolikus színezetet kölcsönzött az ország első egyetemének, amelynek keretében katolikus teológiai kar (is) működött.

2 Részben a fentiekkel függtek össze az egyetemi autonómia értelmezése körüli viták, amelyek kevésbé élesen más felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban is fel-felmerültek. Az egyetem egyes karai, olykor saját kiváltságaik, konzervatív gyakorlatuk védelmében, nemegyszer vitatták vagy elutasították a kultusztárca tartalmi és szervezeti reformokat kezdeményező vagy elrendelő intézkedéseit, és az egyetemi autonómia, valamint a törvényben biztosított tanszabadság sérelmének minősítették a számukra kedvezőtlen minisztériumi rendelkezéseket. Az ezzel kapcsolatos parlamenti viták például Eötvös es egyetemi törvényjavaslatai kapcsán, de a későbbiekben is, így Trefort 1873-as törvényjavaslata esetén az egyetem jellege és az autonómia értelmezése körüli szakmai viták politikai leképeződései voltak, és lassították, sőt elodázták a főtanodai oktatás tervezett és sürgető, átfogó reformját. Miközben azonban az autonómia védelme számos vonatkozásban a konzervatív, feudális gyökerű és személetű, konzervatív hagyományokhoz és szokásokhoz való görcsös ragaszkodást takarta, s az ellenük való fellépés a felsőoktatás tartalmi, szervezeti és gazdasági modernizációjának szándékát tükrözte, ez utóbbi törekvések, különösen a századfordulót követően, a felerősödő etatista tekintélyelvű és centralizációs politika megnyilvánulásai voltak, s joggal váltották ki az egyetemek ellenállását. Az egyetemi önállóság ugyanis a személyi és a gazdasági kérdésekben is mindinkább korlátozódott; az egyetemek gazdálkodása például az 1910-es években közvetlen minisztériumi hatáskörbe került. A dualista korszak következetes felsőoktatás-politikája nyomán fokozatosan kialakult a magyar felsőoktatásnak a gazdasági, társadalmi és művelődési igényekhez nagyrészt igazodó, jól tagolt és áttekinthető szerkezete: 1. Tudományegyetemek 2. Műszaki és gazdasági felsőoktatás 3. Művészeti felsőoktatás 4. Egyéb felsőoktatási intézmények (jogi és hittudományi akadémiák; Ludovika Akadémia) A továbbiakban intézménytípusonként mutatjuk be az átalakulás folyamatát és a felsőoktatási változások eredményeit. Tudományegyetemek A magyar felsőoktatás legjelentősebb, több mint két évszázados múltra visszatekintő intézménye a jezsuiták által 1735-ben Nagyszombatban alapított, 1769-ben állami irányítás alá vont, 1780-ban Budára, majd 1783-ban Pestre telepített királyi magyar egyetem volt, amelynek újból szervezéséről Eötvös április 7-én nyújtotta be törvényjavaslatát. A javaslat alapelve az 1848-as egyetemi törvényre utalva a tanszabadság elvének kiterjesztése és határozottabb érvényesítése volt. Kimondta a tanárok elmozdíthatatlanságát, előadásaik szabad témaválasztását; a tudományos verseny feltételeinek megteremtésére, a magántanári rendszer kiterjesztésére, az egyetemi vezetés demokratikus választására törekedett. A vallási egyenjogúság érvényesítésére az egyetem római katolikus teológiai fakultása mellé görögkeleti és protestáns hittudományi kar szervezését kezdeményezte. Az egyetem világi karai azonban, a belső egyensúly felborulásától tartva, elutasították ezt az

3 elgondolást. Eötvös távlati terve egyébként a teológiai kar leválasztása és önálló, egyházi vezetésű főiskolák alakítása volt, megvalósításának azonban politikai és anyagi akadályai voltak. A fenti törvényjavaslattal egyidejűleg nyújtotta be Eötvös a József Polytechnikum újjászervezésére, valamint a második magyar tudományegyetem Kolozsvárott történő megalapítására vonatkozó tervezetét. A kiegyezést követően régi igény teljesítésének sürgető feladatát jelentette a független magyar művelődéspolitika számára a második hazai tudományegyetem megszervezése. Eötvös már 1868 elején felszólította a kolozsvári Orvossebészeti Tanintézet és a kir. Jogakadémia testületét, hogy tegyenek javaslatot az egyetem megalapítására. A sikertelen első próbálkozást követően az 1872 szeptemberében hivatalba lépő Trefort Ágoston első intézkedései közé tartozott az egyetemre vonatkozó törvényjavaslatok benyújtása. Az országgyűlés már október elején elfogadta, s az uralkodó október 12-én szentesítette az évi XIX. és XX. törvénycikket a kolozsvári egyetem létesítéséről és költségvetéséről, és alig egy hónap múlva megkezdődhetett a tanítás az egyetem négy fakultásán (bölcsészeti, természettudományi, jogi és orvosi kar). Kolozsvár elöljárósága, művelődési és oktatási intézményei példaszerű összefogással nagy erőfeszítéseket tettek az egyetemi oktatás feltételeinek megteremtésére, a fejlesztéshez, bővítéshez elengedhetetlen építkezésekre azonban az állami költségvetésnek az 1873-as gazdasági válság nyomán kialakult szűkössége miatt csak az 1880-as években kerülhetett sor. A budapesti egyetem növekvő zsúfoltságán a kolozsvári egyetem megszervezése sem enyhített lényegesen. Trefort már az 1870-es évek közepétől érlelte a harmadik egyetem felállításának gondolatát, s a helyi kezdeményezéseket felkarolva támogatta a pozsonyi egyetem létesítésének tervét. Az 1880-as évektől több új helyszín, így például Győr, Szeged és Kassa, később Pécs és Temesvár is szóba került, számos ankét foglalkozott a megvalósítás lehetőségével ben törvényjavaslat készült a pozsonyi jogakadémiához társítható orvostudományi kar felállítására, az államháztartás tartós hiánya azonban illuzórikussá tette és megakadályozta a terv megvalósítását. Trefort halála után a harmadik egyetem kérdése hosszú időre lekerült a napirendről. Hosszas előkészítő és egyeztető munka után Zichy János miniszter 1911 decemberében terjesztette a képviselőház elő a debreceni és a pozsonyi tudományegyetem felállítására vonatkozó javaslatát. Kedvezően befolyásolta a vita menetét, hogy mindkét város jelentős helyi erőforrásokat ajánlott fel. Az 1912 júniusában elfogadott évi XXXVI. törvénycikk végül kimondta a debreceni és a pozsonyi tudományegyetem felállítását, és megindulhatott a szervezőmunka, illetve részlegesen az oktatás is. Az 1914/15-ös tanévben Debrecenben három, Pozsonyban egy 1918 őszétől pedig újabb két karon kezdődött el a tanítás. A pozsonyi egyetemnek a kolozsváriéhoz hasonlóan ez egyben az utolsó tanéve volt. A két intézmény később Pécsett, valamint Szegeden kezdte meg, illetve folytatta tevékenységét. Az 1890-es évek második felében egy önálló katolikus egyetem alapításának gondolata is felmerült. Leendő székhelyeként először Pécs, majd Gyulafehérvár jött szóba. A megalapozatlan terv a katolikus autonómia-tárgyalások megfeneklésével végképp lekerült a napirendről. A működő tudományegyetemeken a tárgyalt időszakban az autonómiáról folyó viták ellenére számos szervezet- és igazgatáskorszerűsítési lépésre került sor. Budapesten ugyan megakadályozták a bölcsészettudományi karnak a kolozsváriéhoz hasonló különválasztását,

