I. Bemutatkozás/Introduction

Átírás

1 I. Bemutatkozás/Introduction 8

2 I. 1. Az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola bemutatása A Doktori Iskola előzményei és a megalakulás folyamata A Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának létrehozása a több mint két évszázados múltra visszatekintő győri jogászképzés régóta várt, méltó kiteljesedését jelentette, hiszen tevékenysége, küldetése szoros összefüggésben áll a győri jogászképzés célkitűzéseivel. Mária Terézia 1776-ban emelte a Királyi Jogakadémia rangjára az ekkor már hat évtizede működő Királyi Jogakadémiát. Az 1892-ig működő intézmény a magyar tudomány és közélet olyan kiemelkedő alakjait is hallgatói között tudhatta, mint például Deák Ferenc, a haza bölcse, gróf Batthyány Lajos, Reguly Antal és Mikszáth Kálmán. A Királyi Jogakadémia megszűnését követően egy évszázadot kellett várni arra, hogy Győr városában újra kezdetét vegye a jogászképzés. Egy 1995-ben született megállapodás értelmében az akkori Széchenyi István Főiskola és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara közös oktatási intézetet, tagozatot hozott létre, ahol évente közel száz jogászhallgató folytathatta tanulmányait, az ELTE hallgatójaként, így a végzett hallgatók az ELTE diplomáját szerezték meg. A jogászképzés újraindulását követő években a győri intézmény deklarált célkitűzése lett egy önálló jogú képzési struktúra akkreditációja, önálló intézményi keretek között. Az Országgyűlés 2001-ben döntött a Széchenyi István Egyetem létrehozásáról, amelynek égisze alatt lehetővé vált az önálló jogú jogászképzés beindítása (újraindítása) mellett a doktori képzési rendszerek, a doktori iskolák akkreditációja is január 1-je tehát két szempontból is mérföldkő a győri jogászképzés történetében. Egyfelől ezen a napon született meg a Széchenyi István Egyetem, másfelől a Magyar Akkreditációs Bizottság fenntartások és feltételek nélküli, teljes körű akkreditációja révén az új intézmény Jog- és Gazdaságtudományi Kara immár saját jogon végezhette a jogászhallgatók képzését. Az integrált Kar keretei között haladéktalanul megkezdődött a két tudományág együttműködése és egy közös kutatási program kidolgozása. A végzett jogászok számára is nyitva álló multidiszciplináris társadalomtudományi doktori képzés 2004 februárjában Gazdaság, jog, regionalitás és társadalom az integrálódó Közép-Európában címmel indult meg a Széchenyi István Egyetemen (2003/7/II/1/1. számú MAB-határozat). Miként azt meglehetősen sokrétű kutatási programjának elnevezése is jelzi, a Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola mindenekelőtt a közép- és kelet-európai regionális együttműködési lehetőségek, az ösztönző és a gátló tényezők, a gazdasági, a társadalmi és az intézményi kapcsolatok, valamint 9