4 de számos intézkedés segítette a túlzott centralizáció csökkentését, a kari önállóság növelését. A VKM sürgető intézkedései nyomán javult az adminisztráció és a gazdálkodás hatékonysága, bár az egyetemek vezetése mind gyakrabban tiltakozott a rájuk kényszerített és a túlzottnak tartott bürokrácia és minisztériumi beavatkozás ellen. Jelentős erőpróbának számított a személyi kérdések, nevezetesen az egyetemi tanári kinevezések ügye. A korábbi nagyfokú önállóságot a századforduló után mind erőteljesebb központi befolyás, a persona non grata - nak minősített oktatók mellőzése, általában a konzervatív-nemzeti befolyás erősödése váltotta fel. A konzervatív hagyományok fokozatos felszámolását eredményezte viszont az oktatói szerepkörök tisztázása (magántanári, adjunktusi feladatkörök), valamint az egyetemi tanárok ismételt, másodjára (1900) jelentős illetményemelése, amely egyben a feudális járandóságnak számító, a hallgatók által személyesen leróvandó leckepénz megszüntetését is jelentette. Lassan, több lépcsőben, esetenként nagy tehetetlenségi nyomaték ellenében ment végbe az oktatás szervezeti és tartalmi modernizációja, így például a tanév rendjének központi, miniszteri rendelettel történő szabályozása (1900), a képzés céljához és követelményeihez igazodó óra- és vizsgarendek kialakítása, egyáltalán az órarendi kötöttségek elfogadtatása, valamint a képzés intenzívebb formáinak (szeminarizálás, gyakorlati képzés) kötelező jellegű bevezetése, ami karonként eltérő módon és nagy fáziskülönbségekkel ment végbe. (Leggyorsabban talán az orvoskaron, legnehézkesebben a bölcsészeti és a jogi karon, ahol is erősen tartották magukat a szabad bölcsészet és a mezei jogászkodás múltbeli hagyományai. A teológiai kart szinte érintetlenül hagyták ezek a változások.) Az egész korszakon végighúzódó vitatéma volt az egyetemi képzés jellegének meghatározása: általános vagy szakképzés legyen-e, a német, illetve a francia modell nyomán. A képzés hagyományos jellege, a tanulás túlhangsúlyozott szabadságának ismételt deklarálása, velük szemben pedig a szakképesítés szigorodó gyakorlati követelményei szinte minden területen, így az orvos- és a jogászképzésben is feszültségforrást jelentettek, de különösen megterhelték a középiskolai tanárképzés gyakorlatát, amelyben a képzés többlépcsős reformja (1870., 1883., 1899) és a szaktudományi képzés erősödő szervezete ellenére a korszak végéig sem sikerült feloldani a bölcsészképzés parttalansága és a konkrét tanári pályakövetelmények között feszülő ellentmondást. Részben ennek ellensúlyozására hozták létre a budapesti tudományegyetemhez kapcsolódóan a tudós-tanárképzés francia mintájú intézményét, a Báró Eötvös József Collegiumot (1895). A tanárképzés merőben más modelljét az 1906-ban alapított, 1918-ban főiskolai rangra emelt Apponyi Kollégium, a tanító- és tanítónőképző intézeti tanárok képzőintézménye jelentette az egyetemi szakképzés és a pedagógiai-módszertani-gyakorlati képzés erőteljesebb összekapcsolásával, új hangsúlyaival. Nagyarányú, Budapest, illetve Kolozsvár városképét is meghatározó, látványos fejlődésnek lehetünk tanúi ezekben az évtizedekben az egyetemi infrastruktúrát illetően. Budapesten az 1870-es években megkezdett füvészkerti később: Trefort-kerti építkezések, a központi épület Szerb utcai szárnyának bővítése és az Egyetemi Könyvtár 1876-ban átadott új épülete nyitják meg a sort, s a gyarapodás az 1880-as években az orvoskar Üllői úti központi épületének, a környéken épülő új klinikai épületeknek, majd az impozáns egyetemi központnak (1900) az átadásával folytatódik. Ezekkel az építkezésekkel lényegében megoldódtak az egyetem korábbi elhelyezési gondjai. Kivételt viszonylag hamar az Egyetemi Könyvtár fokozódó zsúfoltsága, túlterheltsége jelentett. Az egyetemi intézetek jól felszerelt, folyamatosan fejlesztett laboratóriumai, klinikai gyakorlóhelyei a korabeli tudományosság európai rangú műhelyei voltak. A széttagoltság következtében azonban csorbát szenvedett az egyetem egyetemessége, nem alakult ki Eötvös Loránd

5 elképzelésének megfelelően egy központi egyetemi diáknegyed. A karok eltávolodása akadályozta a diákéletforma és az egyetemi összetartozás erősödését, ami rányomta a bélyegét az egyetem 20. századi fejlődésére. Ugyancsak jelentős változásokat regisztrálhatunk az es években Kolozsvárott, ahol több orvoskari épület és új egyetemi központ átadására került sor. Tudományegyetemeink ebben a korszakban szinte minden területen a magyar tudomány európai rangú, kiterjedt nemzetközi tudományos kapcsolatokkal rendelkező szellemi központjai voltak. A jogi kar professzorai tanulmányok és kézikönyvek sorát publikálták, igazolva a magyar jogfejlődés hagyományokra épülő öntörvényűségét. A rendkívül termékeny Wenzel Gusztáv oklevelek óriási tömegét tárta fel; Kautz Gyula a modern hazai közgazdaságtan megteremtője, a pénzügytan elismert kutatója volt; Pulszky Ágost jogfilozófiai érdeklődése a jogszociológia hazai alapvetését eredményezte; Plósz Sándor az állami joggyakorlat terén alkotott maradandót. A bölcsészkar nyelv- és társadalomtudományi tanszékein folyó kutatások közül a finnugrisztikai kutatások, elsősorban Budenz József és Hunfalvy Pál munkássága, valamint a turkológus Vámbéry Ármin kutatásai érdemelnek említést. Jelentős eredmények születtek a filológia (Ábel Jenő, Ponori Thewrewk Emil), az irodalomtudomány (Toldy Ferenc, Riedl Frigyes, Heinrich Gusztáv) és a történelemtudomány (Szilágyi Sándor, Marczali Henrik) területén is, ahol pozitivista szemléletű művek sora alapozta meg a modern hazai társadalomtudományt. A természettudományok terén Szabó József kőzettani, Than Károlynak a kémia tudományos oktatását megalapozó vegytani és elektrofizikai kutatásai, Lengyel Béla gyakorlatias irányú mérései és elemzései, valamint a Jedlik Ányos örökébe lépő Eötvös Lorándnak a folyadékok felületi feszültségével, illetve a gravitáció és a földmágnesesség kérdéseivel foglalkozó fizikai kutatásai emelhetők ki. Az orvostudományi kar színvonalát mások mellett Korányi Frigyes belgyógyász, Lenhossék József anatómus, Lumnitzer Sándor sebész, Fodor József bakteriológus, a hazai közegészségügy úttörője, valamint Hőgyes Endre patológus nemzetközileg is elismert oktatói és tudományos munkássága fémjelezte. A századforduló táján bekövetkezett generációváltás során is számos kiváló tudós nyert kinevezést, így például a jogi karra Pikler Gyula, Magyary Géza, Szladits Károly, a bölcsészettudományi karon Lóczy Lajos, Beke Manó, az orvosi karon Lenhossék Mhály, Jendrassik Ernő, Korányi Sándor, Dollinger Gyula, Verebély Tibor, a hittudományi karon Székely István. A budapesti egyetem szerteágazó nemzetközi tudományos kapcsolatait jelzi, hogy a millenniumi ünnepség keretében felavatott külföldi díszdoktorok sorában a német Bunsen, Mommsen, Virchow és Wundt, az angol Bryce, lord Kelvin és Spencer, valamint a francia Berthelot és Roux nevével is találkozhatnak. Az 1881-ben Ferenc Józsefről elnevezett kolozsvári tudományegyetemen is számos kiváló, iskolateremtő, a magyar és az egyetemes tudományos életben elismert professzor működött. Így többek között a jogi karon Concha Győző, Somló Bódog, Plósz Károly; a bölcsészkaron a filozófus Böhm Károly és Pauler Ákos, az irodalomtörténész Imre Sándor, a történész Finály Henrik és Márki Sándor, a nyelvész Szinnyei József, a bibliográfus és történész Szabó Károly (az egyetemi könyvtár igazgatója); a természettudományi karon a

6 polihisztor Brassai Sámuel, a fizikus Tangl Károly, a matematikus Riesz Frigyes, Haár Alfréd és Fejér Lipót, a botanikus Kanitz Ágoston és Apáthy István; az orvoskaron Török (Thewrewk) Aurél, Kenyeres Balázs, Buday Kálmán és Hőgyes Endre. Közülük néhányan a későbbiekben a budapesti egyetemen folytatták tudományos és oktató munkájukat, többségük azonban a kolozsvári egyetem hírnevét öregbítették. Műszaki-gazdasági felsőoktatás A kiegyezést követő évtizedekben a gazdasági szerkezetváltás és a dinamikus gazdasági növekedés következtében a magyar felsőoktatásnak ezt az ágát érték a legnagyobb kihívások. Ezekre azonban az alap- és középfokú szakképzéshez hasonlóan ellentmondásos, felemás válaszok, olykor csupán részleges megoldások születtek. A fejlődés magán viselte a magyar művelődés- és oktatáspolitika tradicionális egyoldalúságának a bélyegét is: a klasszikus humán műveltség prioritását a természettudományos-műszaki orientáció hátrányára. A kiegyezéskor a magyar műszaki felsőoktatás egyetlen intézménye a Budán működő József Polytechnikum volt. A kormány első intézkedései közé tartozott az intézmény működési feltételeinek javítása, illetve újjászervezése, egyetemi rangra emelése, amire 1871 nyarán került sor. A József Műegyetemen az egyetemi képzés ez év őszén három karon a mérnöki, a gépészmérnöki és az általános szakosztály keretében indult meg. A következő éveket a tartalom és a szervezet folyamatos megújítására irányuló törekvések jellemezték, így például a tanszabadság elvének és a szigorodó vizsgakövetelményeknek, az alapozó és a szaktárgyak rendjének, valamint a gyakorlati képzés különböző formáinak összehangolása, az egyetem új szakosztályainak, az építészeti és a vegyészeti karoknak a megszervezés és beindítása, valamint az oktatás objektív feltételeinek megteremtésére irányuló erőfeszítések, az ugrásszerűen megnövekedett hallgatói létszám befogadására alkalmas épületek biztosítása. Az egyetemmé fejlesztés előkészítésében, az oktatás tartalmi és szervezeti korszerűsítésében, valamint az oktatói kar kialakításában nagy szerepe volt Sztoczek Józsefnek, az újjászervezett intézmény első rektorának. A modern, európai színvonalú műegyetemi oktatás irányába tett jelentős lépés volt a Műegyetem évi módosított szervezeti szabályzata, amelynek célja egyrészt a hallgatók alaposabb és korszerűbb tudományos-technikai képzése, másrészt az oktatási folyamat belső összhangjának további csiszolása volt. Ezek a reformok főképpen az építészeti és a gépészmérnöki szakosztályok munkájában hoztak jelentős szemléletváltást. Az országgyűlés 1879-ben fogadta el a műegyetemi építkezésekről szóló törvényt, amelynek eredményeként az 1882/83-as tanévet már az új, Múzeum körúti épületben kezdhették el. A 600 hallgató befogadására tervezett impozáns épület azonban már az átadáskor szűknek bizonyult. Az egyetem folyamatos fejlődése csakhamar napirendre tűzte az épület bővítését, illetve már a századfordulón egy új egyetemi campus létesítését. Ennek megvalósítására a 20. század első évtizedében 1902 és 1910 között kerülhetett sor a lágymányosi Dunaparton m 2 -nyi alapterületen. A dinamikusan fejlődő magyar gazdaság műszaki szakemberek iránti igényét azonban a budapesti műegyetem a növekvő hallgatói és oktatói létszám és a kedvezően alakuló körülmények ellenére sem elégítheti ki. Az új műegyetem létesítésének terve már az 1900-as évek elejétől napirendre került. Az egyik megoldást a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia (Főiskola) fejlesztése kínálta, esetleg valamelyik nagyvárosba telepítés révén. A másik elgondolás egy új, a budapestivel lényegileg azonos jellegű intézmény létesítése volt, a

7 felmerült elképzelések szerint Temesvárott vagy Kassán. Ezeket a terveket azonban az első világháborút lezáró békeszerződés elsöpörte. A budapesti József Műegyetem nemcsak az oktatás Európa-szerte elismert színvonalát, hanem a falai között folyó tudományos-technológiai fejlesztő tevékenységét illetően is rangos intézmény volt; világra szóló eredményeik a matematika (Rados Gusztáv), az elméleti és alkalmazott fizika és kémia (Szily Kálmán, Bánki Donát, Bláthy Ottó, Ilosvay Lajos; Wartha Vince), valamint az építészet (Schulek Frigyes, Steindl Alajos és mások) terén közvetlenül is hatottak koruk gazdaságára, az ipari-technológiai fejlődésre. A Műegyetem eredményeire, színvonalára való tekintettel a tudományegyetemekhez hasonlóan 1901-ben elnyerte a doktori cím adományozásának jogát. A kor másik hazai műszaki felsőoktatási intézménye az 1735-ben alapított, 1867-ben állami irányítás alá vont selmecbányai Erdészeti és Bányászati Akadémia volt. Az intézményt ben a tanulmányi idő négy évre emelésével, valamint a tanulmányi és vizsgarend szigorításával, aminek fokmérője a műegyetemiével egyenrangú mérnöki diploma főiskolává szervezték át. Az intézmény nemcsak e két fontos gazdasági terület gyakorlati szakembereinek növekvő színvonalú képzésével, hanem a bányászat és a kohászat (Kerpely Antal), valamint az erdőművelés és gazdálkodás tudományosan megalapozott technológiai fejlesztésével is hozzájárult a korszak gazdasági sikereihez. Az agrárium változatlanul meghatározó gazdasági szerepét tekintve szembeötlő a mezőgazdasági szakképzés viszonylagos elmaradottsága, retardált fejlődése. Amíg az ipar és a kereskedelem erősödő igényei kikényszerítették az ipari és kereskedelmi tanoncképzés több lépcsős és differenciált fejlesztését, az alapfokú mezőgazdasági szakképzés feladatai elsősorban a népiskolai az 1880-as évektől az ún. gazdasági ismétlő iskolai képzésre hárultak. A magasabb szintű szakképzés intézményei az 1869-ben m. kir. felsőbb gazdasági tanintézetté nyilvánított újraindított mosonmagyaróvári és keszthelyi, valamint az újonnan létesített debreceni, kassai és kolozsvári intézetek voltak. Trefort 1874-es rendelte az utóbbiakat változatlanul és névlegesen felsőfokú, lényegében azonban középfokú tanintézetté nyilvánította, a képzés magasabb követelményeinek megfelelő mosonmagyaróvári intézetet viszont akadémiának minősítette. A mezőgazdasági szakképzés század eleji rendezéséig ez az intézmény volt a magyar agrároktatás és a korszerű mezei gazdálkodás szellemi központja, olyan kiváló agrárszakemberek közreműködésével, mint például Masch Antal, Sporzon Pál, Deininger Imre, Cselkó István, Kosutány Tamás, Cserháti Sándor és Balás Árpád. Az intézményben folyó kutató-fejlesztő munka a növénynemesítés és az intenzív termelési módok elterjesztése révén nagy mértékben elősegítette mind a nagyüzemi, mind a paraszti gazdálkodás fejlődését. A mezőgazdasági szakoktatás évtizedeken át sürgetett, végül Darányi Ignác földművelésügyi miniszter intézkedései révén megvalósuló 1906-os reformjának keretében Magyar Királyi Gazdasági Akadémia néven főiskolai jellegű intézménnyé nyilvánították a debreceni, a kassai és a keszthelyi középfokú mezőgazdasági intézetet. Hozzájuk hasonlóan három évre emelkedett a tanulmányi idő a rangjában megerősített mosonmagyaróvári intézményben, amely változatlanul megőrizte az agrárkutatásokban és fejlesztésekben játszott központi szerepét. A mezőgazdasági főiskolák mellett szóba került egy valódi, többkarú mezőgazdasági egyetem terve is (mezőgazdasági, állatorvosi és erdészeti fakultással), amelyet az Állatorvosi Főiskola rektora, Hutÿra Ferenc terjesztett elő 1906-ben. Ez a terv azonban sem ekkor, sem később nem valósult meg. Egy később jelentőssé váló mezőgazdasági felsőoktatási intézmény csírájaként jött létre 1894-ben Budapesten a Magyar Királyi