3 az ezeket körülvevő tágabb értelemben vett jogi és politikai környezet megismerésére és tudományos igényű vizsgálatára vállalkozott január 1-jén a Jog- és Gazdaságtudományi Kar helyett két önálló szervezeti egység a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar és a Deák Ferenc Állam- és Jogtudomány Kar alakult, melyek keretei között ezen túl külön szervezeti keretek között folyt a jogászok és közgazdászok képzése. A különválás és az önálló jogú graduális képzések megindulása után jogos igényként merült fel mindkét utódintézményben az önálló jogú doktori képzés akkreditálása. Noha a multidiszciplináris keretek között folytatott oktatási és kutatási tevékenység három éve összességében sikeresnek tekinthető 2007 közepéig a Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskolában tizenhat jogász végzettségű hallgató kezdte meg doktori tanulmányait. Közülük 2004 és 2007 között hat fő szerzett abszolutóriumot, a karok szétválását követően mindkét részről felmerült a saját doktori képzés kialakításának igénye, melynek különös aktualitást kölcsönzött a doktori iskola létesítésének eljárási rendjéről és a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről szóló 33/2007. (III. 7.) Korm. rendelet megjelenése, valamint a Magyar Akkreditációs Bizottság 2007 márciusát követően kiadott doktori iskolák létesítésének és működésének követelményeiről szóló állásfoglalása. A folyamat lezárásaként a Magyar Akkreditációs Bizottság alapos vizsgálatot követő, 2008/3/VIII/2/129. számú döntésével jóváhagyta Doktori Iskolánk évi létesítését, tematikáját és követelményrendszerét az állam- és jogtudományok tudományágában (a Magyar Akkreditációs Bizottság besorolása szerint), minek következtében 2008 szeptemberében kezdődhetett meg a doktori képzés az első évfolyammal és a jogelőd Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskolába felvételt nyert joghallgatók átvételével. A Magyar Akkreditációs Bizottság határozata szerint a Doktori Iskola akkreditációja október 31-ig érvényes. Az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola célja A Doktori Iskola ugyan önálló szervezeti egysége a Széchenyi István Egyetemnek, viszont a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karral való szoros együttműködés keretei között elkötelezett a hazai (és nemzetközi) jogtudomány fejlesztése, a Kar személyi feltételeinek javítása és nemzetközi hírnevének öregbítése iránt. Fontos céljának tekinti továbbá a magas színvonalú oktatói utánpótlás biztosítását, és ekként a minőségi jogászképzés hosszútávra történő megalapozását. Mindezen célok sikeres és folyamatos megvalósítására kizárólag egy öszszetett és szigorú minőségi kritériumokra épülő feltételrendszer útján nyílt lehetőség. Az alapítói szándékok szerint maximalizálni kívánjuk azt az 10

4 előnyt, ami az egyetemi kar és a Doktori Iskola hallgatóinak kisebb létszámából adódik. A Doktori Iskolát a legfelkészültebb oktatók és a legkiválóbb hazai, határon túli magyar és külföldi doktoranduszok színvonalas alkotó együttműködése, intenzív közös kutatómunkája és hatékony pályázati tevékenysége jellemzi, e szellemben kezdte meg, és azóta is eszerint végzi tevékenységét a Doktori Iskola valamennyi munkatársa és hallgatója. A Doktori Iskola eddigi történetét végigkíséri egy markáns célkitűzés, mégpedig a gyakorlat-orientált, sok vonatkozásban tutoriális képzési elemekkel kiegészített képzési forma megvalósítása, kiemelt célunk a gyakorlat felé nyitás, amely a klasszikus jogászi hivatásrendek (bírák, ügyészek, ügyvédek, közigazgatási szakemberek) képviselőinek bevonását jelenti a képzés és a hallgatók szintjén egyaránt. A doktori képzésben a klasszikus jogtudományi doktori témák mellett az államtudományok (pl. politikatudomány, igazgatási és szervezéstudományok) is hangsúlyos szerepet játszanak. A doktori képzés elméleti jellegű és gyakorlatot segítő kutatási témákat is kínál, és egyben egyes módszertani tárgyak gondozásával segíti elő a kutatói készségek és képességek növelését, színvonalasabbá tételét. A minőségi oktatók és témavezetők alkotta személyi állomány a garancia arra, hogy a Doktori Iskola hallgatói aktívan és sikeresen vegyenek részt a hazai és nemzetközi tudományos közéletben. A hallgatói létszám lehetővé teszi a témavezetőkkel való konzultáció hangsúlyosabb megjelenítését, egyfajta tutoriálisabb szerepfelfogás erősítését, amely ma már mindinkább elengedhetetlen követelménynek és hatékonyságot növelő faktornak tekinthető. Doktori képzésünk olyan módon kívánja végezni alapvetően tudományos-kutatási jellegű tevékenységét, hogy az ennek eredményeként felhalmozott tudás oktatóink és hallgatóink közvetítésével a gyakorlat számára is hasznosítható legyen, és adott esetben értékes segítségül szolgáljon a joggyakorlat számára is. Hisszük, hogy a kutatási területek elméleti és a gyakorlati aspektusai egymást kölcsönösen kiegészítik, azok maga szintű ötvözése a kutatói kompetenciákat nagyban fejleszti, ezáltal biztosítva az elméleti és gyakorlati szakemberek fogékonyságát az állam- és jogtudományi problémák megismerésére, megértésére és megoldására. Végül, de nem utolsó sorban, a Doktori Iskola kivételes lehetőségeit a páratlanul előnyös földrajzi fekvés (Győr elhelyezkedésére kétségtelenül igaz azon sokszor hangoztatott felvetés, hogy a Budapest-Bécs-Pozsony háromszög középpontjában található a város) és az ebből adódó kitűnő regionális kapcsolatok fizikai és talán nem túlzás ezt állítani szellemi közelsége is nagyban erősíti, ennek előnyeit a hallgatókkal megismertetjük, az ezekhez való hozzáférést pedig igyekszünk biztosítani. Felvettük a kapcsolatot a Leuven-i Egyetem közjogi oktatóival és a Nemzetközi Közigazgatástudományi Intézettel. A határmenti tudományos együttműködést a határmenti magyar oktatók és PhD-hallgatók együttműködését, valamint a határmenti államok nem ma- 11