8 Kertészeti Tanintézet, amelynek alapító igazgatója Molnár István, a neves szőlő- és gyümölcstermesztési szakember volt. Az Állatorvosi Főiskola a pesti egyetem állatgyógyászati tanszékéből 1875-ben önállósult Magyar Királyi Állatorvosi Tanintézet 1890-től Magyar Királyi Állatorvosi Akadémia 1899-es továbbfejlesztése révén jött létre, amelynek változatlanul négyéves tanfolyamára ezután már csak középiskolai érettségivel lehetett felvételt nyerni. Az intézmény fejlesztésében meghatározó szerepet játszott Tormay Béla és Hutÿra Ferenc, akik több évtizedes igazgatói, illetve rektori tevékenységük során a rendszeres tenyésztő munka és az állategészségügyi kutatások hazai központjává tették a főiskolát. A hazai kereskedelmi felsőoktatás terén s ez is a korabeli magyar művelődéspolitika tradicionális szemléletét, ambivalens magatartását tükrözi csak a századforduló táján következtek be érdemleges változások. A Kelettel való kereskedelmi összeköttetéseink, azaz az új imperialisztikus kül- és kereskedelempolitika szolgálatában 1899-ben önállósították és Keleti Kereskedelmi Akadémia néven akadémiai rangra emelték a Budapesti Kereskedelmi Akadémián korábban, 1891-ben megszervezett keleti kereskedelmi tanfolyamot, amelynek igazgatójává a neves turkológust, Kunos Ignácot nevezték ki ben kétévesre emelték az Akadémia felsőfokú tagozatát. Ugyanebben az évben alakult meg a Kolozsvári Kereskedelmi Akadémia, majd 1912-ben a Nyugat-Európával és a tengerentúllal való kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése érdekében a fiumei Kiviteli Akadémia. A magyar felsőoktatási rendszer egyik fogyatékossága a mezőgazdasági felsőoktatás lassú, retardált fejlődése, viszonylagos fejletlensége mellett a pénzügyi és kereskedelmi körök által folyamatosan sürgetett közgazdasági szakképzés megoldatlansága volt. Az erre vonatkozó első javaslat a Magyar Gazdaszövetség 1900-as kassai kongresszusán hangzott el, 1912-ben pedig az Országgyűlés elé került a közgazdasági egyetem létesítésének terve is. Az 1912-es kezdeményezés nyomán végül 1914-ben indulhatott továbbképző jellegű közgazdasági tanfolyam a budapesti műegyetemen, ahol aztán 1916-ben közgazdasági szakosztály létesült. A következő években azonban a budapesti tudományegyetemen létrehozandó közgazdaság-tudományi kar mellett szóló érvek kerültek előtérbe; a világháború után ez az elgondolás valósult meg. Művészeti felsőoktatás A dualista korszakban kialakuló, több irányban tagolódó magyar felsőoktatási rendszernek különös színfoltját jelentették a művészeti felsőoktatás intézményei, amelyek megszületése körül a magyar képző- és zeneművészet olyan jeles személyiségei bábáskodtak, mint például Székely Bertalan, illetve Liszt Ferenc és Erkel Ferenc. Az 1871-ben alapított Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Tanárképezde célja a rajztanárok képzése és a képzőművészeti pályát választó fiatalok alapképzése volt. Az intézmény szervezésében az alapító igazgató, Kelety Gusztáv festőművész játszott meghatározó szerepet;az első tanári karban Székely Bertalan mellett Izsó Miklós és Schulek Frigyes nevével találkozhatunk. A hároméves képzési idő alatt a hallgatók az alapozó tárgyak széles körét tanulták, és sokoldalú gyakorlati képzésben részesültek. Az intézmény egy bérlakásban kezdte el működését, és 1876-ban költözött a Sugár út és az Izabella utca sarkán épített saját épületébe ban alakult meg Kelety szervezőmunkája nyomán a

9 Műfaragászati Tanműhely, az iparművészeti oktatás központja, amely 1896-ban önálló intézménnyé alakult ben a képzés tanterveinek módosításával különválasztották a rajztanár- és a művészképzést. Mindemellett 1883-ban Budapesten megújult az első festészeti mesteriskola (vezetője Benczúr Gyula), majd 1897-ben a második festészeti mesteriskola (vezetője Lotz Károly). Ekkor alapította szobrászati mesteriskoláját Stróbl Alajos is ban a mesteriskolákat a női mesteriskolát is a Mintarajztanodához csatolták, és az intézmény elnevezése Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára változott. A tanár- és művészképzés továbbra is különálló maradt. Az intézmény szerteágazó művészeti tevékenysége mellett fontos szerepet játszott az iskolai rajzoktatás egységesítésében és szakfelügyeletében is. Megjegyzendő, hogy az intézmény által képvisel hivatalos akadémikus irányzat erőteljesen kötődött a müncheni iskolához, mindinkább eltért a képzőművészetek modern, nyugat-európai irányzataitól. Ennek ellensúlyozására szükségképpen alakultak ki a hivatalos szemléletet tagadó, új utakat kereső vidéki nagybányai, szolnoki, gödöllői stb. festőiskolák, művésztelepek. A Zeneakadémia létesítésére benyújtott törvényjavaslatot 1871-ben még elutasította a képviselőház. Évek szívós és kitartó lobbizása után, amelyben oroszlánrésze volt a nemzetközi tekintélyét és hazai kapcsolatait is latba vető Liszt Ferencnek, egy 1873-as, az anyagi fedezetet is megteremtő parlamenti döntéssel tört meg a jég, majd 1875-ben megkezdődhetett az első tanév az Országos Magyar Királyi Zeneakadémián. Az intézmény elnökévé Liszt Ferencet nevezte ki az uralkodó; igazgatója s egyben rendes tanára pedig Erkel Ferenc lett. A halpiaci bérházból 1879 őszén költözhettek át az akadémia új épületébe, a Sugár úti palotába ben Mihalovich Ödön zeneszerzőt, az 1866-ban alapított Országos Színészeti Tanoda igazgatóját nevezték ki a Zeneakadémia igazgatójává; a két intézményt pedig Országos Magyar Királyi Zene- és Színművészeti Akadémia elnevezéssel szervezetileg is egyesítették, egészen az 1893-as különválásig. A színészképzés ezt követően a Magyar Királyi Színművészeti Akadémia keretében folyt tovább. Az 1890-es években a Zeneakadémia folyamatosan új tanszakokkal bővült; a tantervbe bekerült a kamarazene oktatása, megkezdődött a zongora- és hegedűtanárok képzése, megalakult a Zenetanár-vizsgáló Bizottság. A külföldi német, osztrák, holland származású muzsikusok rendszeres zenetanári alkalmazása miatt az intézmény vezetését folyamatosan bírálták; az akadémiát a germanizáció melegágyának minősítették és nemzeti szellemű zeneoktatást sürgettek február 4-én például heves vita robbant ki a képviselőházban; a német oktatók hazaküldését, magyar énekesek, oktatók kinevezését követelték ben hagyták jóvá a Zeneakadémia megújított szervezeti szabályzatát, mely szerint az oktatás a gyakorlóiskolától az előkészítő és akadémiai tanfolyamokon át a művész- és tanárképzés főiskolai szintjéig terjedt és biztosította a magánvizsgázás lehetőségét is május 13-án ünnepi hangversenyen avatták fel az intézmény új, Liszt Ferenc téri épületét. A Zeneakadémia színvonalát, nemzetközi tekintélyét meghatározó nagy tanáregyéniségek körül a századfordulón valóságos mesteriskolák jöttek létre. A zeneszerzést tanító Koessler János tanítványa volt például Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Kodály Zoltán, Weiner Leó, valamint Huszka Imre, Jacobi Viktor, Kálmán Imre és Szirmay Albert. Hubay Jenő hegedűiskolájának világszerte ismert növendékei Gertler Endre, Geyer Stefi, Székely Zoltán,

10 Szigeti József, Vecsey Ferenc, Waldbauer Imre; Thomán István zongoraművész tanítványai többek között Bartók, Dohnányi, Székely Arnold és Keéri-Szántó Imre voltak ben Dohnányi Ernő átfogó reformtervet nyújtott be a Zeneakadémia színvonalának emeléséért, javaslatát azonban ekkor még elvetették őszén viszont őt nevezték ki igazgatónak, s az intézmény elnevezése is Zeneművészeti Főiskolára változott. Egyéb felsőoktatási intézmények A hagyományos akadémiai szintű intézmények közül a dualizmus évtizedeiben kisebbnagyobb hullámzásokkal lényegében stagnált a hittudományi akadémiák száma; a különböző hitfelekezetek lelkészeinek képzésében sem tartalmi, sem szervezeti szempontból nem történt lényeges változás. A hallgatók létszáma viszont átmeneti növekedések után -1917/18-ra lényegesen csökkent. Az izraelita emancipáció jegyében 1877-ben Budapesten megnyílt az Országos Rabbiképző Intézet. A m. kir. jogtudományi akadémiák száma a korszak végére egyharmadával csökkent; nem utolsó sorban a képzés rendjét és tartalmát szabályozó szigorú központi előírásoknak köszönhetően. A hallgatók számában azonban nem következett be lényeges változás. Az akadémia-jellegű speciális funkciójú intézmények sorában említhetjük végül az évi XVI. törvény által életre hívott Magyar Királyi Honvédségi Ludovika Akadémiát, ami az 1808-ban alapított, de különböző okok folytán gyakorlatilag mindeddig szünetelő intézmény életre keltését jelentette. Az akadémián 1873-tól hadapród-, illetőleg tisztképző tanfolyam 1890-től pedig továbbképző jellegű felsőbb tiszti tanfolyam is működött. Az iskola 1897-ben tisztképző főiskolai rangot kapott.

11 *** A dualizmuskori magyar felsőoktatás fentebb vázolt dinamikus fejlődését összegzésképpen az alábbi statisztikai adatok igazolják: 1. A felső tanintézetek száma

12 2. 3. Az utóbbi adatsorral kapcsolatban megjegyzendő, hogy a nők egyetemi továbbtanulását még ekkor is bizonyos korlátozásokkal, csupán bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi pályára léphetésüket engedélyezve Wlassics Gyula 65719/1895. sz. miniszteri rendelete tette lehetővé, az uralkodó előzetes jóváhagyását követően. Jegyzetek 1. Id.: Eötvös József február 25-i parlamenti beszédéből. illetve Trefort Ágoston február 23-án elmondott parlamenti beszédéből. 2. A korszak főbb költségvetési mutatói szerint a VKM teljes költségvetése az állam összes kiadásának 1872-ben 1,2 százaléka, 1877-ben 1,7 százaléka volt. A külső körülmények előidézte, állandósuló költségvetési deficit rányomta bélyegét a VKM gazdálkodási lehetőségeire is. A költségvetések adatai, prioritásai ugyanakkor jól tükrözik Trefort érdeklődését az egyes ágazatok iránt. A minisztérium évi rendes kiadásainak például 18,67 százalékát fordították az egyetemekre (a tudományokra és művészetekre 5,40; a népnevelésre 22,87 százalék jutott); a rendkívüli kiadásokat tekintve ez az arány 27, 62 : 72,38 és 0 százalék. A beruházási kiadások közel 70 százaléka a felsőoktatás, mintegy 26 százaléka pedig a tudományos és művészeti intézmények fejlesztését szolgálta.

13 A felhasznált irodalom jegyzéke A Budapesti Műszaki Egyetem 200 éve Szerk. Szabadváry Ferenc. Bp (Periodica Polytechnica) Divald Károly: A királyi magyar egyetemek épületei I-II. Bp Dokumentumok a magyar nevelés történetéből Szerk., magy., jegyz. ell. Köte Sándor, Ravasz János. Bp Eckhart Ferenc: A Jog- és Államtudományi Kar története, Bp (A kir. m. Pázmány Péter Tudományegyetem története. II. köt. Eötvös Józseftől Eötvös Lorándig. Dokumentumok a budapesti egyetem tanárképző intézetének és gyakorló-főgimnáziumának történetéből ( ). Bev., szerk., jegyz. ell. Kiss Istvánné. Bp Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története. Szerk. Sinkovics István. Bp Eötvös és Trefort. Vál., szerk., bev. Felkai László, Mann Miklós. Bp Erdély magyar egyeteme. Az erdélyi egyetemi gondolat és a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem története. Szerk. Bisztray Gyula, Szabó T. Attila, Tamás Lajos Kolozsvár, éves a magyar iskola. Szerzők: Kardos József, Kelemen Elemér. Képanyag: Jáki László. Szerk. Balogh László. Bp kiad Felkai László: Magyarország oktatásügye a millennium körüli években. Bp., Felkai László-Zibolen Endre: A magyar nevelés története. II. köt. Főszerk. Horváth Márton. Bp Győry Tibor: Az Orvostudományi Kar története, Bp., (A kir. m. Pázmány Péter Tudományegyetem története. III. köt.) Hat évszázad magyar egyetemei és főiskolái. Szerk. Szögi László. Bp Hermann Egyed-Artner Edgárd: A Hittudományi Kar története, Bp (A kir. m. Pázmány Péter Tudományegyetem története, I. köt.) 200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás ( ). Szerk. Holló Ferenc. Bp Kulcsár Erzsébet: Egyetemünk kérdései az országgyűlésen Bp., (Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből. 9.) Ladányi Andor: A magyarországi felsőoktatás a dualizmus kora második felében. Bp (Felsőoktatás-történeti kiadványok. 1. ) A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola 100 éve. Dokumentumok, tanulmányok, emlékezések. Szerk. Újfalussy József. Bp

14 A magyar felsőoktatás évszázadai. Szerzők: Kardos József, Kelemen Elemér, Szögi László. Szerk. Kardos József; képszerk. Jáki László. Bp A magyar tudománypolitika alapvetése. Szerk. Magyary Zoltán. Bp Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota Az évi ezredéves kiállítás eredményei. Szerk. Matlekovics Sándor. 6. köt. Bp Mann Miklós: Kultúrpolitikusok a dualizmus korában. Bp., Mann Miklós: Trefort Ágoston élete és működése. Bp Márki Sándor: A m. kir. Ferenc József Tudományegyetem története Szeged, Mészáros István: A magyar nevelés- és iskolatörténet kronológiája, Bp Nagyné Szegvári Katalin-Ladányi Andor: Nők az egyetemeken. I: Küzdelmek a nők egyetemi tanulmányaiért. Bp Oktatáspolitikai koncepciók a dualizmus korából. Összeáll., szerk. Mann Miklós. Bp., Papp József: Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Bp (Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből. 7.) Százéves a Képzőművészeti Főiskola. Szerk. Végvári József. Bp Szentpéteri Imre: A Bölcsészettudományi Kar története, Bp (A kir. m. Pázmány Péter Tudományegyetem története, IV. köt.) Tanárképzés a kolozsvári-szegedi Ferenc József Tudományegyetemen. Vál., bev. Kékes- Szabó Mihály, Pukánszky Béla. Bp (A tantervelmélet forrásai 20.) Vörös Antal: Óvár, Óvár A Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola 150 éve. Bp Zelovics Kornél: A m. kir. József Műegyetem és a hazai technikai felsőoktatás története. Bp * A október án Fürstenfeldben (Ausztria) rendezett nemzetközi neveléstörténeti konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata.

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-

Részletesebben

III. Magyarországi egyetemi és főiskolai karok népszerűségi mutatói

III. Magyarországi egyetemi és főiskolai karok népszerűségi mutatói FELSŐOKTATÁSI JELENTKEZÉSEK 2010 75 III. Magyarországi egyetemi és főiskolai karok népszerűségi mutatói A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma, 2010. 3 (első helyes jelentkezések) 4 Eötvös Loránd

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

(A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-2011)

(A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-2011) A felsőoktatásban működő szakkollégiumok (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-2011) Pályázati kategória azonosító Pályázó neve Székhely város Székhely megye neve Projekt címe Igényelt összeg 0001 i Agrárés Gazdálkodástudományok

Részletesebben

Különös közzétételi lista 2014-2015-ös tanév

Különös közzétételi lista 2014-2015-ös tanév Különös közzétételi lista 2014-2015-ös tanév Jogszabályi háttér: 229/2012 (VIII.28.) Kormány rendelet Az intézmény neve: Wesley-Da Capo Alapfokú Művészeti Iskola Címe: 2400 Dunaújváros, Március 15.tér

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Döntési lista

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Döntési lista 1. NTP-SZKOLL-12-P-0001 ELTE Bibó István Bibó István Tehetséggondozó Tevékenysége 3 000 000 2. NTP-SZKOLL-12-P-0002 Luther Otthon - Luther Márton 2013. tavasz 3. NTP-SZKOLL-12-P-0003 ELTE Eötvös József