5 gyar nemzetiségű oktatóival és hallgatóival való kapcsolatfelvételt kiemelt feladatunknak tekintjük (Kolozsvár, Pozsony, Újvidék). E kapcsolatainkat bővíteni és a jövőben szélesíteni szeretnénk. Az alapítók meggyőződése szerint az intézmény személyi feltételei, oktatási és kutatási tevékenysége, követelmény- és minőségbiztosítási rendszere, továbbá hazai és nemzetközi kapcsolatai megfelelő garanciával szolgáltak, és szolgálnak arra nézve, hogy a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája a magyar felsőoktatásban, a posztgraduális képzések között is nevet szerzett és elismert tudományos műhelyei közé emelkedett. A Doktori Iskola ötéves fennállása, első igazi jubileuma kiváló lehetőséget teremt eme eredményeink számbavételére. Prof. Verebélyi Imre, a Doktori Iskola vezetője. A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának és Doktori Iskolájának hivatalos címere (Mária Terézia királynő korából) 12

6 I. 2. Adatok és sikereink számokban A Doktori Iskola hivatalos neve: Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája, azonosító: 187. Elérhetőségek, székhely: 9026 Győr, Áldozat utca 12. Postacím: 9007 Győr, Pf. 701 Tel.: Fax: doktisk.jog@sze.hu Honlap: Doktori honlap: A Doktori Iskola vezetője: Prof. Dr. Verebélyi Imre DSc., egyetemi tanár. Titkár: : Dr. Smuk Péter PhD., egyetemi adjunktus, majd egyetemi docens; : Dr. Kecskés Gábor PhD., egyetemi adjunktus. Asszisztens: : Horváthné Körmendi Katalin; : Csizmarik Eszter; : Szalay Orsolya. Törzstagok száma: 7 fő. A Doktori Iskola Tanácsa 7 törzstagból és további 6 tagból, illetve az állandó meghívottakból áll. Tudományterületi és tudományági besorolás: társadalomtudományok, ezen belül állam- és jogtudományok. Kiadott fokozat típusa: PhD. MAB minősítése: megfelelt október 31-ig. Felvételt nyert hallgatók száma (nappali, levelező, egyéni képzési tagozat szerinti bontásban): 2008: 1 fő nappali, 12 fő levelező. 2009: 3 fő nappali, 9 fő levelező. 2010: 3 fő nappali, 3 fő levelező. 2011: 10 fő levelező, 3 fő egyéni képzés. 2012: 4 fő nappali, 4 fő levelező. 13

7 2013: 4 fő nappali, 6 fő levelező, 1 fő egyéni képzés. Fokozatot szereztek: eddig összesen 16 sikeres fokozatszerzés. Éves bontásban: 2008: : : : : : 1 I. 3. Törzstagok, témavezetők, oktatók Törzstagjaink A Doktori Iskola törzstagjai jelentik a garanciát a képzés minőségére, színvonalára, akik fő kötelezettsége emellett folyamatos témavezetési tevékenység ellátása. A hatályos jogszabályok szerint minimálisan 7 törzstag (valamenynyien a Széchenyi István Egyetem alkalmazottjai) szükséges egy doktori iskola alapításához, működéséhez. Törzstagok 2008 és 2012 között: Prof. Verebélyi Imre (a Doktori Iskola vezetője) Prof. Lamm Vanda Prof. Szigeti Péter Prof. Vavró István Prof. Lenkovics Barnabás Dr. Patyi András Dr. Sulyok Gábor Törzstagok 2012-től (Dr. Patyi András egyéb vezetői megbízatása miatt történt változás a törzstagok összetételében) Prof. Verebélyi Imre (a Doktori Iskola vezetője) Prof. Lamm Vanda Prof. Szigeti Péter Prof. Vavró István Prof. Lenkovics Barnabás Prof. Szente Zoltán Zsolt Dr. Sulyok Gábor Rövid életrajzukat itt közöljük. 14

8 Prof. Verebélyi Imre DSc. (1944) Egyetemi tanár, a Doktori Iskola vezetője. Közigazgatási jogot és szervezéstant oktat. Egyetemi oktatói tevékenysége mellett a brüsszeli székhelyű Nemzetközi Közigazgatástudományi Társaság alelnöke volt. Másfél évtizeden át vezette a Magyar Közigazgatási Intézetet, ahol helyi és központi államszervezési kísérleteket irányított és alkalmazott kutató-fejlesztő munkát végzett. Különböző állami vezető beosztásokban (közigazgatási miniszterhelyettesként, kormánybiztosként, miniszteri biztosként) részt vett a magyar közigazgatási rendszerváltás szakmai előkészítésében, majd a továbbfejlesztés feladatainak megoldásában. Rendkívüli közigazgatási követként és meghatalmazott miniszterként az OECD mellett és más európai intézményeknél fejtett ki közigazgatási joggal és igazgatásszervezéssel kapcsolatos tevékenységet. Az Új Magyar Közigazgatás szakmai-tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke. Publikációi: Doktori adatlap: Prof. Lamm Vanda, az MTA rendes tagja (1945) Egyetemi tanár, akadémikus, a Széchenyi István Egyetem Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszékének volt vezetője, az MTA Jogtudományi Intézetének (illetve jogutódjának, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének) volt igazgatója. Több mint három évtizede egyetemi oktató (Miskolci Egyetemen és a Széchenyi István Egyetemen), nemzetközi közjoggal és nukleáris joggal foglalkozik. Különböző nemzetközi szervezetek részére rendszeresen végez szakértői tevékenységet, 3 évig volt a CEDAW ENSZ nőjogi bizottságának tagja. A Nemzetközi Nukleáris Jogi Társaság tiszteletbeli elnöke; a Nemzetközi Jogi Intézet alelnöke, az OECD-NEA Nukleáris Jogi Bizottságának alelnöke, az EBESZ Békéltetési és Választottbíróságának helyettesbírája, a Nemzetközi Jogi Egyesület Magyar tagozatának főtitkára, tagja az MTA elnökségének, a hágai Állandó Választottbíróságnak, a Nemzetközi Jogi Intézetnek, valamint az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiának. Publikációi: Doktori adatlap: Prof. Vavró István DSc. (1936) Professzor emeritus, az igazságügyi statisztikai tudományok professzora, kriminálstatisztikai kutatások vezetője ban kezdődő szakmai karrierjének főbb állomásai a Központi Statisztikai Hivatal, valamint az Igazságügyi Minisztérium, ahol 8 éven keresztül főosztályvezető volt között az Országos Statisztikai Tanács tagja. Győrött a jogászképzés újraindításától kezdve oktat. Számos tudományos testület tagja, többek között az MTA Demográfiai Bizottságának, a Jogi Szakvizsga Bizottságnak, valamint alapító tagja a Magyar Kriminológiai Társaságnak. 15