Részletesebben

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése Gödöllő, 2013. július 3. Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros, levéltárvezető Szent István Egyetem Kosáry Domokos

Részletesebben

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Érvényes, befogadott pályázatok listája

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Érvényes, befogadott pályázatok listája Pályázati kategória kódja Pályázati azonosító Pályázó neve Székhely Település Székhely Megye Projekt címe Igényelt támogatás összege - 0001 ELTE Bibó István Bibó István Tehetséggondozó Tevékenysége - 0002

Részletesebben

Különös közzétételi lista Jogszabályi háttér: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. sz. melléklete

Különös közzétételi lista Jogszabályi háttér: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. sz. melléklete Különös közzétételi lista Jogszabályi háttér: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. sz. melléklete Az intézmény neve: Wesley-Da Capo Művészeti Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Címe: 2400 Dunaújváros,

Részletesebben

SULIMIX 2008. december 10 11. Millenáris. Intézmények elhelyezése a kiállításon

SULIMIX 2008. december 10 11. Millenáris. Intézmények elhelyezése a kiállításon SULIMIX 2008. december 10 11. Millenáris Intézmények elhelyezése a kiállításon 78 4 10 55 45 34 71 29 59 52 25 80 22 70 46 23 30 37 50 77 47 2 16, 17, 18 61 Alternatív Közgazdasági Gimnázium Arany János

Részletesebben

Népoktatás. Az elemi iskolák típusai Az iskolák száma Németesítés Tantárgyak. Thun Leo

Népoktatás. Az elemi iskolák típusai Az iskolák száma Németesítés Tantárgyak. Thun Leo Népktatás Az elemi isklák típusai Az isklák száma Németesítés Tantárgyak Thun Le ENTWURF (1849) Nylcsztálys gimnázium két szervezetileg önálló tagzat : algimnázium - főgimnázium 10 18 éves fiúk számára.

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

I. A Szent István Egyetem

I. A Szent István Egyetem I. A Szent István Egyetem REKTORI KÖSZÖNTŐ 2000-ben - több, korábban önálló egyetem és főiskola integrációjával - létrehozott egyetemünk névadójára, államalapító Szent István királyunkra az egész ország

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Bálint István, nyugalmazott újságíró, Magyar Szó, publicista, Belovai József, nyugalmazott történelemtanár, Szeged,, Nagybecskerek Beretka Katinka, okleveles jogász,

Részletesebben

(A pályázat kódja: NTP-TDK-14) DÖNTÉSI LISTA

(A pályázat kódja: NTP-TDK-14) DÖNTÉSI LISTA Az Országos Tudományos Diákköri Tanács által elismert TDK-műhelyek 1. NTP-TDK-14-0001 Gazdaságés Társadalomtudományi Elmélet és gyakorlat - az Európai Unió kiemelt ügyei a hallgatók kutatásaiban 1 2. NTP-TDK-14-0002

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A SZENÁTUS 2007. ÁPRILIS 26-AI ÜLÉSÉRE. 12. napirend

ELŐTERJESZTÉS A SZENÁTUS 2007. ÁPRILIS 26-AI ÜLÉSÉRE. 12. napirend Ikt.sz.: 10/647/R4-30/2007. ELŐTERJESZTÉS A SZENÁTUS 2007. ÁPRILIS 26-AI ÜLÉSÉRE 12. napirend Tárgy: Javaslat a Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola alapító okiratának

Részletesebben

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-14) DÖNTÉSI LISTA

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-14) DÖNTÉSI LISTA 1. NTP-SZKOLL-14-0001 2. NTP-SZKOLL-14-0002 PTE TTK Szentágothai Protestáns Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Papnevelő Intézet Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg 3. NTP-SZKOLL-14-0003

Részletesebben

Publikációs jegyzék Dr. Molnár Béla

Publikációs jegyzék Dr. Molnár Béla Publikációs jegyzék Dr. Molnár Béla Könyv, kézirat Molnár Béla - Palásti Béla (1990): Az abonyi amatőr színjátszás története a kezdetektől napjainkig. Pest Megyei Levéltár, Kézirat Molnár Béla (2000):

Részletesebben

Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján

Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján NAGY Adrienn Pécsi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézet adrienn.n.z@gmail.com A középfokú kereskedelmi iskolák

Részletesebben

Továbbtanulási adatok és pályakövetés eredményei 2006/2007

Továbbtanulási adatok és pályakövetés eredményei 2006/2007 KÖZGAZDASÁGI Továbbtanulási adatok és pályakövetés eredményei 2006/2007 Végzettek Jelentkezők Egyetemre Felvételt nyert Főiskolára Felsőfokú szakképzésbe 130 fő 122 fő 23 fő (Szegedi Tudományegyetem, Veszprémi

Részletesebben

Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége

Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége tanító 19 fő Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége Munkakör Iskolai végzettség Intézmény neve általános iskolai tanító angol nyelv társadalomtudományi és gazdasági szakfordító Diploma szerzési

Részletesebben

Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen A felsőoktatás hazai történetiségét tárgyaló konferencia előadásai sorába illesztettem egy egyszerre tudományági s

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

Pályázati azonosító. Székhely település. Székhely megye. Pályázat kódja. Pályázó neve

Pályázati azonosító. Székhely település. Székhely megye. Pályázat kódja. Pályázó neve (A pályázat kódja: ) -001 MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Tanuljunk egymástól! - MFA nyári iskola középiskolásoknak 1 885 000 Ft -002 MTA Agrártudományi Kutatóközpont

Részletesebben

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később

Részletesebben

A felsőoktatásban működő minősített szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-13) Érvényes, befogadott pályázatok listája

A felsőoktatásban működő minősített szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-13) Érvényes, befogadott pályázatok listája 1. 0001 PTE TTK Szentágothai János Protestáns Pécs Baranya Tehetséglánc-2014 2. 0002 DE Pálffy István Színháztudományi Debrecen Pálffy István Színháztudományi pályázata 914 000 3. 0003 Karolina Katolikus

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

UNIREGIO Zárókonferencia. Mosonmagyaróvár szerepe a regionális és nemzetközi oktatási együttműködésekben

UNIREGIO Zárókonferencia. Mosonmagyaróvár szerepe a regionális és nemzetközi oktatási együttműködésekben MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet UNIREGIO Zárókonferencia Mosonmagyaróvár szerepe a regionális és nemzetközi oktatási együttműködésekben Reisinger Adrienn tudományos segédmunkatárs, PhD

Részletesebben

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 3-ai ülésére Tárgy: Javaslat az Erkel Ferenc Általános Iskola, a Hajós Alfréd Általános Iskola, a Damjanich János

Részletesebben

OH Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály Az Oktatási Hivatal által nyilvántartott kerettantervek 2011.07.05.

OH Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály Az Oktatási Hivatal által nyilvántartott kerettantervek 2011.07.05. 1. 6380/2005. Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium (1056 Budapest, Irányi u. 19-23.) Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterve négy os 9-12. jóváhagyás (11779-3/2005. sz. miniszteri

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM NAGYENYED http://www.bethlengabor.ro SZILÁGYI RÓBERT tanár műhelyvezető A Bethlen Gábor Kollégium madártávlatból Mit kell tudni a Bethlen Gábor Kollégiumról? Óvodától posztliceális

Részletesebben

105 ezer diák közül mintegy 72 ezret vettek fel, 72 ezer diákból 55 800 jutott be állami

105 ezer diák közül mintegy 72 ezret vettek fel, 72 ezer diákból 55 800 jutott be állami Felvételi 2015. A felsőoktatásba jelentkező 105 ezer diák közül mintegy 72 ezret vettek fel, ami lényegében megegyezik a tavalyi arányokkal A felsőoktatási szakképzésre 6500, alapképzésre 45 200, osztatlan

Részletesebben

A magyarországi közegészségügy története

A magyarországi közegészségügy története A magyarországi közegészségügy története 1770-1944 j Jogalkotás, közegészségügyi intézmények, szakirodalom A kötetet összeállította: KAPRONCZAY KÁROLY Az előszót írta: TOMPA ANNA Sajtó alá rendezte: GAZDA

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 23.A közoktatás rendszere, a közoktatás igazgatása /Alkotmányos jogok/ Tanszabadság, tanítás szabadsága, tudomány/ tudományos kutatás szabadsága: X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 7. szám. M A G Y A R O R S Z Á G H I V A T A L O S L A P J A 2012. január 23., hétfõ. Tar ta lom jegy zék

MAGYAR KÖZLÖNY. 7. szám. M A G Y A R O R S Z Á G H I V A T A L O S L A P J A 2012. január 23., hétfõ. Tar ta lom jegy zék MAGYAR KÖZLÖNY 7. szám M A G Y A R O R S Z Á G H I V A T A L O S L A P J A 2012. január 23., hétfõ Tar ta lom jegy zék 3/2012. (I. 23.) Korm. rendelet 2/2012. (I. 23.) VM rendelet 1009/2012. (I. 23.) Korm.