9 Publikációi: Doktori adatlap: Prof. Szigeti Péter DSc. (1951) Tanszékvezető egyetemi tanár (Széchenyi István Egyetem Jogtörténeti Tanszéke), a jog- és államelmélet professzora, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos tanácsadója, az Országos Választási Bizottság volt elnöke. Harminc éve áll a katedrán és foglalkozik társadalomkutatással, több éven keresztül a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának tudományos és általános igazgatóhelyettese volt. Főbb kutatási területe a szintetikus jogfelfogása szerint a jogi jelenségek jogalkotás, jogalkalmazás és a jogügyletek a társadalmi lét szövedékébe ágyazódnak. A Magyar Politikatudományi Társaság és a Condorcet Kör alapító tagja, több folyóirat (Leviatán, Eszmélet) szerkesztőjeként, főszerkesztőjeként tevékenykedett. Publikációi: Doktori adatlap: Prof. Lenkovics Barnabás CSc. (1950) Tanszékvezető egyetemi tanár (a Széchenyi István Egyetem Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszéke), a győri polgári jogi oktatás megszervezője, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán kezdte oktatói tevékenységét. Fő kutatási területe a dologi jog, a tulajdonjog, illetve az alapjogok a magánjogban. Több éven keresztül a Széchenyi Professzori Ösztöndíj keretében kutatott között az állampolgári jogok országgyűlési biztosa márciusában az Országgyűlés alkotmánybíróvá választotta. Publikációi: Doktori adatlap: Dr. Sulyok Gábor PhD. (1976) A Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszék habilitált egyetemi docense, több éven keresztül a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar tudományos dékánhelyettese, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, illetve jogelődjének több éven keresztül ügyvezetője. Kutatási tevékenysége a humanitárius intervenció elméletét és gyakorlatát, az erőszak és a beavatkozás tilalmát, az emberi jogok védelmét, a nemzetközi jog történetét, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetét érintő kérdéseket öleli fel. A Nemzetközi Jogi Egyesület Magyar Tagozatának, a Magyar Menekültügyi Társaságnak, az MTA Köztestületének, a Magyar ENSZ Társaságnak, a European Society of International Law, a Jog-Állam-Politika, a Föld-rész: Nemzetközi és Európai Jogi Szemle, a Közjogi Szemle, a Journal of Jurisprudence and Legal Practice (Cseh Köztársaság), valamint a Hungarian Yearbook of Interna- 16

10 tional Law and European Law szerkesztőbizottságának, a Pro Futuro tanácsadó testületének tagja. Publikációi: Doktori adatlap: lang=en Prof. Patyi András PhD. (1969) 2011-ig (törzstagságáig) tanszékvezető egyetemi tanár (Közigazgatási Tudományok Tanszéke), oktatási, majd tudományos dékán-helyettes a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karon. Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora. Az Alkotmánybíróság egykori főtanácsadója több alkotmánybíró mellett, a Legfelsőbb Bíróság egykori bírája, közel egy évtizeden keresztül a főváros egyik kerületének jegyzője, főosztályvezetőként dolgozott az Országgyűlési Biztosok Hivatalában is. Főbb kutatási területei a közigazgatási bíráskodás, a közigazgatási eljárásjog és az önkormányzati alapjogok. Tagja többek között az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságnak, a Nemzetközi Igazgatástudományi Intézet (IIAS) Európai csoportjának (EGPA) és több szakfolyóirat szerkesztőbizottságának. Publikációi: Doktori adatlap: Prof. Szente Zoltán Zsolt DSc. (1966) 2012-től törzstag, egyetemi tanár, egykor a JATE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjog Tanszékének tudományos munkatársa, majd a Magyar Közigazgatási Intézet (2007-től ECOSTAT) tudományos főmunkatársa, több éven keresztül a Rendőrtiszti Főiskola meghívott előadója, 2006-tól az EL- TE-MTA Jogtörténeti Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa. Kutatási terület: parlamenti jog, európai alkotmánytörténet, alkotmányelmélet, alkotmányértelmezés, közigazgatástan, központi-helyi kormányzati viszonyok, korrupció. Az Európa Tanács önkormányzati szakértője, ezen megbízatása keretében több tagállam önkormányzati rendszeréről készült jelentés szakmai előkészítője volt. Publikációi: Doktori adatlap: A Doktori Iskola Tanácsának a törzstagokon kívül tagjai: Prof. Finszter Géza DSc., egyetemi tanár (ELTE) Dr. Stumpf István CSc., alkotmánybíró Prof. Patyi András PhD. egyetemi tanár, rektor (NKE) Prof. Lévayné Fazekas Judit CSc. egyetemi tanár, dékán (SZE Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar) 17