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása

Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása Hantz Péter egyetemi adjunktus, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár jegyző, az Oktatási Szakbizottság elnöke, Erdélyi Magyar Nemzeti

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 8. (6) bekezdés kötelezi az intézményeket az ún. különös közzétételi lista megjelentetésére. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége

Részletesebben

A Deutsche Schule Budapest magyar ágán érettségi vizsgát tett diákok továbbtanulása az érettségi évében

A Deutsche Schule Budapest magyar ágán érettségi vizsgát tett diákok továbbtanulása az érettségi évében A Deutsche Schule Budapest magyar ágán érettségi vizsgát tett diákok továbbtanulása az érettségi évében Intézmény Kar/Szakirány 1999-2011 2012 2013 2014 1999-2014 Magyar érettségi vizsgát tett 282 20 20

Részletesebben

A tudomány, mint rendszer

A tudomány, mint rendszer A tudomány, mint rendszer TEVÉKENYSÉGI EREDMÉNY- ISMERET- SZOCIOLÓGIAI INTÉZMÉNY- TEVÉKENYSÉGI Tervezett és SZOCIOLÓGIAI rendszerezett megismerési, alkalmazási és elôrelátási mozzanatok összessége. EREDMÉNY-

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

1848-1850 között szünetelt az oktatás, mivel a magyar szabadságharc alatt a diákok beálltak Kossuth seregébe.

1848-1850 között szünetelt az oktatás, mivel a magyar szabadságharc alatt a diákok beálltak Kossuth seregébe. Az egyetem bemutatása Miskolci Egyetem Az egyetem múltja A Miskolci Egyetem őse a Selmecbányán 1735-ben III. Károly által alapított bányászati-kohászati tanintézet (Bergschule), ahol a világon elsőként

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Nyelvvizsga követelmények a Nyíregyházi Főiskolán (Az oklevél, OKJ-s bizonyítvány kiadásának idegen nyelvi követelményei) 2010.

Nyelvvizsga követelmények a Nyíregyházi Főiskolán (Az oklevél, OKJ-s bizonyítvány kiadásának idegen nyelvi követelményei) 2010. Nyelvvizsga követelmények a Nyíregyházi Főiskolán (Az oklevél, OKJ-s bizonyítvány kiadásának idegen nyelvi követelményei) 2010. Ének zene Karvezetés Népzene Ügyvitel Magyar Történelem Szak Informatikus

Részletesebben

A Debreceni Egyetem makroregionális szerepköre, különös tekintettel a határon átnyúló kapcsolatokra

A Debreceni Egyetem makroregionális szerepköre, különös tekintettel a határon átnyúló kapcsolatokra Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. A Debreceni Egyetem makroregionális szerepköre, különös tekintettel a határon átnyúló kapcsolatokra

Részletesebben

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2.

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. A konferencia harminchárom előadója a következő intézmények oktatója vagy

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata Pécs 2007 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol)

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol) KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu, honlap: www.krudy.gyor.hu

Részletesebben

A tehetséges hallgatók XXXII. OTDK-n történő részvételének támogatása (A pályázat kódja: NTP-OTDKR-14) DÖNTÉSI LISTA

A tehetséges hallgatók XXXII. OTDK-n történő részvételének támogatása (A pályázat kódja: NTP-OTDKR-14) DÖNTÉSI LISTA 1. NTP-OTDKR-14-0001 2. NTP-OTDKR-14-0002 3. NTP-OTDKR-14-0003 Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi i Műszaki és Gépészmérnöki i Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Pályázat a Semmelweis Egyetem

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE REGIONÁLIS OKTATÁSI ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT SZÉKESFEHÉRVÁR

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE REGIONÁLIS OKTATÁSI ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT SZÉKESFEHÉRVÁR 5. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 38. függelék A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE REGIONÁLIS

Részletesebben

VII. Tudomány- és Technikatörténeti Konferencia

VII. Tudomány- és Technikatörténeti Konferencia Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság VII. Tudomány- és Technikatörténeti Konferencia Szilágysomlyó, 2014. június 26 29. VII. Tudomány- és Technikatörténeti Konferencia 2014 1 A konferencia szervezője

Részletesebben

Berzsenyi Dániel Gimnázium. 2015. január 12. (BDG) Tájékoztató 2015. január 12. 1 / 26

Berzsenyi Dániel Gimnázium. 2015. január 12. (BDG) Tájékoztató 2015. január 12. 1 / 26 Tájékoztató a felsőoktatási felvételi eljárásról Berzsenyi Dániel Gimnázium 2015. január 12. (BDG) Tájékoztató 2015. január 12. 1 / 26 Teendők Továbbtanulás irányának meghatározása Felvételi tájékoztató

Részletesebben

Családi állapota: Nős, 2 gyermekes Gyermekeinek keresztnevei (zárójelben születési évszámuk): Attila (1982) Alexandra (1987)

Családi állapota: Nős, 2 gyermekes Gyermekeinek keresztnevei (zárójelben születési évszámuk): Attila (1982) Alexandra (1987) Dr. Für Gáspár alezredes Elérhetőség: Mobiltelefon: +36 70 3341440 HM vezetékes: 02 2 29548 Vezetékes fax: +36 1 432900 HM fax: 29910 e-mail: fur.gaspar@uni-nke.hu Személyes adatok: Születési idő: 1958.

Részletesebben

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai Dr. Hengl Melinda Jogász, Pszichológus, Írásszakértő hallgató, Grafológus, Jelnyelvi interkulturális kommunikációs szakértő A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai A tudásgyárak technológiaváltása

Részletesebben

Hazai Tudományos Diákköri műhelyek támogatása (A pályázat kódja: NTP-HHTDK-15) DÖNTÉSI LISTA

Hazai Tudományos Diákköri műhelyek támogatása (A pályázat kódja: NTP-HHTDK-15) DÖNTÉSI LISTA 1. 0001 Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Semmelweis TDK 2016 1 200 000 2. 0002 Mezőgazdasági Hódmezővásárhely SZTE MGK TDK Műhelymunka támogatása 974 000 3. 0003 Állam- és Jogtudományi Szeged

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HUMÁN ÜGYEK Bizottságának 2011. augusztus 23-ai ülésére

ELŐTERJESZTÉS a HUMÁN ÜGYEK Bizottságának 2011. augusztus 23-ai ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: Sz-481/2011. ELŐTERJESZTÉS a HUMÁN ÜGYEK Bizottságának 2011. augusztus 23-ai ülésére Tárgy: A József Attila Általános Iskola és AMI Helyi

Részletesebben

TESSEDIK SÁMUEL FŐISKOLA

TESSEDIK SÁMUEL FŐISKOLA TESSEDIK SÁMUEL FŐISKOLA Költségvetési alapokmánya Szarvas 2004. február 2 XX. Oktatási Minisztérium 1. Költségvetési szerv a) Azonosító adatai - törzskönyvi nyilvántartási szám (PIR törzsszám): 329860

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER 8442/2007. TERVEZET! (honlapra) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról Budapest,

Részletesebben

15237-10/2006. AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ALAPÍTÓ OKIRATA 2006.