11 Dr. Révész T. Mihály CSc. egyetemi docens (SZE Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar) Dr. Szegedi András PhD., tanszékvezető egyetemi docens (SZE Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar) Témavezetők A témavezető szakmai irányítása alatt végzi el a doktorandusz a kutatásait, amely elengedhetetlenül szükséges a fokozat megszerzéséhez. Doktori iskolánknak jelenleg 24 témakiírása és 18 témavezetője (jelentős többségük a Széchenyi István Egyetem alkalmazottja) van. Oktatók A doktori képzés iskolarendszerű képzési struktúrájához szorosan kapcsolódik az oktatók személye, akik a doktori tárgyú kutatásokat elősegítő módszertani tárgyakat és szakkurzusokat tartanak. Ezek teljesítése a doktorandusz kutatómunkáját kiegészítik, és nagyban elősegítik, hiszen olyan készségekhez, ismeretanyaghoz jut hozzá, amelyek nélkül egy doktori disszertáció elkészítése lehetetlen vállalkozás lenne. Doktori iskolánknak jelenleg 32 oktatója van (jelentős többségük a Széchenyi István Egyetem alkalmazottja). Közülük Frank Orton (volt svéd legfelsőbb bírósági bíró, Bosznia-Hercegovina egykori ombudsmanja), Prof. Michael Silagi német professzor és Korhecz Tamás (a vajdasági tartományi kormány volt minisztere) személyében több külföldi előadó is rendszeres oktatási tevékenységet lát el. I. 4. Kurzusok, kutatási témák A Doktori Iskola kurzusai és kutatási témái felölelik a kutatáshoz elengedhetetlen módszertani tárgyakat, az állam- és jogtudományok valamennyi ágát, illetve az igazgatásszervezési tudomány valamennyi releváns területét. Ezek révén nyílik lehetőség egy teljes kutatási profilt megvalósító intézmény sikeres működtetésére. Kurzus-kínálat (kötelező és választható kurzusok) A bírói jogvédelem alkotmányos alapjai és szerepe a modern közigazgatásban A büntetőjogi felróhatóság alapelemei; hasonlóságok és különbségek más jogágakkal; nemzetközi tendenciák 18

12 A fegyveres összeütközések jogának büntetőjogi aspektusai A jogorvoslás eszközei és hatásmechanizmusa a hatósági eljárásban A jogrendszer fogalma és tagozódásának jog- és államelméleti alapjai A kommunikációs jogok fejlődéstörténete A központi és a helyi közigazgatás A magyar állam és jogfejlődés az újkortól a XX. század közepéig A magyar államélet klasszikusai Eötvöstől Bibóig A nemzetközi béke és biztonság alapkérdései A nemzetközi gazdasági és pénzügyi intézmények A nemzetközi jog intézményrendszerének fejlődése A társadalomtudományi kutatások módszertana Alapjogok a magánjogban Államelméleti kutatószeminárium: szinoptikus államelmélet alkalmazások Az alkotmánybíráskodás modelljei Az európai integráció fejlődése Elektronikus kereskedelem Fejezetek az európai büntetőjog történetéből Jog és irodalom Jogracionalizáció és jogfejlődés Jogszabály-előkészítés, reguláció és dereguláció Magyar alkotmányosság és parlamentarizmus Mediation in Civil Law Processes Nemzetközi bűnügyi együttműködés az Európai Unióban Nemzetközi fuvarjog Nemzetközi versenyjog Orvosi jog Összehasonlító alkotmányjog Összehasonlító jog Problems of the State Succession of Central and Eastern Europe Személyiségi jogok a médiában. Kutatási témák jogfilozófia, jogelmélet szinoptikus alkotmányelmélet az alkotmányosság fejlődése és jellemzői alkotmányosság védelme a kollektív alapjogok intézményesedésének problémái parlamentarizmus, parlamenti jog politikai rendszerek és a kormányzás demokratikus kontrollja jogforrások alapjogok a magánjogban 19

13 magánjog és közjog viszonya európai versenyjog nemzetközi kereskedelmi jog elektronikus kereskedelem és fogyasztóvédelem alapjogok a büntetőjogban nemzetközi bűnügyi együttműködés a demográfiai változások és a bűnözés kapcsolata statisztikai módszerek alkalmazása a bűnügyi kutatásokban bioetika, büntetőjog és orvostudomány a magyar büntetőjog 19. századi kodifikációja a közigazgatás alkotmányossága a modern jogállamokban a közigazgatás működése és központi szervezete a helyi közigazgatás alapvonalai a közigazgatás kontrollja a bírósági jogérvényesítés szerepe és jellemzői médiajog az emberi jogok nemzetközi védelme nemzetközi viták békés rendezése a nemzetközi béke és biztonság megőrzése és helyreállítása az európai integráció fejlődése az EU szakpolitikáinak alapjai. Túl a tudományon közösség kovácsolódik 20

14 I. 5. Partnerek és programok Partnerek A Doktori Iskola együttműködésre törekszik valamennyi hazai társintézménynyel és a hazai állam- és jogtudomány művelőinek szakmai műhelyeivel. Mind intézményközi viszonylatban, mind az oktatók személyes összeköttetéseinek szintjén kiterjedt és tevékenysége szempontjából közvetlenül is hasznosítható nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A kapcsolatrendszer eredményeként több közös rendezvény szervezésére nyílik lehetőség, a tanulmányutak száma évről-évre nő és a tudományos együttműködés egyéb formái is bizonyítják a gyümölcsöző kapcsolatot. A Doktori Iskola és a Kar több intézménnyel írt alá együttműködési megállapodást a közép-kelet európai régióból. Háromoldalú együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírása az újvidéki Dr Lazar Vrkatić Kar, a Doktori Iskola és a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar részéről Partnerek az újvidéki jogi karról és a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács részéről/ Hallgatóink szereplése a vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsnál 21

15 A Doktori Iskola működésének szempontjából különösen az alábbi külföldi egyetemekkel és intézményekkel ápolt kapcsolatok bizonyulnak hasznosnak: Comenius University (Szlovákia) Consiglio Nazionale delle Ricerche (Olaszország) Dr Lazar Vrkatić Fakultet za pravne i poslovne studije (Szerbia) együttműködési megállapodás a Doktori Iskolával Goerg-August-Universität Göttingen, Juristische Fakultät (Németország) Masaryk University (Csehország) együttműködési megállapodás a Karral Moscow State Law Academy (Oroszország) Österreichisches Institut für Europäische Sicherheitspolitik (Ausztria) Pôle Européen d Administration Publique (Franciaország) Universität Passau, Juristische Fakultät (Németország) Universität Potsdam, Juristische Fakultät (Németország) Université de Montpellier 1, Faculté de Droit (Franciaország) University of Białystok (Lengyelország) együttműködési megállapodás a Karral University of Nagoya, Graduate School of Law (Japán) Univerzita Karlova v Praze, Právnická Fakulta (Csehország) Ústav Státu a Práva, Akademie věd České Republiky (Csehország) Vysoká Skola v Sládkovicove, Fakulta Práva Janka Jesenského (Szlovákia) együttműködési megállapodás a Karral Wiener Universität, Juridicum Rechtswissenschaftliche Fakultät (Ausztria). Újvidéki látkép ahogy mi látjuk 22

16 Újvidéki csoportkép A vajdasági tartományi parlament és a tartományi kormány ülésterme 23

17 Programok Konferenciák és nyári-téli egyetemek, szemináriumok A Doktori Iskola alapítása óta elkötelezett olyan szakmai konferenciák szervezésében, amelyek valamennyi hazai és a partnerintézményekből érkező doktorandusz számára kínálnak megjelenési lehetőséget. Eme rendezvények mindig egy aktuális, a közvéleményt és a szakmai közösséget foglalkoztató témára fókuszálnak. Meggyőződésünk, hogy eme programok, az itt kapott szakmai visszajelzések nagyban elősegítik doktori kutatásaikat, és kiváló alkalmat teremtenek a szakmai kapcsolatépítésre is. A programok rendszeresen plenáris előadásokkal kezdődnek, ahol professzoraink, más elismert szakértők tartanak általános, bevezető jellegű előadásokat. A kutatási területek szerint szervezett délutáni szekciókban a doktoranduszok mutatják be tudományos eredményeiket. Angol nyelvű szekciót is rendszeresen szervezünk, ahol partnereink hallgatói is részt tudnak venni. Az elhangzott előadások anyagait rendszeresen publikáljuk. Konferenciát tartottunk többek között a minőségi jogalkotás követelményeiről, jogállamiság 20 évéről, a középszintű közigazgatásról, Vajdaságról, figyelemmel a lehetséges EU-csatlakozásra és a kisebbségi jogokra. a magyar jogrendszer átalakításáról. A legtöbb rendezvényt a TÁMOP-4.2.2/B-10/ számú projekt támogatta. Konferencia a Doktori Iskolában Több nyári és egyetem szervezését sikerült lebonyolítani szintén a TÁMOP /B-10/ számú projekt keretében. A gazdasági válság közép- és kelet-európai országokra, ezek államszervezetére, jogára gyakorolt hatásait 24