15237-10/2006. AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ALAPÍTÓ OKIRATA 2006. 15237-10/2006. AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ALAPÍTÓ OKIRATA 2006. 2 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (a továbbiakban: intézmény) részére az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. -a,

Részletesebben

MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS

MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS TANTERVI TÁJÉKOZTATÓ Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán a Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási BA képzés 2006/2007. tanévben indult

Részletesebben

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015. évi CXXXI. törvény (Nftv. Módosítás) Az Nftv. módosításának főbb irányai

Részletesebben

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről,

Részletesebben

KAPRONCZAI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. ALAPÍTÓ OKIRAT (XIV. számú módosítása)

KAPRONCZAI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. ALAPÍTÓ OKIRAT (XIV. számú módosítása) KAPRONCZAI ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 7900 Szigetvár, Széchenyi u. 37/1 Tel/Fax.: +36 73 510-407;+36 30 641 3859 E-mail: balazs@kapronczai.hu; www.kapronczai.hu ALAPÍTÓ OKIRAT (XIV. számú módosítása) 1.Az

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 46483/2010. J a v a s l a t a 2011/2012. tanévben indítható középiskolai és szakiskolai osztályok meghatározására

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2008. június 23- i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2008. június 23- i ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. június 23- i ülésére Tárgy: A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola sajátos nevelési igényű tanulóira vonatkozó társulási

Részletesebben

Tájékoztató az egyéni tanrend összeállításához a 11. évfolyamra. a 2015/2016. tanévben

Tájékoztató az egyéni tanrend összeállításához a 11. évfolyamra. a 2015/2016. tanévben Tájékoztató az egyéni tanrend összeállításához a 11. évfolyamra a 2015/2016. tanévben A 11. (12-13.) évfolyamon a tanrend az érettségi - felsőoktatási felvételi igényekhez igazodik Tanulóink korábbi választásuktól

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Képviselő-testület 2011. június 30-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. A Képviselő-testület 2011. június 30-i ülésére Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat ALPOLGÁRMESTERE :1042 Budapest, István út 14. /Fax231-3141/231-3151 e-mail:mszabolcs@ujpest.hu ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2011. június 30-i ülésére

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Egyetemi Doktori Tanács Elnök: Dr. Koren Csaba egyetemi tanár Titkár: Horváth Balázs egyetemi adjunktus 9026 Győr, Egyetem tér 1. Telefon: (96) 503-400/3121 Fax: (96) 329-263 E-mail:

Részletesebben

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai

Részletesebben

Az intézmény alapfeladatai: -gimnáziumi nevelés-oktatás -szakközépiskolai nevelés-oktatás -alapfokú művészetoktatás

Az intézmény alapfeladatai: -gimnáziumi nevelés-oktatás -szakközépiskolai nevelés-oktatás -alapfokú művészetoktatás ALAPÍTÓ OKIRAT Az intézmény neve: Alapfokú Művészeti Iskola, a Budapest Kortárstánc Főiskola Gyakorlóiskolája Az intézmény székhelye: 1036 Budapest, Perc utca 2 Az intézmény feladat ellátási helye: 1036

Részletesebben

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Fizikatörténet Jedlik Ányos élete és munkái Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Áttekintés A magyarországi tudomány előzményei Jedlik születésekor: Reneszánsz: átlagos tudományos aktivitás.

Részletesebben

Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei Társadalomtudományi Szakosztálya 2010-2012-ben végzett munkájáról szóló beszámolót.

Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei Társadalomtudományi Szakosztálya 2010-2012-ben végzett munkájáról szóló beszámolót. Magyar Szociológiai Társaság 1014 Budapest, Országház u. 30. Paksi Veronika titkár részére Tárgy: szakosztályi beszámoló Tisztelt Titkár Asszony! Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei

Részletesebben

A SZABADKAI MAGYAR NYELVEN (IS) OKTATÓ EGYETEM. Utópia vagy merész vízió?

A SZABADKAI MAGYAR NYELVEN (IS) OKTATÓ EGYETEM. Utópia vagy merész vízió? A SZABADKAI MAGYAR NYELVEN (IS) OKTATÓ EGYETEM Utópia vagy merész vízió? AZ MNT FELSŐOKTATÁSI TERVEI ÉS EDDIGI EREDMÉNYEI Oktatásfejlesztési stratégiánk programjai és megvalósításuk: - Felsőoktatási ösztöndíjprogram

Részletesebben

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál Nemzeti Kulturális Alap célja A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,

Részletesebben

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 15/K. SZ. MELLÉKLETE Ikt. szám: 179/1300/22-2/2012. SZOCIÁLETIKAI KUTATÓINTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Debrecen

Részletesebben

DUNAVARSÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ERKEL FERENC ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRAT

DUNAVARSÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ERKEL FERENC ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRAT DUNAVARSÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ERKEL FERENC ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRAT Dunavarsány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, mint a Dunavarsány Város Önkormányzat Erkel Ferenc

Részletesebben

A felsőoktatási intézmények. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Vitéz János Tanárképző Központ

A felsőoktatási intézmények. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Vitéz János Tanárképző Központ A felsőoktatási intézmények KAZINCZY FERENC SZÉP MAGYAR BESZÉD VERSENYÉNEK 44. országos döntője scientia et f idelitate Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Vitéz János

Részletesebben

15213-89/2009. A MOHOLY-NAGY MŰVÉSZETI EGYETEM ALAPÍTÓ OKIRATA 2009.

15213-89/2009. A MOHOLY-NAGY MŰVÉSZETI EGYETEM ALAPÍTÓ OKIRATA 2009. A MOHOLY-NAGY MŰVÉSZETI EGYETEM ALAPÍTÓ OKIRATA 2009. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem alapító okirata A felsőoktatásról szóló 2005. évi CI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 16. -ának (1) bekezdése és a 115.

Részletesebben

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOKRA ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOKRA ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK 3. melléklet a 10/2013.(III.27.) önkormányzati rendelethez AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOKRA ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK 1. Köznevelési, Kulturális és Ügyrendi Bizottság 1.1. Az Ügyrendi bizottság dönt: 1.1.1.

Részletesebben

A/5 melléklet - Önéletrajz SZEMÉLYES ADATOK. frida @uni-pen.hu ELŐZŐ MUNKAHELYEK

A/5 melléklet - Önéletrajz SZEMÉLYES ADATOK. frida @uni-pen.hu ELŐZŐ MUNKAHELYEK SZEMÉLYES ADATOK Név DR PINTÉRNÉ GRUNDMANN FRIDA Cím 8800 NAGYKANIZSA, LEVENTE U 9 Telefon 93/500-782 Fax E-mail frida @uni-penhu Állampolgárság magyar Születési idő 1950 07 13 ELŐZŐ MUNKAHELYEK Időtartam

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé?

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé? MEGHÍVÓ a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya, MTESZ Veszprém Megyei Szervezete közös rendezvényére, melyet a Magyar Tudomány Ünnepe

Részletesebben

ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949

ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949 ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949 II. KÖTET Dokumentumok 1945-1949 A dokumentumokat válogatta, gondozta, szerkesztette Lázok János és Vincze Gábor CUSTOS & MENTOR MAROSVÁSÁRHELY 1998 TARTALOM ELŐSZÓ 9 BEVEZETŐ:

Részletesebben

VI. korcsoport Leány: 2016. január 16. (szombat), 9.00 óra

VI. korcsoport Leány: 2016. január 16. (szombat), 9.00 óra VI. KORCSOPORT LEÁNY 1 Bács-Kiskun Kecskeméti Református Gimnázium Kecskemét 2 Bács-Kiskun Kecskeméti SZC Lestár Péter Szakközépiskolája és Szakiskolája Kecskemét 3 Budapest Kölcsey Ferenc Gimnázium Budapest

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A DEBRECENI EGYETEMEN

A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A DEBRECENI EGYETEMEN A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A DEBRECENI EGYETEMEN 2014. május 15. 2 A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A DEBRECENI EGYETEMEN A Debreceni Egyetem Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról

Részletesebben

A Kari Tanács 2006. június 30-i ülésének határozatai

A Kari Tanács 2006. június 30-i ülésének határozatai Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar A Kari Tanács 2006. június 30-i ülésének határozatai A Kari Tanács a napirendi pontokat egyhangúan elfogadta. Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

IMRE SÁNDOR ÉS A PAEDAGOGIUM

IMRE SÁNDOR ÉS A PAEDAGOGIUM MAGYAR PEDAGÓGIA 98. évf. 2. szám 99 122. (1998) IMRE SÁNDOR ÉS A PAEDAGOGIUM Tóth Gábor A Paedagogium utolsó évtizede (1908 1919) egyaránt jelentős volt mind az intézet, mind annak pedagógiai tanára,

Részletesebben