18 2012-ben (2012 júliusa) egy nyári egyetem, míg ugyanezen államok vonatkozásában az EU-csatlakozás társadalomra, jogra, gazdaságra és politikára gyakorolt hatásait 2013-ban (2013. március eleje) egy téli egyetem keretében vizsgálták a nyári egyetem résztvevői számos országból. Eme rendezvények kiváló fórumot teremtenek a közös gondolkodásra és a számos országból érkező fiatalok közötti eszmecserére. A szemináriumokra ahol elismert szakértők, professzorok segítenek a problémák jogi, politikai és gazdasági vetületeinek megértésében elsősorban PhD-hallgatókat és fiatal kutatókat várunk, miközben ezek az események kulturális programokat is magukban foglalnak. A 2012-es nyári egyetem résztvevői TÁMOP Bemutatkozás közvetlenül a téli egyetem előtt A Doktori Iskola 2012-ben jelentős pénzösszeget kapott a Széchenyi István Egyetem által elnyert Tehetséggondozás és a és a tudományos műhelyek fej- 25

19 lesztése a Széchenyi István Egyetemen című, TÁMOP-4.2.2/B-10/ számú projekt keretében. A pénzösszeget transzparens és ésszerű módon költötte el a Doktori Iskola, amelynek keretében többek között támogattuk: a hallgatók tudományos eredményeinek disszeminálását, a hallgatók és témavezetők együttműködését; a hallgatók tanulmányírását és konferencia-szereplését; nagy kutatási projektek elvégzését; kiadványok, kötetek (pl. eme jubileumi évkönyv) elkészítését; konferenciák, nyári és téli egyetemek, szakmai utak szervezését; a Doktori Iskola hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlesztését; a könyvtárfejlesztést, a HeinOnline elektronikus jogi szakfolyóirat-adatbázis ideiglenes beszerzését; a doktori kurzuskínálat bővítését idegen nyelvű kurzusokkal is; a Doktori Iskola infrastruktúrájának fejlesztését. A programot igen nagy sikerként értékeljük. Konferencia plenáris ülése (elnökség) 26

20 Tanulmányutak Varsói tanulmányi kirándulás 2012 októberében a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának számos hallgatója egy varsói tanulmányúton vett részt, melyet részben a TÁMOP-4.2.2/B-10/ számú projekt finanszírozott. A tanulmányút célja a Doktori Iskola filozófiájának, szakmai célkitűzéseinek megfelelően a külföldi felsőoktatási és tudományos intézményekkel való kapcsolatok építésén, fejlesztésén és elismert kutatókkal való szoros együttműködésen túl a külföldi jogalkotásért felelős és közigazgatási szervek megismerését, azok működésének áttekintését szolgálta. A tanulmányúton résztvevők kötetlen beszélgetés formájában tartottak szemináriumot, ahol számos aktuális lengyel és magyar közpolitikai és jogi téma mellett az európai integrációról és a gazdasági válság jogi és politikai vonatkozásairól folyt az angol nyelvű eszmecsere a jog- és politikatudomány szakértőjével, Wawrzyniec Konarski professzorral, majd Jaroslaw Kuisz-sal, a Varsói Egyetem oktatójával, egy lengyel közpolitikai témájú internetes periodika, a Kultura Liberalna szerkesztőjével. Tanulmányút a lengyel alsóházban, a Szejmben és a Varsói városházán 27